Faragó Imre
Magyar földrajzinév-használata magyar olvasóközönségnek
készülő térképeken
Budapest, 2003. április 29.
Névanyag felvételének nyelvét befolyásoló tényezők
A célközönség nyelve
nemzeti / államnyelvi névrajz
A térkép célja
kézitérkép / asztali térkép
A névterület kiterjedése
az államterületnél és a népterületnél is tágabb
Exonima – EndonimaKartográfiai exonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a nyelv hivatalos.
Kartográfiai endonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amelyet az adott területen hivatalos vagy beszélt nyelvként használnak. Štúrovo=(hivatalos név)=endonima
Párkány=(használt nyelvi alak)=endonima
Párkány=(nem hivatalos alak)=exonima
Žilina =(hivatalos név)=endonima
Zsolna=(nem hivatalos alak)=exonima
Párkány és Zsolna egyenértékű magyar földrajzi nevek
Névhasználati változások áttekintésemintaterületek segítségével
1. Mintaterület:KISALFÖLD
NévszűkítésNévcsere
2. Mintaterület:EPERJES–TOKAJI-
HEGYVIDÉK,GÖMÖR–SZEPESI-
ÉRCHG.,GÖMÖR–TORNAI-
KARSZT
NévcsereMegszüntetés
Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)
1896Eperjes–Tokaji-hg.,
Gömör–Szepesi-érchegység,
Tornai-hg.
Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)
1896
0
Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907
Eperjes–Tokaji-hg.
Gömör–Szepesi-érchegység
0
1907
Kis-Magyar-alföld
Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907
1907
Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)
1922
Eperjes–Tokaji-hg.
Gömör–Szepesi-érchegység
0
Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)
1922
Kisalföld
Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet
kiadásában 1943-ig.
1930-as évek
Sátor-hg.
Gömör–Szepesi-érchegység
0
Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet
kiadásában 1943-ig.
1930-as évek
Kisalföld
1940-es évek új névadásai
Ptácsnik (Vtáčník) = Madaras Vihorlát (Vihorlat) = ViharlátóSzinyák (Szinyak) = KéklőSzvidovec (Szvidovec) = FagyalosGutin-hegység (Munţii Gutâi) = EzüstösCibles (Ţibles) = SzéplesEperjes–Tokaji-hegység = Sátor-hegységToroiaga = Toronyága (1939 m )Pop Iván = Iván-havas (1940 m)Hoverla = Horthy Miklós-csúcs
Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső:Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére
(1947)
1947
Sátorhegy
Érchegység
Galyaság
Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére
(1947)
1947
Kisalföld
Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953
1953
Zempléni-hegysor
0
0
Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953
Kisalföld
1953
Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]
1955
Zempléni-hg.
Aggteleki-hg.
Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]
1955
Kisalföld
Világatlasz (szerk.biz.elnök: Radó Sándor) [Kartográfiai Vállalat Budapest,1959]
Zempléni-hg.
Gömör–Tornai-karszt/Észak-borsodi-karszt
1959
Földrajzi atlaszok a középiskolák és az általános iskolák számára [1959, 1964,1986]
1956-1989
1959 1964
1967 MNA
Kisalföld
Kisalföld/Szlovák-alföld
Kisalföld/Duna menti-alföld
Kisalföld/01986
Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)
Zempléni-hg.
0/Aggteleki-karszt
0
FNT I. 1982
Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)
Kisalföld/0
FNT I. 1982
1989 MNA
Zempléni-hg./Slaneci-hg.
Szlovák-érchg.
0/Aggteleki-karszt
Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]
Kisalföld/0
Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]
1989 MNA
Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]
1994
Eperjes–Tokaji-hegyvidék(Zempléni-hg.+Szalánci-hg.)
Gömör–Szepesi-érchg.
Gömör–Tornai-karszt
Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]
Kisalföld
1994
Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású
atlaszának magyar változata)
Zempléni-hg./Slanské pohorie
Slovenské rudohorie
Slovenský kras/0
1992Officina
Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású
atlaszának magyar változata)
Kisalföld/Podunajská nižina
1992Officina
A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]
Eperjes–Tokaji-hegyvidék(Zempléni-hg.+Szalánci-hg.)
Gömör–Szepesi-érchg.
Gömör–Tornai-karszt
1999
A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila)
[AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]
Kisalföld
1999
Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]
Zempléni-hg./Slaneci-hg.
Szlovák-érchegység
0/Aggteleki-karszt
2001
Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]
Kisalföld
2001
Csángóföld névanyaga két világatlaszban
Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest,
2001]
A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]
Kettős tájszemlélet Magyarországon
• 1926, 1937 Prinz Gyula tájtagolása („a Kárpát-térség 15 tája”) • 1941 Kádár László Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolása• 1947 Bulla Béla–Mendöl Tibor „Kárpátok-centrikus” földrajz tankönyve• 1950 A trianoni országterülethez igazított tájszemlélet „hivatalossá” tétele az oktatásban• 1959Az első világatlasz a trianoni tájszemléleti alapon• 1960 A „Tájvita”, az országhatárokhoz kötött szemlélet győzelme• 1968, 1975 Székely András Kárpátok-centrikus felosztása• 1967, 1980 Marosi Sándor és Pécsi Márton trianoni határokhoz kötött tájfelosztása• 1971 Magyarország földrajzinév tára I. (FNT I.)• 1992Az első nem FNT I.–es tájrajzú Magyarország térkép megjelenése• 1997 Hajdú-Moharos József és Hevesi Attila: A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása (KPTTB)• 1999Az első KPTTB-alapú világatlasz
Magyar településnév-használat a magyar kartográfiában
1868 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (Szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.)
1898 A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.)1912 A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras,
Hunyad nem emelkedik jogerőre).1913 Az utolsó „összegző” helységnévtár.1921 Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar
közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken.
1941 Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése.
1950 Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése.
1954 A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése.1962 A Földrajzinév Bizottság megalakulása.1992 Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése.
Névhasználati elvek és befolyásoló tényezők
Kartográfiai névrendszerezés
(1) Településnevek [önálló, helységrész, ktlh.](2) Közterületek nevei(3) Igazgatási nevek [állam, közig.egys., véd.ter.](4) Víznevek [szárazföldi, tenger-óceán](5) Jellegzetes földrajzi pontok nevei [csúcs,
hágó, fok]
(6) Határnevek (Határrész-nevek) (7) Tájnevek [term.föld., tört.föld, népr.,
tengerfenék](8) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek (9) Magyarázónevek(10) Egyéb kiegészítő névrajzi elemek
Településnevek1. Államnyelvi alakjuk hivatalos név.2. A helységnévtárakban, szakirodalomban, irodalmi
művekben, publikus formában megjelenő magyar településneveket a magyar földrajzinév-kincs része.
3. A magyar településnév-anyag szétválasztható egy ma használatban lévő és egy elfeledett, a használatból kikerült ún. középkori csoportra
4. Élő magyar nevek a csángóföldi magyar településnevek.
5. A Magyar köztársaság területén kívüli magyar névanyag használatára irányadó az 1913-as hnt.
6. Új települések létrejötténél a határon túli magyar szervezetek ajánlása az irányadó, ha az illeszkedik a magyar településnév-adás rendszerébe.
7. A nem latin betűkkel író nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja a „keleti nevek magyar helyesírása” által megadott átírási formában célszerű felvenni.
Közterületnevek
1. Hivatalosan megállapított nevek.2. Azokon a településeken, ahol hivatalosan kettős
közterületnév-használat van, mindkét nyelv neveinek térképi alkalmazása indokolt.
3. Pusztán fordítás útján létrehozott / létrejött, de nem hivatalos közterületnevek térképi alkalmazása nem indokolt, de megengedhető
4. Történelmi közterületnevek térképi felvétele csak külön (tipográfiailag elkülönített) névkategória bevezetésével oldható meg.
1. Államnyelvi alakjuk és azok fordítása vagy részfordítása hivatalos név.
2. Az államnevek magyar névalakjai csak a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása alapján vehetők fel.
3. A közigazgatási egységek neveiben a köznévi tag fordítható.
4. Ha a közigazgatási egységek neveinek tulajdonnévi része közszói (égtájak, viszonyszavak) tagot tartalmaz a név egésze fordítható.
5. Abban az esetben, ha az adott ország közigazgatási vagy védettséget élvező egységének államnyelvi névalakja magyar névalakkal rendelkező település, víz vagy táj nevéből képződött, a magyar nevet a névadó objektum magyar nevének alkalmazásával kell létrehozni.
6. A védett területek neveinek esetében a köznévi tagok (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) fordítása elengedhetetlen.
Igazgatási nevek
Példák:
Kraj Severočeský (Csehország) = Észak-CsehországJihomoravský kraj (Csehország) = Dél-Morvaország Niederösterreich (Ausztria) = Alsó-AusztriaOberösterreich (Ausztria) = Felső-AusztriaBratislavský kraj (Szlovákia) = Pozsonyi körzetZakarpatszka oblaszty (Ukrajna) = Kárpátontúli területJudeţul Sălaj (Románia) = Szilágy megyeNordrhein-Westfalen (Németország) = Észak-Rajna-
VesztfáliaCataluña (Spanyolország) = KatalóniaNew South Wales (Ausztrália) = Új-Dél-Wales Équateur (Kongói Demokratikus Köztársaság) = Egyenlítői-
körzetCentral (Zambia) = Központi tartomány
Chránená krajinná oblasť Mala Fatra (Szlovákia) = Kis-Fátra Tájvédelmi körzet
Krkonošský Národní Park (Csehország) = Óriás-hegység Nemzeti Park
Víz-, jellemző földrajzi pontok- és tájnevek
1. A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is.
2. A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.) közszói tagjai a magyar nyelvben általában jól kiejthető és sok földrajzi objektum nevében – magyar fülnek – a tulajdonnévvel összeforrottan jelentkeznek. Ezek fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni.
3. Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).
4. A földrajzi nevek melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részeit, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatjuk. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok.
5. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik.
6. A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók.
7. Nem alkalmazható a magyar névalak abban az esetben, ha az idegen név – bár a fenti esetek valamelyike érvényes lenne rá – teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan, társadalmi és szakmai megosztottság nélkül élő név.
Példák:
Orlické hory (cseh) Orlice-hegységCserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő
Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegységFox Islands (angol) Róka-szigetekPorcupine River (angol) Kúszósül-folyóBay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öbölSierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai)Csilien-san (kínai)Kuznyecki-alatau (hakasz)Ulahan-bom (jakut)Kara-kum (türkmén)
Hivatalos és nem hivatalos nevekÁllamnyelvi alakjukban hivatalos nevek:TelepülésnevekKözterületek neveiKözlekedési elemekre vonatkozó nevek
Fordítható formájukban is hivatalos nevek:Igazgatási nevek
Top Related