Lehet-e legitim a terrorizmus?Vissza lehet-e élni a
terrorfenyegetettséggel?Tálas Péter
Stratégiai Védelmi KutatóközpontNemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi
Intézet
Egy rövid előadás vázlata
Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem.
Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen.
Köszönöm a [email protected]
Egy hosszabb előadás vázlata
Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem. Kiegészítés: lehet viszont politikai értelemben
produktív és kontraproduktív (példák)
Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen. Kiegészítés: ezt tapasztalhattuk 9/11 után
Amerikában és Európában is (ennek miértjeiről, okairól)
CÉL
ÁLLAM ÁLLAMPOLGÁROK
KEZDEMÉNYEZŐ
ÁLLAM
Háború(békeidőben)
Titkos hadműveletek
Büntető csapásokÁllamilag
támogatott terrorizmus
Törvények betartatása
Törvényes elnyomásTörvénytelen
elnyomás(„állami terror”)
Célzott gyilkosságok
ÁLLAM
POLGÁROK
ZendülésLázadásFelkelés
GerillaharcÁllamcsínyForradalom
ZendülésPolgárháborúRendfenntartó
éberségRasszista pogromEtnikai tisztogatás
Terrorizmus
HAGYOMÁNYOS
HÁBORÚ
GERILLAHÁBORÚ
TERRORIZMUS
Harcoló egységek mérete
harchelyzetben
Nagy Közepes Kicsi
FegyverekA fegyverzet
minden válfajaGyalogsági
könnyűfegyverzet, olykor tüzérségi
fegyverek is
Kézifegyverek, és különleges
fegyverek
TaktikaTöbbnyire több
fegyvernem összehangolt,
közös hadművelete
Kommandó típusútaktika
Különleges taktika
CélpontokTöbbnyire
katonai egységek, ipari
és szállításiinfrastruktúra
Katonai, rendőri és
közigazgatási létesítmények,
politikai ellenfelek
Állami jelképek, politikai
ellenfeleklegszélesebb
tömegek
Várt eredmény Fizikai megsemmisítés
Az ellenség fizikai
felmorzsolása
Lélektani kényszer
HAGYOMÁNYOS
HÁBORÚ
GERILLAHÁBORÚ
TERRORIZMUS
Terület ellenőrzése
Igen Igen Nem
Egyenruha Hord Gyakran hord Nem hord (beleolvad a
civil tömegbe)Háborús övezetek
elismerése
A háború földrajzilag
elismert övezetre
korlátozódik
A háború a harcban álló
országra korlátozódik
Nincs elismert háborús
övezet, de 90%-ban
körülhatárolható
Nemzetközitörvényesség
Igen, ha szabályok irányítják
Igen, ha szabályok irányítják
Nincs
Belfölditörvényesség
Igen Nincs Nincs
Összes terrorszervezet
648
Megszűnt terrorszervezet
404 100 %
- szétforgácsolódott 136 33,7%
- győzelem miatt 27 6,7%
- politikai úton 114 28,2%
- rendőri-titkosszolgálati módszerekkel
107 26,5%
- katonai eszközökkel
20 4,9%
Összes terrorszervezet
648
Megszűnt terrorszervezet
404 100 %
- szétforgácsolódott 136 33,7%
- győzelem miatt 27 6,7%
(Felszámolt) (241) 100%
- politikai úton 114 28,2% 47,3%
- rendőri-titkosszolgálati módszerekkel
107 26,5% 44,4%
- katonai eszközökkel
20 4,9% 8,3%
Sikeres terrorista csoportok
Győztes terrorista csoportok Pl. algériai FLN, ciprusi EOKA, koszovói UCK,
palesztin PFSZ, dél-afrikai ANC Politikai úton felszámolt terrorszervezetek
Valamilyen formában teljesítik a követeléseiket Akiknek sikerül felhívni a figyelmet valamilyen
megoldatlan politikai problémára Pl. az 1970-es években a palesztin
terrorszervezetek a palesztin kérdésre Ez nem legitimitást jelent, de politikai vagy
kommunikációs sikert
Sikertelen terrorista csoportok
Kontraproduktív terrortámadások Melyeket még a saját közvélemény is elítél 1972 szeptember – München (sportesemény) 2004 szeptember – Beszlán (gyerekek) 2011 július – Osló/Utoya (fiatalok)
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés
9/11 után az Egyesült Államok és mások is ezzel legitimálják (kül)politikájukat USA - Afganisztán (Pakisztán, Kasmir), Irak, Jemen Oroszország – csecsen-kérdés Kína – ujgur-kérdés
Az USA túlreagálja 9/11-et, s ennek számos negatív következménye van
Elhallgatjuk hogy, mi magunk is hozzájárulunk a terrorfenyegetettség növekedéséhez Irakban Afganisztánban Pakisztánban Iszlámista terrorizmussal kapcsolatos előítéletek
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés
9/11 után nem változott Amerika és lényegesen Európa terrorfenyegetettsége sem Mindkettő rendkívül alacsony Európában a csökkenés, nem a terrorizmus elleni háború
eredménye Tény azonban: Madrid (2004), London (2005), Osló/Utoya
(2011) – stratégiai terrortámadások Szubjektív biztonságpercepció a terrorizmus esetében a
legerősebb
A terrorfenyegetettségről(Dél-Ázsia, merényletek, 1970-2012, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Közel-Kelet, merényletek, 1970-2012, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Észak-Amerika, merényletek, 1971-2011, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Nyugat-Európa, merényletek, 1971-2011, GTD)
Közel-Kelet és Irak(WITS)
Délkelet-Ázsia és Thaiföld/Fülöp-szigetek(WITS)
Dél-Amerika és Kolumbia(WITS)
Kelet-Európa és Oroszország(WITS)
Dél-Ázsia és Afganisztán, Pakisztán, India(WITS)
Afrika és Szomália/Szudán/Kongó(WITS)
A demokratikus szabadságjogokról
Komoly eredmény: világszerte kiépült terrorizmus ellenes fellépés infrastruktúrája, fejlődött az együttműködés
Probléma 1: indokolt-e a polgári szabadságjogok korlátozása és annak fenntartása (lásd: Patriot Act, Snowden/NSA-botrány)?
Probléma 2: 2001 után korlátozás 1.0 a terrorizmus miatt, 2008 után etatizmus és rendpártiság (korlátozás 2.0) a pénzügyi válság miatt (biztonság versus demokrácia)
Kívánatos alapelv: korlátozni csak akkor, ha már minden egyebet kipróbáltunk!
Probléma 3: indokolatlan a félelemkeltés (média, politika), média-pánik (pl. Boston)
Kívánatos alapelv: egy-egy esemény helyi érték pontos meghatározása
Köszönöm a [email protected]
Top Related