A VETŐMAG ÉS A VETÉS
A vetőmag fogalma
• A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük.
• A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz za meg.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai I.
• Tisztaság és idegenmag-tartalom. – Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett
és sértetlen magvakat számítjuk. – A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati
mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék.
– A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme gének %-ában fejezzük ki.
• A csírázóképesség: – a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági
vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni.
– Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején.
– A csírázóképességet %-ban fejezzük ki.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai II.
• Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak-e.
• Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai III.
• Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. – Minimum 4x 100 magot használunk. – Az eredményt %-ban fejezzük ki.
• A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV.
• Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje zett teljes tömege. – Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból
válogatás nél kül kiválasztunk 4x 500 magot.• Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a
mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m3-ben vagy g/cm3-ben fejezzük ki.
• Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki fejezett tömege.
A vetőmag értékmérő tulajdonságai V.
• Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. – Rostasorral végezzük a vizsgálatot. – Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban
adjuk meg.
• A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van
A vetőmagszükséglet kiszámítása I.
A vetőmagszükséglet kiszámítása II.
A vetőmag előkészítése vetésre I.• Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk.
– Természetes : pl.: napon átforgatás mellett– Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék lete nem emelkedhet 40 °C
fölé, mert a csíra károsodhat.• Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat.
– Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • Szelelés• Rostálással • mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól).
• Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált.
• A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást.
• Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.
A vetés ideje, módja, végrehajtása
• A vetés időpontját a növény igénye határozza meg.
• A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk.
• A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag vak vetését sima hengerrel zárjuk le.
A vetés módjai I.• A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott
vetési mód. Pl.: gyep• Sorbavetés:
– Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület1. A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). 2. Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo sokat, repcét, lucernát,
csalamádét.3. A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a
vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen 4. szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés módja.
Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. 1. A fellazított vetést (40-70 cm) széles sortávolságra vetett
kapásnövények esetén alkalmazzuk. 2. Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos
A vetés módjai II.5. Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok
váltják egymást. (pázsitfüvek)6. A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős.
Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója).
7. A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk
8. A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk
Egyéb vetési módok
• Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot.
• A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata.• A keverékvetésre a tavaszi és őszi
takarmánykeverékek vetése.• Rávetéskor a már kikelt növényállományra
vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).
A vetés agrotechnikai követelményei
• A jól előkészített magágy:– növényi maradványoktól mentes,– egyenletes mélységű,– a vetés mélységéig aprómorzsás és laza,– a vetésmélység alatt kissé tömődött,– egyenletes felületű.
• A vetőgépek pontos beállítása:– magmennyiségre,– vetésmélységre,– sortávolságra,– csatlakozósorra.
• Gondos vetés: – a sorok egyenesen tartása, – a mag utántöltése– forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.
Top Related