A H A V A S I F Ü L E S P A C S I R T A E L Ő F O R D U L Á S A M A G Y A R O R S Z Á G O N

Schäfer Lajos

A h a v a s i fülespacsirta (Eremophila alpestris) — m i n t a h o g y a z t a r é g e b b i a d a t o k is b izonyí t ják , — m i n d i g r i t k a vendége v o l t hazánknak. Természe tesen n e m c s a k m a i határainkon belül m u t a t k o z o t t gyéren , h a n e m r i tkának számítot t a z egész Kárpá t -medencében i s .

Fészkelési területe a közép-európai országokon kívül esik, bár m i n t m a j d alább kitűnik, egyes régi orinthológusok lehetségesnek tartják költését Erdély magashegy i területein. N e m mondha tó északi fa jnak, mer t Európa, Ázsia és A m e r i k a tundráin kívül költ Északkelet- és Észak-Afrikában, Észak-Arábiában, a Balkánon, Kis-Ázsiá-ban , a Kaukázusban és Észak-Iránban, Afganisztánban, Közép-Ázsiában és Mandzsú­riában, az a m e r i k a i földrészen Mexicóig és Columbiában, de i t t c sak a magas hegységek­ben .

33 alfaja közül nálunk az Észak-Európa és Ázsia, v a l a m i n t a Kelet-Szibéria magas hegye in fészkelő Eremophila alpestris flava Qmelin j ön számításba, a m e n n y i b e n a hoz­zánk lelátogatók Európa tundráiról származnak.

Magyarországon tehát n e m költ , m i n t a h o g y n e m fészkel a Kárpát-medence más területén sem, és ezért meglepetést k e l t B A L D A M U S feltevése, m e l y sze r in t az erdélyi h a v a s o k o n költ . E z t erősíti m e g később W A G N ER hátszegi o rvos i s , a k i a Kralovaholán t a r t j a fészkelőnek. A két a d a t o n kívül sehol s e m találunk t ö b b említést, a m i a h a v a s i fülespacsirta Kárpá tokban va ló fészkelését feltételezné.

1829—30 szigorú, kemény, h a v a s telén tömegesen, n a g y c s a p a t o k b a n j e l en tkez tek nálunk. P E T É N Y I P e s t közelében többször megf igye l te , s lőtte i s . Cinkotán 1830. január 9-én egy f i a t a l to jó t lőtt, február 22-én egy hímet és február 26-án újból egy tojót . P E ­T É N Y I a következő évben 1831. február 9-énismét elej tet t egy to jó t Cinkotán. 1831-ben korán, október közepe táján m u t a t k o z t a k , a telelők első példányai már e k k o r megérkez­tek. P o n t o s a b b ada to t P E T É N Y I n e m szolgáltat.

Z E Y K hátrahagyott kéziratában ( „Erdé ly m a d a r a i " ) megemlíti u g y a n a h a v a s i fülespacsirtát, de s e m m i t s e m m o n d róla, s előfordulását n e m bizonyít ja . Alauda alpestris név a l a t t „éjszaki pacsirtának" n e v e z i .

A W A G N E R - g y ű j t e m é n y a z o n b a n már t a r t a l m a z o t t b izonyí tó példányt Erdély terü­letéről. A gyűj teményben egy d a r a b h a v a s i fülespacsirta v o l t . M i \ r e l W A G N E R erdélyi tartózkodása idején a hátszegi vö lgyben szerezte főképp gyűj teménye anyagát, való­színű, h o g y az említett példány i s a Retyezát alól, a S z t r i g y folyó környékéről származik. Sajnálatos, h o g y n e m lévén ornithológus, c sak dísztárgyként kezel te lelőtt anyagát, és a pon to sabb he ly - és időmegjelölést m i n d i g mellőzte. Egyébkén t a gyűj temény egy része a szabadságharc a l a t t e lpusz tu l t , s az első b izonyí tó példány megrongáló­do t t .

1855. december 24-én a S z t r i g y vö lgyében R é a környékén B U D A Á . a k a d t rá 20—30 főből álló c s a p a t u k r a . A következő évben, 1856 januárjában B U D A E . h a r m i n c a s csa­patukból lőtt Goncágán, H u n y a d megyében egy h í m példányt pon to sabb időpont­meghatározás nélkül, a m e l y később C S A T Ó J . - h o z került.

1865-ben újból Pes t mel le t t került egy kézre, -Veosésen lőtték január 23-án. 1872. januárjában ismét B U D A Á. a k a d t rá Réa környékén a S z t r i g y völgyében, 1880-ban újfent többször megf igye l te a hátszegi vö lgyben és lőtte i s , de pon tosabb időpontot erről s e m közöl t . 1886-ban HódmezŐA'ásárhelynél került elő.

107

A z emlí te t t a d a t o k n a g y o n gyérek , v a l a m i n t eléggé p o n t a t l a n o k és természetesen n e m j e l e n t i k az t , h o g y a h a v a s i fülespacsirta e n n y i r e szór­ványosan m u t a t k o z o t t v o l n a nálunk. 1893-tól k e z d v e , a M a g y a r O r n i t h o -l o g i a i K ö z p o n t megszervezésével n a g y o b b megf igye lőhá lóza t l ehe tővé tet te a p o n t o s és az eddiginél jóva l sűrűbb észleléseket, s lehetőség n y í l o t t az észlelt a d a t o k leközlésére i s . E z e k után s o k k a l rendszeresebb és határo­z o t t a b b képet k a p h a t t u n k az Eremophila h a z a i előfordulásáról .

1894. december 22-énkerült kézre egy Kécsán, Torontál megyében. A példány D R . L E N D L A . műegyetemi tanár tanszerkészítő intézetébe került preparálásra, le lövője i smere t l en . Egyébként 1894—95 telén t ö b b he lyen is áttelelt, így L A K A T O S K . a csong­rádmegyei H o r g o s o n f igye l te meg . A T i s z a határában, a f a lu mentén és a Mada ra s ­tónál a tél folyamán többször lehete t t találkozni velük, főképp februárban. L A K A T O S kalitkában is t a r t o t t néhány darabo t , a m a d a r a k a z o n b a n júniusban v a l a m i l y e n sor­vasztó betegségben e l p u s z t u l t a k . M E N E S T O R F E R 1895. január 16-án Temes-Kubinná l látott 6 da rabo t , és állítólag i t t is többször m e g f o r d u l t a k a tél folyamán. A köve tkező esztendőben, 1896-ban csak Ungvár me l l e t t tapasztalták, január 18-án M E D R E C Z K Y I . j egyez te fel .

1897. n o v e m b e r 27-én Csallóköz—Somorján K U N S Z T K . lőtt három da rabo t . 1898. januárjában K O S Z T KA L . szolgáltat a d a t o t Izsákról. A lelőtt példány D R .

L E N D L Á . tanszerkészítő intézetébe került preparálásra. K O S Z T R A január 14—31. közö t t rendszeresen megf igye l te a környéken, és többször látta c sapa tuka t . E z év első hónapjaiban úgy látszik máshol is elég szép számmal m u t a t k o z t a k , m e r t M E N E S T O R F E R G . Temes—Kubinnál is többször t apasz t a l t a . A z első január 26-án került szeme elé, és a területet az utolsók feltűnően későn, április 10-én hagyták e l .

1899. első hónapjaiban K O S Z T K A ismét t apasz t a l t telelőket Izsákon. Február 17-én Kolozsvá ron is m u t a t k o z t a k , h o l L I N D E R K . jegyezte fel az Eremophiláfcat. V i s z o n y ­l a g ebben az évben is későn hagyták e l hazánkat, m e r t március 28-án Pribékfalván T E L E K Y P . még észlelte.

1900. v a g y 1901. februárjában K o m á r o m n á l H E G Y M E G H Y f igye l t e m e g öt darabból álló c sapa tuka t . Ezután Szentesről került m e g egy példány 1904. ok tóber 10-én. A m a ­dár L E N D L A . gyűj teményébe ju to t t . 1904-ben Hódmezővásárhelynél is lőtték. Még u g y a n e z év elején, január 12-én K O S Z T K A L . szolgáltatott adato t Izsákról. Izsákon a következő év első hónapjaiban kétszer is m u t a t k o z o t t . 1905. február 1-én sok került szeme elé, m a j d március 16-án csupán egy da rab .

1906. december 20-án m u t a t k o z o t t ismét Nyíregyházán. N A G Y J . 10—12 főből álló c s a p a t u k a t látta. 1907 első hónapjaiban t ö b b he lyen megfo rdu l t a h a v a s i fülespa­c s i r t a . A Szepes-megyei Csütörtökhelyen január 9-én G R E S C H I K J . egy m a d a r a t ész­le l t , m a j d Lőcsén újból egyet . Január 29-én Sárospataknál S Z E M E R E L . lőt t két da ra ­bot , amiről N A G Y J . szerzet t tudomást . Bács megyében H Ó T AJ F . látott há rom Eremophilát február 16-án.

1908-ban újból Izsákon je len tkeze t t , K O S Z T K A L . február 3-án látta. A következő esztendőben Tiszaeszlárnál került kézre, S Z O M J A S G . december 18-án lőtt egy pél­dányt .

1910. februárjában kétszer észlelték. Először 1 8-án K O S Z T K A L . Izsákon, m a j d 23-án Kirá lyha lom me l l e t t f igyelték meg . A z 191 l-es évben ismét Királyhalomnál m u ­t a t k o z o t t március 13-án.

K i l e n c év kiesés v a n ezután a megfigyelések sorrendjében. Csak 1920. január 5-én a k a d t a k újból rájuk, a Veszprém megye i Dég környékén észleltek h a t da rabo t .

Két é v múlva, 1922. január végén a Zemplén-megyei H e r c e g k u t o n ( = T r ó o ) Sáros­p a t a k me l l e t t S Z E M E R E L . látta az elsőket. N o v e m b e r 25-én Maroknál, B e r e g megyé­ben K A B Á C Z Y E . 19 d a r a b o t észlelt, s egy b izonyí tó példányt m e g i s szerzet t közü­lük, a m i az Intézet gyűj teményébe került. D e c e m b e r 15-én N E M E S G Y . Nyíregyházá­nál találkozott vele . N A G Y L . is az t állítja, h o g y Nyíregyháza me l l e t t 1922—23 telén elég szép számmal vendégeskedtek. Gyakoriságát n e m c s a k az aránylag t ö b b helyről beérkezett jelentés, de a muta tkozó csapa tok nagysága is k i fe jezte . Március közepe táján hagyhatták el hazánk területét, m e r t N A G Y L . az utolsó 12 főből álló csapa to t I I I . hó 14-én f igye l t e meg .

108

Hasonló v o l t a he lyze t a következő évben, 1923—24 telén. A csonttollú m a d a r a k (Bombycilla garrulus) tömeges inváziójával együt t n a g y számban m u t a t k o z t a k az Eremophilák, s bár esak négy helyről szolgáltattak konkrét ada to t , gyakoriságát két­ségtelenné teszi , h o g y W A R G A K . ez év madárvonulási feldolgozásában szép számmal előforduló téli vendégként említi. N A G Y L . Nyíregyháza mel le t t n o v e m b e r 18-án észlelte az elsőket. H R A B Á R S. a Kele t i -Kárpátok lábánál az U n g folyó völgyé­ben Perecsennél jegyezte fel december 28-án. K A B Á C Z Y E . Hetén (Bereg m.) február 13-án t apasz ta l t a , február 24-én Zsolnánál C E R N Y f igye l t e meg , m a j d az utolsókat N A G Y L . Nyíregyházánál március 27-én látta.

1925-ben u g y a n c s a k Nyíregyházánál m u t a t k o z o t t legelőször, D R . N A G I J . január 3-án t apasz t a l t a a megjelenésüket. Március 3-án újból s z e m elé került a B i h a r megye i Derecskén, a h o l K I R Á L Y I . talákozott vele . J A K A B A . 1926. novemberében látta, és lőtte i s Nyíregyháza me l l e t t Császárszálláson.

1925—26 telén ismét Hetén je len tkeze t t , a vendégeskedőket K A B Á C Z Y E . jegyezte fel. M a j d 1927-ben a Hor tobágyon m u t a t k o z o t t egy csapat , a m i t D R . T A R J Á N T . ész­le l t ok tóber 29-én.

A h a v a s i fülespacsirták 1928-ban ismét j e l en tkez tek , s megfigyelőjük J A K A B A . v o l t Nyíregyháza mel le t t , K é t év múlva u g y a n c s a k Szabo lcs megyében A j a k környé­kén látta J A K A B A . 1930. január 6-án.

1932-ben H o n t megyében került újból kézre Szézdnál pon to sabb ada t közlése nélkül. Egyébként Á r v a váraljáról is tudomásunk v a n egy előfordulásáról, a z o n b a n még az évszámot s e m ismerjük. A h a v a s i fülespacsirta megjelenéséről tudomásunk v a n még öt helységből, a h o n n a n a z o n b a n semmiféle időmeghatározást n e m közöltek. E z e k az előfordulási h e l y e k : Békéscsaba, Bráza (Fogaras m.) , Türkös (Brassó m. ) , N a g y -k i k i n d a (Torontál m.) és Zó lyom.

N y o l c év múltán 1940-ben Álsószinevéren Máramarosban lőttek egy fülespacsirtát január 19-én. Valószínű, h o g y 1939—40 telén csak a Kárpát -medence északi, észak­k e l e t i részéig j u t o t t a k e l , me r t a m i g sehol nálunk n e m jelezték előfordulásukat, az említett he lyek kivételével, Bukovinában szép számmal látták őket . Január 16—22 közöt t n a p o n t a v o l t látható az Eremophilák c sapa ta , és M A L I N O W S C H I K . még január 31-én is t a p a s z t a l t a egy ha t főből álló c sapa tuka t . 1941-ben a Dunántúlon V a s megyé­ben is előkerült, D r . S Ó L Y M O S Y L . december 7-én Egervárnál találkozott a madárral. R á egy évre karácsony körül B E R E T Z K P . a Fehértó kornyékén f igye l te m e g 16—20 főből álló c sapa tuka t . E télen még Temes megyében Csernegyházán is ráakadtak 1943. január 31-én, m a j d március 15-én ismét D R . B E R E T Z K P . talált rá a Fehértónál. E g v h a v a s i fülespacsirtát b izonyí tó példányként e l is ej tet t .

A I I . Világháború után vége s zakad t a jelentéseknek. Csupán két előfordulásáról v a n tudomásunk, a m i 14 esztendő a l a t t u g y a n c s a k szegényes. 1951-ben N a g y s z o n l -jánosnál, G y ő r közelében b u k k a n t a k újra fel. N o v e m b e r 18-án a vasútállomás közelé­ben húzódó országúton látta őket N A G Y J . kapargászni.

A legutolsó ada t p e d i g saját megfigyelésem Apajpusztán, a h o l a t avasz i v a d v i z e k mentén a k a d t a m körülbelül 20 főnyi c s a p a t u k r a 1957. február 27-én.

1 3 0 eszterídő a l a t t tehát — amióta a Ká rpá t -medence madárfaunája t u d o m á n y o s megfigyelés a l a t t áll — 6 7 a d a t o t szolgál tat tak, a m e l y v i ­s z o n y l a g o s a n gyér előfordulását b izonyí t j a e madárnak. K é t , l egfe l jebb három ízben m u t a t k o z o t t n a g y o b b mennyiségben nálunk : még P E T É N Y I idejében 1 8 2 9 - 3 0 telén, m a j d c s a k n e m egy századra rá 1 9 2 2 - 2 3 és 1 9 2 3 - 2 4 telén.

A h a v a s i fülespacsirtát főleg a Nagya l fö ldön tapasztal ták Ungvár tó l egész K e v e v á r i g ( T e m e s - K u b i n ) 2 7 helységből je lentet ték, l eg többször Izsákról , a h o l n y o l c ese tben lát ták és Nyí regyházán , a h o l hétszer f o r d u l t elő. A K á r p á t o k vonula tában összesen 1 4 p o n t o n m u t a t k o z o t t , míg a Dunántú lon mindössze 5 előfordulásáról v a n tudomásunk . A m i n t a tér­képről le l ehe t o l v a s n i , a Kárpá t -medence számot tevő területéről, az E g e r ­vár tó l K e v e v á r i g húzható vonal tó l délnyugatra e g y e t l e n megjelenési a d a t s incs , s hasonlóan hiányzanak a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n i s .

1 0 9

ZSOLNA ATVÁRAilA

LŐCSE

'CSUTÓRTÖKHUY

PERECSENY UNGVÁR*

\ CSALLÓKÖZ- \

V • KtlMÁBniu U » .

ALSOSZINEVER

! EGERVÁR

TURKÖS

adat • Seven dotes

8 adat - Erght dotes

Í4. ábra. A fülespacsirta előfordulása Magyarországon és a környező területeken 14. Fig. Occurance of the Shore Lark in Hungartj and annexed countries

S C H E N K említi, hogy az első jelentkezők néha a Máramarosban már szeptember végén mutatkoznak, amire vonatkozólag azonban semmiféle adatot nem tudtam találni. A legkorábban október 10-én került meg Szente­sen, majd a téli hónapok zordságával párhuzamosan novemberben és decemberben növekedett a megfigyelések száma. A legtöbb adat januárból származik, amikor is 17 ízben észlelték. Egyébként a januári napokban többször és több helyen folyamatosan is tapasztalták, amit azonban az említett szám nem tüntet fel, egy adatnak véve a folyamatos megfigyelést is. (Annál is inkább, mert a legtöbb esetben minden valószínűség szerint ugyanazt a telelő csapatot látták az egymást követő napokban.) Hasonló a helyzet februárban és márciusban is, amely hónapokban azonban már csökkent a velük való találkozások száma, s rendszerint március vége felé már visszahúzódtak északi hazájukba.

Mozgásukra vonatkozóan P E T É N Y I említi, hogyha a hó elolvad, előbb vonulnak vissza, de ha a kemény idő visszatér, s újból nagy havazások állnak be, az időjárás a havasi fülespacsirtákat is visszahozza.

Említettem már, hogy a havasi fülespacsirtánál nálunk az Eremophila alpestris flava Gmelin jön számításba. Azonban van egy feltűnően késői adat, amely szerint M E N E S T O R F E R G . Temes-Kubinnál még április 10-én

110

is megfigyelte 1898-ban. Minden bizonnyal ennek az alapján tételezi fel C H E R N É L I . a balkáni alfaj előfordulását a Kárpát-medence déli részein, ő ugyanis lehetségesnek véli, hogy a déli megyékben előkerülő havasi fülespacsirták a Boszniában, Bulgáriában és Kaukázusban költő penicillata fajtához tartoznak, amely nagyobb, és a madár fej - és nyakoldalán a fekete sáv lenyomul a begy felett lévő keresztsávig és abba bele is olvad.

A m e n n y i b e n C H E R N É L feltevése fennáll, helyesbíteni k e l l azt az állítását, h o g y nálunk az alpestris penicillata f o r d u l n a elő, m i v e l R E I C H E N O W 1895-bena balkáni péí-dánvokat elválasztotta a penicillala-tól, és a z o k a t Eremophila alpestris balcanica néven új subspeciesként írta le. E r r e a fajtára az említettek m e l l e t t még jellemző, h o g y h o m l o k u k és t o r k u k n e m o l y fehéres, h a n e m határozottan sárga, v a l a m i n t az i s megkülönböztet i a m i fülespacsirtánktól, h o g y a tarkó és n y a k halvány meggyszíne n e m ter jed k i a hátra. í g y az Eremophila alpestris penicillata Gould n y u g a t i határát a Kaukázus, Kis-Ázsia és Irán határozza meg , ós a velük szomszédos a l fa j , a m e l y a Balkánt l a k j a (k ivéve valószínű Albániát) az Eremophila alpestris balcanica Reichenow. H o g y v a j o n valóban előfordul-e nálunk, a r ra m a j d a j ö v ő kutatása fog feleletet a d n i .

A balcanica subspeeies Kárpát-medencében való előfordulását sej te t i B A L D AM us és W A G N E R közléseis, a k i k a h a v a s i fülespacsirtát Erdély magas hegyvidékén költő fa jnak tartják. E z azért s e m lehete t len , me r t Szerbiában i smer t fészkelése, és fészkelési terü­letének északi határa n e m messze es ik Erdélytől . M i n d e n t összevetve, h a az Eremophila alpestris balcanica n e m is fészkel Erdélyben — bár feltételezhető — a Kárpát-medencé­be m i n d e n valószínűség szer in t kóborláskor belátogat, s e k k o r e l ju tha t hazánk területére i s .

Mivel a havasi fülespacsirta szórványos téli vendégünk, nemzetgazda­ságunkra jelentősége nincs. H a telenként le-lelátogat, nálunk elsősorban gyommagvakkal táplálkozik, míg fészkelő hazájában szorgalmas rovar­pusztító. A Csallóköz—Somorjánál lőtt három fülespacsirta gyomortartal­mát megvizsgálva T H A I S Z L . a következőket találta bennük :

Se ta r i a v i r i d i s L . termés 95 d b Se t a r i a v i r i d i s L . termés törmelék sok Se t a r i a g l a u c a termés 27 d b A j u g a C h a m a e p i t y s L . termés 5 d b Rovar törmelék kevés K a v i c s kevés

Ebből a nagyon is szegényes adatból láthatjuk, hogy amennyiben meg­jelenik nálunk, a gyommagvak irtásában hasznot hajt.

D R . K E V E A . , , A madarak csigatápláléka" c. munkájában az Eremophila gyomrában meghatározhatatlan törmeléket állapít meg.

A havasi fülespacsirta ökológiájára vonatkozólag a madár alpesi faj lévén, költő hazájában a magas hegyekhez, vagy a hűvös hideg tundrákhoz ragaszkodik. Nálunk rendszerint víz mellett került meg, s a Kárpátokban is általában folyóvölgyekben találtak rá. Kisebb-nagyobb csapatokban mutatkoztak, amiknek egyedszáma elérhette a 30 főt, s ritkábban jelentek meg magánosan. M i n t érdekességet kell megemlíteni, hogy a Morva­medencében egy ízben kb. 1000 főnyi hatalmas csoportjukat látták. (Egyébként a Csehszlovákiában jelentkezőket nem tartják áttelelőknek, hanem csak rajtuk keresztülutazóknak.)

Mivel a legtöbb észlelési pont az Alföld területére esett, ezek után is ott várhatjuk a leggyakoribb feltűnését. Hogy néha nagy hiányok mutat­

n i

koztak a megfigyelések sorrendjében, az természetesen nem jelenti azt, hogy a fülespacsirta nem tartózkodott volna a Kárpát-medence területén, bár viszonylag az észlelt esetek kirajzolják hozzávetőleges pontossággal az illető esztendőben a havasi fülespacsirta gyakoriságát, szórványosságát vagy esetleg hiányát. A madár könnyen elkerüli a figyelmet, ha nem buk­kanunk közvetlenül rájuk, repülő csapatukat nemigen tudjuk megkülön­böztetni a többi télen előforduló kis énekesek csoportjától. Én magam is, mikor Apajpusztán a szikes legelő fölött először láttam átrepülni csapa­tukat, mezei pacsirtáknak gondolva őket, nem törődtem velük. Mikor azután ugyanaz a csapat tőlem pár lépésre a vadvíz partján hirtelen fel­bukkant, győződtem meg kilétükről. Közel hat-hét méterre bevártak. Jellemző volt viselkedésükre, hogy gyorsan, lileszerűen futkároztak, hirtelen összerohantak, majd szétszéledtek, hogy összefussanak. Ügy tűnt azon az órán belül, mialatt szemléltem őket, mintha a csupaszabb, növény­zetben szegényebb talajhoz jobban ragaszkodtak volna, és lehetőleg a kis vakszikfoltokon tartózkodtak. Csakis tüzetes és pontos megfigyeléssel akadhatunk rájuk, és akkor bizonyosan több találkozásunk lesz ezzel a madárral.

Végezetül itt mondok köszönetet a Madártani Intézetnek és elsősorban D R . K E V E A N D R Á S N A K , hogy az adatokhoz akadálytalanul hozzájuthat­tam, és segítségük révén dolgozatomat megírhattam.

Érkezett: 1957 október.

I r o d a l o m — L i t e r a t u r a

Dr. Beretzk P.: A szegedi Fehértó madárvilága 10-éves megfigyelés alapján. ( A q u i l a , 1943, p . 342.)

Bodnár B.: Wagner-féle madárgyűj temény. ( A q u i l a , 1908, p . 227.)

Bodnár B.: A Wagner-gvűj teménv elpusztulása. ( A q u i l a , 1921, p . 194.)

Buda Á.: Madárvilágunk pusztulása az utolsó félévszázad a la t t . ( A q u i l a , 1906, p . 165.)

Chernél I.: Magyarország m a d a r a i I I . (1899, p . 641—642.)

Csörqey T'.: Madártani töredékek. (Petényi János Sa lamon. ) (Í9Ó4. p . 217—218.)

Dementiev—Gladkov : P t i c i Sove t skogo So juza . ( M o s k v a , 1951, p . 558—560.)

Frivaldszku J.: A v e s Hungáriáé. ( B u d a p e s t , 1891, p . 95.)

Gaal G.: Madárvonulás M a g varországon az 1895. é v tavaszán. ( A q u i l a , 1896, p . 98.)

Gaal G.: Madárvonulás Magvarországon az 1896. év tavaszán. ( A q u i l a , 1897, p . 90.) Gyűj temények . ( A q u i l a , 1910, p . 287.)

112

Jirsik J.: N a s i p e v c i , (Prága, 1955, p . 300.)

Kabcicztj E.: H a v a s i füles p a c s i H a . . . ( A q u i l a , 1922, p . 171.)

Dr. Keve A.: A m a d a r a k csigatápláléka. I V . ( A q u i l a , 1952—55, p. 71—72.)

Dr. Kleiner, E.: .Mi t te i lungen über d ie O r n i s der m i t t l e r e n D o n a u . ( F o l i a Zoo log ica et H y d r o b i o l o g i c a , R i g a 1940, p . 450.)

La?nbrecht K.: Madárvonulás M a g varországon az 1910. év tavaszán. ( A q u i l a , 1911, p . 105.)

Lambrecht K.: Madárvonulás Magvarországon az 1911. év tavaszán. ( A q u i l a , 1912, p . 121.)

Dr. Lendl A.: O r n i t k o f a u n i s z t i k a i ada tok . ( A q u i l a , 1894—95, p . 188.)

Dr. Lendl A.: F a u n i s z t i k a i ada tok . ( A q u i l a , 1905, p . 345.)

Lintia, D.: C a t a l o g u l s i s t emat ic a l faunéi o r in to log ice R o m a n e . (Temesvár, 1944, p . 34.)

Madarász Gy.: Magvarország m a d a r a i . (Budapes t , 1899—1903, p . 47—48.)

Malinowschi K.: A háború behatása a madárvonulási a Bukovinában. ( A q u i l a , 1939—42, p . 470.)

Matvejev, S. D.: O r n i t h o g e o g r a p h i a Se rb i ca (Belgrád, 1950, p . 103—166.)

Xagy J.: A h a v a s i fülespacsirta G v ő r körnvékén. ( A q u i l a , 1948—51, p . 250.)

Otocorys alpestris megjelenése. ( A q u i l a , 1907, p . 337.)

Solymosy L.: Fülespacsirta Vas-megvében. ( A q u i l a , 1939—42, p . 469.)

Szemere L.: O t o c o r y s a lpes t r i s lövetet t . . . ( A q u i l a , 1921, p.' 1S7.)

Strautman F. I.: P t i c i S o v j e t s k i h - K a r p a t . ( K i e v , 1944, p . 124.)

Dr. Tarján T.: Hor tobágvi levél. ( A q u i l a , 1927—28, p . 381.)

Telelő vendégek hazánkban. ( A q u i l a , 1898, p . 208.)

Thaisz L.: A növényekkel táplálkozó m a d a r a k hasznos v . káros voltának elbírálása b e g y t a r t a l m a k alapján. ( A q u i l a , 1899, p . 148.)

Vasvári M.: A z 1939—40-os tél és a madárvilág. ( A q u i l a , 1939—40, p . 342.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magyarországon az 1898. év tavaszán. ( A q u i l a , 1899, p . 231.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magvarországon az 1899. év tavaszán. ( A q u i l a , 1901, p . 104.)

Vönöczky Schenk ./.: Madárvonulás Magvarországon az 1905. év tavaszán. ( A q u i l a , 1906. p . 123.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magvarországon az 1908. év tavaszán. ( A q u i l a , 1909. p . 96.)

Vönöczky Schenk J.: Z e y k Miklós — Erdélv m a d a r a i . ( A q u i l a , 1919—20, p*. 112.)

8 A q u i l a — 6 113

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulási ada tok Magvarországról. ( A q u i l a , 1919—20, p . 43.)

Vönöczky Schenk J.: M a d a r a k I . B r e h m : A z állatok világa, Y l (Budapes t , 1929, p . 129.)

Warga K.: Madárvonulási ada tok Magyarországból. ( A q u i l a , 1923—24, p . 224.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magyarországról. ( A q u i l a , 1925—26, p . 92—95.)

Warga K.: Madárvonulási ada tok Magyarországról. ( A q u i l a . 1927—28, p . 282.)

Occurrence oí the Shore Lark in Hungar

By L. Schäfer

T h e Shore L a r k (Eremophila alpestris) was a l w a y s a rare v i s i t o r i n H u n g a r y , the fact also be ing p r o v e d b y fo rmer d a t a . N a t u r a l l y i t has n o t been scarce o n l y in s ide o u r borders b u t i n the ent i re C a r p a t h i a n B a s i n as w e l l .

T h e b reed ing rangé o f t h i s species l ies b e y o n d the C e n t r a l E u r o p e a n count r ies a l t h o u g h , as i t w i l l be seen la ter , some o l d t i m e o rn i tho log i s t s accept the p o s s i b i l i t y o f i t s b r eed ing i n the h igher , m o u n t a i n o u s areas o f T r a n s s y l v a n i a .

O f the 33 subspecies i t is the Eremophila alpestris flava G M E L I N w e h ave t o dea l w i t h , w h i c h breeds o n the h i g h m o u n t a i n s o f n o r t h e m E u r o p e a n d E a s t - S i b i r i a , a s o u r v i s i t o r s come f r o m the E u r o p e a n t u n d r a .

I n H u n g a r y i t does n o t breed ju s t as i t has not been found n e s t i n g i n o the r t e r r i ­tor ies o f the Carpa t h i a n B a s i n ei ther , therefore the p r e s u m p t i o n expressed b y B A L D A M U S t h a t t h i s subspecies breeds i n the Transsylvanián m o u n t a i n s , caused surpr i se . T h i s was l a t e r s u p p o r t e d b y D R . W A G N E R w h o supposes i t to be b reed ing o n t h e M o u n t K r a l o v a h o l a . A p a r t f r o m these t w o da t a , no ev idence o f the Shore L a r k ' s n e s t i n g i n the C a r p a t h i a n B a s i n m a y be f o u n d i n l i t e r a tu re .

L a r g e f l o c k s o f these b i rds a r r i v e d d u r i n g the e x t r e m e l y h a r d w i n t e r o f 1829—30 w h e n there were h e a v y snowfa l l s too . T h e n P E T É N Y I obse rved th i s b i r d of ten i n t h e v i c i n i t y o f B u d a p e s t a n d he also co l l ec ted severa l specimens . O n the 9 t h J a n u a r y 1831 he ho l l ec ted a j u v e n i l e female, o n the 22nd F e b r u a r y a ma l e a n d o n t h e 2(>th F e b r u a r y a g a i n a female spec imen . A n o t h e r female was shot b y P E T É N Y I i n t h e fo l ­l o w i n g year , o n the 9 t h F e b r u a r y 1831 nea r C i n k o t a . A c c o r d i n g to h i m i n tha t yea r the first ones a r r i v e d as e a r l y as O c t o b e r to s t a y for the w i n t e r . M o r e exact d a t a were n o t fu rn i shed b y h i m .

M . Z E Y K ju s t m e n t i o n s the Shore L a r k i n h i s p o s t h u m u s m a n u s c r i p t „B i rds o f T r a n s s y l v a n i a " w i t h o u t fu r ther S t a t e m e n t s a n d w i t h o u t p r o v i n g i t s occurrence . H e n a m e d i t Alaada alpestris a n d N o r t h e r n L a r k i n Hungárián.

I t was the W A G N E R co l l e c t i on w h i c h con t a ined a spec imen o f ev idence f r o m T r a n s s y l ­vanián t e r r i t o r y . I t is p robab le t h a t t h i s spec imen was co l lec ted i n the e n v i r o n s of the r i v e r S z t r i g y , for W A G N E R got the m a i n b u l k o f h i s co l l ec t i on d u r i n g h i s s t a y a r o u n d Retyezá t i n the v a l l e y o f Hátszeg. I t i s most u n f o r t u n a t e t h a t he , no t be ing a n o rn i t ho log i s t , kep t h i s co l l ec ted matériái for whowpieces , no t c a r i n g for exact d a t a o f t i m e a n d p lace . One pa r t o f the co l l e c t i on was des t royed d u r i n g the w a r o f Inde-pendenee i n 1848—49 a n d the spec imen o f ev idence b a d l y d a m a g e d .

O n the 24 th D e c e m b e r 1855. A . B U D A observed a f lock of Shore L a r k s c o n s i s t i n g of 20*—39 b i rds , a r o u n d R e a i n the S z t r i g y v a l l e y . T h e f o l l o w i n g year , i n J a n u a r y 1856 (no exact d a y is g i v e n ! ) A . B U D A m e t a g roup o f 30 a n d shot a ma le a t Goncága ( C o u n t y H u n y a d ) ; th i s spec imen came l a t e r i n t o the possession o f J . C S A T Ó .

O n e spec imen was shot i n the v i c i n i t y o f B u d a p e s t a t Vecsés o n t h e 23rd of J a n u a r y 1865. I n J a n u a r y 1872 i t was A . B U D A a g a i n w h o saw i t i n the S z t r i g y - v a l l e y , i n 1880 he obse rved i t for severa l t imes a n d also co l l ec ted i t ; exac t d a t a a r e n o t m e n t i o n e d . I n 1886 i t was seen a t Hódmezővásárhe ly (Hungárián L o w l a n d ) .

114

T h e above d a t a are searee a n d not exact a n d ce r t a in ly do n o t mean tha t the Shore L a r k was as scarce indeed . T h e Hungárián O r n i t h o l o g i c a l I n s t i t u t e was cs tab l i shed i n 1893 a n d f r o m th is t i m e o n a n u m b e r of observers w o r k e d t h r o u g h o u t the c o u n t r y a n d exact d a t a were p u b l i s h e d far more f r equen t ly . N o w a t last a more sys t ema t i c and def in i te p i c t u r e of the occurrence o f Shore L a r k s i n our c o u n t r y c o u l d be o b t a i n e d . O n the 22nd December 1894 one spec imen was co l l ec ted a t Kécsa ( coun ty Torontál ) , south-east H u n g a r y . I t was passed on to D R . A . L E N D L professor of t echno logy for p repa-r a t i o n . Co l l eo to r u n k n o w n . I t passed the w i n t e r o f 1894—95 i n severa l places o f the c o u n t r y . T h u s i t was observed b y K . L A K A T O S a t H o r g o s (d is t r io t Csongrád), E a s t H u n g a r y . E s p e c i a l l y i n F e b r u a r y i t was f r equen t ly seen a l o n g the banks o f the T i s z a a n d nea r the L a k e M a d a r a s . L A K A T O S kept some i n c a p t i v i t y bu t the b i rds d i e d i n J u n e of a n u n k n o w n disease. N e a r T e m e s — K u b i n 6 specimens were observed by M E N E S ­T O R F E R o n the 16th J a n u a r y 1895 a n d i t is s a i d to have been a f requent v i s i t o r i n wint er t ime . T h e f o l l o w i n g yea r i t was o n l y repor ted f r o m Ungvár b y I . M E D R E C Z K Y .

T h r e e specimens weres h o t b v K . K U N S Z T a t Csallóköz—Somorja ( W e s t H u n g a r v ) the 27 th N o v e m b e r 1897.

D a t a o n the species are r epo r t ed b y L . K O S Z T K A f r o m Izsák i n J a n u a r y I 898 (Grea t P l a i n s ) . H e r e g u l a r l y observed the b i rds a n d of ten saw the i r f l ock . T h e one spec imen shot b y h i m was sent to D R . L E N D L for p r e p a r a t i o n . I n the f i r s t m o n t h s o f t ha t year the b i rds seem to have appeared i n f a i r l y great n u m b e r s a t d i f ferent places, for G . M E N E S T O R F E R also me t t h e m severa l t imes a t T e m e s — K u b i n . H e saw the f i r s t one o n the 28 th J a n u a r y a n d a c c o r d i n g to h i m the last g roup left the t e r r i t o r y s u r p r i s i n g l y la te , o n the l O t h o f A p r i l .

A g a i n i n the f i r s t m o n t h s o f 1899 the Shore L a r k took u p win te r -qua r t e r s a t Izsák a c c o r d i n g to K O S Z T K A O n the 17th F e b r u a r y i t shows u p i n Kolozsvár ( T r a n s s y l ­van ia ) ( K . L I N D E R ) . T h e b i rds left the c o u n t r y c o m p a r a t i v e l y la te a g a i n for t h e y were s t i l l seen b y P . T E L E K I o n the 28 th o f M a r c h a t Pribékfalva.

I n F e b r u a r y 1900 o r 1901 H E O Y M E G H Y obse rved a g roup o f 5 a t K o m á r o m . O n O c t o b e r l O t h 1904 one spec imen was co l lec ted a t Szentes a n d was i n c l u d e d i n P R O F . A . L E N D L ' S c o l l e c t i o n . One was shot at Hódmezővásárhely (Hungárián L o w l a n d ) i n 1904 too, a n d i n the same yea r o n J a n u a r y 12th K O S Z T K A furnished d a t a f r o m Izsák where i t was seen tw ice a t the b e g i n n i n g of the f o l l o w i n g year as w e l l . Severa l spec imens c o u l d be observed o n F e b r u a r y Ist 1905 w h i l e o n the I 6 t h M a r c h o n l y one. I t appeared a g a i n at Nyíregyháza o n D e c e m b e r 2nd 1906. J . N A G Y saw a .g roup of 10—12 b i rds . D u r i n g the f i r s t m o n t h s o f 1907 the Shore L a r k was seen severa l places. O n J a n u a r y 9th J . G R E S C H I K repor t s one b i r d f r o m the C o u n t y Szepes (Csütörtökhely, N o r t h - E a s i H u n g a r y ) and a g a i n one f r o m Lőcse . T w o specimens were shot b y L . S Z E M E R I : at Sárospatak ( N o r t h H u n g a r y ) o n J a n u a r y 29 th . I n the c o u n t y Bács (South H u n g a r y a t Csantavér) F . H Ó T A J eneountered 3 Eremophilae o n F e b r u a r y 16th.

O n F e b r u a r y 3rd 1908 i t s a r r i v a l was r epor t ed aga in f r o m Izsák b y K O S Z T K A . T h e f o l l owing year o n D e c e m b e r 18th one spec imen was shot b y G . S Z O M J A S at T iszaesz-lár (Great P l a n ) . I n F e b r u a r y 1910 i t was observed twice , f i r s t a t Izsák b y K O S Z T K A o n the 18th, t h e n o n 23rd near Kirá lvhalom where i t was also seen o n M a r c h 13th 1911 (South H u n g a r y ) .

A f t e r a lapse o f 9 years the species was me t aga in , 6 specimens were seen i n the v i c i n i t y of Dég ( C o u n t y Veszprém, W e s t e r n H u n g a r y ) . T w o years la ter , towards the e n d of J a n u a r y 1922, the f i r s t ones were seen near Sárospatak ( C o u n t y Zemplén, N o r t ­he rn H u n g a r y ) b y L . S Z E M E R E . O n N o v e m b e r 25 th E . K A B Á C Z Y eneountered a g roup of 19 near M a r o k ( C o u n t y Bereg , N o r t h H u n g a r y ) a n d he succeeded i n o h t a i n i n g a spec imen of ev idence for the co l l e c t i on o f the In s t i t u t e . O n D e c e m b e r 15th G Y . N E M E S saw i t a t Nyíregyháza (Grea t P i a i n ) . L . N A G Y also states t h a t d u r i n g the w i n t e r o f 1922—23 a f a i r l y large n u m b e r s tayed i n the coun t ry s ide a round Nyíregyháza. I i s frequent occur rence is no t o n l y expressed b y the more numerous repor ts bu t also by the la rger f locks . T h e b i rds m i g h t have left abou t the m i d d l e o f M a r c h for the last g roup of 12 was obse rved b y L . N A G Y on M a r c h 14th .

T h e Situation was m u c h the same d u r i n g the n e x t w i n t e r 1923—24. A t the same t ime when the i n v a s i o n of the W a x w i n g s took p lace i n large number s , there appeared m a n y Eremophilae as w e l l . T h o u g h exact d a t a were o n l y r epor t ed f r o m four places, the i r abundance is doubt less , for K . W A R G A ment ions the species as a frequent w in t e r v i s i t o r i n his p a p e r o n b i rd ' s m i g r a t i o n o f t ha t year . O n N o v e m b e r 18th L . N A G Y n o t i c e d

8» - 1 5 115

the f i r s t specimens near Nyíregyháza. O n D e c e m b e r 28 th the i r appearance was ob­se rved b y S. H R A B Á R a t Perecsen i n the v a l l e y o f the r i v e r U n g a t the foot o f t he Kas te rn C a r p a t h i a n s . E . K A B Á C Z Y eneountered the species a t H e t e ( C o u n t y Be reg , N o r t h H u n g a r y ) on F e b r u a r y 13th , on F e b r u a r y 2 4 t h i t was obse rved b y M r . C E R N Y a t Z s o l n a a n d the las t ones were seen at Nyíregyháza b y L . N A G Y o n M a r c h 27 th .

I n 1925 i t appea red a g a i n a t f i r s t a r o u n d Nyíregyháza, observed b y D R . J . N A G Y o n •January 3 rd . I t was seen aga in a t Derecske ( C o u n t y B i h a r , E a s t e m H u n g a r y ) b y I . K I R Á L Y o n M a r c h 3 rd . I n N o v e m b e r 1926 A . J A K A B obse rved Shore L a r k s a n d shot one nea r Nyíregyháza. D u i i n g the w i n t e r o f 1925—26 the v i s i t o r s were r epor t ed b y E . K A B Á C Z Y f r o m H e t e . One f l o c k was seen b y D R . T . T A R J Á N on the Hor tobágy (Grea t P l a i n ) on O c t o b e r 2 9 t h 1927.

I n 1928 we h a v e repor t s f r o m A . J A K A B w h o c o u l d observe the Shore L a r k n e a r Nyíregyháza . T w o years l a t e r he shot one spec imen i n the same c o u n t y near A j a k o n J a n u a r y 6 t h 1930. I n 1932 we k n o w o f one spec imen shot a t Százd i n the C o u n t y H o n t (S lovaky ) but no d a t a are g i v e n . W e k n o w of ano the r occur rence i n the S l o v a k y a t Arvaváral ja bu t w i t h o u t a n y da t a . W e k n o w of the Shore L a r k ' s occurrence a t f i ve more places b u t no d a t a are m e n t i o n e d . Those are Békéscsaba (Grea t P l a i n , E a s t e r n H u n g a r y ) , Bráza ( C o u n t y Fogaras , T r a n s s y l v a n i a ) , Türkös ( C o u n t y Brassó, T r a n s s y l ­van ia ) , N a g y k i k i n d a ( C o u n t y Torontál , S o u t h e r n H u n g a r y ) a n d Z ó l y o m ( N o r t h H u n g a r y ) .

8 years la te r , o n J a n u a r y 19th 1940 a Shore L a r k was sho t a t Alsószinevér i n the c o u n t y of Máramaros, E a s t C a r p a t h i a n s . I t is l i k e l y , t h a t i n the w i n t e r o f 1939—40 the b i rds r eached o n l y the n o r t h e r n , no r th -eas t e rn par t s o f the C a r p a t h i a n B a s i n , for a p a r t f r o m the o n l y spec imen m e n t i o n e d above , none were r e p o r t e d i n o u r c o u n t r y , w h i l e f a i r l y la rge n u m b e r s were obse rved i n the B u k o v i n a . F l o c k s o f th i s b i r d were d a i l y obse rved there be tween J a n u a r y 16th a n d 22nd a n d K . M A L I N O W S K I saw a f l o c k o f 6 specimens even en J a n u a r y 3Is t . I n 1941 i t s occur rence was r epor t ed f r o m the C o u n t y V a s ( W e s t e r n H u n g a r y ) , as o n D e c e m b e r 7 t h D R . L . S O L Y M O S Y eneountered the spe-eies nea r Egervár. N e x t year a b o u t C h r i s t m a s a f l o c k of 16—20 b i rds was obse rved by P . B E R E T Z K i n the s u r r o u n d i n g s o f Fehértó (Grea t P l a i n ) . T h e same w i n t e r the Shore L a r k was seen a t Csernegyháza ( C o u n t y Temes) o n J a n u a r y 31st 1943 a n d on M a r c h 15th i t was a g a i n seen b y D r . B e r e t z k at Fehértó, where he shot a spec imen o f e v i ­d e n c e . R e p o r t s ceased after W o r l d W a r I I . W e k n o w o n l y o f t w o occurrences , w h i c h is r a the r poor for the 14 y e a r s ; on N o v e m b e r 1951 the species v i s i t e d N a g y s z e n t jános nea r G y ő r ( W e s t e r n H u n g a r y ) J . N A G Y saw some se rap ing on the h i g h w a y off the r a i l -w a y - s t a t i o n .

T h e v e r y l a s t d a t a a r e based u p o n m y o w n O b s e r v a t i o n o n F e b r u a r y 2 7 t h 1957 a t A p a j (Grea t P l a i n ) where I f o u n d a f l o c k o f a b o u t 20 Shore L a r k s a l o n g the s p r i n g Hoodwate r s .

T h u s , d u r i n g the 130 years , s ince the b i r d fauna o f the C a r p a t h i a n B a s i n has been - c i e n t i f i c a l l y observed , 67 d a t a were r epor t ed , p r o v i n g the c o m p a r a t i v e l y rare occur­r e n c e o f t h i s b i r d . T w i c e o r a t best three t i m e s i t was to be seen i n la rger n u m b e r s i n the w i n t e r o f 1829—30 a n d n e a r l v a c e n t u r v l a t e r i n the w in t e r s o f 1922—23 a n d 1923—24.

T h e Shore L a r k w a s f o u n d c h i e f l y o n the G r e a t Hungárián P l a i n , as i t was r epo r t ed f r o m Ungvár to T e m e s — K u b i n f r o m 27 loca l i t i e s . I t appea red m o s t f r e q u e n t l y a t Izsák (8 t imes) a n d Nyíregyháza (7 t imes) . I n the C a r p a t h i a n l anges i t was obse rved i n 14 places whereas i n T r a n s d a n u b i a we o n l y k n o w o f 5 occurrences . L e t us d r a w a l i n c o n the m a p f r o m Egervár to K e v e v á r a n d we s h a l l see tha t there are n o d a t a o f i t s occurrence o n a large t e r r i t o r y o f the C a r p a t h i a n B a s i n southwest o f the l i n e i n d the same c a n be s t a t ed o f the C e n t r a l Hungárián M o u n t a i n s .

A e e o r d i n g to S C H E N K the f i r s t v i s i t o r s a r r i v e d somet imes as e a r l y as Sep t ember i n Máramaros (Nor theas t H u n g a r y ) b u t we l a c k exact da t a . T h i s species m a d e i t s e a r l i e s t appearance o n the l o w l a n d s o n O c t o b e r l O t h a n d repor t s inc reased as w i n t e r became more severe i n N o v e m b e r a n d December . T h e m o s t d a t a are o f J a n u a r y w h e n the Shore L a r k was seen 17 t imes a n d i n some places i t c o u l d be observed for severa l t imes e o n t i n u o u s l y . ( P r o b a b l y i n some cases the same h i b e r n a t i n g f l ocks were seen for some days . ) I n F e b r u a r y a n d M a r c h the n u m b e r o f obse rva t ions g r a d u a l l y decre-ases a n d the b i rds u s u a l l y leave for the i r n o r t h e m h o m e b y the end o f M a r c h .

T a l k i n g o f the i r m o v e m e n t s , P E T É N Y I declares tha t i f the s n o w mel t s t hey s t a r t

116

b a c k ear l i e r but, i f the h a r d w i n t o r t i m e sets i n a g a i n o r there are h c a v y anowfalls , the Shore L a r k s r e t u r n to o u r c o u n t r y . A s I s t a t ed above , it' we speak of the Shore L a r k i n o u r c o u n t r y , we mean the Eremophila alpestris flava G M E L I N . B u t there i s a s u r p r i s i n g l y late dato found i n one o f the repor ts . A c c o r d i n g to G . M E N E S T O R F E R the Shore L a r k was observed near T e m e s — K u b i n (Southeasl H u n g a r y ) even o n A p r i l l O t h 1X98. I t seems tha t I . C H E R N É L bases his t heo ry o f the occurrence o f the B a l k a n subspecies i n the s o u t h e r n par t s o f the C a r p a t h i a n B a s i n o n th is la te occurrence N a m e l y , he supposes tha t the Shore L a r k s obse rved i n the s o u t h e r n pa r t s o f t h e c o u n t r y belong to the , , P E N I C I L L A T A " ( = b a l c a n i c a R E I C H E N O W , 1895) subspecies w h i c h breeds i n B o s n i a , Bulgária and the Caucasus . T h i s species is larger and t h e b lack s t r ipe o n the b i rd ' s head a n d necks ide is a logan ted d o w n to a l a t e r a l s t r ipe above the c rop , b o t h s t r ipes s h a d i n g i n t o each o ther .

T h e repor t s b y B A L D A M U S a n d W A G N E R w h o speak of t h e Sho rc L a r k as a nes t imr b i r d o f the Transsylvanián m o u n t a i n s , po in t to the possible occurrence of t h e balcanit<i subspecies in t h e C a r p a t h i a n B a s i n . It is probable indeed for i t s breeding in Se rb ia is w e l l k n o w n a n d the n o r t h e r n border of i t s nes t ing ränge is no t far f r o m T r a n s s y l ­v a n i a . S u m m i n g up , even i f the Eremophila alpestris balcanica does no t nest i n T r a n s ­s y l v a n i a — t h o u g h i t m a y be supposed to do so — i t i s v e r y l i k e l y to s t raggle i n t o the C a r p a t h i a n B a s i n , w h e n i t m a y reach our c o u n t r y as w e l l .

A s the Shore L a r k is o n l y a rare w i n t e r v i s i t o r o f o u r c o u n t r y i t i s o f no e c o n o m i c a l i m p o r t a n c e . W h i l e i t s t ays here, i t feeds on weedseeds, whereas on i t s b reed ing g r o u n d s i t i s a d i l i g e n t consumer of insects . E x a m i n i n g the s t o m a c h conten ts of 3 Shore L a r k s sho t a t Csallóköz—Somorja (Wes t H u n g a r y ) L . T H A I S Z f o u n d the f o l l o w i n g : (see i n Hungárián T e x t ) .

D R . A . K E V E states i n h i s pape r , , 0 n the sna i l - food of b i r d s " t ha t a s t omach of Ett -mophila con t a ined u n d i s c e m i b l e c r u m b s o f snai l -shel l s .

C o n s i d e r i n g the ecology o f the Shore L a r k , w e f i n d tha t the b i r d be ing a n a lp ine species, keeps to h i g h m o u n t a i n s o r c h i l l y t u n d r a i n i t s o w n breeding-range. I n H u n ­ga r y i t appeared u s u a l l y at the waters ides and i n the C a r p a t h i a n s i t was also genera l ly seen i n r i v e r V a l l e y s . T h e b i rds förmed sma l l e r o r l a rger f locks w h i c h n e v e r n u m b e r e d more t h a n 30 i n d i v i d u a l s , l o n e l y b i rds were s e l d o m observed . It s h o u l d be men t ioned as an i n t e r e s t i n g fact t ha t once a n i m m e n s e f lock of abou t 1000 spec imens was s e en i n the M o r a v i a n B a s i n . (Shore L a r k s i n C h e c o s l o v a k i a are n o t cons idered to be h i b e i -n a t i n g b i rds o n l y b i rds o f passage.)

T h e m o s t n u m e r o u s repor t s o f our w i n t e r v i s i t o r s a l w a y s came f r o m t h e Great Hungárián P l a i n , therefore t he i r most frequent reappearanee has to be expected i n the same area. T h e s ca r c i t y a n d somet imes the comple te l ack o f repor t s do c e r t a i n l y n o t mean t ha t the Shore L a r k has not s t ayed o n the t e r r i t o r y o f the C a r p a t h i a n B a s i n . t h o u g h y o u can te i l f r o m the no ted cases w i t h a c o m p a r a t i v e exaetness, whe the r i n a c e r t a i n yea r the Shore L a r l : appeared f requen t ly , r a r e l y o r n o t at a l l . T h e species does no t s t r i ke the eye i f we do not e x a c t l y w a t c h i t a n d i f w e see a f l y i n g f lock o n l y , it can no t be d i s t i n g u i s h e d f r o m f locks o f o the r s m a l l b i rds of song. W h e n I saw a f lock os Shore L a r k s f l y i n g above the sodaic pas ture o f A p a j p u s z t a (Great P l a i n ) a i f i r s i p a i d n o heeed to t h e m , t a k i n g the b i rds for S k y L a r k s . O n l y af terwards , when the same f lock appeared a t a wa te rpoo l , some steps f r o m the place where I s tood, could I de t e rmine the i r species. T h e y let me come as nea r as 6-—7 m . I observed the i r b e h a v i o u r a n d found i t charaeter is t ie , t h a t t h e y r a n s w i f t l y abou t l i k e P lovers , r u s h e d together , sca t te red a n d rushed together aga in . W h i l e I watehed t h e m for a n hou r , t h e y s eeming ly s tuck to the barer g r o u n d poo r i n Vege ta t ion and s t ayed . i f the c o u l d , o n bar ren soda ic patches . M y experience shows t h a t wo can o n l y d i seover the species i f we w a t c h for t h e m w e l l and observo t h e m keen ly a n d o n l y t hen we m a y hope for more frequent oneounters w i t h t h e s e b i rds .

117