1. előadás
description
Transcript of 1. előadás
1. előadás1. előadás
A statisztika fogalmaA statisztika fogalmagyakorlati tevékenység, amelynek
eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk;
e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége;
a statisztikai tevékenység módszertana
A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.
A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődésemár az ókori államokban
népszámlások, adóösszeírások,középkorban: egyházi népmozgalmi
események gyűjtése1563: Tridenti zsinat1611: Nagyszombati zsinat
XVII. sz.-ig leíró statisztikaXVII. sz.-közepétől politikai
aritmetika
A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődéseXVIII-XIX. sz. matematika,
valószínűség- számítás fejlődéseXIX. század hivatalos statisztikai
szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)
XX. század számítástechnika fejlődése
Központi Statisztikai Központi Statisztikai HivatalHivatalElnöke: Dr. Vukovich GabriellaA KSH jellemzői:
o nagy múltú szervezet,o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,o szakmailag önálló,o országos hatáskörű szervezet.
Fő feladatai:o adatfelvételek megtervezése,o adatok felvétele,o adatok feldolgozása,o adatok tárolása,o adatok elemzése és közzététele,o az egyedi adatok védelme.
Központi Statisztikai Hivatal
KSH kialakulásának KSH kialakulásának kronológiájakronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének
kezdete.
XX. sz. közepe: összehangolt
gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.
1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.
1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.
1992: Genfi konferencia – statisztikai
alapelvek.
A KSH adatszolgáltatási A KSH adatszolgáltatási tevékenységetevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti:
objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok
egyidejű védelme mellett),egyidejű tájékoztatás.
1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény
„ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a
tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az
államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”
1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény
„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni
(átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési
szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”
A statisztikai A statisztikai tevékenység ágai tevékenység ágai népességstatisztikagazdaságstatisztikaágazati statisztikákvállalati, üzemi statisztikatársadalomstatisztikaigazságügyi statisztika
Statisztikai Statisztikai alapfogalmakalapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek
Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.
A sokaság tipizálása A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben,
térbenVégtelen: pl.: azonos körülmények
közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei
Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű
Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű
A sokaság definiálásaA sokaság definiálásaegységek tételes felsorolása,
vagya közös tulajdonságok megadása.
Az ismérvek tipizálása Az ismérvek tipizálása 1.1.Időbeli: időpont vagy időtartam
megnevezéséből állTerületi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás,
hajszínMennyiségi: számmal jellemezzük
◦diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.
◦folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.
Statisztikai sorok és Statisztikai sorok és tábláktáblákStatisztikai sor: Statisztikai adatoknak
meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása
A sort létrehozó összefüggés származhat:1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából
(összehasonlító sor); 3. egyazon sokaság többféle adatának
felsorolásából (leíró sor).
A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:- minőségi- mennyiségi- területi- időbeli
Összehasonlító sorÖsszehasonlító sorAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze.leggyakoribb altípusai:1. idősorokAz idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást.
◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja
◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja.
2. területi sorok
A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.
Csoportosító sorokCsoportosító sorokAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.
Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg.
Tartozéka az összesítő adat.
Leíró sorLeíró sor
Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz
Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik
Statisztikai táblákStatisztikai táblákA táblák csoportosítása:1.) rendeltetése szerint:feldolgozói: az adatok feldolgozása közben
összeállítottközlési: a munka végső eredményeit foglalja
összemunkatábla: azért készítjük, hogy belőle
további számításokat végezzünk
2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerűcsoportosítókombinációs
A statisztikai táblák A statisztikai táblák szerkesztésének szerkesztésének szabályaiszabályaiA tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része,sor a tábla vízszintes része,rovat a sor és az oszlop találkozása.
Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el,oldalrovat a sorok előtt találhatók,összegrovat a sorok és az oszlopok
adatainak összegzését tartalmazó rovatok.
Statisztikai sorok/táblák Statisztikai sorok/táblák tartozékaitartozékai
címmértékegység időpont, időszaküres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat
Munkaerő-piaci helyzet a Munkaerő-piaci helyzet a régiókban régiókban
RégiókMunkanélküliségi ráta (%)
2011 2012
Közép-Magyarország 8,8 9,2
Közép-Dunántúl 9,3 9,8
Nyugat-Dunántúl 7,4 7,4
Dél-Dunántúl 12,7 12,0
Észak-Magyarország 16,7 16,6
Észak-Alföld 14,5 13,9
Dél-Alföld 10,6 10,5
Országos átlag 10,9 10,9
Forrás: www.ksh.hu
Magyarország néhány adata Magyarország néhány adata (2012)(2012)
Megnevezés Adatok
Területe (ezer km2) 93,0
Évközepi népesség (millió fő) 10,0
Foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) IV. né
3873,9
Munkanélküliségi ráta (%) 10,9
Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)
97,8*
Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,1
Nettó átlagkereset (ezer Ft) 144,0
Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 223,0
Fogyasztói árindex (%) 105,7Forrás: www.ksh.hu
A bruttó hazai termék A bruttó hazai termék összefoglaló adataiösszefoglaló adatai
Volumen-index
2008/2000(%)
Részesedés a világ
össztermeléséből, %
Egy főre jutó GDP
2010-ben
vásárlóerő-
paritáson
(PPS)
2000 2008
EU-27 117 25,2 22,1 31766
USA 119 23,5 20,7 37100
Japán 111 7,7 6,4 33512
Kína 217 7,2 11,4 7554
India 176 3,6 4,8 3378
Forrás: www.ksh.hu
A munkanélküliség alakulása A munkanélküliség alakulása MagyarországonMagyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%)
20011.
I. n.év 11,7
II. n.év 10,9
III. n.év 10,8
IV. n.év 10,7
2012.
I. n.év 11,8
II. n.év 10,9
III. n.év 10,5
IV. n.év 10,8
2013.
I. n.év 11,8
II. n.év …
Fogyasztóiár-index Fogyasztóiár-index MagyarországonMagyarországon
20122012Árufőcsoport (%)
Élelmiszerek 105,9
Szeszes italok, dohányáruk
112,7
Ruházkodási cikkek 102,6
Tartós fogyasztási cikkek 98,8
Háztartási energia 106,2
Egyéb cikkek, üzemanyagok
107,2
Szolgáltatások 104,2
Összesen 105,7Forrás: www.ksh.hu
Regionális munkaügyi adatokRegionális munkaügyi adatok2013. I. negyedév2013. I. negyedév
Területi árindexFoglalkoztatotta
kMunkanélküliek
száma (ezer fő)
Közép-Magyarország 1263,9 130,6
Közép-Dunántúl 436,2 52,2
Nyugat-Dunántúl 407,6 42,1
Dél-Dunántúl 329,7 43,6
Észak-Magyarország 380,6 69,6
Észak-Alföld 495,2 100,3
Dél-Alföld 473,7 69,8
Összesen 3786,9 508,1Forrás: www.ksh.hu
A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15-64 éves népességen belül
Fogyasztói-árindex (%)Fogyasztói-árindex (%)Ország, országcsoport 2012
EU-27 102,6
Ausztria 102,6
Bulgária 102,4
Csehország 103,5
Észtország 104,2
Görögország 101,0
Lengyelország 103,7
Magyarország 105,7
Németország 102,1
Olaszország 103,3
Portugália 102,8
Románia 103,4
Szlovákia 103,7
Szlovénia 102,8
Egyesült Államok 102,1
Japán 100,0
Forrás: www.ksh.hu
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!