Pedagógiai ProgramSiófoki Integrált Oktatási Központ
Siófok
Készítette: Cser Lajosné
Somogyi Éva
Siófok, 2008. november 21.
1
BEVEZETŐ.........................................................................................................................................4
A. Helyzetértékelés.......................................................................................................................5B. Tagintézményeink bemutatkozása............................................................................................7C. Tárgyi feltételek......................................................................................................................11D. Együttműködés a családdal....................................................................................................21E. Kapcsolattartás más intézményekkel......................................................................................22F. Hagyományaink......................................................................................................................25G. Ünnepségeink, rendezvényeink..............................................................................................27H. Versenyek, vetélkedők............................................................................................................28
NEVELÉSI PROGRAM....................................................................................................................29
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK......................................................................................................30
II. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI,
ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI..................................................................................................................34
Közvetlen és közvetett nevelési eljárások...................................................................................37
III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS................................................................................................39
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................48
Szociális szerep tanulása, közösségi, közéleti tevékenységek...................................................49Közösségi, közéleti tevékenységek.............................................................................................50
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK
MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
............................................................................................................................................................51
1. A tanítási órák....................................................................................................................512. A tanítási órán kívüli tevékenységek.................................................................................513. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése.........................................................564. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése..........................................................585. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................596. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése....................................627. A szociális hátrányok enyhítése.........................................................................................66
VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI. .71
A Módszertani Központ nevelési terve.......................................................................................73
VII. ISKOLAI EGÉSZSÉG NEVELÉSI PROGRAM...............................................................101
1. Helyzetelemzés.................................................................................................................1012. Általános célok.................................................................................................................1023. Egészségnevelési célok....................................................................................................1024. Területek...........................................................................................................................1035. A tagintézmények drogstratégiájának ismertetése..........................................................109
2
6. A prevenció tervezett és működő színterei.....................................................................1097. Tervezett és működtetett programok................................................................................1098. Az egészségnevelés célja, feltételei a kollégiumban.......................................................1109. Az egészségnevelés feladatai...........................................................................................11010. Az egészségnevelés területei..........................................................................................11111. Tevékenységek................................................................................................................111
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM..........................................................112
1. Környezetvédelem............................................................................................................1122. A környezeti nevelés szempont rendszere........................................................................1133. A környezeti nevelés programja......................................................................................1154. A környezeti nevelés színterei az iskolában....................................................................1235. Nem hagyományos tanórai keretek, tanórán kívüli programok....................................131
IX. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................134
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ
MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................135
XI. A SIOK INTÉZMÉNYEINEK HELYI TANTERVEI.........................................................155
3
BEVEZETŐ
Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az
intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát.
A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra
határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.
A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma,
egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.)
kormányrendelet módosítása alapján a 202/2007.(VII.31.) kormányrendelet 7.§ (3.) bekezdése
szerint kell az iskoláknak áttekinteniük pedagógiai programjukat és a szükséges változtatásokat
átvezetniük.
A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg:
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai
a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet,
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.)
kormányrendelet,
a 32/1997. (XI.5.) MKM – rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásnak irányelve
kiadásáról,
a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.
az intézmény alapító okirata.
A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos
társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos
értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői,
társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs
társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és
személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő
feladata egyaránt.
Alapfeladatunk: a gyermekek oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása
pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló
4
szociális és egészségügyi ellátással összefüggő feladat.
A. Helyzetértékelés
Az intézmény bemutatása (adatok, arculat, sajátosság)
Siófok Város Önkormányzata, mint fenntartó, 2008. július 1-el létrehozta a Siófoki Integrált
Oktatási Központot. Az intézménybe bölcsőde, óvodák, a siófoki és kistérségi általános iskolák,
Alapfokú Művészeti Iskola, középiskolai kollégium, Módszertani Központ, Gyermekjóléti
Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ tartozik.
A 18 intézmény élén főigazgató áll, a tagintézmények két helyettese vezetésével működnek. A
tagintézmények szakmailag egymástól függetlenül, önállóan működnek, a gazdasági feladatokat
Siófok Város Kincstára látja el.
Az intézmény szervezeti egységei:
Óvodák:
1. SIOK „Nyitnikék” Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde
2. SIOK „Pillangó” Napköziotthonos Óvoda
3. SIOK „Micimackó” és „Napraforgó” Napköziotthonos Óvoda
4. SIOK „Katicabogár” Napköziotthonos Óvoda
5. SIOK „Pöttyös” Napköziotthonos Óvoda
6. SIOK Ádándi Napköziotthonos Óvoda
7. SIOK Balatonendrédi Napköziotthonos Óvoda
8. SIOK „Pillangó” Napköziotthonos Óvoda Nagyberény
5
Iskolák:
1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola
2. SIOK Széchenyi István Általános Iskola
3. SIOK Somogyi József Általános Iskola
4. SIOK Beszédes József Általános Iskola
5. SIOK Művészeti iskola
6. SIOK Kollégium és Módszertani Központ
7. SIOK Általános Iskola Balatonendréd
8. SIOK Dr Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény
9. SIOK Általános Iskola Ádánd
10. SIOK Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ
A nyolc óvoda és a hét általános iskolán kívül a Siófoki Művészeti Iskola 1998 óta zenei- és
tánctagozattal működik.
A Városi Kollégium középiskolai és főiskolai diákjai városunk jó hírnevét öregbítik, felpezsdítve
ezzel az idegenforgalmi és turisztikai arculatot.
A Módszertani Központ pedagógiai szakszolgálatot lát el.
A Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ az összes tagintézmény hátrányos helyzetű
tanulóinak és családjainak ellátásával foglalkozik.
Intézményünk iskolai tanulói létszáma: 2430 fő, amely oktatását-nevelését 293 fő pedagógus látja
el.
6
B. Tagintézményeink bemutatkozása
1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola
A SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola Siófok centrumában helyezkedik el, a város
legrégebbi, legpatinásabb oktatási intézményeként. Tanulóink szülői háttere heterogén összetételű,
amit természetesen tanulóink összetétele is tükröz. A változatos összetételnek megfelelően a szülők
és diákok igénylik a színvonalas anyanyelvi és idegen nyelvi oktatást, vagy a számítógéppel történő
elmélyültebb megismerkedést, vagy a magas óraszámú testnevelést.
Tanulólétszámunk évek óta emelkedő. Az idei tanévben 650 fő, ez 24 tanulócsoportot jelent.
Képességeiket tekintve átlagosnak mondhatók. A gyerekanyag heterogén összetételű, ez pedagógiai
szempontból jó, mert pozitív példák is állnak a tanulási és magatartási problémákkal küzdőknek.
Iskolánk 1994/95-ös tanévtől működik matematika – angol – számítástechnika orientációjú osztály.
Két idegen nyelvet (angol, német), számítástechnikát csoportbontásban oktatjuk. Matematikából és
magyarból – lehetőség szerint nívócsoportos oktatás folyik. Iskolánk szakos ellátottsága 100%-os.
Férfi tanerő száma kevés, mindössze 6 fő. A nevelőtestület innovációs készsége jó, rugalmasan
alkalmazkodnak korunk változó körülményeihez, alkalmazzák a korszerű, hatékonyabb
módszereket, eszközöket. Szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tanfolyamokon, szakmai
összejöveteleken. Kiveszik részüket a tantárgykísérletekből, pályázatokból. Évek óta részt veszünk
az OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont méréseiben.
2. SIOK Széchenyi István Általános Iskola
1967-ben Siófok 2. belvárosi iskolájaként kezdtük működésünket. Ma az intézményben 2 tagozaton
és 2 telephelyen - alsó, felső - tanulók munkáját 1-8. évfolyamon a pedagógusok mellett 1 főállású
könyvtáros, szabadidő szervező és technikai dolgozók segítik. Szakos ellátottságunk 100 %- os;
alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú. Munkatársi gárdánk stabil, a fluktuáció minimális.
Az életszínvonal megőrzése a szülőkre egyre nagyobb terhet ró, amit az iskolával kapcsolatban
megfogalmazott elvárások növelésével próbálnak kompenzálni. „Keresettségünk” megőrzésének
zálogát a jövőben is értékeinkre és erősségeinkre támaszkodva kiemelt nevelési és oktatási céljaink
tudatos megvalósításában látjuk. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével törekszünk az
alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika – logika), továbbá a
kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulóinkat az egész életen át történő
tanulás alapjainak megszerzésében, ill. a későbbi munkaerő piacra való belépés zökkenőmentes
megvalósításában.
7
3. SIOK Somogyi József Általános Iskola
Iskolánk a Kiliti városrészben helyezkedik el, két telephelyen. 1992-ben Somogyi József 1848-as
honvédőrnagy nevét vette föl, aki a kiliti temetőben nyugszik. Ez is kézenfekvővé teszi, hogy
március 15-ét kiemelt ünnepként kezeljük. Az iskola életét színesebbé tevő, a személyiség
kiteljesedését segítő, közösségformáló rendezvények sora vált hagyománnyá az elmúlt évtizedek
alatt. Kiemelt területei iskolai munkánknak az egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés, az
idegen nyelvi képzés, a számítástechnika tanítása. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó.
A székek korszerű, az élettani igényekhez igazodó, formatervezett bútorok. A tanulóink
mozgásigényét a tornacsarnok biztosítja. Minden feltétel adott a testi nevelés számára.
Számítógéptermünk jól felszerelt, a korszerű követelményeknek megfelel. Az iskolának évek óta
van Internet hozzáférése. Idegennyelv és a matematika hatékonyabb elsajátítását csoportbontással
segítjük. Színes könyvtári állományunk a tanulók és nevelők számára folyamatosan rendelkezésre
áll. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot építünk és tartunk a város és környékének oktatási,
kulturális és sport intézményeivel.
4. SIOK Beszédes József Általános Iskola
Intézményünk a Balaton déli partján, Siófokon az M7-es autópálya mellett, zöldövezetben található
a város dinamikusan fejlődő részén.
Tanulóinkat, szép gondozott park és tágas tér várja. Intézményünk hatalmas tornacsarnokkal és
műfüves labdarúgó pályával rendelkezik. Az oktatás 8 évfolyamon 19 osztállyal működik. Iskolánk
része az idei tanévtől a speciális tagozat is, amely a város központjában található. A 2008/2009-es
tanévtől a Siófoki Integrált Oktatási Központ tagintézményeként működünk. A Beszédes József
Általános Iskola Siófok város nyugati részén épült fel, l980-ban került átadásra. A Beszédes József
Általános Iskola a városban egyedülállóan nagy természetes zöldövezettel rendelkezik. Az iskola
tornacsarnoka nemcsak iskolai célokat tölt be, hanem városi, országos és nemzetközi
sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas.
A nevelő-oktatómunka ideálisnak ítélhető osztálylétszámokkal folyik. A tanulócsoportok átlagos
létszáma 25 fő. Ezen kívül szaktantermek (informatika, természettudományi, technika,
könyvtárszoba, szabadidőklub) is kialakításra kerültek, szertárakkal kiegészítve. Az intézmény
tanulói biztonságos körülmények között, egy épületen belül találják meg a tornacsarnokot, az
éttermet, az iskolai büfét, s valamennyi tantermet. A rohamosan bővülő és változó tudományos
eredmények miatt szükségessé vált az ismeretszerzés módjának modernizálása. A központi tartalmi
szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák,
8
módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú
oktatás elterjesztése. Nevelőink ennek jegyében végzik munkájukat.
Az itt tanuló diákok évről évre bizonyítják magas szintű felkészültségüket különböző tantárgyakból
az országos kompetenciaméréseken, tanulmányi- és sportversenyeken. A tanórákon kívül tanulóink
számos szabadidős tevékenység közül választhatnak: hittan, kézműves szakkör, dramatikus
színjátszás (Turbó Csiga csoport), gyermektorna, gyógytestnevelés, RG (Ritmikus Gimnasztika),
aerobic, karate, labdarúgás, Góliát FC labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda.
5. SIOK Művészeti Iskola Siófok
A Siófoki Művészeti Iskola jogelődje, a Siófoki Zeneiskola 1970-ben alakult a Kaposvári Liszt
Ferenc Zeneiskola tagiskolájaként. 1974 ben (gazdaságilag is) önállósult. Az elmúlt évtizedek
folyamán Tabon és Földváron létesültek tagiskolái, melyek azóta önállósultak. 1998-ban
beintegrálták a tánctagozatot. Azóta viseli mai nevét. 2001 szeptemberében (az addigi „albérletek”
helyett) végleges és saját helyre költözött az iskola, a Mártírok u. 5 sz. alatti volt Bárdossy villába.
A 2006/7-es tanévben B.Szabadiban indult kihelyezett tagozata.
Átlagos létszáma 450 – 500 között mozog. Tanszakai: zongora, hegedű, cselló, fuvola,
klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, gitár, ének, harmonika, ütő és zeneelmélet.
Hivatalos állományban lévő tanárai mind rendelkeznek főiskolai vagy egyetemi diplomával. Az
iskola a 2007/8-ban lefolytatott országos minősítő eljárás alkalmával a „Kiválóan minősült
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” értékelést kapta az ezzel járó normatívával és kiemelt
juttatással.
6. SIOK Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ
Az intézmény 2 telephelyen, 3 alapfeladatot lát el. A Szépvölgyi u. 2-ben 80 fő középiskolai
kollégistát nevelünk-oktatunk, illetve itt működik a Módszertani Központ is. A Petőfi sétány 1 sz.
telephelyen 100 fő főiskolásnak nyújtunk szálláshelyet és szakmai szolgáltatást. A kollégium
oktatási szerkezete szerint városi fenntartású, koedukált középiskolai és főiskolai diákotthon.
A Módszertani Központ a SIOK valamennyi intézményét ellátja az utazó pedagógiai szolgáltató
hálózattal. Minden területről hetente egy alkalommal megjelennek az intézményekben a
szakemberek. Feladatuk szerint közvetlen segítséget nyújtanak a gyermekeknek, illetve a fejlesztő
pedagógusok szakmai munkáját támogatják. Elsősorban szakszolgálati feladatot látunk el, melynek
területei: logopédia, gyógytestnevelés, óvodai, iskolai fejlesztés. További újszerű feladatként jelent
meg az intézményben a gyermek és ifjúságvédelem, valamint a hittanoktatás.
9
7. SIOK Általános Iskola Balatonendréd
Intézményünk a Balatonendrédi Általános Iskola a község középpontjában, zöld területtel övezve,
nagyon szép környezetben fekszik. Az épület belső faszerkezetes megoldása a környéken egyedi,
családias hangulatot áraszt.
Nyolc osztályos iskolánkban 105 tanuló tanul, a nevelőtestület 14 fős, munkájukat 3 fő technikai
dolgozó segíti. Nevelőtestületünk jól felkészült, az iskola értékei iránt elkötelezett pedagógusokból
áll. Szeretik a pedagógiai kihívásokat, nyitottak és szívesen működnek együtt a partnerekkel.
Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos, elváró rendszert kínál, amelyben
minden gyermek kibontakoztathatja képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és
erkölcsileg egészséges életvitelt. Balatonendréd kisközség, legnagyobb intézménye az iskola, ami
egyben a település fontos kulturális centruma is. Tehát az iskola nem csupán a gyermekeké, ahol a
tanítás történik, hanem valóban a településé, e település igényeinek elvárásainak kíván megfelelni a
jövőben is. Fő törekvésünk gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó
embereket nevelni, emberséget és tudást adni a felcseperedő balatonendrédi gyermekeknek.
8. SIOK Dr Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény
Intézményünk a Balatontól 15 kilométernyire fekvő, dombokkal körülölelt Nagyberényben,
hangulatos és egészséges környezetben áll. Nagyberényben 1723 óta működik iskola. A gyerekek
oktatásáról a katolikus és a református egyház gondoskodott, kiemelt szerep jutott a mai óvoda
épületében dolgozó apácáknak. 1948-ben államosították az iskolát, a rendszerváltozás óta az
önkormányzat tartja fent az intézményt. A jelenlegi épület 1991-ben épült, és 1998 októberében
vette fel a nagyberényi születésű, Amerikában világhírűvé vált gyümölcskutató, Dr. Faust Miklós
nevét. Intézményünk arculatát alapvetően határozza meg a község helyzete. A Balaton közelsége, a
vidéki lakosság elvárásai irányítják az iskola céljait, célkitűzéseit. Arra törekedünk, hogy
egészséges, talpraesett, dolgozni képes és a munkát szerető, közösségi gondolkodású embereket
neveljünk. Iskolánkban jelenleg 135 diák tanul, nagy részük nagyberényi, de jó néhányan járnak
Somból, Mezőkomáromból, sőt Ságvárról és Siófokról is.
Tizenegy pedagógus dolgozik teljes munkaidőben, ketten félállásban, valamint hárman óraadóként
tanítják a gyerekeket. A nevelők munkáját három fős technikai személyzet segíti, közülük egy fő
teljes-, két fő részmunkaidőben.
A Gyermekkacaj Alapítvány bővíti a tanulók tanórán kívüli lehetőségeit. Kulturális szempontból
kiemelkedő a Gyermekkacaj Néptánccsoport szerepe. Iskolánk a helyi közélet megkerülhetetlenül
10
fontos szereplője.
9. SIOK Általános Iskola Ádánd
Ádándnak az 1930-as években két iskolája volt, a római katolikus és a református tanulók jártak 1-1
iskolaépületbe. Két tanító-egy katolikus és egy református dolgozott a faluban. 1948-ban
államosították az iskolát. 1961-ben épült iskolánk egyik szárnya, amelyet 1971-ben 6 tanteremmel
bővítettek, ma is ebben az épületben folyik a 8 osztály oktatása nevelése.
Rendelkezésünkre áll egy tornaszoba, 1997-ben számítástechnika tantermet építettünk. Épületeinket
8700m2-nyi telek és szép zöld park veszi körül. Egy kosárlabda, egy röplabda és kispályás
futballpálya biztosítja tanulóink rendszeres testedzését a tiszta, jó levegőn.
Az iskola tanulóiról: Az iskola tanulói ádándi gyerekek, elvétve fordul elő 1-2 bejáró más
településről. A hátrányos tanulók kb. 50-55%, s ennek kb a fele különösen problémás családi
körülmények között él. A tanulók kb.12,5%-ka részképesség- zavarokkal, viselkedési,
beilleszkedési nehézségekkel küzd. Ők hivatalosan nyilvántartott és gondozott a tanulók 6,25%-uk
SNI-s .
Az iskolai tanulócsoportok száma: 8. Évfolyamonként 1 osztály működik.
C. Tárgyi feltételek
1. SIOK Vak Bottyán János Általános Iskola
Iskolánk fenntartására az Önkormányzat – lehetőségeihez mérten – minden támogatást megad.
Mivel legöregebb intézményünk a városban, ezért folyamatos karbantartásra, részleges felújításra
szorul.
A felhasznált helyiségek felsorolása
FŐÉPÜLETBEN
17 tanterem
1 tanári szoba
1 félterem a kislétszámú fejlesztő osztálynak
1 előadó
1 kis tanári – alsós
4 szertár
4 iroda
1 tornaterem (kicsi, nem szabványméretű)
11
2 öltöző
LAPOSTETEJŰ FÖLDSZINT (az emeleti rész a Széchenyi István Általános Iskoláé)
3 db tanterem
1 melegítő konyha
1 ebédlő
1 könyvtár, olvasóteremmel
1 technika
1 számítástechnika
SORHÁZ UTCA - KIS ÉPÜLET
3 db tanterem
1 szertár
1 tanári
ISKOLAUDVAR – SPORTUDVAR
VÁRAKOZÓ – TORNASZOBA
Tárgyi feltételeink alkalmasak az általunk eltervezettek megvalósítására:
Az iskolaépület és a tantermek száma elégséges a jelenlegi és a várható számú tanuló
elhelyezésére, a pedagógiai programban megjelölt tanuló csoportbontásokat is figyelembe
véve.
A rendelkezésünkre álló eszközök, a felszerelés lehetővé teszi a pedagógiai programban
megjelölt órák, foglakozások megtartását. Folyamatos karbantartásukra, fejlesztésükre,
korszerűsítésükre szükség lesz a jövőben, a korszerű ismeretekhez korszerű
taneszközöket, szemléltető eszközöket, demonstrációs berendezéseket kell beszerezni (a
kötelező felszerelési jegyzék figyelembevételével).
2. SIOK Széchenyi István Általános Iskola
A SIOK Széchenyi István Általános Iskola Tanácsház u. 8. szám alatti épületében az 1-4.
évfolyamon tanulók munkáját 11 jól felszerelt osztályterem és 1 informatika szaktanterem, míg a
szabadidő tartalmas eltöltését az iskolaudvar segíti.
A Kele u. 33. szám alatti főépületben 12 osztályterem, 7 szaktanterem (fizika-kémia, technika,
életvitel, rajz, 2 informatika, ének), audio-vizuális nyelvi laborok (5), tornaterem, étterem, aula,
klub szoba biztosítja a tagintézmény minden tanulója számára a modern, korszerű tanulási
környezetet, valamint a tanórán kívüli foglalkozások színtereit. Az udvaron kialakított sportpályák,
a zöld felületeken elhelyezett eszközök jó idő esetén többféle tanórai, illetve tanórán kívüli
foglalkozás megtartására alkalmasak.
12
3. SIOK Somogyi József Általános Iskola
A tanításra használt öt épületünk állapota elég vegyes képet mutat. Koruknál fogva sok
karbantartást igényelnek. Összesen 12 + 8 tanteremnek használt helyiségünk 3 foglalkoztatónk, és
egy könyvtárszobánk van, a három telephelyen. 1 tantermet az óvoda épületében van. 2
melegítőkonyhánk és 2 ebédlőnk van.
Az iskolai átlagnál jobb az alsó iskola épületének állapota. A legmegfelelőbb munkakörülményt a
tornacsarnok biztosítja. Korszerűnek mondható. Minden feltétel adott a testi nevelés számára. A
tantermek és tanításra használt helyiségek befogadó képessége 18-28 fő között ingadozik.
Műanyagpadlósak, illetve parkettásak. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó. A székek
korszerű, az élettani igényekhez igazodó, formatervezett bútorok.
Számítógéptermünk megfelelő. Minden tanuló külön gépen dolgozhat. Az iskolának évek óta van
Internet hozzáférése. Multimédiás alkalmazásokra lehetőség van. Szakkörön, választható
foglalkozáson vagy tanórán minden tanulónk részesülhet számítástechnikai oktatásban.
Szaktanteremben tanulhatják diákjaink az ének-zenét, kémiát, fizikát, rajzot, az idegen nyelvet
nyelvi laborban.
Egy helyiséget a kiscsoportos fejlesztő foglalkozások céljára tartunk fenn. Az alsó és felső
tagozatban egyaránt rendelkezésre áll a legszükségesebb szemléltető és segéd- eszköz
szakirodalom, és audio-vizuális berendezés. Bár minden frissítésre szorul. Televízióink közül az
elavultakat folyamatosan cseréljük. A szertári állományokat korszerűsítjük. Cél a kötelező eszköz
és felszerelési jegyzék előírásaihoz közelíteni az iskolai élet minden területén.
Napközis és szakköri foglalkozásokhoz a szűkös lehetőségekhez mérten - biztosítjuk a
felhasználandó anyagokat. A szakköri foglalkozások anyag és eszközigényét is kielégítette az
iskola. 8000 db-os könyvtári állományunkat évente gyarapítjuk a tanulók és nevelők számára is
korszerű irodalommal és szakmai anyagokkal fejlesztve. A költségvetési támogatáson kívül bevételi
forrást az intézmény számára csak az étkezési térítési díjak beszedése, és a tornacsarnok
szabadidejének bérbeadása jelent. A tanterem bérbeadás nem számottevő. Lehetőségeinket
nagymértékben korlátozza elhelyezkedésünk. A város központban bizonyára sokkal nagyobbak
lennének az esélyeink.
4. SIOK Beszédes József Általános Iskola
A Beszédes József Általános Iskola a városban egyedülállóan nagy természetes
zöldövezettel rendelkezik. A terület nagysága 32.962 m2. Az iskola parkja helyt ad egy
13
természetbarát játszótérnek, bitumenes sportpályának, KRESZ-pályának, valamint egy füves
focipályának.
A város vérkeringésébe a rendszeres helyi járatú közlekedés kapcsolja be az idejáró
tanulókat, valamint a biztonságosan kialakított közúthálózat. Az épülethez tartozik egy 260 fős
étterem. Az iskola tornacsarnoka nemcsak iskolai célokat tölt be, hanem városi, országos és
nemzetközi sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas.
Az iskola összterülete: 32.962 m2
Ebből: - az épület: 6.062 m2
- udvar 4.000 m2
- sportpálya 3.800 m2
- zöld terület 19.100 m2
Az épülettel egybeépült egy kollégium, mely önálló városi középiskolai kollégiumként
működik.
14
5. SIOK Művészeti iskola
A Siófoki Művészeti Iskola a Mártírok u. 5 sz. alatt található a XIX. Század fordulóján épült
Bárdossy-villában, mely önálló épület a Sió partján a Baross-híd mellett. Elhelyezkedése kedvező,
központi fekvése, megközelíthetősége, a vasúti- és buszpályaudvar közelsége miatt. Hátrányt a
mintegy ötven méteren belül elhaladó vasútvonal jelent, amely gyakori vonatforgalmával
mindannyiszor kisebb földrengés-szerű tüneteket produkál.
Az épület három szintje (fszt., I. és II. emelet) mintegy 750 m² hasznos alapterületet jelent. Az előirt
kiegészítő helyiségeken kívül (irodák, aula, porta, tanári, szociális helyiségek) csoportos oktatásra
2, egyéni oktatásra 15 terem áll rendelkezésre. A könyvtárszoba a később bevezetni szándékozott
orgona-csembaló-régizene tanszakkal közös helyiségben került kialakításra. A művészeti iskolák
minimális technikai feltételeit rögzítő 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 7.sz. mellékletében
foglaltakhoz képest egy kis teakonyha található extraként, viszont két nagyon fontos elem hiányzik.
Nincs az iskolának hangszertárolója. Ez azt jelenti, hogy azokon a tanszakokon, ahol előírás a
nagyobb mennyiségű hangszer megléte (hegedű, gordonka, fa- és rézfúvósok), a tanárok a saját
szaktantermükben kénytelenek tárolni a hangszereket. Ennek optimális megoldásaként a 2002-es év
végére mindenhova megfelelő tároló állványok, szekrények kerültek.
A másik hiány – és ez jóval sajnálatosabb – nincs az iskolának „a tanulók legalább egyharmadát
befogadó koncertterme”. Mint azt a rendelet nagyon helyesen feltételezi, ennek léte alapvető
követelmény egy művészeti intézményben. A növendékhangversenyek, az iskola művészeti
csoportjainak (zenekar, kórus), kamaraegyütteseinek rendszeres megmérettetése, a szülők
tájékoztatása, a növendékek pódium-rutinjának kialakítása, a saját ünnepségek megtartása, mind-
mind szükségessé tenné egy ilyen terem kialakítását. Nos, a tények azt mutatják, hogy ez – egyelőre
- nem valósul meg. Tőkét kovácsolva a szükségből, így az a gyakorlat alakult ki - amit a
továbbiakban a Pedagógiai Program szerves részeként képzelünk el és kívánunk folytatni - hogy a
növendék produkcióinkat kihelyezzük különböző alkalmakkor (karácsony, farsang, húsvét, városi
ünnepek, illetve alkalmi felkérések), különböző helyszínekre (iskolák, főiskola, óvodák, vállalatok,
önkormányzat, templomok). Természetesen azoknak a növendékeknek is biztosítunk szereplési
lehetőséget, akik nem kerülnek a város nyilvánossága elé. Az épület I. emeleti auláját kineveztük
mini-koncertteremnek (ahol cca. 40 főnyi közönség helyezhető el), és havi rendszerességgel
hangversenyeket tartunk, ahol a szaktanárok előzetes jelzései alapján az igazgató helyettes által
összeállított formában szerepelhetnek.
Ez az állapot 2007 nyaráig tartott, amikor is a két földszinti szolfézsterem összenyitásával egy cca.
80-100 fő közönség befogadására alkalmas kamaraterem került kialakításra. Egy kis színpad
15
megépítésével megoldódott a kisebb koncertek és főleg a vizsgák kérdése! Ha a létrehozandó
Integrált Oktatási Központ infrastruktúra fejlesztő része lehetővé teszi, talán hamarosan egy
impozáns koncertterme lesz Siófok városának közvetlenül a Művészeti Iskola szomszédságában.
Egyúttal a tánctagozat is közelebb költözhetne a zenei tagozathoz.
Az egyéb (szociális) helységek – éppen a felújítás eredményeképpen – már akár egy európai
szabványnak is megfelelnek. (Külön említést érdemel az épület invalidus feljárója, illetve a
földszinten – a mozgássérültek számára – kialakított mellékhelyiség.)
Az épület – kifejezetten zeneiskolákra vonatkozó – szakmai paraméterei (ez az áthallást –
hangszigetelést jelenti) nem rosszabbak az országos átlagnál. Az ajtók kifejezetten erre a célra
készültek, s a falak lehetséges „tompítása” után annyi az áthallás, amennyit egy ilyen épület beton
födémszerkezete, „testhangként” kiküszöbölhetetlenül közvetít. (Hogy a későbbiekben lehet-e még
ezen javítani, kérdéses. A falak további szigetelése lényegesen nem változtatna, az ún. „süketszoba”
típusú kivitelezés pedig, a ráfordítandó összeg nagysága miatt elképzelhetetlen és talán fölösleges
is.) A felújított épület közvetlen környezetének kialakítása is megtörtént, egy kulturált park egy
Bartók szoborral. A növendékek számára kerékpártároló, a tanároknak parkoló épült.
A Tánctagozat elhelyezése a Beszédes József Általános Iskolában kialakított és 2001 márciusában
átadott helyiségekkel, hosszú időre megoldódott. A két táncterem, az oktatóterem és iroda, a fiú- és
lányöltözők valamint a ruhatároló a tánctagozat tanárainak elképzeléseit figyelembe véve került
kialakításra. (A tánctermek, az előírásnak megfelelően: rugalmas padlóval, egész falat beborító
tükörrel és mobil, állítható magasságú balettrúddal vannak ellátva.)
6. SIOK Kollégium és Módszertani Központ
A kollégium bútorzatának döntő többsége 20 éves. A hálókban lévő heverők ágyneműtartósak. A
beépített szekrények kicsik, nem zárhatóak. Kevés tároló hely áll a gyerekek rendelkezésére, az
asztal és a hozzátartozó puffok alacsonyak, nem biztosítják az egészséges testtartást használat
közben.
Tanulótermek, könyvtár:
Az egy személyes tanulóasztalok nagyon elhasználódtak. Kárpitozott székek állnak a gyerekek
rendelkezésére a tanulószobákban és a könyvtárban. Az elektromos hálózat az egész épületben
alacsonyabb igénybevételre készült A kollégiumban a gazdasági, tanügy igazgatási munkára
számítógép, nyomtató, fénymásoló áll rendelkezésre. A kötelező taneszköz jegyzékben előírt
felszerelési tárgyak a kollégiumban rendelkezésre állnak, jelenleg megfelelő minőségben, kivéve a
bútorzatot.
16
Telephely:
A kollégium bútorzatának döntő többségét 2002. júniusában vásároltuk.
Lakószobák:
A hálókban férőhelyenként egy ágyneműtartós heverő, egy beépített szekrény, egy éjjeli szekrény,
egy falra szerelt polcos szekrény, egy - a lakók számának megfelelő méretű – asztal kárpitozott
székekkel adja a szoba berendezését. Minden férőhelyhez hálózati telefon tartozik, amely MATÁV
barangoló kártyával működik. Szobánként TV csatlakozó van kiépítve, mellyel a helyi
kábeltelevíziós csatornákhoz csatlakoztathatják TV-jüket a lakók. A szobákban 4 világítótest van a
mennyezeten. A mennyezetvilágítás mellett férőhelyenként falra szerelt olvasólámpa biztosítja a
teljes komfortot a lakóknak. A szobákban lévő függönyök esztétikusak, a sötétítő függönyök
egységesek, mutatósak. A szobák padozata PVC padló. A fürdőszobákban zuhanykabinos tusoló,
mosdó, WC és levegőelszívó van. A kollégiumban a gazdasági, tanügy-igazgatási munkára három
iroda, tanári szoba, ügyeletes tanári szoba áll rendelkezésre.
Tanulótermek, közösségi helyiségek:
Klubszoba:
TV-vel, DVD lejátszóval, fotelokkal, kondi terem: pingpong-asztallal, szobakerékpárral, dartsszal,
előadó terem jól felszerelve: írásvetítő, videó, DVD-lejátszó, TV, számítógép, projektor. Stúdió áll
rendelkezésre a havonta megjelenő KODI című kollégiumi lap elkészítésére, illetve a hallgatók
önálló munkáihoz, melyben számítógép, szkenner, nyomtató a technikai felszerelés. Szintenként jól
felszerelt konyha (mikro, villanytűzhely, kenyérpirító, tea- és kávéfőző) biztosítja az étkezések
zavartalan lebonyolítását. Konyhánként több hűtőszekrényben tárolhatják az otthonról hozott,
illetve vásárolt élelmet a lakók.
A kollégium a Szépvölgyi út 2 szám alatt található, a Beszédes József Általános Iskola közvetlen
épület szomszédja. Az iskola étkezőjét a kollégisták rendelkezésére bocsátja.
Telephely:
A kollégium a Petőfi sétány 1. szám alatt található, a Kodolányi János Főiskola épület szomszédja,
étkező nélkül, nyitott parkkal.
7. SIOK Általános Iskola Balatonendréd
Az intézmény a község központjában, zöld területtel övezve, nagyon szép környezetben fekszik.
Gyepes udvarral, füves, fás domboldallal rendelkezik.
17
Méretei: épületrész: 1245 m2
udvarrész: 4565 m2
Az 1900-as évek elején épült, felújított, ún. régi épülethez esztétikusan kapcsolódik az 1990-ben
átadott új épületrész. A belső tér faszerkezetes megoldása a környéken egyedi: megkapó, családias
hangulatot áraszt.
Melegítőkonyhája, étterme minden igényt kielégít. A berendezés egyszerű, de ízléses és praktikus. A
Közösségi Házban kialakított tornaterem optimális, de felszerelése még közepes szintű, fejlesztését
pályázati lehetőségekkel célozzuk.
Az épület komfortfokozatának minősítése: a tantermeket, szertárakat, étkezőt, kiegészítő
helyiségeket tartalmazó főépület összkomfortos. Az ún. alsó épületrész, mely a technika tantermet, a
könyvtárat és az informatika termet foglalja magában, elöregedett, átmeneti: szükségmegoldást
biztosít csupán.
Tantermeink száma: 8
Nem tanterem típusú funkcionális helyiségeink száma: 1 aula, 1 étterem, melegítőkonyha, 4 szertár,
raktár, 1 technika terem, 1 könyvtár + informatika terem.
8. SIOK Dr Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény
Az intézmény 8 évfolyamos. Az épületben 8 tanteremben folyik az oktatás. Az alsó tagozat a
földszinten, a felső tagozat az emeleten kapott helyet. Az épület 1990-ben épült. Három szinten
folyik a munka. A régi iskola épületét az Educationis Oktatási Alapítvány kapta.
Az alsó szinten kapott helyet a községi könyvtárral közös iskolai könyvtár, valamint egy
tornaszoba, mely kicsi, szükségmegoldás, a célnak nem megfelelő.
A 2000/2001-es tanévben a néptánc oktatás bevezetésével ezt a helyiséget átalakítottuk „tánc
oktatására alkalmas teremmé”. Tükröket szereltünk fel, tárolókat (szekrényeket) biztosítottunk az
egyre bővülő fellépő ruhák megőrzésére. A középső szinten található a négy alsós tanterem, melyek
tágasak, alkalmasak magasabb létszámú osztálycsoportok befogadására is. Itt található az igazgatói
iroda, tanári szoba, valamint a dohányzásra kijelölt helyiség és mosdók.
A földszinten található aula alkalmas rendezvények lebonyolítására. Itt alakítottuk ki az iskola új
nevének felvétele után a Dr. Faust Miklós emlékfalat, itt kapott helyet a község és az iskola
zászlója. Az iskola 4805 m2 területen fekszik. Ebből maga az iskola 800 m2 alapterületű. 1996-ban
800 m2 alapterületű sportpályát építettünk beton alappal.
Az épület berendezésének minősítése Jó Közepes Gyenge
Tanulópadok 80 % 20 % -
18
Székek 50 % 40 % 10 %
Táblák 40 % 40 % 10 %
Irodai berendezések 50 % 50 % -
Szertárak felszereltsége - 50 % 50 %
Tornaszerek 20 % 60 % 20 %
Iskolai könyvtár ellátottsága 90 % 10 % -
A tárgyi feltételek alkalmassá teszik az intézményt a kitűzött célok megvalósításához.
A tantermek száma elégséges a várható tanulók elhelyezésére. Az utóbbi években örömmel
tapasztalt jelenség a tanulólétszám lassú emelkedése. Szükség lenne normál mérető tornateremre,
ahol a szertorna alapjaival is jobban megismerkedhetnének a gyerekek.
Az átlagosnak mondható felszereltség lehetővé teszi a pedagógiai programunkban megjelölt
céljaink megvalósítását. A felszerelés folyamatos fejlesztésére, karbantartására a jövőben is szükség
lesz.
9. SIOK Általános Iskola Ádánd
Iskolánk 8 tanteremmel, számítástechnika teremmel, technika teremmel, tornaszobával, könyvtárral
és egy szükségtanteremmel rendelkezik. Szertárunk nincs. Konyha működik az ebédlővel és az
ezeket kiszolgáló helyiségekkel.
A régi ablakok (40 évesek) mai, korszerűre való cseréje 2 osztályban megtörtént. A tantermek
bútorzatát eddig folyamatosan cserélni tudtuk. Az oktatást segítő eszközök beszerzése a „Kötelező
eszköz és felszerelés” jegyzékben ütemezettek szerint valósul meg 2008-ig. A költségvetésben
meghatározott minimális keret és a fenntartó ütemterve sem tartalmazza a kötelezően előírt egyes
helyiségek létesítésére vonatkozó reményeket.
Könyvtárunk állapota, felszereltsége, könyvállomány, audiovizuális eszközök jól szolgálja a tanulók
tanulást segítő munkáját. A tornaszoba a tanulók rendszeres igénybevétele miatt jelentős felújításra
szorul (mennyezet, padozat). A sportudvar, játszóhely alkalmas a szabadtéri órák (testnevelés)
megtartására és a szabadidős tevékenységekre.
10. SIOK Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központ
Siófok Város Kollégiumának épületében került elhelyezésre.
19
Személyi feltételek:
20
D. Együttműködés a családdal
Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel.
Felelőssége és szakértelme fel is jogosítja, hogy egy-egy kérdésben irányítsa a szülők
nevelőmunkáját, kérésekkel és tanácsokkal forduljon a családhoz.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó. A
család sajátos feladatait és felelősségét az iskola nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők
gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék az iskola, a pedagógusok
munkáját.
A család és az iskola együttműködésének, a szülői közösségek kialakításának fontos szervezeti
kerete a Tagintézmények Szülői Munkaközössége és a SIOK Szülői Szervezete. Választott
tisztségviselői és aktivistái az élő kapcsolat személyi feltételeit adják.
A szülők, a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, panaszaikat szóban, vagy írásban
egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelő testülettel, vagy a Szülői Szervezettel. Amennyiben az intézmény véleményével, vagy a
probléma megoldásának módjával elégedetlenek, úgy panaszukkal a fenntartóhoz fordulhatnak. A
fenntartó másodfokú döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni, amennyiben a jogorvoslat a szülő
számára nem elfogadható.
Kapcsolattartás módjai:
- szülői értekezletek: évente 2 alkalommal
- fogadóórák: évente 4 alkalommal
- nyílt napok: évente 2 alkalommal
- SZSZ értekezlet: évente 2 alkalommal
- ünnepek szabad látogatása
21
E. Kapcsolattartás más intézményekkel
A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Kistérségi Koordinációs Osztály, Oktatási és Sport
Bizottság, Siófok Város Kincstára) és az intézmény közötti kapcsolattartás területei: információk
átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben.
Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény a város többi általános
és középfokú intézményével együttműködik.
Igen jó és eredményes kapcsolatunk van a város óvodáival. Részt veszünk a beiratkozás előtti
szülői értekezleteken az óvodákban, minden óvodába elmegyünk a nagycsoportosok bemutató
foglalkozásaira és ők is eljönnek hozzánk ismerkedni az iskolával, a tanító nénikkel, az óvónénik
pedig eljönnek megnézni volt óvodás gyerekeiket munka közben. Ez a jó kapcsolat teszi lehetővé,
hogy óvodákból iskolába lépő gyerekek minden nagyobb törés nélkül kezdik meg életük első
tanévét.
Törekszünk arra, hogy a középfokú intézményekkel is ilyen jó munkakapcsolat alakuljon ki.
Pályaválasztási szülői értekezletekre meghívjuk a város középfokú intézményeinek vezetőit. Az
iskolai pályaválasztási felelősök feladata, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű
információ válogatásához, feldolgozásához, rendszerezéséhez.
Középiskolai felvételire a középiskolai kollégák útmutatása alapján készítjük fel a tanulóinkat.
Tanulóink első félévi középiskolai tanulmányi eredményeiről visszajelzést kérünk és kapunk.
A közművelődési intézmények sajátos eszközeikkel és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásaikkal
egyre nagyobb szerephez jutnak az új ismeretek terjesztésében, a gyermekek érdeklődésének
kielégítésében és szélesítésében, az egyéni érdeklődés, hajlam, a képességek kibontakoztatásában, a
tananyag elmélyítését és kiegészítését szolgáló ismeretek propagálásában, a tevékenységek és
készségek fejlesztésében.
Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek
elmélyítésében különösen fontos szerepet töltenek be a könyvtárak.
Iskoláink könyvtára kapcsolatot tart a Városi Gyermekkönyvtárral a hiányok pótlásához.
A Kálmán Imre Kulturális Központtal és a helyi művelődési házakkal való szoros
kapcsolattartás nagyban segíti tanulóink kulturális igényeinek kielégítését.
Hittanórák a települések egyházaival együttműködve kerülnek megtartásra.
Iskoláink pedagógiai programjaiból eredően szoros a kapcsolatunka Siófoki ÁNTSZ szervezetével.
Rendszeresen részt veszünk a drogprevenciós rendezvényeken.
DADA
1995. óta folyik intézményeinkben a Rendőrség Drogmegelőzési Programja.
22
A DADA-t jól felkészített rendőrségi szakember oktatja osztályfőnöki óra keretében.
A kollégium kapcsolatai
A szülők, a kollégista és a pedagógusok együttműködésének formái
Szülői munkaközösség működik a kollégiumban. A szülőkkel folyamatos a kapcsolattartás.
Formái:
Írásbeli értesítések:
Évente háromszor, a gyermek tanulmányi eredményéről.
Kollégiumi, városi rendezvényeken való kiemelkedő teljesítményért járó dicséret.
Magatartási és egyéb probléma esetén elmarasztalások
Telefonos értesítések:
Sürgős esetben (pl. egészségügyi probléma esetén).
Személyes találkozások:
Kollégiumi szülői értekezlet évente egyszer, tanév elején van.
A többi szülői értekezlet az iskolák szülői értekezleteinek időpontjaihoz igazodik.
A szülők bejelentés nélkül látogathatják gyermekeiket.
A bázisiskolákkal való együttműködés formái
Az iskolákkal: a kollégiumhoz kapcsolódó iskolák
Bázisiskolák:
Krúdy Gyula Szakközépiskola, Siófok
Baross Gábor Szakközépiskola és Szakmunkásképző, Siófok
Kodolányi János Főiskola Siófoki Intézete
A kapcsolattartás szintjei:
vezetői, csoportvezető tanár – osztályfőnök, nevelőtanár- szaktanárok
Módjai: tantestületi értekezleteken részt vesznek a kollégium nevelői, telefonon,
személyesen tájékozódnak a kollégistákkal kapcsolatban.
Az iskolahasználókkal való kapcsolattartás formái
Szülői értekezletek, pályaválasztási szülői értekezlet
Fogadóórák
Szülői Szervezet vezetőinek értekezlete
A szülőkkel való egyéni kapcsolattartás formái, lehetőségei:
23
Családlátogatás
Osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, ig.h. – egyéni beszélgetés
A gyermekekről történő tájékoztatás formái, rendszeressége:
Ellenőrzőn keresztül érdemjegy ill. bejegyzés formájában
Fogadóórán
Családlátogatáskor
Továbbtanulás előtt pályaválasztási szülői értekezleteken
Valamilyen kiemelkedő eredmény elérésekor
Nevelési probléma felmerülésekor
Pénzügyi, finanszírozási kérdésekről a tájékoztatást év elején és év végén a Szülői Szervezet
megbeszélésein nyújtunk.
A szülői értekezleteket használjuk fel arra is, hogy nevelési kérdésekről beszélgessünk a
szülőkkel.
A HÁZIREND szabályozza intézményünk életét a diákok felé és a diákönkormányzat tagjai
összekötőként, programjavaslóként is működnek, jó kapcsolat kialakítása érdekében a
nevelőtestület és a diákság között.
Minőségirányítási rendszer kiépítése keretében: kérdőívek (mellékletekben).
Az iskolahasználók körét meghaladó közszolgálati funkciók
Gyermek– és ifjúságvédelem: az Önkormányzattal és a városi rendőrkapitányság ifjúságvédelmi
osztályára, Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúságvédelmi Központtal.
A helyi sportéletben való részvétel: Balaton FC, Városi SE kézilabda, SIÓ kosár, Rádiótávírász
Diótörő balett egyesület
Pomádé Tánc, Sport és Szabadidő Egyesület
Városi kézműves szakkör
A város és kistérség életében kulturális funkciókat is betöltenek tagintézményeink:
o Énekkar karácsonyi hangversenyei,
o Márc. 15-i városi, falusi ünnepség,
o Falunapok
o Környezetvédelmi feladatok (turista útvonal felfestése, szárazelemgyűjtés,
szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, fásítás, stb.).
24
F. Hagyományaink
Minden tagintézményünk kiemelt feladata hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése,
valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az iskolaközösség minden tagjának joga és
kötelezettsége.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a
nevelőtestületek az éves munkatervükben határozzák meg.
10 évente évforduló megünneplése
évente:
a nemzeti és nemzetközi ünnepek
tanévnyitó ünnepség
Intézmények névadóinak napja
Gyermeknap
Anyák napja
Tanévzáró ünnepség
Ballagási ünnepség
Kirándulások, erdei iskolák, sítáborok, nyári táborok
Farsangi rendezvény, szülők bálja
Kulturális programok ( vers- és prózamondó verseny , ki mit tud?)
Mikulás - és karácsonyi ünnepély
Sportrendezvények
Iskolarádión keresztül vagy a tagintézménynél szokásos módon az a tanuló, aki városi,
megyei v. országos versenyen eredményesen szerepelt, helyezését a szülő beleegyezésével
ismertetjük. Igazgatói dicséretet kap az 1-3. helyezett a többi helyezésért szaktanári v.
osztályfőnöki dicsértet jár.
Évek óta hagyomány az iskolai táboroztatás, az évek során mind a táborok száma, mind
jellege (környezetvédelem) megváltozott
Nyelvoktatás – német és angol – 4. osztálytól folyik a tagintézményekben, szülői kérésre
választható tantárgyként előbb is lehetséges a nyelv, a számítástechnika, a művészeti
tantárgyak, a testnevelés – úszás, karate, balett, torna, kézilabda, foci (fiú, lány) – oktatása
Középiskolára előkészítő – tanulók és szülők igénye szerint
25
A kollégium hagyományrendszere
A közösségi élet hagyományai (a tanév rendjéhez igazodóan): felvétel, beilleszkedés
A leendő kollégisták tájékoztatása, megismertetése a kollégiummal a beköltözés előtt,
személyesen, illetve levélben.
A felvételt nyert diákok tájékoztatása személyesen és írásban. (Írásos tájékoztató tartalmazza a
legfontosabb tudnivalókat, szokásokat, házirendet, napirendet, szülői engedélyeket és egyéb
nyilatkozatokat.)
Az új kollégisták fogadása. A beérkezés napján összevont szülői értekezletet tart az igazgató,
majd a csoportvezető nevelő megbeszéli a szülőkkel a tudnivalókat, házirendet, napirendet,
szülői engedélyeket, tiltásokat.
A csoportvezető tájékozódik egyéni problémákról, feljegyzi a szülőktől kapott információkat
(egészségügyi panaszok, betegségek, pszichés jellemzők stb.)
Kollégiumi tanévnyitó ünnepség (nevelők, DÖK vezetők bemutatása)
Lakcímbejelentő lap közös kitöltése, a csoportvezető nevelő intézi a bejelentkezést az
önkormányzatnál
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az ifjúságvédő nevelő elküldi a segélykérő
lapokat, a lakóhelyi önkormányzatokhoz.
26
G. Ünnepségeink, rendezvényeink
Hónapok Középiskolások Főiskolások
Szeptember Beszoktatás, városismeret
Közösségépítés (kirándulások,
játékok)
Vagyonvédelem, rendőrségi
előadás.
Beszoktatás, közösségépítés.
Vagyonvédelem, rendőrségi
előadás.
Október - Őszi kistérségi sportnap, négy
kollégium részvételével.
- Szecskaavató (játékos vetélkedő)
- Október 6. (Aradi vértanúk)
- Október 23.
Szecskaavató (játékos vetélkedő)
November Sportnap
Vetélkedő (szellemi)
Sportnap
Turisztikai vetélkedő
December Mikulás
Adventi ünnepkör vetélkedővel
Karácsonyi dekoráció készítése
Karácsonyi ünnepély
Mikulás
Karácsonyi dekoráció készítése
Január 1. Tornatermi sportvetélkedő
2. Kulturális diáktalálkozó (kistérségi
kollégiumi rendezvény)
3. Tornatermi sport
Február 1. Bálint nap
2. Farsang (jelmezes bál)
3. Jutalomkirándulás
4. Február 25. (kommunista
diktatúrák áldozatai)
5. Bálint nap
6. Farsang
7. Vendéglátás vetélkedő
Március 1. Nőnap
2. Kollégiumi nap
3. Március 15.
4. Filmhét (szakmai filmek pl.:
Magyarország borvidékei)
Április - Költészet napja
- Tavaszi kistérségi bajnokság
- Április 16. (Holokauszt)
- Költészet napja
- Illem-etikett (vetélkedő)
27
Hónapok Középiskolások Főiskolások
Május - Kollégiumi Diáktalálkozó
(Nagyatád)
- Anyák napja
- Bogrács-party
Június - Ballagás
- Pedagógusnap
- Tanévzáró
- Vizsgaidőszak
H. Versenyek, vetélkedők
Versenyek:
Tanulmányi: egyéni és csoportok közötti
Vers és prózamondó: kollégiumi szinten
Képzőművészeti: tematikus és ünnepséghez kapcsolódó
Faliújság szerkesztő: hetente más-más tanulócsoport készíti a kollégiumi faliújságot
Tisztasági (folyamatos)
Nagytakarító (őszi és tavaszi)
Szobák dekorálása
Sport: kollégiumi sportnapok
Vetélkedők:
Nyelvhelyességi
Irodalmi
Logikai
Tréfás gyereknapi
Műveltségi
Hagyományőrző (húsvéti, karácsonyi ünnepre)
A kollégium által alapított elismerések
Kiváló kollégista cím és oklevél
Példás szobaközösség cím és oklevél
Tiszta, rendes szoba cím és oklevél
Tárgyjutalmak kiemelkedő, több éves közösségi munkáért
28
NEVELÉSI PROGRAM
Intézményünk mottója:
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert)
29
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK
A SIOK tagintézményeiben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább
felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.
1. Tagintézményeinkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik
magukat.
Ennek érdekében.
A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így
tudhatják, mit várunk el tőlük,
Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában
és életének egyéb problémáiban,
Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:
Tanuló és tanuló
Tanuló és nevelő
Szülő és nevelő
Nevelő és nevelő között
2. Tagintézményeinkben a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű
ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai
feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni
a ránk bízott gyerekekből.
Ennek érdekében:
A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra
korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
Tagintézményeink olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a
tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a
tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb
és tágabb környezetükben,
30
Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében
látjuk,
Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának
becsülete legyen,
Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes
formáinak kialakítására,
Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel,
kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén
tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
A nevelőtevékenység az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a kollégisták
öntevékenységére épülve, a szülőkkel és az iskolákkal együttműködve folyik.
A kollégium, vallási, világnézeti és politikai kérdésekben semleges.
Nevelők, dolgozók és kollégisták valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai emberi és
szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon
mindenki nevel mindenkit!
Ahol pedagógiánk alkalmas arra, hogy a közösség fejlődése előidézze az egyén fejlődését, és az
egyén fejlődése visszahasson, és a közösség minőségi fejlődését eredményezze.
Ahol a másság mindennemű előfordulását tiszteletben tartva, segítjük a kisebbségben élők
identitás alapú fejlődését.
Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező egyedi
kollégiumot tudunk teremteni, amelyik teljesíteni tudja a megrendelők és a benne résztvevők
kívánságait. Partnereink igényeinek figyelembe vétele, testületünk szakmaisága garantálja a
kollégiumi munka folyamatos megújulását.
Ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, személyiséget tisztelő,
együttműködő, sugalmazó pedagógiai módszereivel és programjával méltán emlékezetes 4-6
évet jelent a kollégium diákjainak életében.
Tagintézményeink – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kívánnak
venni lakóhelyük életében.
Ennek érdekében:
Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy tagintézmények életéről, tevékenységéről,
eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk és
31
kistérségünk érdeklődő polgárai,
Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és kistérségünkben található
iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven –
továbbra is képviseltesse magát a különféle városi, falusi rendezvényeken, illetve a tanulók
számára szervezett SIOK szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában.
3. Elképzeléseinkben arra törekszünk, hogy tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek:
humánus,
fegyelmezett,
művelt,
kötelességtudó,
érdeklődő, nyitott,
kreatív, alkotó,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
A természet, a környezet értékeit,
Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és
írásban,
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító
szabályokat,
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és
módszereit,
viselkedése udvarias,
beszéde kulturált,
társaival együttműködik,
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
képes szeretetet adni és kapni,
32
szereti hazáját,
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
egészségesen él,
szeret sportolni, mozogni,
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk
rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
33
II. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,
FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
A tagintézményeinkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek
tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre
és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket
tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg
viselkedésüket, magatartásukat.
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége,
és megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás
iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet
rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a
balesetek megelőzése)
2. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).
Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).
Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
3. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat,
őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
4. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások
szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés,
áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a
megegyezésre.
6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés,
valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a
nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete,
ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
8. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi
jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémáik iránt. Törekvés a
demokrácia érvényesítésére.
34
9. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés
alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a
különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére
építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok,
értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság –
alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek
megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.
A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait
ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának
gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.
A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI
A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.
A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamikai és a
hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti
érzékenység kialakítása).
A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.
A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.
Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.
A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.
A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene
történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.
A kortárs zene befogadására nevelés.
A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.
Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.
A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés.
A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.
A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.
A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.
35
A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.
Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.
Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés,
ösztönzés.
Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.
Tagintézményeinkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását
elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő
tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos
értékelések.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik tagintézményeink pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelés módszereink két nagy csoportra oszthatóak:
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,
személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói
közösségen keresztül érvényesül.
36
Közvetlen és közvetett nevelési eljárások
Tagintézményeink pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
Szokások kialakítását
célzó, beidegző módszerek.
Követelés,
Gyakoroltatás,
Segítségadás,
Ellenőrzés
Ösztönzés
A tanulói közösség
tevékenységének megszervezése.
Közös (közelebbi vagy távolabbi)
célok kitűzése, elfogadtatása.
Hagyományok kialakítása
Követelés
Ellenőrzés
Ösztönzés
Magatartási modellek
bemutatása, közvetítése.
Elbeszélés.
Tények és jelenségek
bemutatása.
Műalkotások bemutatása.
A nevelő személyes
példamutatása.
A nevelő részvétele a tanulói
közösség tevékenységében.
A követendő egyéni és csoportos
minták kiemelése a közösségi
életből.
Tudatosítás (meggyőződés
kialakítása).
Magyarázat, beszélgetés.
A tanulók önálló elemző
munkája.
Felvilágosítás a betartandó
magatartási normákról.
Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek,
ha tagiskoláink végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
Minden tantárgytárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben
meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy
tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények
teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a
tagintézmények helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és
jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a
későbbiekben megfeleljen.
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a
közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
37
Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
Be tud illeszkedni az európai kultúrába.
A Művészeti Iskolában működő tanszakok (zongora, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, rézfúvós, hegedű,
cselló, gitár, magánének, ütő, zeneelmélet) mellett tervezzük a harmonika szak bevezetését, távolabbi terveinkben
helyet kaphat még az oboa a fagott a brácsa szakok indítása. Ezek a szakok az alapító okiratban is szerepelnek, mint
a fejlesztés lehetséges iránya. A város és az iskola helyzetéből adódóan, a fúvós zenekar mellett, nem szándékozunk
más típusú zenekart létrehozni, viszont elsőrendű cél a kamarazenei csoportok számának emelése, minőségének
javítása. Az iskola magas szinten működő kamarakórusának fenntartását szintén alapfeladatnak tartjuk. Már az előző
tanévben is szaporodtak kamaraegyütteseink. Szeretnénk ezekkel minél előbb bekapcsolódni a város és a térség
kulturális „vérkeringésébe”. Terveinkben szerepel művészeti csoportjaink munkájának a régióban, az országban és a
határokon túli megismertetése, fesztiválokon, versenyeken való részvételekkel, illetve cserekapcsolatokat felvéve.
Sőt, az Uniós csatlakozás után – értesülve a médiákból egy bizonyos „Balatoni Régió” gondolatának
körvonalazódásáról – szándékunk, egy Balaton környéki Művészeti Iskolákat mozgósító, átfogó projekt készítése.
Ez magába foglalná az iskolák éves versenyeztetési és koncertezési tervét, rendezvénynaptárszerűen felhasználva
azt, az egyes települések és vonzáskörzetük kulturális kiszolgálására.
38
III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
„Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célokra vonatkozik, hanem a pedagógiai tevékenység
egész szerkezetére.”
(Mérei F.)
A nevelőtestület a szülőkkel hatékonyan együttműködve olyan gyerekeket szeretne formálni:
akik szeretetre, megértésre vágynak,
akik igénylik az emberi közelséget, akiknek nemes terveik, céljaik vannak, és késztetést
éreznek arra, hogy ezeket következetesen megvalósítsák,
akik toleránsak a másikkal szemben,
akik ösztönzést éreznek az alkotó módon való megújulásra,
akiknek a tevékenységét a becsület vezérli.
39
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
A személyiségfejlesztés
áthatja ugyan az egész
nevelés - oktatás folyamatát,
mégis szükség van arra, hogy
célirányosan foglalkozunk
vele, beépítsük a tantervbe és
az órarendbe is.
Célja:
Segítségnyújtás a tanulók
megismeréséhez, mely
hatékony oktató-nevelő
munkát tesz lehetővé,
eredményesebbé
Kéthetente osztályfőnöki órák
keretében
1. Önismeret
"Ilyen az ember. Egyedüli
példány" (Kosztolányi Dezső)
Ki vagyok én?
Én a társaim szemében
A másik ember is fontos
Pozitív én bemutatása.
Célja:
- a serdülők megismerhetik
önmagukat és társaikat
- ezáltal tisztelik
törekvéseiket, törődnek
egymással
- átérzik a csoporthoz tartozás
érzését és felelősségét
- csoportmunka
- szerepjátékok
- beszélgetések
2. Én és a helyem a
környezetben
"...benned a Cél és nálad a
Kulcs" /Babits/
Célja:
- a társas ismerkedés
szabályszerűségeinek
megismerése
- szerepvállalás, figyelem
irányítása
- tolerancia
- szituációs játék
báb, drámajáték
- ötletbörze
-kritika, önkritika
40
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
3. Tanulás tanulása
"Nem lehet valakit valamire
megtanítani, csak hozzá lehet
segíteni ahhoz, hogy a tudást
maga szerezze meg" /Galilei/
- különböző tantárgyak a
tanulását segítő speciális
ötletek, eljárások
- az eredményes tanulás
mentálhigiénés feltételi
Cél:
a személyiségjegyekkel
összehangolt egyéni tanulási
módszerek, eljárások
kialakítása valamennyi
tantárgyban
- a megfelelő pszichés
kondíció biztosítása
- egészséges és megalapozott
önbizalom
- önellenőrzés képessége
- önkritika
- a tanuláshoz szükséges
optimális fizikai állapot
megteremtése
- a megfelelő környezet
kialakítása
- új tantárgy belépésekor
célszerű ezzel a témával indítani
a tanévet, esetleg összekapcsolni
az önismereti fejlesztését célzó
témakörrel.
- a különböző tantárgyak
speciális tanulási metodikájának
tárgyalásában a szaktanáré a
főszerep
- az eredményes tanuláshoz
szükséges képességek,
attitűdök fejlesztése
akarati tulajdonságok
- rendszeresség
- igényesség
- koncentrációs képesség
- memória
- kommunikációs képességek
- kreativitás
- igény a tanulásra
- a tanulás önépítésként
történő elfogadása
- Serdülő és ifjúkorban
különösen fontos a felkészülés a
pályaválasztásra
- a vizsgahelyzetekre
- az iskolai tanulásban szerzett
tapasztalatok elemzése
- önértékelés folyamatos
- ennek szembesítése a tanárok
és az osztálytársak
véleményével
- tanulási hatások, módok,
technikák kialakítása,
fejlesztése
- az önismereten alapuló
egyéni tanulási módszerek
- folyamatos önellenőrzés
- munka a tankönyvekkel,
munkalapokkal, hagyományos
41
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
kimunkálása
- tantárgyankénti speciális
tanulási technikák
alkalmazása
és új információhordozókkal
- kudarcok a tanulásban
- az egészséges önbizalom,
ambíció, céltudatosság
- Elismerésvágy és a
bírálatfélelem optimalizálása
- Teljesítmény az iskolában,
az iskolán kívül, versenyen
- a kudarcok elviselése,
okainak keresése
a saját felelősség belátása a
kudarcok tanulságainak
hasznosítása az önnevelésben
- A tanulás gyakorlati értéke,
életprogrammá fejlődése
- A továbbtanulási szándék,
mint tanulási motívum
A tanulási értékek, az életre
való felkészülés, a majdani
jobb érvényesülés eszközévé
kell, hogy váljon
Ismerjék a szülők az iskolához,
gyerekük tanulási
eredményeihez való viszonyuk
döntő hatását
- a tanulók ismerjék az
iskolázottság és az életmód
közötti viszonyt
4. Társas kapcsolatok
"Én úgy, mint mindenki más,
szükségét érzem, hogy
elismerjenek.
Előtted tisztának érzem
magam, és feléd tartok....
Hálás vagyok neked, hogy
elfogadsz olyannak amilyen
vagyok.
Barátom, olyan szükségedet
érzem,
mint egy hegycsúcsnak, ahol
lélegzeni tudok...
Az egyén és a közösség
együttműködéséhez szükséges
szabályozók ismerete,
szerepük tisztázása.
- erkölcs
- jog
- törvények
- szabályok
- házirend
- az egyéni és közösségi
érdekek összefüggései, az
érdekek egybevetése,
- Az önismeret-fejlesztésre
- A problémák felvethetők a
tanulók saját osztályában és
családjában megélt tapasztalatai
mentén
- beszélgetés
- kérdőívek
- szociometriai vizsgálat
eredményeinek bemutatása
42
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
/Saint Exupery/ ellentételei
Megvalósítás színterei:
Tanóra, szakkör, sportkör,
Osztályfőnöki óra,
kirándulások, táborozások,
erdei iskola
- A közösségi és az egyéni
érdek túlhangsúlyozásának
káros következményei
- az érdekképviselet és az
érdekegyeztetés lehetőségei
- az egyéniség sajátos szintű
felszínre hozásának
lehetőségei és gátjai a
közösségben
- a harmonikus társas
kapcsolatok létrejöttéhez
szükséges tulajdonságra
képességek:
- kedvesség
- figyelmesség
- udvariasság
- kímélet
- tisztelet
- méltányosság
- tapintat
- humor
- tolerancia
- empátia
- segítőkészség
Vitaindítók lehetnek a saját
élmények, filmek, szépirodalmi
szemelvények, újságcikk
- iskolán és a családon kívüli
kötődések
- sportegyesület
- divat
Mivel ezek a témák az egyének
intim szféráját érintik, célra
vezető külső előadókkal
megvitatni a témákat
43
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
- beszédstílus
- szabadidős program
- viselkedési formák
- szerelem, párkapcsolat
5. Felelős állampolgár
nevelése
- a civil társadalom
kialakítása
- az emberek egyenlőségének
elismerése
- a faji, vallási, etnikai
különbségek elfogadása,
leküzdése
- alkotmányosság, a
törvényesség
- az állampolgári jogok
ismerete
- nyitottság a hátrányos
helyzetű rétegek ügye iránt
- érdeklődés fogékonyság a
társadalom jelenségei,
problémái iránt
- a demokrácia értékként való
elfogadása
- az össztársadalmi, a helyi
rétegek /csoport/ illetve
egyéni érdek
összehangolására való
készség és képesség
- gyermeki jogok, emberi
jogok, diákjogok
- az egyes emberek
személyiségi jogainak
Cél:
- a jogok és kötelességek
ismerete az iskolában
- a demokráciának, mint
értéknek az elfogadása, közös
szabályok, normák
alkotásához és
működtetéséhez szükséges
szemlélet kialakítása,
- az általánosan érvényes
normákhoz, a törvényekhez
való konstruktív viszonyulás
kiépítésének segítése,
- igény és szándék felkeltése a
saját előítéletekkel való
szembesülésre, ezek
leküzdésére, illetve a másság
elfogadására.
- Egyes fogalmak körüljárásakor
felhasználhatók a történelemben
és az állampolgári ismeretek c.
részműveltségi területek
keretében tanultak.
- kommunikáció, illetve a
tárgyalási technikák, tréning
formájában történő gyakorlása a
témakörökhöz kapcsolódva is
elképzelhető.
- a Diákönkormányzat szerepe
és fontossága.
44
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
tisztelete
- érdekfelismerés,
érdekképviselet,
érdekérvényesítés
- készség a tanulásra,
összeszerveződésre
- igény az erkölcsös és
kulturált politizálásra, viták
- a tévedés belátásának
készsége, kompromisszumra
való alkalmasság
6. Konfliktuskezelés
"Hibáinkból lépcsőt csinálunk
magunknak, ha éppen a
hibáinkra taposunk."
/Augusztinus, Servo/
"Mi az ördögöt kezdene
magával az ember, ha valami
nem állna mindig az útjába?"
/H.G. Wells/
- A konfliktus, mint az emberi
életben elkerülhetetlen és
hasznosítható jelenség
- A konstruktív
konfliktuskezelés feltételei:
a/ - önismeret, saját
tapasztalatok hasznosítása
- saját felelősség belátása
A konfliktusmegoldás
menete:
- a probléma pontos
körvonalazása
- közvetlenül és közvetve
érintettek érzelmeinek,
aggodalmainak és
reményeinek feltérképezése,
szempontjainak feltárása.
- megoldási alternatívák
gyűjtése
- az összegyűjtött megoldási
módok mérlegelése és a
- A tanulók élményeinek
meghallgatása: megélt
konfliktusok, saját konfliktus
kezelési módjaik
- Ez a témakör egységbe
szervezhető az önismeret és a
társas kapcsolatok fejlesztése c.
résszel.
- Konfliktuskezelési technikák
elsajátításához jól
alkalmazhatók a
drámapedagógiai módszerek
- Szemléletformálást segítheti
45
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
- pozitív énkép
- egészséges
önérvényesítés
b/ - megfelelő
kommunikációs készség,
empátia, tolerancia, mások
különbségeinek elfogadása
c/- az együttműködés
készsége, képessége
d/ - készség a közös
problémák együttes
megoldására
- az osztályban előforduló
konfliktusok tanulságai
- a rivalizálás
személyiségfejlődést segítő
ill. gátlásokat okozó és
konfliktusokat eredményező
formái
- a másság elutasítása,
bűnbakkeresés, az egyén
felelőssége a jelenségek
kialakulásában, a
kiközösítettek cselekvési tere
és lehetőségei.
- az agresszivitás, mint
társadalmi jelenség. Az
agresszivitás lehetséges
okai /Frusztráltság, negatív
minták, eltömegesedés/
- a demokrácia, mint
potenciális konfliktusforrás
Az érdekek ütközése,
érdekérvényesítés
megfelelő kiválasztása,
törekvés a "nincs vesztes" elv
érvényesítése
- meghatározott idő után az
eredmény értékelése.
- közös szabályok alkotása és
működtetése
- diákönkormányzat
- a felelősség megoszlása és
vállalása
szépirodalmi szemelvények,
filmrészletek, történelmi
események elemzése.
- Aktuális újságcikkek, rádió és
TV adások.
Az eredményes
konfliktuskezeléshez,
kommunikációhoz, tárgyaláshoz
szükséges technikák tréning
formájában is elsajátíthatók
- A konfliktus kreatív kezelésben
is segítséget ad a Gordon
módszer,
46
Pedagógiai feladatok és célok: Színterek, módszerek
Kompromisszum,
vitakultúra tárgyalási
technikák
Demokrácia az osztályban, az
iskolában
Az tagiskolák nevelői csak a szülőkkel szoros együttműködésben tudják csak eredményesen
megvalósítani a személyiségfejlesztési programot. A gyermekközösség, a tanulóközösség
kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját.
Színterei:
Fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások, iskolai ünnepségek, megemlékezések.
47
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka tagintézményeinkben egyrészt
a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
tagiskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása.
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű
nevelői fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral
változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak
megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát
értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy
nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek
tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói
közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a
közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
48
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,
formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
6. Megvalósítás színterei:
Tanóra, osztályfőnöki óra,
Tanórán kívüli felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (sport – kulturális)
Napközis foglalkozások
Szabadidős tevékenységek: kirándulások, táborozások, erdei iskola
Ünnepélyek
7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munka a szabadidő szervező, DÖK patronáló tanár, az
osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartoznak.
8. DÖK: - iskolai diákügyelet szervezése
- közösségi érdekérvényesítés: javaslatok, vélemények, kölcsönös segítségnyújtás,
közösségi ellenőrzés, pozitív tanulói példamutatás
9. Szabadidő szervező:
DÖK-kel összhangban iskolarádió
Iskola újság működtetése
Versenyek, vetélkedők, sportélet fejlesztése.
Táborozások szervezése.
Szociális szerep tanulása, közösségi, közéleti tevékenységek
Kollégiumi önkiszolgálás
Feladatok: A kollégiumban lakók részt vesznek saját környezetük rendben tartásában,
az ügyeleti munkában, rendezvények technikai lebonyolításában (terem ki- és
berendezés), saját szobáik takarításában, segítik a könyvtáros munkáját.
Tevékenységek:
takarítás a szobákban, naponta „szobarend” értékelés
a tanulótermek rendben tartása
a kollégium környezetének rendben tartása
rendezvényekhez terem berendezés, visszarendezés
49
Közösségi, közéleti tevékenységek
DÖK működése (előző fejezetben)
Csoportok működése
o A csoportok élén választott vezetőség áll (csoportvezető diák, tanulmányi felelős,
szabadidő szervező, sportfelelős, szobafőnök, gazdasági felelős, tisztasági felelős,
faliújság felelős)
o A választott vezetőség irányítja, szervezi a csoport életét és kapcsolatot tart a DÖK-
tal, képviseli a csoport érdekeit. A csoportok munkaterv alapján tevékenykednek.
50
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI
RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanítási órák
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az tagiskolák nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják
a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a
gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a
módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis
állandó aktivitását biztosítják.
c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,
hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin
előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a
gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
2. A tanítási órán kívüli tevékenységek
A tagiskolákban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli
tevékenységek segítik
a) Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása.
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő
alkalmakkor: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Karácsony, 1848. március 15-e
51
évfordulóján, gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
Challenge Day-n.
b) Diákönkormányzat.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére a tagiskolákban diákönkormányzat működik. Az
iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló
diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagiskola
igazgatója által megbízott nevelő és a szabadidő-szervező segíti.Évente kétszer iskolai
küldöttgyűlésen kapnak tájékoztatást az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekről ill.
választ a közösségükben felmerült kérdésekre.
c) Napközi otthon, tanulószoba.
Feladata: az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és
tanulásszervezés elsajátítása, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, ill. a szocializáció
folyamatának elősegítése a szabadidős tevékenység tartalmas megszervezése által. A
közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – az iskolában tanítási napokon az 1-4.
évfolyamon iskolaotthonos osztályok működnek, az 5-8. évfolyamon napközi otthon
működik – néhány tagintézményünkben alsó tagozaton is napköziotthon működik. A
tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt
a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.
d) Diákétkeztetés.
A szülők kérése alapján a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben
(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény
esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény, de lehetőség van arra is, hogy a
napköziben lévő tanulók csak ebédet igényeljenek. Az intézmény fenntartója által
megállapított étkezési térítési díjakat a tagiskola által meghatározott módon kell befizetni.
e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,
valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók
képességeinek fejlesztésére az iskolaotthonban felzárkóztató - és fejlesztő
foglalkozásokat szervezünk.
Az 1-4. évfolyamon az iskolaotthon keretében valósul meg a tehetséggondozás is
személyre szabottan.
52
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge
eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére
képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika, történelem, idegen nyelv
tantárgyakból. 5-8. évfolyamon a további tehetséggondozó és felzárkóztató
foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és a tagiskola lehetőségeinek figyelembe
vételével – minden tanév elején a tagiskola nevelőtestülete dönt.
f) Iskolai sportkör.
Az iskolai sportkör tagja a tagiskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai
testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók
felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az
iskolai sportkörök időpontját az adott nevelési év programja dönti el.
g) Fejlesztő foglalkozások.
A különféle fejlesztő foglalkozások működése a tanulók egyéni képességeinek
fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak,
szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A
szakkörök indításáról – a felmerülő igények és a tagiskola lehetőségeinek figyelembe
vételével – minden tanév elején a tagiskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan
felnőtt is elláthatja, aki nem a tagiskola dolgozója.
h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók.
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti
stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk.
Diákolimpiai rendezvények (kézilabda, foci, fiú-lány, atlétika, grundbirkózás, karate,
úszás). Matematika (Zrínyi Ilona, Varga Tamás, Kenguru, Alapműveleti). Magyar
(Bendegúz, Titok, Arany János). Történelem (Titok, Honismereti, Vas Megyei, Somogy
Megyei Pedagógiai Intézet). Természetismeret (Titok, Kaán Károly, Hermann Ottó)
Idegen nyelvi (Titok, országos verseny). A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve
a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy
a szaktanárok végzik.
i) Tanulmányi kirándulások.
A tagiskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka
elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást
szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a
szülőknek kell fedezniük.
53
j) Erdei iskola.
A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, a tagiskola
falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken
főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való
részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett
csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár –
önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
l) Szabadidős foglalkozások.
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva
különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és
múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős
rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell
fedezniük.
m) Iskolai könyvtár.
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár
segíti. A kerettantervben, NAT-ban meghatározott könyvtári foglalkozásokat, témákat az
iskolai könyvtárban a könyvtáros tanár vezetésével tartják meg.
n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –
tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Ennek szabályozása az
iskolai SZMSZ-ben történik.
o) Hit- és vallásoktatás.
A tagiskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató
tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és
vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatás
időpontja a tanév elején történő megállapodás a tagiskola és az illetékes egyházak között.
p) Kollégium
Cél: a diákok reális önértékeléssel és önbecsüléssel rendelkezzenek
Feladat: Olyan társas környezet létrehozása, ahol az egyén érzékelheti fontosságát,
54
értékességét, ahol felelősséget kap önmagáért és társaiért.
Tevékenységek:
önismereti foglalkozások szakember vezetésével
csapatépítő tréningek szakember vezetésével
személyes példamutatás, pozitív megerősítés
Konfliktuskezelés
Cél: tanulóink képesek legyenek a konfliktushelyzeteket problémahelyzetté
transzformálni, így a megoldásokon gondolkodni. Képesek legyenek indulataikat
nem sértő módon kifejezni.
Feladat: az empátia, tolerancia és a kreatív gondolkodás fejlesztése
Tevékenységek:
az indulatkezelés technikáinak és a hatékony konfliktuskezelés módszereinek tanítása
szakember segítségével
kreativitást fejlesztő játékok csoportonként
A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell
építeni.
Feladatok:
jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső
szakemberekkel,
olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által
elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,
a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,
a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése,
a társak és a foglalkozásvezető elfogadása az együttműködés megalapozása/fejlesztése,
a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való
építés,
az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó
ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemző figyelembe
vétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,
a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve
érdeklődésük ne alkalmanként véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra
ösztönözzön,
55
olyan erős érzelmi- értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva
fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és
képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,
olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú
elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív
töltésű életmód kialakítására.
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal és a Nevelési Tanácsadóval az iskolaéretlen tanulók
hatékony kiszűrésére
Kislétszámú fejlesztő első osztály szervezése a korai fejlesztés mielőbbi megkezdése
érdekében
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos
nevelési igényből eredő hátrány csökkentése
Az egészségügyi és pedagógiai célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése
Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a
fogyatékosság típusának megfelelő egyéni fejlesztési terv alapján szakember által végzett
fejlesztés
Az osztályfőnök vagy szaktanár a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség észlelése
esetén megkeresi a Nevelési Tanácsadót, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői
Bizottságot szakvélemény céljából.
A szakértői vélemény alapján a tanuló mentesítése az egyes tantárgyakból vagy
tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
Logopédusok bevonása a súlyos beszédhibák, illetve más jellegű tünetek kezelésébe.
Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – a
többiekhez való felzárkóztatás elősegítése
Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás előtérbe helyezése
A nívócsoportos oktatás biztosítása idegen nyelvből az átjárhatóság szem előtt tartásával.
Felzárkóztató órák beépítése az iskolaotthon munkarendjébe az egyéni lemaradások intenzív
pótlására.
A felzárkóztató órák szervezése a felső tagozaton a nem kötelező (választható) tanórai
foglalkozások keretében.
Napközi otthon és tanulószoba szervezése a felső tagozaton a tanulók rendszeres
56
felkészülésének segítése érdekében.
Könnyített, illetve gyógytestnevelés biztosítása.
Iskolai sportkör működtetése a mindennapi testedzéshez szükséges feltételek
megteremtésével.
A szaktanárok, illetve külső szakértők segítségével speciális programok (pályaorientáció,
DADA, mentálhigiene) beépítése az iskola munkarendjébe
A tanulók kortárscsoporttal való együttműködési készségének folyamatos fejlesztése
osztályfőnöki órán a magatartás értékelés (kapcsolatteremtő erő) illetve az osztályközösségi
programjai segítségével.
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak erősítését szolgáló tevékenységek
(szituációs játékok, versenyek, kirándulások) körének folyamatos bővítése.
Családlátogatások (család, szülői értekezletek, az ifjúságvédelmi felelős illetve szakhatóság
bevonásával)
A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
Az iskolai Szabadidő és sportegyesület tevékenységének támogatása a tanulók
szabadidejének hasznos eltöltése érdekében.
57
4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
„A tehetség, a képességek optimális kiművelése nagyobb nemzeti vagyon, mint a termőföld, az
ásványi kincsek.”
(Dr. Kiss Árpád)
A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
a tehetséggondozó foglalkozások;
az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint a tagiskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
a továbbtanulás segítése.
Tv. 52.§ (6) szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokon is történik, valamint a
délutáni elfoglaltságok keretében tanórán kívüli foglakozásokon. Tv. 53.§ (1): szakkör, énekkar,
önképzőkör, művészeti csoport, iskolai sportkör, tanulmányi verseny, házi bajnokságok, tagiskolák
közötti versenyek, diáknapok.
Egyéni foglalkozást külön egy-három tanuló számára szervez az iskola a tehetség
kibontakoztatására (tv. 52.§ (10.)).
Az iskolai könyvtár, valamint az iskolai más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata.
A továbbtanulás segítése, felvételi előkészítő foglalkozásokkal.
Nyelvi, matematika, anyanyelvi, informatikai, technikai csoportbontás, ha van rá lehetőség –
nívócsoport.
A választható, a nem kötelező tanórákon a tanulók a képességeinek és igényeinek megfelelő
fejlesztése.
Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat
szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, ill. kiegészítő ismeretek
58
átadása céljából.
Az egyik legfontosabb színtere ennek a tevékenységnek a tanórai egyéni vagy csoportos
differenciálás. Tanulószobán, napközis foglalkozásokon, különösen az iskolaotthonos formában
külön lehetőség nyílik az egyéni tehetséggondozásra. Ezek az időkeretek lehetőséget adnak a
nevelőknek, hogy személyre szabott fejlesztést, differenciálást valósíthassanak meg.
Művészeti nevelés terén: kézműves foglalkozás, énekkar, könyvtárhasználat, báb szakkör, színjátszó
szakkör, magyar szakkör.
Sport tevékenység terén: kézilabda, atlétika, foci (fiú-lány), lábtenisz, tenisz, grundbirkózás, játékos
sport ügyességi.
Természettudományok terén: matematika szakkör, környezetvédelem, számítástechnika,
elsősegélynyújtó-, modellező foglalkozások, középiskolai előkészítők.
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A nevelési és oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási
intézmények működését szabályozó legfontosabb jogszabályok: a Közoktatási Törvény, a
Gyermekvédelmi Törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg.
Minden pedagógusnak – és szülőnek – ismernie kell ezeket a jogszabályokat:
2003. évi LXI. törvény a közoktatásról,
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásnál,
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.
A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a
családja jogosult és köteles, és ehhez kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek
intézményinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető
jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket.
A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely
a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése,
a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,
illetve a szülői gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására
irányul.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok
megelőzése, feltárása, megszüntetése. Tehát a gyermekvédelmi teendők ellátása a tagintézmény-
59
vezető és az összes pedagógus feladata és kötelessége.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek pedig e munkát koordinálnia kell.
Feladata még:
a tanulók, szülők tájékoztatása a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová
problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
a veszélyeztető okok feltárásában segíteni az osztályfőnöknek,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot,
a Gyermekjóléti Szolgálat munkáját segíteni,
a tanuló anyagi veszélyezettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását
kezdeményezni.
A fentiek alapján az iskola gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok
megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki.
A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják:
A tagiskoláknak rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal
(családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák).
Segíteni és biztosítani kell a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét és
működését (DÖK).
A szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység (DADA program).
Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges egészséges környezetet, a
képességeinek, tehetségének kibontakozását.
A tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe
nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt.
A tagiskoláknak együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal
(rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő, gyermekjóléti
szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, vöröskereszt) és személyekkel ( óvónők, védőnők,
orvosok, papok).
Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban
„A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás,
pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a
gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A
gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett komplex tevékenység. Szűkebb
értelemben nehéz helyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási
problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése.”
60
(Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek és Ifjúságvédelem. Korszerű iskolavezetés 1996. április)
Hátrányok: szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezet.
Gyermek és Ifjúságvédelem terén:
− hátrányos és veszélyeztetett kollégisták kiszűrése
− a segítés taktikájának és stratégiájának kialakítása egyénekre szabottan
− szociális segély, támogatás kérése önkormányzatoktól, alapítványoktól
− folyamatos kapcsolatok (orvos, védőnő, nevelési tanácsadó, szülő stb.)
Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai:
Figyelemmel kísérni a kiszűrt tanulók magatartását, teljesítményét
A hiányzásokat különös figyelemmel kell kísérni
A szociális hátrányok csökkentésére megoldásokat keresni (pl.: ingyenes étkezés stb.)
Pszichológus segítségét igénybe venni
A tanulásban korlátozott tanulóknak képességfejlesztő foglalkozásokat
tartani
Az egészségkárosító magatartás elkerülését célzó felvilágosító programok szervezése
A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük:
Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az
osztályfőnökökkel).
Meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések a gyerekkel, szülővel,
családlátogatások, igazolatlan hiányzások ellenőrzése havonta).
Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.
Jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak.
Természetesen a tagiskoláknak az iskola falain belül is segítenie kell a veszélyeztetettség
megszüntetését – vagy legalábbis ellensúlyozását.
Ilyen tevékenységek:
felzárkóztató, tehetséggondozó, foglalkozások,
indulási hátrányok csökkentése, korrekciós osztály,
differenciált oktatás és képességfejlesztés nyelvből, matematikából, magyarból – részben
csoportbontással, részben tanórai differenciált munkával,
személyes és egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek – korrepetálás, fogadóóra, egyéni
beszélgetés,
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre való felkészítés-
61
DADA program, személyiségfejlesztő feladatok az osztályfőnöki órákon és a napközis
foglalkozásokon,
kedvezményes iskolai étkeztetés,
a törvény szerinti egészségügyi szűrővizsgálatok (iskolaorvosi, fogorvosi vizsgálatok,
egyeztetve az iskola és az illetékes szakemberek között),
napközis és tanulószobai foglalkozások,
tanórán kívüli szabadidős programok szervezése – szabadidő szervező tanév alkalmazása,
a tanulók szociális helyzetének javítása – segélyek, természetbeni támogatás (pl.
élelmiszercsomag, tankönyv),
a szülőkkel való együttműködés – szőlői értekezlet, Szülői Szervezet, Iskolaszék.
A fentiek mind működő, megvalósított feladatok iskolánkban.
A felsorolt tevékenységeket rendszeresen és következetesen tovább végezzük, és új feladatokkal
próbáljuk bővíteni.
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók közé tartoznak a fejletlen kognitív képességek, pl. a
képzelet, a koncentráló képesség alacsony szintje, emocionális problémák, szociális, kulturális vagy
nyelvi hátrányok, kétnyelvű tanulók, lassú tanulók, hosszú távú speciális tanulási nehézségekkel
rendelkezők: dislexia, disgrafia, discalculia, súlyosabb beszédhibák, stb.
Magatartászavarok miatt problémás tanulók:
visszahúzódó /regresszív/ és depresszív viselkedésű tanulók /félénk, csendes, visszahúzódó,
csavargó, stb./
ellenséges /agresszív/ és inkonzekvens viselkedésű tanulók /engedetlen, kötekedő, támadó,
stb./
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése, diagnosztizálása idejében
kell, hogy megtörténjen, - így a segítségnyújtás módjai, intézményei, eljárásai is hatékonyabban
működnek.
Minden nevelő feladata: hogy feltárja az okokat, segítséget adjon, megfelelő szakember és
szakszolgálat igénybevételével.
1. Az egyéni képességeket figyelembe kell venni és a tanítási órán a tanulók eltérő képességeihez
alkalmazkodó óravezetést – szervezést kell biztosítani.
2. A tanulók alapos megismerése után a pedagógusnak tudnia kell, hogy melyik tanulónak van az
átlagosnál több időre szüksége az ismeret rögzítésére, melyiknek van szüksége több
62
tapasztalatra, a jártasságok, készségek, képességek kialakulásához, begyakorlásához nekik több
időt kell biztosítani.
3. A betegség, hiányzás miatt lemaradó tanulóval a kiesett anyagot pótoltatni kell.
4. Hogyan kell helyesen tanulni? A tanuláspszichológia eredményeit fel kell használni a tanulási
kudarcoknak kitett tanulók esetében. (90%-át jegyezzük meg annak, amit önállóan kipróbálunk
és végrehajtunk.) Ezért az aktív együttműködést a tanórán biztosítani kell.
5. Gyakoribb ismétlés változatos módokon a korrepetálások keretében.
6. Szorongások, félelmek legyőzése.
7. Szülői értekezleteken, fogadóórán, családlátogatáson a szülőkkel meg kell beszélni az otthoni
segítés módját.
8. A családi háttér hatással van a teljesítményre.
9. Az arra rászoruló tanulóknak egyéni fejlesztési programok is lehetőséget biztosítanak arra, hogy
részképességi lemaradásaikat egyéni ütemben hozhassák be. Ezeket a fejlesztési programokat
minden esetben egyénre szabottan kell megtervezni. A nevelőknek ezért szoros együttműködést
kell megvalósítani a családi házzal, a Nevelési Tanácsadóval, ha szükség van rá,
pszichológussal, illetve fejlesztő pedagógussal.
Minden szempontból igazodunk a szakemberek által elvégzett vizsgálatok
feladatmeghatározásához. Régóta szorosan együttműködünk a logopédusokkal, akik
rendszeresen szűrik, fejlesztik az arra rászoruló tanulókat. A Nevelési Tanácsadó minden
általunk feltárt tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulót megvizsgál és
szakvéleményt ad. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság is
rendszeresen szakvéleményt ad az általunk küldött tanulókról. Ezek a szakvélemények
meghatározzák személyre szabottan a feladatokat, a fejlesztendő területeket.
A tanulásban tanulási nehézségek magatartási zavarok akadályozott gyermekeknél egyes
életkori sajátosságok kisebb – nagyobb késéssel alakulnak ki különféle tartóssággal, intenzitással
akadályozzák az iskolai tanulást. Tanulóink képességszintje a megközelítőleg azonos életkori
csoportokban sem homogén, ezért szükséges pedagógiai szempontból az iskolai nevelés keretei
között sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés formájában.
Elsődleges feladat ennek érdekében a pedagógiai diagnosztizálás, mely a tünetek pontos
feltárását, az okok kutatását, valamint a jelenség elemzését jelenti.
Az óvodában végzett szűrés alapján kerülhetnek a gyerekek a kislétszámú fejlesztő osztályba.
Később ezt elvégzik még az első év folyamán félévkor és év végén. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a
63
tanuló hol tart, honnan kell elkezdeni a fejlesztést (ill. mennyit fejlődött).
A fejlesztés a következő területekre irányul a tanórákba beleépítve:
Mozgásfejlesztés (nagy- és finommozgások)
Testsémafejlesztés – téri tájékozódás
Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus, érintési, saját mozgás
érzékelése)
Verbális fejlesztés
Játék
Az első pedagógiai szakasz céljai:
Motoros képességek fejlesztése
Tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása (helyzetek, relációk)
Gondolkodási képességek fejlesztése (összehasonlítás, differenciálás, emlékezet,
figyelem, koncentráció)
Kommunikációs képességek fejlesztése
Szociális kép fejlesztése (viselkedés, kötődések, viszonyulások, önfegyelem)
Önálló tanulási módszerek, önellenőrzés, koncentráció, kudarctűrés, kitartás fejlesztése
A csoportban jellemző a beszédcentrikusság, tolerancia a pedagógiai, nevelési módszerek,
következetes alkalmazása, a differenciált és egyéniesített bánásmód.
Az egyéves intenzív fejlesztés hatására a tanulók többségénél a hiányosságok kompenzálódnak,
tanulási esélyeik javulnak, azoknak a tanulóknak, akiknél az egyéves fejlesztés után mind a május
végi hatásvizsgálatok eredményei, mind a tanulmányi eredményeik gyenge szintet mutatnak,
javasoljuk, hogy még egy évig vegyenek részt a fejlesztésben.
Cél:
A tanulási nehézségek és a magatartási zavarok lehetséges mértékű csökkentése, a
szocializáció, a továbbhaladás elősegítése azoknál a gyerekeknél, akik normál osztálykeretben nem
fejleszthetők eredményesen.
Anyanyelvi nevelés:
Legfontosabb feladata (eleinte) a beszédkedv felkeltése, beszédjavítás, logofóbia leküzdése, a
szókincs gyarapítása, az ismeretek bővítése által a környező valóság iránti érdeklődés felkeltése. A
64
mondókák, versikék, egyszerű mesék megismerése által nemcsak az esztétikai fogékonyság,
ritmusérzék, hanem a megfigyelőképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás is fejlődik.
Témaköreiben a normál osztályokhoz hasonló, a feldolgozás módjában, módszereiben azonban
sokkal aprólékosabb, kidolgozottabb.
Készségtárgyak:
Feladatuk komplex jelegű, legközelebb áll a beszédfejlesztéshez. A ritmika, szabályozza az
izomtónus működését, a légzéskoordinációt, összekapcsolja a zenét a mozgással.
Korrekciós funkciója a nagymozgások, a beszédmozgások ritmusos összerendezése a beszéd és
mozgás, valamint a zenei ritmus fejlesztésével. A gyerekek mozgásfejlődése fontos jelzést ad az
értelmi fejlettségről, az idegpályák érettségéről. Mozgásfejlesztésen a kis- és nagymozgás
fejlesztését egyaránt értjük. Nagy súlyt fektetünk finommotorika növelésére, hiszen ezek alapvetően
megszabják a rajz- és íráskészség alakulását.
Matematika:
Feladata a mennyiségélmény auditív és vizuális úton, a külvilág tárgyaiból kiindulva, konkrét
cselekvés révén alakítjuk ki. Később (a testükön keresztül) jutunk el egy elvontabb szintre, a
számokhoz tartozó korongképekig, majd a számjegyeken keresztül a számfogalmakig játékos
formában.
Kapcsolatrendszerünk:
- Szülőkkel (fogadóórák, nyílt napok, bemutató foglalkozások),
- Gyógypedagógusokkal (dyslexia prevenció, logopédia),
- Nevelési Tanácsadóval.
Megvalósítás színterei:
a kis létszámú első osztály,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
a nívócsoportos oktatás,
a napközi otthon,
a tanulószoba,
az egyéni foglalkozások,
a felzárkóztató foglalkozások,
65
az iskolai könyvtár, valamint a tagiskola más létesítményeinek, eszköz csoportos használata,
a továbbtanulás irányítása, segítése.
7. A szociális hátrányok enyhítése
Hátrányos helyzetű tanulók azok a tanulók, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti
tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.
A károsan ható tényezők eredete:
családi mikrokörnyezet
kortárscsoport
iskolai környezet.
Kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrését, felzárkóztatásuk
formáinak és módszereinek változatos alkalmazását, képességeik kibontakoztatását –
adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakításával a nevelés – oktatás
folyamán.
A hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése
A hátrányos helyzet kritériumai alapján az ezen körbe tartozó tanulók számbavétele az
aktuális tanév kezdetén
(Statisztikai adatszolgáltatás időpontja: szeptember 20.)
osztályokban – osztályfőnök feladata
napközis csoportban – napközis nevelő feladata
iskolai szinten – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
Tantestület, szaktanárok tájékoztatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
tanulókról
Az iskolavezetés, és az illetékes osztályfőnökök tájékoztatják az októberi munkaértekezleten
a tantestület tagjait a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók
számáról, csoportjairól. Az osztályfőnökök ezt követően az osztályukban tanító szaktanárokat
pontos információkkal látják el egyéni, vagy kiscsoportos megbeszélések során.
Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményessége
A tanulók fejlesztése során legfontosabb az egyéni bánásmód, mert e nélkül ezek a tanulók
66
képtelenek együtt haladni társaikkal, teljesítményük gyengül, tanulási eredményességük
folyamatosan csökken, kezdeti hátrányuk fokozódik. A közösségben perifériára sodródnak,
fogékonnyá válnak az antiszociális viselkedésformák iránt. Biztonságot nyújtó, támogató családi
háttér hiányában helyzetük tovább súlyosbodik. A társadalmi értékrendhez nehezen
alkalmazkodnak, ezért a későbbiekben a társadalmi beilleszkedésük is akadályozott.
A környezeti tényezőkből, szociális helyzetből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó oktató
munka kiinduló- pontja, hogy a képességkibontakoztatást minden tanuló számára a saját
személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti.
A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának formái
Tanórai lehetőségek
1. Nem kötelező tanórai foglakozások
1. felzárkóztatás, korrepetálás
2. egyéni fejlesztés
3. logopédiai ellátás
4. tanórai keretben szervezett választható matematika, magyar órák (szülők és
tanulók igénye alapján)
5. napközis és tanulószobai foglalkozások
Tanórán kívüli lehetőségek
1. tanulópárok kialakítása
2. szakkörök
3. szabadidős tevékenységek
4. osztály- kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok
5. kulturális tevékenységek
- mozilátogatás
- színházi előadások megtekintése
- múzeumlátogatás
6. ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel
7. pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás
8. egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök, egyéb szakember:
védőnő, pszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó)
Kapcsolattartás a családdal
Kapcsolattartás formái:
67
1. családlátogatás
2. szülői értekezletek
3. nyílt napok
4. fogadó óra
5. telefonos kapcsolat
6. írásbeli közlések
7. tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érdeklődő érintett szülők számára („Szülők
Klubja”)
Javasolt témák:
személyre szóló tanácsadás (nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének
lehetőségei,…)
szülői kötelességek és jogok tisztázása
iskola feladatai, elvárásai
segélyezési lehetőségek
értékközvetítés
Kapcsolattartás egyéb szervekkel
A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség
kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
valamint az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a védőnői szolgálattal, a gyermekjóléti és
családsegítő szolgálatokkal, és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében
megvalósuló teendőink:
mentálhigiénés tevékenységek
egészségvédő programok, akciók
családi életre nevelés
segélyezés kezdeményezése
szociális ellátások biztosítása
tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről
pszichológiai tanácsadás
A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának módszerei
Alapelveink
A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának során a pedagógiai tevékenységünkben a
68
következő módszertani alapelveknek igyekezünk megfelelni:
személyiségi jogok tiszteletben tartása
egyéni sajátosságok maximális figyelembe vétele
társadalmi normák, értékek közvetítése
szociális viselkedés alakítása, viselkedési normák közvetítése
személyiség egészének erősítése
sikerélmény biztosítása
érzelmi biztonság megteremtése, szorongás csökkentése
elfogadó attitűd kialakítása, másság elfogadtatása
megismerési vágy felkeltése
sokoldalú tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése
állandó motiváltság, optimális terhelhetőség biztosítása
folyamatos aktivitás, tevékenykedtetés
kreativitás, képzelet fejlesztése
játék, játékosság érvényesítése
Alkalmazott módszerek az oktató munka során
alapkészségek fejlesztése (motorium, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kommunikáció,
önellenőrzés…)
pótló foglakozások (esetenként lemaradók részére)
differenciált, fejlesztő feladatsorok összeállítása
felzárkózást elősegítő szorgalmi feladatok, házi feladatok
napközis tanító, tanulószoba vezető által irányított tananyag gyakoroltatás
család együttműködése (szülő által tananyag gyakorlása)
egyéni fejlesztési terveknek megfelelő korrekciós, rehabilitációs, kompenzáló munka
(fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok)
Hatásvizsgálat
Nevelőmunka eredményességének vizsgálata
társas kapcsolatok változásai – szociometriai vizsgálat
magatartás, szorgalom változásai
iskola – család együttműködésének változásai (gyakoriság, hatékonyság,..)
Tanulmányi eredményesség vizsgálata
órai munka minősítése
69
témazáró dolgozatok érdemjegyei, minőségi értékelése
negyedévi értékelő értekezleten szóbeli értékelés - tantestület részére
negyedévi szöveges értékelések – szülő részére
szintmérő feladatlapok (tantárgyi követelmények elsajátítása) értékelése – készségek és
alkalmazásképes tudás feltérképezésére
félévi, év végi osztályzatok, szöveges értékelések
sajátos nevelési igényű tanulók esetén
diagnosztizáló mérések
folyamatdiagnózis
egyéni haladás értékelése
pszichológiai mérések
képességvizsgálat
hátrányos helyzetű tanulók egyéni haladási útjának dokumentálása évente (osztályfőnök,
gyermek – és ifjúságvédelmi felelős)
70
VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
1. A tanulókat a tagiskola életéről, a tagiskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a
tagiskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
a tagiskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat
vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel,
a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
a tagiskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén,
vagy az iskolaszék ülésén,
a tagiskola alapítványának pénzügyi helyzetéről, az adók 1 %-nak felhasználásáról
tájékoztatást tart az alapítvány kuratóriumának vezetője az iskolaszéki ülésen.
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Családlátogatás.
Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a
gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülői értekezlet.
Feladata:
71
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása
− az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
− az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,
− a helyi tanterv követelményeiről,
− az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
− saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
− a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
− az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
− a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az
iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy
tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő
helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
d) Nyílt tanítási nap.
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka
mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon
közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
e) Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját a tagiskolai munkaterv
évenként határozza meg.
7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a SIOK igazgatóságával,
nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
72
A Módszertani Központ nevelési terve
Alapelvek
A SIOK intézményeinek logopédiai/fejlesztői/gyógy testnevelői szakszolgálatára a Siófok Város
Kollégiuma és Módszertani Központ helyi pedagógiai programjában leírt alapelvek érvényesek. A
MK ellátja a SIOK valamennyi intézményét.
A logopédiai szakszolgálat A logopédiai szakszolgálat célja
Meghatározása
A logopédiai ellátás a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, korrekciójával
foglalkozó komplex tudomány. A logopédia az általános gyógypedagógia speciális ága.
Célja
A beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként
fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hoz létre.
Feladata
A KTV. 35 § (4) bekezdése alapján a logopédiai szolgáltatás feladatai:
"A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs
zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása."
Logopédia feladata szűkebb értelemben a diagnosztizálás és a terápia.
Logopédiai diagnosztika során olyan gyógypedagógiai - logopédiai tevékenységet végzünk, amely
során feltárjuk a kommunikáció, a beszéd és nyelvi állapot, valamint a képességek fejlettségét,
hiányait, elmaradásait, diszfunkcióit, azokat a területeket, amelyeknek a működése szorosan
összefügg a kommunikáció, a beszéd - és nyelvi teljesítménnyel. Ehhez társul még a kiegészítő
szakorvosi, pszichológiai / intelligencia, személyiség / vizsgálatok eredményeinek, valamint a
szociokultúrális környezetről kapott információk értelmezése, integrálása, amely lehetővé teszi a
sérülésspecifikus fejlesztést, valamint a minőségbiztosítást.
A helyes diagnosztizálás határozza meg a jó terápiát. A terápiás munka pedig akkor sikeres, ha
szoros együttműködés alakul ki szülő - gyermek - szakember között. Bármelyik részleges hiánya
nehezíti a jó prognózist.
Ellátás:
Elsősorban a SIOK óvodáiba és általános iskoláiba járó gyermekek ellátása, akiknél veleszületett
vagy szerzett idegrendszeri és működési zavarok, környezeti hatások következtében jelentős
mértékű beszédhiba- zavar áll fenn, amely átmeneti, illetve tartós zavarokat idézhet elő a nyelvi, a
73
kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatokban.
Célunk a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek teljes körű és magas színvonalú ellátása.
Fontos fejlesztési szempont a logopédiai kompetencia körébe tartozó beszédhibás gyermekek
számára logopédiai csoportok indítása.
A logopédiai szakszolgálat feladatai
Legfontosabb feladatok:
szűrések elvégzése,
a beszédhibás gyermekeinek ellátása,
logopédiai csoportok szervezése,
kapcsolattartás a szülőkkel, a SIOK óvodáival, iskoláival,
a telephelyi iskolák helyi pedagógiai programjának, és óvodák óvodai nevelési programjának
megismerése, figyelembe vétele és beépítése a logopédiai munkába,
óvónők, tanítók, tanárok és szülők számára tanácsadó órák tartása, szülői értekezletek látogatása
igény szerint,
gyermekek kiegészítő vizsgálatainak megszervezése, segítségnyújtás a beiskolázásnál,
a beszédzavar- hiba típusához alkalmazkodó terápia kiválasztása,
másodlagos pszichológiai sérülések megelőzése, illetve korrekciója
kommunikációs hátrányokból eredő tanulási zavarok prevenciója
kommunikációs hátrányokból eredő viselkedési formák korrigálása, a társadalmi beilleszkedés
elősegítése
a logopédiai foglalkozásra járó gyermekek nyilvántartásba vétele a forgalmi naplóban, a tanulók
részére nyújtott ellátásról munkanapló vezetése, a súlyos beszédhibás gyermekek, tanulók
fejlődésének, állapotának figyelemmel kísérése a nyilvántartási lapon,
ha szükséges, logopédiai vélemény írása.
speciális beszédhibák-zavarok ambuláns ellátása,
a sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív ellátása
A logopédus feladatai
Legfontosabb feladatok:
diagnosztizálás,
megfelelő kezelési és terápiás terv kialakítása,
terápiák alkalmazása,
74
kiegészítő vizsgálatokra irányítás (szakbizottsági, szakorvosi, pszichológusi, stb.),
segítségnyújtás a beiskolázáshoz és a továbbtanuláshoz.
sajátos nevelési igényű gyermekek esetében együttműködés a fejlesztést végző
szakemberekkel
Szervezeti keretek A logopédiai hálózat szervezeti formája
A logopédiai hálózat a SIOK Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ szakszolgálataként
működik. A beosztott logopédusok a SIOK valamennyi közoktatási intézményének gyermekeit /
tanulóit ellátják.
Munkájuk koordinálása és ellenőrzése Siófok Város Kollégiuma és Módszertani Központ
igazgatójának feladata.
Általános munkarend
A logopédusok munkarendjét az ellátást igénylők száma, a befogadó intézmények lehetőségei és
pedagógiai célkitűzései határozzák meg, alkalmazkodva az intézmények lehetőségeihez és szem
előtt tartva a Módszertani Központ (továbbiakban MK) igazgatójának utasításait az adott tanévben a
szünetekre, a reggeli munkakezdés időpontjára és a készenléti időre vonatkozóan.
A heti tanítási órák száma 21; ebből 20 óra a terápiák megtartását szolgálja, egy óra a tanácsadás és
vizsgálat ideje, amelyet szükség szerint az adott telephelyeken kell megtartani. Ideális esetben a
logopédus minden telephelyre hetente kétszer jár, de a jelenlegi létszámmal és rászorultak számával
csak a városi súlyosabb eseteket tudjuk kétszer ellátni, minden egyéb esetben heti 1 órát tudunk
biztosítani.
A logopédiai szakszolgálat jelenleg 4 státusszal rendelkezik. A logopédiai körzetek kialakítását a
kezelésre váró gyermekek számától tesszük függővé arányos elosztásra törekedve. Az
önkormányzat által fenntartott intézményekben tartunk foglalkozásokat.
A tanítási órák 45 percesek, az iskolai munkarend szerint, az ettől való eltérés az igazgató
egyetértésével történik. A tanácsadó óra időtartama 60 perc.
Ellátottak köre
A SIOK intézményeiben tanuló 3-18 éves gyermekek és fiatalok – és természetesen szüleik -
alkotják klientúránkat.
75
Cél az ellátott gyermekek korcsoportjának kiterjesztése, szükség szerint az óvodás kor előtti
fejlesztés megkezdése, és az utógondozás megszervezése.
Minimum-maximum létszám
A logopédiai kiscsoport létszáma változó, - 1-6 fő - a beszédhiba-zavar milyenségétől, súlyosságától
függően, a kezelésre szoruló gyermekek számának, a helyiségek méretének és az órakeret
lehetőségeinek függvényében.
Időterv
A beszédhiba milyenségétől és a kezelés intenzitásától függ a terápia időtartama. A kezelés formája
egyéni, csoportos és egyéniesített csoportos szervezésben zajlik. A kezelés tanulásszervezési
formáját és módozatait a feltérképezett zavarokhoz alkalmazkodva, egyénenként alakítjuk ki.
Adminisztrációs feladatok
A forgalmi naplóban minden olyan gyermek szerepel, aki logopédiai szűrésen, tanácsadáson vett
részt. A haladási naplót előírás szerint vezetjük. Nyilvántartási tasakokban gyűjtjük össze a
beszédfogyatékos gyermekek fejlődésének valamennyi dokumentációját (szakértői vélemény,
egyéni fejlesztési terv, szűrések, vizsgálatok, stb.) tanulói fejlődési portfolió formájában.
Szűrések és vizsgálatok éves rendje
A tanév első két hetében szűrjük a nagycsoportos óvodásokat és az általános iskola első
osztályosait. Minden tanév május végén a 1. osztályosok körében olvasás-írás vizsgálatot végzünk.
Szükség szerint a kiscsoportos óvodások és az iskola felsőbb évfolyamaira járó tanulók körében is
végzünk vizsgálatokat.
A tanácsadás órákon lehetőség van a hozzánk forduló szülőknek pedagógiai segítséget nyújtani a
gyermekükkel való foglalkozásban, és a kevésbé súlyos beszédhibás gyermekek ellátására is sor
kerülhet.
Igény szerint a logopédus a készenléti idejében is a szülők rendelkezésére áll, ill. sürgős esetben a
szükséges vizsgálatokat is elvégzi. Szükség esetén megbeszélést tart és közös terápiás tervet dolgoz
ki a telephelyen dolgozó fejlesztőpedagógussal, pszichológussal, gyermekorvossal, védőnővel.
A felvételnél előnyben részesülnek azok a gyermekek, akik halmozott fogyatékossággal élnek,
szakvéleménnyel rendelkeznek, vagy beiskolázás előtt állnak. A kezelés egyéni terápiás terv szerint
76
folyik, melynek kialakítása a logopédus feladata.
Kapcsolattartás az oktatási intézményekkel
Kapcsolattartás módja az anyaintézménnyel
A logopédusok szakmailag önállóak, a többi szervezeti kérdésben ugyanolyan viszonyban vannak
az anyaintézménnyel, mint a kollégiumi kollégák. A kapcsolattartást és az információáramlást a
logopédiai munkacsoport vezetője segíti.
Az aktuális információkat a szakszolgálat értekezletein, valamint körözvény a faliújságon, e-mail
segítségével tudatja a beosztott logopédusokkal. Szükség esetén rendkívüli munkaközösségi
értekezletet tart.
A tanítás nélküli munkanapokról az oktatási miniszter rendelete tájékoztat, ill. ezekkel a napokkal a
MK igazgatója rendelkezik, a SIOK vezetőségével egyeztetve. (Ebben az idősávban tervezhetők pl.
a műhelymunkák.)
A logopédusok által ellátott intézményekkel történő kapcsolattartás
Minden logopédus a befogadó intézmény vezetőjével, illetve helyettesével tart kapcsolatot a
gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. Kapcsolatot tart továbbá a gyermek
csoportvezetőjével/osztályfőnökével. Év elején, a szűrés befejezése után egyezteti a telephelyi
óvodákkal és iskolákkal a foglalkozások időpontját. A foglalkozások időpontjának kijelölésekor
elsődleges, a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hátrányos megkülönböztetés nem érheti
logopédiai kezelése és annak időpontjai miatt.
A logopédus beszámol a gyermekek haladásáról, jó munkakapcsolatot alakít ki a vezetőkkel,
tanárokkal, tanítókkal és az óvónőkkel. Egyeztetés szerint részt vesz szülői értekezleteken,
fogadóórákon, nevelőtestületi értekezleteken, bemutató órát tart.
A logopédus logopédiai foglalkozásokon házi feladatot adhat a gyermekeknek. Az oktatási törvény
48. § (14.) meghatározza az írásbeli házi feladatok maximumát. Ezért az aránytalan terhelés
elkerülése érdekében szükséges az osztályfőnökökkel való egyeztetés, szem előtt tartva a gyermek
speciális nevelési szükségleteit.
A logopédiai munkacsoport vezetője segíti a befogadó intézmény és a beosztott logopédus között a
jó kapcsolat kialakítását, probléma esetén szakmai segítséget nyújt.
Szülőkkel való kapcsolattartás
A logopédiai szakszolgálat tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt, a
77
gyermek otthoni neveléséhez. Az együttműködés formáit és tartalmát, a segítségnyújtás módozatait
minden egyes gyermeknél egyénre szabottan kell kialakítani.
Az oktatási intézményekben történik a foglalkozás, így a szülőkkel való kapcsolattartás csak a
tanácsadó óra keretében lehetséges.
A szülőket minden esetben, írásban értesítjük a logopédiai szűrés időpontjáról és a kezelés
megkezdéséről. A tanácsadás és a foglalkozások időpontjáról tájékoztatjuk az intézményeket. A
logopédiai helyiségek ajtaján és a szülői faliújságokon elhelyezett kezelési időpontok minden
érdeklődő szülő számára tájékoztatást adnak, de szükség szerint a logopédus személyes találkozót
kezdeményez a szülővel. A tanév megkezdésekor szülői értekezletet tart a logopédus telephelyein.
Tanév végén írásos értékelésben tájékoztatjuk a szülőket az elért eredményekről.
Személyi feltételek, képzettség
Jelenleg 4 álláshelyünk van. Ezzel a létszámmal elértük, hogy a SIOK minden intézményébe jár
logopédus. Intenzív terápiára csak nagyon kevés esetben van mód. Minden kolléga
oligofrénpedagógia és logopédus végzettséggel rendelkezik. A létszám szűkössége csak a legjobban
rászorulók ellátását teszi lehetővé.
Tárgyi feltételek
Törekszünk arra, hogy a logopédiai helyiségek mind méret, mind felszereltség tekintetében
megfeleljenek az előírásoknak
Elérni kívánt állapot:
csendes, világos, melegvizes kézmosási lehetőséggel rendelkező megfelelő nagyságú
kezelőhelyiség, melyet kizárólag logopédiai céllal működtetnek,
variálható szekrényfal, vetítőfelület,
óvodai, ill. tanulói szék és asztal 6 gyermek elhelyezéséhez,
zárható szekrény,
játék-és könyvespolc,
fogas,
szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben),
heverő, tükör,
applikációs lemeztábla,
fali betűtartó,
magnetofon, mikrofon, üres kazetták, műsoros kazetták,
nagyothallók oktató berendezése (3 darab),
78
írásvetítő, állvánnyal,
diavetítő, tekercsekkel,
tesztek, vizsgálati anyagok,
számítógépes fejlesztő programok,
fénymásoló minden telephelyen,
elavult számítógépek cseréje,
logopédiai applikációs készlet,
logopédiai társasjátékok, dominók,
eszközsorozat diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia javításához,
játékfigurák hangfejlesztéshez,
rögzítési játéklapok,
automatizálási lottójáték,
képes nyomda,
bábparaván, bábok,
labda, dob, síp, furulya, triangulum, xilofon,
logopédiai szondák,
tárgydobozok,
fogyóeszközök.
79
Kezelésre szoruló gyermekek körének általános jellemzői
A beszédakadályozottság:
A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Az
akadályozottság bármely életkorban felléphet. Kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,
funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben. Az okok
szerinti osztályozásnak a logopédiai fejlesztés prognózisa és a beavatkozás tartalma szempontjából
van jelentősége.
A beszédakadályozottság osztályozása a tünetek megnyilvánulása szerint
A tünetek szerint lehetnek:
a hangadás rendellenességei: rekedtség, diszfónia,
a beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai: megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia,
az artikuláció zavarai: pöszeség, rinofónia,
a beszédfolyamatosság zavarai: dadogás, hadarás,
az olvasás-és írásteljesítmény zavarai: diszlexia, diszgráfia, diszortográfia,
a kialakult beszéd zavarai: elektív mutizmus, afázia,
a számolási képesség zavara: diszkalkúlia,
agrammatizmus, mint a beszédprodukció zavara,
a beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai.
A beszédben való akadályozottság súlyosság szerinti osztályozása
Logopédiai szempontból sajátos nevelési igényű gyermek
Az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti
hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, logopédiai szempontból
sajátos nevelési igényű gyermek. Ennek következtében átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a
nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben. Ezek hatására másodlagos pszichés és szociális
eltérések alakulhatnak ki. Mindez azt jelenti, hogy az érintett személyek speciális szükségletei,
ellátási igényei sokfélék lehetnek.
80
A halmozott beszédfogyatékosság
A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett,
illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek
sokféleségével tarkítva.
Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés hadarás-dadogás együttese. Az iskolai
szakaszban ennek olvasás-írás zavar kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek
párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását,
javulását követően dadogás, hadarás léphet fel.
Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő
tényezője.
A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek beszédzavarai
A testi-, érzékszervi, a tanulásban és értelmileg akadályozott beszédhibás tanulók az előző
csoporttól eltérően nem tekinthetők halmozott fogyatékkal rendelkezőknek. Különleges
beszédgondozásuk, fejlesztésük eltér a nem fogyatékos tanulók fejlesztésétől, mivel a beszédhiba ez
esetben a domináns sérülés következménye. Így javítása is annak jellegéhez, módszereihez igazodik
és az egyes fogyatékosságoknál alkalmazott pedagógiai, egészségügyi rehabilitációs feladatok
között szerepel.
A sajátos nevelési igényű tanulók csoportjába tartozó olvasás, írászavarok esetén azonban -bár ez
főként többségi iskolai kompetencia- a különleges gondozásban a logopédiai szakszolgálat is
közreműködik.
Beszédzavar
A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán
jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező
beszédet és a nyelvi működést is, tehát a fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai
működést is.
Beszédhiba
A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája. A beszédhangok képzésének
rendellenességei tartoznak ide.
81
a) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók
A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek - elsősorban az alapvető eszköztudás
(írás, olvasás, számolás) - elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott,
következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják.
A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai
feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében
fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás,
írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.
A tanuló önmaga is kompenzálni kezdi a sikertelenséget: jó esetben más, a számára könnyebb
tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartásformákkal, beilleszkedési zavarral.
A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási problémákat, illetve magatartási extrémitás
eredményezhet tanulási zavart, a tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak.
A részképességzavar az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt
jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig.
b) Részképességzavar halmozott tüneteit mutató tanulók
Több részképességzavar együttes előfordulása halmozott fejlődési zavart okoz. Ez a beszéd/nyelv, a
mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya
az anyanyelv tanulásának, az olvasás, írás, számolás elsajátításának.
Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege,
hogy a percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és
mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket és kiemelten a beszéd- és nyelvi készséget.
Nyelvi és kommunikációs nehézséggel élők csoportjába tartozó gyermek
A nyelvi és kommunikációs nehézséggel élők csoportjába tartozó gyermekek jellemzői nem
határozhatók meg egységesen. Az enyhe részfunkció-gyengeségtől a komplex személyiség-, ill.,
általános tanulási zavarig terjedhetnek.
A diszlexia, diszgráfia mint részképességzavarok tünetegyüttese ide sorolható, de sok esetben érinti
a beszédakadályozottságot is, ami az anyanyelvi készség zavaraként jelenhet meg.
82
Óvodás-és iskoláskorú beszédhibás gyermekek gyakori beszéd-rendellenességeinek tünetei (Torda Ágnes nyomán)
A gyermek beszéde hároméves korában vagy később is fejletlenebb, mint az azonos életkorú
társaké.
A gyermek nehezen tanul új szavakat.
A gyermek keveset beszél, de gesztusokkal, mimikával, testbeszéddel jól kifejezi magát.
A nem beszélő vagy alacsony beszédfejlettségű gyermek játéka korának megfelelő szintű.
A gyermek viselkedése adott helyzetben alkalmazkodó, alapvetően kiegyensúlyozott.
A gyermek beszéde szokatlan, saját képzésű szavakat használ, szókincse szegényes.
A gyermek egyszerű mondatokban fejezi ki magát, ebben is előfordulnak nyelvtani hibák pl.
az igeragozás, igeidő, igemód helytelen használata.
A gyermek artikulációja hibás.
A gyermek a tanult új szavakat nem használja a beszédben.
A gyermek által használt szakavakban, kifejezésekben gyakran előfordul, hogy a szavakhoz
hangokat, toldalékokat hozzáragaszt, vagy elhagyja azokat.
A gyermek időnként kedvetlen vagy türelmetlen, mert mások nem értik, hogy mit szeretne
kifejezni, közölni, kérni.
A gyermek játéka, helyzet felismerése és –megértése, valamint gyakorlati tevékenysége
alapján értelmesnek tűnik.
A gyermek mozgása ügyetlen, különösen az eszközhasználatban (pl. nem szeret, és nem tud
rajzolni).
gyermek domináns kézhasználata az óvodáskor végére is kialakulatlan.
A gyermek ritmuskészsége rossz.
A gyermek térben, síkban, saját testén rosszul tájékozódik.
A gyermek hangja fátyolos, rekedt.
A gyermek hangereje változó, váratlanul elcsuklik, vagy felerősödik.
A gyermek időnként erőlködve beszél.
A gyermek hangja furcsa.
A rekedtség több mint három hónapja fennáll.
A beszédhangokat torzítva ejti, egymással felcseréli, vagy kihagyja.
A gyermek beszédszervi mozgása renyhe, a fogak záródása rendellenes.
A hangképzés és az artikuláció eltérései miatt a gyermek beszéde nem jól érthető.
A gyermek beszéde nem tisztán csengő, hangképzése dünnyögő.
A gyermek a folyamatos beszédben időnként megakad.
A beszédmegakadással egyidejűleg az egész teste görcsössé válik.
83
A gyermek a kiejteni kívánt szó első hangját vagy szótagját többször, akadozva ismétli.
A gyermek a kiejtést megelőzően akad el, majd sikerül folytatnia a beszédet.
A gyermek tudja, hogy nem képes folyamatosan beszélni, ezért idegenek jelenlétében nem
szívesen szólal meg.
A beszédmegakadások egyre gyakoribbak, a probléma több mint három hónapja fennáll.
A gyermek beszédlégzése kapkodó, a levegőkészlettel rosszul gazdálkodik.
A gyermek általában keveset és nem szívesen beszél.
gyermek beszédtempója feltűnően gyors.
A felgyorsult beszéd miatt az artikuláció pontatlan.
A gyermek a szavakat, szótagokat elnyeli vagy feleslegesen ismétli.
A gyermek beszédproblémája több mint három hónapja fennáll.
A gyermek ingerszegény környezetben él.
A szülői nevelés elhanyagoló, keveset beszélnek a gyermekkel.
A szülőknek nincs idejük a gyermekükkel foglalkozni.
A szülők is feltűnően zárkózott, kevés beszédű emberek.
A gyermek félénk, nem kezdeményező a kortárs csoportokban.
A gyermek két- vagy többnyelvű környezetben él.
A gyermek gyakran vagy tartósan nélkülözi a szülői gondoskodást.
A gyermek korábban intézetben nevelkedett.
A gyermek játéka alacsony szintű, sivár.
A gyermek nemcsak a beszéd fejlettségében mutat elmaradást, hanem más pszichikus
funkciókban is.
A gyermek beszéde kisbabás, selypítő, nyafogó. Nem zavarja, hogy csak a szülők értik.
A gyermek feltűnően lassan olvas.
A szavak, szövegek olvasásában hibákat követ el: betűket, szótagokat vagy szavakat
felcserél, kihagy-lehagy, betold, vagy hozzátold.
Összefüggő szövegek olvasásában kimaradnak mondatok, sorok.
Olvasásban, írásban előforduló hibái állandóan változnak.
Az újratanított betűk alkalmazásában ismételten bizonytalan.
Az olvasott szöveg értésében kombinációk, következtetések segítik.
Az olvasott szöveg megértése mozaikos.
Az olvasott szöveget egyáltalán nem érti.
Írásban előforduló hibái: betűk kihagyása, felcserélése, betoldása.
Írómozgása, test- és kéztartása nem megfelelő.
Írásképe kusza, rendetlen.
84
Írása gyakorlatilag olvashatatlan.
Betűformái és betűkapcsolásai szabálytalanok.
Írásban nem követi és nem tartja a vonalhatásokat.
Írástempója túl lassú.
Írásában hasonló hibák fordulnak elő, mint az olvasásban.
Írásában nem alkalmazza a tanult és ismert nyelvtani szabályokat.
Pedagógiai rehabilitációs tevékenységi formák
A logopédus a hang, a beszéd és a nyelvi teljesítményének fogyatékosságával, zavarával, hibájával
és hátrányával küzdő gyermekek és felnőttek pedagógiai megalapozottságú gyógyító-nevelését
végző szakember. Logopédiai feladat a különféle fogyatékossággal együtt járó beszéd-
rendellenességek javítása is. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik. A beszéd és
nyelvi teljesítmények együttesére irányuló figyelem kitágította a logopédia tevékenységi körét.
Logopédus végzi a beszéd javítását, a nyelvi rendszerek kialakítását, a részképességek, mozgási és
orientációs képességek fejlesztését. A súlyos esetek ellátásában szükséges, hogy a logopédus magas
szintű és összetett tudással rendelkezzen, a kevésbé súlyos (enyhe) problémák, és a részképesség-
zavarok ellátásában a logopédus támaszkodhat a fejlesztő-, a nyelv és beszédfejlesztő
kompetenciákkal rendelkező pedagógusokra. Fontos azonban minden, a fejlesztésben részt vevő
pedagógusnak tisztában lenni azzal, hogy melyik szakembernek hol húzódnak a kompetencia
határai és fontos, hogy ezeket be is tartsák. A kerület majdnem minden oktatási intézményében
dolgozik „saját” fejlesztőpedagógus, aminek nagy előnye, hogy a logopédus és a
fejlesztőpedagógus közös fejlesztési terv alapján végezheti a gyermekek fejlesztését.
A kommunikációs problémákkal küzdő gyermekek különleges (logopédiai) gondozásának döntő
szakasza a korai fejlesztés, az óvodás évek alatti megsegítés, de a fejlesztés áthúzódhat iskolás korra
is.
A gyermekek óvodai, iskolai fejlesztésében elsődleges cél az integráció, a különleges gondozási
igény feltételeivel rendelkező óvodában és többségi általános iskolában. Nagyon súlyos esetekben
szükség lehet a gyermek speciális óvodai, iskolai elhelyezésére.
A terápia eredményességétől függően törekedni kell arra, hogy a gyermek minél előbb
visszakerüljön kortársi közösségébe az intenzív rehabilitáció után és különleges gondozása a
logopédiai szakszolgálat keretében folytatódjon.
85
A fejlesztés elvei beszéd és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók estén
A fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség
és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggés – rendszerére.
A fejlesztésnek tudatosnak és tervszerűnek kell lennie. A terápiás terv meghatározása után a
megfelelő módszerválasztáson túl komplex fejlesztést kell folytatni.
Minden esetben figyelembe kell venni a tanuló oktatásában, logopédiai ellátásában az életkor, a
pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának
együttesét.
Megalapozó a fejlesztésben a sokoldalú percepciós bázis kialakítása (kinesztéziás, hallási, látási, és
beszédmozgási benyomások erősítése).
A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása - intermodális integráció kialakítása,
fejlesztése. A tanulók különleges gondozási igénye szükségessé teszi, hogy egyéni és csoportos
foglalkozásokat tudjon számára a logopédus biztosítani. Mindig meg kell találni az egyénre szabott
rehabilitációs programok végrehajtásának módját is.
A súlyos problémával küzdő tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos.
A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését.
A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót beszédhibája leküzdésére, fel kell készítenie arra, hogy az
esetleges maradványtünetekkel később is együtt tudjon élni.
A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése logopédiai terápia keretébenA megkésett/ akadályozott beszédfejlődés terápiája
Cél: a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és
írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, amely specifikusan
egyéniesített jellegű.
Feladat: közvetlen és közvetett ráhatásokkal azon képességek és készségek fejlesztése, amelyek
segítségével differenciáltan tudja befogadni, feldolgozni, és használni a beszédet, és a nyelvet,
szintaktikai, szemantikai, fonológiai és morfológiai szempontból.
86
A fejlesztés területei:
a beszéd és a nyelv
a mozgás
a gondolkodás
a figyelem és az emlékezet
A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése
gyógypedagógus közreműködését igényli.
A súlyos problémával küzdő tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget.
A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges
a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti numerikus
értékelés (osztályozás) alóli felmentési lehetőségeket.
Diszfázia
Cél: a beszéd és nyelvi szint életkornak megfelelő beszédfejlettségi mutatóinak elérése.
Feladat: a beszédmegértés és a beszédképzés összetevőinek helyreállítása, ami a fejlesztési területek
illetékes szakembereivel való kapcsolatban valósulhat meg.
Dysarthria
Cél: a súlyos – általában központi idegrendszeri sérülés következtében kialakult – kiejtési és
beszédérthetőségi probléma javítása, az értelmi és mozgásos fejlesztéssel összekapcsolva.
Centrális diszlália
Cél: az általában organikus hátterű hibák javítása.
Feladat: olyan intenzív logopédiai terápia biztosítása már az óvodás korban, amellyel elérhető, hogy
a súlyos beszédzavar ne járjon együtt organikus eredetű olvasás- és írászavarokkal.
Dadogás
Cél: logopédiai- pedagógiai módszerekkel, a folyamatos kommunikáció megteremtése, az egyéni
sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és ritmus, valamint a helyes hangsúlyozás, hanglejtés
kialakítása, a másodlagos tünetek megelőzése, megszüntetése.
87
Feladat: komplex – logopédiai, orvosi, pszichológiai – terápia kidolgozása egyénre szabott terv
alapján.
Hadarás
Cél: a megfelelő beszédtempó kialakítása.
Diszfónia
Cél: a megfelelő hangminőség kialakítása.
Feladat: a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása,
komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai) diagnózis utáni terápiával.
Orrhangzós beszéd
Cél: a megfelelő hangminőség és artikuláció kialakítása.
Feladat: a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása,
fejlesztése, a komplex (logopédiai, orvosi) diagnózist figyelembe vevő logopédiai terápiával.
Részképességzavar tüneteit mutató tanulók fejlesztése
Diszlexia-diszgráfia prevenció és reedukáció
Cél: óvodás korban a diszlexia veszélyeztetettség megszüntetése, iskolás korban, az intellektusnak,
és a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás-írás készség kialakítása, a gyermek
kifejezőkészségének fejlesztése, az olvasás, írás eszközzé válásának segítése, valamint a tanulók
megismertetése a kompenzatórikus lehetőségekkel.
Feladat: a pontos diagnózis, fejlesztési szempontok, módszerek kijelölése,
mozgásfejlesztés,
a testséma biztonságának kialakítása,
a téri és időreláció kialakítása, praktikus és verbális szinten,
a vizuomotoros koordináció gyakorlása,
a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
az olvasás és írás tanítása diszlexiaprevenciós módszerrel,
az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése.
Az olvasásgyengeségből (nem valódi diszlexia) adódó hibák kijavításához nem szükséges
88
gyógypedagógiai közreműködés, a megfelelő tudással rendelkező fejlesztő pedagógusok
tünetcentrikus kezelése megfelelő eredményt hozhat.
Diszkalkúlia prevenció és reedukáció
Cél: a matematikai érdeklődés kialakítása, a számlálás képességének fejlesztése és a
mennyiségállandóság kialakítása.
Feladat:
az érzékelés, észlelés fejlesztése,
figyelem, emlékezet és a gondolkodás fejlesztése,
a saját testen, térben, síkban való tájékozódás fejlesztése, téri relációk kialakítása,
az időbeli tájékozódás fejlesztése,
soralkotásos feladatok, a szerialitás fejlesztése,
segítő kompenzáló eszközök használatának megtanítása,
matematikai szókincs kialakítása,
geometriai, mértani ábrák felismerése, egyeztetése, kirakása, megnevezése,
számjegyek felismerése, megnevezése, írása,
mennyiségfogalom kialakítása, műveletvégzés,
műveleti és relációs jelek felismerése, megnevezése, kirakása, írása,
számlálás automatizálása, globális mennyiség felismerése,
szöveges feladatok előkészítése, sorszámok használata, számszomszéd.
Egyéb logopédiai és gyógypedagógiai terápiák
Mozgás- és kommunikáció fejlesztése
Cél: Az egész test átmozgatásával a nagy-és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok,
mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot
megteremtése a kommunikáció elősegítése érdekében.
Feladat:
a testtudat kialakítása, illetve megerősítése,
egyes érzékelési területek összehangolása,
vesztibuláris rendszer működésének korrigálása,
térészlelés fejlesztése,
alapmozgások koordinálása,
két testfél mozgásának összerendezése,
89
mozgás, mint kommunikáció mély átélése folytán a beszédre való késztetés.
Logopédiai ritmika foglalkozások
Cél: a mozgás, a beszéd és a gondolkodás ritmusának összehangolása.
Feladat:
izomtónus-szabályozás fejlesztése,
helyes beszédlégzés kialakítása,
beszéd nonverbális elemeinek a kialakítása,
mozgás ritmusának összehangolása a beszéd verbális és nonverbális elemeivel,
költői és zenei hatások segítségével a másodlagos személyiségsérülések csökkentése,
leküzdése.
Anyanyelvi fejlesztés
Cél: a nyelvi elmaradás korrekciója: beszédészlelés, beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése,
a környezet megismerése: analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő képességek fejlesztése, nyelvtani
szabályok kialakítása, tudatosítása.
A kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése és a grammatikailag helyes
kifejező, összefüggő beszéd tanítása.
Feladat:
a gyermek közlési vágyának elősegítése,
megismerési vágy felkeltése,
esztétikai élmények nyújtása,
összefüggések észrevetetése, asszociációs képességek fejlesztése,
kreativitás, absztraháló képességek fejlesztése,
percepciós bázis fejlesztése,
megkésett beszédfejlődés terápiája,
pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás, hadarás, diszfónia, centrális diszlália terápiája,
diszlexia, diszgraphia, diszkalkúlia prevenció és reedukáció.
A beszédfejlesztés a különleges gondozási igények figyelembe vételével történjen. A
terápia a beszédhibák szerint differenciált személyiség centrikussága mellett legyen
racionálisan eredménycentrikus is. Súlyos beszédfogyatékos tanulók kezelése legyen
intenzív és folyamatos. A terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését
minden műveltségi területen. A fejlesztés nem nélkülözheti a szülői segítséget sem.
90
Vizuomotoros készség fejlesztése
Cél: az olvasás-írás-számolás, az ún. alap kultúrtechnikák” elsajátítását megalapozó vizuális
készség fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása érdekében.
Feladat:
testséma és egyensúlyérzékelés fejlesztése,
iránydifferenciálás,
téri tájékozódás fejlesztése,
a vizuális észlelés fejlesztése,
szem-kéz koordináció fejlesztése,
alakállandóság fejlesztése,
vizuális diszkrimináció és differenciálás fejlesztése,
finommotorika és a taktilis érzékelés fejlesztése / grafomotoros fejlesztés.
A fent leírt fejlesztési területeknek megfelelő terápia kiválasztása és alkalmazása az adott
telephelyen működő logopédus képzettségének, tudásának megfelelően más és más lehet.
A kerület logopédusai többek között alkalmazzák a Sindelar-Zsoldos részképesség fejlesztő eljárást,
az alapozó terápiát, a Gósy-féle beszédészlelést és beszédmegértést fejlesztő eljárást stb.
A beszédjavító munka igényesebb ellátása érdekében a logopédusok ismereteiket, mesterségbeli
kompetenciáik körét szervezett oktatás keretében, és autodidakta módon egyaránt bővítik.
Logopédiai minősítés
A logopédiai statisztikához a tanulók / gyermekek minősítése a következőképen alakul:
A logopédiai ellátásban részesülő gyermekek minősítése félévenként történik. A tanév végén írásos
értékelésben tájékoztatjuk a szülőket, pedagógusokat.
A minősítés a beszédzavar típusa szerint változó. A minősítési kategóriák az 5/MK/logopédia
melléklet szerintiek.
Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás Az integrációs törekvésekről
A hazai integrációs törekvések hátterében az Európai Unió integrációs törekvéseinek felerősödése
húzódik meg, melynek okai mélyebb, gazdasági folyamatok elemzésével deríthetők fel. Minden
társadalom és minden gazdaság célja a társadalomban élők minél boldogabb, hasznosabb életének
kialakítása, fenntartása. Ennek feltétele, hogy a munkaképes lakosság tagjai munkához, ezáltal
91
megélhetéshez jussanak, aminek következményeként csökken a segélyekből élők aránya.
Az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményben
történő gyakorlati megvalósítására Magyarországon a közoktatási törvény először 1993-ban adott
lehetőséget.
A SIOK minden intézménye befogadó intézmény, ezt a tényt alapító okiratunkban rögzítették a
sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók inkluzív nevelésének biztosításával. Az integrált
oktatás megjelenése lehetőséget teremtett a MK számára az együttnevelési szemlélet, és
tapasztalatok, valamint a korszerű gyógypedagógiai ismeretek terjesztésére.
A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk a 2008-2009-es tanévben feltérképezi a
többségi oktatási intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számát és az
esélyegyenlőség biztosítása érdekében utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít a szolgáltatást
igénylő intézményekben. Szükségesnek érezzük azonban ennek a gyógypedagógiai hálózatnak a
szélesítését annak érdekében, hogy minden integráltan nevelődő sajátos nevelési igényű tanuló
megkaphassa a sérülésének megfelelő speciális bánásmódot, a törvényben, ill. a szakértői bizottság
véleményében található habilitációs-rehabilitációs fejlesztés biztosításával, ill. az őket tanító
pedagógusok támogató segítő felkészítésével.
Az utazó gyógypedagógus kompetenciája
A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében
különböző szakemberek működnek együtt, amely csak akkor lehet zavartalan, ha munkájukat a
szakmai kompetenciahatárok tisztelete mellett végzik. Alapvető szükséglet a tervszerű, közös
program, a team munka, a kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás.
A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek
számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokra. Időkerete a heti tanítási óra meghatározott százaléka – a
foglalkozások tömbösíthetők. /A heti időkeret fogyatékossági csoportonként változó a habilitációs -
rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók./1
A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés, főként a kompetencia
fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. A tanulók képességei és kompetenciái különböző
fejlettségűek lehetnek. Ha egy készség, képesség kompetencia fejlődését szeretnénk elérni, akkor
olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre, kompetenciára célzottan
fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek kiválasztásában kezdetben a
gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési
1 Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52§ (6)
92
igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat.2
A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során 3 segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet
kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és
helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök
kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,
javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó
pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni
fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során
támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:
a fejlesztő programok, programcsomagok összeállítása,
a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, (egyéni fejlesztési terv
alapján)
közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő
habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a
konzultációban.
Amennyiben nem a gyógypedagógus végzi a fejlesztést, hanem az intézményben dolgozó
fejlesztő vagy más pedagógus, az utazó gyógypedagógus szakmai felügyeletet lát el.
A szolgáltatás eljárásrendje
- lépés
A szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
számának feltérképezése – minden tanév májusában a szolgáltatás igénylő űrlapok4 segítségével,
2 Kőpatakiné Mészáros Mária: Az egyéni tanulási útvonalak kiépítése3 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez, A Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelve4
93
(külön készült az óvodák és iskolák számára) az intézmények jelzései, szolgáltatási igényük
alapján történik. Szeptember első hetében ennek ellenőrzése és kiegészítő feltérképezés történik.
- lépés:
A telephelyek azonosítása, a gyermekek, tanulók számának megállapítása fogyatékossági
típusok szerint, a lehetőségeknek megfelelően a habilitációs-rehabilitációs ellátás
lehetőségeinek megszervezése
1. gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus kijelölése,
2. óraszámok megállapítása.
- lépés:
Együttműködési terv készítése szeptember második hetében.
- lépés:
A habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása a tanév folyamán.
- lépés:
Elégedettségi kérdőívekkel a befogadó iskolák utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos
elégedettségének mérése, május első hetében.
- lépés:
A visszajelzések alapján az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás minőségének javítása, az ellátás
célszerűbb, hatékonyabb megszervezése érdekében.
Utazó gyógypedagógiai modell
Az utazó-gyógypedagógiai modellben dolgozó gyógypedagógus közvetlen célcsoportja a befogadó
intézmények pedagógusa, akinek támogatása azért szükséges, mert a tanítási idő nagy részében ő
oldja meg azokat a feladatokat, amik az „átlagos” tanulók tanításán kívül a sajátos nevelési igényű
tanulók nevelésével kapcsolatban nap, mint nap felmerülnek. A sajátos nevelési igényű tanuló, a
többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők közvetett célcsoportja az ebben a modellben tevékenykedő
utazó gyógypedagógusnak, akik a többségi pedagóguson keresztül kapnak megsegítést. Az utazó
gyógypedagógus célja az, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden feladat
elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust, aki ezeknek az új, gyógypedagógiai
kompetenciáknak a felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására.
Az együttműködés konkrét, mert a pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, és a
munkaközösségekkel zajlik. A konzultációk, megbeszélések az érintett tanuló fejlesztésére
koncentrálnak. A modell alkalmazása során bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy
vagy több tagja is. Befolyása a közvetlen gyógypedagógus – többségi pedagógus kapcsolattartás
miatt az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú.
94
Termékei:
együttműködési terv, amiben szerepel az együttműködő felek feladatmegosztása,
kidolgozott feladatlapok,
egyéni fejlesztési tervek,
egyéni tanulási tervek,
értékelési rendszer,
tanulói portfólió, stb.
Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja. Mivel pedagógus
csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő” fejlesztések veszélye, és rugalmasan
változtatható intézményen belül.
Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények
közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.
Az utazó-gyógypedagógus feladat és tevékenységi rendszere
Az utazó-gyógypedagógus feladatai
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok:
Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal.
Közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb
megismerése érdekében.
Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének
elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában.
Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének
elkészítésében.
A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók
érzékenyítésében.
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni
foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.).
95
A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai
feladatok:
Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok:
A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló
értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal.
Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének
figyelemmel kísérése érdekében.
Eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel
– széles kínálati lehetőség megteremtése.
Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni
fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján.
Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása.
A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs
lehetőségek
A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások,
bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.).
Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási
környezet kialakítására.
Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni
tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában.
Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális
segédeszköz stb.).
Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.
A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó
pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel
(munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás,
információ átadás, stb.).
Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése
érdekében.
Segítség az óravázlatok elkészítésében.
A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az
integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása
96
Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai:- A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás.
Tanulási problémákkal kapcsolatban
Nevelési problémákkal kapcsolatban
Pályaválasztással kapcsolatban
- A többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel,
illetve programok tartása (előadás, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, stb.),
segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában.
A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása
- Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve
- Egyéni fejlődési lapok betétíveinek vezetése
- Konzultációs űrlapok5 kitöltése
- Tanulói fejlődési portfólió6 készítése, rendszerezése
1. Szakértői és kontrollvélemények
2. Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás)
3. Egyéni fejlesztési terv
4. Konzultációs űrlapok
5. A sajátos nevelési igényű tanulók egy-egy jellemző munkája (rajz, fogalmazás, tantárgyi
teszt, stb.)
6. Szöveges értékelések
A fenti kínálati listát figyelembe véve célszerűnek tartanánk egy olyan együttműködési
megállapodás megkötését, ami rögzítené egyrészt a szolgáltatást biztosító intézmény (MK),
másrészt az adott befogadó intézmény feladatait, tevékenységeit, együttműködésének formáit és
lehetőségeit.
Mindezek értelmében a tanév során a következő folyamatban végzik az utazó
gyógypedagógusok a munkájukat:
Év eleji diagnosztikus mérések, értékelések készítése;
Egyéni fejlesztési terv készítése, maximum negyed évre, a szakértői vélemény és a
diagnosztikus mérések eredményei alapján;
Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja a konzultációs űrlapon, ill. a
5 Konzultációs űrlap, 4. sz. melléklet6 Tanulói portfólió, 5. sz. melléklet
97
sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési lapon7 történik;
Segítség a sajátos nevelési igényű tanulók negyedéves szöveges értékelésének elkészítésében;
Újabb negyed évre az egyéni fejlesztési terv elkészítése, amit szükség szerint diagnosztikus
mérés előz meg;
Félévi értékelés készítése a befogadó pedagógussal;
Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs
űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési
lapon történik;
Diagnosztikus mérések;
Harmadik negyedéves fejlesztési terv elkészítése;
Fejlesztés és konzultáció biztosítása, melynek adminisztrációja saját kidolgozású konzultációs
űrlapon, ill. a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor szokásos, Egyéni fejlődési
lapon történik;
Év végi szöveges értékelés elkészítése – amennyiben lehetséges, a befogadó pedagógussal
közösen.
Adminisztráció:
Az utazó gyógypedagógusok a leírt folyamatok adminisztrálására és a sajátos nevelési igényű
gyermekről szóló fontos dokumentumok rendszerezése érdekében tanulói portfóliókat készítenek.
Az Egyéni fejlődési lapokat a befogadó intézmények őrzik, a tanulói portfoliókat a
gyógypedagógusok készítik és őrzik, az MK integrációs munkaszobájában.
A 2008/2009-es tanévtől kidolgoztunk egy évenként frissítésre alkalmas nyilvántartási rendszert,
aminek célja az, hogy minden, az integrációba kerülő sajátos nevelési igényű gyermek adatát,
fejlesztésének fontos mozzanatait rögzíthessük, ezzel téve még egyértelműbbé és ellenőrizhetőbbé
az utazó gyógypedagógusok munkáját.
Így tehát a MK-ban dolgozó utazó gyógypedagógusok elvégzik a törvényi előírásoknak
megfelelően az adminisztrációs tevékenységeiket, és saját kidolgozású adminisztrációs
rendszerünkben is vannak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével kapcsolatos
adminisztrációs tevékenységeik.
Mindkét gyógypedagógus rendelkezik tanulásban akadályozottak tanári, vagy terapeuta szakával.
Gyógytestnevelés meghatározása
Az iskolai gyógytestnevelés alkalmazott testnevelés, az iskolában folyó testnevelés és sport sajátos
területe.7 Tü. 357. Egyéni fejlődéi lap külív és betétív
98
Azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális)
állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt.
A gyógytestnevelés célja
A gyógytestnevelés tehát olyan oktatási- nevelési feladat, amely a betegségek megelőzésében és
gyógyításában fejti ki hatását.
A foglalkozások kisebb tanulócsoport foglalkoztatható, így van lehetőség az elváltozások javítására,
megfelelő korrigálásra.
A SIOK városi gyermekeinek részére prevenciós jelleggel úszás oktatást szervez az intézmény.
A gyógytestnevelés feladatai a már kialakult testi elváltozások korrekciója
a szervezet általános fejlesztése a gyógytestnevelésre szoruló tanulók speciális
igényeihez alkalmazkodva
a betegségek előrehaladásának megállítása
az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának
elhasználásával
prevenció
A preventív tornával megelőzhetők az elváltozások, ezért a preventív torna a testnevelés részét
képező gyógytestnevelési kategóriák alapja. Fokozza az ellenálló képességet, kiküszöböli a
mindennapi élet ártalmait, így elsősorban az alsó tagozat érintett.
A rehabilitációs alapfeladatok mellett külön feladatként kell megfogalmazni mindazokat a
megoldási lehetőségeket, melyek az egyénre szabott terhelés eredményeként biztosítják a fejlődést.
A nem ellenjavallt testnevelési óra tantervi anyagának elsajátításával törekedni kell az egészséges
tanulók közé való visszatérésre is. A tanulóknak fel kell készülniük az iskola elhagyása utáni
"önkarbantartásra".
Az 1 fő gyógytestnevelő csökkentett óraszámában nem tudja a prevenciós munkát végezni, mégis
megfogalmazódik célként.
99
Hitoktatás
A SIOK intézményeinek biztosítja a hitoktatást. Az intézmények minden tanév elején felmérik a
szülők, tanulók körében az igényeket, mely szerint kialakítjuk a heti beosztást és időtervet.
A 2008-2009-es tanévben:
Az alábbi intézményeket látja el: Széchenyi óvoda és Ált. Isk, Beszédes, Vak Bottyán Ált. Isk.,
Pöttyös Óvoda, Nyolcszínvirág Óvoda, Katicabogár Óvoda, Pillangó Óvoda, Nagyberény, Siófok
Város Kollégiuma, Balatonendréd
100
VII. ISKOLAI EGÉSZSÉG NEVELÉSI PROGRAM
1. Helyzetelemzés
a.) Lehetőségeink:
− Egészségügyi dolgozók bevonása (iskolaorvos, védőnők, fogorvos, nőgyógyász szakorvos,
mentős elsősegélynyújtók) pl. egészségnapon vagy külön-külön.
− Családsegítők, család, rendőrség (DADA program keretén belül) segítségének
igénybevétele.
− Iskolai adottságok jobb kihasználása.
− Pályázatok.
b.) Erősségeink:
− Tagiskoláink környezete.
− Tanulóink fogékonysága.
− Tantestület aktivitása.
− Kapcsolataink az egészségügyi dolgozókkal.
− SZSZ, bevonható családok.
− Always program, debreceni szexuális nevelést segítő programok.
− Módszertani szabadság, szabadidős programok, szakkörök, erdei iskolák, természetjárás,
egészségtan, biológia óra, etika és osztályfőnöki órák stb.
c.) Gyengeségeink:
− Mikrokörnyezeten belül: egyre több a csonka család, mely egyre több mentálhigiéniás
problémát vet fel, kevesebb idő jut a beszélgetésekre, egészségesebb ételek készítésére.
− Makrokörnyezet: a társadalmi-gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak egyes társadalmi
rétegekre. Nő a munkanélküliség, italozás, dohányzás, drog fogyasztás negatív példaként
hat.
− A nevelési tanácsadóval a kapcsolatunk szorosabb is lehetne.
d.) Kockázati tényezők:
− Nagy a kortársak, csoportok negatív hatása, akik nem kívánnak változtatni egészségtelen
életmódjukon.
− Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők körében rossz hatással bír a televízió és egyéb
tömegtájékoztatási eszköz.
101
− Környezet-egészségügy területén egyre több szennyező tényezővel kell szembenéznünk
egészségünk védelmében. Meg kell tanítani tanulóinkat ezeknek a kivédésére.
− Egyes szülők nem hajlandók együttműködni az iskolával érdektelenségből.
2. Általános célok
− tudatosítás, erősítés,
− véleményváltoztatás, beállítódás változtatás,
− magatartásváltoztatás,
− minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a helytelen táplálkozási szokások, a
mozgáshiány, alkohol, dohány és egyéb drogok egészségkárosító hatásáról meggyőzzük a
tanulókat.
3. Egészségnevelési célok
A tagiskoláink minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését.
Feladat:
A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása
Az egészség megőrzése
A betegségek, balesetek, sérülések elkerülése
Pozitív magatartások és szokások kialakítása, folyamatos személyiségfejlesztés
Az életmódra vonatkozó helyes döntések
Az egészséges életvitel kialakítása
A káros függőségekhez vezető szokások
- rossz táplálkozás
- dohányzás
- alkohol
- drogok
A szexuális kultúra és magatartás kialakítása
Családi életre nevelés, felkészítés a felelős párkapcsolatra
Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak
iránt
102
4. Területek
1. Udvaron, iskola épületében, valamint tágabb lakóhelyünkön és környékén, kulturált
egészségmegőrző környezet kialakítása.,
2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.,
3. Élelmezési lehetőségek kiszélesítése.,
4. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel.,
5. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel.
Az Egészséges életmódra nevelés beilleszthető:
Magyar nyelv és irodalom
Ember és társadalom
Ember és természet
Technika
Testnevelés
Általános célok:
- helyes döntéshozásra való felkészítés az életmódra vonatkozóan
- egészséges életvitel kialakítása,
- sérült fogyatékos társaink iránti segítőmagatartás kialakítása.
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
- Az egészségi iránti
egyéni, családi és
közösségi felelősség
fejlesztése
Programok:
- Életmód Ismeret
- DADA
- alsós táplálkozási
program
Egészségnevelési Nap
- részvétel a
beszélgetésben,
vitában.,
- az önkifejezés
képességének
fejlesztése,
- fogékonyság az
együttérzésre,
- erkölcsi
választásokban jó -
rossz elkülönítése
Ugyanezen
követelmények a
következő foglalkozás
kapcsán is célként
tűzhetők ki: pl:
- egészséges
életmóddal foglalkozó
osztályfőnöki óra
vagy
egészségnevelési óra
103
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
- nyitottság az élmény
befogadására,
- játékosság érzelmi
átélésre való nevelés,
- erkölcsi, esztétikai
fogékonyság
növelése.
Ezek a
követelmények
elősegíthetik az
egészséges életvitelt
segítő programokat
még fokozottabban
úgy, ha havi 1-2
alkalommal, pl. az
egészséges életvitelt
célzó
szövegfeldolgozást
választanák a tanárok,
A feldolgozás
módszeréül pedig a
fenti követelmények
megvalósulását
legjobban elősegítőt
választják.
- táborozás,
- személyiségfejlesztő
játékok,
-sportjátékok,
- erdei iskola,
- túra, kirándulás,
- közös érdeklődésből
fakadó csoportok
foglalkozásai,
- prevenciós torna,
- ...stb.
Az iskolában folyó
egészségnevelési
programok
mindegyikében van
lehetőség e célok
megvalósítására,
fejlesztésére.
- folyóiratok, könyvek
ajánlása,
- ismeretterjesztő
filmek, VIDEÓK
megtekintése,
megbeszélése,
- A környezet
kulturált, esztétikus
alakítása, pl: osztály,
aula, udvar
- testkultúra
előadások: testedzés,
pihenés,
- öltözködés,
testünkkel szembeni
104
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
felelősségünk.
Területek:
1. Udvaron, iskola
épületében, valamint
környékén kulturált
egészségmegőrző
környezet kialakítása,
2. Az egészség iránti
egyéni, családi és
közösségi felelősség
fejlesztése,
3. Egészségügyi
szolgáltatások
megismertetése a
gyerekekkel,
4. Kapcsolatfelvétel
egészségügyi és nem
egészségügyi
intézményekkel,
személyekkel.
Ember és Társadalom
Programok:
- Életvitel ism.
- DADA
- Alsós táplálkozási
program
- Egészségnevelési
Nap
- Ismerje fel az élet-
és a természet
értékeit,
- értse, hogy van, amit
érdemes megőrizni, és
van, amin változtatni
szükséges,
- értse, hogy az
emberi életnek
különböző szakaszai
vannak,
- a testi és lelki
egészség, valamint
életvitel és magatartás
hatnak egymásra.
A tagiskoláinkban
folyó
egészségnevelési
programok
mindegyikében van
lehetőség a
követelmények és
célok
megvalósítására,
fejlesztésére.
1. Udvaron, iskola
épületében, valamint
környékén kulturált,
Ember és Természet - igényelje az
egészséges
életkörülményeket,
- szervezett sportolás,
mozgás a
tornateremben és a
105
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
egészségmegőrző
környezet kialakítása,
2. Az egészség iránti
egyéni, családi és
közösségi felelősség
fejlesztése.
3. Egészségügyi
szolgáltatások
megismertetése a
gyerekekkel,
4. Kapcsolatfelvétel
egészségügyi és nem
egészségügyi
intézményekkel,
személyekkel.
5. Élelmezési
lehetőségek.
- becsülje
környezetének
értékeit,
- gyűjtse a szelektív
hulladékot,
- vigyázzon a
parkosításra, vegyen
részt a növények
gondozásában
- törekedjen a
természetvédelmi
problémák
enyhítésére,
- a Balaton
vízvédelmének
érdekében ne vigye a
kutyát a vízbe fürdeni.
- tudja, mely
élelmiszerek
fogyasztása szükséges
szervezetének,
- tudja, mely anyagok
szennyezik
leggyakrabban a
levegőt.
- tartózkodjanak az
élvezeti és
kábítószerek
kipróbálásától.
szabadban,
- termékbemutatók,
- főzőcske-klub,
- vetélkedők,
- egészségnevelési
programok,
- "tisztasági járőr"
klub,
- Higiénikus
tisztálkodási
lehetőségek
biztosítása.
„Óvd a természetet!”
környezetvédő és
ismeretterjesztő
gyalogtúrák
szervezése osztály-
szinten, ill. erdei
iskolák keretén belül.
106
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
1. Udvaron, iskola
épületében, valamint
tágabb lakóhelyünkön
és környékén,
kulturált
egészségmegőrző
környezet kialakítása.
2. Az egészség iránti
egyéni, családi és
közösségi felelősség
fejlesztése,
3. Élelmezési
lehetőségek
kiszélesítése,
4. Egészségügyi
szolgáltatások
megismertetése a
gyerekekkel,
5. Kapcsolatfelvétel
egészségügyi és nem
egészségügyi
intézményekkel,
személyekkel.
TECHNIKA
Egészségtan
Háztartásban
- helyes táplálkozás,
öltözködés, napirend
kialakítása,
- balesetek
megelőzése,
- helyes közlekedés,
- egészségügyi
szolgáltatások
ismerete,
- helyes testtartás,
- a szemüveg helyes
hordása ... stb.
- nyári-téli baleset-
védelem a Balatonon
A család egészsége,
élet a családban,
- Táplálkozás,
- Házimunkák,
- Lakás- és
lakókörnyezet.
- meghívott
egészségügyi előadók,
szakértők bevonása,
- e.a. gyerekeknek
-e.a. szülőknek,
- tankonyha,
- büfé kialakítása,
/Az egészséges
táplálkozás tükrében!/
+ előzőek.
Meghívott előadóval,
videofilmmel.
2. Az egészség iránti
egyéni, családi és
közösségi felelősség
TESTNEVELÉS - sajátítsanak el
viselkedési mintákat a
fenyegetettség
Lásd: előzőek!
Életmódsportok
107
Egészségnevelési
területek
Témakörök A témakör céljai,
követelményei
Helyi megvalósítási
lehetőségek
fejlesztése. elkerülésére,
- rendszeres fizikai
aktivitás igénye,
- természetben űzhető
sportok
megmérettetése,
- a sport a mozgás
öröm,
- sérült, fogyatékos
társaink iránti segítő
magatartás
kialakítása.
népszerűsítése
„Sportnapok az
egészségért”
rendezése (minden
tanuló részt vesz)
„Sportol a család”
egészségfejlesztő
hétvége a szülők és
barátok bevonásával.
Könnyített és gyógytestnevelés
Megvalósíthatóvá kell tenni azt a felismerést, mely szerint a nevelési-oktatási intézményekben
meg kell alapozni a tanulók egész életre szóló fizikai felkészültségét. A köztudatban el kell
fogadtatni, hogy mindez fokozottan vonatozik azokra a fiatalokra, akiknek valamilyen
mozgásszervi, belgyógyászati és mentális elváltozásuk folytán fokozottan szüksége van
speciális testgyakorlatra.
A gyógytestnevelés feladata:
Az elváltozások megállítása, korrekciója, helyreállítása, teljes rehabilitáció
Főbb elváltozások:
Belgyógyászati: szív, tüdő (asztma)
Ortopédiai: lábboltozat-süllyedés, gerincferdülés, skoliózis, Scheuermann-kifózis
obesitas
Egyéb: aszténiára való hajlam, mozgáskoordinációs zavar.
A közoktatási törvény alapján minden nevelési-oktatási intézményben tanévenként
gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről és orvosi szűréséről.
A szűrések alapján, amely tanuló egészségi állapota nem teszi lehetővé a normál iskolai
108
testnevelésórán való részvételt, egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési kategóriába
kell besorolni.
Kategóriák:
I. könnyített testnevelés
II. gyógytestnevelés
II/ A gyógytestnevelés mellett testnevelésórán is részt vehet
II/ B csak gyógytestnevelésen vehet részt
Gyógytestnevelési foglalkozásokon szülői kérésre, önkéntesen vehet részt a tanuló. A
csoportok száma a kiszűrtek számától függ.
5. A tagintézmények drogstratégiájának ismertetése
1996/97-es tanévtől kezdődően minden tanévben DADA – program keretében a 3. évfolyamtól
kezdődően foglalkozások vannak. Ezeket az órákat a siófoki Rendőrkapitányság két szakembere
tartja. Minden hónapban 1 tanítási óra keretében történnek a foglalkozások folyamatosan.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel koordinálja a felmerült problémákat.
6. A prevenció tervezett és működő színterei
Mivel legtöbb szülő keveset tud e témával kapcsolatban, így az ő segítségükre nem igen
számíthatunk. Osztályfőnöki órákon a gyerekeknek, szülői értekezleteken a szülőknek
felvilágosításokat tartunk.
Felhívjuk figyelmüket az árulkodó jelekre, a gyerekek magatartásának megváltoztatására. I
A házi-orvosnak talán közvetlenebb kapcsolata van a családokkal, hozzá bizalommal fordulhatnak a
rászorulok.
Iskolaorvosra nagyon sok gyerek jut, csak a kötelező orvosi ellenőrzésekkor találkoznak vele a
gyerekek. Minden évben előre egyeztetett időpontban történik a tanulók egészségügyi (egyszer),
fogorvosi (kétszer) szűrése, védőoltások beadása, táborozások, sportversenyek előtti vizsgálatok. Az
iskolai védőnővel szoros a kapcsolat, bármely időpontban felmerülő problémával fordulhatunk
hozzá.
7. Tervezett és működtetett programok
Minden tanévben tagintézményenként egészségnevelési nap megszervezésére kerül sor.
109
Osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelés keretében drogprevenciós foglalkozásokat
tartunk.
8. Az egészségnevelés célja, feltételei a kollégiumban
Az élet értéke mellett az egészség meghatározó érték mind az egyén, mind a társadalom
számára. Az egészség: a mindennapi élet forrása, így egyben lehetőséget és képességet takar
az ún. „modus vivendit” az élet teljesítményre való alkalmasságát. A társadalomnak
egészséges emberekre van szüksége testileg, szellemileg és társas-társadalmi kapcsolatukban
egyaránt. (szomatikus –pszichés -szociális egység).
Cél:
− egészségvédő szemlélet kialakítása, amelyhez adottak:
1. folyamatos felvilágosító munka (ápoló, csoportvezetők)
2. célszerű az egészségügyi ellátás (fogorvos, szakorvosok, belgyógyászat)
3. a kollégium által kidolgozott egészségnevelő program keretében folyik a tanulók
rendszeres szűrése (egészséggel kapcsolatos attitűdök, szokások, magatartások,
szocializációs szint, káros szenvedélyek stb.)
Az ismeretek, információk adásán túl olyan motivációs bázist adni a kollégistáknak, amely
őt egész életén át az egészség megőrzésére ösztönzi. A program személyi, szakmai feltétele:
1. a kollégiumban van egészségügyi végzettségű ápoló
2. a kollégium külső szakembert (pszichológus) alkalmaz
Tárgyi feltételek:
segédanyagok folyamatos beszerzése (kazetták, könyvek, feladatlapok stb.)
Külső feltételek:
− folyamatos kapcsolatok az egészségvédelemhez kötődő intézményrendszer képviselőivel
(Családvédelmi, Mentálhigiénés, Rendőrség, ÁNTSZ stb.)
Anyagi feltételek:
− a kollégium költségvetéséből fedezzük a kiadásokat
9. Az egészségnevelés feladatai
− fő feladat: prevenció
− alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia)
− alkalmazkodásra való felkészítés kritikus helyzetekben.
− alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek)
110
− beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra)
− személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták)
− viselkedésbeli betegségek felismerése
− önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele
− egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás,
alkoholizmus stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás)
− pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása
− lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése
− a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása (rekreáció)
10. Az egészségnevelés területei
− személyi higiénére nevelés
− táplálkozás higiénéje
− öltözködés higiénéje
− fertőzés és baleset megelőzés
− környezeti higiéné biztosítása
− helyes napirend kialakítása
− rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás
− káros szenvedélyek kerülése
− természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek
− szabadidő helyes eltöltése
− szexuális nevelés, szeretetművészet
− felkészülés a családi életre
11. Tevékenységek
− egészségi állapot felmérése
− táplálkozási szokások felmérése
− vetélkedők, totók
− ételbemutatók, kóstolók
− kiscsoportos foglalkozások
− egyéni beszélgetések
− előadások (minden területről)
111
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
1. Környezetvédelem
A mai emberiség nagy problémája, hogy a mindennapi munka során sokan csak élettelen, nagyrészt
mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Ezért a legtöbb ember nem tudja, hogyan kell bánni
az élőlényekkel, élő rendszerekkel.
Részint ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel,
pusztulással fenyegeti, pedig benne, belőle él.
Oktatásunk egyik feladata, hogy a növendékeknek megtanítsa, hogyan lehetne a
környezetrombolást ( és ami ebből következik: az önpusztítást ) elkerülni, hogyan kellene nagyobb
figyelmet fordítani a bonyolult élő rendszerekre és szabályozóikra.
Nem egy gyermekből hiányzik a fogékonyság a természet szépségei iránt. Különösen a városban
élőknél figyelhető ez meg. Azoknál, akiknek már nem adatik meg napról-napra a harmonikus táj
látványa.
Az emberek, különösen a gyerekeknek bizonyos tréningre van szüksége ahhoz, hogy öntudatlanul
különbséget tudjon tenni harmónia és diszharmónia között.
Formaérzékelésünk helyes működésének az a feltétele, hogy ráneveljük látásmódjukat az egyensúly,
a harmónia megragadására. Valószínűleg ez az első feltétele a természetvédelemre való nevelésnek
is. Hiszen ezáltal tudatosul a tanulóban ( később a felnőttben), hogy nem ellentétben áll a
természettel, a környezettel, hanem része a természet rendszerének, annak haszonélvezője.
A harmonikus természet és a harmonikusan – szépen – kialakított környezet egyformán fontos az
ember számára ahhoz, hogy lélekben ne károsodjon.
Az új generációnak a környezeti nevelés területén is másfajta szemléletmódot kell közvetítenünk,
mint amilyen a hagyományos szemlélet volt.
112
2. A környezeti nevelés szempont rendszere
Hagyományos szemlélet Újgenerációs szemlélet
Cél:
A viselkedés megváltoztatása A cselekvőképességre nevelés
Jellemzőik:
A természet ökológiájára összpontosít. A humánökológiára összpontosít.
A természeti tapasztalatok az
alapvetők.
A társadalmi tapasztalatok az
alapvetőek.
Az emberi egészség nincs a
középpontjában.
Az emberi egészség fontossága
kiemelkedő.
Egyensúlyozni kell az emberi élet
minősége és a környezet minősége
között.
Egyensúlyozni kel a jelen és a jövő
generációinak szükségletei között.
Mi (környezetvédők és pedagógusok)
tudjuk, hogy mi a legjobb megoldás.
Minden embert be kell vonnak a
környezeti problémákkal kapcsolatos
döntésekbe.
Vezető szerep. Demokratikus részvétel.
Meg kel állítanunk / késleltetnünk kell a
fejlődést.
Sokirányú lehetősége van a fejlődésnek.
A múlt a jelen tettek mércéje. Elképzelések a jövőről "utópikus"
gondolat.
Harmóniára való törekvés a természettel
(koncepció a természet egyensúlyáról).
Harmóniára való törekvés a jövendő
generációkkal.
A természet belső értékeinek
hangsúlyozása.
A mi értékeink a világ - melynek része
a természet - legmegfelelőbb
kihasználására vonatkoznak.
Környezeti etika A helyes magatartás etikája, amelyet
másokkal szemben a jelenben és a jövőben
113
képvisel.
A természetvédelemhez meg kell őrizni
a természetvédelmi területeket.
Természetvédelmi területeket kell
létrehozni.
A természet megőrzésének az érve:
aggódunk az állatok miatt.
Érv: aggódunk az emberiség jövő
generációjáért, amely lehet, hogy hiányolni
fogja az állatokat, ha nem teszünk értük
valamit.
A lehető legkisebb mértékben szabad
megváltoztatni a természetet.
Ne okozzunk visszafordíthatatlan
változásokat a természetben.
Az emberi közösségek és a természet. Az ember-természet kapcsolat nem
szétválasztható
Az emberi szükségleteket tényként
fogja fel.
Az emberi szükségleteket normatív
módon fogja fel.
A fenntartható használat korlátja a
természet.
A fenntartható használat az ember által
megszabott mértékét a jövő
szempontjából bírálja el.
A különböző értékekre összpontosít. Az egymással szemben álló érdekekre,
társadalmi konfliktusokra összpontosít.
Nem hangsúlyozza az emberek közötti
egyenlőséget.
Nagyon hangsúlyos az emberek közötti
egyenlőség és egyenértékűség.
Különös figyelemmel kell tervezni a tanulmányi kirándulásokat és a nyári táborokat:
mert itt gyakorolják be tanulóink az év közben tanultakat.
mert itt alakíthatjuk ki a környezettudatos magatartásmódot.
mert itt ismerik meg szoros közelségben a természetet.
mert itt szerveznek olyan ISMERETEKET, amik nélkül sem a környezetet, sem szülővárosukat,
hazájukat nem tudnák igazán szeretni, s ebből a szeretetből fakadóan óvni, védeni.
114
3. A környezeti nevelés programja
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
TALAJVÉDELEM kulcsfogalom
A talaj fogalma, keletkezés - aprózódás
keletkezése. - mállás
víz, C2O2
A talaj élő és A talaj alkotórészeinek alkotórészek élettelen:
élettelen kimutatása. - kőzet törmelék
alkotórészeinek - humusz
jelentősége. - nedvesség
- levegő
- talajsók
élő: látható
nem látható
szerepük
A talaj élővilága A talaj levegőtartalmának
megállapítása.
A talaj Komposztkészítés. termőképesség
rétegzettsége talajszintek feltalaj,
altalaj: termőréteg
anyagkőzet
A talaj termékeny- A talaj PH értékének - kötöttség
ségét befolyásoló egyszerű meghatározása. - szerkezet
tényezők A környék indikátor nö- a talaj tulajdon- - szín
vényeinek felkutatása. ságai - hőgazdálkodás
indikátor- - kémhatás
növények
VÍZVÉDELEM
115
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
A jó ivóvíz A Sió és a tó hőmérsék- fizikai jellemzők:
kritériumai letének, mélységének,ill. - hőmérséklet
A Sió sebességének - szag
vizsgálata. - íz
Egyszerűbb vízminőségi vízminőség - szín
vizsgálatok végzése a - átlátszóság
Sión (fény, kémhatás). kémiai jellemzők:
Hatékony részvétel a minőséget befolyásoló - oldott O2
vízpazarlás, ill.
vízszenny-
tényezők
nyezés megakadályozá-
sában
Mások aktivizálása
Az ember, mint
szennyezőforrás
A széplaki működő
szennyvíztisztító
működésének
megismerés. Felmérés
végzése a használatos
mosószerekről.
Mások meggyőzése a
környezetkímélő
mosószerek hasz-
nálatáról
Vízszennyezés
- Savasság
- Keménység
- N-tartalom
- Kommunális
szennyvíz
- Iparosodás
- Kemikália
A víz jelentősége az
ember életében
Az ivóvíz útjának
megismerése
A víz szerepe - Biológiai
- Higiéniai
- Egészségügyi
- Termelési
- Közlekedési
- Szolgáltatói
116
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
öntisztulás Veszélyes anyagok
felhalmozódása az
édesvízi
táplálékláncban.
LEVEGŐVÉDELEM
A légkör szerkezete,
tartományai
Aktív részvétel fásítási
programban
összetétel Gáz- szilárd-
folyékony részek
vendéggázok:
CO2; CO3
Felmérés végzése a
városban a levegőt
szennyező
gépjárművekről!
rétegződés
Helyezzünk ki
növényeket cserépbe,
majd ezeket a 7.sz
főútvonal közelébe –
vizsgáljuk a kipufogó
gázok hatását!
szennyező - Ipari üzemek
- rakodók
A levegőt károsító
hatások
Anyaggyűjtés a
gépkocsik, vegyi üzemek
szennyező hatásáról (dia,
cikkek, képek, stb.)
fotoszintézis
Szeméttelep
- gépkocsik
- szabadon
elhelyezett
anyagok
- épületek
- utak
CO2, mint a
növények alapvető
tápanyaga
117
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
A levegő és az
élőlények
üvegházhatás A CO2 mennyisége,
mint a
hőgazdálkodást
befolyásoló tényező,
az éghajlat és a
szmog, ipar,
közlekedés
A levegő és a
háztartás
Keressük meg melyik
zöld növények termelik a
legtöbb O2-t!
Savas eső
Légszennyezést
csökkentő módszerek
Kén-dioxid
Nitrogénoxid
- Megfelelő
tüzelőanyag
- Korszerű
tüzelési eljárás
- Mosófolyadék
- Porszűrők
A NÖVÉNYVILÁG
VÉDELME
A Balaton növényei
tavasszal és nyáron
Növénytérkép. Sió part.
Kirándulás a Cinegéhez.
A Cinege-patak
védelmébe vétele.
Szervezzünk akciót, hogy
a vadvirág nem kertbe és
vázába való.
Ökoszisztéma
Elszegényedő
növényvilág
- társulás
- kihalás
- a kihalás
veszélye
Megóvási
lehetőségek
Megóvási út Védelem az
előfordulási helytől
függetlenül
Termelőhelyes
118
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
génbank
védelem
Őrzés, gyűjtés
Megóvási helyek Töreki és közvetlen
környékén lévő védett
növények feltárása
védetté nyilvánítás - Fontosság
- Ritkaság
- Szépség
- Veszélyeztetettsé
g
Megóvási
szempontok
Fűben, fában
orvosság
Az előforduló
gyógynövények
feljuttatása.
Térképkészítés a fellel-
hető gyógynövényekről.
Akció szervezése a
lehetségesek
begyűjtésére.
A mezőgazdaság, mint
veszélyforrás
gyógynövények - Előfordulás
- Előfordulás
gyakorisága
- hatóanyagaik
AZ ÁLLATVILÁG
VÉDELME
Ökoszisztémák és
komponensei
A madarak
megtelepedésének
elősegítése.
Orvvadászok csapdáinak
felkutatása,
megsemmisítése.
Populáció
- Az állatvilág
változása
- Megosztás
- Nagyság
- növekedés
119
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
Kapcsolatok a
természetben
Különböző állatok
viselkedésének
megfigyelése
veszélyeztetettség - Természetes és
ember okozta károk
Az állatfajok és
élőhelyeik védelme
Bekapcsolódás állatvédő
akcióba.
A veszélyeztetettség
okai
Élőhelyek létrehozása.
Töreki környéke
természetvédelmi
térképének elkészítése.
Ennek megismertetése
másokkal.
Vöröslista
környezetterhelés
Tevékenységek
szervezetek az
állatvilág
védelmében
- Fajtamegőrzés
- Törzstenyésztés
A lezajló folyamatok A Balaton veszélyeztetett
állataink felkutatása
A védelem
szükségessége
- Élőlények
- Élőhelyek
- Városiasodás
- Emberi
luxusigény
- Kipusztult,
eltűnt fajok
Veszélyeztetettség
- Kipusztulás előtt
állók
- Erősen
veszélyeztetettek
- védettek
120
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
CSENDVÉDELEM
A zaj fogalma, hatása Mérési adatok ábrázolása
Zajtérkép készítése a zajt
okozó források
megnevezésével
zaj
Zajszennyezés
Közlekedés- ipar,
mint nem kívánatos
hangjelenség
A zaj, mint
betegségforrás
Távolságtörvény
következményei:
hallászavar
Stressz
Védekezési
lehetőségek a zaj
ellen
Zajtérkép
Óvintézkedések
Zajt okozó források
- Szigetelés
- Védőburkolat
- Hangelnyelés
- Egyéni
hallásvédő
eszközök
TELEPÜLÉS
VÉDELEM
Településtípusok
hasonlóságai,
különbségei
Anyaggyűjtés-rendezés
lakóhely történetéből.
településformák Város
Község
Falu
Lehetőségek a
fejlesztés hálózat
terén
Lakóhely múltjának
feltérképezése
Fejlesztési koncepció - Vezetékes ivóvíz
- Közcsatorna
- Szennyvíztisztít
ó intézmények
- Kereskedelmi
121
TÉMAKÖR TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNY ISMERET
hálózat
Kultúrtörténeti
emlékek a környéken
Rövidebb-hosszabb túrák
az említett helyeken.
Beszámoló készítése a
látottakról.
Kiállítóhelyek Szántódpuszta, Tác-
Gorsium, Tihany,
Balatonfüred
kultúrtörténeti
emlékei
TALAJVÉDELEM
A harmonikus táj Figyelmeztető táblák
készítése és kihelyezése
A táj természetes
alkotó elemei
Domborzati formák
Alakzatok,
képződmények
A vízfelszíni formái
A növényzet
vegetációs típusai
Az állatvilág
A táj arculatának
változása az emberi
tevékenység során
Mérjük fel, hogy
Törekiben a homokbánya
milyen állatok fészkelő
helye. Tegyünk kísérletet
a rendezésére, védelmére.
Mesterséges alkotó
elemei
Mezőgazdasági
művelés alá vont
területek
Települések
építmények
Vonalas
létesítmények
Védett területeink A táj védelme A táj funkciói
Nemzeti park
Tájvédelmi körzet
Természetvédelmi
terület
Lehetőségek a véde-
lem terén
Az iskolai park
gondozása
122
4. A környezeti nevelés színterei az iskolában Kiemelt feladatok:
Az iskola külső-belső környezetének hagyományainak megőrzése,
ápolása, tisztasági akciók szervezése, biztonságos játszóhelyek
megteremtése, az iskolaudvar szépítése, osztálytermek csinosítása.
Sokféle módszer alkalmazásával a tanulók aktív részvételét szellemi
fizikai aktivitását biztosítani. (Környezetvédő csoportok kialakítása, az
osztályok egy-egy terület felett védnökséget vállalnak).
Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát
hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapunk a hétköznapi élettel
kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző
interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős
szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos
audiovizuális és informatikai tanítási órákon tanítjuk meg. Kiemelten
kezeljük az elemzést, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok
határainak értékelését.
Tantárgyakra lebontva:
Testnevelés:
A tanulók:
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;
legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen
az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az
együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül,
hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagból készült
szereket, eszközöket, ruházatot használjanak;
123
tudatosítsák az egészség és környezet komplexitását.
Színterek : testnevelési órák, szakköri órák, tömegsport foglalkozások,
tanulmányi kirándulások, túrák.
Magyar nyelv és irodalom:
Alsó tagozat:
ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges emberalkotta
környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket,
népmondákat, népdalokat, verseket);
egy-egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket,
alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségé a szóbeli és
írásbeli kommunikáció során;
Felső tagozat:
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és
irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a
természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés
növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális
közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek
feldolgozásával.
Színterek : magyar órák, szakkörök, ünnepek, ünnepélyekre való felkészülés.
Történelem:
A tanulók:
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén
alakult át a természet;
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a
gondolkodásra, életmódra és a közösségi normák alakulására;
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a
hagyományok tisztelete;
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék
hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét a
problémák elhárításában.
Színterek : történelem órák, könyvtári órák.
124
Idegen nyelvi órák:
A tanulók:
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott
szövegek feldolgozásának segítségével;
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a
nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
idegen nyelv segítségével ismerjék meg más népek környezetvédelmi
tevékenységeit;
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,
csoportmunkában, projektben, idegen nyelven választ keresni;
Színterek : idegen nyelvi tanórák, versenyek, pályázatok.
Matematika:
A tanulók:
váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanult környezeti
összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljanak;
legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,
elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni;
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli
viszonyait;
legyenek képesek reális becslésekre;
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége;
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges
számolási készségeket;
tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
Színterek : matematika órák, matematikafoglalkozások, tanulmányi
versenyek.
Fizika:
A tanulók:
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,
rezgés) egészségkárosító hatásait ;
125
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei
közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;
tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek
tudatában legyenek képesek megoldásokat keresni a környezeti
problémákra;
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak
felelősséggel szabad felhasználni;
ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban
gondolkodó állampolgárokká váljanak;
Színterek : fizika órák, szakköri órák, kísérleti órák, tanulmányi versenyek.
Földrajz:
A tanulók:
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és
élettelen környezetükről;
érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint
természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
ismerjék meg a világ globális problémáit;
ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit;
ismerjék a vízgazdálkodás, vízvédelem, vízszennyezés problémáját, és
előzzék meg azokat;
ismerjék meg a levegőszennyezés és éghajlat kapcsolatát;
az erdőirtás, talajerózió, savas eső okozta károkat, megelőzésük módját,
lehetőségét;
az ember által tönkretett tájak, bányavidék, ipari körzetek, őserdők
kiirtásának következményeit, és a rehabilitáció és megelőzés módjait,
lehetőségeit;
Színterek : földrajz órák, környezetismereti órák, tanulmányi versenyek.
126
Biológia:
A tanulók:
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési,
mérsékelési lehetőségeit;
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit ,
fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
sajátítsanak el testi és lelki egészséget megőrző technikákat;
legyenek tisztában a vizek öntisztulásával, a szennyezés hatásával;
erdők, füves területek pusztulásának okaival;
ismerjék a természetvédelmi területek jelentőségét;
alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód.
Színterek : környezetismereti órák, biológia órák, tanulmányi versenyek.
Kémia:
A tanulók:
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az
eredmények értékelésére;
értsék meg a különböző technológiák hatását;
ismerjék az anyagok tulajdonságait, il letve a környezet hatásainak
összefüggéseit;
tudják használni a mindennapok során alkalmazott vegyi és
tisztítószereket (ismerjék hatásukat, tudják miből mennyit szabad
használni, melyik milyen erős méreg, ismerjék a tárolás szabályait, stb.);
a mérgező anyagok körültekintő használata;
milyen hatással van az olajszennyezés a talajra, vízre, stb.
Színterek : környezetismereti órák, kémia órák, szakköri órák, tanulmányi
versenyek.
127
Életvitel és gyakorlati ismeretek:
Technika és háztartástan:
környezetbarát technika, környezetalakításban való aktív részvétel;
környezetbarát agrotechnika (biogazdálkodás);
konyhai hulladékok és maradékok felhasználása szakszerű kezelése;
háztartások környezetét szennyező hatások;
hulladékkezelési eljárások (szelektív gyűjtés, komposztálás, stb.);
Színterek : tanórák, szakkörök, tanulmányi versenyek.
Etika:
A tanulók:
legyenek képesek a már kialakított , megteremtett értékek között úgy élni,
hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;
tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;
tudják, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk;
alakuljon ki személyes elkötelezettség, tolerancia a környezeti
kérdésekkel kapcsolatban,
alakuljon ki bennük felelősségérzet az egészséges környezetért;
Színterek : osztályfőnöki órák, etika órák, esetmegbeszélő órák, szakköri
órák.
Rajz és vizuális kultúra:
A tanulók:
ismerjék fel a természet, i lletve a művészeti szépség rokonságát és
azonosságát;
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
ismerjék a természetes anyagok használatát;
legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés
témaköröknek megfelelően;
tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti
formatervezésre;
ismerjenek fel , ismerkedjenek meg helyi népi építészeti emlékeket.
Színterek : rajz órák, szakköri órák, kiállí tások, tanulmányi kirándulások.
128
Ének-zene:
A tanulók:
ismerjék fel a természeti , illetve művészeti szépség rokonságát és
azonosságát;
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait ;
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;
tudják, hogy az élő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a
hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Színterek : énekórák, szereplések, bemutatók.
A tantárgyak kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel:
Az osztályközösségek létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg.
A különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője az
osztályfőnök.
Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a
szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai
programkínálatok. A tanulók att itűdjeinek alakításán túl a szülők
hozzáállását is befolyásolja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés
szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása.
Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége
segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony
alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A
környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére igényes, gondos
alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére,
életmódminták elemzésére, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget
nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes
kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
Színterek : osztályfőnöki órák, esetmegbeszélések, kirándulások.
A kollégium környezetvédelmi programja
129
Természet és környezetvédelem
A környezeti nevelés célja
Mindenki szereti a nyugtatóan friss, esztétikus környezet. Ezért fontos, hogy ismerjük alapvető
törvényszerűségeit, és alkotó módon járuljunk hozzá biológiai egyensúlyának fennmaradásához.
Kollégiumunk városunk szélén, természeti környezetben helyezkedik el. Így feladatunk kettős, mert
egyfelől figyelnünk kell a lakó-, tanulóhelyiségek állagára, esztétikumára, berendezéseire, másfelől
tágabb környezetünk értékeire.
A környezeti nevelés feladatai és tevékenységrendszere
o környezetszennyezés (szemétgyűjtés a lakókörnyezetben)
o lakóterünk szebbé tétele (ízléses lakberendezés)
o zöld környezetünk óvása, lakótereink növényeinek ápolása
o csoportprogramként a diákok saját lakóhelyük műkincseiről, műemlékeiről, természeti
nevezetességeiről számolnak be
o tájékoztató előadások, folyóiratok, filmek aktuális eseményekről
o természetjáró túrák szervezés
o a világörökség kincseinek megismerése
o szelektív hulladékgyűjtés
5. Nem hagyományos tanórai keretek, tanórán kívüli programok
Terepei
Takarítási akciók: tavaszi, őszi nagytakarítás - udvar, park
(osztályokban a padok rendbetétele)
Ünnepek, jeles napok: "Föld Napja" - megemlékezés faliújságban
"Madarak, Fák Napja" - tavaszi kirándulás
osztályonként
"Víz Világnapja" - részvétel más iskolák által
szervezett vetélkedőn
Részvétel tanulmányi sétákon, terepgyakorlatokon
Részvétel tanulmányi kirándulásokon
Részvétel nyári táborozásokon
130
Múzeum és állatkert (terrárium) látogatások az évenkénti tanulmányi
kirándulások alkalmával
Kézműves foglalkozások:
Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.
Akciók:
Madáretetők kihelyezése – gondozása
Akvárium, élősarok gondozása
Napközis és szakköri munkák kiállí tása
Részvétel vetélkedőkön, pályázatokon
Gyűjtési akciók: szárazelem, papír
Részvétel rajz pályázatokon a természetvédelemmel kapcsolatos
témákban.
MÓDSZEREK
Játékok:
szituációs
memóriafejlesztő
kombinációs
érzékelést fejlesztő
ráhangolást segítő
kapcsolatteremtést segítő
drámapedagógia
Modellezés:
hatásvizsgálatok
előrejelző
rendszermodellezés
elemzés
Projekt módszer:
akcióprojektek (erdei iskola)
analízis - akcióprojektek
131
Terepgyakorlati módszerek:
célzott megfigyelések, mérések
terepgyakorlatok
térképkészítés
egyszerű megfigyelések - elemzések
Aktív, kreatív munka:
természetvédelmi és fenntartási munkák
rekonstrukciós munkák
madárvédelmi feladatok
hulladékgyűjtés (papír, szárazelem)
rend és tisztasági verseny
Közösségépítés:
csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében
Művészi kifejezés:
vizuális nevelés a környezeti nevelésben,
irodalmi alkotások,
zeneművészet,
fotóművészet,
népművészet,
esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése,
tanulói önkifejezés a művészetek nyelvén.
132
IX. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a
tanulókban.
Ennek érdekében:
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
Környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása
Reklámok szerepének helyes értelmezése
Színterei:
Tanítási órákon:
− Technika: áruismeret, a gyártás és termékminőség összefüggései
− Természettudományok: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások megismerése,
élelmiszerbiztonság, milyen adatokat lehet leolvasni a tájékoztatóról: mértékegységek,
mérőeszközök ismerete (villany, gáz, víz mérőórák)
− Médiaismeret: reklámtörténet, a reklámok képi nyelvezete és hatásai, riport készítés
eladókkal, médiafigyelés megszervezése
− Történelem: EU fogyasztói jogok
− Osztályfőnöki órákon: hagyományostól eltérő projekt programok szervezése: felmérések
készítése a termék egymás közötti vásárlási szokásairól.
Tanórán kívüli tevékenységek: piaci séták, üzletek látogatása, együttműködése a helyi
fogyasztóvédelmi szervezettel
A fogyasztás elleni meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról
hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos az együttműködés a családokkal.
133
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES
NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS
FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az
osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják
(tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó,
kazettás magnetofon, CD lejátszó.
2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök
(tantermenként):
Képek, betűkártyák, szótagkártyák.
Hívóképek.
Írott és nyomtatott ABC. (falikép)
Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)
Betűsín.
Írott kis és nagy ABC.
Bábok .
Fali tablók:
Hangtani ismeretek
Szavak alakja, jelentése
A szó
A mondat
Gyermeklexikon
Szólások, közmondások könyve.
Nemzeti jelképek. (falitabló)
Fali táblák:
Igék
Az igenév
A teljes hasonulás
Mondat
Az állítmány fajtái
A jelzők rendszere
Ok és célhatározó
Történelmi arcképsorozat.
Helyesírási szabályzat és szótár
3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
Űrmértékek (cl, dl, l).
Demonstrációs óra.
Táblai vonalzók.
Táblai körző.
Számkártyák (1-1000-ig).
Helyiérték-táblázat.
Kéttányéros mérleg és súlysorozat.
Hőmérő.
Színes rudak.
4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Az idő (oktatótábla).
Iskolai iránytű.
Magyarország domborzati térképe.
Magyarország közigazgatási térképe a
134
megyecímerekkel.
Szobai hőmérő.
Borszeszégő.
Domborított földgömb.
Videokazetták:
Életközösségek I.
Életközösségek II.
Életközösségek III.
Életközösségek IV.
Vadon nőtt gyógynövényeink.
Dunántúli középhegység.
Dunántúli dombvidék.
Alpokalján.
Homokasztal.
Tanulói kísérleti dobozok
Ásványok.
Magyar nemzet jelképei (falitabló)
Élő természet (diapozitívek).
Testünk (videofilm).
Közlekedés szabályai (videofilm).
Nagyító.
Szűrőpapír.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.
Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy
CD-n:
Magyar népzenei anyag.
Gyermekdalok.
Himnusz.
Szózat.
Magyar és rokon népek dalai.
Cselekményes zenék - nőikar, férfikar,
vegyeskar.
Iskolai ünnepek újabb dalai.
Európai népdalok.
Egyházi énekek.
Jeles napok, ünnepkörök dalai.
Kórusművek, műzenei szemelvények.
5. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Diapozitívek:
Steindl Imre: Országház.
Kispaládi parasztház.
Thököly vár - Késmárk.
Medgyessy Ferenc: Anyaság.
Kolozsvári testvérek: Szt. György
szobra.
Kovács Margit: Szamaras, Sámson
dombormű.
Szőnyi István: Este.
Csontváry Kosztka Tivadar: Mária
kútja.
Pabló Picasso: Maia arcképe.
Ferenczy Noémi: Noé bárkája -
gobelin.
Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.
Hollókői ház.
Füstös konyha.
Matyó tisztaszoba.
Mai lakóház külső és belső képe.
Árva vára.
Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.
Schaár Erzsébet: Kirakat.
Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép -
ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry
herceg hóráskönyvéből.
Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt
ló.
Paul Cézanne: Csendélet.
Ferenczy Károly: Festőnő.
135
Fényes Adolf: Testvérek.
Vaszilij Kandinszkij: Festmény három
folttal.
Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,
Ember alakú butella.
Kerített ház - Pityerszer.
Botpaládi ház.
Faragott, festett, oromzatos ház -
Hegyhátszentpéter.
Hősök tere.
Vajdahunyad vára.
Makovecz Imre: Sárospataki
Művelődési Ház.
Ligeti Miklós: Anonymus.
Ferenczy Béni: Bem érem.
Götz János: Szarvas.
Cseh László: Táncolók.
Michelangelo: Ádám teremtése.
Ferenczy Károly: Október.
Fényes Adolf: Babfejtők.
Koszta József: Tányértörölgetők.
Glatz Oszkár: Birkózók,
Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés,
hímes tojás, mézeskalács báb.
aratókorsó, tálak, miskakancsó.
Magyar koronázási jelvények.
6. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Olló, kés, vonalzó
Mintázó eszközök
Építőkocka (fa).
Szövőkeret
Csiszolópapír.
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Síp.
Gumilabda
Babzsák
Ugrókötél
Kislabda
Tornapad
Tornazsámolyok
Medicinlabda
Karika
Jelzőszalagok
Ugrószekrény
Dobbantó
Tornaszőnyeg
Bordásfal
Mászókötél
Mérőszalag
7. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:
Térkép (irodalomtörténeti)
Írói arcképsorozat
Magyar értelmező szótár
Szinonima szótár
Helyesírási tanácsadó szótár
Életrajzi lexikon
Helyesírási szabályzat és szótár
Hanganyag (hangkazetta, CD):
Népdalok, népmesék.
János vitéz.
Mitológiai és bibliai történetek.
Versek (Petőfi, Arany).
A kis herceg.
Görög regék és mondák.
136
Rege a csodaszarvasról.
Népballadák.
Arany: A walesi bárdok.
Toldi.
Egri csillagok (részletek).
Janus Pannonius, Balassi Bálint,
Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály
versei.
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,
Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór
művei.
Halotti beszéd és könyörgés.
Ómagyar Mária - siralom
Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy
jó mindhalálig (rádiójáték).
Ady Endre, Babits Mihály,
Kosztolányi Dezső, József Attila,
Radnóti Miklós versei.
Megzenésített versek.
Videofilmek:
Magyar népmesék.
János vitéz (rajzfilm).
A Pál utcai fiúk (film).
Rab ember fiai (film).
Magyar mondák: Álmos vezér, A
fehér ló mondája, A szentgalleni
kaland, Botond, Lehel kürtje, István
megkoronázása.
Arany: A walesi bárdok.
Lúdas Matyi (rajzfilm).
Egri csillagok (film).
Janus Pannonius emlékére.
Mátyás könyvtára.
A Corvinák.
Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.
Mikszáth : Szent Péter esernyője
(film).
Mikszáth prózája.
Liliomfi (film).
A reformkor I-II.
Petőfi.
Egy magyar nábob (film).
Kárpáti Zoltán (film).
A kőszívű ember fiai (film).
Halotti beszéd.
Légy jó mindhalálig (film).
Móricz és a Légy jó mindhalálig.
Móricz élete.
Nyugat.
A fiatal József Attila.
Erőltetett menet (film).
Könyv:
Népmesegyűjtemények
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és
közmondások
Gabnai Katalin: Drámajátékok
Kaposi László: Drámafoglalkozások
Montágh Imre: Mondjam vagy
mutassam
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Mikszáth Kálmán: Szent Péter
esernyője
Móricz Zsigmond: Légy jó
mindhalálig
Szigligeti Ede: Liliomfi
Falitablók
Hangtan.
A teljes hasonulás.
Jelentéstan.
Szótan.
A szófajok.
Jelentés.
Szerkezet.
Mondattan.
Magyar nyelvemlékek.
137
Nyelvcsaládok.
Egyéb eszközök:
Petőfi (diasorozat).
Fogalmazás 5. (diasorozat).
Arany János: Toldi (diasorozat).
Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).
A főnév (oktatócsomag).
Móricz Zsigmond: Hét krajcár
(diafilm)
Ady és a nyugatosok, József Attila
(diafilm).
8. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Falitérkép:
Az ókori Kelet.
Az ókori Görögország.
A Római Birodalom.
Bibliai országok - Pál apostol
utazásai.
Magyarország X-XI. sz.
A magyar népvándorlás és a
honfoglalás.
Európa Nagy Károly korában.
Magyarország a korai feudalizmus
idején.
A feudális Magyarország a XIII. sz.
közepétől a XV. sz. elejéig.
A tatárjárás Magyarországon 1241-42.
A Föld népei a XIV-XV. században.
Magyarország 1526-1606.
Európa a XIV-XV. században.
A feudális Magyarország a XV.
században.
Magyarország a XVII. században.
Európa a XVII. század közepén.
Az európaiak felfedezései és a
gyarmatosítás XV-XVII. század.
Magyarország Bethlen Gábor korában
(1629).
Magyarország népei a XVIII. század
végén.
Európa a XVIII. század végén.
A Föld népei a XVI-XVIII.
században.
Az 1848/49-es szabadságharc.
Európa a XIX. század második
felében.
Európa a XIX. században.
Európa 1815-1849.
Európa az I. világháború idején.
A gyarmati rendszer 1830-1914.
Az Osztrák - Magyar Monarchia
1914-ben.
A gyarmati rendszer felbomlása
(1917-1975).
A Tanácsköztársaság honvédő harcai.
Európa a II. világháború idején.
Hazánk felszabadulása.
Videokazetta:
Az ókori Egyiptom.
Egyiptomi hétköznapok.
Egyiptom, a Nílus ajándéka.
Széthi, a fáraó.
A piramisok.
A kínai Nagy Fal.
Az ókori Hellász.
Görögország.
Az ókori Róma.
Róma és Pompei.
Róma építészete.
A Colosseum, Róma.
Álmos vezér.
Honfoglalás, államalapítás.
138
Aquincum.
Élet a középkori Európában.
Céh, inas - legény - mester.
A románkori művészet.
A román stílus.
Mátyás király.
Hunyadi János.
Mátyás országa.
Mátyás király könyvtára.
A lovagok, a Hunyadiak.
Mohács.
Magyar ereklyék.
Nagy Szulejmán és kora.
Rákóczi szabadságharca.
A francia forradalom.
Reformkor I-II. rész.
Kossuth élete.
A kiegyezés.
Oroszország a cártól Sztálinig.
Versailles.
A II. világháború.
1956. október 23.
Egyéb:
Transzparens sorozat az általános
iskolai történelem tanításához (5-8.
évfolyam).
Diapozitív sorozat az általános iskolai
történelem tanításához (5-8.
évfolyam).
A magyar államcímer története
(falikép).
Magyar történeti áttekintés a
honfoglalás idejétől (falikép).
A középkori társadalom (falikép).
Tanulói egységcsomag az 5. és a 6.
osztályos történelem tanításához.
Forráscsomag a 7. osztályos
történelem tanításához.
9. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv,
munkafüzet, hangkazetta, tesztek,
szemléltető képsor).
New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet,
hangkazetta).
Videokazetták:
Window on Britain
Guide to Britain
139
10. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Gyenge ige ragozása (falitabló)
Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet,
hangkazetta).
Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
A személyes névmás (falitabló).
Az elöljárószó (falitabló).
Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet,
hangkazetta).
Németország (falitérkép).
11. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Táblai körző fa
Táblai vonalzó 450-os fából
Táblai vonalzó 600-os fából
Táblai szögmérő fából
Méterrúd fából
Összerakható m3
Alaphálók, alapábrák
Nagy matematikusok arcképei
Sík és mértani modellezőkészlet
Számegyenes, koordinátarendszer
(írásvetítő fólia).
Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)
Oszthatósági szabályok (falikép).
Százalékszámítás (falikép).
Kétkaros mérleg és súlysorozat.
Hatványozás azonosságai (falikép).
Halmazok (falikép).
Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő
fólia).
Lineáris függvény (falikép).
Másodfokú függvény (falikép).
Abszolútérték függvény (falikép).
Mértékegységek (falikép).
Területszámítások (falikép).
Kocka, téglatest (testek).
Űrmérték sorozat.
Szétszedhető dm3
Tükrözés (falikép).
Terület és kerületszámítások (falikép).
Négyszögek, kerülete, területe (falikép).
A kör kerülete, területe (falikép).
Szögpárok (falikép).
Hasábok (falikép).
Eltolás (falikép).
Pitagorasz-tétele (falikép).
Az egyenes körkúp, gúla (falikép).
Az egyenes henger, gömb (falikép).
Műanyag henger.
Műanyag kúp.
Műanyag gúla.
Műanyag hatszög alapú hasáb.
Műanyag ötszög alapú hasáb.
Testek felszíne, térfogata (falikép).
Algoritmus folyamatábra (falikép).
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pentium típusú számítógép
Monitor (SVGA)
Billentyűzet
Egér
CD meghajtó 40x
Hangkártya + hangfal
Projektor
Modem MR 56 SVS-EX 2
Tintasugaras nyomtató
Falitablók:
140
A számítógép belső felépítése (IBM -
02)
Az input-output eszközök
csatlakoztatása
A billentyűzet.
Alapvető programok:
WINDOWS 98 vagy 2000.
OFFICE 97 vagy 2000.
Szoftver az INTERNET hálózatban
való működtetéséhez.
12. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Terepasztal.
5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz
tanításához.
5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a
környezetismeret és a földrajz
tanításához.
Kőzetgyűjtemény.
5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.
Hőmérő
Iránytű
Térképjelek.
Magyarország térképe (falitérkép).
A Föld éghajlata (falikép).
A Föld természetes növényzete (falikép).
A Föld domborzata (falitérkép).
Földgömb
Tellúrium.
A Föld felszíne (dombortérkép).
A Föld morfológiai térképe a tengerfenék
domborzatával (falitérkép).
A Föld forgása és keringése (falikép).
Afrika domborzata és vizei (falitérkép).
Ausztrália és Óceánia gazdasági élete
(falitérkép).
Afrika domborzata (falitérkép).
Ausztrália és Új-Zéland domborzata
(falitérkép).
Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata
és vizei (falitérkép).
Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).
Európa domborzata és vizei (falitérkép).
Európa országai (falitérkép).
Észak-Európa (falitérkép).
Kelet-Európa (falitérkép).
Ázsia domborzata (falitérkép).
Közép Európa (falitérkép).
A Kárpát-medence domborzata és vizei
(falitérkép).
141
13. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8.
osztály).
- Mágneses rúdpár fatokban.
- Táblai mágnes 25 mm-es.
- Fényből áram (videokazetta).
- Részecskemodell (videokazetta).
- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép
sorozat).
- SI mértéktáblázat (falikép).
- Mágneses készlet (komplett).
- A naprendszer (tabló).
- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz
- Mikolacső
- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti
eszköz
- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas
eszközkészlet
- Rugós erőmérő
- Kétkarú emelő
- Karos mérleg, súlysorozattal
- Hőmérő.
- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet
- Kétütemű motorminta
- Négyütemű motorminta
- Áramátalakító
- Csengőreduktor
- Dugaszos ellenállásszekrény
- Generátor minta
- Elektromotor és generátor
- Elektrovaria (tanári bemutató
eszközkészlet)
- Transzformátor modell
- Mérőműszer (Voltax)
- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök
létrehozására
- Sztatikus elektromosságot létrehozó
eszközkészlet
- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)
- Prizmatartó
- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény
vizsgálatára
14. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Biológiai egységcsomag.
Bonctű.
Csíráztató.
Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia
tanításához.
Kézi nagyító
Metszettároló.
Mikroszkópizáló.
Lámpa.
Mikroszkóp.
Szilvafa virága (modell).
Burgonya virága (modell).
Almafa (oktatótábla).
Rovarok (oktatótábla).
Lepkék (oktatótábla).
Sertés koponya.
Juh koponya.
Madár csontváz.
Emlős csontváz.
Fogtípusok.
Lábtípusok.
Szarvasmarha (oktatótábla).
142
Házityúk (oktatótábla).
Erdők legjellemzőbb élőlényei
(oktatótábla).
Fenyő (oktatótábla).
Erdei pajzsika (oktatótábla).
Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).
Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).
Keresztes pók (oktatótábla).
Mókus (oktatótábla).
Sün (oktatótábla).
Szarka (oktatótábla).
Sertés koponya.
Róka (oktatótábla).
Szarvas v. őzagancs.
Hazai füves területek legjellemzőbb
élőlényei (oktatótábla).
Görény (oktatótábla).
Sáska (oktatótábla).
Ürge (oktatótábla).
Varjú (oktatótábla).
Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei
(oktatótábla).
Hal (csontváz).
Béka (csontváz).
Rák testfelépítése (oktatótábla).
Fürge gyík (csontváz).
Nemzeti parkjaink (falitérkép).
Falitablók:
A sejtmagnélküli egysejtűek
Szivacsok, csalánozók
Gyűrűsférgek
Puhatestűek
Ízeltlábúak
Gerincesek
Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
Nyitvatermők
Zárvatermők
A lomblevél működése
A virág és virágzat
Termések, terméstípusok
Fásszár keresztmetszete
Egyszikű szár keresztmetszete
Az emberi bőr (bőrmetszet).
Emberi csontváz.
Csípőcsont.
Csövescsont.
Koponya.
Emberi torzó.
Lapos és csöves csont metszete.
Emberi nyelv fogakkal (modell).
Légzés (oktatótábla).
Szív-modell.
Vese (metszet).
Az emberi szaporodás (8 db-os
oktatótábla).
Szem (modell).
Hallás és egyensúly szerv (modell).
Emberi fejmetszet.
Fül (modell).
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Videofilmek:
Az élelem
Alapvető élelmiszerek
Az izmok és a mozgás
A dohányzás és az egészség
Vigyázz a gyógyszerekkel
Járvány, avagy a gyermek kábítószer,
alkohol
Ép testben ép lélek
Az emberi szervezet reprodukciós
rendszere
143
15. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Kémcső
Főzőpohár
Óraüveg
Borszeszégő
Kémcsőfogó
Vasháromláb
Azbesztháló
Vízbontó készülék
Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).
Pálcika modell (1 garnitúra).
Mágneses atommodell (1 garnitúra).
Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl
Falitáblók:
Atomok elektronvonzó képessége
Fémek jellemerősségi sora
Periodusos rendszer
Elektronhéjak kiépülése
Oktatótáblák:
Fémek reakciói vízzel
Fémek reakciói savval
Sav-bázis reakció
Közömbösítés
Redukció a redukáló sorban
Peptidkötés
Videokazetták:
Ismeretlen ismerős a víz
Kincsek a homokban és a bányákban
A fémek általános jellemzése
A víz
Az élet elemei
Levegő, tenger, kőzet
Atom és molekula
A víz egy csodálatos nyersanyag
A konyhasó
Tűzijátéktól a házépítésig
A magyar ezüst, az alumínium
Az év féme a vas
Lidércfény és nitrátos vizek
Kénsav a felhőből és a gyárból
Szabadon és kötve
Atom és molekula
Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8.
osztályos kémia tanításához
16. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Pianíno.
A kerettantervben szereplő zenehallgatási
anyag hangkazettán vagy CD lemezen.
Videofilmek:
Tánctípusok.
Jeles napok népszokásai.
Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,
eszközök.
17. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.
Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.
Táblai körző (fém hegyű).
600-os táblai vonalzó.
450-os táblai vonalzó.
100 cm-es táblai vonalzó.
Táblai szögmérő.
Műanyag, átlátszó kocka, tégla.
Demonstrációs testek (fa).
Diapozitívek: a kerettantervben a
144
megismertetésre, elemzésre ajánlott
műalkotásokról (1-1 db).
Videofilmek:
Képzőművészet a honfoglalás idején
A román stílus
A gótika
Reneszánsz
XIX. század művészete
XX. század művészete
Pásztorkodás a Hortobágyon
Testbeszéd, gesztus
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Fareszelő lapos 25x200
Fareszelő gömbölyű 10x200
Fareszelő félgömbölyű 25x200
Vasreszelő lapos 25x200
Vasreszelő gömbölyű 10x200
Vasreszelő félgömbölyű 25x200
Laposfogó
Kalapács 15-20 dekás
Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó
Fafűrész (illesztő), vasfűrész
Lyukfűrész
Kézi fúró (amerikáner)
Lemezvágó olló
Faliképek a fa megmunkálásáról .
Szerelő készlet, gépelemek tanításához
Elektromos szerelőkészlet I-II.
Asztali fúrógép (állványos)
Asztali körfűrész
A gépek (falitabló)
Kerékpár
KRESZ -táblák (oktató táblák)
LEGO-DACTA építőkészlet
18. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
Ugródomb
Magasugrómérce fém
Magasugróléc
Maroklabda
Súlygolyó 3 kg
Súlygolyó 4 kg
Tornaszekrény
Gyűrű
Gerenda
Dobbantó
Tornazsámoly
Medicinlabdák
Ugráló kötél
Kézi súlyzók
Mászókötél
Kosárlabda
Kézilabda
Focilabda
SIOK Siófok Város Kollégium és Módszertani Központ
KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK
PETŐFI SÉTÁNY 1. (telephely)
145
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény által előírt
mennyiség
Terv
2004. szept.1.
Tény
2004.
szept.1
Tanulószoba 1 Tanulói asztal
Tanulói szék
Tanári asztal
Tanári szék
Tábla
Tanuló/1
Tanuló/1
1
1
1
12
24
1
1
1
12
24
1
1
1
Diákköri szoba 1 Tábla
Tanári asztal
Tanári szék
Asztal
Szék
AV-állvány
-
-
-
tanulói
létszámhoz
igazodó
1
1
1
-
46
1
1
1
1
-
46
1
Számítástechnik
a terem
1 Számítógép
Nyomtató
Számítógép asztal
Számítógép szék
Programok
Zárható szekrény
Tábla+flipchart
20fő/1
1
20fő/1
20fő/1
szükség szerint
1
1
5
1
5
5
szükség
szerint
1
1
3
-
3
3
szükség
szerint
1
-
Testedző szoba
(kondi terem)
1 Felszerelés iskolai
tornaszoba szerint
1csocsóasztal
1ping-pong
asztal
1 szobabicikli
1 darts
Könyvtárszoba
helyett
Könyvtársarok
1 Asztal
Szék
Könyvespolc
Egyedi világítás
6
6
500könyv/1
6
6
6
1
6
-
-
1
-
146
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény által előírt
mennyiség
Terv
2004. szept.1.
Tény
2004.
szept.1
Hálószoba 4-7
tanulón
-ként 1
Ágyneműtartós
ágy
Szekrény
Éjjeli szekrény
Polc
Tükör
Cipőtároló
Ágynemű+huzat
(párna, paplan,
pléd, lepedő)
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Szoba/1
Szoba/1
Tanuló/1+
aTanuló/3
107
28
107
107
25
25
107+330
107
28
107
107
25
25
107+330
Ügyviteli
helyiség
1
(Tény
2)
Asztal
Szék
Iratszekrény
Lemezszekrény
Számítógép
Sz.gépasztal+Szék
Fénymásoló
Tel.-Fax+Nyomt.
Felnőtt létszám
szerint
1
1
1
1-1
1
1
3
3
3
1
2
2-2
1
2-1
3
3
3
1
2
2-2
1
2-1
Orvosi szoba 1 Ágyneműtartós
ágy
Mosdókagyló-WC
4
2-1
4
2-1
4
2-1
Társalgó 1 Ülőgarnitúra:
Fotel
Asztal
Tárolószekrény
Tv
DVD-lejátszó
28
5
1
1
1
28
5
1
1
1
28
5
1
1
1
Betegszoba 1 Ágyneműtartós
147
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény által előírt
mennyiség
Terv
2004. szept.1.
Tény
2004.
szept.1
ágy
Asztal
Szék
Éjjeli szekrény
Éjjeli lámpa
Tusoló
WC
Mosdókagyló
Polc
5
1
5
5
5
1
1
1
-
5
1
5
5
5
1
1
1
5
5
1
5
5
5
1
1
1
5
Teakonyha 1 3
Tanulói
vizesblokk
Szint 1
Nem 1-
1
25
Személyzeti WC 1-1női-
férfi
2-1 2-1
Tanulói WC 25
Tisztítószer-
takarítószer
raktár
1
1
Ágyneműraktár 1 1
Mosókonyha 1 Mosógép-
vasalódeszka
mosogató (saválló)
1
1
1
Diákköri
szobában,
nevelőtestületi
szobában a
hallgatók
rendelkezésére
álló, illetve a
hallgatók
rendelkezésére
Írásvetítő+vászon
Hangfal-szett;
Tv
Video felvevő és lejátszó
DVD-lejátszó
Számítógép
Számítógép asztal
Számítógép szék
1+1
1
1
1
1
1
1
1
148
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény által előírt
mennyiség
Terv
2004. szept.1.
Tény
2004.
szept.1
bocsátható
eszközök:
Projektor
Hordozható CD-és magnó
1
1
KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK
SZÉPVÖLGYI ÚT 2. (székhely)
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény
által előírt
mennyiség
Terv
2004.
szept.1.
Tény
2004.
szept.1.
Tanulószoba 1
Tanulói asztal
Tanulói szék
Tanári asztal
Tanári szék
Tábla
1
1
1
1
1
60
75
3
3
3
3
60
75
3
3
3
3 televízió
1 Samsung
video
1 dvd
lejátszó
4 hangfal
1 erősítő
Diákköri
szoba
1
Szekrény
Polc
Asztal
Olvasólámpa
Tanulói
létszámhoz
igazodó
1
1
1
1
1
1
2
1
2
Számítás- 1 1
149
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény
által előírt
mennyiség
Terv
2004.
szept.1.
Tény
2004.
szept.1.
technika terem Számítógép 20fő/1
Nyomtató
Programok
Szgép asztal
Szgép szék
Tanulói szék
Zárható szekrény
Scanner
5
szükség szer.
szükség szer.
5
5
-
1
-
7 sulinet
2 SMKK
1 sulinet
10
9
9
-
1
1
9
1
5
9
-
9
1
1
1
Testedző
szoba
(konditerem)
1
Bordásfal
Kondieszközök
1
-
1
5
1
1
5
1
Szobabicikli
,
1Ping-pong,
1csocsó-
asztal
Könyvtárszob
a
1
Asztal tanulói
Íróasztal
Katalógusasztal
Szék tanulói
Könyvespolcok
Egyedi világítás min 6
fő
Telefon 1
1 Számítógép (Int.
költs.)
1 Nyomtató
1 Scanner
6
-
-
6
500 könyv
6
-
1
1
1
1
7
1
1
10
8
6
1
1
1
1
1
1
8
1
1
10
10
6
1
1
1
1
1
1 szgép
150
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény
által előírt
mennyiség
Terv
2004.
szept.1.
Tény
2004.
szept.1.
1 Cd-író asztal
1 szgép szék
Hálószoba 4-7
tanulón-
ként 1.
Ágyneműtartós ágy
Szekrény
Éjjeli szekrény
Polc
Tükör
Cipőtároló
Szék
Asztal
Paplan
Párna
Ágyhuzat garnitúra
Éjjeli lámpa
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/1
Szoba/2
Tanuló/1
Tanuló/1
Tanuló/3
Tanuló/1
80
60
90
120
90
15
60
15
30
40
100
70
30
125
120
-
120
-
-
60
30
272
146
264
120
Igazgatói
iroda
1
Íróasztal
Szék
Tárgyalóasztal
Tárgyalószék
Iratszekrény
Fax
Telefon
Számítógép
1
1
1
2
1
1
1
1
2
2
1
2
1
-
2
1
(alapít-vány)
1
2
2
1
4
1
-
2
1
Kamera
Ügyeletes
nevelői szoba
1
Fiókos asztal
Szék
Napló és folyóirat tartó
Pedagógus/1
Pedagógus/1
1
3
3
-
1
3
4
1
151
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény
által előírt
mennyiség
Terv
2004.
szept.1.
Tény
2004.
szept.1.
Könyvszekrény
Ruhásszekrény vagy
fogas
Mosdókagyló
Tükör
2
létszám
szerint
1
1
1
-
-
1
1
4
1
1
1 Thomson
video
1 Samsung
tv.
1 cd-s rádió.
1Goldstar
video.
Smk
alapítványtó
l szgép,
nyomtató.
4
olvasólámpa
Ügyviteli
helyiség
1
Asztal
Szék
Iratszekrény
Lemezszekrény
Számítógép (pályázat
2000)
Szg szék
Szg asztal
Felnőtt
létszám
szerint
Felnőtt
létszám
szerint
-
-
-
-
-
3
4
2
1
1
1
1
1
3
4
3
1
1
1
1
Fénymásoló
Telefon
-
-
1
1
1
-
152
Helyiség Törvény
által előírt
mennyisé
g
Eszközök,
felszerelések
Törvény
által előírt
mennyiség
Terv
2004.
szept.1.
Tény
2004.
szept.1.
Telefon közös vonallal - 1 1
Előtér Thomson tv - - 1
2008
Orvosi
szoba
1 - 1 - 0
Társalgó
(Klub)
1 - 1 1 0
Betegszoba 1 - 2 3 1
Porta 1 - 1 1 1
Nővérszoba 1 - - - 0
Vendégszob
a
1 - 1 - 0
Teakonyha 1 - 2 2 2
Tanulói
vizesblokk
Nem
szerint/
1
- 4 4 4
Személyzeti
WC
Nem
szerint/
1
- - 2 2
Tanulói WC Nem
szerint/
1
- 12 12 12
Tisztítószer,
takarítószer
raktár
1 - - 1 1
Ágynemű
raktár
1 - - 1 1
Mosó-
konyha
1 - - 1 1
153
XI. A SIOK INTÉZMÉNYEINEK HELYI TANTERVEI
154
155
Top Related