LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

1. Logisztikai alapok modul

A logisztika fogalma és története:

A logisztika szó görög eredetű, a logo ~ gondolkodni (logos=értelem,

logistikos=logikusan gondolkodni) szóból származtathatjuk.

• Kr. e.1. évszázadra tehető az első megjelenése. Logisticon c. műben Marcus

Tarentus Varro említette, mely 3-6 éves gyerekek „gondozásával” foglalkozott.

• A római hadsereg sikeressége nyilvánvalóan a hadsereg sikeres ellátásának,

utánpótlásának is köszönhető. Ezt a tevékenységet látták el az un.”logistas”-ok.

• Kr.u. 900 VI.

Leo bizánci

császár:

Harcászat

című

művében: „A

logisztika

dolga, hogy a

hadsereget

zsolddal

ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci

eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.”

• 1830. Jomini (francia, 1779-1869) Napóleon tábornoka: katonai szervezési

intézkedések összefoglalása. Szerinte a logisztika: „csapatmozgások,

csapatutánpótlások, valamint erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati

művészete és alkalmazott tudománya” volt.

• 1917. Thorpe katonai szakíró: „Pure Logistics” (Tiszta logisztika) c. művében a

logisztika a 3. alappillére (a stratégia és a taktika mellett) a hadviselésnek.

• Sokáig katonai tevékenységként értelmezhető a logisztika,

1

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

• a huszadik század második felére tehető (1950), amikor már jelentős vállalati,

gazdasági, sőt tudományos értelmezést kap ez a terület.

Mi az elkövetkezőkben a logisztikát, mint vállalati tevékenységet fogjuk vizsgálni,

vállalaton belüli működését, vállalati területeket összehangoló, rendszerré szervező

szerepét, valamint a globális gazdaságban betöltött helyét állítjuk középpontba.

2

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

A logisztika definíciói:

„Logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás

területén” (1975)

Jünemann (1989): „ A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk

rendszereken belüli áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és

ellenőrzésével foglalkozó tudomány”

Amerikai Logisztikai Tanács (1993): nyersanyagok, félkésztermékek,

késztermékek és a hozzájuk kapcsolódó információk hatékony áramlásának

tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a

vevői igényeknek megfelelően.

Magyar: anyagok, energiák, információk rendszereken belüli és rendszerek

közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos

tevékenységek összessége. Magában foglalja az R-S-T folyamatokon kívüli

tevékenységeket is (pl. csomagolás)

„A logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása.”

(Készletszempontú megközelítés)

„A logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó

információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és

költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a

vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics

Management)

„A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet

integrálja, amelyek egyrészt elősegítik a termékek áramlását a

nyersanyaglelőhelyektől a végső felhasználásig, másrészt az információk

áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket azzal a céllal, hogy biztosítsák a

megfelelő szintű és elfogadható költségű áruellátást.” (Dr. Benkő János:

Logisztikai tervezés)

3

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

„A logisztika feladata:

• a megfelelő termék,

• megfelelő minőségben,

• megfelelő mennyiségben,

• a megfelelő helyen,

• a megfelelő időben,

• a megfelelő felhasználónak,

• a megfelelő költségen történő rendelkezésére állásának a biztosítása.”

(7M definíció)

7M definíció (Kovács Zoltán: Logisztika)

Létezik 9 M definíció is, ahol az előző 7 kiegészül:

megfelelő anyag

megfelelő információ

megfelelő energia

megfelelő személyek

Felhasználó(VEVŐ)

Minőség

Hely

Állapot

Termék

Idő

Költség

4

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

A megfelelő információ

Az a szükséges, és elégséges információ, amely közvetlenül befolyásolja a kiszolgálási

folyamatot.

Az információ haladási iránya egyrészt megegyezik az anyagi folyamatokéval, másrészt

ellentétes irányú, mely a vevőtől a gyártóhoz visszafelé valósul meg.

Ezáltal - a mai kommunikációs technológia segítségével - egységes és azonnali reagálás

válik lehetővé a piaci igényekre, illetve azok változására.

Az információ vonatkozhat: anyagra, az anyagáramlásban résztvevő elemekre.

Az információ: megelőzi, kíséri vagy követi az anyagáramlást.

A megfelelő anyag biztosítása

Az anyag lehet: nyersanyag, alapanyag, segédanyag, késztermék, félkész termék,

fogyasztási cikk, alkatrész, stb.

• alapanyagok (pl. cement),

• alkatrészek (pl. csavar),

• kellékek (pl. cipőfűző),

• részegységek (pl. tápegység), félkész (pl. fagyasztott élelmiszer),

• késztermékek (pl. akkumulátor) biztosítását.

5

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

A definíciókban találhatók közös csomópontok, amelyek a logisztikai tevékenység

lényegét testesítik meg. Ide tartozik többek között a vevőorientáltság, valamint a

rendszerszemlélet.

A logisztika számára az összrendszer optimális, költséghatékony működése fontosabb,

mint bármely rész optimális és költséghatékony működése.

Cél: az összköltség minimalizálása

A logisztikai szemlélet öt alapvető jellemzője:

• rendszerszemlélet

• folyamatközpontúság

• keresztmetszeti funkció

• összköltség-szemlélet

• vevőközpontúság

A legfontosabb logisztikai tevékenységek:

- szállítás

- rakodás

- raktározás és tárolás

- csomagolás

- anyagkezelés

- termelés

- termelés programozás

- termelés irányítás

- készletgazdálkodás

- megrendelések feldolgozása

- vevőszolgálati tevékenységek

- termékazonosítás

- igények előrejelzése

- beszerzés

- elosztási kommunikáció

- üzem és raktártelepítés

- visszárukezelés

- alkatrészellátás

- selejtezés

- egységrakomány-képzés

- információkezelés

A logisztika interdiszciplináris tudomány (több tudomány területet integrál)

Az alábbi ábrán a logisztikával szoros kapcsolatban álló szakterületeket láthatjuk:

6

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

(Prezenszki: Logisztika I.)

Megfigyelhettük tehát, hogy a logisztikai gondolkodásmód középpontjában a rendszer áll.

Vajon a logisztikai rendszer milyen elemekből épül fel?

LOGISZTIKA

Közlekedés-technika

Gyártástechnika

Szállítás- és rakodástechnika

Üzem- és vállalatgazdaságtan

MarketingInformatika

Kommunikációs-technika

Raktározás-technika

Csomagolás-technika

7

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

(Ctrl+klikk a képre, hogy a rendszer felépítését folyamatában lássa!)

Forrás: Kovács Zoltán: Logisztika

A logisztika az ókortól napjainkig hosszú utat járt be, míg olyan fontos vállalati területté

vált, mint napjainkban. A fejlődés több lépcsőn ment keresztül, ezek legfontosabbjai:

1. lépcső: Tömegtermelés: A második világháború után a legfontosabb feladat a lakosság

ellátása volt olcsó, tömegtermékekkel. Ez volt a tömegtermelés időszaka, amikor a

vállalatok célja olyan technológiák alkalmazása volt, mellyel a fent említett célt (olcsó

gyártás) meg tudták valósítani.

2. lépcső: Hatékonyság: A későbbiekben már a cél az lett, hogy adott termékeket minél

kisebb költséggel lehessen előállítani, a vállalatok irányítását lehetőleg minél kisebb

ráfordításokkal lehessen megvalósítani. Ez a hatékonyság időszaka.

8

LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET

3. lépcső: Marketing: A magas kibocsátási szinthez vevői igények is szükségesek. A

vevői igények formálásához, befolyásolásához, új igények felkutatásához a marketing

fejlődése adott lehetőséget.

4. lépcső: Logisztika: Nagyszámú termék, vevők milliói, beszállítók megjelenése, mind-

mind azt a problémát eredményezte, hogy egyre nehezebb módon lehet a különféle anyag-

és információáramokat kordában tartani, optimális szintre hozni. Így kapott az elosztás a

logisztika igen fontos szerepet a vállalatok, a gazdaság életében.

A logisztika céljainak változása 1950-től napjainkig. (ábra: Log. Menedzsment 24.

oldal)

A logisztika fejlődésének okai:

A termékek életciklusa csökkent az elmúlt 15-20 évben.

Az átfutási idők túl hosszúak.

9

Logi

sztik

ai te

ljesí

tmén

y

1950 1970 1985 1995 2005

A termelés támogatása

Az értékesítés támogatása

Értéknövelt szolgáltatások

Vevő kiszolgálás

A logisztika célja

Ábra: E-T-E rendszer

Hiányosságok ellátás-elosztás rendszerében:

- Hosszú szállítási idő

- Nagy szállítási ráfordítás

- Magas raktári költségek

- Rugalmatlan szállítás

- Nagy anyagveszteség

Hiányosságok termelés rendszerében:

- Hosszú átfutási idő

- Rugalmatlanság

- Információ hiány

- Pontatlanság

- Stb.

Hiányosságok a kapcsolódási helyeken:

- Nem összehangolt szállítási technológiák

- Nem összehangolt információs technológiák

- Nem kompatibilis számítógépek alkalmazása

- Stb.

A hosszú átfutási idők okai: a lerövidült termelési időkhöz, ennek többszörösét kitevő

ellátási-, elosztási idők kapcsolódnak.

Kutatás (Siemens, 1990.): az átfutási idők aránya:

• Gyártási~: 15%• Ellátás~: 60%⇒25% nyugalmi állapot (tárolás)• Elosztás~: 25 %⇒15% nyugalmi állapot (tárolás)

⇓

Σ 40 %-ban az anyaggal nem történik „semmi”!

Beszállítók Ellátás Termelés Elosztás Fogyasztók

Anyagáramlás Információáramlás

Megoldás:

• Technikai, technológiai fejlesztéssel (pl. gépesítés, automatizálás)

• Szervezési fejlesztéssel.

• JIT elv

• Kanban módszer

• MRP módszer

• A számítástechnika széleskörű alkalmazása:

- CIM: számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszer: gyártási mélység

csökken, az ellátók száma nő

- CAD: számítógéppel segített gyártmánytervezés

- CAM: számítógéppel segített gyártás

- CAP: számítógéppel segített folyamattervezés

- CAQ: számítógéppel segített minőségellenőrzés

- CIL: számítógéppel integrált logisztikai rendszer

- CIT: számítógéppel integrált szállítórendszer

A közlekedés szerepe a logisztikában: közvetítő tényező ⇒Tér és idő áthidalás

Összemosódik:

- A távolsági áruszállítás

- Az üzemek közötti anyagmozgatás.

- Az üzemi belső anyagmozgatás

Cél: ne keletkezzenek torlódások a termék fogyasztóhoz való eljutásakor⇒a rugalmas

gyártórendszerhez rugalmas szállítórendszer kell.

A jövő logisztikáját befolyásoló tényezők:

• termékváltozatok száma nő

• bővülő JIT-elvű gyártás

• rugalmasság, megbízhatóság igénye

nő

• nő a rendelésekre való gyártás

részaránya

• növekvő fuvarköltségek

• globalizáció

• Integrált ellátási hálózatok alakulnak ki

• tovább csökken a gyártási mélység

• raktározás szerepe

változik (mozgótárolás)

• árképzési rendszerek változása

• termeléstervezés

jelentőségének növekedése

• nagyobb értékű termékek

• növekvő vevői elvárások

• logisztikai outsourcing

• az időtényező szerepe felértékelődik

• környezetvédelmi szempontok pl.

hulladék újra hasznosítás

• információáramlás jelentőségének további

növekedése

• logisztikai központok száma nő

• információcsere szerepe nő

• a szolgáltatási színvonal szerepe nő

• nagyobb hangsúlyt kap a kooperáci

A logisztika által integrált területek:

Ellátás (beszerzés): alapanyagok, alkatrészek, félkész-termékek, fogyasztási cikkek,

segédanyagok, energia, információ

Elosztás (értékesítés): felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás

Gazdasági rendszer-gazdálkodó szervezet: termékek előállítása,

szolgáltatás végzése, üzemeltetés:

- Vállalati logisztika (ipari~, kereskedelmi~, közlekedési~, hulladékkezelési ~)

- Banki~

- Korházi~

- Stb.

A logisztika fontos vállalati funkció. Beépül, sőt behálózza a vállalati tevékenységek

sokaságát (keresztmetszeti funkció). De a logisztika nem kizárólag vállalati funkció. Nem

csak vállalaton belüli funkciókat köt össze, hanem vállalatok közötti kapcsolatokat hozhat

létre, valamint a makrogazdaság további szereplőivel is kölcsönhatásban van.

A logisztika vállalaton belül elfoglalt helye

Vállalati logisztika

A vállalat: anyagáramlás szempontjából olyan nyílt rendszer, amely a beszerzési és

értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez.

BESZERZÉS

TERMELÉS

ÉRTÉKESÍTÉS

INNOVÁCIÓ

MUNKAÜGY

PÉNZÜGY

LOGISZTIKA

Alapfunkciók

Keresztmetszeti

Funkciók

A vállalati logisztika feladata:

A vállalati logisztika teljes körűen magában foglalja a vállalaton belüli és azokat átfogó

mindazon feladatokat és intézkedéseket, amelyek biztosítják az üzem működéséhez szükséges

anyagok és a hozzákapcsolt információk áramlását. Ennek megfelelően a vállalati logisztika

nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek (R-S-T)

összessége, hanem:

• a vállalat egészét átfogó folyamat, mely tervezi, szervezi, irányítja, végrehajtja és

ellenőrzi az anyag- és információáramlást a nyersanyag beszállítástól a készárú

kiszállításig,

• hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalat tevékenységre, így pl. a

gyártásszervezésre, termelésprogramozásra, anyaggazdálkodásra, szervezeti

struktúrára, információrendszerre, stb.

• biztosítja a vállalat működési céljának elérését.

A logisztikai gondolkodásmódból, a rendszerszemléletből adódóan – amely a logisztika

definíciójához hozzátartozik – a logisztika és a többi vállalati funkció között olyan

kapcsolatnak kell kialakulnia, amely a vállalati működés egésze szempontjából hatékony

és optimális.

Nem az a cél, hogy az egyes vállalati funkcionális területek maximálisan hatékonyak,

optimális működésűek legyenek. Az elsődleges cél a vállalat egészének optimuma!

(rendszerszemlélet)

Ahhoz tehát, hogy a vállalat működése optimális legyen, az szükséges, hogy a különböző

vállalati területek között kiegyensúlyozott viszony legyen.

Beszerzési piac Iparvállalat Értékesítési

piac

ÁruadatokPiaci adatok

Alap-, segéd- és üzemanyagok

Megrendelések Megrendelések

Késztermékek

A vállalati rendszer kapcsolódása a környezetéhez

Input Output

Logisztika és a termelés kapcsolata

A logisztikai tevékenységek nagy része a vállalat termelő tevékenységével van

összefüggésben. A termékek előállításához szükséges alapanyagokat, félkésztermékeket a

termelés helyszínére kell szállítani, ezen alapanyagokat, gyártásközi készleteket, valamint

az elkészült termékeket raktározni kell, készletezési rendszert kell létrehozni.

Logisztika és marketing kapcsolata

Versenyképessé akkor válhat egy vállalat, ha a vevői megelégedettség irányába magas

szintű, ha a vállalat vevőorientált. Ez piaci részesedést növelhet, új vevőket hozhat a

vállalat számára. Így például elengedhetetlen feltétele a versenyképességnek többek

között a termékek pontos, megbízható kiszállítása, amely egy részt logisztikai feladat,

másfelől viszont jelentős marketing feladat is. Ugyanez a gondolat igaz a beszerzési

oldalra is.

Pl. optimális forrásból szerezzék be az anyagokat⇒piacfeltáró technikákra van

szükség⇒marketing

Kapcsolódási pontok a marketing és a logisztika között:

• Beszerzési piac: kínálatok mérlegelése, make or buy döntés, stb.

• Értékesítési piac: fogyasztói magatartás vizsgálat, piacbefolyásolás, stb.

• Értékesítés utáni szolgáltatások. Nagy hangsúlyt kell fektetni ezekre (szerviz,

alkatrész-utánpótlás, nyomon követés, újrahasznosítás.). Ez szintén marketing és

logisztikai feladat.

Logisztika és műszaki fejlesztés (K+F) kapcsolata

A logisztikának a műszaki fejlesztés szempontjából hasonló viszonya van, mint a termelés

esetén. A próbagyártások alapanyag-ellátását meg kell oldani, szállításokat kell végezni,

meg kell oldani a raktározási feladatokat, valamint a hulladékok kezeléséről sem szabad

megfeledkeznünk.

A vállalati logisztika tevékenységei:

Iparvállalat logisztikai modellje:

Logisztikai rendszerLogisztikai rendszer: egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó (nyelő) közötti anyag

és információ áramlásában szereplő eszközök, létesítmények, szervezetek összessége.

A logisztikai rendszer elemei:

• Eszközök: vasúti, közúti, vízi, légi járművek, szállítógépek, anyagmozgató gépek,

rakodógépek, raktári állványok, stb.

• Információs eszközök: adatfelvevő, adatrögzítő, adattároló, átviteli és

adatfeldolgozó hardver és ezeket működtető szoftverek.

• Létesítmények: épületek, területek, utak, szállítópályák, stb.

• Szervezet: az anyag és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.

• Logisztikai menedzsment: a szervezetet, a feladatai ellátása érdekében célirányos

munkavégzésre inspirálja.

Késztermék készletezésElosztástervezésRendeléskezelésSzállításVevőszolgálat

LOGISZTIKALOGISZTIKA

FIZIKAI FIZIKAI ELOSZTÁSELOSZTÁS

Beszerzés

Gyártási készletezésRaktározásAnyagkezelésIpari csomagolás

Igény előrejelzés

Termeléstervezés ANYAG-GAZDÁLKODÁSANYAG-GAZDÁLKODÁS

Szükséglettervezés

A logisztikai rendszer szerkezete:

Szál

lítók

Területek

(szolgáltatások)

Vállalat

Vev

ők

Beszerzés Termelés Értékesítés

KészletmenedzsmentAnyag-és

alkatrész

készlet

Félkész-termék

készlet

Késztermék-

készlet

Anyagi folyamatok

menedzsmentje

Beszállítás,

raktározás

Anyagmozgatás,

raktározás

Kiszállítás,

raktározás

Információ

menedzsment

Kínálat-

menedzsment,

szállító-

nyilvántartás

Termelési

program és

folyamat-

nyilvántartás

Kereslet-

menedzsment,

vevőnyilvántartás

Az értékesítés során eladásra kínált termékek, javak vagy szolgáltatások valamilyen emberi

szükséglet kielégítését szolgálják. (hasznosság=szükségletkielégítő képesség)

Rendszerszemlélet: nem elegendő a rendszer elemeinek ismerete, a közöttük lévő

kapcsolatok, összefüggések ismerete is szükséges⇒komplex gondolkodásmód

Cél: a szuboptimális (sziget) megoldások elkerülése⇒összköltség minimalizálása!

Költségfüggvény⇒Teljes költség koncepció

A logisztikai költségek gyakran az összköltség 8-43%-át teszik ki.

A költségek egy lehetséges felosztása: (ábra: Log.men.40. oldal)

• Gyártási költségek: 48%

• Marketing költségek: 27%

• Logisztikai költségek: 21%

• Nyereség: 4%

Kimutatás: a logisztikai költségek 1%-os csökkentése = értékesítési volumen 5%-os

emelkedésével (a vállalati nyereség szempontjából)

A vevői elégedettség, kiszolgálási színvonalAz elégedettség az elvárás, a meg nem felelés folyamata.

Amennyiben a Beszállító teljesítménye azonos, vagy meghaladja a vevő elvárásait, akkor

a Vevő elégedett! Ellenkező esetben nem!

Logisztikai célfüggvény:

LT=f(VSZ;KL)

LT = logisztikai teljesítmény

VSZ = vevőkiszolgálási szint

KL = összes logisztikai költség

A logisztikai szolgáltatások színvonala: (ábra: Log.I. 54.oldal)

Cél: az összköltség csökkentése és a színvonala növelése

A színvonal függ:

• Átlagos kiszolgálási idő (SzI): a megrendeléstől a kiszállításig eltelt idő

• Megbízhatóság (SzM): annak a valószínűsége, hogy a szerződésben vállalt

határidők tarthatók-e, lesznek-e kielégítetlen igények, stb.

• Rugalmasság (SzR): a megrendelői igényekhez való igazodás képessége és mértéke

• Minőség (SzQ): pl. az igények pontos kielégítése, hibás teljesítések száma

• Készenlét:

Szolgáltatás színvonal mutatók számítása (Logisztikai Menedzsment 73. oldal):

Mutatószámok csoportosítása:

• Abszolút mutatók: utánpótlási idő, átfutási idő, készlethiányos napok száma,

reklamált áruk mennyisége, selejtes darabszám, stb.

• Százalékos mutatók: pl. határidőre teljesített rendelések száma az összes

rendeléshez viszonyítva.

Mintafeladat:Egy vállalat az alábbi táblázatban megadott időtartamok alatt elégítette ki vevője megrendeléseit.(az időtartamok a megrendelés beérkezése és az áru kiszolgáltatási időket tartalmazzák) Számítsa ki az átlagos szállítási időt, majd a további adatok alapján határozza meg a szállítás minőségét, rugalmasságát, és a kiszállítási készenlétet!

Vevőkiszolgálási mutatószámok

Szállítási időT1= 5T2= 9T3= 8T4= 6T5= 10T6= 3T7= 6T8= 4T9= 7

T10= 12T11= 11T12= 7

Összeg 88N [db]= 12

Szállítási idő: SZI [nap]= 7,3

Szállítási minőség

Hibás kiszállítás HK [db]= 4

Hibás idejű kiszállítás HI [db]= 4

MN H ISZ

N−=

Szállítási minőség: SZQ [%]= 67% SZM [%]= 67%

NT

SZI IN

I ∑== 1

NHKNSZQ −=

Szállítási rugalmasság

Teljesített mennyiségre Vmt [db]= 3

Teljesített határidőre Vit [db]= 3

Összes mennyiségre Vm [db]= 12

Összes határidőre Vi [db]= 12

Szállítási rugalmasság: SZR [%]= 25%

Kiszállítási készenlét

Extra kiszállítás EK [db[= 3

Összes kiszállítás ÖK [db[= 24

Kiszállítási készenlét KK [%]= 13%

Logisztikai költségek közötti konfliktusok: (Logisztikai Menedzsment 39. oldal)

ÖKEKKK =

100mt itR

m i

V VSZV V

+= ⋅+

A logisztikai rendszer térbeli struktúrája:

Csomópontokból és azokat összekötő élekből áll.

A csomópont lehet:

• kitermelő hely (forrás), termelőhely (pl. munkahely), felhasználó hely (nyelő)

• tároló elem (raktár: időáthidalás)

• gyűjtő elem (anyagáramokat egyesítenek),

• elosztó elem (anyagáramokat osztanak el),

• stb.

A logisztikai rendszer lehet: (Log.I. 42. oldal, ábra)

a) egylépcsős, közvetlen kapcsolatú: nem szakad meg az anyagáram, nem kell

pluszrakodás, tárolás, stb.

b) többlépcsős, közvetett kapcsolatú: az anyagáram egy vagy több olyan helyen

megszakad, ahol gyűjtési vagy elosztási funkció is van. Plusztárolásra,

rakodásra, válogatásra, rendelés-összeállításra, stb. is szükség van.

• gyűjtő rendszer: több feladó egy leadó hely

• elosztó rendszer: egy feladó több leadó hely

• gyűjtő-elosztó rendszer: több feladó több leadó hely

A logisztikai rendszerek főbb csoportjai:

Makrologisztikai rendszerek: egy ország, vagy egy gazdasági körzet határain

belül helyezkednek el.

Mikrologisztikai rendszerek: egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó

szervezetek (pl. magánvállalkozások) logisztikai rendszerei. Főbb csoportjai:

vállalati, katonai, egyéb szervezetek (kórházak, bankok) logisztikai rendszerei.

Metalogisztikai rendszerek a makro- és mikrologisztikai rendszerek szintjei

között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési)

láncban működő rendszerek (pl. termelő, kiskereskedelmi, nagykereskedelmi,

közlekedési, illetve szállítmányozó vállalatok) logisztikai alrendszereinek

együttműködéseként jönnek létre.

A metalogisztikai rendszerekben több egymástól gazdaságilag, jogilag független

szervezet működik közre az anyagáramlás megvalósításában. Közöttük a szerint

LOGISZTIKAI RENDSZEREK

Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai

vállalati

kereskedelmi szolgáltatóipar

katonai egyéb

Logisztikai vállalati

Egyéb szolgáltató

Fuvaroztató

vállalatok

koop.

Logisztikai

vállalatok

koop.

Logisztikai és

fuvaroztató

vállalatok

koop.

tehető különbség, hogy milyen vállalatok kooperálnak a logisztikai feladatok

megoldásában:

Különböző fuvarozási vállaltok közötti kooperáció (pl. egy közös áruelosztási

rendszer létrehozásához),

logisztikai vállalatok közötti kooperáció (pl. a különböző feladatokra

specializálódott szállítmányozó vállalatok,

logisztikai vállalat és fuvarozó vállalat közötti kooperáció (pl.

iparvállalat megbíz egy logisztikai vállalatot termékeinek szállításával).

A vállalati logisztikai rendszerek a vállalatok jellegétől, funkciójától függően:

Iparvállalati,

kereskedelmi vállalati,

szolgáltató vállalati (alapvetően eltérhetnek egymástól, attól függően,

hogy logisztikai funkciójuk vállalatról, vagy egyéb szolgáltató, pl.

javító, vállalatról van szó).

A vállalaton belüli és a vállalatok közötti anyagáramlás különböző: anyagmozgató,

raktározási és áruszállítási alrendszerek együttműködésének eredményeként jön létre.

A vállalat logisztikai céljai:

a szállítási határidők rövidítése,

a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése,

a kapacitások kihasználása,

a készletszintek csökkentése,

rugalmasság,

a rendszer áttekinthetősége,

a termék jó minősége,

környezetvédelem,

megfelelő szolgáltatások nyújtása.

A meghatározott célok részben a vállalat gazdaságos működéséből,

versenyképességének megteremtéséből ill. megtartásából, részben a vevők (fogyasztók,

az ellátást igénylők) elvárásaiból következnek. Ezek közül az elvárások közül néhány:

a kért (vállalt) határidők teljesítése,

a mennyiségi és minőségi tényezők kifogástalan teljesítése,

megfelelő ár,

gyorsaság,

rugalmasság az esetleges módosítási igényekkel kapcsolatban,

megfelelő szerviz-tevékenység, stb.

A célok elérése érdekében a vállalat logisztikai feladatait megfelelő szinteken (stratégiai

– taktikai – operatív) kell meghatározni és megoldani.

A vállalati logisztika tipikus alrendszerei:

A vállalati logisztika annak következtében, hogy a vállalat teljes körű anyag- információ-,

érték-, energiaáramlási (emisszió) folyamatait átfogja, egy bonyolult rendszert hoz létre. A

jobb áttekinthetőség és az egyszerűbb irányíthatóság érdekében ezért alrendszerekre bontják,

melyek a termék-előállítási folyamat egyes szakaszaihoz kötődnek.

1. Beszerzési logisztika

Feladata: a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára

az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban,

mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.

A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók

meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag-

és információáramlást (1. ábra)

2. Termelési logisztika

2. ábra Termelési logisztika

A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül – a

késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-,

és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes

fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a

gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot

képez.

Főbb feladatai:

a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás

munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel

technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás

termelésközi készletekkel való gazdálkodás

műveleti idők meghatározása

termelési vezérprogram kialakítása

optimális sorozatnagyság meghatározása

A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás,

termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően

befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép

által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat

már nehezen szétválaszthatóvá válik. Azt gyakran integráltan kell kezelni. (2. ábra)

3. Elosztási logisztika

Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek,

valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg.

3. ábra Elosztási logisztika

Feladata: a megrendelések teljesítéséhez, azaz az áruknak a logisztikai elvek betartásával a

megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók

összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése,

esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása. (3. ábra)

A komplex értékesítési szolgáltatást nyújtó cégek helyett Magyarországon a vállalatok ma

még inkább csak szállítmányozó cégek (speditőrök) szolgáltatásait veszik igénybe, a többi

feladatot saját szakembereikkel végeztetik el.

Az áruelosztás fő elemei:

szállítás 46 %

raktározás 26 %

készletezés 10 %

expedíció 6 %

csomagolás 5 %

adminisztráció 4 %

rendelés-feldolgozás 3 %

A számsorból látszik, hogy legnagyobb „részesedése” a szállításnak, a raktározásnak és

a csomagolásnak van. Ennek megfelelően ezek azok a folyamatok ill. tevékenységek,

amelyek jó megszervezése jelentős mértékben növelheti a vállalat hatékonyságát, ill.

szervezetlensége többletkiadásokat, minőségromlást, átfutási időnövekedést stb. jelent.

4. Újrahasznosítási logisztika

Feladata:

a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok, berendezések

összegyűjtése,

azok szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása,

az alkalmas anyagok előkészítése és eljuttatása újrahasznosításra (recycling) attól

függően, hogy a hasznosítás a vállalaton belül, vagy kívül történik.

a nem hasznosítható anyagoknak a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon

történő elhelyezése hulladéktárolóban.

Egy komplex újrahasznosítási rendszer a beszerzési-, termelési-, elosztási-, valamint a

közlekedési és raktározási logisztika számos elemét és módszerét felhasználja. Az

újrahasznosítási logisztika sokkal szélesebb kört jelent, mint a vállalati logisztikának egy

alrendszere. Kiterjed a vállalatoknál szolgáltatásoknál a háztartásokban keletkezett

hulladék és elhasznált eszközök, berendezések összegyűjtésére és azt követő előzőkben

felsorolt logisztikai tevékenységekre. Az újrahasznosítási logisztikának ez a területe

önálló makrologisztikai területnek is tekinthető.

A vállalati logisztika rendszer belső tagozódása

A vállalati logisztikai rendszer felépítését és belső tagozódását az 4. ábra mutatja.

4. ábra A vállalati logisztika felépítése

1. A vállalati logisztikai rendszerek irányítása vertikálisan három nagy részre bomlik

Stratégiai szint: a hosszú távú logisztikai célkitűzéseket határozza meg.

megválasztja a logisztikai stratégiát

irányítja a logisztikai rendszerek tervezését és fejlesztését

megszervezi és irányítja a logisztikai controllingot

kialakítja a vállalat logisztikai szervezetét

döntéseket hoz a telephely-megválasztással kapcsolatban.

Taktikai szint: itt történik meg a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának középtávú

tervezése és irányítása.

Operatív szint: a logisztikai folyamatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése.

Logisztikai folyamatok irányítási szintjei: (Log. I. 47. oldal)

Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain

felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-

kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve

magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások,

hulladékkezelés, újrahasznosítás).

Stratégiai

Taktikai szint,

Operatív szint

A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai

rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük.

Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja:

• az értéktermelő folyamat minőségének,

• hatékonyságának javítása.

A menedzsment alapvető célja:

• a vállalatok működésének optimalizálása,

• minél nagyobb érték és profit teremtése. Az üzleti folyamatoknál (például beszerzés,

szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik

figyelembe. A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése,

versenyeztetése és értékelése. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok

menedzselésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai

folyamatokat is (K+F – kutatás + fejlesztés, erőforrások biztosítása stb.).

Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a forgalom

és nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében.

Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc

fogalma is. Ilyen hatások:

• globalizáció - "átjárható" piacok (USA nemzetgazdasága, EU szabadpiaci törekvései,

különböző egyéb kereskedelmi övezetek, szövetségek – például NAFTA: (North

American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi

egyezmény) kialakítása.

• elektronikus üzlet/kereskedelem kialakulása (e-business, e-commerce)

• CIL (Computer Integrated Logistics) – számítástechnikával integrált logisztika, vagy

ellátási folyamatot követő informatika (vagyis a logisztika gyorsuló igényeit kielégítő

számítástechnikai háttér – mind hardware, mind software tekintetében – létrehozása)

A "hagyományos" SC (Supply Chain – ellátási lánc) elsődlegesen csak a főbb operatív

műveleteket (beszerzéstők az értékesítésig) vette számításba. Az egyre jobban szorongató

hatékonysági, versenyképességi, és üzleti eredményességi elvárások azonban

kikényszerítették, hogy a cégek már az "üzleti tervezés" fázisában, a logisztikát érintő és

újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák, és bővítsék az

ellátási láncot, ill. működési feltételeit.

Ennek nyomán a bővített ellátási lánc modellje a következőképpen írható le:

- a hagyományos ellátási lánchoz képest nem a beszerzés, ill. a beszállító ehhez kapcsolódó

folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntés-előkészítés, a K+F (kutatás-fejlesztés)

és a tervezés. Itt kell megemlíteni, hogy tanácsos a marketing, ill. a versenytárs tevékenységét

elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni. Mindezt a 3G (Globális Gazdasági

Gondolkodásmód) szemlélete kell, hogy összefogja. - a hagyományos ellátási lánchoz, ill.

mikro-elemeihez vertikálisan kapcsolódik az ECR (Efficient Consumer Response -fogyasztói

igények visszajelzése), melynek szakszerű feldolgozása, kiértékelése nyomán észszerű a

szükséges termelési/kereskedelmi lépéseket megtenni, benne az ennek folytán szükségessé

váló marketing műveletekkel. - a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik

irányba bővítő terület a controlling, amelynek ki kell terjednie a visszacsatoló jellegű,

széleskörű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a bővített SC bővített interdiszciplinaritást is jelent. Ebben

a bonyolult, egyre több szakmát felölelő rendszerben pedig erősen felértékelődik a HRM

(Human Recources Management) és benne az ember szerepe.