IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 _________________________________________________________________________________________
IPARM ŰVÉSZETI ÁG
IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 _________________________________________________________________________________________
KÉZM ŰVES TANSZAK
IPARMŰVÉSZETI ÁG 3 _________________________________________________________________________________________
ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK:
A kézműves műhelymunka tanításának célja:
A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének
átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe.
A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és
megerősítése, a környezet harmonikus életvitel, a környezet alakítás képességének
megalapozása, az értékmentés és megőrzés igényének létrehozása.
A kézműves műhelymunka feladata:
• a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység
mélyítése,
• a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,
• a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása,
• a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése,
megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,
• a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek
feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között,
• a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának
felfedezése a tárgyelemzéseket és a tárgyalkotó tevékenységeken keresztül,
• a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és
tapasztalatszerzés által,
• azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a
kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotó munka elvégzését,
• az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségeinek felfedezése a kézműves tevékenységen
keresztül,
• a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök
megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban,
• a kézügyesség, a technikai érzék, és tervező-teremtő fantázia fejlesztése,
• az értékteremtéses és megőrzésen keresztül munkára nevelés.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:
• ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 4 _________________________________________________________________________________________
• alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés,
• tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez.
Rendelkezzen ismeretekkel:
• a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségükről,
• a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól.
Legyen jártas:
• a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,
• egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,
• a felhasznált anyagok megfigyelésében,
• a kézművesfolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technika választás, kivitelezés,
díszítés),
• a gazdaságos munkavégzésben,
• a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő balesetmentes használatában,
• a tárgyak elemzésében.
Legyen képes:
• a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,
• az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására.
Fedezze fel:
• a tárgyakban rejlő esztétikumot,
• a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.
TANTÁRGY
MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ (KÉZMŰVES)
ALAPFOK
1. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
IPARMŰVÉSZETI ÁG 5 _________________________________________________________________________________________
TANANYAG
Feladatcsoport:
1.Gyöngymunkák
Elmélet:
• A gyöngyfűzés eszközeinek megismerése
• A gyöngy fajtáinak felismerése
• Gyöngyszövés eszközeinek megismerése.
Gyakorlat
• Egyszerű gyöngyfűzési technikákkal ékszer készítése.
• Egyszerű gyöngyszövés készítése.
2. Szövés – fonás alapjai
Elmélet:
• A szövés – fonás felhasználási területei.
Gyakorlat:
• Fonások készítése
• Szövés kereten
3. Az agyagmunka alapjai
Elmélet:
• Az agyag megfigyelése, tulajdonságai
Gyakorlat:
• Agyagplasztika készítése
• Egyszerű agyagedény készítése
• Díszítési technikák kipróbálása
4. A család ünnepei
Elmélet:
• A család ünnepei
IPARMŰVÉSZETI ÁG 6 _________________________________________________________________________________________
Gyakorlat:
• Tárgykészítés az ünnephez kapcsolódóan
KÖVETELMÉNY:
Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés.
Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
2. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. Gyöngymunkák
Elmélet:
• Gyöngyfűzés, gyöngyszövés kellékei
Gyakorlat:
• Bonyolultabb fűzéstechnikák megismerése
IPARMŰVÉSZETI ÁG 7 _________________________________________________________________________________________
• Gyöngyszövés készítése
2. A varrás alapjai
Elmélet:
• A varrás és hímzés anyagai
Gyakorlat:
• Egyszerű szegő és díszítő varrások készítése
3. Textilmunkák
Gyakorlat:
Textilfestés – mintázás nyomhagyással, ecsettel
4. Ajándéktárgyak
Elmélet:
• Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások
Gyakorlat:
• Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyaggal és technikákkal
Egész éven át végigvonuló feladatok:
• a felhasznált anyagok megfigyelése
• a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése
• az eszközök helyes használata
KÖVETELMÉNY:
Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a
tartalom és forma kapcsolatáról.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 8 _________________________________________________________________________________________
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TANTÁRGY
I. MŰHELYGYAKORLAT (KÉZMŰVES)
ALAPFOK
3. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoport:
1. A környezet anyagai
Elmélet:
• A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és
mesterséges anyagok
Gyakorlat:
• Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése
• Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl. bogáncsbaba)
IPARMŰVÉSZETI ÁG 9 _________________________________________________________________________________________
• Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben
2. Az ember tárgykészítő tevékenysége
Elmélet:
• Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével,
területeivel
Gyakorlat:
• Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben
• Egyszerűbb papírhajtogatások
3. Textilmunkák
Elmélet:
• A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint
Gyakorlat:
• Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák
• Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel
• Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával
4. A család ünnepei
Elmélet:
• Ünnepek és hétköznapok
• A család ünnepei
Gyakorlat:
• Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal
• Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.:
karácsonyfadíszek)
• Különféle báb- és babakészítési lehetőségek
Egész éven át végigvonuló feladatok:
A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása
IPARMŰVÉSZETI ÁG 10 _________________________________________________________________________________________
KÖVETELMÉNY:
Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés.
Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika
alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 11 _________________________________________________________________________________________
4. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. A természeti környezet
Elmélet:
• A természeti környezet megfigyelése
• A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotások, hiedelmek
Gyakorlat:
• Növényi részek gyűjtése
• Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból
2. Az agyagmunka alapjai
Elmélet:
• Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon
• Az agyag megfigyelése és tulajdonságai
• A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés
Gyakorlat:
• Agyagelőkészítés. Agyagplasztika
• Edénykészítés formába rakással
• Díszítés nyomhagyással
3. A szövés - fonás alapjai
Elmélet:
• A szövés - fonás felhasználási területei
• A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük
Gyakorlat:
• A körmönfonás technikái
• Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások
IPARMŰVÉSZETI ÁG 12 _________________________________________________________________________________________
• A szövés alapjai - szövés képkereten
4. Papírmunkák
Elmélet:
• A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése
Gyakorlat:
• Papírhajtogatások
• Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is)
• Sárkánykészítés
5. Ajándéktárgyak
Elmélet:
• Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások
Gyakorlat:
• Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi
asztal, mézeskalács)
Egész éven át végigvonuló feladatok:
• a felhasznált anyagok megfigyelése
• tárgyak elemzése adott szempontok szerint
• a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése
• az eszközök helyes használata
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a
tartalom és a forma kapcsolatáról.
Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási
lehetőségeiben.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 13 _________________________________________________________________________________________
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
5. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. A népmesék világa
Elmélet:
• A népmesék világa, a mesék szereplői
Gyakorlat:
• Népmesei jelenetek ábrázolása
• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil
2. A varrás alapjai
Elmélet:
• A varrás szerepe
• A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik
IPARMŰVÉSZETI ÁG 14 _________________________________________________________________________________________
Gyakorlat:
• Egyszerű szegő és díszítő varrások
• Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása
• Mintaterítő készítése
3. Népszokások
Elmélet:
• A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek
Gyakorlat:
• Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok)
• A madzagszövés technikája
4. Az emberélet fordulóinak tárgyai
Elmélet:
• Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei
Gyakorlat:
• Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi
vendégsereg)
• Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok
5. Népi hangszerek
Elmélet:
• Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés - gonoszűzés)
Gyakorlat:
• Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda)
• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek...
Egész éven át végigvonuló feladatok:
• a tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak,
• a felhasznált anyagok megfigyelése,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 15 _________________________________________________________________________________________
• tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan,
• a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása,
• ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása,
• az alkalmazott eszközök balesetmentes használata
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék
világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb
ünnepeiről.
Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a
gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
6. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
IPARMŰVÉSZETI ÁG 16 _________________________________________________________________________________________
1. Szálasanyagok
Elmélet:
• A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei
• Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai
Gyakorlat:
• A szalma előkészítése
• Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák)
• Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak
• Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák
2. Népi gyermekjátékok
Elmélet:
• A gyermekjátékok szerepe – felkészítés a felnőtt korra.
Gyakorlat:
• Játék munkaeszközök készítése.
• Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag.
3. Nemezelés
Elmélet:
• Állati eredetű alapanyagok.
• A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módja.
Gyakorlat:
• A nemezelés technikája.
• Mintázási lehetőségek.
• Kisebb nemeztárgyak készítése.
4. A bőrmunka alapjai
Elmélet:
• Állati eredetű alapanyagok.
• A bőr megfigyelése, tulajdonságai.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 17 _________________________________________________________________________________________
• A bőrös munka eszközei.
Gyakorlat:
• Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések, fonások alkalmazása.
5. Népi építészet
Elmélet:
• A népi építkezés anyagai, technikái.
• A parasztház alaprajza, berendezése.
Gyakorlat.
• Makett készítés – település, porta, házbelső.
• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, kukoricaszár, csuhé, szalma.
Egész éven át végigvonuló feladatok:
• A funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon.
• A felhasznált anyagok megfigyelése.
• Tárgyelemzések adott szempontok szerint.
• A tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése.
• Saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése.
• Az alkalmazott eszközök balesetmentes használata.
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól,
alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány
jellemző vonásáról.
Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak
alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 18 _________________________________________________________________________________________
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TOVÁBBKÉPZŐ
7. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. Famunkák
Elmélet:
• A fa felhasználási területei.
• A fának, mint alapanyagnak megfigyelése.
Gyakorlat:
• Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (karcolás, ékrovás).
• A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk.
2. Vesszőmunkák
Elmélet:
• A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.
Gyakorlat:
• A vessző előkészítése.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 19 _________________________________________________________________________________________
• A kosárfonás alapjai.
• Kisebb tárgyak, játékok vesszőből.
3. Háncs- és gyékénymunkák
Elmélet:
• A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei.
Gyakorlat:
• Előkészületek a fonáshoz.
• Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással.
• Egyszerű mintázási lehetőségek kipróbálása.
• Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése.
4. Népi kerámia
Elmélet:
• Kerámiák a lakáskultúrában.
• Kerámiával közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat:
• Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével.
• Különféle díszítési módok – rátétes, mélyített és áttört díszítés.
5. Bőrmunkák
Elmélet:
• A bőr felhasználási területei.
• A bőr fontosabb munkatulajdonságai.
Gyakorlat:
• Kisebb használati tárgyak készítése bőrből.
• Díszítési lehetőségek megismerése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás.
Egész éven át végigvonuló feladatok:
• A tervezés szempontjai, folyamata.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 20 _________________________________________________________________________________________
• A felhasznált anyagok megfigyelése.
• A tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere.
• Tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódva.
• Tárgyak esztétikumának megfigyelése.
• Használati eszközök balesetmentes használata.
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs – gyékény, a kerámia és a bőr
alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző
értékéről.
Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
8. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: 2 óra
TANANYAG
Feladatcsoportok:
IPARMŰVÉSZETI ÁG 21 _________________________________________________________________________________________
1. A szövés
Elmélet:
• A szövőkeret felépítése.
• A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai.
• A szőttesek szerepe a lakáskultúrában.
Gyakorlat:
• Felvetés a szövőkeretre.
• A szövés munkafolyamata, egyszerű mintázási technikák.
• Mintakendő készítése.
2. A hímzés
Elmélet:
• Hímzések a népviseletben és a lakástextileken.
• A régi és az új hímzések összehasonlítása.
Gyakorlat:
• Saját tájegységhez kötődő szabad rajzú hímzés.
• Egy szálvonásos technika kipróbálása.
3. Batikolás
Elmélet:
• A textilfestés anyagai, munkafolyamata.
Gyakorlat:
• Viaszolt és csomózott batikolási technikák.
4. Ékszerkészítés
Elmélet:
• A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat:
• Öltözet kiegészítők, ékszerek kiegészítése.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 22 _________________________________________________________________________________________
• Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok.
• Gyöngyszövés.
5. Népviselet
Elmélet:
• A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom.
Gyakorlat:
• Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával.
6. A népművészet továbbélése
Elmélet:
• A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között.
Gyakorlat:
• A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés választott
technikával.
7. Rendszerezés
Elmélet:
• A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák,
tárgyak).
Gyakorlat:
• Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával.
Egész éven végigvonuló feladatok:
• Önálló alkotómunka (tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés).
• A tanult technikák komplex alkalmazása.
• Irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák.
• A tárgyak esztétikumának megítélése.
• Balesetmentes eszközhasználat.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 23 _________________________________________________________________________________________
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a
viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről.
Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.
Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanulók munkáját évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a
gyakorlati tevékenység minősítésére is.
A tanult elméleti anyag számonkérése történhet szóban és írásban egyaránt.
A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését.
Helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik a saját és társaik
munkáját, s ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva
állapítja meg az osztályzatot.
A tanuló teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5-ig
osztályzatok valamelyikével értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TANTÁRGY
II. NÉPMŰVÉSZET
A PROGRAM CÉLJA, FELADATA:
A népművészet tantárgy tanításának célja:
a népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet,
megbecsülés kialakítása, a hagyomány értékeinek bemutatásával az egyén és a közösség
kapcsolatának, a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség
formálódásának pozitív irányú befolyásolása.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 24 _________________________________________________________________________________________
A tantárgy tanításának feladata:
• a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás
elfogadása,
• a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának
példaként állítása a tanulók elé,
• a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet
egymás mellé állításával,
• az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén
helyének, szerepének tudatosítása,
• hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a
humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,
• az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük hagyományainak
vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés
erősítése,
• élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl.: gyűjtés
személyektől, szakirodalomból, múzeum- ill. tájház látogatások),
• értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai élmény- és
ítélőképesség mélyítése.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:
A tanuló az alapfok végén ismerje:
• a néprajz fogalmát, területeit,
• egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,
• a tárgyi és szellemi kultúra kapcsolatát,
• népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,
• a népművészet táji, történeti tagolódásának alapjait,
• a díszítőművészet eszközrendszerét,
• az alapvető néprajzi szakirodalmat.
A tanuló legyen képes:
• a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,
• az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,
• megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 25 _________________________________________________________________________________________
• az empátiára, a sajátunktól eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.
A tantárgyat a kézműves műhelygyakorlattal párhuzamosan, annak óraszámában tanítjuk
alapfok 5.-6. És továbbképző 7.-8. évfolyamain, azzal a céllal, hogy a műhelygyakorlaton
szerzett gyakorlati ismereteket a népművészet tárgykörébe tudják elhelyezni a tanulók.
ALAPFOK
5. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában.
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. Általános tudnivalók
• A néprajz fogalma.
• A néprajz kutatásának tárgya.
• Múlt és jelen egymásra épülése.
• Egyén, közösség, nép, nemzet meghatározása.
• A nép kultúra és a nemzeti kultúra körvonalazása.
• A hagyomány, a hagyományozódás kérdéskörének vizsgálata.
• Az egyén és a közösség viszonya, a hagyományokba való belenevelődés folyamata.
• A közösség rétegződése: a család, a nagycsalád, korcsoport, etnikum.
• A közösség működése, munkamegosztása, a közösségi értékrend.
• Hovatartozás-tudat, identitástudat felkeltése a tanulókban.
2. Népköltészet, néphit
• Valóság és fantázia, racionális és irracionális együttélése.
• A globális világ megjelenése.
• Az ember és a természet viszonya.
• A természet erői, jelenségei a népköltészetben.
• Az egyén és a társadalom viszonyának megnyilvánulásai a népköltészeti alkotásokban.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 26 _________________________________________________________________________________________
• A vágyak világa – a mese.
• A népmesék szereplői, az általuk képviselt erkölcsi tartalmak.
• Mesei cselekmények.
• A mese világképe.
• Fantáziaélmények és megszemélyesítések.
• Népmondák – valóságra épülés, magyarázatkeresés.
• Eredetmondák, természeti jelenségek magyarázatai.
• Népi bölcsességek, élettapasztalatok – a közmondások.
• Játékos kedv – találós kérdések, mondókák világszemlélete.
• Természet, társadalom, emberi sorsok a népdalokban.
• A természet feletti erők és befolyások az ember életére.
• A mágia és a mágikus tevékenységek, helyük a mindennapi életbe.
3. Népszokások
• Hétköznapok és ünnepek.
• A szokások helye, szerepe a népéletben.
• Jeles napok.
• A természet jelenségeinek, változásainak, periodicitásának megfigyelése.
• Ősi természetünnepek – a természet éledése, termékenysége, napfordulók, átmeneti
időszakok.
• Az ünnepek egyházi és bibliai háttere: Jézus életének eseményei, valamint a szentek
legendái a jeles napokban.
• Karácsonyi ünnepkör.
• Húsvéti ünnepkör.
• Pünkösdi ünnepkör.
• A jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, dramatikus jelenetek, hiedelmek,
mágikus tevékenységek.
• Az ünnepek szokástárgyai.
• Az ember életének fordulói.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 27 _________________________________________________________________________________________
• Életút a közösségen át.
• Csoportba tartozás – feladatok, lehetőségek.
• Közösségváltás – elbocsátás, befogadás.
• Születés, gyermekkor, ifjúkor, házasság, halál.
• Élmény- és tapasztalatszerzés a környezetből – az ünnepek megfigyelése.
KÖVETELMÉNY:
A tanulókban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti
alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről. Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör
alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük:
• témazáró dolgozatok,
• írásbeli feleletek,
• kiselőadások, beszámolók,
• tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések,
néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése,
• a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
6. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában.
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. Népi gazdálkodás
• Alapvető szükségletek kielégítése – zsákmányolás, gazdálkodás.
• Felesleg nélküli termelés, a „minden hasznosításának” elve.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 28 _________________________________________________________________________________________
• A természeti környezet hatása a gazdálkodásra.
• A társadalmi viszonyok, a technikai, technológiai fejlődés befolyásoló szerepe.
• A hagyományos és a mai gazdálkodás.
• Önellátás - árutermelés.
• A munka szerepe a társadalomban, a paraszti közösségben, a közösségi értékrend
kialakulásában.
• A közösség munkamegosztása – a férfi és női munkák.
• Gyermekjátékok a felnőttkori szerepekhez kapcsolódóan (mozgásos és eszközös játékok,
a játékkészítés).
• Természetközeli, természetharmonikus életmód, népi természetismeret.
• Földművelés: gabona – élet.
• A földművelés fontosabb területei, munkafolyamatai.
• Állattartás: az állattartás fajtái, munkafolyamatai. A pásztorkodás.
• A termelt javak feldolgozása.
A gazdálkodáshoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódód népköltészeti alkotások, népszokások
(pl. aratóbál), jeles napok (pl. Szent György nap), hiedelmek, mágikus tevékenységek (pl.
termés-, termékenységvarázslások, időjárásjóslások).
8. Népi építészet
• Az ember kiszolgáltatottsága a természeti viszonyoknak, időjárásnak, az építkezés
kialakulása – enyhelykeresés.
• Lakótér, munkatér, tárolási funkció.
• Az építkezés történeti alakulása.
• A társadalmi különbségek megnyilvánulása az építkezésben.
• Lakóházak és közösségi épületek (pl. templom).
• A falu és a város kialakulása, elkülönülése.
• A természetföldrajzi tényezők hatása az építkezésre.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 29 _________________________________________________________________________________________
• Népi építkezés.
• A települések fajtái.
• A népi építészet jellemzői: az építkezés anyagai, technikái.
• Lakóházak, gazdasági épületek.
• Az építkezés, mint közösségi munkaalkalom.
• A paraszti lakóház alaprajza – jellegzetes háromosztatú házak.
• A parasztház berendezése, bútorai, a kialakított belső terek funkciói.
• A berendezés jelfunkciója.
• A lakóhely és az életmód harmóniája.
• A népi építészethez (építkezés folyamatához, berendezéshez, épülethez) fűződő
népköltészeti alkotások, népszokások, hiedelmek.
3. A hagyományos tárgyalkotás
• Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei.
• Természetes anyagok felhasználása.
• A tárgykészítés szempontjai: a funkció elsődlegessége, a funkció – forma – díszítés
harmóniája.
• A tárgyak jelző értéke (utalások a tulajdonos személyére, alkalomra…).
• Használati tárgyak, ajándéktárgyak.
• Tárgykészítéshez, tárgyakhoz fűződő hagyományok.
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet
jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről. Ismerjen a
gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az
összefüggések keresésében, a saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük:
• témazáró dolgozatok,
• írásbeli feleletek,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 30 _________________________________________________________________________________________
• kiselőadások, beszámolók,
• tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések,
néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése,
• a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TOVÁBBKÉPZŐ
7. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában.
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. A népművészet
• A népművészet fogalma.
• Kollektív művészet, a hagyományos értékrend hatása.
• A tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói.
• Önellátás, házi ipar, kézművesség.
• Funkció – forma – díszítés, anyag – méret – technika összefüggései.
• Használati funkció, díszfunkció, reprezentáció. Tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom.
• A népművészet motívumrendszere – geometrikus és természetes motívumok.
• Stilizált és naturális ábrázolás.
• A motívumok jelfunkciója, hozzájuk kapcsolódó szokás- és hiedelemelemek.
• Mintaelrendezés, kompozíció.
• Színhasználat.
• A népművészet korszakai – a régi, új és legújabb stílus alapvető jellemzői.
• A hagyományos tárgyak esztétikuma.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 31 _________________________________________________________________________________________
2. Famunkák
• A famunkák kialakulása, története, elterjedése.
• A fa felhasználási területei.
• A fa megmunkálási és díszítési technikái.
• A parasztfaragás – szerszámkészítés, eszközkészítés, ajándéktárgyak.
• A parasztfaragás sajátos tárgyai, motívumkincse.
• A bútorkészítés.
• A bútorok kialakulása, fejlődése, fajtái.
• Készítési és díszítési eljárások, jellemző motívumrendszer és színhasználat.
• A fához, a famunkákhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, szokások, hiedelmek.
• A fából készült tárgyak esztétikuma.
• A fa a jelen tárgykultúrájában.
3. Népi kerámia
• A fazekasság kialakulása, története.
• A kerámiakészítés munkafolyamata, formázási és díszítési technikák, a kerámia
motívumkincse.
• Az anyagminőség meghatározott szerepe – fazekasok, korsósok, tálasok.
• Edényformák.
• A kerámia funkciói, helyük a lakásban, a mindennapi életben.
• Női és férfi tulajdonban lévő kerámiák.
• A fazekas termékek, mint a hagyomány tárgyai – hozzájuk fűződő népköltészeti
alkotások, szokások, hiedelmek.
• Fő kerámiakészítő központok.
• Kerámia a mai lakáskultúrában.
• A fazekas termékek esztétikuma.
4. Egyéb kézműves tevékenységek
• Vessző-, sás-, gyékény- és háncsmunkák.
• A készített tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 32 _________________________________________________________________________________________
• Bőrmunkák.
• A bőr felhasználási területei (pl. ruházat, hangszerek, tárolók).
• Bőrműves mesterségek.
• Szűcsmunkák.
• Mézesbábosság.
• A mézesbábok szerepe. (pl. ajándék, offerek).
• Mintaformák.
• Tojásfestés.
• A tojás, mint szimbólum.
• Hozzá kapcsolódó hiedelmek, felhasználása a szokásokban (pl. húsvéti tojás,
építőáldozat).
• Díszítési módok.
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről,
korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen
tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi
kultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük:
• témazáró dolgozatok,
• írásbeli feleletek,
• kiselőadások, beszámolók,
• tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések,
néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése,
• a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 33 _________________________________________________________________________________________
8. ÉVFOLYAM
HETI ÓRASZÁM: A kézműves műhelygyakorlat óraszámában.
TANANYAG
Feladatcsoportok:
1. Népi textíliák
• A szövés – fonás kialakulása, története.
• A szövés – fonás anyagai, eszközei, munkafolyamatuk.
• A szövés mintakincse – technikához igazodó stilizálás.
• A szőttesek felhasználási területei (viselet, lakástextilek).
• A fonó szerepe a népéletben, gazdag népköltészete, szokásrendszere.
• A népi hímzések.
• A hímzés anyagai, fontosabb öltéstípusai, színvilága, motívumkincse, mintaszerkesztések,
kompozíciók.
• A hímzések alkalmazási területei.
• A kékfestés.
• A kékfestés munkafolyamata, motívumkincse.
• Felhasználása a viseletben, a lakástextíliákban.
• Lakástextíliák a népi és a mai lakáskultúrában.
• A textíliák esztétikuma.
2. Népviselet
• A népviselet fogalma, megoszlása (pl. nem, kor, alkalom szerint).
• A női és a férfi viselet elemei.
• A viselet, mint jelrendszer.
• A viseletet ért hatások (pl. szabadságharc), divatjelenségek.
• Öltözködési kultúra napjainkban.
• A viselet és a személyiség kapcsolata.
• Esztétikum a viseletben.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 34 _________________________________________________________________________________________
3. Tájegységek népművészete
• A népi kultúra táji tagolódása.
• Az egyes tájegységek természetföldrajzi adottságai, az ott élő emberek életmódja.
• A táj jellegzetes népművészete – tárgykultúrája, motívumrendszere.
• A táj szellemi kultúrájának érdekességei.
• A közösségbetartozás kifejeződése.
• Dunántúl.
• Alföld.
• Felföld.
• Erdély fontosabb tájegységei.
• A saját környezet, a saját tájegység népművészetének kiemelt vizsgálata.
• Irányított gyűjtőmunkák.
4. A népművészet továbbélése
• A népi iparművészet kialakulása a városi igények figyelembevételével.
• A természetes anyagokból készült termékek előtérbe helyezése.
• Hagyományos és hagyományt követő tárgyak a környezetben, a lakáskultúrában.
• Átfogalmazva beépítés – új igényekhez való igazodás.
• Öncélú és funkcióval rendelkező tárgyak a tárgyi környezetben.
• Érték, stílus és a használó ember összhangja.
5. Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése
KÖVETELMÉNY:
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar
nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját
tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák
végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról
szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.
IPARMŰVÉSZETI ÁG 35 _________________________________________________________________________________________
ÉRTÉKELÉSI MÓD:
A tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük:
• témazáró dolgozatok,
• írásbeli feleletek,
• kiselőadások, beszámolók,
• tanórán kívüli írásos feladatok: előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések,
néprajzi gyűjtések, tárgyelemzése készítése,
• a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványba osztályzattal értékeljük.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE:
Minősítés alapján bizonyítvánnyal.
TÁRGYI FELTÉTELEK:
Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök:
• diavetítő,
• képmagnó, TV,
• sötétítő berendezés,
• lemezjátszó, magnetofon.
Tanulói segédletek készítéséhez: sokszorosító berendezés.
A kézművességhez kapcsolódó kézi könyvtár.
A műhely berendezése:
• tanulói munkaasztalok,
• székek,
• falitábla,
• szekrény,
• vízcsap, mosdó.
Az intézményben legyen:
• égetőkemence,
• tűzhely,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 36 _________________________________________________________________________________________
• varrógép, vasaló.
Eszközök, szerszámok:
• kézikorong,
• szövőállvány, szövőkeret, sima képkeret,
• madzagszövő tábla,
• vágólap, ollók, kések, snitzer,
• körzők, vonalzók, tűk, árak, lyukasztók, kalapács,
• fogó, élezőkő,
• ecsetek, festésre alkalmas edények,
• műanyag kád,
• varrópad, vagy fapofák,
• rámák, keretek,
• műanyag tálak.
TANKÖNYVEK, TANULÓI TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELV EI
Az alapfokú művészetoktatás során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag
felhasználásához, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az alapfokú
művészetoktatás követelményei és tantervi programja című anyagban ajánlott irodalomként
felsorolt.
Tanulóktól csak a feltétlen szükséges taneszközök megvásárlását kérjük.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a művészeti szakmai munkaközösség határozza meg az iskola helyi tanterve
alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában) az iskola tájékoztatja.
A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a művészeti munkaközösség a következő szempontokat veszi
figyelembe:
• a taneszköz tartalmában a pedagógiai programban a nevelőtestület által deklarált értéket
hordozza,
• a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
• előnyt élveznek a több éven keresztül használható taneszközök,
IPARMŰVÉSZETI ÁG 37 _________________________________________________________________________________________
• a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát az oktatás
minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be,
• a taneszközök ára a szülők által megfizethető legyen, az árakat az iskolaszékkel
véleményeztetjük,
• külsejében esztétikus legyen.
Az iskola a kapott pénzügyi támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt
szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz szociális helyzetű
tanulók ingyenesen használhatják.
Top Related