A reformáció mint PR-kampány
Mészáros Márton
A kutatás előzményei
Marshall McLuhan:
The medium is the message
Global village
Mediális forradalmak
Koraújkor: könyvnyomtatás
Előző századforduló: hangrögzítés (gramofon) hangtovábbítás (telefon, rádió) képrögzítés (fénykép, film)
XX. század közepe: TV
Jelenkor: digitális forradalom (mobiltelefon, internet stb.)
Az első két mediális fordulatra a reformáció hihetetlenül jól reagált
A protestantizmus reakciói a századforduló mediális változásairaRavasz László püspök
Lapalapítások (Reformáció, Református Élet, Protestáns Szemle)
Rádiós istentisztelet (Mussolini, persely)
Gramofonos igehirdetés
Filmrovat
A reformáció és a könyvnyomtatás
Bernd Moeller:„Ohne Buchdruck, keine Reformation”
Ez valószínűleg túlzás, mégis megfigyelhető, hogy a korai reformáció története tele van mediális gesztusokkal
Mediális gesztusok a korai reformációban
A Tételek kifüggesztése
A pápai iratok elégetése
Képrombolás
A Tételek kifüggesztésének klasszikus története
Luthert 1517 őszén hívei értesítették a búcsúcédulák árusításáról.
Miután nem sikerült elérnie a püspöknél a búcsúcédulák árusításának megszüntetését, elször a szószékről prédikált ellene, majd – szélesebb nyilvánosságot keresve – a korabeli egyetemi szokásokhoz igazodva – kiszögezte, azután ki is nyomtatta tételeit; a kinyomtatott példányokat azonban magánál tartotta. A lépésről értesítette Jeromos püspököt.
A Tételek kifüggesztésének képi ábrázolása
A kifüggesztés folklorizálódása
A kiszögezés forradalmi jellege
Kételyek
Luther maga sosem említi a kiszögezést, miközben más, jelentéktelenebb részletekről akkurátusan beszámol.
Luther életében senki sem említi a kiszögezést.
Bizonyos magyarra nem lefordított Luther-levelek csaknem kizárják, hogy a kiszögezés megtörtént.
Luther tapasztalataiChristopher Scheurlnak ugyanis ezt írja 1518. március 5-én keltezett
levelében:
„Csodálkozol, hogy nem beszéltem róla neked [a Tételekről]. De nem akartam őket ilyen széles körben terjeszteni. Mindössze az volt a szándékom, hogy néhány iskolázott emberrel megvitassam, és ha helytelenítenék amit írtam,meggyőzzem ket: csak abban az esetben akartam őket közzé tenni, ha egyetértenek vele. De mára már külföldön is elterjedtek, mindenfelé kinyomtatták, lefordították őket, amit én sosem hagytam jóvá, egyszóval megbántam, hogy megszülettek – nem azért mintha vonakodnék bátran hirdetni az igazságot, nincs semmi, amire hevesebben vágyom – hanem, mert nem ez a megfelelő módja az emberek tájékoztatásának.”
Luther megoldása: a kommunikáció irányítása
Luther rájön, hogy neki magának kell irányítania a kommunikációt
„Elhatároztam, hogy kiadok egy könyvet a búcsú hasznáról és káráról […] mert nincs tovább kétségem afelől, hogy az embereket megtévesztették.”
Luther az első bestseller-szerzővé válik.
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1
A legjelentősebb szerzők 1518 és 1525 között megjelent művei
Martin Luther
Andreas Bodensteinvon Karlstadt Urbanus Rhegius
Philipp Melanchthon
Huldrych Zwingli
Johann Eberlin vonGiinzburg Wenzeslaus Linck
Hans Sachs
Heinrich vonKettenbach Johannes Bugenhagen
JohannOecolampadius Jakob Strauss
Ulrich von Hutten
Hartmuth vonCronberg Thomas Müntzer
Wolfgang Capito
Balthasar Hubmaier
Martin Bucer
Könyvkiadás 1518-25
Könyvkiadás 1518-25
Martin Luther
Andreas Bodenstein vonKarlstadt
Urbanus Rhegius
Philipp Melanchthon
Huldrych Zwingli
Johann Eberlin von Giinzburg
Wenzeslaus Linck
Hans Sachs
Heinrich von Kettenbach
Johannes Bugenhagen
Johann Oecolampadius
Jakob Strauss
A nyomdák fejlődése és a reformáció
Wittenbergben 1519-ig egy nyomda működött,1521 és 1529 között kilenc új nyomda nyílik.
Genfben 1533 és 1540 között mindössze 42 kiadványt publikáltak, Kálvin megérkezése után (1550 és 1564 közt) már nem kevesebb, mint 527 kiadvány jelenik meg, és 40 különböző nyomda működik a városban.
A század közepére Köln és néhány kisebb nyomda (Drezda, Mainz, Ingolstadt) kivételével a német nyelvű területek szinte valamennyi nyomdája (Wittenberg, Nürnberg, Erfurt, Lipcse, Strassburg, Basel) kizárólag a reformáció szellemiségét tükröző műveket jelentetett meg
A kiadványok számának alakulása Genfben, Kálvin megérkezése után
0
100
200
300
400
500
600
1533-1540 1550-1564
Adatsor1
Könyvnyomtatás nélkül nincs reformáció?
Az olvasnitudás mindössze 5%.
Egy a könyvnyomtatásra alapozott kampány hogyan lehetett ennyire sikeres?
A reformáció egy új nyilvánossági formát teremtett, a nyomtatásra alapozott multimediális kampányt
A kétlépcsős modell
Megváltoztatták a könyv fizikai jellemzőit:
Rövid, könnyen kezelhető, olcsó könyveket adtak ki.
A könyvnyomtatással az olvasni tudó véleményformálókat érték el, akik szóban továbbadták az olvasottakat.
Multimediális modell
Prédikáció: anyanyelven, mindenki megérti.
Körlevél, nyílt levél.
Templomi ének, gyülekezeti énekeskönyvek.
Flugblatt
A röplap (Flugblatt) a 16. század elején elsődlegesen reklámfunkciót látott el (vándorló orvosok, kuruzslók, mutatványosok hirdették röplapon keresztül szolgáltatásaikat), A röplap egyre kevesebb verbális és egyre több képi elemet tartalmazott.
A röplappal széles olvasni nem tudó tömegeket érhették el.
Flugschrift
A röpiratra a szakirodalom gyakran rövid könyvként, illetve az újságok elődjeként tekint. 1517 és 1524 között 2400 különböző röpiratot nyomtattak ki, összesen 2,4 millió példányban.
1500 és 1530 között az összes röpirat 95%-a teológiai témájú volt így a reformáció egyik legfontosabb médiumának tekinthető. A röpirat önállótömegkommunikációs eszköz, olyan nem rendszeresen megjelenő nyomtatott irat, amely több lapból áll, csak szöveget tartalmaz, a lehető legnagyobb nyilvánossághoz szól, és elsősorban agitatív funkciót lát el.
A reformáció kommunikációs modellje
Következtetések
• A korai reformáció hihetetlenül hatékonyan használta ki az új médiumok lehetőségeit.
• Rendkívül hatékonyan, kreatívan és a valós igényekre, reális lehetőségekre is reagálva kapcsolta össze az emberi és a technikai médiumokat
• Nem utolsó sorban ennek köszönhető a reformáció kommunikációjának sikere.
Top Related