Petőfi Sándor: János vitéz 1-4. rész

Műfaja: elbeszélő költemény:

Terjedelmes epikai mű, melyet versben

írtak; cselekménye, főhőse és több mellék-

szereplője van. Helyszíne változó.

1-2. részHelyszín: faluvég, patakpartIdőpont: nyár, dél, majd beesteledik„Tüzesen süt le a nyári nap sugára” Szereplők: Kukoricza Jancsi: (juhászbojtár)

- szerelmes Iluskába, Iluska: - szép, szőke lány, - mostohája rosszul bánik veleIluska mostohája

Jancsi Iluskára figyel, nem a nyájra.Megjelenik a mostoha. Jancsi megvédi a lányt.Jancsi megszeppenve látja, hogy

elveszett a nyáj egy része. A keresésére indul.

3. rész

Helyszín: a gazda háza

Írjátok le sorrendben az

eseményeket!

A gazda elzavarja Jancsit a háztól.

Jancsi a nyáj felét elveszítette.

Céltalanul bolyong.

Őszintén bevallja bűnét.

3. rész

Jancsi a nyáj felét elveszítette.

Őszintén bevallja bűnét.

A gazda elzavarja Jancsit a háztól.

Céltalanul bolyong.

„Azután ballagott, meg állt, meg ballagott

Jobbra is, balra is:s mindevvel mit akar?”

4. részHelyszín: Iluskáék házaSzereplők: Jancsi és IluskaHangulata: szomorúTéma: a búcsú

Jancsinak el kell hagynia faluját, kilátástalanná válik az élete.

Az idő múlásának ábrázolása:1.rész:„ Tüzesen süt le a nyári nap sugára, Az ég tetejéről a juhászbojtárra.’’

↓ dél van

2.rész:„ Az idő aközben haladott sietve, A patak habjain piroslott az este.’’

↓ esteledik

„ Mikorra a patak vize tükörré lett, Melybe ezer csillag ragyogása nézett: ‘’

↓ késő este, éjfél

„ Ballagott, ballagott a halk éjszakában,’’

A mű szerkezete:

I. Előkészítés (expozíció) - helyszín, szereplők, idő, kiinduló helyzetII. Bonyodalom (fordulópont): a hős élete megváltozik, váratlan akadályba ütközik - eltűnt a nyáj - az elválás - Jancsi elindul a nagyvilágba.(hasonlóság a népmesei hősökkel)

III. A cselekmény kibontakozása sorban az események

IV. Tetőpont a mű csúcspontja

V. Megoldás a mű lezárása

Szóképek

Hasonlat: két dolog, tárgy, személy, jelenség, esemény összehasonlítása

közös tulajdonság, vagy hangulati hasonlóság alapján.

Elemei: közös jegy, mint, mintha kötőszó hasonlított (amit hasonlítunk)

hasonló (amihez hasonlítjuk)

„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél.”

Megszemélyesítés: elvont fogalmak, természeti jelenségek, élettelen tárgyak felruházása emberi tulajdonságokkal

„A torony bámult rá…”

Metafora: két fogalom azonosítása valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati egyezőség alapján

Elemei: azonosított és azonosító a közös jegy nincs megnevezve, ez az olvasó feladata

1.teljes metafora 2. csonka, egyszerű metafora

Teljes metafora:

„Mikorra a patak vize tükörré lett…”

azonosított azonosító

Csonka vagy egyszerű metafora:

„Gyere ki galambom!” (Iluska)

azonosító (azonosított)