Post on 09-Oct-2020
A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a
minőségfejlesztésben
A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben
Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelés
Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben.
A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja:
Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.
A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan
• A pedagógus kötelezettségeiben új elemeke (ld. Nkt.62§. (1)
• A pedagógiai szakmai munkában konkrét elvárások (NAT)
• A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet)
• A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)
Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben
Nkt. 62§.1.§ • m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a
fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
• o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, • p) megőrizze a hivatali titkot, • q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, • r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más
intézményekkel.
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában
NAT bevezető fejezete (1.2.):
Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek (9 db.), pl.:
• az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
• váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában
Az eredményes tanulás segítésének elvei (8 db), pl:
• a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
• a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;
• az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;
A minőségfejlesztés alapja az EU szerint
• Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta:
• A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az
módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.
Az intézményi önértékelés eddigi története
• Tanév végi vezetői beszámolók
• COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek).
• IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)
A külső intézményértékelés régen
• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.)
• A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában
• Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működés ellenőrzése.
…és most
• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.)
• A szempontrendszer egységes (ld. tegnapi előadást), egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik.
• Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.
…és most
• Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján
• Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján
• Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva
Mi az, ami továbbra is hasznosítható?
• Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk
• A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik
• Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik
• A belső önértékelési team működése
• A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata
Mi az, ami új?
Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel:
Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége
• Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat
• Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása
• Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata
A teljes értékelési rendszer
pedagógus vezező intézmény
Önértékelés ✓
✓
✓
Tanfelügyelet ✓ ✓ ✓
Minősítés
✓
_
?
Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata
Intézmény külső értékelése
Pedagógusok és vezetők külső
értékelése, minősítés
Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény
Az önértékelési és külső értékelési standardok
kapcsolata
• A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés
• Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok
• Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja
Középpontban a tanulási folyamat
• Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk?
• Milyen módszereket alkalmazunk?
• Hogyan érvényesül a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése?
• Milyen eredményeket értünk el eddig?
• Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink?
• Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban?
• Stb.
Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe
• Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek).
• Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait (megértem, hogy egyénileg hogyan tudok hozzájárulni az eredményesebb pedagógiai működéshez).
• Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.
Az intézményi önértékelés megközelítései
• Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között!
• Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)!
• Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink!
• Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, tanulók) véleményét!
• A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként!
• Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.
Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a
2013/14 tanév II. félévére • A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). • Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső
értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. hamarosan megjelenő életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv).
• A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés).
• Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása.
• Portfólió anyagok gyűjtése
Legyünk büszkék az erősségeinkre!
Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos:
ismerje és elismerjék,
mi az, amiben ő a legjobb! Ez a minőségfejlesztési akarat alapja.
Ebben segít az önértékelés!
Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati
Elérhetőségek:
+3630 9649276
barlaine@fpf.hu