7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.
description
Transcript of 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.
![Page 1: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/1.jpg)
7. TÉTEL
A beszédhangok kapcsolódása. Magánhangzók (illeszkedés, hiátustörvény); mássalhangzók (hasonulás,
összeolvadás, igazodás).
Készítette: Tóth Tímea4. csoport, páratlan hét, szerda, 1000
Felhasznált forrás: A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve (hetedik kiadás, Trezor Kiadó, 2004), 122-134. old.
![Page 2: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/2.jpg)
A beszédhangok kapcsolódása
A beszédfolyamatban az egymás mellett lévő, sőt a távolabbi hangok is hatnak egymásra, s ezáltal többé-kevésbé megváltoztatják egymást. Ezt a jelenséget alkalmazkodásnak (akkomodáció) nevezzük.
Alkalmazkodás csoportosításai:
- Magánhangzótörvények (hangrend, illeszkedés, hiátustörvény)
- Mássalhangzótörvények (hasonulás /részleges és teljes/, összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés, mássalhangzó-kivetés, igazodás)
![Page 3: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/3.jpg)
M a g á n h a n g z ó k e g y m á s r a h a t á s a a b e s z é d b e n
Magánhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, hiátustörvény
Hangrend: megkülönböztetünk mély (pl. autó - a,á,u,ú,o,ó), magas (pl. teniszütő -
e,é,i,í,ü,ű,ö,ő) ill. vegyes (pl. béka, sofőr) hangrendű szavakat
Régi, egyszerű (nem összetett) szavainkban vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzók vannak.
Négy magas magánhangzó (e, ë-é,i,í ) előfordul mély magánhangzókkal is (leány, béka, csikó). (Az e csak leíró szempontból sorolható ide. A vegyes hangrendű szavakban szereplő e nem eredeti, hanem ë –ből lett.)
Az újabb jövevényszavakban az ö,ő és az ü,ű is állhat mély magánhangzókkal (sofőr, kosztüm, attitűd)
![Page 4: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/4.jpg)
Illeszkedés: a hangrend törvényének a kiterjesztése a toldalékokra, vagyis a szótő hangrendje határozza meg a toldalékok hangrendjét.
Természetesen ez a törvény csak azokra a toldalékokra érvényes, melynek van magas-mély alakváltozatuk (pl. –ban/-ben, -tól/-től, -ból/-ből, -nál/-nél).
Magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalékot rakunk: erő+ben, szép+ség
Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot rakunk: ablak+ban, bátor+ság
Vannak három alakú toldalékok is (pl. –on,-en,-ön; -hoz,-hez,-höz; -dos,-des,-dös).
Ezekben, ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója illabiális (ajakkerekítés nélküli), akkor az illabiális toldalék illeszkedik hozzá: emberhez, repdes.
Ha pedig labiális (ajakkerekítéses), akkor a labiális toldalék illeszkedik hozzá: asztalon, röpdös
Ezt a hangváltozást hívjuk ajakműködés szerinti illeszkedésnek.
![Page 5: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/5.jpg)
Vegyes hangrendű szavak illeszkedése:
Kizárólagos érvényű szabályok:
1. Ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor a toldalék is mély hangrendű (pl. csillagnak, bíróságon).
2. Ha az utolsó szótagban ö,ő vagy ü,ű van, akkor a toldalék magas hangrendű (pl. teniszütővel, kosztümben).
Nem kizárólagos érvényű szabályok:
Ha az utolsó szótagban illabiális magas magánhangzó van, akkor ingadozhat a toldalék hangrendje.
1. Ha az utolsó szótagban é,i,í van, akkor a toldalék általában mély hangrendű (pl. kávéban, kocsiban, de: Athénban-Athénben).
2. Ha az é és az i hangok a szó belsejében is szerepelnek, akkor ingadozik a toldalék hangrendje (pl. oxigénben- oxigénban).
3. Ha az utolsó szótagban nyílt e van, akkor is ingadozik a toldalék hangrendje (pl. fotelben- fotelban, hotelben- hotelban, Ágnessel-Ágnessal)
Az összetett szavak illeszkedése:Mindig az utótag hangrendjének megfelelően (pl. had+sereg+ben, év+járat+ban).
![Page 6: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/6.jpg)
Hiátustörvény: két magánhangzó között hangűr (hiátus) van, melyet a beszélők igyekeznek megszüntetni. Megszüntetésének módjai:
1. Betolódik egy mássalhangzó a két magánhangzó közé (ezt hangűrtöltőnek vagy hiátustöltőnek nevezik)
2. Kiesik az egyik magánhangzó
1-es eset1-es eset: a mai köznyelvben a leggyakoribb a „j ” hang: dió – [dijó], fiú - [fijú], tea – [teja], kamion – [kamijon], óriás – [órijás] (Ez nem teljes értékű j hang, inkább csak egy j-féle hang. Kisgyerekek helyesírásában a j feltüntetése gyakori hiba, ami az erős j
ejtésére vezethető vissza.)
2-es eset2-es eset: leginkább egyes tulajdonnevek –i képzős származékaiban esik ki
Pl. Oroszi – az oroszi pap, Nyíregyháza – nyíregyházi.
+ egyéb esetek: leány – lány, reá – rá
![Page 7: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/7.jpg)
M á s s a l h a n g z ó k e g y m á s r a h a t á s a a b e s z é d b e n
Mássalhangzótörvények: hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kivetés, igazodás
Hasonulás: mikor két szomszédos mássalhangzó közül az egyik oly módon változtatja meg a másikat, hogy helyette egy másik hang keletkezik.
Pl. vasgolyó „ vazsgolyó”
A hasonuló hangot (itt az s hang) indukált hangnak nevezik.
A hasonító hangot (itt a g hang) indukáló hangnak nevezik.
A hasonítás iránya lehet hátraható (regresszív) és lehet előreható (progresszív).
A későbbi hang hat az előzőre
Pl. vasgolyó
Az előbbi hang hat a későbbire
Pl. hagyja
![Page 8: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/8.jpg)
1. Részleges hasonulás
A hasonuló hang csak egy képzésmozzanatban változik meg. A hasonulás eredménye olyan hang, amely nem egyezik meg a hasonító hanggal, képzése csak közeledik felé.
Két fajtája van:
A) Zöngésség szerinti
B) Képzés helye szerinti
Zöngésség szerinti részleges hasonulás: két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen. A hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az elöl állót.
Zöngésség szerinti hasonulásban való szerepük szerint négy csoportra oszthatjuk:
1. Nem hasonítanak és nem hasonulnak azok a zöngés mássalhangzók, melyeknek nincs fonéma értékű zöngétlen párjuk.
- Nazálisok (képzés során a levegő részben vagy teljes egészében az orron át áramlik ki): m,n,ny
- Tremuláns r (pergetett hang, a levegő áramlása mozgatja az akadályt)
- Approximánsok (közelítő hang): l, j
![Page 9: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/9.jpg)
2. A h csak hasonít, maga nem hasonul, mert fonéma szinten nincs zöngés párja.
Pl. dobhat b helyett p-t hallunk, de a dohban szóalakban nincsen hangváltozás
3. A v csak hasonul, de nem hasonít.
Pl. az évtől szóalakban a v helyett f-et hallunk; az ötven szóban nem történik hasonulás
4. A többi mássalhangzó egymást kölcsönösen indukálja, tehát hasonuló és hasonító is lehet, mivel zöngés-zöngétlen párt alkotnak.
Zöngésedés, zöngétlenedés:
Zöngésedés esetén a hasonuló hang zöngétlenből zöngés lesz, zöngétlenedés esetén a hasonuló hang zöngésből zöngétlen lesz.
zöngétlen zöngés zöngés zöngétlen
zöngés zöngétlen
Pl. kapdos, gyászdal, ósdi Pl. hadparancs, rizspor, hoztam
zöngésedés zöngétlenedés
![Page 10: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/10.jpg)
(Mivel ezeket a helyesírásban nem jelöljük, a tanításban nagy segítség lehet a szótagolás, ekkor ugyanis az eredeti hangoknak megfelelően ejtjük ki a szavakat, szóelemeket.)
Az adtam, öt darab, százszor stb. szavakban a képzés folyamatát tekintve zöngésség szerinti részleges hasonulás, eredményét tekintve azonban teljes hasonulás. (pl. A d zöngétlenedik, ám azonos lesz a hasonító t-vel.)
Néhány esetben a helyesírás szentesítette a kiejtést: keszkenő (kéz+kendő), lélegzik (lélek), szitkozódik (szid)
![Page 11: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/11.jpg)
Képzés helye szerinti részleges hasonulás: ebben az esetben az n hang hasonul. M vagy ny hangot ejtünk helyette, aszerint, hogy két ajakkal képzett p-b, vagy a szájpadlás elülső részén képzett gy-ty áll mögötte.
Színpad azonban rongy ponty
m m ny ny
A tizennyolc, tanmenet, tanmese, egészség, készség stb. szavakban a képzés folyamatát tekintve képzés helye szerinti részleges hasonulás, az eredményt tekintve teljes hasonulás van.
![Page 12: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/12.jpg)
2. Teljes hasonulás
Két fajtája van:
A) Írásban jelöletlen
B) Írásban jelölt
Írásban jelöletlen teljes hasonulás:
regresszív/hátraható
progresszív/előreható
![Page 13: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/13.jpg)
Regresszív/hátraható hasonulások:
Pl. község [kösség] balra [barra]
éljen [éjjen] van már [vam már]
s
j
r
m
Hegycsúcs [heccsúcs] utca [ucca]
cs c
![Page 14: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/14.jpg)
Progresszív/előreható hasonulások:
Ebben az esetben ny, ty, gy + j hangkapcsolatokból nny, tty, ggy hangot ejtünk.
Pl. anyja [annya] bátyja [báttya] higyj [higgy]
Érdekes, hogy az öccse szó is ide tartozik (szótő az öcs), ám ezt az egy esetet helyesírásunk jelöli.
ny ty gy
![Page 15: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/15.jpg)
Írásban jelölt teljes hasonulás:
Névszók esetében
Igék esetében
Névmások esetében
Névszók esete: mássalhangzóra végződő névszó utolsó mássalhangzójához hasonul a –val/vel, -vá/vé határozóragok v-je. Pl. lapát+val = lapáttal, fehér+vé = fehérré
Igék esete: az s, sz, z, dz végű igék utolsó mássalhangzója magához hasonítja a tárgyas személyrag (-ja , -juk/jük, -játok, -ják) j elemét, illetve a felszólító mód –j jelét. Pl. olvas+ja = olvassa, olvas+ják = olvassák
Névmások esete: az ez, az mutató névmás ragos és képzős alakjaiban (-féle, -fajta, -kora, -beli képzőkkel) hátraható hasonlítás történik. Pl. ez+ben = ebben, az+beli = abbeli
A –val/vel ragos alakokban hátraható és előreható is lehet. Pl. ez+vel = evvel / ezzel
![Page 16: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/16.jpg)
Összeolvadás: két szomszédos mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy midkettő megváltozik, és egy harmadik hangot ejtünk.
Pl. tudja tanítja
ggy tty
Ha magánhangzók között van hosszú mássalhangzót ejtünk:
l á t j a
tty
Ha mássalhangzók között van rövid mássalhangzót ejtünk:
k e r t j e
ty
![Page 17: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/17.jpg)
Az összeolvadást a helyesírásban soha nem jelöljük!
Két fajtája van:
1. Palatalizációs összeolvadás
2. Affrikációs összeolvadás
Palatalizációs összeolvadás:
- igékben: a t, d, n hangra végződő igék utolsó mássalhangzója összeolvad az igei tárgyas személyrag j elemével, illetve a d és az n esetében a felszólító mód –j jelével is:
látja tudja unja
tty ggy nny
- névszókban: hasonlóképpen viselkedik a birtokos személyjel j eleme, ha a t, d , n végű névszókhoz járul:
botja porondja vádjuk
tty gy ggy
![Page 18: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/18.jpg)
Affrikációs összeolvadás:
A t, d és sz kapcsolatokból c, cc lesz.
metszi tudsz
A t, d és s kapcsolatokból cs, ccs lesz.
barátság vadság
cc cc
ccs ccs
(A gy+sz/ gy+s kapcsolatokból c, cc/ cs, ccs lesz, de nem minden esetben, van, hogy csak részleges hasonulás jön létre:
egyszer [eccer/etyszer] nagyság [naccság, natyság] )
![Page 19: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/19.jpg)
Rövidülés: a magyarban hosszú mássalhangzó nem állhat mássalhangzó mellett. Ezért ha egy hosszú mássalhangzó kerül egy rövid mellé, akkor a hosszú a kiejtésben megrövidül. A helyesírás nem jelöli.
Pl. hallgat [halgat] jobbra [jobra] otthon [othon]
Kivetés/kiesés: ha három vagy annál több különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a kiejtésben rendszerint a középső kiesik.
Pl. mindnyájan [minnyájan] mondta [monta]
Előfordul, hogy egy-egy helyzetben többféle törvény is érvényesül. Pl. a mindnyájan szóban kivetés és hasonulás is van.
![Page 20: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/20.jpg)
Igazodás: ebben az esetben csak kismértékben tolódik el a hang, a változás eredménye ugyanannak a fonémának egy variánsa.
Az igazodás történhet a szomszédos hang képzési mozzanataihoz (1.) és a szomszédos hang képzési helyéhez (2.).
1. Például:
A zöngétlen h zöngésedik zöngés hangok között. Pl. éhes, aha
A j a szó végén, f, p és k után zöngétlenedik. Pl. döfj, rakj, kapj
Az ajkak a nem ajakkal képzett hangok artikulálása alatt elfoglalják a következő hang ajakhelyzetét. Pl. betű szóban a t hangot ajakkerekítéssel ejtjük
Ha két azonos képzésű zárhang kerül egymás mellé, akkor az első zárhangot nem nyitjuk meg. Pl. szép piros, vaddisznó
Orrhangoknál is ugyanez történik. Pl. nem ment
![Page 21: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/21.jpg)
2. Például:
A zár, a rés, illetve a pergés keletkezésének a helye a szomszédos magánhangzók képzési helyéhez közelít. Pl. kicsi – kutya
> <
Az m a v, f réshangok előtt nem két ajakkal, hanem felső fogsorral és alsó ajakkal ejtődik. Pl. hamvas, támfal
Ugyanez történik az n-nel. Pl. honvéd, színfal
![Page 22: 7. TÉTEL A beszédhangok kapcsolódása.](https://reader035.fdocument.pub/reader035/viewer/2022081506/56814b1c550346895db82fab/html5/thumbnails/22.jpg)
Köszönöm a figyelmet!