9. sz. - European Parliament · 2012-12-11 · 5 9/2012. sz. különjelentés – A biotermékek...

ISSN

183

1-08

93

EURÓPAISZÁMVEVŐSZÉK

2012

HU

9. s

z. k

ülön

jele

ntés

A BIOTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁT,

FELDOLGOZÁSÁT, FORGALMAZÁSÁT

ÉS BEHOZATALÁT SZABÁLYOZÓ

KONTROLLRENDSZER ELLENŐRZÉSE

A BIOTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁT, FELDOLGOZÁSÁT, FORGALMAZÁSÁT ÉS BEHOZATALÁT SZABÁLYOZÓ KONTROLLRENDSZER ELLENŐRZÉSE

9 2012. sz. különjelentés

(az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint)

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK12, rue Alcide De Gasperi1615 LuxembourgLUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1Fax +352 4398-46410E-mail: [email protected]: http://eca.europa.eu

9 2012. sz. különjelentés

Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten.Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu

Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók.Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012

ISBN 978-92-9237-674-1doi:10.2865/55593

© Európai Unió, 2012A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Printed in Luxembourg

3

9/2012. sz. különjelentés – A biotermékek előállítását, feldolgozását, forgalmazását és behozatalát szabályozó kontrollrendszer ellenőrzése

TARTALOMJEGYZÉK

Bekezdés

SZAKKIFEJEZÉSEKMAGYARÁZATA

RÖVIDÍTÉSEKJEGYZÉKE

I–VII ÖSSZEFOGLALÓ

1–19 BEVEZETÉS

1–2 ÖKOLÓGIAITERMELÉSAZEURÓPAIUNIÓBAN

3–4 ABIOGAZDÁLKODÁSPÉNZÜGYITÁMOGATÁSAAZEURÓPAIUNIÓBAN

5–9 JOGIKERET

10–14 AZÖKOLÓGIAITERMELÉSKONTROLLRENDSZERE

15–19 AHARMADIKORSZÁGOKBÓLSZÁRMAZÓBIOTERMÉKEKBEHOZATALA

20–24 AZELLENŐRZÉS

20–22 AZELLENŐRZÉSHATÓKÖRE

23 AZELLENŐRZÉSMÓDSZERE

24 KORÁBBIELLENŐRZÉSEK

25–79 ÉSZREVÉTELEK

25–54 AZUNIÓSÖKOLÓGIAITERMELÉSTSZABÁLYOZÓELLENŐRZÉSIELJÁRÁSOKVÉGREHAJTÁSA

25–37 HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYAZELLENŐRZŐSZERVEKTAGÁLLAMIJÓVÁHAGYÁSÁBANÉSFELÜGYELETÉBEN

38–45 ELÉGTELENNEKMUTATKOZOTTAZINFORMÁCIÓCSEREA TAGÁLLAMOKONBELÜL,A BIZOTTSÁGGALÉSMÁSTAGÁLLAMOKKAL

46–49 ATERMÉKEKNYOMONKÖVETHETŐSÉGÉNEKNEHÉZSÉGEI

50–54 ABIZOTTSÁGUGYANRÉSZTVÁLLALA TAGÁLLAMIKONTROLLRENDSZEREKMEGFELELŐMŰKÖDÉSÉNEKBIZTOSÍTÁSÁBAN,DEEZELÉGTELENNEKMUTATKOZOTT

55–79 ATERMÉKEKBEHOZATALÁRAVONATKOZÓELLENŐRZÉSIELJÁRÁSOKVÉGREHAJTÁSA

55–64 HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYAZEGYENÉRTÉKŰKÉNTELISMERTHARMADIKORSZÁGOKJEGYZÉKÉNEKKEZELÉSÉBEN

65–77 HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYA BEHOZATALIENGEDÉLYEZÉSIRENDSZERKEZELÉSÉBEN

78–79 KÖZÖSBEHOZATALIRENDELKEZÉSEK–AZELLENŐRZŐSZERVEKNEMELLENŐRZIKKELLŐENAZIMPORTŐRÖKET


4

80–86 KÖVETKEZTETÉSEKÉSAJÁNLÁSOK

I.MELLÉKLET — ANYOMONKÖVETHETŐSÉGIVIZSGÁLATMÓDSZERTANA

II.MELLÉKLET — ALABORATÓRIUMIVIZSGÁLATOKMÓDSZERTANA

III.MELLÉKLET — ATAGÁLLAMOKBIOGAZDÁLKODÁSRAVONATKOZÓJELENTÉSTÉTELÉRŐLSZÓLÓ3/2005.SZ.SZÁMVEVŐSZÉKIKÜLÖNJELENTÉSBENSZEREPLŐÉSZREVÉTELEK,ÉSAZAKTUÁLISHELYZETÉRTÉKELÉSE

ABIZOTTSÁGVÁLASZAI

5


Akkreditációsszerv: közigazgatási vagy magánszerv, amely hivatalosan elismeri, hogy egy adott ellenőrző szerv jogosult az ökológiai szabványok szerinti ellenőrzés és tanúsítás elvégzésére. Az uniós ökológiai ellenőrző szerveket az EN 45011 európai szabvány vagy az ISO 65 útmutató szerint kell akkreditálni.

Amegfelelőségtekintetébenelismertellenőrzőszerv : harmadik országban működő ellenőrző szerv, amely a Bizottság által elismert módon képes szavatolni, hogy országában az ökológiai termelés célkitűzései és elvei, valamint a termelési és címkézési szabályok megegyeznek az ökológiai termelés és címkézés közösségi célkitűzéseivel, elveivel és szabályaival.

Azegyenértékűségtekintetébenelismertellenőrzőszerv : harmadik országban működő ellenőrző szerv, amely a Bizottság által elismert módon képes szavatolni, hogy országában a termelési és címkézési szabályok, valamint a gazdasági szereplőkre alkalmazandó ellenőrzési intézkedések megegyeznek az ökológiai termelésre és címkézésre vonatkozó közösségi szabályokkal, illetve intézkedésekkel.

Elismertegyenértékűharmadikország : nem uniós ország, amely ökológiai termelésére nézve a Bizottság által elismert módon olyan termelési szabályokat és ellenőrzési standardokat alkalmaz, amelyek egyenértékűek a megfelelő közösségi szabályokkal, illetve standardokkal, s így az azonos megbízhatósági szintet szavatoló szabályoknak köszönhetően képessé teszik az országot az Unió vonatkozó céljainak teljesítésére és elveinek betartására.

Ellenőrzőszerv : olyan független, nem a közigazgatásba tartozó harmadik fél, amely az ökológiai termelés területén ellenőrzést és tanúsítást végez.

Gazdaságiszereplő : biotermékeket előállító, tároló, feldolgozó, szállító, exportáló vagy importáló magánsze -mély vagy vállalkozás.

Illetékeshatóság: adott tagállam azon központi hatósága, amely az ökológiai termelés területén elvégzendő hivatalos ellenőrzések megszervezésében illetékes, vagy bármely egyéb olyan hatóság, amelyre e hatáskört átruházták. Adott esetben Unión kívüli ország megfelelő hatóságáról is szó lehet.

Kiegészítőellenőrzőlátogatás : valamely ellenőrző szervnek egy adott gazdasági szereplőnél annak éves kötelező ellenőrzésén kívül tett ellenőrző látogatása.

Maradványvizsgálat: biotermék laboratóriumi vizsgálata az ökológiai termelésben nem engedélyezett anya-gok jelenlétének kimutatására, illetve az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő előállítási módszerek kiszűrésére, amilyen például a szintetikus növényvédő szerek és trágyák, valamint antibiotikumok, egyes élel-miszer–adalékanyagok és technológiai segédanyagok használata.

Megnemfelelés: valamely adott szabvány vagy tanúsítási követelmény be nem tartásának esete.

Nyomonkövethetőség: lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában.

Ökológiaitermelés: olyan átfogó gazdaságirányítási és élelmiszer–termelési rendszer, amely a mezőgazdaság fenntarthatóságát és a minőségi termékek előállítását szem előtt tartva a környezetre, az emberi, a növényi és állati egészségre ártalmatlan, illetve állatkímélő eljárásokat igyekszik alkalmazni.

Termelési,feldolgozásiésforgalmazásiszakaszok : valamely biotermék elsődleges termelésétől kezdve egészen annak raktározásáig, feldolgozásáig, szállításáig, értékesítéséig vagy a végső fogyasztónak a termékkel való ellátásáig tartó folyamat egyes szakaszai; adott esetben a címkézés, a reklámozás, a behozatal, a kivitel és az alvállalkozói tevékenységek is.

SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA


6

EMVA: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

GMO: géntechnológiával módosított szervezetek (Genetically Modified Organisms)

OFIS: Ökogazdálkodási Információs Rendszer (Organic Farming Information System)

SCOF: az ökológiai gazdálkodás állandó bizottsága (Standing Committee on Organic Farming)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

7


ÖSSZEFOGLALÓ

I.Az ökológiai termelés olyan átfogó gazdaságirányítási és élelmiszer-termelési rendszer, amely a mezőgazda-ság fenntarthatóságát és a minőségi termékek előállítá-sát szem előtt tartva a környezetre, az emberi, a növé-nyi és állati egészségre ártalmatlan, illetve állatkímélő eljárásokat igyekszik alkalmazni. A biotermékek piaca az elmúlt két évtizedben, éves szintű több mint 10%-os növekedés mellett gyors fejlődésen ment keresztül. Az európai bioélelmiszer-piac éves forgalma körülbelül 20 milliárd EUR, ami becslések szerint a teljes élelmi-szerpiac mintegy 1,5%-át teszi ki.

II.Az ökológiai termelési ágazatot szabályozó uniós jogi keret célja, hogy megteremtse az ökológiai termelés fenntartható fejlődésének alapjait, szavatolja a tisztes-séges versenyt, erősítse a fogyasztók bizalmát, meg-védje a fogyasztók érdekeit, és biztosítsa a belső piac hatékony működését. E célból olyan kontrollrendszert alakítottak ki, amely felöleli az ökológiai ellátási lánc valamennyi szakaszát, így a mezőgazdasági üzemekben folyó termelést, az élelmiszerek feldolgozását, forgal-mazását és behozatalát, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet is. A láncban minden gazdasági sze-replőre ugyanazok az ökológiai termelési, feldolgo-zási, forgalmazási, címkézési és ellenőrzési szabályok vonatkoznak.

III.A Számvevőszék ellenőrzése a kontrollrendszer ered-ményességére összpontosított, s emellett azt vizsgálta, hogy a különböző érintett intézmények (a Bizottság és az illetékes hatóságok, a tagállamok akkreditációs és ellenőrző szervei) hogyan látták el az uniós kontroll-rendszerrel és a jelenleg működő behozatali rendszerek kezelésével kapcsolatos feladataikat.

IV.Az ellenőrzés a következő átfogó kérdést vizsgálta: Kellően biztosítja-e a biotermékek kontrollrendszere, hogy az ökológiai termelésre, feldolgozásra, forgalma-zásra és behozatalra vonatkozó főbb követelmények teljesüljenek?


8

VII.A feltárt hiányosságok alapján a Számvevőszék a követ-kező javaslatokat teszi:

a) az illetékes hatóságok az ellenőrző szervek feletti fel-ügyeletüket fokozva alkalmazzanak megfelelően doku-mentált eljárásokat az ellenőrző szervek jóváhagyásához és felügyeletéhez, ösztönözzék a jogsértések, a szabály-talanságok és az alkalmazott szankciók fogalmainak egy-ségesítését, illetve a gyakorlatban bevált megoldások szélesebb körű alkalmazását;

b) a kontrollmechanizmusok és a felügyelet magas szintjé-nek biztosítása érdekében tökéletesítsék a tagállamokon belüli, az egyes tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét;

c) szigorítsák a kontrollmechanizmusokat annak érde-kében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek a nyomonkövethetőségre vonatkozó szabályozási köve-telményeknek; a Bizottság ezzel kapcsolatban tisztázza a különböző szereplők feladatait és felelősségi köreit;

d) a Bizottság a tagállami kontrollrendszerek felügyeletét megszilárdítva végezzen helyszíni vizsgálatokat, gyűjtse be és aknázza ki a szükséges adatokat és információkat;

e) a behozatal tekintetében a Bizottság biztosítsa az öko-lógiai termeléshez egyenértékűnek elismert országok jegyzékében szereplő országok megfelelő felügyeletét, és értékelje időben a harmadik országok által az egyen-értékűségi jegyzékbe való felvétel iránt benyújtott kérelmeket;

f ) a Számvevőszék pozitívan értékeli a behozatali enge-délyezési rendszer megszüntetésére irányuló bizottsá-gi kezdeményezéstől várható egyszerűsödést. Addig azonban, amíg még a jelenlegi rendszer van érvény-ben, a tagállamok működtessék azt megfelelő módon. Az illetékes tagállami hatóságok szigorítsák az ellenőr-zési tanúsítványok kiállítására felhatalmazott ellenőrző szervek ellenőrzését.

V.A biotermékek tekintetében az uniós rendeletekben meghatározott kontrollrendszer középpontjában nem maguknak a termékeknek, hanem a termelési/előál-lítási folyamatoknak az ökológiai jellege áll, hiszen tudományos módon nem határozható meg, hogy egy adott termék ökológiai termelésből származik-e vagy sem. A Számvevőszék úgy véli: a rendszer eredmé-nyes működéséhez, illetve ahhoz, hogy ne csökkenjen a fogyasztói bizalom, ajánlatos volna orvosolni az általa végzett ellenőrzés során feltárt hiányosságokát.

VI.Az ellenőrzés megállapításaira tekintettel a Számve-vőszék az alábbi következtetésekre jutott:

a) az illetékes hatóságok egy része nem látja el megfele-lően az ellenőrző szervek felügyeletét. Emiatt egyes el-lenőrző szervek több uniós előírást nem tartanak be, és nem élnek bizonyos jól bevált megoldásokkal;

b) a tagállamokon belüli, a tagállamok közötti, illetve a tag-államok és a Bizottság közötti információcsere még nem elég hatékony a rendszer megfelelő működéséhez;

c) a tagállamok illetékes hatóságainak nehézséget okoz biztosítani a biotermékek nyomonkövethetőségét az illetékességük alá tartozó területen. Határokat át-lépő termékek esetében még nehezebb szavatolni a nyomonkövethetőséget;

d) a Bizottság nem fordított elég figyelmet a tagállami kontrollrendszerek megfelelő működésének bizto-sítását célzó felügyeleti tevékenységekre, köztük az ellenőrzésekre;

e) a Bizottság nem rendelkezik elegendő megnyugta-tó információval arról, hogy az ökológiai termeléshez alkalmazott és az uniós rendszerrel egyenértékűnek elismert harmadik országbeli kontrollrendszerek ezen elismertség ideje alatt mindvégig megfelelnek a szabá-lyozási követelményeknek. A Számvevőszék megállapítja azt is, hogy a harmadik országok egyenértékűségének igazolására beadott kérelmek kiértékelése terén jelentős az elmaradás;

f ) a behozatali engedélyekhez használt rendszerben hiá-nyosságok tapasztalhatók.

ÖSSZEFOGLALÓ

9


BEVEZETÉS

ÖKOLÓGIAITERMELÉSAZEURÓPAIUNIÓBAN

1. Az ökológiai termelés olyan átfogó gazdaságirányítási és élelmiszer-ter-melési rendszer, amely a mezőgazdaság fenntarthatóságát és a minő-ségi termékek előállítását szem előtt tartva a környezetre, az emberi, a növényi és állati egészségre ártalmatlan, illetve állatkímélő eljárásokat igyekszik alkalmazni. Ezért a biotermékek előállítására olyan különleges szabályok vonatkoznak, mint a vetésforgó alkalmazása, a géntechnológi-ával módosított szervezetek használatának tilalma, valamint a szintetikus növényvédő szerek és trágyák, az állatgyógyászatban használt antibio-tikumok, az élelmiszer-adalékanyagok és a technológiai segédanyagok használatának szigorú korlátozása. Mivel a biotermékeket minőségi ter-méknek szokás tekinteni, a hagyományos termékeknél általában sokkal drágábban értékesítik őket.

1.ÁBRA

EURÓPAIBIOÉLELMISZER-PIAC:A 2009-BENA LEGTÖBBBIOÉLELMISZERTÉRTÉKESÍTŐTÍZUNIÓSTAGÁLLAM(MILLIÁRDEUR)

0,35

0,59

0,70

0,77

0,87

0,91

1,50

2,07

3,04

5,80

0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00

Belgium

Hollandia

Svédország

Dánia

Ausztria

Spanyolország

Olaszország

Egyesült Királyság

Franciaország

Németország

Forrás: Willer, H., Organic Agriculture in Europe 2009: Production and Market (Ökológiai gazdálkodás Euró-

pában, 2009-ben: a termékek előállítása és piaca). http://orgprints.org/18365/2/willer-2011-european-

market.pdf.


10

2.ÁBRA

ALEGTÖBB,BIOTERMELÉSBEBEVONTMEZŐGAZDASÁGI(ÁTÁLLÁSALATTI+TELJESENÁTÁLLÍTOTT)FÖLDTERÜLETTELRENDELKEZŐTÍZUNIÓSTAGÁLLAM2009-BEN(1000HA)

1 331

1 107

947

722 678

519398 392 367 326

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

Spanyol-ország

Olasz-ország

Német-ország

EgyesültKirályság

Francia-ország

Ausztria CsehKöztársaság

Svéd-ország

Lengyel-ország

Görög-ország

Forrás: Willer, H., Organic Agriculture in Europe 2009: Production and Market (Ökológiai gazdálkodás

Európában, 2009-ben: a termékek előállítása és piaca).

http://orgprints.org/18365/2/willer-2011-european-market.pdf

2. A biotermékek piaca az elmúlt két évtizedben, éves szintű 10–15%-os növekedés mellett gyors fejlődésen ment keresztül1. Az Unió a bioter-mékek egyik legnagyobb előállítója és fogyasztója a világon: 2000 és 2008 között a 27 uniós tagállamban az ökológiai termelésre hasznosított teljes terület2 évente átlagosan 7,4%-kal nőtt. 2008-ban a hasznosított mezőgazdasági terület 4,3%-a – azaz nagyjából 7,6 millió hektár – volt ökológiai hasznosítású. Becslések szerint ugyanebben az évben a 27 uni-ós tagállamban mintegy 197 000 gazdaság foglalkozott biogazdálkodás-sal3. Az Európában fogyasztott biotermékek körülbelül 15%-a származik harmadik országokból4, különösen az Unióban egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben termesztett termékek (kávé, banán, gyapot stb). Az európai bioélelmiszer-piac éves forgalma körülbelül 20 milliárd EUR5, ami becslések szerint a teljes élelmiszerpiac 1,5%-ának felel meg6. Az 1. ábra azt mutatja, hogy mely uniós tagállamokban értékesítik a legtöbb bioélelmiszert7, a 2. ábra pedig azt, hogy melyek rendelkeznek a legtöbb biotermelésbe bevont mezőgazdasági földterülettel.

1 Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/organic/consumer-confidence/consumer-demand_hu

2 Átállás alatti + teljesen átállított földterület.

3 Forrás: An analysis of the organic sector (Az ökológiai ágazat vizsgálata), 2010. június, Európai Bizottság. Az adatok 2008. éviek, és a 27 uniós tagállamra vonatkoznak.

4 Ennek igazolására nem áll rendelkezésre konszolidált statisztikai adat, mivel az uniós kereskedelmi adatbázisok nem tesznek különbséget a bio- és a hagyományos mezőgazdasági termékek és élelmiszerek között.

5 Forrás: Willer, H., Organic Agriculture in Europe 2009: Production and Market (Ökológiai gazdálkodás Európában, 2009-ben: a termékek előállítása és piaca). http://orgprints.org/18365/2/willer-2011-european-market.pdf

6 Forrás: Forschungsinstitut für biologischen Landbau (Biogazdálkodási Kutatóintézet, FiBL), Agrarmarkt Informations-Gesellschaft (Mezőgazdasági Piaci Információs Szolgálat, AMI), Bonn, Németország. 2008-ra vonatkozó adatok.

7 A bioélelmiszer a biotermékeknek csak az egyik fajtája. Bioterméknek számítanak például a környezetbarát kozmetikumok, az organikus textilanyagok és a kedvtelésből tartott állatoknak szánt bioeledelek is.


11

ABIOGAZDÁLKODÁSPÉNZÜGYITÁMOGATÁSA AZEURÓPAIUNIÓBAN

3. Az Unió az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) agrár-kör-nyezetvédelmi kifizetésein keresztül támogatja a biogazdálkodási tevékeny-ségeket. Az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket jellemzően a tagállami közigazgatási szervek és a kedvezményezettek (a gazdálkodó vagy a föld-kezelő) között létrejött szerződések alapján hajtják végre. E szerződések értelmében a kedvezményezett köteles bizonyos meghatározott gazdálko-dási módszereket alkalmazni. A gazdálkodási lehetőségek közül a kedvez-ményezettek a biogazdálkodási módszereket is választhatják. 2010 végén az agrár-környezetvédelmi intézkedések keretében a biogazdálkodás több mint 690 millió EUR összegű köztámogatásban részesült (a 27 uniós tagál-lamban)8. A teljes közfinanszírozás 58%-a EMVA-támogatásból, fennmaradó része pedig tagállami hozzájárulásból származik.

4. A z ök o lógia i te r melés támogatható k öz vetet ten , egyéb EMVA-intézkedések (például mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, képzés stb) alapján, illetve külön erre szánt támogatás révén is9. Egyes tagállamok szívesebben támogattak ökológiai termelést folytató gazdaságokat vagy az ilyen termelést fejlesztő programokat.

JOGIKERET

5. Az ökológiai termelési ágazatot szabályozó uniós jogi keret célja, hogy megteremtse az ökológiai termelés fenntartható fejlődésének alapjait, sza-vatolja a tisztességes versenyt, erősítse a fogyasztók bizalmát, megvédje a fogyasztók érdekeit, és biztosítsa a belső piac hatékony működését.

8 Az éves előrehaladási jelentések keretében a tagállamok által szolgáltatott monitoringadatokon alapuló becslések szerint.

9 A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30.,2009.1.31., 16. o.) 68. cikke. E cikk alapján 2012. március 15-től 348 millió EUR tervezett támogatást irányoztak elő a 2010–2013-as időszakra. A közvetett EMVA-támogatásról nincsen hozzáférhető adat.

1. kép - példák az ökológiai termelésre

© Európai Unió.

Forrás: Európai Számvevőszék.


12

6. Az ökológiai termelés felöleli az ellátási lánc valamennyi szakaszát, így a mezőgazdasági üzemekben folyó termelést, az élelmiszerek feldolgozását, forgalmazását és behozatalát, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet is. A láncban minden gazdasági szereplőre ugyanazok az ökológiai termelési, feldolgozási, forgalmazási, címkézési és ellenőrzési szabályok vonatkoznak. Az Európai Unióban ezeket a szabályokat több rendelet írja elő:

— az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézésé-ről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet10;

— az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendelet11;

— a 834/2007/EK tanácsi rendeletben a biotermékek harmadik ország-ból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonat-kozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 1235/2008/EK bizottsági rendelet12.

A bioélelmiszereknek ezenkívül meg kell felelniük az általános élelmi-szerjog előírásainak (178/2002/EK rendelet13), az ökológiai termelés pe-dig az élelmiszerek és a takarmányok hatósági ellenőrzésére vonatkozó általánosabb jogszabály, a 882/2004/EK rendelet14 hatálya alá tartozik15.

10 HL L 189., 2007.7.20., 1. o. A rendeletet (az uniós ökológiai logó kötelező használatát elhalasztó) 967/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 264., 2008.10.3., 1. o.) módosította.

11 HL L 250., 2008.9.18., 1. o. A rendeletet (az ökológiai élesztő előállítására vonatkozó új szabályokat bevezető) 1254/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2008.12.16., 80. o.) módosította.

12 HL L 334., 2008.12.12., 25. o. A rendeletet az 537/2009/EK rendelet (HL L 159., 2009.6.20., 6. o.), a 471/2010/EU rendelet (HL L 134., 2010.6.1., 1. o.) és az 590/2011/EU végrehajtási rendelet (HL L 161., 2011.6.21., 9. o.) módosította.

13 Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

14 A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

15 A bioélelmiszereknek is meg kell felelniük az egyes árufajtákra vonatkozó külön szabályozásnak. Néhány kiragadott példa: az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet, vagy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló 1760/2000/EK rendelet.

2. kép – az unió biogazdálkodást tanúsító logója

© Európai Unió.

Forrás: A 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló

889/2008/EK rendeletnek az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója tekintetében tör-

ténő módosításáról szóló, 2010. március 24-i 271/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 84., 2010.3.31., 19. o.).


13

7. Ezért az Európai Unióban csak azokat a biotermékeket lehet „biotermék” tanúsítással és címkével ellátni, amelyek a fenti uniós rendeletek előírása-inak megfelelő termelési szabályok szerint készültek. 2010. július 1-je óta az uniós logót kötelező feltüntetni az előre csomagolt élelmiszereken. Az importált termékek esetében ez önkéntes alapon történik.

8. A Bizottság a 834/2007/EK rendelet 37. cikkével összhangban létrehozta az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottságot, az ökológiai gazdálkodás állandó bizottságát (SCOF). A SCOF elnökét a Bizottság adja, tagjai pedig a tagállamok képviselői. A bizottság célja, hogy az Európai Bizottság a másodlagos jogszabályok végrehajtására vonatkozó felelőssé-gi körét a tagállamok kormányaival szorosan együttműködve gyakorolja.

9. A Bizottság a tagállamokkal közösen véglegesítette a „Working document of the Commission services on official controls in the organic sector” (A bizottsági részlegek munkadokumentuma az ökológiai ágazat hatósági ellenőrzéseiről) című dokumentumot16. Ez a dokumentum jogilag nem kötelező érvényű, de jól mutatja a Bizottság törekvését arra, hogy az ökológiai termelésre irányadó rendeletek végrehajtásához az eddigieknél kézzelfoghatóbb iránymutatásokat dolgozzon ki a tagállamok számára.

AZÖKOLÓGIAITERMELÉSKONTROLLRENDSZERE

10. Az Unió olyan kontrollrendszert hozott létre, amely az ellátási lánc min-den gazdasági szereplője (gazdálkodók, feldolgozók, importőrök) eseté-ben igazolja és tanúsítja a termelési szabályok megfelelő alkalmazását. A kontrollrendszer középpontjában nem maguknak a termékeknek, ha-nem a termelési/előállítási folyamatoknak az ökológiai jellege áll, hiszen tudományos módon nem határozható meg, hogy egy adott termék öko-lógiai termelésből származik-e vagy sem17. A biotermékek piaca nagymér-tékben függ a fogyasztói bizalomtól, következésképpen ettől az eredeti biotermékek szavatolására létrehozott tanúsítási rendszertől. A Bizottság szerint a fogyasztókat biztosítani kell arról, hogy például a helyi nagy-áruházban vásárolt, biogazdálkodásból származó alma termesztése vagy biomarhahús előállítása minden esetben szigorú környezetvédelmi és állatkíméleti szabályok figyelembevételével történt.

16 2011. július 8-i változat: az ökológiai gazdálkodás állandó bizottságában 2011. szeptember 27–28-án ismertették.

17 Lásd még: 32–33. bekezdés.


14

11. Az uniós jogi keret előírja, hogy a tagállamoknak kontrollrendszert kell létrehozniuk (lásd: 3. ábra). A tagállami kontrollrendszerek ellenőrzése a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

12. A tagállamok választhatnak, hogy állami, magán vagy vegyes kontrollrendszert hoznak-e létre, és egy vagy akár több illetékes hatóságot is kijelölhetnek az ellenőrzési feladatok ellátására. Az illetékes hatóság a választott rendszertől függően állami ellenőrző hatóságokat, magán ellenőrző szerveket vagy egyszerre akár mindkét típusú szervet is kijelölhet. A tagállamok többsége (18 tagállam) magán ellenőrző szervekre épülő rendszert fogadott el, öt tag-állam állami ellenőrző hatóságokat jelölt ki a feladatok ellátására, míg négy tagállamban egy kijelölt állami ellenőrző hatóság és jóváhagyott magán ellenőrző szervek közösen végzik az ellenőrzéseket. Az ellenőrző szervek és hatóságok jóváhagyása és felügyelete az illetékes hatóságok felelősségi körébe tartozik. Szükség esetén az ellenőrző szervek ellenőrzéseinek meg-szervezése és – adott esetben – a követelményeket nem teljesítő ellenőrző szervek jóváhagyásának visszavonása is az illetékes hatóságok kötelessége.

3.ÁBRA

ABIOTERMÉKEKKONTROLLRENDSZERÉBENKÖZREMŰKÖDŐINTÉZMÉNYEKÉSSZERVEK

Európai ökológiai szabványa 834/2007/EK tanácsi rendelet ésa 889/2008/EK bizottsági rendelet

Európai Bizottság

Ökológiai gazdasági szereplő

Tagállami kormány/minisztérium

Illetékes tagállami hatóság/(szövetségi) hatóságok

Ellenőrző szerv/ellenőrző hatóság

Akkreditációs szerv

Forrás: “Economic concepts of organic certification” (A biotermesztés tanúsításának gazdasági fogal-mai), 2009.7.29., CERTCOST – Economic analysis of certification systems in organic food and farming (A bioélelmiszerek és a biogazdálkodás tanúsítási rendszereinek gazdasági elemzése).


15

13. A magán ellenőrző szervekre épülő rendszert választó tagállamokban az adott szerveket akkreditálni kell18. Minden uniós tagállam egyetlen orszá-gos akkreditációs szervet jelöl ki. Ezeknek a szerveknek az ellenőrzései az ellenőrző szervek szakértelmére, függetlenségére, pártatlanságára és szakmai integritására irányulnak. Az állami ellenőrző hatóságokat nem kell akkreditálni.

14. Az ellenőrző szervek (az állami rendszerekben: ellenőrző hatóságok) a kontrollrendszer központi szereplői. Ezek a szervek az egyéni gazda-sági szereplők szintjén végeznek ellenőrzéseket. A fogyasztók, a tagál-lami hatóságok és a Bizottság jelentős mértékben e szervek munkájára hagyatkoznak. Az ökológiai gazdasági szereplők felülvizsgálata során az ellenőrző szervek jellemzően helyszíni szemlét tartanak a termelő, illetve feldolgozó létesítményeknél, áttekintik a bizonylatokon alapuló nyilvántartást, a nem engedélyezett anyagok vizsgálata céljából a vég-termékekből, betakarított terményekből, levelekből és talajból vett min-tákat ellenőriznek. Az ellenőrző szervek által kiadott tanúsítványokért az egyéni gazdasági szereplők fizetnek.

AHARMADIKORSZÁGOKBÓLSZÁRMAZÓBIOTERMÉKEKBEHOZATALA

15. A 834/2007/EK rendelet az Unión kívül előállított biotermékek esetében négy különböző behozatali rendszert irányoz elő (lásd: 1. táblázat), de a számvevőszéki ellenőrzés idején csak két rendszer működött.

18 Az EN 45011 európai szabvány és az ISO 65 útmutató legújabb változata (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények) szerint.

1.TÁBLÁZAT

A834/2007/EKRENDELETÁLTALELŐIRÁNYZOTTBEHOZATALIRENDSZEREK

Behozatali rendszer Irányító szerv Működött az ellenőrzés idején?

Egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzéke Európai Bizottság IGEN

Az egyenértékűség tekin-tetében elismert ellenőrző szervek/hatóságok jegyzéke

Európai BizottságNEM – A Bizottság az egyenértékű ellenőrző szervek első jegyzékét a számvevőszéki ellenőrzés idejéig még nem tette közzé.

A megfelelőség tekintetében elismert ellenőrző szervek/hatóságok jegyzéke

Európai Bizottság

NEM – A Bizottság 2014. október 31-ig meghosszabbította az első jegyzék összeállításához szükséges kérelmek beérkezésének határidejét.

Behozatali engedélyek Tagállamok IGEN


16

16. Mivel harmadik országokban a termelési feltételek erősen eltérhetnek az uniós feltételektől, ezért rájuk nem lehet mindig pontosan ugyanazokat a termelési vagy ellenőrzési szabályokat alkalmazni, mint az Unióban. Ezért a Bizottság úgy jár el, hogy egyes harmadik országok esetében egyenértékűként ismeri el biotermékeik termelési folyamatait és kont-rollrendszereit, vagyis az adott országban ökológiai tanúsítvánnyal ren-delkező termékek az Európai Unióban is bioterméknek számítanak. Az egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzékében jelenleg Ar-gentína, Ausztrália, Costa Rica, India, Izrael, Japán, Kanada, Svájc, Tunézia és Új-Zéland, valamint 2012. június 1-jétől az Egyesült Államok szerepel.

17. Ezenkívül folyamatban van két új behozatali rendszer bevezetése annak érdekében, hogy olyan harmadik országokból is lehessen biotermékeket behozni, amelyeket az Unió még nem ismert el. Két jegyzékről van szó: az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek/hatóságok jegyzékéről (a számvevőszéki ellenőrzés idejéig még nem tették köz-zé), valamint a megfelelőség tekintetében elismert ellenőrző szervek/hatóságok jegyzékéről (a Bizottság 2014 októberéig meghosszabbította a kérelmek beérkezésének határidejét).

18. A n e g y e d i k , a b e h o z a t a l i e n g e d é l y e k r e v o n a t k o z ó r e n d s z e r t a 2083/92/EGK tanácsi rendelet kizárólag átmeneti jelleggel hozta létre. A behozatali engedélyek kiadásának lehetőségét a Tanács azóta több ízben is meghosszabbította19. A jelenleg hatályos, 2011. december 6-i 1267/2011/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy 2014. július 1-jétől kez-dődően már nem adható ki behozatali engedély. Ugyanez a rendelet kiköti azt is, hogy a 2012. július 1-jét követően kiadott engedélyek leg-később 12 hónap lejárta után érvényüket vesztik. Ez az engedélyezési mód azonban egyelőre még igen elterjedt: egyes uniós tagállamokban összesen mintegy 4000 behozatali engedélyt adnak ki évente (elsősorban Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban).

19. A behozatali ellenőrzési eljárások megfelelő módon történő végrehaj-tása (amelynek révén garantálható, hogy a behozott termékek legalább az egyenértékű termelési és ellenőrzési feltételeknek eleget tegyenek) fontos ahhoz, hogy a belső piac megfelelően, az Unión kívül és az Unió-ban előállított termékek közötti tisztességes versenynek teret engedve működjék.

19 A 2083/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 1992.7.24., 15. o.) 1995. július 31-ig; az 1935/95/EK tanácsi rendelet (HL L 186., 1995.8.5., 1. o.) 2002. december 22-ig; az 1804/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 222., 1999.8.24., 1. o.) 2005. december 31-ig; az 1567/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 252., 2005.9.28., 1. o.) 2006. december 31-ig; az 1991/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 411., 2006.12.30., 18. o.) az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékének közzétételét követő 12 hónapig, az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 334., 2008.12.12., 25. o.) pedig 2013. január 1-ig hosszabbította meg a behozatali engedélyek kiadhatóságát.

17


AZELLENŐRZÉSHATÓKÖRE

20. Az ellenőrzés elsősorban a kontrollrendszer eredményességét vizsgálta, illetve azt, hogy a különböző érintett intézmények (a Bizottság és az ille-tékes hatóságok, a tagállamok akkreditációs és ellenőrző szervei) hogyan látták el feladataikat. Az ellenőrzés a következő átfogó kérdést vizsgálta:

Kellőenbiztosítja-ea biotermékekkontrollrendszere,hogyazöko-lógiaitermelésre,feldolgozásra,forgalmazásraésbehozatalravo-natkozófőbbkövetelményekteljesüljenek?

21. Az ellenőrzés során konkrétabban a következő kérdésekre kerestük a választ:

a) Vajon megfelelő-e az uniós ökológiai termelést szabályozó ellenőr-zési eljárások végrehajtása:

— amikor a tagállamok hagyják jóvá és felügyelik az ellenőrző szerveket?

— amikor a tagállamok országon belüli , tagállamközi, i l letve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét folytatnak?

— ahhoz, hogy szavatolja a termékek nyomonkövethetőségét?

— amikor a Bizottság felügyeli a tagállamok kontrollrendszereit?

b) Vajon megfelelő-e a termékek behozatalára vonatkozó ellenőrzési eljárások végrehajtása:

— amikor a Bizottság kezeli az egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzékét?

— amikor a tagállamok adják ki a behozatali engedélyeket?

— amikor uniós ellenőrző szervek ellenőrzik az egyedi importőri követelményeket?

22. Az uniós ökológiai termelést szabályozó ellenőrzési eljárásokat illetően a számvevőszéki ellenőrzés a 834/2007/EK rendelet hatálybalépésével, azaz 2009 januárjával kezdődő időszakot vizsgálta. A termékek behoza-talára vonatkozó ellenőrzési eljárások esetében pedig a 2092/91/EGK tanácsi rendelet20 és módosításai hatálybalépését (az egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzékét illetően 1991 júniusát, a beho-zatali engedélyek esetében pedig 1992 júliusát) határozta meg kezdő dátumként.

20 A mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 198., 1991.7.22., 1. o.).

AZ ELLENŐRZÉS


18

21 A kiválasztott tagállamok az Unió fontos piaci szereplői (lásd: 2. bekezdés). Írország az ellenőrzési módszer tesztelése és optimalizálása végett került a kiválasztott országok közé.

22 HL C 279., 2005.11.11., 1. o.

23 http://eca.europa.eu

AZELLENŐRZÉSMÓDSZERE

23. Az ellenőrzési bizonyítékok a következő forrásokból származnak:

— bizottsági akták , köztük a különböző behozatali rendszerekkel kapcsolatban a harmadik országok által a Bizottságnak megkül-dött dokumentumok felülvizsgálata; találkozó a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI), illetve az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság (DG SANCO – Élelmiszerügyi és Ál-lategészségügyi Hivatal) képviselőivel;

— helyszíni ellenőrzések hat tagállamban (Egyesült Királyság – Anglia, Németország – Észak-Rajna–Vesztfália, Olaszország – Emilia Romagna, Spanyolország – Andalúzia, Franciaország és Írország21). Az ellenőr-zések során többek között a dokumentumok felülvizsgálatára, az ille-tékes hatóságokkal, az akkreditációs szervekkel, tagállamonként két magán ellenőrző szervvel való megbeszélésekre, valamint a termelők, a feldolgozók és az importőrök létesítményeiben lefolytatott helyszíni ellenőrzésekre került sor. Ez utóbbiak alkalmával ellenőreink azért csatlakoztak a tagállami ellenőrökhöz, hogy értékeljék ezek vizsgálata-inak színvonalát, illetve megismerkedjenek dokumentum-ellenőrzési és termelésieljárás-ellenőrzési gyakorlatukkal;

— 85 terméken elvégzett nyomonkövethetőségi ellenőrzések, amelyek azt vizsgálták, hogy a) azonosítható-e a termékellátásban bármilyen módon részt vevő gazdasági szereplők teljes lánca, b) valamennyi gazdasági szereplő rendelkezik-e ökológiai tanúsítvánnyal, c) va-lamennyi gazdasági szereplőnél végeztek-e ellenőrzést az előző évben (további részletek: I. melléklet);

— 73 termék esetében elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, amelyek célja az ellenőrző szervek mintavételi eljárásainak és a laboratóriumi eredmények értelmezéséhez alkalmazott módszereinek ellenőrzése volt (további részletek: II. melléklet);

— A Számvevőszék által megbízott, nemzetközileg elismert szakértő értékelő jelentése (elsősorban – a 73 termék tekintetében – az el-lenőrző szervek laboratóriumi vizsgálatainak minőségéről és a la-boratóriumi eredmények értelmezéséről);

— a többéves nemzeti ellenőrzési tervek és a 27 tagállam által a Bizott-ságnak küldött kapcsolódó éves jelentések felülvizsgálata.

KORÁBBIELLENŐRZÉSEK

24. A Számvevőszéknek a vidékfejlesztésről: az agrár-környezetvédelmi kiadá-sok ellenőrzéséről szóló 3/2005. sz. különjelentése22 tárgyalta az ökológiai termelés kontrollrendszerének egy részét (lásd: 43. bekezdés), 7/2011. sz. különjelentése pedig az agrár-környezetvédelmi támogatások rendsze-rének kialakítására és irányítására vonatkozott23.

19


AZUNIÓSÖKOLÓGIAITERMELÉSTSZABÁLYOZÓELLENŐRZÉSIELJÁRÁSOKVÉGREHAJTÁSA

HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYAZELLENŐRZŐSZERVEKTAGÁLLAMIJÓVÁHAGYÁSÁBANÉSFELÜGYELETÉBEN

25. A szabályozási követelmények teljesülését biztosítandó, a tagállami ille-tékes hatóságoknak dokumentált jóváhagyási és felügyeleti eljárásokat kell alkalmazniuk. Feladatuk a követendő gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése is. Az ellenőrző szervek (az állami rendszerekben ellenőrző hatóságok) a kontrollrendszer központi elemei, amelyeknek az ökológiai gazdasági szereplők ellenőrzése során maguknak is be kell tartaniuk az uniós rendelkezéseket.

ÉSZREVÉTELEK

1.HÁTTÉRMAGYARÁZAT

ILLETÉKESHATÓSÁGOKKÉSEDELMESENVAGYNEMKELLŐRÉSZLETESSÉGGELKIDOLGOZOTTJÓVÁHAGYÁSIÉSFELÜGYELETIELJÁRÁSAI:NÉHÁNYPÉLDA

Az Egyesült Királyságban az illetékes hatóságnak az ellenőrző szervekre vonatkozó jóváhagyási és felügyeleti eljárásait hivatalosan 2010. október 18-án fogadták el, az ökológiai termelésről szóló 834/2007/EK rendelet pedig 2009 januárjában lépett hatályba.

Franciaországban az illetékes hatóság nem állapított meg eljárásokat és nem dolgozott ki ellenőrzési listákat az ellenőrző szervek által benyújtott alapvető dokumentum, az ellenőrzési terv hitelesítéséhez.

A spanyolországi Andalúziában működő illetékes hatóság nem rendelkezett az ellenőrző szervek felügyele-téhez szükséges ellenőrző listákkal, amelyek egyrészt a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (8) és (9) bekezdésének megfelelően ellenőrzendő kérdéseket tartalmazzák (például azt, hogy minden gazdasági szereplőre nézve sor kerül-e évente legalább egy ellenőrzésre), másrészt pedig az egyéb olyan eljárásokra vonatkozó követendő gyakorlatot írják elő, mint a mintavételi politika, az elemzések eredményei vagy az ellenőrző szervek és más szervezetek közötti információcsere.

Írországban az ellenőrző szervek jóváhagyási eljárásai nem határozták meg pontosan az elvégzendő ellenőrzése-ket, csak az új kérelmek elbírálásával kapcsolatos adminisztratív teendőkre tettek utalást. Nem volt az ellenőrző szervek jóváhagyásának visszavonására alkalmazandó eljárás.


20

AJÓVÁHAGYÁSI/VISSZAVONÁSIELJÁRÁSOK,VALAMINTAZELLENŐRZŐSZERVEKFELÜGYELETÉNEKELJÁRÁSAININCSENEKMEGFELELŐENDOKUMENTÁLVA

26. Az illetékes hatóságok jóváhagyják az ellenőrző szerveket, és abban az esetben bízzák meg őket ellenőrzési feladatokkal, ha kellő bizonyosság-gal rendelkeznek arról, hogy az ellenőrző szervek az uniós rendeletek előírásainak megfelelően működnek. Az egyik alapfeltétel, hogy ezek a szervek akkreditálva legyenek. Az akkreditációs szervek először kezdeti akkreditációt bocsátanak ki, majd folyamatosan ellenőrzik, hogy tovább-ra is teljesülnek-e az akkreditációhoz szükséges követelmények. Az el-lenőrző szervek felügyeletéért azonban végső felelősséggel az illetékes hatóságok tartoznak, és ezek ellenőrzik, hogy az előbbiek folyamatosan betartják-e az uniós rendeletek előírásait.

27. A Számvevőszék hat olyan tagállamban végzett ellenőrzést, ahol a kont-rollrendszer magán ellenőrző szervekre épül, és három esetében állapította meg azt, hogy az ellenőrző szervek jóváhagyása, visszavonása és felügye-lete esetén alkalmazott eljárások nem voltak kellőképpen részletezve (pél-dául azon ellenőrzések részletes eljárásai, amelyeket az ellenőrző szervek ellenőrzési terveinek hitelesítése során, illetve az ellenőrző szervek szintjén végzett helyszíni szemlék esetében kell elvégezni). Ezek egy esetben nem voltak rendszeres időközönként frissítve (lásd: 1. háttérmagyarázat).

AZILLETÉKESHATÓSÁGOKNEMRENDELKEZNEKELEGENDŐINFORMÁCIÓVALAHHOZ,HOGYA GAZDASÁGISZEREPLŐKETA RENDELETELŐÍRÁSAISZERINTÉVENTELEGALÁBBEGYSZERELLENŐRIZZÉK

28. Az ellenőrző szervek feladata, hogy ellenőrizzék a gazdasági szereplőket, és kibocsátsák az uniós szabályoknak megfelelő ökológiai tanúsítványokat. Az egyik legfőbb követelmény, hogy az ellenőrző szervek/hatóságok évente legalább egyszer ellenőrizzék a gazdasági szereplőket, legyenek azok ter-melők, feldolgozók vagy importőrök (a 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése). Ennek az előírásnak a betartásával szavatolható a fogyasztók számára, hogy a gazdasági szereplők folyamatosan megfelelnek az ökoló-giai termelés szabályainak.

834/2007/EK rendelet, 27. cikk – Az ellenőrzési rendszer

„(3) [. . .] valamennyi gazdasági szereplő esetében – kivéve a 28. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag előre csomagolt termékekkel foglal-kozó nagykereskedőket, valamint a végső fogyasztók vagy felhaszná-lók részére árusító gazdasági szereplőket – évente legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy eleget tesz-e a követelményeknek.”


21

29. Az illetékes hatóságok feladata annak felügyelete, hogy az ellenőrző szervek eleget tesznek-e ennek a kötelezettségüknek. Az illetékes ható-ságok azonban nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy megfelelően felügyeljék ezt a területet, a következő okokból:

a) Az ellenőrző szervek által a 834/2007/EK rendelet 27. cikke (14) be-kezdésének alkalmazásában adott információk alapján nem ellen-őrizhető e kötelezettség teljesülése. Az i l letékes hatóságoknak benyújtott összefoglaló jelentések a mindenkori évben elvégzett ellenőrzések teljes számát tartalmazzák. Ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a gazdasági szereplők az év során be- és kiléphet-nek a kontrollrendszerből; emiatt a rendszer nem alkalmas annak igazolására, hogy az adott évben minden egyéni gazdasági sze-replőnél sor került helyszíni ellenőrzésre („ellenőrző látogatásra”).


„(14) Az ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervek legkésőbb minden év január 31-ig továbbítják az illetékes hatóságokhoz azon gazdasági szereplők listáját, akiknél/amelyeknél az előző év december 31-ig el-lenőrzést végeztek. Az előző év során végzett ellenőrzési tevékenysé-gekről minden év március 31-ig összefoglaló jelentést nyújtanak be.”

b) Néhány illetékes hatóság az akkreditációs szerv munkájára hagyatkozik, ám az akkreditációs szervek értékelő jelentéseinek információtartal-ma nem elegendő annak megerősítéséhez, hogy az ellenőrző szervek eleget tesznek az éves ellenőrzés követelményének. Az akkreditációs szervek gyakran csak az ellenőrző szervek eljárásainak leírására ha-gyatkoznak, s maguk nem ellenőrzik ténylegesen, hogy a szóban forgó eljárásokra a gyakorlatban is sor kerül-e. Ráadásul a négy-öt évig tartó akkreditációs ciklus keretében az éves ellenőrzésre vonatkozó uniós előírás teljesülését nem kötelező minden egyes évben igazolni.

AZ ELLENŐRZŐ SZERVEK ÁLTAL A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELLENŐRZÉSE SORÁNALKALMAZOTTELJÁRÁSOKÉSMÓDSZEREKTÖKÉLETESÍTHETŐK

30. A 834/2007/EK rendelet 27. cikke (3) bekezdésének, valamint a 889/2008/EK rendelet 65. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban az ellen-őrző szerveknek szisztematikus kockázatértékelést kell végezniük a gazdasági szereplők működési jellegéhez kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozóan (ilyen tényezők pl.: az érintett termékek mennyisége, vagy annak kockázata, hogy a biotermékeket hagyományos termékekre cserélik ki), annak eldönté-se végett, hogy szükség van-e kiegészítő helyszíni ellenőrzésekre (ti. az éves helyszíni ellenőrzésen felül, lásd: 28. bekezdés). Ha egy adott terméknél vagy üzletitevékenység-típusnál különösen gyakran fordul elő szabálytalanság, ott indokolt kiegészítő ellenőrzést végezni azonos tevékenységi körrel ren-delkező, véletlenszerűen kiválasztott gazdasági szereplőknél. Az ellenőrzés során vizsgált 12 ellenőrző szervből hét mégsem vette figyelembe a gazda-sági szereplőkhöz kapcsolódó kockázati tényezőket a kiegészítő helyszíni ellenőrzésekről történő döntése során.


22

31. Habár a rendeletek nem írják elő, a rotációs rendszerben történő ellen-őrzés követendő módszer az ellenőrző szerveknél, mert csökkenti annak kockázatát, hogy ellenőrök és gazdasági szereplők között túl szoros kap-csolat alakuljon ki. Ellenőrzésünk eredményei szerint azonban a 12 vizs-gált ellenőrző szerv közül csak négy határozott meg rotációs rendszerben történő ellenőrzésre vonatkozó eljárásokat (lásd: 2. háttérmagyarázat).


AZELLENŐRZŐSZERVNEMROTÁCIÓSRENDSZERBENVÉGZIAZELLENŐRZÉSEKET:EGY PÉLDA

A vizsgált olaszországi ellenőrző szervek egyike több év után sem tette kötelezővé a rotációs rendszerben tör-ténő ellenőrzést, pedig 2009-ben az érintett régió egyik illetékes hatósága felügyeleti tevékenysége keretében figyelmeztette, hogy hajtsa végre ezt a korrekciós intézkedést. Az ellenőrző szerv jelezte, hogy már folyamatban van nála a rotációs, az ellenőröket például négyévente cserélő ellenőrzés módszerének kidolgozása.


„(3) E rendelet összefüggésében az ellenőrzések jellegét és gyakorisá-gát az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfele-lést illető szabálytalanságok és jogsértések előfordulásának kockázatát vizsgáló értékelés alapján kell meghatározni. [...].”

889/2008/EK rendelet, 65. cikk – Ellenőrző látogatások

„(4) Emellett az ellenőrző szervezetnek vagy az ellenőrző hatóságnak az e rendelet vagy az ökológiai termelés szabályainak be nem tartá-sából származó kockázat általános értékelése alapján rendszerint be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat kell tennie, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érin-tett termékek mennyiségét és a termékek felcserélésének kockázatát.”


23

AMARADVÁNYVIZSGÁLATHATÉKONYABBESZKÖZELEHETNEA TERMELÉSIFOLYAMATOKELLENŐRZÉSÉNEK

32. A kémiai úton előállított és egyéb anyagok használatának korlátozása az egyik legfőbb követelmény az ökológiai termelési módszerek esetében. Kétség esetén a maradványvizsgálat adhat választ arra, hogy az adott termék előállításakor használtak-e nem engedélyezett anyagokat, például tiltott növényvédő szereket, géntechnológiával módosított szervezete-ket, élelmiszer-adalékanyagokat, gyógyszerkészítményeket. Az ellenőrző szerveknek e vizsgálati módszert kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők betartsák a különböző rendeletekben előírt termelési szabályokat. Az irányadó rendeletek nem rendelkeznek arról, hogy minimum hány laboratóriumi vizsgálatot kell elvégezni, csak abban az esetben teszik kötelezővé a vizsgálatot, ha az adott gazdasági sze-replő vélhetően az ökológiai termelésben nem engedélyezett terméket használt fel. Emiatt az ellenőrző szervek eltérően értelmezik a gyanúra okot adó eseteket, és nem egyformán élnek a laboratóriumi vizsgálat eszközével.


ALABORATÓRIUMIVIZSGÁLATOKELVÉGZÉSÉHEZMEGFELELŐMINTAVÉTELITERVVELRENDELKEZŐELLENŐRZŐSZERVEK:NÉHÁNYPÉLDA

A két felkeresett olaszországi ellenőrző szerv rendelkezett kockázatelemzésen alapuló mintavételi tervvel a ter-mékek laboratóriumi rutinvizsgálatához. A terv szerint kevésbé kockázatos gazdasági szereplők ellenőrzése során csak gyanú esetén kerül sor mintavételre. A közepesen kockázatos gazdasági szereplők esetében a szereplők egy része képezi azt az alapot, amelyből mintát vesznek, míg a rendkívül kockázatos kategóriába tartozó gazdasági szereplők esetében valamennyi szereplő együttese a mintavételi alap.

Franciaországban az egyik felkeresett ellenőrző szerv minden évben új laboratóriumi vizsgálati programot dol-goz ki, s ennek során figyelembe veszi a végrehajtott kockázatelemzést, az esetleges riasztásokat és a korábbi évek eredményeit. A tanúsítványkibocsátó testület 2009 óta előzetes vizsgálati programot dolgoz ki, amely meghatározza a minimálisan megvizsgálandó minták számát, valamint a kiválasztott mintákon minimálisan elvégzendő vizsgálatok számát.

Egy másik franciaországi ellenőrző szerv az ellenőrzési terv keretében olyan vizsgálati stratégiát dolgozott ki, amely megszabja, hogy milyen körülmények fennállásakor lehet elemzést kezdeményezni. Ilyen körülmény töb-bek között a gazdasági szereplők vegyes (hagyományos és ökológiai) volta vagy géntechnológiával módosított szervezetek jelenléte. Az illetékes tisztviselő éves útmutatót dolgoz ki a biogazdálkodási ágazat vizsgálatára vonatkozó ajánlásokkal, amelyek alkalmazásával hatékonyabban lehet meghatározni az elvégzendő vizsgála-tok számát és típusát. Az ellenőr továbbra is saját belátása szerint dönti el, hogy végez-e elemzést vagy sem. A tanúsítványkibocsátó testület éves vizsgálati költségvetést szab meg, amelyből az egyes ellenőrök egyéni éves költségvetését az adott ágazat jellemzői alapján határozzák meg.


24

33. A felkeresett tagállamok maradványvizsgálati rendszereinek értékelése céljából a Számvevőszék többféle terméket vásárolt, és a tagállamokkal elvégeztette a nem engedélyezett anyagok kimutatására szokásosan al-kalmazott vizsgálataikat (részletesebben lásd: II. melléklet). A vizsgála-tok eredményeit és a vizsgálati módszereket ezután független szakértő értékelte. A Számvevőszék megállapította, hogy a maradványvizsgálatot illetően több ellenőrző szerv a követendő gyakorlatot alkalmazza. Ez példaként szolgálhat más ellenőrző szervek számára is:

a) Két tagállamban a felkeresett ellenőrző szervek eljárásai követendő példák lehetnek, mivel a laboratóriumi rutinvizsgálatok elvégzésére éves vagy többéves kockázatorientált mintavételi tervvel rendelkez-nek, noha a biogazdálkodásra vonatkozó uniós jogszabályok a min-tavételt csak gyanú esetén követelik meg (lásd: 3. háttérmagyará-zat). Öt felkeresett ellenőrző szerv viszont nem rendelkezik sem az elemzések minimális számát meghatározó, sem kockázatelemzésen alapuló mintavételi tervvel.

b) Valamennyi felkeresett ellenőrző szerv vesz mintákat növényvédő szerekből és trágyákból, valamint egyes, az ökológiai termelésről szóló uniós jogszabályok által tiltott anyagokból, egyikük azonban nem vizsgál olyan egyéb anyagokat, mint az élelmiszer- és takar-mány-adalékanyagok vagy a technológiai segédanyagok.

c) Az elemzések eredményeit minden esetben szakértői értelmezés-nek kell alávetni24. A Számvevőszék megállapítása szerint két felke-resett ellenőrző szerv eljárásai nem tisztázzák kellően az elemzési eredmények értelmezésének módját, sem azt, hogy pozitív elemzési eredmény esetén milyen válaszlépéseket kell tenni.

d) Azt, hogy milyen típusú (élelmiszer-, levél-, talaj-) mintát vesznek és mikor, annak a feltételezésére kell alapozni, hogy a termelés vagy a feldolgozás mely bizonyos szakaszában használhattak fel nem engedélyezett anyagokat25. A levél- és talajelemzés ezért például gyakran sokkal jobb eredménnyel jár, mint a betakarított termény vagy a feldolgozott termék (például lekvár) elemzése. A legtöbb olyan ellenőrző szerv, amelynél vizsgálták ezt a kérdést, figyelembe veszi, hogy milyen mintatípusok vételével tudja a lehető leghatéko-nyabban alkalmazni ezt az elemzési módszert. Az egyik felkeresett spanyolországi ellenőrző szerv azonban – ahol csak lehetséges – a végtermékekből vesz mintákat, aminek a termelési folyamatok ellenőrzése látja kárát.

24 Ha az elemzés eredménye pozitív, fontos meghatározni a szennyezés lehetséges forrását, valamint olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyekkel a jövőben elkerülhető a szennyeződés.

25 A korszerű növényvédő szerek jellegükből adódóan gyorsan bomlanak le, és olyan módon alkalmazzák őket, hogy minimális maradvány maradjon hátra. A legtöbb növényvédő szerből nem marad kimutatható mértékű maradvány a végtermékekben.


25

34. Ellenőreink azt is megállapították , hogy a tíz olyan ellenőrző szerv-ből, amelyek esetében ezt a kérdést vizsgálták, kettő nem alkalmazott megfelelő mintavételi és mintaelemzési eljárásokat. A két felkeresett spanyolországi ellenőrző szerv csak egyetlen mintát vesz a gazdasági szereplőktől. Ez nem felel meg a 882/2004/EK rendelet 11. cikke (5) és (6) bekezdésének, emellett gyengíti az ellenőrző szerv pozícióját olyan-kor, ha a gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy vitatják az eredmé-nyeket, mivel nem áll rendelkezésre kontrollminta az újraellenőrzéshez. A Számvevőszék véleménye szerint az illetékes hatóságok jobban be-töltenék jóváhagyási és felügyeleti szerepüket, ha biztosítanák, hogy az ellenőrző szervek betartsák az említetthez hasonló uniós előírásokat.

882/2004/EK rendelet, 11. cikk – Mintavételi és analitikai módszerek

„(5) Az illetékes hatóságok kialakítják a megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozóknak, akiknek termékeit mintavételnek és elemzésnek vetik alá, joguk legyen kiegészítő szakvéleményt kérni az illetékes hatóságok azon kötelezett-ségének sérelme nélkül, hogy szükséghelyzetben azonnal fellépjenek.

(6) Különösen azt biztosítják, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók kellő számú mintát kaphassanak a kiegészítő szakvélemé-nyekhez, kivéve, ha gyorsan romló termékek esetében vagy a rendelke-zésre álló szubsztrát nagyon kis mennyisége miatt ez nem lehetséges.”

AJOGSÉRTÉSEK,A SZABÁLYTALANSÁGOKÉSAZALKALMAZOTTSZANKCIÓKMINDENTAGÁLLAMBANMÁSOK,SŐTMÉGA TAGÁLLAMOKONBELÜLÉSAZEGYESELLENŐRZŐSZERVEKENBELÜLISELTÉRŐEK

35. Az illetékes hatóságok több tagállamban (Németországban, Franciaor-szágban és az Egyesült Királyságban) nem határozták meg részletesen a meg nem felelések kategóriáit és az alkalmazandó szankciókat. Ebből adódóan egy adott tagállam minden egyes ellenőrző szerve eltérő módon határozza meg a meg nem felelést, illetve eltérő szankciókat alkalmaz. Ennek következtében a gazdasági szereplőket még egy tagállamon belül is más és más szankciókkal sújthatják ugyanazon jogsértés elkövetéséért.


26

36. A különböző ellenőrző szervek eltérő szankciókat alkalmaznak ugyanazon meg nem felelés esetén, nem (a saját ellenőrzési tervüknek, illetve az illetékes hatóság utasításainak) megfelelő, vagy az ellenőrzési tervükben nem szereplő szankciót alkalmaznak (lásd: 4. háttérmagyarázat).

37. Elismert kutatók tanulmányai hívják fel a figyelmet arra, hogy az egyes ellenőrző szervek között jelentős eltérések mutatkoznak az ellenőrzési eredmények terén26. A Számvevőszék észrevétele szerint 2009-ben egy tagállamban egy adott ellenőrző szerv egyetlen tanúsítványt sem vont vissza, és csak három felfüggesztési döntést hozott (azaz 0,38 visszavo-nás vagy felfüggesztés jutott 1000 gazdasági szereplőre), miközben egy másik tagállamban volt olyan ellenőrző szerv, amely ugyanazon év során 5,26 visszavonásról vagy felfüggesztésről döntött 1000 gazdasági szerep-lőre vetítve. Hasznos volna, ha az ellenőrzési eredményekben mutatkozó ilyen mérvű eltéréseket – felügyeleti tevékenységük keretében – első fokon az illetékes hatóságok, uniós szinten pedig a Bizottság figyelemmel kísérné és válaszlépéseket tenne.

26 „Supervision of an organic control system in Europe – an analysis of German control data” [Az ökológiai ellenőrzési rendszer felügyelete Európában – a németországi ellenőrzési adatok elemzése], CERTCOST program, a nürnbergi Biofach szakvásáron elhangzott bemutató, 2010. február 19.; Zorn et al., „Monitoring of the organic control system in Germany – an opportunity to increase consumer’s trust” [Az ökológiai ellenőrzési rendszer monitoringja Németországban – növelhető a fogyasztói bizalom], Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft für Agrarökonomie, 2010, Band 19(1):71–80.


ELTÉRŐSZANKCIÓK:NÉHÁNYPÉLDA

Egy bizonyos állattenyésztési követelmény27 be nem tartása Olaszországban az „ökológiai címke visszavonását” vonja maga után, míg egy franciaországi ellenőrző szervnél ugyanezt „figyelmeztetéssel”, egy másiknál pedig „korrekciós intézkedésre való felszólítással” szankcionálják. Az ellenőrök láttak példákat arra, hogy e követelmény be nem tartása miatt gazdasági szereplőket Olaszországban az „ökológiai címke visszavonásával” büntettek, azaz termékeiket nem árusíthatták biotermékként, míg Franciaországban az ugyanezen szabálytalanságban vétkes gazdasági szereplők továbbra is biotermékként értékesíthették termékeiket.

Az Olaszországban ellenőrzött egyik ellenőrző szerv a termelőknek szóló vizsgálati jelentéseiben a meg nem felelés példáit felsoroló rész mellett egy „Ajánlások és intézkedések a rendeletek betartásához” című fejezetet is szerepeltet. Az ellenőrök egy esetben azt állapították meg, hogy egy szabálytalanság ebben a fejezetben került említésre, ahelyett, hogy az eljárások szerint szabálytalanként sorolták volna be és szankcionálták volna.

27 A 889/2008/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében az állatnak az allopátiás állatgyógyászati készítménnyel szokásos alkalmazási feltételek mellett történő utolsó kezelése és az ilyen állatból ökológiai termelés keretében előállított élelmiszerek előállítása közötti várakozási idő a jogszabályban előírt várakozási idő kétszerese, illetve előírt várakozási idő hiányában 48 óra.


27

ELÉGTELENNEKMUTATKOZOTTAZINFORMÁCIÓCSEREA TAGÁLLAMOKONBELÜL,A BIZOTTSÁGGALÉSMÁSTAGÁLLAMOKKAL

38. Az információk áramlása a kontrollrendszer létfontosságú eleme. A meg-felelő információáramlás hiánya veszélyezteti a kontrollrendszer eredmé-nyes működését. A következőkben bemutatott számvevőszéki megálla-pítások az általunk legfontosabbnak tartott két területre vonatkoznak, vagyis egyfelől az ökológiai termelés kontrollrendszere és az agrár-kör-nyezetvédelmi kifizetések kontrollrendszere közötti információáramlásra, másfelől a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére.

AZÖKOLÓGIAITERMELÉSKONTROLLRENDSZEREÉSAZAGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMIKIFIZETÉSEKKONTROLLRENDSZEREKÖZÖTTIINFORMÁCIÓÁRAMLÁSTHATÉKONYABBÁKELLTENNI

39. A közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérének keretében egyes bio-gazdálkodási módszerek jogosultak az Európai Mezőgazdasági Vidék-fejlesztési Alapon keresztüli támogatásra. Az 1975/2006/EK rendelet 36. cikkének (1) bekezdése28 rendelkezik az információcseréről az említett támogatásra való jogosultság feltételeinek ellenőrzésében részt vevő szolgálatok és szervezetek között.

28 A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 2006.12.23., 74. o.).

1975/2006/EK rendelet, 36. cikk – Jelentés az ellenőrzésekről a kifizető ügynökségeknek

„(1) Amennyiben nem a kif izető ügynökség végzi az ellenőrzéseket, a tagállam biztosítja, hogy a kifizető ügynökség elegendő információt kapjon a végrehajtott ellenőrzésekről. A kifizető ügynökség határozza meg, hogy milyen információkat tart szükségesnek.

[…].”


28

29 A 834/2007/EK rendelet és végrehajtási rendeletei szabályozzák.

30 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.) és végrehajtási rendeletei szabályozzák.

40. Két felkeresett tagállamban nem volt megfelelő az agrár-környezetvédel-mi intézkedések keretében nyújtott biogazdálkodási támogatásról szóló információk áramlása az ökológiai termelés kontrollrendszere29 és a vidék-fejlesztési intézkedések támogatási rendszere30 között. Franciaországban az ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések eredményeit nem közlik az agrár-környezetvédelmi támogatásokat folyósító kifizető ügynökséggel. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy ha az ellenőrző szervek fel is derí-tenek valamely az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre való jogosultság feltételeit befolyásoló meg nem felelést, abból mégsem következik a ki-fizetés csökkentése vagy visszatéríttetése. Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is, ahol információs visszacsatolás híján fennáll a kockáza-ta annak, hogy a kifizető ügynökség vizsgálatai során a biogazdálkodási módszerekkel kapcsolatban feltárt meg nem felelések az ellenőrző szerv részéről nem eredményeznek szankciókat. Ezen a területen a Bizottság is hiányosságokra derített fényt (lásd: 53. bekezdés).

ATAGÁLLAMOKBESZÁMOLÁSIGYAKORLATANEMFELELMEGTELJESENA RENDELETEKNEK

41. A tagállamoknak különféle beszámolási kötelezettségeik vannak:

— Éves jelentéstétel a többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásá-ról, beleértve az elvégzett kontrollokkal és ellenőrzésekkel, a feltárt meg nem felelésekkel és a szankciókkal kapcsolatos információkat is (a 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (3) bekezdése).

834/2007/EK rendelet, 30. cikk – Intézkedések jogsértések és szabálytalanságok esetén

„(2) Egy termék ökológiai minősítését befolyásoló szabálytalanságokról vagy jogsértésekről az érintett ellenőrző szerveknek, ellenőrző hatósá-goknak, illetékes hatóságoknak és az érintett tagállamoknak azonnal tájékoztatniuk kell egymást, és adott esetben a Bizottságot.

A tájékoztatás szintje a megállapított szabálytalanság vagy jogsértés súlyosságától és mértékétől függ.

[…].”

— Tájékoztatás egy termék ökológiai minősítését befolyásoló szabály-talanságokról vagy jogsértésekről (a 834/2007/EK rendelet 30. cik-kének (2) bekezdése).

882/2004/EK rendelet, 44. cikk – Éves jelentések

„(3) A tagállamok véglegesítik jelentéseiket, és a jelentések tár-gyát képező év végét követő hat hónapon belül eljuttatják azokat a Bizottsághoz.”


29

42. A tagállamok többsége az előírt határidőknél jóval később tesz jelentést a Bizottságnak a többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásáról. 2011 elején két tagállam még nem bocsátotta rendelkezésre a 2009-es jelen-téseket. A jelentések tartalmával kapcsolatosan a tagállamoknak kötelező követniük az éves jelentés elkészítésére vonatkozó bizottsági iránymu-tatásokat31, és elő van írva számukra az észlelt meg nem felelésekkel, a nyilvántartott gazdasági szereplőkkel, az ellenőrzésekkel, az elemzett mintákkal és az alkalmazott szankciókkal kapcsolatban minimálisan köz-lendő információtartalom is. A gyakorlatban azonban az éves jelentések nagyon kevés információt tartalmaznak az ökológiai kontrollrendszerről. A legtöbb tagállam nem adott elemzést az észlelt meg nem felelésekről és nem szolgált alapvető adatokkal az ökológiai ágazatról (lásd: 4. ábra).

31 A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egységes integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervről szóló éves jelentés elkészítésében a tagállamokat segítő iránymutatásokról szóló, 2008. július 24-i 2008/654/EK bizottsági határozat (HL L 214., 2008.8.9., 56. o.).

4.ÁBRA

AZONTAGÁLLAMOKSZÁMA,AMELYEKA LEGUTÓBBBENYÚJTOTTÉVESJELENTÉSÜKBEN1INFORMÁCIÓKKALSZOLGÁLTAKAZALÁBBITERÜLETEKRŐL2

0 3 6 9 12 15 18 21 24

A feltárt meg nem felelések típusa és száma

A meg nem felelések előfordulása

A meg nem felelésekből fakadó kockázatok

A meg nem feleléseket kiváltó okok

A nyilvántartott gazdasági szereplők száma

Az éves helyszíni ellenőrzések száma

A kiegészítő, kockázatalapú ellenőrzések száma

Az elemzett minták száma

Az alkalmazott szankciók száma

Igen Részben Nem

1 A 2011. februári állapot szerint a következő jelentéseket bocsátották a Számvevőszék rendelkezésére – i. a 2009-re vonatkozó éves jelen-tés: Észtország (a jelentést azonban nem lehetett elemezni, mert technikai nehézségek adódtak a fájlok olvasásakor); ii. a 2008-ra vonatkozó éves jelentés: Ausztria, Franciaország, Lettország, Málta, Lengyelország és Svédország; iii. 19 tagállam esetében az utolsó éves jelentés 2007-re vonatkozott, azonban Bulgária éves jelentését nem lehetett elemezni, mert technikai nehézségek adódtak a fájlok olvasásakor; iv. Portugália esetében nem állt rendelkezésre jelentés.

2 A bolgár, észt és portugál éves jelentés elemzésére nem került sor (lásd: 4. ábra, 1. végjegyzet).


30

43. A Számvevőszék a vidékfejlesztésről: az agrár-környezetvédelmi kiadások ellenőrzéséről szóló 3/2005. sz. különjelentésében több hiányosságot tárt fel a tagállamok biogazdálkodásra vonatkozó jelentéstételével kapcsolat-ban32. A Számvevőszék 2005-ös ellenőrzése idején a 2092/91/EGK rende-let előírta a tagállamok számára, hogy külön jelentésben számoljanak be ökológiai termelésükről. E követelményt azonban feváltotta a 882/2004/EK rendelet, amelynek értelmében az ökológiai gazdálkodásról is a hi-vatalos takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekről szóló adatszolgáltatás keretében kell beszámolni. A 2. táblázat áttekintést nyújt az említett jelentés megállapításairól, valamint a Számvevőszék 2011-es helyzetér-tékeléséről. A megváltozott adatszolgáltatási kötelezettségeket figye-lembe véve azonban a tagállamok éves jelentéstétele még mindig nem megfelelő.

32 Az 1698/2005/EK rendelet a biogazdálkodást az agrár-környezetvédelmi intézkedések egyikeként határozza meg.

2.TÁBLÁZAT

A3/2005.SZ.KÜLÖNJELENTÉSÉSZREVÉTELEIA BIOGAZDÁLKODÁSRAVONATKOZÓTAGÁLLAMIJELENTÉSTÉTELRŐL,VALAMINTA JELENLEGIHELYZETÉRTÉKELÉSE(ATELJESTÁBLÁZATOTLÁSD:III. MELLÉKLET)

A 3/2005. sz. jelentés megállapításai A Számvevőszék 2011. évi helyzetértékelése

Éves végrehajtási jelentések

Nem minden tagállam küldi el az éves jelentését.

A tagállamok többsége nagy késéssel számol be ellenőrzési tevékenységéről.

Az éves jelentések nem szolgálnak végkövet-keztetéssel a rendszer működését illetően.

Az éves jelentések továbbra is vajmi kevés informá-cióval szolgálnak az ökológiai kontrollrendszerről.

A Bizottság kevéssé használja fel ezeket a jelentéseket.

Az éves jelentések bizottsági áttekintése és a jelentésekről adott bizottsági visszajelzés főleg arra mutat rá, hogy milyen információ hiányzik; kevésbé jellemző, hogy elemeznék a jelentéseket a kontrollrendszer szerkezete és működése szempontjából.

A jelentések színvonala nem mindig megfelelő; nem mentesek a hibáktól és következetlenségektől.

A tagállami jelentések színvonala még mindig nem megfelelő.

Még ha ezek a jelentések teljesek és pontosak lennének is, akkor sem nyújtanának kellő bizo-nyosságot az elvégzett ellenőrzések objektivi-tásáról és eredményességéről.

A Bizottsághoz alapvető információk nem jutnak el a tagállami kontrollrendszerek működéséről.


31

44. Az irányadó rendelet előírja, hogy a tagállamok azonnal értesítsék a többi tagállamot és a Bizottságot a termékek ökológiai minősítését befolyásoló jogsértésekről és szabálytalanságokról. Hogy a tagállamok be tudják je-lenteni a feltételezhetően más tagállamból kiinduló szabálytalanságokat és jogsértéseket is, a Bizottság Ökogazdálkodási Információs Rendszert (OFIS) hozott létre. A bejelentést az előírások szerint ugyan „azonnal” meg kell tenni, a gyakorlatban mégis erősen eltér, hogy mennyi idő telik el egy szabálytalanság vagy jogsértés megállapításától annak az OFIS rend-szeren keresztüli bejelentéséig: ez az időtartam 1 hónaptól 7 hónapig terjed. Ezt a jelentős szóródást többek közt az okozza, hogy a tagállamok a gyakorlatban különféleképpen értelmezik, hogy mely időponttal ve-szi kezdetét az „azonnali” bejelentési kötelezettség. Nem engedélyezett anyag észlelése esetén például nem egyértelmű, hogy a bejelentést i. az első laboratóriumi eredmények beérkezése után, vagy ii. az első la-boratóriumi eredményeket megerősítő második laboratóriumi vizsgálat után kell-e megtenni.

45. Az OFIS rendszeren keresztüli bejelentést követően a Bizottság elvárja, hogy az érintett ország a szabálytalanság lehetséges okait kivizsgálva 30 napon belül választ adjon az OFIS-on keresztül33. A bejelentésekre adott tagállami válaszok sem érkeznek be időben. 2011. január 20-án összesen még 38 bejelentés várt válaszra. Ezek közül 36 esetében a válaszadási határidő már lejárt. 2009 és 2010 során összesen 100 uniós szabálytalan-ságot jelentettek be az OFIS rendszeren keresztül. Azokban az esetekben, amikor az érintett tagállam válaszolt, a bejelentés és a válaszadás között átlagosan 106 nap telt el.

ATERMÉKEKNYOMONKÖVETHETŐSÉGÉNEKNEHÉZSÉGEI

46. A 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (13) bekezdése értelmében a tag-államok kötelessége biztosítani a biotermékek nyomonkövethetőségét. Az élelmiszerek nyomonkövethetősége a Bizottság szerint a fogyasztói bizalom megteremtésének34 fontos eleme, mert ennek révén ellenőriz-hető, hogy az egyes termelési, feldolgozási és forgalmazási szakaszokban részt vevő valamennyi gazdasági szereplő alkalmazta-e az ökológiai ter-melésre vonatkozó uniós előírásokat. Meg nem felelés észlelése esetén így fel lehet deríteni a probléma forrását, és azt elszigetelve megakadá-lyozható, hogy az érintett termék eljusson a fogyasztókhoz (lásd: 5. és 6. háttérmagyarázat).

33 „A tagállamoktól érkező, a jogsértések és szabálytalanságok esetén alkalmazandó intézkedésekről szóló 889/2008/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése szerinti bejelentéseket követő intézkedésekre vonatkozó eljárásmód” alapján, amelyet a biogazdálkodás állandó bizottsága 2009. január 28–29-én fogadott el.

34 http://ec.europa.eu/agriculture/organic/the-farm/farm-fork_hu és http://www.trace.eu.org/doc/TRACE_consumer-info-EA.pdf.


32

47. Minden felkeresett tagállamra jellemző volt, hogy az ellenőrző szervek az ellenőrzés részeként vizsgálták a szállítók és vevők azonosítását is, hogy megbizonyosodjanak róla, teljesítik-e a gazdasági szereplők a bi-zonylatokon alapuló nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségeiket35. Erre vonatkozó felülvizsgálatokat a tagállami illetékes hatóságok is végeznek. Egyes illetékes hatóságok maguk is végeznek nyomonkövethetőségi el-lenőrzéseket a végtermékek szintjén (Spanyolországban, Franciaország-ban, Olaszországban), míg más tagállamokban az illetékes hatóságok a kötelező nyomonkövethetőségi dokumentáció ellenőrzését az ellen-őrző szervek szintjén zajló felügyeleti tevékenységek részeként végzik (Németországban, Olaszországban).

35 A 889/2008/EK rendelet 66. cikke szerint.


ANYOMONKÖVETHETŐSÉGIVIZSGÁLATSORÁNTETTMEGÁLLAPÍTÁS

A Számvevőszék a saját nyomonkövethetőségi vizsgálata során egy hamis ökológiai tranzakciós tanúsítványt talált. Az ellenőreink által vásárolt biolisztről a későbbi ellenőrzés kimutatta, hogy a tanúsítványai hamisak, va-gyis a termék ökológiai státusa nem nyert megerősítést. Az ügyet, amint az 2011 végén nyilvánosságot kapott, egy állítólagos csalásra vonatkozó szélesebb körű vizsgálat keretében az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálják.


BEVÁLTGYAKORLAT:ONLINEADATBÁZISOKA JOBBNYOMONKÖVETHETŐSÉGSZOLGÁLATÁBAN

Olaszországban több ellenőrző szerv fejlesztett ki olyan online adatbázist, amelynek révén azok a fogyasztók és vállalatok, amelyek a szerv által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőktől vásárolnak biotermé-ket, ellenőrizhetik az illető szereplő tranzakciós dokumentumainak vagy megfelelőségi tanúsítványának hiteles-ségét. A Számvevőszék az ilyen eljárásokat követendő példának tekinti az átláthatóság és a nyomonkövethetőség szempontjából.


„(13) A tagállamok biztosítják, hogy a létrehozott kontrollrendszerek a 178/2002/EK rendelet 18. cikkével összhangban lehetővé tegyék va-lamennyi termék nyomonkövethetőségét a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában, különösen annak érdekében, hogy garanciát nyújtsanak a fogyasztók számára arra nézve, hogy a bioter-mékeket az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfe-lelően állították elő.”


33

48. Jól lehet a fe lkeresett tagál lamok ban léteznek kontrol l rendszerek a nyomonkövethetőségi követelmények betartására nézve, a Számve-vőszék által 85 különböző eredetű és összetételű terméken elvégzett nyomonkövethetőségi vizsgálat (részletesebben lásd: I. melléklet) tanú-sága szerint nem minden terméknél biztosított a termelői szintig való nyomonkövethetőség. A vizsgálat tervezett időtartamán (három hóna-pon)36 belül a termékek 40%-át nem lehetett nyomonkövetni a termelő szintjéig, és csak a termékek 48%-ánál gyűlt össze hiánytalanul a szük-séges információ (gazdasági szereplők azonosítása a termelői szintig visszamenőleg, valamint megfelelőségi tanúsítvány mindegyik azonosí-tott gazdasági szereplő esetében). Az egyes tagállamok által a vizsgálat befejezését követően (összesen 6 hónapos időtartamon belül) szolgálta-tott kiegészítő információkat is figyelembe véve a termékek 32%-át még mindig nem lehetett visszakövetni a termelői szintig, és csak a termékek 56%-a esetében voltak hiánytalanok a benyújtott dokumentumok (az eredmények összegzéséről lásd még: 5. ábra, a termék származása sze-rinti bontásban). Az előállt helyzet egyik alapvető oka az, hogy az Európai Unió belső és külső határait átlépő termékek vagy termékösszetevők esetében a tagállamoknak nincs rendelkezési joguk a területükön kívül működő gazdasági szereplők fölött.

36 Németország 9 hét elteltével (13 termék), Spanyolország 4 hét elteltével (21 termék), Franciaország 8 hét elteltével (23 termék), Olaszország 9 hét elteltével (15 termék), az Egyesült Királyság pedig 13 hét elteltével (15 termék) szolgáltatott információt.

5.ÁBRA

ASZÁMVEVŐSZÉKINYOMONKÖVETHETŐSÉGIVIZSGÁLATEREDMÉNYEINEKÖSSZEFOGLALÓJA(OLYANTERMÉKEK,AMELYEKESETÉBENA KÉRTINFORMÁCIÓHIÁNYTALANVOLT)1

68%

38%

60% 63%56%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A termékeketegyazon tagállamban

állítják előés fogyasztják

A termékeketvalamely

más tagállambanállítják elő

A termékeketbehozatali

engedélyekalapján

importálják

A termékeketaz egyenértékű

országok jegyzékealapján importálják

85 termékteljes mintája

1 31 terméket ugyanabban a tagállamban állítottak elő és értékesítettek; 26 terméket egy adott tagállamban állítottak elő, de másikban értékesítettek; 20 termék legalább egy olyan összetevőt tartalmazott, amelyet a behozatali engedélyekre vonatkozó rendszeren keresztül importáltak, és 8 termék tartalmazott legalább egy, egyenértékűnek tekintett országból importált terméket.


34

37 Olaszországban az ellenőrző szervek által a vállalkozások számára kiállított megfelelőségi tanúsítvány („attestato di idoneità aziendale”) igazolja, hogy a gazdasági szereplőt a kontrollrendszerben nyilvántartásba vették. Franciaországban az ellenőrző szervek engedélyt („licence”) adnak ki, amelyben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy ökológiai termelésének egészére nézve vállalja az ökológiai termelési módszerek betartását. Ez a dokumentumtípus nem sorolja fel, hogy mely termékek esnek a tanúsítás hatálya alá.

49. A nyomonkövethetőségi vizsgálat fényt derített a kontrollrendszer meg-bízható működését károsan befolyásoló egyéb tényezőkre is. Előfordul például, hogy a csoportos tanúsítványok nem tüntetik fel egyértelműen a termelőket vagy termelői csoportokat, emellett a fejlődő országokon kívül más országok is kaphatnak csoportos tanúsítványokat, sőt olyan dokumentumok is léteznek, amelyek hasonlítanak ugyan a megfelelőségi tanúsítványra, de nem ugyanolyan értékűek37.

3. kép - biotermékeket árusító szaküzlet angliában

© Európai Unió.

Forrás: Európai Számvevőszék.


35

ABIZOTTSÁGUGYANRÉSZTVÁLLALA TAGÁLLAMIKONTROLLRENDSZEREKMEGFELELŐMŰKÖDÉSÉNEKBIZTOSÍTÁSÁBAN,DEEZELÉGTELENNEKMUTATKOZOTT

50. A 882/2004/EK rendelet 45. cikke előírja a Bizottságnak, hogy végezzen ellenőrzéseket a tagállamok hatósági ellenőrzéseire nézve. A Bizottság általános felelősséget visel az ökológiai termelés kontrollrendszerének felügyeletéért és koordinációjáért, és biztosítja, hogy a tagállamok telje-sítsék saját feladataikat. Bármely kontrollrendszer érvényre juttatásának elsődleges feltétele az, hogy legyenek információk a működéséről, a má-sodik pedig az, hogy a rendszer a tagállamokra alkalmazható, arányos végrehajtási intézkedéseket írjon elő.

51. Amint a 41–45. bekezdésben elmondtuk, kevés tagállam nyújt be je-lentést, és azok is gyakran hiányosan, jelentős késéssel érkeznek. Ezért a Bizottságnál alapvető adatok hiányoznak ahhoz, hogy hatékonyabbá tudja tenni saját monitoringtevékenységét, tájékoztatni a nyilvánosságot, megválaszolni a parlamenti kérdéseket, illetve megalapozni a politikai döntéshozatal folyamatát. A többéves nemzeti ellenőrzési terveket és az ezekhez kapcsolódó éves jelentéseket tekintve a bizottság nem tett semmilyen lépést azért, hogy az éves jelentéseket időben megkapja a tagállamoktól. A beérkező jelentések áttekintése során a Mezőgazda-sági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság rámutat, hogy milyen információ hiányzik, elemzi azokat, és szükség esetén tartalmi észrevételeket tesz a beérkezett információkról.

52. A Bizottság 2001 óta nem végzett ellenőrzéseket a tagállamokban38 arra nézve, hogy az illetékes hatóságok az uniós rendeletek szerint hajtják-e végre az ökológiai termelésre vonatkozó hatósági ellenőrzéseket. A Bi-zottság tájékoztatása szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, illetve az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság között tovább folyik a mun-kaszervezési kérdések megvitatása, és 2012-től kezdve a biogazdálkodás-nak rendszeresen szerepelnie kell az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal39 éves ellenőrzési programjában. Az említett hivatal ellenőrzési programja azonban kockázatalapú, és elsődleges kockázati tényezőnek továbbra is az élelmiszer-biztonságot tekintik. A számvevőszéki ellen-őrzés időpontjában az ökológiai termeléssel kapcsolatos kérdések nem szerepeltek az éves ellenőrzési programban.

53. A vidékfejlesztési kiadások ellenőrzése végett a Bizottság (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága) ugyan végez ellenőrzéseket a tag-államokban, ám e jelentések tanúsága szerint40 a kapott információk alapján nem lehet tagállamok között összehasonlításokat tenni.

38 2001 előtt az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ellenőrzései világítottak rá az ökológiai termelés kontrollrendszerével kapcsolatos jelentős hiányosságokra.

39 Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósághoz tartozik.

40 A Bizottság által feltárt egyik hiányosság az, hogy az ökológiai termelés rendszere és az agrár-környezetvédelmi kifizetések támogatási rendszere közötti információcsere elégtelen.


36

41 Négy figyelmeztetés az ellenőrző szervek akkreditációjára vonatkozott. Az ötödik levél témái a következők voltak: az elvégzett ellenőrzések száma és eredményei; a felderített szabálytalanságokat, egy konkrét felfüggesztési esetet, illetve az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal egy 2000. évi helyszíni ellenőrzését követő intézkedések. A hatodik figyelmeztetést a Bizottság a számvevőszéki ellenőrzéssel egy időben, 2011 júliusában küldte.

42 Az 1235/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint.

54. Abban az esetben, ha a tagállamok figyelmen kívül hagynak az ökológiai termelésre vonatkozó uniós jogszabályokat, a Bizottságnak lehetősége van a jogsértési eljárás elindítását megelőzően írásban figyelmeztetni a tagállamokat, vagy jogsértési eljárást kezdeményezni velük szemben. A biogazdálkodásra vonatkozó rendeletek azonban nem rendelkeznek olyan egyedi végrehajtási intézkedésekről, amelyeket a Bizottság a vál-lalásaikat nem teljesítő tagállamok esetében alkalmazhatna. A Bizott-ság négy tagállamnak, hat esetben küldött jogsértési eljárás indítását megelőző írásos figyelmeztetést41. Ez azonban rendkívül körülményes és időigényes eljárás.

ATERMÉKEKBEHOZATALÁRAVONATKOZÓELLENŐRZÉSIELJÁRÁSOKVÉGREHAJTÁSA

HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYAZEGYENÉRTÉKŰKÉNTELISMERTHARMADIKORSZÁGOKJEGYZÉKÉNEKKEZELÉSÉBEN

55. A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság egyenértékűnek ismerheti el azokat a harmadik országokat, amelyek ter-melési rendszerei megfelelnek az említett rendeletben megállapított elveknek és termelési szabályoknak, és amelyek ellenőrzési intézkedései-nek hatékonysága azonos a rendeletben megállapított ellenőrzési intéz-kedések hatékonyságával; emellett ilyen országokat tartalmazó jegyzéket állíthat össze. Jelenleg egyenértékűként elismert harmadik országok: Argentína, Ausztrália, Costa Rica, India, Izrael, Japán, Kanada, Svájc, Új-Zéland és Tunézia, illetve 2012. június 1-jétől az Egyesült Államok. Az ezekben a harmadik országokban ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező termékek az Európai Unióban is bioterméknek számítanak.

56. A jegyzék kezeléséért a Bizottság viseli az általános felelősséget, de részben megosztja azt a tagállamokkal, amelyek segítik a Bizottságot az elismerés és a felügyelet folyamatában. A jegyzék helyes kezelése többek között azt jelenti, hogy az uniós rendelet céljával és hatályával összhangban harmadik országokat csak egyértelmű eljárások megfelelő alkalmazásával vesznek föl a jegyzékbe, és megfelelő garanciákat sze-reznek arra nézve, hogy az egyenértékűként elismert harmadik országok a jövőben is eleget tesznek a követelményeknek.

NEMELÉGSÉGESA BIZOTTSÁGNAKAZEGYENÉRTÉKŰHARMADIKORSZÁGOKFELVÉTELIKÉRELMEIREIRÁNYULÓVIZSGÁLATIKAPACITÁSA

57. Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az érintett ország által szolgáltatott információkat42, és úgy is dönthet, hogy a helyszínen vizsgálja meg az ország termelési szabályait és ellenőrzési intézkedéseit.


37

58. A gyakorlatban a Bizottság általában a rendelet előírásaival összhangban vizsgálja a felvételüket kérő országok egyenértékűségét. A Bizottság szab-ványosított összehasonlító táblázatot használ a harmadik országokban alkalmazott termelési szabványok és a kontrollrendszer hatékonyságának vizsgálata során végzett ellenőrzések dokumentálásához. Emellett – Ar-gentína, Ausztrália, Svájc és Új-Zéland kivételével (lásd: 4. táblázat) – minden csatlakozni kívánó országban legalább egy ellenőrzést is végzett a jegyzékbe való felvétel előtt. 2010 óta a harmadik országokban végzett ellenőrzésekhez a Bizottság egységesített ellenőrző listákat használ.

59. Egyre több ország kéri felvételét az egyenértékű harmadik országok jegy-zékébe. 2000 és 2011 között huszonöt kérelem érkezett, ebből a Bizott-ság csak nyolcat tudott megvizsgálni. Emellett a jegyzékbe már felvett országok közül többen is kérték egyenértékűségük hatókörének kibőví-tését. A Bizottság kiterjedt és egyre bővülő feladatai és a rendelkezésére álló erőforrások szűkössége miatt egyes kérelmek elbírálása csak jelentős késéssel volt lehetséges (Bolívia például már 2006-ban benyújtotta ké-relmét; Chile 2000-ben küldte be első kérelmét, amelyet 2009-ben újabb információkkal egészített ki, a Bizottság azonban még nem fejezte be a beérkezett adatok vizsgálatát).

A B I ZOT T S ÁG E L J Á R Á S A I N E M S Z AVATO L J Á K M E G F E L E LŐ E N , H O G Y A ZEGYENÉRTÉKŰKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK A JÖVŐBEN IS BETARTJÁKA RENDELETELŐÍRÁSAIT

60. Az egyenértékűként elismert harmadik országok kötelesek évente je-lentést tenni a Bizottság számára az előző évben végzett ellenőrzési tevékenységükről43. A rendelet előírja, hogy a tagállamok segítsék a Bi-zottságot az éves jelentések kiértékelésében44. Az éves jelentésekben szereplő információk alapján a Bizottságnak a tagállamok jelentéskészí-tőinek segítségével biztosítania kell az elismert harmadik országok meg-felelő felügyeletét. A felügyelet jellegét annak alapján kell meghatározni, hogy mekkora a kockázata a szabálytalanságoknak vagy az uniós rendelet előírásai megsértésének45. A Bizottságnak azonban nincsenek részletes eljárásai az egyenértékű harmadik országok jegyzékének kezelésére és felülvizsgálatára, és nincs hivatalos eljárásmód a harmadik országok koc-kázatértékelésére sem.

43 Az 1235/2008/EK tanácsi rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

44 Az 1235/2008/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése.

45 A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése.


38

61. Az éves jelentések Bizottság általi elemzése nincs szabványosítva (nem használnak például ellenőrző listákat vagy szabványos jelentéstételi for-mátumokat), és az elemzés nem vezet jól körülhatárolt lépésekhez (pél-dául a Bizottság írásos értesítése). Egyes esetekben (például az Izraelről készült 2008/2009-es jelentés vagy az Argentínáról készült jelentések esetében) semmiféle adat nem állt rendelkezésre arra nézve, hogy a Bi-zottság felülvizsgálta a jelentést (például nem voltak kézzel írott feljegy-zések vagy más dokumentumok). Gyakran arra sem volt bizonyíték, hogy a tagállamok kijelölt jelentéskészítői a rendeletben előírt módon (például az éves jelentésekre vonatkozó visszajelzésekkel) segítették volna a Bi-zottságot a megfelelő felülvizsgálatban. A Bizottság nem látta el irány-mutatással a tagállamok jelentéskészítőit a jelentéseik elvárt tartalmára nézve.

62. A Számvevőszék megvizsgálta a jelenleg egyenértékűként elismert har-madik országok éves jelentéseinek egy mintáját. Ezek az éves jelentések hiányosak, mivel nem tájékoztatnak a monitoringtevékenységekről, az ellenőrző szervek által végzett vizsgálatok számáról és típusáról, sem az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok számáról és eredményeiről. Két esetben a jelentések nem fejtették ki a jelentéstételi időszakban ész-lelt szabálytalanságokhoz kapcsolódó, a Bizottsággal egyeztetett kor-rekciós intézkedéseket (lásd: 3. táblázat). A Bizottság csak nemrégiben (2011-ben) küldött az éves jelentések tartalmával kapcsolatos iránymu-tatást a harmadik országoknak.

3.TÁBLÁZAT

AZELLENŐRZÉSIDEJÉBENELÉRHETŐLEGÚJABBÉVESJELENTÉSSZÁMVEVŐSZÉKIELEMZÉSÉNEKEREDMÉNYEI

Tárgy Argentína Izrael India Új-Zéland Tunézia1 Costa Rica

A harmadik ország illetékes hatósága által végzett monitoring- és felügyeleti tevékenység

Igen Nem Igen Igen n.a. Igen

A harmadik ország illetékes hatósága által végrehajtott korrekciós intézkedések

Igen Nem Igen Igen n.a. Nem

A harmadik országban működő ellenőr-ző szervek száma Igen Igen Igen Igen n.a. Igen

Az ellenőrző szervek által végzett vizsgálatok száma és típusa Nem Nem Nem Nem n.a. Nem

Elvégzett laboratóriumi vizsgálatok száma és eredményei Nem Igen Nem Nem n.a. Igen

1 Tunéziát 2009-ben vették fel az egyenértékű országok jegyzékébe, de 2010 szeptemberéig nem küldött éves jelentést. A 2009-re vonatkozó éves jelentést 2010 novemberében nyújtotta be.


39

63. Mivel a Bizottságnak nincsenek belső eljárásai az elismert harmadik or-szágok felügyeletének módjára vonatkozóan, nem egyértelmű, hogy egy harmadik ország jegyzékbe való felvételét követően mikor kell a Bizott-ságnak helyszíni ellenőrzést végrehajtania. A Számvevőszék ezzel kap-csolatban megállapítja, hogy a harmadik országokban nem került sor rendszeres helyszíni ellenőrzésekre (például Izraelben utoljára 1999-ben, Costa Ricában 2000-ben történt ellenőrzés) (lásd: 4. táblázat).

64. Miután az egyenértékű harmadik országok által benyújtott éves jelen-tések csak hiányos tájékoztatást adnak, a Bizottság pedig ritkán végez ezekben az országokban helyszíni ellenőrzést, a Bizottság nem tudja szavatolni, hogy a jegyzékben szereplő országok termelési szabványai és kontrollrendszerük eredményessége továbbra is egyenértékű marad.

4.TÁBLÁZAT

ABIZOTTSÁGHELYSZÍNIELLENŐRZÉSEIHARMADIKORSZÁGOKBAN

Egyenértékűként elismert harmadik

országok

Jegyzékbe való felvétel dátuma

A harmadik országnak az egyenér-tékű harmadik országok jegyzékébe való felvétele előtt végzett helyszíni

ellenőrzések (év)

A harmadik országnak az egyenér-tékű harmadik országok jegyzékébe való felvétele után végzett helyszíni

ellenőrzések (év)1

Argentína 1996 – 1999 és 2000

Ausztrália 1996 – 1999

Kanada 2011 2010 –

Costa Rica 2003 2000 –

India 2006 2004 –

Izrael 1996 1994 1999

Japán 2010 2001 és 2009 –

Új-Zéland 2002 – 2003

Svájc 1996 – 2001

Tunézia 2009 2008 –1 Piros szín jelöli azokat az országokat, amelyeknél nem történt helyszíni ellenőrzés a jegyzékbe való felvételüket követően, illetve amelyeknél a legutóbbi helyszíni ellenőrzésre 7 évnél régebben került sor; zöld szín jelöli azokat az országokat, amelyeknél nemrégiben sor került helyszíni ellenőrzésre az egyenértékűként való elismerésüket követően, illetve amelyeket nemrégiben vettek fel a jegyzékbe.


40

46 A maximális érvényességi időtartamot csak nemrégen korlátozta 12 hónapban az 1267/2011/EU rendelet. Korábban az uniós előírások nem szabták meg a behozatali engedélyek érvényességének pontos hosszát.

HIÁNYOSSÁGOKRADERÜLTFÉNYA BEHOZATALIENGEDÉLYEZÉSIRENDSZERKEZELÉSÉBEN

65. Az Unión kívül előállított biotermékek behozatalára a behozatali engedé-lyezési rendszeren keresztül kerülhet sor. A behozatali engedélyeket az egyes tagállamok illetékes hatóságai adják ki meghatározott, legfeljebb egyéves46 érvényességi időtartamra egy adott importőrnek, jól megha-tározott termékekre. Az engedélyek visszavonhatók, ha a 834/2007/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja nem teljesül.

834/2007/EK rendelet, 33. cikk – Egyenértékű garanciákat nyújtó ter-mékek behozatala

„(1) Harmadik országból behozott terméket akkor is forgalomba lehet hozni ökológiai címkével ellátva a Közösség piacán, ha:

a) a terméket a II I . és IV. címben említett termelési szabályokkal egyenértékű termelési szabályoknak megfelelően állították elő;

b) a gazdasági szereplőkre az V. címben említett ellenőrzési intézkedé-sekkel azonos hatékonyságú ellenőrzési intézkedések vonatkoznak, és ezeket az ellenőrzési intézkedéseket folyamatosan és eredménye-sen alkalmazzák;

[…].”

66. A Bizottság felügyeleti szerepet lát el, és kérheti az engedélyt kiadó tag-államot, hogy vonja vissza az engedélyt, ha a Bizottság úgy véli, hogy a fenti előírások nem teljesülnek (lásd: 8. háttérmagyarázat).

67. A 27 uniós tagállamban évente mintegy 4000 behozatali engedélyt ad-nak ki. A 27 tagállam illetékes hatóságainak rendkívül nehéz összehan-golt megközelítést alkalmazniuk a behozatali engedélyek kiadásakor. E nehézségek miatt a behozatali engedélyezési rendszer a tervek szerint 2015 júniusára megszűnik. Az ellenőrzésünk keretében végzett helyszíni vizsgálatok a következő hiányosságokat tárták fel az illetékes hatóságok által, valamint a Bizottság által elvégzett ellenőrzések szintjén.


41

ELÉGTELENEKA BEHOZATALIENGEDÉLYEKKIADÁSASORÁNVÉGREHAJTOTTTAGÁLLAMIELLENŐRZÉSEK

68. A szóban forgó rendszeren keresztül importált ökológiai termékek min-den egyes szállítmányát ellenőrzési tanúsítvánnyal kell ellátni. Ezt a ta-núsítványt egy harmadik országbeli ellenőrző szerv állítja ki. Az ellenőrző szervet a behozatali engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságának el kell ismernie. Behozatali engedély kiadása esetén tehát a behozatali en-gedélyt kérelmező importőr által javasolt ellenőrző szervet az engedélyt adó tagállam illetékes hatóságának el kell ismernie mint ellenőrzési tanú-sítvány kibocsátására illetékes szervet. Az uniós rendeletek azonban nem határozzák meg, hogy az ellenőrző szerv elfogadása milyen kritériumok alapján történhet.

69. A legtöbb illetékes hatóság a gyakorlatban annak ellenőrzésére alapozza e döntését, hogy akkreditálva van-e az érintett ellenőrző szerv. A tag-államok illetékes hatóságai azonban nem ellenőrzik tevőlegesen, hogy a tanúsítványokat kibocsátó ellenőrző hatóságok akkreditációja aktuá-lis-e, illetve hogy a megítélt akkreditáció hatálya elégséges-e az uniós szabványokkal való egyenértékűség biztosításához.

70. A Számvevőszék megfigyelése szerint csak néhány tagállam (Írország, Spanyolország, Olaszország) végez kiegészítő ellenőrzéseket, és kötelezi a behozatali engedélyeket kérelmező importőröket arra, hogy mutassák be az adott harmadik ország illetékes ellenőrző szerve által kibocsátott vizsgálati jelentéseket annak megítélése végett, hogy ezek ellenőrzési gyakorlata egyenértékű-e az uniós rendeletekben előírtakkal. Valamennyi tagállami ellenőrzés dokumentumok áttekintésére korlátozódik, helyszíni ellenőrzést egyik felkeresett tagállam sem végez.

71. A behozatali engedély kiadását követően az Unió érintett gazdasági sze-replői az importált termékeket tartalmazó valamennyi szállítmányhoz csatolt ellenőrzési tanúsítványra hagyatkoznak, amelyen fel van tün-tetve (az említett tanúsítvány 15. rovatában, az 1235/2008/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban), hogy a származási ország (harmadik országban) egyenértékű termelési szabályokat és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz.


42

72. A tanúsítvány 15. rovatában feltüntetett bejegyzés tulajdonképpen az ellenőrzési tanúsítványt kibocsátó, harmadik országban működő ellen-őrző szerv által kiadott saját nyilatkozat. A tagállamok illetékes hatóságai nem végeznek semmilyen ellenőrzést a nyilatkozat megbízhatóságának értékelésére. Ez rávilágít arra, miért is rendkívül fontos, hogy az engedélyt kiadó tagállamok illetékes hatóságai még a behozatali engedély kiadása előtt ellenőrizzék e tanúsítványt kiadó ellenőrző szerv kompetenciáját.

ABIZOTTSÁGNAKNEMÁLLRENDELKEZÉSÉREELEGENDŐMEGBÍZHATÓADAT,HOGYMEGÍTÉLJE,MEGFELELNEK-EA TAGÁLLAMOKÁLTALKIADOTTBEHOZATALIENGEDÉLYEKA RENDELETBENMEGÁLLAPÍTOTTFELTÉTELEKNEK

73. A Bizottság nem írja elő iránymutatásaiban, hogy a tagállamok által a Bi-zottságnak küldött éves jelentések tartalmazzanak információkat a tag-államok által kiadott behozatali engedélyekről.

1235/2008/EK rendelet, 13. cikk – Ellenőrzési tanúsítvány

„(4) Az ellenőrzési tanúsítványt kiállító hatóság vagy szerv csak ak-kor bocsátja ki az ellenőrzési tanúsítványt és hitelesíti a tanúsítvány 15. rovatában szereplő nyilatkozatot:

a) miután minden vonatkozó ellenőrzési dokumentum tekintetében elvégezte az iratellenőrzést, ideértve különösen az érintett termé-kek termelési tervét, szállítási és kereskedelmi okmányait; továbbá

b) miután a hatóság vagy szerv elvégezte a szállítmány fizikai vizsgála-tát, vagy olyan kifejezett nyilatkozatot kapott az exportőrtől, amely szerint az érintett szállítmányt a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének megfelelően állították elő, illetve dolgozták fel; a hatóság vagy szerv kockázatorientált ellenőrzést végez az említett nyilatkozat hiteles-ségét illetően.

A hatóság vagy szerv továbbá minden kibocsátott tanúsítványt sor-számmal lát el , és időrend szerinti nyilvántar tást vezet a k iadott tanúsítványokról.”


43

74. Az OFIS biztosítja, hogy az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke (2) bekez-dése értelmében a behozatali engedélyekkel kapcsolatos információkat a tagállamok továbbítsák a többi tagállamnak és a Bizottságnak. Az ezen ellenőrzés keretében a tagállamokban végzett vizsgálatok azonban több ízben is megállapították, hogy az OFIS rendszerben a tagállamok által feltüntetett, behozatali engedélyekre vonatkozó információk nem meg-bízhatóak és hiányosak (lásd: 7. háttérmagyarázat).


AZOFISRENDSZERBENSZEREPLŐ,A BEHOZATALIENGEDÉLYEKREVONATKOZÓINFORMÁCIÓKNEMMEGBÍZHATÓAK

Az ellenőrzés rámutatott, hogy a 2009-ben Németországban visszavont 26 behozatali engedélyből csak 11 volt helyesen feltüntetve az OFIS rendszerben, 11 „lejárt” címkével szerepelt „visszavont” helyett, 4 pedig egyáltalán nem szerepelt.

Németország 2009-ben átmenetileg 8 behozatali engedélyt felfüggesztett, mert egyes szállítmányokban nö-vényvédőszer-maradványokat mutattak ki. A jelenlegi uniós szabályozás azonban nem teszi lehetővé behozatali engedélyek felfüggesztését. Ezért, mivel az OFIS rendszerben nem rendelhető „felfüggesztett” státus a behozatali engedélyekhez, a rendszer négy engedélyt „lejárt” címkével, egyet pedig „visszavont” címkével látott el. Három behozatali engedély ugyanakkor egyáltalán nem szerepelt az OFIS rendszerben.

Egy 2009-re kiadott olaszországi engedély tévesen „visszavont” címkével volt megjelölve annak ellenére, hogy megfelelt a követelményeknek.

1235/2008/EK rendelet, 19. cikk – A jegyzékben nem szereplő harmadik országokból származó termékek egyenértékű behozatalára vonatkozó átmeneti szabályok

„(2) Az egyes tagállamok az e cikkel összhangban kiadott valamennyi engedélyről, köztük a termelési szabványokra és az érintett ellenőrzési előírásokra vonatkozó információról, tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.”

75. Az ökológiai gazdálkodás állandó bizottsága (2010. és 2011. évi) jegyző-könyveinek áttekintése alapján állítható, hogy a bizottság nem látja el megfelelően a feladatát a behozatali engedélyezési rendszer működé-sével kapcsolatos információcserét illetően.


44

47 A 834/2007/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja.

48 Az 1235/2008/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése.

76. A Bizottság 2001 óta nem végzett ellenőrzéseket a tagállamokban arra nézve, hogy a tagállamok csak a rendeletben foglaltak teljesülése esetén adnak-e ki behozatali engedélyt. Mivel az elmúlt tíz évben nem került sor helyszíni tagállami ellenőrzésekre, a Bizottság nem rendelkezik aktuális információkkal annak megítéléséhez, hogy ki lehet, illetve ki kell-e adni behozatali engedélyeket.

77. Ha egy a behozatali engedélyekkel kapcsolatos vizsgálat megállapítja, hogy az adott harmadik országban nem alkalmaznak egyenértékű terme-lési szabályokat és ellenőrzési intézkedéseket47, a Bizottság kötelezheti az engedélyt adó tagállamot a behozatali engedély visszavonására48. A Bizottság a behozatali rendszer közel 20 éves fennállása során még sohasem alkalmazta ezt az eljárást. Egy esetben azonban a Bizottság ajánlotta a tagállamoknak (de nem kötelezte őket erre), hogy egy adott termék esetében vonják vissza a kiadott behozatali engedélyeket, amit nem minden tagállam teljesített (lásd: 8. háttérmagyarázat).


EGYHARMADIKORSZÁGBÓLIMPORTÁLTTERMÉK

2009 októberében és novemberében, miután a Bizottság egy harmadik országból származó termék esetében többször is megállapította, hogy az nem engedélyezett anyagokat tartalmaz, a biotermékek állandó bizottságán keresztül két közleményt adott ki az illetékes hatóságok számára. A Bizottság ezekben a közleményekben az érintett harmadik országból származó termékhez kiadott behozatali engedélyek visszavonását javasolta. A tag-államok többsége az ajánlást követve vissza is vonta a szóban forgó behozatali engedélyeket. A Számvevőszék megállapította, hogy három tagállam nem követte az ajánlást. 2010. március 1-jén a Bizottság közleményt adott ki a biotermékek állandó bizottságának küldöttei számára, amelyben lehetővé tette új engedélyek kiadását az érin-tett termékre. A tagállamok egy része addigra azonban már ismét elkezdte engedélyezni e termék behozatalát.


45

KÖZÖSBEHOZATALIRENDELKEZÉSEK–AZELLENŐRZŐSZERVEKNEMELLENŐRZIKKELLŐENAZIMPORTŐRÖKET

78. Importált termékek esetében a termék-előállítási lánc kezdeti szakaszait a harmadik országban kell ellenőrizni az egyenértékű termelési szabá-lyokkal és ellenőrzési intézkedésekkel összhangban (lásd: 55–77. bekez-dés). E termékek Unióba történő beérkezését követően az uniós kont-rollrendszer az előállítási lánc utolsó, azaz importőri szakaszát tudja csak ellenőrizni. A Számvevőszék megfigyelése szerint ezek az ellenőrzések ilyen értelemben gyakran nem teljes körűek.

AZELLENŐRZŐSZERVEKÁLTALAZIMPORTŐRÖKREÉSIMPORTÁLTTERMÉKEKRENÉZVEELVÉGZETTELLENŐRZÉSEKGYAKRANNEMTELJESKÖRŰEK

79. Az ezen ellenőrzés keretében a tagállamokban végzett számvevőszé-ki helyszíni vizsgálatok a következőket állapították meg a 889/2008/EK bizottsági rendelet 82. és 84. cikkében az ellenőrző szerveknek előírt kötelezettségek betartásával kapcsolatban:

— a kérdésben érintett nyolc ellenőrző szervből három nem írta elő, hogy az importőrök szerepeltessék a termelőegység teljes leírását, valamint hogy vállaljanak kötelezettséget a termékek tárolására használt létesítmények ellenőriztetéséért (a 889/2008/EK rendelet 82. cikke);

889/2008/EK rendelet, 82. cikk – Ellenőrzési intézkedések

„(1) Az importőr esetében a 63. cikk (1) bekezdésének a) pont-ja szerinti teljes leírásban szerepelnie kell az importőr helyisé-geinek és importtevékenységének, feltüntetve a termékeknek a Közösségbe való beléptetése helyét és minden egyéb olyan létesítményt, amelyet az importőr az importált termékeknek az első címzett részére történő szállítását megelőzően e termékek tárolására használni kíván.

Emellett a 63. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatnak tar-talmaznia kell, hogy az importőr kötelezettséget vállal arra, hogy azokat a létesítményeket, amelyeket az importőr a termékek tá-rolására használni fog, ellenőriztetni fogja [...].”


46

4. kép - az unióban értékesített, ökológiai címkével ellátott termék

© Európai Unió.

Forrás: Európai Számvevőszék

— a kérdésben érintett hét ellenőrző szervből öt nem kötelezte az importőröket arra, hogy az ellenőrző szerveket minden egyes im-portált szállítmányról értesítsék (a 889/2008/EK rendelet 84. cikke);

889/2008/EK rendelet, 84. cikk – A behozott szállítmányokra vo-natkozó információk

„(1) Az importőr köteles időben tájékoztatni az ellenőrző szerve-zetet vagy az ellenőrző hatóságot minden egyes, a Közösségbe behozandó szállítmányról [...].”

47


80. A biotermékek tekintetében az uniós rendeletekben meghatározott kontrollrendszer középpontjában nem maguknak a termékeknek, hanem a termelési/előállítási folyamatoknak az ökológiai jellege áll, hiszen tudo-mányos módon nem határozható meg, hogy egy adott termék ökológiai termelésből származik-e vagy sem. A rendszer eredményes működésé-hez, illetve ahhoz, hogy ne csökkenjen a fogyasztói bizalom, ajánlatos volna orvosolni a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt hiányosságokat.

81. A Számvevőszék több ízben megállapította, hogy az illetékes hatóságok egy része nem látja el megfelelően az ellenőrző szervek felügyeletét. Emiatt bizonyos ellenőrző szervek több uniós előírást nem tartanak be, és nem élnek bizonyos jól bevált megoldásokkal (27., 29–31., 33–37. és 79. bekezdés). A Számvevőszék javaslatai a következők:

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

Az illetékes hatóságok az ellenőrző szervek feletti felügyeletüket fokozva alkalmazzanak megfelelően dokumentált eljárásokat az ellenőrző szer-vek jóváhagyásához és felügyeletéhez, ösztönözzék a jogsértések, a sza-bálytalanságok és az alkalmazott szankciók fogalmainak egységesítését, illetve a gyakorlatban bevált megoldások szélesebb körű alkalmazását.

1.AJÁNLÁS

82. A tagállamokon belüli, a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bi-zottság közötti információcsere jelenleg még nem elég hatékony a rend-szer megfelelő működéséhez (40. és 42–45. bekezdés). A Számvevőszék javaslatai a következők:

A tagállamok biztosítsák a jogsértésekre és a szabálytalanságokra vonat-kozó lényeges információk közvetlen, kétirányú áramlását az ellenőrző szervek és a kif izető ügynökségek között. A Bizottság határozza meg a jogsértésekről és a szabálytalanságokról szóló bejelentések formáját és időzítését; biztosítsa alkalmas intézkedésekkel, hogy a tagállamok teljesítsék jelentéstételi kötelezettségeiket; vizsgálja felül a jogsértések és szabálytalanságok bejelentését szolgáló információs rendszert, és fontolja meg a harmadik országokra vonatkozó bejelentések felvételét a rendszerbe.

2.AJÁNLÁS


48

83. A tagállamok illetékes hatóságainak nehézséget okoz biztosítani a bio-termékek nyomonkövethetőségét az il letékességük alá tartozó terü-leten. Határokat átlépő termékek esetében még nehezebb szavatolni a nyomonkövethetőséget (48–49. bekezdés). A Számvevőszék javaslatai a következők:

Szigorítsák a kontrollmechanizmusokat annak érdekében, hogy a gaz-dasági szereplők eleget tegyenek a nyomonkövethetőségre vonatkozó szabályozási követelményeknek; a Bizottság ezzel kapcsolatban tisztázza a különböző szereplők feladatait és felelősségi köreit.

3.AJÁNLÁS

84. A Bizottság ez idáig nem fordított kellően kiemelt figyelmet arra, hogy felügyeleti tevékenysége, többek közt ellenőrzései révén biztosítsa a tagállami kontrollrendszerek megfelelő működését (51–54. bekezdés). A Számvevőszék javaslatai a következők:

A Bizottság a tagállami kontrollrendszerek felügyeletét megszilárdítva végezzen helyszíni vizsgálatokat, gyűjtse be és aknázza ki a szükséges adatokat és információkat.

4.AJÁNLÁS

85. A Bizottság nem rendelkezik elegendő megnyugtató információval arról, hogy az ökológiai termeléshez alkalmazott és az uniós rendszerrel egyen-értékűnek elismert harmadik országbeli kontrollrendszerek ezen elismert-ség ideje alatt mindvégig megfelelnek a szabályozási követelményeknek. A Számvevőszék megállapítja azt is, hogy a harmadik országok egyenér-tékűségének igazolására beadott kérelmek kiértékelése terén jelentős az elmaradás (59–64. bekezdés). A Számvevőszék javaslatai a következők:

A Bizottság biztosítsa az ökológiai termeléshez egyenértékűnek elis-mert országok jegyzékében szereplő országok megfelelő felügyeletét, és értékelje időben a harmadik országok által az egyenértékűségi jegy-zékbe való felvétel iránt benyújtott kérelmeket.

5.AJÁNLÁS


49

86. A Számvevőszék hiányosságokat talált a behozatali engedélyek meg-adásának rendszerében (68–77. bekezdés). A Számvevőszék kedvezően értékeli a Bizottság azon egyszerűsítési törekvését, hogy fokozatosan megszüntesse a behozatali engedélyek rendszerét. A Számvevőszék a kö-vetkezőt javasolja:

Mindaddig, amíg működik a behozatali engedélyezési rendszer, a tagál-lamok működtessék azt megfelelő módon. Az illetékes tagállami hatósá-gok szigorítsák az ellenőrzési tanúsítványok kiállítására felhatalmazott ellenőrző szervek ellenőrzését.

6.AJÁNLÁS

Ezt a jelentést Ioannis SARMAS számvevőszéki tag elnökletével az I . kamara a 2012. március 28-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRAelnök


50

I.MELLÉKLET

ANYOMONKÖVETHETŐSÉGIVIZSGÁLATMÓDSZERTANA

1. A 834/2007/EK rendelet 27. cikkének (13) bekezdése kimondja, hogy „(13) A tagállamok biztosítják, hogy a létrehozott ellenőrzési rendszerek a 178/2002/EK rendelet 18. cikké-vel összhangban lehetővé tegyék valamennyi termék nyomonkövethetőségét a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában, különösen annak érdekében, hogy garanciát nyújtsanak a fogyasztók számára arra nézve, hogy a biotermékeket az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg-felelően állították elő.”

2. Az ellenőrzésünk keretében végrehajtott nyomonkövethetőségi vizsgálat abból állt, hogy a helyszíni ellenőrzés során vásárolt 85 termékre vonatkozóan ellenőreink több dokumentumot is bekértek a ter-mékek származási helyének visszakövetése érdekében. A kért információk a következők voltak:

ο a termék előállításában részt vevő valamennyi gazdasági szereplő azonosító adatai (egészen a ter-melői szintig) – az olyan termékek esetében, amelyek több mint egy összetevőből állnak, a két (tömegét tekintve) legfontosabb ökológiai összetevőre vonatkozó információkat kellett megadni;

ο az előző pontban azonosított valamennyi gazdasági szereplő ökológiai tanúsítványa;

ο valamennyi azonosított gazdasági szereplő legutolsó vizsgálati jelentése.

3. Több termékfajtát választottunk ki vizsgálatra annak érdekében, hogy a következő változókkal kapcsolatos, különböző kockázatokat mérlegelhessük:

ο különböző összetétel (egyetlen növényi eredetű összetevőből álló termékek, egyetlen állati eredetű összetevőből álló termékek, több összetevőből álló termékek);

ο különböző származási hely (a termékeket a vásárlás helyével megegyező tagállamban állították elő; a termékeket nem a vásárlás helye szerinti tagállamban állították elő; a termékeket harmadik országban állították elő);

ο különböző behozatali rendszer (tagállami behozatali engedélyek alapján importált termékek, egyenértékű országok jegyzéke alapján importált termékek).


51

4. A vizsgálat érdekében ellenőreink minden felkeresett tagállam esetében

ο olyan megvásárolandó terméklistát állítottak össze (a 3. bekezdésben említett tényezőket figye-lembe véve), amely az ellenőrzött tagállamban, vagy a többi ellenőrző látogatás keretében vizsgált tagállamban működő ellenőrző szervek által tanúsítvánnyal ellátott termékeket tartalmazott, és megvásárolták e termékeket;

ο az ellenőrzött tagállam illetékes hatóságát felkérték, hogy adja át a helyszíni vizsgálat során meg-vásárolt termékekre, valamint a termékek címkéjén feltüntetett, az adott tagállamban működő ellenőrző szervre vonatkozó nyomonkövethetőségi adatokat;

ο az ellenőrzött tagállam illetékes hatóságát felkérték, hogy adja át a korábbi ellenőrző látogatások során más tagállamban megvásárolt termékekre, valamint a termékek címkéjén feltüntetett, de az ellenőrzött tagállamban működő ellenőrző szervre vonatkozó nyomonkövethetőségi adatokat.

5. Az alábbi táblázatok a vizsgált termékek eloszlásáról nyújtanak áttekintést:

A termék vásárlásának helye

(ország)

A termékeket egyazon

tagállamban állítják elő és fogyasztják

A terméket másik tagállamban

állítják elő

A terméket az egyenértékűként

elismert harmadik országok

jegyzékében szereplő országok egyike állítja elő

A termékeket behozatali

engedélyek alapján exportáló országban állítják

elő

Az összes megvásárolt

termék országonkénti

bontásban

DE 3 5 3 5 16

ES 15 5 0 3 23

FR 7 7 0 2 16

IT 2 4 2 4 12

LU 0 1 0 0 1

UK 4 4 3 6 17

Összesen 31 26 8 20 85

1.TÁBLÁZAT–A TERMÉKEKMEGOSZLÁSASZÁRMAZÁSUKÉSA BEHOZATALIRENDSZERTÍPUSASZERINT


52

14 uniós tagállam Az egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzékében szereplő 6 ország 14 más harmadik ország

Dánia Kanada Bolívia

Németország Costa Rica Brazília

Írország India Kína

Görögország Japán Dominikai Köztársaság

Spanyolország Tunézia Ecuador

Franciaország Svájc Kazahsztán

Olaszország Paraguay

Magyarország Peru

Hollandia Fülöp-szigetek

Ausztria Dél-Afrika

Lengyelország Srí Lanka

Románia Törökország

Svédország Ukrajna

Egyesült Királyság Uruguay

2.TÁBLÁZAT–A NYOMONKÖVETHETŐSÉGIVIZSGÁLATBANÉRINTETTORSZÁGOK

3.TÁBLÁZAT–A TERMÉKEKÖSSZETÉTELSZERINTIMEGOSZLÁSA

Egyetlen növényi eredetű összetevőből

álló termékek

Egyetlen állati eredetű összetevőből álló

termékek

Több összetevőből álló termékek Összesen

Termékek száma 37 11 37 85

4.TÁBLÁZAT–A TERMÉKEKMEGOSZLÁSAA TERMÉKVÁSÁRLÁSÁNAKHELYESZERINT(TAGÁLLAM)

Nyomonkövethetőségiinformációk kérése

A termékeket az előállítás szerinti tagállamban

vásárolták meg

A megvásárolt termékeket másik tagállamban állítják

előÖsszesen

DE 12 1 (UK) 13

ES 20 1 (DE) 21

FR 16 3 (ES), 1 (IT), 2 (DE), 1(UK) 23

IT 11 1 (DE), 2 (UK), 1 (LU) 15

UK 13 – 13

Összesen 72 13 85


53

Nyomonkövethetőségi információk kérése


vásárolták meg


előÖsszesen

DE 3 – 3

ES – – 0

FR – 1 (UK) 1

IT 2 – 2

UK 2 – 2

Összesen 7 1 8

5.TÁBLÁZAT–OLYANTERMÉKEK,AMELYEKLEGALÁBBEGY,AZEGYENÉRTÉKŰKÉNTELISMERTHARMADIKORSZÁGOKJEGYZÉKÉBENSZEREPLŐORSZÁGOKBÓLIMPORTÁLTÖSSZETEVŐTTARTALMAZNAK

Nyomonkövethetőségi információk kérése


vásárolták meg


előÖsszesen

DE 4 - 4

ES 2 - 2

FR 2 1 (ES) 3

IT 4 1 (DE) 5

UK 6 - 6

Összesen 18 2 20

6.TÁBLÁZAT–OLYANTERMÉKEK,AMELYEKLEGALÁBBEGY,A TAGÁLLAMOKÁLTALKIADOTTBEHOZATALIENGEDÉLYEKALAPJÁNIMPORTÁLTÖSSZETEVŐTTARTALMAZNAK


54

II.MELLÉKLET

ALABORATÓRIUMIVIZSGÁLATOKMÓDSZERTANA

1. A Számvevőszék a tagállamok ellenőrzése során vásárolt 73 termék esetében rendelt el laboratóriumi vizsgálatokat. A Számvevőszék minden tagállamban a felkeresett ellenőrző szervek egyikét kérte fel, hogy végezzen laboratóriumi vizsgálatokat az ellenőreink által megvásárolt termékeken. A mintavételt és a vizsgálatokat az érintett ellenőrző szervek saját belső eljárásai és gyakorlata szerint kellett elvégezni. A termékeket ellenőreink választották ki és vásárolták meg, míg az ellenőrző szervet kérték fel arra, hogy 1) válassza ki, hogy milyen anyag tekintetében vizsgálja meg a terméket; 2) válasszon olyan laboratóriu-mot, illetve laboratóriumokat, amellyel/amelyekkel rendszerint együttműködik; 3) a szokásos eljárásmenet keretében vegyen mintát; 4) juttassa el az eredményeket a Számvevőszékhez. Az analitikai eredmények értékelését kifejezetten egy erre kijelölt, a Számvevőszék által szerződtetett szakértő végezte el.

2. A 73 elemzett mintából 67 mintát egyféle elemzésnek, míg 6 mintát két különböző elemzésnek vetettek alá. Összesen 79 elemzést végeztek, amelyekben növényvédő szerek, antibiotikumok, géntechnológiával módosított szervezetek, nehézfémek és tartósítószerek kimutathatóságát vizsgálták.

Számvevőszéki termékkód Ország Termék Az elemzés típusa

DE-01 Németország Koktélrák Nehézfémek, tartósítószerek

DE-02 Németország Áfonya Növényvédő szerek

DE-03 Németország Manouri sajt Tehéntej

DE-04 Németország Paprika Növényvédő szerek

DE-05 Németország Tojás A tojások épségének vizsgálata

DE-06 Németország Szilva Növényvédő szerek

DE-07 Németország Banánszirom Növényvédő szerek

DE-08 Németország Limonádé GMO

DE-09 Németország Gabonamüzli Növényvédő szerek

DE-10 Németország Zöld tea Növényvédő szerek

DE-11 Németország Tea Növényvédő szerek

DE-12 Németország Olívaolaj Növényvédő szerek

DE-13 Németország Olívaolaj Növényvédő szerek

DE-14 Németország Fügelekvár Növényvédő szerek

DE-15 Németország Lenmag Növényvédő szerek, GMO

DE-16 Németország Búzakorpa Növényvédő szerek, GMO

DE-17 Németország Csokoládéval bevont szilva Növényvédő szerek

DE-18 Németország Datolya Növényvédő szerek

DE-19 Németország Nádcukor Nehézfémek

TÁBLÁZAT–A LABORATÓRIUMIVIZSGÁLATOKKERETÉBENVIZSGÁLTTERMÉKEKÁTTEKINTÉSEÉSA VIZSGÁLATOKTÍPUSA


55


DE-20 Németország Szójabab Növényvédő szerek, GMO

DE-21 Németország Mák Nehézfémek, növényvédő szerek

DE-22 Németország Méz GMO

DE-23 Németország Gyömbér Növényvédő szerek

ES-01 Spanyolország Báránynyak–hússzeletek Tartósítószerek

ES-02 Spanyolország Majonéz Növényvédő szerek

ES-03 Spanyolország Olívaolaj Növényvédő szerek

ES-04 Spanyolország Bagett Növényvédő szerek

ES-05 Spanyolország Manzanilla olajbogyó Növényvédő szerek

ES-06 Spanyolország Tojás Tartósítószerek

ES-07 Spanyolország Cukkinis köret Növényvédő szerek

ES-08 Spanyolország Olívaolajos rudak Növényvédő szerek

ES-09 Spanyolország Mandarinlekvár Növényvédő szerek

ES-10 Spanyolország Paraguayi tea Növényvédő szerek

ES-11 Spanyolország Sült burgonya Növényvédő szerek

ES-12 Spanyolország Csokoládé Növényvédő szerek

ES-13 Spanyolország Nádcukor Növényvédő szerek

ES-14 Spanyolország Birsalmasajt Növényvédő szerek

ES-15 Spanyolország Friss kecskesajt Növényvédő szerek

ES-16 Spanyolország Grépfrút Növényvédő szerek

FR-01 Franciaország Friss tehéntej Növényvédő szerek

FR-04 Franciaország Alma Növényvédő szerek

FR-05 Franciaország Tökmag Növényvédő szerek

FR-07 Franciaország Paradicsomleves Növényvédő szerek

FR-08 Franciaország Hibiszkuszlé Növényvédő szerek

FR-09 Franciaország Szusirizs Növényvédő szerek

FR-10 Franciaország Zabital Növényvédő szerek

FR-12 Franciaország Körte Növényvédő szerek

IT-01 Olaszország Tej Antibiotikumok

IT-02 Olaszország Alma Növényvédő szerek

IT-03 Olaszország Kukoricaolaj Növényvédő szerek, GMO

IT-04 Olaszország Gyümölcspép Növényvédő szerek

UK-01 Egyesült Királyság Burgonya Növényvédő szerek

UK-02 Egyesült Királyság Szalonna Antibiotikumok

UK-03 Egyesült Királyság Garnélarák Antibiotikumok

UK-04 Egyesült Királyság Avokádó Növényvédő szerek

UK-05 Egyesült Királyság Darált bárányhús Antibiotikumok


56


UK-06 Egyesült Királyság Csirkemell Antibiotikumok

UK-07 Egyesült Királyság Narancs Növényvédő szerek

UK-08 Egyesült Királyság Cheddar sajt Antibiotikumok

UK-09 Egyesült Királyság Müzli Növényvédő szerek

UK-10 Egyesült Királyság Darabolt dió Növényvédő szerek

UK-11 Egyesült Királyság Aranymazsola Növényvédő szerek

UK-12 Egyesült Királyság Méz Növényvédő szerek

UK-13 Egyesült Királyság Cukor Növényvédő szerek

UK-14 Egyesült Királyság Vadrizs Növényvédő szerek

UK-15 Egyesült Királyság Fruit-T-loaf gyümölcskenyér Növényvédő szerek

UK-16 Egyesült Királyság Retek Növényvédő szerek

UK-17 Egyesült Királyság Fusilli Növényvédő szerek

UK-18 Egyesült Királyság Lancashire hotpot bébiétel Növényvédő szerek

UK-19 Egyesült Királyság Ecet Növényvédő szerek

UK-20 Egyesült Királyság Yerba maté Növényvédő szerek

UK-21 Egyesült Királyság Zöld tea Növényvédő szerek

UK-22 Egyesült Királyság Édesburgonya Növényvédő szerek


57

III.MELLÉKLET

ATAGÁLLAMOKBIOGAZDÁLKODÁSRAVONATKOZÓJELENTÉSTÉTELÉRŐLSZÓLÓ3/2005.SZ.SZÁMVEVŐSZÉKIKÜLÖNJELENTÉSBENSZEREPLŐÉSZREVÉTELEKÉSAZAKTUÁLISHELYZETÉRTÉKELÉSE

A 3/2005. sz. különjelentés megállapításai

A Bizottság válaszai a 3/2005. sz. különjelentésre

A Számvevőszék értékelése a 2011. évi aktuális helyzetről

Éves végrehajtási jelentések

47. a) Nem minden tagállam küldi el ezeket a felülvizsgálati jelentéseket.

Ausztriából például nem érkezett jelentés. Az ellenőrzés végén (2004 novembere) a jelentés benyújtására kötelezett 12 tagállam által elkészítendő, 2000 és 2003 közötti időszakban esedékes 48 jelentés közül 15-öt nem küldtek el. A hiányzó jelentéseket Ausztria, Franciaor-szág, Írország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság azóta pótolta.

2006. január 1-je óta a biogazdálkodás a hatósági takarmány- és élelmiszerjogról szóló 882/2004/EK rendelet hatálya alá esik, a többéves nemzeti ellenőrzési tervnek és a kap-csolódó, általános éves jelentésnek vonatkoznia kell rá. A tagállamok jelentős késésekkel küldik el ezeket a jelentéseket (lásd: 42. bekezdés).

47. b) Ezek a jelentések egy táblázatból állnak, amely a különböző magán ellenőrző szervek ál-tal elvégzett ellenőrzések számát, az elemzéshez vett minták számát, valamint a szabálytalan-ságok, illetve az alkalmazott szankciók számát mutatja ki.

A rendszer működéséről a jelentések nem vonnak le következtetést.

A szabványos táblázat kitöltése minimális jelentéstételi követelmény, bár az iránymutatási dokumentum szerint „olyan további informá-ciók is feltüntethetők, amelyeket a tagállam lényegesnek ítél meg”.

Egyes tagállamok a saját ellenőrzési rendszerük-ről és az elvégzett ellenőrzések alapján levont következtetésekről is készítenek és küldenek írásos jelentést.

Az éves jelentések nagyon kevés információt tartalmaznak az ökológiai kontrollrendszerről. A legtöbb tagállam nem biztosít elemzést az észlelt meg nem felelésekről, illetve alapvető adatokat az ökológiai ágazatról (lásd: 42. bekezdés).

47. c) A Bizottság kevéssé használja fel ezeket a jelentéseket.

Ezeket a jelentéseket kevéssé használták fel a tagállami hatóságok által végzett felügyelet értékelésére, hasznosnak bizonyultak viszont annak megállapítására, hogy valamennyi gazdasági szereplőt ellenőrizték-e (lásd még: 49. bekezdés).

A Bizottság az éves jelentések felülvizsgálatában és értékelésében főleg arra mutat rá, hogy milyen információ hiányzik; kevésbé jellemző, hogy elemeznék a jelentéseket a kontrollrendszer szerkezete és működése szempontjából (lásd: 51. bekezdés).

47. d) A jelentések színvonala nem mindig meg-felelő és hibákat, illetve következetlenségeket tartalmaznak. A Bizottság iránymutatása szerint „a Bizottsághoz ez idáig benyújtott jelentések nagyon sokfélék voltak, ami miatt a Bizott-ság nehezen tud átfogó véleményt alkotni a végrehajtásról”. Ez a helyzet a Számvevőszék ellenőrzése során is fennállt.

E dokumentum célja, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak a benyújtandó információk típusbeli és formai követelmé-nyeiről. A tagállamok a jelentéseket az elmúlt időszakban a korábbinál sokkal egységesebb formátumban dolgozták ki. A Bizottság most látja elérkezettnek az időt arra, hogy a tagállam-okkal közösen javítson a felülvizsgálati jelentés formai és tartalmi követelményein.

Lásd a 47. b) megállapításban ismertetett értékelést.

48. Habár a tagállamok közzéteszik az ellenőrző szerveik jegyzékét, nem mindegyikük küld évente részleteket a szervek szokásos ellenőrzési eljárásáról.

49. A Számvevőszék megállapítja, hogy még ha ezek a jelentések teljesek és pontosak is lenné-nek, akkor sem nyújtanának kellő bizonyosságot az elvégzett ellenőrzések objektivitásáról és eredményességéről.

Ezek a jelentések több olyan adatot tartalmaznak az alkalmazott ellenőrzési rendszerre nézve, mint pl. az elvégzett helyszíni ellenőrzések száma, amely a legtöbb esetben közel áll a gazdasági szereplők és a bejelentett jogsértések számához vagy akár meg is haladja azt.

A Bizottság a bioélelmiszerekre és biogazdál-kodásra vonatkozó európai cselekvési tervben leszögezte, hogy a felülvizsgálati jelentések színvonalát javítani kell.

A Bizottságnak alapvető információi hiányoznak a tagállami kontrollrendszerek működéséről (lásd: 51. és 52. bekezdés).

58


ÖSSZEFOGLALÓ

V.A Bizottság elismeri, hogy léteznek bizonyos hiányosságok a kontrollrendszerben és a fogyasztói bizalmat aláásó koc-kázatok. A felügyeleti és kontrollrendszer javítása központi elemét képezi a Bizottság bioágazatra irányuló jelenlegi intézkedésének. A Bizottság jelenleg az ökológiai termelést szabályozó uniós jogi keretet értékeli. Ezen értékelés egyik fő eleme a kontrollok kérdése. Ahol az szükséges, a jogsza-bályok utólag módosításra kerülhetnek.

VI.a)A Bizottság folyamatosan segíti a tagállamokat felügyeleti szerepük gyakorlásában, elsősorban azáltal, hogy releváns információkkal látja el őket a kontrollrendszer megfelelő működéséről.

A Bizottság nemrég közzétette a bizottsági részlegek ökológiai ágazat hatósági ellenőrzéseiről szóló munkado-kumentumát1, hogy segítse a tagállamokat az ökológiai termelés kontrollrendszerére vonatkozó szabályozói rendel-kezések végrehajtásában. A tagállamokat arra is felkérték, hogy vegyenek részt az ökológiai termeléssel foglalkozó képzésen, amely jelenleg a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért ” kezdeményezés keretében zajl ik . Mind a munkadokumentum, mind a képzés tartalmaz egy sza-kaszt az ellenőrző szervek felügyeletéről.

VI.b)Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek tartalmaz-nak az információcserét kikötő rendelkezéseket. A tagál-lamok egymás között és a Bizottsággal számos csatornán keresztül kommunikálnak: Ökogazdálkodási Információs Rendszer (OFIS) elnevezésű, a Bizottság által működtetett IT-eszköz, a Kommunikációs és Információs Forrásközpont (CIRCA) biogazdálkodásról szóló weboldala, és az ökológiai gazdálkodás állandó bizottsága (SCOF)2. A Bizottság tuda-tában van annak, hogy további javítások tehetők, és ennek lehetőségét tovább fogja mérlegelni.

1 A z ökológia i gazdálkodás á l landó bizottság (SCOF) e lőtt 2011. szeptember 27–28-án ismertetett 2011. július 8-i változat. (http://ec.europa.eu/agriculture/organic/files/eu-policy/data-statistics/control_guidelines_version_08072011_en.pdf ).

2 2011-ben Brüsszelben kilenc két napos SCOF-ülést tartottak.

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI

59



VI.c)A nyomonkövethetőség értékelése részét képezi az Élel-miszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által az idei évtől (2012) elvégzendő ellenőrzéseknek.

VI.d)A Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz annak bizto-sítására, hogy a kontrollrendszer megfelelően működjön. Néhány aktuális példa: az ökológiai ágazat ellenőrzéseiről szóló, 2011 közepén közzétett bizottsági munkadokumen-tum, a tagállamokban és a harmadik országokban az ökoló-giai termelés kontrollrendszereinek 2012-től történő külön ellenőrzései3, és az ökológiai termelést szabályozó uniós jogi keret jelenlegi értékelése.

VI.e)Az illetékes hatóságok éves jelentései a legfontosabb infor-mációforrások az elismert harmadik országbeli ellenőrző rendszerekről. A Bizottság a tagállamokkal együtt informá-ciót gyűjt, oszt meg és ellenőriz a harmadik országokból származó termékekkel kapcsolatos szabálytalanságokról és a vizsgálataik eredményeiről.

A Bizottság erősíti az elismert harmadik országbeli rend-szerek felett gyakorolt felügyeletét az információáramlás javításával4 és ellenőrzések szervezésével5.

A harmadik országokból származó, az egyenértékűségének igazolására beadott kérelmek k iértékelése terén mutat-kozó elmaradás tekintetében a Bizottság előrelépést tett és a jegyzékbe nemrég két harmadik országot vett fel (Kana-dát 2011-ben és az Egyesült Államokat 2012-ben).

3 Az FVO 2012. évi ellenőrzési programja két tagállami ellenőrzést (Portugália és Lengyelország) és egy harmadik országbeli ellenőrzést (India) tartalmaz. A program elérhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/food/fvo/inspectprog/index_en.htm

4 Az éves jelentés elkészítését szolgáló sablon rendelkezésre bocsátásával és a belső felügyeleti eljárás formalizálásával.

5 2012-ben az FVO Indiában az ökológiai termelés kontrollrendszereit ellenőrzi.

VI.f )A Bizottság elismeri, hogy a behozata l i engedélyek hez használt rendszerben bizonyos hiányosságok tapasztalha-tók. Ezért 2012 júniusa és 2015 júliusa között a tagállamok által nyújtott behozatali engedélyek rendszerét fokozato-san felváltja az elismert ellenőrző szervek rendszere, melyet közvetlenül a Bizottság irányít és felügyel, ezáltal biztosítva a behozatali rendszer harmonizált alkalmazását az Unió határain. Ez az új rendszer 2012. július 1-jétől lép hatályba.

VII.a)A Bizottság egyetért ezzel az ajánlással és folyamatos erőfe-szítéseket tesz arra, hogy elősegítse a tagállamok felügye-leti szerepét azáltal, hogy releváns információkkal látja el őket és a felügyelettel kapcsolatos képzést nyújt számukra.

Lásd a fenti VI. a) bekezdésre adott választ is.

VII.b)A VI . b) pontra adott válaszban említett számos létező kommunikációs csatornán k ívül a Bizottság jelenleg új IT-modulok kifejlesztésén dolgozik6. A Bizottság tudatában van annak, hogy további javítások tehetők, és ennek lehe-tőségét tovább fogja mérlegelni.

VII.c)Az általános élelmiszerjogban említett szereplők szerepeit és felelősségeit7 a 882/2004/EK rendelet és az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek8 tartalmazzák. Ugyanak-kor az érdekeltek és az élelmiszerláncban az ellenőrzése-kért felelős hatóságok közötti jobb koordináció javítaná az általános és az öko-nyomonkövethetőségi követelmények alkalmazását. A nyomonkövethetőséget az olyan további eszközök k ifejlesztése is javíthatja, mint az elektronikus tanúsítás vagy az adatbázisok. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy kell-e javítani az ökológiai termelést szabályozó uniós jogi keret jelenlegi értékelésén.

6 A Bizottság jelenleg új OFIS-modulok kifejlesztésén dolgozik, melyek az importált termékeket érintő szabálytalanságok kommunikálását, valamint a behozatali tanúsítványok tekintetében elismert egyenértékű harmadik országokkal és ellenőrző szervekkel folytatott információcserét szolgálják.

7 Az általános élelmiszerjogban a nyomonkövethetőségre meghatározott követelmények az összes élelmiszer-ipari vállalkozóra alkalmazandók. A különböző szereplők szerepeit és felelősségeit már tartalmazza az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet.

8 Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek számos további nyomonkövethetőségi követelményt határoznak meg a biotermelőkre (pl. külön nyilvántartások).


60


VII.d)A Bizottság folytatta a tagállamokban az ökológiai termelés külön ellenőrzését (lásd a fenti VI. d) pontra adott választ). Ezen ellenőrzések célja, hogy igazolják az ökológiai terme-lésről szóló uniós rendeletek végrehajtását, különös tekin-tettel a kontrollrendszer végrehajtására és működésére. A szükséges adatok és információk összegyűjtése érde -kében javítani lehetne a Bizottságnak történő tagállami jelentéseken.

VII.e)A Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz az elismert egyenértékű harmadik országok felügyeletének erősítése érdekében9. A harmadik országok által az egyenértékűség igazolására beadott kérelmek időben történő k iér téke-lése terén a Bizottság nemrég előrelépést tett (lásd a fenti VI. e) pontra adott választ).

VII.f )A Bizottság egyetért a Számvevőszék ajánlásával. A beho-zatali engedélyekre vonatkozó rendszer tekintetében a fő kihívást annak biztosítása jelenti, hogy a 27 tagállam ille-tékes hatóságai harmonizált megközelítést fogadjanak el10. Ugyanakkor javul a fő importáló tagállamok közötti kom-munikáció és információcsere: a tagállamok rendszeresen találkoznak egy informális importcsoport keretében, az információcsere a CIRCA és az OFIS rendszereken keresztül történik. Továbbá, ahol az szükséges, a Bizottság problémák felmerülésekor koordinálja azokat a tagállami intézkedése-ket, amelyeket egy bizonyos termék/gazdasági szereplő/ellenőrző szerv/harmadik ország számára nyújtott behoza-tali engedélyek tekintetében hoztak.

9 Ezekbe az erőfeszítésekbe tartoznak a 2012-től tervezett, harmadik országokba irányuló ellenőrzések, a harmadik országok ellátása sablonnal az éves jelentés elkészítéséhez, a felügyelet belső eljárásainak formalizálása, valamint a harmadik országok felkérése a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés keretében zajló, ökológiai termelésről szóló képzéseken való részvételre.

10 A Bizottság a tagállamokban 2012-től elvégzendő, tervezett ellenőrzések keretében ellenőrizni fogja a tagállamok által elvégzett, az ellenőrző szervekre irányuló ellenőrzéseket.

BEVEZETÉS

15.A Bizottság a 2011. december 6-i, 2012. július 1-jétől hatá-lyos 1267/2011/EU rendeletben közzétette az egyenértékű-ség tekintetében elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékét.

ÉSZREVÉTELEK

25.A bizottsági részlegek ökológiai ágazat hatósági ellenőrzé-seiről szóló munkadokumentumában11 a Bizottság hangsú-lyozta, hogy az ellenőrző szervek felügyelete tekintetében dokumentált eljárásokra van szükség (6. fejezet — Az ellen-őrző szervek felügyelete). A Bizottság ugyanebben a doku-mentumban emlékeztette a tagállamokat arra az általános követelményre, hogy az illetékes hatóságoknak dokumen-tált eljárásokkal kell rendelkezniük (4. fejezet — Az öko-lógiai ágazatban hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságra vonatkozó követelmények)

27.A Számvevőszék által e tekintetben említett hiányosságok inkább az eljárások dokumentálására, nem pedig azok vég-rehajtására vonatkoznak. A Bizottság a rendelkezésére álló információ alapján nem tudja megállapítani, hogy a tagál-lamokban az ellenőrző szervek jóváhagyása, visszavonása és felügyelete nem uniós rendeletnek megfelelően törté-nik. Lásd a 30–37. bekezdésre adott választ is.

1.háttérmagyarázatA Bizottság 2011-ben Ausztr iában az ökológiai terme -lés kísérleti ellenőrzése részeként ellenőrizte az illetékes hatóságok ellenőrző szervek jóváhagyására és felügyele-tére vonatkozó eljárásainak meglétét és minőségét. Eze-ket 2012-től az összes további, az ökológiai termelésre irányuló ellenőrzés során szisztematikusan ellenőrizni fog-ják. Az ellenőrzésekkel kapcsolatos további információt az 52. bekezdésre adott válasz tartalmazza.

Lásd továbbá a 25. bekezdésre adott választ.

11 Lásd a fenti VI.a) bekezdésre adott válasz lábjegyzetét.

61



29.a)Az ellenőrző szervektől a 27. cikk (14) bekezdésének meg-felelően kért gazdasági szereplők jegyzékét és összefoglaló jelentéseket nem abból a célból nyújtják, hogy lehetővé tegyék az illetékes hatóság számára annak ellenőrzését, hogy az összes gazdasági szereplőt évente legalább egy-szer ellenőrizték. A fő cél az illetékes hatóság tájékoztatása arról, hogy mely gazdasági szereplőket tanúsítottak öko-lógiai termelőnek, és az, hogy általános áttekintést nyújt-sanak számára az ellenőrző szerv adott évben folytatott tevékenységeiről.

Az illetékes hatóság úgy is ellenőrizheti, hogy megtörtént a gazdasági szereplőnkénti éves ellenőrzés, hogy ellenőrzi az ellenőrző szerv eljárását annak jóváhagyásakor, majd ellenőrzi annak alkalmazását a gazdasági szereplők iratai-ból vett minta ellenőrzésével az éves felügyelet során. Az ellenőrzések számának és a tanúsított gazdasági szereplők számának egyszerű összehasonlítása nem lehetséges, mivel néhány szereplőnél nem kell minden évben ellenőrzést végezni, miközben néhány olyan gazdasági szereplő eseté-ben gyakoribb ellenőrző látogatásokra lehet szükség, ame-lyekről a kockázatértékelés során megállapították, hogy jobban ki vannak téve kockázatoknak.

29.b)Az il letékes hatóságok az ellenőrző szervek felügyelete tekintetében az akkreditációs szervekkel együttműködési megállapodásokat köthetnek. Ennek fő oka a munka meg-kettőzésének elkerülése. Ugyanakkor az ellenőrző szervek felügyelete a tagállam ökológiai termelésért felelős illeté-kes hatóságának felelőssége.

A 882/2004/EK rendelet 5. cikke szerint az ellenőrzési fel-adatot delegáló illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell vagy vizsgálatnak kell alávetniük az ellenőrző szervet, azon-ban az ilyen ellenőrzések vagy vizsgálatok gyakoriságát nem határozza meg.

30.és37.bekezdés.KözösválaszA tagállamok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy az ellen-őrző szerv megfelelő eljárásokkal rendelkezik , és hogy azokat megfelelően alkalmazzák. A Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a tagál-lamokat e felelősségük gyakorlásában. Ez a támogatás első-sorban abból áll, hogy a tagállamokat ellátják arra vonat-kozó információkkal, hogy hogyan működjön az ellenőrzési rendszer. A Bizottság e célból munkadokumentumot tett közzé az ökológiai ágazat hatósági ellenőrzéseiről, ami segít i a tagál lamok at az ökológiai termelés el lenőrző rendszerére vonatkozó szabályozói rendelkezések végre-hajtásában. A tagállamok részére külön ajánlást tartalmaz a kockázatértékelésre és a kockázatalapú megközelítésre vonatkozóan (8. fejezet — Kockázatalapú megközelítés). Továbbá a tagállamok részt vehetnek az ökológiai terme-léssel foglalkozó képzésen, amely jelenleg a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” (BTSF) kezdeményezés keretében zajlik.

31.A Bizottság egyetért a Számvevőszékkel, hogy az ellenőrök rotációja – bár azt a rendeletek kifejezetten nem írják elő – az ellenőrző szervek által követendő jó gyakorlat. A Bizott-ság ezt az ajánlást belefoglalja az ökológiai ágazat ható-sági ellenőrzéseiről szóló munkadokumentum jövőbeni változatába.

2.háttérmagyarázatLásd a 31. bekezdésre adott választ.

32.Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek a minta-vételt k iegészítő ellenőrzési eszköznek tekintik , melynek alkalmazása az olyan esetekben válik kötelezővé, ahol gya-nítható a nem engedélyezett anyagok jelenléte. Az ellen-őrző szerveknek és az ellenőrző hatóságoknak bármilyen gyanú fennállása esetében intézkedniük kell. Az ellenőrzé-sekről szóló munkadokumentumában a Bizottság javasolja, hogy a mintavételre vonatkozó szabályok és a mintavétel eredménye azon területek egyike legyen, amelyet az ille-tékes hatóságoknak az ellenőrző szervek felügyelete kere-tében ellenőrizniük kell. Ugyanez a dokumentum előírja az illetékes hatóságoknak, hogy jelentsék az elemzett minták számát a Bizottságnak. A mintavétel és a maradványvizsgá-lat egyike azon területeknek, amelyeket a Bizottság 2011-ben Ausztriában az ökológiai termelés kísérleti ellenőrzése részeként ellenőrzött. Ezeket 2012-től az összes további, az ökológiai termelésre irányuló ellenőrzés során szisztemati-kusan ellenőrizni fogják.


62


33.Lásd a 32. bekezdésre adott választ.

34.Lásd a 32. bekezdésre adott választ.

35.A szankciós pol it ik a azon területek egyike, amelyeket a Bizottság 2011-ben Ausztriában az ökológiai termelés kísérleti ellenőrzése részeként ellenőrzött. A szankciós poli-tikát 2012-től az összes további, az ökológiai termelésre irá-nyuló ellenőrzés során szisztematikusan ellenőrizni fogják.

36.bekezdésés4.Háttérmagyarázat–KözösválaszBár további harmonizálásra kerülhet sor, a szankció-kat a tagállamok határozzák meg a szubszidiaritás és az arányosság elveinek megfelelően (a szankciókról szóló 882/2004/EK rendelet 55. cikkében meghatározottak sze-rint). Mivel eseti értékelésre van szükség, az a tény, hogy ugyanaz a nem megfelelés különböző szankciókhoz veze-tett, nem kérdőjelezhetők meg automatikusan a követ-kezők: a gazdasági szereplő magatartása szándékos vagy gondatlan volt-e, vagy a nem megfelelés megismétlődött vagy első alkalommal történt, ami többek között súlyosbító vagy enyhítő körülményeket képezhet.

37.Felügyelő szerepében a Bizottság nyomon követi a tagál-lamok által a 889/2008/EK rendelet 92. cikkének (2) bekez-dése szerint bejelentett összes szabálytalanságot. Az ilyen tájékoztatás azonban csak a tagállamok között kereskedett termékekkel kapcsolatos szabálytalanságokra korlátozódik.

2012-től az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) az ökológiai termelés terén külön ellenőrzéseket hajt végre, melyek kiterjednek annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok megfelelő érvényre juttatási intézkedéseket és szankciókat alkalmaznak.

38.A Bizottság elismeri az ökológiai termelés ellenőrzési rend-szere és az agrár-környezetvédelmi kifizetések ellenőrzési rendszere közötti megfelelő információcsere jelentősé-gét. A Bizottság az ökológiai termelés illetékes hatósága és a többi (horizontális) terület illetékes hatóságai közötti működőképes kommunikációs rendszer felállításának szük-ségességét a nemrég közzétett, az ökológiai ágazat ható-sági ellenőrzéseiről szóló munkadokumentumában is hang-súlyozta, k iemelve, hogy az ökológiai termelés területén feltárt szabálytalanságokat szisztematikusan kommunikálni kell az EU vidékfejlesztési alapjáért vagy az EU halászati alapjáért felelős érintett hatóságoknak.

39.Bár az ellenőrző szervek nem az agrár-környezetvédelmi intézkedések céljából delegált szervek, a Bizottság támo-gatja az ellenőrzésekben részt vevő különböző szolgála-tok és szervezetek közötti információ-megosztás bevált gyakorlatát. A kifizető ügynökségek saját maguk ellenőrzik az ökológiai termeléssel foglalkozó kedvezményezetteket. A Bizottság az ellenőrzések elvégzését követően ajánláso-kat tesz, és adott esetben pénzügyi korrekciókat alkalmaz, különösen akkor, amikor az ellenőrzésekben részt vevő szolgálatok és szervezetek közötti információcsere elég-telennek bizonyul, vagy amikor úgy véli , hogy a k ifizető ügynökségek által elvégzett ellenőrzések nem kimerítőek és nem függetlenek az ellenőrző szervek által elvégzett ellenőrzésektől.

40.A 214. intézkedésre irányuló megfelelőségi ellenőrzések keretében a Bizottság szolgálatai az ökológiai termelés ille-tékes hatósága és a vidékfejlesztési intézkedések kifizető ügynöksége közötti információ áramlását ellenőrzik , és amennyiben szükséges, működőképes kölcsönös értesítési rendszer létrehozását javasolja. A kifizető ügynökségek azt értékelik, hogy a kedvezményezettek betartják-e az ökoló-giai termelésre vonatkozó uniós rendeleteket. Ennek során ellenőrzik azokat a tanúsítványokat, amelyeket az ellenőrző szervek a rendszerben részt vevő minden egyes kedvezmé-nyezettre irányuló releváns és rendszeres ellenőrzésekkel összhangban állítottak ki.

63



42.A jelentések továbbítását illetően a helyzet 2010-től jelen-tősen javult. A Bizottság az ökológiai ágazat hatósági ellen-őrzéseiről szóló munkadokumentumában meghatározta az ökológiai ellenőrzésekre vonatkozó azon minimális infor-mációmennyiséget, amelyet az éves jelentésnek legalább tartalmaznia kell. A Bizottság az általa (ökológiai gazdál-kodás állandó bizottsága, többéves nemzeti ellenőrzési terv, éves jelentés hálózati találkozók) szervezett számos találkozón emlékeztette a tagállamokat arra, hogy az éves jelentésben kötelesek információt nyújtani az ökológiai ágazatban elvégzett ellenőrzésekről.

44.Mivel a rendelet megfogalmazása kellően pontos („azon-nal”), nem szükséges semmilyen más időkeretet meghatá-rozni. Ellenkezőleg, egy ilyen időtartam bevezetése bizo-nyos késés tolerálásával járna. A tagállamokat az ökológiai gazdálkodás állandó bizottságának 2011. július 7-én tartott ülésén emlékeztették arra, hogy a szabálytalanságok ese-teit kötelesek azonnal bejelenteni.

A r e n d e l e t „ a m e n n y i b e n v a l a m e l y t a g á l l a m … s z a -b á l y t a l a n s á g o t á l l a p í t m e g ” m e g s z ö v e g e z é s é b ő l (889/2008/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése) követ-kezik , hogy a szabálytalanság bejelentésére vonatkozó kötelezettség a szabálytalanság feltárásától veszi kezdetét. A Számvevőszék által ismertetett példában, amennyiben a későbbi laboratóriumi eredmények igazolják , hogy az első eredmény hamis pozitív volt, a tagállam még mindig dönthet amellett, hogy visszavonja bejelentését, és tájé-koztatja az okokról a többi tagállamot.

45.A Bizottság számos intézkedést hozott annak biztosítására, hogy a tagállamok időben válaszoljanak a szabálytalansá-gok bejelentésére. Először is, a Bizottság 2009 januárjában négy hónapról 30 naptári napra rövidítette le a válaszadás határidejét. Továbbá, a szabálytalanságok bejelentései az ökológiai gazdálkodás állandó bizottsága (SCOF) minden egyes ülésének tárgyát képezik. A Bizottság ezek kereté-ben jelzi az összes lezáratlan ügyet, amelyek esetében nem tartották be a 30 napos határidőt, és felkéri az érintett tag-államokat a válaszadásra. A Bizottság rendszeresen küld a tagállamoknak írásos emlékeztetőket is.

5.háttérmagyarázatA Bizottság egyetér t a Számvevőszékkel, hogy az i lyen adatbázisok hasznos eszközök az ökológiai termelés ellen-őrző rendszere átláthatóságának és hatékonyságának foko-zására. Más tagállamok ellenőrző szervei is kifejlesztettek hasonló adatbázisokat. Annak érdekében, hogy a széle-sebb nyilvánosság tájékozódhasson az ökológiai termelés ellenőrző rendszerének a hatálya alá tar tozó gazdasági szereplőkről és azok termékeiről, a Bizottság előírta a tag-államoknak, hogy interneten hozzák nyilvánosságra a gaz-dasági szereplők aktualizált listáját és írásbeli igazolásaikat (426/2011/EU rendelet).

48.A Bizottság tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. A nyomonkövethetőség értékelése részét képezi az Élel-miszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által az idei évtől (2012) elvégzendő ellenőrzéseknek.

49.Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeleteknek meg-felelő gazdasági szereplőknek az ellenőrző szervek által kiadott tanúsítvány megjelenésének standardizálása érde-kében a Bizottság a 889/2008/EK rendelet XII . mellékle-tében közzétette az EU egészében alkalmazandó igazoló dokumentum modelljét.

A Bizottság kezdeményezésére a 889/2008/EK rendeletet 2011 májusában módosították, hogy tartalmazza azt a ren-delkezést, amely szerint minden egyes tagállamban közzé kell tenni az ökológiai termeléssel foglalkozó gazdasági szereplők listáját, ideértve az írásbeli igazolásaikra vonat-kozó aktualizált információkat (426/2011/EK rendelet).

6.háttérmagyarázatA Bizottság szoros figyelemmel kíséri az Uniót érintő csa-lásokat, és meggyőződik arról, hogy az érintett hatóságok alapos elemzést és vizsgálatot végeznek. A Bizottság aktí-van részt vesz a csalás elleni kezdeményezésben is, mely egy 2007-ben abból a célból alapított közös magánkezde-ményezés, hogy közös fórumot nyújtson az ökológiai ága-zat érdekeltjei számára az ökológiai integritást biztosító közös megközelítések megvitatására. A Bizottság folyama-tos erőfeszítéseket tesz arra, hogy javítsa az ökológiai ter-melés ellenőrző rendszerének hatékonyságát12. A Bizottság megerősíti, hogy a Számvevőszék által a 6. háttérmagya-rázatban említett eset nemzeti szinten kivizsgálás alatt áll.

12 Erre példa a legutóbbi kezdeményezése, mely előírja a tagállamoknak az ökológiai termeléssel foglalkozó gazdasági szereplők listájának, ideértve az írásbeli igazolásaikra vonatkozó aktualizált információk közzétételét (426/2011/EK rendelet).


64


50.és51.bekezdés:KözösválaszA Bizottság úgy véli , hogy az ellenőrzés lefolytatása óta a tagállamok kevésbé késnek jelentéseik benyújtásával. Azonban továbbra is korlátozott az a terület, amelyre az ökológiai termelés hatósági ellenőrzése kiterjed. A Bizott-ság ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy a jelentések lényeges információkat tartalmazzanak, és a jelentéseket időben nyújtsák be. Ezt a kérdést figyelembe vesszük az ökológiai termelést szabályozó uniós jogi keret jelenlegi értékelése során.

Az éves jelentéseken k ívül a Bizottság más csatornákon keresztül is szerez információt a kontrollrendszer működé-séről. A jogsértésekkel és szabálytalanságokkal kapcsolatos folyamatos információcsere az OFIS-rendszeren keresztül történik a tagállamok és a Bizottság között. Ezek a kérdések a SCOF keretében is rendszeresen megvitatásra kerülnek, csakúgy, mint eseti alapon az ellenőrzéssel kapcsolatos más kérdések is. Nemrégiben a SCOF keretében jelentős, a kontrollrendszerrel kapcsolatos információcserére került sor a hatósági ellenőrzésekről szóló munkadokumentum elkészítése során13.

Az általános ellenőrzési és általános nyomonkövetési láto-gatások részeként emlékeztetjük a tagállamokat arra, hogy éves jelentéseiket időben nyújtsák be. Hasonló emlékezte-tők tehetők speciálisabb ellenőrzések keretében.

A 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerinti , a tagállamok éves jelentéseihez fűzött észrevételeket tartalmazó első bizottsági jelentés közzététele is valamennyi fél tekinte-tében növelte a nyomást arra vonatkozóan, hogy időben nyújtsák be jelentéseiket. A Bizottság arra is ösztönzi a tag-államokat, hogy nyújtsák be éves jelentéseik közös krité-riumok szerint elkészített összefoglalóját is, lehetővé téve ezáltal a jelentés következetesebb megértését és a fordítási nehézségek elkerülését (néhány jelentés terjedelme több száz oldalnyi).

13 A dokumentumot a SCOF 2009. december 14-15. között i , 2010. március 1-i, 2010. április 26-i és 2010. június 16-17. közötti ülésén vitatták meg.

52.A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, illetve az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság közötti munkaszervezési kér-désekről megegyezés született a 2011 decemberében aláírt egyetértési megállapodás formájában. Ennek eredménye-ként 2012-től az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hiva-tal rendszeres éves ellenőrzési programjának részét képezi az ökológiai termelés külön ellenőrzése.

Az 52. bekezdés első lábjegyzetében említett, 2001 előtt elvégzett ellenőrzéseket a Bizottság fokozottan figyelem-mel kísérte.

53.A tagállamok által szolgáltatott információ változó lehet a tagállamban/régióban hozott agrár-környezetvédelmi alintézkedések típusától és számától függően.

54.Az uniós jog tar tós nem alkalmazásának összes eseté -ben elindítandó jogsértési eljáráson kívül a Bizottságnak jelenleg nincsenek más, k ifejezetten az ökológiai ága-zatra irányuló végrehajtási intézkedései. Hosszadalmas-ságától eltek intve a jogsértési el járás általában pozitív hatással van arra, hogy a tagállam megtegye a szükséges intézkedéseket.

58.2011-ben a Bizottság szolgálatai harmadik országok felvé-telére vonatkozó belső eljárást dolgoztak ki. Az eljárás rész-letesen ismerteti az elismerés folyamatát és standardizált ellenőrzési listákat, valamint a dokumentálást és a helyszíni értékelést szolgáló munkalapokat tartalmaz.

59.A Bizottság nemrég előrelépést tett néhány harmadik ország értékelése terén, melynek eredményeként a követ-kező országokat vette fel e jegyzékbe: Tunézia (2009), Japán (2010), Kanada (2011) és az Egyesült Államok (2012). Jelenleg számos más kérelem intenzív vizsgálata zajlik.

60.és61.bekezdésKözös válasz. A Bizottság szolgálatai jelenleg belső eljárást dolgoznak ki az egyenértékűként elismert harmadik orszá-gok jegyzékének felügyeletére, kezelésére és felülvizsgálat-ára vonatkozóan a munka formalizálása és standardizálása érdekében. 2011-ben a Bizottság standard sablont vezetett be a 2010. évre vonatkozó éves jelentések értékelésére. Adott esetben az elemzés arra késztette a Bizottságot, hogy az érintett országoktól további információt kérjen. Valamennyi ország válaszolt.

65



62.A Számvevőszék által elvégzett elemzés a 2009. évi éves jelentésekre irányult. 2011-ben a Bizottság a jegyzékben szereplő harmadik országoknak részletes sablont küldött, mely ismertette azokat az információkat, amelyeket a jelen-tésnek tar talmaznia kel l . Ennek eredményeként javult a 2010. évi jelentések minősége. Ahol az szükséges volt, a Bizottság további információt kért (lásd a 61. bekezdésre adott választ)14.

63.A Bizottság szolgálatai jelenleg belső eljárást dolgoznak ki az egyenértékűként elismert harmadik országok jegyzéké-nek felügyeletére, kezelésére és felülvizsgálatára vonatko-zóan. 2012-től az FVO az éves ellenőrzési programja része-ként helyszíni ellenőrzéseket fog végezni a jegyzékben szereplő harmadik országokban. Az FVO 2012. évi ellenőr-zési programja előirányozza az ökológiai termelés ellenőr-zését Indiában15.

64.A Bizottság nemrég lépéseket tett arra , hogy erősítse a jegyzékben szereplő harmadik országok felügyeletét, ideértve egy részletes belső eljárás kidolgozását, az éves jelentés elkészítését és ér tékelését szolgáló sablont és a jegyzékben szereplő harmadik országokban elvégzendő ellenőrzéseket. A további részleteket lásd a 60–63. bekez-désekre adott válaszokban.

67.A behozatali engedélyezési rendszer belső hiányosságainak felszámolása érdekében a rendszert fokozatosan a behoza-tallal foglalkozó, elismert ellenőrző szervek rendszere váltja fel, mely 2012. július 1-jétől lép életbe és a Bizottság köz-vetlen igazgatása alatt áll.

14 Például, a Bizottság kérésére, Izrael a következőkre vonatkozó részletes információt küldött a 2009/2010 évi éves jelentésével kapcsolatban: az értékelés terjedelme, az elemzés, a megállapítások (nem megfelelés), kiigazító intézkedések és az egyes jóváhagyott ellenőrző szervek kiigazító intézkedéseinek státusza. A jelentés azt is ismertette, hogy azokban az esetekben, amikor növényvédőszer-maradványokat mutattak ki, a gazdasági szereplőt azonnal felfüggesztették. Az ellenőrző szervek alapos vizsgálatokat végeztek, az igazgatási szervek kiigazító intézkedéseket hoztak.

15 Lásd a fenti VI.d) bekezdésre adott válasz lábjegyzetét.

68–70:KözösválaszA tagállamok csak akkor áll íthatnak k i behozatali enge-délyt, ha 1. elégséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a termékeket egyenértékű termelési szabályoknak megfelelően állították elő, és 2. a gazdasági szereplőkre azonos hatékonyságú ellenőrzési intézkedések vonatkoz-nak (1235/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése). A tagállamok csak akkor fogadhatják el az ellenőrzési tanú-sítványt, ha azt olyan ellenőrző szerv adta ki, amely garan-tálni tudja, hogy a fent említett két feltétel teljesül a szó-ban forgó termékek és gazdasági szereplők tekintetében. A behozatali engedélyek kiadásának rendszerét a Bizottság 2011-ben Ausztriában az ökológiai termelés kísérleti ellen-őrzése részeként ellenőrizte. A rendszert 2012-től az összes további, az ökológiai termelésre irányuló ellenőrzés során szisztematikusan ellenőrizni fogják.

72.A tagállam illetékes hatóságának felelőssége, hogy még a behozatali engedély kiadása előtt ellenőrizze az ellen-őrzési tanúsítványt kiadó ellenőrző szerv kompetenciáját, különösen pedig azt, hogy teljesülnek az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésében említett feltételek . A behozatali engedélyek kiadásának rendszerét a Bizottság 2011-ben Ausztriában az ökológiai termelés kísérleti ellen-őrzése részeként ellenőrizte. A rendszert 2012-től az összes további, az ökológiai termelésre irányuló ellenőrzés során szisztematikusan ellenőrizni fogják.

73.Az említett iránymutatás (2008/654/EK bizottsági határo-zat) meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen informá-ciókat kell megküldeniük a 882/2004/EK rendelet 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

A tagállamoknak ugyan az éves jelentésekben nem kell információt szolgáltatniuk az általuk nyújtott behoza-tal i engedélyekről, azonban minden egyes behozatal i engedélyt rögzíteniük kell az OFIS erre a célra k ialak í-tott moduljában. A modul a Bizottság és a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi az EU-ban nyújtott összes behozatali engedélyre vonatkozó naprakész, standardizált információkat.


66


74.A Bizottság rendszeresen felkéri a tagállamokat az OFIS használatára16. A Bizottság képzéseket is nyújtott a tagál-lamok számára az OFIS használatáról, válaszul azokra az észrevételekre, amelyek néhány tagállamtól a rendszer használata során tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban érkeztek.

75.A behozatalok tek intetében az ökológiai gazdálkodás állandó bizottsága (SCOF) munkája elsősorban az új beho-zatali rendszer (1235/2008/EK rendelet) végrehajtására összpontosított. A tagállamok által nyújtott behozatali engedélyek rendszerét fokozatosan felváltja az elismert ellenőrző szervek rendszere, melyet közvetlenül a Bizottság irányít és felügyel, ezáltal biztosítva a behozatali rendszer harmonizált alkalmazását az Unió határain. A behozatali engedélyek rendszerén belüli problémás esetek megvita-tásra kerülnek. Ennek célja annak biztosítása, hogy a tag-államok harmonizált megközelítést fogadjanak el, mint pl. a Számvevőszék által a 8. háttérmagyarázatban említett esetben.

76.2012-től az FVO az ökológiai termelés terén külön ellenőr-zéseket hajt végre (lásd az 52. bekezdésre adott választ)17 Ezek az ellenőrzések kiterjednek a behozatali engedélyek rendszerére. A 2011-ben Ausztriában elvégzett k ísérleti ellenőrzés során a Bizottság megállapította, hogy maga a tagállam döntött arról, hogy intézkedést hoz a kiadott behozatali engedélyek minőségének javítása érdekében. Ebben a tagállamban a behozatali engedélyek k iadása korábban regionális szinten történt. A rendszer harmoni-zálása érdekében az engedélyek kiadását egyetlen pontra ruházták.

16 2011-ben a Bizottság az összes SCOF-ülésen felkérte a tagállamokat az OFIS használatára.

17 Az FVO 2012. évi ellenőrzési programja egy harmadik országbeli ellenőrzést tartalmaz (India).

77.A tagállamoknak rendelkezniük kell a behozatali engedé-lyek kiadásához szükséges információkkal és szakértelem-mel: a kérelmeket és az összes igazoló dokumentumot az importőr közvetlenül nekik küldi meg. Behozatali enge-délynek az 1235/2008/EK rendelet 19. cikke értelmében vett visszavonására eddig nem volt szükség. A Bizottság alkalmazta a 19. cikket annak érdekében, hogy elősegítse a 27 tagállam illetékes hatóságai által kidolgozott egyedi megközelítések harmonizálását, és hogy kényszerítse a tag-államokat néhány specifikus eset újbóli megvizsgálására, ahol az szükséges.

8.háttérmagyarázatA tagállamoknak kiadott bizottsági közlemények csupán ajánlást képeznek és nem tekintendők az 1235/2008/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében vett visz-szavonás iránti hivatalos kérelemnek.

79.A B i z o t t s á g s z e r i n t a b e h o z o t t t e r m é k e k m e g f e -lelő el lenőrzése k iemelt pr ior i tást je lent . A Bizottság 2011. június 22-én összehívta a SCOF külön ülését, mely-nek keretében megvitatták az elismert ellenőrző szervek új rendszerét és a behozott termékekkel kapcsolatos ellenőr-zéseket. Az ülésen a Bizottság emlékeztette a tagállamokat az uniós ellenőrzési rendszer felépítésére és a behozott termékekre vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeikre. Emel-lett a behozatalok ellenőrzésének vizsgálata részét képezi a Bizottság tagállami ellenőrzési rendszerekre irányuló külön ellenőrzéseinek.

67



KÖVETKEZTETÉSEKÉSAJÁNLÁSOK

80.A Bizottság tudatában van annak, hogy léteznek bizonyos gyengeségek a kontrollrendszerben és a fogyasztói bizal-mat aláásó kockázatok. A felügyeleti és kontrollrendszer javítása központi elemét képezi a Bizottság ökológiai ága-zatban hozott jelenlegi intézkedésének.

81.A Bizottság folyamatosan segíti a tagállamokat felügyeleti szerepük gyakorlásában, elsősorban azáltal, hogy releváns információkkal látja el őket a kontrollrendszer megfelelő működéséről.

A Bizottság nemrég közzétette az ökológiai ágazat hatósági ellenőrzéseiről szóló munkadokumentumát18, hogy segítse a tagállamokat az ökológiai termelés ellenőrző rendszerére vonatkozó szabályozói rendelkezések végrehajtásában. A tagállamokat arra is felkérték, hogy vegyenek részt az ökológia termeléssel foglalkozó képzésen, amely jelenleg a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezde-ményezés keretében zajlik . Mind a munkadokumentum, mind a képzés tartalmaz egy szakaszt az ellenőrző szervek felügyeletéről.

1.ajánlásA Bizottság egyetért ezzel az ajánlással és folyamatos erőfe-szítéseket tesz arra, hogy elősegítse a tagállamok felügye-leti szerepét azáltal, hogy releváns információkkal látja el őket és a felügyelettel kapcsolatos képzést nyújt számukra.

Lásd a fenti 81. bekezdésre adott választ. Emellett a Bizott-ság jelenleg a biotermékek előállítását szabályozó uniós jogi keretet értékeli. Ahol szükséges, a jogszabályok utólag módosításra kerülhetnek.

18 Lásd a fenti VI.a) bekezdésre adott válasz lábjegyzetét.

82.Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek információ-cserét kikötő rendelkezéseket tartalmaznak.

A Bizottság rendszeresen emlékeztet i a tagál lamok at ezekre a rendelkezésekre és minden erőfeszítést megtesz, hogy ellássa őket az információcserét elősegítő eszközök-kel. A tagállamok egymás között és a Bizottsággal számos csatornán keresztül kommunikálnak.

2.ajánlásA tagállamok egymás között és a Bizottsággal számos csatornán keresztül kommunikálnak : OFIS, a Bizottság által működtetett IT-eszköz; a CIRCA biogazdálkodásról szóló weboldala; és a SCOF19. A Bizottság jelenleg új OFIS-modulok kifejlesztésén dolgozik, melyek az importált ter-mékeket érintő szabálytalanságok kommunikálását, vala-mint a behozatali tanúsítványok tek intetében elismert egyenértékű harmadik országokkal és ellenőrző szervekkel folytatott információcserét szolgálják.

83.A nyomonkövethetőség értékelése részét képezi az Élel-miszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) által az idei évtől (2012) elvégzendő ellenőrzéseknek.

3.ajánlásAz általános élelmiszerjogban említett szereplők szerepeit és felelősségeit20, a 882/2004/EK rendelet és az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek21 tartalmazzák Ugyan-akkor az érdekeltek és az élelmiszerláncban az ellenőrzése-kért felelős hatóságok közötti jobb koordináció javítaná az általános és az öko-nyomonkövethetőségi követelmények alkalmazását. A nyomonkövethetőséget az olyan további eszközök k ifejlesztése is javíthatja, mint az elektronikus tanúsítás vagy az adatbázisok. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy kell-e javítani az ökológiai termelést szabályozó uniós jogi keret jelenlegi értékelésén.

19 2011-ben Brüsszelben kilenc két napos SCOF-ülést tartottak.

20 Az általános élelmiszerjogban a nyomonkövethetőségre meghatározott követelmények valamennyi élelmiszer-ipari vállalkozóra alkalmazandók. A különböző szereplők szerepeit és felelősségeit már tartalmazza az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet.

21 Az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek számos további nyomonkövethetőségi követelményt határoznak meg a biotermelőkre vonatkozóan (pl. specifikus nyilvántartások).


68


84.A Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz annak biztosítá-sára, hogy az ellenőrzési rendszer megfelelően működjön. Ezen erőfeszítések legutóbbi példái: a Bizottság 2011 köze-pén közzétett munkadokumentuma az ökológiai ágazat ellenőrzéseiről, vagy az FVO 2012. ellenőrzési programjá-nak részét képező, az ökológiai termelés tagállamokban és a harmadik országokban működő ellenőrzési rendszereinek tervezett külön ellenőrzései22.

4.ajánlásA Bizottság folytatta a tagállamokban az ökológiai termelés külön ellenőrzését. Ezen ellenőrzések célja, hogy igazolják az ökológiai termelésről szóló uniós rendeletek végrehaj-tását, különös tekintettel az ellenőrzési rendszer végre-hajtására és működésére. A Bizottság emellett együttmű-ködött a tagállamokkal az ellenőrzési tevékenységekről szóló jelentések minőségének javítása, és azok időben való megküldésének előmozdítása terén. Ennek célja a szüksé-ges adatok és információk összegyűjtése, mára sokat javult a jelentéstétellel kapcsolatos helyzet.

85.Az illetékes hatóságok által a Bizottság részére megküldött éves jelentések a legfontosabb információforrások az elis-mert harmadik országbeli ellenőrző rendszerekről. Továbbá, a Bizottság a tagállamokkal együtt információt gyűjt, oszt meg és ellenőriz a harmadik országokból származó termé-kekkel kapcsolatos szabálytalanságokról és a vizsgálataik eredményeiről.

A Bizottság erősíti az elismert harmadik országbeli rend-szerek felügyeletét az információáramlás javításával (az éves jelentés elkészítését szolgáló sablon rendelkezésre bocsátásával és a belső felügyeleti eljárás formalizálásával) és ellenőrzések szervezésével (az FVO 2012. évi ellenőrzési programja egy harmadik országbeli ellenőrzést tartalmaz (India)).

A harmadik országok egyenér tékűségének igazolására beadott kérelmek kiértékelése terén mutatkozó elmara-dás tekintetében a Bizottság haladt az értékelésekkel és a listára nemrég két harmadik országot vett fel (Kanadát 2011-ben és az Egyesült Államokat 2012-ben). A további részleteket lásd az 58–64. bekezdésekre adott válaszokban.

22 Lásd a fenti VI.d) bekezdésre adott válasz lábjegyzetét.

5.ajánlásA Bizottság folyamatos erőfeszítéseket tesz az elismert egyenértékű harmadik országok felügyeletének erősítése érdekében23. A harmadik országok egyenértékűségének igazolására beadott kérelmek időben történő kiértékelése terén a Bizottság nemrég előrelépést tett.

86.A Bizottság elismeri, hogy a behozata l i engedélyek hez használt rendszerben bizonyos hiányosságok tapasztalha-tók. Ezért 2012 júniusa és 2015 júliusa között a tagállamok által nyújtott behozatali engedélyek rendszerét fokoza-tosan felváltja az elismert ellenőrző szervek rendszere, melyet közvetlenül a Bizottság irányít és felügyel, biztosítva a behozatali rendszer harmonizált alkalmazását az Unió határain. Ez az új rendszer 2012. július 1-jétől lép hatályba.

6.ajánlásA Bizottság egyetért a Számvevőszék ajánlásával. A beho-zatali engedélyekre vonatkozó rendszer tekintetében a fő kihívást annak biztosítása jelenti, hogy a 27 tagállam ille-tékes hatóságai harmonizált megközelítést fogadjanak el24.

Ugyanakkor javul a fő importáló tagállamok közötti kom-munikáció és információcsere. A tagállamok egy informá-lis importcsoport keretében találkoznak, az információ-csere a CIRCA és az OFIS rendszereken keresztül történik. Továbbá, ahol az szükséges, a Bizottság problémák felme-rülésekor koordinálja azokat a tagállami intézkedéseket, amelyeket egy bizonyos termék/gazdasági szereplő/ellen-őrző szerv/harmadik ország számára nyújtott behozatali engedélyek tekintetében hoztak.

23 Ezen erőfeszítések közé tartoznak a 2012-től tervezett, harmadik országokba irányuló ellenőrzések, a harmadik országok ellátása sablonnal az éves jelentés elkészítéséhez, a felügyelet belső eljárásainak formalizálása, valamint a harmadik országok felkérése a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés keretében zajló, ökológiai termelésről szóló képzéseken való részvételre.

24 A Bizottság a tagállamokban 2012-től elvégzendő, tervezett ellenőrzések keretében ellenőrizni fogja a tagállamok által elvégzett, az ellenőrző szervekre irányuló ellenőrzéseket.

Európai számvevőszék

9/2012.sz.különjelentésAbiotermékekelőállítását,feldolgozását,forgalmazásátésbehozatalátszabályozókontrollrendszerellenőrzése

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala

2012 — 68 oldal — 21 × 29,7 cm

ISBN 978-92-9237-674-1doi:10.2865/55593

HOGYANJUTHATHOZZÁAZEURÓPAIUNIÓKIADVÁNYAIHOZ?

Ingyeneskiadványok:

• az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);

• az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 2929-42758 faxszámon érdeklődhet.

Megvásárolhatókiadványok:

• az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéseskiadványok(azEurópai Unió Hivatalos Lapjánaksorozatai,azEurópai Bírósági Határozatok Tárastb.):

• az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

QJ-A

B-12-007-H

U-C

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

A B I O T E R M É K E K P I A C A N A G Y M É R T É K B E N F Ü G G A F O G YA S Z T Ó I

B I Z A LO M TÓ L . A Z U N I Ó S J O G A L KOTÁ S E N N E K M E G F E L E LŐ E N A R R A

TÖREKEDETT, HOGY A FOGYASZTÓK BIZTOSAK LEHESSENEK ABBAN, HOGY

VALÓBAN BIOTERMÉKET VÁSÁROLNAK, AMIKOR ILYEN CÍMKÉJŰ TERMÉKET

VESZNEK. AZ UNIÓS JOGBAN ELŐÍRT ELLENŐRZÉSI RENDSZER CÉLJA, HOGY

AZ ELLÁTÁSI LÁNC MINDEN SZEREPLŐJÉRE VONATKOZÓAN (PÉLDÁUL

MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK, FELDOLGOZÓK, IMPORTŐRÖK) IGAZOLJA

ÉS TANÚSÍTSA A BIOTERMELÉS SZABÁLYAINAK HELYES ALKALMAZÁSÁT.

A SZÁMVEVŐSZÉK AZ ERRE AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERRE VONATKOZÓ

UNIÓS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁT VIZSGÁLTA.

A H H O Z , H O G Y M E G F E L E LŐ B I Z O N YO S S Á G OT L E H E S S E N S Z E R E Z N I

A RENDSZER EREDMÉNYES MŰKÖDÉSÉRŐL, VALAMINT A FOGYASZTÓI

B I Z A LO M V É D E L M E É R D E K É B E N , A S Z Á M V E V Ő S Z É K Á LTA L F E LTÁ R T

HIÁNYOSSÁGOKAT MIND AZ EURÓPAI BIZOT TSÁG, MIND A TAGÁLLAMOK

SZINTJÉN ORVOSOLNI KELL.

9. sz. - European Parliament · 2012-12-11 · 5 9/2012. sz. különjelentés – A biotermékek...

Documents

Transcript of 9. sz. - European Parliament · 2012-12-11 · 5 9/2012. sz. különjelentés – A biotermékek...