Számítógépes tervezőrendszerekc. tantárgy
Óbudai EgyetemNeumann János Informatikai KarAlkalmazott Matematikai Intézet
Mechatronikai Mérnöki MSc
1. Laboratórium
Számítógépes rendszerek termékek életciklusú
menedzseléséhez
Dr. Horváth László egyetemi tanár
http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
A prezentációban megjelent képernyő-felvételek a Dassault V5 és V6 PLM rendszereknek, az Óbudai Egyetem Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratóriumában telepített installációján készültek, valóságos működő
modellekről, a rendszer saját eszközeivel.
Ez a prezentáció szellemi tulajdon. Hallgatóim számára rendelkezésre áll. Minden más felhasználása és másolása nem megengedett!
V5 és V6 PLM rendszerek a Dassult Systémes Inc. és a CAD-Terv Kft támogatásával üzemelnek laboratóriumunkban
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Tartalom
Számítógépes tervezőrendszer ismérvei
Alapfogalmak, amelyek ismeretét feltételezzük
Termékinformáció modellben
Objektumok és funkcióik modellezése
Virtuális mérnöki rendszer
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
A kurzus célja
A számítógépen végzett tervezés rövid története
A kurzus célja
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Betekintést adni azokba a rendszerekbe, amelyek fejlett virtuális technológián alapulva a mai élvonalbeli termékinformációs környezetek
gerincét adják
Megismerni a számítógépes tervezőrendszerek modellterében való termékdefinícióhoz ma már nélkülözhetetlen informatikai látás és
gondolkodás módot.
Megérteni a termék modelljének alapjául szolgáló ábrázolási és leírási módokat, ezek informatikai tartalmát és kapcsolatait a termék integrált
modelljének megismerése érdekében.
Megérteni a matematikai, informatikai, rendszermérnöki, fizikai és mérnöki szakterületi hozzájárulások integrálódását a virtuális mérnöki
térben.
Megérteni a szituáció és esemény vezérelten önmagából példányt generáló generikus modellt.
A fentiek megértéséhez nélkülözhetetlen magyarázatok és gyakorlatok a Dassault Systémes V6-PLM rendszerében, a hallgató számára egyénileg
rendelkezésre álló virtuális térben.
Számítógépes tervezőrendszer ismérvei
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Tapasztalat és szakértelem alapú tudásvagyon (IP -
intellectual property) modellezése és aktív alkalmazása
modellekben
Ipari projekteken belüli és projektközi szervezett kollaboráció
Tevékenységek informatikai környezete az első gondolattól a
fizikai termék előállításának irányításáig
Termék életciklusú informatikai menedzselése, mindenre
kiterjedően.
Informatikailag transzparens and konzisztens modell RFLP
( Requirements (R), Functional (F), Logical (L) and Physical (P)) struktúrában definiálva,
multidiszciplináris termékekhez.
Információ teljes körű megosztása PLM környezetben
Nagy kiterjedésű együttműködési és projekt struktúra egyetlen
PLM rendszerben Komplex termék, szimuláció,
folyamat és erőforrás információ egyetlen PLM modellben.
Virtuális mérnöki rendszer
Virtuális mérnöki tér(virtual space)
Integrált termékmodellSzimulált valóság
Virtuális prototípus
Fizikai (valóságos)
tér(physical, real world space)
Információ nyerése a fizikai
térből
Capture (pl. mozgás)
SzkennelésReverse
engineering
Brain–machine interface (BMI)
Közvetlen kommunikáció agy
és számítógépi rendszer között
Human-computer interface (HCI)Számítógépben generált képek
(Computer-generated imagery, CGI)Ember elhelyezése megjelenített virtuális térben (Virtuális szoba)
Augmented reality (AR)A valóságos és virtuális világok vegyítése
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Alapfogalmak, amelyek ismeretét feltételezzük
Életciklusú termékinformáció menedzselés.Termékmodell (ISO).
Objektum-modell: objektumok, öröklés, taxonómia..Modell ábrázolás és az ezen alapuló szimuláció.
Kötöttség.Sajátosságok módosító hatásával irányított modell.
Kontextuális definíció.Határfelület-ábrázolás. Euleri topológia (poliéder-modellezés).
Nem-egyenközű racionális B-szpájn görbék és felületek.Interpolációs és közelítő görbék. Alapfüggvények. Polinom.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
A kurzus hallgatóinak felkészültsége szerint modelltérben, élő példán keresztül, ismétlés céljából
magyarázva
A számítógépen végzett tervezés rövid története
Integrált mérnöki munka a régi időkben
A szakterületekre szeparált mérnöki munka
(Kézi, majd számítógéppel segített)
Konkurrens mérnöki munka mindinkább integrált modellezési
környezetben(Számítógéppel segített …)
Termékinformáció életciklusú menedzselése
Virtuális tér
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
A számítógépen végzett tervezés rövid története
Különálló vagy integrált részleges megoldások.CAD/CAM, CAE, stb.
(70-90-es évek)
TermékmodellezésIPIM, ISO 10303 (STEP).
(80-90-es évek)
NURBS geometria Euleri topológia konzisztens egységes határfelület-ábrázolásban
(80-90-es évek)
Alaksajátosság definiálása és felismerése(FFIM, Form Feature Information Model, ISO)
(90-es évek)
Kontextuális sajátosság alapú termékmodellÉletciklusú termékmodell valamennyi mérnöki területre
Aktív, szituáció és esemény alapú tudásdefiníciók termékmodellben(2000-)
Multidiszciplináris termékmodell RFLP struktúra alkalmazásával(2010-)
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Objektum-modellezés
Kontextus
Objektum struktúra
Paraméterek Összefüggések
Objektum
Ábrázolás (pl. Brep)
Adaptív definíció
Az alkatrész modellje a Dassault Systemes Inc. CATIA V5 rendszerében készült.
Alapfogalmak
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékfunkciók modellezése
Forrás: www.catia.com
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Ezt látjuk a viewport-on. Nehéz a modellben ábrázolt információ megkülönböztetése a csupán a
látottakat szintetizáló képességünk által elképzelttől.
Sajátosságok a termékstruktúrában. A sajátosság
kontextuális kapcsolatban lévő paraméterek láncolatán keresztül
hat a korábban definiált sajátosságokra.
Feladat: mérnök sajátosságokat definiál és ezzel eljárásokat irányít a sajátosságok modellbeli ábrázolásának generálására.
*Az SZT 1.1 laboratóriumi feladat folytatása az SZT 2.3.2 feladatban
A modelltér és jellemzőinek megértése.
Objektumok elhelyezése a modelltérben.
A tér és a munkasík megértése.
Kontextuális lánc megértése.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1* laboratóriumi feladat
Modellábrázolás fogalmának megértése.
A hallgatók tanári irányítással saját modelltérben, ugyanabban a PLM projektben dolgoznak.
*Az SZT 1.1 laboratóriumi feladat folytatása az SZT 2.2 feladatban
Modell neve:
SZT00Txxxx00
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
Tantárgy Év T vagy O Név Feladat
Az alkatrészt tömör testként írjuk le.Kezdeti topológia: poliéderen egy csúcs.
Hasáb (Pad 1) alapsajátosság definiálása során síkbeli zárt vonalláncot (Sketch.1) definiálunk
geometriai és kötöttség objektumok segítségével.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
Tabulált test (Pad 1) alapsajátosság definiálása szűkített paraméterkészlettel.
Tabulált test (Pad 1) alapsajátosságot a síkbeli zárt vonalláncot (Sketch.1)
kontextusában definiáljuk.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A modell továbbépítéséhez az egyik koordináta fősík ofszetjeként a Plane.1
referenciasíkot definiáljuk.A sík a modelltérben nem behatárolt és a
modellben ábrázolt sajátosság.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A Plane.1 referenciasíkban az öt ponton át fektetett Spline.1 interpolációs szplájn
görbét definiáljuk.
A síkból a térbe visszatérve látjuk a görbét
A görbe szabadformájú, tetszőleges pontokkal „ad-
hoc” definiáltuk, nem pedig előre definiált
pontok kontextusában.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A Spline.1 görbe és az annak síkjára merőleges irány kontextusában tabulált
(extrudált) felületet definiálunk.
A kontextust a felület képzési szabálya
definiálja.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
Az Extrude.1 felület és a Pad.1 alapsajátosság
egyik síkja között a Sketch.4 zárt szplájn görbe kontextusában
definiáljuk a Pad.2 hasábot.
A Sketch.4 szplájn görbét szabadon felvitt pontokat interpolálva
definiáljuk és az objektumhoz rendelt zárt görbe metódus
aktivizálásával zárjuk.
A default határolási típust majd meg kell változtatni.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A generált hasábot itt még nem az
Extrude.1 felület határolja.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A határfelület funkció betöltéséhez az Extrude.1 felület Limit 1-2 határait ki kell terjeszteni a sketch 4 lefedéséhez. Ezt manuálisan
végezzük, bár kontextust is definiálhatnánk erre a célra.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A Pad.2 tabulált egyik határának definiálását áthelyezzük a kiterjedés irányában legközelebb talált felületre. A felület és a test így közvetett
kontextuális kapcsolatba került.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A Pad.2 tabulált test generálása megtörtént. Látható a tabulált testnek az a felülete, ahol kontextuális kapcsolat révén az Extrude.1 felület
átadta az alakját.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A Pad.2 tabulált test felső élén lekerekítést definiálunk, amely elsőrendű (érintő) folytonossággal kapcsolódik a tabulált test
felületeihez.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
A lekerekítés generálásánál a releváns eljárásoknak létre kell hozni a topológiai és geometriai struktúra bővítését.
A topológiai operátor egy a normál igényen túli új topológiai lap létrehozásáról ad
információt.
Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI http://users.nik.uni-obuda.hu/lhorvath/
Termékinformáció modellben - SZT 1.1 laboratóriumi feladat
Top Related