Városterezés és társadalomtudomány
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Társadalomtudományi Kar
Városi és Regionális Kutatások Központja
Csanádi Gábor Csizmady Adrienne
ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056
Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és
tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.
Csanádi Gábor - ELTE TÁTK
http://urbanista.blog.hu/2011/9/page/2
Talán nem is kell többet tudni….
Miért alakul ez így? – Várostervezés
és piaci hatások
Milyen következményei vannak?
Hogyan helyezkednek el a különböző
társadalmi rétegek a térben? Van-e szabály?
Mi történt 1990
után? I.
A magas státuszú terület…
kiterjedése megnőtt,
homogénebbé vált,
“elitebb” lett
„lakópark”
Mi történt 1990
után? II.
A lakótelepek …a szocialista városépítés
szimbólumai
egy része „versenyképes maradt”
egy részén egyre erősebben
érzékelhetőek a slum-osodástendenciái
Mi történt 1990
után? III.
A tradícionális belső városrészek
Gentrifikáció
Stagnálás
Rehabilitáció
Lassú leromlás
Lebontás
Lakáselosztás gyakorlat
Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).
Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint –különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)
Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült, megszerzése ingyenes,
Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,
Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos állja, kisebb-
Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.
A szegregáció
A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző
társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a
nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.
A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által
kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább
elterjedt.
Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint
a szegregációs görbe U alakú
Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L
alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs
folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.
Városövezetek
Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt
viszonylag homogén övezetre osztották fel:
belváros
átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület
ipari lakóterület
családi házas övezet
új lakótelepek
A nyolcvanas évek végén az észak-
amerikai városok esetében az
összefüggés egyenes vonalú
volt, vagyis a városközponttól kifelé
haladva nőtt az ott élők státusza.
Nyugat-Európában az összefüggés
fordított volt.
A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező
Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus
humánökológiai térszerkezeti modellekből
kiindulva elkészítették Budapest övezetes és
szektormodelljét, majd ezek korlátozott
magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett
változatot, a „területi rendszer modellt”
alakítottak ki.
Városfejlesztés
Általában kerületi szintű
adatokból indulnak ki a
városfejlesztést segítő
koncepciók. Ezekre az adatokra
támaszkodik például a Budapest
Városfejlesztési Koncepciójához 2011-ben készült helyzetelemzés
is. Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.
Budapest térbeni-
társadalmi különbségei
Nemcsak egy-egy adott
időpillanatra fontos
megtudni, hogy hol élnek
a gazdagok és a szegények,
hanem hosszabb távon is
érdekes, hogy hogyan
változik egy-egy város a
térbeni-társadalmi
szerkezete. Ezek után
természetesnek tűnhet,
hogy az 1990-es
népszámlálás adatait a
2001-es népszámlálás
adataival össze kell vetni.
Ha arról szeretnénk információt
kapni, hogy a város terében hol és
hogyan helyezkednek el a szegények
és gazdagok, a kerületinél
részletesebb adatokra van szükség.
Ez a KSH nem nyilvánosan elérhető
területi szintjei közül a tömb, vagy
az ennél is kisebb számlálókörzeti
szintet jelenti.
Egy terület
státuszának változását
jól jelzik az
ingatlanpiaci
mozgások is, melyek
vizsgálata fogódzó
lehet a
társadalomkutató
számára is.
Ingatlanpiac
Top Related