1
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Számvitel Tanszék
TDK-dolgozat
Uracs Tímea
AYNMTA
2011
2
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Számvitel Tanszék
A könyvvizsgálat jövője, avagy élet az értékhatár-emelés után
Future of the audit, life after the appreciation
Kézirat lezárása: 2011. november 10.
3
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 1
1. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS- A SZÉLL KÁLMÁN TERV BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ
PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE ................................................................................. 2
1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép ........................... 2
1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei ............................................................. 4
1.3. Az intézkedések várható hatásai ................................................................................... 7
2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 12
2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok ........................................... 13
2.2. Adóval, társasági adóval kapcsolatos javaslatok ......................................................... 15
2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok ............................................ 15
2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése ................................................................... 19
2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése ............................................. 20
2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok.......................................................... 21
2.4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok ............ 26
2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok ................................................ 27
2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése ............................................. 29
2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok .................................................................. 31
2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok ............ 31
2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok ..................................................... 32
2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése .............. 34
2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok ............................................. 35
2.8. Javaslatok összegzése .................................................................................................. 36
3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA .......................................... 38
3.1.Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások bemutatása . 38
3.2. Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen ................................................. 46
3.3. A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai ............................................. 48
3.4.Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége .................................. 49
4. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................... 51
4
Ábrák jegyzéke
1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma ............................. 9
2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-2010 ..................................... 38
3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben....................................... 44
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség ...................................................... 9
2. táblázat: A társasági adó mértékei az EU-ban .............................................................. 17
3. táblázat: Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei
2008-ban és 2009-ben .................................................................................................. 24
4. táblázat: A regisztrált vállalatok száma Magyarországon ............................................ 38
5. táblázat: Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és
2010-ben ....................................................................................................................... 38
6. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória
szerint, 2010 ................................................................................................................. 39
7. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória
szerint, 2010 ................................................................................................................. 41
8. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig ............... 43
9. táblázat: Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása
Magyarországon és az EU-ban .................................................................................... 45
5
BEVEZETÉS
„Az adminisztrációt ésszerűsíteni kell, nem pedig globálisan csökkenteni!”
A könyvvizsgálati szakma az Enron cég 2001. év végén bekövetkezett összeomlását, és ezt
követően az Arthur Andersen cég bukását követően erőteljes és gyors paradigmaváltáson
ment keresztül, mely változások alapvető célja volt, hogy visszaállítsák a könyvvizsgálókkal
szemben megrendült bizalmat. Emellett az audit munka gyökeres átalakulásában kétségtelenül
szerepet játszott a napjainkban is végbemenő információtechnológia robbanásszer fejlődése,
többek között az „internetes forradalom” széleskörű elterjedése.
A könyvvizsgáló szó nemcsak egy hivatást, hanem egy felsőfokú szakképesítést is takar. A
könyvvizsgáló sok esetben megkönnyíti az adóhatóság munkáját és csökkenti az ügyfele
adókockázatát azzal, hogy a könyvvizsgálat során feltárja és kijavíttatja ügyfelével az
esetleges hibákat. Bár a könyvvizsgálat nem tételes adóellenőrzést jelent, és nem lép az
adóhatóság helyébe, nem váltja ki az adóellenőrzést, de a számviteli alapelvek betartásának
felülvizsgálatával egyben megtörténik az adóalapok és az adók ellenőrzése is, feltárásra
kerülnek az adókkal kapcsolatos hiányosságok, illetve a számviteli fegyelem betartása, az
elszámolások átláthatósága kedvezőbbé válik.
A törvénymódosítás a kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 2012-es és a 2013-as üzleti évre az
eddigi 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra emeli meg. A 2014-től induló üzleti években az
értékhatár 200 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra emelkedik.
A könyvvizsgálat hozzájárulhat az adózási morál javításához. Ahhoz, hogy a jelenleg
rendelkezésre álló revizori állomány külső segítség nélkül minden magyar adóalanyt egyszer
leellenőrizzen, 70 évnek kellene eltelnie.
A könyvvizsgálónak a 2007. évi CXXXVI. törvény alapján fontos a szerepe a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása megelőzésében és megakadályozásában. A jelenlegi kormányzat
egyik kiemelt célja a gazdaság „kifehérítése”. Az értékhatár felemelése szöges ellentétben áll
ezzel a koncepcióval, ami tovább növelheti a csalások, szabálytalanságok, a pénzmosás
elkövetésének kockázatát és a terrorizmus finanszírozásának mozgásterét.
6
1. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS- A SZÉLL KÁLMÁN TERV
BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE1
2011. április 20-án a kormány ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy 500
milliárd Ft-os bürokrácia- és adminisztrációs terheket csökkentő csomagról döntött a
kormány. A vállalkozások terheit csökkentő intézkedések között a kötelező könyvvizsgálat
értékhatárának emelése is szerepel.
A bejelentés szerint a kötelező könyvvizsgálat jelenlegi 100 millió Ft-os értékhatárát 200
millió forintra emelnék, mely intézkedés által több mint 17.000 vállalkozás mentesülne a
kötelezettség alól 2012-2013-as években. Az emelést követően 2014 után az értékhatárt 300
millió forintra emelnék, mely további 7000 vállalkozással csökkentené a könyvvizsgálatra
kötelezett vállalkozások számát. A kormány ezen intézkedéstől 350-400.000 Ft-os évenkénti
könyvvizsgálati díjjal számolva 2012-13-ra 5,6 milliárd Ft, majd 2014-től újabb 1,9 milliárd
Ft (összesen 7,5 milliárd Ft) vállalkozói adminisztratív tehercsökkentést vár.
1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép
A magyarországi vállalatokat drámaian magas bürokrácia sújtja. Magyarországon az
adminisztrációs terhek a GDP 10,5%-ára, mintegy 3000 milliárd Ft-ra rúgnak, szemben az
uniós átlag 1000 milliárd Ft-tal, amely a GDP 3,8%-a. Tehát egy magyarországi vállalkozás
bürokratikus költségei évente körülbelül 3.000.000 Ft-nak felelnek meg, ami azt jelenti, hogy
a vállalatvezetőknek egy évben átlagosan 65 órát kell a különböző adminisztratív feladatok
ellátására fordítaniuk. Ez a terhelés háromszor magasabb az uniós átlagnál, és kétszer
nagyobb, mint a visegrádi országokban.
Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd Ft-tal kell csökkenteni a
bürokratikus terheket. A Széll Kálmán Terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014-re, a ciklus
végére. A kormány első bürokrácia-csökkentő programja 500 milliárd Ft-os terhet vesz le a
magyarországi vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 milliárd Ft-os bürokratikus
terhelés negyedét.
1
http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve: 2011. október 10.)
7
A témát vizsgáló hazai kutatások szerint a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65
órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása, azaz a teljes munkaidejük több mint
3%-a közvetlenül kapcsolódik az állam gerjesztette papírmunkához. Az adminisztratív
terheket a vállalkozók nagyobb problémának tartják, mint a magas adórátákat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2010-ben elvégzett egy nem reprezentatív
felmérést, melyben a vállalatok érdekképviseleti szervezete által delegált szakértőket
kérdezték a könyvvizsgálatról. Véleményük szerint a független szakértő ellenőrző és
tanácsadó tevékenységének hozzáadott értéke a kkv-k esetében minimális, s ezért számukra
ez fölösleges, semmiféle hasznos információt nem nyújtó, egyébként megtakarítható
tevékenység és költség. Javaslatuk szerint a tulajdonosra kellene bízni, hogy eldöntse,
szüksége van-e saját érdekében könyvvizsgáló alkalmazására, megéri-e számára vagy
ugyanezt a funkciót más módon (például belső ellenőr alkalmazásával), esetleg
hatékonyabban is el tudják látni. Az állami ellenőrzés kockázatai (esetleges szabálytalanságok
feltárása, bírságok kiszabása), tehát az elkerülhető veszteségek mértéke alacsonyabb, mint a
biztonságért a könyvvizsgálók alkalmazásával fizetendő költségek.
A kormány célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa, így Magyarország a kelet-közép-
európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává válhat, ahol a vállalkozások
működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.
Az adminisztrációs terhek csökkentésében az Európai Unió tagországai is elkötelezettek. Az
Európai Bizottság 2007 tavaszán határozott úgy, hogy gazdaságélénkítő és
bürokráciacsökkentő programot indít, amelynek keretében az unió működésének és a cégeket
érintő szabályozásnak az átalakításával 2012-re 25 %-kal csökkenti az üzleti szereplők
közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs ráfordítását.
Emellett felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési
célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból
adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (ez az intézmény megszűnt, jogutódja a
Nemzetgazdasági Minisztérium) megbízásából egy nemzetközi tanácsadó cég által 2009
nyarán elkészült egy tanulmány, amely szerint az adminisztrációval kapcsolatos költségek
Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak. Az
adminisztrációs teher 2800 milliárd Ft-ot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és
8
előírás teljesítéséből áll össze. A kötelező könyvvizsgálat a 18. legnagyobb tétel lett, s első
helyen a könyvvezetési tevékenység állt.
A könyvvizsgálatot nem megalapozott adminisztratív teherként beállítani. A könyvvizsgálat
annak az ellenőrzése, hogy a jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási,
beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. A könyvvizsgálói díj megspórolása
nem biztos, hogy egyben költségcsökkenést is jelent a vállalkozásoknál, mivel olyan szakmai
kérdések (adózás, számvitel, cégjog stb.) tekintetében, amelyekben korábban a könyvvizsgáló
is tudott útmutatást adni, kénytelenek lesznek külső szakértőhöz fordulni, természetesen
díjazás ellenében. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi
többletadminisztrációt a vállalkozások számára.
1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei
Az adminisztrációs tehercsökkentési program célja a vállalkozások adminisztrációs
költségeinek és kockázatainak radikális csökkentése.
A program céljai:
· Az uniós átlag háromszorosára rúgó adminisztratív költségek, valamint a versenyképességet
kiemelt mértékben rontó adminisztratív teherszint csökkentésével mintegy 500 milliárd Ft
megtakarítás elérése a vállalkozások számára.
· Felzárkózás az EU vezető tagállamaihoz az üzleti környezet minősége tekintetében,
valamint a régió éllovasi pozíciójának megszerzése. A kormány célja, hogy a kisvállalkozások
külső szakértő nélkül is képesek legyenek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.
· A jogkövető magatartás üzemgazdaságossá tétele.
A kormány első lépésként az alábbi öt területen fogalmaz meg konkrét intézkedéseket:
1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése;
2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál;
3. Kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások
vezetése;
4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló
gyakorlatának kidolgozása;
9
5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése.
1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése kapcsán 15,2 milliárd Ft-os
megtakarítással számolnak
Az adófolyószámlák számának 50%-kal történő csökkentése 0,5 milliárd Ft megtakarítást
hozhat. Ekkor 75, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla megszűnik.
Jelenleg összesen mintegy 140 adószámlát vezet a NAV. Egyszerűbbé válik a vállalkozók
számára az adószámlák követése és az ezekre történő utalás.
Átutalások egyszerűsítése kapcsán 8 milliárd Ft-ot spórolhatunk. A jövőben egyetlen
átutalással tudják a vállalkozók kötelezettségeiket rendezni az állam felé.
Az adóbevallások gyakoriságának csökkentése 6,7 milliárd Ft-ot hozhat. Összevonásra kerül
hat adónem (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulás,
játékadó, agrártermelési költség, cégautó adó) fizetési határideje. A kormány egyetlen
időpontot jelöl ki a bevallásokra a jelenlegi, összesen 34 bevallás helyett. A
ráfordításcsökkenés a szakképzési hozzájárulás esetében 2,5 milliárd, a rehabilitációs
hozzájárulás esetében 0,5 milliárd, az innovációs járulék esetében 0,4 milliárd és a cégautóadó
esetében 3,3 milliárd Ft-ot jelent.
2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál eredményeképpen 5,6
milliárd Ft megtakarítással számolnak
A kötelező könyvvizsgálói értékhatár 200 millió Ft-ra történő emelésével több mint 17.000
kis- és középvállalkozás mentesülne évente 350-400.000 Ft könyvvizsgálói díj alól. 2014-től
az értékhatárt 300 millió Ft-ra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelentene
költségcsökkenést.
3. Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások,
nyilvántartások vezetése esetében 31,7 milliárd Ft megtakarítással kalkuláltak
Hatósági adatbázisokat egymáshoz kell igazítani, ezzel 16 milliárd Ft-ot elehet megspórolni.
A tárcák és az egyes hivatalok kezelésben álló hatósági adatbázisok egymáshoz igazításával
elkerülhető számos, vállalkozásokat érintő adatszolgáltatási kötelezettség.
10
A vállalkozókat terhelő adatszolgáltatás végrehajtási kereteinek meghatározása 0,5 milliárd Ft
megtakarítást jelent. Az intézkedés nyomán csökken a vállalkozásokat érintő
adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnik az indokolatlan párhuzamosság, javul
a hatékonyság.
A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése 15,2 milliárd Ft
megtakarítást eredményez. Feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az
egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltendőek (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS).
4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló
gyakorlatának kidolgozása 7 milliárd Ft-os megtakarítást jelent
A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, pontosan megismerik, milyen
előírás vonatkozik rájuk, ezek megsértése milyen jogkövetkezménnyel jár, és ki ellenőrzi a
betartásukat. A jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység
kifehéredésével a GDP 0,1-0,2%-os többletnövekedése érhető el.
5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése 45,7 milliárd Ft megtakarítással számol
A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése 5 milliárd Ft-os
spórolást jelent. A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető
legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne.
Az egyéni járulékszámlák kialakítása 19,2 milliárd Ft megtakarítással jár. A jelenleg formális,
a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatást megszünteti. Az
intézkedés az egyéni járulékszámlák kialakításával feleslegessé teszi a havi kimutatást a
munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról. Az egyéni
járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a
munkáltató bejelentette-e, és befizette-e utána az adóelőleget és a járulékokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhének számításával 3,4 milliárd Ft megtakarítható.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival
és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítésre kerül.
Az üzemi tanács opcionálissá tétele 80-100 millió Ft megtakarítással jár együtt. Az
intézkedéssel megszűnik a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető
idejét rabló kötelezettség.
11
A munkavállaló felvételének megkönnyítése, és az elbocsátással kapcsolatos
követelményeknek a meghatározása 16 milliárd Ft-os spóroláshoz vezethet. Az intézkedés
célja, hogy a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehessenek fel és
bocsáthassanak el munkavállalót. A jövőben nem kell olyan nyilatkozatot kiállítania a
munkáltatónak, amely vagy a munkavállaló képességire vagy a munkáltató gazdasági
működésének eredményességére kell, hogy vonatkozzon. A felmondási indokok
alátámasztása a vállalkozásoktól komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket
igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges.
A kárfelelősség kockázatának csökkentése 2 milliárd Ft megtakarításával jár együtt. Az
intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön ésszerűtlen esetekben a kárfelelősség alól,
melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez.
A munkaidő adminisztrációját rugalmassá kell tenni. Ezt irritációcsökkentő lépésnek számít.
A munkaidő beosztás szabályai jelenleg igen bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést
igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és
kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret
kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidő keret
mellett. Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését és rugalmassá
teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztrációs kötelezettség irritációs hatását.
A munkaidő-beosztás szabályainak módosítása 0,5%-os foglalkoztatás javulással, 50 ezer új,
legális munkahellyel járnának együtt. Felülvizsgálatra kerülnek az éjszakai és hétvégi
bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségei, valamint a
folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetése.
A képesítési követelmények csökkentése 1%-os foglalkoztatási javulást, és 100 ezer új, legális
munkahelyet jelent. Eltörlésre kerülnek számos munkakör gyakorlása esetében a felesleges
képesítési követelmények. Az intézkedés ezáltal lehetőséget biztosít a szakképzetlen
munkavállalóknak és a munkakör olcsóbb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált
bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetnie.
1.3. Az intézkedések várható hatásai
A konkrét intézkedések hatására összesen 500 milliárd Ft-tal kevesebb adminisztrációs
költség sújtja majd a magyar vállalkozásokat, valamint feláll a vállalkozások
adminisztrációjának alacsony szintjét megőrző, az adminisztrációs költségek újratermelődését
12
megelőző rendszer. Az adminisztrációcsökkentő lépések hatására a GDP 1,25-1,30%-os
növekedése várható.
Az adminisztrációcsökkentő intézkedések komoly pozitív hatással bírnak a magyar vállalatok
és az egész nemzetgazdaság versenyképességére is. Az adminisztrációs költségek jelentős
csökkentése fontos lépése annak, hogy Európa legversenyképesebb országait utolérjük,
régiónkban pedig visszaszerezzük vezető helyünket.
Az adminisztrációcsökkentés mérsékli azt a kockázatot, amelyet az államműködés jelent a
vállalkozások számára. Az egyszerűsítés, a kiszámíthatóság megteremtése energiákat szabadít
fel a vállalkozásoknál, amelyet fejlesztésre, bővítésre fordíthatnak. A kevesebb adminisztráció
azt is jelenti, hogy csökken a magyar vállalkozások nemzetközi költséghátránya, így pénz
szabadul fel növekedésre, új munkahelyek létrehozására. Mindezek mellett, az
adminisztrációs költségek csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, mint
potenciális telephely jobb megítélés alá essen, ami több működő tőke befektetést hozhat,
javítva az ország gazdasági, pénzügyi megítélését.
Ha a szabályok egyszerűek, kiszámíthatóak és betarthatóak, növekszik a tisztességes
érvényesülés lehetősége. Ma Magyarországon a vállalkozók 91%-a gondolja úgy, hogy az
adórendszer bünteti a tisztességes magatartást. Az adminisztráció csökkentésével azok
kerülhetnek előtérbe, akik tisztességesen akarják végezni a dolgukat: a vállalkozások nem
abban versengenek, hogy ki tud jobban kibújni a szabályok alól, hanem hogy ki tud jobb
terméket vagy szolgáltatást előállítani.
A kormány adminisztrációcsökkentő intézkedései nyomán javul a hazai vállalkozások
versenyképessége. Az adminisztrációs kötelezettségek tartalmának életszerűbbé tételével a
vállalkozások jobban azonosulhatnak a szabályozással, nem érezve idegennek és céltalannak
az állam adatigényét. Az intézkedések erősítik az állam és a vállalkozások közötti bizalmat, a
tisztességes érvényesülés lehetőségébe vetett hitet.
A munkajogi szabályozás rugalmasabbá tételével a munkaerőpiaci kilátások javulnak:
könnyebbé válik a foglalkoztatás, a munkavállaló és a munkáltató hatékony munkavégzésben
való érdekeltsége emelkedik. A vállalkozások nem termelő kiadásainak csökkenésével
párhuzamosan jelentősen nőhet a termelékenységük, valamint a legális foglalkoztatás is.
Az alábbi ábra a kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség kritériumait határozza meg az EU-
ban, Svájcban és Norvégiában.
13
1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma2
Az ábrából látható, hogy számos Európai Uniós tagországnál 6000 és 8000 millió euró között
van a nettó árbevételi határ, a mérlegfőösszeg pedig 4000 millió euró körül van. Hazánkban
mindegyik érték jóval 1000 millió euró alatt van, így az ábrázolásuk nem megoldható.
A következő táblázatban azonban pontosabb adatok állnak rendelkezésre. A kötelező
könyvvizsgálat alól mentesség teljesül, ha két egymást követő évben 3 feltételből 2
megvalósul.
A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség
1. táblázat
Ország Nettó árbevétel
(mEuró)
Mérlegfőösszeg
(mEuró)
Alkalmazottak
száma (fő)
Svájc 13.200 6.600 50
2 http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)
14
Ausztria 9.680 4.840 50
Szlovénia 8.800 4.400 50
Egyesült
Királyság 8.800 4.400 50
Németország 8.030 4.015 50
Belgium 7.300 3.650 50
Hollandia 7.300 3.650 50
Írország 7.300 3.650 50
Olaszország 7.300 3.650 50
Románia 7.300 3.650 50
Luxemburg 6.25 3.125 50
Spanyolország 5.700 2.850 50
Görögország 5.000 2.500 50
Lengyelország 5.000 2.500 50
Franciaország 3.100 1.550 50
Portugália 3.000 1.500 50
Litvánia 2.9 1.737 15
Cseh Köztárs. 2.100 1.050 50
Észtország 1.800 0.900 30
Szlovákia 1.328 0.664 20
Dánia 1.067 0.533 12
Bulgária 1.000 0.500 50
Lettország 0.711 0.355 25
15
Magyarország 0.350 - 50
Svédország 0.300 0.150 3
Finnország 0.200 0.100 3
Ciprus 0 0 0
Málta 0.093 0,046 2
Norvégia 0 0 0
Forrás: http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október
10.)
A kötelező könyvvizsgálat értékhatára Finnországban, Máltán, Cipruson, valamint
Norvégiában alacsonyabb, mint hazánkban, Svédországban és Lettországban velünk azonos
mértékű. Nincs semmiféle uniós nyomás, amely a jogszabályi előírás alapján kötelező
könyvvizsgálat értékhatárának emelését előírná. Az ezzel kapcsolatos uniós irányelv nem
alulról, hanem felülről korlátos, és azt a méretnagyságot rögzíti, ahol mindenképpen kötelező
a könyvvizsgálat. A tagországok szabadon dönthetnek ezen értékhatár alatti előírásról.
Látható, hogy hazánkban csak nettó árbevételi és foglalkoztatási határ van, a mérlegfőösszeg
alapján nem lehet a vállalatokat könyvvizsgálatra kötelezni.
Az EU célja ezzel a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A kisvállalkozás
definíciója azonban jelentősen eltér az EU egyes tagállamaiban. A direktívában meghatározott
kisvállalkozások értékhatárát nem használja minden tagállam. A tagállamoknak lehetőségük
van, hogy a kisvállalkozásoknak megengedjék egyszerűsített beszámoló és kiegészítő
melléklet készítését, mentesítsék a kisvállalkozásokat a kötelező könyvvizsgálat,
könyvvizsgálati vélemény és éves jelentés készítésének követelménye alól.
16
2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE3
A bürokráciacsökkentő program megismerése után térjünk át a kamarához4 beérkezett
javaslatok ismertetésére és elemzésére.
A könyvvizsgálói szakmát jelenleg körülbelül ötezren képviselik Magyarországon. Jelentős
hányaduk már ma sem jut megrendeléshez. Ma a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak
csak mintegy 10%-a kötelezett könyvvizsgálatra (ez nagyságrendileg 42 ezer vállalkozás), s
közülük közel 18 ezer a 300 millió Ft nettó árbevétel feletti, további 7,2 ezer a 200 és 300
millió Ft közötti.
A 300 milliós értékhatár bevezetése 60%-kal szűkítené a piacot, ha a nem kötelezett cégek
mindegyike felhagyna a könyvvizsgálók alkalmazásával. Mivel a 100 millió alattiak esetében
sem így történt, ezért a szűkülés bizonyosan csekélyebb lesz. A szakma egzisztenciális
gondjait némileg enyhíti, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, könyvelési és
cégvezetési szolgáltatásokat is nyújt.
A módosítások kedvező hatása lehet, hogy javul a könyvvizsgálók általános megítélése.
Sokan ugyanis a könyvvizsgálói piac felhígulására panaszkodnak, és nagyban rontotta a piac
minőségét, hogy sok vállalkozó valósi szolgáltatás helyett csak egy kötelező papírt várt el a
könyvvizsgálótól. Ez a piaci árakat és a piac minőségét is lefelé nyomta. Azt várjuk, hogy a
piac tisztul, a valósi értéket nyújtó könyvvizsgálói tevékenység felértékelődik. A
könyvvizsgáló valósi hitelesítő és tanácsadó lehet, elkérheti ennek árát, az általa kiadott
igazolás hasznos lehet a cégek számára.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a döntéselőkészítés keretében megvizsgálta, hogy
milyen hatása lenne a cégek működésére a könyvvizsgálati értékhatár megemelésének,
hogyan érintené az üzletmenetet, az adóhatóság működését, banki hitelezést, cégek
adásvételét. A továbbiakban megvizsgálták, hogy várhatóan miként hatnak a változások a
gazdaság egészének biztonságára, illetve más országokban mekkora az alsó értékhatár. Végül
hogyan hatnak a tervezett változások a hazai könyvvizsgálói piacra.
2011. április 25-én megnyitottak a kamara honlapján egy fórumot5, ahol bárki elmondhatja
véleményét az értékhatár tervezett felemelésével kapcsolatosan, és megteheti javaslatait. A
3 Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal
4 Magyar Könyvvizsgálói Kamara
5 http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október 11.)
17
beérkezett javaslatokat témakör szerint csoportosítottam, így könnyebben áttekintő, hogy
mely területeken érdemes könyvvizsgálót alkalmazni, és melyek azok, ahol másformában
kellene a könyvvizsgálóknak közreműködnie. Főként az adózásra és beszámoló elkészítésére
fókuszáltam, hiszen a vállalatok életében ez a két terület elengedhetetlen.
2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok
Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot banki hitel, Széchenyi kártya, tagi kölcsön,
külföldről származó kölcsönök esetében. A bankok egységesen csak auditált beszámolókat
fogadhatnának el a cégek hitelfelvételekor, ha 10 milliót meghaladó hitelt igényelnek. A
hitelek értéke együtt lenne számítandó, annak érdekében, hogy ne lehessen feldarabolni
azokat.
Egy vállalkozás saját tőkéjének 10-szeresét meghaladó hitelkérelme esetén a hitelbírálat
céljára benyújtott adatokat kötelező legyen könyvvizsgálóval átvizsgáltatni. Nem az előző évi
beszámoló auditálására van szükség, hanem az adott évközben benyújtott adatok
átvilágítására. Véleményem szerint a bankok nem adnak a saját tőke tízszeresénél nagyobb
hitelt, hiszen ez óriási kockázatot jelentene a bank számára.
Széchenyi hitellel gazdálkodó vállalkozások esetében könyvvizsgálatra lenne szükség.
Tekintsük át, mit is takar ez a hitellehetőség. A Széchenyi-kártya6 már 6 éve elérhető a mikro-
, kis- és középvállalkozásoknak. Közel százezer vállalkozás jutott már hozzá, lényegében egy
forgóeszközhitel. A hitel felső határa 25 millió Ft, de lehet 1 milliótól, 1 milliónként ugorva
igényelni és kétéves futamidő is választható az eddigi egyéves helyett.
A Széchenyi-kártya hitel elsősorban nem beruházási célra használható, hanem egy
forgóeszközhitel, ami a napi likviditást segíti elő. Két héten belül felvehető, 25 millió Ft-ig, a
kedvező kamatozású, az állami kamattámogatásnak köszönhetően, garanciadíj-támogatásként
pedig a hitel garancia díj felét az állam fizeti.
Az előzetes jóváhagyáshoz szükség van mérlegre az előző évről eredménykimutatással,
kiegészítő melléklettel együtt. Azonban kérdéses, hogy ennek az évnek a működését ki vagy
mi fogja igazolni. Szükség van egy kétsoros nyilatkozatra a vállalkozástól, hogy kb. mennyi
volt az előző 12 hónap bankszámla forgalma, valamint szintén kétsoros nyilatkozat kell, hogy
6 http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.)
18
a cégnek nincs köztartozása, vagy ha van, azt ki tudják fizetni az előzetes jóváhagyás után.
Kérdéses, ha valakinek tartozása van, és a jóváhagyás után ki tudja fizetni, akkor eddig miért
nem tette meg. Talán az adócsalás intézménye lép ekkor be. Kérnek még cégkivonatot,
azonban nem kell friss. Ilyenkor mi igazolja, hogy tényleg él-e még a cég, vagy már
felszámolás alatt van: A beszámoló előző évre vonatkozik, illetve a bankszámla-forgalom is.
A vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy mekkora hitelre van szüksége. Ez azonban olyan
összeget tartalmazhat, ami „álomnak” tűnik, nem az, amit kiutalnak. Ilyenkor magasabb
összeget szoktak megjelölni, hiszen a kezelési és egyéb kamatköltséget is belekalkulálják.
Az előzetes jóváhagyás után a véglegesítésre kerül sor. Társas vállalkozások esetén szükség
van alapító okiratra, cégkivonatra, ami maximum 30 napos lehet. Akkor kérdés lehet, hogy az
előzetes vizsgálathoz miért nem kell a legfrissebb, hiszen a 2 vizsgálat 2-3 nap telik el az
igényléstől számítva. Szükség van még a tulajdonos személyi okmányaira, aláírási
címpéldányra, a NAV által kiállított nullás igazolásra, bankszámla kivonatra a legutóbbi 30
napra vonatkozóan, bankszámla igazolásra az elmúlt számlaforgalmáról. Kérik a legutóbbi év
mérlegét, eredménykimutatását, főkönyvét, legutóbbi lezárt negyedév főkönyvi kivonatát.
Egyéni és társas vállalkozások (Bt. Kft., Kkt, Rt. Szövetkezet) igényelhetik, akik legalább 1
teljes (jan.1-től-dec.31.-ig), lezárt üzleti évvel rendelkeznek, köztartozásuk nincs vagy ki lesz
fizetve, bankszámlán keresztül bonyolítják forgalmukat, illetve nyereségesen működtek.
A Széchenyi kártya futamideje 1 év, melyhez 1 év hosszabbítás is jár. A forgóeszköz-hitel 12-
36 hónapra, míg a beruházási hitel 12-120 hónapra igényelhető. A Garantiqa Zrt. kezességet
vállal a vállalkozás hitelére a hitelösszeg 80%-ig, de a vállalkozás többségi tulajdonosának
ettől függetlenül kezességet kell adnia a hitel 100%-ára.
Kötelező legyen a könyvvizsgálat, ha a vállalkozásnak 5.000.000 Ft-ot meghaladó
folyószámla hitel kerete van, vagy ha a vállalkozás beruházási vagy forgóeszköz finanszírozás
hitele meghaladja az 5.000.000 Ft értéket. Ez azonban egy relatív számérték, attól függ, hogy
mihez viszonyítjuk. Sok esetben nem tűnik magasnak, hiszen a hitelek nagy részét több
tízmilliós nagyságú beruházáshoz igénylik. Ennél jobb megoldásnak tűnik, ha a saját tőke
meghatározott aránya vehető fel hitelként.
A hitellel, kölcsönnel gazdálkodó társaságoknál egy bizonyos szint felett szükség van a
fedezettségi kontroll, fizetési felkészültség könyvvizsgáló általi ellenőrzésére. Egy
vállalkozásnál, ha a saját tőkéjénél nagyobb mértékben rendelkezik külső forrásból származó
kötelezettséggel, akkor kötelező legyen nála a könyvvizsgálat. Ezáltal a kötelezettségének
19
teljesülése folyamatos kontroll alatt állna, kevesebb lenne a külső forrást adó szervezet vagy
személy behajthatatlan követelése.
A Hpt. szerint7 a természetes személy könyvvizsgálók számára jövedelemkorlát van előírva.
Egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves
jövedelmének (bevételének) 30%-át. Társaságokra az (5) bekezdés c.) pontjának hatályos
szövege szerint a könyvvizsgáló társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem
haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát.
Mind a kisebb könyvvizsgáló társaságoknál, mind az egyéni vállalkozóknál ez a
jövedelemkorlát a jövőben – a sok kieső 200 MFt alatti nettó árbevételű cég miatt – problémát
fog jelenteni azoknak, akik takarékszövetkezetek könyvvizsgálatát is végzik. A kisebb
takarékszövetkezetek meg sem tudják fizetni a nagyok tarifáit, a kicsiknek pedig újabb
bevétel kiesés lesz a Hpt. jövedelemkorlátai miatt. Megoldási javaslatként fogalmazódott
meg, hogy a 30, illetve 10 %-os korlát emelkedjen meg.
2.2. Adóval, társasági adóval, ÁFÁ-val kapcsolatos javaslatok
2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok
A kamaránál több könyvvizsgáló is javasolta, hogy a könyvvizsgálat társasági adóalapot
csökkentő tétel legyen, illetve a könyvvizsgálói vélemény is legyen bemutatva. Jelenleg
többféle jogcímen lehet a társasági adóalapot csökkenti8. Tekintsük át, hogy melyek ezek.
1. Korábbi évek elhatárolt vesztesége. Veszteségelhatárolás: Jelenleg érvényes
szabályozás szerint az előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható.
Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. A 2011. évben sem kell
semmilyen esetben NAV engedély a veszteség elhatárolásához.
2. Adótörvény szerinti értékcsökkenés (épületek 2%, bérbe adott épület 6%, idegen
ingatlanon végzett beruházás 6%, bérbe adott tárgyi eszközök 30%, számítástechnikai
berendezések 33%, jármű 20%, 100 ezer Ft alatti beszerzésű értékű eszközök azonnali
leírás 100%-ban, bútorok, egyéb berendezés 14,5%). Fejlesztési (lekötött) tartalékból
beszerzett eszközökre nem lehet értékcsökkenést elszámolni.
7 Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 133. §. (4) c.) pontja
8 http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.)
20
3. Új ingatlan, szellemi termék, gép, berendezés, jármű, beruházás értéke, valamint a
meglévő ingatlan korszerűsítésére/bővítésére fordított összeg. További feltétel, hogy a
cég egész évben magánszemélyek tulajdonában legyen. Valamint, hogy a cég az adóév
utolsó napján csak kis és középvállalkozás lehet.
4. Lekötött fejlesztési tartalék. A lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával
kell az adózás előtti eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek
megfelelően, lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra
kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött
tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el.
5. Kapott osztalék.
6. Munkanélküli, illetve szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása, alkalmazása esetén a
TB járulék összege (max.1 évig), amennyiben a munkanélküli nem állt nála
alkalmazásban a megelőző 6 hónapban és az ő felvétele miatt nem bocsátott el senkit.
7. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér szorzata
(éves szintre átszámított), feltéve, hogy az adózónak nincs december 31-én
köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt -
mikrovállalkozások vehetik csak igénybe.
8. Behajthatatlan követelés (kivéve: elévült és bírósági úton sem behajtható követelés)
leírása, visszaírt értékvesztés, követelés eladásakor a könyv szerinti értéket meghaladó
bevétel, de maximum a nyilvántartott értékvesztés.
9. Kapott jogdíj bevételének 50%-a.
10. Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyam nyeresége, feltéve, hogy egy éve már
birtokolja a részesedést.
11. Műemlék épület, építményt értékét növelő felújítás költsége, feltéve, ha azt a tárgyi
eszközei közt tartja nyilván.
12. Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel.
13. Adóellenőrzés, önellenőrzés során bevételként elszámolt összeg.
14. Elengedett bírság.
15. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege.
16. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén a kifizetett bér,
de maximum a minimálbér – maximális átlagos állományi létszám 20 fő lehet.
17. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az
alvállalkozók költségével).
21
18. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés
keretében adott adomány.
A 13. pont szerint az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként,
vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként
elszámolt összeg csökkentheti az adóalapot. A könyvvizsgálat költsége éppen
költségnövelésként jelenne meg, így ez nem jó megoldás véleményem szerint. Azonban
ha a törvény engedné az elszámolást, akkor ennek fejében a könyvvizsgáló véleményét is
szükséges lenne bemutatni. Így már az adóhatóság is megbízhatóbb, valósabb összképet
kaphatna a vállalkozás működéséről.
Ehhez kapcsolódóan volt olyan javaslatfelvetés, is, hogy az állam ösztönözze a
könyvvizsgálók igénybevételét azzal, hogy azon vállalkozásoknál, amelyeknél az értékhatár
emelés miatt nem lesz kötelező a könyvvizsgálat, és ha mégis igénybe vesznek
könyvvizsgálót, akkor a könyvvizsgálói díj leírható legyen a társasági adó alapjából.
Szerintem társasági adót csökkentő tételként való elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá
nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség
elve.
A következőkben tekintsük át, hogy az EU-ban milyen társasági adó mértékek vannak, és
milyen az adócsalással való kapcsolatuk. Az Európai Unió egyes tagállamaiban a
jelenleg hatályos szabályok szerint a társasági adó az alábbiak szerint alakul:
A társasági adó mértékei az EU-ban
2. táblázat
Ország Adómérték
Ausztria 25,0%
Belgium 34,0%
Bulgária 10,0%
Ciprus 10,0%
Csehország 19,0%
Dánia 25,0%
Egyesült Királyság 28,0%
Észtország 21,0%
22
Finnország 26,0%
Franciaország 34,4%
Görögország 24,0%
Hollandia 25,5%
Írország 12,5%
Lengyelország 19,0%
Lettország 15,0%
Litvánia 15,0%
Luxemburg 28,6%
Magyarország 19,0% (20,6%)
Málta 35,0%
Németország 29,8%
Olaszország 31,4%
Portugália 26,5%
Románia 16,0%
Spanyolország 30,0%
Svédország 26,3%
Szlovákia 19,0%
Szlovénia 20,0%
Forrás:
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082
(letöltve: 2011. október 31.)
Ez alapján elmondható, hogy Magyarország közepes helyet foglal el a 19%-os adókulcsával,
azonban a kedvezményes adókulccsal már az élmezőnybe kerül. 2012-ben egész évben marad
a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól
viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz
nyereségplafon. A 10 százalékos adókulcs 2013-ra a legalacsonyabb lesz az EU-ban, csak
Cipruson ennyi. Európában pedig csak Moldáviában alacsonyabb a társasági adó (ahol
nincsen). Az image tehát jó. Azonban most még csak az 500 milliós eredményig 10
százalékos a társasági adó, ez e fölötti eredményt realizáló (nem túl sok) céget nem is érinti.
A társasági adó csökkentésének hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több
százmilliót hagy a cégeknél. De hogy mit csinálnak vele a cégek, vagyis hogy fejlesztésre
költik-e vagy kifizetik a tulajdonosoknak osztalékként, azt nehéz előre megjósolni.
23
Amennyiben a fejlesztés mellett döntenek, az akár még a foglalkoztatottságot is növelheti, de
nem számottevően.
2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése
EU-s adószámmal rendelkező, és EU-s forgalmat bonyolító cégek például 50 millió Ft felett
könyvvizsgálatra legyenek kötelezettek, azaz szükség van az ÁFA elszámolások
könyvvizsgálatára. Ez két okból is célszerű. Egyik, hogy nagyon sok könyvelő nem tudja
rendesen kezelni, könyvelni, bevallani az ÁFÁ-t, a másik ok pedig, hogy a vállalatirányítás
célja az ÁFA elkerülése.
Havi ÁFA bevallásra9 kötelezettek körének ellenőrzésére van szükség a kiemelkedő nagy
forgalmuk miatt. Vizsgálni kell a beérkező számlákat, kimenő számlákat, exportot és az
importot. Ma havi ÁFA bevallónak számít az az adózó, akinek a tárgyévet megelőző évben az
elszámolandó adója éves szinten pozitív előjelű és az összege az 1 millió Ft-ot elérte.
Azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési pozícióban vannak,
értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka, hogy az államtól
rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem volt még rendezve.
Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját. Amennyiben az adóalanynak az adott
adó-megállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív
előjelű, azt saját döntése alapján a következő adó-megállapítási időszakra átviheti a fizetendő
adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. A tárgyidőszaki
adókülönbözet 3 részből tevődik össze:
a tárgyidőszaki felszámított adóból,
az előző időszakról áthozott követelésből, és
a korábbi időszakokban keletkezett levonható - de még nem levont - adóból.
Amennyiben visszakérjük a visszajáró általános forgalmi adót, akkor a bevallásban
rendelkeznünk kell arról is, hogy mit kívánunk vele tenni:
az áfa-folyószámlán hagyjuk, mert tudjuk, hogy a következő bevallási időszakban
fizetendő adónk lesz, ezért felhasználjuk annak fedezeteként; (mire visszautalnák, már
újra fizethetjük be)
9 http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.)
24
más adónemekre átvezettetjük;
illetve kérjük a kiutalását.
2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése
Becslések szerint évi 200-250 milliárd eurót veszít az Európai Unió az adócsalók, adókerülők
miatt10
. A becsült 200-250 milliárd euró jelentős része áfa-csalásból adódik, hiszen jónéhány
cég csak áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött létre. Az adócsalókat segítik az
adóparadicsomok, öt európai ország, Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco
valamint az egykori brit-holland gyarmat szigetek. Ezek a határokon átnyúló befektetések,
megtakarítások kikerülését segítik, nem adóztatják a nem rezidens országok állampolgárainak
kamatjövedelmét, illetve befogadják az off-shore cégeket.
Az adócsalás elleni küzdelem jeleként a Tanács 2011. február 15-én elfogadta a megerősített
kölcsönös segítségnyújtásról és az információcseréről szóló irányelvet. Célja a közvetlen
adózás területén történő közigazgatási együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy a
tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az adócsalás ellen. Megakadályozza, hogy
valamely tagállam pusztán azzal az indokkal tagadja meg az információszolgáltatást egy
másik tagállambeli adófizetőre vonatkozóan, hogy az információ egy bank vagy más
pénzügyi intézmény birtokában van.
Ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn változnak, és a meglévők
értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen sokféle adó van, így
nagyobb az esély az adócsalásra.
A könyvvizsgálat megszüntetése miatt a magántulajdonban lévő cégeknél nem lesz több
munkahely, csak a tulajdonosnak lesz több osztaléka vagy egyéb nem látott jövedelme. Ezzel
a megállapítással teljes mértékben egyet kell értenem, hiszen a magántulajdonban lévő
cégeknek érdeke, hogy több embert foglalkoztasson. A költségei, ha csökkennek, azt nem
újabb beruházásra, fejlesztésre fordítja, hanem osztalékként veszi ki.
Javaslatként fogalmazódott meg az adószakértő könyvvizsgáló foglalkoztatása. Az Art.-ben11
rendezésre kerülne, hogy ha adószakértő könyvvizsgálót foglalkoztat a társaság, akkor a
társaságok adóellenőrzésre való kiválasztásánál kedvezőbb helyzetben lenne. Nyilvánvaló,
10
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalok-miatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.) 11
Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
25
hogy az ilyen tevékenység után az adószakértő könyvvizsgáló felelősségét is meg kell
határozni a társasággal kötött szerződésben. Itt szerepelne, hogy milyen mélységű adózással
kapcsolatos tevékenység ellenőrzését folytatná a társaságnál, és hogyha a szerződésben
meghatározottaknál adóhiányt állapítana meg az adóhatóság, ezért a könyvvizsgáló teljes
felelősséggel tartozna a bírság, pótlék tekintetében. Tehát a könyvvizsgáló a hagyományos
vizsgálaton felül az adót is ellenőrizze. Ezt természetesen megemelné a könyvvizsgálat díját
is. Azonban elmondható, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, adószakértői
végzettséggel is rendelkezik, tehát nem kellene átképzéseken részt venniük. Ezzel költség- és
időmegtakarítás érhető el. Ehhez kapcsolódik az a javaslat, hogy az 50 millió és 300 millió Ft
árbevétel közötti cégek adóbevallását kötelező lenne adószakértővel ellenjegyeztetni. További
munkát adna azon könyvvizsgálók számára, akik adószakértők is egyben, azonban az
adófegyelem javulna. A cégek persze tiltakoznának ellene, hiszen újabb kiadást jelentene
számukra. Ha ezt törvénybe iktatnák és bevezetésre kerülne, számos cégnél adóhiányt
állapítanának meg. 10 millió Ft-ot meghaladó, magas adóhiány esetén azonnal
könyvvizsgálatra lenne szükség.
További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult
kamarai szakértők láthatnák el. Az EU-s pályázatok bírálatához, az irányító hatóságokhoz, a
közreműködő szervezetekhez, illetve az NFÜ felé is használható lenne a felszabadult
kapacitás. Ez a lépés az adófegyelem javulását eredményezhetné.
A NAV-val együttműködési lehetőséget lehetne kialakítani. Például az adótartozások
átütemezése terén könyvvizsgálói véleményt lehetne bekérni, ahol véleményt lehet adni a
tartozások átütemezésére, és megfizetésére. Ez jó a NAV-nak, hiszen a tartozás behajtásának
nagyobb az esélye, de a vállalkozásnak sem lesz reménytelen a talpra állás. Adózás területén
is szükség lenne együttműködésre. Például egyes adónemnél célellenőrzéseket lehetne
végrehajtani, vagy a tagi kölcsönöket megvizsgálni. Természetesen ebben az esetben a
könyvvizsgálati biztosítás is kiterjeszthető.
2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok
Javaslatok között szerepelt, hogy a 30.000.000 Ft feletti mérlegfőösszegű vállalkozás
beszámolóját csak bejegyzett könyvvizsgáló állíthassa össze. Ennek az az előnye, hogy
tudják, hogy mi a helyes, kevesebb probléma adódik a könyvvizsgálat során. Hátrányként
jelenik meg, hogy a könyvvizsgáló alkalmazása sokba kerül, mérlegképes könyvelők
26
hatásköre csökken. Kérdés lesz, hogyan alakul a könyvvizsgáló felelőssége ilyen esetben,
másrészt fennáll-e a függetlensége, ha a beszámolót a könyvvizsgáló állítja össze. Sokak
szerint célszerűbb lenne a könyvvizsgálói ellenjegyzés előírása, de az már könyvvizsgálat
lenne. Véleményem szerint a 30 milliós mérlegfőösszeg nem igazán megfelelő. Gondoljunk
csak bele, hogy egy kisvállalkozásnál az ingatlan, autó és a gépek, berendezések, esetleg
termelőberendezések értéke magasabb, mint 30 millió. És akkor még nem beszéltünk a
vevőkövetelésekről, elszámolási betétszámlán és a pénztárban lévő pénzről.
10 millió Ft-ot meghaladó osztalék kifizetésénél a fizetőképességi nyilatkozatot
könyvvizsgáló véleményezze, és küldhesse be a cégbíróságnak. A nyilatkozatra azért van
szükség, hogy az ügyvezető nyilatkozzon, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság
fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. Csak akkor fizethető osztalék, ha az
ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatot tesz, és azt 30 napon belül a cégbíróságnak is
megküldi. A társasági törvény szerint a taggyűlés az osztalékról az ügyvezető javaslatára, a
számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen
határozat nincs, akkor osztalék nem hagyható jóvá, és nem is fizethető ki később. A kettős
könnyvitelt vezető vállalkozásoknál a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki
osztalékként, ha a lekötött tőketartalékkal, lekötött eredménytartalékkal és az értékelési
tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a
jegyzett tőke összege alá. Szerintem a cégbíróság feladata lenne eldönteni, hogy a
nyilatkozat megfelelő-e. Ha a könyvvizsgáló véleményezi ezt a nyilatkozatot, akkor az
már könyvvizsgálat lenne, hiszen az osztalékfizetés feltételeit és korlátait vizsgálná.
Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos
vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az egyéb
bevételek is beletartoznak a vállalkozás szokásos működésébe, akár a költségek
ellentételezésére kapott támogatásokat, akár az eszközértékesítések bevételét vesszük
figyelembe. Ehhez kapcsolódott egy másik javaslat is: a könyvvizsgálati értékhatár ne csak az
árbevételre, hanem a mérlegfőösszegre is vonatkozzon, hiszen számos vállalkozás életében
vannak éveken áthúzódó beruházások, ingatlan fejlesztések.
Lássuk be, nem csak az árbevétel fontos egy vállalat érdekében, hanem a mérlegfőösszege,
annak összetétele, szerkezete, valamint az egyéb bevételek is hozzátartoznak a mindennapi
élethez.
27
2012-től a 200 millió Ft-ot meghaladó vállalatoknál kötelező lesz a könyvvizsgálat. Azonban
ahol ez a kötelezettség nem kötelező, ott a közzétételhez könyvvizsgálói ellenjegyzést lehetne
alkalmazni. Ez nem jelentene komolyabb ellenőrzést, csak a leltár – főkönyvi kivonat -
beszámoló egyezőségének kontrollját, illetve a társaság által elkészített beszámoló leltárakkal
való alátámasztottságának vizsgálatát. Ezt a feladatot egy könyvelő program is el tudná látni,
nem szükséges könyvvizsgálót felfogadni hozzá. Azonban a számítástechnika csodáit tekintve
biztosabb egy ellenjegyzés, ha azt könyvvizsgáló végzi.
Javaslatként merült fel a beszámoló ellenjegyzése, korlátozott vizsgálat, jog szerinti vizsgálat,
mint szolgáltatás, melyeket kizárólag könyvvizsgálók nyújthatnak. Az értékhatárt akár 1
milliárd Ft-ig is lehetne emelni. 0-tól 10 millió Ft-ig bárki készíthetne beszámolót, 10-től 100
millió Ft-ig csak mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló készíthetne beszámolót, illetve
100 millió Ft-tól 1 milliárd Ft-ig a könyvvizsgáló köteles lenne ellenjegyezni az elkészített
beszámolót, és 1 milliárd Ft-tól kötelező könyvvizsgálat. Véleményem szerint ez jó megoldás
lenne, hiszen már akár 10 millió Ft-tól könyvvizsgálói kontroll alatt állna a vállalat, de
legrosszabb esetben is 100 milliós árbevétel felett szakértői ellenőrzés lenne. Azonban a
könyvvizsgálónak nem elég a beszámolót ellenjegyeznie, hiszen ekkor csak a beszámolót
ellenőrzi. Szükség van a vállalat más iratát, például adóbevallást is megtekintenie, hiszen
ekkor tud teljes bizonyosságot szerezni a vállalatról, iratok teljességéről.
50-200 millió Ft között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség. Ezzel
csökkenne az adminisztrációs teher, a könyvvizsgáló valóban az érdemi munkára
összpontosíthat, pénzügyi és számviteli tanácsokat adhat, segíthet a vállalkozások gazdasági
folyamatainak ellenőrzésében és felügyeletében természetesen a függetlenség megőrzése
mellett. Kérdéses, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes
ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a
könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha
nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni.
Az egyszerűsített beszámoló vizsgálatának része lenne az egyszerűsített mérlegvizsgálat,
amely dokumentáció a mikro-vállalkozások sajátosságához igazodik, egyszerűsödik. Ez
ugyan díj csökkenést eredményezhet, de a könyvvizsgálók több céget is tudnak vállalni.
200 millió Ft felett teljes körű, „nagy” könyvvizsgálat valósulna meg, mert ez valóban érdemi
többletmunkát igényel még a vállalkozásoknál is, nem csak papírhalmaz-papírgyűjtés lenne.
28
A könyvvizsgálatra kötelezett társaságok éves beszámolóját a vállalkozás vezetőjén kívül a
számviteli rendért felelős személynek is alá kellene írnia. A számviteli rendért felelős
személynek könyvvizsgálói végzettséggel kellene rendelkeznie. Így érvényesülhetne a 4 szem
elve, vagyis 2 ember könnyebben kiszűrhetné a beszámolóban lévő hibákat, illetve a
felelősség is megosztott lenne. Talán ha 2 személy vállalna felelőssége egy beszámolóért, a
csalás intézménye lecsökkenne.
Felmerült a közös könyvvizsgálat gondolata is. Ezáltal a kisebb könyvvizsgáló cégek és az
egyéni könyvvizsgálók is újabb megbízásokhoz jutnának. Azonban itt is lennének feltételek,
mint például, hogy a BIG 4 és a TOP 25 tagjai együttesen nem lehetnek az éves beszámoló
auditorai. Ez a módzser, hogy a könyvvizsgálói jelentésen két aláírás szerepel, jelentősen
megnövelné a jelentést felhasználók bizalmát. Természetesen a két aláírás miatt a
könyvvizsgálati díj összege nem növekedne, nem változna. Ennek az a célja, hogy a nagyobb
munkákat nem külföldi BIG 4 vigye el a profittal együtt, hanem országon belül maradjon ez
az összeg.
Nézzük meg a hazai könyvvizsgáló cégek és a BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételeit
2008-ban és 2009-ben.
Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei 2008-ban és
2009-ben
3. táblázat
29
Forrás: www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf, 5. oldal
(letöltve: 2011. november 7.)
A cégek Big 4 nélküli könyvvizsgálati tevékenységből származó összes díjbevétele 33 198
ezer Ft-tal növekedett, amely 0,2 %-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ezen
belül a Big 4 díjbevétele 317 229 ezer Ft-tal, százalékos mértékben 2,4 %-kal növekedett. A
cégek könyvvizsgálatból származó díjbevétele 2008. évről 2009. évre összesen 350 427 ezer
Ft-tal, 1,2 %-kal nőtt. A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big
4 érte el 2009. évben, míg ez az arány 2008. évben 43,2% volt. Az egyéni könyvvizsgálók
bevételét is figyelembe véve 2009. évben ez az arány 37,8%. A szolgáltatott adatok alapján a
Big 4 könyvvizsgálati piaci részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt.
A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big 4 érte el 2009. évben,
míg ez az arány 2008. évben 43,2 % volt. Az egyéni könyvvizsgálók bevételét is figyelembe
véve ez az arány 37,8 százalék. A szolgáltatott adatok alapján a Big 4 könyvvizsgálói piaci
részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt, míg az előző évben ez a növekedés 2,75 % volt. A
növekedés mértéke jól tükrözi a világgazdasági válság gazdaságra gyakorolt hatását.
Javaslatként fogalmazódott meg, hogy akik nem Ft-ban vezetik a könyveiket, azokra is
vonatkozzon a könyvvizsgálati kötelezettség. A jogszabályok csak Ft-ban határozzák meg,
hogy kinek kötelező a könyvvizsgálat, illetve ki kaphat mentességet. Szükség lenne, hogy
például aki euróban vagy más devizába vezeti a könyveit, az ő bevételeinek,
mérlegfőösszegének számait forintra számítsák át. Számukra is kötelező lehetne a
könyvvizsgálat az előző üzleti év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon átszámított Ft
értékének meghaladása esetén.
2. 4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok
Javaslat volt, hogy a költségvetési szervek, főleg önkormányzatok belső ellenőrzését is
visszakaphatnák a könyvvizsgálók. Jelenlegi gyakorlat szerint az önkormányzat belső saját
alkalmazottja látja el az ellenőrzési feladatot. Itt a függetlenség elve nem érvényesül, ami
visszaélésre adhat okot.
30
Az átláthatóságot növelni kellene, így fogalmazódott meg, hogy az állami szervezetek,
különböző állami vagy uniós támogatást felhasználói körének könyvvizsgálatára van szükség.
A civil szektor gyakorta a saját maga termelte összeget, tagsága által adózott forintokból
befizetett tagdíjat és önkéntes (ingyenes) munkáját veti latba (teszi az állami támogatás
mellé), miközben a végzett tevékenység sokszor állami feladat lenne. Valamennyi állami
tulajdonú, vagy állami felügyelet alá tartozó (minisztérium és önkormányzati) intézményre,
társaságra kötelező legyen a könyvvizsgálat, bármely közpénzt felhasználó szervezet esetében
is. Ezeket az állami intézményeket ritkán vizsgálják, holott a nagy állami pénzek itt tűnnek el.
Az államháztartási hiányt talán kis mértékben, de csökkentené, ha valaki a bevételeket és
kiadásokat alaposan átvizsgálná és elemezné. Azonban a könyvvizsgálat működési
többletkiadást generálna a költségvetési szférában, az így is veszteségesen gazdálkodó
önkormányzatoknak ez óriási terhet jelentene. A nagy intézményeket a nagy könyvvizsgálói
cégek nyilvánvalóan megszereznék, amellyel újabb állami kiadást generálnának, és
természetesen az adófizető polgárok innák meg ennek is a levét, ergo magasabb elvonások
lennének.
Javaslat volt, hogy 5 milliárd, vagy 10 milliárd Ft mérlegfőösszegű intézményeknél a
mérlegképes végzettség helyett költségvetési minősítésű könyvvizsgálói követelmény legyen,
Azon költségvetési intézmények, amelyeknél költségvetési minősítésű kamarai tag
könyvvizsgáló felelős a beszámoló összeállításáért (az Ámr. gazdasági vezetőnek nevezi),
azon intézmények mentesülhetnének a kiterjesztett könyvvizsgálati kötelezettség alól. Ha
könyvvizsgáló állítja össze a beszámolót, akkor felesleges újabb könyvvizsgáló által
bevizsgáltatni, célszerű lenne csak ellenjegyeztetni, azaz a beszámolón 2 könyvvizsgáló
aláírása szerepelne, de nem jelentene plusz terhet a költségvetési intézményeknek.
Az önkormányzatok könyvvizsgálatát az állami könyvvizsgálat lehetővé tehetné, ezáltal az
önkormányzat gazdálkodása helyre jöhetne, adótanácsadást is vállalhat a könyvvizsgáló. Az
állami könyvvizsgálat feltételeiről a későbbiekben ejtek szót. A kisebb települések
önkormányzatai és azok az intézményei, melyek nem képesek külön - külön egy
könyvvizsgáló munkáját megfizetni, nekik konszolidált beszámolót kellene készíteniük, majd
azt felülvizsgáltatni a könyvvizsgálóval. Változatlanul a hitellel gazdálkodó
önkormányzatoknál, kistérségeknél, a tervezet szerint a leendő járásoknál, járásjogú
városoknál, többcélú és egyedi önkormányzati társulásoknál is kötelező lenne a
könyvvizsgálat.
31
2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok
2007 és 2013 közötti időszakban jelentős összegű uniós támogatás érkezik hazánkba. Az
uniós, illetve a hazai forrásokkal kiegészített uniós támogatások jogszerű felhasználását
rendkívül szigorú ellenőrzési intézményrendszer kontrollálja.
Javaslatként merült fel, hogy bármely összegű uniós vagy állami támogatás elnyerése esetén
könyvvizsgálatra van szükség. Ezzel teljesen egyetértek, hiszen a támogatásokat manapság
arra használják a vállalkozások, amire akarják. Az elköltésüket csak utólag ellenőrzik, és ha
számlával alá támasztva az anyagbeszerzés, akkor ezen a tételen átugranak. Holott szükség
lenne a gazdasági események mélyebb ellenőrzésére, vizsgálatára is. A hatályos jogszabályok
szerint közpénz terhére abban az esetben nyújtható támogatás, ha azt a támogatás céljának és
feltételeinek megfelelően használják fel. Az ellenőrzés és a szabálytalanságkezelés azon
információk megszerzését jelenti, hogy a pályázat valóban megvalósította-e célját, és ez
megfelel-e a támogató által meghatározott feltételeknek.
A pályázó szervezetek számára legfőképpen a bonyolult jogi háttér értelmezése és az annak
való megfelelés okoz nehézségeket. Az esetek túlnyomó részében dokumentációs problémák
okozzák a szabálytalanságot. A pályázatok zöme ugyanis utólag nem ellenőrizhető fizikailag,
a tényleges végrehajtás csak a dokumentumok alapján követhető nyomon (pl.: képzések,
tréningek, rendezvények). Ilyenkor a nem megfelelő dokumentumok nem képesek
alátámasztani a szerződésszerű teljesítést. Jellemző hiba lehet például a jelenléti ívek
ellentmondásossága, a záradékolás hiánya, vagy a dokumentumok eredeti példányainak
elvesztése.
Közbeszerzésen csak olyan társaságok indulhatnának, akik rendelkeznek a megelőző év
beszámolójának auditálásával, azonban ezt utólag is beszerezhetik. Így elkerülhető lenne,
hogy hamarabb megy csődbe a cég, mint ahogy az alvállalkozót kifizetné, esetleg a
garanciális kötelezettségeit teljesítené. A könyvvizsgáló feladata lehetne továbbá a
közbeszerzési pályázatok lebonyolításának ellenőrzése.
Javaslatként jelent meg, hogy EU-s pályázatok esetében a projektvezető, pénzügyi vezető
mellett legyen egy könyvvizsgáló is. Szerintem értékhatártól függetlenül, más vélemény
szerint 200 millió Ft-ot meghaladó pályázatok elszámolása esetén lenne rá szükség
függetlenül attól, hogy az uniós pályázatban előírták-e vagy sem a kötelező könyvvizsgálatot.
32
További javaslatnak számít. hogy az operatív programok forrásaiból, vagy akár más
kormányzati forrásokból meghirdetett pályázatok esetén a projektszemélyzeten belül a
pénzügyi vezetőre legyen előírva, hogy meghatározott összeg (például 200 millió Ft vagy 250
millió Ft) feletti összköltségvetésű projekteknél könyvvizsgálói végzettség kell. Jelenlegi
előírás szerint projektvezetőből, szakmai vezetőből és pénzügyi vezetőből kell minimum
állnia a projektvezetésnek. Ezek közül a pénzügyi vezetőnek, aki a projekt bizonylati szintű
elkülönített könyvvezetéséért, a pénzügyi beszámoló bizonylati szintű elkészítéséért felelős,
regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell lennie. Azonban a több százezer milliós vagy
milliárdos projekteknél a mérlegképes végzettség már nem elég, bejegyzett könyvvizsgálóra
van szükség.
A könyvvizsgálók részt vehetnének a pályázatok, támogatások kiírásában, elbírálásában. Az
adminisztrációcsökkentő intézkedések kapcsán számos könyvvizsgáló esik el megbízásoktól,
így a felesleges kapacitás felhasználható lenne a pályázatok, támogatások meghatározásában
és értékelésében. A könyvvizsgálók nem egy támogatást ellenőriztek már, így ebben a
témában naprakész információkkal rendelkeznek.
A javaslatok szerint országos hatáskörű szervek, egyházak, pártok könyvvizsgálatát
kötelezővé kellene tenni, együttműködhetnének az Állami Számvevőszékkel. A pártok
gazdálkodásának ellenőrzésére szükség van, hiszen a pártok alapítványa és maguk a pártok
gazdálkodása minden alól a kivételezettek körébe tartoznak, itt is lehetne, kellene a szigor
irányába elmozdulni. Az alapítványok könyvvizsgálatára is szükség van, hiszen az emberek
egyre kevésbé hiszik el, hogy az általuk felajánlott pénzek valóban oda kerülnek, ahová
szánták. Ezzel a lépéssel a közéletben is javulna a bizalom erőssége.
Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a gyógyszertárak, kórházak, gondozási
központok (egészségügyi alappal finanszírozási kapcsolatban álló bármilyen szervezet)
esetén, árbevételtől függetlenül.
Javasolták, hogy a társasházak is kerüljenek könyvvizsgálat alá. Véleményem szerint ez nem
jó megoldás, hiszen a bevételük is elég alacsony, illetve a működésük is eléggé kevés
eredménnyel zárul év végén. Általában alaptevékenységet végeznek, melynek célja, hogy a
beszedett közös költségből, vagy felújítási díjból, ahogy régen nevezték, fizessék ki a villany,
szemétszállítás, karbantartás, liftüzemeltetés, fűtés, víz és további kiadások, esetleges
beázások költségeit. Ha csak alaptevékenységet végeznének, akkor veszteséges lenne a
gazdálkodásuk. Vállalkozási tevékenységként bérbe adják az épülethez tartozó helyiségeket,
közismeret nevükön a garázsokat, és az ezekben üzemelő, működő vállalkozások bérleti díjat
33
fizetnek a használatért. Azonban ez a díj sem tekinthető olyan jelentős összegnek, hogy
könyvvizsgálatra lenne szükség. Elég lenne egy évente lezajló ellenőrzés, audit, amely nem
menne bele olyan mélységekbe, mint a könyvvizsgálat. A mi társasházunkban negyedévente
van ilyen ellenőrzés, azonban felvetődhet a kérdés, vajon ezek az ellenőrök mennyire értenek
a feladathoz.
2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése
Ebben a témakörben is születtek javaslatok, melyek a következők. Létre kellene hozni állami
szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam fizetne, illetve a gazdasági társaságok
könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Az állami szervezetek könyvvizsgálatára
szükség van, mert itt a legnagyobb a csalás kockázata. Ezen intézmények könyvvizsgálatát az
állam fizetné, ezzel rá lennének kényszerítve a szabályszerű működésre, illetve egyre
kevesebb önkormányzat működtetésére. Az önkormányzatok számának csökkentésére azért
van szükség, mert nem tudják a szűkös forrásból ellátni a tevékenységüket, ezzel az állami
költségvetést is negatív pozícióba hozzák. Az önkormányzatok helyett körjegyzőségekre
lenne szükség olyan települések esetében, amelyek lélekszáma 1000 fő alatti. A vállalatok
könyvvizsgálata a megszokott módon történne. Törvény írná elő, hogy kinek kötelező, és
ezeknek a vállalatoknak saját zsebből kellene kifizetni a könyvvizsgáló díját.
Egy másik javaslat szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú,
nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne
bizonyos meghatározott esetekben. Ezt nem könyvvizsgálatnak tekintik, inkább
vagyonvizsgálatnak. Természetesen ezeknek a vagyonvizsgálatoknak az elvégzésére
könyvvizsgálókat jelölnének ki hasonlóan az igazságügyi könyvszakértőkhöz. Tekintsük át,
hogy mi az igazságügyi könyvszakértők feladata, mert ezen keresztül könnyebb megérteni a
vagyonvizsgálatra kijelölt könyvvizsgálók munkájának jellegzetességét.
Az igazságügyi könyv- és adószakértő feladata12
, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség,
illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján
szakvéleményével segítse az adott tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. Az
igazságügyi könyvszakértői tevékenység nem könyvvizsgálati, hanem a könyvvizsgáló által
végezhető tevékenység. Az igazságügyi könyvszakértő a vizsgálati eredményekről írásban
12
www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.)
34
szakvéleményt (jelentést) készít. Az igazságügyi könyvszakértő a jelentésében csak
ténymegállapítást tehet, a következtetés levonása a megbízó feladata. A könyvvizsgálat során
a könyvvizsgáló pozitív bizonyosságot szolgálat a vizsgálat eredményéről, melyet a
véleményében rögzít.
A vagyonvizsgálatra tehát a kamara jelölné ki a könyvvizsgálókat, akiknek korlátozott joguk
lenne. Nem kellene olyan mélységben ellenőrizniük a cégeket, mint a hagyományos
könyvvizsgálat kapcsán, azonban a jelentésében csak ténymegállapításokat tehetnének. A
vizsgálat díját ez a nonprofit társaság szedné be, és fizetné ki a vagyonvizsgálóknak
meghatározott óradíjjal, elszámolás alapján.
A vagyonvizsgálatokat nem a beszámoló elfogadása előtt, hanem a közzététel után kellene
elrendelni, és nem árbevételi határhoz kellene kötni. Kötelező lenne azoknak a társaságoknak,
akiknek 5 millió Ft-nál nagyobb bankhitele van (ideérte a lízinget is), és akiknek december
31-én 500 ezer Ft-nál nagyobb adótartozásuk van (ideértve az önkormányzati adókat is).
Azoknak a társaságoknak, amelyek szállítói kötelezettsége a vevő követelések kétszeresét
meghaladja, illetve amelyeknek nincsen befektetett eszköze, vagy igen csekély értékű, és a
kötelezettség állománya a saját tőkénél magasabb, vagy ahol a saját tőke a jegyzett tőkénél
alacsonyabb, szintén vagyonvizsgálat alá kell esniük.
Azonban a vagyonvizsgálatoknál a személyes kapcsolatok a meghatározóak, vagyis az, hogy
ki kinek a kije. Ez magával vonja a személyeskedést, ami újabb bürokráciához vezet. A
könyvvizsgálóknak semmi és senki sem garantálja, hogy ugyanolyan mértékű feladatot
fognak kapni.
2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok
2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok
Javaslatként jelent meg, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése esetén a
100 millió Ft nettó árbevétel feletti cégeknél legyen kötelező könyvvizsgálóval átvilágítani a
céget. Például fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek számít, ha egy cég szállítói
tartozásainak összességéből a 180 napon túli tartozások összege meghaladja az előző évi nettó
árbevétel 20-50%-át, és/vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene. Az átvilágítás célja
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése okainak feltárása és a lehetséges
rendezési módok felvázolása a cég ügyvezetése számára. Erre a feladatra a cég rendes
35
könyvvizsgálója nem kérhető fel. A jelenlegi gyakorlat szerint a felszámoló segítséget kérhet
könyvvizsgálótól.
Kérdésként jelenik meg, hogy a könyvvizsgálói díjat hogy fogják kifizetni az ilyen cégek,
hiszen már a normális üzletmenetet sem tudják finanszírozni. Egyes vélemények szerint
felszámolási költség lesz, mások beragadt követelésként minősítik. Ezt a célt szolgálná a
kamara által működtetett állami könyvvizsgálat, mert az állam érdeke is, hogy csődhelyzetben
lévő cégek ne működjenek, és ne igényeljenek vissza áfa-t.
Amikor bekövetkezik a fizetésképtelenség, akkor már késő van. Az átmenetet nehéz
meghúzni a tartós fizetési nehézség, valamint az átmeneti likviditási hiány között. Ráadásul a
gazdasági élet kockázata miatt nemcsak csalárd módon lehet valaki fizetésképtelen, hanem
önhibáján kívül pl. megrendelések megszűnése, tartós veszteség, saját tőkevesztés.
A fizetésképtelen vállalkozások számára komoly terhet jelent a minimális társasági adó
fizetési kötelezettség13
. Ha a könyvvizsgáló igazolná a valós veszteséget a jelentésben, akkor
nem kellene fizetniük minimális társasági adót, és ezáltal a hitelezők érdekeit nagyobb
mértékben Ki tudná elégíteni, és a könyvvizsgálók is hamarabb megkapnák a juttatásukat.
Fizetésképtelenségről akkor beszélünk, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy
elismert tartozását az esedékességet követő 15 napon belül, vagy jogerős bírósági
határozatban megállapított határidőn belül nem egyenlíti ki. Fizetésképtelenség áll fent, ha a
vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, illetve fizetési kötelezettségeit a
csődegyezség ellenére sem teljesítette. A bíróság a fizetésképtelenségről a kérelemtől 60
napon belül dönt. A fizetésképtelenséget megállapító végzésben elrendeli a felszámolást és a
felszámolót kirendeli.
Nézzük meg, hogy mit jelent a minimális társasági adó fizetési kötelezettség. Az elvárt
jövedelem (jövedelem-nyereség minimum) adója 2008. január 1. óta létezik, a veszteséges
vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az
adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja,
akkor az adó alapja ez utóbbi összeg, és az adó mértéke ennek a 10%-a, illetve 19%-a. Ennek
az adónak az volt a bevezetési indoka, hogy a 315 ezer társas vállalkozásból 118 ezer
13
http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum (letöltve: 2011. november 7.)
36
veszteséges, 16 ezer pedig nulla forint adót fizet. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer
nem fizet adót, minden második veszteséget mutat ki.
A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a
jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választhat. Vagy a 2%-os, minimumnak tekintett
eredmény után fizeti az adót, vagy benyújtja a speciális nyilatkozatot, amely alapján a NAV
már könnyebben mérlegelheti, hogy a veszteség kimutatását megalapozottnak tartja-e. A
mérlegelésben nagy szerepet játszhatna a könyvvizsgálói vélemény, hiszen a NAV
könnyebben hisz a könyvvizsgálóknak, mint a cég könyvelői és vezetői által benyújtott
nyilatkozatnak.
Javaslatok között volt, hogy a felszámolási tevékenységet végző társaságoknál kötelező
legyen a könyvvizsgálat. Véleményem szerint erre azért van szükség, mert a válság után
tömegével szűnnek meg a cégek, kerülnek felszámolás alá. Ezeknek a társaságoknak rengeteg
munkájuk van az utóbbi időben, és jó lenne ellenőrizni, hogy vajon eleget tudnak-e tenni
kötelességüknek, vajon eredményesen, hatékonyan működnek-e.
A könyvvizsgálók által ellátható további feladat lehetne a felszámolt cégek záró
beszámolójának könyvvizsgálata, a vagyonfelosztási javaslat kötelező könyvvizsgálata, illetve
a már felszámolással érintett ügyvezető, tulajdonos új társaságának alapítása.
2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok
Azon termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást kellene könyvvizsgálni,
melyeknek éves nettó árbevétele a 100 millió Ft-ot meghaladja, és a számviteli, könyvvezetési
feladataikat nem saját alkalmazottal, hanem könyvelő irodával végeztetik. A könyvelő irodák
azokat a bizonylatokat dolgozzák fel, amit a megbízójuk ad át nekik. Nincs módjuk az év végi
leltározási folyamatban részt venni, ezért nem tudnak gondoskodni a leltárak
teljeskörűségéről, nem ellenőrzik annak pontos felvételét, és esetenként az értékelés sem
feladatuk.
Az 501. standard 5. pontja alapján14
a könyvvizsgálónak részt kell vennie a vállalkozás által
szervezett leltározáson, amennyiben a készletek értéke a pénzügyi kimutatásban jelentős.
Megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékra kell szert tennie a készletek létéről és állapotáról oly
14
www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.)
37
módon, hogy jelen van a fizikai leltárfelvételen, hacsak az gyakorlatilag nem
kivitelezhetetlen.
A 6. pont szerint, ha a könyvvizsgáló előre nem látott körülmények folytán nem tud jelen
lenni a fizikai leltárfelvételen a tervezett időpontban, el kell végeznie, vagy meg kell figyelnie
néhány fizikai leltárfelvételt egy alternatív időpontban, és ha szükséges, tesztelni kell az
időközben felmerült ügyleteket.
A 7. pont kimondja, hogy amikor olyan tényezők következtében, mint például a készletek
jellege és elhelyezkedése, gyakorlatilag megoldhatatlan a könyvvizsgáló jelenléte, akkor a
könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, vajon az alternatív eljárások elegendő és megfelelő
könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltatnak-e a készletek meglétéről és állapotáról olyan
következtetés levonásához, ami alapján nem szükséges a vizsgálat hatókörének korlátozására
hivatkoznia.
A standard ajánlása alapján a készletek meglétére vonatkozó könyvvizsgálati bizonyosságot
lehetőleg a fordulónapi leltározáson való részvétellel kell megszerezni. A leltározással
kapcsolatos könyvvizsgálói teendőket három szakaszra lehet bontani: leltározás előkészítése,
a leltárfelvételen való jelenlét, a leltár-megfigyelés eredményeinek értékelése.
Javaslatként merült fel, hogy a készletek leltározását, a leltárak feldolgozását célszerű lenne
ellenőriztetni, hiszen amilyen mértékben pontatlan a készlet értéke, ugyanolyan mértékben
téves az eredmény. A leltározás náluk kimerül a tárgyi eszközök és a készletek leltározásában,
a követelések és kötelezettségek vagy a saját tőke elemeinek év végi leltározásáról nem sokat
tudnak a könyvelők.
2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése
Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a környezetre ártalmas termékeket előállító,
tároló, forgalmazó vagy felhasználó vállalkozásoknál értékhatártól függetlenül. Ezek a cégek
színesfém, - hulladék kereskedelemmel foglalkoznak. Rengeteg környezeti előírásnak, egyre
szigorúbb környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük, így a könyvvizsgálatot felesleges
pénzkidobásnak minősítenék.
Ezen vállalkozások számviteli rendszerében szükség lenne az általános információk,
költségek és kötelezettségek nyilvánosságra hozatalára, valamint a vállalkozás által a
környezetre gyakorolt minden hatás valamennyi költségének és eredményének
38
számbavételére. Kevés vállalkozás készít működési kimutatást, melyben a szervezeten belüli
anyag és energia átalakulási folyamatokat vizsgálja, eljárási kimutatást, melyben az anyagok
és energia bevitelét és kibocsátását az egyes folyamatok és részterületek szintjére lebontva
vizsgálja. El kellene készíteniük még a telephely kimutatást, mely a környezettel összefüggő
állapotokat telephelyenként vizsgálja.
Céltartalékot kell képezni a környezetvédelmi kötelezettségekre, ha azok a mérleg
fordulónapon valószínűsíthetően vagy bizonyosan fennállnak; összegük vagy esedékességük
időpontja még bizonytalan; a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította15
.
Környezetvédelemmel kapcsolatos információknak a kiegészítő mellékletben is meg kell
jelenniük. Itt kell kimutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét
szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben és az előző üzleti évben képzett
céltartalékot; a tárgyévben és az előző üzleti évben a környezetvédelemmel kapcsolatosan
elszámolt költségek összegét; valamint a kötelezettségek között, a mérlegben ki nem mutatott
környezetvédelmi és helyreállítási kötelezettségek várható összegét.
A környezetvédelemmel kapcsolatos információkat az üzleti jelentésben is be kell mutatni16
.
Nevesítve a környezetvédelem befolyásoló, meghatározó szerepét a vállalakozó pénzügyi
helyzetére és a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; a
környezetvédelemhez kapcsolható megtörtént és várható fejlesztéseket; valamint a
környezetvédelmi támogatásokat; illetve a környezetvédelmi intézkedéseket és ezek
eredményeit.
A kiegészítő mellékletben közzé kell tenni a környezetvédelmi tételek értékelési módszereit; a
rendkívüli környezetvédelmi ráfordításokat; a környezeti kötelezettségekre elkülönített egyéb
céltartalékok tétel részletezését, ha azt a mérleg nem tartalmazza, Valamint a feltételes
környezetvédelmi kötelezettségeket; a jelentősebb környezetvédelmi kötelezettségeket; a
hosszú távú területrendezési és bontási költségeket; a beszámolási időszakban aktivált
környezetvédelmi költségeket, cél és terület szerinti bontásban. Továbbá a környezetvédelmi
bírságokat, büntetéseket, harmadik személyeknek fizetett kártérítéseket;
környezetvédelemmel összefüggésbe hozható, kormányzattól kapott támogatásokat,
juttatásokat.
Az üzleti jelentésben közzé kell tenni a környezetvédelmi intézkedéseket és szennyezés
megelőzésére elfogadott terveket, programokat; a környezetvédelem különböző területein
15
2000. évi C. törvény szerint 16
2004. évi XCIX. törvény szerint
39
elért eredményeket; a környezetvédelemhez kapcsolható jogi hátteret; valamint a
környezetterhelés mértékét (energiafelhasználás, anyagfelhasználás, szennyezőanyag-
kibocsátás) telephelyek szerinti bontásban, naturális mutatókkal; illetve az önálló
környezetvédelmi jelentésben megtalálható, az éves beszámolóval és az üzleti jelentéssel
összhangban álló információkat.
2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok
Javaslat történt, hogy az építőipari vállalkozások is essenek könyvvizsgálat alá. Erre tényleg
szükség lenne, hiszen az építőiparban nagyon magasak a körbetartozások, így a vállalatról
nem lehet megbízható és valós összképet kapni. Valamint az építőiparban a legnagyobb a
feketemunkások foglalkoztatása, jelentős fekete pénz fordul itt meg.
A körbeszámlázás, körbetartozás problémájával a javaslatok között is találkozhattunk. Ha 1
millió Ft-ot elérően nem rendeződik az ellenérték kiegyenlítése, akkor kötelező ellenőrzésre
lenne szükség. Véleményem szerint az 1 millió Ft nem elfogadható összeg, hiszen ha valaki
10 fős brigáddal dolgoztat, és havi 100 eFt-ot kapnak fejenként, akkor ez az összeg 1 hónap
alatt összejön. Más iparágban tevékenykedő cégeknél is előfordulhatnak 1-2 hónap csúszások
a fizetéseket illetően, ott azonban ezt nem tekintik körbetartozásnak. Tehát elfogadhatónak
tartanám az 5 millió Ft-os értékhatárt, vagyis 5 millió Ft feletti tartozás esetén át kellene
világítani a céget, hogy miért nem tudja az anyagokat kifizetni, szállítói tartozását rendezni,
illetve a munkások bérét kifizetni.
A CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve 100 építőipari vállalat
megkérdezésével készítette el „A magyar építőipar 2011” című tanulmányát17
, melyben
megállapítást nyert, hogy a cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes
kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, azonban üzletszerzés szempontjából a pályázatokon
való részvételt a cégvezetők nem tartják eredményesnek. A megkérdezettek többsége
megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet.
Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt
megrendelések megszerzése során.
17
http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20magyar%20%C3%A9p%C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.)
40
Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy honnan van ezeknek a cégeknek csúszópénze, vajon
az adóját befizette-e időre, a számláján az az összeg szerepel-e, amiért a munkát elvállata.
Ezen kérdések tisztázása miatt lenne szükség a könyvvizsgálatra, egy átfogó cégátvilágításra.
2.8. Javaslatok összegzése
Összegzésül elmondható, hogy azok a vállalkozások, melyeknek adóelkerülés a célja, a
törvényi előírások ellenére sem alkalmaznak könyvvizsgálót. Az ilyen vállalkozások
számának visszaszorítása érdekében a könyvvizsgálók véleménye szerint nagyobb szigorra
lenne szükség. Javasolják, hogy az árbevétel mellett a mérlegfőösszeg és a kapcsolatság is
fontos kritérium legyen a kötelező könyvvizsgálat alkalmazásának előírásakor. Közérdeket
szolgálná az is, hogy folyamatos külső kontroll nélkül ne lehessen közbeszerzést
lebonyolítani, illetve támogatásokat igénybe venni. Az EU-s adószámmal rendelkező,
valamint a környezetre ártalmas terméket előállító, forgalmazó, tároló vagy felhasználó cégek
számára is kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot.
A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának tervezett bármilyen szintű emelése alapjaiban rázza
meg a szakmát, a praktizáló könyvvizsgálók jelentős része (becslések szerint 40-50%-a)
könyvvizsgálói munka nélkül maradna. Ez ráadásul elsősorban a vidéki könyvvizsgálókat
érintené, ami különösen nehéz helyzetbe hozná ezeket a szakembereket, a tudásuknak
megfelelő alternatív munkalehetőségek hiányában. Egyúttal a mai könyvvizsgálati piac
alapvető átrendeződéséhez vezet, amelynek következményeként jelentős piaci koncentráció
fog bekövetkezni területileg a fővárosi, üzletileg a nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságok
felé.
41
3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA
A javaslatok értékelése után tekintsük át, hogy az értékhatár-emelés milyen hatással lesz a
vállalatokra, előnye vagy hátránya fog a vállalatoknak ezen intézkedésből származnia. A
magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten nagyok, az
uniós átlag két-háromszorosára rúgnak. Kérdés, hogy a kormány bürokráciacsökkentő
csomagja mennyire segít ezt enyhíteni.
A vállalkozások adminisztrációs terhei elsősorban a kedvezőtlen gazdasági környezettel, a
gyorsan változó és bonyolult adózási, pénzügyi, gazdasági, munkaügyi, igazságügyi,
közbeszerzési szabályokkal, valamint a kohéziós politikával, az uniós jogszabályi
rendelkezésekkel hozhatók összefüggésbe.
A kormány fontos törekvése, hogy javítsa, versenyképessé tegye a vállalkozások szabályozási
környezetét. Ezért 2011. április 21-én rövid és középtávú programot hagyott jóvá a sok
esetben bonyolult, elavult, hosszadalmas és költséges eljárásokat alkalmazandó állami
szabályozásokból, túlszabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése
érdekében.
A program 3 intézkedéscsomagot határozott meg. Az első intézkedéscsomag célja 105
milliárd Ft nagyságú vállalkozói adminisztratív tehercsökkenés. A második
intézkedéscsomag célja 400 milliárd Ft adminisztrációs költségcsökkentés elérése, s ennek
érdekében jelöl ki kormányzati feladatokat, erősen építve a vállalkozói szektorral folytatandó
együttműködésre, konzultációkra. Végül a kormányhatározat meghatározza egy olyan
rendszer kialakításának feladatait, amely megakadályozza a vállalkozói adminisztrációs
költségek és kockázatok ismételt növekedését.
A könyvvizsgálói kötelezettség átalakítása kapcsán is az volt cél, hogy csökkenjen a
vállalkozások adminisztrációs terhe, s ennek során ne romoljon az üzleti információk, adatok
megbízhatósága, minősége.
3.1. Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások
bemutatása
A továbbiakban tekintsük át, hogy hány mikro-, kis- és közepes vállalat van Magyarországon,
és ezeknek milyen hatása van a gazdaságra, adómorálra.
42
A regisztrált vállalatok száma Magyarországon
4. táblázat
2000 2008 2009 2010
Összes vállalat (db) 1.094.446 1.561.446 1.592.591 1.644.484
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal
2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-201018
Az alábbi ábráról jól látható, hogy 2000-ről 2010-re hogyan változott a regisztrált vállalatok
száma. Míg 2000-ben 1 milliónál egy kicsivel több vállalat volt, mára ez a szám fél millióval
megnőtt. A növekedés miatt megnő a NAV ellenőrzésének száma is, mely terheket ró a
szervezetre. Jelenleg ennyi potenciális vizsgálandó egyedük van. Kérdés, hogy mennyire
hatékonyan tudják ellátni a feladatukat.
Az 5. táblázat bemutatja az újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek számát
2009-ben és 2010-ben.
Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és 2010-ben
5. táblázat
Újonnan regisztrált (db) Megszűnt (db)
2009 2010 2009 2010
18
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal
-
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2000 2008
2009 2010
1 094 446
1 561 446 1 592 591 1 644 484
Regisztrált vállalatok száma
43
Társas
vállalkozás 46.588 48.676 28.322 27.795
Egyéni
vállalkozás 77.704 72.614 65.184 41.892
Összesen 124.292 121.290 93.506 69.687
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 205. oldal
A táblázatból látható, hogyan az újonnan létrehozott és megszűnt gazdasági szervezetek
száma. A társas vállalkozásokról elmondható, hogy 2010-ben többet hoztak létre, mint 2009-
ben. Ennek a gazdasági válság az oka, vagyis már kezd láthatóvá válni, hogy kezdünk
kilábalni belőle. Egyre nagyobb a vállalkozói kedv, egyre több szervezet jön létre. Ez a
tendencia nem igaz az egyéni vállalkozások számának alakulására, mert ezen szervezetek
száma 5090-el, azaz 6,5%-kal csökkent. A negatív tendencia oka a magas adóelvonási mérték,
illetve az egyéni vállalkozások kilátástalan helyzete. A megszűnt vállalkozások tekintetében
mindkét évben és mindkét vállalkozási forma tekintetében csökkenés volt tapasztalható. Ez
jónak tekinthető abból a szempontból, hogy több vállalat magasabb hozzáadott érték,
magasabb GDP-t tud előállítani az egész gazdaság számára. Azonban az ellenőrzés alá tartozó
szervezetek száma is nő, nagyobb lehetőség van az adócsalásra, adóelkerülésre.
A 6. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja be nemzetgazdasági ágak és létszám-
kategória szerint a 2010-es évben.
A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerint,
2010
6. táblázat
Nemzetgazdasági
ág, ágazat
0 fős és
ismeretlen
létszámú
1–9 10–49 50–
249
250 és
több
Összesen
fős
Mezőgazdaság,
erdőgazdálkodás,
halászat
67 982 350 451 1 399 316 31 420 179
Bányászat, kőfejtés 262 351 96 15 2 726
Feldolgozóipar 13 723 48 839 6 887 1 696 376 71 521
Villamosenergia-,
gáz-, gőzellátás,
légkondicionálás
531 335 65 48 25 1 004
Vízellátás;
szennyvíz gyűjtése,
754 1 575 300 133 33 2 795
44
kezelése,
hulladékgazdálkod
ás,
szennyeződésmente
sítés
Építőipar 19 144 73 323 4 396 316 28 97 207
Kereskedelem,
gépjárműjavítás
44 944 145 405 7 986 828 114 199 277
Szállítás,
raktározás
5 677 32 193 1 767 221 63 39 921
Szálláshely-
szolgáltatás,
vendéglátás
24 825 46 762 2 205 170 18 73 980
Információ,
kommunikáció
16 731 31 559 974 145 42 49 451
Pénzügyi,
biztosítási
tevékenység
5 927 37 733 368 161 28 44 217
Ingatlanügyletek 162 755 85 322 1 056 82 9 249 224
Szakmai,
tudományos,
műszaki
tevékenység
49 266 114 283 1 781 159 22 165 511
Adminisztratív és
szolgáltatást
támogató
tevékenység
18 747 43 091 2 105 471 75 64 489
Közigazgatás,
védelem; kötelező
társadalombiztosít
ás
52 90 4 1 – 147
Oktatás 12 850 34 377 168 15 2 47 412
Humán-
egészségügyi,
szociális ellátás
5 474 25 674 301 30 7 31 486
Művészet,
szórakoztatás,
szabad idő
15 912 22 319 241 29 2 38 503
Egyéb szolgáltatás 3 978 41 686 335 50 3 46 052
Egyéb tevékenység 566 813 3 – – 1 382
Összesen 470 100 1 136 181 32 437 4 886 880 1 644 484
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 201. oldal
A nemzetgazdasági ágazat szerinti csoportosítást tekintve a táblázatból kiderül, hogy az
adócsalásra legjobban érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás,
pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek. Az
építőiparral a későbbiekben részletesebben foglalkozok. A kereskedelemben és
ingatlanügyletekben van a legtöbb vállalkozás, mely kiemelt területet jelent a NAV
45
ellenőrzések során. A kereskedelemben is elterjedt a feketemunka alkalmazása, melynek
kiszűrése az adóhatóság feladatkörébe tartozik. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalatok száma
elég érdekesen alakult 2010-ben. Nagy arányban voltak azon vállalatok, ahol 0 főt, vagy
ismeretlen létszámot alkalmaznak. 2004. január 1-jétől a KSH az addig nyilvántartott
alkalmazotti létszám helyett bevezette a tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi
létszám a statisztikai elszámolásoknál a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott
munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személyek létszámát, valamint az egyéni vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő
családtagokat tartalmazza. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon a bedolgozói és a
megbízási szerződéssel létesített jogviszonyt, illetve a munkaviszony jellegű személyes
közreműködéssel létesített tagsági viszonyt kell érteni. Tehát a legtöbb ingatlanokkal
foglalkozó vállalkozás egyéni vállalkozásnak minősül, ahol csak 1 fő, a tulajdonos dolgozik.
A pénzügyi és biztosítási tevékenységet, valamint az adminisztratív tevékenységet végző
vállalkozások száma elenyésző az összes vállalkozáshoz viszonyítva, azonban ezeken a
területeken jobban ismerik az adóoptimalizálás fogalmát.
A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória
szerint, 2010
7. táblázat
Gazdálkodási
forma
0 fős és
ismeretlen
létszámú
1–9 10–19 20–49 50–249 250 és
több
Összesen
fős
Társas vállalkozás 244 374 319 847 19 900 10 864 4 861 880 600 726
Egyéni vállalkozás 225 726 816 334 1 407 266 25 – 1 043 758
Vállalkozás
összesen
470 100 1 136 181 21 307 11 130 4 886 880 1 644 484
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet
A 7. számú táblázat bemutatja a regisztrált vállalkozások számát gazdálkodási forma és
létszám-kategória szerint 2010-ben. A hatályos jogszabályok szerint mikrovállalkozásnak
minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő
forintösszeg (kb. 500 millió Ft). Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes
foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege
46
legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb. 2,5 milliárd Ft).
Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250
főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg
(kb. 12,5 milliárd Ft), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő
forintösszeg (kb. 10,75 milliárd Ft). Nagyvállalatnak számít az a vállalat, ahol legalább 250-
en dolgoznak, valamint az éves nettó árbevétele 50 millió eurón, azaz 12,5 milliárd Ft-on felül
van, és a mérlegfőösszege eléri a 43 millió eurót, azaz 10,75 milliárd Ft-ot. Magyarországon a
bejegyzett vállalkozások 96 %-a mikrovállalkozás, és 99 %-a KKV. Vagyis a nagyvállalatok
csupán 1%-ban képviselik magukat.
Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára 100 millió Ft volt 2010-ben, vagyis a kis- és
középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok tartoztak/tartoznak könyvvizsgálat alá
jogszabály alapján, azaz 2010-ben 36 505 vállalat volt könyvvizsgálatra kötelezett, ez az
arány 6%. Ehhez még hozzátartoznak azon mikrovállalkozások is, ahol az árbevétel elérte a
100 millió Ft-ot, és azok a mikrovállalkozások, ahol a vezetés döntött a könyvvizsgálatról, de
a jogszabály alapján nem lennének kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni. 2012-től a
könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma csökkenni fog, hiszen az értékhatárt
megemelték.
Az egyik folyóiratban megjelent cikk szerint19
a 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra történő
értékhatár emelkedés a körülbelül 42 ezres ügyfélkörből 17 ezer vállalkozás mentesülését
jelenti (40%-os csökkenés). A 300 millió Ft-os értékhatár-emelés további 7 ezer vállalkozást
mentesít a könyvvizsgálat alól (28%-os csökkenés). E két lépés a 42 ezres piac 57%-át vonja
ki a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Itt érdemes megemlíteni, hogy 2008. január 1-je előtt
az értékhatár 50 millió Ft volt. Az 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra történő értékhatár-emelés
nyomán az akkor 69 308 könyvvizsgálatra kötelezett cégből 25 185 cég esett ki a
könyvvizsgálati kötelezettség alól (36,3%). A 2008 előtti ügyfélállomány képest a 3
értékhatár-emelkedés együttes hatásaként a lemorzsolódás több mint 70%-os. Ez a tény a
könyvvizsgálati piac csökkenését eredményezi, mely hatást gyakorol az árszínvonalra is a
kereslet-kínálat törvényének érvényesülése miatt. A nemzetközi tendenciák alapján (ott az
értékhatár 2 milliárd Ft-os árbevétel) nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra
kötelezett kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, és a mikrovállalkozások
kikerülnek a könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ezáltal csökkenni fog a könyvvizsgálói
19
Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal
47
szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése,
jelentősége is változni fog.
Véleményem szerint az építőiparban van a legnagyobb szükség a könyvvizsgálatra. Nézzük
meg, hogy az építőiparban hány vállalat van regisztrálva, és ebből hány kis- közép és
nagyvállalat van, illetve milyen arányban van jelen a piacon az 1-2 fővel működő
mikrovállalkozás.
Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig
8. táblázat
2000 2007 2008 2009 2010
Vállalkozás összesen 81 534 95 006 98 451 96 583 97 207
Ebből:
500 fős és nagyobb 10 14 15 17 13
250–499 fő 25 16 15 11 15
50–249 fő 379 343 353 348 316
20–49 fő 1 289 1 313 1 458 1 397 1 307
10–19 fő 2 535 3 151 3 433 3 228 3 089
1–9 fő 24 867 73 925 74 261 72 378 73 323
0 és ismeretlen
létszámú
52 429 16 244 18 916 19 204 19 144
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet
A 8. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja az építőiparban. A táblázat adataiból
látható, hogy 2008-ban volt a legnagyobb az ezen a területen tevékenykedő vállalatok száma.
2010-ben 97 207 építőipari vállalkozás volt regisztrálva. Közülük 28 nagyvállalatként, 316
középvállalatként, 4396 kisvállalkozásként és 73 323 mikrovállalkozásként működik. Látható,
hogy 19 144 vállalat esetében nem volt információ a létszámról, vagy 0 fős vállalkozás. Ezen
területen a legnagyobb a feketemunka, itt van a legtöbb korrupció. A mikrovállalkozások az
építőipari vállalkozások 75,5%-át teszik ki, vagyis itt a legnagyobb az esélye, hogy egyes
munkaadó nem jelenti be a munkavállalóját.
48
3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben20
Az Európai Unió 2003. május 6-án elfogadott ajánlása21
tartalmazza a mikro-, kis- és
középvállalkozások fogalmának meghatározását, azonban ez csak egy ajánlás, minden
tagállam maga határozhatja meg a kkv besorolásának mutatószámait. Magyarországon
jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza a mikro-, kis-, és középvállalkozások
meghatározását, valamint fejlődésük előremozdítását szolgáló állami támogatások
összefoglalását. A törvény 3.§-a foglakozik részletesen a KKV-k minősítésével, és
kategorizálásával.
A következőkben nézzük meg, hogy a KKV-k száma hogyan alakult 2008-ban
Magyarországon és az EU-s tagországokban.
Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása Magyarországon és az
EU-ban
20
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet 21
2003/361/EK számú ajánlás
-
20 000
40 000
60 000
80 000
28 316 4 396
73 323
19 144
Építőiparban regisztrált vállalatok száma
Építőiparban regisztrált vállalatok száma
49
9. táblázat
Forrás: ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf (letöltés ideje: 2011.
november 7.)
A táblázatból látható, hogy a kkv-k arány megegyezik Magyarországon és az EU-ban,
azonban a könyvvizsgálatra kötelezett cégek aránya magasabb. Míg Magyarországon ez az
arány 5,7% volt 2008-as becslések szerint, addig az EU-ban 8,2%.
3.2. Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen22
Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra
kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén. A
80 és 100 millió Ft közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak,
lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió
közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel.
A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a
kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió Ft-os értékhatárát
– derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a
közvetlenül 100 millió Ft alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési
adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta
foglalkoztatás, a nyereség kimutatás, és az adóbefizetés terén”.
22
http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam (letöltve: 2011. október 24.)
50
A nettó 80-100 millió Ft közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7
fő, míg a nettó 100-120 millió Ft közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal
magasabb: 11 fő. „Az átlagos 20 százalékos árbevétel különbség, nem támasztja alá a több
mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól,
ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt
ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért
félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a
szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek.
A 100 millió Ft-os határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi
jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó éves
átlagos személyi jellegű ráfordítása 2.445.000 Ft, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá
eső társas vállalkozásoknál ez 3.148.000 Ft. A 29%-os különbség a létszámadatokhoz
hasonlóan nem magyarázható az árbevétel különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet
játszik az állandó ellenőrzés.
Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem
felügyelt cégek esetében ez 5.622.000 Ft, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19.291.000 Ft. A
majdnem 3,5-szörös különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A
különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-ügyletekkel
csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége van”. Amíg a
kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót
optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de
mindenképpen törvényes eszközökkel. Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek
nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem
rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség részben abból származik, hogy a kisebb
cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert
félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója.
A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a
felszámolások mértéke éves szinten 1,91%, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a
könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98%. A könyvvizsgálat
eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot
hagynak maguk után a cégvilágban.
A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli
környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az Európai Uniós források
51
kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5%-a jutott
Európai Uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15%.
„Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot
lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez, és a
gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, hogy érdemes-e a
csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai
igazgatója.
3.3. A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai23
2010. évben az ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő
adózóknál. Az ellenőrzések során tett megállapítások a 2010. évben feltárt összes nettó
adókülönbözet 44 %-át teszik ki. A vizsgálatok 79 %-a megállapítással zárult, a megállapított
összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet eredményezett.
A korábbi időszakok gyakorlatát folytatva, az igazgatóságok kiemelt figyelmet fordítottak az
általános forgalmi adó vizsgálatára mind az utólagos, mind a pénzösszeg kiutalása előtti
ellenőrzéseik kapcsán. A beszámolóval érintett időszakban az igazgatóságok 14 829 utólagos
és 4619 kiutalás előtti adóellenőrzést végeztek, amelynek eredményeként összesen mintegy
270 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapítására került sor. Az ellenőrzések elsősorban a
közösségi kereskedelem dokumentálását, valós voltát, illetve a fordított adózás hatálya alá eső
ügyletek szabályszerűségét vizsgálták, miközben egyre újabb és újabb adóelkerülési
technikákra derült fény.
2010-ben is megvizsgálták az adóminimalizáló ügyleteket. A 4881 adóellenőrzés 147,6
milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent.
A láncolatos ügyletet bonyolító adóalanyok vizsgálatainál 412 adóellenőrzésre került sor, és
összesen 41 milliárd Ft nettó adókülönbözetet tártak fel. A közösség más tagállamának
adózójával kereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok vizsgálatai (1085 adóellenőrzés,
63,5 milliárd Ft nettó adókülönbözet) rendszerint elhúzódtak a gyakori, de szükségszerű
kapcsolódó vizsgálatok és az esetleges nemzetközi megkeresések miatt.
További tapasztalat, hogy a cégtörvény liberalizációjának hatására jellemzővé vált a
szándékos tartozásfelhalmozás céljából létrehozott cégek alapítása. Ezek a társaságok rövid
ideig működnek, jelentős behajthatatlan tartozást halmoznak fel, és általában elérhetetlenek. A
23
http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november 7.)
52
vizsgálati tapasztalatok szerint az adóminimalizálás jelensége a gépjármű-kereskedelemhez és
az őrző-védő, építőipari és munkaerő-kölcsönzési tevékenységekhez kapcsolódott
leggyakrabban.
Vizsgáljuk meg, hogy a NAV hatáskörébe tartozó 2 fő ellenőrzési forma, az adóellenőrzés és
az adóminimalizáló ügyletek vizsgálata mennyire hasznos. 2010-ben 1 644 484 regisztrált
vállalkozás volt, ebből 10 400 vizsgálat irányult a 2 fő formára, tehát az összes vállalkozás
egyszeri átvizsgálása 158 évbe telne. Azonban a vállalkozások jelentős része egyéni
vállalkozás, így az előző eredmény eléggé torzító. 2010-ben 600 726 társas vállalkozás volt,
az adóelkerülés és adóminimalizálás jelensége náluk a jellemzőbb. Ezen vállalkozások
átvizsgálására 58 évet kellene az adóhatóságnak fordítania, ha a 2010-es vizsgálati arányokat
tartaná. Azonban a könyvvizsgálók foglalkoztatása az adóhatóságnál ezen a területen
csökkentené az ellenőrzés időszükségletét. A másik megoldás szerint a könyvvizsgálók
adóvizsgálatot is végezhetnének, ezáltal az adóhatóság ténylegesen azon vállalkozásokra
koncentrálhatna, melyek nem esnek könyvvizsgálat alá, de jelentős adóelkerülési nagyon
minimális adót fizetnek be. Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok
száma, azaz körülbelül 558 ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen
vállalkozások ellenőrzése körülbelül 54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud
belátható időn belül minden vállalatot kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra,
adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig is meg lesz a lehetőség, hacsak a
törvényalkotók másként nem döntenek.
A NAV ellenőrzési tevékenységének legfontosabb feladata, egyben legfőbb célja a 2011.
évben is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival
szembeni hatékony fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági
folyamatok, magatartási formák feltárása, nyomon követése, visszaszorítása. Fontos változás
2011-től, hogy amennyiben már értesültünk az adóellenőrzésről, úgy attól az időponttól nem
élhetünk az önellenőrzéssel. A 2011. évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a reklámköltségek
elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.
3.4. Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége24
24
http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506 (letöltve: 2011. október 24.)
53
A bürokrácia valós csökkentésének eszköze lehetne a Magyar Könyvelők Országos
Egyesülete (MKOE) által kidolgozott elektronikus elszámoló rendszer (EER), amely érezhető
költségcsökkentést hozna a vállalkozások életében. Az elektronikus alkalmazások fejlesztése,
széles körben való terjesztése fontos feladata az egyesületnek, amely folyamatosan részt vett a
törvényi előkészítésekben, így kellő rálátása van a témákra. Az MKOE szakmai irányításával
kidolgozott modell megvalósítaná a gazdálkodó szervezetek közötti elektronikus számlázást,
és integrálná az elektronikus számlafizetéseket. Az EER egyenlegalapú elszámolással
működne, ezzel felgyorsítaná a pénzmozgásokat. A rendszerhez csatlakozott vállalkozások
széles körű információkhoz jutnának a partnereik fizetőképességéről, ezzel csökkenthetnék
kintlévőségeik keletkezésének kockázatát. Az adóhatóság számára szintén átláthatóvá
válhatnának az adó- és járulékfizetések. Az EER modell működése egybevág az Európai Unió
elektronikus gazdaságra és elektronikus államigazgatásra vonatkozó irányelveivel. Ha
hazánkban megvalósul egy ilyen rendszer, az példamutató lehetne az EU-ban, illetve eszközt
adna a nemzeti adóhatóságok kezébe a határokon túlnyúló adócsalások felderítésében.
A vállalkozások adminisztratív terheit ezenfelül mérsékelni lehetne az éveken átnyúló,
kiszámítható és alapjaiban nem változtatott adórendszerrel, a kiszámítható adóztatás
feltételeinek megteremtésével, az ügyfélkapus szolgáltatások bővítésével (pl. a hivatalos
cégiratok elektronikus úton történő lekérésének lehetőségével). Továbbá a tételes áfabevallás
nagyobb áfabevételt eredményezhet, ez hosszú távon adócsökkentéshez vezethet. Az
adminisztrációs terhek csökkentése valóban fontos érdek, ezt azonban a szakmai
szervezetekkel együttműködve lehet kidolgozni.
54
ÖSSZEGZÉS
Összegzésként elmondható, hogy ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn
változnak, és a meglévők értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen
sokféle adó van, így nagyobb az esély az adócsalásra.
Véleményem szerint a könyvvizsgálati díj társasági adóalapot csökkentő tételként való
elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki
lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség elve. A társasági adómérték csökkentésének
hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több százmilliót hagy a cégeknél,
azonban azt nehéz megjósolni, hogy a vállalkozók mit tesznek ezzel az összeggel. A
csökkentés előnye, hogy Magyarország vonzóvá válik a külföldi befektetők számára.
Javaslatként merült fel, hogy azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési
pozícióban vannak, értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka,
hogy az államtól rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem
volt még rendezve. Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját.
További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult
kamarai szakértők láthatnák el, a NAV-val együttműködést lehetne kialakítani. Ezzel a
lépéssel az adófegyelem javulása történhetne meg.
Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos
vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az EU-s
tagországokban a mérlegfőösszeg is fontos szerepet játszik.
Az 50-200 millió Ft árbevétel között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség,
azaz a leltár, főkönyvi kivonat, beszámoló egyezőségének kontrolljára. Azonban kérdés
merült fel bennem, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes
ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a
könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha
nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni.
Véleményem szerint létre kellene hozni állami szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam
fizetne, illetve a gazdasági társaságok könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Egy
másik elképzelés szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú,
nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne
bizonyos meghatározott esetekben. Ezt nem könyvvizsgálatnak tekintik, inkább
vagyonvizsgálatnak.
55
Véleményem szerint, ha a nemzetgazdasági ágazatokat tekintjük, az adócsalásra legjobban
érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás, pénzügyi tevékenység,
valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek
A nemzetközi tendenciák alapján nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett
kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, ekkor a mikrovállalkozások kikerülnek a
könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ebben az esetben csökkenni fog a könyvvizsgálói
szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése,
jelentősége is változni fog.
Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra
kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén.
Átlagos nyereséget tekintve a különbség abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-
ügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége
van. A kisebb cégek a nyereséget csökkentik, a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót
optimalizálják a könyvvizsgálók által javasolt törvényes eszközökkel.
Végül megvizsgáltam, hogy egy vállalkozásra 2010-ben mekkora adókülönbözet jutott. Az
ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő adózóknál, a
megállapított összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet
eredményezett. Az adóminimalizáló ügyleteknél 4881 adóellenőrzés 147,6 milliárd Ft nettó
adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent.
Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma, azaz körülbelül 558
ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen vállalkozások ellenőrzése körülbelül
54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud belátható időn belül minden vállalatot
kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra, adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig
is meg lesz a lehetőség, hacsak a törvényalkotók másként nem döntenek.
A vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke jelentős versenyképességi hátrány Magyarország
számára. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten
magasak, az uniós átlag két-háromszorosa. Nem lehet a könyvvizsgálatot adminisztratív
teherként beállítani, mert a könyvvizsgálat annak ellenőrzése, hogy az egyébként
jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget
tett-e a vállalkozás. Tehernek csak azt nevezhetjük, aminek sem társadalmi, sem vállalkozási
hasznossága nincs. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többlet-
adminisztrációt a vállalkozások számára. Más kérdés, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy sok
vállalkozás meg sem kísérli az előírt dokumentációs követelményeket teljesíteni addig, amíg
56
azt egy külső ellenőrzés (akár hatósági revízió, akár könyvvizsgáló) meg nem követeli. Ebben
az esetben valóban többlet-munkával járhat a hiányzó nyilvántartások, értékelések stb.
előállítása ellenőrzés céljából, de ez nem az ellenőrzést végzőnek róható fel, hanem sokkal
inkább a szabálytalanul eljáró vállalkozónak.
Ha az elérendő cél egy egyszerűbb üzleti adminisztráció kialakítása, akkor valójában az egész
pénzügyi beszámolási rendszert kell felülvizsgálni. Ez az igény számos országban felmerült
már a közelmúltban, aminek hatására meg is indult egy átfogó munka az Európai Unióban.
Ennek részeként kiemelten foglalkozik az unió is a kisvállalkozások számviteli
egyszerűsítéseivel, valamint a könyvvizsgálat jövőbeli szerepével. Mivel a kérdéskört a
legtöbb uniós tagállam prioritásként kezeli, jó esélye van annak, hogy a javaslatok
kidolgozása és tárgyalása nem húzódik el, és így 1-1,5 éven belül konkrét lépéseket tehet
hazánk is a rendszerszintű érdemi egyszerűsítés irányába, aminek vélhetően a könyvvizsgálati
értékhatár-emelés is része lehet, más intézkedések mellett. Az intézkedések egy része
tényleges költségmegtakarításként jelenhet meg a vállalkozásoknál, azonban ettől a
programtól nem lehet a munkahelyek számának növekedését várni.
57
Irodalomjegyzék
Internetes források:
http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%
20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve:
2011. október 10.)
http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)
http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október
11.)
http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.)
http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.)
http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.)
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalok-
miatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.)
www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.)
http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum
(letöltve: 2011. november 7.)
www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.)
http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20mag
yar%20%C3%A9p%C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.)
http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam (letöltve:
2011. október 24.)
http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november
7.)
http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506
(letöltve: 2011. október 24.)
http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082
(letöltve: 2011. október 31.)
www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf, 5. oldal (letöltés ideje:
2011. november 7.)
ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf (letöltés ideje: 2011.
november 7.)
58
Folyóiratok, évkönyvek:
Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal
Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198., 201., 205. oldal
Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet
Jogszabályok:
Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
2000. évi C. törvény
2004. évi XCIX. törvény
2003/361/EK számú ajánlás
Top Related