Post on 06-Jan-2016
description
A diabetes mellitus rizikófaktorai serdülő és
ifjúkorban
Jelige: Édesen keserű
• A diabetes mellitus gyakorisága ugrásszerűen növekszik, egyre több embernek kell szembenéznie a betegség megjelenésével.
• WHO adatai alapján ma 194 millió cukorbeteg van a világon. 2030-ra 366 millióval számolhatunk, ha a tendenciát nézzük.
Epidemiológiai megközelítés
A cukorbetegek leggyakoribb előfordulásai helyei
Magyarországon 5-600 ezer cukorbeteget tartanak számon, amelyből 40-60 ezer 1-es típusú, közülük 2600-an 14 éven aluli gyermek.
A 2-es típusú cukorbetegek száma döntően magasabb és számuk is rohamosan növekszik, közülük 70 ezren részesülnek inzulin-kezelésben.
A téma történetisége
Először a cukorbetegséget Théba-környéki ásatások során előkerült Ebers papiruszok írják le. A diabetes mellitus szószerinti jelentése „édesen sokat vizelés”.
A diabetes mellitus klinikai megközelítése
• A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere zavara. Teljes neve diabetes mellitus, görög eredetű szó, amely a cukorbetegség legnyilvánvalóbb tüneteit takarja:
A beteg sok vizeletet ürít, amely édes, mert cukrot tartalmaz.
A szénhidrát anyagcsere szabályozása
• A szénhidrát-anyagcsere fő szabályzó hormonjai a glükagon és az inzulin, amely a pankreas endocrin működésű Langerhans-szigeteken lévő alfa és béta sejtek termelik.
A diabetes mellitus felosztása
Az Amerikai Diabetes Társaság javaslatára a WHO elfogadta a következő felosztását a cukorbetegségnek
1-es típusú cukorbetegség (régebbi elnevezése Inzulindependens Diabetes Mellitus, IDDM)Ennek két alcsoportja van:– A: autoimmun forma– B: idiopatias forma
Inzulinhiány mindkettőre jellemző. Kialakulásában a genetikai hajlam talaján kiinduló autoimmun folyamat játszik meghatározó szerepet.
Az idiopatiás formájánál markereket nem lehet kimutatni, hirtelen kezdet, klasszikus tünetek, mint a nagyfokú szomjazás, szájszárazság, sok vizelés, sok evés, gyors testi leromlás jellemzi.
A 2-es típusú cukorbetegség (Non Inzulindependens Diabetes Mellitus, NIDDM)Heterogén csoport: A betegek 80%-a kisebb-nagyobb mértékben elhízott, amely a hasra lokalizálódott.
Az elhízás típusai
A betegek vérében igen jelentős mennyiségű endogén inzulin található, amely provokációra tovább növekszik. Amíg a hasnyálmirigy képes inzulin-túltermeléssel kompenzálni, addig nem alakul ki cukorbetegség.
Gestacios diametes mellitusamely a terhességgel szövődik
Egy különálló csoportot alkot a:
Ebbe a csoportba sorolhatók a béta sejt funkció genetikai zavarai, pancreas betegségei, gyógyszerek, kémiai anyagok által indukált cukorbetegség.
Speciális diabetes típusok
A diabetes mellitus specifikus szövődményei
Angiopathia Diabetica: a diabeteses érbetegség fő jellemzője a bazálmembrán megvastagodás, melynek a közvetlen kiváltó oka a hyperglikémia.
Artéria belső felszíne
és a nefropatia diabetika
Veseátültetést tesz előbb utóbb szükségessé
Diabeteses láb syndroma
A diabetes késői szövődményei között kiemelkedő helyet foglalnak el a komplex szövődmények. Ilyen a diabeteses láb. Csökken a fájdalomérzés, ezért észrevétlenek maradnak a mechanikus termikus vagy kémiai sérülések.
Diabeteszes lábsyndroma
Diabeteszes gangraenaangiopathia következtében
Amputált alsó végtag
Kutatás
Kutatásomat serdülő és ifjúkorú fiatalok körében végeztem. A mintavételi módszerrel 14 és 23 év közötti fiatalokat vizsgáltam meg.
A vizsgálati csoportba 80 fő került be.
Célja
Megállapítani, hogy serdülő és ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők.
Vizsgálati módszer és eszköz
Vizsgálatomhoz leíró statisztikai megközelítésben kérdőíves felmérést alkalmaztam
A kérdőív 15 kérdést tartalmazott, főként zárt strukturált kérdésekből tevődött össze
Kutatás célja
Kutatásom célja annak megállapítása, hogy a serdülő és korai ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők
Környezetükben és életmódjukban fellelhetők-e azok a problémák, amelyek a cukorbetegség kialakulásának kockázatát növelik.
Kutatás tárgya
A középiskolában és szakképzésben tanuló fiatalok táplálkozásával, mozgásával, kapcsolatos magatartásának,
A családban előforduló riziko-
faktoroknak a megismerése.
Hipotézisek 1. 1. Feltételezésem szerint a fiatalok
70 %-a nem mozog napi rendszerességgel
2. A vizsgálatban résztvevő fiatalok 20%-ának testtömeg-indexe a normál érték fölé esik
3. A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség
Hipotézisek 2.4. Feltételezésem szerint a fiatalok 25
%-a dohányzik
5. A fiatalok 40%-a naponta fogyaszt édességet, csokoládét, gyorséttermi ételeket, és 60 %-a kevés zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket
A vizsgálat leletei
30
38
10
2
0
10
20
30
40
Fő
14-15 16-17 18-19 23-24
Életkor évben
A vizsgáltak életkor szerinti megoszlása (N=80 fő)
14-15
16-17
18-19
23-24
A vizsgálatban résztvevők dohányzásának megoszlása (N=80 fő)
11; 14%
69; 86%
Dohányzik
Nem dohányzik
A vizsgáltak dohányzásának mértékét tekintve az tapasztalható, hogy a fiatalok 14%-a dohányzik. Ez a statisztikai adatoknál lényegesen kevesebb, amely örvendetes tény.
Ezzel a 4. számú hipotézisem nem igazolódott be, mely szerint a fiatalok 25 %-a dohányzik.
A táplálkozásra vonatkozó vizsgálatból kiderül, hogy a fiataloknak 40%-a fogyaszt a kívánatos gyakorisággal zöldséget, vagy gyümölcsöt, 60%-a nem,
16 %-a fogyaszt elegendő tejet, 84%-nak tejfogyasztása nem kielégítő
1
13
3531
0
10
20
30
40
Fő
egyáltalánnem
nemmindennap
egyszernaponta
többszörnaponta
Gyakoriság
A vizsgáltak zöldség és gyümölcsfogyasztásának gyakorisága naponta (N=80 fő)
egyáltalán nem
nem mindennap
egyszer naponta
többször naponta
A vizsgáltak napi tejfogyasztásának mennyisége (N=80 fő)
34
24
13
9
0 5 10 15 20 25 30 35 40
nem
1-2 dl
3-5 dl
5-10 dl
Fo
gya
sztá
si m
enn
yisé
g
Fő
5-10 dl
3-5 dl
1-2 dl
nem
• A vizsgálatból kiderül az is, hogy a fiatalok 61%-a fogyaszt csokoládét és édességet, 72%-a pedig gyorséttermi ételeket, 40 %-a ezt naponta többször is teszi, amely ételek gyakori fogyasztása az elhízás kockázatát rejtik magukban.
Édesség és csokoládé fogyasztása a vizsgált mintában (N=80 fő)
43; 61%
27; 39%
Fogyaszt
Nem fogyaszt
Gyorséttermi ételek fogyasztása a vizsgált mintában (N=80 fő)
58; 72%
22; 28%
Fogyaszt
Nem fogyaszt
Az édesség, csokoládé és gyorséttermi ételek fogyasztásának gyakorisága a vizsgált mintában (N=80 fő)
32; 40%
37; 46%
11; 14%
Naponta többször
Hetente többször
Ritkábban
A fenti kérdésekre adott válasszal az 5. számú hipotézisem beigazolódott.
• A cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők között a családban előforduló genetikai faktorok lényegesek.
• A vizsgált minta családjának 36%-ánál cukorbetegség és 48 %-ánál a túlsúly jelen van mint rizikófaktor.
• A 3. számú hipotézisem részben igazolódott be.
• A családi rizikófaktorok sokkal nagyobb mértékben vannak jelen, mint azt feltételeztem
„A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség”
Cukorbetegség előfordulása a vizsgáltak családjában (N=80 fő)
29; 36%
51; 64%
Igen
Nem
13
54
17
0102030405060
Fő
Mindkettő Egyik Egyiksem
Előfordulás mértéke
A családi rizikofaktorok előfordulásának mértéke a vizsgált mintában (N=80 fő)
Mindkettő
Egyik
Egyiksem
• A vizsgált minta testtömeg-indexére vonatkozó vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a 80 főből 18 fő amely a vizsgáltak 22,5%-a, túlsúlyos, vagy elhízott.
• Ez a 2. számú hipotézisemet igazolta
1012
40
15
3
05
10152025303540
Fő
Túl sovány Sovány Normál Túlsúlyos Kórosanelhízott
Testtömegindex értékek
A vizsgáltak testtömegindex szerinti megoszlása (N=80 fő)
Túl sovány
Sovány
Normál
Túlsúlyos
Kórosan elhízott
A vizsgált nők derék-csípő hányadosa (N=44 fő)
68%
32%
0,85 alatti
0,85 feletti
A vizsgált férfiak derék -csípő hányadosa (N=36 fő)
76%
24%
0,9 alatti
0,9 feletti
• A fiatalok életmódjában a mozgást vizsgálva a legfontosabbat kiemelem
• E szerint 40%-a ritkán, 30%-a heti 1 órát, 20%-a heti 3 órát és csupán 10%-a aki napi rendszerességgel teszi azt.
• Ezzel a kérdésre adott válaszokkal a 2. számú hipotézis igazolttá vált
Következtetések 1.
• Dolgozatommal a cukorbetegség kockázati tényezőit vizsgáltam meg fiatal korban. Hiszen a primer prevencióval a betegségek kialakulásának kockázatát nagymértékben lehet csökkenteni és ezáltal kevesebb ember betegszik meg, több lesz a munkaképes egyén az amúgy is csökkenő népességben.
Következtetések 2.
• A cukorbetegség előfordulása, elsősorban a 2. típusú formája az életmóddal nagymértékben összefügg. Egyre gyakoribb a szakirodalomban is fellelhetőek olyan adatok, amelyek azt igazolják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség 30 éve kor alatti korosztályban is előfordul.
Következtetések 3.
• Vizsgálatomban a 2-es típusú diabetes mellitus kockázatának a következő rizikófaktorok voltak fellelhetőek
• Túlsúly• Kevés mozgás• Egészségtelen táplálkozás• Családban előforduló túlsúly, diabetes
mellitus
Következtetések 4.
• A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozóknak nagyon sokat kell tenniük a primer prevenció területén az egyén és család egészségének megőrzése érdekében. Különösen a mozgást és egészséges táplálkozást kell megszerettetni a fiataloknál, hogy egy életforma legyen az és épüljön be a mindennapi tevékenységébe, váljon szokásává.
Perspektívák
• A gyógyítás ápolás mellet a korszerű egészségpedagógia a ma ápolójának lényeges feladata. Meg kell találnia azokat a pedagógiai módszereket, amellyel hatékonyan képes a fiatalok egészségmagatartását az egészség megőrzése irányába javítani El kell érni azt, hogy az egyénnek magának legyen fontos az egészség megtartása, fejlesztése. Saját maga legyen képes arra, hogy egészségét megőrizze.
Köszönöm a figyelmet!