1
A paksi atomerőműben folyamatban lévő üzemidő
hosszabbítás helyzetének és a közelmúltban
végrehajtott célzott biztonsági felülvizsgálat
eredményeinek bemutatása
Takács Zoltán
főosztályvezető
2012.05.22.
2
Az előadás témakörei:
Üzemidő hosszabbítás :
Előkészítése
Végrehajtás
Ütemezés
Célzott biztonsági felülvizsgálat:
Célja
Elkészített jelentések
CBF módszere
Vizsgálati területek és javító intézkedések
3.
A blokkok indulása
1982.
dec.12.
1984.
aug.26.
1986.
szept.15.
1987.
aug.9.
A blokkok tervezett üzemideje 30 év.
4.
Az ÜH előkészítése
1991-1994 AGNES jelentés (valószínűség alapú
biztonság értékelés)
1995-1999 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok
1996-2002 Biztonságnövelési intézkedések (BNI) – Üzemzavarok és balesetek kezelésének javítása
– Biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelése
– Berendezések igénybevételének csökkentése
– Üzemeltetői személyzet támogatása
– Kontément felülvizsgálata
– Földrengésállóság javítása
– Tűzbiztonság növelése
1998-2004 VBJ
(Végleges Biztonsági Jelentés)
28%
36%
21%
6%
2%4%
3%Reaktor VédelmiRendszer
Földrengésvédelem
Magas pH üzemmód
PTR
PRISE
Blokkszámítógépcsere
Egyéb BNI
1996-2002 között összesen 60 mrdFt!
Az ÜH előkészítése
5
2000-2008
Megvalósíthatósági tanulmány
•Műszaki és gazdasági aspektusok
Eredmény: Az ÜH műszakilag megvalósítható gazdaságilag
megtérülő beruházás
•Előzetes és végleges környezetvédelmi engedély megszerzése a
kiterjesztett üzemidőre
Feltétel PRISE kezelés megoldása. 2011-ben minden blokkon
megvalósult.
Az ÜH előkészítése
6
Rendszerek rendszerelemek állapot felülvizsgálat és értékelés
•Terjedelem és szűrés
Öregedéskezelés, karbantartás hatékonyság
monitorozás,berendezés minősítés, tervezési alap rekonstrukció
•Korlátozott idejű biztonsági elemzések
Terjedelem meghatározása
A vizsgálatok kiterjesztése vagy megismétlése
Hatósági felülvizsgálat
Az előkészítés során összeállított ÜH program hatósági felülvizsgálata
ÜH program hatósági jóváhagyása 2009 július
7
Az ÜHP végrehajtása
ÜH projekt
11 fő
PIB
igazgatók+4 fő
PKCS
14 fő
RTO ÖKO ÉMO …
MFO
CV
OAH NBI
MVM
KPMG
2 fő
Külső
intézmények
HUN TC 0417
NAÜ (SALTO)
TSO
VEIKI E+
Független felülvizsgáló
Entergy Ltd. (USA)
A végrehajtásba
bevont szervezetek
Műszaki Konzulensek:
Gépészet & építészet
8
Öregedéskezelés átfogó felülvizsgálata
Működés felülvizsgálata:
• TBE 304, TBE 305 ▬ ÜH EMD 1. fejezetben;
ÖKP-k kidolgozása
• Gépészet: kiemelt fontosságú berendezések (7 db);
• Gépészet: rendszerelem csoportban kezelt (82 db);
• Épületek, építési szerkezetek:
Épület specifikus programok (21 db);
Szerkezeti elem specifikus programok: (32 db);
• V&I berendezések programjai (16 db);
Az ÜHP végrehajtása
9
Berendezések állapotvizsgálata
• OAH NBI külön felügyelte ▬ egyeztetett ÜH miatti egyszeri
célvizsgálatok (szilárdsági eredmények);
• Állapotértékelési jelentések készültek:
kiemelt gépész berendezés (üzembe helyezéstől)
nem kiemelt gépész berendezés, építési szerkezet, V&I
berendezés);
A berendezések megfelelő állapotban vannak;
Az ÜHP végrehajtása
10
KIBE
• 27 darab KIBE (beleértve BM is);
• 50+10 év igazolt a legtöbb, de nem minden esetben (főként kifáradás
számítások és BM);
Megoldás: monitorozás ▬ anyagvizsgálat kiterjesztése
• Nem megfelelőségek : szilárdsági számításokból:
Gépészet ABOS 1 ▬ fennmaradást kértünk (GF kollektor, reaktor
tömítő egység, felső blokk tömítő egységei;
Gépészet ABOS 2 ▬ karimás kötések (karb. ut.);
Az ÜHP végrehajtása
11
Nem megfelelőségek: szilárdsági számításokból:
• Épületek acélszerkezetei (2012-ben megerősítések);
• Épület süllyedés 1.-2. blokk rendben, de a munkát folytatni kell 3.-
4 blokki főépületnél;
Az ÜHP végrehajtása
Berendezés minősítés
• 1. Kábelek: 46 db minősítési csoport
Minősített: 37 csoport (mindegyik 50 évre ok);
Részlegesen minősített: 9 csoport
Befejezés: 2012.06.30-ig (1 db csere, 8 db minősítés befejezése )
• 2. V&I rendszerelemek: (213 db minősítési csoport (55 ir.tech. & 158
villamos)
Minősített: 206 csoport—ebből korlátozott: 12 ir.tech.; érvényesség:
2016-2030
Befejezés: 2012.06.30-ig (5 ir. tech. & 2 vill.)
• 3. Hermetikus kábelátvezetők: 7 db minősítési csoport
Minősített: 5 csoport
Részlegesen minősített: 2 csoport
12
Az ÜHP végrehajtása
13.
ÜH ütemezés
Az ÜH engedélyezése két lépésben történik:
• Program, legkésőbb 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt (30 – 4 = 26. évben; 2008.12.15.)
• Üzemeltetési engedély megkérése, a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel (30. évben)
2000. 2002. 2005. 2008. 2012 2032.
Megvalósít-
hatósági
tanulmány Program
kidolgozás
Program és
végrehajtás
jelentés
Program
hatósági
ellenőrzése
Program
végrehajtása
Üzemeltetés: az engedély
feltételei szerint
folyamatos
szinten tartás
Környezetvédelmi
engedély
EKT RKHT
A fukusimai súlyos reaktorbaleset felismert tanulságai alapján történjen meg
a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak felülvizsgálata és értékelése, a
szükséges beavatkozások meghatározása
Fel kell tárni azokat a pótlólagos intézkedéseket, amelyek
lehetővé teszik, hogy a Paksi Atomerőmű a fukusimaihoz
hasonló baleseti szituációban helytálljon, a jelenleginél
nagyobb védettséget bizonyítson
A hazai CBF célja
Az elkészített jelentések Előrehaladási Jelentés küldése az OAH-nak
felelős: Paksi Atomerőmű Zrt. határidő: 2011. augusztus 15.
Nemzeti Jelentés készítése az Előrehaladási Jelentés alapján felelős: Országos Atomenergia Hivatal határidő: 2011. szeptember 15.
Végleges Felülvizsgálati Jelentés küldése az OAH-nak felelős: Paksi Atomerőmű Zrt. határidő: 2011. október 31.
Nemzeti Jelentés végső formájának elkészítése, az elvégzendő
biztonságnövelő intézkedések előírása felelős: Országos Atomenergia Hivatal határidő: 2011. december 31.
A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint
az ennek nyomán készített
hatósági értékelés és a határozat valamint a nemzetközi
ellenőrzés eredményei is nyilvánosak
15
CBF módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak
tekintett események
• A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése
• A végső hőelnyelő tartós elvesztése
• Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém
intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása
Felülvizsgálat lépései
• Elemezni kell a kulcsesemények előfordulásának lehetséges belső és
külső okait
• Be kell mutatni a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának
lehetséges módozatait
• Be kell mutatni, hogy milyen következményekre vezet, ha a
kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani
• Ismertetni kell a kulcsesemények következményei telephelyi
kezelésének módozatait
Vizsgálati területek
Külső természeti eredetű veszélyforrások elemzése
• földrengés
• külső elárasztás
• extrém meteorológiai hatások
Biztonsági funkciók sérülékenységének elemzése
• üzemi és üzemzavari villamos betáplálás rendszerei
• üzemzavari hűtőrendszerek és a végső hőelnyelő rendszerei
• alternatív betáplálási lehetőségek vizsgálata
Súlyos balesetek következmény csökkentési lehetőségei
• baleseti folyamatok értékelése
• balesetkezelési rendszerek
• telephelyi veszélyhelyzeti intézkedések
Vizsgálati területek
Földrengés (1)
• A paksi atomerőmű telephelye földrengés-veszélyeztetettsége
korszerű valószínűségi módszerrel meghatározott
• A telephelyi talajrétegek részletes vizsgálata megtörtént
• A talajfolyósodásra való hajlam a telephelyen reális veszély. A
tervezési alapba tartozó földrengés esetén a talajfolyósodással
szembeni tartalék –konzervatív módon számítva – relatíve kicsi
• A talajfolyósodás által okozott sérülési mód az épületek
süllyedésében és a kapcsolódó vonalas szerkezetek sérülésében
testesülhet meg
Vizsgálati területek
• A földrengés elleni védettség fokozása érdekében el kell végezni az alábbi épületek
minősítését és szükség szerinti megerősítését.
– Egészségügyi és laborépület
– Tűzoltó laktanya
– 400 kV-os és 120 kV-os alállomások
• A földrengés-műszerezés előkészítés alatt lévő rekonstrukciója keretében felül kell
vizsgálni az automatikus reaktor leállítás kérdését.
• Meg kell oldani a technológiai berendezésekre potenciálisan veszélyt jelentő nem-
technológiai eszközök, berendezések rögzítését a főjavításon kívüli időszakokban.
Vizsgálati területek
Árvizek
• A telephely környezetében a 10-4 eset/év
gyakoriságú (jeges)árvíz maximális
szintje 96,07 mBf, a jégmentes árvíz
maximális szintje 95,51 mBf lehet
• Az árvédelmi töltés koronaszintje (a Duna
túlpartján is) alacsonyabb (96,30 mBf)
mint a telephely feltöltési szintje, ami
97,15 mBf
• Így extrém árvizek a paksi telephelyhez
nem juthatnak el és ezért az árvizet, mint
külső veszélyforrást a tervezési alapon
túli esetek vizsgálata közül is ki lehet
szűrni
• Az elképzelhető legnagyobb árhullámok,
valamint a dinamikus, időben gyorsabban
lejátszódó hatások esetére (pl. bősi
duzzasztómű tönkremenetele) is
igazoltuk a megfelelőséget.
Vizsgálati területek A Duna alacsony vízszintje • A tervezési alap szerinti kisvízszint konzervatívan becsülve: 84,65 Bfm
• Biztonsági hűtővízszivattyúkat meghosszabbították, szívókönyökeiket kicserélték, így
azok 83,50 mBf szintig indíthatók és üzemben tarthatók
• Kiépítésenként kialakítottak két-két olyan zsiliptáblát melyeken egy, illetve két
búvárszivattyú található, továbbá a zsiliptáblák fölött két 1x1 m-es ablak van
• Alacsony vízállásnál e zsilipek kerülnek lehelyezésre, s a zsiliptáblákon keresztül a
búvárszivattyúk, az ablakokon keresztül úszó pontonokra helyezett dízelhajtású átemelő
szivattyúk biztosítják a biztonsági hűtővízrendszer részére a megfelelő mennyiségű
hűtővizet
• Ezeknek a preventív intézkedéseknek a soron kívüli ellenőrzése, részleges lepróbálása,
karbantartása megtörtént
Vizsgálati területek
Időjárási hatások
• Az időjárási hatások között az alábbiak vizsgálata és értékelése történt meg az OMSZ által összeállított különböző éghajlat-statisztikai adatsorok alapján
• A veszélyeztetettségi görbék (terhelés-visszatérési idő) a tervezési alapra és a tervezési alapnál ritkább esetekre is rendelkezésre állnak
– nagy erejű széllökések;
– csapadék;
– felhalmozott jég- és hótorlaszok;
– villám;
– extrém magas és alacsony hőmérséklet.
• A korábbi IBF keretében feltárt intézkedés alapján rendszertechnikai és valószínűségi biztonsági elemzések vannak folyamatban
Vizsgálati területek
A villamos betáplálás tartós elvesztése
• Villamos betáplálás nélkül nem lenne biztosítható tartósan az atomerőmű
leállított reaktoraiban és pihentető medencéiben lévő fűtőelemek hűtése
• A felmelegedési folyamat hosszabb időn (több órán) át zajlik le, ez alatt az idő
alatt kell helyreállítani az esetleg elvesztett villamos betáplálást
• A villamos betáplálás tartós elvesztésének bekövetkeztét megelőzni hivatott,
felülvizsgált rendszerek:
– a távvezetéki kapcsolatok, 400/120 kV-os alállomás
– automatikus indítású biztonsági dízelgenerátorok (12 db), akkumulátor
telepek
– a váltó- és egyenáramú belső energiaellátás biztonsági rendszerei
• Az erőmű villamos rendszerei megfelelnek a követelményeknek, védettek a
tervezési alapba tartozó külső hatásoktól, további javításukra néhány
intézkedés javasolható
Vizsgálati területek Alternatív villamos betáplálási lehetőségek
• Az utóbbi időben végrehajtott fejlesztés eredményeképpen dedikált módon is
érkezhet a 120 kV-os betáplálás a százhalombattai, illetve a 400 kV-os
betáplálás a litéri erőmű egyik gázturbinájától (1 óra).
• A litéri gázturbina (az egyik dedikált külső betáplálási forrás) saját házi
üzemében javasolt kialakítani a black-start képességet.
• Megnöveljük a dízel üzemanyag tartályokban tárolt üzemanyag előírt
mennyiségét, hogy a jelenlegi 120 órát meghaladó üzemidőt is biztosítani
lehessen.
• A blokkok közötti alternatív, eddig még nem használt, vagy kifejezetten tiltott
váltakozó áramú 6 kV-os energiaellátási útvonal kialakítási lehetőségek,
keresztkapcsolatok jelentősen jobbak, mint a kezelési utasításokban rögzített
lehetőségek.
• Külső veszélyek szempontjából nem kedvező a blokki dízelgenerátorok azonos
térbeli elhelyezése. Teljes értékű, alternatív, léghűtéses baleseti/karbantartási
dízelgenerátorokat kell létesíteni.
Vizsgálati területek
A végső hőelvezetési lehetőség tartós elvesztése
• Az erőmű normál üzeme és üzemzavarai/balesetei során számos olyan
berendezés működik, amelynek folyamatos vagy időleges vízhűtésre van
szüksége
• A reaktorokban és a pihentető medencékben keletkező maradvány hőt és a
technológiai berendezésekben keletkező hőt a hűtést biztosító rendszerek
vonják el különféle útvonalakon keresztül
• A hőelnyelő funkciót több rendszer láncolata valósítja meg, amelynek végső
eleme a Duna. A fűtőelemek hőelvezetési lehetősége akkor veszhet el, ha az
erőmű hűtőrendszerei és a Duna-víz közti kapcsolat megszűnik.
• A hőelvezetés tartós elvesztésének bekövetkeztét megelőzni hivatott,
felülvizsgált rendszerek:
a biztonsági hűtővíz rendszer, a sótalanvíz rendszer, az üzemzavari
tápvízrendszer, a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer, a pihentető-
medence hűtőrendszer
• Az erőmű hőelvezető rendszerei megfelelnek a követelményeknek, védettek a
tervezési alapba tartozó külső hatásoktól, további javításukra néhány
intézkedés javasolható
Vizsgálati területek
Alternatív hőelviteli lehetőségek
• Rendelkezünk a Duna kavicságyába fúrt 9 db nagyátmérőjű 30 m mély kúttal,
amely a Duna vízállásától függetlenül tartós, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű
vízbázist képez. Dízelgenerátorokat biztosítunk a kúttelep szivattyúinak villamos
alternatív betápláláshoz.
• Mobil vízkivétel lehetőséges közvetlenül a Dunából vagy egyéb vízforrásból (40
perc). Az így nyert víz udvartéri csatlakozón keresztül bejuttatható a
gőzfejlesztőkbe illetve a konténmentbe
• Az erőmű tűzivíz rendszerei felől megtáplálható a biztonsági hűtővíz rendszer.
Rendelkezésre áll egy földrengésálló, mintegy nyolc óra üzemre alkalmas önálló
dízel betáplálással rendelkező tűzivíz szivattyú telep valamint egy másik normál
villamos energia betáplálású szivattyú telep. Átalakítással a melegvíz
csatornában visszatartott 2x2000 m3 vízbázis is biztosíthatóvá válik ezekhez a
szivattyúkhoz.
• Kidolgoztuk és megvalósítjuk a pihentető medencébe való külső, udvartéri
vízbeadás lehetséges koncepcióját meglévő légcsatornák felhasználásával.
Vizsgálati területek
Jelentős radioaktív kibocsátásra vezető súlyos baleseti folyamatok
• A reaktorban lejátszódó balesetek tekintetében a korábbi,
determinisztikus és valószínűségi vizsgálatok teljes körűek voltak.
• A súlyos baleseti, zónaolvadási folyamatok jelentős nemzetközi és
hazai erőfeszítések (elméleti és kísérleti vizsgálatok) alapján
elemzettek
• A balesetek során fejlődő hidrogén mennyisége és térbeli eloszlása
ismert
• A hermetikus védőépületben kialakuló hőmérséklet és
nyomásviszonyok meghatározottak.
• A kockázat mértékét jelentősen csökkentő balesetkezelési koncepciót
dolgoztunk ki 2004-ben, azóta a szükséges átalakításokat
folyamatosan végezzük.
• A súlyos baleset késő fázisában a konténmenten belüli nyomás
növekedhet, 3-8 nap alatt meghaladja a sérülési értéket, ezt kezelni
fogjuk
Vizsgálati területek
A nem uralt kulcsesemények következményeit enyhítő
balesetkezelés
• A súlyos balesetkezelés két kulcseleme a Súlyos Baleset Kezelési
Útmutatók bevezetése, valamint műszaki átalakítások végrehajtása
• Súlyos baleseti folyamatokra önálló mérőrendszert és villamos
betáplálást alakítottunk ki
• Megbízható és radikális nyomáscsökkentési lehetőséget teremtettünk
meg, ezzel a nagynyomású tartálysérülés lehetősége elkerülhető
• Kialakítottuk a reaktortartályok külső alternatív hűtésének és az
olvadék visszatartásának lehetőségét
• Passzív autokatalitikus rekombinátorok (60 db/blokk) alkalmazásával
biztosítjuk, hogy a hidrogén koncentráció baleseti helyzetekben nem
éri el a robbanáshoz szükséges értéket
Elkerülhető a hermetikus védőépület korai sérülése
Vizsgálati területek Súlyos balesetek telephelyi kezelésének módozatai
• Értékeltük az időben elhúzódó beavatkozások végrehajtásának feltételeit
– Az infrastruktúra és a kommunikáció jelentős leromlása
– Villamos betáplálás és/vagy mérőműszerek elvesztése
– Több blokkra kiterjedő baleset
– Megközelíthetőségi, ellátási, személyzethiánnyal összefüggő problémák
– A Telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működése
– A döntéshozatal hatékonysága, működőképessége
• Elhatároztuk a több blokkon egyszerre bekövetkező balesetek telephelyi
kezelésének javítását
– A védelmi követelményeknek (földrengés, sugárzás, környezeti hőmérséklet, stb.)
megfelelő Tartalék Vezetési Pont kiépítése
– A Védett Vezetési Pont klimatizálásának javítása aggregátoros betáplálással
– A rádiózási feltételek biztosítása tartós feszültségvesztés és földrengés esetén
– A Műszaki Támogató Központ fizikai kialakításának és műszerezettségének
felbővítése négy blokk egyidejű súlyos balesetének kezelésére
– A több blokkot érintő baleset elhárításában közreműködő szervezet struktúrájának
és létszámának növelése
Top Related