3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc
6. osztály
1541: Budát elfoglalja a török.1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár.1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme.Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik.
Előzmények…
Buda a mohamedán templomokkal
Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely (középszintű igazgatási terület) lett.
Az ország középsőrésze közel150 évre a TörökBirodalom része lesz.
A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai naszádos flottájának északi támaszpontja.
Feladat: tanulmányozd a könyv 31. oldalán lévő táblázatot!
• Mit mutat a táblázat? • Milyen fegyvernemekből állt a várőrség?
• A martalócok: • a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török
rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók.
• Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a török Szolnokon?
Megoldás
• A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja.
• Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok.
• A nagy helyőrség indokai:
Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű közigazgatási központ.
A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a
környékre.
Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos támaszpontja.
A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.
Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.
Török tisztségek
• szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője
• kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese
• kádi a szandzsákbég polgári helyettese• alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai
vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka
Párosítsd össze a török tisztségeket a meghatározásokkal!
• Kajmakám a szandzsák vezetője
• Kádi a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője
• Alajbég a szandzsákbég általános katonai helyettese
• Szandzsákbég a várőrség parancsnoka
• Dizdár a szandzsákbég polgári helyettese
Megoldás• szandzsákbég a szandzsák katonai és
polgári vezetője• kajmakám a szandzsákbég
általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese• alajbég a hűbérbirtokos szpáhik
katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka
A lakosság összetétele– Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a
magyarok kisebbségbe kerültek.
– A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott: katolikusok és reformátusok is éltek itt.
– A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai pasának is jelentős birtokai voltak a területen.
Szolnok 1666 körül• Evlia Cselebi török
világutazó leírásaiból tudjuk, hogy 500 fős őrség védte a várat.
• Volt a várban egy főmecset (dzsámi),
• valamint a városban egy kisebb dzsámi, fürdő, iskola és kolostor.
Ilyen lehetett a várban álló dzsámi.
A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)
Minaret: magas, keskeny torony, amelyből naponta ötször imára hívjaa muzulmánokat a müezzin.
Dzsámi: mohamedán főtemplom
Szegedi Kis István (1505-1572)
• A híres református prédikátor Szolnokon raboskodott.
• Könyvünk 38-39 oldala alapján mutassátok be élettörténetét!
Szolnok híres volt a korszakban török rabszolgapiacáról
• A hatéves Geleji Katona Istvánt itt váltotta ki édesanyja a rabszolgaságból.
• Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban mutassátok be életművét!
Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?
Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel
Adóbevételek – A város bevételének nagyobb részét a tiszai
átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd
– a kisebbet a magyar lakosság feudális adója1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel1591-ben 12 adófizető!
– Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás (a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)
A 15 éves háború (1591-1606)
– 1595-ben Miksa főherceg csapatai megostromolták a várat, de
– bevenni nem tudták. – A megrongálódott várat a törökök a 17.
század elején kijavították.
A 17. században Török-kuruc összecsapások helyszíne volt
Szolnok.
Számos erdélyi főúr és Thököly Imre is gyakranmegfordult itt csapataival.
Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték Magyarország felszabadítását.
Szolnok felszabadítása: 1685. október 18-án
• Mercy és Heissler tábornokok az ellenséges vonalak mögé behatolva elfoglalták Szolnokot.
• Ezzel elvágták a még török uralom alatt lévő Buda utánpótlási vonalait.
• A törökök 1686-ban és 1687-ben is tervezték Szolnok visszafoglalását, de nem jártak sikerrel.
A város elnéptelenedik
• A mohamedán lakosság elmenekült.• Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti
bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét német és magyar csapatok alkották
• A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara (a Kincstár) birtoka lett.
• A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált katona telepedett ide családjával.
Szolnok elveszíti közigazgatási rangját
• Nem megyeszékhely,mert a nemesi vármegye intézményei az elnéptelenedés miatt nem tarthatók fenn.
• Mezővárosként került Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alá.
A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetén
1703.
• A kurucok igyekeztek megerősíteni a várat,
• hadműveleti és utánpótlási, valamint sószállítási bázissá tenni.
1706.• 1706-ban Rabutin
császári tábornok 15-20 ezres seregével megindult a félkész vár ellen, ezért Károlyi Sándor kuruc tábornok Rákóczi parancsára a várat és a várost felégette, a kurucok elhagyták a várost.
1706.
• A császáriak alig egy hét alatt a várat megerősítették, és jelentős helyőrséget tettek bele.
1707-10-ig
• 1707 elején Rabutin ellátási nehézségek miatt kivonta csapatait Szolnokról, és a várat elpusztította.
• Három évig jórészt lakatlan a város.
1710.
• 1710: Rákóczi féléves munkával helyreállíttatja a várat.
• 400 fős helyőrséget,• kuruc lovasezredeket
rendel ide.
• Cusani császári tábornok két nap alatt beveszi a várat.
• Csajághy János kuruc várparancsnok leteszi a fegyvert a túlerő előtt.
Top Related