A KONNEKTIVIZMUSÉS AZ E-LEARNING

„A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk” Kulcsár Zsolt

A kommunikációs rendszer történelmi áttekintése

A kommunikáció lehet:

közvetlen

közvetett

A kommunikáció tartalmának rögzítése:

1. először rajzos (barlangrajzok, képírás)

2. majd írásos (ékírás, szótagírás, betűírás)

formában történt

A könyvnyomtatás feltalálása forradalmasítja a kommunikációt a

tömegesség az írás tartalma és terjedelme vonatkozásában is

A 19-20 századig a nyomtatott anyagok egyeduralma volt a jellemző

A tele- és a tömegkommunikációs eszközök egybeolvadása révén létrejött a „globális világfalu”

A kort amelyben élünk második Gutenberg-galixisként emlegetik, az elektronikus ember univerzumának.

„ Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egy kis faluban élnénk. A párbeszéd felváltja a prédikációt.” Marshall McLuhan

Az ipari társadalom jellemző oktatási formája a frontális oktatás volt. Ez az adatok megtanítására fekteti a hangsúlyt. A tudásrendszer zárt, a tanulás rögzített csoportos formában történik.

A tudás alapú társadalmat a konstruktivista oktatási szemlélet jellemzi, ami a kompetenciák fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás jelentőségét tartja szem előtt.

A konnektivista tanuláselmélet a hálózatelméletek és a web 2.0 pedagógiai alkalmazása. A tudásszervezés új paradigmája, a hálózatelméletek tanulásban és

tudásmenedzsmenbenvaló alkalmazását tűzte ki feladatául. A kompetenciák kapcsolatok felépítésével történő megszerzése.

„Az oktatást a tanuló autonómiáján túl az aktív, kreatív és kollaboratív tanulásra való ösztönzés jellemzi. A tanár szerepe ezáltal átminősül, szélsőséges esetben a tanár és tanuló közötti határvonal megszűnik.” Kulcsár Zsolt

Az e-learning a szükséges teendőket négy fő irányelvben határozza meg:

felszerelés:kellő mennyiségűmultimédia-kiépítésűszámítógép álljon rendelkezésre

képzés: tanárképzésés a tanártovábbképzésátalakítása

a tanulási környezetek alkalmassá tételeminőségi multimédia-szolgáltatások és tartalmak kifejlesztése

Tanulási formák csoportosítása:

computer-based Learning(CBL)a tanulási folyamat számítógép-használat köré szervezése

Online learningaz internet segítségével lehetőség van a lokális tanulásiKörnyezetből való virtuális kilépésreWeb alapú tanulás a tananyaghoz való állandó hozzáférés, a képzéssel kapcsolatos adminisztratív munka

Az elektronikus tanulásban az önálló tanulásé a legfontosabb szerepet.

A tanár feladata a tanagyag megtervezése olyan módon, hogy az alkalmas legyen az önálló elsajátításra.

A tanár és tanuló közötti személyes kommunikációt azonnali üzenetküldő szolgáltatások teszik lehetővé

A digitális generáció gyermekei bármilyen az őket érdeklő információt médiumtól függetlenül gyorsan szerzik meg, és azt virtuális ismerőseik révén rögtön újraértelmezik.

Az internettel való találkozás szerint a következő generációkat lehet meghatározni:

veteránok: időskorban találkoznak először az internettel, a számítógép használat számukra kihívás bébi-bumm: csak a munkahelyükön használnak internetet x-generáció: a munkában használják az internetet, az életvitelükben többé-kevésbé, de jelen vanY-generáció: a digitális nemzedék első hullámaZ-generáció: beleszületett az internet használatba

soha nem indokolt érdektelen információkkal foglalkozni

az a fontos, ami érdekel és semmi más

aktív részese kell lenned az adott közösségnek

tudásomat a

barátaimban tárolom

Kulcsár Zsolt: A hálózat alapú tanulás

Készítette:Szalai Ildikó

Mozgókép- és médiaismeretMA – levelező

Felhasznált irodalom: Dr. Forgó Sándor: A korszerű – a gyors technológiai váltások és tudástranszfer lehetőségét

támogató – oktatási módszerek és IT technológiák alkalmazásának lehetőségei és gyakorlata a szakképzésben

Kulcsár Zsolt: Az integratív e-learning feléA hálózat alapú tanulás