VERSENYJOG

Vállalkozási alapismeretek II.

Sportszervező II. évfolyam

Onyestyák Nikoletta

"A verseny a gazdasági tevékenységek legjobbserkentője, mivel mindenki számára

garantálja a lehető legszélesebb cselekvési szabadságot . (...)

A decentralizált döntéshozó rendszerközreműködésével a verseny lehetővé teszi a

vállalkozások számára, hogy folyamatosanjavítsák hatékonyságukat, ami a Közösség

országaiban az életszínvonal ésfoglalkoztatottsági kilátások folyamatos

javításának sine qua non-ja. Ebből a szempontból nézve, a versenypolitika lényegieszköze annak, hogy társadalmunk egyéni éskollektív igényei nagymértékben kielégülést

nyerjenek."

A magyar versenyjogi szabályozásrendszere

• Alapvetés: piacgazdaság→szabad verseny biztosítása,ennek érdekében versenypolitika kialakítása

• Versenypolitika céljai:– a) a piacgazdaság kialakításának, megszilárdításánakés fenntartásának az elősegítése

– b) fogyasztók védelme (árszínvonal; választék ésminőség)

– c) versenytársak, különösen a kis- ésközépvállalkozások védelme

• Versenypolitika megvalósítása versenyjogieszközökkel: állami beavatkozás versenyt biztosító,védő kereteit adja meg

• 1990 óta egységes versenyjogi rendszer + EU hatása

DefinícióA versenyjog a gazdasági jog egy ága, mely a gazdasági verseny

védelmével illetve a fogyasztók megkárosításánakmegakadályozásával kapcsolatos szabályokat tartalmaz.

A versenypolitika, vagyis a gazdasági verseny államiellenőrzésével foglalkozó politika legfontosabb szereplője, a versenyjog vezető jogalkalmazója Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal.

Az állami támogatásokkal ugyanakkor a Pénzügyminisztériumegyik szervezeti egysége, a Támogatásokat Vizsgáló Irodafoglalkozik.

A versenyjog alkalmazásában szintén kiemelkedő az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága, illetve a bíróságokszerepe.

Versenyjog Magyarországon és azEU-ban

• Magyarország: a tisztességtelen piacimagatartásról és a versenykorlátozástilalmáról szóló törvény 1996. évi LVII.

• EU:– Római szerződések 85, és 86. cikkely– Maastrichti három pillér– Alapító szerződések, csatlakozási szerződések– Általános jogelvek: arányosság, diszkrimináció

tilalma, jogos várakozás, tisztességes eljárás,alapjogok tisztelete

– Rendeletek, irányelvek, határozatok– Nemzetközi szerződések

A magyar versenyjogi szabályozásrendszere

• Tpvt. tartalma:– anyagi versenyjog: két területre osztható:

• Tisztességtelen piaci magatartások és tilalmuk(hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkott,fogyasztók megtévesztése, fogyasztók tisztességtelenbefolyásolása)

• Versenykorlátozások joga:

1) A gazdasági versenyt korlátozómegállapodás/összehangolt magatartás tilalma/kartell/

2) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

3) A vállalatok összefonódásának ellenőrzése /fúzió-vagy koncentrációkontroll/

– alaki versenyjog: a versenyhivatal speciális eljárásiszabályai

Versenyjogi tilalmakAz üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása,

valamint a gazdasági verseny tisztaságának ésszabadságának megteremtése érdekében:

1. tisztességtelen piaci magatartás tilalma(tisztességtelen verseny tilalma)

2. fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolásának tilalma

3. versenyt korlátozó megállapodások tilalma(kartelltilalom)

4. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

5. összefonódások ellenőrzése (fúziókontroll)

Egyes esetekben lehetversenykorlátozás

• Szociális szempontok

• Hosszú távú gazdasági érdek

• Fogyasztói érdek

• Monopóliumok működhetnek tartós közérdek esetében (szállítás, posta, távközlés)

EU-ban a szabad verseny rovására a regulációnaknagy szerepe van:

• Mezőgazdaság

• Szén és acélipar

• Szállítás

Versenyjogi tilalmak

A bíróságok hatáskörébe tartoznak az alábbiverseny-felügyeleti eljárások:

– a tisztességtelen piaci magatartás tilalmábaütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás,tisztességtelen bojkott felhívás) ;

– a megtévesztő reklám és - meghatározott esetekben - a tilos összehasonlító reklámmegállapítás

A versenyjogi tilalmak alapvető fajtái

1. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma

2. Államra vonatkozó közösségi versenyjogiszabályok

3. Vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak

1. A tisztességtelen piacimagatartás tilalma

• Fő irányelv, minden tisztességtelenmagatartást általánosságban megtilt.

• Tilos gazdasági tevékenységettisztességtelenül - különösen aversenytársakat, a fogyasztók törvényesérdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibeütközően - folytatni.

Külön nevesített tilalmak1. hírnévrontás és a hitelrontás (előbbi az üzleti jó hírnévre,

utóbbi a hitelképességre vonatkozik

2. az üzleti titkot tisztességtelen módon (pl. munkaerő-csábítás útján) megszerezni vagy felhasználni

3. az olyan felhívás, amely harmadik személlyel fennállógazdasági kapcsolat felbontását célozza (bojkott-felhívás);

4. az utánzás, azaz árut vagy szolgáltatást olyan jellegzeteskülsővel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, amelyről a versenytársat szokták felismerni;

5. a licitálás, a versenyeztetés (versenytárgyalás, pályáztatás,árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságát megsérteni

2. A fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolásának tilalma

A fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz való jogát kívánja biztosítani, és két tiltott tevékenységet foglal magában:

– a fogyasztók megtévesztését,

– a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozóüzleti módszerek alkalmazását.

Fogyasztó nemcsak a vevő, hanem a megrendelő és a felhasználó is

A fogyasztó választási szabadságát indokolatlanulkorlátozó üzleti módszernek minősül, ha olyankörülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik:

– az áru, illetve az ajánlat valós megítélését,

– más áruval, ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását

A fogyasztó megtévesztése

Kiemelten a fogyasztó megtévesztésnek minősül:

– a valótlan tény állítása vagy a valós tényekmegtévesztésre alkalmas elferdítése

– a megtévesztő árujelző (védjegy) használata, bármilyen más megtévesztő tájékoztatás adása;

– ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg ajogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek

– az áru forgalmazásával, értékesítésével összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló bármely körülményrevonatkozó megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása;

– a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.

3. A gazdasági versenyt korlátozómegállapodás tilalma

A versenytörvény alapján tilos a vállalkozások közötti:

• megállapodás és összehangolt magatartás

• a vállalkozások társadalmi szervezetének, aköztestületnek, az egyesülésnek és más hasonlószervezetnek a döntése, amely

– a gazdasági verseny megakadályozását,korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyenhatást fejthet, illetve fejt ki.

A versenyt korlátozó megállapodás lehet:

• vertikális (mellérendelt felek: versenytársak, eladóés viszonteladó, stb. közötti),

• horizontális (alárendelt felek: eladó és vevő, stb. közötti)

KartelltilalomA versenyt korlátozó megállapodás tilalma vonatkozik :

– a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzletifeltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására(ún. árkartell);

– az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására (ún. kontigentáló kartell);

– a beszerzési források felosztására, valamint afogyasztók meghatározott körének valamely árubeszerzéséből történő kizárására (ún. piacfelosztó kartell);

– A piacra lépés akadályozására;• arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az

üzletfeleket megkülönböztetik

• a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Az érintett piacMeghatározásánál figyelembe kell venni:

– a megállapodás tárgyát alkotó árut;– a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a

teljesítés feltételeire tekintettel az ésszerűen helyettesítő árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait;

– a földrajzi területet

Nem minősül a kartelltilalomba ütközőnek a megállapodás, ha– egymástól nem független vállalkozások között jön

létre,– csekély jelentőségű (ún. bagatellkartel), – a kormány csoportmentességi rendeletben

mentesítette a megállapodást a tilalom alól.

3. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

Maga a gazdasági erőfölény nem tiltott.

Nemcsak egy, hanem több vállalkozás illetvevállalkozáscsoport közösen is lehet gazdaságierőfölényben.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek három csoportja:

– a kizsákmányoló visszaélés (a vevőket közvetlenül érinti; például az indokolatlanul magas árakalkalmazása),

– Korlátozó visszaélés (a vevőket közvetve érinti; például a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás),

– mindkét csoport jellemzőivel rendelkező esetek.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés feltételei:1) Gazdasági erőfölény:

- egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képesséteszi a releváns piacon a hatékony verseny megakadályozására azáltal,hogy versenytársaitól, vásárlóitól, a fogyasztóktól függetlenül viselkedik- ez nem feltétlenül azonos a nagy piaci részesedéssel, az önmagábanmég nem baj, mint ahogyan a versenyképesség sem az- egyéb vizsgálandó tényezők az erőfölény kapcsán például:

» további versenytársak piaci részesedése, s ennekviszonyulása/aránya a legerősebb piaci részesedéshez» piacra lépési akadályok» a vállalkozás vertikális integrációja» a termék marketingje, megkülönböztethetősége» a vállalat mérete, ereje

Gazdasági erőfölényAz érintett piacon gazdasági erőfölényben van, aki: • gazdasági tevékenységét a piac többi

résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja

A gazdasági erőfölény megítéléséhez kiemelten vizsgálni kell:– azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan

történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár– a vállalkozás illetve vállalkozáscsoport vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annakalakulását;

– az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedésekarányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági

befolyását.

4. A vállalkozások összefonódásánakellenőrzése

Kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően alakítható meghatározott feltételeket teljesítő fúziók.

Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha– két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás

összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad (fúzió),– egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy

közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett,

– több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általukirányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozásvalamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

A Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha avállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintotmeghaladja.

A cégfúziók ellenőrzése az EU-ban

• 1989 – rendelet a fúziók ellenőrzéséről

• Általában a költségkímélés és a hatékonyságnövelésének szempontjai dominálnak

• Vodafone bekebelezte a német Mannesmannt

• Brüsszel hozzájárulása kell ha:

– A cégek forgalma világviszonylatban eléri az 5milliárd eurót, vagy

– A közösségen belüli forgalom eléri a 250 millió eurót

– Kivéve ha bevételük 2/3-át egy tagállambanrealizálják

• 2001 GE és Honeywell International fúziójánakvétója

Államra vonatkozó közösségi versenyjogiszabályok

• Általában szociális, gazdasági, pártpolitikai okokmiatt avatkozik be

• Módszerek: állami pénzpumpálás,adókedvezmények, különleges jogok, államimegrendelések

• Unióban általános a tiltás, mégis a GDP 1,2%-átfordítják állami támogatásra cél ezkiegészítse az Unió támogatási politikáját

• Legszegényebb térségekben (GDP 75%)adókedvezmény max 50 % lehet

• Kis és középvállalkozások esetében max 65%

A vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak

Összeférhetetlenségi, versenytilalmiszabályokat tartalmaz:

• a Munka Törvénykönyve (Mt),

• a gazdasági társaságokról szóló törvény(Gt.)

A törvényekben leírt jogkövetkezményeivannak

1. További munkaviszony létesítése

• a munkáltató érdekeit kell szem előtt tartani atörvény tiltja, hogy a vezető jogszerűen további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyt létesíthessen (függetlenül attól, hogy azdíjazás ellenében vagy ingyenesen történik).

• Kivétel: a vezető tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenysége (ha a Munkaszerződés erről másként nem rendelkezik)

• A Gt. is kimondja, hogy nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben

2. A más gazdálkodó szervezetben való

részesedés korlátai• A nyilvánosan működő részvénytársaságban való

részvényszerzés kivételével egyik típusú vezető sem szerezhet részesedést - azaz nem lehet tulajdonos - amunkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonlótevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló másgazdálkodó szervezetben

• Gt. kimondja, hogy a vezető tisztségviselő (szintén a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével) nem szerezhet társasági részesedést a gazdaságitársaságéval azonos főtevékenységet is folytató másgazdálkodó szervezetben

3. A vezető ügyletkötéseire vonatkozó

tilalmak

• a vezető saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket nem köthet

• A Gt. a tilalmat kiterjeszti a vezető közeli hozzátartozójára (házastárs, egyeneságbeli rokon,örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek,örökbefogadó-, a mostoha- és nevelő szülő, valamint

testvér) és élettársára is

4. Bejelentési kötelezettség

A bejelentési kötelezettséget akkor kellteljesíteni, ha a közeli hozzátartozó:

– a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonlótevékenységet folytató, vagy a munkáltatóvalrendszeres gazdasági kapcsolatban állógazdasági társaságnak lett a tagja, illetőleg

– vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonytlétesített az ilyen tevékenységet folytatómunkáltatónál

Jogkövetkezmények a tilalmak

megszegése esetén

A munkáltató

• kártérítést követelhet, vagy

• kártérítés helyett követelheti, hogy– a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, a

vezető a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát a részére kiadja

– az arra vonatkozó követelését a munkáltatóraengedményezze

munkáltató az ebből származó igényét attól az időponttól számított 3 hónapon belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető ilyen magatartásáról tudomást szerzett

A Gazdasági VersenyhivatalA GVH állami költségvetési szerv, országos

hatáskörrel és illetékességgel:– eljár minden olyan verseny-felügyeleti ügyben, amely

nem tartozik a bíróság hatáskörébe,

– elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket azeurópai közösségi versenyszabályok a tagállamiversenyhatóság hatáskörébe utalnak.

– A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő, a szerv a kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll.

– Konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt

– 1999-től: Támogatásokat Vizsgáló Iroda

A verseny-felügyeleti feladatokA GVH verseny-felügyeleti feladatait az alábbi

jogszabályok határozzák meg:– a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény),

– az ártörvény (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.törvény),

– a reklámtörvény (a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény).

A verseny-felügyeleti eljárás főbb szabályai

A GVH által lefolytatott verseny-felügyeleti eljárások főbb területei:– fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,

– versenyt korlátozó megállapodások,

– erőfölénnyel való visszaélés,

– összefonódások ellenőrzése.