Városterezés és társadalomtudomány

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Társadalomtudományi Kar

Városi és Regionális Kutatások Központja

Csanádi Gábor Csizmady Adrienne

ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056

Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és

tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.

Csanádi Gábor - ELTE TÁTK

http://urbanista.blog.hu/2011/9/page/2

Talán nem is kell többet tudni….

Miért alakul ez így? – Várostervezés

és piaci hatások

Milyen következményei vannak?

Hogyan helyezkednek el a különböző

társadalmi rétegek a térben? Van-e szabály?

Mi történt 1990

után? I.

A magas státuszú terület…

kiterjedése megnőtt,

homogénebbé vált,

“elitebb” lett

„lakópark”

Mi történt 1990

után? II.

A lakótelepek …a szocialista városépítés

szimbólumai

egy része „versenyképes maradt”

egy részén egyre erősebben

érzékelhetőek a slum-osodástendenciái

Mi történt 1990

után? III.

A tradícionális belső városrészek

Gentrifikáció

Stagnálás

Rehabilitáció

Lassú leromlás

Lebontás

Lakáselosztás gyakorlat

Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).

Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint –különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)

Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült, megszerzése ingyenes,

Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,

Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos állja, kisebb-

Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.

A szegregáció

A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző

társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a

nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.

A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által

kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább

elterjedt.

Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint

a szegregációs görbe U alakú

Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L

alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs

folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.

Városövezetek

Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt

viszonylag homogén övezetre osztották fel:

belváros

átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület

ipari lakóterület

családi házas övezet

új lakótelepek

A nyolcvanas évek végén az észak-

amerikai városok esetében az

összefüggés egyenes vonalú

volt, vagyis a városközponttól kifelé

haladva nőtt az ott élők státusza.

Nyugat-Európában az összefüggés

fordított volt.

A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező

Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus

humánökológiai térszerkezeti modellekből

kiindulva elkészítették Budapest övezetes és

szektormodelljét, majd ezek korlátozott

magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett

változatot, a „területi rendszer modellt”

alakítottak ki.

Városfejlesztés

Általában kerületi szintű

adatokból indulnak ki a

városfejlesztést segítő

koncepciók. Ezekre az adatokra

támaszkodik például a Budapest

Városfejlesztési Koncepciójához 2011-ben készült helyzetelemzés

is. Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.

Budapest térbeni-

társadalmi különbségei

Nemcsak egy-egy adott

időpillanatra fontos

megtudni, hogy hol élnek

a gazdagok és a szegények,

hanem hosszabb távon is

érdekes, hogy hogyan

változik egy-egy város a

térbeni-társadalmi

szerkezete. Ezek után

természetesnek tűnhet,

hogy az 1990-es

népszámlálás adatait a

2001-es népszámlálás

adataival össze kell vetni.

Ha arról szeretnénk információt

kapni, hogy a város terében hol és

hogyan helyezkednek el a szegények

és gazdagok, a kerületinél

részletesebb adatokra van szükség.

Ez a KSH nem nyilvánosan elérhető

területi szintjei közül a tömb, vagy

az ennél is kisebb számlálókörzeti

szintet jelenti.

Egy terület

státuszának változását

jól jelzik az

ingatlanpiaci

mozgások is, melyek

vizsgálata fogódzó

lehet a

társadalomkutató

számára is.

Ingatlanpiac