4

b b s m b h t s b m t v b m h sb t b v b m s m b t v b s b t

1. Olvasd el a szótagoszlopokat hangosan! Olvasd el még egyszer, és ke resd meg az okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

ábibúbábúbéb

ásisúsásúsés

álilúlálúlél

ábibúbábúbéb

ávivúvávúvév

átitútátútét

ábibúbábúbéb

ázizúzázúzéz

2. Olvasd el a mondatokat!

3. Hallgasd meg a mondatokat, majd próbáld megismételni őket! Az egyik mondathoz készíts rajzot!

A baba sír.A boci é-hes.A béka ú-szik.Tibi tanul.Béla ját-szik.

A bálna úszik.A bálna úszik a tengerben. A bálna gyorsan úszik a tengerben.A fürge bálna gyorsan úszik a tengerben.A barátságos, fürge bálna gyorsan úszik a tengerben.A barátságos, fürge bálna gyorsan úszik a hatalmas tengerben.

Bori é-ne-kel.A teve i-szik.A cica al-szik.A mama te-le-fo-nál.Babi ta-ka-rít.

5

4. Kösd össze!

su-ba

li-ba

te-ve

bab

hab

zab

bot

tu-bus

lá-bos

ka-bin

kabin

lábos

bot

teve

zab

tubus

suba

liba

hab

bab

2. Vedd elő a piros és a zöld ceruzádat! Ha morog a torkod, színezd pirosra a betű alatt a karikát, ha nem morog a torkod, akkor zöldre!

b m s b t h b m s b t h b m s b t h b m

3. Pótold a hiányzó betűket! (b, m)

li a ka át orsó aci koro ese

oka ha u oha si a ókus su a

1. Mondd ki a b hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csinál a szád, a nyelved? A b hang morgós hang, színezd ki a betűjét pirosra!

6

nyelte is már aroppant víz.Mindketten kaptakutána,nem is volt gondjuk adeszkára.Erre várt csak acsapat hal:orral, uszonnyal,farokkaltovalopták aszál deszkát,s föl-fölugrálvakacagták,mint úszik partrakifosztvaPali s utánaLajoska.

Kányádi Sándor

Tutajos Lajos ésÚszó Pálvízre szálltak egyszál deszkán.Szerencsét akartakpróbálni,deszkán hasalvahorgászni.Billegett-büllögötta deszka,markolta, tartottaLajoska.Pál meg a horgotkezelte:dobta, rántotta,emelte.Nem is lett volnatalán baj,hogyha nem jön egyfalánk hal,s mellette még egycsapatnyi.Táncolt a dugó,ropognikezdett a bot, ésroppant is,

1. Olvasd el!

A halak bosszúja

7

A két óriás

Élt va-la-mi-kor régen egy nagyon e-rős ó-ri-ás. Bé-vaz volt a ne ve.

KI VOLT BÉVAZ? MILyEN VOLT EZ AZ órIáS?

Egy kö-ze-li or-szág-ban élt egy másik ó-ri-ás.Ő már sokat hal-lott Bé-vaz-ról.– Mi-fé-le lehet ez a Bé-vaz? – tör-te a fejét. I-ga-zán ha-tal-mas? Vagy csak ki-ta-lál-ták róla?Én e-rő-sebb vagyok! Megyek, és le-győ-zöm! – szólt a másik ó-ri-ás.

HOVA INDULT A MáSIK órIáS?

Út-ra kelt hát a másik ó-ri-ás. át-sé-tált a ten-ge-ren, át-ug-rott három hegyen. Már ott is volt.Bé-vaz ki-né-zett az ab-la-kon. Nagyon meg-ré-mült.– Bor-zasz-tó! A másik ó-ri-ás sok-kal nagyobb nálam! Biz-tos e-rő-sebb is! Jaj, mit csi-nál-jak? Ki kell ta-lál-nom va-la-mit! Jaj, mit csi-nál-jak?

MILyEN VOLT A MáSIK órIáS? MITŐL rÉMüLT MEG BÉVAZ?

Bévaz be-bújt az ágy-ba, és be-ta-kar-ta magát.

MIT CSINáLT BÉVAZ?

– Hol van Bévaz? Lát-ni a-ka-rom! – ki-a-bál-ta a másik ó-ri-ás.– Nincs itt-hon – vá-la-szol-ta a fe-le-ség.

8

– Ak-kor ki fek-szik itt az ágy-ban? – har-sog-ta a másik ó-ri-ás.– Bévaz kis-fi-a. Beteg. Hal-kan be-szélj, mert al-szik! – szólt a fe-le-ség.

KI FEKSZIK IGAZáBóL AZ áGyBAN? MIT HAZUDOTT A FELESÉG?

– Hűha! Ek-ko-ra Bévaz gye-re-ke? – bá-mult nagyot a másik ó-ri-ás. Bizony, ak-kor ha-tal-mas lehet Bévaz is! Nem bírom le-győz-ni, mert ő a leg-na-gyobb ó-ri-ás!Az-zal fog-ta magát, és futott visz-sza a saját ha-zá-já-ba.

MIÉrT MENT HAZA A MáSIK órIáS?

– Ez el-fu-tott – szólt a fe-le-ség. Most már e-lő-jö-hetsz!Bévaz ne-vet-ve bújt ki a ta-ka-ró a-lól.Meg-kö-szön-te fe-le-sé-gé-nek a se-gít-sé-get.Még ma is él-nek bé-ké-ben, ha meg nem hal-tak.

MIÉrT VOLT HáLáS BÉVAZ A FELESÉGÉNEK?

Szégyen a futás, de hasznos.

9

A ten-ger hul-lám-zik.A víz kék.A hegyek csúcsa fehér.A hegy-ol-dal tele van fe-nyő-vel.A fák között kis patak lát-szik.A ház-te-tő piros.Az ab-lak és az aj-tó bar-na.

Bévaz fek-szik a ta-ka-ró alatt.Csak a bar-na haja lát-szik ki.A ta-ka-ró fehér és piros koc-kás.A szőnyeg tar-ka.Az ágy alatt van Bévaz fe-ke-te pa-pu-csa.A másik ó-ri-ás benéz az ab-la-kon.

1. Egészítsd ki a rajzokat!

10

Mit kér a baba? Mit lát Misi? Mit főz Bálint?

Mit rajzol Béla? Mit mos Bori? Mit vasal Mari?

Mit fest a bácsi? Mit vesz a mama? Mit eszik a maci?

Mit iszik a baba? Mit vezet a bácsi? Mit mos a fiú?

ámímemámúmim

ávívevávúviv

ásísesásúsis

ám ím emámúmim

ávívevávúviv

átítetátútit

ámímemámúmim

álílelálúlil

m m m m t h r m m m v v m m h m t m m v m h v m v t v m m t

1. Olvasd el a szótagoszlopokat hangosan! Olvasd el még egyszer, és ke resd meg az okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

2. Válaszolj a kérdésekre szóban!

11

m s M l m b m m b t m m t m T M s m S M

m s M l m b m m b t m m t m T M S m S M b

béka boci ma-lac mó-kus busz

ka-bát sál zakó tévé blúz

kif-li ház al-ma mo-gyo-ró sajt

2. Vedd elő a piros ceruzádat, és karikázd be a m betűket!

3. Húzd alá azt a szót, amelyik nem illik a sorba!

4. Írd a rajzok alá a nevüket!

1. Mondd ki a m hangot! Közben figyeld, hogy morog-e a torkod! Mit csinál a szád, a nyelved? A m zöngés mássalhangzó, színezd ki a betűjét pirosra!

12

Mese az el-té-vedt kis-veréb-ről

Egy-szer valami-kor a fészek-ben ki-kel-tek a tojá-sok. Öt pici veréb-fi-ó-ka csipogott és tátogott a  mamája felé. A veréb-mama bol-dog volt.

Szere-tet-tel csipo-gott vissza, majd meg-e-tet-te fi-ó-ká-it. Tes-té-vel melegí-tet-te, szár-nya-i-val simo-gat-ta őket.

HOGyAN GONDOZTA A VErÉBMAMA A FIóKáIT?

Amikor már ü-gye-sek, e-rő-sek lettek a kis-ve-re-bek, a veréb-mama el-kezd-te ok-tat-ni őket. Sokat gyako-rol-ták a repü-lést is. A fi-ó-kák ü-gye-sek vol-tak, de az ö-tö-dik veréb volt a leg-bát-rabb és a leg-ü-gye-sebb.

MELyIK FIóKA VOLT A LEGüGyESEBB?

Az egyik repülés-lec-ke alatt olyan messzire szállt, hogy sem a mamáját, sem a test-vé-re-it nem látta többé. Megi-jedt a kis-ve-réb, a szár-nya el-fá-radt. Már nem is bír-ta a repülést, csak ug-rált vékony lá-bacs-ká-in.

MI TÖrTÉNT AZ ÖTÖDIK KISVErÉBBEL?

Addig ug-rált, míg a vad-kacsa fész-ke elé ért.– Befo-gadsz a fész-ked-be? – kér-dez-te a kis-veréb.– Befo-gad-lak, háp-háp… – vála-szol-ta a vad-kacsa.– De én csak úgy beszélek, hogy csip-csirip!– Akkor nem fogad-lak be a fész-kem-be, háp-háp… – szólt a vad-kacsa.

MIÉrT NEM FOGADTA BE A VADKACSA A KISVErEBET?

13

A kis-veréb tovább-ug-rált. Ta-lál-ko-zott a galamb-bal, és meg-kér-dez-te:– Meg-me-le-gí-tesz a szár-nyad alatt?– Meg-me-le-gí-te-lek per-sze, kruuú… buk…buruk… – tur-bé-kolt a galamb.– De én csak úgy beszélek, hogy csip-csirip!– Akkor nem me-le-gí-te-lek meg, kruuú… buk… buruk… – szólt a galamb.

MIÉrT NEM MELEGÍTETTE MEG A GALAMB A KISVErEBET?

A kis-veréb tovább-ug-rált. Talál-kozott a bagoly-lyal.– Éhes vagyok, etess meg, kér-lek! – csipog-ta a kis-veréb.– Jó szív-vel meg-e-tet-lek, uhuuu – huhogott a bagoly. – De én csak úgy beszélek, hogy csip-csirip!– Akkor nem etet-lek meg, uhuuu – mondta a bagoly.

MIÉrT NEM ETETTE MEG A BAGOLy A KISVErEBET?

Besö-té-te-dett, hideg lett. A kis-veréb félt, fázott, éhezett. Fáradt volt. Ug-rált csak ug-rált egyre tovább, pedig már semmit sem látott.

HOGy ÉrEZTE MAGáT A KISVErÉB?

Egyszer csak megállt, mert valami szürke madár-félét vett észre.

MIÉrT áLLT MEG A KISVErÉB?

– Ked-ves madár – szólí-tot-ta meg a kis-veréb a madarat –, befo-gadsz, meg-e-tetsz? Fáradt fi-ó-ka vagyok, és csak úgy beszélek, hogy csip-csirip!

14

13

– Persze, hogy befo-gad-lak, persze, hogy meg-e-tet-lek, én vagyok a mamád! Téged keres-te-lek, hív-ta-lak, csip-csirip!

MIÉrT FOGADTA BE A SZürKE MADár A KISVErEBET?

Majd a szár-nyá-val, csőrével meg-si-mo-gat-ta kicsi, fáradt fi-ó-ká-ját. Aztán haza-vit-te a fészekbe, és ott meg-e-tet-te. Az ötödik fióka odabújt a test-vé-re-i-hez, veréb-mama pedig me-le-gí-tet-te őket reg-ge-lig, és éj-sza-ka egyszer-egyszer sze-re-tet-tel csipo-gott hozzájuk.

HOGyAN ALUDTAK A KISVErEBEK?

fészek vadkacsa címer kokárda

Verébmama ül a fészkén.Halkan csipog.Az egyik verébfióka teljesen kidugja a fejét.A másiknak csak a csőre látszik.Most kelt fel a nap.

2. Írd a szavakat a rajzok alá! Mondj velük mondatot!

1. Készítsd el a rajzot!

15

1. Válaszolj a kérdésekre írásban!

3. Milyen madarakról hallottál már? Írj minél többet!

Mi a mese címe?

Miért nem maradt az ötödik kisveréb az anyukája mellett?

Kikkel találkozott az ötödik kisveréb?

Kitől kapott végül segítséget?

mátka arckép ajtónálló ötvös

2. Írd a szavakat a rajzok alá! Mondj velük mondatot!

16

A titkos útHogy-ha most el-in-du-lok,az-tán bal-ra for-du-lok,egy kis ú-tig, tit-kos ú-tigláb-ujj-he-gyen el-ju-tok.

Nemes Nagy ágnes – részlet

Hol lakik a nyúl?Ki lakik a pa-tak-nál?

múmémimúmémú

vúvévivúvévú

súsésisúsésú

lúlélilúlélú

búbébibúbébú

tútétitútétú

múmémimúmémú

lúlélilúlélú

ú ú i ú é é ú ú ú é i ú é úú i ú é ú é ú ú i é é ú

1. Olvasd el hangosan a szótagoszlopokat! Olvasd el még egyszer, és ke resd meg az okos szavakat! Mindegyikkel mondj mondatot!

2. Olvasd el a verset!

3. Nézd a térképet, és válaszolj a kérdésekre!

17

mag, mar, mér,

kút, két, kéz,

láb, báb, búb,

háj, haj, hab,

2. Vegyél elő kétféle színes ceruzát! Színezd ki a kakasokat! Azokat, amelyek a kis szív felé néznek, az egyik színnel, amelyek a kéz felé néznek, a másik színnel!

4. Cseréld ki az egyik betűt úgy, hogy értelmes szót kapjál!

1. Mondd ki az ú hangot! Közben figyeld meg, mit csinál a szád, a nyelved! Az ú magánhangzó, színezd ki a betűjét kékre!

kút tubus suba makk

zeb-ra hamu bor-só lakat

3. Olvasd el! Rajzold le!

18

A békés fe-le-ség

Élt va-la-mi-kor egy jó-szí-vű em-ber. Úgy hív-ták, hogy Mubur.

Egy reg-gel így szólt hoz-zá a fe-le-sé-ge:– Édes u-ram! Vigyük el a vá-ros-ba az egyik lovat. Hát-ha meg- veszi va-la-ki.– Jó, már viszem is – vá-la-szol-ta Mubur.

MILyEN EMBEr VOLT MUBUr? MIT VISZ MUBUr A VárOSBA? MIÉrT?

Ha-ma-ro-san ta-lál-ko-zott egy em-ber-rel, aki egy sza-ma-rat ve-ze-tett.– Cse-rélj velem! – szólt a sza-ma-ras em-ber.– Jó – vág-ta rá Mubur. Most már a sza-ma-rat ve-zet-te tovább.

MIT KAPOTT MUBUr A LóÉrT CSErÉBE?

– Kérsz egy vidám ka-kast? – kér-dez-te Muburtól egy ke-res-ke-dő. – A ti-ed lehet, csak a sza-ma-rat kérem cse-ré-be.– Jó! – vá-la-szol-ta Mubur, és vit-te a ka-kast a vá-ros-ba.

MIT KAPOTT A SZAMárÉrT CSErÉBE?

Hamar es-te lett.Mubur meg-é-he-zett, meg-szom-ja-zott.– Kocs-má-ros! Meg-ka-pod a ka-kast, ha e-he-tek, i-ha-tok itt ked-vem-re.A kocs-má-ros be-le-egye-zett.Mubur jóllakott, majd si-e-tett haza.

KIÉ LETT A KAKAS? MIT KAPOTT MUBUr A KAKASÉrT CSErÉBE?

19

– Most mit szól a fe-le-sé-ged, hogy sem-mit sem hoz-tál haza? – kér-dez-te Muburtól a szom-széd. – Biz-tos lesz ve-sze-ke-dés, ki-a-bá-lás! – jó-sol-ta a szom-széd.– A fe-le-sé-gem békés, és szeret en-gem – vá-la-szol-ta Mubur.– Fo-gad-junk egy ez-res-be, hogy ve-sze-ke-dés lesz! – mond-ta a szom-széd.– Jó – hagy-ta rá Mubur.

MIT MONDOTT A SZOMSZÉD? MIBEN FOGADTAK?

– De jó, hogy itt vagy é-des u-ram! – ö-rült a fe-le-ség, mikor meg-lát-ta Muburt.– Meg-vet-te vala-ki a lovat? – kér-dez-te. – El-cse-rél-tem egy sza-már-ra – vála-szol-ta Mubur.– Jól tet-ted. Megyek és meg-i-ta-tom a sza-ma-rat – szólt a fe -le-ség.

MIT AKAr MEGITATNI A FELESÉG?

– Ma-radj még! – kér-te Mubur.– A sza-ma-rat el-cse-rél-tem egy vidám ka-ka-sért.– Ak-kor megyek és meg-e-te-tem a ka-kas-kát – szólt a fe-le-ség.

MIT AKAr MEGETETNI A FELESÉG?

– Ma-radj még! – kér-te Mubur. – A-mi-kor é-hes let-tem, a ka-kast o-da-ad-tam egy va-cso-rá-ért cse-ré-be – fe-jez-te be Mubur. – Az a jó, hogy te ha-za-ér-tél! – mond-ta a fe-le-ség, és át-ö-lel-te az u-rát.