1.Logisztikai alapok modul - ttk.nyme.huttk.nyme.hu/fmkmmk/Gazdalkodasi_es_menedzsment... ·...
-
Upload
nguyentuong -
Category
Documents
-
view
215 -
download
0
Transcript of 1.Logisztikai alapok modul - ttk.nyme.huttk.nyme.hu/fmkmmk/Gazdalkodasi_es_menedzsment... ·...
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
1. Logisztikai alapok modul
A logisztika fogalma és története:
A logisztika szó görög eredetű, a logo ~ gondolkodni (logos=értelem,
logistikos=logikusan gondolkodni) szóból származtathatjuk.
• Kr. e.1. évszázadra tehető az első megjelenése. Logisticon c. műben Marcus
Tarentus Varro említette, mely 3-6 éves gyerekek „gondozásával” foglalkozott.
• A római hadsereg sikeressége nyilvánvalóan a hadsereg sikeres ellátásának,
utánpótlásának is köszönhető. Ezt a tevékenységet látták el az un.”logistas”-ok.
• Kr.u. 900 VI.
Leo bizánci
császár:
Harcászat
című
művében: „A
logisztika
dolga, hogy a
hadsereget
zsolddal
ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci
eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.”
• 1830. Jomini (francia, 1779-1869) Napóleon tábornoka: katonai szervezési
intézkedések összefoglalása. Szerinte a logisztika: „csapatmozgások,
csapatutánpótlások, valamint erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati
művészete és alkalmazott tudománya” volt.
• 1917. Thorpe katonai szakíró: „Pure Logistics” (Tiszta logisztika) c. művében a
logisztika a 3. alappillére (a stratégia és a taktika mellett) a hadviselésnek.
• Sokáig katonai tevékenységként értelmezhető a logisztika,
1
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
• a huszadik század második felére tehető (1950), amikor már jelentős vállalati,
gazdasági, sőt tudományos értelmezést kap ez a terület.
Mi az elkövetkezőkben a logisztikát, mint vállalati tevékenységet fogjuk vizsgálni,
vállalaton belüli működését, vállalati területeket összehangoló, rendszerré szervező
szerepét, valamint a globális gazdaságban betöltött helyét állítjuk középpontba.
2
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
A logisztika definíciói:
„Logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás
területén” (1975)
Jünemann (1989): „ A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk
rendszereken belüli áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és
ellenőrzésével foglalkozó tudomány”
Amerikai Logisztikai Tanács (1993): nyersanyagok, félkésztermékek,
késztermékek és a hozzájuk kapcsolódó információk hatékony áramlásának
tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szolgáló tevékenységek integrációja a
vevői igényeknek megfelelően.
Magyar: anyagok, energiák, információk rendszereken belüli és rendszerek
közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos
tevékenységek összessége. Magában foglalja az R-S-T folyamatokon kívüli
tevékenységeket is (pl. csomagolás)
„A logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása.”
(Készletszempontú megközelítés)
„A logisztika alapanyagok, félkész-, és késztermékek, valamint a kapcsolódó
információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és
költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a
vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics
Management)
„A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet
integrálja, amelyek egyrészt elősegítik a termékek áramlását a
nyersanyaglelőhelyektől a végső felhasználásig, másrészt az információk
áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket azzal a céllal, hogy biztosítsák a
megfelelő szintű és elfogadható költségű áruellátást.” (Dr. Benkő János:
Logisztikai tervezés)
3
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
„A logisztika feladata:
• a megfelelő termék,
• megfelelő minőségben,
• megfelelő mennyiségben,
• a megfelelő helyen,
• a megfelelő időben,
• a megfelelő felhasználónak,
• a megfelelő költségen történő rendelkezésére állásának a biztosítása.”
(7M definíció)
7M definíció (Kovács Zoltán: Logisztika)
Létezik 9 M definíció is, ahol az előző 7 kiegészül:
megfelelő anyag
megfelelő információ
megfelelő energia
megfelelő személyek
Felhasználó(VEVŐ)
Minőség
Hely
Állapot
Termék
Idő
Költség
4
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
A megfelelő információ
Az a szükséges, és elégséges információ, amely közvetlenül befolyásolja a kiszolgálási
folyamatot.
Az információ haladási iránya egyrészt megegyezik az anyagi folyamatokéval, másrészt
ellentétes irányú, mely a vevőtől a gyártóhoz visszafelé valósul meg.
Ezáltal - a mai kommunikációs technológia segítségével - egységes és azonnali reagálás
válik lehetővé a piaci igényekre, illetve azok változására.
Az információ vonatkozhat: anyagra, az anyagáramlásban résztvevő elemekre.
Az információ: megelőzi, kíséri vagy követi az anyagáramlást.
A megfelelő anyag biztosítása
Az anyag lehet: nyersanyag, alapanyag, segédanyag, késztermék, félkész termék,
fogyasztási cikk, alkatrész, stb.
• alapanyagok (pl. cement),
• alkatrészek (pl. csavar),
• kellékek (pl. cipőfűző),
• részegységek (pl. tápegység), félkész (pl. fagyasztott élelmiszer),
• késztermékek (pl. akkumulátor) biztosítását.
5
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
A definíciókban találhatók közös csomópontok, amelyek a logisztikai tevékenység
lényegét testesítik meg. Ide tartozik többek között a vevőorientáltság, valamint a
rendszerszemlélet.
A logisztika számára az összrendszer optimális, költséghatékony működése fontosabb,
mint bármely rész optimális és költséghatékony működése.
Cél: az összköltség minimalizálása
A logisztikai szemlélet öt alapvető jellemzője:
• rendszerszemlélet
• folyamatközpontúság
• keresztmetszeti funkció
• összköltség-szemlélet
• vevőközpontúság
A legfontosabb logisztikai tevékenységek:
- szállítás
- rakodás
- raktározás és tárolás
- csomagolás
- anyagkezelés
- termelés
- termelés programozás
- termelés irányítás
- készletgazdálkodás
- megrendelések feldolgozása
- vevőszolgálati tevékenységek
- termékazonosítás
- igények előrejelzése
- beszerzés
- elosztási kommunikáció
- üzem és raktártelepítés
- visszárukezelés
- alkatrészellátás
- selejtezés
- egységrakomány-képzés
- információkezelés
A logisztika interdiszciplináris tudomány (több tudomány területet integrál)
Az alábbi ábrán a logisztikával szoros kapcsolatban álló szakterületeket láthatjuk:
6
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
(Prezenszki: Logisztika I.)
Megfigyelhettük tehát, hogy a logisztikai gondolkodásmód középpontjában a rendszer áll.
Vajon a logisztikai rendszer milyen elemekből épül fel?
LOGISZTIKA
Közlekedés-technika
Gyártástechnika
Szállítás- és rakodástechnika
Üzem- és vállalatgazdaságtan
MarketingInformatika
Kommunikációs-technika
Raktározás-technika
Csomagolás-technika
7
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
(Ctrl+klikk a képre, hogy a rendszer felépítését folyamatában lássa!)
Forrás: Kovács Zoltán: Logisztika
A logisztika az ókortól napjainkig hosszú utat járt be, míg olyan fontos vállalati területté
vált, mint napjainkban. A fejlődés több lépcsőn ment keresztül, ezek legfontosabbjai:
1. lépcső: Tömegtermelés: A második világháború után a legfontosabb feladat a lakosság
ellátása volt olcsó, tömegtermékekkel. Ez volt a tömegtermelés időszaka, amikor a
vállalatok célja olyan technológiák alkalmazása volt, mellyel a fent említett célt (olcsó
gyártás) meg tudták valósítani.
2. lépcső: Hatékonyság: A későbbiekben már a cél az lett, hogy adott termékeket minél
kisebb költséggel lehessen előállítani, a vállalatok irányítását lehetőleg minél kisebb
ráfordításokkal lehessen megvalósítani. Ez a hatékonyság időszaka.
8
LOGISZTIKAI ALAPOK MODUL, JEGYZET
3. lépcső: Marketing: A magas kibocsátási szinthez vevői igények is szükségesek. A
vevői igények formálásához, befolyásolásához, új igények felkutatásához a marketing
fejlődése adott lehetőséget.
4. lépcső: Logisztika: Nagyszámú termék, vevők milliói, beszállítók megjelenése, mind-
mind azt a problémát eredményezte, hogy egyre nehezebb módon lehet a különféle anyag-
és információáramokat kordában tartani, optimális szintre hozni. Így kapott az elosztás a
logisztika igen fontos szerepet a vállalatok, a gazdaság életében.
A logisztika céljainak változása 1950-től napjainkig. (ábra: Log. Menedzsment 24.
oldal)
A logisztika fejlődésének okai:
A termékek életciklusa csökkent az elmúlt 15-20 évben.
Az átfutási idők túl hosszúak.
9
Logi
sztik
ai te
ljesí
tmén
y
1950 1970 1985 1995 2005
A termelés támogatása
Az értékesítés támogatása
Értéknövelt szolgáltatások
Vevő kiszolgálás
A logisztika célja
Ábra: E-T-E rendszer
Hiányosságok ellátás-elosztás rendszerében:
- Hosszú szállítási idő
- Nagy szállítási ráfordítás
- Magas raktári költségek
- Rugalmatlan szállítás
- Nagy anyagveszteség
Hiányosságok termelés rendszerében:
- Hosszú átfutási idő
- Rugalmatlanság
- Információ hiány
- Pontatlanság
- Stb.
Hiányosságok a kapcsolódási helyeken:
- Nem összehangolt szállítási technológiák
- Nem összehangolt információs technológiák
- Nem kompatibilis számítógépek alkalmazása
- Stb.
A hosszú átfutási idők okai: a lerövidült termelési időkhöz, ennek többszörösét kitevő
ellátási-, elosztási idők kapcsolódnak.
Kutatás (Siemens, 1990.): az átfutási idők aránya:
• Gyártási~: 15%• Ellátás~: 60%⇒25% nyugalmi állapot (tárolás)• Elosztás~: 25 %⇒15% nyugalmi állapot (tárolás)
⇓
Σ 40 %-ban az anyaggal nem történik „semmi”!
Beszállítók Ellátás Termelés Elosztás Fogyasztók
Anyagáramlás Információáramlás
Megoldás:
• Technikai, technológiai fejlesztéssel (pl. gépesítés, automatizálás)
• Szervezési fejlesztéssel.
• JIT elv
• Kanban módszer
• MRP módszer
• A számítástechnika széleskörű alkalmazása:
- CIM: számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszer: gyártási mélység
csökken, az ellátók száma nő
- CAD: számítógéppel segített gyártmánytervezés
- CAM: számítógéppel segített gyártás
- CAP: számítógéppel segített folyamattervezés
- CAQ: számítógéppel segített minőségellenőrzés
- CIL: számítógéppel integrált logisztikai rendszer
- CIT: számítógéppel integrált szállítórendszer
A közlekedés szerepe a logisztikában: közvetítő tényező ⇒Tér és idő áthidalás
Összemosódik:
- A távolsági áruszállítás
- Az üzemek közötti anyagmozgatás.
- Az üzemi belső anyagmozgatás
Cél: ne keletkezzenek torlódások a termék fogyasztóhoz való eljutásakor⇒a rugalmas
gyártórendszerhez rugalmas szállítórendszer kell.
A jövő logisztikáját befolyásoló tényezők:
• termékváltozatok száma nő
• bővülő JIT-elvű gyártás
• rugalmasság, megbízhatóság igénye
nő
• nő a rendelésekre való gyártás
részaránya
• növekvő fuvarköltségek
• globalizáció
• Integrált ellátási hálózatok alakulnak ki
• tovább csökken a gyártási mélység
• raktározás szerepe
változik (mozgótárolás)
• árképzési rendszerek változása
• termeléstervezés
jelentőségének növekedése
• nagyobb értékű termékek
• növekvő vevői elvárások
• logisztikai outsourcing
• az időtényező szerepe felértékelődik
• környezetvédelmi szempontok pl.
hulladék újra hasznosítás
• információáramlás jelentőségének további
növekedése
• logisztikai központok száma nő
• információcsere szerepe nő
• a szolgáltatási színvonal szerepe nő
• nagyobb hangsúlyt kap a kooperáci
A logisztika által integrált területek:
Ellátás (beszerzés): alapanyagok, alkatrészek, félkész-termékek, fogyasztási cikkek,
segédanyagok, energia, információ
Elosztás (értékesítés): felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás
Gazdasági rendszer-gazdálkodó szervezet: termékek előállítása,
szolgáltatás végzése, üzemeltetés:
- Vállalati logisztika (ipari~, kereskedelmi~, közlekedési~, hulladékkezelési ~)
- Banki~
- Korházi~
- Stb.
A logisztika fontos vállalati funkció. Beépül, sőt behálózza a vállalati tevékenységek
sokaságát (keresztmetszeti funkció). De a logisztika nem kizárólag vállalati funkció. Nem
csak vállalaton belüli funkciókat köt össze, hanem vállalatok közötti kapcsolatokat hozhat
létre, valamint a makrogazdaság további szereplőivel is kölcsönhatásban van.
A logisztika vállalaton belül elfoglalt helye
Vállalati logisztika
A vállalat: anyagáramlás szempontjából olyan nyílt rendszer, amely a beszerzési és
értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez.
BESZERZÉS
TERMELÉS
ÉRTÉKESÍTÉS
INNOVÁCIÓ
MUNKAÜGY
PÉNZÜGY
LOGISZTIKA
Alapfunkciók
Keresztmetszeti
Funkciók
A vállalati logisztika feladata:
A vállalati logisztika teljes körűen magában foglalja a vállalaton belüli és azokat átfogó
mindazon feladatokat és intézkedéseket, amelyek biztosítják az üzem működéséhez szükséges
anyagok és a hozzákapcsolt információk áramlását. Ennek megfelelően a vállalati logisztika
nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek (R-S-T)
összessége, hanem:
• a vállalat egészét átfogó folyamat, mely tervezi, szervezi, irányítja, végrehajtja és
ellenőrzi az anyag- és információáramlást a nyersanyag beszállítástól a készárú
kiszállításig,
• hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalat tevékenységre, így pl. a
gyártásszervezésre, termelésprogramozásra, anyaggazdálkodásra, szervezeti
struktúrára, információrendszerre, stb.
• biztosítja a vállalat működési céljának elérését.
A logisztikai gondolkodásmódból, a rendszerszemléletből adódóan – amely a logisztika
definíciójához hozzátartozik – a logisztika és a többi vállalati funkció között olyan
kapcsolatnak kell kialakulnia, amely a vállalati működés egésze szempontjából hatékony
és optimális.
Nem az a cél, hogy az egyes vállalati funkcionális területek maximálisan hatékonyak,
optimális működésűek legyenek. Az elsődleges cél a vállalat egészének optimuma!
(rendszerszemlélet)
Ahhoz tehát, hogy a vállalat működése optimális legyen, az szükséges, hogy a különböző
vállalati területek között kiegyensúlyozott viszony legyen.
Beszerzési piac Iparvállalat Értékesítési
piac
ÁruadatokPiaci adatok
Alap-, segéd- és üzemanyagok
Megrendelések Megrendelések
Késztermékek
A vállalati rendszer kapcsolódása a környezetéhez
Input Output
Logisztika és a termelés kapcsolata
A logisztikai tevékenységek nagy része a vállalat termelő tevékenységével van
összefüggésben. A termékek előállításához szükséges alapanyagokat, félkésztermékeket a
termelés helyszínére kell szállítani, ezen alapanyagokat, gyártásközi készleteket, valamint
az elkészült termékeket raktározni kell, készletezési rendszert kell létrehozni.
Logisztika és marketing kapcsolata
Versenyképessé akkor válhat egy vállalat, ha a vevői megelégedettség irányába magas
szintű, ha a vállalat vevőorientált. Ez piaci részesedést növelhet, új vevőket hozhat a
vállalat számára. Így például elengedhetetlen feltétele a versenyképességnek többek
között a termékek pontos, megbízható kiszállítása, amely egy részt logisztikai feladat,
másfelől viszont jelentős marketing feladat is. Ugyanez a gondolat igaz a beszerzési
oldalra is.
Pl. optimális forrásból szerezzék be az anyagokat⇒piacfeltáró technikákra van
szükség⇒marketing
Kapcsolódási pontok a marketing és a logisztika között:
• Beszerzési piac: kínálatok mérlegelése, make or buy döntés, stb.
• Értékesítési piac: fogyasztói magatartás vizsgálat, piacbefolyásolás, stb.
• Értékesítés utáni szolgáltatások. Nagy hangsúlyt kell fektetni ezekre (szerviz,
alkatrész-utánpótlás, nyomon követés, újrahasznosítás.). Ez szintén marketing és
logisztikai feladat.
Logisztika és műszaki fejlesztés (K+F) kapcsolata
A logisztikának a műszaki fejlesztés szempontjából hasonló viszonya van, mint a termelés
esetén. A próbagyártások alapanyag-ellátását meg kell oldani, szállításokat kell végezni,
meg kell oldani a raktározási feladatokat, valamint a hulladékok kezeléséről sem szabad
megfeledkeznünk.
A vállalati logisztika tevékenységei:
Iparvállalat logisztikai modellje:
Logisztikai rendszerLogisztikai rendszer: egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó (nyelő) közötti anyag
és információ áramlásában szereplő eszközök, létesítmények, szervezetek összessége.
A logisztikai rendszer elemei:
• Eszközök: vasúti, közúti, vízi, légi járművek, szállítógépek, anyagmozgató gépek,
rakodógépek, raktári állványok, stb.
• Információs eszközök: adatfelvevő, adatrögzítő, adattároló, átviteli és
adatfeldolgozó hardver és ezeket működtető szoftverek.
• Létesítmények: épületek, területek, utak, szállítópályák, stb.
• Szervezet: az anyag és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.
• Logisztikai menedzsment: a szervezetet, a feladatai ellátása érdekében célirányos
munkavégzésre inspirálja.
Késztermék készletezésElosztástervezésRendeléskezelésSzállításVevőszolgálat
LOGISZTIKALOGISZTIKA
FIZIKAI FIZIKAI ELOSZTÁSELOSZTÁS
Beszerzés
Gyártási készletezésRaktározásAnyagkezelésIpari csomagolás
Igény előrejelzés
Termeléstervezés ANYAG-GAZDÁLKODÁSANYAG-GAZDÁLKODÁS
Szükséglettervezés
A logisztikai rendszer szerkezete:
Szál
lítók
Területek
(szolgáltatások)
Vállalat
Vev
ők
Beszerzés Termelés Értékesítés
KészletmenedzsmentAnyag-és
alkatrész
készlet
Félkész-termék
készlet
Késztermék-
készlet
Anyagi folyamatok
menedzsmentje
Beszállítás,
raktározás
Anyagmozgatás,
raktározás
Kiszállítás,
raktározás
Információ
menedzsment
Kínálat-
menedzsment,
szállító-
nyilvántartás
Termelési
program és
folyamat-
nyilvántartás
Kereslet-
menedzsment,
vevőnyilvántartás
Az értékesítés során eladásra kínált termékek, javak vagy szolgáltatások valamilyen emberi
szükséglet kielégítését szolgálják. (hasznosság=szükségletkielégítő képesség)
Rendszerszemlélet: nem elegendő a rendszer elemeinek ismerete, a közöttük lévő
kapcsolatok, összefüggések ismerete is szükséges⇒komplex gondolkodásmód
Cél: a szuboptimális (sziget) megoldások elkerülése⇒összköltség minimalizálása!
Költségfüggvény⇒Teljes költség koncepció
A logisztikai költségek gyakran az összköltség 8-43%-át teszik ki.
A költségek egy lehetséges felosztása: (ábra: Log.men.40. oldal)
• Gyártási költségek: 48%
• Marketing költségek: 27%
• Logisztikai költségek: 21%
• Nyereség: 4%
Kimutatás: a logisztikai költségek 1%-os csökkentése = értékesítési volumen 5%-os
emelkedésével (a vállalati nyereség szempontjából)
A vevői elégedettség, kiszolgálási színvonalAz elégedettség az elvárás, a meg nem felelés folyamata.
Amennyiben a Beszállító teljesítménye azonos, vagy meghaladja a vevő elvárásait, akkor
a Vevő elégedett! Ellenkező esetben nem!
Logisztikai célfüggvény:
LT=f(VSZ;KL)
LT = logisztikai teljesítmény
VSZ = vevőkiszolgálási szint
KL = összes logisztikai költség
A logisztikai szolgáltatások színvonala: (ábra: Log.I. 54.oldal)
Cél: az összköltség csökkentése és a színvonala növelése
A színvonal függ:
• Átlagos kiszolgálási idő (SzI): a megrendeléstől a kiszállításig eltelt idő
• Megbízhatóság (SzM): annak a valószínűsége, hogy a szerződésben vállalt
határidők tarthatók-e, lesznek-e kielégítetlen igények, stb.
• Rugalmasság (SzR): a megrendelői igényekhez való igazodás képessége és mértéke
• Minőség (SzQ): pl. az igények pontos kielégítése, hibás teljesítések száma
• Készenlét:
Szolgáltatás színvonal mutatók számítása (Logisztikai Menedzsment 73. oldal):
Mutatószámok csoportosítása:
• Abszolút mutatók: utánpótlási idő, átfutási idő, készlethiányos napok száma,
reklamált áruk mennyisége, selejtes darabszám, stb.
• Százalékos mutatók: pl. határidőre teljesített rendelések száma az összes
rendeléshez viszonyítva.
Mintafeladat:Egy vállalat az alábbi táblázatban megadott időtartamok alatt elégítette ki vevője megrendeléseit.(az időtartamok a megrendelés beérkezése és az áru kiszolgáltatási időket tartalmazzák) Számítsa ki az átlagos szállítási időt, majd a további adatok alapján határozza meg a szállítás minőségét, rugalmasságát, és a kiszállítási készenlétet!
Vevőkiszolgálási mutatószámok
Szállítási időT1= 5T2= 9T3= 8T4= 6T5= 10T6= 3T7= 6T8= 4T9= 7
T10= 12T11= 11T12= 7
Összeg 88N [db]= 12
Szállítási idő: SZI [nap]= 7,3
Szállítási minőség
Hibás kiszállítás HK [db]= 4
Hibás idejű kiszállítás HI [db]= 4
MN H ISZ
N−=
Szállítási minőség: SZQ [%]= 67% SZM [%]= 67%
NT
SZI IN
I ∑== 1
NHKNSZQ −=
Szállítási rugalmasság
Teljesített mennyiségre Vmt [db]= 3
Teljesített határidőre Vit [db]= 3
Összes mennyiségre Vm [db]= 12
Összes határidőre Vi [db]= 12
Szállítási rugalmasság: SZR [%]= 25%
Kiszállítási készenlét
Extra kiszállítás EK [db[= 3
Összes kiszállítás ÖK [db[= 24
Kiszállítási készenlét KK [%]= 13%
Logisztikai költségek közötti konfliktusok: (Logisztikai Menedzsment 39. oldal)
ÖKEKKK =
100mt itR
m i
V VSZV V
+= ⋅+
A logisztikai rendszer térbeli struktúrája:
Csomópontokból és azokat összekötő élekből áll.
A csomópont lehet:
• kitermelő hely (forrás), termelőhely (pl. munkahely), felhasználó hely (nyelő)
• tároló elem (raktár: időáthidalás)
• gyűjtő elem (anyagáramokat egyesítenek),
• elosztó elem (anyagáramokat osztanak el),
• stb.
A logisztikai rendszer lehet: (Log.I. 42. oldal, ábra)
a) egylépcsős, közvetlen kapcsolatú: nem szakad meg az anyagáram, nem kell
pluszrakodás, tárolás, stb.
b) többlépcsős, közvetett kapcsolatú: az anyagáram egy vagy több olyan helyen
megszakad, ahol gyűjtési vagy elosztási funkció is van. Plusztárolásra,
rakodásra, válogatásra, rendelés-összeállításra, stb. is szükség van.
• gyűjtő rendszer: több feladó egy leadó hely
• elosztó rendszer: egy feladó több leadó hely
• gyűjtő-elosztó rendszer: több feladó több leadó hely
A logisztikai rendszerek főbb csoportjai:
Makrologisztikai rendszerek: egy ország, vagy egy gazdasági körzet határain
belül helyezkednek el.
Mikrologisztikai rendszerek: egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó
szervezetek (pl. magánvállalkozások) logisztikai rendszerei. Főbb csoportjai:
vállalati, katonai, egyéb szervezetek (kórházak, bankok) logisztikai rendszerei.
Metalogisztikai rendszerek a makro- és mikrologisztikai rendszerek szintjei
között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési)
láncban működő rendszerek (pl. termelő, kiskereskedelmi, nagykereskedelmi,
közlekedési, illetve szállítmányozó vállalatok) logisztikai alrendszereinek
együttműködéseként jönnek létre.
A metalogisztikai rendszerekben több egymástól gazdaságilag, jogilag független
szervezet működik közre az anyagáramlás megvalósításában. Közöttük a szerint
LOGISZTIKAI RENDSZEREK
Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai
vállalati
kereskedelmi szolgáltatóipar
katonai egyéb
Logisztikai vállalati
Egyéb szolgáltató
Fuvaroztató
vállalatok
koop.
Logisztikai
vállalatok
koop.
Logisztikai és
fuvaroztató
vállalatok
koop.
tehető különbség, hogy milyen vállalatok kooperálnak a logisztikai feladatok
megoldásában:
Különböző fuvarozási vállaltok közötti kooperáció (pl. egy közös áruelosztási
rendszer létrehozásához),
logisztikai vállalatok közötti kooperáció (pl. a különböző feladatokra
specializálódott szállítmányozó vállalatok,
logisztikai vállalat és fuvarozó vállalat közötti kooperáció (pl.
iparvállalat megbíz egy logisztikai vállalatot termékeinek szállításával).
A vállalati logisztikai rendszerek a vállalatok jellegétől, funkciójától függően:
Iparvállalati,
kereskedelmi vállalati,
szolgáltató vállalati (alapvetően eltérhetnek egymástól, attól függően,
hogy logisztikai funkciójuk vállalatról, vagy egyéb szolgáltató, pl.
javító, vállalatról van szó).
A vállalaton belüli és a vállalatok közötti anyagáramlás különböző: anyagmozgató,
raktározási és áruszállítási alrendszerek együttműködésének eredményeként jön létre.
A vállalat logisztikai céljai:
a szállítási határidők rövidítése,
a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése,
a kapacitások kihasználása,
a készletszintek csökkentése,
rugalmasság,
a rendszer áttekinthetősége,
a termék jó minősége,
környezetvédelem,
megfelelő szolgáltatások nyújtása.
A meghatározott célok részben a vállalat gazdaságos működéséből,
versenyképességének megteremtéséből ill. megtartásából, részben a vevők (fogyasztók,
az ellátást igénylők) elvárásaiból következnek. Ezek közül az elvárások közül néhány:
a kért (vállalt) határidők teljesítése,
a mennyiségi és minőségi tényezők kifogástalan teljesítése,
megfelelő ár,
gyorsaság,
rugalmasság az esetleges módosítási igényekkel kapcsolatban,
megfelelő szerviz-tevékenység, stb.
A célok elérése érdekében a vállalat logisztikai feladatait megfelelő szinteken (stratégiai
– taktikai – operatív) kell meghatározni és megoldani.
A vállalati logisztika tipikus alrendszerei:
A vállalati logisztika annak következtében, hogy a vállalat teljes körű anyag- információ-,
érték-, energiaáramlási (emisszió) folyamatait átfogja, egy bonyolult rendszert hoz létre. A
jobb áttekinthetőség és az egyszerűbb irányíthatóság érdekében ezért alrendszerekre bontják,
melyek a termék-előállítási folyamat egyes szakaszaihoz kötődnek.
1. Beszerzési logisztika
Feladata: a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára
az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban,
mennyiségben, minőségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.
A feladatokhoz tartozik a megfelelő beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók
meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag-
és információáramlást (1. ábra)
2. Termelési logisztika
2. ábra Termelési logisztika
A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül – a
késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-,
és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes
fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a
gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot
képez.
Főbb feladatai:
a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás
munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel
technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás
termelésközi készletekkel való gazdálkodás
műveleti idők meghatározása
termelési vezérprogram kialakítása
optimális sorozatnagyság meghatározása
A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás,
termékorientált szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően
befolyásolják a logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép
által irányított gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat
már nehezen szétválaszthatóvá válik. Azt gyakran integráltan kell kezelni. (2. ábra)
3. Elosztási logisztika
Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek,
valamint felhasználók közötti anyag- és információáramlási kapcsolatot teremti meg.
3. ábra Elosztási logisztika
Feladata: a megrendelések teljesítéséhez, azaz az áruknak a logisztikai elvek betartásával a
megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók
összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése,
esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása. (3. ábra)
A komplex értékesítési szolgáltatást nyújtó cégek helyett Magyarországon a vállalatok ma
még inkább csak szállítmányozó cégek (speditőrök) szolgáltatásait veszik igénybe, a többi
feladatot saját szakembereikkel végeztetik el.
Az áruelosztás fő elemei:
szállítás 46 %
raktározás 26 %
készletezés 10 %
expedíció 6 %
csomagolás 5 %
adminisztráció 4 %
rendelés-feldolgozás 3 %
A számsorból látszik, hogy legnagyobb „részesedése” a szállításnak, a raktározásnak és
a csomagolásnak van. Ennek megfelelően ezek azok a folyamatok ill. tevékenységek,
amelyek jó megszervezése jelentős mértékben növelheti a vállalat hatékonyságát, ill.
szervezetlensége többletkiadásokat, minőségromlást, átfutási időnövekedést stb. jelent.
4. Újrahasznosítási logisztika
Feladata:
a termelés során keletkezett hulladék, valamint az elhasznált anyagok, berendezések
összegyűjtése,
azok szükség szerinti szétszerelése, szétválogatása,
az alkalmas anyagok előkészítése és eljuttatása újrahasznosításra (recycling) attól
függően, hogy a hasznosítás a vállalaton belül, vagy kívül történik.
a nem hasznosítható anyagoknak a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő módon
történő elhelyezése hulladéktárolóban.
Egy komplex újrahasznosítási rendszer a beszerzési-, termelési-, elosztási-, valamint a
közlekedési és raktározási logisztika számos elemét és módszerét felhasználja. Az
újrahasznosítási logisztika sokkal szélesebb kört jelent, mint a vállalati logisztikának egy
alrendszere. Kiterjed a vállalatoknál szolgáltatásoknál a háztartásokban keletkezett
hulladék és elhasznált eszközök, berendezések összegyűjtésére és azt követő előzőkben
felsorolt logisztikai tevékenységekre. Az újrahasznosítási logisztikának ez a területe
önálló makrologisztikai területnek is tekinthető.
A vállalati logisztika rendszer belső tagozódása
A vállalati logisztikai rendszer felépítését és belső tagozódását az 4. ábra mutatja.
4. ábra A vállalati logisztika felépítése
1. A vállalati logisztikai rendszerek irányítása vertikálisan három nagy részre bomlik
Stratégiai szint: a hosszú távú logisztikai célkitűzéseket határozza meg.
megválasztja a logisztikai stratégiát
irányítja a logisztikai rendszerek tervezését és fejlesztését
megszervezi és irányítja a logisztikai controllingot
kialakítja a vállalat logisztikai szervezetét
döntéseket hoz a telephely-megválasztással kapcsolatban.
Taktikai szint: itt történik meg a stratégiai szinten kitűzött célok elérési módjának középtávú
tervezése és irányítása.
Operatív szint: a logisztikai folyamatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése.
Logisztikai folyamatok irányítási szintjei: (Log. I. 47. oldal)
Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain
felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-
kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve
magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások,
hulladékkezelés, újrahasznosítás).
Stratégiai
Taktikai szint,
Operatív szint
A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai
rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük.
Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja:
• az értéktermelő folyamat minőségének,
• hatékonyságának javítása.
A menedzsment alapvető célja:
• a vállalatok működésének optimalizálása,
• minél nagyobb érték és profit teremtése. Az üzleti folyamatoknál (például beszerzés,
szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik
figyelembe. A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése,
versenyeztetése és értékelése. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok
menedzselésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai
folyamatokat is (K+F – kutatás + fejlesztés, erőforrások biztosítása stb.).
Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a forgalom
és nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében.
Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc
fogalma is. Ilyen hatások:
• globalizáció - "átjárható" piacok (USA nemzetgazdasága, EU szabadpiaci törekvései,
különböző egyéb kereskedelmi övezetek, szövetségek – például NAFTA: (North
American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi
egyezmény) kialakítása.
• elektronikus üzlet/kereskedelem kialakulása (e-business, e-commerce)
• CIL (Computer Integrated Logistics) – számítástechnikával integrált logisztika, vagy
ellátási folyamatot követő informatika (vagyis a logisztika gyorsuló igényeit kielégítő
számítástechnikai háttér – mind hardware, mind software tekintetében – létrehozása)
A "hagyományos" SC (Supply Chain – ellátási lánc) elsődlegesen csak a főbb operatív
műveleteket (beszerzéstők az értékesítésig) vette számításba. Az egyre jobban szorongató
hatékonysági, versenyképességi, és üzleti eredményességi elvárások azonban
kikényszerítették, hogy a cégek már az "üzleti tervezés" fázisában, a logisztikát érintő és
újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák, és bővítsék az
ellátási láncot, ill. működési feltételeit.
Ennek nyomán a bővített ellátási lánc modellje a következőképpen írható le:
- a hagyományos ellátási lánchoz képest nem a beszerzés, ill. a beszállító ehhez kapcsolódó
folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntés-előkészítés, a K+F (kutatás-fejlesztés)
és a tervezés. Itt kell megemlíteni, hogy tanácsos a marketing, ill. a versenytárs tevékenységét
elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni. Mindezt a 3G (Globális Gazdasági
Gondolkodásmód) szemlélete kell, hogy összefogja. - a hagyományos ellátási lánchoz, ill.
mikro-elemeihez vertikálisan kapcsolódik az ECR (Efficient Consumer Response -fogyasztói
igények visszajelzése), melynek szakszerű feldolgozása, kiértékelése nyomán észszerű a
szükséges termelési/kereskedelmi lépéseket megtenni, benne az ennek folytán szükségessé
váló marketing műveletekkel. - a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik
irányba bővítő terület a controlling, amelynek ki kell terjednie a visszacsatoló jellegű,
széleskörű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a bővített SC bővített interdiszciplinaritást is jelent. Ebben
a bonyolult, egyre több szakmát felölelő rendszerben pedig erősen felértékelődik a HRM
(Human Recources Management) és benne az ember szerepe.