4. A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt

2
4. A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt 1929. július 12 A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. [Futura] ügye és az államilag dotált szövetkezetek működési kérdései 37. […] 1927. évben a Futura 5 982 000 P-t folyósított 18 000 gazdánk zöldhitel céljaira, átlagosan tehát egy gazdának 333 P-t, de a folyósított hitelek között százával vannak 20-100 pengőig terjedő tételek is. Épp úgy a fix vásárlásnál is a Futurába bekapcsolt szövetkezetek elsősorban kisemberek érdekeit igyekeztek biztosítani úgy, hogy 10-20-30-40 kg-os gabonavásárlások sem ritkán fordulnak elő azokban a napi jegyzékekben, amelyekben az egyes szövetkezetek a napi működésükről a Futurának beszámolnak. Mindkét adat bizonyítja azt, hogy a szövetkezeti gabonaértékesítésre ép a kisemberek érdekében milyen nagy szükség van. Ennek legfényesebb bizonyítéka az, hogy az ezidőszerint cca. 400 községre beszervezett hálózat kibővítését állandóan legvehemensebben sürgeti úgy a gazdatársadalom, mint az annak érdekét szívén viselő hatóságok. Hogy a Futura a külforgalomban minő szerepet játszik, azt mutatja, hogy 1927. évben az összegyűjtött gabonának közel 70%-át külföldön értékesítette, mely százalék, sajnos, az általánosan ismert okoknál fogva 1928. évben már csak 30%-ra zsugorodott össze. Az akció sikeres folytatásának elengedhetetlen feltétele azonban az, hogy mindazok a pénzügyi nehézségek, amelyek a mindkét akciónak beszerzéseivel és az akcióba bekapcsolt szövetkezeteknek gyakorlatlanságából eredtek, kiküszöböltessenek, annyival is inkább, mert egyes olyan vagyontételek, melyek a Futura átszervezésével kapcsolatban állíttattak be a mérlegbe, időközben reálisnak nem bizonyultak. Hogy az akció a Futura részéről a jövőben pénzügyileg is eredményesen folytatódjék, annak garanciája és egyben előfeltétele lenne az, hogy 1./ a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete regieapasztás céljából a Futurába beolvadjon, eddigi üzleteiből azonban a Futura csak a paprika és hagyma üzletet folytassa, a burgonya, zöldség és gyümölcsüzletet egészen szüntesse be. A Futura eredeti üzletágai közül az eddig veszteséges toll- és gyapjúüzletet legfeljebb bizományosként folytassa, miáltal a kockázat alól magát mentesíteni tudja, főképen pedig a már egészen jól megszervezett és pénzügyileg is eredményes gabonaüzlettel foglalkozzék. A gabonaakció ugyanis már az elmúlt évben is egymagában cca. 176 000 P. nyereséggel zárult; 2./ az ilyenképpen újjá szervezendő Futura azoknak a szövetkezeteknek vezetőit, ahol visszaélések történtek, vagyonilag is vonja felelősségre, és a nem alkalmas vezetőknek az elbocsátására, valamint a személyzetnek végkielégítés nélkül való csökkentésére tegye meg a szükséges intézkedéseket; 3./ ellenőrzési rendszere teljesen újjá szerveztessék és a revizori költségekhez, valamint a veszteségekhez az O.K.H. az őt megillető keretjövedelem terhére járuljon hozzá; 4./ fél év múlva az O.K.H. alapos ellenőrzést foganatosítson a Futuránál, amelynek eredményéről a minisztertanácsnak jelentés lesz teendő; végül 5./ a Hangya és O.K.H. üzletrészeknek a Futura részére való átengedésére irányuló kívánság nem lévén teljesíthető, az eredeti 8 millió a.K. 4%-os kamatozás helyett 2% kamat ellenében, illetőleg az államkincstár részéről kamatmentesen és nem 15, de 20 évre bocsáttassék a Futura rendelkezésére, úgyszintén a Futurával egyesítendő Mezőgazdasági Termelők Egyesület Szövetkezete is hasonló elbánásban részesíttessék.

description

VISZKET ZOLTÁN A magyar szövetkezeti mozgalom múltja – Források a „Futura” történetéből A jövő útjai kifürkészhetetlenek? Archívnet 2013/3

Transcript of 4. A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt

Page 1: 4. A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt

4.

A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt

1929. július 12

A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. [Futura] ügye és az államilag dotált

szövetkezetek működési kérdései

37.

[…]

1927. évben a Futura 5 982 000 P-t folyósított 18 000 gazdánk zöldhitel céljaira, átlagosan

tehát egy gazdának 333 P-t, de a folyósított hitelek között százával vannak 20-100 pengőig

terjedő tételek is. Épp úgy a fix vásárlásnál is a Futurába bekapcsolt szövetkezetek elsősorban

kisemberek érdekeit igyekeztek biztosítani úgy, hogy 10-20-30-40 kg-os gabonavásárlások

sem ritkán fordulnak elő azokban a napi jegyzékekben, amelyekben az egyes szövetkezetek a

napi működésükről a Futurának beszámolnak. Mindkét adat bizonyítja azt, hogy a

szövetkezeti gabonaértékesítésre ép a kisemberek érdekében milyen nagy szükség van. Ennek

legfényesebb bizonyítéka az, hogy az ezidőszerint cca. 400 községre beszervezett hálózat

kibővítését állandóan legvehemensebben sürgeti úgy a gazdatársadalom, mint az annak

érdekét szívén viselő hatóságok. Hogy a Futura a külforgalomban minő szerepet játszik, azt

mutatja, hogy 1927. évben az összegyűjtött gabonának közel 70%-át külföldön értékesítette,

mely százalék, sajnos, az általánosan ismert okoknál fogva 1928. évben már csak 30%-ra

zsugorodott össze.

Az akció sikeres folytatásának elengedhetetlen feltétele azonban az, hogy mindazok a

pénzügyi nehézségek, amelyek a mindkét akciónak beszerzéseivel és az akcióba bekapcsolt

szövetkezeteknek gyakorlatlanságából eredtek, kiküszöböltessenek, annyival is inkább, mert

egyes olyan vagyontételek, melyek a Futura átszervezésével kapcsolatban állíttattak be a

mérlegbe, időközben reálisnak nem bizonyultak.

Hogy az akció a Futura részéről a jövőben pénzügyileg is eredményesen folytatódjék, annak

garanciája és egyben előfeltétele lenne az, hogy

1./ a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete regieapasztás céljából a Futurába

beolvadjon, eddigi üzleteiből azonban a Futura csak a paprika és hagyma üzletet folytassa, a

burgonya, zöldség és gyümölcsüzletet egészen szüntesse be. A Futura eredeti üzletágai közül

az eddig veszteséges toll- és gyapjúüzletet legfeljebb bizományosként folytassa, miáltal a

kockázat alól magát mentesíteni tudja, főképen pedig a már egészen jól megszervezett és

pénzügyileg is eredményes gabonaüzlettel foglalkozzék. A gabonaakció ugyanis már az

elmúlt évben is egymagában cca. 176 000 P. nyereséggel zárult;

2./ az ilyenképpen újjá szervezendő Futura azoknak a szövetkezeteknek vezetőit, ahol

visszaélések történtek, vagyonilag is vonja felelősségre, és a nem alkalmas vezetőknek az

elbocsátására, valamint a személyzetnek végkielégítés nélkül való csökkentésére tegye meg a

szükséges intézkedéseket;

3./ ellenőrzési rendszere teljesen újjá szerveztessék és a revizori költségekhez, valamint a

veszteségekhez az O.K.H. az őt megillető keretjövedelem terhére járuljon hozzá;

4./ fél év múlva az O.K.H. alapos ellenőrzést foganatosítson a Futuránál, amelynek

eredményéről a minisztertanácsnak jelentés lesz teendő; végül

5./ a Hangya és O.K.H. üzletrészeknek a Futura részére való átengedésére irányuló kívánság

nem lévén teljesíthető, az eredeti 8 millió a.K. 4%-os kamatozás helyett 2% kamat ellenében,

illetőleg az államkincstár részéről kamatmentesen és nem 15, de 20 évre bocsáttassék a Futura

rendelkezésére, úgyszintén a Futurával egyesítendő Mezőgazdasági Termelők Egyesület

Szövetkezete is hasonló elbánásban részesíttessék.

Page 2: 4. A Futura működésének zavarai a Minisztertanács ülése előtt

Minthogy így minden remény megvan arra, hogy a Futura pénzügyileg is eredményes

működést fog tudni kifejteni, előadó államtitkár úr javaslatának elfogadását kéri.

A népjóléti- és munkaügyi miniszter úr az előterjesztésre nézve szükségesnek tartja

megjegyezni, hogy ő már 1926-ban lekötötte magát arra, hogy állami pénzeknek ilyen célra

való kihelyezését nem helyesli. A 8 000 000 P-ből értesülése szerint elveszett 2 000 000 P., és

ebből úgy tudja, kevés fog visszatérülni. A maga részéről szükségesnek tartaná, hogy a Futura

létezése stabilizáltassék, amit nem kamat elengedéssel lehet elérni, hanem inkább

tartozásának bizonyos összegre való leírásával. Nem vonja kétségbe, hogy a Futura működése

egyik másik üzletágban helyes volt, de általában véve a Futura üzletvitele nagyon felületes,

pongyola és szaktudás nélküli. Ez most már kétségtelen. Ha valaki betekintene a Futura

akcióiba és ezekkel az akciókkal a nyilvánosság előtt foglalkozna, nagyon kellemetlen

helyzetbe hozná a kormányt. Ő érdemben a kérdéssel nem akar foglalkozni, de a rendezése

elől nem zárkózik el, ha olyan emberek kezébe kerül az intézmény vezetése, akik annak

fennállására nézve biztosítékot adhatnak, ellenkező esetben feltétlen szükségesnek tartja a

vállalatnak bizonyos időn belül való likvidálást.

A miniszterelnök úr a likvidálásnak végrehajtását nem tartaná helyes megoldási módnak. A

Futurára szükség van, mert a termelők érdekeit van hivatva megvédeni. Természetes azonban,

hogy a Futura fennállása csak akkor létjogosult, ha a vezetése szakértő kezekben van, és

visszaélések nem fordulnak elő. Az eszme, amiért a Futura létesült, magasztos, de nem szabad

rajta piócáknak rágódni. A visszaélőkkel szemben a legnagyobb szigorral kell eljárni.

Helyesnek tartja a népjóléti miniszter úrnak azt a felfogását, hogy az intézmény vezetése

szakavatott kezekbe kerüljön, és megállapíttassék az a tőke, amely mellett feladatának

megfelelhet.

[…]

A pénzügyminiszter úr a szövetkezetek szükségességét átlátja, de a szimptómák, amelyek

ezeknek a szövetkezeteknek az üzemben tartása körül felléptek, nagyon aggályosak.

[…]

A szövetkezetek egymástól elvonják az üzletfeleket, ami abszurdum, miután mindkét

szövetkezet az állam pénzével dolgozik. A pénzügyminiszter úr nézete szerint ezen

szövetkezetek részére egységes pénzügyi igazgatást kellene szervezni, de az anyagellátást és

hitelellátást is egységesen kellene irányítani. A mai helyzet az, hogy az üzletvitel több esetben

hatalmi kérdés. A pénz elhelyezése nem történik kellő gondossággal, és kétes értékű

pénzintézetek jutnak a betétekhez. Az adminisztrációjuk igen drága…

[…]

Ezt az adminisztrációt a pénzügyminiszter úr meg akarja szüntetni, és az összes szövetkezetek

üzletvitelét egységes vezetéssel irányítani.

[…]

A Futura vezetőségét ki kell cserélni. A pénzügyminiszter úr javasolja, hogy az érdekelt

szakminiszter urak utasíttassanak, hogy a szövetkezeti kérdésnek ily értelemben való

rendezésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

A miniszterelnök úr helyesli a pénzügyminiszter úr javaslatait. […]

Jelzet: MOL K 27 (1929. július 12.) 51-62R/79