ermészet Vilá 5.06(S
í RMESZETTLDOMANYI KÖZLÖNY • 2005 . MÁJUS ARA: 4^
EINSTEIN UTÁN ^^^m " ELEKTRONIKUS KÖNYVTARAK LÁVADÓMOK MOKKÁIDON ^^^^ • KÖBE ZÁRT KULTÚRA A HUBBLE-ÜRTÁVCSÖ 15 ÉVE • A NEMEK HARCA A XIV. TERMÉSZET-TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZATUNK ÍRÁSAI
DIGITÁLIS UNIVERZUM
DRÓTOS LASZLO-MOLDOVAN ISTVÁN
Elektronikus könyvtárak a cyberspace-ben'
Ha szétnézünk a szinte fénysebességgel táguló internetgalaxisban -mondjuk a Google^ nevű „távcső
vel" - valamilyen szak- vagy szépirodalmat keresve, akkor a találati listák első néhány oldalát végiglapozva megfigyelhetjük, hogy milyen gyakran tűnnek fel mindig ugyanazok a címek, milyen sokszor vezetnek ugyanoda a hivatkozások. A weboldalak milliárdjai között az ilyen, mindenhonnan jól látszó, „legfényesebb" objektumok többnyire hatalmas tudományos és kulturális szolgáltatóközpontok, melyek között egyre több az elektronikus könyvtár. Ezek nagy „gravitációs erejükkel" nemcsak a hálózaton keresgélőket vonzzák, hanem a Deep Weben-* levő „sötét anyag" egy részét is összegyűjtik és láthatóvá teszik.
Az internet kétségkívül fantasztikus információforrás, és több előnye van például a hagyományos könyvtárakhoz képest: nincs záróra, se várakozási idő, és a kölcsönzött könyveket sem kell visszavinni. Ráadásul a hasonló témájú dokumentumok egymáshoz vannak kapcsolva: ha egyre valahogy rábukkantunk, akkor a hivatkozásokat követve rendszerint szinte végtelen számú továbbit találhatunk. Aki azonban nemcsak szórakozásra és felületes tájékozódásra akarja használni az internetet, hanem tanulni, tanítani, kutatni vagy művelődni akar a segítségével, előbb-utóbb szembesül a rendszer hátrányaival is: arányaiban elég kevés az igazán értékes és részletekbe menő tartalom (különösen magyarul); leggyorsabban az áltudomány és a dilettáns irodalom burjánzik rajta; a dokumentumok gyakran töredékesek, hibásak vagy egyszerűen csak „csúnyák": nehezen olvashatók, nehezen nyomtathatók; és sokszor még a legfontosabb információforrások is eltűnnek egyik napról a másikra, ami nemcsak bosszantó.
' A magyarra többnyire „kibertcr"-kcnt fordított kifejezésben ott rejlik a világűrt is jelentő „space" szó, így a számítógepek és a távközlési eszközök alkotta hálózatot új, mesterséges „világegyetemnek" is tekinthetjük. ^ A google.com az internet legnagyobb, legismertebb keresőrendszere, jelenleg 8 milliárd weblapot tud átnézni tizedmásodpercek alatt. ^ Becslések szerint ÍIZ interneten több száz,szor any-nyi nyilvános dokumentum és adat érhető el, mint amennyit a keresőgépek - és így az átlagos internelhasználók - látnak. Többségük adatbázisokban, illetve elszigetelt vagy alig látogatott honlapokon lapul, vagy pedig a számítógépek számára értelmezhetetlen formátumokban van (pl. védett vagy kódolt PDF-fájlok, flash-animációs oldalak).
EímjííJ [(ttp "epd íszf tiulTímV/g<tN rfűL3(X^pbtnii?idvOO'' _J C ^ ' ! H e «-. o- r\
SZERZŐI JOGOK
KAT.'\1.ÓGUS-CÉDUL.'V
EPA KATALÖGUS
Természe t Világa Természettudouiáuyi Közlöny
Biológia áttalőbon; Fizika általában; Természeti földrajz; Földtudotnáriyak általában
(bioiógio; fizika; fizikai és kémiai tudományok; kémia: természettudomány)
IMPRESSZUM FOLY.flM. TOS ISMERTETŐ
1997
sooa
1998 2003
1999
S004
J
s<
„„.„.i,.r.
» - , - * ,
A Természet Világa az elektronikus periodikák adatbázisában
hanem hosszabb távon lehetetlenné teszi a rájuk való hivatkozást.
A fenti problémákon tudnak segíteni az elektronikus könyvtárak, melyek ugyanolyan gyűjtő-, rendszerező-, szolgáltató- és tájékoztatószerepet töltenek be a digitális dokumentumok világában, mint ahogy ezt a „való világ"-beli megfelelőik teszik a papíralapú kiadványok esetében. Lényegesebb eltérés leginkább csak abban van, hogy az e-könyvtárak sok esetben maguk állítják elő - digitalizálással - a gyűjteményük egyes darabjait, vagy legalábbis bizonyos szerkesztői, kiadói feladatokat is felvállalnak, hogy a különböző forrásokból érkező „digitális kéziratokból" szolgáltatásra alkalmas „elektronikus kiadá.sokat" állítsanak elő.
Amerikai felmérések'* azt mutatják, hogy mind a diákok, mind pedig az oktatók és a tudományos kutatással foglalkozók is kezdik egyenrangú módon és egyenlő arányban használni a hagyományos és a számítógépes információforrásokat, s ezzel párhuzamosan megnő az utóbbiak
megbízhatósága és könnjná használhatósága iránti igény. Vagyis olyan új kereslet jelentkezik - most már Magyarországon is -, melyet leginkább a hálózatokon egyre több helyen szerveződő elektronikus könyvtárak elégíthetnek ki - vagy még inkább ezeknek az elektronikus könyvtáraknak a közös szabványokon és együttműködéseken alapuló hálózata...
Az alábbiakban a Magyar Elektronikus Könyvtár példáján mutatjuk be, hogyan működnek és várhatóan milyenek lesznek ezek a „gravitációs központok" a digitális univerzumban.
A MEK nem sokkal a magyar internet „ősrobbanása" után keletkezett, 1994-ben kezdtek el kialakulni a szegedi és miskolci egyetemek, valamint a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem szerverein a gyűjteménynek azok a csírái, melyekből egy évvel később az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program'' segítségének köszönhetően megindult az első központi szolgáltatás a mek.iif.hu címen. A fejlesztés 1999-ben új lendületet kapott, amikor létrejött egy közhasznú egyesület'', vala-
•* Lá,sd például: Dimensions and Use of the Scho-larly Information Environment www.clir.org/pubs/ reports/publ 10/eontents.html
-' www.iif.hu '' mck.oszk.hu/egyesulcl
Természettudományi Közlöny 136. évf. 5. füzet 217
DIGITÁLIS UNIVERZUM
-m'-^mr. & m j ^ 1 hítp //fi*k otA tx;'lJ20IX)/0:í37U
SZERZŐI ÍOGOK
KATALÓGUSCÉDULA
KERESÉS A MEK-BEN
KÖNYVKERESÉS
V.
Lambrecht Kálmán Az ösvilági élet
Biológia f Gtológia/Ősténytan (evolúció, paíeontológusoii)
"AgoílandiidS3talcfilííréíígtAtn,atííff>Mvtt^domilomrtítgikÍMnheiBbna3 haljbunák ktrUiítlc nafvMpa. EtákrSI sióbfa mtg jraff tmlíktitiiliilc thS úítörS
kuíatóikról, iotóaíistn mari hgeiíS gfi^fSík mm szakirtS esil^bíiv^_filr:__ho»^m íp* <l*rik •• ímiólfihmstír ii,SfsUí to-mV« vO ctOULA | CÍMKes | HUNMARC | USMARC | XHI. |
FÜLSZÖVEG
MEGTEKINIHETO VERZT HTML Word
M16bbyU RTF
UTlglibyu HDF
ZIP-PEL CSOMAGOLT VERI HTML llltkttyt*
W o i d RTF PDF 43TlM>yW
CÉDULA R3RMATUM
INFORMÁCIÓ 2004-09-03
i4flffHBi USl: lit*://i«ek<stkJiiiA)20aa/IU:
IIRN; ]ittp:/^n.untJtu/N2L?unt:abn;^
MtK-01D»
irB(vU9lálM'. MtawHi/
Betekintés az elektronikus katalógusba
mint egy önálló osztály az Országos Széchényi Könyvtáron' belül a munka támogatása és koordinálása céljából. Néhány éve már a mek.oszk.hu^ címen működik a MEK második, továbbfejlesztett verziója, itt most mintegy 2500 katalogizált dokumentum van, ezek összességében több tízezer művet tartalmaznak. A könyvtár jelenleg már napi 15-20 ezer látogatót fogad virtuális falai között, a világ minden tájáról.
A gyűjtőköre kiterjed minden magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumra, mely tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható. Napi 3-4 új könyvből álló gyarapodása csak kis részben származik saját digitalizálásból, többségében a kiadóktól vagy a szerzőktől kapott, illetve az internetről átvett, vagy mások által számítógépre vitt dokumentumokat gyűjt. Az állománynak mintegy fele a szépirodalom, a többi különböző szakterületek publikációi, illetve nagyméretű kézikönyvek. Utóbbi csoportban találjuk például a XIX. század végén kiadott 16 kötetes Pallas lexikont'^, a Magyar életrajzi lexikont^^, vagy a közelmúlt történelmét és tudománytörténetét, valamint hazánk természeti és gazdasági földrajzát bemutató ötrészes Magyarország a XX. században^^ c. kiadványt. A természettudományi „polcon" pedig többek között ott van a Magyarország barlangjai^^.
' www.oszk.hu " Az angol nyelvű felület elérhelő a www.elib.hu címről is. Van továbbá egy másolat a most már hazánkban is terjedő új, IPv6 szabványú hálózaton is: mekipv6.niif.hu "* mek.oszk.hu/IXKKW/OüüöO '" mek.oszk.hu/Üü3(K)/00355 " mek.oszk.hu/()2100/ü2185 '2 mek.oszk.hu/0ü5()0/00575
218
Hermán Ottó és Chernél István hazánk madárvilágát bemutató két könyve'-^. Korabeli dokumentumokat tartalmaz a csak elektronikusan kiadott Eötvös Loránd munkái és méltatása^'^ c. összeállítás és a Természettudományi Közlöny, illetve a Természet Világa régi évfolyamaiból is válogató Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok^^ címet viselő virtuális kiállítás.
Az elektronikus könyvtárnak külön folyóirat-olvasóterme is van: az epa.oszk.hu szerveren található Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis nyilvántartja a magyar interneten megjelenő hírportálokat, napi- és hetilapokat, magazinokat és tudományos folyóiratokat, és ahol erre engedélyt kap, fizikailag is archiválja őket a szolgáltató gépén, hogy hosszabb távon is garantálni lehessen ezek elérhetőségét, hivatkozhatóságát. Az olyan klasszikus kulturális folyóiratok mellett, mint amilyen a Nyugat^^, a gyűjteményben szaklapok is találhatók: többek közt például a Fizikai Szemle^^ és az Ökotáp^ korábbi évfolyamai is.
A digitális könyveket és folyóiratokat az emberek másként olvassák és más célokra is használják, mint a nyomtatottakat. Ezért a MEK könyvtárosai - ahol ez egyszerűen megoldható - egységesítik a dokumentumok kódolását a gyűjtemény teljes szövegének kereshetősége érdekében, képernyőn is jól olvasható külalakot állítanak be, és olyan alternatív formátu-
" mek.oszk.hu/00600/ü0604 '•* mek.oszk.hu/02000/02ü54 " mek.iif.hu/kiallit/tudtor "> epa.o.szk.hu/00(K)0/00022 " epa.oszk.hu/0()300/00342 i*' epa.oszk.hu/0()(X)0/00005
mokra konvertálják a könyveket, melyek ideálisak a különböző felhasználási formákhoz: online böngészés, e-book-készü-lékeken való olvasás, keresés, idézetkimá-solás, nyomtatás, felolvastatás a számítógéppel stb. Utóbbi, vagyis a látássérültek és egyéb fogyatékkal élők kiszolgálása különösen fontos feladat, nekik egy külön, vakon vagy egér nélkül is könnyen használható kezelőfelület áll rendelkezésre a vmek.oszk.hu címen, s a Világhalló''' szolgáltatás segítségével a könyvek nagy része meg is hallgatható. A gépi felolvasás mellett 2004 végén megkezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által digitalizált, emberek által felolvasott hangoskönyvek gyűjtése is a MEK-ben.
A dokumentumok elektronikus kiadvánnyá, lehetőleg minél több célra alkalmas kiadvánnyá való alakítása mellett a könyvtárosok még egy fontos feladatot elvégeznek: ellátják metaadatokka\ a könyveket és folyóiratokat. A bibliográfiai információk hiánya az egyik legnagyobb gond a jelenlegi interneten, ez az oka annak, hogy olyan nehéz például téma vagy szerző szerint keresni a weben, hiszen a teljes szövegű keresőkbe beírt szavak az oldalakon belül bárhol, bármilyen összefüggésben előfordulhatnak, így hiába érkezik tizedmásodpercek alatt a találati lista, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a fontos weblapok többségét felkutattuk, többórás keresgélésre és válogatásra kell vállalkoznunk. A könyvtárakban ezt a kérdést sokkal elegánsabban oldják meg: a katalogizálással foglalkozó szakemberek részletesen leírják a műveket minden lényeges szempont szerint, így azonnal és pontosan megválaszolható egy olyan kérdés, hogy „vannak-e angolra fordított Arany János-balladák a gyűjteményben?", vagy „a XVI. században milyen művek íródtak a magyarországi bányászatról?" Ugyanezt, a hagyományos könyvtárakban jól bevált megoldást használják például a WebKat.hu^" adatbázisnál is, ahol már több mint 200 ezer magyar online dokumentumot láttak el ilyen bibliográfiai adatokkal. A MEK és az EPA esetében saját leírás készül minden archivált tételről, közel százféle adatmező segítségével. Ezek a kiadványok „elektronikus borítólapján" a KATALÓGUSCÉDULA feliratra kattintva tekinthetők meg különböző, emberek és gépek által olvasható formátumokban, de a fontosabbak a borítólapok - a böngésző Nézet/Forrás menüpontjával megnézhető - fejlécébe is belekerülnek, illetve hozzá vannak csomagolva a dokumentumok letöltésre szánt változataihoz is. A metaada-toknak köszönhetően az elektronikus könyvek nemcsak a MEK saját kataló-
'^ www.vilaghallo.hu ^^ www.webkat.hu
Természet Világa 2005. május
DIGITÁLIS UNIVERZUM
gusában^' kereshetők vissza, hanem több nagy hazai könyves és könyvtári adatbázisban is; s a nemzetközi Dublin Core szabványra alapozott OAI rendszerekkel^^ is lekérdezhető a gyűjtemény, így például a digitális kultúra nyilvántartását végző Nemzeti Digitális Adattárból ^ és az NKÖM tavaly elindított Kultura.hu '* portáljáról is. Ezek a metaadatgyűjtő rendszerek természetesen akkor lesznek igazán hasznosak, ha minél több online dokumentumot ellátnak ilyen kísérő információkkal a szolgáltatóik. Ennek megkönnyítésére készítette el a MEK Egyesület tavaly az eleMEK^ nevű, ingyenes e-könyvtári rendszerét, mellyel bárki katalogizálhatja a saját gyűjteményét.
A könyvtáraknak egy további fontos szervezeti egysége a tájékoztató szolgálat. Ilyet a legtöbb elektronikus könyvtár is biztosít: legalább egy e-mail címet megadnak, ahol az eredmény nélkül keresgélő látogató segítséget kérhet. Ez a MEK esetében az [email protected] postafiók, de nehezebb kérdések megválaszolására egy önálló, mintegy 150 szakemberből álló „tájékoztató főosztály" is rendelkezésre áll. A korábban MIT-HOL, jelenleg LIBINFO '' néven futó szolgáltatástól bármilyen információ- vagy szakirodalomkeresés kérhető, a válaszok elektronikus levélben érkeznek néhány órán, vagy -legrosszabb esetben - 1-2 napon belül. A természetesen szintén ingyenes szolgáltatás egyre népszerűbb, elsősorban a diákok körében, akik szakdolgozathoz és egyéb iskolai feladatokhoz kérnek segítséget az „internet-könyvtárostól".
A MEK és az EPA mellett van még néhány nagy dokumentumgyűjtemény a magyar hálózaton, ezekről a konyvtar.lap.hu, illetve az e-konyvtar.Iap.hu oldalon tájékozódhatunk. A legfontosabb a Neumann János Digitális Könyvtár Bibliotheca Hungarica Internetiana^' c. gyűjteménye, ahol a szépirodalmi és humán szakirodalmi művek mellett az utóbbi időben egyre több természettudományos munka is megjelenik, például az élettudományok és a földtudományok területéről. Ugyancsak a Neumann-ház üzemelteti most már a legnevesebb kortárs írók és költők életművét feldolgozó Digitális Irodalmi Akadémia^ szolgáltatást, ami egy világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás a jellegét és a megvalósítását tekintve. Kisebb digitális dokumentumgyűjteményeket számos könyvtár és egyéb intézmény honlapján találunk, melyek többnyire valamilyen témára vagy dokumentumtípus-
^' mek.oszk.hu/katalog/ ^ Open Archives Initiative: www.openarchives.org ^ www.nda.hu ^* www.kuhura.hu ^ elemek.oszk.hu ^^ libinfo.oszk.hu ^'www.bhi.hu ^ www.irodalmiakademia.hu
Kedves Olvasóink!
A fizika évének jegyében bővítettük a Természet Világa elektronikus változatát (http://www.ter-meszetvilaga.hu). Számos korábbi fizikai, fizikatörténeti cikkünk került ki a világhálóra, s az 1991-2004-es időszak szinte minden „szkeptikus cikke" hozzáférhetővé vált. Összegyűjtöttük a „Káosz természete" sorozatunk eddigi darabjait és az utóbbi tíz évben fizikai Nobel-düjal jutalmazott eredmények ismertetéseit A gyűjteményt legközelebb természetvédelmi cikkeink és úti beszámolóink válogatásával, archív fotókkal és videofelvételekkel egészítjük ki.
•* • ő 3 ü ' ö " " * jiFMWw a ~ * J , í i - 5i a • jd J"
T c r m é » I Wt V I t . 4 g • TKRMÍiSZ -l nXJtaÁtíVíKeSlliONV * ^MjkPlTVA Hk.')
A X(V. TMméwalTudamány OlétE^áfyiiw dqoyiiWMl
Vitagal«< • fiiiha év« alkalmáhAI
í^^ )Mly4iivtlá(vid.c(U(i4it<icUnttii6vMl*Ii«.ho0ct.l:t*i)tlkaiunk . ?M, cUnHBÍil4rMzűktii(c:te?I*-i*.
ValM>«nn«vralUtlcM«utftotJttUlit.l«XIX <>tXX n i u d foidulötfn Rd^dul t ludontn^ot gaido&MU*-rt^iéujMm*hnM.* a
ra specializálódtak. A legtöbb esetben az elektronikus könyvtárak fentiekben felsorolt jellemzői hiányoznak ezeknél, de egy részük remélhetőleg kiindulópontját, magját jelenti egy-egy jövőbeli komolyabb „égitestnek" a formálódó magyar információs galaxisban.
A teljes világhálót tekintve a következő nagy szupernóva-robbanás mindenesetre a már említett Google-tól várható, amely 2004 végén bejelentette, hogy több amerikai könyvtár gyűjteményének nagy részét, összességében mintegy 15 millió kötetet digitalizál, tesz kereshetővé és részben letölthetővé az interneten^', alaposan feladva ezzel a leckét a nemzeti digitalizálási programokért felelős döntéshozóknak, többek közt Magyarországon is. Az Országos Széchényi Könyvtár által indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Program-"', az eddigi legnagyobb szabású, hasonló jellegű hazai vállalkozás egyéves működés után egyelőre szünetel támogatás hiányában, pedig ez „csak" ezres nagyságrendben célozta meg a legfontosabb magyar vonatkozású alapművek digitalizálását. A jó minőségű elektronikus könyvek és folyóiratok előállítása igen költséges munka, igaz, hogy utána sokszorosan hasznosul, hiszen nincsenek terjesztési költségek és egyetlen példány elég az egész világnak. A szakmai követelményrendszer kidolgozásában és az egyes digitalizálási projektek közötti koordinációban fontos szerepe van az európai uniós tagállamok minisztériumai közötti együttműködésnek, melynek Minerva Plus^'
nevű jelenlegi szakaszába Magyarország is bekapcsolódott. A feladat - a sok száz éves európai kultúra és tudomány írott emlékeinek átmentése, illetve a nyomtatottnál is gyorsabban szaporodó, eleve számítógépen keletkező művek összegyűjtése és archiválása - olyan nagy, hogy csak széles körű összefogással valósítható meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár ennek a felismerésnek az alapján törekszik együttműködési kapcsolatok kiépítésére minél több intézménnyel, és ösztönzi helyi digitalizáló műhelyek és e-könyvtárak kialakítását a határon túli magyarlakta területeken is. A szolgáltatás biztonsága és a gyűjtés kiterjesztése érdekében a MEK már 3 határon túli „tükörszervert" üzemeltet (Szlovákia^^, Erdély -*, Vajdaság^''), amelyeken az elektronikus könyvtár teljes másolata megtalálható. A gépeket üzemeltető magyar szervezetek egyben aktív partnereink is az ott készülő dokumentumok összegyűjtésében. A legfrissebb eredmény ezen a téren az OSZK és az Erdélyi Múzeum-Egyesület-^^ között 2(X)5 februárjában aláírt szerződés Erdély tudományos és kulturális örökségének digitalizálásáról és online kutathatóvá tételéről.
Az elektronikus könyvtárak és a bennük dolgozó könyvtárosok tehát „rendet", „életet" és „intelligenciát" visznek az interneten kialakult „őskáoszba", megteremtve ezzel a közeljövő tudásalapú társadalmának létfeltételeit; gyors és egyszerű hozzáférést biztosítva a raktárak vagy éppen a webszerverek mélyére zárt emberi gondolatokhoz. [ej
2'mek.oszk.hu/html/irattar/sajto/2005/050104.htm •™ mek.oszk.hu/hungalap/ •" mek.oszk.hu/minerva/
•^ www.mek.sk -" www.mek.ro ^ mek.tlkk.org '^ www.eme.ro 35
Természettudományi Közlöny 136. évf. 5. füzet 219
Top Related