Logisztikai Stratégia
Tóth TamásIpari és Építésgazdasági Főosztály
2012. november 28.
„amikor egy olyan vertikális rendszer működik, amely hibásan kísérli meg fokozni a horizontális folyamatok hatékonyságát és biztonságát, az a jelenlegi jelentős mértékben fregmentált globális logisztikai ipart (GLI) eredményezi”
(World Logistic Council)
2
Logisztika a világban
• A teljes logisztikai piac a globális GDP 13,8 %-a, mintegy 6700 milliárd USD.
• Az Európai Unió logisztikai teljesítménye 1200 milliárd USD (EU GDP 13,3%-a) az Egyesült Államoké azonos nagyságú (ez az amerikai GDP 9,5 %-a).
• A fejlett országok logisztikai piaca általában a GDP 10-17 %-a között van.
• Megbízható adat Magyarországra nézve nincs, de a legfrissebb becslések szerint 6-7% körül alakul.
3
Logisztika a világban II.
• A logisztikai piac méretnövekedése mellett jelentős strukturális átalakulások várhatók, pl. földrajzi értelemben
• A közeljövőben főleg az ázsiai térségek kerülnek előtérbe mind az áruszerkezetben, mind pedig a logisztikai tevékenységek szervezési feltételeiben (műszaki és menedzsment szempontból egyaránt). A Kormányzat, felismerve a térség jelentőségét, meghirdette a „Keleti Nyitás” politikáját
• Ehhez a dinamikus növekedéshez és strukturális átalakuláshoz a magyar gazdaságnak is alkalmazkodnia kell.
4
Logisztikai versenyképesség
A Világbank által közzétett Logistic Performance Index (LPI) határozza meg egy adott ország versenyképességét:
•Hatékony vámkezelés
•Kereskedelmi és szállítmányozási infrastruktúra minősége
•Versenyképes árú és jól szervezett nemzetközi szállítmányozás
•Kompetencia
•Áruk nyomon követése
•Pontosság
5
LPI 2012 – nemzetközi összehasonlítás
6
LPI változások az elmúlt öt évben
Látható, hogy a nemzetközi megítélésünkön nagy mértékben javítottak a hatékonyabb, magasabb színvonalú nyomon követési szolgáltatások bevezetése
7
Ágazati Stratégiák•2012. Januárjában az Ipari és Építésgazdasági Főosztály elkészítette a Szakágazati Iparstratégiák 2012 dokumentumot
•12 iparág tekintetében vizsgálta az aktuális állapotokat, főbb problémákat
•5 ágazat került kiemelésre:
•Járműipar
•Vegyipar
•Elektronika
•Egészségipar, orvosi eszközgyártás
•Logisztika
8
Logisztikai stratégia – átfogó célok• létezzen egy elfogadott, más hazai szakterületekkel és nemzetközi elvárásokkal (pl.: Európa 2020
stratégia – erőforrás-hatékony Európa) összhangot mutató,
• gazdasági-földrajzi adottságokat és lehetőségeket egyszerre kiaknázó és figyelembe vevő
• a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő horizontális logisztikai stratégia, amely
• hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett
• az erőforrásokat hatékonyabban használja fel, valamint
• új munkahelyek és beruházások teremtésével lehetővé teszi a magyarországi jellemző vállalkozási formák hálózatos kapcsolódását
9
Logisztikai StratégiaElőzmények
2004 - Magyar Logisztikai Stratégia 1.0 – MLBKT
2007 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 1.0 – MLBKT
2009 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 2.0 – LEF
• globális gazdasági változások – válság és kilábalás
• hazai gazdaságpolitikai változások – versenyképesség
• technikai és technológiai változások – fenntarthatóság
• munkaerő változásai – foglalkoztatottság, „low cost” „high cost”
• EU 2014-2020 költségvetés - projektek
2012 - Nemzeti Logisztikai Stratégia 2.1 – NGM- LEF-IFKA
Szükségessé vált az eddig megalkotott stratégiák felülvizsgálata
10
Logisztikai Stratégia - Kapcsolódó anyagok
• 2011– NGM Külgazdasági Stratégia
• 2012 – Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ > Nemzeti Közlekedési Stratégia, Helyzetkép
• 2012 – NGM Wekerle Terv
• 2012 – NGM Nemzeti Hajózási Stratégia
• 2012 – NIH Mobilitás, járműipar, logisztika KFI Ágazati Fehér Könyv
A felsorolt dokumentumok a készülő Logisztikai Stratégia alapanyagai, ezek egyesítése, aktualizálása és kibővítése adja a végső dokumentum vázát.
11
3 pillér és sikertényezők az iparágban
Ország mérete
Ország elhelyezkedése
Logisztikai oktatás, képzés,
képességfejlesztés
Versenyképes logisztikai
szolgáltatók
Kedvező specifikus szabályozás
(adó, vám, útdíj)
Kiszámíthatógazdaságpolitika
Sikeres külpolitika, nemzetközi kapcsolatok
Nemzetközi logisztikai igények
ismerete
Hazai logisztikai igények ismerete
Nemzeti logisztikai stratégia
Összhang a közlekedési stratégiával
Összhang az ágazati
stratégiákkal
Hatékony lobby EU szinten
Területileg kiegyensúlyozott
árutermelés
Hazai logisztikai eszközgyártás
Közlekedési infrastruktúra IT infrastruktúra
Minisztériumok közötti összhang
Jogszabályi dereguláció
Stabil jogszabályi környezet
Szabályozási környezet Logisztikai erőforrások Logisztikai kapcsolatok
Differenciált áruáramlási
rendszerfejlesztés
Összhang a n.közi áruáramlási
rendszerekkel
Igényalapútámogatási rendszer
Technológiai feltételek
Ország mérete
Ország elhelyezkedése
Logisztikai oktatás, képzés,
képességfejlesztés
Versenyképes logisztikai
szolgáltatók
Kedvező specifikus szabályozás
(adó, vám, útdíj)
Kiszámíthatógazdaságpolitika
Sikeres külpolitika, nemzetközi kapcsolatok
Nemzetközi logisztikai igények
ismerete
Hazai logisztikai igények ismerete
Nemzeti logisztikai stratégia
Összhang a közlekedési stratégiával
Összhang az ágazati
stratégiákkal
Hatékony lobby EU szinten
Területileg kiegyensúlyozott
árutermelés
Hazai logisztikai eszközgyártás
Közlekedési infrastruktúra IT infrastruktúra
Minisztériumok közötti összhang
Jogszabályi dereguláció
Stabil jogszabályi környezet
Szabályozási környezet Logisztikai erőforrások Logisztikai kapcsolatok
Differenciált áruáramlási
rendszerfejlesztés
Összhang a n.közi áruáramlási
rendszerekkel
Igényalapútámogatási rendszer
Technológiai feltételek
12
SWOT analízisek összehangolása
A már létező SWOT analíziseket egységesíteni, aktualizálni kellett, ezért 2012. május 4-én konferenciát tartottunk az IFKA könyvtártermében
A résztvevők által megállapított legfontosabb gondolatok:
• Stratégiai közelítésben nem egyértelmű, hogy horizontális vagy önálló ágazatként gondolunk a logisztikára – pro és kontra érvek
• Érdemes kitérni a személyforgalom kérdésére is
• Szoros összhangban kell mutatnia a stratégiának a közlekedésfejlesztéssel
• Viszont a közlekedésfejlesztéstől független, önálló stratégia szükséges
13
Egységesített SWOT az erőforrások pillérhez
14
Egységesített SWOT a kapcsolatok pillérhez
15
Stratégiaalkotás – második lépésOrszágos kérdőíves kutatás
A minta jellemzői
• jellemzően nagy vagy közepes vállalatok: indikatív
• ágazat: (logisztikai szolgáltatás) - szállítás, szállítmányozás, kereskedelem, raktározás
• kiterjedt földrajzi fókusz (3/4 külföldi piac, 1/3 Európán kívül is)
Legfontosabb megállapítások
• megerősítve: logisztikai stratégia - hasznos és szükséges
• igény: átlátható, világos szabályozási környezet
• állami szerepvállalás:
• másodlagos kereslet feltételeinek kialakítása (intézményrendszer, beruházás-ösztönzés)
• logisztika-ösztönzés: biztonság és ténylegesen releváns pályázatok
• forráskörnyezet: meg nem felelősség, komplexitás, magas önerő
• horizontális elégedetlenség a logisztikai szolgáltatások ár-érték arányával
16
Országos kérdőíves kutatás
17
Országos kérdőíves kutatás II.
18
Országos kérdőíves kutatás III.
19
Országos kérdőíves kutatás IV.
20
Logisztikai Stratégia – következő lépések
21
Logisztikai Stratégia – kormányzati szándék• ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
• A Széll Kálmán terv - második verzió – is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre (főleg vámkezelés terén)
• A Befektetői Tanács – logisztikai almunkacsoport - támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön.
• Az NGM „ágazati versenyképességi szerződések” megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzíti a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
22
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Top Related