PC kísérletezőI
Gyújtó nélküli gyújtó
FM 2000 (3. rész
Mikroohmos mérőadapter
Sittner Ede, a König Electronic kizárólagos magyar Szusszanásnyi idő sem volt a CONTECH-nélképviselete, a SINI Kft. tulajdonosa az egyik „kajütben”
Az Elektor hajó, amelyet a Fair Sistem kiállításszervező és ügynöki kft. készített
A GHP Hamburg különleges ajánlata a beszélő szótár volt Mikrovill!
Tisztelt Olvasó!Véget ért a BIET, a Nemzetközi Elektrotechnikai és Ipari Elektronikai Szakvásár, amely nemcsak hogy beváltotta az előzetes számításokat, hanem sok esetben jóval felül is múlta azokat. A vásár sajtóközpontjától kapott információk szerint 180 közvetlen, illetve alkiállító 316 képviselt vállalat színeiben jelent meg. Ennyit a kiállításszervezők hivatalos adataiból.
Az Elektor magazin, amely maga is kiállítóként szerepelt a BIET-en, partnereivel együtt, szintén sikeresnek könyvelhette el ezt a maga nemében nagyszabású rendezvényt. Mindezek alátámasztására felidéznék partnercégeink vezetőitől néhány gondolatot, amelyet a kiállítás forgatagában, a vásár izgalmában mondtak:
„Gondolkoztam, hogy megjelenjünk-e vagy sem, de ezt az érdeklődést látva jó, hogy itt vagyunk.” (Erdei Mihály, a CONTECH nyomtatott áramköröket gyártó üzem ügyvezetője.) „Alapvetően minden rendben, jó az egész, ami pedig nem tetszik, azt csak neked mondom el.” (Devecseri András, a MIKROVILL Híradástechnika igazgatója.)
„Nagy butaság lett volna nem eljönni ide, ahol a konkurencia szinte teljes egészében jelen van. Pedig voltak, akik le akartak beszélni róla!” (Sittner Ede, a König Electronic kizárólagos magyar képviseletének, a SINI Kft.-nek a tulajdonosa.)
„Csak reméltem, hogy ennyi érdeklődő lesz.” (Kovácsné Szabó Gizella, a SASAD Rt. Műszeripari ágazat képviselője.)
„Mikor lesz a VIET, a bécsi elektronikai kiállítás?” (Fekete Ferenc, a DELTRONIC marketing managere.)
Talán ennyiből is látszik, hogy a rendezők bátor szándéka nem volt hiábavaló.
Lakatos András főszerkesztő
Az Elektor duplaszám nagy siker volt a vásárlók és a kiállítók körében
Kereskedelmi tárgyalás a hajó tatján
Üzletemberek a fedélzeten
Nem véletlenül várja a Deltronic a bécsi VIET-et. Ha ott is ilyen sikeresek lesznek...
Hmm
mikrovillaz első gondolat:
Aradi Györgycégvezető
AUDIO ALKATRÉSZ BIZTOSÍTÉK CD SOR CSATLAKOZÓ DIGITÁLIS IC DIÓDA DIÓDA HÍD DOBOZELEKTRONCSŐ FOGLALAT, TARTOZÉK ICIC FOGLALAT IZZÓJELFOGÓKAPCSOLÓKÉPCSŐKRISTÁLY, SZŰRŐLED, OPTOELEKTRONIKAMEMÓRIA, COMPUTER ICMIKROFON, HANGSZÓRÓMŰSZERSMD CD SORSMD DIÓDASMD ELLENÁLLÁSSMD ICSMD KONDENZÁTOR SMD TRANZISZTOR SMD DIGITÁLIS IC SPRAY, VEGYSZER STABILIZÁTOR IC SZELÉN,SZELÉNPATRON SZERELVÉNYEK SZERSZÁM TIRISZTOR TRANSZFORMÁTOR TRANZISZTOR TRIAC-DIAC TV ALKATRÉSZ VARICAP DIÓDA VENTILLÁTOR, MOTOR VIDEÓ ALKATRÉSZ ZENER DIÓDA
...mert mindig az első gondolat
a legjobb!
MIKROVILL HÍRADÁSTECHNIKA1126 Budapest, Böszörményi út 2. Tel.: 156-7197. Fax: 201-1489
4 1992/í
HmmTARTALOM
6.I2C interfész PC-hez
12. PC kísérletezőkártya
17. Gyújtó nélküli gyújtó
19. Egyenirányítás hozzáértéssel 27. FM 2000 3. rész
33. Mikroohmos mérőadapter
36. Hírek
38.8051-es Mikrokontroller- és Assembler-tanfolyam 7., befejező rész
AZ R -C ELEKTRONIKA KFT. KIFIZETI ÖN HELYETT! Térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre azon olvasóinknak lapunkat, akik előfizetői lesznek az ELEKTOR-nak!Legyen Ön is az Elektor előfizetője!Előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, ha a bármelyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befizetési csekket megfelelően kitöltve elküldi címünkre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.). A csekk közlemény-rovatában kérjük, jelezze, hogy mely számokra tart igényt (pl.: 1992/1., 2. stb.).ÖN SZERENCSÉS EMBER! Hiszen nemcsak térítés- mentesen juttatjuk el az előfizetett példányokat címére, hanem amennyiben valamilyen külső körülmény miatt kénytelenek lennénk árainkat emelni, úgy természetesen az eredetileg befizetett áron kapja továbbra is az Elektort.Előfizetési díjak: három hónapra 525 Ft, hat hónapra 1075 ft, kilenc hónapra 1575 Ft, tizenkét hónapra 2100 Ft, de egyedi előfizetéseket is teljesítünk (175 Ft/szám).
Heti 25, ill. 15 órás tanfolyamainkon megtanítjuk az IBM PC számítógép kezelésére, szövegszerkesztésre.
Szakirányú oklevél szerezhető. Telefon: 116-2680
Az újságban m egjelenő valam ennyi rajz, ábra és az újság teljes tartalm a szerzői jogilag védett. A kiadás, a szövegek, a képek, a grafikák után- közlésének, m ásolásának és bárm inem ű feldolgozásának joga a Magyar Köztársaság területén kizárólag az R -C Elektronika KFT-t illeti meg.
Sokszorosítás fénym ásolóval vagy más eszközökkel, bem utatás a rádió- és tv-m űsorokban, az újságban m egjelent bármilyen anyag tárolása adatfeldolgozó rendszerekben csak az R -C Elektronika KFT. előzetes engedélyével lehetséges!
Felhívjuk figyelm üket, hogy a hirdetési szövegért felelősséget nem vállalunk!
© Uitgeversm aatschappij Elektuur B.V. (Beek, Hollandia) 1991.
ELEKTOR
Főszerkesztő: Lakatos András Olvasószerkesztő: Sárdi Mária Művészeti szerkesztő: Pécsi Gábor Kiadja:R-C Elektronika KFT.
(Nytsz:B/SZI/920/91.)A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe:1064 Budapest, Vörösmarty u. 67. Szerkesztőségi titkár: Ferenczy Barbara Telefon:(36-1) 111-6640 HU ISSN 1215-380 X Szedés, nyomás és kötés:Dorogi Nyomda Kft. Felelős vezető: Miseje Attila
Európai iroda:
Postbus 75 6190 AB BEEK The Netherlands Telephone:+31 46 38 94 44 Telex: 5661 (elekt n1)Fax: +31 46 37 01 61Vezérigazgató: M.M.J. Landman
Nemzetiszerkesztőségek:
ANGLIA
Elektor Electronics (Publishing)P.O. Box 1414 Dorchester DT2 8YH England Szerkesztő:Len Seymour
FRANCIAORSZÁG
Elektor sarl Les Trois TilleulsB.P. 59.,59850 NIEPPE Szerkesztők:D.R.S. Meyer és G.C.P. Raedersdorf
GÖRÖGORSZÁG
Elektra EPE Kariskaki 14 16673Voula-ATHÉNSzerkesztő:E. Xanthoulis
HOLLANDIA
Elektuur BV PeterTreckpoelstraat 2-4. 6191 VK BEEK Szerkesztő:P.E.L. Kersemaker
INDIA
ElektorElektronics PVT Ltd. Chhotani Building 52 C, Proctor Road, Grant Road (E) BOMBAY 400/007 Szerkesztő:C.R. Chandarana
IZRAEL
Elektorcal P.O. Box 41096 TELAVIV 61410 Szerkesztő:M. Avraham
NÉMETORSZÁG
Elektor Verlag GmbH.Süsterfeld Strasse 25. 5100 AACHEN Szerkesztő:E. J. A. Krempelsauer
OLASZORSZÁG
Gruppo Editoriale JCEVia Ferri 6, 20092CINISELSAMO(Mi)ItalySzerkesztő:Mr. Castelfranchi
PAKISZTÁN
Electro-Shop 35 Naseem Plaza Lasbella Chawk KARACHI 5. Szerkesztő:Zain Ahmed
PORTUGÁLIA
Ferreira & Bento LdaR. D. Estefani, 32-1 1000 LISSZABON Szerkesztő: Jeremiás Sequeira
SPANYOLORSZÁG
Resistor Electronica Aplicada Calle Maudes 15 Entlo C.28003 MADRID Szerkesztő: Augustin Gonzales Buelta
SVÉDORSZÁG
Electronic Press AB Box 5505 14105 HUDDINGE Szerkesztő:Bili Cedrum
USA és KANADA
Elektor Elektronics USAP.O. Box 876 PETERBOROUGH NH 03458-0876 Kiadó:Edward T. Dell
1992/8 5
I2C INTERFÉSZ PC-HEZ
IC-k közötti kommunikáció két vezetéken
A különböző IC-k közötti adatcsere egyszerűsítésére szolgáló l2C buszt már sokoldalúan alkalmazzák a szórakoztató elektronikában. Számos különböző alkalmazásra állnak olyan IC-k rendelkezésünkre, melyek e kéthuzalos busz útján kommunikálnak. Az itt bemutatott egyszerű interfész az l2C busz bármely PC-vel való összekapcsolására nyújt érdekes lehetőséget.
A csupán két vezeték használatát igénylő, soros adatátvitellel működő l2C buszt a bonyolult IC-k közötti ösz- szeköttetések vezetékszükségletének csökkentése céljából fe jlesztették ki. Ez a megoldás az IC-k tokozását és a NYÁK lapok huzalozását egyaránt egyszerűsíti, áttekinthető konstrukcióhoz és alacsony költségekhez vezet.
Egy hátrány azonban nem hallgatható el: ez a módszer igen nagy átviteli sebességekre nem alkalmas. E cikkünkben bemutatott kártya egy IBM kompatibilis PC és külső l2C busz közötti kommunikáció gyakorlati kérdéseire ad lehetőséget. A buszra csatlakoztatott külső I^C IC-k C, Pascal vagy assembler program nyelvekkel közvetlenül vezérelhetők.
Az l2C buszhoz való csatlakoztatás céljából a leggyakoribb rendszerfunkciókra a következő l2C kompatibilis IC-k szerezhetők be: RAM és EPROM chipek, 8-bites l/O portok, m ikrovezérlők, LCD m eghajtók, DTMF hanggenerátorok, infravörös adók és vevők, A/D és D/A átalakítók, valamint egy naptárral ellátott, valós idejű óra. A speciális IC-k közül elsősorban az audio/videó és a távközlési terület chipjei említhetők.
A normál, párhuzamos porttal történő adatcsere egyszerűsítéséért je lent meg a Philips a piacon a PCD8584 típusú, úgynevezett l2C busz vezérlővel. Ez az IC átveszi az l2C busz teljes vezérlését és egyúttal alapját képezi az l2C alkatrészek itt leírt, számítógép útján történő vezérlésének is.
Rövid jellemzés
Az adatcseréhez az l2C-nek három összekötő vezetékre van szüksége. Ezek: a rendszeróra (SCL), az adatok (SDA) és a föld vezetékei. Az óra- és az adatvezeték az „open drain” elvnek megfelelően működik és a két vezetéket felhúzó (Pull-up) e llenállások , kötik össze a tápfeszültséggel. így több bemenet és kimenet párhuzamos kapcsolása válik lehetővé.
Az l2C busz kapcsolását az 1. ábrán mutatjuk be. Nemaktív állapotban mindkét kommunikációs vezeték logikai „1” szinten van. A két buszvezetékre köthető IC-k száma elvileg korlátlan. A vezetékeket terhelő maximális kapacitás azonban a 400pF-ot nem haladhatja meg.
A maximális adatátviteli sebesség kb. 100 kbit/s.
I 2C meghatározások
Az adatcsere zökkenőmentessége érdekében bizonyos hierarchia nélkülözhetetlen: az adatáramlás irányát, valamint az órafrekvenciát egyetlen IC, a MASTER határozza meg.
Az összes többi olyan IC-t, mely a buszra csatlakozik és a MASTER- től utasításokat, valamint órajelet kap, SLAVE-nek nevezzük.
A BUSZ SZABAD a következőt jelenti: a busz akkor szabad, ha az adat- és az óravezeték „1 ” (MAGAS) állapotban van. Szabad buszvezetéket csak MASTER-IC vehet igénybe.
START: Egy MASTER-IC úgynevezett „startfe ltétel” generálása útján jelenti a rendszernek, hogy egy szabad buszt adatátvitelre kell használni. Ennek során az SDA vezeték „O ” (ALACSONY) állapotba kerül.
STOP: Stopfeltétel generálása útján a MASTER-IC a buszt ismét szabaddá teheti. Ennek során az SDA vezeték ismét MAGAS állapotba kerül.
ADAT ÉRVÉNYES: Amíg az SCL vezeték magas szinten van, addig az SDA vezetéken található adatokat nem szabad megváltoztatni.
ADATFORMÁTUM: Az l2C buszon az adatátvitel egyedi bájtok formájában történik. Minden bájtot óraimpulzus követ. A fogadó IC (MASTER vagy SLAVE) nyugtázás céljából az óraimpulzus időtartama alatt egy nyugtázó impulzust (ACK) generál: az SDA vezeték ALACSONY szintet vesz fel.
IC CÍME: Az l2C busz céljaira fe lhasználható valamennyi IC-nek a gyártó által előre megadott címe van. Ez a cím hét bitből áll, melyet egyes IC-knél fixen „beégetnek”. Néhány IC-nél a hét bit közyl egyesek kívülről manipulálhatók. így több azonos típusú IC alkalmazható ugyanazon a buszon. A 00 cím je lentése „generál ca ll” (általános hívás). Erre a címre egy adott busz valamennyi IC-je reagál.
1. ábra. Az l2C busz elvi kapcsolása. A buszra kötött valam ennyi IC mindössze két vezeték útján kommunikál egymással
1
R/W-BIT: Egy IC címe hét bitből áll. A nyolcadik címbit az úgynevezett R/W-bit. Ha ez „1”, akkor a MASTER-IC adatokat olvas ki a SLAVE-től, ha a bit „0”, akkor a MASTER-IC ad adatokat a SLAVE számára.
AdatcsereEgy l2C busz két IC-je közötti kommunikáció a következő módon folyik le:
Mihelyt a busz szabaddá válik, azt egy MASTER-IC startfeltétel generálása útján foglalhatja le. Az első leadott bájt a célt jelentő IC (SLAVE) 7-bites címét és a Read/Write bitet tartalmazza. Ha a választott IC a buszon rendelkezésre áll, akkor egy ACK impulzussal válaszol. Ezután megkezdődhet az adatcsere.
Ha az R/W impulzus „nulla” volt, akkor a MASTER-IC küldi az adatait az adott SLAVE-IC számára. A helyes vételt minden átvitt bájt után a vevő (itt a SLAVE) egy Acknowledge impulzussal nyugtázza.
A MASTER-IC az adást m indaddig folytatja, míg az adatok végére nem ér, vagy az ACK jel meg nem szakad. _
Ha az R/W impulzus „1” volt, akkor a MASTER-IC órajeleket generál. Ez alatt az idő alatt a SLAVE-IC adatokat küldhet a MASTER-IC számára. A MASTER-IC minden vett bájt után Acknowledge impulzust generál. Az átvitel akkor fejeződik be, amikor a MASTER-IC további nyugtázó impulzusokat már nem ad.
Végül a MASTER-IC a buszt stopfeltétel generálása útján ismét fe lszabadíthatja. Lehetséges azonban az is, hogy a MASTER-IC megelőző stopjel nélkül generál startfeltételt (repeated start). Ez például egy to vábbi SLAVE-IC megcímzése vagy „o lvasá s iró l „írás”-ra (és megfordítva) történő átkapcsolás során válhat szükségessé.
A start- és stopfeltételek grafikus ábrázolása a 2. ábrán látható.
A PCD8584 l 2C buszvezérlőA PCD8584 igen sokoldalú, univerzális l2C buszmeghajtó. Használható a soros l2C busz és egy mikrove-
zérlő vagy m ikroprocesszor 8-bites párhuzamos portja közötti interfészként. Támogatja a bájtok l2C buszon történő adását és vételét és különösen egyszerűen implementálható olyan rendszerekben, amelyek alapját a 80xx és 68000 processzorok, valamint a 8048/8051-es vezérlők képezik.
A vezérlő tömbvázlatán (3. ábra) számos funkcionális elem fe lism erhető:
Bús Buffer: A párhuzamos Com- puter-Bus és a PCD8584 léptetőregisztere közötti blokk.
SO ’, own address: Multi-Master rendszer esetén ebben a regiszterben állnak azok a címek, amelyekkel az IC-re hivatkozni lehet. A Multi-Master rendszer azt jelenti, hogy több MASTER-IC áll rendelkezésre. Az SO’ cím nem lehet „00” , mert akkor az IC speciális passzív „monitor m ódusba” kapcsolódik át. A PC kártyán ennek a regiszternek nincs je lentősége, mert az l2C busz egyetlen Master-e a PCD8584 és ezért a buszon minden eseményt ez az IC koordinál.
51, control/status-register: Ez a regiszter kettős kivitelben áll rendelkezésre. Címzésére akkor kerül sor, ha az A0 kivezetés MAGAS szinten van. Az összes többi regiszter címzésre kerül az „S1 :Control” regiszter ES0...ES2 bitjei útján, ha az A0 szintje ALACSONY.
Mindaddig, míg „S1:control” ES0 bitje ALACSONY, csak a control-re- giszterre lehet hivatkozni (olvasás és írás). A soros interfész ilyenkor kikapcsolt állapotban van. Ha az ES0 bit MAGAS, akkor az S 1 : cont- rol regiszterbe beírás és az S1: status regiszterből kiolvasás történik. A soros interfész aktivizálódik. A többi bit csak akkor játszik szerepet, ha a vezérlési szoftvernek szüksége van rájuk.
52, clock register: Az SCL vezeték óraimpulzusai a CLK bemeneten levő jelből kerülnek levezetésre. Az S2 regiszter S20 és S21 bitjei segítségével négy (SCL) órafrekvencia között lehet választani. Ezek: 1,5 kHz, 11 kHz, 45 kHz és 90 kHz. Az S22, S23 és S24 bitekkel a következő órafrekvenciák állíthatók be: 3 MHz, 4,43 MHz, 6 MHz, 8 MHz és 12 MHz (12 MHz = a reset utáni standard érték).
S3, interrupt vector: A vezérlő interrupt módusban történő használat esetén a PC-buszra egy interrupt vektort tud beírni. Erre akkor kerül sor, ha az IACK bemenetre ALACSONY szintet adunk. A PC kártyán ez a funkció és ezzel együtt S3 nem kerül felhasználásra.
Az interfész kapcsolása
A kártya kapcsolása a 4. ábrán látható. A PCD8584-et teljes inter- fésszé három további IC egészíti ki. A címdekódert IC2a-val együtt IC4 képezi; ez hasonlítja össze a PC- buszon található címeket az S2 kapcsolóblokk beállításával. Ha a két adat azonos, akkor a PC8485-höz menő CS vezeték ALACSONY szintet vesz fel. Az I/0 felől érkező olvasási vagy írási utasítás ekkor automatikusan az l2C vezérlőre jut tovább. Az A0 címjel közvetlenül a PC8485-re kerül és azt tovább nem kell feldolgozni.
Mivel a PC-buszt ebben az esetben csak egyetlen IC terheli, további pufferelés nem szükséges. Az IORD és IOWR vezetékek közvetlenül az IC RD és WR bemenetelre csatlakoznak. A kimenő interruptjelet IC2b puffereli és invertálja.
Az R7 felhúzóellenállás és a K1 kapcsoló segítségével további l2C IC-k open drain INT kimenete vehető be VAGY-funkció útján egy interrupt láncba.
Jum per segítségével lehet rögzíteni, hogy szükséges-e in terrupt és a PC m elyik in terrupt vezetékét vá lasztjuk. Az itt leírt k ife jleszte tt szo ftver in terruptoka t egyébként nem használ, úgyhogy ebben az esetben a jum perek nem szükségesek.
Még néhány szó az IC2d által puffereit reset vezetékről. Mivel ennek a portnak a kimenetét R5 rövidzártű- rővé tette, a reszetelés manuálisan is lehetséges. Ebből a célból az S1 nyomógombot kell működtetni. A módszer m indenekelőtt a kísérletezések során célszerű, mivel a számítógép Control-A lt-Delete útján történő reszetelése a PC-Slot reset vezetékét nem aktivizálja.
A PC-vel való egyik összekötést még nem beszéltük meg: ez az IC3a körüli áramkör. A flipflop a PC-bu- szon jelenlevő 14,3 MHz-es órajelet kettővel osztja. Az így keletkezett 7,16 MHz-es órajel IC1 részére a 8 MHz-es üzemmódban tökéletesen megfelel.
Az l2C busz kísérletezésre való alkalmassá tétele érdekében miniatűr DIN csatlakozóaljzat biztosítja a hozzáférést. Ezen a csatlakozón az SCA és SCL vezetékek mellett az INT vezeték, a föld és egy 5 V-os tápfeszültség is megtalálható. így a kísérleti kapcsolások az interfésszel könnyen összeköthetők. Az R1 ...R4 e llenállások az SCL és SDA vezetékeket optim ális im pedanciára á llítják be.
2. ábra. Az l2C buszon használatos protokoll start- és stopfeltételei
S ta rt-B e d in g u n g S to p p -B e d in g u n g
SDA
\ / \__í
1992/8 7
3
3. ábra. Az l2C busz és egy 8-bites párhuzamos port közötti összeköttetést lehetővé tevő l2C buszvezérlő töm bvázlata
AFH-SAW AKUSZTIKUS FELÜLETI
HULLÁMÚ SZŰRŐK, REZONÁTOROK
TV-ADÓK ÉS STÚDIÓK KÁBELTELEVÍZIÓZÁS HÍRKÖZLÉS RADARPACKET R ÁD IÓ /ÁS SAVÁTERESZTO SZŰRŐK REZONÁTOR SZŰRŐK ILLESZTETT SZŰRŐK CHIRP SZŰROK ALACSONY BEIKTATÁSÚ CSILLAPÍTÁSÚ SZŰROK REZONÁTOROK OSZCILLÁTOROK KÉSLELTETŐ VONALAK
Forduljon az INTERBIP INVEST
MIKROELEKTRONIKAI RT-hez
1047 Budapest, Fóti út 56. Tel./Fax: 160-3420
Egyedi igények kielégítése, felhasználási szaktanácsadás
MeghajtószoftverAz l2C-hez olyan speciális szoftvert (device driver) fe jlesztettek ki, mely a kártyák kezelését a nyomtatóhoz hasonlóan könnyűvé teszi. Ezt a szoftvert az első l2C alkalmazás, egy l2C kompatibilis A/D és D/A átalakító kapcsán fogjuk részletesebben megbeszélni. A meghajtószoftver szállításra kerülő programcsomagjába természetesen egy teljes forrásnyelvű lista is beletartozik.
MegépítésA kapcsolásnak a PC (XT vagy AT) valamelyik szabad kártyahelyére bedugható nyomtatott áramköri lapjá t az 5. ábrán mutatjuk be.
A panel viszonylag kevés a lkatrészt tartalmaz, ezért beültetése nem okozhat problémát. A DIN csatlakozó és a reszetelő nyomógomb kívülről (a PC hátlapja felől) jól hozzáférhető. Aki az interfészt nem kísérletezés céljára építi meg, az a reszetelő nyomógombot elhagyhatja. A DIN csatlakozón az l2C busz csatlakoztatásához szükséges va lamennyi jel és feszültség rendelke
8
zésre áll. A kívánt I/0 cím az S2 DIP kapcsolóival állítható be. A cím 300- tól 3FE-ig terjedő hexadecimális szám lehet. (IBM típusú PC-k esetén kísérleti célokra csak a 300-tól 31 F-ig terjedő címek vannak rezerválva. Ha viszont nem CGA-kártyát
használ a PC, akkor a 3D 0...3D F címek is használhatók.) Az l2C meghajtószoftver indítása után a device driver megkapja a választott címet. Ezáltal minden PC számára lehetővé válhat az említett tartományban megfelelő cím kiválasztása. ■
1992/8
5V © -
(2>
(") (")IC2 IC3
^ 1°0n ~16V© © ©
IC4
© 5V
■ 5 V
™00n ( + )
DO
D1
D2
D3
D4
D5
D6
D7
CHCK
CHRDY
AO
A1
A2 A3
A4
A5
A6
A7
A8
A9
A10
A11
A12
A13
A14
A15
A16
A17
A18
A19
' 1 10
2120191817
161514
1312
DB0 © SDA
DB1SCL
DB2 IC1DB3 CLK
RD
DB5 PCD WR
DB6 8584 IACK
DB7 RESET
AO INTCS Um
-I V r 1J IC2a b - 1
Q7 P7
Q6 IC4P6
Q5 P5
Q4 P4
Q3 74 P3
Q2 HCT P2
Q1 688 P1
Q0 PO
5V
IC3a J
CLK
K
2028
CLK
ALE
ÍÖRD
IOWR
-n ö T T -^ íc2 d ~ p 3 '
ó | ó | ó | ó | ó | 0 | ó
H O T
8IC2b 5
11CLK
K Q6_
IC2c
I9 I10Lo_
IC2 = 74HCT00 IC3 = 74HCT107
910131 - 1 - 1 4
ALKATRÉSZJEGYZÉK 4. ábra. A PC interfész teljes kapcsolási rajza. Az I C busz hatpólusú DIN csatlakozóval kerül kivezetésre
Ellenállások:R 1, R2 = 3 3 0 Q R3, R4 = 3k3 R5, R7 = 10k R6 = 8x1 Ok, ellenállássor
Kondenzátorok:C1, C3, C4 = 10On C2 = 47 (iF/16 V
Félvezetők:IC1 = PCD8584 IC2 = 74HCT00 IC3 = 74HCT107 IC4 = 74HCT688
Egyebek:S í = nyomógomb, 1-áramkörös, NYÁK- szereléshez, derékszögben meghajlított S2 = DIL kapcsoló, 7-áramkörös K1 ,= DIN csatlakozóaljzat, 6-pólusú, NYAK szerelésre NYÁK száma: 910131-1
5. abra. Ehhez az interfeszhez olyan kétoldalas, furatgalvanizált nyomtatott áram köri lapot fejlesztettek ki, mely egy szabad PC-Slotba közvetlenül bedugható
f l O O O Q
S1
K11 2 O O
© O 6 5
1992/8 9
SCL frequency Internál clock frequency
S21 S20 ÍSCL(kHz)
S24 S23 S22 ÍCLK(MHz)
0 0 90 0 X X 3
0 1 45 1 0 0 4.43
1 0 11 1 0 1 6
1 1 1.5 1 1 0 8
1 1 1 12
ESŐ = 0: serial interface OFF
A0 ES1 ES2 IACK Function
1 X X X R/W S1: CONTROL
0 0 0 X R/W S0’ : (own address)
0 0 1 X R/W S3 (interrupt vector)
0 1 0 X R/W S2 (clock register)
ES0 = 1: serial interface ON
A0 ES1 ES2 IACK Function
1 X X 1 W S 1 : CONTROL
1 X X 1 R S 1 : STATUS
0 X 0 1 R/W SO (data)
0 X 1 1 R/W S3 (in terrupt vector)
X 0 X 0 R S3 (in terrupt vector ACK cycle)
X 1 X 0 long-distance mode
A PCD8584-es l 2C vezérlőAz alábbiakban néhány kiegészítő fe lhasználói információval egészítjük ki a PC8584 adatlapját:
A vezérlő inicializálásaA kapcsolás reszetelése után a vezérlőt először processzor üzemmódba (80xx vagy 68 000) kell kapcsolni.
Az a lapállapot a 80xx üzemmódnak felel meg. Ha a WH bemenet szintje MA- GAS-ról ALACSONY-ra vált át, akkor 68 000 üzemmódba való átkapcsolás történik (CS=„1”). Az S0’ regiszterbe 0- tól eltérő értéket kell beírni. 0 érték esetén az IC passzív m onitor üzemmódban van. Ekkor az l2C buszon található összes érték az olvasópufferbe (read buffer) kerül beolvasásra.
Ezután az óraje lfrekvenciának az S2 regiszter útján való beállítása következik. Ehhez az S20-tól S24-ig terjedő b itek szükségesek (lásd az 1. táblázatot).
Az interfészkártya a számítógép I/0 tartom ányában két címet használ. E két cím útján a vezérlő valam ennyi reg iszterére hivatkozhatunk. Először az S1 :cont- rol regiszter ES0, ES1 és ES2 bitjeit kell a kívánt állapotra beírni. Az l2C buszvezérlő legcélszerűbb beállításait a 2. táblázatban csillaggal je löltük.
Adatok továbbításaM ielőtt az l2C busz adatok továbbítására alkalm assá válna, a soros buszt in icia lizálni kell és a startfe ltételnek megfelelő állapotba kell hozni.
Az inicializálás az ES0 bitre kerülő „1” -es beírása útján történik. Ugyanerre a bitre „0” -t írva az egész visszafordítható, de csak akkor, ha a startfeltétel generálása megtörtént. Ha erre nem ügyeltünk, akkor csak a hardver-reszet segít.
A startfeltétel generálása előtt e llenőrizni kell, hogy a busz szabad-e. Ez akkor áll fenn, ha BB=1. A startfe ltétel generálására csak akkor kerül sor, ha a contro l-regiszterben a STA bit beírása megtörtént. Közvetlenül ennek m egtörténte után egy R/W impulzussal egy cím kerül továbbításra. A megfelelő bájtnak az STA bit beírásakor már az S0 reg iszterben kell állnia. A cím továbbítása után m egkezdődhet az adattovábbítás.
Kissé másként állnak a dolgok „repe- ated start” generálása esetén. A busz aktivizálása után az STA bit beírásának már nincs hatása. S tartfeltétel generálására csak akkor kerül sor ha SO-ra adatokat küldünk. Az átvite l végén stopfe ltéte lt kell generálni. Ez az ST0 bit bebillen- tése és egy Dummy (jelentéssel nem bíró) értéknek az SO-ba való beírásával történik.
Az adatátvitel akkor kezdődhet, am ikor a startfeltétel generálása megtörtént és a cím egy érvényes R/W bittel együtt leadásra került.
Az átvitel megkezdésének pillanatában az úgynevezett PIN (Pending Inter- rupt) bit beírásra, majd az átvitel végén automatikusan ismét törlésre kerül. Ha a felhasználó az ENI (ENable Interrupt) b itet „1 ” -re állítja be, akkor sor kerül az INT kimenet triggerelésére. A PC kártyánál a PIN bit „po lling”-olása miatt interruptok nem szükségesek.
A po llingná l mindig ki kell várni míg, a PIN bit megint „0” értéket vesz fel.
Az LRB (Last Received Bit) alapján látható, hogy a SLAVE-IC generált-e Acknowledge je le t vagyis vette-e az adatokat. M ihelyt a PIN bit megint „0” é r
téket vesz fel, m egkezdődhet az átv ite lre szánt adatoknak az S0 regiszterbe való beírása. Végül a PIN bit ismét „1 ” lesz, m egtörténik az adatátvitel - a PIN bit ismét „0” értéket vesz fel. Az LRB bit ismét jelzi, hogy a SLAVE-IC adott-e Acknowledge jelet. Am int a PIN megint „0 ” lesz m egtörténik az átvite lre szánt adatoknak az S0 regiszterbe való beolvasása. M ikor aztán PIN m egint „1” é rtéket vesz fel, m egtörténik az adatátvitel és PIN újra „0" lesz... Ez a já ték m indaddig ismétlődik, amíg a MASTER-IC adatokat küld. A ciklus a végén a busz egy stopfeltétel útján ismét szabaddá tehető. A PIN bit a stopfeltétel végét nem jelzi, ezért a szoftvernek ki kell várnia, míg a BB m egint „1” lesz.
Adatok vételeAdatok vétele esetén a M ASTER-IC-nek minden egyes vett bájt után Acknow ledge je le t kell generáln ia (be kell írnia az ACK bitet). A MASTER-IC címzése ennek során ugyanúgy történik, m int az
adatok adása esetén. A megcímzés után a PIN bit „0” . Ezután az IC MASTER/RE- C ElVER-ként viselkedik. A vezérlő az SCL vezetéket „0” szinten tartja, mégpedig mindaddig, míg a PIN bitet az SO-ból való kiolvasás „1 ” értéken tartja. Ez a je le a SLAVE adó számára annak, hogy a MASTER-IC vételre kész. SO-t ennek m egfelelően az adatok vételének megkezdése előtt egyszer ki kell olvasni. Az SO-ból a vétel kezdete előtt kiolvasott értékeknek nincs jelentőségük. A vezérlő most várja az adatokat, Acknowledge je let generál és a PIN bitet nullázza. Ezután sor kerülhet az adatoknak az SO- ból való kiolvasására, így automatikusan m egtörténik a PIN bit beírása és az IC ismét a következő bájtot várja.
Ha valamennyi kívánt adat vétele megtörtént, akkor S0 kiolvasása előtt az Acknowledge bitet nullázni kell. A SLA- VE-IC még egy utolsó bájtot ad le, melyet a MASTER-IC már Acknowledge je llel nem nyugtáz. Ezután a stopfeltétellel az adatátviteli kapcsolat befejezhető. Az eljárás során a SLAVE-IC legalább egy bájttal többet ad le a kelleténél. ■
I N C O M P ELECTRONICS EXPORT- Halm ágyi József IMPORT
ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK SZERVIZE, ÁRUHÁZA TV - VIDEÓ - HIFI SZÁMÍTÓGÉP - SATELIT
ALKATRÉSZÁRUSÍTÁS, COMPUTER- ÉS VIDEOSZERVIZ H-2120 Dunakeszi, Fő út 35.
Tel/Fax.: (27) 42-407
10 1992/8
i'mm
ALBA(DMPSZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET
A számítógépek és irodatechnikai berendezések mellett saját gyártású
telefonalközpontokkalis állunk rendelkezésére.
Típus Fővonal/mellék Ár (Ft, ÁFA nélkül)
DIGITEX 28 2/8 43 9 0 0 -Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia
beszélgetés...Engedély száma: E-5347/90
DIGITEX 624 3/8 59 0 0 0 -3/16 89 0 0 0 -3/24 119 0 0 0 -6/16 99 0 0 0 -6/24 129 0 0 0 -
Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia beszélgetés, naplózás, jogosultságvizsgálat, soros vonali interfész...
Engedély száma: E-5508/1/92
Tarifaszámláló (naplózás mellékenként és/vagy személyenként)
3 fővonalra 40 0 0 0 -6 fővonalra 50 0 0 0 -
A telefonalközpontokra egy év garanciát biztosítunk.
H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefon: (22) 15-414 • Telefax: (22) 27-532
Telex: 29-200 Alcom H
1992/8 11
PC KÍSÉRLETEZŐKÁRTYASlotcsatlakozóval ellátott furatraszteres speciális panel PC hardverbővítésekhez
A furatraszteres panelon történő gyors megépítés előnye a számítógépes kapcsolásoknál a slotcsatlakozó hiánya miatt gyakran elvész. A PC-k bővítőkártya-helyeire történő behelyezéshez ugyanis a panelon kialakított megfelelő direkt csatlakozódugóra van szükség. Bár speciális kísérletezőpanelok léteznek erre a célra, az ilyen kártyák árai magasak. Kísérletezőpanelunkon hasznos extraként az amúgy is szükséges buszleválasztást is elhelyeztük.
Bizonyára a kedves O lvasónak is támadt már olyan gondolata, hogy PC-jét újabb képességekkel, például hang-outputtal, beszédszintézissel, je lfogók útján történő vezérlésekkel stb. kellene ellátni. Az erre a célra beszerezhető termékek áttekintése alapján azonban gyorsan eljuthat a saját építés gondolatához. Jelentkezik az ilyen késztermékekkel kapcsolatban az a kérdés is, hogy céljainkra melyik interfészt használjuk és hogy az adott interfész még szabad-e. A legegyszerűbben hozzáférhető periféria-interfé- szek csaknem mindig foglaltak: egy egér és egy modem használatának következtében máris nincs több szabad soros interfész, a nyomtató miatt pedig azt az ötletet, hogy az adatátvitelt a párhuzamos interfész útján oldjuk meg, szintén el kell felejtenünk.
Tehát, még egy kártyát kell elhelyezni, ha van legalább egy szabad csatlakozóhely... mert egyes számí-
12
tógépeken ez sem lehetséges. Legvégső esetben egyetlen lehetőségként már csak a számítógépcsere marad.
Egyenes vonalúAz 1. ábrán látható egyszerű és á ttekinthető kapcsolás képezi a teljes kapcsolás kifejlesztésének a kiindulási pontját. Az egyszerűség abból is adódik, hogy csak az IBM által a prototípuskártyák számára előirányzott, 300i6-tól 31 Fi6-ig terjedő cím- tartomány (lásd a 2. táblázatot) de kódolására törekedtünk és így standard címdekóder alkalmazásával is beértük.
A 8-bites adatátvitelre tervezett slotcsatlakozó a kapcsolási rajz bal oldalán látható. A prototípuskártya azonban természetesen egy AT vagy egy 386-os gép 16-bites slotjá- nak a meghajtására is alkalmas. A három 74HCT541 típusú busz-meg- hajtó (IC1...IC3: nyolcszoros, nem-
invertáló, tri-state kimenetű adó/vevők) bemeneteire csatlakoznak a számítógép címvezetékei. A puffereit jelek (az AO-tól A19-ig terjedő címvezetékek, valam int a perifériaelektronikához történő beolvasási és kiíratási hozzáférések m iatt fe ltétlenül szükséges IORD és vezérlővezetékek) a meqhajtó-kimenete- ken állnak rendelkezésre. Az IORD je le t az IC4 kétirányú meghajtó adatátviteli irányának vezérlésére használjuk. Ez a meghajtó választja le a D0...D7 adatvezetékeket. A 74HCT245 két vezérlőbemenettel, a DIR-rel (1-es kivezetés) és a G-tal (19-es kivezetés) rendelkezik. A DIR bem enetre adott magas szint a szám ítógép felől a perifériára tö rténő á tv ite lt teszi lehetővé, az a la csony szint az átvite l irányát m egfordítja .
A három címleválasztó aktív a lacsony G1 és G2 felszabadító bemenetel fixen testpotenciálra csatlakoznak, az IC-k tehát tartósan aktív állapotban vannak.
SlotokAz XT főpanel 8-bites bővítőcsatla kozójának (term észetesen az XT- kom patib ilisekre is érvényes) bekötését az 1. táb lázat ta rta lm azza.Ez kapcsolás szem pontjából m egegyezik az AT-Board nagyobb slot- csatlakozójáva l. A perifériák ve zérlésére szolgáló fontosabb je lek röviden összefogla lva a következők:
Az OSC (B30) minden PC-n vagy AT-n 14,31818MHz frekvenc iát ad, m elyet az IBM eredetileg a CGA videóadapter képelem -óra je- lének szánt. Az ős-PC-n hárommal való osztás útján ebből vezették le a 8088-as ch ip 4,77M Hz-es pro- cesszor-óra je lé t. O tt tehát a CLK és az OSC egym ással sz inkronban van. Más szám ítógépeknél az OSC a CLK-hoz képest aszinkron.
A CLK (B20) a rendszer-órajel, mely a PC-ben az oszcillátor frekvenciájával van kapcsolatban (14,318/3=4,77MHz). A je l-szüne t arány XT-knél 1:2; AT-knál, melyek az anyafrekvenciát kettővel osztják, 1 :1 .
A RESET (B2) a rendszernek a tápfeszültség bekapcsolásakor tö rténő inicializálására szolgál.
Az ÍOWR (B13) XT-knél a 8288- as buszvezérlőről érkezik. AT-knál a megfelelő kontroliért 82288-nak nevezik, de annak funkciói többnyire rögtön a csipkészletbe kerülnek integrálásra. Ez a jel az adatoknak a periféria-csipekbe való beírására szolgál.
1 992/8
IBM-Slot
1. ábra. Az IBM PC/XT/AT gépekhez alkalm as bővítőkártya kapcsolási rajza
1992/8 13
H m m
Az IORD (B14) a 8288, illetve 82288 buszvezérlőtől jön és a perifériáról érkező adatoknak a beolva- sására szolgál.
A MEMRD (B12) akkor aktív (alacsony szintű), ha a processzor vagy a DMA vezérlő adatokat akar a táro- lóból kiolvasni.
A MEMWR (B11) az A0...A19 vezetékekkel megadott memóriacímre történő beírást vált ki.
FejlesztésekM ielőtt az egyéb m unkákhoz kezdenénk, ki kell fe jlesztenünk annak a cím nek a dekóderét, amelyre a kísérle tezőkártyát el akarjuk helyezni. Erre a célra klasszikus m egoldást használhatunk: egy74HCT688 típusú kom parátort 8- szoros DIP kapcsolóval összekö tve, m elynek segítségével a port szám ára kívánt cím állítható be. A nyito tt kapcsolóknál a fe lhúzóe llen á llások gondoskodnak a magas potenciá lró l.
A kapcsolást a 2. ábrán mutatjuk be. Ha a számítógép buszán ta lá lható cím megegyezik a DIL kapcsolóval beállított címmel, akkor a cím- dekóder a 19-es kivezetésen aktív alacsony je le t ad ki a rákötött kapcsolásra. Mivel ez a helyzet a perifériák körében csak beírási és kiolvasási hozzáférések esetén alakul ki, a kapcsolás alsó részében ta lá lható két kapu az AEN (Address ENable), IORD és IOWR je leket egy magát a dekódert vezérlő engedélyező jelbe fogja össze. Ahogy a 2. táblázatból látható, az IBM előírása szerint a prototípuskártyák számára csak a 300i6 és 31 Fi6 közötti tartomány van fenntartva. A számítógépek legnagyobb részében azonban más helyeken is ta lálhatunk olyan címeket, amelyek a perifériák számára felhasználhatók. Ha azonban ezeket használjuk, akkor nincs meg a biztosíték arra, hogy az elkészült kapcsolás minden IBM-kompatibilis számítógép mellett korrekten működik.
A panelA panel három részből áll: a cím- és adatvezetékek meghajtó kapcsolásából, a furatraszteres mezőből és a kimeneti csatlakozódugóból.
A meghajtókapcsolás a slotcsatla- kozó közvetlen közelében helyezkedik el. Látható, hogy az érintkezőnyelvek és az A1...A16 vezetékek végei közötti összekötéseket úgy alakítottuk ki, hogy azok könnyen megszakíthatok legyenek. Ritkán van szükség valamennyi címvezetékre. A használaton kívüli vezetékek megszakítása az így szabaddá vált pufferek más célra való fe lhasználását teszi lehetővé.
A kártyán nem kevesebb, mint 1316 forrszem áll rendelkezésre 28, egyenként 47 forrszemet tartalmazó sorban elrendezve. A kártya bal szélén elhelyezkedő forrasztási ponto-
2. táblázat. Az IBM PC cím listájaE/A cím a E/A cím a FunkcióPC/XT-ben PC/AT-bán
OOO16—OOF16 OOO16—01 F 16 DMA-vezérlő (8237)020i6—021 16 020i6—03Fi6 Interrupt-vezérlő (8259A)040i 6—043i6 040i6—05F-I6 Tim er/Counter (8253/8254)060 16—'063i6 rendszerportok (8255)
O6 O1 6—'O6 F 16 billentyűzetvezérlő (8242)070 i6 -07F i6 valósidejű óra (146818A)
080 i6 -083 i6 O8 O16—09F-I6 DMA oldalregiszter (LS670, LS612)OAO16 NM I-interrupt regisztere
OAO16—OBF16 2. interrupt-vezérlő (8259A)OCO16—ODF16 2. DMA-vezérlő (8237)OFO16—OFF16 Koprocesszor 80287/803871 FO16—1 F816 M erevlem ez-vezérlő (8 bit)
2 0 0 i 6—2 0 F i6 200i6—207i6 Gam e-Port (Joystick)21 O ie-217ie buszbővítőkártya220 is-2 4 F 16 220 i 6-2 4 F 16 fog la lt278 i 6-2 7 F i 6 278i6—27F i 6 2. párhuzamos interfész (LPT2)2 B0 i 6—2 D F i6 2B0i6—2DFi6 2. EGA kártya2 E 8 i6 -2 E F i6 2 E8 i 6- 2 E F i6 4. soros interfész (COM4)2 F0 i 6~ 2F7i6 2 F 0 i6 -2 F 7 i6 foglalt2 F8 i 6- 2 F F i6 2F 8 ie -2FF i6 2. soros interfész (COM2)300i6—31 F16 300i6-31 F16 prototípuskártya320i6—32Fi6 m erevlem ez-vezérlő360 i6-36F i6 360 i6 -36F i6 hálózati interfész (LAN)378i6—37Fi6 378i6—37Fi6 1. párhuzamos interfész (LPT1)380i6—38Fi6 380i6—36Fi6 2. soros szinkron interfész (SDLC2)3A 0 i6 -3A F i6 3A0i6—3AF-I6 1. soros szinkron interfész (SDLC1)3B0i6—3B7i6 3B0i6—3B 7 i 6 monokróm képernyőadapter3B8i6—3BFi6 3B8i6—3BF-I6 nyom tatóport3C0i6—3CFi6 3C0i6—3CFi6 EGA képernyőadapter3D0i6~ 3 DF i 6 3D0i6—3DFi6 CGA képernyőadapter3E0i6—3E7i6 3E 0 i6 -3E 7i6 fog lalt3E8i6—3EF-I6 3E8i6—3EFi6 3. soros interfész (COM3)3F0i6~3 F816 3F 0 i6 -3F8 i6 diszkettvezérlő3F8 i6-3FF i6 3F 8 ib—3FF ib 1. soros interfész (COM1)Forrás: IBM
1. táblázat. Az IBM PC bővítőcsatlakozójának bekötéseA jel
megnevezése E/A Az érintkező számaE/A A jel
megnevezéseRézoldal AlkatrészoldalGND B01 A01 E I/0 CHCKReset A B02 A02 E/A D7+5 V B03 A03 E/A D6IRQ2 E B04 A 04 E/A D5- 5 V B05 A05 E/A D4DRQ2 E B06 A06 E/A D3-1 2 V B07 A07 E/A D2foglalt B08 A08 E/A D1+12 V B09 A09 E/A D0GND B10 A10 E I/0 CHRDYMEMWR A B11 A11 A AENMEMRD A B12 A12 A A19IOWR A B13 A13 A A18IORD A B14 A14 A A17DACK3 A B15 A15 A A16DRQ3 E B16 A16 A A15DACK1 A B17 A17 A A14DRQ1V E B18 A18 A A13DACKO A B19 A19 A A12CLK A B20 A20 A A11IRQ7 E B21 A21 A A10IRQ6 E B22 A22 A A9IRQ5 E B23 A23 A A8IRQ4 E B24 A24 A A7IRQ3 E B25 A25 A A6DACK2 A B26 A26 A A5T/C A B27 A27 A A4ALE A B28 A28 A A3+5 V B29 A29 A A2OSC A B30 A30 A A1GND B31 A31 A A0A = kimenet (a processzortól, DMA vezérlőtő l stb. érkező jel)E = bemenet (a processzor, interrupt-vezérlő, DMA vezérlő bemeneti jele) E/A = kétirányú vezeték
14 1992/8
♦
5 V © -
A2 O -
A3 O -
Í > S
A6 O -
A7 O-A8 O -
P=QQO PO
Q1 p i
Q2 P2
Q3 74 P3
Q4 HCT P4
Q5 688 P5
Q6 P6
Q7 P7
5555t i
J
1/4 74HCT08
2. ábra. A klasszikus cím dekódolás kapcsolási rajza: Az egyetlen 8-bites kom parátor az ilyen alkalm azásokban rendszerint használatos címeket á tfogja
3. ábra. A bővítőkártya beültetési terve
kát egymással összekötöttük, ezek képezik a testpotenciált és a B01-es érintkezővel, a slotcsatlakozó test- pontjával vannak összekötve. Ugyanígy a kártya jobb szélén ta lá lható pontok + 5V-ra (az említett csatlakozó B03 pontjára) vannak kötve.
C100{|0 G lKMXMXMXMXHXKXMMXXMfrOO'OOOOOOOO Iicrno 95
JO ^ o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o oo o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Ó Ú Ú O O 0 O Ú Ú Ú & O
L.
8 B B B B S 8 B 8 8 8 8 B8 8 8 8 8 8 8 6 8 0 8 8 o o I I I 8 I
H ű
o■UCD
A kapcsolásba két kimeneti csatlakozót építettünk be: egy 25-pólusú Sub-D csatlakozót (K2) és egy 9-pó- lusú, kisebb változatot (K1). Mindkét csatlakozó mögött egy sor forrasztási pontot helyeztünk el. Ezek fel- használásával valósíthatók meg a kapcsolás többi része felé elágazó összekötések.
A kapcsolás megépítésével kapcsolatban különösebb megjegyzések szükségtelenek. Elegendő az alkatrészjegyzékben megadott e lemek gondos beforrasztása. Hogy egy vagy két SUB-D csatlakozót használunk-e, az természetesen a tervezett alkalmazástól függ. ■
ALKATRÉSZJEGYZÉK
Ellenállás:R1 = 1 0 0 k í i
Kondenzátorok:C 1...C 3 = 100 nF
Félvezetők:IC1...IC3 = 74HCT541 IC4 = 74HCT245
Egyebek:K1 = Sub-D csatlakozódugó, 9-pólusú, NYÁK szerelésreK1 = Sub-D csatlakozódugó, 25-pólusú, NYÁK szerelésre NYÁK száma: 910049
Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
HALLOTTA MÁR?
■ Több mint 50 millió forintnyi árukészlet
■ Több mint tízezer féle alkatrész■ Mennyiségtől függő, verhetet
len árak■ Passzív és aktív alkatrészek,
szerelési anyagok, kábelek, dobozok, akkumulátorok
■ Teljes körű kiszolgálás, műszaki információ, anyagkészletezés
Májusban nyílik Budapest első Híradástechnikai Nagykereskedelmi Raktáráruháza.■ Az értékesítés termelői árakon
történik.
Nem bánja meg, kérjen katalógust és higgyen a szemének!
Címünk:
EMITTER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.1135 Budapest, Frangepán u. 79. Tel./Fax: 120-3047
Üzletünk nyitvatartása: hétfőtől péntekig 8-16 óráig.
1992/8 15
H m m
ERZEKELOT • KAPCSOLOT • TAVADOTa legjobbtól
§ Az angol DRUCK és az INTERBIPfeh gyártmányai:
NYOMÁSÉRZÉKELŐK70 m bar... 700 mbar
FOLYADÉKSZINT-ÉRZÉKELŐK0,7 m ... 1350 m
HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK-30 ... 500 °C
TÁVADÓK0-10 V; 4-20 mA
FELDOLGOZÓ ÉS KALIBRÁLÓ ELEKTRONIKÁK
A svájci CONTRINEX cég termékei:
KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓKkis méret, nagy kapcsolási távolság
Ha Ön a legmegbízhatóbbat, legpontosabbat, legkisebbet, legolcsóbbat akarja, forduljon az
INTERBIP INVEST MIKROELEKTRONIKAI RT-hez,
mely a DRUCK és CONTRINEX termékeinek kizárólagosmagyarországi forgalmazója.
1047 Budapest IV., Fóti út 56.TeL/Fax: 160-3420
16 1992/8
GYÚJTÓ NÉLKÜLI GYÚJTÓElektronikus gyújtókapcsolás
A fénycsöves világítótesteknek van egy zavaró tulajdonságuk: bekapcsolás után kellemetlen villogást és kattogást követően gyullad csak ki a lámpa. Ebben a szokásos elektromechanikus gyújtók a bűnösök. Elektronika alkalmazásával a fénycsövek sokkal kényelmesebben és gyorsabban gyújthatok be. Az itt bemutatott kapcsolás egy kifejezetten egyszerű megoldást tesz lehetővé.
A fénycsöves lámpa elvi felépítését az 1. ábra szemlélteti. A csővel sorba kapcsolt fo jtótekercs másik vége a hálózatra csatlakozik. A cső mindkét végén beépített fűtőspirál van. A fűtőspirálok egy-egy szabad vége a gyújtó kapcsaira csatlakozik. Maga a szokásos gyújtó egy kis glimm- lámpából és egy vele párhuzamosan kötött kondenzátorból áll. A glimmlámpa elektródáit hőérzékeny1. ábra. A fénycső szokásos kapcsolása. Az ismert gyújtó egy különleges, bim etall-elektródás glimmlámpából és ezzel párhuzamosan kapcsolt kondenzátorból áll.
bimetall (kettősfém) csíkokból alakították ki. A lámpa bekapcsolása után a fénycső kezdetben nagyohmos. Begyújtásához szobahőmérsékleten először 1000 V-ig terjedő, a 230 V-os hálózati feszültség 325 V körüli csúcsértékénél lényegesen nagyobb feszültség szükséges. A gyújtóban levő glimmlámpa azonban már 110 V körül begyújt és azonnal kisohmossá válik, így a fű tőspirálokon áram folyik, melynek hatására azok felizzanak. A fénycső gáztöltése ennek következtében az izzószálak közelében felmelegszik, ami a cső begyulladását lényegesen megkönnyíti.
A következő lépés most az, hogy a ködfénylámpa bimetall elektródái a felmelegedés hatására egymástól eltávolodnak. Meglehetősen rövid idő eltelte után a kapcsokon levő fe szültség a glimmlámpa működtetéséhez már nem elég és az áram hirtelen megszakad. Mivel ebben az állapotban a fojtó és a gyújtó kondenzátora soros rezgőkört képez, a kondenzátoron és ezzel együtt a cső fűtőspiráljai között csak néhány,
meglehetősen nagy amplitúdójú rezgés lép fel. Ez a többszaz voltos feszültség az előmelegített fénycső begyújtásához már elegendő. Az ebben az állapotban a csövön fennálló, 50...70 V körüli gyújtófeszültség viszont az újból lehűlt glimmlámpa begyújtásához már nem elegendő. A fűtőspirálokon áram már nem folyik és így már csak a cső elektródáiként működnek. A lámpa ég és minden rendben van.
Miért kell a gyújtónak rendszerint többször megkísérelnie a gyújtást, míg a lámpa végre begyullad? Ennek oka, hogy egy ilyen primitív mechanizmus, mint a gyújtó glimmlám- pája nem feltétlenül az optimális időpontban szakítja meg az áramot. Ha ugyanis a megszakítás időpontja nem a váltakozó feszültség nullát- m enetének közelében következik be, akkor az áram pillanatértéke nem elegendő ahhoz, hogy a soros rezgőkörben elég nagy gyújtófeszültséget tudjon indukálni. További probléma, hogy az első gyújtási próbálkozások során a cső még nincs eléggé felmelegítve.
Elektronikus változatokA fénycsövek elektronizálásának legalább háromféle útja van. Az első kézenfekvő gondolat, hogy magát a gyújtót váltsuk ki (jobb) elektronikával. Ebben a megoldásban a glimm- lámpát triak helyettesíti, mely a lámpa bekapcsolása után meghatározott ideig vezető állapotban marad, hogy a fűtőspirálok kellően fel tudjanak melegedni. Ezután a triak vezérlőelektronikája gondoskodik arról, hogy a triak pontosan a váltakozó feszültség nullátmenetének pillanatában szakítson meg. Az ilyen megoldás rendszerint egyetlen gyújtási próbálkozás után eredményesnek bizonyul.
A második lehetőséget az Olvasó talán már ismeri az elemes vagy 12 V-os akkucsatlakozással ellátott, 4 ...9 W-os fénycsövekkel működő kézilámpákból. Itt a lámpát 50...100 kHz-es frekvenciájú váltakozó feszültségekkel táplálják, melyeket egy nagyfrekvenciás transzform átorral ellátott beépített teljesítmény- tranzisztor szolgáltat. Nagyfrekvenciás váltakozó feszültség esetén ugyanis a fénycsöves lámpák már kisebb feszültségeknél begyújtanak, a lámpa az oszcillátor berezgé- se után azonnal világít. Tulajdonképpen műszakilag ez a változat a legelegánsabb megoldás, a gyakorlati használat során azonban a nagyfrekvenciás zavaró sugárzás miatt nem egészen problémamentes. További gond, hogy a nagy frekvencia miatt a 20...60 W-os csövekhez szükséges teljesítménytranzisztor nem éppen olcsó.
17
S U M M
Végül, de nem utolsósorban jöjjön a harmadik változat. Ez egyszerűen és közvetlenül a gyújtáshoz szükséges, 1000 V-ig terjedő nagyfeszültséget állítja elő. A fénycsőgyújtó és a cső előfűtése így elmaradhat. A fojtó a gyújtáshoz már szintén nem szükséges, a gyújtás utáni áramkorlátozás szempontjából azonban e lengedhetetlen.
Az egyszerűen megvalósítható és költségesnek sem nevezhető nagy- frekvenciás generátor kapcsolását a 2. ábra szemlélteti.
Gyújtás, gyújtó nélkülA kapcsoláshoz négy kondenzátoron kívül csupán két dióda és egy egyenirányító híd szükséges. Ezek a könnyen beszerezhető és nem drága alkatrészek feszültségnégy- szerezőt képeznek. A bekapcsolás pillanatában a fénycső nagyohmos, a kondenzátorok üresek. Feltételezve, hogy a hálózati feszültségnek először a pozitív félhulláma jelenik meg C1 D1-en és a B1 egyenirányító híd bal alsó diódáján, C4 pedig B1 jobb felső diódáján át 310 V körüli feszültségre tö ltődik fel, ami a hálózati feszültség csúcsértékének felel meg. A többi dióda áramot nem vezet. A következő (negatív) fé lhu llámnál ezzel szemben C2 B1 bal fe lső diódáján át tö ltődik fel 320 V-ra, C3 viszont D2-n és a már feltöltött C4-en át tö ltődik fel. C4 tehát tö lté sének egy részét C3-nak adja át, mely ezzel így már mintegy 470 V- os feszültséget vesz fel. A következő pozitív félhullám során C2 tö lté sének egy részét D1-en át C1-nek adja át és C4 megint a 320 V-os te ljes értékre töltődik fel. C2 és C4 te hát C1-et és C3-at a hálózati csúcsfeszültség kétszeresére „pumpálja” fel és néhány periódus után C1, illetve C3 egyaránt már mintegy 620 V-ra van feltöltve. A fénycső jobb o ldali elektródáján most +620 V, bal oldalán -6 2 0 V van jelen. A fénycső fűtőszálai így a másodperc töredékének megfelelő idő alatt 1200 V fe szültséget vesznek fel (ha a cső már ezt megelőzően be nem gyújtott).
Ha viszont a fénycső időközben már begyújtott, akkor a kondenzátorok egy csapásra kisülnek és a csövön csak az 50...70 V-os szokásos égési feszültség áll fenn. A konden-
2. ábra. Az elektronikus gyújtókapcsolás gyújtó nélkül, m indössze hét alkatrészből valósítható meg.
zátorok ezután már nem töltődhetnek fel és így gyakorlatilag nem fe jtenek ki hatást. A cső ezután csak az egyenirányító hídon keresztül kap táplálást - mégpedig egyenáramot.
KülönlegességekAz egyenáramú táplálás az első olyan pont, melyben a kapcsolás a fénycső normál üzemelésétől eltér. Ezenkívül itt a fűtőszálak csak az elektródák szerepét töltik be, a gáz melegítése nem feladatuk. Ennek az üzemmódnak előnyei és hátrányai is vannak. Kedvező, hogy az itt bemutatott kapcsolással olyan fénycsövek is használhatók, melyeknek fűtőszála hibás vagy kiégett. Kevésbé kedvező, hogy az egyenáram következtében az egyik fűtőszáltól a másikig permanens ionvándorlás lép fel. Az üzemeltetés során tehát az egyik fűtőszál vastagodik, a másik vékonyodik. Elvileg persze a csövet néhány hetenként a fogla la tból ki lehet venni és megfordítva visszatenni.
Tapasztalatunk szerint azonban ilyen jellegű problémák a gyakorlatban soha nem lépnek fel.
Megépítés és méretezésA hét alkatrész panel nélküli megépítése nem jelent problémát, és az
zal az előnnyel jár, hogy a beépítési követe lm ényekhez igen rugalm asan lehet a lka lm azkodni. Az 1200 V-ig terjedő nagy feszültségek m iatt a vezetőcsíkokkal e llá tott NYÁK lap amúgy sem ajánlható; kínosan ügyelni kellene a beforrasztási pontok közötti m egfelelő távolság m egtartására. A fotókon az E lektor laboratórium ában e lkészíte tt m intapé ldány látható. A nagy feszü ltségek m iatt te ljesen term észetes, hogy a világító testbe való beépítés során a kapcso lást gondosan sz igete ln i kell. B iztosíték használata sem fe lesleges luxus. Ha ugyanis egyszer va lam elyik a lkatrész m eghibásodna, akkor a 16 am peres háztartási b iztosíték m űködésbe lépéséig je len tős hő- és esetleg füstfe jlődesse l kellene számolni. Gyors m űködésű biztosíték használata ideális, és itt nem is okoz problém át, mert az induktív e lő té te llená llásként működő fo jtó m eggáto lja a nagy bekapcsolási á ramok k ia lakulasát.
A 2. ábrán szereplő a lkatrészértékek 20 W-os fénycsőhöz e legendők. M indeneke lő tt a C1 és C3 kondenzátoroknak kell a m egadott 630 V-ot fe lté tlenü l kibírniuk. 40 W-os fénycső használata esetén a D1 és D2 d iódák áram szem pontjából már a határon vannak. Ebben az esetben inkább 3A/1000 V-os típusok a lka lm azása célszerű. 40 W-os csőhöz 1 amperes, gyors m űködésű biztosítékot kell használni. Ha B1 helyén olyan egyenirányítót használunk, amely sz in tén 3A-t bír el, akkor egy 1,5 am peres gyors biztosítékkal 60 W-os fénycsöveket is üzem eltethetünk. Ha a csövek nem gyújtanak b iz to san (m indenekelő tt a 22 mm á tm érőjű, 60 W-os típusúak), akkor a 470 nF-os kondenzátorok kapacitása m axim álisan 1 |aF-ra növe lhető.
Amennyiben az alkatrészek áram szempontjából való méretezésével kapcsolatban kételyek támadnának (mondjuk azt számítva, hogy 60 W 220 V-on 270 mA áramnak felel meg), akkor gondoljunk arra, hogy a fojtótekerccsel működő fénycső nagy meddőteljesítményű összetevőt jelent. Azt ugyan nem kell megfizetni, de az alkatrészeket és a b iztosítékot ennek megfelelően kell méretezni. ■
SonyUj Sony bolt a belváros szívében.
Kamkorderek, video-rekorderek, audio-berendezések, kazetták nagy választékban kaphatók.
Készpénzfizetés esetén 6% engedményt adunk.Sony bolt, Budapest, V., Galamb u. 6. dam o vtí t
Tel.: 118-4792 ^Nyitva: hétfő, kedd, szerda, péntek 10-18, csütörtök 10-19, szombat 10-13-ig.
18 1992/8
Hamm
EGYENIRÁNYÍTÁSHOZZÁÉRTÉSSELBúgófeszültségek és csúcsáramok
Elektronikus kapcsolások tervezése során a hálózati tápegységet gyakran mostohán kezelik. Pedig sok esetben fontos kérdések merülnek fel: Mekkora a búgófeszültség a töltőkondenzátoron ? Mekkora csúcsáramok folynak az egyenirányító diódákon?Erre adnak választ az itt ismertetésre kerülő egyszerű szabályok.
A hálózati tápegység, tehát a trafóból, egyenirányítóból és töltőelkóból álló kapcsolás összeállítása többnyire egyszerű tapasztalati szabályok alapján történő összetákolást jelent. Az alkalmazott „ökörszabályok” eredetét és pontos érvényességi tartományát sok esetben nem könnyű meghatározni. Az ilyen ökörszabályokkal a gyakorlatban többnyire jól lehet ugyan dolgozni, alkalmazásuk alapján azonban nem feltétlenül értjük is meg a dolgokat. Cikkünk ezért először megkísérel az összefüggésekre rávilágítani, hogy azokból gyakorlati szabályokat lehessen kialakítani.
A szóban forgó kapcsolás az 1. ábrán látható klasszikus hálózati tápegység. A trafó primer tekercsével az Rp vesztességi ellenállás kapcsolódik sorba. Ez egyrészt a trafó primer tekercsét alkotó rézhuzal ohmos ellenállását, másrészt a trafó veszteségnövelő mágneses szórt terét képvise-
1 992/8
li. Ha mindent pontosan le akarnánk írni, akkor néhány más paramétert is figyelembe kellene vennünk. Abból a szempontból azonban, ami bennünket itt érdekel, az elhanyagolt járulékos jelenségek nem olyan fontosak. Adott transzformátorhoz meghatározott veszteségek tartoznak, melyek Rp-vel kielégítően jellemezhetők.
Térjünk most át a trafó szekunder oldalára. Rs formájában itt is egy veszteségi ellenállás kapcsolódik sorba a tekerccsel. Rs elvben Rp ekvivalense, de Rs az egyenirányító híd diódáinak ellenállását is magába foglalja. A diódák ellenállása egyébként a rajtuk átfolyó áramtól függ és növekvő áramok mellett egyre csökken.
Az 1. ábrán az egyenirányító híddal működő, kétutas egyenirányítást végző hálózati tápegység kapcsolása látható. A középpontkapcsolású (két diódával és két azonos szekunder tekercsel működő) kétutas vagy az
egyutas egyenirányítás esetén kialakuló viszonyok messzemenően hasonlóak, így a két kapcsolás külön ábrázolásától eltekinthetünk.
Az 1. ábra kapcsolásának kimenetén található még a szűrésért felelős C töltőkondenzátor.
Mielőtt a „csemegére” kerülne a sor, egyszerűsítsük még tovább a kapcsolást. Rp és Rs külön történő kezelése ugyanis sok és felesleges számítási munkát jelent. Rp hatásának meghatározásánál például a trafó áttételi arányát is figyelembe kell venni. Rp azonban ilyen értelemben a szekunder oldalra transzformálható át, vagyis a két veszteségi ellenállás egyetlen R veszteségi ellenállássá fogható össze. R értéke ebben az esetben a következő összefüggéssel határozható meg:
R = (Us/ UP)2 ■ RP + Rs [□]
Ezzel az átalakítással egy ideális transzformátorhoz és egy azzal sorba kötött R ellenálláshoz jutunk, ami gyakorlatilag semmi mást nem jelent, mint egy ideális Us feszültségforrást R belső ellenállással. Névleges terhelés mellett a feszültségforrást olyan zavaró tulajdonságok, mint az induktivitás stb. most már nem terhelik. Csak az a kár, hogy R egy adott tra- fó-egyenirányító kombináció esetén alig számítható ki, mert az ehhez szükséges információk rendszerint nem állnak rendelkezésre. R ellenállásának megmérése szintén nem egyszerű, mert ohmmérővel a trafó induktív és egyéb veszteségei nem vonhatók be a mérésbe. A dióda ellenállása is kivonja magát az ohmmérő hatásköréből. R tényleges értékének közelítő meghatározásához beállítható váltakozó feszültségforrás szükséges. Erre a célra leginkább az úgynevezett szabályozható transzformátorok felelnek meg. A mérés során az 1. ábrán szereplő transzformátort szabályozható transzformátorról tápláljuk. A C töltőkondenzátoron lévő feszültséget egy árammérővel „rövidre zárjuk”. Ezután a szabályozható transzformátort 0 V-tól indulva úgy állítjuk be, hogy az árammérőn a vizsgált trafó névleges áramát olvas-
1. ábra. Egyenirányító híddal működő egyszerű, stabilizálatlan hálózati tápegység helyettesítő kapcsolása. Rp a transzform átor primer oldalán, Rs a transzform átor szekunder oldalán képviseli az egyenirányító veszteségeit is tartalm azó veszteségeket
19
910020 - 11
Hmmhassuk le. Ehhez a szabályozható trafónak természetesen megfelelő terheltségeinek kell lennie. Ezzel a rövidzármérésnek nevezett mérési elrendezéssel az a feszültség határozható meg, amellyel a vizsgált trafót táplálni kell ahhoz, hogy az egyenirányító után a névleges áram levehető legyen. Egyes induktív komponensek elhanyagolása mellett így a mérést valamennyi veszteség, tehát az egyenirányító diódák vesztesége is befolyásolja.
Egyenirányítás útján egy normál árammérővel az effektív rövidzárási áram (Ikeff) elég megbízhatóan mérhető, feltételezve természetesen azt, hogy az árammérő kis belső ellenállású, azaz a rajta fellépő feszültségesés kicsi. Ezzel a mérési elrendezéssel R-re az
R = Us / Ikeff
értékhez jutunk.
Először rajzolni, aztán számolniA 2. ábrán a számításokhoz szükséges egyes feszültségeket tüntettük fel. Nézzük először Us-et, amely ideális egyenirányítás után úgy néz ki, ahogy az ábrán szerepel. Az ideális egyenirányítókat azonban sajnos meg nem találták ki, ezért a töltőkondenzátorra jutó feszültség az ideális értéknél a diódák küszöbfeszültségével kisebb. Hogy ez a feszültség mekkora, az egyrészt attól függ, hogy az áram hány diódaszakaszon folyik át, másrészt pedig attól, hogy mekkora az alkalmazott diódák hatásos küszöbfeszültsége. Az 1. ábra szerinti hídkapcsolású egyenirányítónál a szokásosán hasznait szilíciumdiódák esetében 2 V körüli feszültségeséssel lehet számolni. Ez soknak tűnik, de a feszültségesés az áramtól is függ és így a szokásos 1N4001 típusú diódáknál, 1 A névleges áram mellett tipikusan 1 V körül szokott lenni. Valódi dióda tulajdonságait figyelembe véve az U egyenirányított feszültség lefolyása (C töltőkondenzátor nélkül) a 2. abra alsó görbéjének megfelelően alakul. A töltőkondenzátoron (terhelés alatt) fellépő feszültséget a harmadik folytonos vastag vonallal rajzolt görbe szemlélteti. Az Olvasó talán egy kicsit csodálkozik, mert Uc-t többnyire az U csúcsához részben hozzásimuló szaggatott görbének megfelelően szokták ábrázolni. A feszültség ilyen alakulását azonban csak elméletileg tételezhetjük fel, mert a gyakorlatban Uc értéke a töltő és kisütő áramtól függően a szaggatott és a kihúzott görbe közé áll be. Terhelés nélkül Uc- re természetesen körülbelül U csúcsértékének megfelelő egyenes adódnék. Számunkra azonban ez az eset meglehetősen érdektelen.
Nos, valójában hogyan is alakul Uc lefolyása? Kezdjük azzal a pillanattal, amikor az U feszültség Uc-nél nagyobbá válik. Ebben a pillanatban a
feszültségforrástól az R ellenálláson át a kondenzátor irányába áram kezd folyni. Az áram nagysága az U és Uc közötti pillanatnyi feszültségkülönbségtől ( U l ) , valamint az R ellenállástól függ. Eleinte ez az áram kisebb a (valamilyen fogyasztó által kiváltott) terhelő és C-t kisütő áramnál, ezért az Uc feszültség - az Um értékig - tovább csökken. Ennek elérése pillanatában a töltő- és a kisütőáram azonos értékű. Végül a töltőáram válik nagyobbá és Uc elkezd nőni. Uc növekedése még akkor is tovább folytatódik, amikor U már megint csökken, de a töltőáram még mindig nagyobb a kisütőáramnál. Uc a csúcsértékét pontosan akkor éri el, amikor a töltő- és kisütőáram azonossá válik. Ezután a kisütőáram válik nagyobbá és Uc csökken. Amikor Uc és U egyenlő lesz akkor a töltőáram nullává válik és a kondenzátor kisütése tovább folyik. A következő félhullámban az egész folyamat megismétlődik. Hogy végül Uc feszültsége milyen kis értékre csökken le, az a kisütőáramtól és (ezzel a rákötött terheléstől), valamint a kisütés időtartamától függ.
Az árammal és az idővel most már tudunk valamit kezdeni, mert arra megfelelő kifejezésekkel rendelkezünk.
Az áramot ismerjük, mert az egy meghatározott terhelésből származik. Az időből legalábbis annak tartományát, azaz Uc periódusidejét ismerjük. A kisütési idő tehát a periódusidő és a töltési idő különbségéből adódik. A töltési időt egyelőre még nem ismerjük, a szaggatott Uc görbét vizsgálva azonban megállapíthatjuk, hogy a töltési idő a kisütési időhöz képest rövid. A töltési idő elhanyagolása esetén a kisütési idő a periódusidőnek (Tg) felel meg. Ez pedig attól a frekvenciától függ, amellyel a trafó üzemel, és
függvénye természetesen az egyenirányítás módjának. Egyutas egyenirányítás esetén Tg = 1/f, így a kétutas egyenirányításnál a Tg = 1/2f összefüggéshez jutunk. Az ez alatt az idő alatt az le kisütőáram által kivehető Qe töltés: Qe = le ■ Tg. Ebből a töltő- kondenzátoron fellépő Ur maradék búgófeszültség (brumm) a következő kifejezés segítségével határozható meg:
U r = Q e / C = l e / ( 2 • f • C )
A hálózat 50Hz-es frekvenciája esetén ebből a kétutas egyenirányí- tásra a következő ökörszabályhoz ju tunk:
Ur = le/(100Hz • C ) [A/F = V]
A ritkábban használt egyutas egyenirányításra ennek megfelelően az
Ur = le/(50Hz • C ) [A/F = V]
ökörszabály adódik.Ezeknek az ökörszabályoknak fon
tos tulajdonsága, hogy a számított búgófeszültségre mindig felső korlátot adnak, hiszen a töltési idő a gyakorlatban sohasem egyenlő nullával és így a kisütési idő ennek megfelelően lerövidül. A fenti ökörszabályokkal tehát Ur soha nem becsülhető a valóságosnál kisebb értékűre.
A brummfeszültség mellett a töltő- kondenzátor közepes feszültségét is ismernünk kell. Ha pedig a kimeneti feszültséget pl. integrált feszültségszabályozó útján elektronikusan stabilizálni kell, akkor a kondenzátor minimális feszültségét is figyelembe kell vennünk. Ezeknek a feszültségeknek
2. ábra. A kondenzátor Uc feszültségének lefolyása azt mutatja, hogy terheléssel működő hálózati tápegység esetén a kondenzátor nem mindig tö ltődik fel a trafó szekunder feszültségének csúcsértékére
2
20 1992/8
vennönk. Ezeknek a feszültségeknek a pontos kiszámítása azonban igen bonyolult. Az eddigi m eggondolásokkal viszont egészen jó közelítésekhez juthatunk. Ebből a célból becsüljük meg először a kondenzátor feszültségének az R veszteségi ellenállás és a terhelőellenállás arányától függő középértékét. A kondenzátor feszültségének középértéke az li töltőáramtól és az le kisütőáramtól függ. Ha a terhelőellenállás R-hez képest nagy, akkor le az li-hez képest kicsi. Ebből következően a kondenzátor csaknem az U csúcsértékére tö ltődik fel. A következő összefüggés érvényességét tételezhetjük tehát fel:
De = Ür / <2.
A kondenzátor minimális feszültségére ekkor az Um = Ür összefüggés érvényes. Ha az R és a terhelőellenállás közötti különbség kisebbé válik, akkor a kondenzátor sajnos már nem töltődhet fel LJ-ra és ebben az esetben az előbb látott összefüggések sajnos már nem érvényesek. A kondenzátor által felvett feszültségértékek ez esetben köny- nyebben határozhatók meg akkor, ha a kapcsolást megfelelő helyettesítő kapcsolásra (3. ábra) alakítjuk át. A feszültségforrás itt a trafót és az egyenirányítót képviseli. Ez a feszültségforrás olyan U egyenfeszültséget szolgáltat, mely a terhelés és szűrés nélküli egyenirányított feszültségnek felel meg. A feszültségforrás már említett belső ellenállását az R ellenállás képviseli. Ha ezt a feszültségforrást le árammal terheljük, akkor a kimeneten olyan Uc feszültség lép fel, amely a feszültségforrásénál az R ellenálláson keletkező feszültsé^e- sés értékével kisebb. Tehát U c = U - R ■ le. Az U értéke az egyenirányítás módjától függ^Kétutas„egyenirányí- tás esetén: Uc = 2 • LJ/71, egyutas egyenjrányításnál ennek megfelelően: U c = Ü/7C.
Most nézzük, mekkorává diódákon átfolyó áram maximuma ( í d ) . Ez a következő összefüggés, segítségével határozható meg: ld = Cl/R. Mivel ez a maximális áram, normál körülmények között csak a bekapcsolás pillanatában lép fel. Akkor ugyanis a konden-
3. ábra. Ez a helyettesítő kapcsolás a teljesen hálózati tápegységet egy belső ellenállással ellátott feszültségforrásra redukálja
3
* 0
"___. I
) 1
910020 • 13
zátor még nincs feltöltve. Egyébként ez az áram érték csak nagy terhelésnél, rövidzár esetén vagy nyilvánvaló túlterhelés m e lle ttjép fel. Ilyen esetekben mindig az íd = í max összefüggés érvényes. Normál esetben azonban a terhelés nem ilyen nagy és így a kondenzátoron nagyobb feszültség alakul ki. A maximális áram ebben az esetben az R ellenállástól és a rajta eső feszültségtől, azaz körül
belül U és Uc különbségétől függ. így tehát:
ld = (Ü -U c)/R [A]
Ezt az áramot az egyenirányító diódáknak tartósan el kell viselniük. Mivel bekapcsoláskor az első félhullám időtartama alatt a maximális áram lép fel, a diódáknak rövid ideig „még a nagy bekapcsolási áramot ( í d =U/R) is el kell bírniuk.
Áttekintés0 = <2 • (Us - Ud) = üs - Üd
Ur< le / (100 Hz.C) kétutas egyenirá- nyításnál
Ur le / (50 Hz ■ C) egyutas egyenirá- nyításnál
ímax = Ü / „ R ha le << Imax, akkor az Uc = U - Ur / 2 ésUm = Uc - Ur kifejezések érvényesek,egyébkéntÜc = U - le ■ R ésUm = Uc -^Ur / 2 érvényesld = (U - Uc) / R
R: A teljes hálózati tápegység veszteségi ellenállása
C : A töltőkondenzátor kapacitása Uc: A tö ltőkondenzátor feszü ltségé
nek középértéke Ur: A maradék búgófeszültség (csúcs
tól csúcsig mért érték)Um: A tö ltőkondenzátor m inimális fe
szültségeUs: A transzform átor szekunder fe
szültsége (effektívérték)U: Az egyenirányított feszültség kö
zépértéke Ud: Az egyenirányító diódák hatásos
kü§zöbfeszültségeU: Az egyenirányított feszültség csúcs
értékeIf.: Aterhelésre leadott áram (kisütőáram) Ud: Az egyenirányítón átfolyó áram
periodikusan m egjelenő csúcsértéke ímax: Az egyenirányítón átfolyó m axi
m ális bekapcsolási áram (rövidzárási áram)
A töltőkondenzátor a -ti-től a +ti-ig te rje dő időben az R veszteségi ellenálláson át töltődik.
Az ez alatt az idő alatt a kondenzátorra kerülő töltés mennyisége az áram erősségtől és az időtartam hosz- szától függ ( Q = I • t). Az áram középértéke viszont az R veszteségi e llenállás értékétől és az R-en eső U i feszültség középértékétől függ. Tehát végül is:
Q i = (U i / R) • 2 • t i.Ü i az R-en eső feszültség középérté
kének felel meg, mely nagyobb a kondenzátor Uc feszültségének középértékénél (lásd a szöveg m elletti ábrát). U1 és 2 • t i szorzata a következők szerint számítható ki:
U 1 • 2 t i= 2 ■ Ü I0 11 (cos (út) dt =(2Ü / co) ■ sin (co t i)
Ez úgy is, írható, hogy:Q 1 = 2 • U • sin (coti) / (co • R) =
2 • Imíix • sin (coti) / coItt Im ax a halózati tápegység m axim á
lis áram ának a csúcsértéke, tehát az az áram, am it a tápegység rövidzár esetén képes leadni (U / R).
Ahhoz, hogy a kondenzátor feszü ltsége konstans maradjon, a kondenzátor által fe lvett tö ltést annak le is kell adnia. Erre a lüktető egyenfeszültség Tg periódusideje alatt kerül sor, le áram erősséggel. T g egyutas egyen irányításnál 1/f-nek, kétutas egyenirányítás esetén 1/2 • f-nek felel meg. Az eredmény tehát:
Q e = l e • T g .
Mivel Q e = Qi,sin (coti) = tó • le ■ T g / (2 ■ I max)
és:t i = (1 / co) ■ arcsin (co • le ■ Tg / (2 lmax) Az egyenirányítás módjától függően
az 03 • T g szorzat kétutas egyenirányítás esetén 71-nek, egyutas egyen irányításnál 2 it-nek felel meg. Mivel abból lehet kiindulni, hogy í max jóval nagyobb le
néi, közelítésképpen feltéte lezhetjük a következőket:
t i = TC ■ le / (2 ■ CO ím a x ) — le / (4f ' Im a x )
kétutas egyenirányítás.esetén és ti = 2 • 7t ■ le / (2 ■ C0 ím a x ) ” le / (2 -f - .
Imax ) egyutas egyenirányításnál.Itt feltéte leztük, hogy érvényes a kö
vetkező összefüggés: arcsin (x) = x, ha x < 0,5.
A búgófeszültség nagyságát az a tö ltésm ennyiség határozza meg, amely a terhelésen az alatt az idő alatt fo lyik át, amíg a kondenzátor éppen nem kap tö ltést. Ennek a periódusnak a hossza Tg - 2 ti, vagyis a következő összefüggés érvényes:
Ur = Q / C = le • ( T g - t i ) / C
A hálózati tápegység méretezésétől függően ebbe a kifejezésbe vagy ti (csaknem) pontos értékét vagy közelítését helyettesíthetjük be. Ha abból indulunk ki, hogy a hálózati tápegység m éretezése bizonyos m értékig nagyvonalúan történt, akkor a kondenzátor gyorsan feltö ltődik (ti « T g ) és tovább lehet egyszerűsíteni:
U r = le T g / C
VagyisU r = le / (2 f C ) kétutas egyenirá
nyítás esetén, míg U r = le / (f ■ C ) egyutas egyenirányí
tásnál.Mivel a hálózati frekvencia általában
50 Hz körül szokott lenni, erre a következő egyszerű kifejezések adódnak:
U r = le / (100 Hz • C ) kétutas egyenirányítás esetén és
U r = le / (50 Hz • C ) egyutas egyenirányítás esetén.
1992/8 21
Hmm£ S a tro n ik n yák S a tro n ik nyák S a tro n ik nyák S a tro n ik nyák £co
COCO
-co>*'c
jé’co
coCO
-co>
co&-
(0CO
Szolgáltatásaink:
HA NYOMTATOTT ÁRAMKÖRRE van szüksége, jöjjön el hozzánk! Rövid hat ár idő, jó minőség, kedvező ár.
klisé készítés kézzel (interplan), számítógéppel (SMartwork)- mesterfilm készítés kliséről vagy floppyról (SMartwork)
egyoldalas nyomtatott áramkör ónozva + forrasztómaszk + poziciószita
kétoldalas nyomtatott áramkör + furatgalvan + forrasztómaszk + pozíciószita
Vállaljuk 1 db, és többezres széria gyártását is.Sokéves gyártási tapasztalatunk garancia a jó minőségreC ÍM Ü N K : 1205 B U D A P E S T , XX ., K O P P Á N Y U. 14.
£O
CöCOJÉ•co> .c
co1
COCO
■co>.c
cok_
coco
Az ökörszabályok
Amint látható, ezekhez a gyakorlati, ám egyértelműen levezetett szabályokhoz nem sok matematika szükséges. Mindössze itt-ott használtunk néhány egyszerűsítő meggondolást. Aki egészen pontos értéket akar tudni, annak figyelmébe ajánljuk Ur nek a bekeretezett részben található levezetését. Ez ugyanahhoz a megoldáshoz vezet, mint a leegyszerűsített út. A pontosabb eljárás során a (2 • ti) töltési idő előfeltételeit is figyelembe vettük; nevezetesen I és ímax (illetve R és a terhelőellenállás) arányát. ímax itt a rövidzárási áram csúcsértéke. Ez az R veszteségi ellenállás nagyságától és az egyenirányított kimeneti feszültség csúcsértékétől (Ü) függ. Kár, hogy a veszteségi ellenállás olyan nehezen mérhető. Az Ur búgófeszültség maximális értékének meghatározásához R ismerete szerencsére nem szükséges. Másképp áll a helyzet akkor, ha a kondenzátor terhelés alatti közepes feszültségét akarjuk kiszámítani. Minél nagyobb R, annál kisebb érték adódik Uc-re. Ennél a két becslésnél pontosabb levezetés sajnos nem végezhető el, mert itt a viszonyok jóval bonyolultabbak, mint Ur esetében voltak.
Még ha a töltési idő levezetését Uc-ra alkalmazzuk is (Uc = 0 • cos (co.ti), általánosan használható eredményhez még mindig nem jutunk. Ezenkívül ez esetben még mindig nem vettük figyelembe az R veszteségi ellenállás és a C töltőkondenzátor időállandóját. Tehát az első pillantásra egyszerűnek látszó hálózati tápegy
ség számítása egyáltalán nem is olyan egyszerű. Ezért a teljesen pontos számítás bemutatásától eltekintünk. Mégis eljutottunk oda, hogy láthatjuk hogyan keletkeznek az ökörszabályok és milyen esetekben érvényesek azok. Márpedig a kifejezéseknek a gyakorlati alkalmazása során éppen ez az érdekes. ■
15.55 Cégér AZ ELEKTOR MAGAZIN AZ ELEKTRONIKÁRÓL
A M A G Y A R R A D IO K O S S U T H A D O JA N 15 .55 O R A K O R IN D ÍT O T T Á L L A N D Ó E L E K T R O N IK A I M A G A Z IN U N K A D Á S ID Ő P O N T J A I:
■ decem ber 1, 8, 15, 22, 29.
A m a g a z in m ű s o rb a n in fo rm á c ió t ad ó cég ek :
Multicont Kft.M ikrovill Kft.Ipel Kft.Modul Color Technik Charlie Műszaki Szaküzlet Infotec Kft.Traco Kft.Interbip Invest L-CO Kér. Kft.Autosecurit C+F Kft.Volán Elektronika Matéria Kft. Garai Elektronik „Puskás Tivadar” Műszer- és Gépipari Szövetkezet
1123 Budapest, 1126 Budapest, 1087 Budapest, 1075 Budapest, 1015 Budapest, 1067 Budapest, 1137 Budapest, 1047 Budapest, 1089 Budapest, 1114 Budapest, 1134 Budapest, 1113 Budapest, 1072 Budapest,
Táltos u. 15/b. Böszörményi út 2. Százados út 20/c. W esselényi u. 10. Csalogány u. 4/d. Szondi u. 5 -7 .Váci út 18.Rákóczi u. 36.Fiumei (Mező I.) út 49. Villányi út 8.Angyalföldi út 36. Karolina út 65. Wesselényi u. 30.
1138 Budapest, Topolya u. 4 -8 .
Tel.: 202-5584. Fax: 202-0852Tel.: 156-7197Tel.: 133-2286Tel.: 122-5624Tel.: 201-6716Tel.: 132-7480Tel.: 111-1023. Fax: 111-7651Tel.: 122-1043Tel.: 113-2369Tel.: 166-4161Tel./Fax: 140-8456Tel./Fax: 166-4990Tel.: 122-0994
Tel.: 129-9529
2 2 1992/8
_____________ a b
/O 6 6 B B B B B 6 B B B B B B B B B B B B o B B B B B B B B B Í B B B B B B B B B B
>00
■CJ
910049 PC kísérletezőkártya (alkatrészoldal)
1992/8 23
H m m
PC kísérletezőkártya (rézoldal)
24 1992/8
910131-1 l2C interfész pc-hez (rézoldal)
&920005-2 FM 2000 Hálózati tápegység
1992/8
1992/8
■Hmm
A kiváló minőségű FM tuner hangolásával kapcsolatban a vélemények megoszlanak: a konzervatívabbak - nem teljesen alaptalanul - a legalább hatfordulatú forgókondenzátorral történő hangolást tartják az egyedüli jó megoldásnak, míg a modern technika hívei a jó minőségű, mikrokontroller-vezérlésű szintézeres hangolásra esküsznek, nem feledkezve meg bizonyos kezelési komfortról sem. A saját építésű projektek esetében ezenkívül természetesen lényeges az alkatrészek beszerezhetősége és az ismételt megépíthetőség is.
FM2000 (3)Szintézeres hangolás Plessey csippel és 80C32-velIrta: Hubert Reelsen, oki. mé
Aforgókondenzátoros hangolásul tuner előnye, hogy digitális e lektronika nélkül valósítható meg. így garantáltan mentes marad a saját maga által keltett zavaró jelektől, va lamint a szintézeres hangolásoknál a szabályozás enyhe instabilitása (a PLL-ben fellépő fázisjitter) következtében fellépő nemkívánatos oszcillátorjel-m oduláció lehetőségétől. Ezzel szemben hátrányként je lentkezik a minden tárolási lehetőség nélküli, körülményes kezelés mellett az a tény, hogy a forgókon- denzátoros elv házi építésben ma már gyakorlatilag nem valósítható meg. A kívánt m inőségben forgókondenzátorral működő gyári készülékek viszont ugyanolyan ritkák, mint maguk a forgókondenzátorok. M indezektől eltekintve is, egy forgó- kondenzátoros tuner házi építése csak megfelelő mérőhellyel rendelkező, rutinos nagyfrekvenciás szakember esetében kecsegtethet némi sikerrel.
A szintézeres hangolás az után- építés szempontjából jóval kedvezőbb. A megépítés ugyan speciális IC-k nélkül nem oldható meg, ezek beszerzése azonban nem okoz szá
1992/8
mottevő problémát. Mivel a hangoló oszcillátor VCO-ként a (behangolt állapotban, készen kapható) kapaci- tásdiódás tuner tartozéka, sem a kondenzátorok, sem a tekercsek nem kívánnak semmiféle behango- lást. A Plessey IC-kkel megvalósított kapcsolási elv egyébként sem kíván behangolási munkát. A fázisjitter problémája pedig a korszerű szinté- zercsipek esetében a nagy működési frekvenciának és a kiváló fázisdetektoroknak köszönhetően minőségi szempontból ma már nem jelent korlátozást.
Kritikus ezzel szemben a zavaró jelek terjedésének problematikája, különösen a házi építésű projekteknél. A digitális je lek meredek fel- és lefutású impulzusok, és így felharm onikus-tartalmuk igen gazdag - 100 MHz-nél jóval nagyobb frekvenciákig terjed. Zavarszint szempontjából a vezetőcsíkok és vezetékek száma és hossza, valamint az á ltaluk vezetett d igitális je lek frekvenciája a mérvadó. E tekintetben a csip- jén RAM-et és ROM-ot tartalmazó (maszkprogramozású) m ikrokontroller nyilvánvalóan előnyben részesítendő a külső (E)PROM-mal és to
vábbi periféria-IC-kkel működő megoldással szemben. Csupán az a bökkenő, hogy maszkprogramozású mikrovezérlők csak nagy szériában gyárthatók gazdaságosan. Eltekintve attól, hogy ezek a szériák házi építésű projektekhez egyszerűen túl nagyok, a maszkprogramozású szoftver utólag nem változtatható meg. Bővítések és módosítások így mindaddig kizártak lennének, míg az ilyen programozott csipek készletei ki nem fogynának. Mivel ma már sok olvasónk képes EPROM-ok programozására és egy assembler program tetszés szerinti módosítására, a maszkprogramozású csip ebből a szempontból sem lenne igazán kívánatos.
Az FM2000-hez ezért az ismert és kedvező árfekvésű 80C62-t a lkalmazzuk külső EPROM-mal működő mikrovezérlőként. De hogy á llunk most a zavaró jelek terjedésével?
Mint már említettük, elvileg rosz- szul. A vétel zavarása még költséges árnyékolások alkalmazásával sem akadályozható meg te lje sen. Az egyetlen tényleges segítség ugyanannyira drasztikus, mint amennyire hatásos: a m ikrovezérlő kikapcsolása! Ez igen jól m egoldható, m ert a m ikrovezérlő csak igen rövid ideig van tényleges használatban, m égpedig kizárólag a frekvenciavá ltás vagy táro lás időtartam a alatt. A vétel során az óragenerátorral együtt kikapcsolt m ikrovezérlő ezzel szemben abszolút nyugodtan viselkedik - az egyen- feszültségeknek nincsenek fe lharmonikusaik.
FeladatokHa az egycsipes m ikrovezérlőt tartalmazó megoldás az említett okokból nem is jöhet szóba, az 1. ábrán bemutatott szintézeres hangolás költségei még elviselhető határok között maradnak. Másrészt azonban azt is megállapíthatjuk, hogy magához a szintézerhez egyetlen csip - az NJ8821 (IC409) elegendő. Ehhez tartozik aztán még az oszcillátorjel SP8795-tel (IC410) megvalósított előosztója és a TL081 (IC412) műveleti erősítővel működő szabályozóerősítő. Az összes többi IC - legalábbis közülük kilenc - nem más, mint maga a m ikrovezérlő és perifériái, és csupán a 9-estől a 17- esig terjedő kivezetésein a m ikrovezérlő felé interfésszel rendelkező szintézer kezelésére szolgál.
A m ikrovezérlő az interfész csatlakozási pontjai útján bináris a lakban, mégpedig 8, egyenként 4-bites adatszó formájában közli a szinté- zerrel a beállítandó hangolási frekvenciát. A m ikrovezérlő feladata ezeknek az adatoknak a begyűjtése, tárolása és végül egy kijelzőn történő megjelenítése.
27
1
1. ábra. A szintézeres hangolás IC-inek többsége a 80C32-vel és telepes pufferelésű RAM-mal működő mikrovezérlő rendszerhez szükséges. Maga a szintézeres hangolás csak az SP8795-ÖS előosztóval működő NJ8821-es szintézercsipből és egy szabályozóerősitőként működő műveleti erősítőből áll
28 1992/8
HmmAdatgyűjtés céljából a mikrovezérlő
egy 15-billentyűs tasztatúra lekérdezését végzi. Ezt a kezelőrész egyoldalas nyomtatott áramköri lapján elhelyezett billentyűmezőt egy alkalommal még közelebbről bemutatjuk. A billentyűzet a frekvencia vagy a tárolóhely beírására egy 10-es számmezőt tartalmaz. Az ENTER, STORE és EXECUTE funkcióbillentyűk segítségével frekvenciák beírása, betárolása és visszahívása lehetséges. A fennmaradó UP és DOWN funkcióbillentyűkkel a frekvencia 50 kHz-es lépésekben változtatható.
A frekvencia és az állomáshely kijelzésére 7-számjegyes nagy és erős fényű LED kijelző szolgál, mely szintén a kezelőrész panelján helyezkedik el.
A nyomógombok lekérdezéséhez és a kijelzés vezérléséhez egy kétirányú 8-bites port elegendő. Ennek azonban magas és alacsony szint mellett egyaránt 5 mA terhelhetősé- gűnek kell lennie. Az 1. ábrán ezt a portot 74HC245-tel (IC405) valósí- to ttuk meg. A kijelző címdekóderét az IORW jel aktivizálja. Billentyűről történő bevitel és kijelzőre történő output egyidejűsége esetén a billentyűzettel szemben az IC405-ÖS meghajtó részesül előnyben. A tasz- tatúra-mátrix 1 kQ-os ellenállásai ebben az esetben csak fe lhúzóellenállásként működnek.
Compuboard
Az alkalmazott m ikrovezérlő rendszer alapjában véve a szoftverfe jlesztésre és -tesztelésre is használt egykártyás számítógép (Compuboard) illesztett kivitele. A 80C32 típusú mikrovezérlő a 8052 ROM nélküli CMOS változata. A vevőrész zavarjeleinek kiküszöbölése céljából inaktív állapotban a kontroller teljesen ki van kapcsolva. Az IC402 külső EPROM 32 kilobájtos és a 0000H, illetve a 8000H címtől kezdődő, két 16 kilobájtos részre oszlik.
A betárolt frekvenciák kikapcsolás után legalább 10 évig történő tárolása céljából az IC401 jelű, 6264 LP-2 típusú sztatikus CMOS RAM-ot lítiumtelep puffereli. A szoftver maximálisan 99 állomás tárolását teszi lehetővé. Ezzel több adó tárolható, mint ameny- nyi 250 kHz-es raszter mellett az URH-sávban egyáltalán elfér.
A RAM-nak a tápfeszültség csökkenése esetén idejében történő letiltása céljából a CS2 bemenet (26-os kivezetés) az R401/R402 feszültségosztóról csökkentett feszültséget kap. Ez megakadályozza, hogy a m ikrovezérlő a RAM-ba a kikapcsolás pillanatában definiálatlan adatokat írhasson be.
Az IC406 az IC401 RAM címét és az IC405 l/O port 0E000H címét dekódolja. Az EPROM címdekóderét az IC407 NOR kapui képezik. Az
IC403 a cím alsó 8 bitjét és az adatvonalakat demultiplexeli.
Az IC408 (HC04) hatos inverter soros (RS232, azaz V24) interfész csatlakoztatását teszi lehetővé, amennyiben az ±12 V helyett TTL szinttel (5 V/0 V) üzemel. A ±12 V- hoz való illesztés a következő módon valósítható meg: az RX bemenet elé egy 3k3 értékű ellenállást kötünk, mely az R420 ellenálláscsoport 2k7 ellenállásával együtt +12 V-ról +5 V-ra történő leosztást eredményez. Az RX bemeneten lévő -1 2 V megközelítőleg 0 V-ra történő átalakítása céljából RX-ről a testpontra még egy 1N4148-as diódát kell kötni, melynek anódja a testpontra, katódja az RX-re csatlakozik.
Interrupt kiváltása céljából a két interrupt csatlakozási pont, INT0 és INT1 logikai 1 -gyei vezérelhető - feltéve, hogy az interrupt szoftver oldalról engedélyezve van.
A reset bemenetre adott logikai 0 a processzor újraindításátváltja ki. Ez a feltétel az R418/C413 RC tag útján minden bekapcsoláskor automatikusan teljesül (Power-up-Reset).
A hangolás vezérlése céljából készített szoftver assemblerben van programozva és ennek következtében meglehetősen gyors. M indenesetre elegendően gyors a b illentyűzet letapogatásához és a program egyidejű feldolgozásához - a billentyűk megnyomásakor interrupt kiváltása nem is szükséges.
Aki saját elképzeléseit szoftver úton kívánja megvalósítani, az ezt BASIC-ben is megteheti: az EP
ROM címzés már utalást je lent arra, hogy a 8052-AH-BASIC mikrovezér- lőt is alkalmazhatjuk. Ehhez csak a 31-es kivezetést kell +5 V-ra kötni. Az is megtehető, mint már azt az Elektorban többször leírtuk, hogy a 8052-AH-BASIC BASIC-lnterprete- rét egy „Fejlesztési segédeszköz” segítségével az EPROM első 8K-já- ba visszük át és a 80C32-t használjuk. BASIC programozás céljából egy PC-t term inálként kötünk össze a soros interfésszel (TX/RX), melyet egyébként a szintézerpanelnak az EPROM-ban rendelkezésre álló hangoló szoftverrel történő normál üzemeltetése során nem használunk.
A szintézerKözponti elemünk a Plessey NJ8821 -es CMOS IC-je, mely nagy üzemi frekvenciája mellett kiváló fázisdetektorával és kis áramfelvételével (jellemző érték: 3,5 mA) tűnik ki. Ezzel az IC-vel PLL hangolási elv alkalmazásával nagy fázisstabilitás érhető el, kis zaj mellett.
Minden PLL-es szintézerkapcso- lás a fáziszárt hurok ismert alapelemeiből tevődik össze. Ezek: feszültségvezéreit oszcillátor (VCO), kris- tály-referenciaoszcillátor, néhány programozható osztó és fázisdetektorral működő frekvencia-összeha- sonlító. A VCO kivételével, melyet az FD12-ben található oszcillátor képez, az NJ8821 2. ábrán bemutatott tömbvázlatán valamennyi elem megtalálható. A kivezetések bekötését a 3. ábra tartalmazza.
2. ábra. A programozható osztókon és kettős fázisdetektoron kívül a referenciaoszcillátort is tartalmazó szintézer IC gazdag belvilága érzékelhető
992/8 29
HmmA referenciaoszcillátort az OSC
IN és OSC OUT csatlakozópontokon (7-es és 8-as kivezetések) át az IC-ben található invertáló erősítő bemenetével és kimenetével összekötött 2 MHz-es rezgőkristály képezi. A kristály a testpontra kötött két kondenzátorral a szokásos kapcsolásban, párhuzamos rezonanciában működik. Az R405-ÖS ellenállás - különösen nagyobb frekvenciákon - az oszcillátor stabilitását növeli. Az fR referenciafrekvencia beállítása céljából az oszcillátor kimeneti jele egy programozható 11-es osztóra (REFERENCE COUNTER) kerül, melynek osztási aránya kettes lépésekben 6 és 4094 között állítható. Szimmetrikus négyszögjel (50%-os kitöltési tényező) kialakítása céljából ehhez még egy 2-es osztó is csatlakozik, így a teljes leosztási arány kétszeresét kell figyelembe venni.
Az FD12 oszcillátorának a referenciafrekvenciával összehasonlítandó jele a Plessey SP8795 (IC410) útján történő előosztás után a szintézer IC Fin bemenetére (4-es kivezetés) jut. Itt az osztást két programozható osztó, a 7-bites „A” számláló és a 10-bites „M” számláló végzi. M indkettő a 18-as kivezetésen megjelenő MC jel útján az elő- osztóval is összeköttetésben van. Az MC jel a számlálási ciklus kezdetén alacsony és mindaddig az is marad, míg az „A” számláló egy ciklust le nem fut. Ezután MC magas szintűvé válik és mindaddig az is marad, míg az „M” számláló a maga ciklusát be nem fejezi. Ezután m indkét számláló nullázásra kerül. Az eredő osztási arány:
M ■ N + A ahol N és N + 1 az MC jel által vezérelt előosztó osztási arányát jelenti. Az „A” számláló osztási aránya 0-tól 127-ig, az „M” számláló osztási aránya 3-tól 1023-ig terjed, ahol „M”- nek „A”-nál mindig jóval nagyobbnak kell lennie.
Az osztók mikrovezérlőről történő programozásához egy portnak mind a nyolc vezetéke szükséges. Az 1. ábra szerinti kapcsolásban ezt a szerepet a 80C32 1-es portja tölti be. A 2. ábrán látható módon a D0- tól D3-ig terjedő bemenetekre (NJ8821 9-től 12-ig terjedő kivezetései) egy 4-bites szó kerül. A PE bementre (azaz a 14-es Program Enable kivezetésre) adott magas szintű kapuzójel hatására kerül sor az adatszónak egy számláló átm eneti tárolójába történő átvitelére. Ennek során a címzést a DSO, DS1 és DS2 adatkiválasztó (Data-Select) bemenetre adott 3 bit határozza meg, kijelölve, hogy az adatszó melyik átmeneti tárolóba kerüljön átvételre. (Vigyázat: a Plessey 2. ábrán bemutatott tömbvázlatában az „OUTPUTS” jelö lés nem helyes.)
A szintézer beállítása céljából
3. ábra. Az NJ8821 kivezetéseinek bekötése
nyolc átmeneti tárolót kell 4-bites szóval feltölteni. Az 1-es átmeneti tároló töltésével egyidejűleg következik be az átmeneti tárolókban levő adatoknak a hozzájuk rendelt számlálókba való átvitele is. A számlálóállás megváltoztatása (azaz a tuneres hangolás frekvencia- váltása) során ezért mindig az 1-es átmeneti tároló kerül utolsóként megcímzésre.
A számlálók programozása mindig úgy történik, hogy az oszcillátor kívánt (a Fin-en történt előosztás utáni) frekvenciája esetén az osztó kimenetén megjelenő FV frekvencia (a kettővel történő osztás után) az fR/2-vel egyezzen meg. A két jel azután a frekvenciák összehasonlítása céljából fázisdetektorra kerül, mely az NJ8821-nél m indjárt két kivitelben is rendelkezésre áll. A PLL gyors beszabályozásához egy szokásos digitális fázis/frekvenciadetektor (FREQUENCY PHASE DETEC- TOR) szolgáltat egy három különböző kimeneti állapotú, durva összehasonlítójelet a PDB kimeneten.
Pozitív impulzus je lenik meg, ha a tuner oszcillátor frekvenciája túl nagy (FV nagyobb fR/2-nél), negatív impulzus je lenik meg akkor, ha az oszcillátorfrekvencia túl kicsi (FV kisebb fR/2-nél), és végül nincs kimeneti jel a PDB kimeneten (2-es kivezetés) akkor, ha a két frekvencia pontosan megegyezik egymással. Ez utóbbi esetben az LD jelű LOCK DETECT kimeneten (3-as kivezetés) található MOSFET vezet. T1 szintén vezetővé válik és egy rákötött LED útján a PLL záródásának jelzésére alkalmas. Az invertált Lock jel ezenkívül a Mute funkcióval összekapcsolva a PLL-nek a fáziszárból való kiugrása esetén elvégezheti a tuner süketítését.
M ihelyt a frekvencia/fázisdetektor PDB kimenete eléri nagyohmos állapotát, a finom hangolást az analóg SAMPLE & HOLD fázisdetektor veszi át. Ennek PDA kimenete (1-es kivezetés) a PLL záródása esetén Ub/2 feszültséget vesz fel. A feszültség ehhez képest nő, ha FV fázisa fR/2-höz képest siet, és csökken, ha a fázis késik. A lineáris tartomány beállítása az RB csatlakozópontra (19-es kivezetés) kötött
R404 ellenállással történik, mely a SAMPLE & HOLD fáziskomparátor erősítését határozza meg. Méretezése a választott referenciafrekvenciától függ. A SAMPLE & HOLD fo kozat HOLD kondenzátora a CH csatlakozópont (20-as kivezetés) és a test között helyezkedik el.
A két fázisdetektor kimeneti fe szültsége a TL081 (IC412) műveleti erősítővel működő szabályozóerősítő invertáló bemenetén elhelyezkedő két ellenálláson összegeződik. A műveleti erősítő Pl szabályozó kapcsolású és neminvertáló bemenete a jól e lválasztott 2,5 V-os fél-tápfe- szültségű pontra csatlakozik. A negatív visszacsatolás időállandója mellett még egy R417-ből és C412- ből álló, a műveleti erősítő kimenetére kötött passzív aluláteresztő is befolyásolja a szabályozás sebességét és segíti a fázisdetektorok kimeneti jelében fellépő nagyfrekvenciás összetevők elnyomását. Az FD12-ben elhelyezkedő oszcillátorra továbbított szabályozófeszültség nem más, mint a tunernak a PLL á ltal beszabályozott hangolófeszültsége („TUNE”), mely meghatározza, hogy melyik állomás vételére kerüljön sor.
ElőosztóAz FD12 oszcillátorának frekvenciája a KF értékével nagyobb a vett adó frekvenciájánál. A 88-tól 108 MHz-ig terjedő vételi ta rtományban ez 98,7 és 118,7 MHz közötti frekvenciát jelent. A szintézer IC azonban csak mintegy 15 MHz-ig terjedő frekvenciák feldolgozására alkalmas; a gyártó által garantált maximum pedig 10,6 MHz. Az e lőosztó feladata ennek megfelelően a szintézer számára túl nagy oszcillátorfrekvencia 10 MHz alá történő leosztása.
Az alkalmazott SP8795 belső kapcsolásának bemutatására a 4. ábra szolgál, kivezetéseinek bekötését az 5. ábra szemlélteti. Az IC garantált működési tartom ánya 20- tól 225 MHz-ig terjed. További előnyei közé számít a 200 mV csúcstól csúcsig mért nagy bemeneti érzékenység és az 5 mA körüli csekély áramfelvétel. Az IC belső feszültségszabályozója 6,5 V-tól 9,5 V-ig terjedő tápfeszültségek használatát teszi lehetővé. A lternatív megoldásként a +5 V-os tápfeszültség használata is lehetséges a feszültségszabályozó kiiktatásával. Ez az eset áll fenn az 1. ábrán, ahol a feszültségszabályozó csatlakozópontjai (7-es és 8-as kivezetés) a 2-es kivezetéssel (+5 V) vannak összekötve. Az NJ8821-es szintézercsip használatának különlegessége az N és N + 1 között átkapcsolható osztási tényező, ahol N értéke 32 és beállítása az 1-es kivezetésre adott magas szinttel történik. Az 1-es kiveze-
30 1992/8
CLOCKINPUT
INTERNÁL [“ BIAS J -
DECOUPLING ^
1— 4 ---------- -A1—J r , CONTROL
VEE (OV) INPUT
] Vccl
] REF DECOUPLING
] INTERNÁL BIAS OECOUPLING
] INPUT
DP8, MP8
4. ábra. Az előosztó belső kapcsolása. A vezérlőbemenet útján az osztási tényező 32 és 33 között átkapcsolható
5. ábra. Az SP8795 kivezetéseinek bekötése
6. ábra. A hálózati tápegység nyomtatott áramköri lapjának beültetése
F2100mA/T
Q i < g i
F1100m A/T
O - — —4 D ).'P-----------
oo
oo
□302 0301
o-M -o o-M -o o-M -o o-M -o
□ 3 0 4
&
H]h
fj 0 |K>0 «=3 O 7
—| U _ ni I—j Im a a I
O
-Oh
0306
0 3 0 S O—►f-o O—► f-O I 3 3 O 7 0 - M - 0 O - M - O
0308
H O -
nu
o ' lu[ööolO
Ol lonaoeq |Q B3Q1
* OjfcKJeaoa *u ni
u o o l lo o\\oo
HiOr
S í
tés alacsony szintje esetében az IC 33-mal való osztást végez. A mi tu- nerunk esetében ez azt jelenti, hogy az oszcillátorfrekvencia tartománya a szintézer bemenetén (NJ8821 4-es kivezetése) 3 MHz és 3,7 MHz közé esik.
TápegységpanelA hálózati tápegységhez a 6. ábrán nyomtatott áramköri lapot mutatunk be. A könnyebb beszerezhetőség érdekében a két kimeneti feszültséghez két külön, közvetlenül a NYÁK-ra szerelhető, normál hálózati transzform átort használtunk. így olyan, bekötésre kész hálózati kártyához jutunk, mely a szükséges, primer oldali biztosítékokkal is rendelkezik. Már csak a kétpólusú hálózati kapcsoló hiányzik, melyet te rmészetesen a tuner előlapjára kell szerelni.
A félreértések elkerülése céljából még egyszer fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tápegységpanel K3-as kapcsán található +32 V-os kimeneti feszültség a tunerpanel te ljes áramellátására szolgál. A tunerpanelon a „+” és az UABST pontokhoz nem szükséges külön vezeték használata, a két pont közvetlenül összeköthető a NYÁK-on egy átkötéssel. A K2 ponton található +5 V- os kimenetet az 1. ábrán látható szintézeres hangoláshoz használjuk. ■
ALKATRÉSZJEGYZÉK
Ellenállások:R301 = 150k/1%R302 = 3k57/1 %
Kondenzátorok:C301, C302 = 470 11 / 63 V, radiális C303, C304 = 1000 |j./16 V, radiális C305, C307, C308 = 220 n
Félvezetők:D301 ... D308 = 1N4004 IC301 = LM317 LM302 = 7805
Egyebek:Tr1 = VR7.5/2/18, blokk Tr2 = VR7,5/1/8, blokk K1 ... K3 = 2 áramkörös csavaros kapocsléc NYÁK szereléshez F1, F2 = biztosíték, 100 mA-es, lomha Biztosítéktartó NYAK szerelésre, RM 7,5 mm, 2 dbHűtőborda, Fischer SK104, 2 db NYÁK száma: 920005-2
1992/8 31
Hmm
C N t e c h ©@Nt e c h
NYAK-GYARTASEzúton tájékoztatjuk kedves jelenlegi és leendő
megrendelőinket, hogy növekvő igényeik kielégítésére, fejlesztési ütemünket felgyorsítva, újabb
nagy teljesítményű gépekkel bővítettük üzemünket.
Teljes körű szolgáltatás már 8 óra alatt!
Keressen fel minket, hogy megtalálja az igazit!
N , C N t e c h
1184 Budapest XVIII., Jegenyefasor 1-3.
Telefon: 158-8511/83 m.
K O M ÍE L_ E C T R □ ISI ICZ
Magyarországi képviselet SINI KERESKEDELMI KFT.Címünk: 1077 Budapest, Wesselényi utca 19. Tel.: 121-4089, Fax: 122-6640A KŐNIG ALKATRÉSZEK MOST EURÓPÁBAN A LEGOLCSÓBBAN MAGYARORSZÁGON!
A KŐNIG ELECTRONIC GmbH, és a SINI KFT. kínálja a legszélesebb választékot AUDIÓ-, VIDEÓ- és TV-ALKATRÉSZEKBŐL, távirányítókból és különféle szervizeszközökből
MINDEN ALKATRÉSZRE GARANCIÁT VÁLLALUNK!ORSZÁGOS DISZTRIBÚTORI HÁLÓZAT, MINDENÜTT CSAK A KŐNIG EMBLÉMÁT KERESSE!
A SINI Kft. a lkatrészaján lata:
ITT NOKIA3725 sorkimenő (KŐNIG nr. 3733) 2 300 Ft3726 sorkimenő (KŐNIG nr. 3806) 2 300 Ft3425 sorkimenő (KŐNIG nr. 3807) 2 300 Ft
ITT DIGIVISION8280 sorkimenő (KŐNIG nr. 3661) 3 050 Ft
ORION - Japánsorkimenő (KŐNIG nr. 30 006) 2 700 Ft
DAEWOOsorkimenő (KŐNIG nr. 30 010) 3 450 Ft
NORDMENDE3208 sorkimenő (KŐNIG nr 3503) 3 150 Ft
VHS-C adapter (KŐNIG nr. 5436) 3 190 Ft
VIDEÓFEJ-VIZSGÁLÓVHS (KONIG nr. 5556) 9 050 FtBÉTA (KŐNIG nr. 5560) 9 560 Ft
AZ—026 blankolófogóM X-6400 sztereó keverőpult, profiM X -55 F sztereó keverőpultP—105 mono 6,3 jackdugóP-108 sztereó 6,3 jackdugóPHT-11 piezó sugárzóAE -70 piezó szirénaDM -1000 mikrofonD M -300 mikrofonKHM 7602 mikrofonos fejhallgatóCD 2000 fejhallgatóDSP 30 szippantó
520 Ft 21 500 Ft
4 010 Ft 35 Ft 45 Ft
510 Ft1 620 Ft2 400 Ft
920 Ft1 690 Ft 1050 Ft
380 Ft
Nyugati normás készülékek magyar normás áthangoló egységei a készülék megbontása nélkül az antennára csatlakoztatva:
autórádió konverter 1440 Fttáskarádió konverter 1040 FtHIFI-konverter 1560 Ft
Áraink nettó árak, ÁFÁ-t nem tartalmaznak.
32 1992/6
S U M M S
MIKROOHMOS MÉRŐADAPTEREllenállásmérés 100 jufí-os felbontással
írta: Bernhard C. Zschocke, oki. mérnök
A digitális multiméterek napjainkra olyan kedvező árúak lettek, hogy már csaknem minden laboratóriumi és hobbiasztalon megtalálhatók. A lehetséges mérések is sokoldalúbbá váltak és a klasszikus áram-, feszültség- és ellenállásméréstől a kapacitás- és frekvenciamérésig terjednek. Mégis, nem ok nélkül érvényes itt is Murphy egyik törvénye, mely szerint: „Mindig minden megvan, kivéve azt, amire szükség lenne”.
A fenti megállapítással nem csak az a hangszórórajongó ért egyet, aki új frekvenciaváltójának null-ohmos tekercseit akarja bemérni. Beépítése egy kis mérőműszerek méréshatárának kiterjesztésére szolgáló, kis ellenállású söntök mérése vagy egy teljesítményfokozat tizedohmos nagyságrendbe eső emitterellenállásainak válogatása során igencsak bosszantó lehet a nagy felbontású ellenállásmérési tartomány hiánya miatt.
Mivel azonban ilyen mérések nem m indennap fordulnak elő, kife jezetten erre a célra egy külön mérőműszer beszerzése túlzásnak tűnik. Ezért egy olyan egyszerű kapcsolást fe jlesztettünk ki, mely mQ-os adapterként egy szokásos 3,5 számjegyes kéziműszerhez csatlakoztatva azt 20, 2 és 0,2 ohmos végkitérésű méréshatárral bővíti ki. Az elérhető pontosság az alkalmazott d igitális multimétertől és az
adapterben használt referenciaellenállások tűrésétől függ. 3,5 számjegyes kijelzés esetén a maximális felbontás 100 ^Q.
A mérni kívánt ellenállást a mérőadapterre és a mérés során a 200 mV-os egyenfeszültségű állásba kapcsolt multiméterre kötjük (négyvezetékes méréstechnika).
Az alapok...A kapcsolás működése az 1. ábra alapján könnyen megérthető. Am ikor a mérendő Rx ellenállás be van kötve, akkor az IC1 műveleti erősítő és a T1 teljesítmény-FET az R1 e llenálláson az U1 referenciafeszültséget hozza létre. Ebben az esetben az R1 ellenálláson és a mért Rx ellenálláson az Ohm-törvénynek megfelelően U1/R1 mérőáramnak kell folynia. Kapcsolásunkban a referenciafeszültség értékét 100 mV- ra választottuk, míg referenciaellenállásként 10 Q-ot, 1 Q-ot vagy0.1 Q-ot használunk, ami 10 mA-es, 100 mA-es, illetve 1 A-es áramot jelent. A multimétert 200 mV-os egyenfeszültségű állásban használjuk és az adapter mérőpontjaival kötjük párhuzamosan. Ha a műszer felbontása 0,1 mV, akkor a legnagyobb mérőárammal 0,1 mV/1 A = 100 |aQ ellenállás mérhető. A mérés során egy kis kényelmi megszorítást le kellett nyelnünk: a kijelzés mV- ban történik. A referenciafeszültség és a referenciaellenállás megválasztása következtében a kijelzett mérési érték átszámítása egyszerűen csak 0,001-gyei (illetve mQ-os értékek esetén 1 -gyei), 0,01-gyei vagy 0,1-gyei való szorzást jelent; ha például a kijelzés 167,8 mV a 20 Q-os tartományban, akkor a mért Rx ellenállás értéke 16,78 ohm.
...és a finomságokAz adapter 2. ábrán látható kapcsolási rajza alig bonyolultabb a tömbvázlatnál. Új elemekként csak a mé-
1. ábra. A mikroohmos adapter tömbvázlata egy olyan szabályozott konstans áramú áramforrást mutat, mely a mérendő ellenálláson 1 A-ig terjedő ara- mot bocsát át
1
■ Valamennyi, 200 mV-os egyenáram ú m éréshatárral rendelkező szabványos kézi m ultim éterhez hasznaiható
■ M éréstartom ányok: 20/2/0,2 f í■ Felbontás: 10/1/0,1 m£2■ Mérési hiba: 0,1/0,2/0,5% (a m ultim éter tűrésétől függően)■ Négyvezetékes m éréstechnika
1992/8 33
Hmm
2. ábra. Az elvi kapcsoláshoz képest az adapter kapcsolása a referencia-feszültségforrással és a méréshatár-átkapcsolóval egészül ki
réstartomány beállítására szolgáló ellenállások jelentek meg az átkap- csolóval és a referenciafeszültség előállításával együtt.
A 9 V-os blokktelepből a TL43IC típusú D1 pszeudo-zenerdióda stabil feszültséget állít elő. Az R8, P1 és R9 elemekből álló feszültségosztó útján ebből olyan részfeszültség vehető le, amely a műveleti erősítő referenciafeszültségeként szolgál. Ideális műveleti erősítő esetében a csúszka feszültsége pontosan 100 mV lenne, a gyakorlatban azonban a bemeneti offszet értékével csökkentett vagy növelt feszültség szükséges. A teljes kapcsolás testpontját a TL431C katódja képezi. A műveleti erősítő a T 1 FET-et annyira vezérli ki, hogy a rákötött m érőellenállás (vagy a mérőkapcsok rövidre zárása) mellett az S1 kapcsolóval kiválasztott R1...R3 referenciaellenálláson keletkező feszültségesés a referenciafeszültséggel egyezzen meg. Ennek hatására a mérendő Rx ellenálláson 1 A, 100 mA, illetve 10 mA mérőáram folyik.
Az R6/C3 RC-tag és a C2 kondenzátor a műveleti erősítő nagy egyenáramú, és ezzel egyidejűleg kis váltakozó áramú erősítését és egyben stabil működését biztosítja.
Műveleti erősítőként nem ok nélkül használtuk a TLC 2201-es típust. Ub alatt 0,1 V-ig terjedő, nagy kivezérlési tartománya van és a hőmérséklet vagy a tápfeszültség vá ltozásaival szemben jó offszetfe- szültség-stabilitást mutat. A FET be- menetek következtében bemeneti nyugalmi árama is igen kicsi. A nagy kivezérelhetőség a telepes üzem eltetésből adódó kis tápfeszültség esetén azért fontos, hogy a teljesít- mény-FET-et eléggé ki lehessen vezérelni.
A viszonylag nagy mérőáramnál a méréshatár átkapcsoló átmeneti e llenállása már nem hanyagolható el. Ezért a műveleti erősítő bemenete (3-as kivezetés) az R6 ellenálláson át nem az S1a kapcsoló A pontjára, hanem a kapcsoló egy másik síkja útján közvetlenül a mindenkori mért ellenállásra csatlakozik.
A többi alkatrész szerepe gyorsan magyarázható. Az R4 ellenállás a FET-ben keletkező veszteségi te lje sítmény csökkentésére szolgál. Értéke a mérőkör esetlegesen nagy átmeneti ellenállásainak figyelem- bevételével szükség esetén csökkenthető. Az S2 nyomógomb és az R10 ellenállás segítségével a rákötött mérőműszer és a kapcsolás korrekt működése tesztelhető (telepteszt). 1-es telepként mono- vagy bébielem, esetleg mignon form átumú NiCd akkum ulátor használható. Ezeknek az akkuknak a belső ellenállása kielégítően kis értékű. A 2-es elem 9 V-os blokktelep.
A D2 dióda az induktivitások mérésekor keletkező önindukciós fe
szültségek ellen nyújt védelmet. A kapcsolás idegen feszültségek elleni védelemmel azonban nem rendelkezik. Ha tehát valaki egy hálózati vagy sorkimenő transzform átor tekercsének ellenállását akarja megmérni, annak figyelembe kell vennie a mérés után az önindukció következtében a primer oldalon keletkező magas feszültséget!
Megépítés és kiegyenlítésA kapcsolás céljára egy kis, egyoldalas panelt (3. ábra) fe jlesztettünk ki, melynek beültetése nagy problémát nem okozhat. A nagy mérőáram miatt a kábelezésnél lehetőleg jó vastag (pl. 0,75 mm2 keresztm etszetű) többeres huzal használata ajánlatos. Forrcsúcsok és hasonló megoldások használata m ellőzendő. A kábeleket közvetlenül a panelra, a banánhüvelyekre és a te leptartóra kell beforrasztani. Az Rx ellenállás csatlakoztatására olyan műszerkapcsok alkalmasak, amelyek egyidejűleg a multiméter mérőcsúcsainak befogadását is biztosítják.
A kiegyenlítés a legnagyobb méréshatár beállításával kezdődik (R3 referenciaellenállás, S1a kapcsoló 4-es állásban). Ezzel együtt a mérőkapcsokat rövidre kell zárni. Ezután egy 200 mV méréshatárra állított multimétert kötünk közvetlenül az R3 refrenciaellenállás kivezetéseire és a P1 potenciométert addig forgatjuk el, míg a műszer pontosan 100 mV-ot nem jelez. Ezt a kiegyenlítést az idő múlásával időnként ajánlatos megismételni. Az adapter
kiegyenlítését elvileg a két másik mérési tartomány valamelyikében is el lehetne végezni. A 20 Q-os tartományban végzett kiegyenlítés azonban a legpontosabb, mert a mérőellenállásnak 0,1%-os értékével ebben a tartományban van a legkisebb tűrése. A kiegyenlítés előtt minden esetben tegyünk be friss te lepet.
Még néhány megjegyzés kívánkozik ide az előbbiekkel kapcsolatban. A BUZ10 2 ,1 ...4 V közötti gate/ source feszültségeknél kezd vezetni. 1 A drain-áramhoz maximálisan4,5 V gate/source feszültség szükséges. A minimális UBatt2 te lepfeszültség így 7 V-ra adódik. Az 1-es telep elméleti m inimális feszültsége Imax es R4 + R1 + Rmax szorzata, azaz 1 • (0,47 + 0,1 + 0,2) = 0,77 V. A gyakorlatban az 1-es telepnek a T1-en keletkező feszültségesés (Uds), továbbá a kábel és a vezetőcsíkok veszteségei, valam int egyéb veszteségek miatt legalább 1 V fe szültséget kell szolgáltatnia.
Ha a mérni kívánt ellenállás és a mérőadapter között hosszú kábelt akarunk alkalmazni, vagy nagy átmeneti ellenállásokkal kell számolni, akkor az R4 ellenállást például 0,22 Q-ra célszerű csökkenteni.
AlkalmazásMérés céljából az ismeretlen ellenállást és a multimétert a kapcsolás mérőkapcsaira csatlakoztatjuk. A műszer által mutatott feszültség átszámítása a következők szerint tö rténik:
34 1992/8
1. táblázat
Mérési tartom ány (adapter)
Kijelzés(műszer)
E llenállás(Rx) Átszámítás
0,2 a 200 mV 200 p,Ohm Kijelzés x 1 m ű/m V
2,0 Q 200 mV 2 Ohm Kijelzés x 0,1 fí/m V
20,0 Í2 200 mV 20 Ohm Kijelzés x 0,1 fí/m V
ALKATRESZJEGYZEK
Ellenállások:R1 = 0Í21, 0%5 R2 = 1 Q, 0%2 R3 = 10 £2, 0%1 R4 = 0Í247, 1 W R5 = 100 n R6 = 10k R7, R8 = 2k7 R9 = 82k R10 = 1 £2
Potenciométer:P1 = 2k, helipot, fekvő
Kondenzátorok:C 1, C5 = 47 |iF /16 V, radiálisC2 = 10 nC3, C4 = 100 nC6 = 10 (j.F/16 V, radiális
Félvezetők:D1 = TL431C D 2 = 1N4001 T 1 = BUZ10 IC1 = TLC2201
Egyebek:51 = forgókapcsoló NYÁK szerelésre, 3 síkú, 4 állású52 = nyomógomb (munkaérintkezős) Batt.2 = 9 V-os blokktelep, patentkapocs csatlakozóvalBatt.1 = 1,5 V-os bébielem és elemtartó (lásd a szövegben)Hűtőborda, FK231 Készülékdoboz, 145 x 90 x 30 mm3 Banán hüvely, piros Banánhüvely, fekete NYÁK száma: 920020
3. ábra. Az egyoldalas NYÁK lap házilag is könnyen előállítható
Induktivitások mérésénél óvatosabban kell eljárnunk. Mivel a te kercsnek az adapter mérőkapcsairól való levételekor a mérőáram megszakadásának hatására nagy önindukciós feszültség léphet fel, célszerű a következő módon eljárni: a mérőkapcsokra először kössük rá az ismeretlen tekercset, majd a multimétert. Ezután S1 segítségével kapcsoljuk be a mérőáramot. A mérés után a sorrend fordított, tehát kapcsoljuk ki az adaptert, majd a multimétert, aztán a tekercset vegyük le a mérőkapcsokról. Nagyobb induktivitások, például nagy te ljesítményű transzform átorok esetén a mérés után először rövidzárat kell alkalmazni és a mérőkapcsokról rö- vidrezárt állapotban kell levenni a műszert és a trafót, illetve a tekercset.
Egyébként, ha csak tiszta ohmos ellenállásokat mérünk, akkor a sorrenddel természetesen nem kell törődnünk.
BővítésekAz adapter szükség esetén komplett mérőműszerré is kiépíthető. Ehhez nem kell más, csak egy külön hálózati tápegység és a mért érték k ije lzésére szolgáló, a kereskedelemben kapható DVM (digitális voltm érő) modul. A kapcsolás kialakítása során a modul referenciabemenetei az S1b kapcsoló leszedő érintkezője és a testpont közé köthetők. A kapcsolás ily módon történő kialakításával a modul a mérendő ellenállás és a referenciaellenállás arányát méri a mérőáramtól függetlenül, ami az adapter kiegyenlítésének elmaradását jelenti. A mérési pontosság ebben az esetben a DVM modul és a referenciaellenállás pontosságától függ. ■
1992/8 35
B m mASTRA laposantennaA TV-SAT műholdak vételére szolgáló kb. két évvel ezelőtt bemutatott laposantenna után a Daunban működő Technisat cég most bemutatott a jóval kedveltebb ASTRA műholdak vételére is alkalmas laposantennát. Az igen lapos, m indössze 47 cm élhosszúságú antennába már az LNB-t is fixen beintegrálták.
Az egyszerű konstrukció következtében az antenna helyszükséglete csekély, szerelése egyszerű és időjárás elleni védelme közel tökéletes. ■
Speciális ellenállások és diódasorok
F/T/3810-es gyártm ánysorozatával a Welwyn Electronic cég a speciális e llenállások piacára hozott újdonságot. A cég speciális, kívánságra üvegbevonattal ellátott és maximálisan 100 kV feszultségtűrésű ellenállások, valamint 100 TQ-ig terjedő szigorú tűré- sű ellenállások szállítását vállalja.
Különleges fe lhasználásokra egymáshoz viszonyítva kiegyenlített, egyedi ellenállásokból kialakított, reprodukálható készletek gyártása is m egrendelhető. Az ellenállások építődoboz elv szerint is összeállíthatók (összecsavarozha- tók), kívánságra elvezető- klipsszel. Alkalmazási lehetőségeik elsősorban a nagyfeszültségű, illetve a nagyfrekvenciás technika és a pikoamperek mérését igénylő méréstechnika te rületére esnek.
Diódahálózatok optim ális védőkapcsolásokként az egész elektronika terü-
36
ÚJDONSÁGOK
létén használatosak. A hálózatok különösen akkor képezik az egyedi diódák
alternatíváját, ha kompaktabb építési módot kell alkalmazni.
m mVALLALKOZOK! VÁLLALATOK!
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK!Rendkívüli termékajánlat az Önök számára!
Új, korszerű, európai színvonalat képviselő műszerek! Előnyös árfekvés, azonnali szállítás!
HUNG CHANG gyártmányú (Dél-Korea)O OS-615 típusú 15 MHz, 2 csatornás telepes
oszcilloszkópO HC-8204/a típusú hanggenerátor, 20 Hz-200 kHz O MODE 300/A típusú analóg lakatfogó 6-300 A C> HC-5050 E típusú analóg kéziműszer C> HC-26 típusú digitális kéziműszer O DM-301 digitális kéziműszer o PB-1 Power Bank
(tölthető, hordozható univerzális áramforrás)O HC-2020 S analóg műszer tC> G 305 funkciógenerátor |o 8100 digitális frekvenciamérő ”O 5502 típusú 20 MHz kétcsatornás oszcilloszkóp <
Megvásárolható:1. sz. Műszerszaküzlet
1061 Bp., Andrássy út 2. Telefon: 132-2936
ELEKTRONIKUS ^ MŰSZEREK OSZTÁLYA
1061 Budapest, Andrássy út 2.
Kis- és közepes sorozatokhoz a Welwyn szab- ványszerűen kínál diódahálózatokat SDAA/C/I típusjelzéssel.
A gyors Si-diódák alapelvére támaszkodva szabványos diódahálózatokat SIL kivitelben is gyártanak. Az 5-től 20-pólusúig terjedő elrendezések kisebb beültetési költségei és kompakt méretei mellett a hőmérsékleti kiegyenlítés is lényegesen jobb, mint az egyedi d iódák esetében. A diódák típusa és a belső kapcsolás kívánság szerint választható meg. ■
Jupiter 2010Az angol Black Star cég 2010-es függvénygenerátorának frekvenciatartománya 0,02 Hz-től 2 MHz- ig (Sweep üzemmódban, korlátozott linearitás mellett 4 MHz-ig) terjed. 600 Q-os és 5 Q-os kimenet, valamint egy 0/20/40 dB-es csillapító mellett a készülék egy 20 MHz-es frekvenciaszámlálóval is rendelkezik.
Utóbbi egy olyan m ikroprocesszoros vezérlésű reciprok számláló, mely kis frekvenciákon a kijelzést minden periódus után aktivizálja. A 4-számjegyes kijelző és a 0,01% ±1 számjegyes pontosság a kimeneti frekvencia pontos beállítását teszi lehetővé. A
.számláló természetesen külső frekvenciák mérésére is használható. Ehhez 25 mV körüli bemeneti fe szültség is szükséges.
Függvénygenerátorok és TV tesztgenerátorok mellett a Black Star cég 2,5 GHz-ig működő univerzális és frekvenciaszám lálókat is szállít kiváló minőségben, különböző tartozékokkal, elfogadható árakon. ■
Számítógép vezérelt hiszterézismérőhely
A hasselrothi Reber cég eredetileg FI magokra fe jlesztett ki hiszterezismérő- helyet. Segítségével a vasmagok fontosabb adatai (például hiszterézishur- kok, kommutációs és per- meabilitásgörbék) mérhetők és plotter, valamint nyomtató segítségével dokumentálhatók.
1992/8
A mérőhelyhez tartozó program menüvezérlésű és a mérési folyam at interaktív összeállítására számos lehetőséget nyújt. A fe lhasználónak módja van a több mint száz lehetséges áramforma közül hétnek mérőszekvenciává való összefogására, akár kü- lön-külön kivezérlésekkel is. A szállítás a következőkre terjed ki: a lapkészülék számítógéppel, vezérelhető mérőtekercs, DIN A3-as síkágyas plotter és 24-tűs nyomtató, valam int vezérlőszoftver. ■
I
DSP-30 típusú terc-sávos frekvenciamenetanalizátor
DSP-30 típusjelű műszerével a gyártó Goldline cég olyan, teljesen digitális fe lépítésű tercanalizátort kínál, mely 0 és 1 ANSI osztályú, átkapcsolható szűrővel és 1/4 dB-ig terjedő skálafelbontással működik.
A fenti készülékkel fe lfelé csúsztatás (Scroll-Up) és lefelé csúsztatás (Scroll-Down) útján 85 dB terjedelmű ablak figyelhető meg. A telepes üzemben is működtethető ügyes analizátor választhatóanRS232-es interfésszel, oszcilloszkóp- vagy nyomtatócsatlakozással és adattárolóval látható el.
A belső számítógépes vezérlésnek köszönhetően az analizátoroknál megszokott kijelzési funkciók mellett természetesenolyan speciális funkciók is lehetségesek, amelyek a mért értékek átszámítását teszik szükségessé (például különböző frekvencia
1 992/8
menetek összegezése vagy kivonása). Középérték- vagy csúcsértékmérés éppen úgy választható, mint a csúcsértéktartási funkció. A m ikrofonbemenet mellett egy vonalbemenetként szolgáló másod ik csatlakozó is rendelkezésre áll. A DSP-30-as analizátor mérőm ikrofonnal együtt 3980 márkába kerül. ■
EPP1/EPP2EPROMprogramozó készülékekA holland ART (Applied Reader Technologie, Ka- naaldijk-Noord 25, NL- 5613 DH Eindhoven) két EPROM programozó készüléket hozott forgalom ba örvendetesen alacsony áron. M indkét egy alumínium profil dobozban elhelyezett egyetlen panelból áll, mely a hálózati tápegység mellett az összes alkatrészt tartalmazza. A programozandó EPROM nulla erőt kívánó (Zero In- sertion Force, azaz ZIF Socket) foglalata is közvetlenül a panelra csatlakozik kapocsléc útján. A teljes belső vezérlést egy 68HC705 típusú Motorola CMOS mikrovezérlő látja el a panelon néhány busz- meghajtóval együtt. A különböző programozófeszültségek stabilizálását két 723-as típusú feszültségszabályozó végzi. A kétoldalas, furatgalvanizált nyomtatott áramköri lap fóliarajza jó benyomást kelt, a panelnek a készülékdoboz két vezetőhornyában való rögzítése következtében a mechanikus felépítés is igen szolid. Hálózati csatlakozóként védőföldes készülékcsatlakozó szolgál. A készüléken sem a bekapcsolás, sem pedig a működésben levő programozás kijelzésére nincs ellenőrzőlámpa. A program- merhez kapcsolandó számítógép soros interfészének csatlakoztatása céljára 25-pólusú Sub-D csatlakozóaljzat került beépítésre.
A két készülék a programozható EPROM-ok nagysága [EPP1: 0,5 Mbit, EPP2: 4 (8) Mbit], az adat- átviteli sebesség (EPP1: 1200 Baud, EPP2: 9600 Baud) és az adatformátum (EPP1: Intel, FPC, EPP2:
Motorola, s1f, s2f, s3f) tekintetében különbözik egymástól. Az EPP2-es modell ezenkívül a számítógéppel történő adatforgalomban kissé bonyolultabb handshaking funkciót valósít meg.
A készülékekhez szállíto tt szoftver két részből áll: a programozókészülék működtető programjából és egy adatformátum átalakítóból, mely különböző gyártóspecifikus fá jlform átumok generálására alkalmas. A részletes (négynyelvű) kézikönyvben a német nyelvű készülékleírás 36 oldalnyi.
M indkét készülék üzemeltetési programja csaknem 350 különböző (E)EP- ROM- és vezérlőtípust ismer. A program kezelése igen egyszerű, közvetlenül a problémamentes installálás után már használható is.
A szoftver ablaktechnikában mutatkozik be, a különböző menüpontok, a Type, Buffer, Edit, Program, Verify, Quit az F1...F6 funkcióbillentyűkkel választhatók.
A készülékkel együtt szállított File Formát Con- verter a jelenlegi 2.1 változatában 10 olyan különböző adatform átum ot ismer, melyet a megadott fá jlk iegészítéssel kell meghatározni. Ezek: ASC (ASCII), BIN (BINARY), EXE (Bl- NARY), COM (BINARY), INT (INTEL), S1F (MOTOROLA S1 formátum), S2F
(MOTOROLA S2), S3F (MOTOROLA S3), TEK (TEKTRONICS) és SIG (SIGNETICS). A készülékkel együtt leszállított 5 1/4 hüvelykes floppydiszken különböző demo-fájlok találhatók a fe lsorolt form átumokban.
A kezelés egyik készüléknél sem jelent problémát. Csupán az EPP1-es modellnél válik érzékelhetővé nagy EPROM-ok programozása során a számítógép és a programozókészülék közötti 1200 Bau- dos, viszonylag kis adatátviteli sebesség. (Nagyobb átviteli sebességű, új változat fejlesztése most van folyamatban.) A kisebb modell ára 298 márka körül van, míg a nagyobb, EPP2-es modell 498 márkáért kapható. ■
Nagyfrekvenciás dugaszolható csatlakozókMost je lentek meg a Mona- cor cég szállítási programjában az új F szabvány szerinti nagyfrekvenciás, 75 ohmos dugaszolható csatlakozók, melyek korszerű antennaberendezésekben és a műholdas vételtechnikában egyaránt alkalmazhatók.
Rendelkezésre állnak 4,0 mm, 5,2 mm és6,5 mm belső átmérőjű csavaros dugós F csatlakozók, crimp csatlakozódugók 0 1 2 mm-es crimp- hüvelyekkel fö ldkábelekhez, 0 9 ,5 mm-es sasszifu- ratú beépíthető F csatlakozók, kettős F csatlakozók és F adapterek (csavaros hüvely, toldódugó).
Ezen kívül szállítható még derékszögű F adapter (F dugó/hüvely), F adapter (F hüvely/BNC dugó, F csavaros csatlakozódu- gó/BNC dugó és F hü- vely/IEC antennacsatlakozó dugó), valamint 75 Q- os F lezáróellenállás. ■
8051-es Mikrokontroller- és Assembler-tanfolyam
7. (befejező) rész:LC kijelzőkcsatlakoztatásaés vezérlése.Billentyűzetcsatlakoztatása,kitekintés
Tanfolyam unk befejező részében először az LC kijelzők csatlakoztatásával foglalkozunk. Az utóbbi időben viszonylag jutányosán beszerezhetővé vált fo lyadékkristályos kijelzők és a m ikrovezérlő együttes alkalmazása kényelmes kijelzési és kezelési lehetőségekkel rendelkező készülékek építését teszi lehetővé. Végül egy pillantást vetünk a tanfolyam unkon már tú lmutató programozási segédeszközökre és nagy általánosságban a mikro- vezérlők programozásával kapcsolatos alapvető tudnivalókra.
LC kijelzőkSzámos Stand-Alone m ikroprocesszor alkalm azás igényel rövid szövegek vagy mérési értékek megjelenítése céljából valam ilyen output lehetőséget. Ezen a téren az e lmúlt időszakban már viszonylag kedvező áron beszerezhetővé vált a lfanum erikus LC kije lzők használata jöhet e lsősorban szóba. Ezek az LCD-k számos kereskedelm i term ékben is széles körű a lkalm azásra találtak. Ilyen kijelzővel a felhasználó tájékoztatására szolgáló m egoldások is kia lakíthatók és komplex rendszerkiszolgálási folyam atok válnak már néhány gomb segítségével megoldhatóvá. Az LC kijelző első üzembe helyezésének lehető legegyszerűbbé tétele céljából a többfunkciós kártyát már elláttuk LC csatlakozási lehetőséggel.
ÖsszekötésekA bővítőkártya és a (Hitachi HD 44780-as vagy vele ekviva lens vezérlővel működő)
kijelző közötti elektrom os ösz- szekötések 14-eres lapos szalagkábel útján valósulnak meg. Mivel a különböző típusú kijelzők kivezetéseinek bekötése is eltérő, itt a többfunk
ciós kártya K1 csatlakozójának érintkező-sorszám át adjuk meg.
A csatlakoztatás módját vázlatosan az 1. ábrán m utatjuk be. A 0C001i6, illetve 0C009 címre történő beírási (WR = 1) vagy kiolvasási (RD = 1) hozzáférés esetén előáll a kijelző számára az Enable jel. Hogy a kijelzőn belüli adatokhoz való hozzáférésről (RS
= I0A3 = 1, cím= 0C009i6) van-e szó, vagy utasításokat (RS=I0A3=0, c ím =0C 001i6)kell-e átadni, azt az I0A3 cím vezeték állapota határozza meg. Az LC kijelző R/W vezetéket közvetlenül a Compu- board RD kim enetével kell összekötni.
Parancsok és adatok á tadása a kétirányú adatbusz útján történik. Maga a kijelző 4-bites adatátvitelle l (0...3-as bit) vagy 8-bites adatátvitelle l működhet. M ivel 8-bites mik- rovezérlőt használunk és a k ije lző az adatbuszra kötve fog üzemelni, kézenfekvőnek lá tszik a kijelzőt úgy program ozni, hogy az 8-Dites átvitellel működjék. Ha a kijelzőt pé ldául egy PORT-on at kívánnánk üzemeltetni, akkor a 4-bites átvitel volna célszerűbb, mert az kevesebb portvezetéket vesz igénybe.
A 3-as kivezetésre adott Vo feszültség a kijelző kontrasztjának beállítására szolgál. A beállítás a helyiség megvilágításához és a rálátás szögéhez illeszthető. A kijelző rákötése előtt a biztonság kedvéért annak adatlapját mindig tüzetesen át kell nezni és va lamennyi összekötést e llenőrizni kell.
LCD utasításokA kijelző és az integrált vezérlő kom binációs lehetőségeinek teljes leírása a Hitachi katalógusában csaknem 30 o ldalt vesz igénybe. Mi ezért csak a fontosabb utasításokra szorítkozunk. Akinek ezen tú lmenő inform ációkra van szüksége, az a gyártó által közölt adatokhoz nyúlhat vissza.
ASCII karakterek m egje lenítésére sok LC kijelző ugyanazt a típusú LÓD vezérlőt használja és ennek m egfe lelően ugyanazzal az utasításkészlettel rendelkezik. Egy kom plett utasításkészletet a 2. ábrán mutatunk be. Ez pl. a H 2570, LM 016L és LM 1612A típusú kijelzőkre érvényes.
M indenekelőtt álljon itt néhány alapvető tudnivaló az ilyen kijelzőnek az integrált vezérlővel együtt történő alkalmazásáról.
A kije lző belső táro ló ja 80 karakter tárolására alkalmas (Display data RAM = DD- RAM, címei 000i6-tól 04Fis-ig terjednek). Egy 16-karakte- res, egysoros kijelző balról kezdve a 000-tól 00Fi6-ig te rjedő címek alatti karaktereket je leníti meg. A kije lzett karakterek tehát az összes tárolt karakterből csak egy szeletet („ab lakot”) képviselnek. Ez a szelet a D isplay-Shift útján e ltolható. A karakterek a DD- RAM-ban ennek során ugyanazon a címen maradnak, csak a kijelzőablak kezdődik a DD- RAM más címén.
Az LM 16255-ös kétsoros kijelzőnél az első sorban a OOO16 címtől kezdődő karakterek, a második sorban a 040i6
LeseOCOOI oder0C 009 ^
T
Schreibe01001 oder 0C009
T
I / O A 3 o -
Prozessor-signale
M
" í i5V
© —4 ° 0
1. ábra.Lese: olvasás Schreibe: írás Prozessorsignale: processzorjelek K1 zum LC-Display: K1 az LC kijelzőhöz
K1 ► zum
LC • Display
910109-8-11
1. ábra. Az LCD csatlakozás vázlatos ábrázolása
2. ábra. Az LCD vezérlő utasításkészletének vázlatos áttekintése
címtől kezdődő karakterek je lennek meg. Emiatt a kétsoros kijelzők kezelése valam ivel nehezebb.
Rendelkezésre áll egy kurzor is, mely meghatarozza, hogy a következő karakter a DD-RAM-ban m elyik helyre kerüljön (a továbbiakban ezt cím szám lálónak nevezzük). A kurzor a program ozástól füg gően a kijelzésen akár látható, akár lathatatlan lehet. V illogó kurzor használata is lehetséges. Ezenkívül szoftver úton határozható meg az is, hogy egy karakter átadása után az LC kijelzőn bekövetkezzék-e autom atikus léptetés és/vagy kurzorelm ozdulás. Ezáltal például futó fe lira tok valósíthatók meg egyszerű módon.
Végül az LC kijelző még karaktergenerátor RAM-mal (Character-Generator-RAM = CG-RAM) is rendelkezik, melyben a karakterek képelemekből történő felépítése 0- tól 7-icj terjedő ASCII kódokban tarolható. Ennek a CG- RAM-nak a pontos felosztása a gyártó adatlapjából ism erhető meg. A CG-RAM segítségével önm agunk is defin iá lhatunk saját célra felhasználói karaktereket.
Az LC kijelzőre parancsok úgy küldhetők, hogy a kívánt utasításkódot a OCOOI16 címre adjuk ki (azaz RS alacsony és R/W szintén 0).
A fontosabb utasításkódok a következők (* az adott bit pozícióján tetszőleges szintet je lent):
Clear Display0 0 0 0 0 0 0 1
Ez az utasítás valam ennyi DD-RAM tárrekeszbe a 20i6 bájtot (= üres jel) írja be. Hatására a kurzor a 0 pozícióra kerül és a kije lzőablak szintén a 0 címtől kezdődik, ami egy esetleges m egelőző Display- Shift utasítás törléséhez vezet.
Return Home0 0 0 0 0 0 1*
Ez a parancs a kurzort a 0 pozícióba viszi és a megelőző D isplav-Shift-et nulláza. A DD-RAM tarta lm a változatlan marad.
Entry Mode Set0 0 0 0 0 1 l/D S
Ez az utasítás annak m eghatározására szolgál, hogy egy adatbájt átvite le után mi történjék a kijelzőn. Az l/D (Increm ent/Decrem ent) bit azt írja elő, hogy egy je lnek a DD- RAM-ba történő beírása során a belső DD-RAM cím autom atikusan növekedjék (l/D = 1) vagy csökkenjen (l/D = 0). E cím értékének tárolása az AC címszámlálóban (Address Counter) történik.
Az S léptetőbit (Shift-Bit) azt adja meg, hogy a DD- RAM-ba történő beíráskor az l/O bit álta l e lőírt irányban a
1992/8
kije lzés egy lépéssel au tom atikusan elto lód jék-e. Itt S=1 azt je len ti, hogy léptetn i kell, S=0 esetében a k ije lzés lép te tése elm arad. A léptetés so rán a kurzor a kije lzoab lakban azonos helyen marad.
Display ON/OFF Control0 0 0 0 1 D C B
Ezzel az utasítással a k ije lzés, illetve a kurzor a DD- RAM tartalm ának m egváltoztatása nélkül be-, illetve kikapcsolható. A kije lzőbit (D isplay- Bit) D = 1 értéke esetén a k ije lzés bekapcsolódik, egyébként kikapcsolódik, illetve k ikapcsolt állapotban marad. A kurzorbit (Cursor-B it) C = 1 értéke esetén a kurzor bekapcsolódik, egyébként kikapcsolódik, illetve m egtartja k ikap
csolt állapotát. A villogási bit (Blink-Bit) B = 1 értéke mellett a kurzor villog, egyébként nem.
Cursor or Display Shift0 0 0 1 S/C R/L **
Ezzel az utasítással a kurzor m ozgatható vagy a k ije lzés tolható el. Az utasítást például futó kijelzések keltésére lehet használni.
S/C R/L 0 0 kurzor balra0 1 kurzor jobbra1 0 kijelzés balra,
a kurzor a kijelzést követi
1 1 kijelzés jobbra, a kurzor a kijelzést követi
Function SetParancs =0 0 1 DL N F **DL = 1: 8-bites DL = 0: 4-bites interfész N = 0: egy sor N = 1: két sor
(csak egyes típusoknál:)F = 0: 5x7-es pontmátrix F = 1: 5x10-es pontmátrix
Ezzel az utasítással történik a kijelzés bekapcsolási rését utáni üzem m ódjának m eghatározása. A tanfolyam on a kijelző felé 8-bites adatátvitelt alkalm azunk és egysoros k ije lzési módusban dolgozunk.
Set CG RAM Address0 1 a5 a4 a3 a2 a1 aO
Ez a parancs a karakter-generátor RAM felé történő adatátvitel előkészítésére szolgál. A következő átvinni kívánt bájt CG címét határozza meg. A címszámlálóban (AC) átvivendő címet az aO-tól a5-ig terjedő bitek képezik.
Set DD RAM Address1 a6 a5 a4 a3 a2 a1 aO
Ez az utasítás a Display-Da- ta-RAM-ba történő adatátvitelt készíti elő. A következő átvinni kívánt bájt DD-RAM címét határozza meg. A címszámlálóba (AC) átvivendő címet az aO-tól a6-ig terjedő bitek képezik.
Read Busy FlagOlvasva: BF a6 a5 a4 a3 a2 a l aO (R/W = 1)
BF értéke azt adja meg, hogy a kijelző foglalkozik-e még egy utasítás végrehajtásával vagy készen áll-e további utasítások, illetve adatok fo gadására. Egyidejűleg sor kerül a cím szám láló értékének kio lvasására is.
W rite DATA to CG or DD Ram
Adatok: d7 d6 d5 d4 d3 d2 d l dO(R/W = 0, RS = 1)
Ezzel az utasítással egy bájt kerül átvitelre a CG- vagy DD- RAM-ba, attól függően, hogy ezt megelőzően CG- vagy DD-cím átvitelére került-e sor. Hogy a bájt átvitele után a címszámláló tartalma nő-e vagy
3. ábra.erhöhe R2: R2 növelése nein: nem WAIT: várakozás52 gedrückt: S2 megnyomva ja: igen53 gedrückt: S3 megnyomva rechts: jobbralinks: balraAusgabe nach 0C001H: output 0C001-raWarte 100 ms: 100 ms várakozásAusgabe nach 0C009H: output 0C009-ra
39
3. ábra. Az LC kijelző program folyam atábrája
~ 3 ~
Hmmcsökken, az az ENTRY-MODE utasításban m eghatározott üzem m ódtól függ.
Read DATA from CG or DD Ram
Adatok: d7 d6 d5 d4 d3 d2 d l dO(R/W = 1, RS = 1)
Ezzel az utasítással bájtok olvashatók ki a CG- vagy DD- RAM-ból. Az utasítás előtt SET CG ADDRESS, illetve SET DD ADDRESS útján a címet át kell vinni.
A kijelző teszteléseAz LCD vezérlő parancsok m egtárgyalása után most a k ije lző tesztelő program jára té rünk át. A program folyamat- ábrája a 3. ábrán látható, a hozzá tartozó program ot a 4. ábra assem bler listáján mutatjuk be. A program feladata egyszerű: először beírunk a kijelzőbe egy szöveget, majd a kijelző tartalm át két nyom ógomb segítségével balra és jobbra tologathatjuk.
A példaprogram olyan segédprogram okat tartalmaz, amelyek a saját készítésű program ok alapjául is szolgálhatnak. Ezek képezik az LC kijelzővel történő kapcsolat- tartás úgynevezett kom m unikációs alaprutinjait. Először ezeket beszéljük meg.
ProgramozásAz RCOM alprogram az LC kije lző állapotát az akkum ulátorba olvassa be. Ebből a cé lból a P2 portba kerül beírásra a kijelző 0C 01 16 címéről a nagyobb helyiértékű bájt. A cím kisebb helyiértékű bájtja az RO regiszterbe kerül betöltésre. Ezután a MOVX utasítás segítségével sor kerül az LC kijelzőből a BUSY-FLAG kio lvasására. Ez képezi az akkum ulátor 7-es bitjét. Mint már említettük, a külső tároló közvetett címzése során a cím nagyobb helyiértékű részeként a 2-es portot használjuk.
Az LCDRDY alprogram m indaddig vár, míg a kijelző BUSY-FLAG-je 0 értékű. Ehhez felhasznalja az RCOM al- programot. Ezt az alprogra- mot az LC kijelző viszonylag hosszú ideig tartó in icializálá- si utasításainak időtartam a alatt arra a várakozásra használjuk fel, mely addig tart, míg az LC kijelző az átvitt utasítást végre nem hajtotta.
A WT1 alprogram 100 mik- roszekundum ot várakozik. M ivel a legtöbb kijelző-utasítás végrehajtási ideje 100 mikro- szekundum alatt van, ez az alprogram a kijelző-utasítások végrehajtásának kivárására jól használható.
Az LCDCOM alprogram egy parancsot (RS = 0) küld a kijelzőre. A MOVX utasításnál ugyanaz a címzés kerül fel- használásra, mint az RCOM alprogramban. A parancs átvi
tele után megint 100 mikro- szekundum szünet következik.
Az LCDCHR alprogram egy karaktert küld (RS = 1) a kijelző karaktertárolójába (DD-RAM), majd 100 mikroszekundomot vár. Az LCDCHR behívása előtt adott esetben egy SET RAM ADDRESS utasítassal az új DD-RAM címet át kell vinni.
Az LCDSET alprogram az LC kijelző valam ennyi fontos funkciójának m eghatározására szolgál. Először (LCDRDY behívásával) kivárja va lamennyi előző utasítás végrehajtását. Ezután következik (a 37 -38 -as sorban) a kijelző működési m ódjának m eghatározása: 8-bites, egysoros és 5x7 pontos. Ehhez az LCDCOM alprogram kerül fel- használásra. Következő lépésként a kije lző be- és a kurzor kikapcsolása következik (39-40-es sor), míg a léptető- módus beállítása a 41-42 -es sorokban történik. Ekkor kerül sorra a kijelző törlése. Mivel ez az utasítás akár 1,6 ms-ig is tarthat, utána még végrehajtásra kerül az LCDRDY alprogram.
A figyelm es olvasónak ta lán már feltűnt az alábbi programozási trükk. Ha az 1-es a lprogram a következő utasítás- sorozattal végződik:
LCALL 2-es alprogram RÉT
akkor ehelyett valamivel helyta- karékosabb módon a következőképpen programozhatunk:
LJMP 2-es alprogram
és így a 2-es alprogram RÉT utasítását használhatjuk (a lista 52-es sora). A hellyel való takarékoskodás e módját azonban semmi esetre sem szabad túlzásba vinni, mert zavart okozhat. Itt csak pé ldaképpen mutattuk meg mint é rdekességet.
A főprogramA kijelző definiált állapotba hozásáért először az LCDSET-et hívja be. Ezt követően beírja azABCDEFG 80 karaktert akijelző RAM-ba. Ezután a NEU végtelen hurok következik. Ebben a hurokban az kerül tesztelésre, hogy az S2 vagy az S3 gomb meg van-e nyomva. Amennyiben igen, úgy a kijelzés egyet lép balra, illetve jobbra. E célból LCDCOM útján a megfelelő utasítás eljut a kijelzőhöz. Annak érdekében, hogy folyamatosan megnyomva tartott gomb esetén a kijelző tartalma csak lassan haladjon, minden hurokvégigjáráskor behívásra kerül a WAIT alprogram, mely mintegy 0,26 másodpercet (255 x 255 x 4 |is- ot) lázas semmittevéssel tölt el.
FeladatA je lenlegi és egyben utolsó programozási feladatunk a
következő: Szöveget és (hexadecim ális és decimális) szám okat kell az LC kijelzőre kiadni. Az EM ON51.LST monitorlistában is utánuk lehet nézni, hogyan oldották meg ott a V24-en át megvalósuló output program ozását és hogyan lehet az ott tapaszta ltakat az LC kijelző a lkalm azási fe ladataihoz illeszteni.
Kitekintés a tanfolyamunkon túlmutató lehetőségekreEzzel a tanfolyam végére é rtünk. Megbeszéltük es nyúlfarknyi programokkal m egvilágítottuk a 8051-es program ozásának alapjait. Végezetül egy sor, a 8051-essel és utódaival való további fog la lkozásra ösztönző megjegyzés és gondolat következik.
Saját projektekSaját projektek esetén már azok megvalósítása előtt, a te rvezési fázisban minél több gondolkodás szükséges. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a későbbi programozás során kellemetlen meglepetésekre lehet számítani. Előre tisztázandó fontos kérdések például a következők. A projekt mely részei kerülnek hardver- és melyek szoftver-megvalósításra?
Hogyan történjék a különböző szükséges hardver-bővítések csatlakoztatása (portok vagy busz)? Szükséges-e az adatok telepes pufferelése? Elég-e a processzor teljesítőképessége ahhoz, hogy a tervezett feladattal megbirkózzék, kell-e esetleg az eseményekre interruptokkal reagálnia? Milyen egyszerű á lproblémákra osztható a teljes program és a projekt?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása gyakran olyan tapasztalatot igényel, amelyet csak sok-sok gyakorlással lehet m egszerezni. Ezért e lőször az egészen egyszerű problémákkal célszerű a programozási tevékenységet e lkezdeni. Gyakran fordul elő, hogy először egyszerűnek látszó feladat később nehéznek bizonyul. Ezért kezdetben gyakran tú lterheljük m agunkat. Az első saját lépésekre az olyan egyszerű készülékek látszanak alkalmasnak, melyek néhány TTL IC-vel épülnek fel. Ilyenek a dobókocka, a digitális óra, a morzejeladó stb. Ezek funkció inak szoftver úton történő megvalósítása gyakorlás és tapasztalat szerzése céljából kiváló lehetőség.
Billentyűzet- interfészekAz adatbevitel a legtöbb esetben saját projekteknél sem kerülhető el. A problémakör
í1067 Budapest, Szondi u. 5-7.(Béke Szálló oldalával szemben)Nyitva: hétfő-péntek 10-18-ig.Ebédidő: 13-14-ig Telefon/Fax: 132-7480
A legnagyobb HiFi-videó választék Magyar- országon!Quad, Mission, Cyrus, Carver, Bang & Olufsen, Denon, Nakamichi, Quadral, Sony, Panasonic stb.Hangfalbemutató minden nap előzetes bejelentkezésre.Megrendeléseket elfogadunk bármely HAMA fotó-videó-hifi termékre.Megnyílt videó-utómunkálati stúdiónk. Kedvező áron bérelhető VHS, S-VHS, Videó 8, Hí 8 anyagok vágására, keverésére.Megérkezett a Denon DTU-2000 DSR (digitális műholdas rádióadás) vevő. Ára: 79 000 Ft.
40 1992/8
rövid áttekintése céljából beszéljük m ost meg a billentyűk állapota (m egnyom ott ill. meg nem nyomott) lekérdezésének 6 lehetőségét. Ennek során látni fogjuk, hogy a kapcsolások hardver és szoftver ráfordítás szem pontjából különbözőek, és minden esetben vannak előnyeik és hátrányaik is.
a) Közvetlen portcsatlakozás
Az 5a. ábrán bem utatott csatlakozási lehetőség b izonyosan a legegyszerűbb. M inden egyes lenyom ott billentyű a testre köt egy portvezetéket. Mivel a 8051-ben a fe lhúzóellenállások már beintegrálva megtalálhatók, ezeket kívülről nem kell alkalmazni. Az egyes
kapcsolók á llapotának lekérdezésére szolgáló szoftver is érthetően egyszerű, ha b itvizsgáló utasítást (JB-t vagy JNB-t) használunk. A kapcsolás hátrányát a szükséges portvezetékek nagy szám a je lenti: az ASCII billentyűzet m integy 60 billentyűjének be- kötésehez ugyanennyi portvezeték kell. Ebből a szem pontból a b változat máris kedvezőbbnek látszik.
b) M átrix-portcsatlakozás Ennél a kapcsolási m ódo
zatnál (5b. ábra) a billentyűk az oszlop- és sorvezetékek á ltal alkotott mátrix egyes pozícióiban helyezkednek el. Egy kapcsoló állása úgy kérdezhető le, hogy a sorok vezetékeire egym ás után alacsony
szintű je le t adunk, miközben a többi sor magas szinten van. A m egnyom ott billentyű pozíciója ezután az oszlopok lekérdezése útján határozható meg. Ennek a kapcsolásnak az az előnye, hogy sok b illentyű kérdezhető le viszonylag kevés vezeték útján, hiszen pl. 8 x 8 = 64 billentyűhöz már 16 vezeték elegendő. Az egyszerű kapcsolas fő hátránya az, hogy több billentyűt egyidejűleg soha nem szabad megnyomni. Ez a hátrány azonban leválasztó diódák form ájában némi hardverkiegészítés útján kiküszöbölhető. Megjegyzendő, hogy az 5b. változathoz szükséges szoftver kétségkívül m eglehetősen bonyolult.
4. ábra Az LC kijelző program listája
4 ****** LISTING oí EASM51 (BSP12) *** ***LINE LOC OBJ T SOURCE
1 0000 ; ****** DATEI BSP12.A51 * **************************************2 0000 P2 EQU OAOH ; fuer hoeherwertige Adresse3 0000 ACC EQU OEOH4 0000 ADRhigh EQU OCOH ; MSB dér LCD Adresse C001H bzw C009H5 0000 adrRSO EQU 001H ; LCD niederwertiges Byte dér Adresse mit RS=06 0000 adrRSl EQU 009H ; LCD niederwertiges Byte dér Adresse mit RS=17 0000 ;8 0000 ORG 4100H9 4100 31 2F [2] START ACALL LCDSET ; initialisiere LCD10 4102 7B 50 [1] MOV R3,#80 ; 80 Zeichen11 4104 7A 41 [1] MOV R2,#’A• ; mit A beginnend12 4106 EA [1] SETL MOV A , R213 4107 31 4F [2] ACALL LCDCHR ; auf LCD ausgeben14 4109 OA Cl] INC R2 ; naechstes Zeichen15 410A DB FA [2] DJNZ R3.SETL ; wiederholen16 410C 31 24 C2] NEU ACALL WAIT ; Warten17 410E 90 CO 00 [2] MOV DPTR,#0C000H ; Tasten einlesen18 4111 EO [2] MOVX A.GDPTR19 4112 30 E7 05 [2] JNB ACC.7,RECHTS ; Bits 7 und 6 testen20 4115 30 E6 08 [2] JNB ACC.6,LINKS21 4118 80 F2 [2] SJMP NEU ; nichts zu tun22 411A 74 18 Cl] RECHTS MOV A ,#00011000B ; shift Display S/C=l R/L=023 41 IC 31 47 C2] RAUS ACALL LCDCOM ; als LCD Kommando schicken24 411E 80 EC [2] SJMP NEU25 4120 74 IC [1] LINKS MOV A , #00011100B ; shift Display S/C=l R/L=l26 4122 80 F8 [2] SJMP RAUS27 4124 ;28 4124 78 FF [1] WAIT MOV RO,#255 ; Warte ein Weilchen29 4126 79 FF [1] WAIT1 MOV RÍ,#25530 4128 00 [1] WAIT2 NŐI’ ; 255*4 Mikrosec31 4129 00 Cl] NOP32 412A D9 FC C2] DJNZ RÍ.WAIT233 412C D8 F8 C2] DJNZ RO,WAIT1 ; * 25534 412E 22 C2] RÉT ; ca 65500*4 Mikrosekunden35 412F ; ; LCD Treiber Routinen36 412F 31 41 C2] LCDSET ACALL LCDRDY ; Beendigung des letzten Kommandos abwarten37 4131 74 30 Cl] MOV A ,#00110000B ; DL=1 N=0 F=0 : 8Bit , eine Zeile , 5*7Dots38 4133 31 47 C2] ACALL LCDCOM ; Als Kommando39 4135 74 OC Cl] MOV A ,#00001100B ; D=1 C=0 B=0 .Display cin, Cursor, Blinkenaus40 4137 31 47 C2] ACALL LCDCOM41 4139 74 06 Cl] MOV A ,#00000110B ; I/D=l S=0 : Increment mit Display shift42 413B 31 47 C2] ACALL LCDCOM43 413D 74 01 Cl] MOV A ,#00000001B ; Reset Display44 413F 31 47 C2] ACALL LCDCOM45 4141 31 5A C2] LCDRDY ACALL RCOM ; Warte bis LCD fertig46 4143 20 E7 FB C2] JB ACC.7,LCDRDY ; Bit 7 is BUSY-Flag47 4146 22 C2] RÉT48 4147 ;49 4147 75 AO CO C2] LCDCOM MOV P2,#ADRhigh ; Kommando an LCD ausgeben50 414A 78 01 Cl] MOV R0,#adrRS0 ; RS=low <=> Kommando51 414C F2 C2] MOVX ®R0, A ; Ausgabe auf Adresse P2.R052 414D 80 06 [23 SJMP WT1 ; Warten53 414F54 414F LCDCHR EQU $ ; Zeichen via LCD ausgeben55 414F 75 AO CO C2] MOV P2,#ADRhigh ; hoeherwertige Adresse56 4152 78 09 Cl] MOV RO,#adrRSl ; RS=high <=> Daten57 4154 F2 C2] MOVX ORO.A ; ausgeben auf Adresse P2,R058 4155 78 32 Cl] WT1 MOV RO,#50 ; 100 Mikrosekunden59 4157 D8 FE C2] UT2 DJNZ R0.WT2 ; warten60 4159 22 [2] RÉT61 415A ;62 415A 75 AO CO C2] RCOM MOV P2,#ADRhigh ; Lese Zustand von LCD63 415D 78 01 Cl] MOV R0,#adrRS0 ; RS=low64 415F E2 C2] MOVX A ,©R0 holen65 4160 22 C2] RÉT66 4161 END********** SYMBOLTABLE (21 symbols) **********
P2 :00A0 ACC :00E0 ADRhigh :00C0 adrRSO :0001adrRSl :0009 START :4100 SETL :4106 NEU :410CRECHTS :411A RAUS :41IC LINKS :4120 WAIT :4124WAIT1 :4126 WAIT2 :4128 LCDSET :412F LCDRDY :4141LCDCOM :4147 LCDCHR :414F WT1 :4155 WT2 :4157RCOM :415A9 1 0 1 0 9 * 8 - 1 4
c) Léptetőregiszteres csatlakozás
Különösen kevés vezetékkel beéri az 5c. ábra szerinti kapcsolás. A billentyűk állapota egy töltő im pulzus útján kerül a léptetőregiszterbe betöl-
4. ábra.fuer hoeherwertige Adresse: m agasabb helyiértékű cím ekhezMSB dér LCD Adresse C001H bzw C009H: a C001H, illetve C009H LCD címek MSB-je LCD niederwertige Byte dér Adresse mit RS=0: LCD cím alacsonyabb helyiértékű bá jtja RS=0 esetén LCD niederwertige Byte dér Adresse m it RS=1: LCD cím alacsonyabb helyiértékű bá jtja RS=1 esetén in itia lis iere LCD: az LCDinicia lizálása 80 Zeichen: 80 karakter mit A beginnend: A-val kezdődő auf LCD ausgeben: kiadása az LCD-renaechstes Zeichen: következő jelwiederholen: ismétlés Warten: várakozás Tasten einlesen: billentyűk beolvasásaBits 7 und 6 testen: 7-es és 6-os bitek tesztelésenichts zu tun: sem m it sem kelltennishift D isplay S/C=1 R/L=0: k ije lző léptetés (S/C=1, R/L=0) Warte ein W eilchen: rövid várakozásca 65500*4 M ikrosekunden: kb. 65500*4 mikroszekundum LCD Treiber Routinen: LCD m eghajtórutinok Beendigung des letzten Kommandós abwarten: az utolsó parancs befejezésének kivárásaeine Zeile: egy sor Als Kommand: parancsként Display an, Cursor, Blinken: kijelző be, kurzor, villogás Increment m it Display shift: inkrem entálás kije lző léptetésselReset Display: kijelző nullázásaWarte bis LCD fertig: várakozás, míg az LCD kész Bit 7 ist Busy-Flag: 7-es bit Busy-FlagKommando an LCD ausgeben: parancs kiadása az LCD- reRS=low <=> Kommando: RS=alacsony <=> parancs Ausgabe auf Adresse p2, R0: outputja a p2, R0 címre Warten: várakozás Zeichen via LCD ausgeben: karakter kiadása az LCD-re hoherwertige Adresse: magasabb helyiértékű cím RS=high <=> Daten: RS=ma- gas <=> adatok ausgeben auf Adresse p2, R0: outputja a p2, R0 címre 100 M ikrosekunden: 100 m ikroszekundum Warten: várakozás Lese Zustand von LCD: LCD állapot kiolvasása RS=low: RS=alacsony holen: átadás
1992/8 41
Hmmtésre és P1.2-n keresztül 8 óra impulzus alatt to lódik be a 8051-be. Ehhez m indössze három portvezeték szükséges és a szoftver is egyszerű. További billentyűk rákapcsolása céljából több léptetőregisztert lehet kaszkádba kapcsolni. Ezzel együtt viszont term észetesen a kiolvasási idő is megnő.
d) Multiplexeit csatlakozás Az 5d. ábra szerinti vá lto
zat négy portvezetéket használ. A P 1 .0 ...P 1.2 portvezetékek egy 8 az 1-hez m ultip lexer útján választanak ki egyet az S1 ...S8 billentyűk közül és továbbítják annak je lé t a P 1.3- ra. A szoftver ennél a kapcso
lásnál is egyszerű és több b illentyű beiktatása céljából a kapcsolás itt is kaszkád e lrendezésben használandó,
e) Buszos csatlakozás Az 5e. ábra szerinti kap
csolás használata olyan esetekben célszerű, am ikor szabad portvezeték nem áll rendelkezésre, az adatbusz azonban használható. A használt cím kiválasztása címde- kóder útján történ ik és a billentyűk je le a processzor Read vezetékével kom binálva ju t a Tri-S tate-Puffer útján a buszra. Az ehhez szükséges szoftver igen egyszerű, a hardver azonban m eglehetősen sok huzalozással jár.
5. ábra. A billentyűzetek vagy nyomógombok lekérdezésének különböző lehetőségei
910109-8-15a
é k
':
\ \
------910109-8- 15b
f)
o-
910109-8- 15c
f) Multivibrátoros interfészAz 51. ábra kapcsolási vá l
tozatához m indössze egy portvezeték szükséges. A két inverterből felépített oszcillá to rfrekvenc iá ja minden billentyű m egnyom ásakor va lam ilyen m ertékben megváltozik. A program a P1.0 ponton megjelenő négyszögjel frekvenciá ját méri es ebből határozza meg, hogy melyik gomb van megnyomva. A szükséges portvezetékek száma te kintetében e változat előnye aligha vitatható, a szoftver v iszont ennek m egfelelően te rjedelm es. A kapcsolás lényegesen több billentyűre sem nagyon bővíthető, mert akkor a frekvenciák eltérései már túl kicsivé válnának.
Az előbbiekben vázolt példák világosan megmutatják, hogy egy látszólag egyszerű feladat is milyen sokfé leképpen oldható meg. A kreativitás ezen a téren szinte határtalanul kibontakozhat. Egyes esetekben érdekes kihívásnak számít egy adott feladat m inimális ráfordítással történő m egoldása akkor, ha például már csak két szabad portvezeték áll rendelkezésre és az adatbuszt nem célszerű használni, mert az a panel huzalozását túl bonyolulttá tenné. Itt is a gyakorlat teszi a m estert és sok könyvben ta lá lhatók izgalmas feladatok. Egész sor jó ötlet talá lható a 6502-es és 8080-as időkből származó, kissé régebbi számítógépes irodalomban is. Ezek közül sok a 8051-es projekteknél is k iindulásként szolgálhat.
SzoftverépítőszekrényAz egyszerű programoknál és projekteknél felgyűlt tapaszta la tok kihasználása céljából
910109-8- 15f
meg kell szokni, hogy a program részeket úgy program ozzuk, hogy azokat később újra fel tud juk használni. Idővel a hasznos alprogra- mokból olyan alap halmozódik fel, melyből könnyedén ösz- szeállíthatók nagyobb programok is. Az alprogram ok ism ételt fe lhasználhatósága te rmészetesen a hozzájuk csato lt dokum entáció részletességétől is függ.
A széleskörűen elterjedt véleménnyel ellentétben az assem bler-program ozásnál nem valam ifé le trükkprogram ozás- ról van szó. Éppen ellenkezőleg. A szerző vélem énye szerint assem blerben ugyanolyan strukturáltan és rendezetten lehet programozni mint, m inden más programnyelven, mert a program felépítése itt is lényegében a programozó gondolkodásm ódjának kérdése. Sok ötlet ismerhető meg a mások által .készített programokból is. Érdemes ebből a célból az elérhető szakkönyveket is módszeresen átnézni. E különböző ötletforrások ellenére az assem blerben tö rténő programozás önfegyelem szem pontjából magas követelm ényeket tám aszt és nem tekinthető könnyű fe ladatnak. Az életet némileg megkönnyítik azok a segédeszközök, melyekről a következőkben szót ejtünk.
Makro-assemblerTanfolyamunkon assemblálás céljára egy igen egyszerű assem blert használtunk, mely azonban kezdőknek töké letesen elegendő. A profi fe lhasználó, akinek többezer márka mit sem számít, term észetesen jobb eszközöket fog használni. A piacon kapható assem blerek igen széles te ljesítm ényspektrum ot kínálnak. Sok esetben alkalm asak úgynevezett m akrók fe ldolgozására is. M akrónak nevezik a hosszabb, gyakran azonos vagy csaknem azonos form ában visszatérő utasítássorozatokra (vagy más szövegekre) vonatkozó rövidített írásmód bevezetésének lehetőségét. Az assem bler ilyenkor az adott rövidítést minden ese tben a m akróhoz rendelt szöveggel helyettesíti. Emellett a lehetőség mellett sok assem bler az olyan különböző program részek külön-külön történő assem blálását is lehetővé teszi, m elyek később egy úgynevezett linker útján kerü lnek összeépítésre egyetlen programmá. Énnek során még alprogram -könyvtárak is befuzhetők. Nagy program oknál az ilyen eljárás igen hatékony lehet. A hobbista programozónak azonban sok ese tben ilyen lehetőségek nélkül is meg kell lennie. M ielőtt te hát az ember 500... 1500 m árkát invesztálna egy assem blerbe, gondosan meg kell vizsgálnia, hogy saját igényeinek kielégítése céljából indo-
42 1992/8
H m mkolt-e a beszerzés. A kiemelt árkategóriába tartozó program- fejlesztő segédeszközök alternatívájaként az elmúlt időszakban olcsóbb, de makroutasítá- sokra is alkalmas assemblerek is megjelentek a piacon. Erről a szaklapok hirdetéseinek gyors áttekintése útján is könnyen meggyőződhetünk.
Akinek az assemblerben történő programozás túl fáradságosnak tűnik, az a 8051- esen is használhat magasabb szintű programnyelvet. A 8051- hez például C-Compiler és a Forth-lnterpreter is kapható. De ezek sem igazán olcsók.
8051-es szimulátorokProgram teszteléshez 8051-es szim ulátorprogram ok állnak rendelkezesre.
Ezek a 8051-est egy PC-n vagy más számítógépen képezik le. Egy program így akár lépésről lépésre is végrehajtható a „hőst” számítógépen. Ennek során valamennyi regiszter stb. kijelzésre kerül. A szimulátorok kiválóan alkalmasak egyértelmű szoftverproblémák és -hibák felismerésére és e lhárítására. Kevésbé hasznosak akkor, ha a probléma abból adódik, hogy a hardver és a szoftver együttműködése nem megfelelő. Mivel a mikrovezér- lők üzemeltetése term észetszerűleg általában külső hardverbővítésekkel történik, szimulátorok használata is csak feltételes gyógyszernek tekinthető. Mivel azonban a szimulátorokat ma már sokszor igen olcsón kínálják, ezekkel saját meggondolásaink során mindenesetre számolni kell. A szimulátorok a kezdő programozóknak is hasznos segítséget jelentenek, mert az egyes utasítások hatása a PC képernyőjén pontosabban követhető. Saját készítésű programok tényleges használat során történő tesztelésére azonban inkább az EPROM szim ulátor felel meg.
EPROM szimulátorA tanfolyam során valam ennyi
rogram végrehajtása az MON51 m onitorprogram ve
zérlése m ellett történt és a programok a RAM-ba kerültek betöltésre. Gyakran kerül azonban sor olyan projektek megvalósítására, melyeknél költségkihatása m iatt a RAM- ról teljesen lemondanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen rendszerben még V24-es interfész sem áll rendelkezésre. A program valóságos fe lté te lek közötti tesztelhetősége ennek ellenére term észetesen mégis abszolút követelmény. Ilyen feladatok m egoldása során egy EPROM szimulátor nagy segítséget je lent. A program mindenkori aktuális változata ebbe kerül betöltésre és itt történ ik annak tesztelése.
In-Circuit emulátorokMég nehezebb a helyzet akkor, ha a 8051-est egy belső ROM-mal rendelkező projektben kell alkalmazni. Itt a tesztelésnél az EPROM szim ulátor már nem segít, hiszen EPROM egyáltalán nincs is je len. Ahhoz, hogy a program okat mégis a végleges kapcsolásban lehessen tesztelni, az In-C ircuit em ulátorok állnak rendelkezésre. Ezek a m eglehetősen drága „kasznik” a 8051-es CPU viselkedését előre m egadható program tartalom m ellett szimulálják. Segítségükkel egy sor olyan hardverhiba is m egtalálható, mely például időzítési problémára vezethető vissza.
A 8051-es utódai: 80535-ös és társaiA tanfolyam során a 8051-es sorozat kissé régebbi, olyan modelljeire koncentráltunk, melyek mindamellett még ma is ipari szabványt jelentenek. Aki azonban a 8051-es sorozat mikrovezérlőivel készül projekteket megvalósítani, annak az utódmodelleket (pl. Siemens SAB 80C535-öt, SAB 80C537- et, OKI MSM 80C154-et, Valvo PCB 83C552-t stb.) is szem előtt kell tartania. Ezek lényegében felfelé kompatibilisek, ami azt jelenti, hogy mindazt tudják, amit a 8051-es tud, mégpedig azonos programozás mellett.
Olyan plusz lehetőségekkel is rendelkeznek azonban, mint például további időzítők, integrált A/D-átalakító, integrált Watchdog-Timer a csipen, járulékos portok, gyorsabb aritmetikai egységek stb. A kiegészítő lehetőségek további SFR-eket használnak. Ennek alapján az Elektor tanfolyam assemblere ezekre a kontroller típusokra is alkalmazható. A Compuboard 80535-ös dugaszolható kártyával való kiépítése már kifejlesztésre került, ezzel kapcsolatban a tanfolyam kiegészítéseként a 80535-öst is részletesen ismertetni fogjuk.
A fenti megjegyzésekkel valóban a tanfolyam végére értünk ugyan, a 8051 alapjaival azonban a témát messzemenően nem merítettük ki. A 80535-re történő bővítést már említettük. Ahogy az már az Elektorhoz illik, további igen érdekes mikro- vezérlő-alkalmazásokkal fogunk a jövőben is jelentkezni (többek között a 80535-ösre épülő projektekkel is).A tanfolyam on szerzett ism eretek az Elektor számos o lvasójánál bizonyára saját a lka lm azások kidolgozásához is vezetnek majd. Az assembler, a Compuboard bővítés és az EPROM szim ulátor ugyanis olyan kom plett fe jlesztési környezetet képez, melyben m indenki számára lehetőség nyílik a 8051-es m ikrovezérlőre alapuló saját projektek m egvalósítására. ■
„PUSKÁS TIVADAR” MŰSZER- ÉS GÉPIPARI
SZÖVETKEZET1138 Budapest, Topolya u. 4-8.
Tel.: 129-6250 Fax: 140-2942 Telex: 22-6428
• Környezetvédelmi műszerek vízminőségmérés: zavarosság, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, hőmérséklet
• Ipari műszerek folyadékszintmérés és -szabályozás
• Transzformátorok 100 VA-ig• Forrasztástechnikai eszközök
pákák, forrasztóállomások• Tömegelemek
kábelsaruk, érvéghüvelyek, biztosítéktartók, távtartók
• Híradástechnikai berendezések adatok és információ átvitele erősáramú kábeleken és légvezetékeken
• Alkonyatkapcsolók, elektromos ajtózárak, időkapcsoló relék, lépcsőházi automaták, műszerdobozok fémből és műanyagból
m agyarországi képviselet:
RAPAS Kft.1191 Budapest, Üllői út 200. Tel./Fax: 127-0863
OSZCILLOSZKÓPOK20/40/60/100 MHz-es sávszélesség, 1 mV érzékenység
Digitális kijelzés, auto-fókusz, tv-szinkron, 8 x 1 0 cm-es képernyő, késleltetett időzítés, beépített funkciógenerátor
CSAK NOVEMBER VÉGÉIG!!!OS 9020 analóg oszcilloszkóp 45 000 Ft (+ ÁFA!)
2 csatorna, 20 MHz-es sávszélesség, auto-fókusz, tv-szinkron, 8 x 10 cm képernyő, 5 mV osztás érzékenység
DIGITÁLIS MULTIMÉTEREK3 V2 , 4 V2 digites kijelzés, analóg oszlopdiagramos kijelzés.
Az alapm éréseken kívül kapacitás-, frekvencia-, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőm érési lehetőségek. Autom atikus és kézi méréshatárváltás, hibás csatlakozás
esetén hangjelzés. Elektronikus védelem minden méréshatárban.
CSAK NOVEMBER VÉGÉIG!!!DM-9185 digitális multiméter: 8700 Ft + ÁFA
AC/DC feszültség- és árammérés, ellenállás, kapacitás-, frekvencia-, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőmérés.
Egyéb funkciók: valódi RMS mérés, Max, Min és átlagértékmérés, 24 órás mérésadatgyűjtés,
relatívérték-mérés, %-os mérés és kijelzés, lóg, nullgalvanométernek is használható oszlopdiagramos
kijelző, Jó/Nem jó válogatási lehetőség. Gumírozott rázásálló tokozás.
Árusítás: a fenti címen vagy CALDERONI bolt, VII., István u. 47.
1992/8 43
-■
!k
Pictureview nagyfelbontású állókép-átvitel az ISDN-ben
ÚJDONSÁGOK
Az ISDN-ben egy végpont használójának két 64 kbit/s- os csatorna áll két, egymástól független átvite li szolgáltatás céljából rendelkezésre. A Mul- titasking operációs rendszer alatt működő személyi szám ítógépek használata esetén az egyik csatorna a Philips új, P ictureview elnevezésű álló- kép-codec-jével összekötve nagyfelbontású állóképek, így grafikák, fotók vagy dokum entum ok átvite lére használható. A másik csatorna beszédátvite lt tesz lehetővé. Az első ilyen készülékek 1991 novemberében je lentek meg.
A Pictureview bevezetésével a Philips bővítette a személyi szám ítógépek ISDN- ben való használhatóságát. Adat-, telex-, telefax- és te lexkom m unikáció m ellett a Pictureview és a Docuview II dokum entációs egység segítségével eredeti anyagokról készíte tt nagyfelbontású színes á llóképek vihetők át. Az átvitt képek a PC-ben tárolhatók és további fe ldolgozásra kerülhetnek.
A többfunkciós ISDN végponti készülékhez szükséges egy multitasking operációs rendszer alatt működő AT- kom patibilis személyi számítógép. Ennek segítségével felhasználói programokból is adhatók és vehetők a képi dokumentumok. A többfunkciós készülék főbb alkalm azási te rületei az ipari üzemek, kereskedelmi válla latok és olyan önálló cégek illetve szakmák, m int a hirdetési irodák és a grafikusok. A P ictureview például m indazok szám ára hasznos, akik gyors és kedvező árfekvésű kom m unikációs lehetőséget igényelnek és akiknél a szóbeli mellett a vizuális kom m unikáció is szerepet já tszik. ■
Új rezonátorsorozat rádióstá vvezérlés céljairaA Siemens M atsushita Com- ponents (S+M) több országban engedélyezett különböző rádióstavvezérlési frekvenciákra új, fe lü le ti hullámokkal működő rezonátorsorozatot fe jlesztett ki. Az ezekre az elemekre je llem ző kis beiktatási csillapítás m ellett a rezonátorok (±67 KHz-ig terjedő tűréseikkel) nagy frekvencia- pontosságúak.
A rezonátorokat a rádiós távvezérlésben alkalm azott kis teljesítményű oszcillá torok frekvenciá jának stab ilizá lására fe jlesztették ki és így k iválóan alkalm asak például riasztó- vagy távvezérelt garázsnyitó készülékekben. Az új sorozat hat típusból áll: Németország és Skandinávia szám ára (közepes frekvenciája 433,92 MHz), Franciaország szám ára (224,5 MHz), Nagybritannia számára(418,0 MHz), Kanada szám ára (312,0 MHz), az USA számára (315,0 MHz) és Dél-Afri- ka szám ára (403,55 MHz).
A frekvenciák tűrése +200 kHz (Németország és Skandinávia számára készült rezonátorok) és ±67 kHz (Francia- ország célja ira alkalm as rezonátorok) közé esik. A be iktatási csillapítás - a kivite li form ától függően - 7,5 és 10,5 dB között mozog. A sorozatba tartozó valamennyi rezonátort T 039-es tokban szállítják. A rezonátorokból m inták már rendelkezésre á llnak.■
Hűtőzacskó, elektronikai részegységekhez
Gondot okoz a konstruktőröknek az olyan elektronikai részegységek hűtése, m elyeket nagyfrekvenciás vagy elektrom ágneses árnyékoló burkolatban helyeztek el. M ivel a burkolat a zavaró sugárzások elleni védelem céljából sok esetben teljesen le van zárva, a szabad vagy erő ltetett léghűtés alkalm azása lehetetlen.
Érdekes megoldás erre a 3M a Fluorinert hűtőpárnák alkalm azása. Ezek többrétegű fóliából készített, a legmesszebbmenőkig közömbös (inért) hűtőfolyadékot tarta lmazó zacskók. A zacskókat a hűteni kívánt alkatrészekre egyszerűen rá kell tenni és a zacskók az alkatrészekben keletkező hőt elvezetik. A jó hőátadás érdekében a zacskók a hűtendő alkatrész/részegység és a készülékdoboz fa la között helyezkednek el. O ptim ális hőelvezetés eléré- sehez bizonyos nyomóerő is szükséges a zacskó és az a lkatrészek illetve a burkolat között. Mivel a konstruktőr ezt sok esetben nem tudja figyelembe venni (például az a lka lmazott alkatrészek különböző magasságúak), a 3M a normál program m ellett olyan fe lhasználóspecifikus m egoldásokat is kínál, m elyek a készüléknek a felépítés módjából következő adottságait is tekin tetbe veszik.
A F luorintert hűtőzacskók +85 ”C-ig használhatók. A zacskót alkotó fólia többré tegű felépítése m egakadályozza a zacskó falának kirepedését és a folyadék kifolyását.
A nagyfrekvenciás árnyéko lóburko latok esetén tö rté nő alkalm azás m ellett lehe tő
ség van például a számító- gépiparban va ló fe lhaszná lásra is. ■
AzA R EC Orejtvény nyertesei:1. Kárpáti Miklós
2030 Érd, Béke tér 8/B.
2. Polgár Zoltán 2220 Vecsés,Deák F. u. 27/A.
3. Hirth Tibor 6430 Bácsalmás,Szt. István u. 6.Csáthy Csaba2657 Rétság-Tolm ács, Csokonai út 25.Kiss Róbert 5516 Körösladány,Dózsa Gy. út 78.Szűcs János 6900 Makó,Szt. Lőrinc u. 1.Bárdos Csaba 5350 Tiszafüred,Feszty A. út 52/A.Bíró Sándor 3600 Ózd,Szt. István u. 39.Nánássy László 3700 Kazincbarcika,MSZB tér 4. 4/1.Csehi Ferencné 3950 Sárospatak,Bartók B. u. 52. 1/4.Pintér Árpád 5940 Tótkomlós,Bercsényi u. 47.Lugosi Gábor 8440 Herend,Kossuth L. u. 93.
Aki legalább két helyes m egfejtést 1992. X. 2-ig beküldött, annak egy kis a jándékot küldünk postán.
A nyerem ényeket 3 héten belül kipostázzuk, vagy üzletünkben átvehetők.
44 1992/8
KAPCSOLÓK, TÁVADÓK, ÉRZÉKELŐK
A svájci CONTRINEX KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓI,
valamint a legkorszerűbb elven működőNYOMÁSÉRZÉKELŐK
0,6...400 barFOLYADÉKSZINTMÉRŐK
100 m mélységigHŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK
-30 ...500 °CTÁVADÓK
0-10 V, 4 -20 mAFELDOLGOZÓ ELEKTRONIKÁK
az INTERBIP INVEST Mikroelektronikai Rt-től,
mely a Contrinex termékeinek kizárólagos
magyarországi forgalmazója.1047 Budapest, Fóti út 56.
Tel./Fax: 160-3420Egyedi igények kielégítése,
díjtalan tanácsadás.
KO Z M A E L E K T R O N I K A
Elektronikai alkatrészkereskedelem
Kapcsolat a világ elektronikájáhozKis- és nagykereskedelem
Megrendelést telefonon is elfogadunk
Vidékre utánvétellel szállítunk postán
Kozma ElektronikaElektronikai alkatrészkereskedelem 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 18.
Tel/Fax: 153-1636 Bolt: Raoul Wallenberg u. 5.
Telefon: 131-5164
© l& M BLegolcsóbb LED - LEDLAND
V ilá g ító d ió d á k n a g y k e re s k e d e lm e a le g n a g y o b b v á la s z té k b a n A zo n n a li k iszo lg á lá s n ag y té te le k e se té n is
03 MM PIROS 2,95 05 MM ZÖLD VILLOGO 33,5003 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,36 05 MM SÁRGA VILLOGÓ 33,5003 MM ZÖLD 4,15 05 MM PIROS/ZÖLD 14,7503 MM SÁRGA 4,70 08 MM PIROS 12,9503 MM NARANCS 4,95 08 MM ZÖLD 12,9503 MM PIROS 08 MM SÁRGA 12,95
SZÁZSZOROS FENYU 13,90 08 MM PIROS05 MM PIROS 3,45 SZÁZSZOROS FÉNYŰ 19,9005 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,52 010 MM PIROS 14,3505 MM ZÖLD 4,45 010 MM ZÖLD 14,3505 MM EXTRA FÉNYŰ ZÖLD 4,95 010 MM SÁRGA 14,3505 MM SÁRGA 5,15 1X5 MM PIROS 3,95
05 MM EXTRA FÉNYŰ SÁRGA 5,65 1X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,95
05 MM EXTRA F. NARANCS 5,70 1 X 5 MM ZÖLD 5,95
05 MM PIROS 1 X 5 MM SÁRGA 5,95SZÁZSZOROS FENYU 14,75 2 X 5 MM PIROS 3,45
05 MM PIROS VILLOGÓ 33,50 2X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,70
2 X 5 MM ZÖLD 5,702 X 5 MM SÁRGA 5,152X5 MM PIROS-ZÖLD 13,455 X 5 MM PIROS 4,955 X 5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,655X5 MM ZÖLD 6,655 X 5 MM SÁRGA 6,652,5X7 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,952,5X7 MM ZÖLD 6,952,5X7 MM SÁRGA 6,958X8 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 11,908X8 MM ZÖLD 11,908X8 MM SÁRGA 11,9003 MM INFRA LED 19,9503 MM FOTOTRANZISZTOR 19,9505 MM INFRA LED 19,95
Á ra in k a 25% Á F Á -t nem ta rta lm a z z á k és n a g y k e r m e n n y is é g e k re é rv é n y e s e k ! F e n tie k tő l e lté rő L E D -e k és h é ts ze g m e n s k ije lző k m e g re n d e lh e tő k :
1092 B u d a p e s t, R ád ay u. 3. (a K á lv in té rn é l) T e l./F ax : 118 -8 17 8
1992/8 45
W E K ijm
EDISAz ország legjobban ellátott
alkatrészüzletében vásárolhat a HQ & NEDIS holland-magyar Kft.-nél
Cím: 1145 Budapest XIV., Szugló u. 65.Tel.: 183-1975, 251-4222/238, 239, 389
Fax: 163-1687
Több mint 25 000 féle áruból választhat, melyek nagy része üzletünkben azonnal megvásárolható. Árukészletünk főleg TV, VIDEÓ és SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKAI alkatrészekből áll.
Választékunkban szerepel például:- több mint 2000 féle videoalkatrész - csatlakozók- kábelek - speciális szerszámok- R, C elemek- félvezetők, processzorok széles választékban.
Differenciált és igen kedvező árak a vásárolt mennyiség, illetve érték függvényében.
További szolgáltatásaink törzsvásárlóink részére:- folyamatos árkedvezmény, postai gyorsszolgálat- minden hónapban jelentős árkedvezmény, akciók különböző alkatrészekre, melyről törzsvásárlóinkat folyamatosan értesítjük.
Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy cégünk a HR védjegyű termékeket gyártó spanyol DIEMEN S.A. cég kizárólagos forgalmazója (sorkimenők, hálózati transzformátorok, sokszorozok).
Legyen Ön is az ELEKTOR magazin előfizetője!Számítógépes nyilvántartásunknak köszönhetően, előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, tetszőleges időszakra, amennyiben a bármelyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befizetési csekket, a mellékelt módon kitölti, és azt elküldi címünkre. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.) Ön szerencsés ember! Hiszen, ahányszor 175 forintot befizet a magazinért, azt Ön akkor is változatlan áron kapja meg, ha valamely tőlünk független ok miatt kénytelenek lennénk a lap árát emelni.És duplán szerencsés, mert az ELEKTOR kifizeti On helyett a postaköltséget, azaz, térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre az újságot azon olvasóinknak, akik előfizetői lesznek a magazinnak!
A személyazonosság igazolása: ...............
E cinszstt nyugtájaAz utalványozott összeget átvettem.
hó .
Aláírás:
Az utalvány érvényességi ideje a befizetés napjá t követő 30. napon já r le.
A rendeltetési hivatal keletbélyegzője az utalvány
rkezesekor: KirizeteseKor:o oA feladó neve
BELFÖLDI POSinUTIlWlHY
Címzett: R-rC.Elektronika. Kft............. ELEKTOR.........Rend. í j : j |hely: I l l 1 1 6 14 1 B u d a p e s t___________
Ulco. házszám: . V R W m W T t X . H ^ H , . . . .o Ellenőfzőszóm:
Közlemény:1992.évf.szám:9.10.11.121993.évf.szám:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12/ a megrendelt példányokat kérjük bekarikázni!/
Felhívjuk a feladó szives figyelmét hogy:
Az utalvány érvényességi ideje a befizetés napját követő 30. napon já r le.
A Posta az utalvány összegéért csak a feladás napjá t követő egy évig felel.
Tudakozódáskorszáma:
oA vastagon bekeretezett részt
Javított utalványt a Posta
SZELVÉNY
a feladó tölti ki. nem vesz fel.
(Az összeg számjegyekkel)
A feladó neve és címe:/irányítószáma/
O
FELBDÜVEVÉNYFeladáskor lerótt d íj: ............... Ft
(Az összeg számjegyekkel)
Címzett:
. R-rC. .Elektronika. .Kft.. mXTOR......h",f l 164.-.BudaP?stUtca, házszám: Vörösmarty.
u.67.o Bevételi szóm
46 1992/8
További termékeink:
HIPPO 486 alaplap,
JAGUAR 386 alaplap,
PANTHER 386SX,
KAIYO számítógép rendszer,
FOX 286 es VGA kártyák is kaphatók.
Manufacturer & Exporter
/T T \ Ocean Office Automation Ltd.Head Office:4th & 5th Floor, Káder Industrial Building,22 Kai Cheung Road, Kowloon Bay, Kowloon, Hong Kong.Tel: (852) 305 1800 Telex: 52289 OCCOM HX Fax: (852) 799 2398 (5 lines)
China Factory: O cean Information Ltd. Shajin Town, Bao An County.Shenzhen, China.Tel: (867) 559 28079 Fax: (867) 559 28054