MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI
TANSZÉK
ESZTERGAKÖZPONTOK PROGRAMOZÁSA
A GTIPROG/EC RENDSZERREL
Oktatási segédlet
GTT-111
Összeállította: Dr. Berta Miklós egyetemi docens Dr. Cser István egyetemi docens Dr. Maros Zsolt egyetemi adjunktus
Miskolc, 1994.
2
A gyakorlat célja: A forgástest jellegű alkatrészek esztergaközpontokon végzett megmunkálásának technológiai tervezésével és az NC-CNC vezérlőprogramok előállításával kapcsolatos ismeretek megszerzése. A gyakorlat során szerzett ismeretek: Az esztergaközpontokon végrehajtható esztergálási, fúrási és marási műveletek technológiai tervezésére és programozás ára szolgáló rendszer megismerése. A rendszer alkalmazási területének, technológiai szolgáltatásainak, felépítésének és működésének bemutatása. A rendszer alkalmazási és működtetési ismereteinek elsajátítása.
Bevezetés Jelen segédlet az Ipari Technológiai Centrum Automatizált Műszaki Tervezés Kft-
ben kifejlesztett az esztergaközpontokon végzett megmunkálások technológiai tervezésére és programozására szolgáló GTIPROG/EC rendszer alkalmazásához szükséges legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.
1. Számítógépi környezet A rendszer a következő minimális hardverköl1lyezetet tételezi fel: IBM - PC / AT
kompatibilis számítógép - min. 256 kbyte RAM; - billentyűzet; - színes vagy monokróm monitor; - merevlemezes tár; - floppy meghajtó.
A rendszer szoftver - igénye a következő: - PC DOS (ill. MS DOS) 2. O fölötti verzióval; - a GTIPROG/EC rendszert alkotó végrehajtó - és adatbázis fájlok, melyek a rendszer installálásakor bekerülnek a merevlemezre.
2. A rendszer felépítése és szolgáltatásai GTIPROG/EC rendszer processzor - posztprocesszor felépítésű. A processzor a
technológiai tervezés és programozás általános feladatait oldja meg, a tervezési eredmények illesztését a konkrét szerszámgép-vezérlés kombinációhoz az adott posztprocesszor végzi.
A rendszer elvi felépítése az 1. ábrán látható és az alábbi főbb részekből áll: - az alkatrészprogramokat feldolgozó processzorból; - a vezérlő programokat előállító posztprocesszorokból; - az adatbázis-kezelő funkciókat ellátó szerviz-programból.
A technológiai processzor az alábbi tervezési szinteken a következő funkciókat látja el: - Beolvasás-dekódolás
- az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése; - alfa-numerikus azonosítók átkódolása; - láncméretek illetve tűrésezett méretek feldolgozása.
- Geometriai feldolgozás
- nyers- és készkontúr előállítása;
4
ALKATRÉSZRAJZ ELŐGYÁRTMÁNY
GYÁRTÁS
GTIPROG CAD
Programozásisegédletek
Technológiai processzor
CAD file:IGESDXF
Input-dekód
ALKATRÉSZPROGRAMÖSSZEÁLLÍTÁSA Adatbáziskezelő
rendszerGeometriaifeldolgozás
Műveletelemektervezése
KözbensőeredményekMozgásciklusok
tervezése
CLDATA
Posztprocesszorok
( tűrés-,szerszám-,gép-,szöveges-,anyag-,technológiai
archiváltalkatrész-program ésNC-CNC dok.)
adatok;
Listák:-adatbázis-alkatrész-program
-NC-CNC dok.
lyukszalagkazettaRS232
NC-CNCdokumentáció
JAVÍTÁSMÓDOSÍTÁS
PROGRAMELLENŐRZÉSPRÓBAGYÁRTÁS
Adatbázis
1. ábra GTIPROG/EC rendszer elvi felépítése
- közbensőkontúr előállítása; - kontúrok grafikus megjelenítése.
- Műveletterv összeállítása
-nagyolási műveletelemekhez tartozó ráhagyási alakzatok meghatározása és grafikus megjelenítése;
- simítási-, fúrási és marási műveletelemek meghatározása; - a műveletelemek geometriai méreteinek a megmunkálási pozícióba történő transzformálása;
- álló és forgó szerszámok kiválasztása és elrendezése; - forgácsolási paraméterek meghatározása;
- Mozgásciklusok tervezése - az egyes műveletelemek mozgásciklusainak tervezése és a szerszám mozgáspályáinak grafikus megjelenítése
- a processzor - posztprocesszor közbenső adatok előállítása.
A posztprocesszorok állítják elő az adott szerszámgép-vezérlés specifikációjának megfelelően a vezérlőprogramot, számítják ki a gépi fő- és mellékidőket és kiadják a szükséges gyártási dokumentációkat. A kész NC-CNC programot a rendszer az adatbázisban tárolja és abból vihető ki a programhordozóra (lyukszalag, magnókazetta, floppy, mikroprocesszoros tár, stb.) vagy közvetlenül a szerszámgép vezérlésére. Az adatbázis-kezelő szerviz-program látja el a rendszer működéséhez szükséges információk (szerszám-, gép-, anyag-, technológiai adatok, stb.) felvitelét, karbantartását, visszakeresését és listázását.
3. A rendszer futtatása A következőkben áttekintjük a rendszer futtatásához szükséges főbb lépéseket. 3.1. Indítás
Indítás előtt be kell lépni a megfelelő alkönyvtárba a C:\ > CD \ ESZT paranccsal. Mivel a GTIPROG/EC általában a nagybetűs karaktereket ismeri, ezért indítás előtt a Caps Lock billentyűt be kell nyomni.
Ezt követően a rendszer a C: \ ESZT> ESZT utasítással indítható. Indításkor a program a következő kérdésekkel jelentkezik be: Adatbázis fájl nevek: Alkatrészprogramok........... : C: ESZT\... (pl. DEMO) Gép + szerszámadatok ....... : C: ESZT\... (pl. EPA320MC)
Az első kérdésre egy létező (vagy létrehozandó) alkatrész-adatbázis nevét kell megadnunk, melyben alkatrészprogramjaink tárolva vannak. Alkatrészprogram névként a tanulókör számát adjuk meg. A második kérdésre a gép- és
6
szerszámadatokat tartalmazó fájl nevét kell válaszolni, mely esztergaközpont esetében mindig: EPA 320 MC. Ezután a rendszer főmenüjébe jutunk. 3.2. A főmenü A rendszer főmenüje a kezdőbetű begépelésével az alábbi funkciókból való választást teszi lehetővé:
A - Adatbázis - kezelő aktivizálása; E - Esztergálási processzor futtatása; P - Posztprocesszor futtatása; D - Dokumentáció kiíratása; V - Vége.
’A’ funkció:
Ebben a funkcióban történik az alkatrészprogramok (a rendszer bemenő információja) felvitele az alkatrész adatbázisba, azok esetleges javítása, ill. kiíratása, valamint a rendszer által használt adatbázisok karbantartása. 'E' funkció:
Ezzel a funkcióval indítható el valamely alkatrészprogram "futtatása", vagyis a művelet technológiai megtervezése. A feldolgozás az alkatrész rajzszámának megadásával indul. 'P' funkció:
Az E pontban előállított tervezési eredményeket a rendszer az adott megmunkáló gép vezérléséhez illeszti, vagyis itt történik meg az NC mondatok generálása. 'D' funkció:
A P pontokban előállított gyártási dokumentáció kiírását végzi. A menüből való választás esetén a rendszer csak a menüben szereplő lehetséges válaszok valamelyikét fogadja el és a választ nem kell 'Enter'-rel zárni. 3.3. Adatbázis-kezelő
A kezdőbetű begépelésével a következő funkciókat választhatjuk: T - Törlés; J - Javítás; U - Új rekord összeállítás; L - Listázás; I - Inicializálás; E - Esztergálási processzor; V - Vége.
7
Az egyes funkciók értelmezése: - 'V' esetén visszatérünk a főmenübe. - 'E' esetén innen is meghívható az esztergálási processzor (megegyezik a
főmenü 'E' funkciójával) - 'I' esetén a rendszer újra generálja a tűrésezett méretek számításához
szükséges adatállományt (nem kell választani) 'T', 'J', 'V', és 'L' esetén újabb menü jelentkezik, melyből kiválasztandó az
adatbázis típusa, ami lehet: ALK - ALKatrészprogram; SZE - SZErszámadat; ANY - ANYagadat; GEP - GEPadat; TEC - TEChnológiai adat.
Ezek közül a rendszer futtatásához gyakorlatilag csak az ALK funkciót kell
választanunk, kivéve, ha az alkalmazott szerszámok specifikációit kívánjuk kilistázni az L, SZE választással. Egyéb funkciók:
U, ALK,- választással új alkatrészprogramot vihetünk fel az alkatrész adatbázisba,
J, ALK,- funkcióval már meglévő alkatrész programban javíthatunk, T, ALK,- funkcióval alkatrészprogramokat törölhetünk az adatbázisból, L, ALK,- tetszőleges alkatrész program listázható.
3.4. Futás közben adandó válaszok
Az adott alkatrész feldolgozása a rajzszám megadásával indul. Az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése során talált hiba(-ák) a képernyőn kerül kiíratásra. Hiba esetén az „Enter” leütésével a rendszer visszalép a főmenübe a hiba kijavítása céljából. A nyers- és készalkatrész geometriai leírásának helyességéről a kontúrok képernyőre történő kirajzolása útján győződhetünk meg. A rajz felett megjelenő kérdésre adott 'N' válasz esetén visszatér a főmenühöz. A rendszer ugyan így jár el a nagyolási ráhagyási alakzatra adott 'N' válasz esetén is. Az esztergaszerszámok sikertelen választása esetén egy hét jegyű szerszámazonosító megadásával a feldolgozás folytatható, míg „ „ (space) beütésével a feldolgozás megszakítható. A szerszámváltási helyzettel kapcsolatos figyelmeztetés bármilyen billentyű leütésével törölhető.
Abban az esetben, ha rendszer a forgácsolási paramétereket (forgácsolási sebesség, előtolás, fogásmélység), valamilyen okból kifolyólag képtelen meghatározni, úgy itt azok előírhatók.
A szerszámpályák tervezése során a ciklusművelet kérdésre I + Enter leütésével
8
az igenlő válasz érvényesíthető. A rendelkezésre álló posztprocesszor választékból a szükséges posztprocesszor a
kurzor mozgató billentyűk segítségével választható ki. A processzor által előállított dokumentáció elérését a Lista – fájl : ESZT/LST/…….DOC utasításnál adott névvel érhetjük el. HUNOR vezérlés esetében a vezérlőprogram neve 6 karakteres szó, melyben az első karakter mindig betű, a többi karakter pedig szám (pl. AI2345). SINUMERIC vezérlés esetén az alkatrészprogram száma maximum 3 karakteres szám és mindig 3-mal kezdődik (pl. 321). Kilépés a rendszerből: V (Vége) ill. , Enter -rel. 4. Alkatrészprogram
Az alkatrészfüggő tervezési alapadatokat tartalmazó alkatrészprogram (a
processzor bemenő adatai) a bemenő nyelv definíciói és szabályai szerint a munkadarab műhelyrajzáról leolvasható adatok felhasználásával állítható össze.
Az alkatrészprogramot a rendszer a rajzszám alapján tartja nyilván.
Az általános adatok megadása párbeszédes módban, míg a geometriai és a műveletelemek leírása mondat felépítésű utasításokkal történik A bemenő adatok összeállítása során a rendszer leállítása, ill. a rendszerből szabálytalan kilépés tilos.
Adatelírásból, kihagyásból eredő adatmódosítás csak a szerviz program segítségével végezhető el.
A bemenő adatokat tartalmazó alkatrészprogram a következő négy részből épül
fel: - általános adatok; - az elő-gyártmány geometriai leírása; - az alkatrész geometriai leírása; - műveletelemek definíciója.
4.1. Általános adatok Ebben a részben a következők megadása szükséges: (maximum 15 karakter hosszúságban). Programozó neve :…………………………. Dátum :…………………………. Munkadarab megnevezése :…………………(pl. agy)
rajzszáma :……………(pl. ASZ.I.1) Szerszámgép megnevezése :…………..(pl. EEN 400)
9
Vezérlőberendezés megnevezése :..(pl. HUNOR PCN 721) Általános adatok Anyagminőség : ....................... (pl. A50) Általános érdesség : ....................... (pl. 1.25) Simítási ráhagyás : ............................ (pl. 1) Koordináta transzformáció : ...... .. ................... (pl. 4)
A koordináta transzformáció értéke az elő-gyártmány és az alkatrész koordináta rendszer X tengelyeinek távolságát ill. a szélső homlokon levő ráhagyását jelenti. Ha XE = XA, akkor értéke 0.
Befogások száma :……………..(pl. 2, maximum 8) Befogási adatok Anyagállapot kódja :……………..(pl. 2 2)
Kódok értelmezése, lehetséges válaszok: 1 - hidegen húzott; 2 - melegen hengerelt, öntöttvas; 3 - normalizált, kovácsolt; 4 - lágyított, acélöntvény; 5 - nemesített, kérges acélöntvény; 6 - zárványos öntvény;
7 - egyéb. Befogás stabilitása :……………(pl. l 1)
lehetséges válaszok: 0 - labilis;
1 - merev. Szán alaphelyzete Z, X, mellső, hátsó :……………(pl. 0,0,0,0 0) Szán váltási helyzete Z, X, mellső, hátsó:……………(pl. 0,0,0,0 0)
Ha az alap és váltási helyzeteket nem kívánjuk előírni, akkor 0 értékek adandók, és ekkor a futás során a rendszer határozza meg ezen helyzetek helyes értékeit.
Bázisfelület befogásaként :…………….(pl. E15 A85) Ebben a válaszban az elő-gyártmány ill. az alkatrész ütköztetési felületének mondatsorszámát kell megadni. Különleges utasítások :…..(pl. nincs előírás vagy valamilyen szöveg)
A programozó szöveges utasításai a gépkezelő számára, pl.: PUHAPOFA MÉRETE: D 82* 16 MM.
4.2. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírása
10
Az elő-gyártmány és az alkatrész tengelymetszeti kontúrját kell leírni, egy
megfelelően megválasztott XE - Z; XA - Z koordináta rendszerben. A geometriai leírásnak tartalmaznia kell:
- a geometriai vagy technológiai szempontból önálló építőelemek (pl. hengeres palástfelület, homlokfelület, beszúrás stb.) geometriai definícióit, - az előbbi építőelemek topológiáját (egymáshoz viszonyított helyzetét) a kontúrleírási szabályoknak megfelelően.
A geometriai definíciók mondatfelépítésének általános formája:
{; módosító } [; módosító ] Azonosító = Főszó {; módosító paraméter} [; módosító paraméter ] {; azonosító } [; azonosító ]
ahol: {} - az egymás feletti változatokból csak egy adható meg; [ ] - az egymás feletti változatokból megadható egy vagy több tetszőleges sorrendben.
Az azonosító betűből (E vagy A ) és egy utána írt n sorszámból áll, vagyis En vagy An alakú, ahol 1<= n <= 165 Az azonosítók betűjelentése:
E – elő-gyártmány (pl. E5, E30) A - alkatrész (pl. A5, A125)
A geometriai elemek három nagyobb csoportba sorolhatók: • Főelemek, amelyek alapvetően meghatározzák a geometriai konfigurációt:
D - hengeres palástfelület; H - homlokfelület; K - kúpfelület; R - tóruszfelület.
• Átmeneti elemek, amelyek két főelem között helyezkednek el: E - leélezés; R - lekerekítés.
• Mellékelemek, amelyek valamely fő elemre ültethetők: A - alászúrás; BH - beszúrás hosszirányban; BK - beszúrás keresztirányban; MEM- metrikus menet; MEW- Whitworth menet; MET- trapézmenet; MES- speciális menet;
11
FUR- nem a forgástengelybe eső furat; SIK- sík, sokszög; HOR- horony.
A geometriai elemek megadását a 2-12. ábrák szemléltetik. Az ábrák nemcsak
konkrét példákat mutatnak, hanem az általános formátumú definíciókat is tartalmazzák. Ezekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg:
• Az aláhúzott karakterek (pl. d, z, ra, stb.) az előttük szereplő (NAGY betűs) szótári szavakhoz tartozó konkrét számértékeket jelentik.
• A kapcsos zárójelben egymás alá írt kifejezések közül egynek (és csak egynek) a megadása kötelező.
• A szögletes zárójelben egymás után írt kifejezések bálmelyike elmaradhat, megadásuk nem kötelező.
• Az ábrákból látható, hogy megadható az egyes felületekre külön RA - átlagos felületi érdesség; SR - simítási ráhagyás. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírásakor az alábbi szabályokat kell betartani:
• Az elő-gyártmányt egy XE - Z, az alkatrészt egy XA - Z koordináta rendszerben kell leírni (elhelyezni) úgy, hogy az XE ill. XA tengelyek az elő-gyártmány ill. az alkatrész baloldali homlokfelületére essenek,
• A leírást a Z = O koordinátájú felületekről kell kezdeni a kontúr mentén az XE Z ill. XA Z körüljárási iránynak megfelelően (ld. 14. ábra),
• A leírásnak "záródnia" kell, azaz vissza kell jutni a kontúron a kiinduló felülethez, ha ez nem lehetséges, mert az alkatrész nem furatos (tömör), akkor egy 0 átmérőjű fiktív záró-felület megadása szükséges (15. ábra),
• A nem megmunkálandó felületeken RA 100 érdesség előírása kötelező, • Az elő-gyártmányon csak D, H, K, R felületek lehetnek, • A leírásnak meghatározott sorrendje van a következők szerint (ld. 16. ábra):
o az i. főelem; o az i. főelemre "ültetett" mellékelemek (beszúrás, menet, stb.) tetszőleges
sorrendben; o az i+ l. főelem előtti átmeneti elem (leélezés vagy lekerekítés); o i + l. főelem.
4.3. Megmunkálási utasítások
A GTIPROG/EC rendszerben a műveletelemeket és azok sorrendjét a felhasználónak kell megadnia. Ezek leírása a geometriai definiálásnál használt mondatokhoz hasonló mondatokkal történik. A megmunkálási módok végrehajtásának sorrendje megegyezik a megmunkálási utasítások megadásának
12
sorrendjével. A megmunkálási utasítások általános felépítése a következő: Mn = {Megmunkálási kód} [; Technológiai jellemzők] [;Megmunkálási hely vagy útvonal]
ahol: M: a megmunkálási utasítás azonosítója n : a megmunkálási utasítás sorszáma
A {megmunkálási módok} a következők lehetnek: (csak a leggyakrabban
használt módokat soroljuk fel, a továbbiak az [1] irodalomból kereshetők ki ): FUR - fúrás; FFUR- felfúrás; KSUL- kúpos süllyesztés; HSUL- homloksüllyesztés; DOR - dörzsárazás; MFUR- menetfúrás; NH - nagyoló hosszesztergálás; NK - nagyoló keresztesztergálás; SH - simító hosszesztergálás; SK - simító keresztesztergálás; BH - normál beszúrás hosszirányban; BK - normál beszúrás keresztirányban; HOR - horonymarás. A [Technológiai jellemzők] megadása nem kötelező, legtöbbször csak
menetmegmunkálás leírásánál használható a TIBK kód és azt követő 3 számjegy (pl. 111) megadása, mely számjegyek a tisztító fogások számát, a forgási irányt, és a bekezdések számát jelölik.
A [Megmunkálási hely vagy útvonal] azon felület elemek alkatrész azonosítójának (An) megadását jelentik, melyeket az adott műveletelemeknél megmunkálni kívánunk (ld. 13. ábrát).
Pl.: Nagyoló keresztesztergálás az A50 jelű homlokfelületen:
M5=NK;A50
Nagyoló hosszesztergálás a külső palástfelületen az A45 felül ettől az A25 felületig.
M25 = NH;A45;A25 Az A60 jelű métermenet esztergálása
13
M40 = MEM;TIBK111; A60
Miután megtörtént az alkatrészprogram leírása (általános adatok, geometriai
leírás, megmunkálási utasítások), az adatbázis kezelőből kilépve megtörténhet a főmenüből az Esztergálási processzor majd a Posztprocesszor futtatása, melynek eredményeként előáll a művelet elvégzéséhez szükséges teljes dokumentáció, melyet a főmenüből a „dokumentáció készítés” funkcióval többször is kilistázhatunk.
5. A rendszer futtatási eredményei A rendszer működésének könnyebb megértése érdekében a rendszer futtatási eredményeit két példa alapján mutatjuk be:
-a MENETES AGY (17. ábra) az NC-CNC esztergagépek programozására, -a FEDÉL (22. ábra) a CNC esztergaközpontok programozására.
A gyártási dokumentáció az alábbi anyagokat tartalmazza:
• A legyártandó kész alkatrész és az ehhez szükséges elő-gyártmány rajza. • Alkatrészprogram adatai (18., 23. ábra):
o általános adatok, o elő-gyártmány geometriai leírása, o alkatrész geometriai leírása, o műveletelemek sorrendje és leírása.
• Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr megjelenítése (19., 24. ábra), • Gyártási dokumentáció (20., 25. ábra), • Szerszámpályák megjelenítése (21., 26. ábra).
IRODALOM 1. Berta M. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/E Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve 1. GTI 1986. 2. Dr. Nagy Sándor: A GTIPROG/E rendszer geometriai definíciói, Laboratóriumi útmutató, Miskolc,
1989. 3.Voloncs György:
GTIPROG/EC Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve IV. A rendszer használata. III. 1988.
4. Maros Zsolt: NC/CNC esztergálási műveletek automatizált tervezése a GTIPROG/E rendszerrel, Oktatási segédlet, Miskolc, 1992
5. Berta M. -Cser I. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/EC bemenő nyelv, Felhasználói kézikönyv, Bp., ITC AMT Kft, 1990
14
Elő-gyártmány és alkatrész geometriai leírása:
[ ]
;RAra;SRsr;NRnr ;ZN;NKRnkr ;ZK
AN D;Dd ;SZ;SKRskr ;XN;FKRfkr ;XK;ALLall ;ER;ALLHallh;ALLJallj
°= α
EX
A70 φd
Z
ra
X A
A55 A50E20
A45
2. ábra Hengeres palástfelület definiálása (D)
E20=D;D80 A50=D;D90J7;RA1.25 A70=D;D60;SZ0
[ ]
;RAra ;ZN;SRsr ;ZK
AN H;Zz ;SZ. .. .. .
°= α
EX
z ra
Z
A35
A45 A40XA
A20
E25
3. ábra Homlokfelület definiálása (H)
E15=H;Z40 A20=H;Z80;SZ90 A40=H;Z80-16H12-20;SR.15
15
;RAra ; ZN;SRsr ; ZK
AN K;Zz;Dd;ZVzv;DVdv . .. .. .
° =
;RAra ; ZN;SRsr ; ZK
AN K;Zz;Dd;SZ . .. .. .
° = α
ra E35
A65A70
A75
zv
z
ddv φφ
A70
dφ
A75
z
E35ra
A65
α
Z
a) b)
Z
XX E A X AE X
4. ábra Kúpfelület definiálása (K)
E35=K;Z40;D40;SZ-150 (4b. ábra) A70=K;Z70;D70;ZV40;DV45 (4a. ábra)
α - a fél-kúpszög előjeles értékének értelmezése a 5. ábra szerint
−α
−α
−α+α
+α+α Z
Z
Z
Z
Z
XAEX Z
Z
5. ábra Fél-kúpszög előjelének értelmezése
16
0
; ZN;RDrd
AN R;Rr ;RZrz ; ZK;RXrx
= M
A15 A18ZN
A25
XN
rz -r
rx rdφ
+r
Z
XAEX
6. ábra Metszőkör és lekerekítés definiálása (R)
A15=D;D120;ZN A18=R;R-20;RZ40;RD110;XN A20=H;Z55 A25=R;R5
0 ;SZAN E;ELel
;RAraα
=
XEX
−α
eA A25
A35A30 A40
A45
ex45°
Z
7. ábra Él-letörés definiálása (E)
A25=E;EL1 A40=E;EL5;SZ-60;RA10
17
ref.pont
°
Z
z
zA30
A40
A25
nz
b
md
φA45
X
elx45
A
A50
zvX
elx45
A
A22
A30A45
A20
mz
A48
A50 d d dv
ref.pont
ref.pont
b
b
°
m
Z
8. ábra Beszúrások definiálása:
a) beszúrás keresztirányban (BK) An=BK;Zz;
m
md
MMD ; Bb [;SRsr] [;ELel]
b) beszúrás hosszirányban (BH) An=BH;Dd;
m
mz
MMZ ; Bb [;SRsr] [;ELel]
A30=BK;Z40-6H12;MD95.6;B6H12;EL1 A50=BK;Z74;M3;ZV78
A22=BH;D180;MZ30(0.35-0);B6H12 A48=BH;D120;M4;DV110;EL0.5
0 ; ZzAN A;Mm; Bb; ;SZ
;Dd
= α
XA
A72
A70
Z
α α
m
m
A45
A50A55
A60
b
b
A48
A65
b
m A68
A58
z
9. ábra Alászúrás típusai és definiálása (A)
A48=A;M2(+0.2-0.1);B3 A68=A;M2;B3;SZ40 A72=A;M1;B2;Z80;SZ40
18
0
MEMAN MEW ;Ss;Ll
MET
=
0AN MES;Ss; Ll; Mm;SZB b;SZJ j= α α
X
l
A
A35
A30 A40
Z
A38
A25
ref. pont
s
αbjα
m
10. ábra Menetek típusai és definiálása (MEM, MEW, MET, MES)
A35=MEM;S2;L30 A50=MES;S3;M2;L30;SZJ25;SZB25
[ ] [ ]iszr
xr
dr
zr
1s
sz
ed
rm
ra
f
el
eld
md
sra
sf
sel
sed
smsdo SZOR;SZR
XR;DR;ZR;
L;S; MEW;MEM;
SZEDRMRAFENESZEL;
ELD;
M ;D;
SRA;SFEN;SESZ;SEL;SED;
SM;SD;FURAN
=
β
α
Z
zr
sedsd
5045
sm sra el
ra
l m
90−α
90−β
φφ
A A
A60
m
m
dr
A55
A65
A70
de
φ
φ
xr
ref.pont
sz
zrXA
11. ábra Fúrási műveletelemek megadása (FUR)
A50=FUR;SD14;SM4;SFEN90;D8;M16; MEM;S1.25;L8;ZR42;SZR30;SZOR6
19
[ ]
[ ]i
szr
radr
xr
zr
szv
l
dl
d
dl
dl
md
m
r
b
bo SZOR
SZR;RA;ZARV;ZARE;ZART;
DR;XR;
ZR;
SZV;L;
K;
D;LR[;;DI;;
D;LH;;D;LF;;
MD;M;
SUGRPR;;BVPR;;BUPR;;
HORAN
=
ref.pontF H I
B=D B<>D(ujjmaró) (tárcsamaró)
φ
l l
D
z
X
z
m
ref.pont
RB
drl
φ
z
Xm K
B=Dl
dr
ref.pontszr
B
φ
szv
A
A A
X
12. ábra Marási műveletelemek megadása
A25=HOR;UPR;B8;M3;F;L16;ZR48;ZART;SZR90
20
XA
30 4035
4525
2015105
115
20
60 50 5570757880
8595100105110
90
30
5
10
2565
40
φ75
M20=NH; A35; A25
15M5=NK; PV; D122 ; A45
M50=BK; A60M15=NH; A50; A45
M10=NK; A65
M25=NH; A75; A115
M45=SH; A70; A115
Z
13. ábra Megmunkálási utasítások leírása
E20
E15
E10
E5 A5
A10
A40
E30
A30
A35
E25
E 5=H;...E10=D;...E15=K;...
.
.
.A 5=H;...A10=D;...A15=K;...
.
.
.
A15
X XAE
Z
AXX ...
E20=D;...E25=H;...E30=D; D0
.
.
.A45=D;...A50=H;...A55=D;D0Z
E20
E25
A55
A45
A50
E30
E
14.ábra Kontúrleírások körbejárási 15. ábra Tömör alkatrészek kontúrleírása iránya
A15=K;… A20=R;R0.8 A25=D;D100 A30=MEM;S2;L24 A35=BK;Z125;MD95;B5 A40=E;EL3 A45=H;Z125+5+27+3 A50=D;D0
16. ábra Geometriai elemek megadási sorrendje
1. melléklet
21
Futtatási példa
NC-CNC esztergagépek programozására
17. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza
22
18. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)
23
19. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr
24
20. ábra Gyártási dokumentáció
25
21. ábra Szerszámpályák megjelenítése
2. melléklet
26
Futtatási példa
CNC esztergaközpont programozására
22. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza
27
23. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)
28
24. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr
29
25. ábra Gyártási dokumentáció
30
26 ábra Szerszámpályák megjelenítése
Top Related