Trendek és politika a magyar felsőoktatásban

Post on 10-Jan-2016

40 views 0 download

description

Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái 2004. szeptember 30 - október 1. Pécs. Trendek és politika a magyar felsőoktatásban. Dr. Veres Pál osztályvezető OM. Az előadás tematikája. Bologna – Prága – Berlin - …. A magyar felsőoktatás alapvető problémái - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Trendek és politika a magyar felsőoktatásban

Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés

perspektívái

2004. szeptember 30 - október 1.Pécs

Trendek és politika a magyar felsőoktatásban

Dr. Veres Pálosztályvezető

OM

2

Az előadás tematikája

Bologna – Prága – Berlin - …. A magyar felsőoktatás alapvető problémái A Magyar Universitas Program céljai Az új Ftv. fontosabb szabályozási elvei Az FSZ-re vonatkozó szabályozás Az új Ftv. és a felnőttképzés Korm. rendelet a többciklusú képzésről

3

Bologna - Prága – Berlin

Összegzés

Az európai térség különböző dimenzióinak integrálása

Európai gazdasági térség Európai kutatási térség Európai (felső)oktatási térség ………

Versenyképes Európa Európai polgár Demokratikus és szociális Európa

4

A magyar felsőoktatás alapvető problémái

A felsőoktatási expanziót nem kísérte minőségi fejlesztés

Merev képzési szerkezet, mobilitás hiánya Irracionális finanszírozási szerkezet és

mechanizmus Leromlott felsőoktatási intézményi

infrastruktúra

Motiváció hiánya az oktatói bérrendszerben, az utánpótlás hiánya

A kutatás-fejlesztésre fordított támogatások messze az uniós átlag alatt

5

Az összes és az államilag finanszírozott hallgatók létszáma

1990-2002 között

0

100

200

300

400

500

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Hallgatók száma (ezer fő) államilag finanszírozott

6

A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatal

felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek relatív bérének alakulása 1994-2002.

(forrás: Galasi Péter)

5

15

25

35

45

55

65

75

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Felsőfokú fiatal/Középfokú fiatal Felsőfokú idősebb/fiatal

5

15

25

35

45

55

65

75

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Felsőfokú fiatal/Középfokú fiatal Felsőfokú idősebb/fiatal

7

A Magyar Universitas Program céljai

Minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása

A hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás Egyenlő esélyek megteremtése A teljesítmény többszintű honorálása, erősen

differenciált bérezés Színvonalas oktatói-kutatói munkához

szükséges feltételek megteremtése A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak

erősítése

8

6 szemeszter/ 180 kreditDoktori képzés

(PhD)

O

szta

tlan

kép

zés

4 szemeszter/ 120 kreditMesterképzés

(Master)

6 szemeszter/ 180 (+30) kreditFelsőfokú Alapképzés

(Bachelor)

4 szemeszter/ 120 kreditFelsőfokú Szakképzés

A képzési szerkezet átalakítása

9

Irányító TestületTagjai: az oktatási miniszter által javasolt

tagok menedzseri/akadémiai kompetenciákkal, a szenátus által delegált

tagok (amelyből egy főt a hallgatók delegálhatnak)

Elnöke: a rektorFunkciói: stratégiai döntéshozatal

SzenátusTagjai: oktatók, hallgatók,

egyéb tagokElnöke: maga választja

Funkciói: akadémiai döntések, IT anyagok véleményezése

RektorEgyszemélyi felelős vezető, az IT elnöke

Kompetenciái: akadémiai és menedzseri

Funkciói: felelős operatív felsőoktatási

intézményvezető

Irányítási reform – állami felsőoktatási intézmény vezetése

10

Beruházás Időszak Befektetési

összegOktatási épületek bővítése, új korszerű

épületek megvalósítása

2000 – 2010. között

200 milliárd Ft

Kollégiumi férőhelyek bővítése, új korszerű

diákotthonok18 intézmény 200-1200 férőhellyel

2004 – 2006. között

30 milliárd Ft

Összesen: 230 milliárd Ft

A Felsőoktatási Infrastruktúra-

fejlesztési Program

11

Az új Ftv. egyes szabályozási elvei

3+2 ciklusú képzés B, M, PhD + FSZ + szakirányú továbbképzés

Felsőoktatás szakképzési és felnőttképzési intézmény is

Felsőoktatás felnőttképzés és szakképzés is Képzési és kimeneti követelmények Munkaadók, szakmai szervezetek nagyobb

szerepe FSZ, B és M kettős funkciója Távoktatás mint módszer elterjesztése

12

Az új Ftv. egyes szabályozási elvei

Felsőoktatási oktatási intézmény létesítése hatósági eljárás után – Felsőoktatási Hivatal - Országgyűlés

Speciális jogállású költségvetési szerv Kapacitás akkreditáció Egyetem elnevezés feltétele: M + PhD 3 pólusú irányítás: IT, Szenátus,

Rektor

13

Az új Ftv. egyes szabályozási elvei

Fenntartói és ágazati jogkörök egyértelmű elválasztása

Adminisztrációs központ: egyes hatósági ügyek

Jogosultság államilag támogatott képzésre – 12 félév

Költségtérítéses hallgatók teljesítményfüggő támogatása

14

Az új Ftv. egyes szabályozási elvei

Külföldi részképzés finanszírozása Diákhitel igénybe vételi lehetősége

külföldi tanulmányokhoz Szakkollégiumok támogatása Oktatói teljesítmény kötelező hallgatói

értékelése Gyorsított bírósági jogorvoslat

15

Az új Ftv. egyes szabályozási elvei

Gyakornoki rendszer kiépítése Hallgatói létszám alapú képzési

normatíva Oktatói mozgóbér keret Többes oktatói foglalkoztatás

korlátozása: 1+1/2 Magántőke bevonása

16

Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok

Felsőoktatás része 2006-tól egységes hallgatói jogviszony OKJ szabályai szerint Munkaerőpiaci orientáció SZVK-k kidolgozása gazdálkodó

szervezetekkel Ha gazdasági kamara nyújtja be

OKJ-ban közzé kell tenni Egyszerűsített létesítési eljárás

Nincs előakkreditáció

17

Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok

Szakmai programot felsőoktatási intézmény dolgozza ki SZVK alapjánKépzési programja részeként

• Nincs központi program Általában 4 félév – maximum 6 Szakmai vizsga az Sztv. szerint OKJ szerinti bizonyítvány Szakközépiskolák bevonása

lehetséges

18

Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok

Szakmai gyakorlaton munkavállalói jogok

Gyakorlati képzésben az Sztv. szerinti jogosultságok (juttatások)

Gyakorlati képzés hallgatói szerződés alapján

Felvételi feltételeket FI határozza meg

19

Az FSZ-re vonatkozó legfontosabb szabályok

FTT véleményezi a rendszer fejlesztést

Szakképzési hozzájárulás hozzáférhető

20

0

5000

10000

15000

20000

25000

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Hallgató

Tanuló

Összesen

felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása

1999-2004. között, főHallgató

Tanuló

Összesen

21

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

A felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók és hallgatók arányának alakulása 1999- 2004. között,

Tanuló

Hallgató

22

Státus 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Hallg. 810 2153 3464 4475 6128 7219

Tanuló 436 1369 3260 5083 8893 13100

Összes 1246 3522 6724 9558 15021 20319

A felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása

1999- 2004. között, fő

23

Az új Ftv. felnőttképzési vonatkozásai

M programok felnőttképzés részeiÉletkor, munka mellett, finanszírozás

LL felhasználható képzési jogosultság Szakirányú továbbképzés Felsőoktatási „továbbképző intézmény” FSZ felnőttképzés is Térítéses képzés: felnőttképzés Felsőoktatási intézmény = akkreditált

felnőttképzési intézmény + programok

24

Kormányrendelet a többciklusú képzési

szerkezetről

A jelenlegi helyzet

Mintegy 30 szak követelményrendszere megjelent

Folyamatban van az indítási kérelmek beadása A szakok többsége csak 2006-ban indulhat

25

KÖSZÖNÖM

a

FIGYELMET