Június 11-én reggel le-ütött egy oroszlán.Mindez nem történt vol-

na, ha puskám a második lö-vésre nem mond csütörtököt,midõn a meglõtt oroszlán tá-madott, és közelre kellett vár-nom, mert a magas fûben nemláttam. Irtózatos küzdelem voltez, és senki sem volt a közel-ben. Végre bal kezemmel el-kaptam a nyelvét, s azt erõsenmegrántottam. Ez a bestiátannyira zavarba ejtette, hogyvolt idõm a rossz patront kirán-tani, ismételni, s az ellenfele-met szembe lõni".

A vadászirodalomról Feiszt Ottóval

Jeles vadászírók nyomában

ÕÕÕÕzzzzbbbbaaaakkkksssszzzzeeeezzzzoooonnnn

II. évfolyam 2011/1. szám

A lebilincselõ sorokat FeketeIstván: Kittenberger Kálmán életecímû könyvében olvashatjuk. Amagyar Afrika-kutatás nagyja ahazai vadászirodalom egyik leg-nagyobb klasszikusa is egyben.Aki már olvasta a híres vadászokélménybeszámolóit, irodalmi mû-veit, annak nem kell különöseb-ben ajánlani a köteteket. FeisztOttót, az Országos Magyar Va-dászkamara elnökét mégis arrakértem, hogy kedvet csinálva azolvasáshoz beszélgessünk a va-dászirodalomról, annak történeté-rõl és jeles képviselõirõl.

(Folytatás a 2. oldalon.)

A Vadászati Hatóságképes beszámolója

a 4. oldalon

Zalaivadászati évadnyitóFigyelem, idõpontváltozás!

2011. augusztus 27.SSoohhoolllláárr

Programelõzetes a 2. oldalonFotó: Jakabfi Ferenc – Grafika: Kovács Gábor

2 II. évfolyam

Az OMVK Zala MegyeiTerületi Szervezete, aVadászszövetség és a

Zalaerdõ Zrt. által szervezett lö-vészverseny az egyik legnép-szerûbb lövészeti program Za-lában. Népszerûségét a sokszí-nû lövészeti számoknak és a jószervezésnek köszönheti.

Pusztaapátiban az idõtõl füg-getlenül mindig remek hangulat-ban mérettetik meg magukat arésztvevõk 25-ös korongvadá-szatban, 25 korongos trap, bukó-nyúl dublé lövészetben 35 méter-re 20 lövésbõl, valamint nagygo-lyós lövészetben álló célra 100méterrõl. A kellemes idõ, az ízle-tes ebéd, a vidám baráti beszél-getések, az izgalmas lövészetifeladatok idén is garantálták a jú-niusi 11-i szombat tartalmas el-töltését.

EREDMÉNYEK:

Egyéni: I. Német László 312pont; II. Bándori Miklós 296 pont;III. id. Gróf András 296 pont

Ifjúsági: I. Tuboly Barnabás306 pont; II. Tuboly Mátyás 278pont; III. Gróf Áron 278 pont

Azonos pont elérésénél anagygolyós lövészet eredményedöntött.

Csapat:I. Õrségi csapat: Tuboly Tiha-

mér, Tuboly Barnabás, TubolyMátyás, Németh László 1123pont

II. Gróf András, ifj. Gróf And-rás, Gróf Áron, Mészáros Attila1120 pont

III. Hugyik Zoltán, KámánGyörgy, Miklavicz István, SzalayTibor 986 pont

Kép és szöveg:Kovács Endre

Göcsej Kupa

A verseny érmesei

Megyei lövészverseny Pusztaapátiban

9.30 Hét Vezér emlékhely koszorúzásaMegemlékezés a Vadászok Életfájánál

10.00 Ünnepélyes bevonulás a Hubertus kápolnához10.30 HUBERTUS MISE – A szentmisét celebrálja:

dr. Márfi Gyula veszprémi érsek11.20 Kitüntetések és versenydíjak átadása11.30 Ünnepélyes vadászavatás

Az új vadászokat avatja: Feiszt Ottó, az Országos MagyarVadászkamara elnöke

BEMUTATÓ PROGRAMOK:

12.30 Asbóth Sándor Gyenesdiási Huszárbandérium hagyo-mányõrzõ bemutatója

13.00 Vadászkutya-bemutató Vadászkutya szépségverseny(Nevezni lehet 13 óráig a verseny helyszínén)

14.00 Íjászbemutató (Hunor 2000 Vadásztársaság)15.30 Kutyaszépségverseny eredményhirdetése

Díjátadás a legszebb vadászkutya részére

SZÍNPADI PROGRAMOK

13.00 Térzene14.00 III. Zalai Szarvasbõgõ Verseny15.00 II. Gyermek Szarvasbõgõ Verseny16.00 Vadfõzõ verseny eredményhirdetése16.45 Vers Mindenkinek17.00 Debrei Zsuzsanna és Bot Gábor operett- és musical-

válogatás elõadás18.00 Tombolasorsolás

EGÉSZ NAPOS RENDEZVÉNYEK:

10 órától: Vadász író-olvasó találkozóA zalai vadász alkotómûvészek kiállításaVadásztársasági bemutatók, kiállítások, könyvvásár

12 órától: Légfegyveres céllövészet bukó és mozgó célraLovaglási lehetõségGyermekeknek légvár

ÉTELEK, ITALOK A HELYSZÍNEN KAPHATÓK!A belépés díjtalan.

A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!

Vadászati évadnyitóZalai vadásznap – Sohollár, 2011. augusztus 27.

A két legnagyobb magyarvadász számtalan afrikai és eu-rópai trófeája, használati tár-gyaik, térképeik, igazolványaikés egyéb olyan értéktárgyaiktekinthetõk meg az Emlékszo-bában, amelyeket a hagyaté-

kok tulajdonosai, kezelõi bo-csátottak a múzeum rendelke-zésére és eddig a nagyközön-ség nem láthatott.

Generációk nõttek fel köny-veiken, mindenki ismeri azokat,például Ahogy elkezdõdött,Nahar, Ünnepnapok, Alaszká-ban vadásztam, Kilimandzsáró-tól Nagymarosig és a többi hall-hatatlan remekmûvet.

Ugyancsak a Vadászati Mú-zeumban, annak aulájábantekinthetõ meg Strobl Alajos:

A vadkan és a kopó harca címûhelyreállított szobra.

A megnyitó ünnepség aNimród Vadászújság alapításá-nak 100. évfordulója alkalmá-ból rendezett ünnepségsorozatelsõ eseménye.

Vadászati kiállításA KESZTHELYI HELIKON KASTÉLYMÚZEUMBAN péntek-

tõl (július 29-tõl) tekinthetõ meg a vadászati múzeum új idõ-szaki kiállítása, a Széchenyi – Kittenberger Emlékszoba.

(Folytatás az 1. oldalról.)– A vadászattal kapcsolatos

elsõ élményeket a barlangrajzokörökítik meg. Ezek az alkotásokazonban sokkal inkább a varázs-lás részeként, a sikeres vadászatérdekében keletkeztek. Az élelemnagy részét ugyanis a vadászatbiztosította az õsember számára.Az írásbeliség megjelenésévelazonban már konkrétabban meg-fogalmazott vadászati módsze-rekrõl is olvashatunk. PéldáulPlinius tollából ismerhetjük meg,hogy az ókori rómaiak hogyanhajtották pl. hálóba a vaddisznó-kat. Az ókori leírások után az elsõközépkori, vadászati mûremek az1379-bõl származó, ófrancianyelven íródott Modus király va-dászkönyve, mely módszertani-lag foglalja össze a korabeli va-dászati ismereteket. Jómagamszorgalmaztam a vadászati alap-mû hazai kiadását; a kötet 2006-ban a Zalaerdõ Zrt. gondozásá-ban látott napvilágot.

– Milyen vadászati módokatvetett pergamenre a középkoriszerzõ?

– Párbeszédes formában írpéldául arról, hogy miként kell ku-tyával felkutatni a vadat. A vér-ebezés õsének is tekinthetjük ezta beszámolót. A vadászok találé-konyságáról is szól egy történet:egy valós nagyságú szarvastehe-net ábrázoló, keretre kifeszítettvászon mögé bújva cserkésztékbe, és a mögül ejtették el íjjal aszarvasokat.

– Az elsõ hazai vadászkönyvkinek a nevéhez fûzõdik?

– Az elsõ vadászati szakköny-vet Pák Dienes írta az ezernyolc-százas évek elején hazánkban.Ezt követte 1854-ben Újfalvi Sán-dor kiváló szakmai munkája, melykéziratban maradt ránk, ugyaniskötetben csak jóval késõbb jelentmeg. Az 1870-es évektõl kezdõ-dõen itthon is elõtérbe került a va-dászat, vadgazdálkodás. A ma-gyar arisztokrácia presztízskénttekintett ekkor már a vadászatgyakorlására, valamint a birtokainlévõ vadállomány minõségére.1883-ban pedig megszületett azelsõ átfogó, hazai törvény a vadá-szati jog rendszerérõl. Az angolarisztokráciát követve a magyarvadászok is megjelentek minden-hol a világban, különleges vadfa-jokra vadászva.

– Említene közülük valakit?– Magyar László Délnyugat-

Afrikában, Bíró Lajos Új-Guine-ában élt és vadászott, onnét küld-

ték leveleiket élményeikrõl. A 19.század végére a magyar vadá-szok körében is divattá vált az eg-zotikus tájakon zajló vadászatokmegörökítése. A magyar vadász-irodalom nagy klasszikusai, mintpéldául Teleki Sámuel, BársonyIstván, Kittenberger Kálmán (akia Nimród újság elsõ fõszerkesz-tõje volt), majd Nemeskéri-KissGéza és mások is tollat ragadtak,kiváló írói érzékkel. Legtöbbjükafrikai vadászutazó volt, míg GrófApponyi Henrik Indiában és a Hi-malájában szervezett vadász ex-pedíciót. Széchenyi Zsigmondafrikai, ázsiai, európai és alaszkaivadászútjairól írt beszámolókat,melyek szintén irodalmi remekek.De megemlíthetjük AlmásyLászló Szahara-kutatót, akinek ti-tokzatos alakja ihlette Az angolbeteg címû nagysikerû filmet.

A 20. század elsõ évtizedei-ben egészen színes vadásziroda-lom alakult ki hazánkban, amelylendületét a második világháborúbefejezéséig megtartotta. Mindenbizonnyal a vadászírók hatásáraa hazai uradalmakban is szokás-sá vált a vadászatok lejegyzése:hol és milyen vadat ejtettek el, il-letve kik vettek részt a vadásza-ton és ezt a vadászújságokban ismegjelentették.

– Fekete István számos ifjú-sági könyv, állattörténet és re-gény szerzõje szintén megírtavadászélményeit.

– Fekete István elsõsorbanszépíró volt, akit úgyis jellemez-nek, hogy nem a vadászkaland-jait kívánta megörökíteni, hanemmindazon élmények összessé-gét, amelyek puskával a kezében

a természetben érték. Ugyanak-kor életrajzi regényeket is írt.Egyik ilyen mûve a már említett:„Kittenberger Kálmán élete”. AzAfrika-kutató vadászíróhoz sok-éves barátság fûzte, ahogy grófSzéchenyi Zsigmondhoz is.

– Az elõbb arról beszéltünk,hogy a második világháborúigtartott a hazai vadászirodalomszárnyalása. Mi történt akkor?

– A kommunista hatalomátvé-tel után elhallgattatták az arisz-tokrata szerzõket, de a régi köny-vek mellett még Fekete Istvánmûvei sem jelenhettek meg. Per-sze vadászniuk sem lehetett,csak megbízható elemek – bá-nyászok, földmûvesek – kezébeadtak akkoriban puskát. De aztánrájöttek, hogy így eredményesvadgazdálkodást nem lehet foly-tatni.

Az új vadásztársadalom kine-velése, képzése terén fontos sze-rep jutott Szederjei Ákosnak, azErdészeti Tudományos Intézetigazgatójának, aki a hatvanasévekben elérte azt, hogy új vadá-szati szakkönyvek jelentek meg,mint például Széchenyi Zsig-mond: A szarvas selejtezése,Szederjei Ákos: „Az õz” címûmunkája, vagy Páll Endre: „A vad-disznó és vadászata” és BertótiIstván, Nagy Emil munkái is.

– A rendszerváltás milyenfordulatot hozott?

– Újra megjelenhettek a va-dászirodalom nagyjainak kötetei,amelyek addig az antikváriumokrejtett kincsei voltak, és csak agyûjtõk jutottak hozzá. Mader-spach Viktor mellett Nadler Her-bert vadászati elbeszéléseit is ki-adták. A neves trófeaszakértõ abudapesti állatkert igazgatója voltaz ötvenes évek közepéig. A for-dulat után sokan új írásokkal je-lentkeztek, Páll Endre, SzabolcsJózsef, és sok régi valamint újszakkönyv is napvilágot láthatott.

– A vadászirodalomban vol-tak-e olyan szerzõk, akiknekmunkái nem képviseltek külö-nösebb értéket.

– Õk általában saját vadásza-taikat írták le, és valóban nemképviselnek írásaik sem irodalmi,sem szakmai értéket. Ezek azírások egyes „íróknál” dömpingformájában jelentek meg, ésmondhatni néha többet ártottak,mint használtak a magyar va-dászirodalomnak. A gond abból

származik, hogy még nem is lek-toráltatták könyveiket. Ám azigazsághoz tartozik, ilyen mûve-ket a régiek között is találhatunk.

– Említette, hogy megjelen-tették Modus király vadász-könyvét. Milyen szakkönyve-ket adott ki még a Zalaerdõ Zrt.,mikor Ön volt a részvénytársa-ság vezérigazgatója?

– Közremûködtünk Gr. KárolyiLajos: Egy élet a vadászatért cí-mû könyvének kiadásánál, majdJózsef fõherceg: ÚtiélményeimAfrikából és Bársony István: A va-dászat címû írásait egy kötetbeszerkesztve jelentettük meg. Ki-adtuk Gr. Georg zu Münster: Aszarvashívás valamint Az õzhí-vás titkai címû munkáit, melyekeredetileg az 1920-as évekbenláttak napvilágot Lipcsében.

A jeles szakírókról szólva, nefelejtsük megemlíteni a nemzet-közi hírû Studinka Lászlót, akinekmûvei német és magyar nyelvenegyaránt sikert arattak. GyimesiGyörgy, Rakk Tamás, KovácsLászló, Wentzely Dénes – és le-hetne még sorolni a neves ma-gyar vadászírókat.

– Van mibõl válogatni! Önszerint eleget olvasnak-e a ma-gyar vadászok?

– Több mint tíz éves kiadásúmár a Vadásziskola címû kézi-könyv, ami az állami vadászvizs-ga kötelezõ tananyagát tartal-mazza. Mivel változtak a törvé-nyek, gyarapodtak a szakmai is-meretek, igény merült fel új ki-adásra. A Magyar Vadászkama-ra gondozásában készül mostez a szakkötet, amelyben a kö-telezõ ismeretek mellett példáulélõhelyi kutatásokról, fegyver-tanról és vadászati különleges-ségekrõl is tájékozódhatnak a fi-atal vadászok, amelyek miattkésõbb is érdemes lesz felütniezt a könyvet.

A kérdésére válaszolva, hogyeleget olvasnak-e a vadászok,nemmel kell, hogy válaszoljak. Azigazsághoz az is hozzátartozik,hogy nem olcsók ezek a kötetek,de sajnos még a vadászújságo-kat sem gyakran veszik kézbe.Természetesen az lenne ideális,ha a magyar vadászok tudásukatgyarapítva minél többször forgat-nának szakmai és szépirodalmiköteteket, írásokat, közte a Bürücímû lapunkat is.

Antal Lívia

Feiszt Ottó

Jeles vadászírók nyomábanA vadászirodalomról beszélgettünk Feiszt Ottóval

32011/1.Bürü

– a 2011. évi õzbakbírálati szezon eredményeirõl

A Vadászati Hatóság beszámolója

AZala megyei vadászatra jogosultaknak a 2011-es va-dászati évben 1816 õzbak elejtésére van lehetõsé-gük. Ebbõl idõarányosan (2011. június 30.) az alábbi

táblázatban feltüntetett számú trófeákat mutatták be a trófea-bírálaton.

Vadfaj Összeselbírált

Arany Ezüst Bronz Összesérmes

-1 -2 -3 Összeshibás

Õz 802 1 1 16 18 20 13 2 35

4 II. évfolyam

ÍME, AZ IDEI DOBOGÓS HELYEZETTEK

Sorszám Elejtés helye/Vadászatra jogosult

Tömegkiskoponyával (gr)

Össz-pontszám

Kor Érem

1. Valkonya – Zalaerdõ Zrt. 540 137,90 8 Arany

2. Gétye – Zalavölgyi Zrt. 477 126,55 5 Ezüst

3. Csöde – Zalaerdõ Zrt. 409 111,48 5 Bronz

Összehasonlítva, a tavalyi (2010) évben nagyságrendileg azösszes elejtés azonos volt, csupán 1 érmes bakkal bíráltunk többet,ellenben már 2 arany és 2 ezüst érmes bakunk volt. A szakszerûtlenelejtések aránya szintén megegyezõ volt.

Mint tudjuk Zala megye nem az 500 gr feletti õzbakjairól híres, en-nek ellenére büszkék lehetünk a vadászterületeinken elejtett gyönyö-rû trófeájú bakjainkra is!

Az õzbak vadászati idénye április 15-tõl szeptember 30-ig tart,ezért a még hátralevõ (július végi – augusztus eleji) üzekedési idõ-szakban jó néhány érmes õzbak elejtésére számítunk.

Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal osztályvezetõje

Megjelent a 43/2011.(V. 26.) számú VMrendelet az elejtett

vad kezelésének és értékesí-tésének élelmiszer-higiéniaifeltételeirõl, röviden a vad-hús rendelet. A jogszabályalapján lehetõség van a va-dászatra jogosultak számáraa vadhús közvetlen értékesí-tésére, ha eleget tesznek ajogszabályban foglalt feltéte-leknek.

Külön kiemelem a rendelet3. pontját, mely A VADÁSZAT-

RA JOGOSULT ÉS AZ ÉLEL-MISZER BIRTOKOSÁNAK KÖ-TELEZETTSÉGEIT taglalja.Például: „4. § (1) A vadászatrajogosultnak az 1. § (1) bekez-dés a) pontja szerinti tevé-kenységének megkezdését il-letve megszüntetését, annakidõpontjától számított nyolcnapon belül nyilvántartásba

vétel céljából a vadászterülethelye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészség-ügyi igazgatóság kerületi hi-vatalának írásban be kell je-lentenie,", valamint az 5. § (2)A vadászatra jogosult kötelestevékenységébõl fakadó élel-miszerbiztonsági kockázatokkezelése érdekében Helyes

Higiéniai Gyakorlatot bevezet-ni és mûködtetni"

A Helyes Higiéniai Gyakor-lat írásos anyagához segítsé-get nyújtunk a vadászatra jo-gosultak részére.

Emellett figyelembe ajánloma 175/2003. (X. 28.) Korm.ren-deletet a közbiztonságra külö-nösen veszélyes eszközökrõl,ami 2011. 04. 29-tõl hatályos.

A www.magyarorszag.huoldalról mindkét jogszabályteljes szövege letölthetõ.

Néber Szilveszter

Jogszabályfigyelõ

A fotókat készítette: Jakabfi Ferenc

– Örömmel értesítem a tagokat,hogy a vadászkamara valamint amegyei vadászszövetség tulajdo-nában lévõ zalaegerszegi székház2011 januárjától tehermentes,ugyanis a felújítására felvett hitele-ket visszafizettük a tagdíjaknak, atámogatásoknak és szervezetünktakarékos gazdálkodásának kö-szönhetõen. Így a zalai vadászokbirtokában egy közel 60 millió forintértékû új ingatlan van – mondja azelnök.

– A 2011-es év, ahogy az elõzõesztendõk is, a vadászjegyek ki-adásával és a vadászbiztosításokmegkötésével kezdõdött. A szer-vezeti feladatok mellett fontos te-endõk a különbözõ programokszervezése a zalai vadászok szá-mára. Ezek közül kiemelkedik amegyei vadásznap, amit idénaugusztus 27-én tartunk régi, ha-gyományos helyén, a Sohollárivölgyben. Emellett idén is meg-rendezzük a lövészversenyt ésszakmai továbbképzéséket szer-vezünk. Egyik ilyen rendezvényendr. Csányi Sándor, a gödöllõiSzent István Egyetem professzo-ra tartott elõadást a szarvas-gazdálkodásról. Meglepetésselértesültünk az elgondolkodtatóstatisztikáról, miszerint egy hek-tárra kivetítve Zalában legna-gyobb a mezõgazdasági vadkár.

A vadásztársaságok legna-gyobb kiadása a vadkár, a bérva-dászatból származó bevételüknagy részét erre fordítják. Felme-rült az igény a vadgazdálkodókrészérõl, hogy a kamara érjen el

ez ügyben jogszabályi változást,de az mégsem vihetõ végbe,hogy a mezõgazdasági vállalko-zások viseljenek nagyobb arányta kárrendezésben. Egyetlen kiútlétezik csak, mégpedig a nagy-vadlétszám drasztikus lecsökken-tése – hangsúlyozta dr. NádorLászló.

– Tulajdonképpen egy mókus-kerékben vagyunk, mivel vala-mennyi vadászati lehetõséget kül-földi bérvadászok számára kell ér-tékesítenünk, hogy ki tudjuk fizet-ni a nagy összegû vadkárt. Hiábagondozzuk az értékes vadállo-mányt, annak gyümölcsét nem él-vezhetjük. Gond az is, hogy folya-matosan csökken a hozzánk ér-kezõ külföldi bérvadászok száma.Ezért még nagyobb az értékesíté-si kényszer, ami a fiatalabb állo-mány kilövését hozta magával.Emiatt egyre csökken az öreg go-lyóérett szarvasbikák kilövésének

száma, ami szakmailag nagyonhelytelen dolog. Minden afelé mu-tat, hogy le kell csökkenteni anagyvad létszámát. A 2010/11-esvadászati évben a kilövési terv-ben meghatározott ötezer szar-vasból 4309-et, a hatezer õzbõl5291-et, a tizenegyezer vaddisz-nóból 8871-et lõttek ki. Tehát nemcsökkent a vadállomány!

A vadászati hatóság a mostanivadászati évben jóval több kilö-vést határozott meg. A vadásztár-saságok saját, jól felfogott érdekeugyanis a nagy vadlétszám

drasztikus csökkentése, mert haezt nem teszik meg, tönkre fog-nak menni. A létszámot csökken-teni a nõi ivarú egyedek kilövésé-vel lehet. Sajnos eluralkodott a„szent tehén” nézet a vadászokkörében, mert attól tartanak, hakevés a tehén, akkor kevesebbszarvasbikára lehet lõni bõgésidején. A megemelt lelövési fel-adatok teljesítéséhez a vadászatihatóságtól engedélyt lehet kérni avadászati korlátozások részbenifeloldására.

Antal Lívia

A Zalai Gímszarvasért Alapítványközhasznúsági jelentése 2010. évrõl

BEVÉTEL: 53.590,12 FtKamat: 53.590,12 Ft1% felajánlásából: 0 Ft

A 2009. évi SZJA 1%-os felajánlásból befolyt összeg:211.070 Ft, mely banki jóváírása technikai okok miatt 2011.január 27-én történt meg. Ezért bevételként a 2011 évi beszá-molóban fog szerepelni.

KIADÁS: 17.406,91 FtBankköltség: 17.406,91 Ft

A Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma a 2011. má-jus 12-i ülésen a közhasznúsági jelentést megtárgyalta, és aztaz alábbi határozattal elfogadta:

1/2010. számú határozatA Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma egyhangú

igen szavazattal elfogadta az alapítvány 2010. évi számviteliés közhasznúsági beszámolóját az alábbi fõösszegekkel:

Nyitó pénzkészlet 2010. 01. 01-én: 1.323,35 FtBevétel: 53.590,12 FtKiadás: 17.406,91 Ft

Záró pénzkészlet 2010. 12. 31-én 27.808,73 FtLekötött pénzösszeg: 2.200.000 FtBank folyószámlán: 27.808,73 Ft

2010. év alapítványi tevékenység eredménye: 36.183,21 Ft

Az alapítványnak adófizetési kötelezettsége nem keletke-zett.

Költségvetési támogatást nem kapott, cél szerinti juttatás-ban nem részesült.

Központi költségvetésbõl, elkülönített állami pénzalapból,helyi önkormányzattól nem kapott támogatást.

Vezetõ tisztségviselõinek nem nyújtott juttatást.A törvényi elõírásoknak megfelelõen a könyvelést regisztrált

mérlegképes könyvelõ végezte. Az alapítványi beszámolókönyvvizsgálói auditálásra nem kötelezett.

Csökkenteni kell a nagyvadlétszámot!Dr. Nádor László, a megyei vadászkamara elnöke:

Dr. Nádor László

52011/1.Bürü

Az Országos Vadászkamara Zala Megyei Területi Szerve-zete önálló jogi személyként a zalai vadászok érdekkép-viseleti szervezeteként kamarai formában mûködik.

Tagsága 2333 fõ, melybõl 202-en hivatásos vadászok, 2131-enpedig sportvadászok. A tagság csak a hivatásos vadászok szá-mára kötelezõ, a sportvadászok számára önkéntes, mégis vala-mennyien tagjai a kamarának. Mindez tevékenységünk iránti biza-lom jele – hangsúlyozza dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadász-kamara elnöke.

Zalai Gímszarvasért Alapítvány 2011. június 20-án tartott ülé-sén döntött a kuratórium tagságáról, mely az alábbiak sze-

rint újult meg. Az alapítvány kuratóriuma elnökének Hopp Tamást,titkárának Néber Szilvesztert választották. A tagok közé Varga Er-nõt, Páll Tamást és Füle Szilvesztert delegálták.

Zalai Gímszarvasért Alapítvány

Megújult a kuratórium tagsága

Tisztelt Cím!

A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Va-dászszövetség által meghirdetett környezettisztításiakciót örömmel vettük és arra nagy lelkesedéssel je-lentkeztünk. Lebonyolítására április 16-án,

szombaton került sor. A jelentkezõk számára való te-kintettel – egy rövid balesetvédelmi oktatás, valaminta kesztyûk, láthatósági mellények kiosztása után –egyszerre öt területrészen kezdtük meg a szemét össze-gyûjtését.

Tavaszi természettakarítási akció 2011Zala Megyei Vadászka-

mara és a Zala MegyeiVa d á s z s z ö v e t s é g

2011-ben ismét megszerveztehagyományos környezettisztí-tási akcióját. Szemétgyûjtésiakcióink célja, hogy a fiatalabbgenerációnak is természetesséváljon a környezet védelme. Aprogram megszervezésévelhozzá kívántunk járulni ahhoz,hogy a szemétgyûjtésbenrésztvevõ fiatalok késõbb job-ban odafigyeljenek szûkebb éstágabb környezetük megóvá-sára.

A megye vadásztársaságai, er-dészetei és iskolái csatlakoztak ameghirdetett akcióhoz.

A szemétgyûjtési akció idõpont-jait és helyszíneit a vadászatra jo-gosultak tûzték ki.

A zalaegerszegi rendezvé-nyünkrõl, melynek résztvevõi azandráshidai Öveges József ÁMKés a Belvárosi Magyar–Angol KétTanítási Nyelvû Általános Iskola, aNimród Vadásztársaság, a ZalaMegyei Vadászszövetség és Va-dászkamara voltak –, a Zalai Hír-lap is tudósított.

6 II. évfolyam

Még mindig szemetesek az erdõk 2011. április. 11. hétfõ Szerzõ: Varga Andor

Lassan évtizedes hagyomány lesz, hogy tavasszal vadászok szervezésében és részvételével erdei takarításttartanak. A puskás embereket idén is gyerekek segítették - például a zalaegerszegi Alsóerdõn.

A szervezõk, a megyei vadászszövetség illetve a kamara, valamint a helyben illetékes vadásztársaságnevében Varga Gellért nyugdíjas erdõmérnök mondott néhány szót az andráshidai és a belvárosi általánosiskolákból verbuvált gyerekeknek, mielõtt megkapták volna a mûanyag zsákokat és kesztyûket, s elkezdtékvolna a munkát. Kiderült: ugyanebben az idõpontban a megye jó pár pontján zajlott szemétszedés.

– A helyzet a mainál volt rosszabb is, de még mindig rengeteg vad szeméttelepbe botlunk – mondtakérdésemre Varga Gellért, akitõl azt is tudakoltam: vajon a terepen sok idõt töltõ vadászok nem tudnak-e tettenérni szemetelõket.

– Nagyon nehéz – válaszolta -, ha a szemétkupac mellett álló embert is találunk, az nyugodtan védekezhetazzal, hogy csak arra járt...

Az ok megszüntetése helyett így marad lehetõségnek a tüneti kezelés, mely azonban olyan szép idõben, mintszombaton volt, akár kellemes idõtöltésnek is beillik.

Ezenkívül a Zrínyi Vadásztársaság, a Pacsai Vadásztársaság és az Olajipari Dolgozók Vadásztársaságaszervezett még akciót.

A Pacsai Vadásztársaságtól a következõ kedves tudósítást kaptuk:

72011/1.BürüA megtelt zsákokat – sajnos nagyon könnyen és gyorsan teltek – terepjá-ró gépkocsikkal vittük egy gyûjtõ helyre, amelyeket aztán a ZALAI HUKEszállítójármûve térítésmentesen elszállított. Ezúton is köszönjük!A nap végére mindenkin látszott, hogy mennyivel jobban érzi magát, hogyvalamit tettünk a környezet védelmében. Bár jó nagy hegy szeméttõl sza-badítottuk meg az erdõt, azért tudjuk jól, hogy ez csak a jéghegy csúcsa!Ezért elhatároztuk, hogy folyamatossá tesszük a környezettisztítási akciót!Amikor a vegetáció lehetõvé teszi, minden hónapban egy alkalommal új-ra nekilátunk a „szélmalomharcnak".

Tisztelettel: A Pacsai Vadásztársaság intézõbizottsága nevében: Jordanics Józseftermészetvédelmi felelõs

A „Te Szedd! – Önkéntesen atiszta Magyarországért” akcióhozcsatlakozott 2011. 05. 21-én aSzép Zala Vadásztársaság, aTürjei Földtulajdonosi Közösségés a Zalaerdõ Zrt.

Az akció keretében kiosz-tottunk a résztvevõknek 155 párkesztyût, 100 db zsákot, 20 db

láthatósági mellényt, melyetNCA pályázati pénzeszközbõlvásároltunk 2010-ben.

Ezúton szeretnénk köszönetetmondani mindenkinek, aki hozzá-járult a hulladékgyûjtési akciósikeréhez.

Czoborné Bárány Erika

Szlovéniában mindenmásodik esztendõbenmegrendezik a szlo-

vén–magyar határ mellett talál-ható Gornja Radgonán a vadá-szati és halászati eszközökseregszemléjét (a magyarFEHOVA-hoz hasonlóan).A Muraszombati Vadász-szövetséggel évtizedekóta jó, szinte baráti kap-csolatot tarunk fenn. Az õinvitálásukra vettünk részta kiállításon, melyet idénáprilis 15-e és 17-e közöttrendeztek meg szlovéntelepülésen.

A Zalai GímszarvasértAlapítvány anyagi támoga-tásával, a Zala Megyei Va-dászszövetség és a ZalaMegyei Vadászkamaraszervezésében egy kis ízelí-tõt adtunk megyénk vadállo-mányának minõségérõl. Ki-állítottunk három 10 kg felet-ti szarvasbika trófeát, né-hány koponyával együtt õztrófeát, értékes vaddisznó agyaratés hullott szarvasagancsot. A hul-lott agancsok minden darabjamás-más megjelenésû, de rendel-lenes növekedésû volt. A kiállítotttrófeákat fenyõágakkal díszítet-tük. A kiállításunk közvetlenül aközponti ünnepségek részére fel-állított színpad mellett volt. Ezértminden olyan résztvevõ, aki a

színpadi történések miatt látoga-tott ide, láthatta a standunkat.

A kiállítók közül viszonylag ke-vesen mutatták be a területükön

élõ állatokat és azok trófeáit. In-kább a vadászat és a horgászateszközeibõl (pl. terepjáró autó),kalapokból, ajándéktárgyakból,

férfi-nõi ruhákból volt nagy a vá-laszték. A rendezõk azok részére,akiket esetleg nem túlzottan érde-kelt a vadászat, vagy a vele kap-

csolatos eszközökseregszemléje, ki-állítottak száználtöbb régi motorke-rékpárt és gépko-csit. A megjelentérdeklõdõk (va-dásztársak, köztüksok zalai is) ellátá-sáról több vendég-látóegység gon-doskodott.

A szlovéniaiGornja Radgonánmegrendezett va-dászati és halá-szati seregszemlemagas színvonal-ról árulkodott, éstöbb ezer látogatótvonzott.

Varga Gellért

Nemzetközi vadászati kiállítás

Az Országos MagyarVadászati Védegylet(OMVV), a Safari

Club Közép-magyarországiEgyesülete (SCI), az Orszá-gos Magyar Vadászkamara(OMVK) és a Vadászati Kultu-rális Egyesület (VKE), a mainapon közösen megalapítja,illetve életre hívja a NemzetiVadászati Kerekasztalt, mintcivil szervezetet.

Az alapítók célja, hogyminden, a vaddal, a vadgaz-dálkodással, a vadászattal ésa vadászokkal foglalkozó,vagy e feladatokban érintettmagyar szervezetet közöspárbeszédre hívja. Az egyez-tetés folyományaként közösállásfoglalással (nemzeti mi-nimum) segítsék a fenntartha-tó és a jövõt meghatározónemzeti vadászati és vadgaz-dálkodási koncepció megal-kotását, formálását a jelenkorkövetelményeinek megfelelõ-en, megõrizve és tiszteletbetartva nemzeti vadászati érté-keinket, hagyományainkat.

Az alapítók egyöntetûenvallják, hogy a vadászat a vi-lág és nemzeti örökségünk el-vitathatatlan része. A vadászóember szoros kapcsolatbanél a természettel, annak érté-keit óvja, védi, gondozza és anemzeti vagyon részeként ke-zeli.

A vadászat a „bölcs em-berré” válás alapja volt és va-dászat nélkül az emberisségma sem lehet felelõs védõje,gondozója és tulajdonosabolygónknak.

Ezért az alapítók úgy vélik,hogy közös munkálkodásukfõ célja a vadászat elismert-ségének (mint az élhetõ jövõzáloga) és mint nemzeti érték-nek a növelése kell, hogy le-gyen.

Ezen cél, elérése érdeké-ben az alapítók az alábbiak-ban mûködnek együtt:

Vadászati és vadgazdál-kodási nemzeti koncepció ki-alakítása

Hagyományõrzés, érték-védelem

Oktatás-képzés (kiemel-ten az ifjúság körében)

Nemzetközi kapcsolatok(a világban mûködõ legjobbmegoldások honosítása)

Média megjelenés éskommunikáció

Érdekvédelem és érdek-egyeztetés

A vadászat, mint termé-szetvédelem bemutatása

Egyeztetés a hiteles zöldmozgalmakkal (természet- ésállatvédelem)

A Nemzeti Vadászati Ke-rekasztal mûködéséhez szük-séges titkársági feladatok el-látását az SCI vállalja.

Az alapítók maguk közülkétéves idõtartamra soros el-nököt választanak. A NemzetiVadászati Kerekasztal nyitott,munkarendjét minden évbena soros elnök és a titkárságalakítja ki.

Néber Szilveszter

A civil szervezet alapító okiratából...

Nemzeti Vadászati Kerekasztal

8 II. évfolyam

A szlovéniai Gornja Radgonán

TiszteltVadászszövetségi

Tagok!Örömmel tájékoztatjuk Önö-

ket, hogy a Nemzeti Civil Alap-program Nyugat-dunántúli Regio-nális Kollégiuma által 2011. ja-nuár 11-én megjelentetett, NCA-NYD-11 kódszámú, a „Civil szer-vezetek mûködésének támogatá-sa” elnevezésû pályázaton a ZalaMegyei Vadásztársaságok, Vad-gazdálkodók és Vadászok Szö-vetsége 252 ezer forint visszanem térítendõ támogatástnyert.

Czoborné Bárány Erika

Az emlõsragadozók vé-konybelében elõfor-duló galandférgek

többsége a TAENIIDAE család-ba tartozik. Lárváik növény-vagy mindenevõ emlõsök kü-lönbözõ szerveiben/szövetei-ben fejlõdnek. A család egyikneme a Taenia, amelybe a nagyméretû 0,7–3 (max. 15) mhosszú férgek tartoznak. Lárvaállapotuk alapján többé-kevés-bé jól ismert a nyúl-, az õz-, anagyborsóka és a kergeféreg(lásd a Bicsérdy–Egri–Su-gár–Sztojkov: Vadbetegségekcímû 2000-ben megjelentkönyvben).

A család másik ne-me az Echinococcus,amelybe csupán két,de igen nagy köz-egészségügyi jelentõ-ségû faj tartozik.Egyikük a világszerteelterjedt, nálunk iseléggé gyakori E.granulosus, az ebúgynevezett háromta-gú galandférge (testerendszerint 3 ízbõl áll, 4-5 mmhosszú). Ember májában, esetlegtüdejében is kifejlõdhet ilyen lár-vahólyag, hazánkban leginkább asertés/vaddisznó májában fejlõdikki. A lárvahólyagot megevõ kutyakb. 45-50 nap múlva kezdi ürítenia petéket/ízeket, így elvileg akárhat hetenként is kellene féregtele-níteni (Droncit) a falusi kutyákat!

Testvére az E. MULTILOCU-LARIS, amit a róka apró galand-férgének is nevezhetünk (teste 2-6 ízbõl áll, 2-4 mm hosszú). A lár-vákkal fertõzõdõ róka (ritkán ku-tya, macska) már akár egy hóna-pon belül is ürítheti a petéket/íze-ket. Rendes köztigazdái mezei/er-dei kisrágcsálók: a kószapocok,az erdei, a mezei, a földi és a ha-vasi pocok. Ez az eredeti úgy-nevezett szilvatikus ciklus (vadon-beli körforgás).

Fertõzõdhetnek azonbanegyéb állatfajok (házi egér, pézs-mapocok, nutria, sertés, marha)és az ember is, mint járulékosköztigazda. A lenyelt petébõl kike-lõ lárva a bélfal ereibe hatol, majda nyirok/vér útján a májba jut, ésott fejlõdésnek indul.

A fejlõdõ lárvából azonbannem együregû hólyag (közönsé-ges kutya-eredetû echinokok-kusz), hanem a költõüregbõl kife-lé szerteágazóan sarjadzó hal-maz keletkezik. Így a soküregû

(alveoláris) lárvahalmaz daganat-szerûen terjed a májban! A lárva-halmaz pocokban néhány hónapalatt elfoglalja a pici máj jelentõsrészét, ezért elpusztul vagykönnyû zsákmánnyá válik; sokkaltovább enélkül sem élne.

Ember májában növekedve vi-szont 5–15 év is eltelik mire olyanméretûvé válik a „lárvadaganat”,hogy panaszaival orvoshoz fordulaz illetõ. Ilyenkor, mégha megbíz-hatóan diagnosztizálják is a bajeredetét, az elváltozás kiterjedé-sét, a gyógykezelés vagy mûtétmár nem egyszerû.

Vissza kell itt kanyarodnunk apetékre. Egy érett ízzel körülbelül300 pete kerül a szabadba. A pe-teburokban kialakuló 1. lárva élet-képessége a talajon, növényze-ten: nyáron 2-3 hónap, télen 8hónap is lehet, -27 C0-on is 2hónap. A -70-80 C0-ot 2 napig, a+ 45 C0-ot 3-6 óráig, a pasztörizá-

lást (~ + 70 C0)azonban csak né-hány percig bírják!Igy a gombák aszokásos elkészí-tés után veszélyte-lenek, de a gyü-mölcsök, különö-sen a helyben cse-megézett szamó-ca, áfonya...?!

A parazitózisrégóta ismertEurópában. A 80-as évek végéignem tulajdonítot-tak neki nagy je-lentõséget, miveleddig csak az Al-

pokban (Svájc és a szomszédosországok alpesi területei) fordultelõ. „Hidegkedvelõ” élõlénykénttartották számon.

Az emberi megbetegedésekaránya meglehetõsen alacsonyvolt, évente 1-1 millió ottani lakos-

ra számítva csak 1-2 új esetet re-gisztráltak. Aztán „elszabadult apokol” A 90-es évek elejétõl újabbés újabb térségekbõl és helyen-ként erõsen növekvõ gyakoriság-gal mutatták ki a férget elsõsor-ban a rókák vizsgálatával. A leg-újabb hazai vizsgálatok alapjánma már mindenütt elõfordul ró-kában.

Embernél a fertõzöttség ki-menetele régebben 50–90százalékban halálos volt, ma 10százalék körüli! Ezzel kapcsolat-ban több tényezõre is ki kell térni.A szakemberek szerint csak afertõzõdõ emberek kis hánya-dában ered meg a parazita (im-munitás, petemennyiség kér-dése?).

Diagnózis. Régebben igennehéz, s így gyakran elkésett volt

a biztos kórmegállapítás.Részint az említett igenritka elõfordulás, részint

a hosszú inkubá-ciós idõ (5-15év), továbbá akorlátozott tech-nika (hagyomá-nyos röntgenilletve tapintás)miatt. Olykor azegész májat át-szõtte már a da-ganat, mikorrakiderítették a bajokát.

Napjainkbanaz alábbi korsze-rû vívmányok se-gítik a diagnó-zist: a) mûsza-

ki, technikai módszerek: ultrahan-gos képalkotás, komputeresröntgen-tomográfia (CT), mágne-ses-rezonanciás tomográfia (MR);

b) laboratóriumi módszerek:Elisa, PCR.

Dr. Sugár László

A róka apró galandférge

Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnökFelelõs szerkesztõ: Néber Szilveszter titkárLapszerkesztõ: Antal LíviaGrafika és nyomdai elõkészítés: Kovács Gábor és Antal LíviaMunkatársak: Czoborné Bárány Erika, Bedõkné Petõ SzilviaNyomda: Pethõ Nyomda, BudapestKiadja: A Zala Megyei Vadászkamara

és a Zala Megyei Vadászszövetség8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. Tel.: (92) 599-440e-mail: zala@vadaszkamara.t-online.hu

A Zala Megyei Vadászkamara és

a Zala Megyei Vadászszövetség lapja

Echinococcus multilocularis

Az emberi szervezetet is megbetegíti

92011/1.Bürü

BürüBürü

10 II. évfolyam

ABársony Istvántólszármazó idézet való-di igazmondását tük-

rözi a 2011. február 19-én Zala-egerszegen, az Arany BárányHotel télikertjében megrende-zett hagyományos megyei va-dászbál hangulata.

A 19. zalai vadászbál fõvédnö-ke dr. Semjén Zsolt miniszterel-nök-helyettes, védnökei Mannin-ger Jenõ országgyûlési képvise-

lõ, a Zala Megyei Közgyû-lés elnöke, Gyutai Csabaországgyûlési képviselõ,Zalaegerszeg MegyeiJogú Város polgármes-tere, Pálinkás Róbert, aZala Megyei Vadász-szövetség elnöke és dr.Nádor László, a ZalaMegyei Vadászkamara

elnöke vol-tak. GyutaiCsaba ésP á l i n k á sRóbert kö-szöntötte avendégeket,és a va-dászkürtösünnepélyesm e g n y i t óután kez-dõdhetett arendezvény.Az ételekösszeállítá-sa Takács

Pál, dr. Szabó Antal és az AranyBárány Hotel konyhafõnöke,Ferincz Jánosné Ancsa asszonyízlését dicsérte. A bálon VargaGellért konferált, az estét a Gálaés a Zala Táncegyüttes, valamintZalai Lídia és Nádházy Péteroperett elõadása színesítette. Atalpalávalót a Roller buli- és ren-dezvényzenekar szolgáltatta. Avadászbál szervezõi Takács Pál,

dr. Szabó Antal, Varga Gellért,Paál Tibor, Nagy Józsefné Teca,dr. Berta Csongor, Ovádi Sándorés Varga Csaba, a hotel tulajdo-nosa voltak.

Ezúton szeretnénk megkö-szönni valamennyi támogatónk-nak, hogy felajánlásukkal tevéke-nyen hozzájárultak a bál sikeresés színvonalas megvalósításához.

Czoborné Bárány Erika

„Aki a hangulatokból jobban kiveszi részét,az természetimádó – de a vadász az, akimindenüvé elvezet, ahol a hangulatmegterem.” (Bársony István)

ZZaallaa mmeeggyyeeii vvaaddáásszzbbááll 22001111

Pálinkás Róbert és Varga Gellért az ünnepélyes megnyitón.

Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége projektje

Digitális írástudás és nyelvi ismeretek

A projekt tartalma és céljai:Vadászszövetségünk fel-

adata a tagjainkkal való kapcso-lattartás, ügyintézés és érdekkép-viselet. Ez ma már elképzelhetet-len digitális írástudás, alapfokúinformatikai ismeretek nélkül.

A Szövetség szerteágazó terü-leti, ágazati, személyi rendszerecsak elektronikus kapcsolattartásés ügyintézés mellett mûködhethatékonyan. A vadászat, a vad-gazdálkodás a nyelvi ismeretekbõvítését is megkívánja.

A pályázat keretében 48 fõinformatikai és 4 fõ idegennyelvi(angol) képzésére nyílt lehetõ-ség. A képzéseket Zalaegersze-gen, Nagykanizsán és Zala-szentgróton szerveztük és a be-iskolázottak túlnyomórészt mun-

kaidõben gyarapíthatták tudásu-kat.

A Zala Megyei Vadásztársa-ságok, Vadgazdálkodók és Vadá-szok Szövetsége tagszervezetei-bõl a vadászatra jogosultak tiszt-ségviselõi, alkalmazottai és tagjaijelentkezhettek a következõ in-gyenes képzésekre:

ECDL felkészítõ tanfolyamalapfokú informatikai tanfo-lyam – digitális írástudáse-ügyintézés (ügyfélkapu)angol alapfokú nyelvtanfo-lyam

Valamennyi tanfolyam befeje-zõdött és a résztvevõk megsze-rezték a szükséges tanúsítvá-nyokat.

Czoborné Bárány Erikaprojektmenedzser

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Zala Megyei Va-dásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövet-sége az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi

Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló pályázatánnyert képzések befejezõdtek.

A pályázat azonosító száma: TÁMOP-2.5.1.C-1-10/1-2010-0005

„ÉRDEKVÉDELEM HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSAKÉPZÉSSEL” címû projekt

A megvalósítás idõtartama: 2010. július 01. – 2011. június 30.

Az elnyert pályázati támogatás: 19.212.667 Ft

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai SzociálisAlapból, valamint a Magyar Köztársaság költségvetésébõl kerül finan-szírozásra.

Sokirányú tevékenységéneksúlypontját a környezeti gon-dolkodás, a környezeti tudatos-ság alakítására helyezi. Tudo-mányos ismeretterjesztés elõ-adásokkal, újságcikkekkel, fil-mekkel.

A legfontosabb feladatánakazonban a gyerekek környezet-tudatosságának fejlesztését te-kinti. Mintegy tíz éve szervez azEgyesület a Régió általános is-koláiban Zöld Klubokat. A gye-rekek ebben a formában is ta-nulják és alakítják szûkebb kör-nyezetüket, melynek köteles-ségtudó szolgálóivá válnak.

Az iskolákban a Zöld Klubokaktív életet élnek. Évente két-szer, a Víz Világnapján és a FöldNapján az Egyesület regionáliseseményt szervez a gyerekek-nek. Tanulással és tudással ün-nepelünk. A gyerekek több hóna-pos tanulással készülnek fel kör-nyezetvédelmi témákból a háziszellemi vetélkedõkre. Alsó-páhok, Keszthely: Csány–Szend-rei, Sármellék, Gelse, Galambokés Hahót iskoláinak nyertes csa-patai idén április 22-én vetélked-tek Keszthelyen a Festetics-kastélyban a „Vadászat, mintaktív környezetvédelem” témá-

ból. A Zala Megyei Vadászkama-ra és a Zala Megyei Vadászszö-vetség támogatta idén progra-munkat. A vadász szakemberekrészt vettek a házi versenyek ésa döntõ tesztkérdéseinekösszeállításában, és személye-sen is a gyerekekkel folytatottbeszélgetéseken. A cél az volt,hogy a vadászat és a vadgaz-dálkodást megismertessük agyerekekkel. Ezzel is hozzájá-rulva a vadászattal kapcsolatostéves nézetek eloszlatásában, avadászokkal, mint környezetvé-dõkkel való aktív kapcsolatmegteremtésében.

A szellemi vetélkedõt büféés színvonalas mûsor követte akastély tükörtemében. Gyere-keink énekeltek, táncoltak, mu-zsikáltak – ugyanis azt valljuk,hogy környezetet védeni csakvidáman, mosolyogva érdemes.A gyõztes csapatok értékes dí-jakat kaptak, melyek átadásá-ban dr. Nádor László és Pálin-kás Róbert elnök úrak is résztvettek.

Az eseményrõl a Duna TVTalpalatnyi Zöld c. mûsora szá-molt be 2011. május 22-én.

Dr. Fejér László elnökSzabad Zöldek Egyesülete

A Föld napja a Festetics-kastélyban

Vadászat, minttermészetvédelem

ASzabad Zöldek Egyesülete több évtizede vesz részt civileszközeivel Magyarország természeti értékeinek védel-mében. Az elmúlt 13 évben zalakarosi székhellyel, elsõ-

sorban a Kis-Balaton, Keszthelyi öböl régiójában gondoz élõhelye-ket, etet madarakat, számol fel illegális szemétlerakókat.

112011/1.Bürü

Egyedülálló, mondhatniúttörõ kiadványt jelen-tetett meg a Nagylen-

gyeli Olajbányász Vadásztársa-ság. A Szarvasbikák fõcímet vi-selõ képeskönyvre az egész or-szág vadásztársadalma felfi-gyelt, ugyanis vadásztársaságkiadásában még soha nem lá-tott napvilágot ilyen kötet ha-zánkban. A jól szerkesztett,igényes megjelenésû harminc-két oldalas kiadvány hatvanhatfotót tartalmaz, melyek a va-dásztársaság területén elejtettszarvasbikákat mutatják be.

– Közel hatszáz fényképbõlválogatta ki vadásztársaságunkvezetõsége azokat a fotókat,melyek kiadványunk gerincét ké-pezik. A vadászkollégák és jó-magam készítették ezeket a fo-tókat 1981 és 2010 között. Min-den kép alatt ismertetõ olvas-

ható, amely tartalmazza az elej-tés évét, a trófea súlyát valamintesetleges érmes helyezést. Alegrégebbi fotó 1981-bõl szár-mazik. Többségük az elejtettszarvasbikákat ábrázolja, de né-hány fotó a vadászt is megörökíti– mondta el érdeklõdésünkre dr.Berta Csongor. A fogorvos 1990-tõl tagja a Nagylengyeli Olajbá-nyász Vadásztársaságnak, ahol

vadászmesterként tevékenyke-dik jelenleg. Gyermekeirõl készí-tett hasonló képes kiadványt anagyszülõknek, amikor az az öt-

lete támadt, hogy az elejtettszarvasbikák fotóiból egy kötetetlehetne összeállítani. Az elkép-zelés – miután általa elkészítve

próbakötetben is napvilágot lá-tott – kedvezõ fogadtatásra találta vadásztársaságnál. Száz pél-dányszámban jelent meg a pá-ratlan fotókötet, melynek kiadá-sa költségét saját bevételeibõlfedezte a vadásztársaság.

A kötet – melyrõl Berta Cson-gor úgy beszél, hogy a lelke isbenne van – nemcsak Zalában,hanem az egész országban fel-hívta magára a figyelmet.

– Emlékeink megõrzése szán-déka mellett marketingcéllal ké-szítettük el a kötetet. Sikeréneknagyon örülünk, ezért már most afolytatáson gondolkodunk. Mivelnagy a keletje, egy második bõ-vebb kiadást tervezünk. A késõb-biekben szeretnénk megjelentetniegy olyan képes kiadványt is,mely a megye egész területén el-ejtett nagy szarvasbikákat mutat-ná be. Büszkék vagyunk arra is,hogy Szarvasbikák fotókötetünk-rõl a nagy múltú országos va-dászlap, a Nimród is tudósított jú-niusi számában – mondta dr. Ber-ta Csongor.

LV

ABakonyerdõ Zrt. Keszt-helyi Erdészetéhez tar-tozó vadászterületen az

úgynevezett Hubertuszi részenHorváth Tibor sportvadász a ka-pitális agyarú vadkant ejtett el.

Június 19-én Nagy Zoltán el-nök kísérte a vadászt az esti le-sen, amikor az erdõs területenmég a szürkület elõtt megpillan-tották a kant. A jó lövés után adisznó helyben maradt. A vadászés kísérõje is meglepõdött, ami-kor a vadkan agyarait meglátták.

A fenti részen úgynevezett te-rülethez kötött bérvadászati szer-zõdést folytat a BalatonfelvidékiVadásztársaság, melynek elnöke,Nagy Zoltán már többször látta a„nagy kant” több alkalommal is

próbálta meglövetni, azonban ezidáig nem sikerült. Azt õ sem gon-dolta, hogy ekkora, igazán kapitá-lis példány lesz. A kan a trófea bí-rálaton az alábbi minõsítést kap-ta: agyarhosszbal: 26,2 cm, jobb:26,9 cm. Pontszám: 124,75

Az elejtett kan a terület jóadottságait, és nem utolsó sor-ban a szakszerû vadgazdálko-dást dicséri .

Gratulálunk hozzá!Szakács István

erdészetigazgató

Szarvasbikák (fotókon)

Kapitális agyarúvadkant ejtettek el

Úttörõ kiadvány a Nagylengyeli OlajbányászVadásztársaság gondozásában