További információk:

Szatmár-Bereg Devizaadósai FB-csoport

http://www.facebook.com/groups/347019585412680/

1

2

Devizahitel:

Devizában folyósított és devizában törlesztett.

Deviza alapú hitel:

Forintban folyósított, forintban törlesztett, de devizában nyilvántartott.

3

4

1) Kockázatfeltáró nyilatkozat

2) A kölcsön összege, devizaneme

3) A THM

4) Kamatok, díjak

5) Hiteldíj megváltoztathatósága

6) A törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok

7) Árfolyamrés

8) Üzletszabályzat, ÁSZF

9) Vételi (opciós) szerződés

10) Előtörlesztés, végtörlesztés

5

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló

szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben

az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél

aláírásával igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.

Történt-e ilyen a Te esetedben?

6

A Ptk. 213.

(1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági

kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

a, a szerződés tárgyát…

A Tiédben szerepel? Devizában is?

Szegedi Törvényszék 7.G.40.314/2011/27.

„A szerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása…”

„… az egyedi lízingszerződésben a felek a lízingdíj összegét svájci frank

devizanemben nem határozták meg, azaz közöttük ilyen tartalommal

lízingszerződés nem jött létre….”

Tehát még egyszer: összegszerűen kell, hogy szerepeljen Ft-ban ÉS

devizában is! Ellenkező esetben forint szerződésről van szó!

7

A Ptk. 213.

(1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági

kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

b, az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató

számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek

meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem

határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést…

A Tiédben szerepel?

8

A Tiédben mi szerepel?

41/1997. (III. 5.) Korm. Rendelet

8.

(1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely

mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel

folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban - a (2) bekezdésben meghatározott

kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál

az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik

személynek fizetett költségek közül az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének

díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni.

(2) A THM számításánál nem vehető figyelembe:

a) a prolongálási költség,

b) a késedelmi kamat,

c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem

teljesítéséből származik,

d) a biztosítási és garanciadíjak, valamint

e) az átutalási díjak.

9

A Tiéd egyezik?

Tehát a szerződésben feltüntetett költségek alapján ki kell(ene) tudni számolni a

szerződésben feltüntetett THM-et!

Ha a szerződésben feltüntetett költségek alapján kiszámolt THM nem(!) egyezik meg a

szerződésben megadott THM-mel, akkor az a szerződés semmis, mert abban a

szerződésben nincsen feltüntetve az összes költség, amit a bank a THM számításnál

figyelembe vett!

További információk:

„Amit a THM-ről (azaz a teljes hiteldíjmutatóról) tudni kell!”

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/thm

THM-kalkulátor

http://apps.pszaf.hu/hitkalk/DCCInput.aspx

10

A Ptk. 213.

(1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági

kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

c, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat,

járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét…

A Tiédben szerepel?

11

A Ptk. 213.

(1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági

kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

d, azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes

meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem

lehetséges, az erről szóló tájékoztatást…

A Tiédben szerepel?

12

A Ptk. 213.

(1) bekezdése szerint semmis az a fogyasztási, lakossági

kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:

e, a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.

A Tiédben szerepel?

13

A Tiédben szerepel?

A bankok által alkalmazott saját napi deviza-eladási és deviza-vételi árfolyamok közötti

különbség százalékos értéke.

Kiszámítása:

((deviza eladási ár/deviza vételi ár)-1)*100

Példa:

Deviza eladási ár: 240,27 Ft/CHF Deviza vételi ár: 232,56 Ft/CHF

((240,27/232,56)-1)*100= 3,32%

A futamidő során nem változtatható, mert ez egyoldalú szerződésmódosítás!

14

A Tiédben szerepel?

AZ ÁRFOLYAMRÉS KÖLTSÉG!!!

PSZÁF - „Összehasonlító elemzés a deviza hitelekről” III.2. (2005. november):

THM mutatónak tartalmaznia kell a deviza vételi és deviza eladási árfolyam közötti

különbséget.

PSZÁF – „Fogyasztóvédelmi tájékoztató” 13. oldal (1) bekezdés (2006. szeptember):

A deviza hitelek THM-je tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből eredő

költségeket és az egyes bankok által alkalmazott külön átváltási díjat is.

15

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.553/2012/7.

(Jogerős ítélet!)

16

Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.92.439/2012/4.

(Nem jogerős ítélet )

17

Legfőbb Ügyész szakmai véleménye

(P.KvFG. 7830/2012/2)

Legfontosabb megállapításai:

A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti megkülönböztetés “a normál

banküzemi működéshez tartozik és alapvető pénzügyi-közgazdasági összefüggéseken

alapul“;

A teljes hiteldíj mutató számítása során figyelembe kellett venni “az összes, banknak

fizetendő költséget“;

A teljes hiteldíj mutató számítása során figyelembe kellett venni a deviza-vételi és deviza-

eladási árfolyamokat;

A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok alkalmazása egy speciális költség eleme a

deviza-alapú hitelszerződéseknek;

Egy szerződéses jogviszonyban a költségek “főszolgáltatások”, amelyek tekintetében a

bíróság nem vizsgálhatja a tisztességtelenséget (Ptk. 209.

(5) bek.).

2012. Október 11.

18

A Ptk. 209.

meghatározza, hogy a bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési

feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább:

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket.

A pénzintézet a kölcsönszerződés részévé tett Üzletszabályzatának módosítására kizárólag

akkor jogosult, ha ezt a kölcsönszerződésben a felek a Hpt. 210.

(3) és (4) bekezdésében

foglaltakat betartva közösen kikötötték. Magának a kölcsönszerződésnek kell külön

pontban részleteznie az egyoldalú módosítás feltételeit a Hpt. által behatárolt

tárgykörben. A Hpt. 210.

(3) és (4) bekezdése az Üzletszabályzat általános, bármely

kikötésre kiterjedő módosítására nem jogosítja fel a hitelezőt.

19

A Ptk. 210.

(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi

szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és

minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és

a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

A (3) bekezdés szerint a kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet

egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban -

a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére

egyértelműen lehetővé teszi.

20

Ptk. 374.

(1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel

egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett

nyilatkozatával jön létre.

(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás

semmis.

Ptk. 375.

(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 21.323/2010/6. számú ítélete:

„A Ptk 375.

. (4) bek alapján a vételi jog esetében is irányadó a Ptk 374.

. (2) bekezdése

értelmében vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás pedig

semmisnek minősül. E rendelkezés meghozatalakor a jogalkotó figyelembe kívánta venni,

hogy a vételi jog fennállása alatt a tulajdonosnak rendelkezési joga nagyfokú korlátozását kell

elszenvednie, - biztosítani kell, hogy a vevő egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhassa vételi

jogát – és e korlátozás ellensúlyozása érdekében indokoltnak találta, hogy a vételi jog

kikötésére legfeljebb 5 éves időtartamra szólóan kerülhessen sor.”

21

Idézet a bírósági keresletből

„Az Opciós Szerződés 4. pontjának oka, hogy a vételi jog 5 éves időtartama

meghosszabbodjon, tehát a vitatott rendelkezés tipikus esete a jogszabály

megkerülésére irányuló tilos szerződésnek!”

22

23

Pesti Központi Kerületi Bíróság 35.P.87.152/2012/9.

(Nem jogerős ítélet)