Post on 25-Dec-2019
"A verseny a gazdasági tevékenységek legjobbserkentője, mivel mindenki számára
garantálja a lehető legszélesebb cselekvési szabadságot . (...)
A decentralizált döntéshozó rendszerközreműködésével a verseny lehetővé teszi a
vállalkozások számára, hogy folyamatosanjavítsák hatékonyságukat, ami a Közösség
országaiban az életszínvonal ésfoglalkoztatottsági kilátások folyamatos
javításának sine qua non-ja. Ebből a szempontból nézve, a versenypolitika lényegieszköze annak, hogy társadalmunk egyéni éskollektív igényei nagymértékben kielégülést
nyerjenek."
A magyar versenyjogi szabályozásrendszere
• Alapvetés: piacgazdaság→szabad verseny biztosítása,ennek érdekében versenypolitika kialakítása
• Versenypolitika céljai:– a) a piacgazdaság kialakításának, megszilárdításánakés fenntartásának az elősegítése
– b) fogyasztók védelme (árszínvonal; választék ésminőség)
– c) versenytársak, különösen a kis- ésközépvállalkozások védelme
• Versenypolitika megvalósítása versenyjogieszközökkel: állami beavatkozás versenyt biztosító,védő kereteit adja meg
• 1990 óta egységes versenyjogi rendszer + EU hatása
DefinícióA versenyjog a gazdasági jog egy ága, mely a gazdasági verseny
védelmével illetve a fogyasztók megkárosításánakmegakadályozásával kapcsolatos szabályokat tartalmaz.
A versenypolitika, vagyis a gazdasági verseny államiellenőrzésével foglalkozó politika legfontosabb szereplője, a versenyjog vezető jogalkalmazója Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal.
Az állami támogatásokkal ugyanakkor a Pénzügyminisztériumegyik szervezeti egysége, a Támogatásokat Vizsgáló Irodafoglalkozik.
A versenyjog alkalmazásában szintén kiemelkedő az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága, illetve a bíróságokszerepe.
Versenyjog Magyarországon és azEU-ban
• Magyarország: a tisztességtelen piacimagatartásról és a versenykorlátozástilalmáról szóló törvény 1996. évi LVII.
• EU:– Római szerződések 85, és 86. cikkely– Maastrichti három pillér– Alapító szerződések, csatlakozási szerződések– Általános jogelvek: arányosság, diszkrimináció
tilalma, jogos várakozás, tisztességes eljárás,alapjogok tisztelete
– Rendeletek, irányelvek, határozatok– Nemzetközi szerződések
A magyar versenyjogi szabályozásrendszere
• Tpvt. tartalma:– anyagi versenyjog: két területre osztható:
• Tisztességtelen piaci magatartások és tilalmuk(hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkott,fogyasztók megtévesztése, fogyasztók tisztességtelenbefolyásolása)
• Versenykorlátozások joga:
1) A gazdasági versenyt korlátozómegállapodás/összehangolt magatartás tilalma/kartell/
2) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
3) A vállalatok összefonódásának ellenőrzése /fúzió-vagy koncentrációkontroll/
– alaki versenyjog: a versenyhivatal speciális eljárásiszabályai
Versenyjogi tilalmakAz üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása,
valamint a gazdasági verseny tisztaságának ésszabadságának megteremtése érdekében:
1. tisztességtelen piaci magatartás tilalma(tisztességtelen verseny tilalma)
2. fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolásának tilalma
3. versenyt korlátozó megállapodások tilalma(kartelltilalom)
4. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
5. összefonódások ellenőrzése (fúziókontroll)
Egyes esetekben lehetversenykorlátozás
• Szociális szempontok
• Hosszú távú gazdasági érdek
• Fogyasztói érdek
• Monopóliumok működhetnek tartós közérdek esetében (szállítás, posta, távközlés)
EU-ban a szabad verseny rovására a regulációnaknagy szerepe van:
• Mezőgazdaság
• Szén és acélipar
• Szállítás
Versenyjogi tilalmak
A bíróságok hatáskörébe tartoznak az alábbiverseny-felügyeleti eljárások:
– a tisztességtelen piaci magatartás tilalmábaütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás,tisztességtelen bojkott felhívás) ;
– a megtévesztő reklám és - meghatározott esetekben - a tilos összehasonlító reklámmegállapítás
A versenyjogi tilalmak alapvető fajtái
1. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma
2. Államra vonatkozó közösségi versenyjogiszabályok
3. Vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak
1. A tisztességtelen piacimagatartás tilalma
• Fő irányelv, minden tisztességtelenmagatartást általánosságban megtilt.
• Tilos gazdasági tevékenységettisztességtelenül - különösen aversenytársakat, a fogyasztók törvényesérdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibeütközően - folytatni.
Külön nevesített tilalmak1. hírnévrontás és a hitelrontás (előbbi az üzleti jó hírnévre,
utóbbi a hitelképességre vonatkozik
2. az üzleti titkot tisztességtelen módon (pl. munkaerő-csábítás útján) megszerezni vagy felhasználni
3. az olyan felhívás, amely harmadik személlyel fennállógazdasági kapcsolat felbontását célozza (bojkott-felhívás);
4. az utánzás, azaz árut vagy szolgáltatást olyan jellegzeteskülsővel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, amelyről a versenytársat szokták felismerni;
5. a licitálás, a versenyeztetés (versenytárgyalás, pályáztatás,árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságát megsérteni
2. A fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolásának tilalma
A fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz való jogát kívánja biztosítani, és két tiltott tevékenységet foglal magában:
– a fogyasztók megtévesztését,
– a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozóüzleti módszerek alkalmazását.
Fogyasztó nemcsak a vevő, hanem a megrendelő és a felhasználó is
A fogyasztó választási szabadságát indokolatlanulkorlátozó üzleti módszernek minősül, ha olyankörülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik:
– az áru, illetve az ajánlat valós megítélését,
– más áruval, ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását
A fogyasztó megtévesztése
Kiemelten a fogyasztó megtévesztésnek minősül:
– a valótlan tény állítása vagy a valós tényekmegtévesztésre alkalmas elferdítése
– a megtévesztő árujelző (védjegy) használata, bármilyen más megtévesztő tájékoztatás adása;
– ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg ajogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek
– az áru forgalmazásával, értékesítésével összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló bármely körülményrevonatkozó megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása;
– a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.
3. A gazdasági versenyt korlátozómegállapodás tilalma
A versenytörvény alapján tilos a vállalkozások közötti:
• megállapodás és összehangolt magatartás
• a vállalkozások társadalmi szervezetének, aköztestületnek, az egyesülésnek és más hasonlószervezetnek a döntése, amely
– a gazdasági verseny megakadályozását,korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyenhatást fejthet, illetve fejt ki.
A versenyt korlátozó megállapodás lehet:
• vertikális (mellérendelt felek: versenytársak, eladóés viszonteladó, stb. közötti),
• horizontális (alárendelt felek: eladó és vevő, stb. közötti)
KartelltilalomA versenyt korlátozó megállapodás tilalma vonatkozik :
– a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzletifeltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására(ún. árkartell);
– az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására (ún. kontigentáló kartell);
– a beszerzési források felosztására, valamint afogyasztók meghatározott körének valamely árubeszerzéséből történő kizárására (ún. piacfelosztó kartell);
– A piacra lépés akadályozására;• arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az
üzletfeleket megkülönböztetik
• a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
Az érintett piacMeghatározásánál figyelembe kell venni:
– a megállapodás tárgyát alkotó árut;– a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a
teljesítés feltételeire tekintettel az ésszerűen helyettesítő árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait;
– a földrajzi területet
Nem minősül a kartelltilalomba ütközőnek a megállapodás, ha– egymástól nem független vállalkozások között jön
létre,– csekély jelentőségű (ún. bagatellkartel), – a kormány csoportmentességi rendeletben
mentesítette a megállapodást a tilalom alól.
3. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Maga a gazdasági erőfölény nem tiltott.
Nemcsak egy, hanem több vállalkozás illetvevállalkozáscsoport közösen is lehet gazdaságierőfölényben.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek három csoportja:
– a kizsákmányoló visszaélés (a vevőket közvetlenül érinti; például az indokolatlanul magas árakalkalmazása),
– Korlátozó visszaélés (a vevőket közvetve érinti; például a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás),
– mindkét csoport jellemzőivel rendelkező esetek.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés feltételei:1) Gazdasági erőfölény:
- egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képesséteszi a releváns piacon a hatékony verseny megakadályozására azáltal,hogy versenytársaitól, vásárlóitól, a fogyasztóktól függetlenül viselkedik- ez nem feltétlenül azonos a nagy piaci részesedéssel, az önmagábanmég nem baj, mint ahogyan a versenyképesség sem az- egyéb vizsgálandó tényezők az erőfölény kapcsán például:
» további versenytársak piaci részesedése, s ennekviszonyulása/aránya a legerősebb piaci részesedéshez» piacra lépési akadályok» a vállalkozás vertikális integrációja» a termék marketingje, megkülönböztethetősége» a vállalat mérete, ereje
Gazdasági erőfölényAz érintett piacon gazdasági erőfölényben van, aki: • gazdasági tevékenységét a piac többi
résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja
A gazdasági erőfölény megítéléséhez kiemelten vizsgálni kell:– azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan
történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár– a vállalkozás illetve vállalkozáscsoport vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annakalakulását;
– az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedésekarányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági
befolyását.
4. A vállalkozások összefonódásánakellenőrzése
Kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően alakítható meghatározott feltételeket teljesítő fúziók.
Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha– két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás
összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad (fúzió),– egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy
közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett,
– több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általukirányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozásvalamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.
A Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha avállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintotmeghaladja.
A cégfúziók ellenőrzése az EU-ban
• 1989 – rendelet a fúziók ellenőrzéséről
• Általában a költségkímélés és a hatékonyságnövelésének szempontjai dominálnak
• Vodafone bekebelezte a német Mannesmannt
• Brüsszel hozzájárulása kell ha:
– A cégek forgalma világviszonylatban eléri az 5milliárd eurót, vagy
– A közösségen belüli forgalom eléri a 250 millió eurót
– Kivéve ha bevételük 2/3-át egy tagállambanrealizálják
• 2001 GE és Honeywell International fúziójánakvétója
Államra vonatkozó közösségi versenyjogiszabályok
• Általában szociális, gazdasági, pártpolitikai okokmiatt avatkozik be
• Módszerek: állami pénzpumpálás,adókedvezmények, különleges jogok, államimegrendelések
• Unióban általános a tiltás, mégis a GDP 1,2%-átfordítják állami támogatásra cél ezkiegészítse az Unió támogatási politikáját
• Legszegényebb térségekben (GDP 75%)adókedvezmény max 50 % lehet
• Kis és középvállalkozások esetében max 65%
A vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak
Összeférhetetlenségi, versenytilalmiszabályokat tartalmaz:
• a Munka Törvénykönyve (Mt),
• a gazdasági társaságokról szóló törvény(Gt.)
A törvényekben leírt jogkövetkezményeivannak
1. További munkaviszony létesítése
• a munkáltató érdekeit kell szem előtt tartani atörvény tiltja, hogy a vezető jogszerűen további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyt létesíthessen (függetlenül attól, hogy azdíjazás ellenében vagy ingyenesen történik).
• Kivétel: a vezető tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenysége (ha a Munkaszerződés erről másként nem rendelkezik)
• A Gt. is kimondja, hogy nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben
2. A más gazdálkodó szervezetben való
részesedés korlátai• A nyilvánosan működő részvénytársaságban való
részvényszerzés kivételével egyik típusú vezető sem szerezhet részesedést - azaz nem lehet tulajdonos - amunkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlótevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló másgazdálkodó szervezetben
• Gt. kimondja, hogy a vezető tisztségviselő (szintén a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével) nem szerezhet társasági részesedést a gazdaságitársaságéval azonos főtevékenységet is folytató másgazdálkodó szervezetben
3. A vezető ügyletkötéseire vonatkozó
tilalmak
• a vezető saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket nem köthet
• A Gt. a tilalmat kiterjeszti a vezető közeli hozzátartozójára (házastárs, egyeneságbeli rokon,örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek,örökbefogadó-, a mostoha- és nevelő szülő, valamint
testvér) és élettársára is
4. Bejelentési kötelezettség
A bejelentési kötelezettséget akkor kellteljesíteni, ha a közeli hozzátartozó:
– a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonlótevékenységet folytató, vagy a munkáltatóvalrendszeres gazdasági kapcsolatban állógazdasági társaságnak lett a tagja, illetőleg
– vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonytlétesített az ilyen tevékenységet folytatómunkáltatónál
Jogkövetkezmények a tilalmak
megszegése esetén
A munkáltató
• kártérítést követelhet, vagy
• kártérítés helyett követelheti, hogy– a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, a
vezető a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát a részére kiadja
– az arra vonatkozó követelését a munkáltatóraengedményezze
munkáltató az ebből származó igényét attól az időponttól számított 3 hónapon belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető ilyen magatartásáról tudomást szerzett
A Gazdasági VersenyhivatalA GVH állami költségvetési szerv, országos
hatáskörrel és illetékességgel:– eljár minden olyan verseny-felügyeleti ügyben, amely
nem tartozik a bíróság hatáskörébe,
– elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket azeurópai közösségi versenyszabályok a tagállamiversenyhatóság hatáskörébe utalnak.
– A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő, a szerv a kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll.
– Konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt
– 1999-től: Támogatásokat Vizsgáló Iroda
A verseny-felügyeleti feladatokA GVH verseny-felügyeleti feladatait az alábbi
jogszabályok határozzák meg:– a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény),
– az ártörvény (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.törvény),
– a reklámtörvény (a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény).
A verseny-felügyeleti eljárás főbb szabályai
A GVH által lefolytatott verseny-felügyeleti eljárások főbb területei:– fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,
– versenyt korlátozó megállapodások,
– erőfölénnyel való visszaélés,
– összefonódások ellenőrzése.