Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata
Budapest – 2014. január 21.Budapest – 2014. január 21.
Bali Péter tű. őrnagy
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Veszélyes Üzemek Főosztály
Hatósági továbbképzés
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Következmények - kockázatok
10-8
10-7
10-6
Veszélyességi övezet
következmény
kockázat
Veszélyeztetett terület
Védelmi tervezés
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni és társadalmi kockázat
Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket
Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek
A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása)
Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni kockázat és társadalmi kockázat
Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről.
Halálesetek száma (N)
Koc
káza
ti sz
int
(F)
1 10 100 1000
10-8
10-7
10-6
10-5
10-4
10-3
10-8
10-7
10-6
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A kockázatelemzés megvalósításának lépései
A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői
A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása
Bekövetkezési gyakoriság számítása
Következmények számítása
KOCKÁZATMEGHATÁROZÁSA
SZÁMSZERŰKOCKÁZAT
Emberi tényezők
Meghibásodási ráta
Népesség-eloszlási adatok
Meteorológiai adatok
Gyulladási adatok
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
További szükséges adatok, információk
Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) Szélirány-eloszlás (szélrózsa) Stabilitás-eloszlás Szélsebesség-megoszlás
Népességi adatok Lakosság Környező munkahelyek Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények
Gyújtó források Közlekedési utak Elektromos berendezések Távvezetékek, stb.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Hatások súlyosságának meghatározása
Emberi egészségkárosodás(Környezeti károk)(Anyagi károk)
LökéshullámHősugárzásMérgező hatás
Probit-görbe: időben változó helyzetek kezeléseinkább a kockázatok számszerűsítésekor
Rögzített küszöbérték:konzervatívabbvédelmi intézkedések tervezésénél
mérgezés: IDLH, ERPG, stb.gőztűz: ARH, ARH/2tűzhatás: másodfokú égés, stb.túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Valószínűség - Probit
Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását.
Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Valószínűség - Probit
A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Valószínűség - Probit
Hősugárzás:
Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),
Mérgezésre:
Pr = a + b ln (Cn t)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Valószínűség - Probit
P 0 0.01 0.02 0.03 0.04 0.05 0.06 0.07 0.08 0.09
00.10.20.30.40.50.60.70.80.9
-3.724.164.484.755.005.255.525.846.28
2.673.774.194.504.775.035.285.555.886.34
2.953.824.234.534.805.055.315.585.926.41
3.123.874.264.564.825.085.335.615.956.48
3.253.924.294.594.855.105.365.645.996.55
3.363.964.334.614.875.135.395.676.046.64
3.454.014.364.644.905.155.415.716.086.75
3.524.054.394.674.925.185.445.746.136.88
3.594.084.424.694.955.205.475.776.187.05
3.664.124.454.724.975.235.505.816.237.33
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
Ahol:Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül)Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)
Napszaktól függő együttható fin fout
nappal (8.00 – 18.30) 0,93 0,07
éjszaka (18.30 – 8.00) 099 0,01
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
Az elhalálozás valószínűsége:
Pe = a + b * ln (Cn * t)
Ahol: Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió
nélkül) C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) t = expozíciós idő (perc)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A mérgező gázfelhő károsító hatása
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Tűz és hősugárzás modellezése
elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi;másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen;halálos kimenetelű.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A hősugárzást leíró probit függvények
Általános forma:
Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),
Halálozásra vonatkozó:
Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t),
Elsőfokú égési sérülésre:
Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t),
Másodfokú égési sérülés:
Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Tűz és hősugárzás modellezése
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Az elhalálozás valószínűsége
Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke:
Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t)
Ahol: Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó
probit függvény értéke (dimenzió nélkül) q˝= hő-fluxus kW/m2
t = expozíciós idő s
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása
Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg
Terjedésen alapul, a halálozás Gőztűzön belül Pr=1
Gőztűzön kívül Pr=0
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A robbanás károsító hatása
A gázfelhő robbanás túlnyomása
A túlnyomás nagyobb, mint
0,3 bar
Pe = 1Fe,in = 1Fe,out = 1
A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar
Pe = 0Fe,in = 0Fe,out = 0
Pe = f(Ps, is)Fe,in = f(Ps, is) Fe,out = f(Ps, is)
igen
nem nem
igen
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
A robbanás károsító hatása
Az egésztest károsodástól származó elhalálozás
valószínűsége: Pr = 5,0 – 2,44 • lnS
Ahol: Pr = a károkozás valószínűségét
meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül):
S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is)Ahol:
Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa)is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni kockázat
Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet.
Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni halálozás, sérülés kockázata
Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik.
Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában.
Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága.
Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázati eredmények
Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték.
Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül.
Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz
2014. 01. 21.2014. 01. 21.
Egyéni kockázat meghatározása
Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs)
Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ
Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: P i
Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe
Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi
Elvégezzük minden gyújtási módra
Elvégezzük minden stabilitási fokra és
szélirányra
Elvégezzük minden súlyos balesetre
Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét
igen
igen
igen
nem
nem
nem
ΔIRSmØi = fs • PM • PØ • Pi • Pe /év
IR = Σ Σ Σ Σ ΔIRSmØ s M Ø i
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni kockázat ábrázolása (példa)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni kockázat meghatározása
Minden irányba gyakorolt hatás
A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének Táguló Robbanása) robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek.
Phalál,BLEVE(x,y) =
P(BLEVE) (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége
(hányados) erre a BLEVE-re nézve)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Egyéni kockázat ábrázolása (példa)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Társadalmi kockázat
A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve.
A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek.
Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják.
Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be.
Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázati eredmények
Társadalmi F-N görbék
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Társadalmi kockázat meghatározása
Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva.
Esemény sor Következmények(halálesetek várt száma)
Bekövetkezési valószínűség ( évenként)
S 1 Csővezetékből való szabadba jutás 2 10 -4
S 2 A tartály katasztrofális meghibásodása 5000 10 -8
S 3 Szabadba jutás a tartályon levő lyukból 110 10 -6
S 4 A töltő / lefejtő kar törése 15 210 -5
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Az F-N görbe szerkesztése
217
117
5117
1,0E-09
1,0E-08
1,0E-07
1,0E-06
1,0E-05
1,0E-04
1,0E-03
1 10 100 1000 10000Halálesetek várt száma, N
Gya
kori
ság
, F
Eseménysor Következmények (várható halálesetek)
Előfordulási valószínűség (évente)
S1 Csővezetékből való kiáramlás 2 1.210110-4
S4 A betöltő/lefejtő ág törése/repedése
15 2.10110-5
S3 Tartályból való kiáramlás kilyukadás miatt
110 1.0110-6
S2 A tartály katasztrofális meghibásodása
5000 10-8
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Társadalmi kockázat (példa)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Társadalmi kockázat (példa - 2)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltételeR. 7. melléklet 1.6. pont
A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók:
a) akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.);
b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha • az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, • az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, • a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, • a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak;
c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor;
Dokumentálni szükséges!
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése
Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte)Veszélyelemzés módszertana Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése,
A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszereiKövetkezmények értékelése Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése Lakossági adatok, számítási módszerek kiindulási mutatók helyessége
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázatok minősítése
Egyéni kockázat elfogadhatósága
10-8
10-7Elfogadható kockázat
Kockázati szint csökkentése szükséges
Nem elfogadható kockázat
10-6
10-5
10-4
10-3
Társadalmi kockázat elfogadhatósága
1 10 100 1000 1000010-9
10-8
10-7
10-6
10-5
10-4
10-3
Halálesetek száma
Nem elfogadható kockázat
Kockázat csökkentés szükséges
Elfogadhatókockázat
Ko
ckáz
ati
szin
t
Ko
ckáz
ati
szin
t
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázati eredmények használata
Kockázat rangsorolása
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázatcsökkentési intézkedések
UE 1
UE 3
UE 4
UE 5
UE 7
IE
IE
IE
IE
IE
IE
CE
SCE
SCE
DP
DP
DP
ME
ME
ME
ME
ME
ME
ESEMÉNYSOR
Hibafa Eseményfa
Védelmi zárakMegelőzés Védelem
DPÉS
ÉS
VAGY
VAGY
VAGY
VAGY
VAGY
UE 2
CU E
CU E
Csúcs esemény
Kezdeti esemény
Ele
mi h
iba
esem
énye
k
Lehe
tség
es k
imen
etel
ek
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Példa: Hibafa – BLEVE
BLEVE tartálykocsi
ÉS
TŰZ
ÉVENTE
ÉVENTE
NINCS BEAVATKOZÁS
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
BLEVE megakadályozása
A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt.
A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából.
A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?
2014. 01. 21.2014. 01. 21.
Lehetséges eseményfa
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóságKorrektív Megelőző
intézkedések ?
Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló
korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján
Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését.
Megelőző intézkedések Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések,
amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok
létesítése, üzemeltetése
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Kockázat csökkentés és költség-haszon elemzés
0,00E+005,00E-041,00E-031,50E-032,00E-032,50E-033,00E-03
ALAP ESET
+Opt
.AA+B
AB+C
ABC+D
ABCD+E
ABCDE+F
-1001020304050607080
Atlagos egyeni kockazat Koltseg (US$000,000)
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Az építményjellege
Belső zóna10-5
Középső zóna10-6
Külső zóna3*10-7
A. Lakóház, szálloda,
nyaralók
A fejlesztés nem ajánlott.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatánakrészletes vizsgálatán
alapulóegyedi feltételekhez kötött.
A fejlesztés megengedett.
B. Munkahelyek,Parkolók
A fejlesztés megengedett.
A fejlesztés megengedett. A fejlesztés megengedett.
C. Kiskereskedelmiüzletek, kis közösségilétesítmények,Szabadidőközpontok
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatánakrészletes vizsgálatán
alapulóegyedi feltételekhez kötött.
A fejlesztés megengedett.
D. Tömegtartózkodásra
szolgáló építmények
A fejlesztés nem ajánlott.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatánakrészletes vizsgálatán
alapulóegyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozástársadalmi kockázatának
részletesvizsgálatán alapuló egyedifeltételekhez kötött.
E. Közterületek,főközlekedési
útvonalak
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatának
részletes vizsgálatán alapuló
egyedi feltételekhez kötött.
Az engedélyezés a halálozás
társadalmi kockázatánakrészletes vizsgálatán
alapulóegyedi feltételekhez kötött.
A fejlesztés megengedett.
Sérülési kockázatok - településrendezés
2014. 01. 21. 2014. 01. 21.
BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság
Köszönöm a figyelmet!
Top Related