2. Tantárgyi programok - ni. · PDF fileFalus Iván (szerk.): Didaktika....

2. Tantárgyi programok

A tantárgy megnevezése:

TANÍTÁS- ÉS TANULÁSELMÉLETEK

A kurzus jellege: Kreditszám: Kontaktóraszám:

Előadás 3 2 + 0 / hét

Előfeltételek: Az értékelés formája: Félév:

Kollokvium 2

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy az alapozó képzésben (elsősorban a kognitív

pszichológia és neveléslélektan területén) megszerzett ismeretek alkalmazásának lehetőségeit

bemutassa, és a hallgatók betekintést nyerjenek a korszerű tanítás- és tanuláselméleti

kutatásokba.

2. Fejlesztendő kompetenciák:

Ismeri és képes kritikailag is elemezni a pszichológiai és pedagógiai tanuláselméleteket;

Rendelkezik a tudáskoncepciók ismeretével; Tájékozott az oktatás módszereinek és

stratégiáinak rendszeréről, képes ezeket kritikailag elemezni, több szempontból értelmezni.

Elfogadja, hogy a tanulás aktív folyamat, amelyben a tanulási környezet és technológia

meghatározó szerepet játszik; Elismeri a tanulási folyamat tudatosításának szükségességét,

elkötelezett híve a tanulás tanításának.

Képes az aktivitást, interaktivitást, motivációt és differenciálást elősegítő, az életkori

sajátosságoknak megfelelő tanítási stratégiákat, a módszerek és eszközök gazdag választékát

alkalmazni; Képes összehasonlító elemzéseket végezni a tanuláselméletekkel kapcsolatban;

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

Tanuláselméletek pszichológiai paradigmái: behaviorizmus, szociális tanulás, kognitivizmus.

Tudáskoncepciók: ismeretek és képességek rendszerei az emberi gondolkodásban.

Fogalomfejlődés, fogalmi váltás.

A konstruktivista tanításfelfogás.

Az oktatás módszereinek és stratégiáinak rendszere.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium az előadás anyagából és a kötelező irodalomból.

Kötelező és ajánlott irodalom:

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Okker, Budapest, 2000.

Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

A tantárgy felelőse: Szabó László Tamás

A tantárgy oktatója: Szabó László Tamás


NEVELÉSTUDOMÁNYI MODELLEK ÉS PARADIGMÁK




nincs Kollokvium 2


1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék, és szakmai szempontból értelmezzék

a neveléstudomány különböző modelljeit a tudományelméleti paradigmák keretein belül.


Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a tudományelméleti, tudományfilozófiai

megközelítésekről; Rendelkezik a neveléstudományi irányzatok tudományelméleti hátterének

átlátásához és összefüggéseinek elemzéséhez szükséges ismeretekkel.

Elkötelezett tudományelméleti és tudományfilozófiai paradigmák megismerésére; Képes más

elméletekkel, felfogásokkal szakmai dialógusra.

Képes annak megértése és elfogadása, hogy a korszerű neveléstudományos gondolkodásnak

része a filozófiai és elméleti megközelítés; Képes a neveléstudományi modellekkel és

paradigmákkal kapcsolatban szakszerű, kritikai párbeszédre.


A neveléstudomány történetileg kialakult és érvényesülő paradigmái

A tudományfejlődési paradigmák aktuális vitái.

A pozitivizmus és hatása a neveléstudományi kutatásokra.

Szellemtudományos pedagógiai megközelítések.

A marxista pedagógia hangsúlyai.

A posztmodern hatása a neveléstudományra; antipedagógia.



Kozma Tamás: Paradigmáink. Iskolakultúra, 2001. 10. sz. 3-13. o.

König, Eckhard-Zedler, Peter: Theorien der Erziehungswissenschaft. Betz, Basel, 2002.

Németh András – Pukánszky Béla: Paradigmatikus irányzatok a magyar neveléstudomány

fejlődéstörténetében. Magyar Pedagógia, 1997. 3-4. sz. 305-315. o.

Németh András: A magyar pedagógia tudománytörténete. Gondolat, Budapest, 2005.

A tantárgy felelőse: Brezsnyánszky László

A tantárgy oktatója: Brezsnyánszky László, Fenyő Imre


A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI




nincs Kollokvium 1


1. Célok: Megismertetni a neveléstudomány nevelésfilozófiai, társadalomelméleti,

társadalompedagógiai alapjait és a pedagógia, mint tantárgy iskolapedagógiai problémáit.

Bevezetni a hallgatókat a pedagógia oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe,

megismertetni a pedagógia tárgyak oktatásának sajátos problémáit és módszereit a

felsőoktatásban, a tanárképzésben. Tapasztalatot nyújtani az egyes módszerek alkalmazásáról.

A kurzus hozzájárul szakmai kompetenciájuk megalapozásához, erősíti önismeretüket,

szakmai szocializációjukat.


A kurzus révén a hallgatók képessé válnak a kompetenciaalapú oktatási folyamat tervezésére,

szervezésére, irányítására, és értékelésére. Ezen belül pedagógiai munkájuk részletes

megtervezésére; valamint az egész életen át tartó tanulást megalapozó tanulói kompetenciák

hatékony fejlesztésére.


A neveléstudomány tantárggyá válása

Pedagógiai tantárgyak a középiskolában, a felsőoktatásban, tanításuk elméleti, gyakorlati

problémái.

A pedagógiai tananyag tervezése, oktatási folyamattá szerveződése.

Pedagógiai projektek tervezése.

A tanulásszervezés sajátosságai a pedagógiai tárgyak tanóráin.

Innováció a pedagógia tanításában.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei:

Írásbeli és szóbeli vizsga


Deli Éva-Buda Mariann (2007): Tanulástanítás. Dinasztia Könyvkiadó

Falus Iván (szerk., 2006): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest

Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest

Nádasi Mária (2003): Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet

Okon, W.(1973): Felsőoktatási didaktika. Felsőoktatási Kutatóközpont

A tantárgy felelőse: Szabó Antal



A TANULÁSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSÉNEK PSZICHOLÓGIÁJA




Nincs Kollokvium 3


1. Célok: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat a tanulási módszerek fejlesztésére.

Bemutatja a különböző tanuláselméleteket, megismertet a tanulási stílusokkal, a

felhasználható módszerekkel, stratégiákkal és az IPOO modellel.


A kurzus révén a hallgatók képessé válnak a tanulási módszerek fejlesztésére, a kialakítás

folyamatának irányítására és értékelésére. Ezen belül kiemelt terület az egész életen át tartó

tanulást megalapozó tanulói kompetenciák hatékony fejlesztése.


A neveléstudomány tantárggyá válása

Alapfogalmak: tanulásdiagnosztika (fogalma, célja és módszerei),

Tanulásfejlesztés (fogalma, célja, direkt és indirekt módjai), a tanulásideál fogalma,

tanulásváltozók rendszere (pszichofiziológiai változók, tanuláselméletek, tanulásmodellek.

Tanulási módszerek, stratégiák és stílusok változói).

Tanulási módszerek fejlesztése az IPOO-modell alapján

Az IPOO-modell tanulási stratégia szintű változói, módszerspecifikus és metaváltozói.

Az „IPOO minimum program” fejlesztési algoritmusa és módszerei.



Mező Ferenc, Mező Katalin (2005): Tanulási stratégiák fejlesztése az IPOO-modell alapján.

Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület – Tehetségvadász Stúdió, Debrecen.

Balogh László (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könyvkiadó,

Budapest.

A tantárgy felelőse: Mező Ferenc

A tantárgy oktatója: Mező Ferenc


OKTATÁSI RENDSZEREK AZ EU-BAN




Nincs Kollokvium 3


1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók összehasonlító közoktatás-politikai ismereteket

szerezzenek.


Tisztában van az időszerű oktatáspolitikai kérdésekkel, képes felismerni az oktatáspolitikai

problémákat; Rendelkezik az oktatáspolitikai problémák elemzéséhez szükséges ismeretekkel;

Rendelkezik az oktatás, nevelés jogi, oktatáspolitikai aspektusának hazai és európai

dimenzióira vonatkozó ismeretekkel; Átlátja az oktatáspolitikai folyamatok alapvető működési

elveit és képes kritikusan elemezni e folyamatokat.

Az oktatáspolitikai változásokra, aktuális problémáira probléma-érzékeny gondolkodással és

operatív tevékenységgel reagál; Felismeri és elfogadja, hogy az oktatáspolitikai változások

ismerete elengedhetetlen a hazai és nemzetközi oktatásügyi helyzet értelmezéséhez; Az

oktatáspolitikai folyamatokat törekszik nem csupán a saját, hanem a tanulók érdekeinek, a

társadalmi igazságosság és esély szempontjainak figyelembevételével szemlélni és értelmezni.

Képes az iskolát és saját szerepét, illetve tevékenységét az iskola világára ható társadalmi,

oktatáspolitikai folyamatokkal összefüggésben értelmezni; Képes megérteni a politika, az

oktatáspolitika és a tartalmi szabályozás összefüggéseit, egymáshoz való viszonyukat,

hatásmechanizmusait; Figyelemmel követi az oktatáspolitikai döntéseket, és azokat kritikusan,

alkotó módon érvényesíti saját gyakorlatában.


az ún. kontinentális oktatási rendszerek sajátosságai,

összehasonlítás a transzatlanti rendszerek sajátosságaival néhány választott terület elemzésén

keresztül (irányítási rendszerek, iskolaszerkezet, a tanulói előrejutás rendszerei, kapcsolat az

iskola és a munka világa között stb.).



Delors, J.: Oktatás – rejtett kincs. Osiris, Budapest, 1997.

Halász Gábor: Az EU-csatlakozás haszna és költségei az oktatás területén. Új Pedagógiai

Szemle, 2000. 5. sz. 95-102. o.

Halász Gábor: Közös oktatásfejlesztési célok az Európai Unióban. Új Pedagógiai Szemle,

2004. 12. sz. 61-68. o.

A tantárgy felelőse: Kozma Tamás

A tantárgy oktatója: Kozma Tamás


ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK




Kollokvium 3


1. Célok: A tanegységben foglalt ismeretanyaggal célunk azoknak a lehetőségeknek a

bemutatása, amelyeket az infokommunikációs eszközrendszer bocsát rendelkezésre az

elektronikus tanulási környezetek fejlesztéséhez. A tanárjelöltek rendszerszemléletű

áttekintést kapnak az elektronikus tanulási környezet fogalmáról és fontosabb

jellemzőiről, valamint megismerik az elektronikus tanulási környezetek szervezésének

alapformáit. Jártasságot szereznek abban, hogy az elektronikus tanulási környezeteket

néhány alapmodell alapján értelmezzék.


Képes a tanulási-tanítási folyamat és a tanulási környezet rendszerszemléletű

értelmezésére. Ismeri az elektronikus tanulási környezetek jellemzőit, tisztában van az

e-learning tananyag, e-learning tanulási program, e-learning tanulási környezet

fogalomkör jelentésével. Képes a folyamatosan változó elektronikus eszköz- és

alkalmazásrendszer pedagógiai szempontból történő kritikus értékelésére.

Nyitott a változtatásokra, folyamatosan keresi az innovatív megoldásokat a tanulási

környezet fejlesztésében. Képes a tanulási folyamat előkészítésére, irányítására és

támogatására elektronikus tanulási környezetben. Képes a tanulási folyamat

keretfeltételeinek informatikai támogatásának, a tanulási környezet interaktivitásának

és adaptivitásának, a tanítási-tanulási folyamat hatásrendszerének megtervezésére.


A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése. A tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási

környezetekben.

Tanulástámogató és tanulásszervező szoftveralkalmazások.

A világháló lehetőségrendszere a tanulás és tanulásszervezés támogatására.

Személyre szabott tanuló-központú tanulási programok tervezése elektronikus tanulási

környezetekben.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Kollokvium + megadott tananyagrész e-learninges forgatókönyvének elkészítése (8-10 oldal)


Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek (megjelenés alatt)

Komenczi Bertalan: Informatizált iskolai tanulási környezetek fejlesztése. In: Iskola-Informatika-

Innováció. Kőrösné Mikis Márta (szerk.), Országos Közoktatási Intézet

Forgó.-Hauser - Kis-Tóth : Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum, Eger,

2001.

Doug Brent: Teaching as Performance in the Electronic Classroom. In.: First Monday – peer-reviewed

journal on the internet. URL: http://www.firstmonday.org/issues/issue10_4/brent/

A tantárgy felelőse: Komenczi Bertalan

A tantárgy oktatója: Komenczi Bertalan, Buda András

http://www.firstmonday.org/issues/issue10_4/brent/


PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA


Szeminárium 2 0 + 2 / hét


Nincs Gyakorlati jegy 2


1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy az alapozó képzésben megszerzett ismeretek

alkalmazásának lehetőségeit bemutassa, és a hallgatók betekintést nyerjenek a

szociálpszichológia pedagógiai vonatkozású kutatási irányzataiba.


Tudás: Ismeri és képes pedagógiai szempontból is értelmezni a szociálpszichológia

témaköréhez kapcsolódó legfontosabb kutatásokat. Rendelkezik az iskola szociálpszichológiai

jelenségvilágához kapcsolódó ismeretekkel. Ismeri az iskolai osztályban zajló

csoportdinamikai törekvéseket, érti azokat és képes azok kezelésére.

Attitűd/magatartás: Kész a csoportdinamikáról, kooperativitásról, versengésről szóló

eredmények, elméletek alkalmazására. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák

feltárása és megoldása érdekében szakmai segítség kérjen.

Képességek: Képes az iskolai konfliktusok kezelésére, a konfliktusokból adódó feszültségek

konstruktív feloldására. Képes a megfelelő vezetési stratégiák alkalmazására.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai: Társas viszonyok és csoportfolyamatok szerepe az iskolai nevelésben és oktatásban.

Konfliktus és konfliktuskezelés az iskolában.

A versengés és a kooperáció hatásai.

Az iskolai légkör és mérése.

Kulturális különbségek az iskolai szociálpszichológia világában.

A tanári szerep.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom: Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, 2004.

Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest, 2002.

Golnhofer Erzsébet – Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti


A tantárgyért felelős oktató: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó

Oktatók: Pinczésné dr. Palásthy Ildikó, Buda Mariann


A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI 1.


gyakorlat 2 0 +2 / hét


Gyakorlati jegy 3


1. Célok:

(a) megismertetni a neveléstudomány és a pedagógia mint tantárgy összefüggéseit és ennek

problémáit;

(b) bevezetni a pedagógia középiskolai szintű oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseibe;

(c) megismertetni a pedagógia tárgyak oktatásának sajátos problémáit és módszereit a

felsőoktatásban, a tanárképzésben;

(d) tapasztalatot nyújtani az egyes módszerek alkalmazásáról.


A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak arra, hogy kurzusaikat tartalmi és formai

szempontból megtervezzék. Megismerik és a gyakorlatban is kipróbálják a tanítás különféle

módszereit és munkaformáit, alkalmazhatóságuk feltételeit, előnyeit és buktatóit. Képessé

válnak arra, hogy a tartalomhoz és a célcsoporthoz illeszkedő eljárásokat kiválasszák és a

gyakorlatban alkalmazzák, azaz hogy a tanítási-tanulási folyamatot hatékonyan irányítsák. A

kurzus így nemcsak szakmai fejlődésükhöz, hanem önismeretük gyarapodásához, szakmai

szocializációjukhoz is hozzájárul.


Tanítási-tanulási módszerek, stratégiák és alkalmazásuk.

A pedagógia tanításának sajátosságai.

A tanítási-tanulási folyamat tervezése. Felkészülés a tanítási órára.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy az elméleti ismeretekből írt zárthelyi dolgozat és a folyamatosan végzett

gyakorlati feladatokban nyújtott teljesítmények alapján.


Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó,

2006.

Kagan, S.: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft. 2001.

Nádasy Mária: Projektoktatás – elmélet és gyakorlat. ELTE Neveléstudományi Intézet, 2003.

K. Nagy Emese - Nagy Zita Éva: Egy hátránykompenzáló iskolai program - A Complex

Instruction Program alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók iskolai munkájában

In: Új pedagógiai szemle, 2005. (55. évf.) 1. sz. 86-102. old.

Deli Éva – Buda Mariann: Tanulástanítás. Dinasztia, 2007.

A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya

A tantárgy oktatója: Buda Mariann

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=12535


A PEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI 2.




Módszertan 1. Gyakorlati jegy 4


1. Célok: A tanárjelölt ismerje meg a közoktatáshoz szervesen és közvetve kapcsolódó általános

és speciális nevelési-képzési intézményeket, a korszerű kollégiumi (bentlakásos) nevelés,

közösségépítés specifikumait, valamint a pedagógiai szakszolgálatok működési sajátosságait.

A pályaalkalmasság, a szakmai látásmód érzékenyítése, pedagógus-képességek gazdagítása.

2. Fejlesztendő kompetenciák: A reális és eredményes döntések meghozatalához szükséges

képességek fejlesztése, a hallgató személyiségével harmonizáló nevelői attitűd kialakítása,

megerősítése, a hatékony kommunikáció képességének finomítása, elemző-képességek

gazdagítása, a folyamatos önfejlesztés és önismeret igényének mélyítése.

A tantárgy főbb tematikai csomópontja:

A sajátos nevelési közegben megvalósítható motiváció kérdéskörének elemzése

Az eredményes nevelői hatás alapját biztosító szervezési, irányítási, ellenőrzési-értékelési

formák és tartalmak megtapasztalása

A megszerzett ismeretek integrálása

Intézménylátogatások

Videofelvételek, filmrészletek, önálló hallgatói feladatok során az elméleti módszertani

ismeretek kipróbálása, alkalmazás


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy speciális nevelés-képzési intézmény munkáját

bemutató portfolió készítése, egy kollégiumi diák-nap programjának elkészítése.


Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Bp., (1993-)

Korszerű iskolavezetés. Közoktatási kézikönyv. Raabe Kiadó, Bp., (1993-)

Buda András (szerk) (2004): Iskolai élményvilágok. DE Neveléstudományi Tanszék,

Debrecen.

Benedek István(1999): Kollégiumi neveléstan. OKI Bp.

Falus Iván-Kimmel Magdolna(2003): A porfolió. Gondolat K., Bp.


A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya


A NEVELÉSTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTÉS MÓDSZERTANA




Gyakorlati jegy 4


1. Célok: A hallgatók jártasságot szerezzenek az iskolarendszerű képzést követő illetve azzal

párhuzamosan futó informális és nonformális oktatási, nevelési folyamatokról, az ezekben

rejlő lehetőségekről. Megismerik az információs társadalom működésének mozgatórugóit, a

napjaink médiumai által kínált lehtőségeket.


A kurzus révén a hallgatók képessé válnak szaktudományi tudásuk felhasználásával a tanulók,

sőt a társadalom egyes csoportjai ismereteinek, műveltségének, készségeinek és képességeinek

fejlesztésére, ezen belül a neveléstudomány szemléletmódjának, értékeinek és legfőképpen

kutatási eredményeinek a megismertetésére.


Formális, informális, nonformális tanulás

A nyomtatott dokumentumok lehetőségei

TV, rádió, mobiltelefon

Mindentudás Egyeteme

Az Internetes ismeretterjesztés; Wikipédia


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, egy speciális nevelés-képzési intézmény munkáját

bemutató portfolió készítése, egy kollégiumi diák-nap programjának elkészítése.


Albert-László Barabási: Behálózva: A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden

egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Magyar

Könyvklub, Budapest, 2003.

Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa (szerk.): Mindentudás Egyeteme. Kossuth Kiadó, Budapest,

2003-

Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom. Gondolat - Új Mandátum, Budapest, 2007

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap


A tantárgy oktatója: Buda András


KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPESSÉGFEJLESZTÉS


Gyakorlat 2 0 + 2 / hét


Tanítás- és tanuláselméletek Gyakorlati jegy 1


1. Célok: A hallgatók megismerkednek a képességfejlesztés és a kompetencia-alapú fejlesztés

programjaival, eljárásaival.


Tudás: Ismeri a pedagógiai képesség- és kompetenciafogalom értelmezéseit és tudja

kritikailag elemezni a hozzájuk fűződő fejlesztési elképzeléseket. Tájékozott a kompetencia

alapú fejlesztő programok irodalmában és műhelyeinek körében.

Attitűd/magatartás: Belátja, hogy a kulcskompentenciák mentén folyó képességfejlesztés

korunk egyik meghatározó pedagógiai és módszertani alternatívája. Elfogadja, hogy a tanulás

aktív és kooperációra épülő folyamat, amelyben a tanulási környezet és technológia

meghatározó szerepet játszik.

Képességek: Képes a fejlesztő programok kidolgozásának, bevezetésének, alkalmazásának és

hatékonyságmérésének elméleti és gyakorlati lépéseit a gyakorlati alkalmazásokban

felismerni, minősíteni. Képes összehasonlító elemzéseket végezni a képességfejlesztő

programokkal kapcsolatban.


A pedagógiai képesség- és kompetenciafogalom fejlődése, értelmezései.

A kompetencia alapú fejlesztés céljai és időszerűsége.

Kulcskompetenciák és jelentőségük az élethossziglani tanulásban.

A kompetencia alapú pedagógusképzés modelljei.

Gyakorlati alkalmazások, a „jó gyakorlat” példái.

A készségfejlesztő programok kidolgozásának, bevezetésének, alkalmazásának és

hatékonyságmérésének elméleti és gyakorlati tanulságai.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Gyakorlati jegy a kollégium anyagára épülő szóbeli és írásbeli teljesítmények alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom: Csapó Benő: A képességek fejlődése és fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Bp. 2201.

Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris, Bp. 2000.

Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási

Intézet, Budapest 2006.

A tantárgyért felelős oktató: Papp János Oktatók: Pető Ildikó


E-LEARNING


Gyakorlat 2 2 + 0 / hét


Gyakorlati jegy 4


1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az elektronikus tanulási

környezetek, keretrendszerek lehetőségeivel, problémáival, és megismerjék azok pedagógiai,

felsőoktatási, felnőttképzési célú felhasználási módjait. A félév során mind használói, mind

szerkesztői oldalról részletesen megismernek egy kiválasztott elektronikus oktatási

keretrendszert. Képessé válnak annak működtetésére, a résztvevők tanulási sajátosságainak

ismerete alapján a megfelelő képzési feltételek megteremtésére.


Az e-learning környezetek tervezése, fejlesztése, működtetése, értékelése terén rendelkezik az

önálló munkavégzés, az alkotás, problémamegoldás, döntéshozatal, valamint az együttműködés

képességével és igényével, saját és a tanulók tevékenységének kritikus értékelésének és

irányításának a képességével.

Képes a felső- és felnőttoktatás elektronikus tanulási környezetének fejlesztését megtervezni, új

képzési formák, szervezeti formák, módszerek, taneszközök helyi szintű fejlesztésének

kezdeményezésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére.


Az elektronikus tananyagok típusai és felépítésük

Az e-learning fogalma, e-learning tananyagok

Keretrendszerek

A választott keretrendszer működtetése, tartalomfejlesztés


szakirodalmi elemzést követően egy e-learninges kurzus megtervezése, néhány tananyagrész

elkészítése a kiválasztott keretrendszerben (projektmunka)


Bodó Balázs: E-learning módszertan-, tananyag- és technológiafejlesztés a felsőoktatásban.

Tudásmenedzsment, 2003. 2. sz. 39-45. o.

E-learning. Educatio, 2003. 3. sz (tematikus szám)

Hutter, Nagy, Mlinarics: E-Learning 2005, Műszaki Kiadó Budapest 2005

Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az E-learning virtuális valóságai. Új

Pedagógiai Szemle, 2004. 11. sz. 31-49. o.

Török Balázs: Az e-learning eltérő kontextusai. Educatio, 2003. 3. sz. 346-362. o.

SCORM dokumentációk (lásd: http://www.adlnet.org)

A tantárgy felelőse: Buda András


http://www.adlnet.org/


PEDAGÓGIAI ESETMEGBESZÉLÉS


gyakorlat 2 0 + 2 / hét


gyakorlati jegy 1


1. Célok: A kurzus során megvalósítandó cél a pedagógiai folyamat résztvevői közötti hatékony

együttműködést biztosító képességek fejlesztése az iskolai konfliktusok eredményes

megoldását, rendezését szolgáló módszerek alapján. Az elemzések során a rejtett indulatok,

indítékok felismerése segítheti tisztázni a konfliktusok és játszmák közötti hasonlóságokat és

eltéréseket, valamint azt, miért ismétlődhetnek meg bizonyos típusú konfrontációk az egyes

személyeknél. A pedagógus pályán gyakorta ismétlődő konfliktusok, játszmák következtében

fellépő kiégés veszélyével szembeni mentálhigiénés felkészítésre is lehetőséget kíván

biztosítani ez a kurzus.


Az elsajátítandó módszerek, eljárások biztos alkalmazásának képessége a tanítási tevékenység,

valamint a tanulók, pedagógusok, szülők önismeretének, szociális készségeinek fejlesztése

során. Ezáltal a hallgatók képesek lesznek kifejleszteni magukban olyan érzékenységet, amely

birtokában a feszültséget gerjesztő helyzetek megelőzésének, kezelésének, magának a

folyamatnak a szabályozójává válnak.


A konfliktusok kialakulásának háttere, folyamata

A tranzakció-analizis elméleti alapjai

A játszma folyamatok

A kiégés a pedagóguspályán

Az önismeret alapjai


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, aktív részvétel a szituációs gyakorlatokban, egy

önálló játszma-elemzés írásbeli kidolgozása.


Járó Katalin (szerk): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó., Bp., 1999.

Stewart-V.Joines: A TA-MA . Xénia Könyvkiadó., Bp., 1994.

F. Várkonyi Zsuzsa: Már százszor megmondtam. Gondolat Kiadó., Bp. 1986.

E. Berne: Emberi játszmák. Gondolat Kiadó., 1984.

Tanári létkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak. Raabe Kiadó, Bp., (1993-)

A tantárgy felelőse: Veressné Gönczi Ibolya A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya


NEVELÉSELMÉLETEK ÉS ALKALMAZÁSOK


Előadás 3 2 + 0


Nincs Kollokvium 2


1. Célok: A tanegység célja, hogy a hallgatók a különböző szemléletű, rendszerelvű, orientációjú

neveléselméleti megközelítéseket feldolgozzák, értelmezzék, és a nevelési gyakorlat

szempontjából, a koherencia és a felhasználói alkalmazás nézőpontjából értékeljék.


Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a főbb neveléselméleti megközelítésekről; Rendelkezik a

nevelési elméletek szakszerű elemzéséhez szükséges ismeretekkel, képes egy-egy elméleti

kérdésről szakmailag releváns elemzést, összehasonlítást készíteni. Elkötelezett a

neveléselméleti paradigmák megismerésére., nyitott az eltérő rendszerek céljainak és

értékeinek felismerésére; A nevelés elméletekre és alkalmazásokra vonatkozó kritikai

értelmezésben türelmes és szakszerű dialógusra törekszik. Képes tájékozódni az elméleti

pedagógia szakirodalmában és szaknyelvében, sajátos metodológiájában; Képes annak

megértése és elfogadása, hogy a korszerű neveléstudományos gondolkodásnak és

alkalmazásnak része az elméleti megközelítés; A gyakorlati pedagógiai rendszerek, programok

kritikai vizsgálata során képes az elvek, célok, értékek és eljárásmódok koherenciájának

megállapítására.


A nevelés lényegéről vallott felfogások értelmezése.

Pedagógiai teleológia és axiológia.

A nevelési folyamat tudományos leírása.

Nevelési elvek, hatások és módszerek összefüggésrendszerei.

A nevelés eredményessége, etikája.

Az intézményi pedagógiai programok vizsgálata

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A tanegység végén a hallgatók dolgozatot készítenek a kurzus valamelyik témájához

kapcsolódóan.


Bábosik István: A modern nevelés elmélete. Telosz, Budapest, 1997.

Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet. Okker, Budapest, 2004.

Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.

Neveléstani forrásszövegek

A tantárgy felelőse: Chrappán Magdolna

A tantárgy oktatója: Chrappán Magdolna


TANTERVELMÉLETEK




Nincs Kollokvium 2


1. Célok: A tantárgy oktatásának célja, hogy ismerjék meg a hallgatók a legfontosabb

tantervelméleti fogalmakat és modelleket, tantervtípusokat és a hozzájuk tartozó

oktatáspolitikai, tartalmi szabályozási koncepciókat.

2. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az aktuálisan alkalmazott tartalmi szabályozási rendszert, dokumentumait funkcióját, hatályát,

alapelveit, célkitűzéseit; A nemzeti alaptanterv szerkezetét, képzési szakaszait, műveltségterületeit,

tantárgyi rendszerét, óraszámi ajánlásait meg tudja nevezni; Ismeri a tantervpolitikai és tantervelméleti

paradigmák közötti különbségeket; Ismeri a tantárgyakon átívelő, kiemelt fejlesztési területeket a

sajátos nevelési igényű és a kisebbségi nevelés és oktatás nemzeti alaptantervvel kapcsolatos

vonatkozásait. Elkötelezett az olyan tartalmi szabályozás mellett, amely elősegíti az egész életen át tartó

tanulásra való felkészítést, az alkalmazható tudásrendszerek fejlesztését, a kompetenciaközpontú oktatás

kibontakozását; Elfogadja, hogy a nevelési-oktatási intézmények önállósággal rendelkeznek saját

nevelési és tanítási céljaik, tartalmaik, tanulásszervezési módjaik kialakításában. Képes arra, hogy

tantervfejlesztési feladatokba bekapcsolódva tudatosan felhasználja az országos hatókörű tantervekre

vonatkozó ismereteit; Képes arra, hogy intézményi pedagógiai programokról eldöntse, hogy milyen

módon felelnek meg tartalmi szabályozási és tanterv politikai elveknek; Képes tervei dokumentumokat

a szaktudományi és tantervi elvárásoknak megfelelően elemezni.


A tartalmi szabályozás kérdései.

Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tantervek.

Az európai tantervek típusai. A kompetencia-alapú tanulás tantervei

A tanítási tartalmak kiválasztása és a tananyag-elrendezés módjai.

A tananyag rétegei.

A tantárgyi keretek meghatározása, tantárgytípusok, műveltségi területek.



Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. OKI, Budapest, 1996.

Ballér Endre: Új tendenciák a tantervelméletben és a tantervfejlesztésben. Iskolakultúra, 2001.

9. sz. 67-71. o.

Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti


Rózsavölgyi Gábor: Tantervelmélet.




OKTATÓI SZEREPEK ÉS NEVELŐI KOMPETENCIÁK




gyakorlati jegy 3


1. Célok: A tantárgy célja a pedagógus attitűd megalapozása, a pedagóguspálya mint szakma és hivatás

sokoldalú értelmezése. A tanári mesterséget oktatói és nevelői oldaláról is megközelítő kurzus során a

hallgatók megismerkednek a pedagógusszerepek diakronikus változásaival és szinkronikus kihívásaival,

képet kapnak a tanári tevékenységrendszer gyakorlásához szükséges képességekről és készségekről, a

pedagógusoktól elvárt kompetenciák fejlesztési lehetőségeiről.


Az önismeret fejlesztése, az oktatói-nevelői hivatáshoz szükséges attitűd megerősítése. Az önálló

munkavégzés, a feladatok megtervezésének képességének fejlesztése, amely párosul az együttműködés,

a közösségbe történő beilleszkedés képességével és igényével. A pedagógusszereppel párosuló

konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének fejlesztése. A szakmai önfejlesztés és önreflexió

igényének kialakítása és folyamatos gyakorlása, az élethosszig tartó tanulás folyamatában a szakmai

továbbképzéseken való részvétel igénye.


Pedagógusszerepek a történelem folyamán

Társadalmi kihívások és a pedagógusszerep átrendeződése

Szerepigények és szerepkonfliktusok

A pályakezdés problematikái

A pedagógus oktatói és nevelői tevékenységrendszere

A tanári mesterség és nevelői kompetencia

Kompetenciafejlesztés a pedagógus pályán

Pedagógusok képzése és továbbképzése

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Az oktatói és nevelői szerephez kötődő kompetenciák, elvárások, szerepértelmezések

bemutatása egy legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógussal készített életinterjú

alapján.


Tanári mesterség és (ön)reflexió. In: Szabó László Tamás (szerk.): Didaktika. Debrecen, 2006,

Pallas.

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.

Falus Iván: A pedagógus. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.

Nagy Mária: A tanári szakma változásai. In: (szerk. Mátrai Zsuzsa) A tömegoktatás

alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.

Szivák Judit: A kezdő pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás

tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.


A tantárgy oktatója: Buda Mariann, Buda András


A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ELVEI ÉS TECHNIKÁI




gyakorlati jegy 1


1. Célok:

(a) tudatosítani a pedagógia szakos hallgatókban az emberek ismeretei gyarapításának, véleményük,

attitűdjeik formálásának sokféle lehetőségét, lehetséges helyzeteit és színtereit, az ezzel járó

felelősséget;

(b) megismertetni a pedagógiai kommunikáció legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel;

(c) tapasztalatot nyújtani a különféle kommunikációs technikák, módszerek gyakorlati alkalmazásáról.


A kurzus elvégzése után a hallgatók képessé válnak a hatékony kommunikációra: arra, hogy mások

jelzéseit, üzeneteit megértsék, és saját gondolataikat, érzéseiket hitelesen kommunikálják. Képesek

lesznek azonosítani a különféle kommunikációs helyzeteket, megválasztani a megfelelő közlési stílust,

mondanivalójukat felépíteni és hatásosan előadni. A kurzus a legfőbb pedagógiai eszköz: a

kommunikáció képességének fejlesztésével jelentősen hozzájárul a diákok pályaszocializációjához. A

gyakorlatok eredményeképp fejlődik a diákok önismerete; képessé válnak az egyéniségükhöz leginkább

illő „image” és kommunikációs stílus megalkotására.


A kommunikáció legfontosabb alapfogalmai és elméleti paradigmái.

A hatékony kommunikáció. Meggyőzés és manipuláció.

A pedagógiai kommunikáció sajátosságai. Kommunikációs szabályok, szokások és rítusok az

iskolában.

Tanár-diák interakciók elemzése kommunikációs szempontból.

Helyzetgyakorlatok.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Folyamatos önértékelés: a személyes fejlődés dokumentálása; szemináriumi dolgozat

készítése: egy pedagógiai helyzet elemzése kommunikációs szempontból.


Balázs Sándor: A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati

problémái. Okker, é.n.

Karl E. Rosengren: Kommunikáció, Typotex kiadó, 2004

Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth, 1997.

Vörös Anna: Osztálytermi interakciók, tanár-diák kommunikáció. In Kollár Katalin – Szabó

Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, 2004

Zrinszky László: Fejlesztő kommunikáció és kommunikációfejlesztés: pedagógiai és

andragógiai kommunikációelmélet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, 2005.


A tantárgy oktatója: Buda Mariann


INFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN




gyakorlati jegy 3


1. Célok: Megismerteti a hallgatókkal a számítógépek és az Internet oktatásban történő

alkalmazásának feltételeit, lehetőségeit, bemutatja azokat az eljárásokat, melyek nagy tanulói

aktivitásra építenek. A résztvevők elsajátítják azokat a differenciálási és tanulásszervezési

módokat is, melyek segítik a konstruktív ismeretszerzés folyamatát. A kurzus bemutatja a

gazdasági, jogi, szociológiai előnyöket, hátrányokat, melyek az új technikai eszközök

felhasználási kereteit alapvetően meghatározzák


A szakmai önfejlesztés és önreflexió igényének kialakítása és folyamatos gyakorlása. A

feladatok megtervezésének képességének, az együttműködés képességének a fejlesztése. A

pedagógusszereppel párosuló konfliktuskezelés és problémamegoldás képességének

fejlesztése. Képesség az oktatás területén új szervezeti formák, módszerek, taneszközök

alkalmazására, fejlesztésére, megszervezésére, elkészítésére és értékelésére


Számítógép és Internet az oktatásban

Differenciálás az IKT eszközök segítségével

Konstruktív ismeretszerzés

Az interaktív tábla tanórai alkalmazása

Esélyegyenlőség és az IKT eszközök kapcsolata

Az IKT eszközök szociokulturális hatása

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: IKT eszközökkel segített tanóra megtervezése, a digitális segédlet elkészítése, bemutatása


Buda András (2007): A tanítás tanítása. Pallas Debrecina sorozat, előkészületben

Brückner Huba (2001): A számítógépes oktatás fejlődéstörténete a kezdetektől napjainkig.

PhD értekezés, Budapest

E-learning rendszerek összehasonlítása. Az MTA SZTAKI által (2002 decemberében)

rendezett workshop munkaanyaga

Kárpáti Andrea (szerk.) (2003): Információs társadalom – oktatás. 2. szám, ITTK, Budapest

Tóth Éva (2001): Számítógépek az iskolában. Oktatáskutató Intézet, Budapest

A tantárgy felelőse: Buda András



TANULÁSI ÉS ALKALMAZKODÁSI ZAVAROK




gyakorlati jegy 3


1. Célok: Megismertetni a hallgatókkal a tanulási zavar, a részképesség zavar, a magatartás-zavar

fogalmi jegyeit. Rávilágítani a zavarok közös és eltérő okaira, összefüggéseire. A sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai teljesítményének és az egyéni életpályájának lehetséges

következményeinek feltérképezése.


A tanulói teljesítmények és magatartási jegyek tükrében a hallgató ismerje fel és értelmezze az

eltérő viselkedés tüneteit. Legyen képes az érintett tanulók szüleivel értő-segítő kommunikáció

segítségével megismertetni az integrált oktatással és neveléssel foglalkozó intézményeket.

Megalapozott szakmai tudása alapján tudja segíteni az e kérdés alapján döntés előtt álló

szülőket.


A sajátos nevelési igényű tanuló

A fogyatékosság típusai

Pszichés fejlődési zavarok

A tanulásban akadályozottság

Beilleszkedési, magatartási zavarok

Integráció – inklúzió

A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitáció Bizottság


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, intézmény látogatások során szerzett tapasztalatok

elemző értékelése, egy integrált oktatási intézményben megfigyelt tanítási órák írásbeli

elemzése.


Mesterházi Zsuzsa(1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. BGGYFK Bp.

Torda Ágnes(1993): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. NTK., Bp.

Illyés Sándor (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, BGGYFK, Bp.

Kálmán Zs.-Könczei Gy.(2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig


A tantárgy oktatója: Veressné Gönczi Ibolya


PEDAGÓGIAI ISMERETEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN ÉS A MÉDIÁBAN


gyakorlat 2 0 + 2 /hét


gyakorlati jegy 1


1. Célok: Ismerjék meg a hallgatók a pedagógiai ismeretterjesztés formáit és szervezeti

lehetőségeit. Legyenek képesek felismerni, azonosítani és elemezni a különböző tárgyú és

műfajú, tárgyi, verbális és képi „közleményekben” rejlő pedagógiai tartalmakat. Legyenek

képesek pedagógiai tartalmú üzeneteket megfogalmazni és hatékonyan közvetíteni különféle

célközönségnek, különféle csatornákon és különféle műfajokban.


A kurzus elvégzése során bővülnek a hallgatók ismeretei a meggyőzés, a reklám és általában a

média világáról. Képesek lesznek pedagógiai ismeretterjesztő szövegek, üzenetek

megalkotására és meggyőző közvetítésére a legkülönfélébb célközönség számára.


A közművelődési intézmények. Reklám és szervezés.

Médiaismereti alapok.

Meggyőzés és manipuláció – szóban, képben, írásban.

Médiumok „közleményeinek” elemzése.

A hatékony kommunikáció. Szövegalkotás; meggyőző beszéd. Az ismeretek transzformációja.

Helyzetgyakorlatok.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: Portfolió készítése a saját munkákból, folyamatos önértékelés.


Zentai István: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban.

Medicina, 2006.

Palotai János: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Elektronikus tankönyv.

http://www.media.ars-wonderland.hu

Milo O. Frank: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Könyvkiadó, Bp., 1994.

Hermann K. Ehmer: Megjegyzések a reklám metanyelvéhez - egy reklám analízise (in.:

Művészetszociológia-Szöveggyűjtemény 2., szerk.: S. Nagy Katalin, Bp., TKK., 1990, 209-

221. old.)

Heller Mária: Vitastratégiák. ÉS, 47. évf, 41. szám

A tantárgy felelőse: Éles Csaba

A tantárgy felelőse: Buda Mariann


PEDAGÓGIAI ESETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSE




gyakorlati jegy 2


1. Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgató saját empirikus tapasztalatai alapján ismerkedjen meg

a közoktatásban folyó oktatás, nevelés sajátosságaival, a tanulási környezet jellemzőivel,

immár nem a hallgató, hanem a tanár nézőpontjából.


A kurzus végére a hallgató képessé válik pedagógiai esettanulmányok megtervezésére,

elkészítésére. Megtanulja a megfelelő módszerek kiválasztását, komplex vizsgálat esetén a

megfelelő minta kiválasztását, az összegyűjtött adatok elemzését. Kialakul a szakmai

önfejlesztés és önreflexió igénye, ezek folyamatos gyakorlása, az önismeret fejlesztése,

megtörténik az oktatói-nevelői hivatáshoz szükséges attitűd megerősítése.


Az esettanulmány fogalma

Esettanulmány tervezése

Esettanulmány készítése

Értékelése a kiválasztott oktatási intézményben

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A kurzus során a hallgatók egyénileg, vagy csoportosan elkészítenek egy esettanulmányt. A félév

végén ezeket közösen értékelik, és megfogalmazzák a legfontosabb következtetéseket.


Falus Iván: A pedagógus. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.

Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.

Szabolcs Éva: A kvalitatív kutatás metodológiája. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001.

Tanári mesterség és (ön)reflexió. In: Szabó László Tamás (szerk.): Didaktika. Debrecen,

2006, Pallas Debrecina.




TANÓRÁK ELEMZÉSE




gyakorlati jegy 1


1. Célok: A kurzus keretein belül a hallgatók elméleti tudásukat az iskolai tanítási-tanulási folyamat

megfigyelése során gyakorlati keretbe ágyazottan kamatoztatják. Az irányított megfigyeléssel

megtekintett tanórákat egyidejű (hospitálási napló) és utólagos (megbeszélés, beszámoló) reflexió

kíséri. A kurzus célja a tanárjelöltek által elméletben elsajátított ismereteinek átültetése, megalapozása,

illetve kiegészítése az iskola világának eseményeibe történő bekapcsolódással és elemzéssel.


A tanárjelöltek által elsajátított elméletek hasznosítása gyakorlati közegben megfigyelésen és elemzésen

alapuló módszerrel történik, amely ugyanakkor a személyes tapasztalatok tudományos keretbe

integrálását is szolgálja. A látogatott órák elemzésével a hallgató képessé válik szakmai reflexiók

megtételére, amely elősegíti a későbbi önértékelés és önreflexió kialakításában, és a saját munkájának

tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelés készségének kifejlődésében. A tanórák

megfigyelése és a tapasztalatok reflektív módon történő elemzése és értékelése során távolodik a tanulói

szereptől, és mindinkább kialakul a pedagógus attitűd, tudatosulnak a pedagógus szerephez kapcsolódó

viselkedésminták és szerepkészletek.


Az oktatás elméleti és módszertani alapfogalmai

Az óralátogatások elméleti előkészítése: az oktatási folyamat mozzanatai, az oktatás

módszerei

Az óralátogatások gyakorlati előkészítése: a hospitálási napló és a hospitálási beszámoló

A közös és egyéni megfigyelési szempontok megbeszélése, gyakorlatok az órai

megfigyeléshez

Anyag- és tapasztalatgyűjtés a látogatott intézményről: története, pedagógiai programja,

települési és társadalmi környezete, tanári és tanulói tevékenységrendszere

Tanórák látogatása és megfigyelése, hospitálási naplók készítése

Az óralátogatások tapasztalatainak általános és szakmai megbeszélése, a tanórák közös

elemzése

Az egyénileg elkészített beszámolók prezentációja és megbeszélése

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A tíz iskolai óralátogatásokon való részvétel, hospitálási napló elkészítése, a tanórák elemzése

során aktív közreműködés, félév végén beszámoló készítése és előadása az óralátogatások

tapasztalatairól egy előzetesen választott egyéni megfigyelési szempont alapján.


Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Uő (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a

tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.

Tanulók, iskolák – különbségek.Budapest, Okker, 2000.

Buda Mariann (szerk.): Eszköztár. A tanár szakos hallgatók intézményi pedagógiai

gyakorlatához. Debrecen, KLTE Neveléstudományi Tanszék, 1999.

Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. Szeged, JATEPress, 2003.


A tantárgy oktatója: Vargáné Engler Ágnes

2. Tantárgyi programok - ni. · PDF fileFalus Iván (szerk.): Didaktika....

Documents

Transcript of 2. Tantárgyi programok - ni. · PDF fileFalus Iván (szerk.): Didaktika....