Post on 25-Jan-2016
description
9. SzemináriumINNOVÁCIÓ
2008. 11. 11.
http://vallgazd.blog.hu
• Véleményezendő témakörök előadásokon; meghirdetés: nov. 3., nov. 17., nov. 24., dec. 1. és dec. 8.
• Első a site-on: november 5. (szerda) 12-től, utolsó vélemény november 13. (csütörtök) 12 óra. Visszajelzés november 17-i előadáson.
• Figyelem: a vélemény kifejtése előtt regisztráció szükséges! Fenti site-on, jobb oldalon alul: Egyéb/IndaPass Regisztráció
Témakörök1. A verseny kényszeríti a vállalatokat az innovációra, hiszen aki
nem tud újabb és újabb termékkel és szolgáltatásokkal, „megoldásokkal” előállni, hamar elveszti piaci pozícióját. Sokan úgy tartják ugyanakkor, hogy a jelenlegi „fogyasztói társadalom” emberi és természeti zsákutca a történelem fejlődésében, és a piacok már ma is felesleges bőségben, sőt káros következményekkel kínálnak a fogyasztóknak javakat és szolgáltatásokat. Mi a véleménye erről az ellentmondásról?
2. Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen, tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?
A véleményeket várjuk: november 5-13. közötthttp://vallgazd.blog.hu
• November 24. 15-20 oldalas házi dolgozat beadása!!!!
ZH-hoz
• Előző átlaga: 8,08 pont • Mostanié: 6,83 pont
• + előző órai prezi (Jenőék): 9,2 pont!!
Üzleti vállalkozásnak tekintjük, ha
• Önálló
• Profitorientált
• Kockázatot vállal
• Valóságos piacon működik
Szervezeti célok 4 legfőbb jellemzője
• Hierarchikusan strukturáltak
• Szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást
• Szervezeti és egyéni célok összeegyeztethetők, kompatibilisek
• Létezik egy fölérendelt, szuperordinált cél
Egyéni vállalkozás előnyei
• Egyszerű alapítani, megszüntetni
• Áttekinthetőség
• Függetlenség
• Adózási kedvezmények
• Nincs nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség
Egyéni vállalkozás hátrányai
• Szerényebb nyereség
• Szerényebb forráshoz jutási lehetőségek
• Korlátlan felelősség
• Sokoldalú követelmény a vállalkozótól
• Korlátozott élettartam
Rt előnyei
• Korlátozott felelősség
• Széles körű tőkebevonási lehetőség
• Korlátlan élettartam
Rt hátrányai
• Nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség
• Alapítás és megszüntetés bonyolult és költséges
• adóhátrányok
Még amit sokan nem tudtak…
• Pozicionálás: a terméknek/szolgáltatásnak a versenytársakhoz való viszonyának meghatározása és a fogyasztókban való tudatosítása, kommunikálása
• SWOT: erősségek és gyengeségek belső környezet elemzésére, lehetőségek, veszélyek külső környezet elemzésére!!
• BCG-mátrixot és Porter versenystratégiáit nem kellene összekeverni!!!!
Az üzletági portfolió elemzése
Magas
Alacsony
Pia
ci n
öve
ked
és „Sztárok”
„Fejős-tehenek”„Kutyák”
„Kérdő-jelek”
Relatív piaci részesedés
MagasAlacsony
BCG Mátrix
VERSENYELŐNYALACSONY
KÖLTSÉG
DIFFERENCIÁLÓ(MEGKÜLÖNBÖZTET
Ő)
KÖLTSÉG-DIKTÁLÓ
KÖLTSÉGEKRE
FÓKUSZÁLÓ
MEGKÜLÖNBÖZTETŐFÓKUSZÁLÓ
SOK PIACI SZEGMENS
NÉHÁNY PIACI SZEGMENS
DIFFERENCIÁLÁS(EGYEDISÉG)
DIFFERENCIÁLÁS(EGYEDISÉG)
CÉLPIAC
Porter versenystratégiái
Visszajelzéseitek alapján…
Erősségek• Érdekes órák, sok érdekesség• Jó hangulat• Pihentetők (videók, ábrák, viccek)• Diák léte (honlapon fennléte)
• Interaktivitás• Feladatok• Emberközpontú, véleménynyilvánítási lehetőségek• Folyamatos tanulás
• Tegeződés, néven szólítás, közvetlen stílus, demokrácia, nyitottság…
Gyengeségek
• Zaj, sok beszéd, káosz (nagyon zavaró!!)• Hosszú a 2x80 perc• Sok számonkérés, folyamatosan kell csinálni
valamit
• Gyors slide-ok• „Nem figyelünk egymásra” !!!!!• „Szigorúság” (tényleg??????ezen meglepődtem)
Javaslatok• Több pluszpont lehetőség (szerintem szinte mindig van
valami plusz-feladat, lehetőség vagy szorgalmi)• Lányos témák – más témák (gondolkodom rajta…jogos!)• Több videó, több film (így is van elég, és sok idő elmegy
velük…)• Könnyebb zh (majd próbálkozom… )• A 3. Zh a könyv második részéből legyen (OK,nagyrészt,
de egy kérdés lesz előbbről is!!!)• Igaz-hamisok megoldása is szerepeljen a dián (OK, így lesz
)• Több csoportmunka (OK )
Igaz - Hamis• A marketing-mix a vállalat termék, ár és
kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában.
• Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét.
• A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat.
• Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású.
Igaz - Hamis• A marketing-mix a vállalat termék, ár és
kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában. IGAZ
• Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét. HAMIS (lehet még lefölözés, túlélés, nyereségmaximalizálás, forgalomnövelés…)
• A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat. HAMIS (reklám tömegszerű, személytelen)
• Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású. IGAZ
INNOVÁCIÓ
http://www.youtube.com/watch?v=nnemRUj9Idc&mode=related&search= http://youtube.com/watch?v=dKRzuoXukUg
http://www.youtube.com/watch?v=gQBFaVfBi9w
Innováció-”történelem”• Schumpeter a 30-as években alkalmazta a
gazdaságra, mint a termelési tényezők újszerű kombinációja. Ez minden innováció fogalom kiindulópontja, bár egy egységesen elfogadott definíció nem létezik.
• A lényeg egy újdonság első alkalmazásba vétele, piaci bevezetése.
• Egy másik megfogalmazásban: „A fogyasztói igények és a műszaki lehetőségek újszerű, kreatív összekapcsolása.”
• Meg kell különböztetnünk a találmányt és az innovációt. Egy találmány még nem innováció, csak ha gazdasági alkalmazásba kerül.
J. Schumpeter
• Innováció típusai:– Új javak v. a meglévő javak új minősége– Új termelési v. kereskedelmi eljárás bevezetése– Új piac megnyitása– Új input beszerzési források meghódítása– Új szervezet létrehozása
A „mi” innováció fogalmunk
• A fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten történő kielégítése.
• Új termékkel-szolgáltatással
• Új technológiával
• Új szervezeti megoldással
AZ ÚJ MEGOLDÁSOK TÍPUSAIAZ ÚJ MEGOLDÁSOK TÍPUSAI
Újdonság- érték a vállalatszámára
Újdonságérték a piac számára
Alacsony
Alacsony
Magas
Magas
Technológiai innováció
Új eljárás régi problémára
Komplex megoldások Technológia és a piac egyszerre fejlődik
Termék differenciálás Minőséggel és változatokkal való versenyzés
Szerkezeti újítás Meglévő technológiák új kombinációjá
val új funkciók
MegoldásVan Nincs
Van
Nincs
1. 2.
3. 4.
III.
I.
II.
Felismert igény
AZ INNOVÁCIÓ TÍPUSAIAZ INNOVÁCIÓ TÍPUSAI
I. Piac vezette innovációII.
Technológia vezette
innovációIII.
Alapkutatás + véletlen
Az innovációt újdonságtartalom szerint
is osztályozhatjuk • Bázis (az első számítógép vagy TV)
• Fejlesztő (PC, vagy színes TV)
• Látszat (A termék lényegét nem érintő, a jobb eladhatóságot szolgáló fejlesztések, pl. kényelmesebb használat, egy új klaviatúra számítógéphez.)
PéldákKérdés: technológia vagy piacvezérelt innováció?
Újdonságérték a vállalat és a piac számára magas vagy alacsony?Bázis, fejlesztő vagy látszat innováció?
• Rendezvényszervező cégek válási-partykat szerveznek• Biometrikus azonosítás
– Munkaidő-nyilvántartásra– Lufthansa – beszállókártyák– bankautomaták
• Avatarok (virtuális modellek) beszédfelismerő szoftver kiegészítéseként, akik a folyó beszédet jelbeszéddé alakítják (IBM-fejlesztés)
• Roomba intelligens robotporszívó• 32 gigabájtos pendrive• Erkölcsvédő kóser mobil• Kuyatelefon (GPS és mobiltelefon egyben)• Svéd lakáskulcs, amely emlékszik arra, milyen helyzetben húzták ki a zárból (RFID
technológiával)• Ippi (tv-hez csatlakoztatható mobil, az üzenet a tv képernyőjén jelenik meg, nagyban, és
távirányíthatóval „léptethető”)• Gyalogosoknak szánt légzsák
Ötlet
Megvalósítás
Marketing
Beruházás
Kutatás-fejlesztés
Termelés
Értékesítés
AZ INNOVÁCIÓS LÁNCAZ INNOVÁCIÓS LÁNC
A termékinnováció folyamata
• Ötletgyűjtés• Ötletek kiértékelése• Termék tervezése • Első piaci tesztelés• Termékfejlesztés• Második piaci tesztelés• Termelés• Piaci bevezetés
Összegzés-tanulság
• Innováció nélkül a vállalat nem lehet versenyképes.
• Az innovációnak piacorientáltnak kell lennie.
• Nem csak új termékekre és technológiákra van szükség, de a vállalat minden területén (marketing, HR, logisztika, pénzügy, stratégia stb.) keresni kell az új módszereket, szükséges az állandó megújulás, beleértve a szervezeti megújulást is.
Ötlettől - sikerig
• Nagyszerű ötlet– Nagyszerű technológia
Piaci alkalmazás
Nagy üzleti lehetőség
Nagy vállalkozás
Nagy befektetési lehetőség
Nagy siker
Innováció motorjai lehetnek
• Nagyvállalatok: IT, gyógyszeripar, hadiipar főleg
• Vállalkozási készség, kockázatvállalási hajlandóság kockázati tőke társaságok
Innováció – K+F
• Az innovációt még a szakemberek is gyakran azonosítják a kutatás-fejlesztéssel, pedig a kettő korántsem ugyanaz.
• Az innovációs fejlesztések végén ugyanis - a K+F-től eltérően - egy versenyképes, a piacon eladható termék vagy szolgáltatás születik.
• K+F és nyereségesség között nincs kapcsolat• Innováció és nyereségesség között van
• A K+F az innováció egy összetevője, általában egy új termék, technológia
• A kitalálás, a találmány, az invenció addig nem fontos, amíg nincs eladva, nincs belőle üzleti siker!!!!
0,00,2
0,40,6
0,81,0
1,21,4
1,6IT és távközlési kiadás / GDP
Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban
Állami K+F ráfordítás a GDP arányában
Foglalkoztatottak a high-techszolgáltatásokban
Diplomások aránya
Felnőttképzésben résztvevők aránya
Innovációs ráfordítások az árbevételarányában
Új TéT diplomások
Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában
EPO szabadalmak 1 millió lakosra
USPTO szabadalmak 1 millió lakosra
Induló kockázati tőke a GDP arányában
EU15 = 1
HU/EU15
Fontosabb K+F és innovációs mutatószámok az EU-15 átlagához
viszonyítva
Országok összehasonlítása - innovációs eredményjelző tanulmány
INPUT tényezők• Innováció motorja:
– Felsőfokú végzettségűek aránya– Természettudományos végzettségűek aránya– Élethossziglani tanulás
• Tudásteremtés: GDP hány %-át fordítja az ország K+F-re, és ebből mennyi kormányzati, mennyi vállalati ráfordítás
• A kis és középvállalkozások hány %-a hasznosítja az innovációkat
OUTPUT tényezők• High-tech iparágak aránya• Szabadalmak aránya
Alacsony teljes és vállalati K+F ráfordítás,
stagnáló K+F beruházás
Bruttó hazai K+F-ráfordítás a GDP százalékában (GERD) 2000 2001 2002 2003 2004 EU-25 1,86 1,89 1,90 1,90 1,86 EU-15 1,91 1,94 1,95 1,95 1,92 Magyarország 0,79 0,94 1,01 0,94 0,89 Bruttó vállalati K+F finanszírozás a GERD százalékában EU-25 55,2 55,3 55,0 54,3 .. EU-15 55,5 55,6 55,3 54,6 .. Magyarország 37,8 34,8 29,7 30,7 37,1
Forrás: Eurostat, EIS2005
A kutatási és innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony
Az EIS 2005 felmérés szerint a magyar vállalkozásoknak: 4%-a stratégiai innovátor,6%-uk innovál időszakosan, 7%-uk technológiai innovációt, 6%-uk technológia átvételt valósít meg – 77%-uk viszont nem innovatív.Az innovációk döntő része a termékek megújításához
kötődik, csak négytizedük az eljárások korszerűsítéséhez.
K+F költség szektor és tevékenység szerint, 2005
01000020000300004000050000600007000080000
Fe
lsőo
ktat
ás
Kö
ltség
veté
sisz
erve
zet é
sin
tézm
ény
ei
Vál
lalk
ozá
s
mill
ió F
t Kísérleti fejlesztés
Alkalmazott kutatás
Alapkutatás
A közfinanszírozású kutatóhelyek tevékenysége nem hasznosítás-orientált
A K+F tevékenység típusai Alapkutatás:• olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új
ismeretek szerzése (tudásbővítés), a közvetlen felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül (tiszta alapkutatás).
Alkalmazott kutatás:• új ismeretek megszerzése céljából végzett tudományos
tevékenység, amely konkrét probléma megoldására irányul.Kísérleti fejlesztés:• tudományos-műszaki ismeretek és gyakorlati tapasztalatok
hasznosítása új vagy lényegesen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eszközök, módszerek és eljárások létrehozása érdekében.
Egyéb problémák• Egyenlőtlenségek a K+F és innováció ágazati és területi
megoszlásában • Szétaprózott kutatási és innovációs folyamatok, gyenge
együttműködés• Egyenlőtlen színvonalú K+F alapinfrastruktúra• Fejletlen tőkeprogramok• A K+F és innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak: K+F
létszám a lakosságszámhoz viszonyítva mindössze fele az európai átlagnak. A kutató-bázis korösszetétele öregedik. A kutatási tevékenység elaprózott, 2005-ben 100 K+F szakemberre 144 kutatási-fejlesztési téma, a nemzetközi átlag tízszerese jutott.
• Külföldi agyelszívás
Magyarország számára perspektivikus, nagy potenciált rejtő területek K+F területén
• infokommunikáció • biotechnológia• élettudományok • nanotechnológia • anyagtudományok• környezeti technológiák• megújuló energiaforrások
A Mustang-storyA Mustang-story
"Találd fel magad. Szerezd meg a szükséges képesítést, de aztán, az ég szerelmére, csinálj valamit. Ne csak várd, hogy megtörténjenek a dolgok!"
Lido (Lee) Anthony IacoccaAmerikai iparszervező
Lee IacoccaLee Iacocca
• olasz bevándorlók fiaként 1924-ben született Allentownban (Pennsylvania), a középiskola után gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd 1946-ban a Princetonon szerzett diplomát
• az egyetem után a Ford-nál kapott állás, bár Iacoccát mérnöknek vették fel, hamar kiderült róla hogy jobban ért az eladáshoz
• a vevőorientált hozzáállással és a potenciális vásárlók megszólításának új eszközeivel területi értékesítési képviselőként impozáns eredményeket realizált, 3 év múlva a piaci osztály vezetője lett, majd elismerésül II. Henry Ford alelnökké és termékigazgatóvá nevezte ki
Iacocca és a MustangIacocca és a Mustang
• ami I. Henry Fordnak a T-modell volt, az Iacoccának a Ford Mustang
• egy olyan sportkocsi kifejlesztését akarta, melyet a tervezett nagy szériaszámnak köszönhetően a középkategóriás családi autók árán lehetett értékesíteni
• a Mustang a tervezett 125 ezres évi darabszám helyett már a kibocsátás évében, 1964-ben, 400 ezer példányban talált vevőre
• ennek a páratlan sikernek köszönhetően Iacocca 1970-ben átvette a Ford elnöki hivatalának irányítását
• Newsweek és Time → sztár• évi 875.000 dolláros fizetésével 1973-ban Amerika
legjobban fizetett vezetőjének számított
Ford Mustang, 1965
Ford Mustang, 2005
Az innovációs lánc és a MustangAz innovációs lánc és a Mustang
Marketing
Beruházás
Kutatás-fejlesztés
Termelés
Értékesítés
Megvalósítás
Ötlet