Zalatáj 2011/3

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam714. szám

2011. március 17.

megyei közéleti havilap

Rajz

:F

ark

as

László

Jézus a Lélek ösztönzésérea pusztába vonult negyvennapra. Ezekben a napokbannem evett semmit, végül ismegéhezett. Ekkor a Sátán meg-szólította:

– Ha isten fia vagy, monddennek a kõnek, hogy váljonkenyérré!

De Jézus ezt felelte:– Nem csak kenyérrel él az

ember.(Lukács 4,1-13)

A keresztény világ Jézusnaka negyven napos pusztába vo-nulásától, ottani, a világtól valóelzárkózásban töltött önmeg-tartóztatásától eredezteti anagyböjtöt, amely a liturgiaszerint hamvazószerdától hús-vétig tart.

Jézus azért ment a pusz-tába, hogy felkészüljön a meg-váltásra. Meditációval, lelki el-mélyüléssel készült a nagy fel-adatra, ami várt rá az Atya ren-delése szerint.

– Nem csak kenyérrel él azember – mondta a pusztábanõt megkísértõ Sátánnak.

S valóban. A keresztény em-bernek lelkébe kell fogadniaezt az örök érvényû isteni igaz-ságot most, a böjt kezdetén.

Húshagyó keddel véget érta farsang evilági tobzódása. A

Böjtidõtest kívánságainak korlátok kö-zé szorítása, a lelki feltöltõdésnegyven napja kezdõdött ham-vazószerdával. Nagyböjt idõ-szaka arra szolgál, hogy meg-erõsödjünk lélekben, tudjukvisszaverni a Sátán minden-napos kísértéseit, hogy meg-tisztulva, megújulva álljunk ké-szen a megváltásra.

f.l.

Ez a globális olajmaffia lassan lehetetlenné teszi életünket.Nincs kiút ebbõl a zsákutcából?

Nézzük csak, hogy mit is tehetnénk! Elõször vegyükszemügyre a tényeket!

Az élelmiszer és más termékek árának jelentõs összetevõjea magas szállítási költség. Az a helyzet, hogy sok alapvetõélelmiszer (tej, tojás, cukor, gabonafélék, hús stb.) több száz(ezer) kilométerrõl kerül Zala megyébe. Abba a megyébe,amely évtizedekkel ezelõtt Magyarország egyik regionáliséléskamrája volt.

Bizonytalan eredetû, értéktelen külföldi „élelmiszerekkel”árasztanak el bennünket. Ráadásul csillagászati szállításiköltséggel terhelve.

Változtatni kellene! Termeljünk helyben jó minõségû élel-miszereket! S hogy eladási gondjaik se legyenek, szerkesz-tõségünk segít az értékesítésben. Rendkívüli hirdetési ked-vezménnyel segítjük a zalai õstermelõket.

Segítsük egymást! Segítsünk magunkon! Hívja szerkesz-tõségünket, s mi segítünk az értékesítésben!

Elérhetõségeink: telefon 92/596-936, fax: 92/596-937,e-mail: [email protected]

Zalaiak a zalaiakért!

Élhetetlen...

– Most már nem csodálom, hogy semmire sem vitted azüzleti életben. Nem vagy rajta a szigorúan titkos tiszteklistáján!...

Elég volt!Zalaiak a zalaiakért

„Mindabból, amit el-mondtam, világosan látszik,hogy a böjt fontos aszke-tikus gyakorlat, lelki fegy-ver, amely segít, hogy neragaszkodjunk helytelenülönmagunkhoz. Önként le-mondani ételrõl és másanyagi javak élvezetérõl, se-gíti Krisztus tanítványát,hogy uralkodjon az eredetibûntõl meggyengült termé-szetébõl fakadó vágyain,amelyek negatív hatásai át-járják az ember egész sze-mélyiségét.”

(Részlet XVI. Benedekpápa nagyböjti üzenetébõl)

ZALAEGERSZEG

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

’’SZORT 99’’SZOLGÁLTATÓ ZRT.

8901 Zalaegerszeg,Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191

• Méret utáni polgári és ortopédcipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt

• Munkaruha készítése nagy választékban.Extra méret esetén egyedi gyártást isvégzünk.

Tel.: 92/312-543

Tel.: 92/311-111/20

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 41711

2 2011. március 17.ZALATÁJ

Csúnya, esõs, zegernyésreggelre ébredt 1848. március15-én városa.

zubbonyát összehúzvaigyekezett a ,amely radikális fiatal értelmi-ségiek kedvelt találkahelye voltabban az idõben.

Elõzõ nap késõ estébe nyú-ló tanácskozást tartottak bará-taival a kávézóban, elhatároz-ták, hogy másnapra tüntetéstszerveznek a városban. A ké-sõbb márciusi ifjak néven tisz-telt fiatalurak,

és még sokan, a kávéházbanvoltak, amikor a már ünnepeltköltõ, Petõfi megérkezett tár-saságukba.

A Pilvax levegõje valóság-gal izzott attól a türelmetlentettvágytól, ami a fiatalokat jel-lemezte azon a korai órán. Lá-zasan fogalmazták a történe-lembe „12 pont” néven beke-rült kiáltványukat, amelybenlegfontosabb követeléseiketszedték csokorba. A lelkesült-ség hõfoka tovább emelkedett,amikor Petõfi elszavalta két

Pest Petõfi Sán-

dor

Pilvax kávéházba

Irinyi, Jókai,

Vasvári, Bulyovszky, Egressy

A szabadság hajnalhasadása„Mit kiván a magyar nemzet.”

nappal korábban írt versét, a.

– Gyerünk a nyomdához! –rendelkezett egyikük.

Elindultak a közelben lévõ,és urak

által mûködtetett könyvnyom-dához. Útközben végigjártákaz egyetemeket, ahol Jókai fel-

Nemzeti Dalt

Landerer Heckenast

olvasta a 12 pontot,Petõfi elszavalta a

kez-detû versét. Az egye-temi ifjak, az orvosikar hallgatói, poli-technikusok, bölcsé-szek, teológusok nagyszámban csatlakoz-tak Petõfiékhez. Ahozzájuk csapódó ut-canéppel együtt mártöbb ezresre dagadt atömeg, mire a nyom-dához értek.

Landererék ódz-kodtak a kiáltvány ki-nyomtatásától, ugyan-is azon nem szere-pelt a jóváhagyó cen-zori pecsét. A forron-gó lelkületû ifjak lá-zasan tiltakoztak azellen, hogy követelé-

Talpra Magyar!

seik kinyomatása végett cen-zorhoz forduljanak. Végül Lan-derer – látva a kinti hatalmastömeget – odasúgta Irinyi Jó-zsefnek: – Uraim, foglaljanakle egy nyomdagépet!

Ezzel a botrányba fordulnikészülõ helyzet megoldódott.Irinyi rátette kezét a „nemzetnevében” a modern, amerikairendszerû Columbia nevû ma-sinára. A munka elkezdõdött.A gép ontotta a 12 pont és aNemzeti Dal kinyomtatott pél-dányait.

A lapokat szétosztották akinti sokaság között. Az embe-rek hitetlenkedve olvasták a cen-

zori engedély nélkül kinyom-tatott, a nyomdafestéktõl szin-te még nedves oldalakról, hogy

A hideg esõ vigasztalanulömlött az ólomszürke égbõl. Atér embersereglete összecsu-kott ernyõkkel hallgatta Jókait,Petõfit. A márciusi ifjak szívéthevítõ forradalmi tûz átáradt acsatakosra ázott tömegre is.Amikor Petõfi a refrénhez érta második versszakban, a soka-ságból egy torokként zengett:

„Mit kiván a magyar nemzet.”

„A magyarok Istenére eskü-

szünk, esküszünk, hogy rabok

tovább nem leszünk!”

f.l.A 12 pont eredeti példányáról készült kópia.

A Pilvax kávéház

Petõfi Sándor (Orlay Petrics Somafestménye).

32011. március 17. ZALATÁJ

Napok hordaléka…

Rajz

:F

ark

as

László

Tudatalatti?

Holt a halt

Fegyver-fegyverraktár

Sajátos ültetési rend

A Hír TV egyik híradójábana riporter, bizonyos Herr Or-solya így szólt: „A kommu-nizmus emléknapján”.

A kommunizmus áldozatai-nak emléknapjáról volt szó.Nem mindegy.

Reméljük, csak véletlen el-szólás történt.

Hamvába halt – mondja aközszolgálati televízió aktiváltriporternõje, Krizsó Szilvia.

Szerintem hamvába holt…Nem nagy a különbség, csu-pán egyetlen betû, de egysztárriporternek, aki újra ott aképernyõn, erre a finomságrafigyelnie kellene. Egyébkéntmiért van ott? Sok nyomós érvnem szól mellette…

Fegyverarzenált lepleztekle – tudósított újság, rádió, tvminap. Egységesek voltak azostobaságban.

Az arzenal arab kifejezés:fegyverraktárt jelent. Így de-rék rendõreink egy fegyver-fegyverraktáron ütöttek rajta.Biztos, ami biztos.

Privát szolgálati közle-mény: az Arsenal (így, s-sel) akedvenc focicsapatom. Hat-éves korom óta.

Nem tudom ki az ötlet-gazdája (mert Magyarországonminden baromságnak ötletgaz-dája van) annak az idétlenség-nek, hogy néhány lepusztult

budapesti focipálya kamerák-kal szemközti részén egyetlennézõ sincs. A szögletzászló kör-nyékén ugrál egy-két száz szur-koló, s ennyi.

A legértékesebb lelátói ré-szek üresek. Kísértetsta-dionok…

A Birmingham - Arsenalangol ligakupa döntõ (89.000nézõ) után a Vasas-Videotonmérkõzést adta a magyarsportcsatorna. Lepusztult „sta-dion”, a tv-kamerákkal szem-közti lelátó teljesen üres. Egyhéttel késõbb Liverpool -Manchester United összecsa-pás: zsúfolt nézõtér. Utána –ugyancsak a magyar sport-csatornán – a Kispest - Ferenc-város „rangadó”. A kamerávalszemközti lelátó ugyancsaküres, mintha atomtámadás ér-te volna.

Sajátos ültetési rend ez Ma-gyarországon.

Közéleti díjat kapott Mes-terházy Attilától Heller Ágnesegy mondvacsinált kommunis-ta ünnep apropóján.

Furcsa emberek ezek afilozófusok. Heller a materia-listák közé tartozik, mégsemhisz a szemének, s a fülének:Brüsszelben ugyanis olyankinyilatkoztatása volt, hogy2006. október 23-án semmisem történt Budapesten. Sen-kit sem vertek meg, senkineksem lõtték ki a szemét.

Heller Ágnes a keménymaterialista, marxista ideoló-gus itt lesz spirituális „nem-látnok”.

Ez a történet egy zsírosanfizetõ pályázati dolgozatot ismegérdemelne. Ahogy az

Filozófusok

MSZP-hez közeli filozófusok-nak járt az elõzõ években.

Terjed a hülyeség, mint aparlagfû. Hiábavaló ellene azelkeseredett küzdelem.

A „hosszú hétvége” idiótakifejezés megfertõzte a köz-szolgálati rádiók és televíziókmunkatársait is. Szünet nélkülszajkózták a programajánlók,közlekedési tudnivalók, idõjá-rásjelentések kapcsán a „hosz-szú hétvégét”, noha ilyesminem is létezik.

Normális hétvége volt; pén-tekkel, szombattal és vasárnap-pal, aztán kezdõdött a hét –úgy, mint szokott, hétfõvel.Igaz, a másnapi ünnep miattebbõl munkaszüneti napotkreáltak, de ettõl még nem letthosszabb az elõzõ hét. Márciustizenötödikét – ami most kedd-re esett – pedig végképp nemsorolnám az elõzõ hét végének…

Ebben a virtuális világbanmár az alapvetõ dolgokat semnevezik nevükön. Kitalálnakvalami baromságot, amineksemmi köze a valósághoz.

Nem volt itt semmiféle„hosszú hétvége”. Legfeljebbnégynapos munkaszünet a va-

„Hosszú hétvége”

sárnapi plázázásokhoz szokottagymosott embereknek.

Nekünk azonban most is ahét megszentelt napjával, avasárnappal zárult a hét. Egyiklegszebb ünnepünk, márciustizenötödike pedig a hét má-sodik napjára, keddre esett.Nem a „hosszú hétvégére”.

„Az újpesti Messi gyõzel-met ígér a Vasas ellen” – írja a„sport 365” online sportújság.

Régen nevettem már ilyenjól egy sporthíren, s ez nemLázár Bencének köszönhetõ.Az „Újpest FC fiatal titánja” (avisszafogott méltatás a cikkírójától származik – a szerk.)négy meccsen öt gólt lõtt, sezzel máris a mennybe ment.

Órákig lehetne sorolni azo-kat a magyar labdarúgókat,akik a gyengécske hazai baj-nokságban négy meccsen ötgólt lõttek, de egyikbõl semlett Messi, de még „csak” Nyi-lasi Tibor sem.

Szóval… nem ártana a mér-téktartás. Persze más a helyzet,ha azt akarja valaki, hogy rö-högjünk rajta. Természetesenaz „újságírón”!

A „magyar Messi”

E.E.

Aggály

– Képzeld, lányt akar feleségül venni a gyerek. Nem túlmaradi dolog ez már manapság?...

Élénkülõ turizmus

– A múlt héten Ukrajnában voltunk tankolni, most megSzlovákiába megyünk cukorért.

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

Rajz

:F

ark

as

László


Érdeklõdni: 92/393-577,06/30/478-6485

Törzsállományból,húsfajta 25-30 kg-os süldõk

Ár: 550 Ft/kg,beszámítok!

folyamatosan kaphatók.

takarmánygabonát

Süldõkelõjegyezhetõk

Rákattanok kezdõlapomra.Az Aktuális gyûjtõcím alatt

elsõként olvasom: Bécit hívtapárbajra a Plasztik cica. Utánakövetkezik csak, hogy: Megvál-toztatná az ország nevét aFidesz.

Újságíró iskolákban tanít-ják a sorrendiség fontosságát.A média-regula szerint elõrekell hozni, kiemelten kell meg-jeleníteni a közönség számáralegfontosabbnak ítélt híreket.

Nézzük csak.Nem vagyok igazán járatos

a ValóVilág címû produkciónapi történéseit illetõen. Aztazért tudom, hogy a Plasztikcica, Szandika egy botox általbukszaszájúvá undorított szõ-keség. Hogy a villában még je-lenidõben sínylõdõ pasik kö-zül melyik a Béci, arról márfogalmam sincs. Tökmindegy.Párbajozzanak, ha a ValóVilág-ban ez a módi.

Ami a lényeg.A kormánypártok, élve a

történelmi helyzettel (kéthar-mad), alkotmányozásra készül-nek. A Fidesz-KDNP kormány-szövetség azon munkálkodik,hogy a rendszerváltás lázábanelfogadott ideiglenes alkot-mány helyett új alaptörvénytfogalmazzanak.

A megalkotni szándékolt újalkotmány tervezete tartalmaz-za azt a tételt is, hogy orszá-gunk neve Magyar Köztársasághelyett Magyarország legyen.Ennek szükségességét, egyálta-lán a szándékát is az ellenékiszocialisták, liberálisok erõsenvitatják. Ne hökkenjünk megettõl mérték felett, hisz ezer-szer megtapasztalhattuk már,hogy közelebb áll szívükhöza köztársaság, mint Magyar-ország.

Amiért egyáltalán szóbahoztam az ügyet.

Magyar ország?Az alkotmány mégse sem-

mi egy nemzet közjogi életé-ben. Az alkotmány az az alap-törvény, amelybõl minden le-endõ jogszabályt le lehet, le kellvezetni. Az alkotmány irány-mutató. Eligazít a jog szövevé-nyeiben. Az alkotmány kötelezés véd. Az alkotmány sért-hetetlen…

A Plasztik cica párbajrahívja Bécit.

Elsõ soros cím. Másodikhelyen csak az alkotmányozás.

Gondoljuk meg, emberek.Deklarálhatja az Országgyû-

lés, hogy országunk hivatalosneve a jövõben Magyarországlesz. Amíg Szandika és Béciösszecsapására irányul, arrairányítják elsõ helyen az országfigyelmét, Magyarország alighalesz az új alkotmány szelle-misége szerinti magyar ország.

F.L.

Különös, új, látásromlássaljáró kór pusztítjafilozófust, ami a jövendõ nem-zedékek tudatába a cím szerintfog beépülni.

Ejtsünk szót röviden a tü-netekrõl. A kór által megtáma-dott paciens a mindenki szá-mára nyilvánvaló jelenségeketvizuálisan nem észleli, vagy hamégis, akkor a „témafelelõs”érzékszerv, a szem egészenmás üzeneteket közvetít azagyhoz, mint ami valójában azészlelés tárgya.

Heller Ágnes a jelek szerintebben a súlyos állapotbanleend. A „diagnózis” igazolásá-ra szolgál a filozófus legutóbbibrüsszeli szereplése. Heller azeurópai zöldek meghívásáraelõadást tartott az

. A matróna korbanlévõ filozófusasszony korábbimegnyilatkozásaiból már meg-ismerhettük, hogy

nem a szíve csücske, s amblokk lesújtó véleménnyel vana regnáló kormány politikájá-ról. Errõl ne is essék itt szó.

Heller az ominózus brüsz-szeli fellépése alkalmával vitá-ba keveredett

jobbikos EP-képviselõvel.Morvai vita közben azt kér-

dezte Hellertõl és a jelen lévõ

Heller Ágnes

Európa Par-lamentben

Orbán Vik-tor

Morvai Kriszti-na

többi képviselõtõl, hogy holvoltak akkor, amikor „a kor-mányellenes tüntetõket börtön-be vetették, kínozták õket, el-vesztették a látásukat, amikor akommunista-szocialista-liberáliskormány közéjük lõtt”, utalva a2006-os rendõri túlkapásokra.

Morvai felvetésére HellerÁgnes magából kikelve repli-kázott. „No one was shot, noone was tortured” – vágta odaszikrázó szemekkel az angolszavakat, melyek jelentése sze-rint senkit sem lõttek meg,senkit sem kínoztak a 2006szeptember-októberi esemé-nyek idején.

Idézzünk itt akkori jelen-tésekbõl.

„Az Országos Mentõszolgá-lat 128, az ÁNTSZ 150 civil se-besültrõl adott tájékoztatást. Azáldozatok beszámolói arra en-gednek következtetni, hogy azÁNTSZ-statisztikában megjelen-teknél jóval több könnyû sérü-lés történt Az utcai támadásokkövetkeztében 134 esetben kö-vetkezett be súlyos sérülés: 14szemkilövés, 39 fejlövés, 39nyak-, nyakivéna-lövés, 16 eset-ben gerincsérülést okozó lövés”.

A 2006-os õszi események-rõl szinte élõben közvetített atelevízió. Ország-világ láttaazokat a kíméletlen attakokat,amikor az azonosító nélkülirendõrök rárontottak a békéstüntetõkre, ütöttek-rúgtak bol-dog-boldogtalant. Láthattuk avérzõ fejjel utcakõre rogyóembereket, akiket védekezésreképtelen állapotukban sem kí-méltek a zsarucsizmák.

Csak Heller Ágnes nem lá-tott semmit. „No one was shot,no one was tortured.”

Ágnes asszony állapota márvisszafordíthatatlan. Nem fogkigyógyulni vakságából.

f.l.

Heller-vakság

A kereskedelmi rádió riportere így szól ahallgatókhoz:

– Aki rosszul érzi magát az utóbbi napokidõjárása miatt, annak figyelmébe ajánljuk,hogy az erdélyi Bodzafordulón (300 lelkes fa-lucska Kovászna megyében – a szerk.), mármásodik hete folyamatosan mínusz 20 fokalatti a hõmérséklet. Stábunk felhívta a polgár-mestert, és érdeklõdött a megváltozott élet-körülményekrõl, mivel ma hajnalban rekord-hideget (-28,6 C) mért a Román Meteoroló-giai Intézet kihelyezett mûszere.

Polgármester: – Fogas az idõ az igaz, de ittilyen a tél. Áram van, víz van, a hivatalnak vanannyi fája, hogy a szükségeseknek oda-adhassuk.

Riporter: – És milyen rendkívüli intézkedé-seket terveznek a nagy hidegre való tekintettel?

Polgármester: – ??? (azaz: nagy csend).Riporter: – Ööö... arra gondolok tehát, hogy

mik azok a döntések, amelyek eltérnek a nor-mális életviteltõl?

Polgármester (kis csönd után): – Éccakárabégyühet a kutya.

0

„Éccakára bégyühet a kutya”

Különös kór támadta meg…

Idei érésû

keresünk napi piaci áron

történõ felvásárlással.

Elõzetes ajánlatokat

hétköznapokon várunk a

-os

telefonon 8-15 óráig,

a -es faxon,

a

e-mailon.

92/596-936

92/596-937

[email protected]

tüskéskörtét

Tüskéskörtétvásárolunk!


– Na hallod, apjok, már csak az hiányzik, hogy a postásnegyvenhatos cipõjének talpkopása is rákerüljön aszámlánkra!...

Rajz: Farkas László

A zsemle áraMa már semmi szükség nincsen se villanyórára, se gázórára!Hogy miért? Mert ezek a mérõórák eredetileg azt a célt szol-

gálták, hogy a és a s egymás között kor-rekten elszámoljon és a fogyasztó annyi díjat fizessen, amennyivillanyt, vagy gázt a mérõóra szerint elhasznált. Ennek azonbanma már semmi jelentõsége nincsen, mert bármit mutat a mérõ-óra, a szolgáltató olyan összegû számlát állít ki, amilyent akar!

Hogy miért? Mert nincsen ember, aki ellenõrizni tudná, hogya számlán szereplõ összeg megfelel-e a tényleges fogyasztásnak.

Miért? Mert a számlán szereplõ fizetendõ díj és a mérõóraáltal mutatott elhasznált mennyiség, és annak egy egységnyi díjaköszönõ viszonyban sincs egymással.

Egy normálisan mûködõ államban, tisztességes gazdaságirendszerben egyértelmûen meg van határozva, hogy egy kilo-watt áram, vagy egy m gáz mennyibe kerül; a mérõóra által mu-tatott mennyiséget be lehet szorozni az egységárral, és márismegvan az eredmény, hogy mennyit kell fizetni!

Nálunk nem így van, mert ez nem normális gazdaság, ország,és nem mûködött tisztességes államrendszer! Legalábbis eddig.

Nézzünk egy villanyszámlát, hogy igazunk van-e? Vizsgáljukmeg mibõl áll össze a számla végösszegét jelentõ, fizetendõ6.758 Ft díj:

24 h áramdíj tömb I. 110 kWh 20,38 Ft/kWh 2.242 Ft24 h áramdíj tömb II. 45 kWh 21,68 Ft/kWh 976 FtÖsszesen tehát: 3.218 Ft

Idáig rendben is lennénk, hiszen a fentiek szerint a 40 naposidõszakra 155 kWh fogyasztás után 20,38 és 21,68 Ft-os egység-áron (az már rejtély, hogy miért van a két különbözõ egységár,de ez még belefér ) 3.218 Ft áramdíj fizetendõ.

Azonban ezzel nincs vége, mert a számla folytatódik, úgymint:

Szénipari szerkezetátalakítási támogatás 31 FtKedvezményes árú villamos energiai támogatás 19 FtÖsszesen: 50 FtÁtviteli-rendszerirányítási díj 89 FtRendszerszintû szolgáltatás díj 66 FtElosztói forgalmi díj 1.341 FtElosztói veszteség díj 648 FtMenetrend kiegyensúlyozási díj 78 FtÖsszesen: 2.222 Ft

Még nincs vége, de egy villanyszámlában ez a „menetrend ki-egyensúlyozási díj” figyelemre méltó kreativitásra vall, ezért ér-demes egy kicsit megpihenni.

Továbbá:

Elosztói alapdíj 150 FtÖsszesen: 2 372 Ft

Na már most, ha az áramdíjhoz (3.218 Ft) hozzáadjuk ezt atöbbit (2.372 Ft), akkor 5.590 Ft jön ki, amihez még ÁFA jön +50 Ft AHK ( rejtély, hogy ez meg micsoda?) és máris megkapjuka villanyszámla 6.758 Ft-os végösszegét!

Ha valaki meg tudja mondani, hogy az áramdíjon túl meg-jelölt õrületek, összesen 2.372 Ft, miért kerülnek Lajos bácsi ésIlonka néni villanyszámlájában felszámításra, az akkor azt ismondja meg, hogy:

– ezek az ilyen-olyan díjak miért éppen annyi összegûek?– és miért nem alacsonyabbak?– vagy magasabbak?– továbbá, ki és mikor állapította meg pl.: a „menetrend

kiegyensúlyozási díj” 0,5000 HUF/kWh egységárát?– és végül: ennek mi a fene köze van az elfogyasztott

villanyáramhoz?Ha még egyszer megnézzük a számlát, akkor láthatjuk, hogy

a tényleges áramfogyasztás után mindössze 3.218 Ft-ot kellenefizetni, de ezt feltornázták a fogyasztók számára teljességgelellenõrizhetetlen plusz költségekkel 6 758 Ft-ra!

A gázszámlával hasonló a helyzet, de ott az átejtés talán mégbonyolultabb. Persze a számla itt sem az elfogyasztott gáz-mennyiség és az egységár szorzata, hanem korrekciós tényezõt,fûtõértéket (MJ/m ), elszámolt hõmennyiséget is számítanak ésa számla összege az egységár és az elszámolt hõmennyiség szor-zata, amiben a fûtõérték (MJ/m ) és az elszámolt hõmennyiség

fogyasztó zolgáltató

3

3

3

(MJ) adja a kétismeretlenes egyenletet, és õrzi meg a számlaösszegének titkát.

Miért van ez így?Hol van a fogyasztóvédelem?Mikor lesz már ennek vége?A villanyszámla analógiájára elképzeltem, hogyan is festene

egy zsemle számlája a szolgáltató büféjében:

Péksütemény 1 db 8,50 FtBúza vetési és aratási összetevõ 2,32 FtBúza érlelési nap-egyenérték 0,27 FtBúza kelési bizonytalansági faktor 1,88 FtBúza feldolgozási (háztáji) veszteség 0,66 FtBúza sikér-díj 1,30 FtKukorica bánatpénz 0,72 FtVízbázis fejlesztési hozzájárulás 0,20 FtPékség újrafestés, rovarirtás 0,52 FtGömbölyítési jutalék (mûvészeti felár!) 0,78 FtSzolárium (régebben színkezelési) pótdíj 1,70 FtSütõlapát korszerûsítési alap 0,88 FtAzonosítás 0,34 FtKifli szolidaritási együttható 2,40 FtPTU.KAH.ZZ 1,90 FtÖsszesen: 27,00 Ft

Bármilyen probléma, vagy vita keletkezik a szolgáltató és kö-zöttünk, elsõ és nyomatékos kijelentésük: Ha nem fizetsz, kikap-csoljuk a szolgáltatást, vagy leszereljük a mérõórát!

Tehát jogorvoslati lehetõségünk is csak a vitatott számlák ki-fizetése után lehetséges, ha továbbra is szeretnénk villany mel-lett olvasni, gázzal fõzni.

Jó lenne ténylegesen, ha ezen monopóliumoknak, szolgálta-tóknak megpiszkálnák a mûködését és megtiltanák, hogy a fo-gyasztókkal szemben azt a fenyegetési lehetõséget, hogy vitatotthelyzetekben: ha nem fizetsz, leszereljük, végre az állam erõfö-lénnyel és joggal való visszaélésnek minõsítené!

Nem csak azokról van szó, akik nem fizetik – a fentiek sze-rint, amúgy teljesen alaptalan, „felturbózott” módon kiállítottszámlájukat, – hanem azokról az esetekrõl beszélünk, amikor amultik, vagy a hatalmi pozícióból szolgáltató cégek téves, vagyrossz számlákat állítanak ki. Történjen ez az általa kezeltmérõeszköz hibájából, vagy számlázási hibából. Ezekben az ese-tekben nagyon gyorsan kicserélik a mérõket és másfél, két hó-nap múlva, amikor megjön a számla, csak akkor fedezhetõ fel a„túlszámlázás”. Már nem tehetünk semmit, mert a leszerelt mé-rõket ezek a szolgáltatók nagyon gyorsan szétszedik, vagy átsze-relik, így a fogyasztót meggátolják annak lehetõségétõl, hogybizonyítsa a mérõ hibáját!

Elgondolkodtató, hogy egy cégvezetés alapgondolata ésmondata a következõ: Ha nem fizetsz leszereljük, kikapcsoljuk!

Meddig engedjük zsarolni magunkat a multiktól, monopóliu-moktól? Mikor lesz az, hogy õk ténylegesen a fogyasztókat ki-szolgáló szolgáltatók lesznek, nem pedig kizsákmányolók!

Forgó Morgó


Kiváló minõségû

várunk

ajánlatot eladóktól

.

Érdeklõdni:

92/596-936,

hétköznap 8-15 óráig,

illetve a

[email protected]

e-mailon.

vadkörtére

idei felvásárlásra

Kiváló minõségû

várunk

ajánlatot eladóktól

.

Érdeklõdni:

92/596-936,

hétköznap 8-15 óráig,

illetve a

[email protected]

e-mailon.

vadkörtére

idei felvásárlásra

Vadkörte-felvásárlás

Sorozatunkban az eddig felderítetlen súlyos zalaibûncselekményekkel – fõleg gyilkosságokkal – foglalko-zik lapunk. Célunk elsõsorban az, hogy sok-sok esztendõmúltával – az akkori tragikus történések felelevenítésével– talán akad valaki, akinek végre megoldódik a nyelve,felfrissül az emlékezete…, s a többi már a nyomozók fel-adata és kötelessége.

Nem lehet, hogy egy emberi élet kioltása büntetlenülmaradjon. A gyilkosoknak bûnhõdniük kell!

„Ott feküdt a Sári kiterítve!”Felderítetlen bûntények Zalában

Lapunk 1991. október ki-lencediki száma foglalkozottelõször a mindmáig felderítet-len zalaszentgyörgyi gyilkos-sággal. Lássuk, mit írt akkorlapunk a brutális bûncselek-ményrõl!

„A faluvégi ház oldalánmég a régi tábla: Lenin út.

– A Kossuth utcát keresem!– szólítom meg az útszélengyalogló idõsebb hölgyet.

– Ez az – mondja készsé-gesen. Nem lepõdik meg cso-dálkozásomon, ami a felirat-nak szól.

– Az csak úgy ott maradt aház falán – mondja, nem tu-lajdonítva neki jelentõséget. –Ez a Kossuth utca. Kit keres?

– A 23-as számú házat, tud-ja, ahol…

– Ahol meggyilkolták a Sá-rit, igaz?

– Igen! Tulajdonképpen ezértvagyok itt. A rendõrségen mégnem tudtak felvilágosítást ad-ni… Pedig jó ideje ennek aszomorú esetnek…

– Már két hónapja – mond-ja Bertók Gézáné.

– Egyedül élt Szõkéné? Mitbeszélnek a faluban, mi lehe-tett az indíték?

– Egyedül. De hogy miértgyilkolták meg, azt senki semtudja itt Szentgyörgyön.

– Azt hallottam, hogy bort,pálinkát mért ki…

– Tudja fene… nem lehetettazt kimérésnek nevezni.

– Gondolom nyugdíjas voltmár, hol dolgozott elõtte?

– Itt helyben a gyógyszer-tárban takarított.

– Ki tudna többet mondaniaz esetrõl, talán a szomszédok?

– Igen, no meg a Jóska bá-csi – mutat Bertókné a közel-ben kaszáló öregemberre.

*– Most én mit mondjak

erre Vali? – kérdez vissza Tor-nyos József. – Én jártam oda.Én szoktam a kaszálóját leta-karítani. Meg aztán… én leltemmeg a szerencsétlent.

– Maga találta meg Szõ-kénét?

– Nem pontosan. Nekemvolt gyanús a csend, ezértbementem a szomszédba, aValihoz.

– Hány napja nem jelent-kezett?

– Hány napja? A Sári nemszokott napokra eltûnni, álla-tai voltak, azokat reggelenterendesen kiengedte, megetet-te. Megbeszéltük elõzõ este,hogy viszek a cocáinak füvet.Negyedfél tíz körül megyekkörbe, hát a Sárinak az utcaka-puja be van zárva. No, talánelment a boltba. Ránézek ateraszra, hát a bicikli meg ottvan. Akkor a szomszédban vanvalahol – gondoltam, na majdvisszafelé csak meglesz, kaszá-lok tovább. Hát ekkor tûnt fel,hogy a baromfik sincsenek azudvaron. Ó az istenségit, hátrendesen reggel hatkor márkiengedi õket. Itt valami bajvan! Letettem a szomszéd kert-je mellé a kerékpárt és a ka-szát, beszaladtam hozzájuk. Bé-la! – mondom a szomszéd-asszony vejének. Sárinál vala-mi differencia lehet. Nincskint a majorság, a kerékpár isott van a teraszon. Szalad azIrén, a szomszédasszony, an-nak volt kulcsa. Bemegyünk,nyitja az Irén az ajtót, csak rés-nyire sikerült. A Sári mondta amúlt este, hogy egy kicsit rosz-szul érzi magát. Talán agyvér-zés, vagy infarktus – gondol-tuk… Mikor aztán az Irén nyitjaaz ajtót látom, hogy itt nemilyen dolog van. Ott feküdt azajtó elõtt, a paplan rajta… Hát-borzongató látvány volt! Nemis jó felidézni. Nem volt mármit tenni, mint gyorsan telefo-nálni. Még engem is gyanúbakevertek, most is ott a ruhámmeg a késem a rendõrségen.Ma még nem találkoztam a

nyomozókkal, mert megmond-tam volna, hogy errõl a vonal-ról tegyenek le, induljanak elegy jobb szálon, engem negyanúsítsanak – panaszkodikaz öregember.

– Van jobb szál?– Tessék?– Azt mondják itt a faluban,

hogy Szõkéné italt mért…– Azt mondta nekem a Sári,

hogy ebben az évben nem aditalt, de valaki reggelente rend-szeresen járt hozzá. Én nemkérdeztem tõle, hogy kinek aditalt. Most jut eszembe: errõlnem is beszéltem a nyomo-zóknak.

– Pénze volt?– A rendõrök is kérdeztek

errõl, mert én rendszeres oda-járó voltam, még távolról roko-nok is voltunk. De nem tud-tam erre válaszolni. Nem illikfaluhelyen ilyesmit kérdezni amásiktól.

– Kicsi falu ez, mindenkitud a másikrõl, azt is hogy kimennyire módos…

– Nyugdíjból élt már sze-gény, hogy elõzõleg mennyipénzt gyûjtött, azt nem tudom.

– Rokonok vannak a faluban?– Kedves uram! – esetleg a

húga tud bõvebbet mondani.

Õ Bödében tanít vagy Teskán-don már? Nem tudom.

– Kulccsal nyitották ki azajtót?

– Igen, a szomszédasszonynyitotta ki.

– Ezek szerint ismerõs jártnála, hiszen beengedte…

– Uram! Én azt mondtam anyomozóknak, hogy ez a sze-mély nem messzire való. Háthajnali fél ötkor nem jön elsenki Budapestrõl, de még Za-laegerszegrõl sem meggyilkol-ni a Szabó Sárit.

– Fél ötkor történt agyilkosság?

– Fél öt lett volna öt percmúlva… Az átelleni szomszédhallotta a sikogatást, jajgatást.Csak azt gondolta, hogy aszomszédban van a szokásosrazzia. Mondom neki: hátKriszta, az Isten áldja meg,csak irányt kellett volna venni.Azt mondja, nem is gondolta,hogy ilyen szörnyûség törté-nik. Betette az ablakot.

– Mi van most a faluban?Beszélnek még a tragédiáról?

– Most eléggé nagy acsend, igaz nem járok sokfelé.Ennél többet nem tudok mon-dani. Mondták a nyomozók is,hogy segítsek. A múlt évben

„Ezt idegen nem tehette.”Fotó: archív


április 8.

Dr. Drábik János

április 29.

építészmérnök vetítettképeselõadása

Programszervezõ és mûvészeti vezetõ:Bánffy Miklós-díjas bölcsész

ÉLET ÉS ISKOLA

Hintalan János László

MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET

Ekler Károly

Rajnai Miklós

Halis István Városi Könyvtár(

******* Az elõadások ingyenesen látogathatók. *******MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERETETTEL VÁRUNK!

18.00 A padban ülõs iskolától a cselekvõ

tanár vetített-képes elõadása( elõadása betegsége miattmájus 27-én lesz. A hallgatóság megértésétkérem!)

18.00 Arányos, kiegyensúlyozott házak tervezése és

–:Nagykanizsa, Kálvin tér 4.)

gyermek-(P) élet felé: iránymutató teljesség-törvények

(P) építéseSzemélyhez, néphez és tájhoz illõ épületek

- szerves építés

[email protected] [email protected]ín

MEGHÍVÓSzeretettel hívjuk Önt, kedves

családját és ismerõseita szabadegyetem elõadásaira.

agyar ûveltség incsestáraabadegyetem

Szellemi Tanácsadó TestületeNagykanizsa

2010 2011/ .M M K

Sz

*** ***

még mért a Sári bort, én isvittem tõle pénzért, a szomszé-dok is. Pálinkát is, de az utóbbiidõben már nem foglalkozottkiméréssel.

– Nem tûnt el a faluból azeset után senki?

– Nem. Sajnos nem tud-tunk a nyomozóknak segíteni.Nem lett volna differencia, haaz állatokat reggelre nem hajt-ják le a tsz-bõl. A tettes szerin-tem nem mert a postaútra ki-szaladni. Mondják, hogy állt aház elõtt egy autó. A mon-domra én nem adok. Szóvalvisszatérve az állatokra: a mar-hákat lehajtották, a nyomozó-kutya nem tudott továbbmen-ni. Az állomásig lement, ottazonban megfordult. A 600marha bûze elnyomta a szagot.Kudarcot vallott a kutya.

*

– Hárman mentünk kinyit-ni az ajtót – mondja a szom-

szédból Vass Árpád. – Valamitörténhetett ezzel a szeren-csétlennel, mert a tyúkjai nin-csenek kieresztve. Volt ná-lunk lakáskulcs, mert telefontszereltek nála, odaadta, haakkor jönnének a szerelõk,amikor nincs otthon, eresszükbe õket. Megnéztük a disznó-kat, nem voltak megetetve.Mindez negyed tízkor lehetett.Az anyósom kinyitotta azajtót… és ott feküdt a Sárikiterítve.

– Mire utaltak a jelek?– Semmire nem gondol-

tunk. Ott feküdt az a hatalmasasszony, 102 kg volt… Elõszöraztán agyvérzésre gondoltunk,leesett az ágyról, idáig tudottkepesztetni… s ott meghalt azajtóban. A feleségem hívta azorvost, a rendõrséget, én el-mentem a testvéréhez Bödébe.Szóltam, hogy jöjjenek, mertmeghalt a Sári, akkor még nemtudtam, hogy gyilkosság volt.Amikor hazaértem, akkor jöttki a rendõrség, õk már beljebbmentek. Kiderült, hogy tizen-négy késszúrással ölték mega Sárit.

– Azt mesélik a faluban,hogy szeszt mért ki…

– Most már nem. A férjekét éve halt meg, vagy talán há-rom…? Karácsonykor. A szõlõmár nem úgy volt kezelve, ke-vesebb volt a termés. Tavaly rá-adásul elverte a jég…. 300 literbora lett, 150 ebbõl még meg-van a hegyen. Az utóbbi évbenbiztosan nem mért ki. Ha vala-ki odament hozzá, hogy Sáriadjál öt liter bort, azt leültette,megkínálta. Nagyon szíves asz-szony volt. Kimérni már nemmért ki.

– Azt mondja szívélyesasszony volt? Kikkel tartotta akapcsolatot?

– Mindenkivel. Közvetlenvolt, szerették a faluban. Nyersmodora volt, lerossebezett min-denkit, de másnap már nemvolt harag.

– Mi lehetett az indíték?– Nem tudjuk. Mert ha el-

vitték volna a pénzét…, de nem

vitték el. Ott volt a pénztárcájaa konyhában, benne hatszázvala-hány forint. A szobában volt egymásik buksza, nem tudom meny-nyi schilling lehetett benne.Készpénzt is találtak. Kutatás,forgatás nyomai nem látszottak.Nem vitt el a tettes semmit.

– Tizennégy késszúrás,csak úgy?

– Ez sok, ez kegyetlendolog…

– Nem járt hozzá férfi, úgy,mint barát?

– Azt mi nem láttuk. Nemtartott kapcsolatot.

*Közben megérkezik a szom-

szédasszony, Császár Béláné.– Falubeli vagy idegen le-

hetett a gyilkos?– Elképzelhetetlen, hogy

erre megy a gyilkos és éppen aSári házát szemeli ki. Ezt nemidegen tehette.

– Ha pénz nem tûnt el,akkor még azt is kizárhatjuk,hogy nyereségvágyból követ-ték el a gyilkosságot…

– Igen.– Milyen asszony volt az

áldozat?

– Milyen asszony volt? Se-gítõkész.

– El sem tudják képzelni,hogy mi lehetett az indíték?

– Senki nem tud semmit.Nagy a csönd. Holnap lesz há-rom hete, hogy itt járt a rend-õrség. Ezt nem idegen követ-hette el. Még azt is tudhatta,hogy a két szomszéd késõnkel. A gyilkosság szombatonhajnalban történt.

– Mikor történt ebben a fa-luban utoljára gyilkosság?

– Nagyon régen, talán öt-ven évvel ezelõtt.

– Ki ismerte legjobbanSzõkénét?

– Mindenki ismerte. Gyak-ran eljárt otthonról esténként.Ezen a faluvégen sok az öz-vegyasszony. Összejárnak. El-végezte a munkáját, aztán el-ment valamelyikhez beszélget-ni. Este a 10-es hírekre mindighazaért, mert korán kelt reggel.

– Ön nyitotta ki az ajtót?– Igen, nálam volt a kulcs,

rá is tettem a zárra, de a kilin-cset elõtte nem néztem meg.Az ijedség miatt nem emlék-szem arra, hogy elfordítottam-e a zárban a kulcsot. A rend-õrök is ezt firtatták, hogy em-lékezzek rá, mert nagyon fon-tos. Nem tudok rá emlékezni,mert nekünk Tornyos Józsefszólt, hogy nincsenek a tyúkokkiengedve, valami történhetetta Sárival. Eszembe se jutott,hogy Tornyos nem nyitottameg az ajtót, abban a hiszem-

ben voltam, hogy nem tudottbemenni, ezért szólt nekünk.Késõbb megkérdezte tõlem,hogy megnyitotta-e az ajtót.Azt mondta, hogy nem. Bedug-tam a kulcsot, egybõl nyitot-tam az ajtót és láttam, hogy ottfekszik az ajtónál a Sári.

*Az 1991. július 27-én meg-

gyilkolt Szõke Józsefné ügyé-vel kapcsolatban érdeklõd-tünk a megyei rendõrkapitány-ságon, ahol elmondták, hogy anyomozás továbbra is nagyerõvel folyik a tettes után.”

A megyei rendõr-fõkapi-tányságon közel 20 év eltelté-vel érdeklõdtünk a gyilkosság-gal kapcsolatban.

alezredes, szóvivõ elmond-ta, hogy „az 1991-ben Zala-szentgyörgyön történt ember-ölés miatt folytatott nyomozásta rendõrség korábban – mivelaz elkövetõt akkor nem sike-rült felderíteni – lezárta. Ezazonban nem jelenti azt, hogyaz üggyel már nem foglalkoz-nak. A Zala Megyei Rendõr-fõkapitányság a bûncselek-ménnyel kapcsolatban tovább-ra is végez munkát. A nyomo-zó hatóság az esetleges fejle-ményeket folyamatosan figye-lemmel kíséri és nyomon kö-veti, s amennyiben az elkövetõfelderítésére remény mutatko-zik, megteszi a szükséges in-tézkedéseket.”

(Folytatjuk)

Salamon Ró-bert

E.E.

„Nem vitt el a tettes semmit.”Fotó: archív


2002-ben elsõ – azótaegyetlen – sze-rezte az élvonalban a

.Tavaly – fennállása során

elõször – dön-tõt játszott az egerszegiegyüttes, s noha nem sikerültlegyõznie a bajnok ,így is dicséretes a szereplése.

Hogy ne maradjunk tró-fea nélkül, idézzük fel a baj-noki aranyéremhez vezetõutat a címûkötet segítségével. A rengetegfotót, statisztikai adatot, ri-portot tartalmazó könyv is-mét megvásárolható szerkesz-tõségünkben, vagy utánvéttelmegrendelhetõ. Ára: 2.500 Ft.

Érdeklõdni:Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.,

telefon: 92/596-936,30/378-4465,

fax: 92/596-937,e-mail: [email protected].

bajnoki címétZTE lab-

darúgócsapata

Magyar Kupa

Debrecent

Megkoronázva

Sikeridézõ

Elfeledett évforduló (2.)

Az 1920-as éveknél tartot-tunk az elõzõ számban. Az ala-kulás, a hõskor éveit idéztükfel. A fõszerep a labdarúgásévolt, de az atléták, az asztali-teniszezõk és a teniszezõk ismutogatták már oroszlánkör-meiket.

Ilyen körülmények közöttérkezett el az 1924-es eszten-dõ, amikor a labdarúgó-ZTE

Tavaly volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeret-nénk állítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mainap még egyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állí-tani még akkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akikma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek.

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

csapata benevezett a hivatalosbajnokságba. A részletek fel-elevenítéséhez hívjuk segítsé-gül , aki a klub50 éves jubileumára megjelen-tetett kiadványban így ír errõl:

„A Szombathelyrõl irányí-tott ún. Nyugati Labdarúgó Al-szövetség II. osztályában kezd-te pályafutását. Elsõ ellenfeleidegenben a Kámoni AC volt, saz eredmény 2:2 lett. Ez acsapat játszott: Varga (Nemes)- Gombás, Kertész Jenõ, Ker-tész Ödön, Zsömbölyi, Hor-váth (Polancz), Farkas István,Barta, Hoffmann, Kerkai, Szabó.

Igen jó volt a rajt, sorozat-ban születtek a gyõzelmek, ámmár akkor is közbeszólt asportdiplomácia és kiderült,

dr. Gondi Bélát

hogy az egyik játékos néhánymérkõzést érvénytelen igazo-lással játszott, s emiatt töröltekjó néhány pontot.

Ettõl kezdve indult meg arendszeres bajnokságokon va-ló részvétel. Közben napirend-re került a saját pálya kérdéseis. A húszas évek dereka tájánjutottak területhez az akkoriZTE-isták a mai Dózsa pályahelyén.

Nem volt könnyû dolguk: apálya hosszanti tengelyébenárok húzódott végig, ezt bekellett temetni, a talaj egyenet-len volt, simítani kellett. Deakadályt nem ismertek: a nagyfelbuzdulás közepette játéko-sok, szurkolók dolgoztak, afuvarosok ingyen hordták atöltõanyagot. Még szépítésre isgondoltak: a játékosok ültettékel azokat a fákat, amelyeknekcsemetéit Szücs kertész ingyenadta, s amelyek hatalmas fák-ká terebélyesedve nem régenmég jellegzetes képét adták amostani Dózsa, az akkori ZTEpályának. Az öltözõ kezdetbenkétfülkés egyszerû fabódévolt, ennek egyik részébenlakott a szertáros. Itt öltözött aZTE, a másikban a vendégcsa-pat. A mosdást néhány lavorvíz biztosította. A késõbbieksorán aztán, fõleg Rigler Mi-hály elnöksége alatt sokat fej-lõdött a pálya: téglaöltözõt,klubhelyiséget, tekepályát épí-tettek, aztán tenisz pályák ishelyet kaptak a ZTE sport-telepén, ezeket télen – megsokszor a labdarúgó pályát is –korcsolyapályaként hasznosí-tották. A klubháznak a pályáraesõ homlokzatára erkélyt ké-szítettek, még késõbb pediglelátó is épült.”

Ne feledkezzünk el a többisportágról sem! Legtöbbre azasztaliteniszezõk vitték, s aFenyvesi Ferenc, Fuchs István,

A ZTE színe az 1920-asalakuláskor fekete-fehér volt,ezt váltotta a zöld-fehér.

A mai kék-fehér szín-összeállítás a Zalaegersze-gi Építõkkel történt fúzió„öröksége”.

Címerszínek

Horváth Dezsõ, Mayer Andor,

Mike Zoltán Schmidt István

Dr. Rotschild János

Zalán

Böhm-malomnál

Junger

Károly, Lengyel Lajos

ésösszeállítású csapat Dunántúlbajnokságot nyert. Az akkori-ban divatos Tolnai Világlapjamég fényképüket is hozta, amiakkor nem kis dicsõséget je-lentett a kis város szerénysportegyesülete számára - szá-mol be eredményeikrõl a jubi-leumi kiadvány.

Asztalitenisz után úszás!szervezte

és irányította az úszókat, per-sze akkor még csak a , a

létesített vá-rosi strandon folyhattak azedzések egészen kezdetlegeskörülmények között.

szerez-tek sikereket az itthoni, kani-zsai, tapolcai, keszthelyi és kõ-szegi versenyeken.

Egykor a késõbbi Zalaegerszegi Dózsa pályája volt a ZTEotthona.


Tavaly ünnepelte 90 évesfennállását a

. A patinás klub egy-kori szakosztályainak kiválósá-gai szerepelnek abban a kötet-ben, amely ismét kapható szer-kesztõségünkben, vagy után-véttel megrendelhetõ.

A könyv ára: 1.000 Ft.

Zalaegerszegi Tor-

na Egylet


telefon:92/596-936, 30/378-4465,


ZTE-történetA kupagyõzelem után a

bajnoki aranyérmet is elhódí-totta 2010-ben a

. A maiegyüttes fiatalabb szurkolóicsak hallomásból ismerhetik akorábbi egerszegi bajnok éskupagyõztes csapatok siker-történeteit.

Itt az ideje, hogy felidéz-zük a dicsõséges múltat is.Újra kapható acímû kötet, ami feleleveníti akezdeti sikertörténetet.

A kötet megvásárolhatószerkesztõségünkben, vagyutánvéttel megrendelhetõ.Ára: 1.500 Ft.


telefon: 92/596-936,30/378-4465,


ZTE férfikosárlabda-csapata

Nagy csapat

Kosárvarázs

„Visszatérve a labdarúgásra–, mely akkor szinte egyértel-mû volt a sporttal – a húszasévek végén a „másod” osztály-ban már neve volt a ZTE-nek.Otthonában minden ellenfelé-nek rettegett ellenfele volt, sidegenben sem könnyen adtameg magát. Celldömölkön, Kõ-szegen, Körmenden, Sárváron,Sopronban, Szombathelyen,Pápán jól ismerték az eger-szegi „sárkány utcát”. (Így hív-ták nem hivatalosan a Jákumutcát, ahonnan a pálya bejára-

ta nyílt). Az 1928-29. évi baj-nokságban második, az 1929-30 évi bajnokságban harma-dik, az 1930-31 bajnokságbanismét második helyen végzetta csapat.

Egynémely ZTE labdarúgóhírneve akkor már túljutott amegye határain kívül is.

, a ZTE-ben nevelõ-dött kiváló játékossá, s innenkerült az akkor igen híres Hun-gáriához, a mai MTK elõdjé-hez, innen a Miskolci Bástyá-hoz, majd késõbb Franciaor-

Szu-

kics Ferenc

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam

megyei közéleti havilap

Fizessen elõ a Zalatájra!Olvassa az idén 22 éves lapot, amely minden

hónapban, a harmadik csütörtökönjelenik meg!

Kényes témák, amikkel csak a Zalatájfoglalkozik.

Fizesse elõ, így biztosan megkapja!Elõfizethetõ: szerkesztõségünkben

(akár telefonon, faxon, vagy e-mailon)!

Elõfizetési díjak:1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1.140 Ft, 1 évre 2.280 Ft.

A Zalatáj megvásárolhatóügyfélszolgálatunkon is

(Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. I. em. 25.)hétköznapokon 8-tól 14 óráig.

Elérhetõségeink:Zalatáj Kiadó,

8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 2-4. Pf.: 381.E-mailon: [email protected]

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937

szágba, ahol sokáig élcsapatok-ban játszott, majd megbecsültedzõként dolgozott és dolgo-zik ma is. issok csapat irigyelte, köztük

Martinka Jánost

ZTE-Hungária mérkõzés a megyeszékhelyen. Szemben azegerszegi csapat, háttal a harmadik Szukics Ferenc, aki aZTE-tõl került Budapestre.

Az úszók a malomnál kialakított „medencében” edzettek ésversenyeztek.

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Elérhetõségeink:Elérhetõségeink:

olyanok, mint az I. osztályúSzombathelyi MÁV, a mai Hala-dás elõdje, de õ hû maradtvárosához és a ZTE-hez – írja akorabeli kiadvány.

E. E.

(Folytatjuk)

”

2011. március 17.10 ZALATÁJ

Szebb magyar jövendõA kommunizmus áldozatainak emléknapjára

2002. február huszonötö-dike óta, az országgyûlési kép-viselõk többségének szavaza-tával, a mai nap minden évbena

. Azért esett aválasztás erre a napra, mert

, aelnökét, mentelmi joga ellené-re, Budapesten 1947. február25-én otthonában letartóztat-ták, és kiszolgáltatták a szovjetállamvédelmi szerveknek. Aszovjet katonai bíróság kémke-dés vádjával 25 évi kényszer-munkára ítélte. 1955. novem-berében átadták a magyar bel-ügyi szerveknek. 1956. áprili-sában amnesztiában részesült,és súlyos betegen szabadult ajászberényi börtönbõl.

Kovács Béla sorsában sokszázezer honfitársunk oszto-zott, akiket a második világhá-ború alatt vagy után „jóvátételikényszermunkára” deportál-tak a Szovjetunióba. A sztálinibolsevista párt munkatáborai-nak fõhatósága, a GULAG fosz-totta meg az elhurcoltakat po-litikai okból a személyes sza-badságuktól, barbár és ember-telen körülmények között ha-lálra hajszolva, rabszolgamun-kára kényszerítve.

Ezen a napon, itt aelõtt, nem csak a

szovjet börtönökben, szibériailágerekben kínhalált szenve-dettekre, vagy az onnan hír-mondónak hazatért kevesekreemlékezünk, hanem 1919-tõl, aproletárdiktatúra 133 véresnapjával kezdõdõ bolsevistafenyegetettség áldozatairól isméltóképpen szólnunk kell.

kommunizmus áldozatai-nak emléknapja

Kovács Bélát Kisgazdapárt

GULAGemlékmû

1919-ben a magyar nép nagyonkemény leckét kapott abból,hogy milyen a bolsevizmusigazi arca, a világmegváltó kom-munizmus álarca alatt.

Még nem távozott el azélõk sorából az a nemzedék,amely közvetlenül az elsõ vi-lágháború után ismerkedettmeg a szovjet terroruralom-mal, mert alig negyedszázadmúlt el, amikor 1944/1945 for-dulóján hazánkra rázúdult abosszúszomjas vörös áradat. Akegyetlen háború kísérõ jelen-sége volt a védtelen lakosságfosztogatása, a szabadrablás éserõszak. A háború végétõlkezdve a szovjet megszállók –a hatalomba ültetett hazai va-zallusok, vagyis a moszkovitákközremûködésével, a nyugatiszövetségeseik által már

, majd errefelhatalmazva – hosszú idõreberendezkedtek országunk-ban. Moszkva a saját birodal-mában már az elõzõ évtizedek-ben végrehajtott tisztogatásokmódszerével véresen leszá-molt hazánkban a valós vagyvélt ellenségekkel, majd a mér-hetetlen háborús anyagi jóvá-tétellel többszörösen kifosztot-ta az országot. – bol-sevista mintára – a magán-vagyonok államosításával le-züllesztették az ipart, a keres-kedelmet és a pénzvilágot.

Még be sem fejezõdött aháború, de a már megszállt tá-jakon, majd aztán országszerteelkezdõdött a szedett-vedettelemekbõl felállított népbíró-ságok tevékenysége az addigiállamrendszer szétverésére. Sok

Jaltá-ban Potsdamban

Rákosiék

tízezer családot tettek földön-futóvá, fosztották meg létfenn-tartásuktól, mint fasiszta ki-zsákmányolókat és a nép nya-kán élõsködõ burzsujokat. Po-litikusok, országos és helyitisztségviselõk, katonatisztekés egyházi személyek estekáldozatul a leszámolás során. Asebtében megalakult

, majd azt kö-vetõen az

kegyetlen ítéletei nyomána megkínzott áldozatok sorai-ban sûrûn osztották a halál-büntetést. Zsúfolt börtönök,nagy létszámú internáló tábo-rok hálózták be az országot,fõként bányavidékeken:

A baloldali pártok által al-kotta koalíciós kormányban ajelentõs pozíciókat elfoglaltkommunisták 1945-ben hala-déktalanul államosították abányákat, a Trianon után mégmegmaradt természeti kin-cseink kiaknázásának egyed-uralmával. Aztán 1946-ban atíz legnagyobb iparvállalatotállamosították, majd 1947 no-vemberében a nagybankokatkaparintották meg. A riválispártok kiszorításával a hata-lomból 1948. márciusában volta legnagyobb szabású ipari éskereskedelmi államosítás.

Említést kell tenni arról,hogy a nemzetiségi átrendezõ-dés is kezdetét vette, a leg-embertelenebb módszerekkel.1945. decemberében megje-lent a rendelet a magyarorszá-gi lakosságnak Német-országba való áttelepítésérõl,valójában a ahazájukból való kiûzésére. Akegyetlen deportálás 1947. ok-tóberéig összesen 213 ezerszemélyt érintett.

Az 1945. augusztusábankibocsátott, úgynevezett

afosztották

meg csehszlovák állampolgár-ságától és minden vagyonától.1946 novemberétõl 1947 feb-ruár végéig 44 ezer magyarthurcoltak Csehországba mun-kaszolgálatra, kíméletlen cse-lédsorsra kárhoztatva. Lakos-ságcsere egyezmény ürügyén1946 novemberétõl 1948 köze-péig összesen 73 ezer magyartüldöztek át a Csonka-Magyar-

Katona-politikai Osztály

Államvédelmi Osz-tály

Recsk,Vác, Kistarcsa, Várpalota, Kom-ló, Márianosztra, Tiszalök,Kazincbarcika.

német

sváboknak

Kas-sánbenesi dekrétummal szlová-kiai magyarságot

országba, a teljes létbizonyta-lanságba, mint a „bûnös ma-gyar nemzet” fiait, leányait.

A nemzetiségek üldözéseszovjet ösztönzésre történt, – abolsevizmus égisze alatt – pán-szláv érzelmi háttérrel.

több, mint negyven-ezer magyart hurcoltak el1944 végén a Szovjetunióbaítélet nélkül kényszermunká-ra. A nacionalisták, a

Erdélybenvérfürdõt rendeztek a

között. ABácskában leg-

alább negyvenezer magyartkínoztak halálra.

Tetten érhetõ a szovjetmódszer követése abban is,ahogyan a magyar baloldalipártokat szétzilálták, és végül1948-ban a testvéri

is felszámol-ták. A kollaboránsokat beol-vasztották az egyeduralkodóvált

, korábbi nevén, vagyis egyértel-

mûen a PÁRT-ba.A

egyre nyíltabb üldöztetéséneknyitánya 1948-ban az egyháziiskolák államosítása volt, amivégzetes következményekkeljárt az ifjúság nevelése terüle-tén. Ekkor kezdõdött a nemzetgerincének megtörése, a töme-gek ideológiai agymosása.

A PÁRT korlátlan hatalom-ra jutásának újabb gátlástalanintézkedése volt az 1949-benmegkezdett, majd az ötvenesévek elején folytatódó akció, a„megbízhatatlan elemeknek”családtagjaikkal együtt a fõvá-rosból történõ kitelepítése,teljes vagyonvesztéssel, kény-szerlakhely kijelölésével, bar-moknál is embertelenebb kö-rülmények közé. Így köszön-tött be a fokozódó félelem, a„csengõfrász” korszaka.

Ezt követte a földmûvelõparasztság megtizedelése, a

, amikor a Hor-tobágy vidékére, birkahodály-ból, pajtákból kialakított mun-katáborokba deportálták a déliés nyugati határsávból a mó-dosabb családokat, a mezõgaz-daság kollektivizálásának elõ-készítéséül.

(A beszéd második, befeje-zõ részét következõ számunk-ban olvashatják.)

Kár-pátaljáról

románManiu-gárdisták

széke-lyek délvidéki szerbpartizánok

szociálde-mokrata pártot

Magyar Demokrata Párt-ba Kommunis-ta Pártba

történelmi egyházak

kuláktalanítás

Rózsás János

Rózsás János a kommunizmus áldozatainak fõvárosi emlék-

mûvénél mondta el beszédét.


Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:Grafikus:

Kiadja: PethõhenyeAz ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]észült:

Zalaegerszeg 2011.ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar PostaElõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Dél-Nyugat Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunk legközelebbiszáma

2011. április 21-énjelenik meg.

Az iskolai és az otthoniközösségi élet nemes és széppéldája tárul elénk, a

megismerésével. Aház kívül - be-

lül jelzi az itt élõk egymáshozvaló ragaszkodását, meghittkapcsolatát és sokoldalú tevé-kenységeik sorát. Az édesanyaa gyermekek életének szerve-zésével, megfelelõ pályázatok,kapcsolatok felkutatásával, míga családi háttér nélkül felnõttédesapa, ácsmesterséget foly-tatva teremti meg a szükségesanyagi hátteret.

A szülõk boldogan és meg-hatódva mutatják be a két kis-lányt, a tizenhat éves ,az általános iskolát idén be-fejezõ , és a negyedikosztályos , akik szá-mos mûvészeti ágban jelesked-nek országhatáron innen éstúl. Érdeklõdésük kiterjed afestés, kerámia és a filmké-szítés, fotózás, citerázás, vala-mint a versmondás, népdal-éneklés és a sport területére is.

– Már az óvodás kor elõttfelfigyeltünk Zsófi lányunkrajzolási tudására, és a papír-hoz való különleges vonzal-mára, melyet az õt körülvevõkörnyezet rezdüléseire valóérzékenysége indított el. Azemlített kedvtelés az iskolásévek során bontakozott kierõteljesebben, majd jöttek asikerek és az elismerések –emlékszik vissza az édesanya.

Elõkerülnek a szekrénybõl,a számítógép monitorjáról és afalról a már díjat nyert képek,festmények és kerámiák, va-gyis számos téma, amelyeksokszínû technikát ölelnek fel.Zsófi itthoni és nemzetköziszinten kiírt pályázatok útjánmutatta és mérettette mármeg magát. Zánkán, az Orszá-gos Gyermek Képzõ-és Ipar-mûvészeti pályázaton, a szé-kelyföldi „Elsõ Grafikai Bien-

Nagy-család bú-csúszentlászlói

Zsófiát

KlaudiátBálintot

Egy valódi világAhol az igazi érték a mérték

nále” keretében, és Olaszor-szágba is kijutottak munkái.Zalaegerszegen több alkalom-mal rendeztek alkotásaiból ki-állítást, így a József Attila Vá-rosi Könyvtárban „Az én ke-zem sokat tud” címet viselve,jelenleg pedig Szombathelyen,a Váczi Mihály Mûvészeti Ál-talános Iskolában.

– Elõször az egyházi dol-gok érdekeltek, így a Szûz Má-ria a kisdeddel. Fõként réz-karcot, kerámiát és üvegfes-tést, pasztellt, linómetszeteket,olajfestést, rézkarcot és grafi-kát szeretek készíteni. Termé-szeti pillanatokat ábrázolok,mindig a hangulatomtól füg-gõen választom ki, hogy mikormivel foglalkozzam – halljukszerényen Zsófitól.

Az évek folyamán sorra jöt-tek az elismerések országos,megyei szinten és a határontúlról is. 2008-ban a Nemzet-közi Képzõ-és Iparmûvészetipályázaton Arany Diploma-díjat kapott, majd 2009-benugyanennek a versenynek azeredményeként „Tobozok” cí-met viselõ rézkarca a fõdíjatérdemelte ki.

A következõ esztendõben abronz-diploma, valamint nívó-díjak és oklevelek tanúsítottákmagas színvonalú alkotó tevé-kenységét. Az elmúlt esztendõ-ben a zánkai díjátadó ünnep-ség alkalmával figyelt fel e ki-vételes tehetségû kislányra

, Indonézia nyu-galmazott nagykövete, aki azó-ta is baráti kapcsolatot ápol abúcsúszentlászlói családdal.

– Jelenleg az Ady EndreÁltalános Iskola Mûvészeti Gim-názium tanulója vagyok, majdezt követõen Budapestre ké-szülök a Magyar Képzõmûvé-szeti Egyetemre, ahol fõkéntgrafikával szeretnék foglalkoz-ni, valamint szóba jön a BécsiIparmûvészeti Egyetem. Addig

Man-gasi Sihombing

is több kiállításra készülök aközeljövõben, így Zalaegersze-gen a Móricz Galériában, va-lamint a Zegasztár (összmûvé-szeti fesztivál) keretein belül,és a „Szivárvány 2011” OrszágosGyermek Képzõ- és Iparmûvé-szeti pályázaton lesz lehetõsé-gem bemutatni munkáimat –hangzott Zsófi válasza, a közeliés távolabbi terveit kérdezve.

A tanulmányok, mûvészetitechnikák a reklámgrafikávalés a szobrászattal bõvülnek azelkövetkezõ hetekben. A tehet-séges lány ezen kívül barátság-ban van a néptánccal és a tár-sastánccal is, valamint KárolyfiZsófia mûvésznõ gyermekköny-vének olvasása arra ihlette,hogy az ilyen módon megéltélményt rajzban jelenítse meg.

– Kisebbik lányom, Klau-dia ez évben fejezi be tanulmá-nyait Teskándon, a Csukás Ist-ván Nevelési és Oktatási Gyer-mekközpont falai között. Õ arajzolás és egyéb kézmûvestevékenység mellett ezüstmi-nõsítésû népdalénekes, furu-lyázik, atlétizál, nagyon érdek-lõdik a hímzés iránt is, vala-mint egy rajzpályázaton dicsé-retesen szerepelt. Itthon sze-retünk kertészkedni, melyetKlaudia nagy lelkesedéssel mû-vel, talán e tény motiválta arra,hogy Sopronba jelentkezzen aKertészeti Szakközépiskolába– folytatta gyermekeinek be-mutatását Katalin.

Bálint a harmadik a sorban,éppúgy, mint nõvére Zsófi, õ isaz Ady Endre Általános Iskolá-ba jár, negyedik osztályos tanu-ló a vizuális szakon, aki szinténgyakorolja a testvérei által vá-lasztott alkotómunkát.

– A fiam is barátságban vana rajzolással, verseket szaval észenél is. Most az a terve, hogyegy neves fafaragótól tanul fa-ragni, hogy miként is kell afával bánni – avatott be ben-nünket a büszke anyuka Bálintkedvteléseibe, miközben élve-zettel hallgatjuk Nagy Lászlósorait a kisfiú egyszerû, õszin-te elõadásában.

A három gyermek a kép-zõmûvészeti tevékenységek mel-lett a zenélést is magas színvo-nalon végzi. A család hangszer-

választása a citerára esett,amelynek mûvelése már az or-szág számos pontjára eljuttattaa kis mûvészeket.

– 2006 óta citeráznak agyerekek, elõször Klaudia lá-nyunkat érdekelte, Zsófi magá-tól kezdett zongorázni, majdmind a hárman a citeránál ma-radtak. Vasárnaponként viszemõket Botfára, hiszen a BotfaiVálicka Citerazenekar tagjai –szólt közbe szerényen János, acsaládfõ, aki saját készítésû,gyönyörûen faragott, II. helye-zést elért betlehemest tett elénk– mintegy jelezve, hogy voltkitõl örökölni gyermekeinek akézügyességet és a kreativitást.

Számos rendezvényre hív-ják a családot, ahol sajátosanösszeállított kis mûsorral lepikmeg közönségüket. Ekkor a ci-teraszó kíséretében felcsen-dülnek népdalok, versek, me-lyeknek elõadásába Kati is be-kapcsolódik, mint tette ezt ott-jártunkkor is. Így történt, hogye szerteágazó alkotómunka ki-egészült a citerazenével.

– A lányok és Bálint nevelé-se közben szakítottam idõt ar-ra, hogy szülõfalumról, Búcsú-szentlászlóról könyvet írjak,amely 1270-tõl tárja fel a köz-ség történetét. A könyvtári, le-véltári gyûjtõmunka az én ér-demem, de a szerkesztés, aszép képek készítése és azokbeillesztése Zsófi lányom ügyesmunkájának köszönhetõ. Min-dig valami újat keresünk, ami-ben még nem próbálták ki ma-gukat a gyerekek. Idõnként azõ nevelésük mellett sérült gye-rekeket hívunk a tanyánkra,így megismerhetik azt, ami ne-kik a korlátozott életük miattnem lehetséges – tudtuk megaz édesanyától.

Török Irén

Az összetartó, sokoldalú Nagy-család.


Megesz a sárga irigység!Komolyan mondom!

Ugyanis sehogy nem fér afejembe, miért is nem lehetekén is celeb. Gyötrõ vágy kínoz,de nem lelem a celebséghezvezetõ utat.

Mert mit is látok, hallok,olvasok nap mint nap? X vagyY avagy éppen Z celeb ezt megezt csinálta. Nagy dolgot ám,nem egy kis piti felfedezésttett a rák gyógyítása terén, demég egy hitvány üzemanyag-megtakarítót sem talált föl!Sõt: nem robbant be ismeret-lenként az operába nagynevûszínésztársa lebetegedése foly-tán sem. Mi több: könnyen fe-ledhetõ Kossuth-díjat semkapott.

Ezzel szemben a celeb pár-ját ritkító mutatványával ki-dugta bütykös lábát a takaróalól! A másik meg lélegzetelál-lító módon (igaz, csak egy szó-lamban) el tudta énekelni (kí-séret és kotta nélkül ám!) aBoci-boci tarkát! A többi semmaradt le a gigaprodukciók te-rén: egyik belevizelt a meden-cébe (jó-jó, más is, de õ a start-kõrõl), a másik megtalálta afondorlatosan elrejtett gumi-macit, a harmadik pedig tojás-ból tudott rántottát csinálni.

A sárga irigység és a celebMegint másik: filmecskébe ke-rült, szerepecskét kapott, ga-gyogott, s ragyogott, osztán –ebbéli sikereit elismerendõ -polcocskát is kapott az õt mû-értõ plebstõl, s most otttündököl…

Folytathatnám, de a színvo-nalasabb csatornák nézõi biz-tosan tudnak ilyen, és ehhezhasonló produktumokat elõci-tálni minden megerõltetésnélkül.

No én meg itt állok, mint aszamár. Semmi értelmes nemjut az eszembe, amivel XXI.századi celeb lehetnék. Demég sztár sem (minõ csoda:pár éve a híres embereket mégsztárnak – csillagnak – titulál-ták, s egy évszázaddal ezelõttmég üstökösnek! Szép ez anyelvi metamorfózis!), akinekelképesztõ pozitív tulajdon-ságai vannak (haját, bicep-szét, botoxos ajkát, szilikonosmellét, briliáns nyelvhasznála-tát – suksökölés, káromkodás– illetve.

Hát persze, hogy megöl asárga irigység! Képtelen va-gyok a felzárkózásra, mert –némi nagyképûséggel – átlag-embernek tartom magam. Mi-csoda szégyen!

Zatkalik András

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

Anno 1982

Nagylengyel

Hungarikum• •

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Telefon:92/380-037, 30/3358-311

Õsi zalai zamatok

Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel,

a kamat 1,59%/hó

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét magas áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

Forduljon hozzánk bizalommal!

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel,

a kamat 1,59%/hó

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét magas áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

Forduljon hozzánk bizalommal!

Horváth Óra, Ékszer és ZálogházHorváth Óra, Ékszer és Zálogház

ezüstékszerek nagy választékban!SWAROVSKI

Túlkorosok az általánosban

– Elõbb is jöhettek volna ezzel a tizenöt éves kötelezõoktatási korhatárral. Nekünk, tizenhét éveseknek már nem buli.

Rajz

:F

ark

as

László

Zalatáj 2011/3

Documents

Transcript of Zalatáj 2011/3