ÉRDEKEGYEZTETÉS
Munkaügyi kapcsolatok
A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően
a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, s a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak.
MunkavállalókMunkavállalókMunkaadókMunkaadók
SzövetségSzövetség KépviseletKépviselet
KapcsolatokKapcsolatok
Munkaügyi kapcsolatokKiinduló pontja az érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközésTartalma érdek vagy jogvita
A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak.
Kapcsolat típusok: a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolat szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolat
Alapfogalmak
Az ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEIAz ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI
* ÉRDEKEGYEZTETÉS* ÉRDEKEGYEZTETÉS- ÉRDEKEK FELISMERÉSE - ÉRDEKEK FELISMERÉSE – ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS– ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS
* ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS* ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS- ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE - ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE
– LOBBIZÁS– LOBBIZÁS * ÉRDEKVÉDELEM * ÉRDEKVÉDELEM
- JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM- JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM
ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA! GYARAPÍTÁSA!
Szereplők és érdekeikTulajdonosok: – minél nagyobb profit, a befektetett tőke minél gyorsabb
megtérülése, magas osztalék, és a tulajdonrészük árfolyamának nyereségéhez fűződik
Társaság vezetése (menedzsment): – betöltött pozíció és az ezzel járó kedvezmények megtartása,
illetve növelése, a társaságban betöltött hatalmi, befolyásolási helyzet megőrzése, illetve kiterjesztése, szakmai elismertség növelése
Munkavállalók: – munkahely és jövedelembiztonság, folyamatos
keresetnövekedés, szociális biztonság, munkafeltételek javulása
Közös célok: a szervezet fennmaradása, konfliktus mentes működés, munkavállalók elégedettsége
AlapfogalmakPÁRT-ÉRDEKSZERVEZET-
EGYESÜLET
Szervezettípus Politizál/nem
politizál
Hatalomhoz
való viszony
Párt Politizál Cél: főhatalom megszerzése
Érdekszervezet Politizál Cél: döntések
befolyásolása
Egyesület Csak kivételes esetben politizál
Nem kívánja befolyásolni általában a poli-tikai döntéseket
ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI1.
A gazdaság és a munka világának szervezetei:
Munkaadói
Munkavállalói (szakszervezetek)
Gazdasági érdekvédelem (parasztszövetségek, kereskedelmi szövetségek)
Adófizetők, fogyasztóvédők, lakásbérlők
Orvosi, ügyvédi érdekszervezetek
ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI2.
Nem gazdasági szervezetek:
Szociális szervezetek Sport és szabadidős szervezetek Ifjúsági szervezetek Családosok szervezetei Vallási szervezetek Kulturális szervezetek Tudományos szervezetek Humanitárius szervezetek (pl. Vörös Kereszt) Eszmei-politikai egyesületek (pl. Amnesty International) Környezetvédelmi szervezetek (pl. Greenpeace)
ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI3.
Magánjogi alapon szerveződők
(pl. szakszervezetek)
Közjogi alapon szerveződők
(pl. kamarák) Gazdasági kamarák (ipari, mezőgazdasági,
kereskedelmi, munkás)
Szakmai (orvosi, gyógyszerész, ügyvédi, mérnöki
A munkaügyi kapcsolatok szerepe
A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem.
A munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi
a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság)
a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások jobb hasznosítását, stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!)
A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere
A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere;
A munkavállalói részvétel (participáció);
A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei;
A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások;
Makroszintű konzultációk.
Az interakciók modelljei (Fürstenberg)
A szabályozás modelljeA felek autonómiája államilag korlátozott, vagy jogi/hatalmi
aktussal bármikor korlátozható, az állam lép fel egyeztető - közvetítő szerepben
A szerződés modelljeÁllami felhatalmazás alapján a felek saját pozíciójuk
megerősítése érdekében harcolnak, a szerződésben rögzített megállapodásig.
Az együttműködés modelljeegyenrangú partnerek együttműködése
A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül
Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására
Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában
Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság
Munkavállalói részvétel (participáció) intézményei
direkt, műhelyszintű részvétel (például: autonóm munkacsoportok, minőségi körök, olyan konzultációs és döntéshozatali eljárások, amelyek lehetőséget adnak az ötletek kifejtésére),
az indirekt-reprezentatív, azaz a vállalati döntési folyamatban képviselőkön keresztül való részvétel (felügyelő bizottságok munkavállalói delegáltjai, üzemi tanácsok, közalkalmazotti tanácsok),
pénzügyi-tulajdonosi részvétel (munkavállalói részvények, profitrészesedés). Ebben az esetben a munkavállalók tulajdonosok is egyben, azaz ez utóbbi szerepükből adódóan hathatnak a vezeti döntésekre, munkafolyamatokra, stb.
Participációs jogosítványok informálódásra (tájékozódásra) kiterjedők, ebben az esetben a
munkavállalókat szóban vagy írásban tájékoztatják a döntések tartalmáról, indokairól és következményeiről, de az egyes döntésekbe például nem vonják be őket. A tájékoztatás egyoldalú aktus ugyan, ám ha az szóban történik, a kommunikáció lehetősége elvben mégis adott.
véleményezési, ahol a menedzsment döntési jogköre megmarad, azonban kikérik és meghallgatják a munkavállalók véleményét is. A véleményezés így egyfázisú kommunikáció (egy feltett kérdés, s arra egy válasz), esélyt nyújt a tervezett intézkedés befolyásolására.
konzultációs, amikor a menedzsment köteles konzultálni az érintettekkel. Ebből fakadóan a konzultáció folyamatos párbeszéd: iteratív (többfázisú) véleményezésnek tekinthet. A döntés továbbra is a vállalat vezetésének kezében van.
együttdöntésiek, ahol a menedzsment csak megállapodás esetén intézkedhet
Munkavállalói érdekképviseletek
Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása.
Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek)A szerveződés alaptípusai: horizontális tagozódás szt.: szakmai és ágazati sz. vertikális tagozódás szt.: országos, helyi (regionális)
szövetségek és vállalati szakszervezetek
Munkáltatói érdekképviseletek
A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében.Szerveződésük:
• ágazati (iparági)• regionális• országos, csúcsszervezetek
• Irányultság: munkavállalók vagy kormányzat felé
Munkavállalói érdekképviseletekSzakszervezetek
– A szakmai szakszervezet egy adott szakmával vagy szakismerettel rendelkező szakképzett munkások egyesülése (például képzőművészek, mozdonyvezetők, kereskedelmi alkalmazottak).
– Az általános szakszervezetek a belépést nem kötik sem meghatározott ágazathoz, sem pedig szakmához (foglalkozáshoz).
– Az ágazati szakszervezetek (például az élelmiszeripari vagy honvédségi dolgozók szakszervezete), az azonos iparágban dolgozókat tömörítik, a teljes ágazatot átfogva.
– A vállalati (vagy vertikális) szakszervezetek pedig egy adott vállalat munkavállalóit egyesítik.
Üzemi Tanács
– Feladata a munkavállalói érdekek védelme és képviselete az adott munkahelyen. Együttdöntési lehetőségük a vállalati szociálpolitikára terjed ki.
– Európai Üzemi Tanács
Üzemi tanács jogosítványai (pl.)
Együttműködési jog (együttdöntési jogosítvány) - jóléti célú pénzeszközök felhasználása, jóléti intézmények és ingatlanok
hasznosítása
Véleményezési jog - munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedések
tervezete (átszervezés, privatizálás, korszerűsítés) - személyügyi nyilvántartás - képzési terv; a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzelések - az éves szabadságolási tervezet - új munkaszervezési módszerek és teljesítménykövetelmények
bevezetése
Tájékozódási jog - legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érint alapvető
kérdésekben - legalább félévente a bérek, keresetek alakulása és a bérfizetéssel
összefüggő likviditás, a foglalkoztatás jellemzői, a munkaidő felhasználása, a munkafeltételek jellemzői tekintetében
Trade union density, women and men, 2000
Ország Nők és férfiak Nők Férfiak
Ausztria 39.8 29.1 48.2
Belgium 69.2 na na
Dánia 87.5 88.6 86.5
Finnország 79.0 83.0 75.0
Franciaország 9.1 na na
Németország 29.7 20.5 37.1
Görögország 32.5 na na
Írország 44.5 na na
Olaszország 35.4 na na
Luxembourg 50.0 na na
Hollandia 27.0 20.0 32.0
Norvégia 57.0 60.0 55.0
Portugália 30.0 na na
Svédország 81.0 83.0 78.0
UK 29.5 28.0 31.0
Átlag 50.1 51.5 55.4
Forrás: EIRO, http://www.eiro.eurofouna.ie/2001/03/updates/tn0103202u.html.
Magyarországon: 17 % (2004-ben)
Szakszervezeti alkuerő
Mitől függ?
Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami
beavatkozás Intézményi háttér Társadalmi támogatottság Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szervezeti sajátosságok
Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)
-20,0 -10,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0
Mezőgazdaság
Bányászat
Feldolgozóipar
Villamosenergia, gáz, víz
Építőipar
Kereskedelem
Szálloda- vendéglátás
Szállítás, posta, távközlés
Pénzügyi tevékenység
Ingatlan, szolgáltatás
Közigazgatás, védelem
Oktatás
Egészségügy, szoc. ellátás
Egyéb szolgáltatás
Összesen
2001
2004
Változás
A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint
(KSH)
-30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70
Mezőgazdaság
Bányászat
Feldolgozóipar
Villamosenergia, gáz, víz
Építőipar
Kereskedelem
Szálloda- vendéglátás
Szállítás, posta, távközlés
Pénzügyi tevékenység
Ingatlan, szolgáltatás
Közigazgatás, védelem
Oktatás
Egészségügy, szoc. ellátás
Egyéb szolgáltatás
Összesen
2001
2004
Változás
Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere
Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) Országos szint (OÉT, közszféra) Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ) „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint Vállalati szint Vállalati részlegek „függelékei”
Decentralizált alkurendszer lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások
Módszertan: KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)
Ágazati bérmegállapodások néhány jellemzője
„Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19
Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói) szervezet köti
Munkáltatók érdekeltsége Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség
csökkentése? Állami beavatkozás veszélye?
Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák
Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen
Vállalati bérmegállapodások száma
FH bérfelvétel1988 2004 2004
Mezőgazdaság-halászat 36 24 141Bányászat 10 8 5Feldolgozóipar 327 182 551Energia, vízellátás 68 59 101Építőipar 31 16 96Kereskedelem, járműjavítás. 141 79 244Szálláshely szolgáltatás 12 9 56Száll., posta, távközlés 54 56 89Pénzügyi tevékenység 12 10 39Ingatlan. gazd. szolg. 47 43 126Oktatás 4 1 26Eü., szoc. ellátás 3 5 27Egyéb sz. köz. szolg. 23 23 86Mindösszesen: 768 515 1605
FMM regiszter
Munkáltatói érdekképviselet Az adott szakmához tartozó szakembereket tömörít szervezetek -
szakmai egyesületek - célja, hogy szervezett fórumot teremtsenek a szakma aktuális kérdéseinek megvitatására, kapcsolatok fenntartására, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak az önkéntes tagságnak.
A szakmai kamarák törvény által felhatalmazott szakmai és önkormányzati testületek. Céljuk többek között fejlesztési koncepciók kidolgozása, a képzési követelményrendszer véleményezése, illetve etikai szabályok kidolgozása.
A piaci és gazdasági érdekek képviseletét a gazdasági kamarák látják el Különböző országokban a klasszikus kamarai feladatokat törvény vagy szokásjog más feladatokkal is kiegészítheti. Van olyan ország, ahol törvény írja elő a kötelező kamarai tagságot és van, például Magyarországon is, ahol ez szabad belépésen alapul.
Vállalati szinten a menedzsment képviseli a munkáltatói érdekeket, azok megvalósulását.
Kollektív tárgyalások
Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés.
A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre, munkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások
A kollektív szerződés tartalma
A szerződés kötelező tartalmi elemei: A megállapodás szintje Az érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra,
vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényes Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők) A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed.
Kollektív szerződés
A kollektív szerződés célja, hogy a munkáltató(k) és a szakszervezet(ek) közti alku révén meghatározza, rendelkezzen a két fél érdekei érvényesítésének módjáról, illetve jogaikról és kötelességeikről, ezzel stabilizálja az együttműködést.
Ki köthet? – Magyarországon kollektív szerződést a munkáltatói
oldaltól független és a tagságot megfelelően reprezentáló érdekképviselet köthet.
Kollektív szerződés II.
A szerződések tartalmazhatnak az
– (1) elosztásra vonatkozó kérdéseket (bérrendszer, béremelések nagysága, juttatások, pótlékok, stb.),
– (2) munkafeltételekre vonatkozó szabályokat (munkaidő, szabadság, kártérítési felelősség, felmondásra vonatkozó szabályok, stb.) valamint
– (3) a két szerződő fél (munkáltató és szakszervezet) kapcsolatrendszerét meghatározó szabályokat (együttműködés módja, folyamatai, feltételei, viták rendezésének módja, a csoportos létszámleépítés esetén követendő eljárás stb.)
A kollektív szerződés funkciói
A munkabéke fenntartása, hiszen a felek minden olyan kérdésről rendelkezhetnek, amely közöttük vitás lehet. Ilyen lehet például a bérezés vagy a tömeges létszámleépítés esetére vonatkozó garanciák.
Érdekérvényesítő-megegyezéssegítő funkciót is betölt azzal, hogy egyensúlyt teremt a munkavállalók még több kedvezményre irányuló igénye és a munkáltató nagyobb rugalmasságra való törekvése között
. Egységesítő funkció: célja a munkavállalókra nézve egységes
szabály és feltételrendszer kialakítása adott munkáltatónál, amely - az ágazati kollektív szerződések esetében - kiterjeszthet akár több munkáltatóra is.
Egyéniesítő funkció: igazodik a vállalat egyedi termelési vagy szervezeti sajátosságaihoz. A kollektív szerződésben nem lehet a törvényben meghatározott feltételeket a munkavállalók hátrányára megváltoztatni, azonban a pozitív eltérés megengedett.
Munkaügyi konfliktus A munkaügyi jogvita valamilyen korábban már szabályban
vagy megállapodásban rögzített jog kikényszerítésére, betartatására irányul. Ilyen lehet például a kollektív szerződés, munkaszerződés vagy törvény betartatása. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.
Érdekvita esetében a konfliktus a munka világának bármely területét érintheti, a vita tárgya azonban tipikusan nincs munkaszerződésben, kollektív szerződésben, egyéb szabályban vagy megállapodásban szabályozva. Célja az álláspontok közelítése, valamilyen jog megszerzése (például egy kollektív megállapodás megkötése).
A munkáltató és az üzemi tanács, ill. a munkáltató és a szakszervezet között felmerült vitát (ha ez nem minősült jogvitának) kollektív munkaügyi vitának nevezzük. A kollektív munkaügyi vita munkaviszonyból származó érdekvita, ez esetben a törvény az érintett felek számára kötelező egyeztető eljárást ír elő.
Munkaügyi jogvita, érdekvita rendezésének eljárásai
A békéltető eljárás (conciliation) célja a megakadt vagy félbeszakadt tárgyalások folytatása, és a megegyezés elérése.
A közvetít eljárás (mediáció) esetében is az érintettek kezében marad a konfliktus megoldása. A békéltető eljárással ellentétben az álláspontok közelítésén túl a mediátor javaslatot terjeszt elő a partnereknek, amelynek elfogadása azonban nem kötelező.
A döntbíráskodás (arbitráció) szintén harmadik személy bevonására épül, azzal a különbséggel, hogy a külső személynek felhatalmazása van döntéshozatalra. A döntőbíró egy nem-peres eljárás keretében dönt, sokszor anélkül, hogy a konfliktus a széles nyilvánosság elé kerülne
Munkaharc eszközei
Munkavállalók Puha eszközök Sztrájk Üzemelfoglalás
Munkaadók Megelőző eszközök
Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás
Fellépés a szakszervezet ellen
Kollektív nyílt harc, pl. kizárás , felfüggesztés
Munkavállalók eszközei
Az attitűd kinyilvánítására és figyelem felkeltésére szolgáló eszközök: az aláírásgyűjtés, a demonstrációk, munkásgyűlések, a belső
újságban megjelenő cikkek, a nyilvánosság bevonása
További puha - a munkáltatónak már közvetlen kárt okozó - nyomásgyakorló eszközök: passzív ellenállás, teljesítmény-visszatartás, lassabb
munkavégzés, szolgálati út betartása.
A kemény eszközök: Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető) Üzemfoglalás
SztrájkFajtái: – figyelmeztető, – spontán vagy vad (nem a szakszervezet által kezdeményezett), – valamint szolidaritási (más munkavállalói csoportok támogatása).
Kiterjedését tekintve: – általános, azaz az ország munkavállalóira általában kiterjed, – teljes, azaz egy ágazat minden dolgozóját érint, – illetve részleges sztrájkot.
Területi és időbeli elhatárolását tekintve: – folyamatos, megszakításos, váltakozó (lépcsőzetes
(eredménytelenség esetén újabb szervezeti egységek, vagy üzemek bevonása)
– bozóttűz jellegű – súlyponti (kulcsüzemekre kiterjedő), valamint – mini-max stratégiára épül, azaz a hasznokat és ráfordításokat
mérlegelő sztrájk.
VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO)
EU SZINTŰ TÁRS. PÁRB.EU SZINTŰ TÁRS. PÁRB.
NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB.
SZEKTORÁLIS TB
VÁLLALATI TB
REGIONÁLIS TBREGIONÁLIS TB
A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSEÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE
AZ EURÓPAI SZINTŰ AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD TÁRSADALMI PÁRBESZÉD
RÉSZTVEVŐIRÉSZTVEVŐI
CEEPCEEP(Állami Vállalkozások(Állami Vállalkozások Európai KözpontjaEurópai Központja )
BUSINESSEUROPEUEAPME
(kkv-k szövetsége)
UNICEUNICE(Európai Gyáriparosok(Európai Gyáriparosok
és Munkaadók Szervezeteinek és Munkaadók Szervezeteinek Szövetsége)Szövetsége)
ETUCETUC(Európai Szakszervezeti (Európai Szakszervezeti
KonföderációKonföderáció)
OLDALAK OLDALAK ÁGAZATAIÁGAZATAI
25 ÁGAZAT
ÁGAZATAIÁGAZATAIPÁRBESZÉDPÁRBESZÉDBIZOTTSÁGBIZOTTSÁG
25 BIZOTTSÁGAZ EURÓPAI SZINTŰ AZ EURÓPAI SZINTŰ
TÁRSADALMI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD PÁRBESZÉD
ÁGAZATI STRUKTÚRÁJAÁGAZATI STRUKTÚRÁJA
A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB FÓRUMAIFŐBB FÓRUMAI
MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGONORSZÁGOS ORSZÁGOS
ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSTANÁCS
((OÉTOÉT))GAZDASÁGI GAZDASÁGI
ÉS SZOCIÁLIS ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSTANÁCS
ÁGAZATIÁGAZATITANÁCSTANÁCS
NEMZETI NEMZETI ILOILOTANÁCSTANÁCS
EU INTEGRÁCIÓSEU INTEGRÁCIÓSTANÁCSTANÁCS
SZAKBIZOTTSÁGOKSZAKBIZOTTSÁGOK
AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (TANÁCS (OÉTOÉT) STRUKTÚRÁJA) STRUKTÚRÁJA
KORMÁNYZATIKORMÁNYZATIOLDALOLDAL
MUNKAADÓIMUNKAADÓIOLDALOLDAL
MUNKAVÁLLALÓIMUNKAVÁLLALÓIOLDALOLDAL
TITKÁRSÁGTITKÁRSÁG
GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS
KORMÁNYZATIKORMÁNYZATIKÉPVISELŐKKÉPVISELŐK
KAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓKKAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓKBANKKÁROKBANKKÁROK
CIVIL SZERVEZŐDÉSEKCIVIL SZERVEZŐDÉSEKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI
MUNKAADÓKMUNKAADÓKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI
MUNKAVÁLLALÓKMUNKAVÁLLALÓKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI
A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS FŐBB SZERVEZETEIKFŐBB SZERVEZETEIK
MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGON
MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEKMUNKAADÓI SZÖVETSÉGEKÁltalános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos SzövetségeÁltalános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége
Ipartestületek Országos SzövetségeIpartestületek Országos SzövetségeKereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti SzövetségeKereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége
Magyar IparszövetségMagyar IparszövetségMunkaadók és Gyáriparosok Országos SzövetségeMunkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos SzövetségeStratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos SzövetségeVállalkozók és Munkáltatók Országos SzövetségeVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos SzövetségeMezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
OÉTOÉTMUNKAADÓI MUNKAADÓI
OLDALOLDAL
MMNSZMMNSZMagyar Munkaadói Magyar Munkaadói
Szervezetek Nemzetközi Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Együttműködési
SzövetségeSzövetsége
UNICEUNICE
42
2011-től Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)
Az NGTT az -Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), -a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint -a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GÉF) váltja fel, -évente legalább négyszer ülésezik majd.
Tagjai -az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek -az országos gazdasági kamarák elnökei, -a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője,-valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. -az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, -valamint civil szervezetek, -a tudomány képviselői, -a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.
43
- a tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő
- nyomon követi és elemzi az ország társadalmi és gazdasági fejlődését,
- javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlésnek és a kormánynak az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,
- megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat.
- Megtárgyal ezenkívül minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet az NGTT tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz.
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladatai
Az érdekegyeztetés szintjei
Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság)
Országos szintű
Ágazatközi (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács - OKÉT, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT)
Ágazati, szakmai (ÁPB) Területi- regionális Helyi: társasági, intézményi
A európai szociális dialógus fogalma
Az európai szociális dialógus kezdetei 1985
Jacques Delors elnök kezdeményezése -1985
A szociális partnerek hozzá kell járuljanak a szociális dialógus kifejlesztéséhez az Európai Unióban.
A Európai Tanács barcelonai ülése - 2002
Az európai szociális modell alapja az egészséges gazdaság, a magas szintű társadalombiztosítás, az oktatás és a szociális dialógus.
Bizottság
Szakszerve-zetek
Munkáltatók
1985-1991
Bizottság
Szkszerve-zetek
Munkáltatók
2002 ...
Bizottság
Szakszerve-zetek
Munkáltatók
1991-2001
Az európai szociális dialógus Az európai szociális dialógus fejlődési szakaszaifejlődési szakaszai
Az európai szociális dialógus Az európai szociális dialógus fejlődési szakaszaifejlődési szakaszai
Az európai munkavállalók képviseletében
ESZSZ – (ETUC) Európai Szakszervezeti Szövetség;
1973-ban alakult; 81 tagszervezet 36
országban; 60 millió tag; 12 Európai Ágazati
Szövetség; Eurocadres
(vállalatvezetésben dolgozók) FERPA (nyugdíjasok és
idősek)
Szociális párbeszéd EU szinten : szereplők
Az európai munkáltatók képviseletében
BUSINESSEUROPE – az Európai üzleti világ képviselőinek szövetsége;
Korábbi neve UNICE 1958-ban jött létre; 39 szövetség 33 országból; Több mint 20 millió vállalat; UEAPME – Kis- és Középvállalatok
Európai Szövetsége CEEP – Köztulajdonban lévő és
Közüzemi Vállalatok Európai Központja
Tripartit egyeztetés a Tanáccsal
Állam- és kormányfőkkel :(Tripartit szociális csúcs)
TANÁCS SZOCIÁLIS PARTNEREK
Miniszteri szinten:Találkozók különböző szerkezetű Tanácsokkal
Technikai szinten:Találkozók a Foglalkoztatási Bizottsággal,
a Társadalombiztosítási Bizottsággal, Főigazgatóságokkal stb.
Tripartit egyeztetés : főbb területek
Makrogazdasági politika, beleértve a szerkezetátalakítást
Foglalkoztatáspolitika Oktatás és képzés
Társadalombiztosítás
A Lisszaboni Stratégia keretében …
KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!
Top Related