2011.01.14. Maharishi Tanítása a Bhagavad Gítáról - 1. a Gítá Jelentősége És Háttere

Post on 08-Sep-2015

216 views 1 download

description

Gítá jelentősége

Transcript of 2011.01.14. Maharishi Tanítása a Bhagavad Gítáról - 1. a Gítá Jelentősége És Háttere

  • Maharishi tantsa a Bhagavad Gtrl 1. A Gt jelentsge s httere

    Maharishi Bhagavad Gtrl szl tantsainak rvid sszefoglalst olvashatjuk az albbi cikksorozatban, Thomas Egenes sokszor idzett munkja nyomn.

    A Bhagavad Gt a magasztos r (bhagavn) neke (gt), melyet upanisadnak (titkos tantsnak) is szoktak nevezni, utalva arra, hogy a Gt az upanisadok blcsessgnek mintegy kvintesszencijt foglalja magban. A Gt egyik dhjna-slkja szerint az Upanisadok a tehenek, kiknek tejt Krisna, a tehnpsztorok fejedelme kifeji Ardzsuna, a borj szmra, a blcs elmj emberek pedig lvezi ennek a kifejt, nagyszer halhatatlann tev nektrnak, amely nem ms, mint a Gt:

    szarvpanisad gv dgdh gpla-nandanahprth vatszah szudhr bhkt dugdham gtmritam mahat

    A hagyomny szerint a Gt szerzje Vjsza, aki egyben a Mahbhrata, a 18 nagy purna s a Brahma-sztra legends rja, valamint a ngy vdikus szanhit szerkesztje. A Vjsza sz egyszeren szerkesztt jelent, s ltalban gy tartjk, hogy e mvek szerzi hagytk, hogy nevk ismeretlensgben maradjon, mikzben egyszeren csak a Vjsza szval utaltak szemlykre.

    Maharishi azonban Vjszrl gy r, mint egyetlen szemlyrl, akit az rja kultra legnagyobb trtnetrjaknt tartanak szmon. Nem abban az rtelemben kell t trtnetrnak nevezni, hogy idrendben feljegyezte az esemnyeket. Maharishi gy r rla: Mint lelkiismeretes s teljes mrtkben integrlt ember, nem tudta volna megrni e felmrhetetlenl hossz idszak trtnett napok s vek sorrendjben. Csupn egyes esemnyeket vlasztott ki, s olyan mdon jegyezte le ket, hogy az minden kor embere szmra ihletknt s tmutatknt szolgljon a fejlds tjn.

    A Bhagavad Gt 18 fejezete a Mahbhrata hatodik knyvnek, a Bhsma Parvannak 23-40. fejezett kpezi. Maharishi szavaival lve ez az let enciklopdija. Tbb szvegmagyarzatot rtak hozz, mint brmely ms szentrshoz. A legrgebbi s egyttal legszlesebb krben ismertt vlt kommentr Sankara Gt Bhsjja. A tovbbi kommenttorok kztt talljuk nandagirit, Srdhart, Madhuszdant, Jmuncsrjt, Rmnudzst, Madhvt, Nimbrkt s Vallabht. A legfontosabbak ezek kzl a hrom kiemelked csrja, Sankara, Rmnudzsa s Madhva kommentrjai. Maharishi gy magyarzza az csrja kifejezst: olyan szemly, aki felfogja a szentrsok rtelmt, azt msoknak tantja s maga is gyakorolja ezt a tantst.

    Maharishi magyarzata, melyet a Bhagavad Gt els hat fejezethez fztt, Sankara kommentrjt kveti. Mint megjegyzi: E magyarzat ltalnos koncepcija kiegszts a nagy Sankara egyedlll ltsmdjhoz s mlysges blcsessghez,

  • amelyet Gt Bhsjjban tr elnk.

    A Bhagavad Gt kerett a Mahbhrata trtnetnek legdrmaibb pillanatai adjk. Az eposzban a vak kirly, Dhritarstra a Kuru dinasztia feje. Fiatalabb fivre pedig a Pndava kln. Pndunak t fia van: Judhisthira, Bhsma, Ardzsuna, Nakula s Szahadva. Dhritarstra szz fia kzl Durjdhana a legidsebb. A kt nemzetsg a kirlysg feletti hatalomrt szll harcba. Unokatestvrk, Krisna, a jdava trzs feje, megprblta megbkteni ket, m a hbor elkerlhetetlenn vlt. Krisnt mindkt fl tisztelte, s a hbors elkszletek sorn Adzsuna s Durjdhana egyarnt megltogatta t, hogy segtsgt s tmogatst krje. gy trtnt, hogy ltogatsuk ugyanarra az idre esett. Krisna azt grte, hogy egyik flnek odaadja az egsz hadseregt, mely aktvan rszt vesz a harcban, a msik oldalhoz pedig maga csatlakozik, m nem fog harcolni. Durjdhana a sereget vlasztotta, Ardzsuna pedig Krisnt, aki grethez hven, hogy nem fog harcolni kocsihajtknt segti Ardzsunt.

    Ahogyan a vitzek megfjtk harci krtjeiket, s a seregek szembenztek egymssal a harcmezn, Ardzsuna arra krte Krisnt, hogy harci szekert hajtsa a kt harcol fl kz, hogy vgigtekinthessen mindenkin, aki harcra kszen sszesereglett Kurukstrn, a kuruk mezejn. Maharishi tnyleges trtnetknt tekint az esemnyekre, m azt is megjegyzi, hogy a kauravk s a pndavk serege a dharma mezejn lv pozitv s negatv erket szimbolizlja. Dhritarsta a harcteret dharmakstrnak, a kozmikus trvny skjnak nevezi a szembenll erk itt a pszichs, a trsadalmi s kozmikus szinten meglv erket jelentik meg.

    Vgigtekintve a szembenll feleken, melyekben mindkt oldalon rokonai kszlnek harcba szllni, Ardzsunn rendkvli egyttrzs lesz rr. ja kicsszik kezbl, tagjai remegnek, majd bnattl sjtva roskad le harci kocsijban. Lelkt megosztja a ktelessg hvsa s a szeretet ereje, mintegy a szv s az elme szava kztt rldik. Ha az igazsgossg szavt kveti, a szeretet ellen kell lzadnia, s el kell puszttania harcra kszen sszesereglett rokonait. Ha viszont a szeretet parancsnak engedelmeskedik, fel kell ldoznia az igazsgossgot, s meg kell adnia magt a gonosznak. Nem kpes arra, hogy brmit kezdemnyezzen, mivel rr lesz rajta a ktely azt illeten, hogy mi a leghelyesebb cselekvs. Maharishi kijelenti, hogy akit a ktely tart a markban, s nincs eslye arra, hogy egy szlesebb ltkrrel rendelkez, blcs szemlyre leljen, az olyan, mintha a hall markba kerlt volna. E szlesebb ltkr blcs Ardzsuna bartja s kocsihajtja, Krisna. Ardzsuna azt szeretn megtudni Krisntl, hogy a cselekvs mely tjt lenne helyes kvetni, mi volna a dharmnak, a termszeti trvnynek leginkbb megfelel cselekvs.

    sisjasz t ham sdhi mm tvm prapannam

    Tantvnyod vagyok, tants engem, mivel nlad vettem menedket krleli Krisnt. (BhG 2.7.)

  • A tantvny tudsrt s sztnzst jrul a mester el, oly mdon, ahogyan a foly kzelt az cenhoz. A mester, akrcsak az cen, elgedett a maga teljessgben s nincs szksge semmire. Nem megy oda a tantvnyrt, neki nincs szksge a tantvnyra. A tantvny az, akinek bernek kell lennie a dnt pillanatban, ksznek arra, hogy felfogja a mesterben lv lehetsgeket. Ardzsuna felismeri sajt szksgt, s nmagt Krisna tantvnynak (sisja) nevezi. Amikor pedig a tantvny kszen ll, a mester szavai nem hullanak a tudatlansg kemny ksziklira.

    Krisna a tuds hordozja, Ardzsunnak pedig meg kell nylnia irnyban, hogy az igazsg magva szrba szkkenhessen. Ardzsuna tudatlansga a tapasztalat hinyn alapszik. Krisnnak nem csupn intellektulis tudst kell nyjtania Ardzsunnak, hanem az igazsg kzvetlen megismerst s tapasztalst. Krisna ezt a 11. fejezetben teszi meg, amikor a kozmikus ltomsban rszesti Ardzsunt. Azt is felfedi Ardzsuna szmra, hogy miknt eszmlhet az egsz vilgegyetemre oly mdon, hogy a vilgegyetem alapjra, sajt nvaljra eszml. A msodik fejezet 45. versben, illetve a hatodik fejezetben Krisna megtantja annak a mdszert, amely ltal ez az nmagra val eszmls vgbemehet. Szavai a blcs felismersek radatt vltjk ki Ardzsunban, s szvnek legmlyig hatolnak. Ardzsunnak pedig hatalmas szerencsje, hogy ber marad abban a dnt rban, amikor az isteni valsg halovny kpzete hajnalodni kezd.