2011_0001_541_buda_bela_empatia

8/18/2019 2011_0001_541_buda_bela_empatia

1/238

i

Created by XMLmind XSL-FO Converter .

Tartalom

I. Impresszum ..................................................................................................................................... 1

1. Károli Könyvek .................................................................................................................. 5

2. Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 7

3. 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE ................................................................................. 12 1. Áttekinthető emberi világ .......................................................................................... 12 2. A rang és a formális viszonyok szerepe ..................................................................... 12 3. A másik érdekessé válik ............................................................................................ 13 4. Új kommunikációs nehézségek ................................................................................. 14 5. Az egyén szubjektív felértékelődése .......................................................................... 14 6. Belső világunk bonyolódása ...................................................................................... 15 7. Az érzelmi távolság áthidalása .................................................................................. 16 8. A városi létformák ..................................................................................................... 17 9. Megértés az együttes élményekből ............................................................................ 18 10. A környezet támpontjai az emberismeretben ........................................................... 19

11. Az ismerősi relációk ................................................................................................ 20

12. Az önfeltárás (őszinteség) jelensége ........................................................................ 21 13. Segítségek, terápiák ................................................................................................. 22 14. Az empátia koncepciójának szerepe ........................................................................ 23

4. 2. AZ EMPÁTIA FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AMODERN LÉLEKTANBAN ................................................................................................. 25

1. Arisztotelész elmélete ................................................................................................ 26 2. A lélektan megközelítése ........................................................................................... 27 3. A pszichoanalízis felfogása ....................................................................................... 28 4. Scheler szimpátiaelmélete ......................................................................................... 32 5. Megértő irányzat a lélektanban és a társadalomtudományokban ............................... 33 6. Rogers iskolája ........................................................................................................ 35

5. 3. AZ EMPÁTIA JELENSÉGE ÉS FOGALMÁNAK TAPASZTALATI MEGHATÁROZÁSA

40 1. Az empátia és más megismerési módok viszonya ..................................................... 43

2. Empátia és projekció ................................................................................................. 44 3. Kommunikáció és megfigyelés .................................................................................. 44 4. Az empátia lélektani lényege ..................................................................................... 46 5. A kultúra és az együttes élmény szerepe ................................................................... 48 6. Empátia és szimpátia ................................................................................................. 49 7. Az érzelmi „ragály” ................................................................................................... 51 8. Szimpátia és szinkronicitás ........................................................................................ 52 9. Empátia és azonosulás ............................................................................................... 52 10. Az empátia szintjei .................................................................................................. 53 11. A fogalomhasználat néhány problémája .................................................................. 55 12. Példák az empátiás megértésre ................................................................................ 55

6. 4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI ............................................................ 58 1. A nemverbális kommunikáció ................................................................................... 58

2. A kommunikáció általános modellje ......................................................................... 60 3. A mimika ................................................................................................................... 61

4. A mimikai kód kérdései ............................................................................................. 62 5. A tekintet ................................................................................................................... 64

6. A vokális csatorna ..................................................................................................... 65 7. A beszéd formai jegyei .............................................................................................. 65 8. A kéz mozgásai – a gesztusok ................................................................................... 66 9. A proxemika .............................................................................................................. 68

10. Érintés és szaganyagok ............................................................................................ 70 11. Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák ................................. 71 12. A metakommunikáció .............................................................................................. 72

7. 5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK ................... 77 1. A meghatározások tanulságai .................................................................................... 77


2/238

ii


2. A szinkronicitás ......................................................................................................... 79 3. Evolúciós háttér ......................................................................................................... 79 4. Neurobiológiai alapok ............................................................................................... 80 5. A tükörneuronok ........................................................................................................ 81 6. Az én szerepe ............................................................................................................. 82 7. Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok .................................................... 85

8. Az empátia összetevői és folyamata .......................................................................... 86 9. Jegyzetek ................................................................................................................... 87

8. 6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN .................. 88 1. A beszéd fejlődése ..................................................................................................... 89 2. A nemverbális kommunikáció fejlődése .................................................................... 90 3. Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia ................................................................ 94 4. Az identifikáció és az empátia ................................................................................... 96 5. A „double-bind” (kettős kötés) ................................................................................. 97 6. Az empátia és a társkapcsolatok ................................................................................ 99

9. 7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANIFELTÉTELEI ........................................................................................................................ 102

1. A gyermek és az empátia ......................................................................................... 102 2. Empátia a serdülőkorban ......................................................................................... 103

3. Az empátia és a nem ................................................................................................ 104 4. Az empátiát fejlesztő hatások .................................................................................. 104

5. Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők ....................................................... 108 6. Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe ................................................................... 110

10. 8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMIKAPCSOLATOKBAN ......................................................................................................... 112

1. A kapcsolatok kulturális sémái ................................................................................ 113 2. Az empátia a kapcsolatokban .................................................................................. 114 3. A szavak a kapcsolatokban ...................................................................................... 117

4. A mai ifjúság ka pcsolatai ........................................................................................ 117 5. A felnőttkori kapcsolatok nehézségei ...................................................................... 118 6. Empátia és szexualitás ............................................................................................. 119 7. Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban ................................................................... 121

11. 9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN .................................... 122 1. A szerepek és problémáik ........................................................................................ 123

2. A szervezeti konfliktusok „megoldása” ................................................................... 125 3. Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában ......................................... 125 4. Az empátia szerepe a szervezetben .......................................................................... 128

12. 10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN ................................................................................... 130 1. Kommunikáció mint szabályozás ............................................................................ 131 2. A vezetői viselkedéshibák következményei ............................................................ 132 3. A vezetői empátia sajátossága ................................................................................. 133 4. Az empátia gátjai .................................................................................................. 134 5. Az autokratikus vezetés és az empátia ................................................................ 135 6. A demokratikus vezetés akadályai ...................................................................... 136 7. A demokratikus vezetés jelentősége .................................................................... 136

13. 11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS AGYERMEKNEVELÉSBEN ................................................................................................. 138

1. A szocializáció ......................................................................................................... 138 2. Empátia a kisgyerekek nevelésében ........................................................................ 138 3. Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között ...................................... 140 4. A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei .......................................................... 141 5. Készségek és ismeretek a nevelésben ...................................................................... 141 6. Empátia az óvodai és iskolai nevelésben ................................................................. 142 7. A jó tanár tulajdonságai ........................................................................................... 143 8. Az iskola szervezete ................................................................................................ 143

9. Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei ............................................................... 144 10. Empátia az oktatásban ........................................................................................... 145 11. Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken ............................................... 146

14. 12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN ..... 148 1. Az orvoslás hagyományos módja ............................................................................ 148


3/238

iii


2. Az orvosi tekintély problémái ................................................................................. 149 3. A minősítés feladata ................................................................................................ 150 4. Az idült beteg viselkedése ....................................................................................... 150 5. A „neurotikus” beteg ............................................................................................... 151 6. A neurózis megismerése ....................................................................................... 152 7. Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok .......................................................... 154

8. Az ápolónők tevékenysége ...................................................................................... 155 9. A pszichológusok munkája ...................................................................................... 155

15. 13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN .......................................... 157 1. A pszichoterápia meghatározása .............................................................................. 157 2. Pszichoterápiás eljárások és iskolák ........................................................................ 159 3. Empátia a pszichoanalízisben .................................................................................. 160 4. A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása ..................................................... 164 5. Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában ................................................ 166 6. Empátia egyéb pszichoterápiákban .......................................................................... 167

16. 14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI .......................................... 169 1. A mélyinterjú kérdései ............................................................................................. 169 2. Empátia a kihallgatásban ......................................................................................... 170 3. A hazugság és a csalás problémája ...................................................................... 171

4. Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban .............................................. 172 17. 15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA ... 174

1. A modern ember pszichológiai szükségletei ............................................................ 174 2. Az empátia mint a visszajelentés hordozója ............................................................ 175 3. Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése ..................................................... 176

18. 16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK ...................................................................... 179 1. Empátia és műélvezet .............................................................................................. 179 2. A művészetek hatása az empátiás képességre ......................................................... 180 3. Azonosulás a színházban és a filmben ..................................................................... 181 4. Az azonosulás típusai ............................................................................................ 182 5. A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége ........ 183

19. 17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI 185

1. Empirikus vizsgálatok ............................................................................................. 185 2. Kérdőívek, skálák ................................................................................................. 186

3. A becslés és konszenzus .......................................................................................... 188 4. Truax skálája és más skálamódszerek ................................................................ 189 5. Az empátia fejlesztésének módszerei ...................................................................... 191 6. Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben ............................................................ 192

20. 18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK 195

1. Az empátia feltételei ................................................................................................ 195 2. Az empátia epizódjai ............................................................................................... 196 3. A fantázia szerepe .................................................................................................... 197 4. Az önreflexivitás ...................................................................................................... 199 5. Az empátiás megértés tartalmai ............................................................................... 201

6. Az empátia „technikái” ............................................................................................ 202 21. FÜGGELÉK .................................................................................................................... 204

22. Irodalom .......................................................................................................................... 217


4/238


5/238


6/238

2


Tartalom

1. Károli Könyvek ............................................................................................................................ 5 2. Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 7

3. 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE .......................................................................................... 12

1. Áttekinthető emberi világ .................................................................................................... 12 2. A rang és a formális viszonyok szerepe .............................................................................. 12 3. A másik érdekessé válik ...................................................................................................... 13 4. Új kommunikációs nehézségek ........................................................................................... 14 5. Az egyén szubjektív felértékelődése ................................................................................... 14 6. Belső világunk bonyolódása ............................................................................................... 15 7. Az érzelmi távolság áthidalása ............................................................................................ 16 8. A városi létformák .............................................................................................................. 17 9. Megértés az együttes élményekből ..................................................................................... 18 10. A környezet támpontjai az emberismeretben .................................................................... 19 11. Az ismerősi relációk .......................................................................................................... 20 12. Az önfeltárás (őszinteség) jelensége ................................................................................. 21

13. Segítségek, terápiák ........................................................................................................... 22 14. Az empátia koncepciójának szerepe .................................................................................. 23

4. 2. AZ EMPÁTIA FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A MODERNLÉLEKTANBAN ............................................................................................................................. 25

1. Arisztotelész elmélete ......................................................................................................... 26 2. A lélektan megközelítése .................................................................................................... 27 3. A pszichoanalízis felfogása ................................................................................................. 28 4. Scheler szimpátiaelmélete ................................................................................................... 32 5. Megértő irányzat a lélektanban és a társadalomtudományokban ........................................ 33 6. Rogers iskolája ................................................................................................................. 35

5. 3. AZ EMPÁTIA JELENSÉGE ÉS FOGALMÁNAK TAPASZTALATI MEGHATÁROZÁSA 40 1. Az empátia és más megismerési módok viszonya .............................................................. 43 2. Empátia és projekció ........................................................................................................... 44

3. Kommunikáció és megfigyelés ........................................................................................... 44 4. Az empátia lélektani lényege .............................................................................................. 46

5. A kultúra és az együttes élmény szerepe ............................................................................. 48 6. Empátia és szimpátia ........................................................................................................... 49 7. Az érzelmi „ragály” ............................................................................................................. 51 8. Szimpátia és szinkronicitás ................................................................................................. 52 9. Empátia és azonosulás ......................................................................................................... 52 10. Az empátia szintjei ............................................................................................................ 53 11. A fogalomhasználat néhány problémája ........................................................................... 55 12. Példák az empátiás megértésre .......................................................................................... 55

6. 4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI ..................................................................... 58 1. A nemverbális kommunikáció ............................................................................................ 58 2. A kommunikáció általános modellje ................................................................................... 60

3. A mimika ............................................................................................................................ 61 4. A mimikai kód kérdései ...................................................................................................... 62

5. A tekintet ............................................................................................................................. 64

6. A vokális csatorna ............................................................................................................... 65 7. A beszéd formai jegyei ........................................................................................................ 65 8. A kéz mozgásai – a gesztusok ............................................................................................. 66 9. A proxemika ........................................................................................................................ 68

10. Érintés és szaganyagok ..................................................................................................... 70 11. Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák ........................................... 71 12. A metakommunikáció ....................................................................................................... 72

7. 5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK ............................ 77 1. A meghatározások tanulságai .............................................................................................. 77 2. A szinkronicitás ................................................................................................................... 79

3. Evolúciós háttér ................................................................................................................... 79 4. Neurobiológiai alapok ......................................................................................................... 80


7/238

Impresszum

3


5. A tükörneuronok ................................................................................................................. 81 6. Az én szerepe ...................................................................................................................... 82 7. Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok ............................................................. 85 8. Az empátia összetevői és folyamata .................................................................................... 86 9. Jegyzetek ............................................................................................................................. 87

8. 6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN ........................... 88

1. A beszéd fejlődése .............................................................................................................. 89 2. A nemverbális kommunikáció fejlődése ............................................................................. 90

3. Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia .......................................................................... 94 4. Az identifikáció és az empátia ............................................................................................ 96 5. A „double-bind” (kettős kötés) ........................................................................................... 97 6. Az empátia és a társkapcsolatok .......................................................................................... 99

9. 7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANIFELTÉTELEI ................................................................................................................................. 102

1. A gyermek és az empátia .................................................................................................. 102 2. Empátia a serdülőkorban ................................................................................................... 103 3. Az empátia és a nem ......................................................................................................... 104 4. Az empátiát fejlesztő hatások ............................................................................................ 104 5. Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők ................................................................ 108

6. Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe ............................................................................. 110 10. 8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMI

KAPCSOLATOKBAN .................................................................................................................. 112

1. A kapcsolatok kulturális sémái ......................................................................................... 113 2. Az empátia a kapcsolatokban ............................................................................................ 114 3. A szavak a kapcsolatokban ............................................................................................... 117

4. A mai ifjúság kapcsolatai .................................................................................................. 117 5. A felnőttkori kapcsolatok nehézségei ............................................................................... 118 6. Empátia és szexualitás ....................................................................................................... 119 7. Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban ............................................................................ 121

11. 9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN ............................................. 122 1. A szerepek és problémáik ................................................................................................. 123 2. A szervezeti konfliktusok „megoldása” ............................................................................ 125

3. Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában .................................................. 125 4. Az empátia szerepe a szervezetben ................................................................................... 128

12. 10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN ............................................................................................ 130 1. Kommunikáció mint szabályozás ...................................................................................... 131 2. A vezetői viselkedéshibák következményei ...................................................................... 132 3. A vezetői empátia sajátossága ........................................................................................... 133 4. Az empátia gátjai ........................................................................................................... 134 5. Az autokratikus vezetés és az empátia ......................................................................... 135 6. A demokratikus vezetés akadályai ................................................................................ 136 7. A demokratikus vezetés jelentősége .............................................................................. 136

13. 11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS AGYERMEKNEVELÉSBEN ........................................................................................................... 138

1. A szocializáció .................................................................................................................. 138

2. Empátia a kisgyerekek nevelésében .................................................................................. 138 3. Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között ............................................... 140

4. A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei .................................................................... 141 5. Készségek és ismeretek a nevelésben ............................................................................... 141 6. Empátia az óvodai és iskolai nevelésben .......................................................................... 142 7. A jó tanár tulajdonságai .................................................................................................... 143 8. Az iskola szervezete .......................................................................................................... 143

9. Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei ......................................................................... 144 10. Empátia az oktatásban ..................................................................................................... 145 11. Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken ........................................................ 146

14. 12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN .............. 148 1. Az orvoslás hagyományos módja ...................................................................................... 148 2. Az orvosi tekintély problémái ........................................................................................... 149

3. A minősítés feladata .......................................................................................................... 150 4. Az idült beteg viselkedése ................................................................................................. 150


8/238

Impresszum

4


5. A „neurotikus” beteg ......................................................................................................... 151 6. A neurózis megismerése ................................................................................................. 152 7. Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok .................................................................... 154 8. Az ápolónők tevékenysége ................................................................................................ 155 9. A pszichológusok munkája ............................................................................................... 155

15. 13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN .................................................... 157

1. A pszichoterápia meghatározása ....................................................................................... 157 2. Pszichoterápiás eljárások és iskolák .................................................................................. 159

3. Empátia a pszichoanalízisben ............................................................................................ 160 4. A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása ............................................................... 164 5. Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában ......................................................... 166 6. Empátia egyéb pszichoterápiákban ................................................................................... 167

16. 14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI ................................................... 169 1. A mélyinterjú kérdései ...................................................................................................... 169 2. Empátia a kihallgatásban ................................................................................................... 170 3. A hazugság és a csalás problémája ............................................................................... 171 4. Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban ........................................................ 172

17. 15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA ............ 174 1. A modern ember pszichológiai szükségletei ..................................................................... 174

2. Az empátia mint a visszajelentés hordozója ...................................................................... 175 3. Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése .............................................................. 176

18. 16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK ............................................................................... 179 1. Empátia és műélvezet ........................................................................................................ 179 2. A művészetek hatása az empátiás képességre ................................................................... 180 3. Azonosulás a színházban és a filmben .............................................................................. 181 4. Az azonosulás típusai ..................................................................................................... 182 5. A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége ................. 183

19. 17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI 185 1. Empirikus vizsgálatok ....................................................................................................... 185 2. Kérdőívek, skálák ........................................................................................................... 186 3. A becslés és konszenzus .................................................................................................... 188 4. Truax skálája és más skálamódszerek .......................................................................... 189

5. Az empátia fejlesztésének módszerei ................................................................................ 191 6. Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben ..................................................................... 192

20. 18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK . 195 1. Az empátia feltételei ......................................................................................................... 195 2. Az empátia epizódjai ......................................................................................................... 196 3. A fantázia szerepe ............................................................................................................. 197 4. Az önreflexivitás ............................................................................................................... 199 5. Az empátiás megértés tartalmai ........................................................................................ 201 6. Az empátia „technikái” ..................................................................................................... 202

21. FÜGGELÉK ............................................................................................................................. 204 22. Irodalom ................................................................................................................................... 217


9/238

5


1. fejezet - Károli Könyvek monográfia

Sorozatszerkesztő: dr. Sepsi Enikő

A szerkesztőbizottság tagjai:

dr. Antalóczy Péter, Prof. dr. Balla Péter, dr. Bozsonyi Károly, dr. Csanády Márton, Prof. dr. Fabiny Tibor, dr.Kendeffy Gábor, dr. Kovács Barnabás, Prof. dr. Miskolczi Bodnár Péter, dr. Sepsi Enikő, dr. Szenczi Árpád,Prof. dr. Zsengellér József

A sorozatban eddig megjelent:

Lovász Irén: Szakrális kommunikáció

Galsi Árpád: Jakab, az Úr tesvére. Jakab az ősgyülekezet és az ősegyház kontextusában

Pap Ferenc: Templom mint teológia. Kulcsok az Ezékiel 40–48 értelmezéséhez

Tóth Sára: A képzelet másik oldala. Irodalom és vallás Northrop Frye életművében

Tari János: A néprajzi és az antropológai filmkészítés.Történeti, elméleti és gyakorlati példák

Buda Béla

EMPÁTIA

A beleélés lélektana

Folyamatok, alkalmazások, új szempontok

Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás

Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó

Budapest, 2012

Felelős kiadó: dr. Sepsi Enikő, a KRE BTK dékánja

Károli Gáspár Református Egyetem

1091 Budapest, Kálvin tér 9.

Telefon: 455-9060

Fax: 455-9062

© Buda Béla, 2012

© Károli Gáspár Református Egyetem, 2012

© L’Harmattan Kiadó, 2012

ISBN 978-963-236-635-7

ISSN 2063-3297

Kiadja a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó.

A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók

L’Harmattan Könyvesbolt


10/238

Károli Könyvek

6


1053 Budapest, Kossuth L. u. 14 – 16.

Tel.: (+36-1) 267-5979

[email protected]

www.harmattan.hu

Párbeszéd Könyvesbolt

1085 Horánszky utca 20.

Tel.: (+36-1) 445-2775

www.konyveslap.hu

A borítón Edouard Manet Chez le père Lathuille című képe látható.

A borítót Ujváry Jenő tervezte.

Olvasószerkesztő: Kaló Zsuzsa

A tördelés Kállai Zsanett munkája.

A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte,

felelős vezető Kecskeméthy Péter.


11/238


12/238

Tartalomjegyzék

8


Empátia és azonosulás

Az empátia szintjei

A fogalomhasználat néhány problémája

Példák az empátiás megértésre

4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

A nemverbális kommunikáció

A kommunikáció általános modellje

A mimika

A mimikai kód kérdései

A tekintet

A vokális csatorna

A beszéd formai jegyei

A kéz mozgásai – a gesztusok

A proxemika

Érintés és szaganyagok

Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák

A metakommunikáció

5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK

A meghatározások tanulságai

A szinkronicitás

Evolúciós háttér

Neurobiológiai alapok

A tükörneuronok

Az én szerepe

Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok

Az empátia összetevői és folyamata

6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN

A beszéd fejlődése

A nemverbális kommunikáció fejlődése

Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia

Az identifikáció és az empátia

A „double- bind” (kettős kötés)


13/238

Tartalomjegyzék

9


Az empátia és a társkapcsolatok

7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANIFELTÉTELEI

A gyermek és az empátia

Empátia a serdülőkorban

Az empátia és a nem

Az empátiát fejlesztő hatások

Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők

Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe

8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMI KAPCSOLATOKBAN

A kapcsolatok kulturális sémái

Az empátia a kapcsolatokban

A szavak a kapcsolatokban

A mai ifjúság kapcsolatai

A felnőttkori kapcsolatok nehézségei

Empátia és szexualitás

Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban

9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN

A szerepek és problémáik

A szervezeti konfliktusok „megoldása”

Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában

Az empátia szerepe a szervezetben

10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN

Kommunikáció mint szabályozás

A vezetői viselkedéshibák következményei

A vezetői empátia sajátossága

11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS A GYERMEKNEVELÉSBEN

A szocializáció

Empátia a kisgyerekek nevelésében

Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között

A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei

Készségek és ismeretek a nevelésben

Empátia az óvodai és iskolai nevelésben


14/238

Tartalomjegyzék

10


A jó tanár tulajdonságai

Az iskola szervezete

Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei

Empátia az oktatásban

Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken

12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN

Az orvoslás hagyományos módja

Az orvosi tekintély problémái

A minősítés feladata

Az idült beteg viselkedése

A „neurotikus” beteg

Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok

Az ápolónők tevékenysége

A pszichológusok munkája

13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN

A pszichoterápia meghatározása

Pszichoterápiás eljárások és iskolák

Empátia a pszichoanalízisben

A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása

Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában

Empátia egyéb pszichoterápiákban

14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI

A mélyinterjú kérdései

Empátia a kihallgatásban

Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban

15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA

A modern ember pszichológiai szükségletei

Az empátia mint a visszajelentés hordozója

Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése

16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK

Empátia és műélvezet

A művészetek hatása az empátiás képességre


15/238

Tartalomjegyzék

11


Azonosulás a színházban és a filmben

A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége

17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI

Empirikus vizsgálatok

A becslés és konszenzus

Az empátia fejlesztésének módszerei

Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben

18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK

Az empátia feltételei

Az empátia epizódjai

A fantázia szerepe

Az önreflexivitás

Az empátiás megértés tar talmai

Az empátia „technikái”

FÜGGELÉK

IRODALOM


16/238


17/238

1. A MÁSIK EMBERMEGÉRTÉSE

13


mindenki a maga egyéniségét és világlátását adta át a másiknak, illetve fogadtatta el vele, és ez lett a barátságszilárd kerete. Mint – ugyancsak a szépirodalomból és a kultúrtörténetből tudjuk, a párkapcsolatok is így jötteklétre, a társadalmi státus eleve meghatározta az ismerkedési utakat és együttléti alkalmakat, és bár divat lett aszerelem, mint a házasság alapja, ezt a kötelező intimitási távolság (szexuális tilalmak sora) tette többé -kevésbéfelszínessé. A modern szociológia a szerelmet modern intézmények, vagyis társadalmilag mintázott érzelmi ésviszonyulási módnak tekinti, amely e korban a romantikus rajongás és a női szemérmesség bonyolult etikettjei

szerint alakultak (vagy viselkedési, illetve kommunikációs szabályok szerint, amelyeket az emberek aszocializáció során sajátítottak el).

Empátiának ekkor nem volt terepe az iskola, az egyház, a katonaság vagy a közélet. Az emberek tudták, hogyankell viselkedniük, mit várnak el tőlük, ismerték a játékszabályokat, maguk is azt várták el, amit tőlük mások,

persze figyelembe véve a rangok és helyzetek különbségeit. A viselkedés mind több társadalmi szintéren, szituációban bonyolódott, amelyek sok társas szabályt átírtak, átszíneztek. Egy-egy átlagos napon – közlekedésben, munkahelyen, hivatalban, üzletekben és szórakozó helyeken stb. – a másik ember belső világaérdektelen volt. Fokozatosan felértékelődött természetesen a rokonszenv, amely a státusazonosság mellett már

járulékos tulajdonságokon (pl. előnyös külső, fiatalos erő stb. és mindezeket kiemelő öltözék, frizura stb.) éssajátos teljesítményeken (udvariasság, kedvesség stb.) alapult.

A korszakot nem érdekelték a motivációk és a szabályoktól eltérő magatartásmódok okai. A normasértés

megállapítása és visszajelzése szabályozott, ezután már szankciók következtek. Az angol polgári hétköznap például – ismét az irodalomra kell utalni – teli volt rosszallással és felháborodással, ennek finom jelzései mártávolságot, elutasítást, gyakran elhárítást jelentettek. A közrend betartatta az illedelmes külsőségeket is (pl. ahölgy öltözködését, viselkedését stb.). A renitenst az intézményekből eltávolították, aránylag enyherendzavarásokat büntettek, a komolyabb viselkedészavarokat elkülönítették a társadalomtól, mindezeknemkívánatos és ezért érdektelen megnyilvánulások voltak.

3. A másik érdekessé válik A bonyolódó személyközi és szociális szabályok között a hétköznapi szankciók mellett egymás megfigyelése iselőtérbe került, érdekes lett a karakter, az „emberi természet”, amely szélsőséges körülmények között különösreakciókat válthatott ki az emberekből. Somerset Maugham munkássága már jól mutatja ezt, minden fejlettország irodalmában megvannak ennek a hasonló ábrázolásai. De kialakult valamiféle kölcsönös nyitottság is. A

városi életforma sok szórakozási formát és szabadidő-eltöltési életmódot hozott létre, az emberek kezdték jobban átélni közvetlen kapcsolati világukat, jobban megnyíltak egymás felé. Maupassant életműve mutatvalamit ebből a változásból. Míg azonban a polgári világ fő problémája a viselkedést belülről irányító morál maradt, ez már ütközött a korra jellemző individualizálódás önmegváltó és vetélkedő késztetéseivel, a korábbierkölcsi elvek és életminták kötelékeitől való szabadulás vágyával.

Viszonylag gyorsan, néhány évtized alatt a 19. század végén létrejött a morális problémák medikalizációjának gyakorlata, a neurózis, mint modern betegség, a lelki terápiák sora, az ember egyedi természetében lévőalkalmazkodási akadályok humánus befolyásolásának divatja stb. Valami nagyarányú társadalmi változás mentvégbe, amely már a huszadik század emberét vetítette elő. Az egyéniség, a másik lelke, majd a minden embersajátos élményvilága, egyedi mentalitása vált érdekessé. Az emberi természet Kant-féle morális antropológiájahelyett a lélektan lépett előtérbe, az emberi állandóságok mintegy háttérbe szorultak, és a test és a társadalomviszonylatában kibontakozó élettörténet és élményvilág vált izgalmassá. Megjelent a tudattalan, a neurobiológiai

fejlődéssel párhuzamosan differenciáló ösztön késztetések és ingerigények freudi jelenségköre egyfelől,másfelől meg az emberi életformák és felfogásmódok, mentalitások hallatlan sokfélesége, pluralizálódása,amely már fókuszba helyezte a személyiséget, az egyediséget.

Az új helyzetet nem sikerült még átfogóan leírni, még hiányzik a modernitás korszerű kultúrtörténete, de márlátható, hogy a sablonok szerepe a másik ember megértésében elhalványul, Maugham tűnődő megfigyelése és

jellemrajzi általánosítása (a jellegzetes egyes szám első személy ábrázolási megőrzése) átadta a helyét alélektani regénynek, a belső univerzumok megrajzolásának, a korábban patológiás vagy deviáns divattáválásának és a sokféle életérzésnek, amely már inkább a posztmodernt jellemzi. Az empátia talántörvényszerűen lett a posztmodern kulcsfogalma a második világháború utáni időszakban.

Maga is generálta ezt, de terméke is a pszichokultúrának , amikor általánosan tematizálódott, hogy a polgáritársadalmi felnőttség nem biztosítéka az alkalmazkodási, beilleszkedési képességeknek, illetve a beválásnak egy

versengő, teljesítményorientált civilizációban. Fejlődni és fejleszteni kell, tudni kell megváltozni, újképességeket kell felmutatni. Szerelem, házasság, család éppúgy új és problematikusan tematizált része a


18/238


14


modern életnek – művészetekben és köztudatban egyaránt –, mint a munkahelyi siker vagy a szórakozás és arekreáció képessége. A „piacra” beléptek és keresetté váltak a lélektani technikák, a nevelés is„pszichologizálódott”, és minden többszörös csavart kapott a keleti életfilozófiák, természetes gyógymódok, azúj spiritualitás, a „new age” lelkület elterjedésével. Különösen, de nehezen megfogalmazható, rejtett értékké válta személyes érzelmi közelség, az intimitás a másik emberrel, nemcsak barátságok és szerelmek, haneméletformák és világszemléletek, élménymódok viszonylatában is.

4. Új kommunikációs nehézségek Az új emberi helyzetek nagyjából az utóbbi évszázadban mindig új és új formában kifejezhetetlenek vagynehezen kifejezhetők, a megértés így nehezített, a régi dialó gusok, amelyek a morál és a jellem terminusaibanaz örök emberi értékek vagy a közös önazonossági tengelyek mentén fogalmazódnak meg, ma már eltűntek,helyette érzések, törekvések, egyéni belső ellentmondások és idioszinkráziák adják az emberi relációkkapcsolatát és témáit. A fejlesztő és a segítő ebbe a világba kell belépjen, de ezen át tudják az emberek egymástis befolyásolni. A másik ember megnyerése, a vonzások erősítése, a másikra való hatás már dialektikuskommunikációban megy végbe.

Az empátia olyan időszakban került felszínre, amikor a modern ember viszonya a társadalommal és önmagávalkülönösen feszült és problémás lett, és amikor a lélektan alkalmazott tudomány és sokrétű társadalmi gyakorlat

lett. Nem a mindennapi megértés helyzeteire jött létre a fogalom, hanem azokra a helyzetekre, amelyekbenmegnyilatkozási nehézsé gek miatt belső lelkiállapotait kifejezni nehezen tudó emberen professzionális módonszakemberek próbáltak segíteni. A nehézségek sokfélék lehetnek: elzárkózás és befelé fordulás, belső zűrzavarés ennek különféle belső kezelési módjai: ellentmondások, lelki éretlenségek és betegségek stb. Ezeknek azellátására alakult ki a tanácsadás és a pszichoterápia sokféle szolgáltatása, és az erre létrejött szakmák ismeret-és módszerkészlete tevődött át a nevelés, a fejlesztés, az emberekkel való foglalkozás mindenféle másgyakorlatára, ahol segítő és fejlesztő törekvések érvényesültek, és amelyek különféle életproblémák humánus ésnem konfliktusos (elsősorban nem szankcionáló) megoldásai váltak szükségessé. Mivel azonban – talán a

pszichológiai kulturáltság fejlődése miatt is – az emberi kapcsolatok iránti érdeklődés korszaka volt (azirodalom és a film nyomán, a fogalom behatolt a köztudatba is). és általában a másikra a szokványosnálalaposabban figyelő, beleélő, a másikat egyedi lelkivilágában megközelíteni akaró megértés metaforája, szinteszinonimája lett.

A fogalom gyakori használata a második világháború utáni időszakban az említett felgyorsult társadalmi éskulturális változásokból érthető meg. A modern idők bármennyire feloldották a régi – még akár egy évszázaddalezelőtt is általában jellemző – magányt és ingerszegénységet (a tömegkommunikációs eszközök, amobiltelefonok vagy számítógép révén), és gyakorlatilag mindenkit sűrűbb társas interakciók hálózatábakötöttek a közélet és a közlekedés intenzitása miatt, a mai ember gyakran érzi magát elidegenedettnek, akörülötte zajló világban „társas magányosságot” él meg. A személytelenség az emberi érintkezésekbenhiányérzést vált ki, talán emiatt is alakult ki, hogy a felszínes és alkalmakhoz kötött ismerősi viszon yokfelértékelődtek, az ember közösségi kötelékeiben a „gyenge szálak” (Granovetter 1973) fontosabbak lettek. Atársadalmi létben nőtt az egyén viselkedési szabadságfoka, de mind több helyzetben fokozódott a megfelelés, azalkalmazkodás kényszere. A magányt és az adaptáció nehézségeit átélő ember gyakran szeretne kíméletet,amely az ő sajátos helyzetének, igényeinek szól.

5. Az egyén szubjektív felértékelődése Főleg azonban az egyéni figyelem, elfogadás, elismerés élményszükséglete fokozódott az individualizációkövetkeztében. Ebben sokféle ok játszik közre: az önmegvalósítási megerősítés, a személyközikommunikációban is megjelenő sikervágy, vagyis a másik ember érdeklődésének és szimpátiájának kiváltása, akülönféle társas készségek hatékonyságának visszaigazolása stb. Mindezek mögött a korunkra jellemzővetélkedés, versengés rejtett kényszere is áll. Szebbek, jobbak, eredményesebbek akarunk lenni, ez sokfélekésztetési állapotunk alapja, különböző társas helyzetekben. Miközben a másik ember felől jövő pozitívvisszajelzés mind fontosabb, a másik megnyilvánulásaiból leginkább erre figyelünk, és ezzel egyidejűlegönmagunk teljesítményét ellenőrizzük, „monitorizáljuk”. Ez a kommunikációs helyzeteket beszűkítő módonstrukturálja. Ez a lelki beállítódás a modern társadalom viszonyai között távolságkeltő, hiszen az emberek ahétköznapi érintkezésekben jobban szabályozzák, illetve korlátozzák az időt, mint korábban.

A modern ember lelki alapállását Ady ismert verse, a „Szeretném, ha szeretnének” jól tükrözi, és már több mintszáz éve jól elővételezte:


19/238


20/238


16


érnek bennünket, emiatt időnként perspektívaváltásokra kényszerülünk, és mivel a saját viselkedésünk éskommunikációs rendszerünk belső önazonosságunk vezér lése alatt áll, személyközi arculatunk, egészszemélyiségünk is folyamatosan változik. Időnként akár gyorsan, szinte radikális átalakuláshoz hasonlóan.

Nappali emberi interakcióink ezért folytatódnak a cselekvés, viselkedés közbeni önreflexiókban, amelyek atelevízióban szokásos alul futó szövegsorhoz hasonlóan kísérik tudatos élménybefogadásunk, vagy amifantáziában, esetleg ábrándozásban – „nappali álomban” – még markánsabban történik. Valószínűleg az álom is

a korábbi inger felvételek és élményleképezések belső rendeződési automatizmusaiból ered. Az álom is tükröz belső ellentmondásokat, nehezen értelmezhető érzelmi nyomokat, főleg az emberre leginkább jellemzőérzelmet, az elővételező félelmet , a szorongást, amely az ember sajátos orientációs eszköze a társas szférában.

Az álom természetesen ősi emberi élmény, de a régi, spirituális életszemléletben ez inkább valami mágikus,misztikus üzenetként, szellemi jóslatként jelent meg, míg ma mi magunk, az álmodók állunk a középpontban.

Nem szabad elfelejteni, hogy a „tudattalan kora” a vasút révén fellendült mobilitás, a távíró folytán globalizáltegyidejűség, a tömegsajtó révén „egyenirányítottan” interpretált közélet idején jött létre, nem is beszélve afényképről, mint a „megörö kítés” eszközéről, majd a mozgóképről és a huszadik században már gyorsankibontakozó más híradó, valóságleképező és új összefüggéseket aktualizáló vagy éppen teremtőtömegkommunikációs eszközről. Nem csoda tehát, hogy a szubjektum, az élmények rendszere is nagyon fontoslett. Ezeket az új „médiumok” is közvetítették, de mégis leginkább az új intenzitású személyességet kifejező

bizalmas párbeszédek hordozták. Korábban ezeket leginkább a szépirodalom személyes vallomásai, azemlékiratok vagy önéletrajzok mind intimebb válfajai jelenítették meg. A bizalmas párbeszédekben fontos let t a bensőségesség, a másik ember közelsége, a bizalom, amely valamilyen értékközösségen alapult. „Szeretnémmagam megmutatni”, „szeretném, ha szeretnének”, „lennék valakié”. Ezek a kifejezések nyilván metaforáiannak a modern vágynak, hogy kerüljek közel a másik emberhez önmeghatározásom szükségleteiből eredően is,a másikkal való átmeneti, jelképes kommunikációs egybeolvadás érdekében, amelyben énem valamilyenmegerősítést kap (vagyis amelyben „szeretnek”). Ez a szükséglet – folytatva a sűrített jelentések kibontását – megér önkínzást, éneket, vagyis erőfeszítéseket az önkifejezésre és a művészi megjelenítés eszközeinek (ének)alkalmazására.

7. Az érzelmi távolság áthidalása E szükségletek időszakában az empátia a távolságok átívelését, a – gyakran ellenszenveket és elutasítást kiváltó

– különbségek háttérbe szorítását ígérte. Már a fogalom maga is felidézhetett egy különös hangulatot és érzést.Ha „megállok” – vagyis a hétköznapi rohanásból kilépek –, ha a másikra „rácsodálkozom” (mint Arisztotelészajánlotta a megismerés optimális lelkiállapotaként), és ha megpróbálom elképzelni, hogy a másik egy-egy adott

jelenségről mit gondol és azzal kapcsolatosan mit érez, akkor valami szokatlan élmény keletkezik: a másikember közelebb kerül, érthetőbbé válik, és ennek az élménynek alapján, illetve nyomán a vele való párbeszéd is

bensőségesebb, intenzívebb lesz.

Ez az élmény talán amiatt értékelődött fel, mert a teljes modernitás kora a francia forradalom eszméinekáltalános elfogadásának, de ugyanakkor megvalósítási dilemmáinak korszaka is volt. Az emberi jogokelfogadása fájdalmas ellentmondásba került a csoportviszonyok valóságával. A diszkrimináció minden területenláthatóvá és megtapasztalhatóvá vált. Különösen átélhető lett ennek hatása a személyközi térben. Eleven lett ez atársas segítés professzionális formáiban, ahol az identitás hagyományos keretei – nem, származás, vagyonihelyzet, rang, életkor stb. – mellőzhetőknek tűntek, de mégis folyton zavaró körülményként jelentek meg. Ezt

gyakran előítéletesnek, kirekesztőnek élik meg, ez távolítás lehet az emberek között. Ezt hidalhatja át azempátia, és ez az ígéret is hozzájárulhatott a fogalom népszerűségéhez.

Az emberi viszonyokban és a kölcsönös megértésben különben ez a távolítás az alapmotiváció. Valószínű, hogyez törzsfejlődési örökség is. Már a madarak is védik „territóriumukat”, az abba belépő fajtársat elriasztaniigyekeznek, gyakran megtámadják. A gerincesek is ugyanígy viselkednek, élőterüket gyakran szaganyaggalveszik körül, de gyakran az uralomért állandó harcban állnak egymással. A majmok világában a csoporton belülfolynak a dominanciaharcok a hímek között, ez a nőstények kisajátítását célozza, valamint a csoport vezetését,ez a vezetés azonban gyakran magában hordozza a csoport területének megvédési kötelességét is. Azállatvilágban a távolságtartást általában csak a párzás – többnyire rövid – időszaka oldja fel, amikor a nemekkülön jelzésekkel keresik, hívják egymást. Az ember is kis, családi szerveződésű csoportokban élt, az idegenelsődleges ellenség volt. Távolítás és személyesség együtt járt tehát.

A civilizációval párhuzamosan az ember kilépett a kis közösségek személyességéből, de a differenciálódó társasviszonyokban a tanult összetartozás szereplői is sokat megőriztek az idegenségből. Elsősor ban a hatalom


21/238


17


jelzéseire figyeltek az emberek, illetve nem szívesen léptek ki a személyes környezet védelméből, hiszentartaniuk kellett az agressziótól, ezzel szemben csak a nagyobb nyilvánosság jelentett biztosítékot. Később, akorai individualizáció nagyobb személyes tér igényével fejlődött, itt a strukturálódó társadalomban a tulajdonintézménye terjesztette ki ezt a teret tárgyakra és a mindennapok közvetlen érintkezésétől független területekre.A család és a rokonság ebben is szervező erő maradt.

A személy és a személyes terek sérülékenysége miatt az idegen továbbra is, vagy még inkább a mindig újformákat öltő lélektani távolítás célpontja lett. Az adott társadalom szintjéhez képest különféle befogadásikommunikációk nyomán álltak vele szóba vagy adtak neki valamit. (A szervezett társadalmakban, ahol mártörvények jelentek meg, még ha köztudott egyezmények formájában is, már voltak szabályok, hogy milyenvendégjogok illetik meg az idegent, érdekes például az ősi római jogban a tűz adásának parancsa.) De az idegenegészen napjainkig távoltartás tárgya, hiszen megtámadhat bennünket, elveszi tulajdonunkat, ha az idegen férfi,a nők szexuális támadástól kell tartsanak, ha egyedül maradnak stb. Míg az előző generációkban az idegent afalu figyelő szeme követte, most mobiltelefonnal jelzik egymásnak vagy a polgárőrségnek, rendőrségnek azidegen személyt vagy járművet, például tanyai településeken, városok vagy falvak külterületein.

A városokban is kifejezetten védjük személyes terünket. Ha összezsúfolódunk, igyekszünk nem egymáshoz érni,nem szólni egymáshoz. Utcán az idegenek nem szólíthatják meg egymást, a nemverbális kommunikációáltalában eleve elhárító. A tömegközlekedésben vagy a szomszédsági viszonyokban, ahol az idegen a gyakori

jelenlét miatt felszínes ismerőssé válik, a kényszerű – és többnyire a jóindulatot tükröző – beszélgetésekszigorúan kötött kódban történnek. Az angolok legfeljebb az időjárásról cserélnek véleményt, nagyritkán, főlegmegítélést kiváltó alkalmi események nyomán fejezik ki egymásnak rosszallásukat. Még az eltérő jelenségek isszigorúan szabályozottak. Falun ma is köszönnek az idegennek, és a férfiak szívesen válaszolnak érdeklődéséreis, de ez is leginkább arra szolgál, hogy megtudják, mi járatban van. Egykorú fiúk és lányok – biztosnak látszóvárosi környezetben – idegenként is szóba állnak egymással, de leginkább a saját csoportjaikba, kapcsolatihálóikba térnek vissza, hacsak a kölcsönös érdeklődés nem vezet el személyes megismerkedéshez, vagyis a sajátszemély fő jellemzőinek közléséig.

A távolítási kódok bonyolultak. Mint mindent, ami az emberi érintkezések és kommunikáció szférájábantörténik, ezeket is automatikusan, különösebb reflexió nélkül gyakoroljuk. Több világnyelvben van magázás éstegezés, sőt többféle kifejezésmód is jelzi a viszony formalitását (például az ön a hivatalosságot vagy atiszteletet).

Élő hagyomány a kézfogás, a köszönés. Köszönés nélkül nem együttélők közegén kívül nincs kommunikáció,mert a kísérlet valamelyik fél részéről már agressziónak számít. Ha a „három lépés távolságot” meg is tartjukegymástól (a proxemikából tudjuk, hogy a személyes térbeli távolságtartás az interakciós tér társadalmilag előírtszabályain kívül elsődlegesen a személyes viszony közelségét tükrözi), a kézfogás a köszönés után jelzi adialógus vagy az együttműködés megkezdhetőségét. A kézfogás pecsételi meg a megismerkedést is, eztbemutatás előzi meg, amelynek során a főbb társadalmi jellemzők is kiderülnek. A név kifejezhet társadalmistátust (például dr., vagy nők esetében a „-né” a házasságot, minkét nemben az özvegy jelző a volt élettárshiányát stb.). A megismerkedés a továbbiakban a köszönést egyfajta kötelezettséggé teszi, és megadja afelszínes kommunikáció jogát. A társas szabályozásban az egyik szankció, hogy aki megharagszik, nem köszön,vagy nem fogadja a másik köszönését. Nem áll szóba a másikkal. Az idegenségbe visszalépő emberek többnyirekerülik egymást. A modern társadalmakban az idegenekkel való érintkezés a jellemző. Bizonyos helyzetekbenaz idegenekkel lefolytatott kommunikáció – szigorú szabályok szerint – kötelező, például az

ügyfélkapcsolatokban, az üzletekben, a különféle szolgálatok során, de itt a meghatározott feladat,kommunikációs téma kereteitől nem szabad eltérni. Az eltérést szankció, pl. rendreutasítás követi.

8. A városi létformák A városi mindennapokban tehát sok lehet a találkozás és a kommunikáció, de ez viszonylag gyorsan ésszemélytelenül zajlik. Itt tehát az empátiának nincs tere. A másik ember érdektelen. Főbb társadalmi ismérveitautomatikusan dekódoljuk. Ilyen elsősorban a nem és az életkor, ilyen a kommunikációs, illetve viselkedésikompetencia, vagy ilyen a társadalmi hatalom valamilyen szerepe, amit egyenruha vagy valamilyen feltűnő

jelzés emel ki (rendőr, katona, ellenőr, mentős, tűzoltó stb.). Ezek a meghatározó tulajdonságok befolyásolják atalálkozási és kommunikációs helyzeteket. A legtöbb fejlett társadalomban az idősek valamilyen tiszteletet,segítséget kapnak, a nőkhöz a férfiak előzékenyek és udvariasak, a gyereknek elnéznek bizonyosszabálymulasztásokat, és ha valaki a viselkedésében nem kompetens, az többnyire megállítja a formális

interakciót. Ha valaki nem érti a nyelvünket (ez az idegenség „minősített” esete, a „külföldi”), akkor nemtudjuk, milyen a szolgáltatást vagy információt akar. Ha valaki nem ért bennünket megfelelően, vagy nem tudja


22/238


18


kifejezni magát, holott láthatóan nem a nyelv idegen, akkor részeg, „be van lőve”, zavart, esetleg „őrült” (maiszóhasználattal: mentálisan beteg). A zavartságot a társadalmi megjelenés hiányosságai is kiemelik, hiszen azöltözködés, a hajviselet, a mozgások rendezettsége a társas életben való részvétel követelménye, ennek jelen kelllennie ahhoz, hogy valaki elfogadható idegen legyen.

Számos más – személypercepcióban jelentős – tulajdonság is megjelenhet az idegen állapotban a külsőn és a

viselkedésben. Drága ékszerek, divatos ruhák, a már csak kiemelt alkalmakban szokásos formális öltözet, adrága óra, az autó stb. jelzi a másik társadalmi rangját, illetve rangkifejezési alkalmazkodását. Más tárgyakfoglalkozási szerepet jelölnek: fehér köpeny, sztetoszkóp, orvosi táska vagy drága fényképezőgép és fotóstáska,különösen feltűnő öltözködés, hajviselet, maníros magatartás stb. felismerhetővé teszi az orvost, a fotóst vagy aművészt. Ezekhez a mindennapokban alkalmazkodunk, ahol kell: az orvos közel léphet a baleset sérültjéhez, aművész kisebb „rendhagyásait” elnézően fogadjuk, a fotóstól távol tartjuk magunkat, ha nem kívánunkvalamilyen felvétel tárgyai lenni. Minél több szokatlan jelzéskombinációt valósít meg vagy hordoz valaki, annál

jobban felfigyelünk rá, és annál inkább megmarad emlékezetünkben.

Moreno (1960) észrevette, hogy a szervezett együttlét helyzeteiben az emberi viszonyokat rokonszenv ésellenszenv szimbolikus szálai is áthatják. A rokonszenvet kiváltóhoz vonzódunk, közeledni próbálunk,valamennyire utánozzuk vagy törekvéseit könnyebben elfogadjuk, míg az ellenszenvest minden vonatkozásbantávolítanánk magunktól. Ebből a felismerésből született a szociometria módszere (Zseni 2007). Az ellenszenvek

és rokonszenvek valószínűleg a felszíni megértés, illetve később a tapasztalati megismerés nyomán keletkeznek. Élethelyzeti és érték hasonlóság állhat ezek mélyén, illetve a személyiség adott szükséglete, például fiatalfelnőttekben az érdeklődés a másik nem iránt, a gyerekekben a magabiztosabb vagy az ügyesebb másikértékelése, vagy éppen a szabályokat megszegő elítélése. A másik ellenszenve maga is indíték lehet, hogymintegy válaszként hasonlóan érzünk. Minél rokonszenvesebb valaki, annál több figyelemben részesítjük, és annál inkább engedjük közel magunkhoz, akár az ismerősség személyesebb fokozataiba, a barátságig menően. Ahasonlóságok mozzanata fontos, hiszen a hasonlóság egyfajta kommunikációs bázis, hiszen önmagunkravonatkozó belső észleléseink annál jobban érvényesek a másikra is.

A sok idegennel való találkozás – különösen a városlakó – modern ember számára tehát gyakori, de nagyongyakori a felszínes ismerősségek viszonyhálózata is. Ennek különböző formáit a hétköznapi élet kínálja. Egyikszint a már említett „gyenge kapcsolatok” köre, a városi élet számos szereplője, akivel a gyakori találkozás márvalamilyen köszönő viszonyt alakít ki, rendszerint csak a keresztnév ismeretével. Újságárus, kalauz, bolti eladó,

postai alkalmazott stb. alkotja az ismerősség első szintjét. Majd az iskolatársak, munkatársak következnek,esetleg az egyházközség tagjai, akikkel időnként találkozunk, a szülői munkaközösség, a lakógyűlés, asporttársak köre stb. Minél több személyes kommunikáció zajlik köztünk, annál több lesz a távoli ismerős, ittmár ismerjük a neveket, sokat tudunk egymásról, de csak általános dolgokat. Általában valamilyencsoportközösség alakul ki ilyenkor, csak keveset engedünk közel magunkhoz e csoportosulásokból, illetvekevesen engednek közel minket magukhoz, de már illik mindenkivel szót váltani, már ismerni kell mindenkit,ha más közegben, akár véletlenül is találkozunk, és elvárt dolog a felszínes kedvesség és csevely. Ennek hiányaáltalában a vonzalmat csökkenti, és az ellenszenvet növeli a másikban. Nagyon sok rejtett ága-boga van ennek aszférának, vannak gátlásosak, rátartiak, félénket, dominánsak, erőszakosak stb., akiket különböző módon kellkezelnünk, de mindenképpen ez is a gyenge kapcsolatok közé – de ott már sűrűbb interakciót megvalósítóan – tartoznak, és ezek adják a mindennapi közösségi élményeket. A személyességbe lép már át a közvetlenmunkatársak kis csoportja vagy az iskolai baráti kör. Ilyenkor nem csak sokat tudunk egymásról, de nagyonkülönböző emberi helyzetekben egymás megnyilvánulásait látjuk, és ezekből a másik emberről összetett kép

alakul ki bennünk.

9. Megértés az együttes élményekből Ez a másik ember behatóbb megértésének forrása, hiszen már ebből tulajdonságok, jellemvonások,érzékenységek, gyengeségek vagy éppen képességek tűnnek elő. Már a másik reakciója bizonyos helyzetekbenelőre jelezhető. Már be tudjuk mérni a személyes viszonyunkat is. Általában ilyenkor is bizonyos mértékigengedik csak egymást közel az emberek. Gyakori eset, hogy többet mutatnak vagy mondanak magukról, mintamit előnyösnek látnak, akár a szimpátia elvesztése vagy akár a rólunk megtudott, megtapasztalt dolgokkal valóvisszaélés veszélye miatt. Ilyenkor általában visszavonulás vagy valamilyen viszonyulási változás következhet.

Ifjúkorban különösen, de még felnőtt korban is, és iskolázott emberek között is a környezet személyeirőlkialakult ismeret és a velük való viszony jellege nagymértékben automatikus, rutinszerű, nem rendezett. Ez

inkább cselekvésünk vezérlésében segít. Mivel minden jelenség itt akcióban, tehát valamilyenegyüttműködésben, közös cselekvésben gyorsan zajlik le, nincs idő a benyomásokat átgondolni. A


23/238


19


hétköznapokban általában az érdeklődés is kicsi a másik iránt. A bonyolult társas térben önmagunk viselkedésétse értékeljük. Ugyanakkor a társas emlékanyag igen nagy, és minden nemzedékben növekszik. Mindenesetremessze nagyobb, mint a régi korszakokban volt, már csak az együttlétformák bonyolódása miatt is. Az iskolakülönböző szabadidő-eltöltési formákat jelent, az osztálytársak vagy munkatársak szórakozni is együtt járnak,sokféle sporteseményen, ünnepségen vannak együtt az emberek, még egy–két évtizeddel ezelőtt például afiatalokat összekötötte a mozilátogatás. Ma a telefon (különösen a mobiltelefon) terjeszti ki a kapcsolatokat a

magánidőre is, és a televízió szolgáltat a világról óriási ismeretanyagot, amelynek közös élménytartalma a beszélgetéseken át különösen sok emléknyomot hagy arról, hogy ki miről hogyan vélekedik, mit kedvel és mitnem.

Mindez az emberi világ felszínes, de kiterjedt ismeretét adja a mai embereknek. A médiaábrázolás sok mindentközel hoz, amit a hétköznapokban látunk, de nincs időnk megfigyelni és értelmezni. Ilyen például az emberekkülső önreprezentációja, az a mód, ahogy magukat a többi ember felé mutatni akarják, általában különbözőmegjelenési alkalmakhoz kötötten. Erről már volt szó, de az általános kereteken, például az öltözködés nemi éséletkori jellemzőin vagy a hajviseleten, ékszereken, főbb szimbólumokon (például karikagyűrű) túl nagyon sokolyan részlet van, ami az érdeklődőnek, megfigyelőnek jelentést hordozhat. A formális, illetve divatos öltözetfrissen elkészített frizurával valamilyen ünnepélyes megjelenésre utal, nyakláncok, jelvények, sajátos díszekcsoportokhoz tartozást jelölnek, bár a mély gyász ma ritka látvány, de a vékony fekete karszalag vagy a „szolid”ruha a fontos személy nemrégi elvesztését jelölheti. A „szexis” jegyek az öltözködésben figyelemfelkeltők, még

a strandon is, és a sokféle tárgy, amit valaki hordoz, általában kifejező jellegűek. Nemcsak a napszemüveg„öltöztet”, hanem a kézitáska, az ernyő, a kulcstartó vagy mobiltelefon is, csakúgy, mint a sál, vagy a kalapstílusa is. Kifejező az öltözet vagy a cipő színe, sportos jellege stb. Filmekből gyakran megismerjük, hogyangondolkodnak erről azok, akik az ilyesmit valamilyen változatban különböző társadalmi közegekben viselik, ésakik ott ezt a környezetben vélelmezik. A köznapokban ritkán figyeljük meg a sajátos nyakkendő-feliratokat(holott ezek neves egyetemeket jelölhetnek) vagy a politikai és sportjelvényeket, a filmek ezeket ráérősebben éskiemelve mutatják be. Szinte végtelenek a mindennapi, idegenek között is felvillanó jelzések, ezek között van a

járás, a mozgás sokféle változata, a beszédet kísérő gesztikuláció és testtartás sokféle feltűnő kombinációja(például a vita, veszekedés távolról is látszik, hasonlóan a beszélgetés elmélyültségének, bizalmasságának

jeleihez).

10. A környezet támpontjai az emberismeretben

A mai ember átlagos tudása kiterjed az emberi megjelenések és felszíni kommunikációk társadalmi környezetéreis. Utcán, szórakozóhelyeken, intézményekben, templomban, hivatalban, boltokban más megnyilvánulásokszokatlanok és megengedettek. Szabályozott a beszélgetés hangereje is, ha valahol kiabálnak, ott agressziótvagy veszélyt sejtünk. Feltűnő, ha valaki az utcán szalad, még inkább, ha valaki üldözi. Ezeknek aviselkedésformáknak keressük az értelmét, illetve ezeknek jelentőséget tulajdonítunk. Ez a jelentés nem mindig

biztos, például a hangos ember lehet nagyothalló vagy agyi érelmeszesedésben szenvedő, vagy valamilyensérelemre reagál. De általában az ismeretlenek viselkedési sajátosságaira nem is figyelünk, ha azok nem nagyonfeltűnők, tartósak vagy valamiképpen nem vonatkoznak ránk.

Az események megértését segíti a mindennapi társadalomismeret, amely általában az élettapasztalatokból merít.Minden olyan társadalmi helyzet, amely rendszeresen ismétlődik és valami emberi szükségleteket vagyfeladatokat teljesítő interakció kerete, a szokások bonyolult szabályokba foglalnak. Ezeket társadalmi szituációk nak nevezzük, a köztudatban ezek valamilyen megnevezést is kapnak a benne végbemenő cselekvések vagy

kommunikációk révén. Minden résztvevő meghatá rozott módon viselkedik a többiekkel szemben, ezt a módotnevezik szerepnek. Általában a szituációból eredően azonnal tudatosítjuk a szerepeket, magunk is felvesszük asajátunkat, és a másik szerep viselkedését is nagyjából tudjuk, elvárjuk. Tudjuk, hogy a mi szerepnormáinkat iselvárják mások. Ezek az elvárások a táras viselkedést szabályozzák. Ismeretlenek között, nyilvánoshelyzetekben átmeneti vagy szituatív szerepek jelentkeznek. Vevők vagyunk, ha üzletbe lépünk, az oda tartozómásik (vagy mások) eladó(k). Moziban és színházban nézők, hivatalban ügyfelek vagyunk. Egyesek orvosok, rendőrök, papok, a jegyeket a járműveken kalauzok kezelik stb. Minden szerep kötelesség és lehetőség isegyszerre, bizonyos cselekvéseket a szerepből eredően végre kell hajtanunk, bizonyos szolgáltatásokra,viszonyulásra, hangnemre jogaink, tehát lehetőségeink vannak, hogy azokban részesüljünk, ha az interakcióshelyzetbe belépünk. Az átmeneti szerepek sokaságában lehet részünk rövid időn belül, máskor egy -egy szerep-interakció hosszabb időtartamot vesz igénybe.

A szerepeket automatikusan megtanuljuk, általában öntudatlan érzelmi azonosulás révén, többnyire

gyermekkorunkban, majd a különböző figyelmeztetések és szankciók révén az ismételten megtapasztalthelyzetekben egyre inkább a kölcsönös elvárásokhoz igazodunk. Az átmeneti szerepek legtöbbje közéleti térben,


24/238


20


nyilvános helyzetekben mutatkozik, főleg városokban. Bizonyos szerepek intézményekhez kötődnek. Ilyen pl.az iskola, amelyben a szereptanulás hosszú éveken át folyik, ennek során a tanárokkal és az osztálytársakkalvaló együttműködés és kommunikáció elvárásait tanuljuk és gyakoroljuk, miközben a fő feladat valamilyentantárgy vagy képesség tanulása, gyakorlása. Intézmény az egyház, azon belül a templom, az orvosi rendelő, akórház stb. Az ismeretlen intézményi helyzetekbe bizonytalanul lépünk, segítő információkra szorulhatunk.Felnőttkorra általában az átmeneti szerepek ismertté és begyakorlottá válnak. Ekkor felfogjuk, hogy a másiknak

egy-egy adott helyzetben hogyan kell viselkednie, és valamilyen megnyilvánulásából tudunk következtetni arra,hogy valaki milyen szituációban van. Egy-egy helyzetben tudatosítani vagyunk képesek az érdekeket, aszankció kat és a következményeket is. Minden helyzetben lehetnek olyan szándékaink vagy törekvéseink,amikor az elvárásokat nem szeretnénk betartani, vagy azokon valamit változtatni akarunk. Ilyenkor anehézségek és következmények kiszámíthatók, előre jelezhetők. Sikeres televíziós játék volt évtizedekkelezelőtt a „Mit tenne Ön az én helyemben?” című, ilyenkor egy-egy szokatlan vagy nehezen megoldhatóhelyzetre vonatkozóan próbáltak mások javaslatokat adni. Ilyenkor gyakran sikerült bizonyos előírt helyzetetátértelmezni, bizonyos konfliktusokat megelőzni vagy megoldani, illetve a szerepsza

2011_0001_541_buda_bela_empatia

Documents

Transcript of 2011_0001_541_buda_bela_empatia