A diabetes mellitus rizikófaktorai serdülő és

ifjúkorban

Jelige: Édesen keserű

• A diabetes mellitus gyakorisága ugrásszerűen növekszik, egyre több embernek kell szembenéznie a betegség megjelenésével.

• WHO adatai alapján ma 194 millió cukorbeteg van a világon. 2030-ra 366 millióval számolhatunk, ha a tendenciát nézzük.

Epidemiológiai megközelítés

A cukorbetegek leggyakoribb előfordulásai helyei

Magyarországon 5-600 ezer cukorbeteget tartanak számon, amelyből 40-60 ezer 1-es típusú, közülük 2600-an 14 éven aluli gyermek.

A 2-es típusú cukorbetegek száma döntően magasabb és számuk is rohamosan növekszik, közülük 70 ezren részesülnek inzulin-kezelésben.

A téma történetisége

Először a cukorbetegséget Théba-környéki ásatások során előkerült Ebers papiruszok írják le. A diabetes mellitus szószerinti jelentése „édesen sokat vizelés”.

A diabetes mellitus klinikai megközelítése

• A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere zavara. Teljes neve diabetes mellitus, görög eredetű szó, amely a cukorbetegség legnyilvánvalóbb tüneteit takarja:

A beteg sok vizeletet ürít, amely édes, mert cukrot tartalmaz.

A szénhidrát anyagcsere szabályozása

• A szénhidrát-anyagcsere fő szabályzó hormonjai a glükagon és az inzulin, amely a pankreas endocrin működésű Langerhans-szigeteken lévő alfa és béta sejtek termelik.

A diabetes mellitus felosztása

Az Amerikai Diabetes Társaság javaslatára a WHO elfogadta a következő felosztását a cukorbetegségnek

1-es típusú cukorbetegség (régebbi elnevezése Inzulindependens Diabetes Mellitus, IDDM)Ennek két alcsoportja van:– A: autoimmun forma– B: idiopatias forma

Inzulinhiány mindkettőre jellemző. Kialakulásában a genetikai hajlam talaján kiinduló autoimmun folyamat játszik meghatározó szerepet.

Az idiopatiás formájánál markereket nem lehet kimutatni, hirtelen kezdet, klasszikus tünetek, mint a nagyfokú szomjazás, szájszárazság, sok vizelés, sok evés, gyors testi leromlás jellemzi.

A 2-es típusú cukorbetegség (Non Inzulindependens Diabetes Mellitus, NIDDM)Heterogén csoport: A betegek 80%-a kisebb-nagyobb mértékben elhízott, amely a hasra lokalizálódott.

Az elhízás típusai

A betegek vérében igen jelentős mennyiségű endogén inzulin található, amely provokációra tovább növekszik. Amíg a hasnyálmirigy képes inzulin-túltermeléssel kompenzálni, addig nem alakul ki cukorbetegség.

Gestacios diametes mellitusamely a terhességgel szövődik

Egy különálló csoportot alkot a:

Ebbe a csoportba sorolhatók a béta sejt funkció genetikai zavarai, pancreas betegségei, gyógyszerek, kémiai anyagok által indukált cukorbetegség.

Speciális diabetes típusok

A diabetes mellitus specifikus szövődményei

Angiopathia Diabetica: a diabeteses érbetegség fő jellemzője a bazálmembrán megvastagodás, melynek a közvetlen kiváltó oka a hyperglikémia.

Artéria belső felszíne

és a nefropatia diabetika

Veseátültetést tesz előbb utóbb szükségessé

Diabeteses láb syndroma

A diabetes késői szövődményei között kiemelkedő helyet foglalnak el a komplex szövődmények. Ilyen a diabeteses láb. Csökken a fájdalomérzés, ezért észrevétlenek maradnak a mechanikus termikus vagy kémiai sérülések.

Diabeteszes lábsyndroma

Diabeteszes gangraenaangiopathia következtében

Amputált alsó végtag

Kutatás

Kutatásomat serdülő és ifjúkorú fiatalok körében végeztem. A mintavételi módszerrel 14 és 23 év közötti fiatalokat vizsgáltam meg.

A vizsgálati csoportba 80 fő került be.

Célja

Megállapítani, hogy serdülő és ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők.

Vizsgálati módszer és eszköz

Vizsgálatomhoz leíró statisztikai megközelítésben kérdőíves felmérést alkalmaztam

A kérdőív 15 kérdést tartalmazott, főként zárt strukturált kérdésekből tevődött össze

Kutatás célja

Kutatásom célja annak megállapítása, hogy a serdülő és korai ifjúkorban milyen mértékben vannak jelen a cukorbetegségre hajlamosító tényezők

Környezetükben és életmódjukban fellelhetők-e azok a problémák, amelyek a cukorbetegség kialakulásának kockázatát növelik.

Kutatás tárgya

A középiskolában és szakképzésben tanuló fiatalok táplálkozásával, mozgásával, kapcsolatos magatartásának,

A családban előforduló riziko-

faktoroknak a megismerése.

Hipotézisek 1. 1. Feltételezésem szerint a fiatalok

70 %-a nem mozog napi rendszerességgel

2. A vizsgálatban résztvevő fiatalok 20%-ának testtömeg-indexe a normál érték fölé esik

3. A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség

Hipotézisek 2.4. Feltételezésem szerint a fiatalok 25

%-a dohányzik

5. A fiatalok 40%-a naponta fogyaszt édességet, csokoládét, gyorséttermi ételeket, és 60 %-a kevés zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket

A vizsgálat leletei

30

38

10

2

0

10

20

30

40

Fő

14-15 16-17 18-19 23-24

Életkor évben

A vizsgáltak életkor szerinti megoszlása (N=80 fő)

14-15

16-17

18-19

23-24

A vizsgálatban résztvevők dohányzásának megoszlása (N=80 fő)

11; 14%

69; 86%

Dohányzik

Nem dohányzik

A vizsgáltak dohányzásának mértékét tekintve az tapasztalható, hogy a fiatalok 14%-a dohányzik. Ez a statisztikai adatoknál lényegesen kevesebb, amely örvendetes tény.

Ezzel a 4. számú hipotézisem nem igazolódott be, mely szerint a fiatalok 25 %-a dohányzik.

A táplálkozásra vonatkozó vizsgálatból kiderül, hogy a fiataloknak 40%-a fogyaszt a kívánatos gyakorisággal zöldséget, vagy gyümölcsöt, 60%-a nem,

16 %-a fogyaszt elegendő tejet, 84%-nak tejfogyasztása nem kielégítő

1

13

3531

0

10

20

30

40

Fő

egyáltalánnem

nemmindennap

egyszernaponta

többszörnaponta

Gyakoriság

A vizsgáltak zöldség és gyümölcsfogyasztásának gyakorisága naponta (N=80 fő)

egyáltalán nem

nem mindennap

egyszer naponta

többször naponta

A vizsgáltak napi tejfogyasztásának mennyisége (N=80 fő)

34

24

13

9

0 5 10 15 20 25 30 35 40

nem

1-2 dl

3-5 dl

5-10 dl

Fo

gya

sztá

si m

enn

yisé

g

Fő

5-10 dl

3-5 dl

1-2 dl

nem

• A vizsgálatból kiderül az is, hogy a fiatalok 61%-a fogyaszt csokoládét és édességet, 72%-a pedig gyorséttermi ételeket, 40 %-a ezt naponta többször is teszi, amely ételek gyakori fogyasztása az elhízás kockázatát rejtik magukban.

Édesség és csokoládé fogyasztása a vizsgált mintában (N=80 fő)

43; 61%

27; 39%

Fogyaszt

Nem fogyaszt

Gyorséttermi ételek fogyasztása a vizsgált mintában (N=80 fő)

58; 72%

22; 28%

Fogyaszt

Nem fogyaszt

Az édesség, csokoládé és gyorséttermi ételek fogyasztásának gyakorisága a vizsgált mintában (N=80 fő)

32; 40%

37; 46%

11; 14%

Naponta többször

Hetente többször

Ritkábban

A fenti kérdésekre adott válasszal az 5. számú hipotézisem beigazolódott.

• A cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők között a családban előforduló genetikai faktorok lényegesek.

• A vizsgált minta családjának 36%-ánál cukorbetegség és 48 %-ánál a túlsúly jelen van mint rizikófaktor.

• A 3. számú hipotézisem részben igazolódott be.

• A családi rizikófaktorok sokkal nagyobb mértékben vannak jelen, mint azt feltételeztem

„A fiatalok 20-%-ánál a családban előfordul a túlsúly és 10 %-ánál a cukorbetegség”

Cukorbetegség előfordulása a vizsgáltak családjában (N=80 fő)

29; 36%

51; 64%

Igen

Nem

13

54

17

0102030405060

Fő

Mindkettő Egyik Egyiksem

Előfordulás mértéke

A családi rizikofaktorok előfordulásának mértéke a vizsgált mintában (N=80 fő)

Mindkettő

Egyik

Egyiksem

• A vizsgált minta testtömeg-indexére vonatkozó vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a 80 főből 18 fő amely a vizsgáltak 22,5%-a, túlsúlyos, vagy elhízott.

• Ez a 2. számú hipotézisemet igazolta

1012

40

15

3

05

10152025303540

Fő

Túl sovány Sovány Normál Túlsúlyos Kórosanelhízott

Testtömegindex értékek

A vizsgáltak testtömegindex szerinti megoszlása (N=80 fő)

Túl sovány

Sovány

Normál

Túlsúlyos

Kórosan elhízott

A vizsgált nők derék-csípő hányadosa (N=44 fő)

68%

32%

0,85 alatti

0,85 feletti

A vizsgált férfiak derék -csípő hányadosa (N=36 fő)

76%

24%

0,9 alatti

0,9 feletti

• A fiatalok életmódjában a mozgást vizsgálva a legfontosabbat kiemelem

• E szerint 40%-a ritkán, 30%-a heti 1 órát, 20%-a heti 3 órát és csupán 10%-a aki napi rendszerességgel teszi azt.

• Ezzel a kérdésre adott válaszokkal a 2. számú hipotézis igazolttá vált

Következtetések 1.

• Dolgozatommal a cukorbetegség kockázati tényezőit vizsgáltam meg fiatal korban. Hiszen a primer prevencióval a betegségek kialakulásának kockázatát nagymértékben lehet csökkenteni és ezáltal kevesebb ember betegszik meg, több lesz a munkaképes egyén az amúgy is csökkenő népességben.

Következtetések 2.

• A cukorbetegség előfordulása, elsősorban a 2. típusú formája az életmóddal nagymértékben összefügg. Egyre gyakoribb a szakirodalomban is fellelhetőek olyan adatok, amelyek azt igazolják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség 30 éve kor alatti korosztályban is előfordul.

Következtetések 3.

• Vizsgálatomban a 2-es típusú diabetes mellitus kockázatának a következő rizikófaktorok voltak fellelhetőek

• Túlsúly• Kevés mozgás• Egészségtelen táplálkozás• Családban előforduló túlsúly, diabetes

mellitus

Következtetések 4.

• A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozóknak nagyon sokat kell tenniük a primer prevenció területén az egyén és család egészségének megőrzése érdekében. Különösen a mozgást és egészséges táplálkozást kell megszerettetni a fiataloknál, hogy egy életforma legyen az és épüljön be a mindennapi tevékenységébe, váljon szokásává.

Perspektívák

• A gyógyítás ápolás mellet a korszerű egészségpedagógia a ma ápolójának lényeges feladata. Meg kell találnia azokat a pedagógiai módszereket, amellyel hatékonyan képes a fiatalok egészségmagatartását az egészség megőrzése irányába javítani El kell érni azt, hogy az egyénnek magának legyen fontos az egészség megtartása, fejlesztése. Saját maga legyen képes arra, hogy egészségét megőrizze.

Köszönöm a figyelmet!