A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni.
Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés.
A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.
Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek.
Opera, Párizs
A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt.
A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi.
A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták.
Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.
A realizmus szakaszaiI. A realizmus kialakulása
(az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával együtt az új világábrázolás népszerűsítése a cél
II. Az ún. nagyrealizmus(az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus)
elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő
realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig)
IV. Az ún. utórealizmus(az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig) kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására
Realista építészetEKLEKTIKA
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni.
Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés.
A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.
Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek.
Opera, Párizs
Gustave Coubert1819-1877
Kőtörők (1849)
Harmadosztály (1860)
Honore Daumier1808-1869
Jean Francois Millet1814-1875
Millet: Kalászszedők1857.Párizs, Louvre
Ilja Repin1844-1930
Repin: Hajóvontatók a Volgán1873. Szentpétervár, Russzkij Muzej
Repin: Hajóvontatók (1870)
Jean-Francois Millet: Kalászszedők
1857
realizmus
Párizs, Musée d’Orsay
Borsos József: Nemzetőr1848. Magyar Nemzeti Galéria
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása 1859. Magyar Nemzeti Galéria
Székely Bertalan: Egri nők1867. Magyar Nemzeti Galéria
Barabás Miklós: Bittó Istvánné1874. Magyar Nemzeti Galéria
Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben1876. Magyar Nemzeti Galéria
Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása1896.Magyar Nemzeti Galéria
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók1871. Magyar Nemzeti Galéria
Munkácsy Mihály: Apa születésnapja
Jean-Baptiste Carpeaux (1827- 1875)
Francia szobrász, festő és rézkarcoló.
Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá.
1861-ben visszatért Párizsba, ahol a királyi udvartól több megrendelést kapott.
Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat mintázott.
Munkássága Auguste Rodin művészetét készítette elő.
Legjelentősebb műve: A tánc – a párizsi opera homlokzatán
A SZECESSZIÓ
Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, Budapest, 1899-1901.Otto Wagner: Postatakarékpénztár, Bécs, 1904-06.
A két takarékpénztár homlokzati részletei
A két takarékpénztár belseje
Charles Rennie Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1897-1899.
Voysey: Vodin-ház
Victor Horta: Tassel-ház, 1892/93.
V. Horta: Eetvelde ház, belső
V. Horta: Solvay-ház, belső
Héctor Guimard: A párizsi metro lejárata, 1900.
Antonio Gaudi: Sagrada Família, Barcelona, 1900 körül
Antonio Gaudi: Casa Batlló, Barcelona, 1904-1906.
Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.
Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.
Joseph Maria Olbrich: Secession, Bécs, 1897-1908.
Otto Wagner: Majolikaház, Bécs, 1898-99.
Dagmar Adler és Louis Sullivan: Auditorium building, Chicago, 1887-89.
Ch. R. Mackintosh: Akvarell a Glasgow-i Cranston teaszalon dekorációjához, 1897.
Maurice Denis: Múzsák Ferdinand Hodler: A nappal, 1899. és az Éjszaka, 1890.
Gustav Klimt: Salome, 1909.
Jan Toorop: Halál, hol a te győzelmed? 1892.
Henry van de Velde: irodabútor, 1899.
Emile Gallé: Váza, 1899.
Louis C. Tiffany: Lámpa, 1890-es évek
Zsolnay Vilmos és Mack Lajos: Váza, 1900.
René Lalique: Szitakötő-nő és Alfons Mucha tervei alapján karperec és gyűrű Sarah Bernhardt számára
Top Related