XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

24
2012 jAnuár-feBruár XXI. évfolyam 1-2. szám Ingyenes KöZéLeTI hAVILAp Beszámoló a közmeghallgatásról azajterhelés segítség a fogyatékosokat nevelő családoknak Gyászol a közélet Mindenki karácsonya a megújult főtéren Mikrofonvégén a turai kastély kft. Bemutatjuk a felnőtt néptánccsoport vezetőjét kiértékelt elégedettségi kérdőívek 3 5 6 7 10 13 16 18 25 2011-es sajtószemle Fo tó: Csilla Fo tó Decem ber utolsó nap ja iban sok- ko l ó látványra ébredtek a Szent István út végén lakók. Az évek óta kihasznál at l an, 53. szám alatt ta l ál ha tó tel ephelyre új bérlő köl- tözött. S hogy miért nem jó szó- val és sü te ménnyel fogad ták őket aszom szé dok,an nakate l epke rí- té sén ki he lye zett infor mációs táb l ák adták az apropót. A tábl ák ugyanis arról tájékoztat ták az ar- ra járókat, hogy a csendes, nyu- godt, kertvárosias jel l egű Vas út- újtel ep kellős közepén január 9- én hul l a dékfelvá sár l ó te l ep kezdi meg mű ködését. Ho gyan tör tén hetett ez meg??? A te l ep bérlője a ME-FERRO Kft. Vi szony l ag új a cég, 2011 áp- rilis eleji bejegyzéssel. Nem ve- szélyes hul l a dék gyűj tése, kezel é- se, ár talmatl anítása a fő profiljuk. (Rész l etek a 6-7. oldal on) Maradhat-e turán veszélyes hulladéklerakó? ITT VA LA MI BŰZ LIK!

Transcript of XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

Page 1: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012 jAnuár-feBruárXXI. évfolyam 1-2. szám

Ingyenes KöZéLeTI hAVILAp

Beszámoló�a�közmeghallgatásról

a�zajterhelés

segítség�a�fogyatékosokatnevelő�családoknak

Gyászol�a�közélet

Mindenki�karácsonya�a�megújult�főtéren

Mikrofonvégén�a�turai�kastély�kft.

Bemutatjuk�a�felnőttnéptánccsoport�vezetőjét

kiértékelt�elégedettségikérdőívek

3

5

6

7

10

13

16

18

25

2011-es�sajtószemle

Fo�tó

:�Csi

l�la�F

o�tó

De�cem�ber�utol�só�nap�ja�i�ban�sok�-ko�ló� lát�vány�ra� éb�red�tek� a� SzentIst�ván� út� vé�gén� la�kók.� Az� évekóta�ki�hasz�ná�lat�lan,�53.� szám�alattta�lál�ha�tó�te�lep�hely�re�új�bér�lő�köl�-tö�zött.� S�hogy�mi�ért�nem� jó� szó�-val�és�sü�te�ménnyel�fo�gad�ták�őketa�szom�szé�dok,�an�nak�a�te�lep�ke�rí�-té�sén� ki�he�lye�zett� in�for�má�ci�óstáb�lák�ad�ták�az�ap�ro�pót.�A�táb�lákugyan�is�ar�ról� tá�jé�koz�tat�ták�az�ar�-ra� já�ró�kat,� hogy� a� csen�des,� nyu�-godt,� kertvárosias� jel�le�gű� Vas�út-új�te�lep� kel�lős� kö�ze�pén� ja�nu�ár� 9-én�hul�la�dék�fel�vá�sár�ló� te�lep�kez�dimeg�mű�kö�dé�sét.�

Ho�gyan� tör�tén�he�tett� ezmeg???

A� te�lep� bér�lő�je� a� ME-FERROKft.�Vi�szony�lag�új�a�cég,�2011�áp�-ri�lis� ele�ji� be�jegy�zés�sel.� Nem� ve�-szé�lyes�hul�la�dék�gyűj�té�se,�ke�ze�lé�-se,�ár�tal�mat�la�ní�tá�sa�a�fő�pro�fil�juk.�

(Rész�le�tek�a�6-7.�ol�da�lon)

Ma�rad�hat-e�turán�ve�szé�lyes�hul�la�dék�le�ra�kó?

ITT VA LA MI BŰZ LIK!

Page 2: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

turai�hírlap2

önkormányzati hírek2012/1-2

Tájékoztató a Képviselő-testület üléséről2011.�no�vem�ber�15-én 16�óra�kor�so�ron�kí�vü�li�ülést tar�tott�a�kép�vi�se�lő-tes�-tü�let.�Egyet�len�na�pi�ren�di�pont�Tura�Vá�ros�He�lyi�Épí�té�si�Sza�bály�za�tá�val,�Sza�-bá�lyo�zá�si�és�Te�le�pü�lés�szer�ke�ze�ti�Ter�vé�vel�kap�cso�la�tos�dön�té�sek�meg�ho�-

za�ta�la�volt.�A�na�pi�rend�elő�adó�ja,�Szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�el�mond�ta,�hogy�a�ter�-ve�zet�fe�lül�vizs�gá�la�ta�so�rán�ki�fo�gá�so�kat�kap�tak�a�me�gyei�fő�épí�tész�től.�E�ren�de�let�el�fo�-ga�dá�sá�nak�tar�ta�lék�ide�je�nin�csen,�mert�ha�a�pa�ra�di�cso�mos�be�ru�há�zás�emi�att�ké�sik,ott�el�ma�ra�dó�ha�szon�ke�let�ke�zik,�ami�ért�va�la�ki�nek�fe�le�lős�sé�get�kell�vál�lal�ni.�Épp�ezértHajnóczi�Pé�ter�fő�épí�tész�től�gyógy�írt�kért�ar�ra,�ho�gyan�le�het�ne�ezt�leg�gör�dü�lé�ke�nyeb�-ben�mó�do�sí�ta�ni�mi�nél�ha�ma�rabb.�A�pol�gár�mes�ter�meg�nyug�vá�sát�fe�jez�te�ki�az�zal�kap�-cso�lat�ban,� hogy� leg�alább� a� ré�gi� ren�de�zé�si� terv�nek� kö�szön�he�tő�en� az� út�ki�sa�já�tí�tástmeg�tud�ták�in�dí�ta�ni,�mert�el�ke�rü�lő�út�nél�kül�nem�len�ne�me�leg�víz�föl�tá�rás.

A�ki�fo�gá�sok�is�mer�te�té�sé�re�a�pol�gár�mes�ter�Wittek�Krisz�ti�na�fe�le�lős�ter�ve�zőt�kér�-te�fel�az�Épí�tész�Bt.�kép�vi�se�le�té�ben.�Is�mer�tet�te,�hogy�az�ál�la�mi�és�a�me�gyei�fő�épí�tésza�tör�vé�nyes�sé�get�fel�ügye�lik�és�az�Or�szá�gos-�ill.�a�Me�gyei�Te�rü�let�ren�de�zé�si�Terv�vel�va�-ló� össz�han�got� né�zik.� A� szak�igaz�ga�tá�si� szer�vek� (pl.� kör�nye�zet�vé�de�lem,� bá�nyá�szat,stb.)�a�sa�ját�ága�za�ti�szem�pont�ja�i�kat�kép�vi�se�lik.�Ezen�kí�vül�ko�moly�vé�le�mé�nye�ző�azÉpí�tés�ha�tó�ság,�s�vé�gül�a�he�lyi�ci�vil�szer�ve�ze�tek,�a�la�kos�ság�ill.�a�gaz�da�sá�gi�szer�ve�ze�tek.A�Szép�Turáért�Egye�sü�let�től�és�a�Vi�gyá�zó�Kör�től�ér�kez�tek� is�ész�re�vé�te�lek.�Eze�kenfelül�meg�te�he�tik�ész�re�vé�te�le�i�ket�a�köz�mű�szol�gál�ta�tók�és�a�szom�szé�dos�te�le�pü�lé�sekön�kor�mány�za�tai�is.�A�do�ku�men�tum�ban�így�a�HÉSZ�vál�to�zott�a�leg�töb�bet.

Dolányi�Róbertné�jegy�ző�ja�va�sol�ta,�hogy�a�ter�ve�zői�is�mer�te�té�sen�ke�resz�tül�a�tes�-tü�let�a�nem�jog�sza�bá�lyon�ala�pu�ló�ész�re�vé�te�le�ket�tár�gyal�ja,�kü�lön-kü�lön�dönt�ve�az�ész�-re�vé�te�lek�kel�kap�cso�la�tos�egyet�ér�tés�ről.�W.K.�ter�ve�ző�től�el�hang�zott,�hogy�a�Nem�ze�tiPark�Igaz�ga�tó�sá�ga�ké�ré�sé�re�pon�to�sí�tot�ták�az�öko�ló�gi�ai�há�ló�zat� le�ha�tá�ro�lá�sát,� így�azide� ter�ve�zett�er�dőt�ki�húz�ták,�a�bá�nya� te�rü�le�tét�pe�dig�–�mi�vel�az�öko�ló�gi�ai� fo�lyo�sómag�te�rü�le�te�-�át�so�rol�ták�az�egész�ség�ügyi-rek�re�á�ci�ós�be�so�ro�lás�ból��be�épí�tés�re�szántkü�lön�le�ges�te�rü�let�té.�Ez�zel�együtt�még�ala�csony�be�épí�té�si�in�ten�zi�tás�mel�lett�sem�tart�-ja�az�Igaz�ga�tó�ság�ked�ve�ző�nek�a�be�épí�tést,�ha�nem�me�ző�gaz�da�sá�gi�te�rü�let�ként�hagy�-ná.�A�tes�tü�let�1�tar�tóz�ko�dás�sal�a�ter�ve�zői�ja�vas�lat�sze�rint�a�Tura�I.�bá�nyá�tól�dél�re�fek�-vő�te�rü�le�tet�kü�lön�le�ges�be�épí�tés�re�szánt�te�rü�let�té�so�rol�ta.�

Az�er�dé�szek�ké�ré�sé�re�pon�to�sí�tot�ták�a�ha�las�tó�kon�túr�ját,�mert�a�Galga�pa�tak�kéttöl�té�se�kö�zött�vi�szony�lag�mes�ter�sé�ges�kö�rül�mé�nyek�kö�zött�fo�lyik�a�víz,�és�a�mel�let�telé�vő�te�rü�le�te�ken�elég�ala�cso�nyan�van�a�ta�laj�víz,�ami�kü�lö�nö�sen�a�fás�szá�rú�nö�vény�ze�-ten�lát�szik.�Jó�len�ne�egy�olyan�terv�ki�dol�go�zá�sa,�ami�ezt�a�prob�lé�mát�ke�ze�li,�mint�egyár�té�ri�gaz�dál�ko�dás�ként.�A�kör�nye�zet�vé�del�mi�ha�tó�ság�zaj�vé�de�lem�szem�pont�já�ból�ve�-tet�te�fel,�hogy�a�ter�ve�zett�el�ke�rü�lő�út�a�la�kó�te�rü�le�tek�mel�lett�is�ha�lad�ill.�a�Zsámbokiúton�ter�ve�zett�kis�gaz�da�sá�gi�te�rü�let�köz�vet�le�nül�csat�la�ko�zik�a�la�kó�te�rü�let�hez.�Az�Örök�-ség�vé�del�mi�Hi�va�tal�kér�te�az�új�ré�gé�sze�ti�le�lő�he�lyek�fel�tün�te�té�sét.�Az�épí�tész�ha�tó�sá�gokkér�ték,�hogy�mi�vel�Tura�te�le�pü�lés�egy�jó�ré�sze�táj�kép�vé�del�mi�te�rü�let�be�esik,�rész�le�te�-sebb�sza�bá�lyo�zás�ke�rül�jön�elő�írás�ra�a�HÉSZ-ben.�A�pol�gár�mes�ter�je�lez�te�a�Turai�Kas�-tély�Kft.�ké�ré�sét�is,�azo�no�sul�va�az�zal,�hogy�nem�len�ne�bölcs�do�log�a�kas�tély�kert�be�épít�-he�tő�sé�gét�5�%-ról�2�%-ra�le�szo�rí�ta�ni�és�ki�zá�ró�lag�csak�park�ápo�lás�hoz�kap�cso�ló�dó�lé�te�-sít�mé�nyek�lé�te�sí�té�sé�re�kor�lá�toz�ni.�Ter�mé�sze�te�sen�az�ben�ne�van�a�Ren�de�zé�si�Terv�ben,hogy�a�park�hoz�csak�ker�té�sze�ti�terv�alap�ján�és�ku�ta�tá�sok�után�sza�bad�hoz�zá�nyúl�ni.

W.K.�a�vi�ta�köz�ben�tá�jé�koz�ta�tá�sul�el�mond�ta,�hogy�na�gyon�sok�szor�elő�ke�rül�a�bi�-o�ló�gi�ai�ak�ti�vi�tás�fo�gal�ma,�ami�annyit�tesz,�hogy�a�kü�lön�bö�ző�te�rü�let-fel�hasz�ná�lá�si�egy�-sé�gek�nek�meg�van�a�meg�ha�tá�ro�zott�ér�té�ke.�Nyil�ván�a�vé�dett�er�dő�ér�a�leg�töb�bet�és�azipar�te�rü�let�a�leg�ke�ve�seb�bet.�A�dön�tés�ho�za�tal�nál�az�zal�kell�egyen�sú�lyoz�ni,�hogy�ez�azér�ték�minuszba�nem�me�het,�mert�ak�kor�nem�jó�vá�hagy�ha�tó.�Rosszabb�ter�mé�sze�ti�ál�-la�po�tot�nem�le�het�lét�re�hoz�ni,�mint�a�leg�utób�bi�en�ge�dé�lyes�ter�ven�sze�rep�lő.�Ha�pluszla�kó�te�rü�le�tet,�gaz�da�sá�gi� te�rü�le�tet� je�löl�ki�a� te�le�pü�lés,�an�nak�el�len�sú�lyo�zá�sá�ra�zöl�detkell�te�rem�te�ni,�ab�ból�pe�dig�a�leg�jobb�ha�tás�fo�kú�az�er�dő.�Egy�faj�ta�er�dő�mennyi�sé�getel�kell�he�lyez�ni�azért�is,�hogy�a�Me�gyei�Te�rü�let�ren�de�zé�si�Terv�nek�meg�fe�lel�je�nek�Azelő�ző,�el�kép�ze�lé�se�i�ben�meg�nem�va�ló�sult�Te�le�pü�lés�ren�de�zé�si�Terv�ből�lát�ha�tó,�hogyakár�er�dő�te�le�pí�tés�re,�akár�gaz�da�sá�gi�be�épí�tés�re�vo�nat�ko�zó�ter�vek�van�nak,�azok�in�-kább�csak�le�he�tő�sé�gek.�A�foly�ta�tás�ban�is�mer�tet�te�táj�ter�ve�ző�kol�lé�gá�ja�azon�ja�vas�la�tát,mi�sze�rint�a�Kos�suth�La�jos�ut�cai�hosszú�tel�ke�ken�ut�ca�fel�tá�rás�sal�össze�le�het�ne�köt�ni�aje�len�le�gi� vá�ros�köz�pon�tot� a� kas�tély� kert�jé�vel,� egy�faj�ta� zöld� fo�lyo�só�val.� Annyi� helynincs,�hogy�új�la�kó�tel�ke�ket�ala�kít�sa�nak�ki,�de�ez�nem�is�il�lesz�ked�ne�a�te�le�pü�lés�szer�ke�-zet�be.�A�jegy�ző�fel�hív�ta�a�fi�gyel�met,�hogy�ilyen�új�ele�mek�ter�ve�zet�be�va�ló�be�épí�té�sé�-nél�az�a�cél,�hogy�a�ma�gán�tu�laj�don�sé�rel�me�az�ön�kor�mány�zat�szű�kös�anya�gi�kö�rül�-mé�nye�i�re�ne�áll�jon�elő.�Ha�a�HÉSZ-ben�meg�vál�toz�ta�tás�ra�ke�rül�a�ma�gán�tu�laj�don�okko�ráb�bi�öve�ze�ti�be�so�ro�lá�sa,�hasz�nál�ha�tó�sá�ga,�az�érin�tett�azon�nal�és�fel�tét�len�kár�ta�la�-ní�tás�ra�jo�go�sult�az�in�do�ko�lat�lan�meg�vál�toz�ta�tá�sá�val.�B.�Nagy�Hel�ga�fő�épí�tész��ré�szé�rea� ter�ve�zés�meg�kez�dé�se�előtt�át�adás�ra�ke�rült�konk�ré�tan�azon�ele�mek�el�tün�te�té�se�aSza�bá�lyo�zá�si� Terv�ből,� ami�vel� kap�cso�la�to�san� már� írás�ban� be�nyúj�tott� kár�ta�la�ní�tá�siigény�volt.�W.K.�je�lez�te,�hogy�ő�ezek�ről�té�te�le�sen,�hely�raj�zi�szám�sze�rint�nem�tu�dott,s�el�mond�ta,�hogy�a��szak�ma�is�na�gyot�vál�to�zott�a�rend�szer�vál�tás�óta.�Előt�te�zö�mé�benál�la�mi-�és�tsz-te�rü�le�tek�vol�tak,�így�bát�ran�le�he�tett�par�ko�kat�ala�kí�ta�ni,�er�dő�sí�te�ni�kár�ta�-la�ní�tás�nél�kül.�Most�vi�szont�az�zal�kell�szem�be�sül�ni,�hogy�ha�egy�köz�park�jó�öt�let�nekis�tű�nik�a�vá�ros�szá�má�ra,�ko�moly�kár�té�rí�té�se�ket�kér�nek�ér�te.�

Sá�ra�Ta�más,�a�Településfejl.�és�Kör�nye�zet�vé�del�mi�Biz.�el�nö�ke�hoz�zá�szó�lá�sá�banje�lez�te,�hogy�meg�fon�to�lan�dó�az�Em�se�pa�tak�tól�az�egész�Nyár�fa�ut�cát�víz�zá�ró�mó�don,zárt�szel�vé�nyű�csa�pa�dék�víz-el�ve�ze�tés�sel�meg�ol�da�ni�–�ahogy�a�ter�ve�zet�ben�sze�re�pel�–,mert�az�az�ön�kor�mány�zat�ra�igen�je�len�tős�költ�sé�get�ró�na.�W.K.�vá�la�szá�ban�el�mond�ta,hogy�ez�az�ut�ca�be�le�esik�a�hid�ro�ge�o�ló�gi�ai�te�rü�let�be,�ami�az�al�jegy�ző�és�a�jegy�ző�ész�-

re�vé�te�le�sze�rint�azért�nem�pon�tos,�mert�a�KDVM-rendelet�alap�ján�a�víz�bá�zis-vé�de�lemTura�egész�te�rü�le�té�re�vo�nat�ko�zik,�majd�egy�KEOP-os�pá�lyá�zat�kap�csán�fog�meg�va�ló�-sul�ni�csak�a�víz�bá�zis�di�ag�nosz�ti�ka,�amely�le�ha�tá�rol�ja�a�hid�ro�ge�o�ló�gi�ai�vé�dő�te�rü�le�tet.�

A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�tu�do�má�sul�vet�te,�hogy�a�vé�le�mé�nye�ző�ál�lam�igaz�ga�tá�siszer�vek�jog�sza�bá�lyon�ala�pu�ló�ész�re�vé�te�le�it�a�ter�ve�ző�át�ve�zet�te,�ill.�meg�ha�tá�ro�zott�ha�-tár�idő�ig�át�fog�ja�ve�zet�ni.�Egy�han�gú�lag�dön�tött� to�váb�bá�a�tes�tü�let�ar�ról,�hogy�az�át�-eresz��szé�les�sé�ge�tel�ken�ként�5�m�szé�les�le�gyen.�A�tes�tü�let�a�kas�tély�park�leg�na�gyobbbe�épí�té�si�szá�za�lé�kát�1�el�len�sza�va�zat�tal�5�%-ban�ha�tá�roz�ta�meg,�a�tu�laj�do�nos�ké�ré�sé�re.Egy�han�gú�lag�el�fo�gad�ta,�hogy�a�kas�tély�és�park�ja�te�rü�le�tén�min�den�ne�mű�épí�té�si�te�vé�-keny�ség�ese�tén,�a�mű�em�lé�ki-�és�ter�mé�szet�vé�del�mi�kö�ve�tel�mé�nyek�tisz�tá�zá�sa�vé�gett,el�vi�en�ge�dé�lye�zé�si� terv�do�ku�men�tá�ci�ót�szük�sé�ges�be�nyúj�ta�ni�az�ön�kor�mány�zat�hozaz�en�ge�dé�lye�zé�si�terv�el�ké�szí�té�se�előtt.�Egy�han�gú�lag�el�fo�gad�ta,�hogy�a�la�kó�tel�kek�ol�-dal�ker�ti�és�hát�só�ke�rí�té�sé�nek�leg�na�gyobb�ma�gas�sá�ga�2,50�m�le�het,�to�váb�bá,�hogy�asza�ba�don�ál�ló�be�épí�té�si�mó�dú�kert�vá�ro�si�és�fa�lu�si�as�la�kó�te�rü�le�te�ken�nem�kor�lá�toz�zaa�tö�mör�ke�rí�tést.�A�be�épí�tés�re�nem�szánt�te�rü�le�tek�ese�té�ben�a�ke�rí�tés�ki�ala�kí�tá�sa�azaláb�bi�ak�sze�rint�tör�tén�het:�leg�na�gyobb�ma�gas�sá�ga�2,50�m�le�het,�anya�ga�fo�nott�rács,vad�vé�dő�há�ló,�élő�sö�vény.�Min�den�50�m2-t�meg�ha�la�dó�épü�let�épí�té�se�ese�tén�kö�te�le�-ző�ta�laj�me�cha�ni�kai�szak�vé�le�mény�be�csa�to�lá�sa�az�épí�té�si�en�ge�dély�ké�re�lem�hez.�Az�ol�-dal�kert�mi�ni�má�lis�szé�les�sé�ge�az�öve�zet�ben�meg�en�ge�dett�ma�xi�má�lis�épít�mény�ma�gas�-ság�le�het.�Az�el�he�lyez�he�tő�mel�lék�épít�mé�nyek�so�rá�ba�be�ke�rül�a�lá�ba�kon�ál�ló�te�tő,�amigép�jár�mű�be�ál�ló�ként�funk�ci�o�nál.�Az�épít�mé�nyek�fe�dé�si�le�he�tő�sé�gei�ki�egé�szí�tés�re�ke�-rül�tek�a�meg�fe�le�lő�ta�nú�sít�vánnyal�ren�del�ke�ző�nád-�és�zsúp�fe�dés�sel.�La�kó�öve�zet�benegy�tel�ken�2�la�kás�2�épü�let�ben�is�el�he�lyez�he�tő,�ha�a�te�lek�te�rü�let�na�gyobb�a�ki�ala�kí�tan�-dó�mi�ni�má�lis� te�lek�mé�ret� két�sze�re�sé�nél.� Az� épü�le�tek� az� ut�ca�vo�nal�tól�me�rő�le�ge�senmért�60�m-en�be�lül�he�lyez�he�tők�el.�Az�épí�té�si�en�ge�dély�ké�re�lem�hez�ez�után�fo�tó�do�-ku�men�tá�ci�ót�is�kell�be�nyúj�ta�ni�az�ut�ca�kép�ről,�te�lek�vi�szo�nyok�ról.�A�leg�na�gyobb�épít�-mény�ma�gas�ság�7,5�m�le�het.�A�hom�lok�za�ti�fe�lü�let�csak�ter�mé�sze�tes�anyag,�kő,�tég�la,�faés�va�ko�lat�le�het.�Az�en�ge�dé�lye�zé�si�terv�hez�hom�lok�za�ti�szí�ne�zé�si�terv�is�ké�szí�ten�dő.Az�épü�le�tek�magastetővel�vagy�mi�ni�mum�20�fok�te�tő�vel�ké�szül�het�nek.�A�te�tő�fe�dőanyag�nem�le�het�fé�nyes,�tük�rö�ző�fe�lü�le�tű.

A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�dön�tött�ar�ról,�hogy�a�HÉSZ�és�SZT�vég�le�ges�ren�de�let-ter�ve�ze�tét�W.K.�fe�le�lős�ter�ve�ző�2011.�no�vem�ber�16-ig�küld�je�meg�Tura�Vá�ros�Jegy�-ző�jé�nek.

A�pol�gár�mes�ter�na�pi�ren�den�kí�vül�tá�jé�koz�tat�ta�a�je�len�lé�vő�ket,�hogy�Bozsó�Zol�-tán�dan�dár�tá�bor�nok-fő�ka�pi�tány�úr�nak,�Si�mon�Ta�más�me�gyei� fő�ka�pi�tány�nak,�TóthGá�bor�or�szág�gyű�lé�si�kép�vi�se�lő�nek,�s�raj�ta�ke�resz�tül�Kont�rát�Kár�oly�ál�lam�tit�kár�nak�le�-ve�let�írt,�hogy�14�fős�rend�őr�őr�söt�sze�ret�né�nek�Turára�a�178�fő�plusz�lét�szá�mú�Pestme�gyei�ke�ret�ből�meg�emel�ve�a�Gö�döl�lői�Rend�őr�ka�pi�tány�ság�lét�szá�mát.�To�váb�bá�el�-mond�ta,�hogy�egy�hi�va�tá�sos�tűz�ol�tó�rajt�kap�nak�Turára�a�gö�döl�lői�egy�ség�ből,�amelyegyütt�mű�kö�dik�majd�a�he�lyi�Ön�kén�tes�Tűz�ol�tó�Egye�sü�let.�A�nap�24�órá�já�ban�egyMer�ce�des�komp�lett�szer�ko�csi,�komp�lett�le�gény�ség�gel�ren�del�ke�zés�re�áll�majd.�Meg�kö�-szön�ve�a�kép�vi�se�lők�ak�tív�rész�vé�tel�ét,�az�ülést�20.30�óra�kor�be�zár�ta.

2011.�no�vem�ber�30-án�16�óra�kor�mun�ka�terv�sze�rin�ti ülést�tar�tott�a�tes�tü�let.I.�Egy�han�gú�lag�el�fo�ga�dás�ra�ke�rült�a�le�járt�ha�tár�ide�jű�ön�kor�mány�za�ti�ha�tá�ro�-za�tok�vég�re�haj�tá�sá�ról�szó�ló�je�len�tés.

II.�A�he�lyi�épí�té�sze�ti�ér�té�kek�vé�del�mé�ről�szó�ló�ren�de�le�tet el�fo�ga�dá�sá�ra�vo�nat�ko�zó�ja�-vas�la�tot�tár�gyal�ta�a�tes�tü�let.�Sá�ra�Ta�más,�a�Településfejl.�és�Kör�nye�zet�vé�del�mi�Biz.�el�-nö�ke�is�mer�tet�te,�hogy�a�Bi�zott�ság�sze�ret�né�a�ren�de�let-ter�ve�ze�tet�bi�zo�nyos�pa�ra�gra�fu�-sok�kal�ki�egé�szí�te�ni.�Pl.�A�vé�den�dő�épü�let�nél�plusz�nyí�lás�zá�rót,�ill.�mű�anyag�nyí�lás�zá�-rót�ne�le�hes�sen�a�hom�lok�zat�ra�épí�te�ni,�a�nyí�lás�zá�ró�osz�tá�sa�meg�egyez�zen�az�ere�de�tiosz�tá�sá�val.�Ne�le�hes�sen�klí�ma�be�ren�de�zé�se�ket�az�ut�ca�front�ra�ten�ni.�To�váb�bá�felül�kel�-le�ne�vizs�gál�ni,�hogy�a�vé�dett�nek�nyil�vá�ní�tott�épü�let�nél�me�lyek�a�vé�den�dő�pont�jai:�atel�jes�épü�let�vagy�csak�az�ut�cai�hom�lok�zat,�stb.�Lé�nye�ges�elem�még,�hogy�ha�a�tu�laj�-do�nost�kö�te�le�zi�az�ön�kor�mány�zat�az�épü�let�kor�hű�fenn�tar�tá�sá�ra,�kar�ban�tar�tá�sá�ról�va�-ló�gon�dos�ko�dás�ra,�tud-e�mel�lé�tá�mo�ga�tá�si�for�rást�ren�del�ni.

Dolányi�Róbertné�jegy�ző�je�lez�te,�hogy�a�HÉSZ-ben�fel�so�rolt�vé�den�dő�épít�mé�-nyek�lis�tá�ja�mel�lé�szük�sé�ges�lesz�egy�kü�lön�ren�de�let,�ami�meg�ha�tá�roz�za,�mi�lyen�tar�-ta�lom�mal�töl�tő�dik�ki�a�he�lyi�vé�dett�ség,�mi�lyen�jo�gok�és�kö�te�les�sé�gek�lesz�nek�mel�léren�del�ve.�Pá�lin�kás�Il�di�kó,�a�Szo�ci�á�lis�és�Eü.�Biz.�el�nö�ke�ja�va�solt�va�la�mi�fé�le�ru�gal�masmeg�ol�dást,�két�lép�csős�rend�szer�ki�ala�kí�tá�sát,�mely�tar�tal�maz�na�egy�na�gyon�szűk�ésszi�go�rú�kört�és�egy�aján�lott�kört,�ami�ben�part�ner�sé�get�kér�nek.�Kálna�Ti�bor,�a�KOSBiz.�el�nö�ke�eh�hez�csat�la�koz�va�meg�erő�sí�tet�te,�hogy�tény�leg�a�ru�gal�mas�ság�fe�lé�kelllen�dí�te�ni�az�ügyet.�Ko�ráb�bi�tes�tü�let�dön�té�sé�nél�is�a�két�lép�csős�meg�ol�dás�lett�be�ter�-vez�ve,�csak�saj�nos�az�egyik�lép�cső�fok�–�mely�ben�kü�lön�fé�le�tá�mo�ga�tá�so�kat,�ked�vez�-mé�nye�ket�akar�tak�hoz�zá�ren�del�ni�a�tu�laj�do�no�sok�szá�má�ra�–�for�rás�hi�ány�mi�att�el�ma�-radt.�Müller�Gab�ri�el�la,�a�Mű�sza�ki�és�Épí�tés�ha�tó�sá�gi�Iro�da�ve�ze�tő�je�hoz�zá�szó�lá�sá�banel�mond�ta,�hogy�vé�le�mé�nye�sze�rint�egy�ne�ve�lé�si�fo�lya�ma�ton�kel�le�ne�át�ej�te�ni�az�épít�-te�tő�ket.�A�jegy�ző�fel�vá�zol�ta�hogy�vagy�ké�pez,�ha�tud,�az�ön�kor�mány�zat�egy�pénz�ügyiala�pot,�ami�be�pá�lyá�za�ti�úton�sze�rez�ve�vagy�más�for�rás�ból�pénzt�tesz�be,�s�így�ma�radaz�ere�de�ti�vé�den�dő�épü�let�lis�ta.�Vagy,�ha�nincs�pén�ze�az�ön�kor�mány�zat�nak,�a�lis�ta�ak�-kor�is�ma�rad�hat,�csak�az�in�gat�lan�tu�laj�do�nos�sa�ját�költ�sé�gé�re�mű�kö�dik�a�do�log.�Ha�azcél,�hogy�ne�ter�hel�je�az�ön�kor�mány�zat�a�la�kos�sá�gát,�és�az�ön�kor�mány�zat�sem�tud�for�-rást�ad�ni,�ak�kor�az�érin�tett�kör�csök�ken�té�sé�vel,�a�lis�ta�szű�kí�té�sé�vel�tud�ke�ve�sebb�kö�-te�le�zett�sé�get�ki�ró�ni.

Page 3: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2önkormányzati hírek

turai�hírlap3

A�na�pi�rend�kap�csán�dön�tés�nem�szü�le�tett,�ha�nem�Sá�ra�T.�az�zal�zár�ta�hoz�zá�szó�-lá�sát,�hogy�hely�szí�ni�be�já�rás�sal�meg�te�kin�tik�az�összes�épü�le�tet�a�Bi�zott�ság�gal�és�szor�-gal�maz�ni�fog�ják�azt�is,�hogy�ha�a�ha�gyo�má�nyos�épít�ke�zés�nek�meg�fe�le�lő�en�va�la�ki�újhá�zat�épít,�és�haj�lan�dó�a�vé�de�lem�ben�meg�ha�tá�ro�zott�épí�té�sze�ti�ele�me�ket�al�kal�maz�ni,ak�kor�en�nek�tá�mo�ga�tá�sá�ra�is�hoz�zon�lét�re�ala�pot�az�ön�kor�mány�zat.

III.�A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�el�fo�gad�ta�Tura�Vá�ros�Ön�kor�mány�za�tá�nak�2011.�I-III.ne�gyed�évi�költ�ség�ve�té�se�vég�re�haj�tá�sá�ról�szó�ló�ha�tá�ro�za�tot�(169/2011.(XI.30.),�mely�-ben�a�2011.�I-III.�ne�gyed�évi�ki�adá�sok�fő�össze�gét�1.101.946e�Ft-ban,�a�be�vé�te�lek�fő�-össze�gét�1.089.692e�Ft-ban�hagy�ta�jó�vá.��A�pol�gár�mes�ter�a�na�pi�rend�is�mer�te�té�sé�re�Dr.Schmidt�Gé�za�könyv�vizs�gá�lót�kér�te�fel,�aki�alap�ve�tő�en�po�zi�tív�meg�ál�la�pí�tást�vont�le.An�nak� el�le�né�re,� hogy� fo�lya�ma�to�san� igény�be� kel�lett� ven�ni� mun�ka�bér�hi�telt,� fo�lyó�-szám�la�hi�telt,� a� gaz�dál�ko�dás� sta�bil� volt.� A� be�vé�te�lek� több�sé�gé�ben,� sőt� idő�ará�nyostmeg�ha�la�dó�an�re�a�li�zá�lód�tak,�vár�ha�tó�an�év�vé�gé�re�több�let�be�vé�tel�is�ke�let�ke�zik.�Az�adó�-be�haj�tá�si�mun�ka�to�vább�ja�vult.�A�ki�adá�sok�nem�érik�el�a�75�%-os�idő�ará�nyost.�Ta�ka�-ré�kos�gaz�dál�ko�dás�va�ló�sult�meg�a�Pol�gár�mes�te�ri�Hi�va�tal�és�az�in�téz�mé�nyek�vo�nat�ko�-zá�sá�ban�egy�aránt.�Év�vé�gé�vel�a�fej�lesz�té�sek�nél�is�egy�ked�ve�ző�kép�vár�ha�tó.�

Ugyan�ezen�na�pi�ren�den�be�lül�ke�rült�sor�Tura�Vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�2012-eskölt�ség�ve�té�si� kon�cep�ci�ó�já�nak egy�han�gú� el�fo�ga�dá�sá�ra.� Schmidt� úr� el�mond�ta,hogy�ne�héz�hely�zet�ben�van�nak�az�ön�kor�mány�zat�ok,�ami�kor�kon�cep�ci�ót�kell�ké�-szí�te�ni,�mert�a�költ�ség�ve�tést�de�cem�ber�vé�gé�ig�hagy�ja�jó�vá�az�or�szág�gyű�lés.�Mostmár� hat�vá�nyo�zot�tab�ban� je�lent�ke�zik� a� bi�zony�ta�lan�ság,� hi�szen� olyan� alap�tör�vé�-nyek,�mint�az�Ön�kor�mány�za�ti�Tör�vény,�a�Köz�ne�ve�lé�si�Tör�vény,�az�Ál�lam�ház�tar�-tá�si�Tör�vény�tör�vény�ja�vas�lat�for�má�já�ban�a�par�la�ment�előtt�van�nak�mó�do�sí�tó�ja�-vas�la�tok�kal,�s�mind�ez�nyil�ván�be�fo�lyá�sol�ja�a�2012.�évi�költ�ség�ve�tés�ter�ve�zé�sét.�Akon�cep�ci�ó�nak� tu�laj�don�kép�pen�az�a� ren�del�te�té�se,�hogy� irányt�mu�tas�son,� szem�-pon�to�kat�ad�jon.�En�nek�az�el�vá�rás�nak�Tura�Vá�ros�kon�cep�ci�ó�ja�tö�ké�le�te�sen�meg�-fe�lel.�Kor�sós�At�ti�la�eü.�ta�nács�nok�mó�do�sí�tó�ja�vas�la�ta�volt,�hogy�a�költ�ség�ve�tés�benkü�lön�előírányzatban�sze�re�pel�jen�a�Pol�gár�őr�ség,�a�Tura�Vá�ro�si�Sport�klub�és�azÖn�kén�tes�Tűz�ol�tó�Egye�sü�let�tá�mo�ga�tá�sa,�mely�el�kép�ze�lés�hez�a�pol�gár�mes�ter�isegyet�ér�tő�en� csat�la�ko�zott,� ki�egé�szít�ve,� hogy� en�nek� tech�ni�kai�meg�ol�dá�sát� kö�rülkell�jár�ni.�Dolányi�Róbertné�jegy�ző�fel�hív�ta�a�tes�tü�let�fi�gyel�mét,�hogy�a�tá�mo�ga�-tá�sok� ilyen�mó�don� tör�té�nő� sza�bá�lyo�zá�sá�nak� az� a� fel�té�te�le,� hogy� a� tá�mo�ga�tástoda�íté�lő�tes�tü�let�egyet�len�tag�ja�se�le�gyen�össze�fér�he�tet�len�a�tá�mo�ga�tot�tal.�A�tes�tü�-let�a�kon�cep�ció�el�fo�ga�dá�sá�val�fel�kér�te�a�jegy�zőt�az�ön�kor�mány�zat�2012.�évi�költ�-ség�ve�té�si�ren�de�let-ter�ve�ze�té�nek�el�ké�szí�té�sé�re.

IV.�Tura�Vá�ros�He�lyi�Épí�té�si�Sza�bály�za�tá�ról�és�Sza�bá�lyo�zá�si�Ter�vé�ről�szó�ló�16/2006.(VII.26.)�sz.�ren�de�let�mó�do�sí�tá�sá�ra�vo�nat�ko�zó�ja�vas�la�tot�a�Településfejl.�és�Körny.védelmiBiz.�vé�le�mé�nyez�te�és�egy�han�gú�lag�nem�tá�mo�gat�ta,�így�le�ke�rült�na�pi�rend�ről.

V.� A� tes�tü�let� a� KMOP-3.3.1-B-10-0023 „Bel�te�rü�le�ti� csa�pa�dék�víz-el�ve�ze�tésTurán”�c.�ered�mé�nyes�eu-s�pro�jekt�ki�vi�te�le�zé�sé�re�irá�nyu�ló�köz�be�szer�zé�si�szak�ér�-tői�te�vé�keny�ség�el�vég�zé�sé�re,�köz�be�szer�zé�si�el�já�rás�bo�nyo�lí�tá�sá�ra�be�ér�ke�zett�ár�-aján�lat�te�vők� kö�zül� egy�han�gú�lag� a� NOX� Zrt.-t� bíz�ta� meg� az� aján�la�ta� sze�rin�ti600.000,-�Ft�+�ÁFA�aján�la�ti�áron.�Aján�la�tot�nyúj�tott�be�még�a�DUOVIRI�Ta�nács�adó,Ok�ta�tó� és� Szolg.� Kft.� 675.000,-� Ft� +� ÁFA,� va�la�mint� az� ADAM� LEE�MIL�LER� Kft.825.000,-�Ft�+�ÁFA�összeg�ben.�A�tes�tü�let�az�egy�sze�rű�meg�hí�vá�sos�el�já�rás�le�foly�ta�-tá�sá�ról�dön�tött�a�vál�lal�ko�zó�ki�vá�lasz�tá�sá�ra.�A�pol�gár�mes�ter�ja�vas�la�tá�ra�a�mű�sza�kiel�len�őr�ki�vá�lasz�tá�sá�ról�nem�dön�töt�tek,�mert�Turán�is�van�olyan�ko�moly�vál�lal�ko�-zó,�aki�ezt�a�fel�ada�tot�tud�ná�vin�ni.�Min�den�képp�a�turait�kí�ván�nák�pre�fe�rál�ni.�Na�-gyon�he�lye�sen�a�Kor�mány�a�kis-�és�kö�zép�vál�lal�ko�zá�sok�cél�zott�tá�mo�ga�tá�sát�vet�tefel�ada�tul�2012-től,�meg�fog�ja�emel�ni�azt�az�ér�ték�ha�tárt,�ahol�az�egy�sze�rű�sí�tett�köz�-be�szer�zé�si�el�já�rást�tud�juk�al�kal�maz�ni�–�mond�ta�a�pol�gár�mes�ter.�Tör�vé�nyes�mó�-don,�amennyi�pénz�csak�tud,�hadd�ma�rad�jon�turai�vál�lal�ko�zók�nál.

VI.�A�Turawell�Kft.�be�ru�há�zó�ké�rel�mé�re�a�bér�le�ti�szer�ző�dés�és�a�cse�rét�meg�ala�-po�zó�meg�ál�la�po�dás�mó�do�sí�tá�sá�ra�tett�ja�vas�la�tot�Szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter,�aki�el�-mond�ta,�hogy�az�egyik�kér�vényt�akár�Tura�Vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�is�ír�hat�ta�vol�na,�hi�-szen�mind�ad�dig�vár�ni�kell�az�is�ko�lá�ban�el�kép�zelt�cse�re�kút�meg�fú�rá�sá�val,�amíg�nemtud�ni,�mi�lesz�az�is�ko�lá�val.�Ha�olyan�hely�zet�be�ke�rül�az�ön�kor�mány�zat,�hogy�vi�szi�azál�lam�min�dent,�ak�kor�a�leg�na�gyobb�jó�szán�dék�kal�sem�tud�ják�be�vál�lal�ni,�hogy�az�is�-ko�la�az�ön�kor�mány�zat�kö�te�lé�kén�be�lül�ma�rad�jon.�Eb�ben�az�eset�ben�egy�ide�fúrt�kút,holt�tő�ké�vé�vá�lik.�Ak�kor�vi�szont�új�hasz�no�sí�tá�si�mó�dot�kell�ta�lál�ni�a�kút�nak,�és�ah�hozmeg�fe�le�lő�te�rü�le�tet�vá�lasz�ta�ni.�Kb.�70-80millió�Ft�egy�ilyen�kút�fú�rá�si�költ�sé�ge.�Fél�évha�la�dé�kot�kér�a�be�ru�há�zó.�A�pol�gár�mes�ter�ja�vas�la�ta�az�volt,�hogy�a�Ren�de�zé�si�Tervmó�do�sí�tá�sát�kö�ve�tő�el�ső�hó�nap�1-től�fi�zes�sék�a�bér�le�ti�dí�jat,�mert�saj�nos�az�ön�kor�-mány�zat�sem�ké�szült�el�ha�tár�idő�re�a�Ren�de�zé�si�Terv�vel.�Sá�ra�Ta�más,�a�Településfejl.és�Körny.védelmi�Biz.�el�nö�ke�más�meg�vi�lá�gí�tás�ban�lát�ta�az�ügyet,�egy�ko�moly�be�fek�-te�tő�től�el�vár�ná,�hogy�ne�„va�ca�kol�jon”�ilyen�jel�le�gű�ké�re�lem�mel,�s�mel�let�te�még�vanegy�meg�kö�tött�tá�mo�ga�tá�si�szer�ző�dé�se�a�sport�kör�rel�2,5�mil�lió�Ft-ról,�me�lyet�a�mai�na�-pig�nem�tel�je�sí�tett.�Baranyi�Mik�lós�kép�vi�se�lő�er�re�re�a�gál�va�el�mond�ta,�hogy�a�Turátólvárt�do�ku�men�tá�ció� ren�de�zet�len�hely�ze�té�ben�nem�meg�le�pő�a� vál�lal�ko�zó�ké�ré�se.� 7igen,�1�el�len�sza�va�zat�tal�és�1�tar�tóz�ko�dás�sal�az�in�gat�la�nok�nak,�a�ter�mál�kút�és�vé�dő�te�-rü�le�té�nek�hasz�no�sí�tá�sa�cél�já�ból�tör�té�nő�bér�be�adás�dá�tu�mát�mó�do�sí�tot�ta�a�tes�tü�let�apol�gár�mes�te�ri� ja�vas�lat�nak�meg�fe�le�lő�en,�s�fel�ha�tal�maz�ta�a�pol�gár�mes�tert�a�TurawellKft.-vel�2011.�áp�ri�lis�18-án�lét�re�jött�bér�le�ti�szer�ző�dés�mó�do�sí�tá�sá�nak�és�a�cse�rét�meg�-ala�po�zó�meg�ál�la�po�dás�mó�do�sí�tá�sá�nak�alá�írá�sá�ra.�

VII.�A�Turawell�Kft.�ál�tal�be�nyúj�tott�tu�laj�do�no�si�hoz�zá�já�ru�lá�si�ké�re�lem ügyé�bendön�tött�a�tes�tü�let�a�4627,�a�4629�és�a�4756�hrsz-ú�in�gat�la�no�kon�a�pa�ra�di�csom�ker�té�szetener�gia�el�lá�tás�hoz�szük�sé�ges�víz�gép�ház�és�elekt�ro�mos�áram�ter�me�lő�be�ren�de�zés�lé�te�-sí�té�sé�nek�vo�nat�ko�zá�sá�ban.�A�pol�gár�mes�ter�a�25�éves�bér�le�ti�szer�ző�dés�nél�egy�az�ön�-kor�mány�zat�szá�má�ra�ked�ve�zőbb�for�mát�ja�va�solt.�Mi�vel�az�ön�kor�mány�zat�te�rü�le�ténvan�a�be�ru�há�zó�kút�ja,�így�igen�nagy�sú�lyú�dön�tés�ről�van�szó.�Ki�zá�ró�lag�a�ne�ve�zett�te�-

rü�le�ten�tör�té�nő�épít�ke�zés�hez�va�ló�hoz�zá�já�ru�lást�ja�va�sol�ta.�Ahogy�Müller�Gab�ri�el�la,�aMű�sza�ki-� és�Épí�tés�ha�tó�sá�gi� Iro�da� ve�ze�tő�je� el�mond�ta,� a�be�ru�há�zó� csak� az� épít�te�tőlesz,�te�hát�gya�kor�la�ti�lag�min�den�jog�és�kö�te�le�zett�ség,�ami�ez�zel�jár,�az�övé.�Az�ön�kor�-mány�za�ti�in�gat�lant�még�meg�ter�hel�ni�sem�tud�ja�egye�dül.�Sá�ra�Ta�más,�a�Településfejl.és�Mű�sza�ki�Biz.�el�nö�ke�fel�ve�tet�te,�hogy�elő�for�dul�hat,�hogy�a�be�ru�há�zó�a�kör�nye�zőma�gán�tu�laj�do�no�kat�meg�vá�sá�rol�ja,�s�ez�ál�tal�már�nem�tart�igényt�az�ön�kor�mány�za�ti�6ha�hasz�ná�la�tá�ra,�hi�szen�a�kút�egyéb�ként�is�sa�ját�te�rü�le�tén�van,�s�a�meg�vá�sá�rolt�te�rü�le�-te�ken�épí�ti�fel�az�üveg�há�zat�vagy�ép�pen�el�tér�ere�de�ti�cél�ki�tű�zé�sé�től�és�pl.�egy�la�kó�par�-kot�épít.�A�mű�sza�ki�iro�da�ve�ze�tő�vá�la�szá�ban�is�mer�tet�te,�hogy�az�ön�kor�mány�za�ti�te�rü�-le�ten�kí�vü�li�ma�gán�te�rü�le�tek�me�ző�gaz�da�sá�gi�be�so�ro�lást�kap�nak�5%-os�be�épít�he�tő�ség�-gel,�így�üveg�ház�ill.�je�len�tő�seb�mé�re�tű�lé�te�sít�mény�azok�ra�nem�épít�he�tő.�Jól�le�het�a�be�-ru�há�zó�a�ké�rel�mé�ben�az�át�ru�há�zás�hoz�va�ló�hoz�zá�já�ru�lást�kér�te�és�vá�sár�lá�si�szán�dék�-ról�írt,�a�pol�gár�mes�ter�el�ve�tet�te�a�bér�le�mény,�a�cse�re�ill.�az�el�adás�le�he�tő�sé�gét,�a�tes�tü�-let�egy�han�gú�ha�tá�ro�zat�ban��ki�zá�ró�lag�a�lé�te�sít�mény�meg�épí�té�sé�hez�szük�sé�ges�tu�laj�-do�no�si�hoz�zá�já�ru�lást�ad�ta�meg.�A�polgéármester�meg�kö�szön�te�azt�a�faj�ta�lo�ja�li�tást,hogy�a�kép�vi�se�lők�szem�előtt�tart�ják�az�ön�kor�mány�zat�va�gyo�nát.

VIII.�A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�meg�emel�te�3.800e�Ft-tal (össze�sen�13.871.000�Ft-ra)a 2011.�évi�mű�kö�dé�si�hi�tel�ke�re�tet�a�sport�kör�to�váb�bi�biz�ton�sá�gos�mű�köd�te�té�se�ér�de�-ké�ben.�A�pol�gár�mes�ter�tá�jé�koz�tat�ta�a�kép�vi�se�lő�ket,�hogy�kö�szö�net�il�le�ti�a�GalgamentiSzö�vet�ke�ze�tet,�amely�tár�sa�sá�gi�adó�já�ból�3.000.000�Ft-ot�utal�át�a�sport�kör�nek,�s�to�váb�-bi�200.000�Ft�kü�lön�tá�mo�ga�tást�is�nyúj�tott.�Emel�lett�a�Turai�Kas�tély�Kft.�is�400.000�Fttá�mo�ga�tást�utal�át�ne�kik,�s�ezek�ál�tal�a�fi�ze�tés�kép�te�len�ség�el�há�rul.

IX.�A�JOMA-FAKER�Kft.�bér�le�ti�ké�rel�me�idő�köz�ben�tárgy�ta�lan�ná�vált.X.�A�gré�mi�um�egy�han�gú�lag�tá�mo�gat�ta�Turai�Tűz�ol�tó�Őrs�lét�re�ho�zá�sát,�mely�a

Turai�Ön�kén�tes�Tűz�ol�tó�Egye�sü�let�tel�kö�zö�sen�fog�ja�a�fel�ada�tot�vég�re�haj�ta�ni.�A�PestMe�gyei�Ka�taszt�ró�fa�vé�del�mi�Igaz�ga�tó�ság�Tűz�ol�tó�sá�gi�Fel�ügye�lő�sé�ge�ré�szé�re�a�lé�te�sí�-ten�dő�Turai�Tűz�ol�tó�Őrs� té�rí�tés�men�tes�hasz�ná�la�tá�ra�át�ad�ja�és�üze�mel�te�ti�az�aláb�biépü�let�részt:�2194�Tura,�Pus�kin�tér�26.�szám�alat�ti�épü�let�ben�lé�vő�3�szo�ba,�elő�tér,�für�-dő�és�WC.�Az�át�adott�épü�let�rész�hasz�ná�la�ta�nem�ve�szé�lyez�tet�he�ti�a�KMOP-4.5.2/2008-0006�„Szo�ci�á�lis�alap�szol�gál�ta�tá�sok�fej�lesz�té�se”�el�ne�ve�zé�sű�pá�lyá�zat�sze�rint�ter�ve�zetthasz�ná�la�tot.

XI.�A�tes�tü�let�a�2012.�évi�bel�ső�el�len�őr�zé�se�ket az�Aszó�di�Kis�tér�ség�Ön�kor�mány�-za�ta�i�nak� Több�cé�lú� Tár�su�lá�sa� szá�má�ra� a� ren�del�ke�zés�re� ál�ló� nor�ma�tí�vá�ból,� ke�ret�-összeg�ből�kí�ván�ja�meg�va�ló�sí�ta�ni,�mely�hez�a�turai�tes�tü�let�ezen�felül�pénz�ügyi�for�rástnem�ren�del.

XII.�Tura�Vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�és�P.T.�egyé�ni�vál�lal�ko�zó�kö�zött�2004.�már�ci�us25-én�kelt szo�ci�á�lis�ét�kez�te�tés�szál�lí�tá�sá�ra�irá�nyu�ló�szer�ző�dés –�mely�2011.�au�gusz�tus11-én�név�vál�to�zás�okán�mó�do�sí�tás�ra�ke�rült,�2012.�feb�ru�ár�2-i�ha�tállyal�egy�han�gú�lagmeg�szün�tet�te a�tes�tü�let.

Na�pi�ren�den�kí�vül�Sá�ra�Ta�más�kép�vi�se�lő�je�lez�te,�hogy�a�tér�fi�gye�lő�ka�me�ra�rend�-szer�bő�ví�té�sé�nek�egyik�ja�va�solt�hely�szín�a�Vö�rös�mar�ty�u.�és�az�Is�ko�la�u.�sar�ka,�ahol„kő�ke�mé�nyen�megy”�a�drog�osz�tás.�Egy�ott�el�he�lye�zett� tér�ka�me�ra� lát�ná�az�Aká�cosutat,�az�Is�ko�la�ut�cát�és�a�Vö�rös�mar�ty�ut�cát�egy�szer�re.�Emel�lett�még�ki�emel�ten�ke�ze�-len�dő�te�rü�let�a�Dé�li�báb�u.�és�a�Gá�bor�Á.�u.�sar�ka�is.�A�pol�gár�mes�ter�ezt�az�zal�egé�szí�-tet�te�ki,�hogy�a�Kos�suth�L.�út�szenny�víz�te�lep�fe�lé�ve�ze�tő�sza�ka�szát�is�be�kel�le�ne�ka�me�-ráz�ni.�Egyéb�té�ma�ként�tá�jé�koz�ta�tást�adott�ar�ról,�hogy�2000�Ft/m3 össze�gért�vá�sá�roltaz�ön�kor�mány�zat�150�m3 nem�I.�osz�tá�lyú�tüzifát�a�he�lyi�rá�szo�ru�lók�nak,�mely�egy�Bel�-ügy�mi�nisz�té�ri�um�ból�ér�ke�zett�le�he�tő�ség,�az�ál�la�mi�er�dé�sze�tek�kel�ter�mel�te�tik�ki�köz�cé�-lú�fog�lal�koz�ta�tot�tak�kal.�A�fu�var�költ�ség�gel�együtt�400.000�Ft-os�té�tel�mint�egy�100�csa�-lá�don�tud�na�se�gí�te�ni.�Az�ülés�be�zá�rá�sa�előtt�a�pol�gár�mes�ter�is�mer�tet�te,�hogy�a�sport�-kör�tá�mo�ga�tá�sán�felül,�a�Galgamenti�Szö�vet�ke�zet�to�váb�bi�300.000�Ft-ot�adott�em�lék�-mű-fel�újí�tás�ra.

2011.�de�cem�ber�14-én 17.10�óra�kor�mun�ka�terv�sze�rin�ti�ülést�tar�tott a�tes�tü�-let�1�fő�kép�vi�se�lő�tá�vol�ma�ra�dá�sá�val.I.�Egy�han�gú�lag�el�fo�ga�dás�ra�ke�rült�a�le�járt�ha�tár�ide�jű�ön�kor�mány�za�ti�ha�tá�-

ro�za�tok�vég�re�haj�tá�sá�ról�szó�ló�je�len�tés.II.�A�2012.�évi�víz�díj�ha�tó�sá�gi�árá�nak�meg�ál�la�pí�tá�sá�ra ke�rült�sor.�Szendrei�Fe�renc

pol�gár�mes�ter�be�ve�ze�tő�jé�ben�el�mond�ta,�hogy�6�Ft/m3 eme�lés�sel�kell�szá�mol�ni.�Igenpo�zi�tív�al�ku�po�zí�ci�ó�ba� tud�tak�ke�rül�ni�az�áram�szol�gál�ta�tó�val,�ugyan�is�17�Ft-os�Kwh-kénti�áram�dí�jat�si�ke�rült�le�al�kud�ni.�A�te�le�pü�lés�nek�a�leg�na�gyobb�do�lo�gi�jel�le�gű�rá�for�-dí�tás�az�elekt�ro�mos�áram�vá�sár�lá�sa,�majd�nem�35�millióFt�az�éves�ener�gia�ki�adás.�A21/2011.�(XII.15.)�sz.�ren�de�let�sze�rint�a�la�kos�sá�gi�víz�fo�gyasz�tás�dí�ja:�6�m3/2�hó�mennyi�-sé�gig.�225�Ft/m3,�6�m3/2�hó�mennyi�ség�fe�lett�280�Ft/m3.�A�kö�zü�le�ti�víz�fo�gyasz�tás�dí�ja:358�Ft/m3.�A�net�tó�össze�ge�ken�felül�a�fo�gyasz�tók�még�meg�fi�ze�tik�a�27%-os�ÁFA-t.�Aren�de�let�2012.�ja�nu�ár�1-től�lép�ha�tály�ba.

III.�A�2012.�évi�szenny�víz�díj�ha�tó�sá�gi�árá�nak�meg�ál�la�pí�tá�sá�ra ke�rült�sor.�SzendreiFe�renc�pol�gár�mes�ter�be�ve�ze�tő�jé�ben�el�mond�ta,�hogy�a�szenny�víz�te�lep�pel�kap�cso�lat�-ban�jó�hír,�hogy�ki�írás�ra�ke�rült�egy�na�gyon�ko�moly�pá�lyá�za�ti�le�he�tő�ség,�így�a�je�len�legfo�lyó�át�ala�kí�tá�si�fo�lya�ma�tot�le�ál�lít�ják,�s�most�vizs�gál�ják,�hogy�me�lyik�le�he�tő�ség�len�nehe�lyet�te�az�op�ti�má�lis�úgy,�hogy�ál�ta�la�a�mű�kö�dés�ren�tá�bi�lis�le�gyen.�Je�len�leg�na�gyonso�kat�fi�zet�a�te�lep�víz�vé�del�mi�já�ru�lék�ként,�víz�kész�let�hoz�zá�já�ru�lás�ként,�mert�ez�zel�atech�no�ló�gi�á�val�nem�tud�ják�úgy�meg�tisz�tí�ta�ni�a�vi�zet,�fő�leg�őszi-té�li�idő�szak�ban.�El�is�-me�rés�sel�szólt�a�te�lep�ve�ze�tő�jé�ről,�Less�Krisz�ti�án�ról,�hogy�ener�gia�ta�ka�ré�kos�vi�lá�gí�tástsze�rel�te�tett� fel,�hi�szen�a�te�lep�nek� je�len�tős�kör�vi�lá�gí�tá�sa�van.�A�22/2011.�(XII.15.)�sz.ren�de�let�tel�egy�han�gú�lag�az�aláb�bi�dí�jak�ke�rül�tek�meg�ál�la�pí�tás�ra:�A�la�kos�ság�ál�tal�fi�ze�-ten�dő�szenny�víz�dí�ja�(leg�ma�ga�sabb�ára)�303�Ft/m3,�a�szip�pan�tó�val�szál�lí�tott�szenny�-víz�dí�ja�(leg�ma�ga�sabb�ára)�615�Ft/m3,�kö�zü�le�ti�szenny�víz�el�he�lye�zé�sé�nek�dí�ja�(leg�ma�-ga�sabb�ára)�549�Ft/m3.�A�fo�gyasz�tók�ál�tal�fi�ze�ten�dő�ké�szen�lé�ti�alap�díj�(leg�ma�ga�sabb

Page 4: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

turai�hírlap4

önkormányzati hírek2012/1-2

kistérségi hírek

A Több cé lú Tár su lás TA ná csA jAnuár 18-i ülé sé rõl

2012.�ja�nu�ár�18-án�tar�tot�ta�idei�el�ső�ülé�sét�az�Aszó�di�Kis�tér�ségÖn�kor�mány�za�ta�i�nak�Több�cé�lú�Tár�su�lá�sa�Ta�ná�csa.�

A�Tár�su�lá�si�Ta�nács�el�fo�gad�ta�a�2012.�évi�I.�fél�éves�mun�ka�-prog�ram�ját.�A�fél�év�fo�lya�mán�sor�ke�rül�a�költ�ség�ve�tés�meg�tár�-gya�lá�sá�ra�és�el�fo�ga�dá�sá�ra,�az�elő�ző�évi�gaz�dál�ko�dás�ér�té�ke�lé�-sé�re,� a� 2011-es� kö�zös� fel�adatel�lá�tás� ke�re�té�ben� vég�zett� te�vé�-keny�ség�ről� be�szá�mo�lók� fog�nak� el�han�goz�ni,� és� az� év� so�ránha�tály�ba�lé�pő�jog�sza�bály�vál�to�zá�sok�nak�meg�fe�le�lő�en�a�kü�lön�-bö�ző� fel�ada�to�kat,� meg�ál�la�po�dá�so�kat� és� sza�bály�za�to�kat� isfelül�fog�ja�vizs�gál�ni�a�Ta�nács.

Ezt�kö�ve�tő�en�a�Ta�nács�el�fo�gad�ta�a�bel�ső�el�len�őr�zé�si� fel�-adat� 2011.� évi� el�lá�tá�sá�ról� szó�ló�be�szá�mo�lót.�A� fel�adatel�lá�tás�-ban�részt�ve�vő�8�ön�kor�mány�zat�nál�és�költ�ség�ve�té�si�szer�ve�ik�-nél���230�el�len�őr�zé�si�na�pon�össze�sen�24�el�len�őr�zést�vé�gez�teka�bel�ső�el�len�őrök.�

A�Tár�su�lá�si�Ta�nács�2012-ben�– ha�son�ló�an�a�ta�va�lyi�év�hez–� a� bel�ső� el�len�őr�zé�si� fel�ada�tot� csak� nor�ma�tív� tá�mo�ga�tásigény�be�vé�te�lé�vel,�kü�lön�ön�kor�mány�za�ti�for�rás�nél�kül�ter�ve�zi.Aszód�2012.�ja�nu�ár�1-jé�től�csat�la�ko�zott�a�fel�adatel�lá�tás�hoz.

A�2011�ok�tó�be�ré�ben�el�fo�ga�dott�2012.�évi�fel�adatel�lá�tá�si�ter-v�re�épül�ve�a�Ta�nács�el�fo�gad�ta�a�kö�zös�fel�adatel�lá�tás�hoz�szük�-sé�ges�in�téz�ke�dé�se�ket.�Az�idei�év�re�vo�nat�ko�zó�kö�zös�fel�adatel�-lá�tás� jog�sze�rű� szer�ve�zé�se,� az� ál�la�mi� nor�ma�tív� tá�mo�ga�tá�sokigény�lé�si�fel�tét�ele�i�nek�va�ló�meg�fe�le�lés�ér�de�ké�ben�ha�tár�idő�ketha�tá�ro�zott�meg�a�Tár�su�lá�si�Ta�nács�az�in�téz�mény�fenn�tar�tó�tár�-su�lá�sok�ra,� a� pe�da�gó�gi�ai� szak�mai� szol�gál�ta�tá�sok� fel�adat�ra,� amun�ka-�és�tűz�vé�del�mi�fel�ada�tok�ra,�va�la�mint�a�bel�ső�el�len�őr�zé�-si�fel�adat�ra.�A�Ta�nács�ülé�se�i�nek�te�le�ví�zi�ós�fel�vé�te�le�2012-ben�islát�ha�tó�lesz�a�Galga�Te�le�ví�zi�ó�val�kö�tött�meg�ál�la�po�dás�alap�ján.�

Vé�ge�ze�tül�a�kis�tér�ség�pol�gár�mes�te�rei�tá�jé�koz�ta�tót�hall�gat�takmeg�a�Tár�su�lás�2012.�ja�nu�ár�10-én�fenn�ál�ló�kö�ve�te�lé�se�i�ről,�va�la�-mint�ál�lást�fog�lal�tak�a�2012.�évi�kis�tér�sé�gi�nő�nap�meg�ren�de�zé�sé�-nek�le�he�tő�sé�gé�ről.�A�Tár�su�lá�si�Ta�nács�ülé�se�i�ről,�a�kis�tér�ség�benzaj�ló�ak�tu�á�lis�ese�mé�nyek�ről�és�pá�lyá�za�ti�le�he�tő�sé�gek�ről�bő�veb�-ben�az�Aszó�di�Kis�tér�ség�Ön�kor�mány�za�ta�i�nak�Több�cé�lú�Tár�su�-lá�sa�hon�lap�ján�ol�vas�hat�nak�(www.aszodikisterseg.hu).

dr.�Kó�rós�Tí�meakis�tér�sé�gi�re�fe�rens

ára)�260�Ft/hó.�A�dí�jak�a�víz�ter�he�lé�si�dí�jat�és�az�ÁFA-t�nem�tar�tal�maz�zák.�A�ren�de�let�aki�hir�de�té�sét�kö�ve�tő�na�pon�lép�ha�tály�ba.

IV.�Ren�de�let�al�ko�tás�sal�meg�ál�la�pí�tás�ra,�s�ez�ál�tal�meg�eme�lés�re�ke�rült�ugyan�a�Sze�-lek�tív�Kft.�ré�szé�ről�vég�zett�köz�szol�gál�ta�tás�ok�éves�dí�ja,�de�azt�kis�idő�múl�va�az�or�szá�-gos� tör�vény�mó�do�sí�tás� fe�lül�ír�ta� (2011.� évi� CCI.� tör�vény� Egyes� tör�vé�nyek� Alap�tör�-vénnyel�össze�füg�gő�mó�do�sí�tá�sá�ról,�134.�A�hul�la�dék�gaz�dál�ko�dás�ról� szó�ló�2000.�éviXLIII.�tör�vény�mó�do�sí�tá�sa�196.�§�2�bek.),�így�egy�so�ron�kö�vet�ke�ző�ülé�sen�a�he�lyi�ren�-de�let�vissza�vo�nás�ra�ke�rül,�s�a�díj�mér�té�ke�a�2011-es�összeg�ben�ma�rad.

V.�A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�mó�do�sí�tot�ta�a�Hevesy�György�Ált.Iskola�ala�pí�tó�ok�ira�-tát,�mi�vel�a�Köz�ok�ta�tá�si�tör�vény�ben�a�„sa�já�tos�ne�ve�lé�si�igé�nyű�ta�nu�ló”�fo�gal�ma�meg�-vál�to�zott.�Ugyan�csak�mó�do�sí�tás�ra�ke�rült�a�Többsincs�Óvo�da�és�Böl�cső�de,�va�la�mint�aKas�tély�ker�ti�Óvo�da�ala�pí�tó�ok�ira�ta.

VI.�A�tes�tü�let�a�je�len�leg�is�fenn�ál�ló�fo�lyó�szám�la�hi�telt�–�mely�nek�össze�ge�90.000eFt,�va�la�mint�a rullírozó�hi�telt�–�mely�nek�össze�ge�16.000�eFt�–�2012.�de�cem�ber�31-igvál�to�zat�lan�fel�té�te�lek�mel�lett egy�han�gú�lag�ké�ri.�Szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�tá�jé�-koz�tat�ta�a�dön�tés�ho�zó�kat,�hogy�az�ön�kor�mány�zat�nak�mint�egy�60millió�fo�rint�ja�van„pos�tán”� a� bank�tól� vissza�fi�ze�ten�dő� pá�lyá�za�ti� ön�rész�ből,� ki�fi�ze�tet�len� ÁFA-visszatérítésekből,� ér�ke�ző� ipar�űzé�si� adó�ból,� pá�lyá�za�ti� nye�re�mény�ként� az� ál�lam�tólmég�át�nem�utalt�össze�gek�ből�adó�dó�an.�De�mi�vel�a�na�pi�mű�kö�dés,�a�lik�vi�di�tás�nemve�szé�lyez�tet�he�tő,�szük�sé�ges�a�fo�lyó�szám�la-�és�rullírozó�hi�tel.

VII.��A�„Bel�te�rü�le�ti�csa�pa�dék�víz-el�ve�ze�tés�Turán”�tár�gyú�KMOP-3.3.1-B-10-0023azo�no�sí�tó�szá�mú�pro�jekt�hez�kap�cso�ló�dó�ki�vi�te�le�ző�ki�vá�lasz�tá�sá�hoz�szük�sé�ges�aján�-la�ti�fel�hí�vás kap�csán�Szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�el�mond�ta,�hogy�a�leg�alap�ve�tőbbpa�ra�mé�te�re�ket�pró�bál�ták�úgy�rög�zí�te�ni,�hogy�ne�zár�ják�ki�a�turai�vál�lal�ko�zó�kat�be�lő�-le.�Meg�győ�ző�dé�se,�hogy�a�multi�el�vi�szi�a�mun�kát,�ma�gyar�al�vál�lal�ko�zó�val�meg�csi�nál�-tat�ja,�majd�ki�vi�szi�a�hasz�not�az�or�szág�ból,�s�sok�eset�ben�az�al�vál�lal�ko�zót�ki�sem�fi�ze�ti,A�ki�írás�tar�tal�má�val�ezt�a�le�he�tő�sé�get�igye�kez�nek�ki�zár�ni.�Dolányi�Róbertné�jegy�ző�is�-mer�tet�te,�hogy�ha�a�kép�vi�se�lő-tes�tü�let�ből�bár�ki�in�dul�ni�sze�ret�ne,�ak�kor�már�eb�ben�adön�tés�ho�za�tal�ban�sem�ve�het�részt,�a�ki�zá�rá�sát�kell�kér�nie.�A�tes�tü�let�1�tar�tóz�ko�dás�saljó�vá�hagy�ta�a�fen�ti�pro�jekt�hez�kap�cso�ló�dó�ki�vi�te�le�zé�si�mun�kák�tár�gyá�ban�ki�írt�egy�-sze�rű�meg�hí�vá�sos�köz�be�szer�zés�aján�la�ti�fel�hí�vá�sá�nak�tar�tal�mát.

VIII.�Hi�ány�pót�lás�szük�sé�ges�sé�ge�mi�att�nem�szü�le�tett�dön�tés,�el�na�pol�va�2011.�de�-cem�ber�15-re.

IX.�Szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�ja�vas�la�tot tett�a�Többsincs�Óvo�da�és�Böl�cső�-de�fej�lesz�té�se ér�de�ké�ben a�KMOP�4.6.1-11�sz.�„Ne�ve�lé�si�in�téz�mé�nyek�fej�lesz�té�se”�el�-ne�ve�zé�sű�pá�lyá�zat�be�nyúj�tá�sá�ra. Ez�95�%-os�vissza�nem�té�rí�ten�dő�tá�mo�ga�tást�je�lent,áp�ri�lis�2-i�be�adá�si�ha�tár�idő�vel.�1�cso�port�szám-bő�ví�tést�és�egy�komp�lex� fel�újí�tást� isma�gá�ban�fog�lal�na,�ami�200�m2�új�résszel�va�ló�bő�vü�lést�je�len�te�ne.�Je�len�leg�nincs�ne�-ve�lői�szo�ba,�lapostetős�az�épü�let.�A�fej�lesz�tés�ré�sze�ként�sá�tor�te�tőt�kap�na�az�épü�let,egy�be�ve�ze�tő�aka�dály�men�te�sí�tett�jár�dát,�nyí�lás�zá�ró-,�bur�ko�lat-�és�vi�zes�blokk-fel�újí�tá�so�-kat,��s�egy�ke�vés�esz�köz�be�szer�zést.�Az�igaz�ga�tá�si-,�a�ter�ve�zői-,�a�mű�sza�ki�el�len�őri�dí�ja�-kat�is�be�le�ért�ve�brut�tó�96�millióFt�len�ne�a�be�ru�há�zás,�amely�ből�az�ön�kor�mány�zat�nak5�millióFt-ot�kel�le�ne�hoz�zá�ten�ni.

Sá�ra�Ta�más,�a�Településfejl.�és�Körny.véd.Biz.�el�nö�ke�is�mer�tet�te�a�je�len�lé�vők�kel,hogy�a�Kas�tély�ker�ti�Óvo�da�ve�ze�tő�jé�től�ka�pott�egy�hi�va�ta�los�le�ve�let�az�zal,�hogy�ők�issze�ret�né�nek� ezen� a� pá�lyá�za�ton� in�dul�ni.� A� kép�vi�se�lő� di�csé�re�tes� do�log�nak� tar�tot�taezen�a�pá�lyá�za�ton�el�in�dul�nia�az�ön�kor�mány�zat�nak,�de�ja�va�sol�ta,�hogy�ko�mo�lyab�banér�té�kel�je�át�és�vizs�gál�ja�meg�a�tes�tü�let,�hogy�me�lyik�in�téz�mény�ja�vá�ra�sze�ret�né�ezt�apá�lyá�za�tot� vég�re�haj�ta�ni.� A� pol�gár�mes�ter� er�re� ref�lek�tál�va� el�mond�ta,� hogy� ami�korTuráról�CÉDE-körben�egy�szer�re�há�rom�pá�lyá�zat�volt�be�ad�va�(mind�két�óvo�da�és�az

is�ko�la),�dön�te�ni�kel�lett,�hogy�me�lyik�él�vez�zen�pri�o�ri�tást,�mert�csak�egy�le�he�tett�nyer�-tes.�Ak�kor�a�Kas�tély�ker�ti�Óvo�da�mel�lett�dön�tött,�ahol�kö�zel�40�millióFt-os�fej�lesz�tésva�ló�sult�meg.�Kálna�Ti�bor,�a�KOS�Bi�zott�ság�el�nö�ke�hoz�zá�szó�lá�sá�ban�el�mond�ta,�hogyő�is�meg�kap�ta�az�óvo�da�ve�ze�tő�em�lí�tett�le�ve�lét,�s�a�ve�le�va�ló�te�le�fo�nos�egyez�te�tés�so�-rán�a�ve�ze�tő�meg�ér�tet�te�a�pol�gár�mes�ter�dön�té�sét,�csak�ar�ra�ké�ri�a�tes�tü�le�tet,�hogy�anem�túl�tá�vo�li�jö�vő�ben�gon�dol�ja�nak�a�Kas�tély�ker�ti�Óvo�da�gyer�mek�lét�szám�bő�vü�lé�-sé�nek� le�he�tő�sé�gé�re� is.�Kor�sós�At�ti�la�eü.� ta�nács�nok� is�a� tár�gyi�la�gos�el�bí�rá�lást�kér�te,hogy�az�az�óvo�da�le�gyen�a�ked�vez�mé�nye�zett,�ame�lyik�job�ban�meg�fe�lel�a�pá�lyá�za�ti�fel�-té�te�lek�nek.�A�hosszas�vi�tát�a�pol�gár�mes�ter�az�zal�zár�ta,�hogy�ké�ri�a�Településfejl.�ésKörny.véd.Biz.�va�la�mint�a�KOS�Biz.�el�nö�két,�hogy�vé�gez�zen�ob�jek�tív�vizs�gá�la�tot�éstár�ja�a�tes�tü�let�elé�a�té�nye�ket,�majd�a�ja�vas�la�tát�le�vet�te�na�pi�rend�ről.

X.�K.M.�ma�gán�sze�mély� vé�te�li� szán�dé�ká�val�kap�cso�la�tos� ügy�ben�cse�re�in�gat�lanke�re�sé�sé�ről�szó�ló�ér�te�sí�tés�mel�lett�dön�tött�a�tes�tü�let.

XI.�Egy�he�lyi�vé�dett�ség�meg�szün�te�té�sé�re�irá�nyu�ló�ké�re�lem kap�csán�tar�tott�rö�-vid�tá�jé�koz�ta�tót�Dolányi�Róbertné�jegy�ző,�is�mer�tet�ve,�hogy�ar�ról�majd�az�új�HÉSZ�el�-fo�ga�dá�sa�után�tud�dön�te�ni�a�tes�tü�let,�de�ad�dig�is�mér�le�ge�lés�tár�gyá�vá�te�he�tik�a�dön�-tés�ho�zók�az�ilyen�jel�le�gű�igé�nye�ket.

XII.�A�tes�tü�let�egy�han�gú�lag�a�Szép�Turáért�Egye�sü�let�„Tura�vá�ros�köz�pon�ti� ját�-szó�te�ré�nek�épí�té�se”�meg�ne�ve�zé�sű�tá�mo�ga�tás�ban�ré�sze�sí�tett�LEADER�pá�lyá�zat�meg�-va�ló�sí�tá�sa�ér�de�ké�ben�ko�ráb�bi�ha�tá�ro�za�tát�mó�do�sí�tot�ta�és�a�pro�jekt�me�nedzs�men�ti�fel�-ada�tok� el�lá�tá�sá�ra� kül�sős� pro�jekt�me�nedzs�men�tet� al�kal�maz� Sza�bó� Ist�ván� (TempoConsulting�Kft.�Gö�döl�lő)� sze�mé�lyé�ben.�A�költ�sé�ge�it� a� tes�tü�let� az�egye�sü�let�tel�va�lóegyütt�mű�kö�dés�ke�re�té�ben�vál�lal�ja.

2011.�de�cem�ber�15-én 16.30�óra�kor so�ron�kí�vü�li ülést�tar�tott�a�tes�tü�let�3�főkép�vi�se�lő�tá�vol�ma�ra�dá�sá�val.I.�A�Galga�men�te�Ivó�víz�kész�le�tét�Vé�dő�és�Meg�őr�ző�Ön�kor�mány�za�ti�Tár�su�-

lás� szá�má�ra� a� KEOP-2.2.3/A09-2010-0010� sz.� „Ivó�víz�bá�zis-vé�de�lem� konst�ruk�ció� –Üze�me�lő�víz�bá�zi�sok�di�ag�nosz�ti�kai�vizs�gá�la�ta (A�kom�po�nens)�c.�pro�jekt�meg�va�ló�sí�tá�-sá�hoz�szük�sé�ges�PR�fel�ada�tok�el�lá�tá�sá�ra�a�PI�AQUA�Kft.-t (1134�Bp.,�Pat�tan�tyús�u.�7.)bíz�ta�meg�egy�han�gú�lag�a�tes�tü�let�az�aján�lat�alap�ján�br.�998.000,-�Ft�össze�gért.�Aján�lat�-te�vő� volt� még� VTK� INNOSYSTEM� (1134� Bp.,� Pat�tan�tyús� u.� 7.)� br.� 1.060.000,-� Ft,Pannon-Forrás�kft.�(3100�Sal�gó�tar�ján,�Má�jus�1.�út�64.)�br.�1.108.000,-�Ft.

II.� Az� I.� na�pi�rend�ben� sze�rep�lő� pá�lyá�za�ti� pro�jekt� meg�va�ló�sí�tá�sa� kap�csán� amér�nö�ki/mű�sza�ki�el�len�őr�fel�ada�tok�el�lá�tá�sá�ra�a�Computerv�GM�Kft.-t�(3100�Sal�gó�-tar�ján,�Al�kot�mány�út�18.)�bíz�ta�meg�egy�han�gú�lag�a�tes�tü�let�az�aján�la�ta�alap�ján�br.4.360.000,-�Ft�össze�gért.�Aján�lat�te�vő�volt�meg:�AQUA-NÁD�Bt.�(8000�Szé�kes�fe�hér�-vár,�Őrhalom�u.�70.)�br.�4.420.000,-�Ft,�SÉD-GÉP�Kft.�(8200�Veszp�rém,�Ró�zsa�u.�16.)br.�4.490.000,-�Ft.

III.� Az� I.� na�pi�rend�ben� sze�rep�lő�pá�lyá�za�ti� pro�jekt�meg�va�ló�sí�tá�sa� kap�csán� apro�jekt�me�nedzs�ment� fel�ada�tok� el�lá�tá�sá�ra� a� ver�seny�el�já�rást� ered�mény�te�len�neknyil�vá�ní�tot�ta és�új�el�já�rás�meg�in�dí�tá�sá�ról�dön�tött,�te�kin�tet�tel�ar�ra,�hogy�a�be�adottaján�la�tok�kö�zül�a�leg�ol�csóbb�aján�lat�is�je�len�tős�mér�ték�ben�meg�ha�lad�ta�a�pro�jekt�-elem�re�el�szá�mol�ha�tó�költ�ség�ként�elő�irány�zott�br.�4.500.000,-�Ft-ot.

IV.�A�tes�tü�let�a�Turai�Hír�lap�pal�kap�cso�la�tos�szer�ző�dé�sek�fe�lül�vizs�gá�la�ta kap�csánegy�han�gú�lag�mó�do�sí�tot�ta�Se�res�Tün�de�fe�le�lős�szer�kesz�tő�meg�bí�zá�si�dí�ját�br.�43.500,-Ft/�lap�meg�je�le�né�si�al�ka�lom�összeg�re.

Seres�Tünde

Page 5: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

turai�hírlap5

önkormányzati hírek

2011. no vem ber 29-én vi szony lag cse kély, de an nál ak tí -vabb ér dek lő dés sel a Hi va tal kép vi se lői meg tar tot ták az évutol só köz meg hall ga tá sát. Szendrei Fe renc pol gár mes terkö szön töt te a meg je lent pol gá ro kat, in téz mény ve ze tő ket, asa ját ön kor mány za ti tu laj do nú kft-k kép vi se lő it, a Pol gár -mes te ri Hi va tal dol go zó it és a Kép vi se lő-tes tü let tag ja it. Ameg hall ga tás egy per ces gyász-szü net tel kez dő dött Süll La -jos em lé ké re.

A�Pol�gár�mes�ter�Úr�össze�gez�te�a�2011-es�év�fő�te�vé�keny�sé�ge�it,be�szá�molt�az�ered�mé�nyek�ről.�Ki�emel�te�a�há�rom�nagy�pro�jek�-tet:�a�fő�tér�rend�be�té�tel�ét,�a�bel�te�rü�le�ti�út�épí�tést,�va�la�mint�a�me�-leg�víz�zel� kap�cso�la�tos�be�ru�há�zás� elő�se�gí�té�sét.� (A� ko�ráb�bi� lap�-szám�ok�ha�sáb�ja�in�rész�le�te�sen�be�szá�mol�tunk�az�el�vég�zett�mun�-ká�la�tok�ról.)�A� fő�tér�meg�úju�lá�sá�val�kap�cso�lat�ban�a�Pol�gár�mes�-ter�Úr� el�mond�ta,� hogy� jö�vő�re� sze�ret�nék�meg�töl�te�ni� egy� ren�-dez�vény�so�ro�zat�tal,�hogy�ki�hasz�ná�lás�ra�ke�rül�jön�a�ze�ne�pa�vi�lonés�a�szín�pad.

Az�út�épí�tés�mun�ká�la�tai�ki�egé�szí�té�se�ként,�va�la�mint�a�jö�vőta�vasz�ra�ter�ve�zett�fel�ada�tok�kö�zött�pri�o�ri�tás�ban�be�szélt�a�víz�-el�ve�ze�tés�mun�ká�la�ta�i�nak�foly�ta�tá�sá�ról,�ez�érin�ti�a�Dé�li�báb�ut�-ca�egy�sza�ka�szát,�a�Kos�suth�La�jos�ut�cát,�va�la�mint�ja�ví�tást�kér�-tek�a�ki�vi�te�le�ző�cég�től�a�Dé�li�báb�ut�ca�egy�sza�ka�szán,�ahol�ako�pó�ré�teg�mor�zsa�lé�kos�sá�vált�egy�m2-en,�a�vé�ge�pe�dig�rosszmi�nő�sé�gű� lett.�Az�egy�éves�ga�ran�ci�á�lis�be�já�rást�elő�re�hoz�tákjö�vő�már�ci�us�ra.�

Né�hány�mon�da�tot� idé�zünk�pol�gár�mes�ter�úr�be�szá�mo�ló�já�-ból:�„A�me�leg�víz�hasz�no�sí�tá�sá�val�kap�cso�lat�ban�je�len�leg�sok�jo�-gi�elő�ké�szí�tést�kell�vé�gez�ni.�A�Ren�de�zé�si�Terv�mó�do�sí�tá�sa� fo�-lya�mat�ban� van,� ha�nincs� kü�lö�nö�sebb� gond,� ak�kor� ja�nu�ár� vé�-gén�meg�lesz�a�mó�do�sí�tott�ren�de�zé�si�terv.�Na�gyon�re�mé�lem,�jö�-vő�re�már�ar�ról�tu�dok�be�szá�mol�ni,�hogy�a�be�ru�há�zás�hogy�áll.Azt�gon�do�lom,�hogy�Tura�egyet�len�ki�tö�ré�si�pont�ja�az,�ha�a�me�-leg�vi�zet�hasz�no�sít�juk.�A�cserekutat,�amit�mi�a�ré�gi�öreg�ku�tunkhe�lyett�ka�punk,�az�is�ko�la�mö�gé�sze�ret�nénk.�Té�len�fű�te�nénk�ve�-le�az�is�ko�lát,�az�is�ko�la�mö�göt�ti�te�rü�le�ten�pe�dig�egy�na�gyon�szépkis�gyöngy�sze�met�le�het�ne�ki�épí�te�ni,�nyá�ri� idő�szak�ban�2-3�kisme�den�cét,� en�ge�déllyel,� egy�mi�ni�má�lis� ki�épí�tett�ség�gel.� Én� aztgon�do�lom,�hogy�a� je�len�le�gi�gaz�da�sá�gi�hely�zet�ben�en�nek�vanre�a�li�tá�sa.�Eze�ken�felül�még�két�dol�got�ki�emel�nék�a�2011-es�év�-re.� A� köz�rend� erő�sí�té�se� te�rü�le�tén� is�mét� kez�de�mé�nyez�tük� arend�őr�őrs�lét�re�ho�zá�sát�Turán.�Rész�si�ker,�hogy�a�kör�ze�ti�meg�bí�-zot�ti�iro�dát�egy�pi�cit�fej�lesz�tet�ték,�most�már�há�rom�em�ber�tel�-je�sít�itt�szol�gá�la�tot,�a�prob�lé�ma�vi�szont�az,�hogy�pár�hu�za�mo�sanaz�aszó�di�őrs�re�is�be�van�nak�oszt�va.�

A�gaz�da�sá�gi� te�rü�let�ről�né�hány� szót�mon�da�nék.� Fenn� tud�-tuk�tar�ta�ni�az�ön�kor�mány�zat�mű�kö�dő�ké�pes�sé�gét,�ami�a�mai�vi�-lág�ban�nem�kis�do�log.�Tud�tunk�sok�min�den�re�be�ru�ház�ni,� ju�-tott�sok�min�den�re�pénz,�per�sze�ta�ka�ré�kos�be�osz�tás�mel�lett�ésmind�ezt�úgy�meg�tud�tuk�csi�nál�ni,�hogy�ne�kell�jen�em�be�re�ketaz�ut�cá�ra�kül�de�ni.�A�jö�vő�évi�leg�na�gyobb�fel�ada�tunk�az�át�szer�-ve�zés�vég�hez�vi�te�le�lesz�ab�ban�a�ver�zi�ó�ban,�ami�re�a�tör�vény�fel�-ha�tal�ma�zást�ad.�Na�gyon�fon�tos�lesz�az�ön�kor�mány�zat�mű�kö�dő�-ké�pes�sé�gé�nek�a� fenn�tar�tá�sa.�2012� ta�va�szán�meg�kez�dőd�nek�aTa�bán�ut�cai�fel�szí�ni�csa�pa�dék�víz�el�ve�ze�tés�mun�ká�la�tai.�Jö�vő�remég� egy,� rég�óta� fenn�ál�ló� prob�lé�mát� ter�ve�zünk�meg�ol�da�ni:� aSzö�vet�ség�ut�ca�fel�szí�ni�csa�pa�dék�víz�el�ve�ze�té�sét.�Meg�fog�újul�nivíz�el�ve�ze�tés�ke�re�té�ben�az�Er�dész�ut�ca,�a�Szö�vet�ség�ut�ca�és�a�te�-me�tő� kö�zöt�ti� sza�ka�szon,� va�la�mint� ki�épí�tés�re� ke�rül� a� HevesyGyörgy�ut�cá�ban�a�víz�el�ve�ze�tés.�A�Rad�nó�ti�és�a�Köz�tár�sa�ság�ut�-

ca� víz�el�ve�ze�té�se� is�meg�újul.� Az�Or�szá�gos�Ka�taszt�ró�fa�vé�del�miFő�igaz�ga�tó�ság� Pest� me�gyei� igaz�ga�tó�já�val� együtt�mű�kö�dé�simeg�ál�la�po�dás�ke�rül�het�alá�írás�ra.�Ez�alap�ján�egy� tűz�ol�tó�raj�ke�-rül�ne�ide�ki�he�lye�zés�re�és�egy�tűz�ol�tó�au�tó.�A�mi�au�tónk�is� jó,lel�kes� ön�kén�tes� tűz�ol�tó�ink� is� van�nak� 34-en,� mun�ká�ju�kat� ezúton�is�kö�szö�nöm.�A�két�csa�pat�egy�más�sal�ki�e�gé�szül�ve�na�gyonko�moly�erőt� tud�na�Turának�biz�to�sí�ta�ni.�A�Pus�kin� té�ren,�a�vá�-ros�üze�mel�te�té�sen�meg�old�ha�tó�az�épü�let,� il�let�ve�a� fagy�men�tesbe�ál�ló�az�au�tó�nak,�ezt�a�vá�ros�biz�to�sí�ta�ni�tud�ja.”�

A�Pol�gár�mes�ter�Úr�meg�kö�szön�te� a� fi�gyel�met� és�kér�te�be�-szá�mo�ló�ja� el�fo�ga�dá�sát,� majd� a� la�kos�sá�gi� kér�dé�sek,� be�je�len�té�-sek,�hoz�zá�szó�lá�sok�kö�vet�kez�tek.

Lusinczkiné�Koz�ma�Eri�ka�el�is�me�rő�en�szólt�a�fo�lya�ma�to�sanvég�zett� mun�ká�ról,� és� a� vá�ros� fej�lő�dé�sé�ről,� va�la�mint� szor�gal�-maz�za�az�ide�gen�for�ga�lom�fej�lesz�té�sét�a�he�lyi�ter�me�lők,�szol�gál�-ta�tók,�kéz�mű�ve�sek�ér�de�ké�ben.

Gregus�Jánosné�je�lez�te,�hogy�a�Le�hel�ut�ca,�Tó�köz�és�Ka�-szi�nó� tér� ke�resz�te�ző�dé�sé�nél� a� vil�lany�osz�lop� kö�rü�li� sa�rat� azau�tók�fel�hord�ják�az�út�ra,�ké�ri�en�nek�a�meg�ol�dá�sát,�va�la�mintke�rék�pár�utak�ki�ala�kí�tá�sát�szor�gal�maz�za�Turán,�ki�emel�ten�aTa�bán�úti�nagy�for�gal�mú,�ve�szé�lyes�sza�ka�szon.�A�Pol�gár�mes�-ter�Úr�saj�ná�lat�tal� tá�jé�koz�tat�ta,�hogy�sem�a�Ta�bán�úti� rész�re,sem�a�Rá�kó�czi�út�ra�nem�tud�nak�ke�rék�pár�utat�épí�te�ni.�Előb�-bi� sza�ka�szon�már� nem� tér�het�nek� el� a�meg�lé�vő� ter�vek�től,� aRá�kó�czi�úton�pe�dig�a�meg�en�ge�dett�nél�kij�jebb��tolt�ke�rí�té�sekmi�att�nincs�elég�hely.

Te�té�zi�Istvánné�a�Mag�dol�na�ut�cai�árok�ki�tisz�tí�tá�sát�kér�te.�APol�gár�mes�ter� Úr� ta�vasz�ra� ter�ve�zi� az� árok� gyom�ir�tá�sát,� ez�zelpár�hu�za�mo�san�fel�hív�ja�a�la�kos�ság�fi�gyel�mét,�hogy�az�in�gat�la�naelőt�ti�ár�kot�min�den�ki�ma�ga�ta�ka�rít�sa�ki.

Darnyik� Ár�pád�Ven�del� kér�te� a�me�leg�víz�nél� ki�ásott� iszap�-göd�rök�be�tú�rá�sát,�er�re�hely�ben�ígé�re�tet�is�ka�pott.

Combosné�Ma�lom�Göngyi�fe�dett�busz�meg�ál�lók�ki�he�lye�zé�-sét�ja�va�sol�ta,�va�la�mint�ki�fo�gá�sol�ja�a�vas�út�ál�lo�más�kör�nyé�ké�neksze�me�tes,�pisz�kos�ál�la�po�tát.�Ál�lat�vé�del�mi�re�fe�rens�ként�kér�te�aPogármester�Urat,�hogy�ha�van�rá�mód,�az�ál�lat�vé�del�mi�adót�neve�zes�sék�be,� egyút�tal� fel�aján�lot�ta,� hogy� az� ebek� vé�del�mé�benaz�ala�pít�vá�nyuk�át�vál�lal�ná�azon�csa�lá�dok�adó�ját,�ame�lyek�va�ló�-ban�nem�tud�ják�ki�fi�zet�ni.�A�pol�gár�mes�ter�Úr�tá�mo�gat�ja�a�busz�-meg�ál�lók�ki�he�lye�zé�sét.�A�vas�út�ál�lo�más�és�kör�nyé�ké�nek�ál�la�po�-ta� nem� az� ön�kor�mány�zat� ha�tás�kö�re,� a� szer�ző�dött� cé�gek,� ill.alvállakozóik�fel�ada�ta�len�ne�a�kör�nyék�rend�ben�tar�tá�sa.�Az�eb�-adót�–�ha�el�ke�rül�he�tő�-�nem�sze�ret�né�be�ve�zet�ni,�és�nagy�ra�ér�té�-kel�te�az�ala�pít�vány�hu�má�nus�fel�aján�lá�sát.

Pász�tor� Sán�dor� ki�fo�gá�sol�ta� a� Pol�gár�mes�te�ri� Hi�va�tal� előt�ti“S”-kanyar�mér�nö�ki� és� épí�té�sze�ti�meg�ol�dá�sát.� Va�la�hogy� gá�tatkel�lett�szab�ni�a�bu�szok�és�a�ka�mi�o�nok�őrült�köz�le�ke�dé�si�szo�ká�-sa�i�nak.

Szira�Lász�ló�a�Hon�véd�er�dőt�Tura�szé�gyen�folt�já�nak�ne�vez�te,a�tu�laj�do�no�si�vi�szony�és�a�meg�ol�dá�si�le�he�tő�sé�gek�iránt�ér�dek�-lő�dött.� �Pol�gár�mes�ter�Úr�el�mond�ta,�hogy�az�er�dő�ma�gán�tu�laj�-don�ban�van.

Zséli�Ist�ván�kér�te�az�el�múlt�20�év�gaz�da�sá�gi�vissza�élé�se�i�nekki�vizs�gá�lá�sát.� A� pogármester� Úr� vá�la�szá�ban� el�mond�ta,� hogynem�sze�ret�ne�sen�ki�nek�a�bí�rá�ja�len�ni,�elő�re�te�kint.�Sok�kal�többten�ni�va�ló�ja�van�a�je�len�ben�a�vá�ros�fej�lő�dé�sé�ért,�mint�hogy�bí�ró�-ság�ra� jár�jon�és�a�múl�tat� fe�sze�ges�se.�Vé�gül�meg�kö�szön�ve�a� je�-len�lé�tet,�a�köz�meg�hall�ga�tást�22.00-kor�be�zár�ta.

T.A.

év zá ró köz meg hall ga tás 2011

Page 6: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

6

közérdekű hírekX

A XX-XXI. szá zad ra jel lem ző ur ba ni zá ciókör nye ze tünk zaj ter he lé sét je len tő sen meg -nö vel te, a min ket kö rül ve vő vi lág egy rehan go sabb. Nem vé let len, hogy a te le pü lé se -ken kon cent rá ló dó la kos ság a zajt - a le ve gőszennye zett sé ge után - a má so dik leg za va -róbb kör nye ze ti ár ta lom nak tart ja. A ci vi li -zá ció nö ve ke dé sé nek mel lék ter mé ke a zaj,egyes he lye ken már-már éle tün ket te szi el vi -sel he tet len né!

A�kör�nye�zet�vé�de�lem�cél�ja�az,�hogy�az�op�ti�má�-lis�szük�ség�le�tek�ki�elé�gí�té�se�mel�lett�a�kör�nye�zetál�la�po�tá�nak�rom�lá�sát�e�té�ren�is�meg�aka�dá�lyoz�-za.�A�zaj�mér�té�ké�nek�meg�íté�lé�se�ugyan�erő�sen

szub�jek�tív�(pél�dá�ul�sok�fi�a�tal�öröm�mel�te�szi�kima�gát,� akár� hal�lás�ká�ro�so�dást� is� oko�zó� hang�-erő�nek),�de�az�egész�sé�ges�élet�vi�te�lű�em�be�reknyu�gal�mát�fel�tét�le�nül�biz�to�sí�ta�nunk�kell.�A�ká�-ros� za�jok� za�va�ró� ha�tá�sa� el�len� ön�tu�dat�la�nul� isvé�de�ke�zünk,�me�lyet�a�vi�sel�ke�dés�for�má�ink�vál�-to�zá�sa�in� ke�resz�tül� is� ész�lel�he�tünk,� ami�kor� fá�-radt�ság�ér�ze�tünk�csök�ken�té�se�ér�de�ké�ben�el�ke�-rül�jük�a�szá�munk�ra�kel�le�met�len�he�lye�ket.�A�né�-ha�egész�ség�ká�ro�so�dást�is�oko�zó�za�va�rás�el�sőd�-le�ges� for�rá�sai�a� lé�gi,�köz�úti�és�vas�úti�köz�le�ke�-dés,�va�la�mint�az�ipa�ri�és�me�ző�gaz�da�sá�gi�ter�me�-lés�ál�tal�kel�tett�hang�hul�lám�ok.�Bár�a�la�kó�te�rü�le�-tek�be�éke�lő�dött�ki�sebb�üze�mek�és�te�lep�he�lyekza�ja�ke�ve�sebb�em�bert�érint�(a�ha�tár�ér�ték�fe�let�-ti�zaj�ter�he�lés�kis�te�rü�le�ten,�de�na�gyobb�mér�ték�-ben�hat),�még�is�meg�en�ged�he�tet�len!�A�sza�bad�-idős� zaj�for�rá�sok�ra� (szó�ra�koz�ta�tó,� ven�dég�lá�tó,

sport� és� kul�tu�rá�lis� te�vé�keny�sé�gek� hang�ha�tá�-sai)�is�so�kan�pa�nasz�kod�nak,�me�lyek�sok�szor�ahely�te�len� em�be�ri� ma�ga�tar�tás�ból� is� fa�kad�hat�-nak.�Az�épü�le�te�ken�be�lü�li�gé�pé�sze�ti�és�tech�no�-ló�gi�ai� be�ren�de�zé�sek� alap�za�ja� a� kor�sze�rű�mű�-sza�ki�meg�ol�dá�sok�al�kal�ma�zá�sá�val�is�csök�kent�-he�tő,�s�nem�ke�rül�he�tő�el�a�rend�sze�res�kar�ban�-tar�tás�sem.

A� zaj�vé�de�lem�ben� két�fé�le� ha�tár�ér�ték� lé�te�-zik.�A� zaj�ki�bo�csá�tá�si�ha�tár�ér�té�kek�a� zaj�for�rá�-sok�ra�(gé�pek,�be�ren�de�zé�sek,�üze�mi-�te�lep�he�-lyi�és�épít�ke�zé�si�zaj�szennye�zé�sek�stb.)�vo�nat�-koz�nak,� míg� a� zaj�ter�he�lé�si� ha�tár�ér�té�kek� azem�be�ri� tar�tóz�ko�dá�si� he�lye�ket� érő�meg�en�ge�-dett�zaj�mér�té�két�ír�ják�elő.�Itt�kí�ván�juk�meg�je�-gyez�ni,�hogy�a�zaj�raj�tunk�kí�vül�az�er�dő-me�zőegyéb�„la�kó�it”�is�za�var�hat�ja,�s�ez�zel�élet�te�rü�ketcsök�ken�ti.� A� za�jok� fi�zi�kai� mér�ték�egy�sé�ge� a

A ZAj Ter he Léskörnyezetünk védelmében

A ME-FERRO KFT. ál tal bé relt, Szent Ist ván út 53. sz. alat ti te lep he -lyen az ak kor még ér vény ben lé vő ko ráb bi He lyi Épí té si Sza bály -zat be so ro lás sze rint gaz da sá gi, ke res ke del mi te vé keny ség foly tat -ha tó. Az adott te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges en ge délyt a je len -le gi jog sza bály ok sze rint az aszó di hi va tal il le té ke sei ad hat ják ki.Az aszó di ha tó ság ki zá ró lag nem ve szé lyes hul la dé kok gyűj té sét jo -go sult en ge dé lyez ni. A ve szé lyes hul la dé kok gyűj té si en ge dé lye zé sea Közép-Duna-völgyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz -ügyi Fel ügye lő ség (KDV) il le té kes sé gi kö re.

Tura�Vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�–�amint�ér�te�sült�az�en�ge�dély�ki�adá�sá�ról-�azon�nal�be�nyúj�tot�ta�fel�leb�be�zé�sét�a�KDV-hez.�Emel�lett�ja�nu�ár�ele�-jén�Jenei�Csabáné,�a�Szép�Turáért�Egye�sü�let�el�nö�ke�szin�tén�a�KDV-nek�cím�zett�le�ve�lé�ben�több�pont�ban�ki�fo�gá�sol�ta�a�te�lep�meg�nyi�tá�-sát.�Utalt�a�fo�lya�mat�ban�lé�vő�HÉSZ�át�dol�go�zá�sá�ra,�a�te�rü�let�„ve�gyeste�rü�let-te�le�pü�lés�köz�pont�ve�gyes”-sé�va�ló�át�so�ro�lá�sá�ra�gaz�da�sá�gi�te�-rü�let�ből�(Szerk.�megj.:�2/2012.�(II.3.)�sz.�ren�de�let�tel�az�óta�el�fo�ga�dás�-ra�ke�rült�az�új�HÉSZ),�a�te�lep�hely�mel�lett�25-30�m-re�ta�lál�ha�tó�élő�vi�-zek�re,� va�la�mint� a�köz�vet�len� szom�széd�ság�ban� ta�lál�ha�tó� la�kó�épü�le�-tek�re,�s�egész�Turára�ve�szé�lyes�kör�nye�zet-�és�zaj�ter�he�lés�re.�A�Sze�lek�-tív�Kft�10�éve�foly�ta�tott,�kör�nye�zet�tu�da�tos�ma�ga�tar�tás�ra�ne�ve�lő�te�vé�-keny�sé�gé�vel�össze�fér�he�tet�len�nek�ne�vez�te�a�te�lep�lét�re�ho�zá�sát.�Ez�-zel�egy�idő�ben�a�Szent�Ist�ván�úti�és�kör�nyé�ki�la�ko�sok�le�vél�ben�je�-lez�ték� til�ta�ko�zá�su�kat,� pon�tos� tá�jé�koz�ta�tást� és� az� ügy� ki�vizs�gá�lá�sátkér�ték�a�Jegy�ző�asszony�tól.�

A�hul�la�dék�gyűj�tés�ja�nu�ár�9-én�meg�kez�dő�dött.�Amit�még�konk�ré�-tan�tu�dunk,�hogy�a�cég�meg�kér�te�a�KDV-től�az�en�ge�dé�lye�ket�ve�szé�-lyes�hul�la�dék�be�gyűj�té�si� te�vé�keny�ség�vég�zé�sé�re� is.� Ja�nu�ár� 16-án� aKDV�kép�vi�se�lői�ha�tó�sá�gi�szem�lét�tar�tot�tak�a�hely�szí�nen.�Köz�vet�le�nüla�ha�tó�sá�gi�szem�le�után�a�Pol�gár�mes�ter�Úr�sze�mé�lye�sen�hív�ta�meg�azérin�tet�te�ket�a� jegy�ző�könyv�rög�zí�té�sé�vel�egy�be�kö�tött�meg�be�szé�lés�-re,�tá�jé�koz�ta�tás�ra.�Je�len�vol�tak�a�KDV�szak�em�be�rei,�Tura�Vá�ros�Ön�-kor�mány�za�ta�Kép�vi�se�lő-tes�tü�let�ének�szá�mos�tag�ja,�a�te�le�pü�lés�jegy�-ző�je,� Tura�Vá�ros� Pol�gár�mes�te�ri�Hi�va�tal�Mű�sza�ki� és� Épí�tés�ha�tó�sá�giIro�da� ve�ze�tő�je,� a� Sze�lek�tív� Kft.� ügy�ve�ze�tő�je,� a� Ka�taszt�ró�fa�vé�del�miIgaz�ga�tó�ság,� a� Turai� Ön�kén�tes� Tűz�ol�tó�ság� kép�vi�se�lői,� az� érin�tettszom�szé�dok�és�a�Me-Ferro�Kft.� tu�laj�do�no�sai� is.�A�KDV�a�ha�tó�sá�gi

szem�lén�a�nem�ve�szé�lyes�hul�la�dék�ke�ze�lé�si�és�tá�ro�lá�si�fel�tét�ele�it�vizs�-gál�ta.�To�vább�ra�is�fenn�tart�ja,�hogy�az�en�ge�dé�lyek�rend�ben�van�nak,a�je�len�le�gi�ma�gyar�or�szá�gi�jog�rend�sze�rint�és�épí�té�si�ha�tó�sá�gi�szem�-

ITT VA LA MI BŰZ LIK!...�avaGy�de�rült�éG�Ből�sze�Mét�te�lep

Lap zár ta után ér ke zett meg Aszód Vá ros Jegy ző jé nek vá la sza a SzépTuráért Egye sü let és a Vi gyá zó Kör kö zös le ve lé re, me lyet a cím zet te -ken kí vül Tura Vá ros Jegy ző jé nek és a KDV-nek is meg küld tek.

Page 7: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

pont�ból�is�a�te�lep�sza�bá�lyo�san�mű�kö�dik.�A�ve�szé�lyes�hul�la�dék�ke�ze�-lé�sé�re�egye�lő�re�nincs�jog�erős�ha�tá�ro�zat�ki�ad�va,�va�la�mint�tá�jé�koz�tat�-ta�a�je�len�lé�vő�ket,�hogy�zaj�szint�mé�rést�fog�nak�vé�gez�ni�a�kö�zel�jö�vő�-ben.�A�KDV�rög�zí�tet�te�a�la�kos�sá�gi�és�szak�mai�ki�fo�gá�so�kat,�me�lyek�azaj�kel�tés�re,�a�te�vé�keny�ség�fo�lya�ma�tos�el�len�őr�zé�sé�nek�meg�kér�dő�je�-lez�he�tő�sé�gé�re,�a�nyu�ga�lom�meg�za�va�rá�sá�ra,�a�la�kó�in�gat�la�nok�el�ér�ték�-te�le�ne�dé�sé�re,�az�ál�la�mi�lag�el�is�mert,�sé�rü�lé�keny�víz�bá�zis��–�gya�kor�la�-ti�lag�40.000�em�ber�ivó�víz�kész�le�té�nek�-�ve�szé�lyez�te�té�sé�re,�a�kör�nye�-zet�szennye�zés�re,�a�vá�ros�kép�el�csú�fí�tá�sá�ra�vo�nat�koz�nak.�

A� meg�be�szé�lé�sen� né�hány� kér�dés�sel� si�ke�rült� meg�szó�lal�tat�ni� aMe-Ferro� Kft� tu�laj�do�no�sa�it� is.� El�mon�dá�suk� alap�ján� pusz�tán� üz�le�tiszem�pont�ból�vá�lasz�tot�ták�Turát.�A�te�rü�let�tu�laj�do�no�sa,�bi�zo�nyos�Sz.L.�ke�res�te�meg�őket�az�zal�az�aján�lat�tal,�hogy�a�bir�to�ká�ban�lé�vő�SzentIst�ván�út�53.�sz.�alat�ti�in�gat�lan�tö�ké�le�te�sen�meg�fe�lel�ne�a�cég�vé�gez�nikí�vánt�te�vé�keny�sé�gé�hez.�A�bér�le�ti�szer�ző�dést�több�év�re�meg�kö�töt�-ték,�az�en�ge�délyt�meg�kap�ták.�Nem�ér�tik�a�la�kók�el�len�szen�vét,�semfel�há�bo�ro�dá�sát,�a�kör�nye�zet�szennye�zés�sel�és�a�zaj�kel�tés�sel�kap�cso�-la�tos�ag�gá�lyo�kat�ne�vet�sé�ges�nek�ta�lál�ták.�A�szom�széd�ban�ta�lál�ha�tó�la�-kók�kal,�a�te�lep�mel�let�ti�mes�ter�sé�ges�tó�val,�il�let�ve�az�élő�pa�tak�kal�nemtud�nak� és� nem� is� akar�nak� fog�lal�koz�ni.� El�mond�ták� to�váb�bá,� hogytöbb� éve� fog�lal�koz�nak� ez�zel� a� te�vé�keny�ség�gel,� Lőrinci-Selypen� isvan�egy�ugyan�ilyen� te�lep�hely�ük,� ami� tö�ké�le�te�sen� rend�ben�mű�kö�-dik,�pe�dig�egy�óvo�da�mel�lett�van.�Nem�ter�ve�zik�a�te�lep�be�zá�rá�sát,�jólér�zik�itt�ma�gu�kat.�A�KDV�kép�vi�se�lői�jegy�ző�köny�vez�ték�a�lá�tot�ta�kat,a�la�kos�sá�gi,�szak�mai,�il�let�ve�a�je�len�lé�vő�tes�tü�le�ti�kép�vi�se�lők�ki�fo�gá�sa�-it,� majd� tá�voz�tak.� A� ve�szé�lyes� hul�la�dék�kal� kap�cso�la�tos� en�ge�délyügyé�ben�a�jog�erős�ha�tá�ro�zat�már�ci�us�kö�ze�pén�vár�ha�tó.�A�te�lep�üze�-mel,�a�sze�mét�domb�nö�vek�szik,�a�kör�nyé�ken�élők�egy�re�in�ge�rül�teb�-bek.�És�egy�dü�hös�turai�sok�min�den�re�ké�pes!�Mit�te�he�tünk?

Tura�Vá�ros�Kép�vi�se�lő�Tes�tü�le�te�min�dent�meg�tesz�an�nak�ér�de�-ké�ben,�hogy�a�te�le�pen�a�fém-�és�ve�szé�lyes�hul�la�dék�be�gyűj�té�si�te�vé�-keny�ség� ne� le�gyen� foly�tat�ha�tó.� Ez�zel� pár�hu�za�mo�san� Tura� Vá�rosÖn�kor�mány�za�ta� kez�de�mé�nyez�te� a� Sze�lek�tív� Kft.� ügy�ve�ze�tő�jé�nél,hogy�mi�nél�előbb�ala�kít�sa�ki�azt�a�kon�cep�ci�ót,�amely�le�he�tő�vé�te�szia�fém-�és�ve�szé�lyes�hul�la�dék�be�gyűj�té�sét�te�le�pü�kön.�Ah�hoz,�hogy�aSze�lek�tív�Kft.�az�em�lí�tett�hul�la�dék�faj�ták�kap�csán�is�ver�seny�társ�kéntje�len�hes�sen�meg� a�pi�a�con,� a� te�le�pet� fenn�tar�tó�négy� szom�szé�dosön�kor�mány�zat�(Tura,�Galgahévíz,�Zsámbok,�Vácszentlászló)�kö�zösdön�té�se�szük�sé�ges.�

Győriné� Szécsényi�Má�ria� la�kos�sá�gi� össze�fo�gást� kez�de�mé�nye�-zett,�alá�írás�gyűj�tés�be�kez�dett�a�te�lep�be�zá�rá�sá�nak�ér�de�ké�ben,�ké�ri�aturai� em�be�rek� tá�mo�ga�tá�sát.� To�váb�bi� le�he�tő�ség� a� szé�le�sebb� kö�rűmé�dia�meg�szó�lí�tá�sa,�a�TH�is�meg�tesz�min�dent,�ami�mód�já�ban�áll,�afej�le�mé�nyek�ről�fo�lya�ma�to�san�be�szá�mo�lunk.�

Ez�úton�hív�nánk�fel�a�köz�vet�ve,�vagy�köz�vet�le�nül�érin�tet�tek�fi�-gyel�mét�a�tör�vé�nyes�ke�re�tek�be�tar�tá�sá�ra,�és�a�ki�ala�kult�hely�zet�hezké�pest�hig�gadt�ma�ga�tar�tás�ra.�Bíz�zunk�a�szak�em�be�re�ink�ben,�a�vá�-lasz�tott� kép�vi�se�lő�ink�ben,� jo�gá�sza�ink�ban,� akik� min�dent� meg�tesz�-nek�vá�ro�sun�kért,�min�den�le�het�sé�ges�mó�don�el�jár�nak�a�hely�zet�ren�-de�zé�se�ér�de�ké�ben.�Mert�itt�va�la�mi�bűz�lik�...������������������������������������ T.A.

2012/1-2

de�ci�bel.�A�zaj�mé�ré�si�elő�írá�so�kat�és�a�mé�ré�sekmód�ját�-�az�össze�ha�son�lít�ha�tó�ság�ked�vé�ért�-�aszab�vá�nyok�és�ren�de�le�tek�egy�ér�tel�mű�en�rög�-zí�tik.�A�mé�rés�idő�pont�ját�a�vizs�gá�lat�cél�ja�sze�-rint�kell�meg�vá�lasz�ta�ni�(a�zajt�oko�zó�for�rá�sokmeg�szo�kott�kö�rül�mé�nyek�kö�zöt�ti�mű�kö�dé�seköz�ben).�A�zajt�mind�két�eset�ben�az�elő�írá�soksze�rin�ti� ha�tár�ér�té�kek� alá� kell� csök�ken�te�ni,kü�lön�ben�a�fe�le�lős�tör�vé�nyi�szank�ci�ók�ra�kö�-te�le�zett!

A� zaj�csök�ken�tés�meg�va�ló�sí�tá�sá�ra� alap�ve�-tő�en�két�mód�szer�áll� ren�del�ke�zés�re.�Ezek�azad�mi�niszt�ra�tív�(tör�vé�nyi�sza�bá�lyo�zá�si)�esz�kö�-zök,�va�la�mint�a�meg�fe�le�lő�mű�sza�ki�meg�ol�dá�-sok� al�kal�ma�zá�sa.� Új� lé�te�sít�mé�nyek� ese�tén� azaj�vé�de�lem�mel�már�a�ter�ve�zé�si�sza�kasz�ban�iskü�lön� fog�lal�koz�ni� kell� (akusz�ti�kai� szak�ter�ve�-zés)!�A�szük�sé�ges�ad�mi�niszt�ra�tív�in�téz�ke�dé�se�-

ket�a�zaj�ren�de�let�(12/1983.(V.�12.)�MT,�il�let�vemó�do�sí�tá�sai�és�vég�re�haj�tá�si�uta�sí�tá�sai)�rög�zí�-ti.�A�kü�lön� sza�bály�zás�ra�ön�kor�mány�za�ti� ren�-de�le�tek�ben� nyí�lik� mód.� Za�jos� mun�ka�he�lye�-ken� az� egyé�ni� vé�dő�esz�kö�zök� (fül�tok,� fül�du�-gó)�hasz�ná�la�ta�is�kö�te�le�ző,�a�dol�go�zók�jó�hal�-lá�sá�nak� meg�őr�zé�se� ér�de�ké�ben.� A� mű�sza�kimeg�ol�dá�sok�főbb�cso�port�jai�a�kö�vet�ke�zők:w „Zaj�sze�gény”� tech�no�ló�gi�ák,� be�ren�de�zé�-

sek,�gé�pek�fej�lesz�té�se�és�al�kal�ma�zá�sa.w Zaj�ki�bo�csá�tó�for�rá�sok�egye�di�zaj�csök�ken�-

té�sé�nek�ter�ve�zé�se,�ki�vi�te�le�zé�se.w Zaj�csök�ken�tés�a�hang�ter�je�dé�si�vi�szo�nya�i�-

nak�meg�vál�toz�ta�tá�sá�val,�ár�nyé�ko�lá�sá�val.w Zaj�csök�ken�tés�a�vé�den�dő�lé�te�sít�mény�he�-

lyén,�hang�gát�lás�sal,�tá�jo�lás�sal�stb..A� ter�ve�zé�si� esz�kö�zök� ke�re�tei� kö�zött,

már� a� te�rü�let�ren�de�zés� és� táv�la�ti� fej�lesz�tés,

köz�le�ke�dés� szer�ve�zés� so�rán� ve�gyük� fi�gye�-lem�be�a�za�jos�és�a�zaj�ra�ér�zé�keny�te�rü�le�tekel�kü�lö�ní�té�si� le�he�tő�sé�ge�it.�A�már�adott�hely�-ze�tek�ben,�az�uta�kon�elő�írt�se�bes�ség�kor�lá�to�-zás�is�so�kat�se�gít�het.

Vé�gül,�de�nem�utol�só�sor�ban�min�den�ki�te�-gye�a�szí�vé�re�a�ke�zét!�Nem�csak�szen�ve�dő�ala�-nyai�va�gyunk�a�fe�les�le�ges�zaj�nak,�ha�nem�sok�-szor�oko�zói�is.�Gon�dol�junk�ar�ra,�hogy�az�ál�ta�-lunk�oko�zott�zaj�má�so�kat�ugyan�úgy�za�var�hat,mint�min�ket�az�övék!�Így�kel�lő�fe�le�lős�ség�gel,fi�gye�lem�mel�el�ke�rül�he�tő�ek�len�né�nek�az�egy�-más�nak� oko�zott� kel�le�met�len�sé�gek.� Rá�adá�sulaz� ilyen� hoz�zá�ál�lás� nem�ke�rül� pénz�be,� nemcsor�bul�a� jó�szom�szé�di�vi�szony,�nem�igé�nyelmű�sza�ki�meg�ol�dást,�és�nem�szük�sé�ges�a�ha�tó�-sá�gok�hoz�va�ló�for�du�lás�sem!��

Pe�tő�Já�nos

2012.�ja�nu�ár�23-án�az�új�hul�la�dék�te�lep�ügyé�ben�ülé�se�zett�a�te�le�pü�-lés�fej�lesz�té�si�és�kör�nye�zet�vé�del�mi�Bi�zott�ság.�a�rend�kí�vü�li�ülést�sá�rata�más�bi�zott�sá�gi�el�nök�hív�ta�össze.�a�meg�hí�vot�tak�közt�volt�szendreiFe�renc�pol�gár�mes�ter,�Benke�sán�dor,�a�sze�lek�tív�kft.�ügy�ve�ze�tő�je�is�ésa�Me-Ferro�kft.�hul�la�dék�te�lep�ének�szom�széd�sá�gá�ban�élő�la�kók�kép�-vi�se�le�té�ben,� Győriné� szécsényi� Má�ria,� aki� az� ülé�sen� el�hang�zot�takalap�ján�la�pun�kat�tura�vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�aláb�bi�szán�dé�ká�ról�tá�jé�-koz�tat�ta:w a�te�le�pü�lés�fej�lesz�té�si�és�kör�nye�zet�vé�del�mi�Bi�zott�ság�min�den�ren�-

del�ke�zés�re�ál�ló�tör�vé�nyes�esz�köz�zel�igyek�szik�köz�ben�jár�ni,�hogy�asok-sok�sza�bály�ta�lan�ság�tól�da�gadt�en�ge�délyt�vissza�von�ják.

w szendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�úr�az�ügy�kap�csán,�az�en�ge�délybe�vo�ná�sá�nak�ké�ré�sé�vel� le�ve�let� ír� Il�lés�zol�tán�kör�nye�zet�vé�del�miál�lam�tit�kár�nak,� mely� le�ve�let� tóth� Gá�bor�hoz,� vá�lasz�tó�kör�ze�tűnkor�szág�gyű�lé�si�kép�vi�se�lő�jé�hez�is�el�jut�tat.�(lap�zár�ta�után�ér�ke�zetta�hír,�hogy�a�levél�el�kül�dés�re�ke�rült.)

w a�sze�lek�tív�kft.�meg�vizs�gál�ja�an�nak�le�he�tő�sé�gét,�hogy,�mint�pi�a�-ci�ver�seny�társ�kon�ku�ren�ci�át�tud�na-e�te�rem�te�ni.

w rend�sze�res�be�je�len�té�sek�kel�fo�lya�ma�tos�ha�tó�sá�gi�el�len�őr�zést�igé�-nyel�nek�a�rend�őr�ség�és�a�vám-�és�pénz�ügy�őr�ség�ré�szé�ről.

w Meg�vizs�gál�ják�a�hul�la�dék�te�lep�re�és�kör�nye�ze�té�re�irá�nyí�tott�tér�fi�-gye�lő�ka�me�ra�mi�előb�bi�el�he�lye�zé�sé�nek�le�he�tő�sé�gét.

w a�szép�turáért�egye�sü�let�és�a�vi�gyá�zó�kör�(egye�sü�let�turáért)�kö�-zös�le�vél�ben�kért�tá�jé�koz�ta�tást�aszód�vá�ros�pol�gár�mes�te�ri�hi�va�-ta�lá�tól�az�en�ge�dé�lye�zé�si�el�já�rás�sal�kap�cso�lat�ban.

la kos sá gi Fel hí vás alá írás gyűJ tés reMind�azon�turai�ál�lam�pol�gár�ok,�akik�sze�mé�lyi�iga�zol�vánnyal�ren�del�kez�-

nek,�alá�írá�suk�kal�se�gít�he�tik�a�Me-Ferro�kft.�szí�nes�fém-�és�ve�szé�lyes

hul�la�dék�te�lep�ének�be�zá�ra�tá�sá�ért�foly�ta�tott�la�kos�sá�gi�ak�ci�ót.�a�tár�sa�-

dal�mi�nyomságyakorláshoz�mi�nél�na�gyobb�la�kos�sá�gi�erő�re�van�szük�-

ség.�azok,�akik�ily�mó�don�is�ten�ni�kí�ván�nak�turáért,�a�turai�Bar�tók�Bé�-

la�Mű�ve�lő�dé�si�ház�ban�ki�tölt�he�tik�az�alá�írá�si� ívet.�az�ada�tok�to�váb�bi

ke�ze�lé�se� az� adat�vé�del�mi� tör�vé�nyek�nek� meg�fe�le�lő�en,� hi�va�ta�lo�san,

sze�mé�lyi�sé�gi�jo�go�kat�nem�sér�tő�mó�don�tör�té�nik�majd.

Kö�szön�jük.

Page 8: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

8

rövid hírek

A 2011-ben ki tű zött fel ada tok meg va ló sí -

tá sa Tura Vá ros Ki sebb sé gi Ön kor mány -

za ta ré szé ről nem túl si ke res nek mond -

ha tó. En nek fő leg a min den kit súj tó gaz -

da sá gi vál ság az oka.

A� Tura� CKÖ,� pénz�ügyi� hely�ze�te� mi�att,nem�túl�sok�prog�ra�mot�tu�dott�meg�va�ló�sí�-ta�ni.�Ugyan�is�egy�kor�mány�ren�de�let�kö�vet�-kez�mé�nye�kép�pen�nem�kap�tunk�do�lo�gi�tá�-mo�ga�tás�ra�pénzt.�Össze�gez�ve:� 550.000�Fthe�lyett,�mind�össze�209.000�Ft-ot�kap�tunkegész� év�re.� Az� Or�szá�gos� Ro�ma� Ön�kor�-mány�zat�kom�mu�ni�ká�ci�ós�hi�bá�ja�mi�att�ren�-ge�teg�pénz�és�pá�lyá�za�ti� le�he�tő�ség�ve�szettel.� A�ci�gány�szár�ma�zá�sú�di�á�kok�ösz�tön�díjrend�sze�rét� is� át�ala�kí�tot�ta� a�Kor�mány,� amiaz�zal� a� ténnyel� je�lent�ke�zett,� hogy� míg2011-ben�85�di�á�kot� tud�tunk�ösz�tön�díj�hozjut�tat�ni,�most�eb�ben�az�év�ben�csak�15!�di�-ák�kap�ha�tott�ösz�tön�dí�jat.�

Se�gít�sé�get� nyúj�tot�tunk,� a� Turai� Ci�-gány� Fo�ci�csa�pat�nak� a� jó�té�kony�sá�gi�mér�-kő�zé�sek�szer�ve�zé�sé�ben.�Így�sok�csa�lá�dottud�tunk� tá�mo�gat�ni� kü�lön�bö�ző� pénz�-össze�gek�kel.� Si�ke�re�sen� pá�lyá�za�tunk� ésnyer�tünk� az� Észak-Kelet� Pest� me�gyeiLEADER� Egye�sü�let�től� 800.000� Ft� összeg�-ben.�De�a�si�ker�el�le�né�re�saj�nos�nem�tud�-tuk�a�prog�ra�mot�meg�va�ló�sí�ta�ni,�mert�utó�-fi�nan�szí�ro�zott�volt�és�nem�volt�olyan�szer�-ve�zet,�amely�elő�fi�nan�szí�roz�ta�vol�na�a�fel�-me�rü�lő� költ�sé�ge�ket.� A� Pol�gár�mes�ter� úrgaz�da�sá�gi� okok�ból� szó�ban� el�uta�sí�tot�ta� aCKÖ�ezirányú�ké�ré�sét.�

Má�jus�1-én�ün�nep�sé�get�szer�vez�tünk�aBaranyi-féle� ven�dég�lá�tó�hely� nagy�ter�mé�-ben.� Ki�zá�ró�lag� szpon�zo�ri� tá�mo�ga�tás�sal,kö�zel� 250� fő� vett� részt� a� ren�dez�vé�nyen.Vers,�ze�ne,�fo�tó�ki�ál�lí�tás�és�film�ve�tí�tés�ke�re�-té�ben� be�bi�zo�nyo�so�dott,� hogy� szük�sé�gevan�az�em�be�rek�nek�a�kul�tu�rált�szó�ra�ko�zás�-ra� és� az�ün�ne�pek�mél�tó� tisz�te�le�té�re.�Csakturai� fel�lé�pők�kel� egy� gyö�nyö�rű� ün�nep�sé�-gen�ve�het�tek�részt�a�turai�em�be�rek.�Az�ese�-mény�ről� fel�vé�telt� ké�szí�tett� az�MTV� Ro�maMa�ga�zin� szer�kesz�tő�sé�ge,� Szénási� Jó�zsefköz�re�mű�kö�dé�sé�vel.�Az�ün�nep�ség�óri�á�si�si�-ker�rel�zá�rult.��

A�turai�bú�csú�al�kal�má�ból�vissza�ál�lí�-tot�tuk�a�ré�gi�ha�gyo�mány�őr�ző�sport�na�pun�-kat,�ami�nagy�fer�ge�te�ges�ze�nés-tán�cos�ro�-ma� kul�tu�rá�lis� est�tel� zá�rult.� Lét�re�ho�zott� aCKÖ�egy�dí�jat�„Küz�de�lem�a�Turai�Ci�gány�-sá�gért�Em�lék�érem”�né�ven,�ami�min�den�év�-ben�oda�íté�lés�re�ke�rül.�Ezt�az�el�is�me�rést�el�-ső�ként� a� Turai� Ci�gány� Fo�ci�csa�pat� kap�tameg.� De�cem�ber�ben� ka�rá�cso�nyi� te�rem�ku�-pát� szer�vez�tünk,� mely�nek� rész�le�tei� asport�ro�vat�ban�ol�vas�ha�tók.�

Tura�Vá�ros�Ci�gány�Ki�sebb�sé�gi�Ön�kor�-mány�za�ta� sze�ret�ne� kö�szö�ne�tet� mon�da�niazok�nak�a�ma�gán�sze�mé�lyek�nek�il�let�ve�cé�-gek�nek,�akik�ill.�ame�lyek�tá�mo�ga�tást�nyúj�-tot�tak�a�ren�dez�vé�nye�ink�hez.�Kü�lön�ki�sze�-ret�ném�emel�ni�Domoszlai�Kál�mán�urat�ésfe�le�sé�gét,�akik�évek�óta� tá�mo�gat�ják� � szer�-ve�ze�tünk�ese�mé�nye�it.

Far�kas�Zsolt�

CKÖ�el�nök�

A Turai CKÖ 2011. évi be szá mo ló ja

A�NYUGDÍJAS�VASUTASSZAKSZERVEZET�CSOPORTFOGADÓNAPJAI�2012.�évbenHELYSZÍN:�Tura,�Bartók�Béla�MűvelődésiHáz�(Bartók�tér�3.)�IDŐPONT:�fogadónapokon�9.00-11.00-igFOGADÓNAPOK:Február 29.Március 14.�és�28.Április 11.Május 9.Június 13.Július 11.Augusztus 8.Szeptember 12.Október 10.November 14.December 12.KIEMELT�ESEMÉNYEK:�Július 6.:�VASUTASNAPOktóber 26.:�TAGGYŰLÉS

Szabó�Lajoselnök

a�turaI�Bartók�Béla�MŰvelődésI�házBan

2012.�I.�negyedévben

Február�15.,�szerda 13.00-15.30

Február�29.,�szerda 13.00-15.30

Március�14.,�szerda 13.00-15.30

Március�28.,�szerda 13.00-15.30

JUhász lászlÓ FalUgazdász FogadÓÓrái

Az�Ér�tel�mi�Sé�rül�tek�Gyöngy�ház�Egye�sü�le�te,és�part�ne�re�a�Kézenfogva�Ala�pít�vány�a�fo�-gya�té�kos� em�be�re�ket� ne�ve�lő� csa�lá�dok� tel�jesel�szi�ge�te�lő�dé�se� el�len� küzd.� Szer�ve�ze�tünk,�aGyöngy�ház�Egye�sü�let�2000-ben�kezd�te�megmű�kö�dé�sét�Ikladon.�Az�óta�Fo�gya�té�ko�sok�La�-kó�ott�ho�na,� Nap�pa�li� el�lá�tá�sa,� Szo�ci�á�lis� fog�-lal�koz�ta�tás,�és�Tá�mo�ga�tó� Szol�gá�lat�mű�köd�-te�té�sé�vel�se�gít�jük�a�kör�nyék�be�li�fo�gya�ték�kalélő�em�be�rek�éle�tét.

Je�len�leg�Ma�gya�ror�szá�gon�600�ezer�fo�gya�té�-kos�sze�mély�él.��Az�őket�ne�ve�lő�csa�lá�dok�kö�-zül� so�kan� na�gyon� ne�héz� anya�gi� kö�rül�mé�-nyek�kö�zött�él�nek,�mert�a�fo�gya�té�kos�gyer�-mek� vagy� fel�nőtt� tel�jes� fel�ügye�le�te� mel�lettcsak�az�egyik�szü�lő�tud�mun�kát�vál�lal�ni.�Azanya�gi� ne�héz�sé�gek� mel�lett� a� min�den�na�pidol�gok�szer�ve�zé�se,�a�hi�va�ta�los�ügyek�el�in�té�-zé�se�vagy�akár�egy�be�vá�sár�lás�is�ha�tal�mas�ki�-hí�vás� elé� ál�lít�ja� eze�ket� a� csa�lá�do�kat.� AKézenFogva�Ala�pít�vány�part�ner�szer�ve�ze�te�i�-

vel,�Pest�Me�gyé�ben�az� Ikladi�Ér�tel�mi�Sé�rül�-tek� Gyöngy�ház� Egye�sü�le�té�vel� együtt�mű�-köd�ve� er�re� a� prob�lé�má�ra� dol�goz�ta� ki� mo�-dell�kí�sér�le�ti�prog�ram�ját,�a�FECS�KE�Szol�gá�la�-tot.�A�prog�ram�2007�szep�tem�be�ré�ben�in�dultaz�zal�a�cél�lal,�hogy�egy�olyan�új�szol�gál�ta�tástfej�lesszen�ki�és�mo�del�lez�zen,�amely�a�fo�gya�-té�kos� sze�mé�lye�ket� ne�ve�lő� csa�lá�dok� te�her�-men�te�sí�té�sét�és�a�mun�ka�erő�pi�ac�ra�va�ló�vis-sza�ju�tá�su�kat�tá�mo�gat�ja�a�fo�gya�té�kos�csa�lád�-tag�ott�ho�ni�fel�ügye�le�te�ál�tal.�

A�FECS�KE�Szol�gá�lat�út�tö�rő�nek�szá�mít�aszo�ci�á�lis�szol�gál�ta�tá�sok�rend�sze�ré�ben,�mertel�sőd�le�ge�sen�a� fo�gya�té�kos�csa�lád�tag�ott�ho�-ná�ban�ma�ra�dá�sát�se�gí�ti�elő.�Le�he�tő�vé�te�szi�afo�gya�té�kos�csa�lád�ta�got�gon�do�zó,�ápo�ló,�ne�-ve�lő�csa�lá�dok�min�den�egyes�tag�já�nak�a�tár�-sa�dal�mi�rész�vé�telt�és�ak�ti�vi�tást.

Kik�ve�he�tik�igény�be?

• Fo�gya�té�kos�gyer�me�ket�és�fel�nőt�tet�gon�-do�zó�csa�lá�dok

• Sa�já�tos� ne�ve�lé�si� igé�nyű� (SNI)� gyer�me�-ket�ne�ve�lő�csa�lá�dok

• Tar�tó�san�be�teg�gyer�me�ket� (14�éves�ko�-rig)�ne�ve�lő�csa�lá�dok

Mennyi�be�ke�rül�a�szol�gál�ta�tás?

A�szol�gál�ta�tás�dí�ja�órán�ként�0�-�500�Ft�le�het,me�lyet� a�min�den�ko�ri�nyug�díj�mi�ni�mum�hozvi�szo�nyít�va�a�csa�lád�jö�ve�del�me�alap�ján�ha�tá�-ro�zunk�meg�és�ma�xi�mum�ha�vi�20�órát�ölel�-het�fel.

To�váb�bi�in�for�má�ci�ók:

Ér�tel�mi�Sé�rül�tek�Gyöngy�ház�Egye�sü�le�te�Sze�-der�fa�Ott�ho�na�www.szederfa.hu��2181�Iklad,Sza�bad�ság�út�75.�06-28-578-530�Gyöngy�házEgye�sü�let,�Sze�der�fa�Ott�hon.�06-20-462-16-45De�zső�Ju�dit�Fecs�ke�Szol�gá�lat,�szak�mai�ve�ze�-tő.�www.fecske.kezenfogva.hu.�A� FECS�KE� Szol�gá�la�tot� be�mu�ta�tó� 1� per�cesani�má�ció:�http://www.youtube.com/watch?v=fdqMf9F4vvk

Új hiánypótló szolgáltatás családoknak

i

Page 9: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

nekrolÓg

turai�hírlap9

2012/1-2

bú csú a há zi or vos tóldr.�duliskovich�ti�bor�1939.�má�jus�29-énszü�le�tett� kár�pát�al�ján� or�vo�si� csa�lád�ban.az�öt� test�vér�ből�né�gyen�az�or�vo�si�pá�lyátvá�lasz�tot�ták.�dok�tor�úr�1962-ben�sze�rez�-te�meg�dip�lo�má�ját�az�ung�vá�ri�egye�te�men,�ahol�prak�ti�zált,�majdbel�gyó�gyá�sza�tot� és� en�dok�ri�no�ló�gi�át� ok�ta�tott� és� egye�te�mi� do�-cens�lett.�de�1988-ban�fel�ad�ta�az�aka�dé�mi�ai�kar�ri�ert�és�fe�le�sé�-gé�vel�dr.�Fedinecz�ale�xand�rá�val�és�két�fi�á�val�át�te�le�pült�Ma�gya�-ror�szág�ra.�Így�akar�ta�biz�to�sí�ta�ni�a�fi�ai�szá�má�ra�a�jobb�esélyt�abol�do�gu�lás�ra.�kör�ze�ti�or�vos�ként�dol�go�zott�turán�a�ha�lá�la�nap�já�-ig,� ezer�nél� több� pá�ci�en�sé�nek� egész�sé�ge� szív�ügye� volt.� négyéven�át�kép�vi�se�lő�ként�is�hoz�zá�já�rult�a�vá�ros�fej�lő�dé�sé�hez.�ki�dol�-goz�ta� a� vá�ros� egész�ség�vé�del�mi� és� meg�be�te�ge�dés� meg�elő�zőprog�ram�ját,�har�colt�az�egész�ség�ügyi�szol�gál�ta�tá�sok�ra�ci�o�na�li�zá�-lá�sá�ért�a�la�kos�ság�ér�de�ké�ben.�

Ott�hon�is�a�pá�ci�en�se�in�járt�az�esze�és�meg�vi�tat�ta�a�bo�nyo�-lult�ese�te�ket�bel�gyó�gyász� fe�le�sé�gé�vel�és� ra�dio�ló�gus� fi�á�val.�né�-hány�éve�sú�lyo�san�meg�be�te�ge�dett,�de�be�teg�sé�gét� le�győz�te�ésvissza�tért�be�te�ge�i�hez.�egész�éle�té�ben�ké�pez�te�ma�gát,�lel�ki�is�me�-re�tes�és�szak�ma�i�lag�ki�ma�gas�ló�or�vos�volt.�pá�ci�en�se�it� tü�rel�me�-sen�meg�hall�gat�ta,�so�ha�nem�pa�nasz�ko�dott,�így�min�den�kit�vá�rat�-la�nul�ért�ha�lá�la.�ka�rá�csony�es�te�ott�ho�ná�ban�hir�te�len,�de�bé�ké�-sen�meg�halt.�

Csa�lád�ja,� pá�ci�en�sei� és� kol�lé�gái� si�rat�ták� és� kís�ér�tékduliskovich�dok�tor�urat�utol�só�út�ján�a�Gö�döl�lői�te�me�tő�ben.�nyu�-god�jon�bé�ké�ben!

dr. dUliskoviCh ti bor1939–2011

1950.�má�jus�19-én�szü�le�tett�turán.�az�ál�ta�lá�nos�is�-ko�la�után�a�vas�út�gé�pé�sze�ti�tech�ni�kum�kö�vet�ke�zik(1964-68),�majd� a� köz�le�ke�dé�si� Fő�is�ko�la� ke�res�ke�-del�mi�sza�kán�vé�gez�1972-ben,�1973-tól�mun�kamel��lett� a� Bu�da�pes�ti� Mű�sza�ki� egye�tem� hall�ga�tó�ja,ahol�1979-ben�köz�le�ke�dé�si�mér�nök�ként�vé�gez.��a�ke�res�ke�de�lem�ben�ta�lál�jameg�a�he�lyét,�a�kő�bá�nyai�sör�gyár�szál�lí�tá�si�Fő�osz�tá�lyá�nak�osz�tály�ve�ze�tő�je�-ként�dol�go�zik,�1972-1991-ig.�In�nen�től�a�kő�bá�nyai�sör�gyár�Gyön�gyö�si�ki�ren�-delt�sé�gét�ve�ze�ti�1999-ig.�a�Gyön�gyö�si�sör�ér�té�ke�sí�tő�dreher�rt.�ügy�ve�ze�tő�-je�2005-ig,�majd�ezt�kö�ve�tő�en�vál�lal�ko�zó�ként�te�vé�keny�ke�dik�to�vább.�

Min�dig�ké�pez�te�ma�gát,�nem�állt�meg�egy�pil�la�nat�ra�sem�a�ta�nu�lás�-ban.� 2002-ben� be�kap�cso�ló�dik� a� turai� köz�élet�be.� tura� vá�ros� ön�kor�-mány��za�ti� kép�vi�se�lő�je,� a�pénz�ügyi�Bizottság,a�vá�ro�si�sport�klub�és�ahe�lyi�Mszp�el�nö�ke�pár�hu�za�mo�san.�

2006-ban�pol�gár�mes�ter�je�lölt�ként�in�dult�a�he�lyi�ön�kor�mány�za�ti�vá�-lasz�tá�son.�ek�kor�még�így�nyi�lat�ko�zik�a�turai�hír�lap�ban.�„mind�annyi�unkalap�ve�tő�cél�ja�kell,�hogy�le�gyen,�hogy�tura�iga�zi�vá�ros�sá�vál�jon.�ez�azon�-ban�csak�ön�zet�len,�őszin�te�együtt�mű�kö�dés�sel�le�het�sé�ges.”�nem�si�ke�-rül�a�te�le�pü�lés�élé�re�ke�rül�nie,�de�idő�köz�ben�mély�sé�ge�sen�csa�ló�dik�a�po�-li�ti�ká�ban�és�tel�je�sen�há�tat� is�for�dít�a�köz�élet�nek.�Csak�vál�lal�ko�zó�kéntte�vé�keny�ke�dik�to�vább.

pár�já�val�1991-ben�há�za�sod�nak�össze�és�há�rom�év�múl�va�szü�le�tikmeg�a�fi�uk.�Be�teg�sé�gé�ben�is�erős�volt,�vé�gig�azt�mond�ta:�– eb�ből�megle�het�gyógy�ul�ni.�az�égi�ek�azon�ban�más�kép�pen�gon�dol�ták.�de�cem�ber�9-én�hunyt�el�óri�á�si�űrt�hagy�va�csa�lád�ja�szá�má�ra.�

2011.�de�cem�ber�15-én�vet�tek�bú�csút�tő�le�sze�ret�tei,�ro�ko�nai,�ba�rá�-tai�és�kol�lé�gái.

nagy-tÓth ist ván 1950-2011

2011.�ok�tó�ber�9-én�hunyt�el�Ma�nyi�né�ni,�sokszáz� turai�– ma�már�kö�zép�ko�rú�vagy� idő�sö�-dő�– egy�ko�ri�gyer�mek�ta�ní�tó�né�ni�je.ta�ní�tó� volt�a�szó� leg�ne�me�sebb�ér�tel�mé�ben.ala�pot� épí�tett,� biz�ton�sá�go�sat,� erő�set.� nem�csak� tu�dás�ból,� ha�-nem�be�csü�le�tes�ség�ből,�em�ber�ség�ből�is!�Oda�adó�volt�a�mun�ká�-ban,�ki�tün�te�tés�volt�a�ta�nít�vá�nyá�nak�len�ni.�

Jó�kol�lé�ga�volt.�Bíz�ta�tott,�meg�hall�ga�tott,�meg�vi�gasz�talt�min�-den�hoz�zá�for�du�lót.�tisz�tel�te�az�em�bert,�sze�ret�te,�se�gí�tet�te�a�fi�-a�tal�pe�da�gó�gu�so�kat.�nem�élt�mind�vé�gig�turán,�de�Gö�döl�lő�ről�isa�turai�is�ko�lá�ba�járt�ta�ní�ta�ni.�In�nen�ment�nyug�díj�ba�1984-ben.ér�té�kes�mun�kás�sá�gát�tura�nagy�köz�ség�Ön�kor�mány�za�ta�1996-ban�turáért�em�lék�érem�mel�is�mer�te�el.

ha�tal�mas�erő�fe�szí�tés�sel�ápol�ta�fér�jét,�majd�test�vér�ét,�Mag�-di�né�nit.�Cse�le�ke�de�te�it�a�sze�re�tet� ve�zet�te.�sa�ját�be�teg�sé�gét� istü�re�lem�mel�vi�sel�te.

nem� fe�lejt�jük� vé�kony,�min�di�g� ele�gáns� alak�ját,� sa�já�tos� hu�-mo�rát,�mély�hang�ját,�ízes�be�szé�dét,�er�dély�ből�ér�ke�zett�pe�da�gó�-gus�ként.�há�lá�sak�va�gyunk,�hogy�is�mer�het�tük,�hogy�kap�hat�tunklel�ki�sé�gé�ből,�ta�ní�tá�sa�i�ból.

Ma�nyi�né�ni�ham�vai�fér�je�mel�lett�nyug�sza�nak�a�szent�ka�ta�-lin�plé�bá�nia�temp�lom�al�temp�lo�má�ban�Bu�dán,�a�ta�bán�ban.

„Meg�fog�ni�csen�de�sen�egy�ki�nyúj�tott�bús�ke�zet?van-e�szebb�test�vér,�van-e�szebb?her�vadt�sze�mek�ben�né�ma�könny�re�zegs�az�úton�sok�szor�gyer�me�kek�só�haj�ta�nak.szív�ben�ma�radt�szók�né�ma�nyel�vén�ér�te�ni:van-e�szebb�test�vér,�van-e�szebb?”(Sík�Sán�dor) E.Á.

2012.�ja�nu�ár�14-én,�éle�té�nek�76.�évé�ben�hunyt elegy�hir�te�len�jött,�gyors�le�fo�lyá�sú�be�teg�ség�ben.

a� fő�is�ko�la� el�vég�zé�se� után,� a� jász�sá�gitápiószelén�be�töl�tött�ál�lást�kö�ve�tő�en�ke�rült�turára,�ahol�1965-től1989-ig� ta�ní�tott,�mint� rajz-föld�rajz� sza�kos� ta�nár.� a� to�váb�bi� ta�ná�riéve�ket�Bu�da�pes�ten�foly�tat�ta�egé�szen�nyug�dí�ja�zá�sá�ig.

Meg�fo�gal�ma�zott�gon�do�la�ta�it,�is�me�re�te�it,�élet�ta�pasz�ta�la�tát,�böl�-cses�sé�ge�it�át�ad�ta�ta�nít�vá�nya�i�nak,�mond�hat�ni�min�den�perc�ben�ta�-nul�tak�tő�le.�a�leg�szebb�raj�zok�ból,�al�ko�tá�sok�ból�rend�sze�re�sen�ki�ál�lí�-tá�so�kat� ren�de�zett,� di�ák�ja�it� or�szá�gos� ill.� nem�zet�kö�zi� pá�lyá�za�tok�raké�szí�tet�te�fel�nem�ke�vés�si�ker�rel.�a�nyer�te�sek�ko�moly,�ér�té�kes�aján�-dé�ko�kat�kap�tak�ki�ma�gas�ló�mun�ká�ju�kért.

nagy�sze�rű�pe�da�gó�gus�volt,�mű�vész-ta�nár,�aki�a�nö�ven�dé�kek�reszak�ma�i�lag�és�em�be�ri�leg�egy�aránt�oda�fi�gyelt.�ki�fogy�ha�tat�lan�volt�azúj�don�sá�gok�ból,�a�meg�ol�dá�sok�ból�a�szí�nek�vi�lá�gá�ban,�min�dig�a�tö�-ké�le�tes�re�tö�re�ke�dett.�év�ről-év�re�mű�vé�szi�fo�kon�ő�ké�szí�tet�te�el�a�mű�-ve�lő�dé�si�ház�ban�a�ze�ne�is�ko�la�ál�tal�be�mu�ta�tott�elő�adá�sok�szín�fa�la�it.né�hány�turai�kol�lé�ga�és�ba�rát�őr�zi�egy-egy�ne�kik�aján�dé�ko�zott�mű�-al�ko�tá�sát.

2012.�feb�ru�ár�10-én�Bu�da�pes�ten,�a�Me�gye�ri�úti�te�me�tő�ben�he�-lye�zték�örök�nyu�ga�lom�ra.�sze�re�tet�tel�és�fá�jó�szív�vel�bú�csúz�tak�tő�leegy�ko�ri�turai�mun�ka�tár�sai,�di�ák�jai,�s�mind�azok,�akik�az�év�ti�ze�de�kigköz�tünk�élő�em�bert�sze�ret�ték�és�tisz�tel�ték.�nyu�god�jon�bé�ké�ben!

„aki�a�sze�ret�te�i�nek�szí�vé�ben�él,az�nem�halt�meg,�csak�tá�vol�van.”�(szent�ágos�ton)

F.l.

Pataki tibor 1936-2012

bárdy Józsefné dánel margit1928-2011

'

Page 10: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

10

rövid híreki

Galga men ti nép ze né szek új évi kon cert je Is�mét�ro�po�gós�telt�ház�zal�ke�rült�meg�ren�de�zés�re�a�MagyarKultúra�Napja�alkalmából�az�új�évi�kon�cert.�Az�el�ső�fél�időtzöm�mel�a�turai�kö�tő�dé�sű�zene�ka�rak�mű�sor�szá�mai�töl�töt�-ték�ki:�Zagy�va�Ban�da,�Em�se,�Tar�soly,�Gon�do�zó...�UngerBa�lázs� há�zi�gaz�da,� nép�ze�ne� ta�nár� és� cim�bal�mos� ez�út�talmu�zsi�kált� is,�a�Cimbaliband�vi�lág�ze�nei� for�má�ci�ó�val�mu�-tat�ta�be�új,�Ablakimba�c.�le�me�zü�ket.�A�ze�ne�kar�turai�tag�-jai�még:�Szi�ta�Esz�ter,�Boda�Gel�lért,�ven�dég�ként�SolymosiMá�té�Ri�gó�és�Far�kas�Zsolt,�aki�most�nem�csak�brá�csa�tu�dá�-sát�csil�log�tat�ta,�ha�nem�éne�kelt�is.�A�han�gu�la�tot�a�hát�tér�ve�-tí�tés�is�fo�koz�ta,�mely�Man�du�la�Éva�és�a�turai�szár�ma�zá�súKö�les�Va�zul�mun�ká�ja.�Tosko�uno�ká�ja,�Bu�dai�At�ti�la�kez�de�-mé�nye�zé�sé�re�már�ezen�az�ese�mé�nyen�lát�ha�tó�vol�a�turaici�gány�ze�nész�port�rék�ról�szó�ló�fo�tó�gyűj�tés�je�len�tős�ré�sze,me�lyet�ha�ma�ro�san�tab�ló�vá�ren�dez�nek�össze.

Mű ve lő dé si ház év zá ró 2011De�cem�ber� 23-án� iga�zi� ka�rá�-cso�nyi� han�gu�lat�ban� ket�tősün�ne�pet� ren�de�zett� a� mű�ve�lő�dé�si� ház.� Dél�után� anagy�te�rem� szín�pa�di� prog�ram�ja�it� él�vez�het�te� a� kö�-zön�ség�né�hány�új�don�ság�gal:�Zumba,� Szokolik�há�-zas�pár� au�ten�ti�kus� nép�tán�ca,� Frics�ka� tánc�együt�tesfo�ci�fa�na�ti�ku�sok�nak�szó�ló�fer�ge�te�ges�tánc�szín�há�za.�

Min den ki ka rá cso nya 2011Ugyan�ezen�a�na�pon�es�te�a�meg�újult�fő�té�ren,�a�ze�ne�pa�vi�-lon�nál�gyűlt�össze�a�né�pes�tö�meg,�a�di�der�gést�eny�hí�tet�tea�for�ró�tea�és�a�for�ralt�bor,�me�lyet�a�műv.ház�mun�ka�tár�saikí�nál�tak.� A� lá�to�ga�tó�kat� élő� bet�le�hem� fo�gad�ta.� Ez�úton� iskö�szö�net�il�le�ti�a�Galgamenti�Szö�vet�ke�ze�tet�a�szal�ma�bá�lák,Sá�ra� Ta�más� kép�vi�se�lőt� pe�dig� bir�ká�i�nak� ren�del�ke�zés�rebocsájtásáért.�A�szín�pa�don�a�nyug�dí�jas�nép�dal�kör�és�KisAni�ta�éne�ke�mel�lett,�Gó�lya�Már�ton�cim�ba�lom�já�té�ka�és�azújon�nan�ala�kult� if�jú�sá�gi-fel�nőtt�nép�tánc�cso�port�bet�le�he�-mes� já�té�ka,�Galga�men�ti� tán�cai�vil�lan�tak�fel,�majd�a�pol�-gár�mes�ter�kí�vánt�bol�dog�ka�rá�csonyt�Tura�la�kó�i�nak.

Fotó

:�Csi

lla�F

otó

Page 11: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

a hevesy györgy általános iskola hírei

turai�hírlap11

2012/1-2

Az�el�telt� idő�szak�ban�min�den�gon�do�-la�tunk� a� Ka�rá�csony� kö�rül� for�gott.Vol�tak,� akik� az� ün�ne�pi� ké�szü�lő�dés�-ben,� a�mű�so�rok�meg�szer�ve�zé�sé�ben,le�bo�nyo�lí�tá�sá�ban� je�les�ked�tek,�és�vol�-tak�szép�szám�mal�olya�nok�is,�akik�aztszá�mol�ták,� hogy� még� hány�szor� kellis�ko�lá�ba�jön�ni�a�té�li�szü�net�kez�de�té�ig.Az�utób�bi�ak�kö�zül�saj�nos�sen�kit�semsi�ke�rült�len�cse�vég�re�kap�nunk�szá�mo�-lás�köz�ben,�kár�pót�lá�sul�me�sél�jen�né�-hány�fény�kép�az�el�múlt�he�tek�ese�mé�-nye�i�ről.������������Tóth�Mi�hály

Az� ide�gen� nyelv�ta�nu�lás� egyik� leg�ered�mé�nye�sebb� se�gí�tő�jeaz,�ha�a� ta�nu�ló�nem�csu�pán�bif�láz�za�a� ta�nult�nyelv�sza�va�it,

kifejezéseit,�nyelv�ta�nát,�ha�nem�meg�pró�bál�ja�a�gya�kor�lat�ban�hasz�-nál�ni�egy�olyan�be�szél�ge�tő�társ�sal,� aki�csak�azon�a�nyel�ven�ké�pestár�sa�log�ni.�Mind�ezt� leg�job�ban�tud�ja�szol�gál�ni�az�a�cse�re�kap�cso�lat,ha�az�ide�gen�nyel�vet�ta�nu�ló�di�ák�éven�ként�leg�alább�két�al�ka�lom�malta�lál�koz�hat� itt�hon� és� a� part�ner� or�szá�gá�ban.� Nap�ra�for�gó� Fo�tó�kö�-rünk�egyik�leg�ak�tí�vabb�tag�ja,�Csányi�Pet�ra�is�élt�ez�zel�a�le�he�tő�ség�gelmúlt�év�de�cem�be�ré�ben.

Kérlek, mu tasd be cse re di á ko dat!Az�én�cse�re�di�á�kom,�Kalina�Tokarz�Ka�to�wi�cé�ből�ér�ke�zett�a�di�-

ák�tár�sa�i�val�(35�di�ák�és�3�kí�sé�rő�ta�nár).�Elő�ször�Ma�gya�ror�szág�galis�mer�ked�tek.� Töb�bek� kö�zött� Gö�döl�lőn,� Hol�ló�kőn,� Eger�ben� ésBu�da�pes�ten� jár�tak.�Egy�na�pot�ve�lünk� töl�töt�tek�az� iskolában,� azaszó�di�Pe�tő�fi�Gim�ná�zi�um�ban.�Es�tén�ként�na�gyon� so�kat� vol�tunkegyütt�kis�cso�por�tok�ban.�A�Ka�to�wi�cé�ben�is�ba�rátként�élő�di�á�kokegy�más�hoz�kö�zel� eső�ma�gyar�di�á�ko�kat� vá�lasz�tot�tak,�hogy� itt� isegyütt�tölt�hes�sék�ezt�az�egy�he�tet.�Vé�gig�csak�fran�ci�á�ul�be�szél�get�-tünk�–�ez�volt�a�nyelv�gya�kor�lás�lé�nye�ge.

Mi lyen prog ra mo kat ké szí tet tek a ven dé gek szó ra koz ta -tá sá ra?

Kalával�min�den�es�te�mást�csi�nál�tunk.�Úgy�pró�bál�tuk�be�osz�ta�-ni�az�es�té�ket,�hogy�ha�az�egyik�es�te�pör�gős�prog�ra�munk�volt,�pél�-dá�ul� a� jég�kor�sza�ki,� ak�kor� a� kö�vet�ke�zőn� pizzériába� men�tünk.Meg�mu�tat�tam� ne�ki� a� nép�tánc� órát,� a� szín�ját�szó�kat,� el�vit�tem� aSchossberger-kastélyba�is,�ahol�ka�pott�tő�lem�aján�dék�ba�egy�pó�-lót�és�egy�bög�rét.�

A vendékkislány is ta nult va la mit ma gya rul?A�hét�fo�lya�mán�na�gyon�sok�szót�meg�ta�ní�tot�tam�ve�le,�kü�lö�nö�-

sen�olya�no�kat,�ame�lyek�a�hét�köz�na�pi�tár�sal�gás�ban�gya�ko�ri;�pél�dá�-

ul:�kö�szö�nöm,�szi�asz�tok,�szia,�jó�ét�vá�gyat.�Ő�is�ta�ní�tott�ve�lem�egydalt,�amit�a�szülinapi�bu�li�kon�szok�tak�éne�kel�ni.�

Ho gyan zá rult ez a na gyon ked ves és hasz nos ta lál ko zás?Az�utol�só�es�te�egy�bu�li�val�zár�tuk�a�he�tet�a�Hot�Chi�li�ben,�akik�-

nek�itt�sze�ret�nénk�meg�kö�szön�ni�a�hely�adást�és�a�ki�tű�nő�han�gu�-la�tot!� Bú�csú�aján�dék�ként� egy� kis� cso�mag� fi�nom�sá�got� ka�pott,hogy�vi�gye�ha�za�a�szü�le�i�nek,�ő�pe�dig�vá�laszt�ha�tott�a�hím�zett�turaizseb�ken�dők�ből� is!�Bú�csú�zás�kor�meg�je�gyez�tük,� hogy�már�mostna�gyon�vár�juk�a�kö�vet�ke�ző�ta�lál�ko�zást!�

Ti mi kor utaz tok ki?Már�ci�us�17-én�in�du�lunk�és�egy�he�tet�töltünk�együtt.To váb bi sok si kert kí vá nok a cse re kap cso lat hoz, azért is,

mert nem csak ve led és csa lá dod dal is mer ke dett meg a kis lány,ha nem ha zánk kal és egy ki csit Turával is. Vidd el ked ves part -ne red nek és csa lád já nak a mi üd vöz le tün ket is!

Ta�kács�Pál

DI á KOK neMZeTKöZI Cse re KAp CsO LA TA

Bi�zo�nyá�ra�Ön�is�tud�ja�mennyi�refon�tos�egy�vál�lal�ko�zás�szá�má�ra,hogy�meg�bíz�ha�tó,�fel�ké�szült,�pre�cíz�ke�zek�ben�tud�has�sa�cé�gé�nek�köny�ve�lé�sét.

w Szak ma i lag fo lya ma to san kép zett, PM ál tal re giszt rált szak em be re ink -

nek kö szön he tő en iro dánk tel jes kö rű köny ve lé si szol gál ta tást, bér ügy in -

té zést biz to sít az Ön vál lal ko zá sá nak!

w Ru gal mas ügy fél fo ga dás, fo lya ma tos kap cso lat tar tás. Köny ve lé si anya -

gért Tura-Aszód-Gödöllő vo na lon ház hoz is me gyünk!!!

C.R.M. Köny ve lő iro da Kft.

Telefon: 06-30-283-4717, E-mail: [email protected]

Page 12: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

12

megkérdeztük

A Schossberger-kastély je len le gi tu laj do no sa, a Turai Kas télyKft. a Turai Hír lap szer kesz tő sé gét 2011 no vem be ré ben egyrö vid hír ben tá jé koz tat ta ar ról, hogy az óra to rony fel újí tás -ra ke rült. En nek ap ro pó ján ke res tük meg le vél ben a cé get,hogy ér dek lőd jünk a to váb bi fej lesz té sek ről, ter vek ről, a kas -tély hoz kap cso ló dó ese mé nyek ről. A Kft. ne vé ben az ügy ve ze -tő igaz ga tó, Gu lyás Istvánné Mol nár An na Má ria nyi lat ko -zott, s egyút tal örö mét fe jez te ki a le he tő ség gel kap cso lat ban.E pub li kált pár be széd akár le het ne ki in du ló pont ja, egy újala pok ra he lye zett együtt mű kö dés nek is Tura te le pü lés és akas télyt üze mel te tő vál lal ko zás kö zött, tisz táz va a ko ráb bife szült sé gek oka it és meg ol dá si le he tő sé ge it, s együtt moz dít -va Tura fej lő dé sé nek ügyét a kö zös ta lál ko zá si pont, az ide -gen for ga lom men tén.

Öröm mel ad tak hírt ar ról, hogy a turai kas tély ban be fe je ző -dött a vár va várt re konst ruk ci ós fo lya mat el ső ele me, az óra to -rony fel újí tá sa. Met től med dig, ki nek a szak mai el len őr zé sé benzaj lot tak a mű em lék rész le ges hely re ál lí tá si mun ká la tai? Mű -kö dés be hoz ha tó-e az új óra mű?

2010-ben�si�ker�rel�pá�lyá�zott�és�nyert�a�kas�tély�a�Nem�ze�ti�Kul�-tu�rá�lis�Fej�lesz�té�si�Alap�Mű�em�lé�ki�és�Ré�gé�sze�ti�Szak�mai�Kol�lé�gi�u�-ma�ál�tal�ve�szé�lyez�te�tett�hely�ze�tű�mű�em�lék�épü�le�tek�ve�szély�el�há�rí�-tá�sá�nak,�ál�lag�meg�óvá�sá�nak,�rész�le�ges�hely�re�ál�lí�tá�sá�nak�tá�mo�ga�-tá�sá�ra�ki�írt�pá�lyá�za�tán.�2011.�már�ci�us�16-án�kez�dőd�tek�a�mun�ká�-la�tok,�jú�li�us�1-én�ke�rült�át�adás�ra�a�fel�újí�tott�óra�to�rony.�A�hely�re�ál�-lí�tást�a�KÖH�fel�ügyel�te,�és�igen,�a�to�rony�óra�„lánc�cal”�pon�to�sanmu�tat�ja�az�időt?

Mik lesz nek a re konst ruk ci ós fo lya mat vár ha tó újabb ele -mei, mi lyen üte me zés ben?

Szán�dé�ka�ink�sze�rint�a�köz�pon�ti�csar�nok�fe�let�ti�ku�po�la,�a�pál�-ma�ház�héjazata,�va�la�mint�az�ol�dal�só�szárny�te�tő�szer�ke�ze�te�ke�rülfel�újí�tás�ra.�To�vább�ra�is�meg�men�ten�dő�ér�ték�nek�te�kint�jük�a�kas�-télyt� kö�rül�öle�lő� par�kot,� így� an�nak� hely�re�ál�lí�tá�sát� is� sze�ret�nénkmeg�va�ló�sí�ta�ni.�Saj�nos�üte�me�zés�ről�egy�elő�re�még�ko�rai�be�szél�ni,a�pá�lyá�za�ti�for�rá�sok�re�mény�be�li�el�nye�ré�se�után�tu�dunk�majd�me�-net�ren�det�fel�ál�lí�ta�ni.

Me lyek azok a ré szek, ame lyek ed dig is lá to gat ha tó ak vol -tak ill. me lyek nyíl tak meg a kö zel múlt ban a lá to ga tók szá má -ra a fel újí tás nak kö szön he tő en?

A� lá�to�ga�tók� szá�má�ra� az� épü�le�ten� be�lül� el�ső�sor�ban� az� al�sószint�jár�ha�tó�be,�ki�ál�lí�tás�ra�ke�rül�tek�az�óra�to�rony�ré�gi�da�rab�jai�is.Sze�ret�nénk,�ha�az�épü�let�is�mét�kö�rül�jár�ha�tó�len�ne,�így�a�kö�zel�jö�-vő�ben�el�bon�tás�ra�ke�rül�majd�a�hát�só�–�ide�ig�le�ne�sen�el�he�lye�zett–�ke�rí�tés�is.�Amit�min�den�kép�pen�ér�de�mes�meg�em�lí�te�ni,�hogy�akas�tély�ban�je�len�tő�sen�nö�vel�tük�a�ki�ál�lí�tott�kép�anya�got,�két�ki�ál�lí�-tás�sal.�Az�egyik�a�fil�me�zé�sek�és�fo�tó�zá�sok�leg�szebb�pil�la�na�ta�it�ele�-ve�ní�ti�fel,�a�má�sik�pe�dig�a�„turai�hí�res�ség”,�Angelina�Jolie�élet�raj�-zi�köny�ve�tel�jes�kép�anya�gá�nak�promóciós�ki�ál�lí�tá�sa.�

A turaiak a kas tély új ra nyi tá sa kor a Tura Invest Kft-t is mer -ték meg tu laj do nos ként, s jó ide je már a Turai Kas tély Kft. ne veol vas ha tó a hon la pon. A turai kas tély hon lap ján ta lál ha tó in for -má ci ók sze rint az alap ve tő cél ki tű zé sek ugyan ak kor nem vál -toz tak: egy öt csil la gos, az egész ség tu riz mus ra épí tő szál lo da -komp le xum és kon fe ren cia köz pont meg va ló sí tá sát ter ve zik.Sza bad-e tud ni bő veb bet ar ról, hogy az új cég név új tu laj do nost,tu laj do no si cso por tot ta kar, eset leg új szak mai part ne rek kel?

A�tu�laj�do�no�si�szer�ke�zet�alap�ve�tő�en�nem�vál�to�zott�és�a�cél�ki�tű�-zé�sek�sem.�De�még�egy�szer�hang�sú�lyoz�nunk�kell,�hogy�mű�em�léképü�let� lé�vén� egy� fenn�tart�ha�tó� üze�mel�te�tés� elő�fel�té�te�le� je�len�tősmér�té�kű�pá�lyá�za�ti�for�rás,�kü�lö�nö�sen�je�len�gaz�da�sá�gi�hely�zet�ben.�

A fent ne ve zett cé lok hoz az el múlt év ti ze dek tu laj do nos vál -tá sai so rán már sok dá tum kap cso ló dott. A je len leg a nem zet kö -zi leg is el is mert szál lo da ipa ri ta nács adó cég, a Horwath HTLConsulting ál tal elő ké szí tő fá zis ban lé vő pro jekt be fe je zé sé hez,az az a szál lo da meg nyi tá sá hoz fe le lős ség tel je sen le het-e mostre á lis dá tu mot prog nosz ti zál ni?

Va�ló�ban�a�hasz�no�sí�tá�si�ter�ve�ket�a�HTL�Consulting,�a�szak�mata�lán� leg�ne�ve�sebb� ta�nács�adó� cé�ge� ké�szí�tet�te.� Je�len�leg� az� el�en�-ged�he�tet�len�pá�lyá�za�ti�for�rás�fel�ku�ta�tá�sa�zaj�lik,�és�mi�vel�ne�künk�isa� leg�fon�to�sabb�az� épü�let� ré�gi�pom�pá�já�ba� va�ló� vissza�he�lye�zé�se,

Le vél vál tás a kas tély tu laj do no sok kalre�Mény�az�úJ�ala�pOk�ra�he�lye�zett�eGyütt�MŰ�kÖ�dés�re

A turai Schossberger-kastély egy mai képeslapon

Schossberger Zsigmond báró és családja a turai kastély egykorifrancia kertjében, ami sajnos már az enyészeté

Page 13: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

turai�hírlap13

megkérdeztük

nyi�tot�tak�va�gyunk�min�den�olyan,�a�szál�lo�dai�hasz�no�sí�tás�tól�akárrész�ben�vagy�egész�ben�el�té�rő�irány�meg�vizs�gá�lá�sá�ra,�ami�egy�fi�-nan�szí�roz�ha�tó�pro�jekt�ke�re�té�ben�meg�va�ló�sít�ha�tó.

„El tö kélt cé lunk, hogy Turát te gyük meg a Galga men te tu risz -ti kai góc pont já nak, ami min ta ként szol gál hat az egész kis tér ségto váb bi fej lesz té sé nek.” – ír ják hon lap ju kon. Eh hez fel té te lez he tő -en a kis tér ség te le pü lé se i vel, köz tük ki emel ten Turával ill. an nakin téz mé nye i vel, szer ve ze te i vel, vál lal ko zá sa i val va ló együtt mű -kö dés el en ged he tet len len ne, hi szen az ide lá to ga tók adott eset benab ból is él mény anya got kí ván nak me rí te ni, ami a „ka pu kon kí -vül” van. Mi ben tud ná nak ezek a tu risz ti kai együtt mű kö dé sekmeg nyil vá nul ni, tud va azt a tényt, hogy sem a kis tér ség nek, semTurának nincs még ide gen for gal mi kon cep ci ó ja?

Ab�ban�gon�do�lom�min�den�turai�egyet�ért�ve�lünk,�hogy�a�tu�risz�-ti�kai�cél�lal�ér�ke�ző�ven�dé�gek�el�ső�sor�ban�a�kas�tély�mi�att�ke�re�sik�felTurát.�Ér�zé�kel�jük�az�ide�gen�for�gal�mi�kon�cep�ció�hi�á�nyát�a�vá�ros�ré�-szé�ről,�de�mi�a�ré�szünk�ről�nyi�tot�tak�va�gyunk�az�együtt�mű�kö�dés�re,mint�ahogy�min�den�le�het�sé�ges�fó�ru�mon�(Es�kü�vő�Ki�ál�lí�tás,�Es�kü�vőVá�sár,�Uta�zás�Ki�ál�lí�tás,�Ba�rokk�Na�pok�stb.)�visszük�Tura�jó�hí�rét.�

A tér ség nek ill. Tura te le pü lés nek me lyek le het né nek azok azide gen for gal mi kí ná la ti ele mei, ame lyet jó szív vel aján la ná naka kas tély lá to ga tói szá má ra, amely re Önök ér ték ként te kin te nek?

Sze�ren�csé�re� töb�ben� van�nak� egyé�ni� lá�to�ga�tók� és� cso�por�tokis,�akik�a�kas�tély�után�fel�ke�re�sik�Turán�a�Fa�lu�mú�ze�u�mot,�a�temp�-lo�mot,�el�lá�to�gat�nak�ta�vasszal�az�egy�ha�jú�vi�rág�hoz,�vagy�szí�ve�senfo�gyasz�ta�nak�el�egy�va�sár�na�pi�ebé�det.�Ré�szünk�ről�fo�lya�ma�tos�ésköl�csö�nös�kap�cso�lat�van�ezek�kel�a�hely�szí�nek�kel.

„A Turai Schossberger kas tély új já szü le té sé nek kon cep ci ó jaegy geo ter mi kus erő for rás ra épü lő gyógyszállodai hasz no sí tá sipro jekt.” – ol vas ha tó ugyan csak a hon la pon. Ez va la mi fé lekonk rét part ner sé gi szán dék ra utal a Turawell Kft. és Tura Vá -ros Ön kor mány za ta együtt mű kö dé sé ben zaj ló, már fo lya mat -ban lé vő, a ter me lő- és vissza saj to ló ku tak meg fú rá sán már túllé vő melegvízhasznosítási pro jekt tel, vagy önál ló hő for rás fel tá -rá sá ban és hasz no sí tá sá ban gon dol kod nak?

Konk�rét� part�ner�sé�gi� vi�szony� nin�csen� a� két� el�gon�do�lás� kö�-zött,�de�ter�mé�sze�te�sen�öröm�mel�meg�vizs�gál�juk�az�együtt�mű�kö�-dés�le�he�tő�sé�ge�it,�amennyi�ben�ilyen�meg�ke�re�sést�ka�punk.

A te le pü lés ön kor mány za ta és a kas tély ak tu á lis tu laj do no -si kö re közt nem volt min dig fel hőt len a vi szony, be le ért ve, hogysok eset ben már a he lyi te le pü lés ve ze tés is szkep ti ku san, két sé -gek kö zött, nagy fo kú bi zal mat lan ság gal fo gad ta a kez de mé -nye zé se ket vagy ígé re te ket a kas tély tu laj do no sok ré szé ről. Cél -ja ik meg va ló sí tá sá ban fon tos len ne-e Önök nek a he lyi ön kor -mány zat tal va ló jó vi szony meg ala po zá sa, majd to vább épí té -se? Mi lyen irá nyú nyi tott sá got ill. konk rét lé pés éket vár ná nakez ügy ben Tura ön kor mány za tá tól és mi az, amit Önök tud ná -nak ten ni a si ke res együtt mű kö dés ér de ké ben?

Úgy�vél�jük,�a�múl�ton�rá�gód�ni�nem�iga�zán�ér�de�mes,�mi�nyi�tot�-tak�va�gyunk�ar�ra,�hogy�új�ra�gon�dol�juk�együtt�mű�kö�dé�sün�ket,�ter�-mé�sze�te�sen�an�nak�az�alap�ve�tés�nek�a�tisz�te�let�ben�tar�tá�sá�val,�hogya�kas�tély�kö�zel� tíz�ezer� lá�to�ga�tót�vonz�éven�te,� az�Angelina� Joliefor�ga�tás�mi�att�or�szá�go�san�is�mert�lett�Tura,�te�hát�üz�le�ti�e�sen�szól�-va�je�len�tős�ke�res�ke�del�mi�és�mar�ke�ting�tá�mo�ga�tást�nyúj�tot�tunk�ésnyúj�tunk�a�vá�ros�nak.�

Itt el ke rül he tet le nül adó dik a kér dés, hogy Tura Vá ros Ön -kor mány za ta és az elő ző tu laj do nos, a Tura Invest Kft. kö zöttki ala kult in gat lan dó-tar to zá si hely ze tet új tu laj do nos ként meg -örö köl ték-e, s ha igen mi lyen ren de zé si mód ját lát ják en nek?

A�Turai�Kas�tély�Kft.�nem�'örö�köl�te'�meg�a�Tura�Invest�Kft.�ko�-ráb�bi�eset�le�ges�tar�to�zá�sa�it,�így�sem�mi�lyen�el�szá�mo�lá�si�kö�te�le�zett�-ség�gel�nem�tar�to�zik�har�ma�dik�fél�irá�nyá�ban.�A�turai�kas�télyt�tu�-laj�don�ló�cég�egyéb�ként�2001-2006�kö�zött� több�mint�100�mil�liófo�rin�tot�fi�ze�tett�ki�te�lek�adó�jog�cí�mén�a�vá�ros�ré�szé�re.�A�te�lek�adóren�de�le�tet�a�kép�vi�se�lő-tes�tü�let�2006�ok�tó�be�ré�ben�ha�tá�lyon�kí�vülhe�lyez�te,� így� je�len�leg� ilyen� jog�cí�men�fi�ze�té�si�kö�te�le�zett�ség�nemter�he�li�a�kas�tély�tu�laj�do�no�sát.

Egy faj ta tör té ne ti ha gyo mányt is kö vet né nek az zal, haturaiakat ka csol ná nak be a kas tély je len le gi éle té nek vér ke rin -gé sé be. A turaiak is szí ve sen és büsz kén vesz nek részt a kas télykö rü li te en dők ben, mint ahogy volt az egy kor Schossberger-báró ide jén is. Fon tos Önök szá má ra, hogy eze ken a te rü le te -ken el sőd le ge sen turaiak ke rül je nek hely zet be?

Je�len�ál�la�po�tá�ban�ér�te�lem�sze�rű�en�a�kas�tély�nem�tud�mun�ka�-adó�len�ni,�de�ha�a�ter�ve�ink�meg�va�ló�sul�nak,�ak�kor�a�kér�dés�re�a�vá�-lasz�egy�ér�tel�mű�és�ha�tá�ro�zott�igen.�?

Van-e rá lá tá suk ar ra, hogy a lá to ga tók nak mek ko ra szá za -lé ka le het a turai ér dek lő dő? In do ko lat la nul, túl zó an nagy ké réslen ne a he lyi ek kas tély lá to ga tá sát bi zo nyos ked vez mé nyek keleny hí te ni vagy leg alább egy faj ta di cső ség könyv ben nyil ván tar -ta ni, akik pl. be lé pő jegy vá sár lá sá val tá mo gat ták a kas tély fel -újí tá si mun ká la ta it?

Nyil�ván�tar�tást� ter�mé�sze�te�sen�nem�ve�ze�tünk� lak�hely�sze�rint,de�ér�zé�sünk�sze�rint�a�lá�to�ga�tók�el�ső�sor�ban�tu�ris�ták�nem�he�lyi�la�-ko�sok�is.�Ért�he�tő�is�ez,�hi�szen�vall�juk�be�a�leg�több�em�ber�nem�asa�ját�vá�ro�sá�ban�tu�ris�tás�ko�dik.�A�je�len�le�gi�jegy�árak�úgy�gon�dol�jukmeg�le�he�tő�sen� ked�vez�mé�nye�sek,� de� egy�ben� ele�nyé�sző� be�vé�te�lifor�rást�je�lent�a�fel�újí�tás�szem�pont�já�ból,�mind�azo�nál�tal�az�öt�le�tet�adi�cső�ség�könyv�vel�kap�cso�lat�ban�kö�szön�jük�és�meg�fon�tol�juk.

Az éven te meg ren de zés re ke rü lő Halloween egy si ke res pro-g ram juk. Emel lett még mi lyen ren dez vé nyek kel ter ve zik meg -ör ven dez tet ni a kö zön sé get?

Van�nak�olyan�vissza�té�rő�ren�dez�vé�nye�ink,�ame�lyek�zárt�kö�rű�-ek,�ál�ta�lá�ban�ko�moly�ze�nei�ese�mény�nek�ad�nak�ott�hont.�Az�ideiév�re�még�nem�állt�össze�az�ese�mény�nap�tár,�de�ta�vasz�tól�őszig�bi�-zo�nyo�san�sze�ret�nénk�bő�ví�te�ni�a�kas�tély�ban�zaj�ló�ese�mé�nye�ket.

Se�res�Tün�de

2011 júliusában elkészült az óratorony felújítása a turaikastélyban

Page 14: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

14

egyházi élet

A „Tal lér”A�ka�rá�cso�nyi� lel�ki� elő�ké�szü�let� a�ke�resz�tény�em�ber� szá�má�ra�na�-gyon�fon�tos.�Az�Egy�ház�ezért�ve�zet�te�be�az�Ad�ven�tet,�a�vá�ra�ko�-zást.�Tud�juk,�hogy�több�fé�le�mó�don�is�le�het�vá�ra�koz�ni.�A�leg�szebbaz,�ami�kor�nem�tét�le�nül�tesszük�ezt,�ha�nem�ak�tí�van,�be�lel�ke�sed�-ve.�Azért,�hogy�a�gyer�me�ke�ket�is� lel�ke�sít�hes�sük,�a�hit�ok�ta�tók�kalössze�ül�tünk,�és�eb�ben�az�Ad�vent�ben�be�ve�zet�tük�a�gyer�me�kek�ré�-szé�re�a�ro�rá�ték�ra�(haj�na�li�szent�mi�sék�re)�a�„Tal�lér”-t.�Majd�azo�kata�gyer�me�ke�ket,�akik�vál�lal�ták�a�haj�na�li�fel�ke�lést,�a�szent�mi�se�utána�plé�bá�ni�án� ven�dé�gül� lát�tuk� zsí�ros� ke�nyér�re,� a� hí�vek�től� ka�pottpo�gá�csák�ra,� sü�te�mé�nyek�re� (ami�ket� itt� sze�ret�nék�meg�kö�szön�niazok�nak,�akik�től�mind�eze�ket�kap�tuk)�és�me�leg�te�á�ra,�ill.�csocsó-partira.�Aki�részt�vett�egy-egy�ilyen�ro�rá�tén,�az�kap�ha�tott�eb�ből�aTal�lér�ból.�Nem�azt�mon�dom,�hogy�ha�tal�mas�tö�meg�jött�el�a�haj�-na�lo�kon,�de�azért�szép�szám�mal�ér�de�kel�te�a�gyer�me�ke�ket�ez�a�le�-he�tő�ség,�hi�szen�eze�ket�a�Tal�lé�ro�kat�le�is�le�he�tett�vá�sá�rol�ni�Szent�-es�te,�a�pász�tor�já�ték�után.�Annyi�gyer�mek�gyűj�töt�te�a�Tal�lé�ro�kat,hogy�ke�vés� lett� az� aján�dék,� amit�meg�ve�het�tek� vol�na.�De� se�baj!Még�a�meg�ma�radt�Tal�lé�ro�kat�is�lesz�le�he�tő�ség�le�vá�sá�rol�ni!�Az�ideiAd�vent�re�más� le�pe�té�se�ik� is� ké�szül�nek� a�gyer�me�kek�nek.�Per�szeezt�most�nem�áru�lom�el,�mert�ak�kor�nem�lesz�le�pe�tés!�

Meg�kö�szö�nöm�a�hoz�zá�ál�lá�sát�azok�nak�a�szü�lők�nek,�akik�en�-ged�ték,�hogy�a�gyer�me�kük�ne�csak�lel�ke�sed�jen,�ha�nem�el�is�jus�-son�a�ro�rá�ték�ra,�hi�szen�ez�a�ko�rai�ke�lés�a�szü�lő�től�is�ál�do�za�tot�kí�-vánt.�De�ál�do�za�tok�kal�szép�az�Élet�is,�hi�szen�ha�ál�do�za�tot�ho�zunkva�la�mi�ért,�ak�kor�azért�tu�dunk�lel�ke�sed�ni,�mert�be�le�kell�ad�ni�ön�-ma�gun�kat�is!

Temp lom ker ti Bet le hem

A�má�sik�ilyen�új�don�ság�az�idei�Ka�rá�csony�ra�a�temp�lom�kert�jé�benfel�ál�lí�tott�Bet�le�hem.�Ez�is�úgy�jött�lét�re�–�mint�min�den�új�don�ság�–,hogy�elő�ször�meg�szü�le�tik�az�öt�let,�majd�el�kez�dünk�gon�dol�kod�ni�ameg�va�ló�sí�tás� le�he�tő�sé�gén.� Há�la� Is�ten�nek� si�ke�rült,� hi�szen� töb�benvol�tak,�akik�e�mö�gé�az�öt�let�mö�gé�is�fel�so�ra�koz�tak�–�ki-ki�a�ma�gamód�ján:�mun�ká�val,�anya�gi�ak�kal.�Akik�el�ké�szí�tet�ték,�azok�ré�szé�re�aleg�szebb�aján�dék� az� volt,� hogy�na�gyon� so�kan�meg�áll�tak� előt�te� –még�az�au�tó�sok�kö�zül�is�–�és�kí�ván�csi�an�néz�ték�(gyer�me�kek�és�fel�-nőt�tek�egy�aránt),�hi�szen�ez�zel�is�kö�ze�lebb�ke�rült�mind�annyi�uk�hozKa�rá�csony�misz�té�ri�u�ma,�tit�ka:�az�Is�ten�meg�tes�te�sü�lé�se.�Az�öt�let�gaz�-dá�ja�azt�mond�ta:�„Már�ezért�is�meg�ér�te!”�Osz�to�zom�nem�csak�a�vé�-le�mé�nyé�ben,�ha�nem�az�örö�mé�ben�is,�hi�szen�„a�meg�osz�tott�örömdup�la�öröm”.�A�Bet�le�hem�előtt�meg�áll�va�pe�dig�na�gyon�so�kan�örül�-tek!�Csak�ennyi�kell�egy-egy�jó�öt�let�meg�va�ló�sí�tá�sá�hoz:�hoz�zá�ál�lás!Ha�min�den�hez� így� tud�nánk�hoz�zá�áll�ni�az�Egy�ház�köz�ség�ben,�sokmin�den�meg�va�ló�sul�hat�na�még.�Vá�rom�azo�kat,�akik�előbb�re�sze�ret�-nék�vin�ni�ügye�in�ket!�–�Is�ten�fi�zes�sen�meg�min�den�ki�nek�min�den�ál�-do�za�tot,�amit�az�Egy�ház�köz�sé�gün�kért�ed�dig�is�hoz�tak!

A Csa lád ÉveAz�Egy�ház� 2010� Szent�csa�lád� va�sár�nap�ján�meg�hir�det�te� a� Csa�ládÉvét.�Egy�ház�köz�sé�günk�na�gyon�sok�prog�ram�mal�ün�ne�pel�te�megezt�a�meg�hir�de�tett�Évet.�Csak�egy�pá�rat�em�lí�tek:�egy�há�zi�ün�ne�-pek�hez� kö�töt�ten� kü�lön�fé�le� ál�dá�sok�ban� ré�sze�sí�tet�tük� a� je�gye�se�-ket,� if�jú� há�za�so�kat,� édes�apá�kat� és� nagy�apá�kat,� édes�anyá�kat� ésnagy�ma�má�kat,� ju�bi�láns�há�za�so�kat,�csa�lá�di�ki�rán�du�lást�szer�-vez�tünk…�Ka�rá�csony�más�nap�ján�zár�-tuk� be� ün�ne�pé�lye�sen� a� Csa�ládÉvét.�Ezt�pe�dig�úgy�tet�tük�em�-lé�ke�ze�tes�sé,� hogy� min�dencsa�lá�dot� kü�lön-kü�lönmeg�ál�dot�tam,�majd�aján-�dék�ként�min�den�csa�ládka�pott� egy-egy� ke�rá�mi�-át,� amely� a� Szent��csa�lá�-dot� áb�rá�zol�ta.� En�nek� ake�rá�mi�á�nak� az� az� ér�de�-kes�sé�ge,� hogy� a� kül�sőke�re�te� a� temp�lo�munkMá�ria-ol�tá�ra,� csak� a� ké�-pet�cse�rél�tük�fel:�a�Nagy�-boldog��asszony�he�lyett�aSzent�csa�lád� ké�pe� vanben�ne.� Mi�vel� temp�lo�-munk� 2011-ben� ün�ne�-pel�te�fel�újí�tá�sá�nak�100.�év�for�du�ló�ját,�er�re�az�al�ka�lom�ra�is�ké�szít�-tet�tünk�egy�ke�rá�mi�át,�amely�a� temp�lo�mun�kat�áb�rá�zol�ja� (ter�mé�-sze�te�sen�a�mai�ál�la�po�tá�ban)�–�je�lez�ve�raj�ta�az�el�telt�100�évet.�Eztpe�dig�azok�nak�aján�dé�koz�tuk,�akik�temp�lo�mun�kért�töb�bet�tet�tek,mint�az�át�lag�turai�hí�vő:�Egy�ház�ta�nács,�temp�lom-ta�ka�rí�tók,�ének�-kar.�Itt�kö�szö�nöm�meg�azok�mun�ká�ját,�akik�eze�ket�az�öt�le�te�ket�isse�gí�tet�tek�meg�va�ló�sí�ta�ni�és�azo�két�is,�akik�temp�lo�mun�kért,�Egy�-ház�köz�sé�gün�kért�dol�goz�nak!

Sta tisz ti kaMin�den�év�de�cem�ber�31-én�be�szá�mo�lok�a�temp�lom�ban�az�Egy�-ház�köz�ség�éle�té�ről.�Ezt�per�sze�csak�sta�tisz�ti�kai�szá�mok�is�mer�te�té�-sé�vel�tu�dom�meg�ten�ni.�Eb�ből�egy�kis�íze�lí�tő:

2011-ben� mind�össze� 27� gyer�mek� ré�sze�sült� a� ke�reszt�ségszent�sé�gé�ben.�2010-ben�még�75�gyer�me�ket�ke�resz�tel�tünk!�El�gon�-dol�kod�ta�tó�adat!�Nem�kell�a�gyer�mek!�Nem�me�rik�a�szü�lők�vál�lal�-ni�őket.�Ha�ez�így�foly�ta�tó�dik,�akkor…

6� pár� kö�tött� há�zas�sá�got� temp�lo�munk�ban.� Az� elő�ző� év�benmég�13�pár�kér�te�Is�ten�ál�dá�sát�a�kö�zös�in�du�lás�hoz.

Az�el�gon�dol�koz�ta�tó�szá�mok�után� idé�zem�Bí�ró�Lász�ló�püs�pökatya� gon�do�la�ta�it,� aki� Ma�gya�ror�szá�gon� a� Csa�lá�do�kért� fe�le�lős� püs�-pök,�un.�Csa�lád�re�fe�rens:�„A�csa�lád�a�tár�sa�da�lom�él�te�tő�ere�je,�nél�kü�-le� össze�om�lik� a� tár�sa�da�lom,� de� az� Egy�ház� sem� lé�tez�het� csa�lá�doknélkül…�A�tár�sa�da�lom�és�az�Egy�ház�kö�zös�ér�de�ke,�hogy�a�csa�lá�dokter�mé�ke�nyek,�bol�do�gok�le�gye�nek.�Ered�ményt�csak�ak�kor�re�mél�he�-tünk,�ha�ma�guk�a�ke�resz�tény�csa�lá�dok�éle�tük�pél�dá�já�val�bi�zo�nyít�jákcsa�lád�esz�mé�nyünk�ha�té�kony�sá�gát.�Hí�vom�a�csa�lá�do�kat�kö�zös�gon�-dol�ko�dás�ra:�’mit�te�het�a�csa�lád�az�él�he�tőbb�tár�sa�da�lo�mért?’!”

358�gyer�mek�volt�be�írat�va�hit�tan�ra�szep�tem�ber�ben.�Azért�kellígy�fo�gal�maz�nom,�mert�az�óta�–�saj�nos�–�csök�kent�a�szá�muk,�hi�-szen�ha�a�gyer�mek�nek�nincs�ked�ve,�ak�kor�nem�jön�hit�tan�ra,�a�szü�-lő�pe�dig�rá�hagy�ja,�mert�úgy�gon�dol�ja,�„A�gyer�mek�így�dön�tött,�ésén�tisz�te�let�ben�tar�tom�az�ő�dön�té�sét!”�Pe�dig�a�gyer�mek�még�nem

év vé ge a Turai egy ház köz ség ben

Fotó

:�Ser

es�T

ünde

Page 15: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

karitasz beszámolÓ

rövid hírek i2012/1

turai�hírlap15

fel�nőtt!�Ő�nem�tud�dönteni!...�2008-ban�még�438�gyer�mek�nek�aszü�lei�tar�tot�ták�fon�tos�nak�a�hit�ok�ta�tást.�Ele�nyé�sző�ki�sebb�ség�leszlas�san�azok�ará�nya,�akik�hi�szik�az�egy�igaz�Is�tent.�En�nek�el�le�né�rere�mény�ke�dünk,�mert�hi�szünk�a�min�den�ha�tó,�min�ket� sze�re�tő� Is�-ten�ben,�aki�nem�hagy�ja�cser�ben�azo�kat,�akik�bíz�nak�ben�ne.�„Ves�-sé�tek� gond�ja�i�to�kat� az� Úr�ra!”� –� mond�ja� a� Szent�írás.� Mi� is� ezttesszük,�és�köz�ben�dol�go�zunk�a�jobb�és�szebb�jö�vő�ért.

Eb�ben�az�év�ben�is�tesszük�a�meg�szo�kott�dol�ga�in�kat,�újí�tunkott,�ahol�lehet…

Ok�tó�ber�11-én�a�Szent�atya�meg�hir�de�ti�a�Hit�Évét.�Ad�dig�ra�ki�-dol�goz�zuk�mi� is� azt� a� prog�ra�mot,� amellyel� csat�la�koz�ni� tu�dunkSzent�atyánk�fel�hí�vá�sá�hoz,�hi�szen�szük�sé�ges�az�újraevangelizáció(rá�döb�ben�te�ni�az�em�be�re�ket�az�er�köl�csi�ér�té�kek�fon�tos�sá�gá�ra)!Fon�tos�té�nye�ző�nem�csak�a�ke�resz�tény�em�ber�éle�té�ben,�de�min�-den�jószándékú�em�ber�éle�té�ben�a�HIT.�E�nél�kül�az�élet�si�vá�rabb,sőt�–�mond�hat�nám,�hogy�–�el�vi�sel�he�tet�le�nebb.�

Is�ten�ál�dá�sa�le�gyen�az�Új�Év�ben�is�mind�annyi�unk�éle�tén!Palya�Já�nos�plé�bá�nos

Pász tor já ték 2011ren de ző: Barczi� zsolt.�szereplők: angyalok:� debre� noémi,� pázmándi� Orsolya,sima�edina,�kómár�anna.�Pásztorok: Benke�Bence,�szvercsek�dominik,�dusaMilán,�Bankó�domonkos.�napkeleti bölcsek: pásztor�István,�keserű�andrás,�BozóMartin.�szolga: pásztor�kristóf,�Mészáros�áron.�szolgálólány: dobroviczki�petra.herodes: Benke�sándor.�Főpap: kánai�ádám.�a� színpadot�kómár�zoltán� veze�-tésével�a�cserkészek�állították.�hittanosokból�álló�zenekart�vezényelte�kis�anitatanárnő.�zene: sára�Gábor,�nagy�roland,�Gólya�sára.�világítás: varga�krisztián

Bódás� Já�nos� so�ra�it� idéz�ve� el�mond�hat�juk,� vá�ro�sunk� la�kói,�mint�már� annyi�-szor,�ad�tak.�A�Szent�Mar�git�Karitász�Cso�port�gyűj�tött�élel�mi�szert,�pénz�ado�-mányt,�min�den�fé�le�hasz�ná�la�ti�tár�gyat.�

A�ta�va�szi�élel�mi�szer�gyűj�tés�ered�mé�nye�7,75q,�az�őszié�2,5q.�Eb�ben�a�többmint�10q�élel�mi�szer�ben�volt�rizs,�liszt,�cu�kor,�só,�ét�olaj,�szá�raz�tész�ta,�kon�zer�-vek,�hogy�csak�a�leg�jel�lem�zőb�be�ket�em�lít�sük.�Eb�ből�össze�sen�118�csa�lád�ré�-sze�sült.�Ezen�kí�vül�az�őszi� ter�mény�gyűj�tés�ered�mé�nye�ként�kap�tunk�bur�go�-nyát,�sár�ga�ré�pát,�zel�lert,�hagy�mát,�ka�ra�lá�bét,�fe�jes�ká�posz�tát,�pap�ri�kát,�szá�raz�-ba�bot,�össze�sen�10q-át,�me�lyet�14�csa�lád�kö�zött�osz�tot�tunk�szét.

Pénz� és� ter�mé�szet�be�ni� ado�mányt� gyűj�töt�tünk� 26� hát�rá�nyos� hely�ze�tűgyer�mek�nyá�ri�tá�bo�roz�ta�tá�sá�ra.�A�gyer�me�kek�5�fel�nőtt�kí�sé�rő�vel�5�na�pot�töl�-töt�tek�Bog�ácson.�Az�utaz�ta�tás,�szál�lás,�mú�ze�u�mi-�és�strand�be�lé�pők,�ét�kez�te�-tés� (me�lyet� je�len�tős�rész�ben� itt�hon�ról�vitt�élel�mi�szer�ből�a� fel�nőt�tek�ma�gukfőz�tek)�össze�sen�506.375�Ft-ba�ke�rül�tek

Az� év� fo�lya�mán� 21� csa�lád� ré�sze�sült� gyógy�szer�tá�mo�ga�tás�ban� össze�sen64.230�Ft�összeg�ben.

A� Gyer�mek�jó�lé�ti� és� Csa�lád�se�gí�tő� Szol�gá�lat�tal� kö�zö�sen� meg�hir�de�tett„cipősdoboznyi�sze�re�tet”�ak�ció�ered�mé�nye�302�do�boz,�az�az�302�meg�aján�dé�-ko�zott� gyer�mek.� Ezen� kí�vül� több�mint� 250� zsák� ru�ha� és� egyéb� hasz�ná�la�titárgy�ér�ke�zett,�mely�nek�osz�tá�sa�ha�vi�rend�sze�res�ség�gel�tör�té�nik.

Is�ten�áld�jon�meg�min�den�jó�szí�vű�ado�má�nyo�zót,�kik�nek�se�gít�sé�ge�nél�külmi�sem�se�gít�het�tünk�vol�na.

„Kér�je�tek�és�ad�nak�nek�tek,�ke�res�se�tek�és�ta�lál�ni�fog�tok,�zör�ges�se�tek�és�aj�-tót�nyit�nak�nek�tek.�Mert�min�den�ki,�aki�kér,�kap,�aki�ke�res,�ta�lál�és�a�zör�ge�tő�-nek�aj�tót�nyit�nak.„ (Má�té�7,7-8)

Szent�Mar�git�Karitász�Cso�port

2012.� ja�nu�ár� 6.� –� AMa�gyar� Élel�mi�szer�-bank� Egye�sü�let� és� aMa�gyar�Vö�rös�ke�resztPest� Me�gyei� Szer�ve�-ze�te�2007.�óta�mű�kö�-dik� együtt� ab�ban,hogy� a� lét�mi�ni�mumkö�ze�lé�ben� élők,� ön�hi�bá�ju�kon� kí�vül� lét�mi�ni�-mum� kö�ze�lé�ben� élők:� fel�nőt�tek� és� gye�re�kekegy�aránt,� kis�nyug�dí�ja�sok� szá�má�ra� se�gít�sé�getnyújt�son.

2011.� évé�ben� össze�sen� 221.172� kg� élel�mi�-szert�osz�tot�tunk�szét�Pest�me�gyé�ben.�A�szét�osz�-tott� élel�mi�sze�rek� ér�té�ke� 115�mil�lió� fo�rint� volt.Eze�ket� az� ado�má�nyo�kat� a� Ma�gyar� Élel�mi�szer�-bank�Egye�sü�let�biz�to�sí�tot�ta�szá�munk�ra.�Az�élel�-mi�sze�rek�több�mint�30.000�fő�szá�má�ra�se�gí�tettab�ban,�hogy�le�gyen�mi�nek�az�asz�tal�ra�ke�rül�nie.

Az� élel�mi�sze�rek� kö�zött� kon�zerv,� bé�bi�étel,spa�get�ti�tész�ta,�ka�kaó�por,�liszt,�keksz�fé�lék,�cso�-ko�lá�dé,� Kinder� meg�le�pe�tés� cso�ko�lá�dé�to�jás,bur�go�nya�és�olaj�sze�re�pelt.

Ezek� a� szám-� és� in�for�má�ció� ada�tok� egy�-aránt�tar�tal�maz�ták�az�EU�in�ter�ven�ci�ós�és�egyébfel�aján�lá�so�kat�is.

A�ki�osz�tott�élel�mi�sze�re�kért� sze�ret�nénk�ez�-úton� kö�szö�ne�tet� mon�da�ni� a� Ma�gyar� Élel�mi�-szer�bank� Egye�sü�let�nek,� az� osz�tás� ko�or�di�ná�lá�-sá�ért�és�meg�lé�té�ért�pe�dig� lel�ki�is�me�re�tes�kol�le�-gá�ink�nak.

Saj�nos�a�rá�szo�ru�lók�szá�ma�a�nö�vek�vő�gaz�-da�sá�gi� ne�héz�sé�gek� mi�att� fo�lya�ma�to�san� emel�-ke�dik,�re�mél�jük,�hogy�kö�zö�sen�az�idei,�2012-esév�ben� is� hoz�zá�já�rul�ha�tunk� em�ber�tár�sa�inkmeg�se�gí�té�sé�hez.

Ma�gyar�Vö�rös�ke�reszt�Pest�Me�gyei�Szer�ve�ze�teH-1119.�Bu�da�pest,�Bikszádi�ut�ca�43.UniCredit:�10918001-00000015-98870011pestmegye@voroskereszt.huwww.pestmegye.voroskereszt.hu

„Adj jó szót, vi gaszt, Ha van, falatot„

tar�tós�élel�MI�szer-Osz�tá�sOk�eGész�év�Ben

Fotó

:�Csi

lla�F

otó

Page 16: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

16

FolklÓr

A jász be ré nyi mű vé sze ti is ko la turai nép tánc ta go za tát kétéve ren dí tet te meg az ok ta tó tra gi kus bal ese te, s már szin teesélyés volt, hogy az évek óta zaj ló si ke res mun ka kény sze rűvé get ér. De jött egy fi a tal em ber - az ak kor már a turai mű ve -lő dé si ház ban pró bá ló Frics ka tánc együt tes egyik tag ja - akiaz anya in téz mény ké ré sé re tö ret le nül foly tat ta to vább a nép-táncoktatást te le pü lé sün kön. Így is mer tük meg so kan a bagiSzokolik Szabolcsot, aki mond hat ni el sőd le ge sen in kább éli,mint egy sze rű en csak ta nít ja a nép mű vé sze tet, a né pi kul tú -rát. A ci vil prog ra mo zói fogalalkozásán túl a lét fenn tar tá sát,a szó ra ko zá sát, a gon dol ko dá sát is mind a nép ha gyo mányér té kei kö ré ren de zi, s gyak ran szer zi be vi se le ti da rab ja i kata turai vá sár "as szony pi a cán".

A mű vé sze ti is ko lá ban be töl tött fel ada ta id melett ta valy no vem -ber ben be le vág tál az if jú sá gi-fel nőtt kor osz tál lyal egy tu da to sanépít ke ző együt te si mun ká ba. Mint egy húsz fő vel meg is kez dőd teka fog lal ko zá sok, s az ered mé nyét lát hat ták a turaiak a Min den kika rá cso nya ren dez vény ze ne pa vi lo nos szín pa dán, ahol bet le he -me zést és egy Galga men ti ko re og rá fi át mu ta tat tok be. Ke ve set tu -dunk azon ban a ko re og rá fus ról. Mi kor és hol kezd tél tán col ni?

Hat�éves�ko�rom�ban�kezd�tem�el�tán�col�ni�Bagon,�Iglói�Éva�ke�-zei�alatt.�Iga�zá�ból�ott�sze�ret�tem�meg�a�nép�tánc�rej�tel�me�it�és�min�-den�csín�ját-bín�ját,�s�ez�át�ha�tot�ta�és�tel�je�sen�meg�ha�tá�roz�ta�egész�is�-ko�lai�éle�te�met.

Hat éve sen úgy kezd ted el, hogy be írat tak a szü le id, mert jódo log nak tar tot ták?

Ha�tá�ro�zot�tan�így�tör�tént,�mert�én�elő�ször�nem�na�gyon�sze�ret�-tem�vol�na�tán�col�ni,�de�sze�ren�csé�re�ők�eről�tet�ték.�Há�lás�va�gyok�ne�-kik�ezért.

A gyö ke rek kö te lez ték a családot…Csak�édes�anyám�tős�gyö�ke�res�bagi,�apu�ék�Kállóról�szár�maz�nak.�Ami kor te a bagi Muharay Elem ér Ha gyo mány őr ző Népi -

együtteshez csat la koz tál, ak kor az már egy nagy ne vű, or szá goshí rű, egy faj ta referenciegyüttesnek szá mí tott, szá mos szak maielsimeréssel. Ne ked sze mély sze rint is let tek dí ja id?

Va�ló�ban�el�is�mert�volt�a�nép�tánc�cso�port�ja�és�a�ha�gyo�mány�őr�zőegyüt�te�se�is.�El�ső�dí�ja�i�mat�én�is�Bag�ke�re�té�ben�nyer�tem�el:�két�szer�in�-dí�tot�tak� a� szar�va�si� gyer�mek� szólótáncfesztiválon,� ahol� kis�bok�ré�tástán�cos�let�tem.�Ki�ma�gas�ló�volt�a�ve�ze�tő�ink�szak�mai�tu�dá�sa,�így�nemvé�let�len,� hogy� ti�zen�hét-ti�zen�nyolc� éves� ko�rom�ban� én� is� át�men�temGö�döl�lő�re,�kö�vet�ve�Iglói�Évát�és�fi�át,�Szép�hal�mi�Zol�tánt.�Ott�csak�to�-vább�gya�ra�po�dott�ben�nem�a�nép�tánc�irán�ti�sze�re�tet,�az�együt�tes�if�jú�-sá�gi�kor�osz�tá�lyán�be�lül�ki�ala�kult�ke�mény�műhelyműnka� jó�vol�tá�bólha�tal�mas�fej�lő�dé�sen�men�tem�ke�resz�tül,�s�nem�ma�rad�tak�el�a�szak�maiel�is�me�ré�sek�sem.�S� ta�lán�a� leg�fon�to�sabb,�hogy�ott� ta�lál�tam�meg�azugyan�csak�nép�tán�cos�pá�ro�mat,�ké�sőb�bi�fe�le�sé�ge�met,�KelemencsíkiMe�lin�dát,�aki�fő�fog�lal�ko�zás�ban�an�gol�ta�nár�nő.

Ha jól tu dom, a Gö döl lő Néptáncegyüttesnél el ért szak maiered mé nye id kö zött már nem csak elő adói, ha nem ko re og rá fu sidí jak is vannak…

Na�gyon�so�ká�ig�csak�egy�kis�lét�szá�mú�ka�ma�ra�együt�tes�volt�azif�jú�sá�gi�kor�osz�tály.�Zo�li�mű�vé�sze�ti�ve�ze�tő�ként�na�gyon�pre�cíz�mun�-kát� vé�gez�te�tett,� meg�kö�ve�tel�te,� kér�te,� hogy� min�den� úgy� le�gyen,ahogy�an�nak� len�nie�kell.�2007-ben�in�dul�tunk�elő�ször�Melivel�Bé�-

kés�csa�bán�a�fel�nőtt�szó�ló�tánc�ver�se�nyen,�ak�kor�Arany�Sar�kan�tyúsés� Arany� Gyön�gyös� tán�co�sok� let�tünk,�majd� 2011-ben� in�dul�tunkhar�mad�szor�és�így�sze�rez�tük�meg�a�má�so�dik�Arany�Sar�kan�tyút�ésArany�Gyön�gyöt.�Há�rom�al�ka�lom�mal�let�tem�az�or�szá�gos�pász�tor�-tánc�ver�seny�győz�te�se,�s�emel�lett�egy�ver�bunk�ver�se�nyen�is�el�ső�he�-lye�zést�ér�tem�el.

Gö�döl�lőn� két� ko�re�og�rá�fi�át� ké�szí�tet�tem,� az� egyi�ket� gye�re�kek�-nek,�a�má�si�kat�fel�nőt�tek�nek.�Majd��a�Gö�döl�lő�Tánc�együt�tes�fiú�tag�-ja�i�nak�egy�ré�szé�ből�ala�kult�Frics�ká�ban�is�ké�szült�egy�ko�re�og�rá�fi�ám.Mind�egyik�járt�fesz�ti�vá�lo�kon,�né�hol�kü�lön�dí�jas�lett,�né�hol�gá�la�mű�-sor�ban�sze�re�pelt.

Na és ami ről még egy ál ta lán nem be szél tünk, hogy bir to ko -sa vagy a Nép mű vé szet If jú Mes te re cím nek.

Ez�tu�laj�don�kép�pen�egy�pá�lyá�zat,�amit�min�den�év�ben�meg�hir�deta�Nem�ze�ti�Erő�for�rás�Mi�nisz�té�ri�u�ma.�Itt�fel�té�tel,�hogy�egy�fa�lu�tán�cá�-ról,�vagy�egy�meg�ha�tá�ro�zott�em�ber�tán�cá�ról,�egy�fa�lu�nak�az�egészéves�tánc�éle�té�ről�kell�ír�ni�egy�mi�ni�mum�ti�zen�öt�ol�da�las�dol�go�za�tot,és�eb�ből�fel�kell�ké�szül�ni�egy�öt�per�ces�elő�adás�sal.�Ezen�kí�vül�mégmá�sik�két�tán�cot�meg�kell�je�löl�ni,�ami�ből�a�zsű�ri�a�hely�szí�nen�ki�vá�-laszt�ja,�hogy�me�lyik�ke�rül�jön�be�mu�ta�tás�ra.�Te�hát�ez�egy�el�mé�le�ti�ésgya�kor�la�ti�meg�mé�ret�te�tés�is.�Szak�mai�zsű�ri�dön�ti�el,�hogy�ki�az,�akitfel�ter�jeszt�a�cím�el�nye�ré�sé�re.�Az�én�té�mám�a�haj�dú�sá�gi�il�let�ve�hor�to�-bá�gyi�pász�tor�tánc�ok�vol�tak.�A�má�so�dik�tánc�pe�dig�Galga�men�ti�csár�-dás�és�friss�volt,�ami�vel�si�ke�rült�el�nyer�ni�a�zsű�ri�tel�jes�el�is�me�ré�sét.

2011 má ju sá ban le zár tá tok a gö döl lői kor sza kot. Mi ért gon -dol ta tok a vál toz ta tás ra?

Amel�lett,�hogy�szó�lis�ta�ként�rend�sze�re�sen�fel�lé�pünk�pl.�ze�ne�ka�-ri�kon�cer�te�ken,�cé�lunk�egy�sa�ját�nép�tánc�cso�port�lét�re�ho�zá�sa,�ta�ní�-tá�sa�volt.�Mos�tan�ra�érez�tük�érett�nek�ma�gun�kat�egy�sa�ját�együt�tesve�ze�té�sé�hez.�Turán�ki�emel�ten�fon�tos�be�töl�te�ni�azt�az�űrt,�ami�ke�let�-ke�zett� egy�részt� az� if�jú�sá�gi�nép�tánc�cso�port�nyolc-ki�lenc�év�vel� ez�-előt�ti�meg�szű�né�sé�vel,�más�részt�a�mű�vé�sze�ti�is�ko�la�ke�re�tei�kö�zül�ki�-ke�rül�ve,�en�nek�a�lép�cső�fok�nak�a�hi�á�nyá�ban,�nem�tud�nak�hol�tán�-col�ni�a�fi�a�ta�lok.�Így�a�leg�töb�ben�olyan�kor�-�ép�pen�ti�zen�éve�sen�-�ab�-ba�is�hagy�ják.�Pe�dig�ek�kor�kez�dőd�ne�el�az�a�kor�szak,�ami�kor�va�ló�-ban�meg�él�he�tik�a�pá�ros�tán�cok�más�hoz�nem�hasoníltható�örö�mét.

Új ra fel nőtt néptáncoktatás TuránszOkOlIk�sza�BOlCs�a�ha�GyO�Mány�őr�zés�ről

Page 17: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

turai�hírlap17

FolklÓr

Fotó

:�Maj

nik�

Zsol

t

A Galga men te egyik te le pü lé sét gon do lom, nem csak prak ti -kus okok ból, a föld raj zi kö zel ség mi att választottátok…

Min�den�fé�le�kép�pen�sze�ret�nék�a�Galga�men�tén�ma�rad�ni.�Itt�ne�vel�-ked�tem�fel,�gye�rek�ko�rom�tól�kezd�ve�ez�a�kö�zeg,�ami�kö�rül�vesz,�én�eztna�gyon�meg�sze�ret�tem.�Fe�le�sé�gem,�Me�lin�da�pe�dig�már�Galga�men�ti�-nek� tart�ja� ma�gát.� Hor�to�bá�gyon� azért� is� sze�rez�tem� me�ző�gaz�da�sá�gitech�ni�ku�si�ké�pe�sí�tést�is,�mert�sa�ját�csa�lá�di�gaz�da�sá�got�sze�ret�nénk�ala�-pí�ta�ni,�ami�nem�is�olyan�rég�még�fa�lu�szer�te�a�ha�gyo�má�nyos�élet�ré�szevolt.�Egy�ki�sebb�ál�lat�ál�lo�mán��nyal�már�meg�is�kezd�tük�ezt�a�te�vé�keny�-sé�get�fe�le�sé�gem�mel�kö�zö�sen.

A ha gyo má nyo kat em lí tet ted, s egyik cé lo tok az is, hogy akár pát-me den cei ma gyar táj egy sé gek au ten ti kus tán cai mel lett,he lyi - turai ill. Galga men ti - ha gyo má nyos szo ká so kat is fel ele -ve nít se tek a cso port tal. Mi az, amit eb ből a szo kás rend szer bőlmindeképp szük sé ges szín pa don dra ma ti zál ni vagy eset leg ki lép -ni ve le a szín pa di ke re tek kö zül?

El�ső�sor�ban�a�nagy�val�lá�si�ün�ne�pe�ket�le�het�be�mu�tat�ni,�va�la�minta�mu�la�to�zás�kö�ré�ren�de�ző�dő�far�san�got,�la�ko�dal�mat.�Bagon,�ami�kormég�ak�tív�tag�ja�vol�tam�a�ha�gyo�mány�őr�ző�együt�tes�nek,�ott�a�fi�úk�-kal�bet�le�he�me�zés�sel�kör�be�jár�tuk�a�fa�lut.�Hús�vét�kor�a�fi�a�tal�fi�úk�el�-men�tek�a�lá�nyok�hoz�vö�dör�rel,�hi�deg�víz�zel,�haj�na�lok�haj�na�lán.�

Iga�zá�ból�nem�sze�re�tem�azt�a�szót,�hogy�ha�gyo�mány�őr�zés,�in�-kább�ha�gyo�mány�él�te�tés�nek�kel�le�ne�mon�da�ni.

Sze rin ted, ho gyan le het ne meg szó lí ta ni az éret tebb kor osz -tályt ar ra, hogy kap cso lód jon be egy ilyen moz ga lom ba, mégadott eset ben ak kor is, ha nincs sem mi fé le tán cos elő é le te, csaka nép tánc sze re te te?

Iga�zá�ból�ez�már�pont�elég�ah�hoz,�hogy�egy�ha�gyo�mány�őr�zőcso�port�tal�el�le�hes�sen�kez�de�ni�dol�goz�ni,�mert�az�érett�em�be�rek�-nek�a�gye�rek�ko�rá�ban�még�igen�is�meg�volt�az�élő�ha�gyo�mán��nyalva�ló�kap�cso�la�ta.�Sze�rin�tem�nem��is�len�ne�olyan�ne�héz�elő�hoz�nieze�ket�az�em�lé�ke�ket.

A fi a ta lab bak pe dig so kan cikinek ér zik. Egy�részt� ki�je�len�te�ném,� hogy� bár�mi�lyen� ber�kek�ben�meg�for�-

dul�az�em�ber,�min�den�hol�csak�cso�dá�lat�tal�szól�nak�a�nép�tánc�ról.Ezt�mű�vel�ni�egy�ál�ta�lán�nem�szé�gyen.�Tu�dom,�hogy�sok�szor�csaka�lus�ta�ság,�a�ké�nye�lem,�meg�az�ál�lí�tó�la�gos�idő�hi�ány�tart�vis��sza�so�-ka�kat.�

Egy� nép�tánc�cso�por�ton� be�lül� a� ne�mek� ará�nyá�val� leg�gyak�-rab�ban�baj�van.�Nyil�ván�sok�szor�kü�lön�fel�adat�egy�kö�zép�ko�rúas��szony�nak�is�pl.�a�fér�jét�ide�hoz�ni,�pe�dig�a�pá�ros�tánc�a�kul�tú�-ránk�alap�ve�tő�ré�sze�volt.�A�ha�gyo�mány�ban�a�fér�fi�ak�nak�ki�emeltsze�re�pe�volt,�most�sem�sze�ret�nénk�nél�kü�löz�ni�őket�az�együt�te�-si�mun�ká�ban.�

Ma�gát�az�élet�ér�zést�is�fon�tos�nak�tar�ta�nánk�át�ad�ni;�hogy�egy�-kor�ab�ban�a�ré�gi�kör�nye�zet�ben�mi�ként,�ki�vel�áll�tak�fel�az�em�be�-rek�tán�col�ni,�mi�ért�ép�pen�ak�kor,�és�per�sze�emel�lett�a�tech�ni�ká�katis�igyek�szünk�át�ad�ni.

Azt fel té te le zem, hogy ha gyo mány őr ző je le ne tek be be von -ha tó min den kor osz tály, de mond juk a tánc ta ní tás ban men nyi -re le het re á lis el vá rá so kat tá masz ta ni egy éret tebb em ber fi zi -ku má val szem ben?

Ezt� tel�je�sen� egyé�ne� vá�lo�gat�ja.� Van�nak� olyan� sze�ren�csé�sek,akik�még�45-50�éve�sen�is�tud�nak�olyan�izom�zat�tal,�izü�let�tel�len�ni,hogy�nem�okoz�ne�kik�gon�dot�ez�a�faj�ta�moz�gás.�Ter�mé�sze�te�senbi�zo�nyos�táj�egy�sé�ge�ket�már�nem�kez�de�nék�el�ne�kik�ta�ní�ta�ni,�dea�Galga�men�te,�Szatmár,�Du�nán�túl,�So�mogy,�Dél-Alföld�be�fo�gad�-ha�tó,� a� 20-30-as� kor�osz�tály� vi�szont� egy� bo�nyo�lul�tabb� tech�ni�kaitu�dást�igény�lő�tánc�cal�is�meg�tud�na�bir�kóz�ni.

Tud nál-e a környzetünkben a ha gyo mány őr ző mun ká banpél da ér té kű te le pü lést em lí te ni Bagon kí vül?

A� ve�res�egy�há�zi�ak� tel�je�sen� újon�nan� ala�kul�tak.� A� 45-50� éveskor�osz�tály�ala�kí�tot�ta�sok�szü�net�után�új�ra�a�ha�gyo�mány�őr�ző�cso�-por�tot,� és� mos�ta�ná�ig� is� ki�tű�nő� mi�nő�sí�té�se�ket� sze�rez�nek.Püspökhatvanban�is�tel�je�sen�új�ha�gyo�mány�őr�ző�cso�port�ala�kult,ott� is�a�40-50-es�kor�osz�tály�kez�de�mé�nyez�te.�Csak�a�sa�ját� fa�lu�juktán�cát�tán�col�ják,�szak�ma�i�lag�elsimertek.�Zöm�mel�há�zas�pár�ok�al�-kot�ják,�az�hogy�a�férj-fe�le�ség�ott�le�gyen,�szin�te�alap�kö�ve�tel�mény.

Mit üzen nél az ol va sók nak, hogy ked vet csi nálj a be kap -cso ló dás hoz?

Ez�egy�szer�re�ér�ték�te�rem�tés�és�egy�jó�szó�ra�ko�zás�is,�egy�pi�ciiz�zad�ság�gal.�A�moz�gás�min�dig�min�den�ki�nek�öröm,� fő�képp,�haze�né�re� tör�té�nik.�Ha�ki�ala�kul�egy�kö�zös�ség,� ak�kor�utá�na�a�pró�-bák� és� fel�lé�pé�sek� mel�lett,� együtt� szó�ra�koz�nak,� öröm�köd�nek,bús�la�kod�nak,� sza�bad�ide�jük�ben� is� ta�lál�koz�nak,� prog�ra�mo�katszer�vez�nek.�Azt�az�utat�akar�juk�magmutatni,�hogy�van�egy�olyankö�zös�ség,�ahol�jól�érez�he�tik�ma�gu�kat�úgy,�hogy�köz�ben�fej�lő�dika�kon�dí�ci�ó�juk,�fe�gyel�me�zett�sé�get�és�egy�egész�sé�ges�ér�ték�ren�detta�nul�nak,� ami� hi�ány�zik�ma� nem�csak� a� fi�a�tal� ge�ne�rá�ci�ó�ból,� ha�-nem�szin�te�a� tár�sa�da�lom�nagy� ré�szé�ből.�Öröm�te�li,�hogy�Turánvan�egy�in�téz�mény,�amely�ha�son�ló�gon�dol�ko�dás�mód�dal�ezt�fel�-ada�tá�nak�ér�zi.

Név adónk, Bar tók Bé la szel le mi örök sé ge is kötelez…Se�res�Tün�de

néPtánClehetÕség Fel nÕt tek nek is!

az�újon�nan�ala�kult�

iF JÚ sá gi-Fel nÕtt néP tánC- és ha gyo mány Õr zÕ együt tes so�ra�i�ba�vár�ja�az�ér�dek�lő�dő�ket.�

Pró bák idő pont ja: va�sár�nap�17.00-20.00Pró bák hely szí ne: Bar�tók�Bé�la�Mű�ve�lő�dé�si�ház�turave ze tők: szokolik�sza�bolcs�és�szokolik�Me�lin�darész�vé�te�li�díj�nincs.

Page 18: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2 turai�hírlap

18

saJtÓFigyelÕ.

2011. febr. 26. Ma gyar nem zet Hét vé gi Ma ga zin „Az el ső ci gány pap”A�36.�ol�da�lán� „Az�el�ső� ci�gány�pap”� cím�mel�Né�meth�György� írtegy�na�gyobb� lé�leg�ze�tű�nek�ro�ló�got� Pozsár�End�re� 1930.�már�ci�us30-án�el�hunyt�szentlőrinckátai�nyu�gal�ma�zott�plé�bá�nos�ról.�A�híran�nak�ide�jén�a�pap�ci�gány�szár�ma�zá�sa�mi�att�lett�MTI-köz�le�mény.Az�1856.�feb�ru�ár�24-én�Vá�cott�szü�le�tett�P.E.�édes�ap�ja�még�ha�gyo�-má�nyos�mes�ter�sé�get� űzött,� ci�gány�ze�nész� volt,�mint� ahogy� szá�-mos�ro�ko�na�is.�Őt�1879.�jú�li�us�27-én�szen�tel�ték�pap�pá,�majd�pa�pimű�kö�dé�sé�nek�el�ső�fe�le�a�meg�szo�kott�nál� is�moz�gal�ma�sabb�volt.Káp�lán� Bu�já�kon,� Bagon,� Romhányban,� Kunszentmiklóson,Újkécskén,� Csépán,� Csong�rá�don,� Kiskunmajsán,� Dorozsmán,TURÁN,�Hat�van�ban.

2011. má jus 2. M1Kas té lyok és kú ri ák – Me sél a turai és a gö döl lői kas télyMa�gyar�or�szág� ne�me�si� kú�ri�ái� és� kas�té�lyai� hely�re�ál�lí�tott� szép�sé�-gük�ben� vagy� mál�ló� rom�ja�ik�ban� ré�szei� múl�tunk�nak,� tör�té�nel�-münk�nek,�mai�éle�tünk�nek�és�jö�vőnk�nek�is.

2011. jú ni us 29. www.trademagazin.huZöld ség ter me lő nagy ha ta lom má te he ti Ma gya ror szá got a turai mo dellA�ma�ga�zin�nak�Miszori�Lász�ló,�a�Su�gár�Hol�ding�ügy�ve�ze�tő�je�szá�-molt�be�az�in�du�lás�előtt�ál�ló,�Turán�lé�te�sü�lő,�szak�mai�kö�rök�benturai�mo�dell�né�ven�fu�tó,�pa�ra�di�csom�ter�mesz�tés�re�be�ren�dez�ke�dőóri�á�si�üveg�ház�meg�épí�té�sé�nek�ala�ku�lá�sá�ról,�ak�tu�á�lis�ké�szült�sé�gé�-ről.�A�pro�jekt�a�mai�na�pig�rend�sze�res�té�ma�a�hír�adók�ban,�a�ma�-ga�zin�mű�so�rok�ban,� a� nyom�ta�tott� saj�tó�ban,� rá�di�ó�ban� il�let�ve� azinternetes�hír�por�tál�okon.

2011. jú l. 30. www.bokretaesbiciklilanc.docuart.hu Bok ré ta és Bi cik li lánc Ma gyar nép raj zi film fesz ti vál –Tosko az utol só prí másFilm.�Gyár�tá�si�év�2005-2011.�Hossza:�55�percA� Galga-menti,� turai� nép�ze�nei� ha�gyo�mány� ott� élt� Tosko,� az�azSzénási�Ti�bor�uj�ja�i�ban�és�fe�jé�ben.�Kot�tát�ugyan�is�nem�tu�dott�ol�-vas�ni,�iga�zi�"na�tu�ris�ta"�volt,�aho�gyan�ma�gát�jel�le�mez�te,�mint�a�ré�-gi�ci�gány�nép�ze�né�szek�több�sé�ge.�Fi�a�tal�sá�ga�ide�jén�még�8�ban�dáttar�tott�el�a�fa�lu,�mu�zsi�kál�tak�lag�zin,�bál�ban,�ke�resz�te�lőn,�te�me�té�-sen.�El�fogy�tak�a�ban�dák,�Tosko�há�rom�tár�sá�val�ma�radt�utol�só�nak.Tíz�éven�át�gyűl�tek�ve�le�a�fel�vé�te�lek.�Az�utol�són,�jó�ci�gány�ze�nészszo�kás�sze�rint,�Tosko�he�ge�dű�jé�nek�a�húr�ját�is�el�vág�ják�a�ra�va�ta�lá�-nál.�De�ta�nít�vá�nyai�vi�szik�to�vább�tu�dá�sát,�jó�kedv�ét.For�ga�tás�hely�szí�ne:�Tura,�Ma�gyar�or�szág,�Pest�me�gye�

A�film�ben�meg�je�le�nő�nép�cso�port:�ma�gyar,�rumungro�ci�gány(ci�gány�ze�nész)

Köz�re�mű�kö�dik:�Ko�vács�Gé�za,�Unger�Ba�lázs,�Ope�ra�tőr:�RáczBa�lázs,�Ko�vács�Lász�ló,�vá�gó:�Lőrinczy�Zol�tán,�financing�managerGó�lya�Jó�zsef�"Loby",�pro�du�cer-ren�de�ző�Ko�vács�Lász�ló.

A�fil�met�ké�szí�tet�te�a�Konkam�Stú�dió,�www.konkam.hu�A� film� tel�jes� egé�szé�ben� meg�néz�he�tő� a� www.youtube.com

nem�zet�kö�zi�videomegosztó�por�tá�lon.

2011. au gusz tus 4. Kos suth rá dió Ven dég a ház nál: „A fel nőt tek ről gye re kek nek”Szendrei�Edit�ri�port�ja�ar�ról�szólt,�ho�gyan�tel�nek�az�is�ko�lai�szü�ne�-tek,� a� hét�vé�gék� a�nagy�szü�lők�nél.�A� fel�vé�te�lek� egy� ré�sze�Turánké�szült.�A�he�lyi�vo�nat�ko�zá�sú�mű�sor�rész�ben�meg�szó�lalt�LendvaiMártonné� Te�ri� né�ni� és� két� uno�ká�ja,� akik� épp� a� tó�par�ton� ill.� akert�ben�ját�szot�tak.�A�foly�ta�tás�ban�Feket�Il�di�kó,�mint�friss�diplo-mas� zeneakadémista� már� az� élet� ko�moly� dol�ga�i�ról� –� megbo�-csájtásról,� val�lá�sos�ság�ról,� a� ne�vel�te�tés�ben� be�töl�tött� nagy�szü�lőisze�rep�ről,� stb� – be�szél�ge�tett� a� turai� nagy�ma�má�val,� Fe�ke�teLászlóné�Ba�ba�né�ni�vel.�

2011. au gusz tus 9. http://kishazi.hu/nagybaniblog/Turai nagy ba ni pi ac fej lesz té sé nek blogjaTet�sze�tős�kez�de�mé�nye�zés�in�dult�hó�dí�tó�út�já�ra�au�gusz�tus�ele�jén.„a�turai�nagy�ba�ni�pi�ac�vir�tu�á�lis�mo�del�le�zé�sé�ről�van�szó�–�a�vir�tu�-á�lis� pi�ac� lét�re�ho�zá�sá�nak� cél�ját� szem� előtt� tart�va.� A�mo�del�le�zéscél�ja�az�egyik�turai��pi�ac�mű�kö�dé�sé�nek�online�esz�kö�zök�kel�va�lógör�dü�lé�ke�nyeb�bé�té�te�le.”

A�kez�de�mé�nye�zés�el�in�dult,�a�hó�dí�tó�út�azon�ban�–�úgy�tű�nik–�kis�sé�rö�gös.�Au�gusz�tus�óta�az�ol�da�lon�sem�ak�ti�vi�tás,�sem�fej�lesz�-té�sek� nem� lát�ha�tó�ak,� csu�pán� 3� hoz�zá�szó�lás� sze�rény�ke�dik.� Re�-mény�ked�jünk,�hogy�a�ta�vasszal�star�to�ló�3D-s�mo�dell�se�gít�fel�ne�-vel�ni�a�nagy�ba�ni�pi�ac�vir�tu�á�lis�ver�zi�ó�ját.

2011. au g. 15. nép sza bad ság Online – http: nol.huÚj ra ke tyeg a to rony óra a turai kas tély ban A�cikk�ar�ról�ír,�hogy�a�turai�kas�tély�ban�be�fe�je�ző�dött�a�re�konst�ruk�-ci�ós� fo�lya�mat� el�ső� ele�me,� az� óra�to�rony� fel�újí�tá�sa.� Be�szá�mol� a2010-ben� si�ker�rel� meg�nyert� pá�lyá�zat� rész�le�te�i�ről,� be�le�ért�ve� azössze�get�is,�mely�a�fe�lét�tet�te�ki�a�fel�újí�tás�tény�le�ges�költ�sé�ge�i�nek,va�la�mint�em�lí�tést�tesz�a�fel�újí�tás�kö�vet�ke�ző�lé�pé�se�i�ről.�A�kas�télybe�vi�lá�gí�tó�ku�po�lá�já�nak�és�a�pál�ma�ház�ku�po�lá�já�nak�hely�re�ál�lí�tá�-sá�ra�is�mét�pá�lyá�za�tot�nyúj�tot�tak�be�az�NKA-hoz.�A�tu�laj�do�no�soknyi�lat�ko�za�ta�sze�rint�amennyit�tá�mo�ga�tás�ként�kap�nak,�annyit�ma�-guk�is�hoz�zá�tesz�nek.

CéL Ke resZT Ben a�2011-es�év��� 1. rész

A Turai Hír lap ha vi rend sze res ség gel szá mol be Önök nek vá ro sunk ese mé nye i ről, azon ban mi áll hat az or szá gos mé dia ér dek lő dé sé nek kö zép pont já ban...

Össze ál lí tá sunk ban ezek ből sze mez get tünk a tel jes ség igé nye nél kül, bön gész ve a nyom ta tott és online saj tó ban, a kü lön bö ző te le ví zi ós csa tor ná kon, per sze a tel jes ség

igé nye nél kül. Az in for má ció bő ség za va rá ban szin te so ro zat ke re ke dett ki Tura 2011-es médiamegjelenéséből.

Page 19: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

turai�hírlap19

saJtÓFigyelÕ .

könyvsarok – a városi könyvtár könyvaJánlÓJa

baCCalario, PierdomeniCo: az el fe le dett tér ké pek bolt ja

ulysses�Moore�(írói�ál�-név)� if�jú�sá�gi� re�gé�nyé�-nek�ed�dig�már�8�ré�szeje�lent� meg� ma�gya�rul.saj�nos� az� el�fe�le�detttér�ké�pek�bolt�ját,�amelya�so�ro�zat�má�so�dik� ré�-szét�ké�pe�zi,�csak�most

si�ke�rült� pó�tol�nia� könyv�tá�runk�nak.� Ígyvég�re�ele�jé�től�kö�vet�he�tő�a�há�rom� is�ko�-lás,� Jason,� Julia� és� rick� tör�té�ne�te.Jason�és�Julia� ik�rek,�akik�szü�le�ik�kel�vi�-dék�re�köl�töz�nek�a�vil�la�argoba.�a�ha�tal�-mas,� öreg� ház� és� kör�nyé�ke� sok� tit�kotrejt,� töb�bek�kö�zött�egy� idő�ka�put,�mely�-nek� fel�fe�de�zé�se� után� iz�gal�ma�sabb�náliz�gal�ma�sabb� ese�mé�nyek�be� sod�ród�nakaz�if�jú�ka�lan�do�rok.��(Sz.�A.)

baráth ka ta lin: a tür kiz kék he ge dű

Gyer�mek�rab�lás,� el�va�-kult� val�lá�si� szek�ta,� sö�-tét�vonz�erő�vel�bí�ró,�ke�-gyet�len� val�lá�si� ve�ze�tőés� egy� ti�tok�za�tos� fegy�-ver� for�du�la�tos� tör�té�ne�-te,� amely� az� utol�só� ol�-da�lig�iz�ga�lom�ban�tart�ja

az�ol�va�sót,�kri�mi,�erő�szak,�vér�és�fe�les�-le�ges�ke�gyet�len�ke�dés�nél�kül.�aki�sze�re�-ti� a� ré�gi� ma�gyar� fil�mek� bá�jo�san� na�ivhan�gu�la�tát,�és�a�szá�zad�for�du�lós�Bu�da�-pest� ro�man�ti�ká�ját,� biz�to�san� ked�vel�nifog�ja�az�ön�je�lölt�nyo�mo�zó�nő�dá�vid�ve�-ron�alak�ját,�aki�egész�Ma�gya�ror�szá�gonát�íve�lő�nyo�mo�zás�ke�re�té�ben� igyek�szikki�bo�goz�ni�a�szá�la�kat�és�meg�men�te�ni�aMo�nar�chia�jö�vő�jét.�(L.�K.)

Wolke, robert l.:a tu dós sza kács

az�aka�dé�mi�ai�ki�adó�gon�-do�zá�sá�ban� meg�je�lentkony�ha�tu�do�mány� so�ro�-zat�egyik�kö�te�tét�sze�ret�-nénk�a�fő�zés�iránt�ér�dek�-lő�dők�szá�má�ra�aján�la�ni.a�szer�ző�azon�túl�h�jó�né�-hány� re�cept�jét� is� meg�-

oszt�ja�az�ol�va�sók�kal,� in�kább�a�kony�haimű�ve�le�tek�kém�iá�ját,�fi�zi�ká�ját�se�gít�meg�-ér�te�nünk.�Olyan�kér�dé�sek�re�ka�punk�vá�-laszt,� mint� pél�dá�ul:� Mi� a� kü�lönb�ség� anád�cu�kor�és�a�ré�pa�cu�kor�kö�zött?�Mi�értkell�meg�sóz�ni�a�vi�zet�tész�ta�fő�zés�előtt?ve�szé�lyes-e�az�alu�mí�ni�um?�Mi�ért�már�vá�-nyon�nyújt�ják�a�cuk�rá�szok�a�tész�tát?�Mitkell� csi�nál�ni� a� bor� du�gó�já�val� ami�kor� apin�cér�mel�lénk�rak�ja?�(Sz.�A.)

onagy zol tán: zsámboki sze re tő

a�szer�ző�ne�ve�nem�is�me�-ret�len� a� turai� ol�va�sókszá�má�ra,� ta�valy� ke�rültbe�szer�zés�re� a� Cerinka.ám� ez�út�tal,� le�gyünkőszin�ték,� fő�ként� a� címmi�att� akad� meg� sze�-münk�a�köny�vön.�a�negy�-

ve�nes�éve�i�ben� já�ró�csa�lád�apa�vi�szonytkezd� egy� ná�la� jó�val� fi�a�ta�labb� ta�nár�nő�-vel,� ez�ál�tal� kez�de�tét� ve�szi� a� jól� is�mertsze�rel�mi�őr�lő�dés.�köz�ben�ki�bon�ta�ko�zikelőt�tünk� a� fér�fi� éle�te,� be�te�kin�tést� nye�-rünk�csa�lá�di�éle�té�be,�mun�ká�já�ba,�meg�-is�mer�jük�barátját,..� és�egy�pi�ci� fe�je�zet�-ben�még�a�mi�kis�vá�ro�sunk�is�fel�buk�kana�la�po�kon.�a�kor�társ�ma�gyar�pró�za�irántér�dek�lő�dők�nek�ajánl�juk.�(Sz.�A.)

&

szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! cím: bartók tér 3., Tel: (28)580-530. nyitva: H 13-18, K 9-12, 13-18, cs 9-12, 13-18, P 13-18, szo 9-12.

2011. au gusz tus 25., 26., 29. szent ist ván rá dióKo ra Es ti Hír mon dóSzendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�a�rá�dió�ér�dek�lő�dé�sé�re�a�vá�ros�fej�-lesz�té�si�be�ru�há�zá�sa�i�ról�-�a�vá�ros�köz�pont�kor�sze�rű�sí�té�sé�ről,�fel�újí�-tá�sá�ról,�az�út�épí�tés�mun�ká�la�ta�i�ról,�a�vá�ros�há�za�aka�dály�men�te�sí�té�-sé�ről,�va�la�mint�a�Pol�gár�mes�te�ri�Hi�va�tal�kor�sze�rű�ügy�fél�hí�vó�rend�-sze�ré�nek�ki�épí�té�sé�ről�be�szélt.

2011. szep tem ber 1. szent ist ván rá dió Re gi o ná lis hí rekSzendrei�Fe�renc�pol�gár�mes�ter�a�rá�dió�ér�dek�lő�dé�sé�re�Tura�vá�rosgaz�da�sá�gi�le�he�tő�sé�ge�i�ről,�a�gaz�dál�ko�dás�fej�lesz�té�sé�ről,�ez�zel�kap�-cso�lat�ban�a�turai�mo�dell�ről�tá�jé�koz�tat�ta�a�hall�ga�tó�kat.

2011. szep tem ber 11. http://veddamagyart.infoTurai mo dell – Eu ró pa leg na gyobb ja le het a ka te gó ri á já banTöbb� he�lyen� is� be�szá�mol�tak� a� pa�ra�di�csom�ter�mesz�tő� üveg�ház�zalkap�cso�la�tos�fej�lesz�té�si�le�he�tő�sé�gek�ről,�mi�u�tán�a�várt�nál�bő�vebb�ho�-zam�ban�tört�fel�szín�re�a�ter�mál�víz.�Miszori�Lász�ló,�a�be�ru�há�zó�cégügy�ve�ze�tő�je� az�MTI-nek� el�mond�ta,� hogy� a� 7,4�mil�li�árd� fo�rint�bólmeg�va�ló�su�ló�óri�ás�„pa�ra�di�csom�gyár”�egy�szá�rí�tó�üzem�mel�egé�szülki,�ugyan�is�a�Föld�ből�az�elő�ze�te�sen�be�csült�nél�na�gyobb�mennyi�ség�-ben�nyer�he�tő�ki�ener�gia�ter�me�lés�cél�já�ból�a�130�C°-os�víz.

Szendrei�Fe�renc,�pol�gár�mes�ter�a�kö�vet�ke�ző�vel�egé�szí�tet�te�kiMiszori�ügy�ve�ze�tő�sza�va�it:� az�óri�á�si�be�ru�há�zás�nem�csak�Turán,ha�nem�az�egész�Galga-menti�tér�ség�ben�meg�hoz�hat�ja�a�fel�len�dü�-lést.�„A�több�let�pénz�a�he�lyi�inf�rast�ruk�tú�ra�fej�lesz�té�sét�is�le�he�tő�véte�szi,�pél�dá�ul�jut�hat�for�rás�a�rég�óta�ese�dé�kes�vá�ro�si�pi�ac�kor�sze�-rű�sí�té�sé�re�is.”

2011. szeptember. 13. Kos suth rá dió Tura sze re pe a nép mű vé szet ben Tóth�Eni�kő�ezen�a�na�pon�ké�szí�tett�ri�por�tot�Turán,�mely�né�hánynap�múl�va�ke�rült�adás�ba.�„Tura�sze�re�pe�a�nép�mű�vé�szet�ben�egy�-részt�a�nép�ze�ne,�más�részt�a�hím�zé�sek�te�rén�jelentős.”�– fo�gal�ma�-zott�fel�ve�ze�tő�jé�ben.�El�ső�ként�Se�res�Tün�dét,�a�Bar�tók�Bé�la�Mű�ve�-lő�dé�si� Ház� ve�ze�tő�jét� kér�dez�te� Bar�tók� Bé�la� név�adó� sze�re�pé�ről,turai�gyűj�té�sé�nek�tör�té�ne�té�ről,�az�ama�tőr�né�pi�előadóművészettöbb�ágá�ban�és�a�tárgy�al�ko�tás�ban�fo�lyó�tu�da�tos�ha�gyo�mány�őr�zőmun�ká�ról.�A�műv.ház�ven�dég�szo�bá�já�ban�el�he�lye�zett� füg�gö�nyö�-

kön� be�mu�ta�tás�ra� ke�rül�tek� a� turai� fe�hér�hím�zés� for�ma�vi�lá�gá�nakleg�jel�lem�zőbb�mo�tí�vu�mai.�A�foly�ta�tás�ban�a�ri�por�ter�meg�em�lí�tet�-te,�hogy�Maczkó�Má�ria�Ma�gyar�Örök�ség-dí�jas�nép�dal�éne�kes�mel�-lett�az�idős�kor�osz�tály�ban�is�van�nak�az�ének�lés�nek�je�les�kép�vi�se�-lői.�Sza�bó�Józsefné�Ma�ris�ka�né�ni�be�szélt�a�Kék�Szi�vár�vány�Nép�-dal�kör� éle�té�ben� be�töl�tött� több� év�ti�ze�des� örö�kös� tag�sá�gá�ról,szólóénekesi�sze�re�pé�ről,�s�az�Őszi�ró�zsa�Nyug�dí�jas�Egye�sü�let�benje�len�leg�is�mű�kö�dő�da�los�cso�port�ról.�Vé�ge�ze�tül�el�éne�kel�te�Bar�tókleg�hí�re�sebb�turai�gyűj�té�sét,�az�Ablakimba…�kez�de�tű�nép�dalt.

2011. szep tem ber 28. www.alternativenergia.huTer mál víz zel fűt he tő pa ra di csom ter mesz tésEzen�a�por�tá�lon�ugyan�csak�az�MTI-nek�adott�nyi�lat�ko�zok�ke�rül�-tek� pub�li�ká�lás�ra.� A� for�rás�anyag� sze�rint� Eu�ró�pa� maj�da�ni� leg�na�-gyobb,� ter�mál�víz�zel� fűt�he�tő� pa�ra�di�csom�ter�mesz�tő� üveg�há�zamel�lé� fel�dol�go�zó-üze�met� is� épít� Turán� a�pro�jek�tet� fi�nan�szí�ro�zóSugar�Hol�ding,�mi�u�tán�a�várt�nál�bő�vebb�ho�zam�ban�tör�fel�szín�rea�ter�mál�víz.�

„En�nek�ered�mé�nye�ként�több�mun�ka�hely�jö�het�lét�re�a�tér�ség�-ben,�és�a�ter�ve�zett�nél�na�gyobb�be�vé�tel�foly�hat�be”�-�je�lez�te,�hoz�-zá�té�ve,�hogy�az�évi�8-10�ezer�ton�na�pa�ra�di�csom�ter�més�egy�ré�szétbe�főt�tes�üve�gek�be� tölt�ve,�aszalt� for�má�ban�ma�ga�sabb�áron�ér�té�-ke�sít�he�tik�majd.�A�pro�jekt�évi�2,7�mil�li�árd�fo�rint�for�gal�mat�ered�-mé�nyez�het,�és�több�száz�em�ber�nek�ad�majd�mun�kát.�A�12�fo�ci�-pá�lya�nagy�sá�gú�üveg�ház�és�a�hoz�zá�kap�cso�ló�dó�szá�rí�tó�üzem�1,8mil�li�árd� fo�rin�tos� ál�la�mi� tá�mo�ga�tás�ban� ré�sze�sül� az�zal� a� cél�lal,hogy�min�tá�ul� szol�gál�has�son� ha�son�ló� pro�jek�tek�hez,� el�ső�sor�banHe�ves�és�Sza�bolcs�me�gyé�ben�– mond�ta�Miszori�Lász�ló.

A� ter�mál�ví�zen� ala�pu�ló� üveg�há�zi� zöld�ség�ter�mesz�tés� a� kor�-mány� vi�dék�fej�lesz�té�si� stra�té�gi�á�já�nak� egyik� kulcs�ele�me.� A� turaimo�dell�né�ven�em�le�ge�tett�pro�jekt� lé�nye�ge,�hogy�kör�nye�zet�ba�rátmó�don,�egy�óri�ás�zárt� rend�szer�ként�mű�kö�dik�majd.�A�mély�bőlfel�tö�rő�for�ró�vi�zet�a�ter�mé�szet�ad�ta�in�gyen�hő�hasz�no�sí�tá�sa�utánegy�má�sik�fúrt�kút�ré�vén�vissza�pré�se�lik�a�2.100�mé�ter�mé�lyen�hú�-zó�dó�kő�zet�ré�teg�be.�Ez�ál�tal�a�fel�szín�alat�ti�ér�té�kes�víz�kincs�egyen�-sú�lya�meg�ma�rad,�és�a�ter�mál�víz�zel�a�kör�nye�zet�re�ve�szélyt�je�len�tőás�vá�nyi�anya�gok�sem�ke�rül�nek�a�ta�laj�ba�vagy�fo�lyók�ba�– amit�azuni�ós� sza�bá�lyok� is� til�ta�nak.�Miszori�Lász�ló� tá�jé�koz�ta�tá�sa� sze�rintha�a�pa�ra�di�csom�üzem�be�vá�lik,�ak�kor�hely�ben�egy�má�so�dik�ütemke�re�té�ben�üveg�há�zi�pap�ri�ka�elő�ál�lí�tá�sá�ra� ren�dez�ked�nek�be,�ké�-sőbb�pe�dig�a�pad�li�zsán,�az�ubor�ka�ke�rül�het�sor�ra.�

(folyt.köv.)S.T.�és�T.A.

Page 20: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

ProgramaJánlÓ

turai�hírlap20

®

többsinCs Óvoda és bölCsÕde CsaládimUlatságaszervezők: szülői�munkaközösség�és�az�intézmény�dolgozói�helyszín: Bartók�Béla�Művelődési�ház�turaidőpont: február�17.,�péntek�15.30Program: óvó�nénik�meglepetés�meséje,�a�tarsOly�zenekar�táncháza,büfé,�zsákbamacska

belépő: 700�Ft�családonként�(2�felnőtt�és�a�gyerekek),�támogatói�jegy:1000�Ft,�egyéni�belépő:�500�Ft.�a�rendezvény�bevételét�a�szervezők�az

Összefogás�óvodásainkért�alapítvány�javára�fordítják!

2194�tura,�dózsa�György�u.�2.

adószám: 18704259-1-13,�számlaszám: 65900107-13028312

néPművészek emléktábláinak koszorÚzásahelyszín: tura�Galga�COOp�zrt.�székháza�(dora-ház),�Falumúzeumidőpont: február�17.,�péntek�15.00emlékező gondolatok: seres�tünde�–�műv.ház�vezető

gyermek tánCházhelyszín: Bartók�Béla�Művelődési�ház�turaidőpont: február�18.,�szombat�15.00-17.00muzsikál: emse�zenekar�és�a�podmaniczky�aMI�turai�népzene�tagoza-tának�növendékei

táncoltatók: szokolik�szabolcs�és�szokolik�Melinda,�Gyenes�OrsolyaBelépődíj:�300�Ft/fő

moháCsi bUsÓJárás télbúcsúztatás�a�Benczebusszal

helyszín: tura-paks-Mohács-turaidőpont: február�19.,�Farsangvasárnapindulás:turáról�6.00-kor�(felszállás�buszmegállókban)hazaérkezés: 22.00-23.00�közöttProgram: az�emberiség�szellemi�és�kulturális�örökségePaks: Makovecz-templom�megtekintésemohács:– a�szigeti�busók�átkelése�a�dunán�

– Busófelvonulás

– a�farsangi�koporsó�vízrebocsátása

– szabad�farsangolás�

– népművészeti-�és�kézműves�vásár

– Máglyagyújtás,�busók�körtánca

részvételi díj: 5900�Ft/főa�helyfoglalás�a�jelentkezés�sorrendjében�történik.

Benczéné�vidi�erika: 06�30�4219�083

Bencze�tibor:�06�30�2855�047

kálna�tibor:�06�20�2002�411

tUrai mozgÓ – nosztalgia FilmklUbhelyszín: Bartók�Béla�Művelődési�ház�turaidőpont: február�26.,�vasárnap�15.00műsoron: Benke�István�filmarchívumából�az�1960-70-as�évek�felvételeikulturális� szemle� Galgahévízen,� várnai� zseni� az� Irodalmi� színpad

vendége,� strandépítés� és� jubileum� a� hőforrásnál,� szakközépiskola

átadása�és�évnyitója,�szüreti�felvonulás,�turai�búcsú,�hévízgyörki�és�turai

agrár�napok,�pávaköri�tv-felvétel�turán,�parádi�palóc-napok,�Gyereklagzi

belépődíj: Ingyenes.

Csík konCert gödöllÕnhelyszín: Gödöllő�szIe�sportcsarnokidőpont: március�10.,�szombat�20.00vendég: Ferenczi�Györgyközreműködik: tarsoly� –� Bencze�Mátyáspírmás�vezetésével

Jegyek kaphatók: www.jegy.hu�a�Broadwayjegyirodában� és� az� interticket� hálózatán.

Gö�döllőn� a� sportcsarnokban,� a� Művé�sze�-

tek�házában�a�Belvárosi�jegyirodában,�a�vá�-

rosi� könyvtárban,� valamint� a� régió� mű�ve�-

lődési�házaiban.

tUra-naP a FonÓbanhelyszín: Fonó�(1116�Budapest,�sztregova�u.�3.)időpont: 2012.�március�3.,�szombat�19.00házigazda: unger�Balázsműsoros közreműködők: Cimbaliband,Fricska�táncegyüttes,�zagyva�Banda,�turai

felnőtt�néptánccsoport

kísérőprogramok: kovács�lászló�–�tosko(az�utolsó�turai�prímás)�c.�filmjének

vetítése,�réteskóstoló

belépődíj: 1200�Ft

iv. iWkU nemzetközi gyermek- és UtánPÓtláskarate baJnokság Galgamenti�Wado-ryu�karate�klub�szervezésében

helyszín: kartal�sportcsarnok,�Iskola�u.�1.időpont: március�3.,�szombat�9.00�órátólversenyszámok: egyéni�és�csapat�kata�/formagyakorlat/�

és�kumite�/küzdelem/

info: 06-30-272-0547az�aszódi�kistérség�legrangosabb

versenyére�készülünk,�támogatók�

jelentkezését�várjuk!

dvd-rendelés tUrai rendezvényekrÕlválasztható események:– IX.�híresvárosi�vigadalom�–�Főtéravató:�1.500,-�Ft�+�áFa

– Galga�menti�népzenészek�vI.�újévi�koncertje:�2500�Ft�+�áFa/dupla�dvd

nyomdai�minőség,�kereskedelmi�csomagolás.

rendelésfelvétel: személyesen�vagy�e-mailen�a�Bartók�Béla�Művelődésiház�elérhetőségein

Cím: 2194�tura,�Bartók�tér�3.telefon: 06-28-580-581e-mail: [email protected]

Page 21: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

turai�hírlap21

a tUrai hírlaP PostaládáJábÓl

KÖ SZÖ NET!A�kel�le�mes�meg�le�pe�té�sért,� hogy� az�Ün�ne�pek� al�kal�má�ból,�mint� 70� éven� fe�lü�liturai�la�kos,�ka�rá�cso�nyi�„sze�re�tet�cso�ma�got”�kap�tam.�Kö�szö�nöm�a�Pol�gár�mes�te�riHi�va�tal�nak�és�Szendrei�F.�pol�gár�mes�ter�Úr�nak,�hogy�min�ket,�idő�se�ket�nem�te�kin�-te�nek�„le�írt”�em�be�rek�nek.�Bi�zony,�eben�a�kor�ban�már�az�is�jól�esik�az�em�ber�nek,ha�va�la�ki�így�kö�szön�rá,�hogy�„Jó�egész�sé�get�kí�vá�nok!”

Tisz�te�let�tel:�Sziráczki�Ist�vánTura,�Ibo�lya�u.�10.

CSOLLÁK�RU�DOLF�csa�lád�ja�kö�szö�ne�tét�fe�je�zi�ki�mind�azon�ro�ko�nok�nak,�ba�rá�-tok�nak,�is�me�rő�sök�nek,�akik�részt�vet�tek�a�sze�re�tett�el�hunyt�vir�rasz�tá�sán�és�a�te�-me�té�sén,�osz�toz�tak�a�csa�lád�fáj�dal�má�ban.��

Szegény…GazdagokDora-malom�meg�ma�radsz-e�(a�turaiak�na�gyon�sze�ret�nék),�vagy�a�spe�ku�lán�sokel�pusz�tí�ta�nak,�le�bon�ta�nak?

A�ma�lom�kö�vek�már�igen�ré�gen�nem�őröl�nek�eb�ben�az�épü�let�ben,�de�úgy�tű�-nik,�új�ra�meg�in�dul�a�kö�vek�har�ca,�a�mal�mo�zás.�A�ma�lom-já�té�kot�szin�te�min�den�kiis�me�ri�és�gyer�mek�ko�rá�ban�ját�szot�ta�is.�Az�volt�a�nye�rő,�aki�nek�jobb�volt�a�lo�gi�ká�-ja.�Most�azon�ban�ez�már�nem�já�ték,�ha�nem�an�nál�ko�mo�lyabb,�a�ma�lom�lé�te�a�tét.

A�no�vem�be�ri�TH-ban�meg�je�lent�tes�tü�le�ti�be�szá�mo�ló�so�ron�kí�vül�fog�lal�ko�zottaz�épü�let�sor�sá�val,�ahol�szó�ba�ke�rült�a�le�bon�tás,�il�let�ve�a�vé�de�lem�alá�he�lye�zés.

Tisz�telt�Ol�va�só!Nem�sze�ret�nék�is�mét�lé�sek�be�bo�csát�koz�ni,�mert�már�ír�tam�ez�ügy�ben.�A�mai

na�pig�szin�te�sem�mi�sem�tör�tént.�A�tu�laj�do�no�si�kör�el�fe�lej�tet�te�az�ál�lag�meg�óvástés�fel�újí�tást�el�vé�gez�ni�azon�az�épü�le�ten,�ami�kö�zel�20�éve�a�tu�laj�do�nuk�ban�van.Csu�pán�ar�ra�tel�lett�ez�idő�alatt,�hogy�né�hány�fi�gyel�mez�te�tő�táb�lát�–�pl.�„Vi�gyázz,om�lás�ve�szély!”�–�el�he�lyez�tek�az�épü�let�fa�lán.�A�két�da�rab�táb�la�„óri�á�si”�be�ru�há�zásvolt,�Szegény…gazdagok!

A�bon�tást�va�ló�szí�nű,�a�tu�laj�do�no�si�kör�azért�szor�gal�maz�za,�mert�szá�mí�tá�sa�ik�nemva�ló�sul�tak�meg,�s�így�me�ne�kül�nek�a�fe�le�lős�ség�alól,�il�let�ve�a�fel�újí�tá�si�költ�sé�gek�től.

Ha�vé�de�lem�alá�ke�rül�ne,�s�az�ere�de�ti�ál�la�pot�vissza�ál�lí�tá�sa�meg�tör�tén�ne,�eznem�ke�vés�költ�sé�get�von�na�ma�ga�után,�s�ha�jó�volt�„félpénzen”�meg�ven�ni,�ak�kormost�ku�tya�kö�te�les�sé�ge�len�ne�a�rend�be�té�te�le.

A�dön�tés�ho�zók�ve�gyék�vé�de�lem�be�e�turai�ér�té�ket,�he�lyez�ze�nek�egy�el�adá�siés�bér�be�adá�si�STOP-ot�az�épü�let�ér�de�ké�ben.

Tisz�te�let�tel:�Darnyik�Ár�pád�(Venci)Tura,�2011.�no�vem�ber�29.

Tisz telt Darnyik Úr! Ked ves Venci!Gon�do�lom,�nem�vé�let�len�a�dá�tum,�ami�kor�tol�lat�ra�gad�tál�és�is�mét�le�ír�tad�gon�do�-la�ta�i�dat� a�Ma�lom-üggyel�kap�cso�lat�ban,�hisz� a�ne�ve�zett�nap�a�köz�meg�hall�ga�tásidő�pont�ja�volt,�ahol�egyéb�köz�ér�de�kű�prob�lé�má�ra�is�fel�hív�tad�a�fi�gyel�met.

A�Turai�Hír�lap�ré�szé�ről�a�vá�lasszal�ki�vár�tunk�mind�ad�dig,�míg�az�ál�lam�igaz�ga�-tá�si�szer�vek�kel�foly�ta�tott�egyez�te�té�si�el�já�rá�sok�és�az�ál�la�mi�fő�épí�tész�vég�le�ges�jó�-vá�ha�gyá�sa�meg�nem�tör�tént�a�He�lyi�Épí�té�si�Sza�bály�zat�(HÉSZ)�és�Sza�bá�lyo�zá�siTerv�(SZT)�kap�csán,�s�el�fo�ga�dás�ra�nem�ke�rül�he�tett�ez�a�ren�del�ke�zés.�A�Tura�Vá�-ros�Ön�kor�mány�za�tá�nak�Kép�vi�se�lő-tes�tü�le�te�ál�tal�már�el�fo�ga�dott�2/2012�(II.3.)�sz.ren�de�let�ha�tá�roz�za�meg�4.�sz.�mel�lék�le�té�ben�azt,�hogy�a�he�lyi�leg�vé�dett�ér�té�kekkö�zött�he�lyi�leg�vé�dett�épü�let�nek�kell�nyil�vá�ní�ta�ni�a�Tura,�Rá�kó�czi�út�114.�3160hrsz-ú�Ma�lom�épü�le�tét.�A�ren�de�let�tel�jes�ter�je�del�mé�ben�ol�vas�ha�tó�a�www.tura.huhon�la�pon.�A�ren�de�let�az�el�fo�ga�dá�sát�kö�ve�tő�31.�na�pon�lép�het�ha�tály�ba.

Fel�ve�té�se�det�va�lós�prob�lé�má�nak�ér�zi�szá�mos�kép�vi�se�lő�is,�így�ahogy�a�jegy�-ző�asszony�tól�ka�pott�tá�jé�koz�ta�tás�ban�meg�tud�tuk,�a�Kép�vi�se�lő-tes�tü�let�és�a�Te�le�-pü�lés�fej�lesz�té�si�és�Kör�nye�zet�vé�del�mi�Bi�zott�ság�úgy�fog�lalt�ál�lást,�hogy�az�új�HÉSZés�SZT�ha�tály�ba�lé�pés�ét�kö�ve�tő�en�fog�lal�ko�zik�a�he�lyi�vé�dett�ség�kér�dé�sé�vel,�ren�de�-let�ter�ve�zet�szint�jén,�je�le�sül,�hogy�a�tu�laj�do�no�sok�ra�ill.�az�ön�kor�mány�zat�ra�mi�lyenkö�te�le�zett�sé�ge�ket�ró�egy�vé�den�dő�épü�let�fenn�tar�tá�sa.�Így�írá�sod�nak�most�a�dön�-tés�ho�za�tal�elő�ké�szí�tő�sza�ka�szá�ban�kü�lö�nös�ak�tu�a�li�tá�sa�van.

Tá�jé�koz�tat�lak,�hogy�a�meg�je�len�te�tés�sel�pár�hu�za�mo�san�le�ve�le�det�meg�küld�tükazon�ma�lom-tu�laj�do�nos�ré�szé�re,�aki�a�TH�2009�jú�li�us-au�gusz�tu�si�szá�má�ban�le�ve�-let�írt�szer�kesz�tő�sé�günk�nek.�Nyil�ván,�ér�de�mi�vá�laszt�ő�is�csak�a�he�lyi�ér�ték�vé�de�-lem�mel�kap�cso�la�tos�ren�de�let�el�fo�ga�dá�sa�után�tud�majd�ad�ni.

Tisz�te�let�tel:�Se�res�Tün�deTH�fe�le�lős�szer�kesz�tő

2011� ok�tó�be�ré�ben� kér�dő�ívet� jut�tat�tunk� el�Önök�höz� a� TuraiHír�lap�mel�lék�le�te�ként,�amely�ben�ar�ról�ér�dek�lőd�tünk,�mi�a�vé�-le�mé�nyük�a�lap�ról.�Elő�ze�te�sen,�már�a�2011�szep�tem�be�ri�vá�ros�-na�pon�is�ki�tölt�he�tő�volt�a�nyom�tat�vány.�

A�mint�egy�2700�ház�tar�tás�ból�kö�zel�60�vá�lasz�ér�ke�zett�szer�-kesz�tő�sé�günk�höz.�Ezen�ada�tok�alap�ján�te�hát�sem�mi�képp�nemte�kint�he�tő�rep�re�zen�ta�tív�nak�a�fel�mé�rés.�A�fél�po�hár�víz�pél�dá�-za�tá�nak�op�ti�mis�ta�ver�zi�ó�ját�hasz�nál�tuk�ana�ló�gi�a�ként,�ami�sze�-rint�nem�fé�lig�üres�nek,�ha�nem�fé�lig�te�li�nek�gon�dol�juk�azt.�Miis�eb�ben�a�po�zi�tív�fel�fo�gás�ban�ér�té�kel�tük�a�vá�lasz�adók�szá�mát,re�mél�ve,�hogy�nem�a�kö�zöm�bös�sé�get,�ha�nem�az�elé�ge�dett�sé�-get� tük�rö�zi� a� hall�ga�tás.� És� bár� hát�ra� nem�dől�he�tünk,� ab�banmin�den�eset�re�meg�nyu�god�ha�tunk,� hogy� az� ol�va�sók� vé�le�mé�-nye�sze�rint�jó�nyo�mon�já�runk.�Önök�(leg�alább�is�a�vá�lasz�adók)több�sé�gé�ben�elé�ge�det�tek�a�lá�tot�tak�kal.�

Vá�lasz�adó�ink�két�har�ma�da�nő�volt.�Leg�töb�ben�kö�zép�fo�kú,14%-ban� alap�fo�kú,� 37%-ban� fel�ső�fo�kú� vég�zett�ség�gel� ren�del�-kez�tek.�Vá�lasz�adó�ink�dön�tő�több�sé�ge�kö�zép�ko�rú,�vagy�fi�a�talvolt.�Ar�ra�a�kér�dés�re,�hogy�hány�szá�za�lé�kát�ol�vas�sák�el�la�punk�-nak,�a�vá�lasz�adók�63%-a�vá�la�szolt�úgy,�hogy�a�la�pot�tel�jes�ter�je�-del�mé�ben�el�ol�vas�sa,�az�el�ső�cikk�től�az�utol�só�ig.�20�%�a�lap�többmint�a�fe�lét�ol�vas�sa�el�rend�sze�re�sen.�10�%�sze�mez�get�a�cik�kekkö�zött�–�né�há�nyan�pe�dig�nem�ad�tak�vá�laszt�a�kér�dés�re.�A�kö�-vet�ke�ző�kér�dés�azt�fir�tat�ta,�mely�cik�ke�ket,�ro�va�to�kat�ol�vas�sák�elrend�sze�re�sen.��So�kan�–�ahogy�az�az�elő�ző�kér�dés�ből�már�ki�de�-rült,�min�den�evők,�az�az�min�dent�el�ol�vas�nak�a�Turai�Hír�lap�ban.Aki�ezt�a�kér�dést�meg�vá�la�szol�ta,� leg�több�ször�az�ön�kor�mány�-zat�tal�kap�cso�la�tos�cik�ke�ket,�a�kö�zé�let�tel�fog�lal�ko�zó�írá�so�kat,�azol�va�sói� le�ve�le�ket,�a�port�ré�kat,�egész�ség�ügyet�emel�ték�ki�a�té�-mák�kö�zül.�Volt,�aki�konk�rét�ja�vas�lat�tal�élt�en�nél�a�kér�dés�nél�–je�le�sül,�hogy�a�kas�tély�kö�rü�li�utak�ál�la�po�tá�val�fog�lal�koz�zunk�(aszer�kesz�tő�ne�vé�ben�er�re�ígé�re�tet�is�te�szünk).�

A�ked�venc�ro�va�tok�egy�ér�tel�mű�en�a�port�rék,�a�mély�in�ter�-júk,�a�hely�tör�té�net�tel�fog�lal�ko�zó�írá�sok,�a�sport,�a�köz�éle�ti�té�-mát� fel�dol�go�zó� írá�sok,� az� in�téz�mé�nyek�kel� fog�lal�ko�zó�hí�rekés� az� egész�ség�ügy� vol�tak.� Ez� is� azt� jel�zi,� min�den� mű�faj�raszük�ség�van.�Ki�ezt,�ki�azt� tart�ja�ki�emel�ten� fon�tos�nak,�de�ahely�tör�té�net�ezen�be�lül�is�ki�emelt�he�lyen�sze�re�pelt.�En�nél�akér�dés�nél�töb�ben�is�je�lez�ték,�hogy�jó�nak�és�fon�tos�nak�tart�jákaz�ol�va�sói�ro�va�tot,�amely�ben�te�ret�adunk�la�kos�sá�gi�kér�dés�fel�-ve�té�sek�nek,� ész�re�vé�te�lek�nek,� bár� ki�fo�gá�sol�ták,� hogy� egyesszer�zők� időn�ként� túl�zott� ak�ti�vi�tást�mu�tat�nak.�Azt� is�meg�je�-gyez�ték,�hogy�a�meg�írt� le�ve�lek�ese�ten�ként�nem�tel�jes� ter�je�-del�mük�ben� ke�rül�nek� be�mu�ta�tás�ra,� ez�zel� pe�dig� sé�rül�het� atar�ta�lom�is.�Azt�kér�ték,�hogy�eb�ben�az�eset�ben�a�szer�kesz�tője�lez�ze�eze�ket�a�vál�toz�ta�tá�so�kat.�

Ol�va�só�ink�tól�ja�vas�la�to�kat�is�vár�tunk�ar�ra�vo�nat�ko�zó�an,�mi�-ről�ol�vas�ná�nak�még�szí�ve�sen�a�lap�ha�sáb�ja�in.�A�vá�la�szok�köztki�emelt� he�lyen� sze�re�pelt� a� köz�mun�ka-prog�ram� be�mu�ta�tá�sa,az�az�zal�kap�cso�la�tos�rész�le�tes�be�szá�mo�ló.�Volt,�aki�az�idő�sek�-kel�kap�cso�la�tos�írá�so�kat�hi�á�nyol�ta,�de�so�kan�kér�ték�azt�is,�hogyle�gye�nek�új�ra�anya�köny�vi�hí�rek�a�lap�ban.�Szí�ve�sen�ol�vas�ná�nakrend�sze�re�sen�fő�zés�sel�kap�cso�la�tos�írá�so�kat,�spó�ro�lá�si�ta�ná�cso�-kat,�át�lag�em�be�rek�kel�és�hí�res�em�be�rek�kel�ké�szült�ri�por�to�kat,il�let�ve�prog�ram�aján�lót�–�akár�a�kör�nye�ző�te�le�pü�lé�sek�kí�ná�la�tá�-val.�Egy�ol�va�sónk� ja�va�sol�ta,�hogy�he�lyez�ze�nek�pa�nasz�lá�dát�ahi�va�tal�ba�–�és�az�ab�ban�fel�tett�kér�dé�sek�re�adott�vá�la�szok�nak�isad�jon�he�lyet�az�új�ság.�

A�meg�je�le�nés�gya�ko�ri�sá�gát�a� leg�töb�ben�jó�nak�tart�ják�és�ater�jesz�tés�sel� is�elé�ge�det�tek,�bár�azt� töb�ben�je�lez�ték,�hogy�egy-egy� ese�mény�ről,� egész�ség�ügyi� szű�rés�ről� le�ma�rad�tak,� mi�vel� akéz�hez�vé�tel�idő�pont�já�ban�az�már�nem�volt�ak�tu�á�lis.�Egy�re�töb�-ben�ol�vas�nak�ben�nün�ket�az�internetes�vál�to�zat�ban.�Né�há�nyanja�va�sol�ták,�hogy�is�mét�le�hes�sen�pén�zért�is�meg�vá�sá�rol�ni�a�la�pot.

A�kér�dő�ív�ered�mé�nye�össze�fog�lal�va�az�volt,�hogy�ol�va�só�-ink�több�nyi�re�4-es,�5-ös�re�osz�tá�lyoz�zák�a�la�pot,�sze�re�tik�az�új�-sá�got� és� vár�ják� az�új� lap�szám�ok�meg�je�le�né�sét.� Fon�tos�nak� istart�ják,�hi�szen�ez�az�egyet�len�or�gá�num,�mely�ből�a�turai�és�kis�-tér�sé�gi�ügyek�ről�tá�jé�ko�zód�hat�nak.�

Kö�szön�jük�a�bi�zal�mat�és�ígér�jük,�hogy�a�kér�dő�ívek�ben�fel�-me�rü�lő�prob�lé�má�kat�or�vo�sol�ni�igyek�szünk,�a�ja�vas�la�to�kat�pe�-dig�ér�dem�ben�meg�fon�tol�juk.�

Kö�szö�net�tel:�a�lap�szer�kesz�tői

jó, ahogy van…

Page 22: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

2012/1-2

sPort – labdarÚgás

turai�hírlap22

Si ke re ink az is ko la kép vi se le té benHá�rom�kor�cso�port�ban�is�kép�vi�sel�tük�a�Hevesy�György�Ál�ta�lá�nosIs�ko�lát.�A�leg�fi�a�ta�lab�bak,�az�I.�kor�cso�por�to�sok�(1.�és�2.�osz�tá�lyo�-sok)�a�6�csa�pa�tos�tor�nán�(Aszód,�de�cem�ber�2.)�mind�a�négy�mér�-kő�zé�sü�ket�meg�nyer�ve�(8-0,�7-0,�3-0,�6-0)�1.�he�lye�zést�sze�rez�tek.�Asi�ker�ré�sze�sei�vol�tak:�Szil�ágyi�Sza�bolcs�(ka�pus),�Gó�lya�Ádám�(13gól),�Si�ma�Dominik�(7�gól),�Sallai�Ger�gely�(3�gól),�Sza�bó�Nor�bert,Sá�ra� Pé�ter,� An�csa� Bo�tond� (1� gól),� Baranyi� Ri�chárd,� Novo�dom�-szky�Ti�bor.�Min�den�kit�nagy�di�csé�ret�il�let�a�ma�ga�biz�tos�tel�je�sít�mé�-nyért.�A�csa�pat�leg�jobb�ja�Gó�lya�Ádám�volt.

A�II.�kor�cso�port�(3.�és�4.�osz�tá�lyo�sok)�szin�tén�5�má�sik�is�ko�lá�valver�sen�gett�(Aszód,�de�cem�ber�2.).�A�négy�mér�kő�zés�3�győ�zel�met�és1�dön�tet�lent�ho�zott�(1-0,�1-1,�2-0,�2-0),�így�eb�ben�a�kor�osz�tály�ban�is1.� he�lyen� vé�gez�tünk.� Sá�ra� Dá�vid� (ka�pus),� Csányi� Gá�bor� (2� gól),Kakucska�Kevin�(2�gól),�Gó�lya�Ádám�(1�gól),�Baranyi�Lász�ló�(1�gól),Abért�Már�ton,�Rajz�in�ger�Ákos,�Tóth�M.�Ta�más,�Gó�lya�Ba�lázs,�OszoliDominik,�Dolányi�Csa�ba�ve�het�te�át�az�arany�ér�me�ket.�A�csa�pat�leg�-jobb�ja�Kakucska�Kevin�volt.�Itt�sem�ma�rad�hat�el�a�kol�lek�tív�di�csé�ret.�

A�III.�kor�cso�port�ban�(5.�és�6.�osz�tá�lyo�sok)�9�is�ko�la�ver�sen�gett(Kartal,�no�vem�ber�28.).�Mi�vel�mi�5.�és�4.�osz�tá�lyo�sok�kal�áll�tunk�ki,ezért�a�jó�he�lye�zés�te�kin�te�té�ben�nagy�el�vá�rá�sa�ink�nem�vol�tak.�Az�1dön�tet�len�és�a�3�szűk�ve�re�ség�(0-0,�0-2,�0-1,�0-1),�fi�gye�lem�mel�a�kor�-kü�lönb�ség�re,� egész� jó� helyt�ál�lás�nak� szá�mít,� de� csak� 8.� he�lye�zéstért.�Szél�Mar�tin�(ka�pus),�Sza�bó�Ben�ce,�Mol�nár�Mi�lán,�Gó�lya�Bá�lint,Baranyi�Krisztofer,�Kiszely�Ti�bor,�Csányi�Gá�bor,�Kakucska�Kevin,Abért�Már�ton,�Sá�ra�Dá�vid�vol�tak�sze�rep�lői�en�nek�a�nap�nak.

Té li Tápió men ti Te rem Tor na Az�elő�ző�év�hez�ha�son�ló�an�az�idén�is�sze�rep�lői�va�gyunk�a�6�egye�sü�-let�ál�tal� szer�ve�zett�T.T.T.T.�Ku�pá�nak,�mely�ben�az�U11�és�az�U13-ascsa�pa�ta�ink�kal�ve�szünk�részt.�Min�den�egye�sü�let�ren�dez�egy�for�du�lótés�a�vég�ső�sor�rend�ezek�össze�sí�té�se�után�ala�kul�ki.�Nem�mond�hat�-nám,�hogy�re�pü�lő�raj�tot�vet�tünk,�hi�szen�az�el�ső�na�pon�Tápiószecsőn(de�cem�ber�17.)�egyik�csa�pa�tunk�sem�ke�rült�a�do�bo�gó�ra.�

U11 –�Cso�port�meccse�ink:�Tápiószecső�1-0�(gól:�Csányi�Ga�bi),Tápiószentmárton�1-2�(gól:�Tóth�M.�To�mi),�A�har�ma�dik�he�lyért:Süly�sáp�2-3�(gól:�Gó�lya�Ádi,�Tóth�M.�To�mi)�A�4.�he�lye�zést�el�érőcsa�pat�név�so�ra:�Sá�ra�Dá�vid�(ka�pus),�Csányi�Gá�bor,�Sallai�Ger�gely,Kakucska� Kevin,� Baranyi� Lász�ló,� Gó�lya� Ba�lázs,� Dolányi� Csa�ba,Tóth�M.�Ta�más,�Gó�lya�Ádám.

U13�– Cso�port�meccse�ink:� Tápiószecső�0-1,� Tápiószent�már�-ton� 0-3,� az� 5.� he�lyért:� Süly�sáp� 2:2� (bün�te�tők�kel� 0-1).� Az�U13-askor�osz�tályt�el�ső�sor�ban�az�1999-es�szü�le�té�sű�ek�al�kot�ják.�A�mi�32fős� ke�re�tünk�ben� nincs� 1999-es� szü�le�té�sű� já�té�kos,� ezért� 2000,2001� és� 2002-ese�ket� sze�re�pel�tet�tünk.�A� gye�re�kek�nél�még� ez� azegy-két�év�kü�lönb�ség�so�kat�je�lent.�Ezért�eb�ben�a�so�ro�zat�ban�a�főhang�súly� az� edzé�sen� ta�nul�tak� mér�kő�zés-kö�rül�mé�nyek� kö�zöt�tigya�kor�lá�sán�van.�(Igaz�ez�min�dig� így�van,�de�azért� időn�ként�azered�mé�nyes�ség�re�is�fi�gye�lünk,�hi�szen�egy-egy�si�ker�erőt�ad�a�to�-váb�bi�mun�ká�hoz.)��Szél�Mar�tin�(ka�pus),�Sza�bó�Ben�ce,�Mol�nár�Mi�-lán,�Gó�lya�Bá�lint,�Baranyi�Krisztofer,�Rajz�in�ger�Ákos,�KakucskaKevin,�Sá�ra�Dá�vid�(2�gól),�Gó�lya�Ba�lázs�ka�pott�le�he�tő�sé�get�ezena�na�pon,�ame�lyen�vé�gül�a�6.�he�lyet�sze�rez�tük�meg.

Football Factor Ku pák2003-as�kor�osz�tály:�de�cem�ber�4-én�Gö�döl�lőn�a�Pre�mont�rei�Gim�-ná�zi�um�tor�na�csar�no�ká�ban�8�csa�pat�ver�sen�gett�a�he�lye�zé�se�kért.Ezen�a�va�sár�na�pon�a�mi�csa�pa�tunk�ne�he�zen�len�dült�já�ték�ba�(ta�-

lán�még�ben�ne�volt�a�lá�bak�ban�a�pén�te�ki�aszó�di�4�mér�kő�zés),�pe�-dig�do�bo�gós�he�lye�zés�volt�a�cél�ki�tű�zés.�A�Pé�te�ri�el�le�ni�1-1-et,�azIka�rus�el�le�ni�0-0-át,�a�Gö�döl�lő�6-2-es�le�győ�zé�se�kö�vet�te.�Cso�portmá�so�dik�ként� ját�szot�tunk� a� má�sik� cso�port� győz�te�sé�vel� (MAC-Mészöly�Focisuli),�akit�2-2-es�dön�tet�len�után�bün�te�tők�kel�le�győz�-tünk�2-0-ra.�A�dön�tő�ben�új�ra�Pé�te�ri�vel�ke�rül�tünk�össze,�de�itt�márnem�volt�kér�dé�ses,�hogy�ki�áll�hat�a�do�bo�gó�leg�ma�ga�sabb�fo�ká�ra,hisz�ma�ga�biz�tos�4-0-ás�si�kert�arat�tunk.�A�győz�te�sek�nek�já�ró�ser�-leg�és�arany�érem�mel�lett�még�a�gól�ki�rá�lyi�cí�met�is�el�hoz�tuk�Gó�-lya�Ádám�(7�gól)�sze�mé�lyé�ben.�A�csa�pa�tot�ugyan�az�a�9�fő�al�kot�-ta,�mint� pén�te�ken�Aszó�don.� 3� nap� alatt� két� arany�érem.� Azt� hi�-szem,�hogy�meg�sü�ve�ge�len�dő�tel�je�sít�mény.�SZÉP�VOLT�FI�ÚK!�

2000-es�kor�osz�tály:�de�cem�ber�10-én�a�mo�gyo�ró�di�Sport�csar�-nok�ban� sze�re�pelt� 7� má�sik� csa�pat� tár�sa�sá�gá�ban.� A� cso�port�-meccsek�so�rán�szo�ros�ered�mé�nyek�szü�let�tek�(Gö�döl�lő�0-1,�Ika�rus0-2,�Vác�0-1),�de�mi�vel�gólt�ez�út�tal�sem�si�ke�rült�el�ér�nünk,�így�cso�-port�ne�gye�dik�ként�az�5-8-ig�he�lye�kért�foly�tat�hat�tuk�a�küz�del�me�-ket.�A�ke�reszt�be�ját�szás�al�kal�má�val�Kistarcsával�ját�szot�tunk�és�0-0-s�vég�ered�ményt�kö�ve�tő�en,�bün�te�tők�kel�alul�ma�rad�tunk.�A�7.�he�lyetaz�Isaszeg�1-0-ás�(gól:�Kiszely�Ti�bi)�le�győ�zé�sé�vel�ér�tük�el.�Ezen�ameg�mé�ret�te�té�sen�sze�re�pelt:�Szél�Mar�tin,�Sza�bó�Ben�ce,�Kiszely�Ti�-bor,�Mol�nár�Mi�lán,�Gó�lya�Bá�lint,�Mé�szá�ros�Áron,�Rajz�in�ger�Ákos,Baranyi�Krisztofer.�Mol�nár�Mi�lán�tel�je�sít�mé�nye�emel�he�tő�ki.

2001-es� kor�osz�tály:� de�cem�ber� 10-én� köz�vet�le�nül� a� 2000-estor�na�után�ke�rült�sor�er�re�a�kor�osz�tá�lyos�tor�ná�ra.�Szin�tén�8�csa�patal�kot�ta� a� me�zőnyt.� Cso�port�meccse�ink� so�rán� le�győz�tük� a� Mé�-szöly�Focisulit��1-0-ra�(gól:�Kakucska�Kevin),�ki�kap�tunk�a�Jász�be�-ré�nyi�SE-től�3-1-re�(gól:�Kakucska�K.)�és�Fő�nix�ISE-től�3-0-ra.�Cso�-port� har�ma�dik�ként� ját�szot�tunk� a� má�sik� cso�port�ban� 4.� he�lyenvég�ző� Örbottyán� KSE-vel.� Ezt� a� meccset� 4-0-ra� (gól:� OszoliDominik�2,�Gó�lya�Ádám,�Baranyi�Lász�ló)�meg�nyer�tük.�Az�5.�he�-lyért�új�ra�össze�ke�rül�tünk�a�Mé�szöly�Focisulival,�amely�el�len�az�1-1-es� (gól:�Kakucska�K.)�dön�tet�len�után�bün�te�tők�kel�ma�rad�tunkalul.� Így�meg�kel�lett�elé�ged�nünk�a�6.�he�lye�zés�sel.�A�Sá�ra�Dá�vid,Kakucska�Kevin,� Baranyi� Lász�ló,�Gó�lya�Ba�lázs,� Tóth�M.� Ta�más,Gó�lya� Ádám,� Sallai� Ger�gely,� Oszoli� Dominik� ke�ret�tel� sze�re�pel�-tünk.�A�csa�pat�leg�jobb�tel�je�sít�mé�nyét�Gó�lya�Ba�lázs�nyúj�tot�ta.

Óév bú csúz ta tó 2011-ben�az�utol�só�meg�mé�re�té�sünk�re�de�cem�ber�28-án�Kar�ta�lonke�rült�sor.�Egy�há�rom�csa�pa�tos�(Hat�van,�Kartal,�Tura)�vil�lám�tor�ná�-ra�volt�hi�va�ta�los�a�2011-es�csa�pa�tunk.�Mind�két�el�len�fe�lün�ket�2-0-ra�le�győz�ve�vé�gez�tünk�az�el�ső�he�lyen.�A�csa�pat�tag�jai�vol�tak:�Sá�raDá�vid� (ka�pus),�Kakucska�Kevin� (1� gól),� Baranyi� Lász�ló� (1gól),Csányi�Gá�bor�(1gól),�Gó�lya�Ba�lázs,�Tóth�M.�Ta�más,�Gó�lya�Ádám

gyerekfoci

Page 23: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

sakk

2012/1-2sPort – labdarÚgás

turai�hírlap23

(1gól),�Sallai�Ger�gely,�Dolányi�Csa�ba.�A�csa�pat�leg�jobb�tel�je�sít�mé�-nyét�ez�út�tal�is�Gó�lya�Ba�lázs�nyúj�tot�ta.

Ma�radt�ese�mény�az�év�utol�só�nap�já�ra�is:�De�cem�ber�31-én�egy4� órás� prog�ram� ke�re�té�ben� együtt� bú�csúz�tat�tuk� a� 2011-es� évet.Mint�egy�70�fő�(gye�re�kek,�anyu�kák,�apu�kák,� tesók,�nagy�szü�lők)vett�részt�ezen�a�jó�han�gu�la�tú�dél�utá�non,�mely�nek�ele�jén�kö�zö�-

sen�„zumbáztunk”�Baranyi�And�re�á�val,�a�vé�gén�kö�lyök�pezs�gő�velkoc�cin�tot�tunk,��köz�te�pe�dig�3,5�órát�fo�ciz�tunk.�

Kö�szö�net�a�Galga�COOP-nak,�a�Turai�Ta�ka�rék�szö�vet�ke�zet�nek,Rajz�in�ger�Mi�si�nek,�az�1�%-ot�fel�aján�lók�nak�a�pénz�be�li�tá�mo�ga�tá�-sért.�Czégény�Vik�tor�gép�sze�re�lő�nek�a�fű�nyí�ró�díj�ta�lan�ja�ví�tá�sá�ért.

Tóth�M.�Im�re

Idő�pont:�2011.12.18.�Hely�szín: Tóalmási�Sport�csar�nok.�Rész�ve�vők: Turai�ré�gi�ifi,�Turai�ci�gány�ificsa�pat,�Turai�ci�gány�csa�pat,�Tó�al�más,�Jászfényszaru,�Zsám�bok. A�baj�nok�sá�got�és�az�ér�té�kes�nye�-re�mé�nye�ket�a�kö�vet�ke�ző�csa�pa�tok�nyer�ték.1.�he�lye�zett:�TURAI�IFI�CSA�PAT.�2.�he�lye�zett:�JÁSZFÉNYSZARU.�3.�he�lye�zett:�TÓ�AL�MÁS.Leg�jobb�ka�pus:�FAR�KAS�JÁ�NOS�(Turai�ci�gány�csa�pat)Leg�jobb�me�zőny�já�té�kos:�SZÉNÁSI�DE�ZSŐ,�Gól�ki�rály:�GÓ�LYA�IST�VÁN.

A�ta�va�lyi�baj�nok�csa�pat�tal�le�ül�ni�az�ő�ott�ho�nuk�ban�(Mű�ve�lő�dé�si�Köz�-pont),�rá�adá�sul�a�té�li�vizs�ga�idő�szak�okán�nél�kü�löz�ve�leg�jobb�pont�-szer�ző�in�ket,� szó�val�minden�nek� a� tu�da�tá�ban�már� a� ta�lál�ko�zó� előttsem�bír�tunk�ki�csor�dul�ni�a�túl�ára�dó�öröm�től.�Csa�pa�tunk�el�ső�fe�lé�bőlhi�á�nyoz�tak�az�„ütősebb”�em�be�rek:�Kuthi�Ba�lázs,�Pász�tor�Zol�tán,�TóthDá�ni�el,�Bényi�And�rás,�és�en�nek�el�le�né�re�az�elég�gé�tar�ta�lé�kos�csa�pa�-tunk�meg�úsz�ta�ezt�a�ta�lál�ko�zót�egy�ki�sebb�ve�re�ség�gel.�Me�rem�gon�-dol�ni,�hogy�baj�nok�el�len�fél�ide�vagy�oda,�akár�for�dí�tott�ered�mény�isszü�let�he�tett�vol�na,�ha�a�leg�jobb�össze�ál�lí�tás�ban�tud�tunk�vol�na�sakk�-asz�ta�lok�hoz�ül�ni,�még�ide�gen�ben�is.�Sze�ren�csénk�re�be�ug�rott�egy�sta�-bil�sak�ko�zónk,�aki�saj�nos�rit�kán�tud�be�ül�ni�csa�pa�tunk�ba.�Leg�if�jabbTa�kács�Pál�ról�van�szó,�aki�egy�ke�gyet�le�nül�ne�héz�játsz�má�ban,� igenszí�vós�küz�de�lem�mel�men�tet�te�re�mi�re�a�má�so�dik�táb�lát�a�ve�szé�lyes�Ki�-rály�csel�el�len.�Az�el�ső�táb�lát�vi�szont�ko�rán�dön�tet�len�re�ad�ta�e�so�rokíró�ja,�ami�lé�nye�gé�ben�nem�olyan�rossz�ered�mény�egy�éltáblán,�ám�aké�sőb�bi�elem�zés�után�lát�tuk,�hogy�szá�munk�ra�elég�gé�nye�rő�esé�lyesvolt�ez�a�játsz�ma.�Dön�tet�lent�ját�szott�még�te�het�sé�ges�if�jú�sá�gi�já�té�ko�-sunk,�Tég�lás�Má�tyás�a�kel�lő�képp� ru�ti�nos� fel�nőtt�el�len�fe�lé�vel� szem�-ben.�E�há�rom�re�mis�par�tink�mel�lett�szü�le�tett�még�két�győ�ze�lem:�Pász�-tor�Ákos�sö�tét�tel�ér�té�kes�pon�tot�ho�zott�csa�pa�tunk�nak�úgy,�hogy�lé�-nye�gé�ben�a�meg�nyi�tás�tól�a�vég�já�té�kig�előny�ben�volt,�ő�irá�nyí�tot�ta�el�-len�fe�lét�egé�szen�ad�dig,�míg�az�fel�ad�ni�kény�sze�rült�a�játsz�mát.�A�má�-

sik� nye�rő� já�té�ko�sunk� azikladi�fi�a�tal,�Sza�bó�Zol�tán(14� éves),� aki� éle�té�benelő�ször� ke�rült� be� a� csa�-pat�ba,�mint� tar�ta�lék,�és� igen�csak�meg�há�lál�ta�a� le�he�tő�sé�get.�Sö�tét�telrend�kí�vül�ha�mar�„meg�to�rol�ta”�a�szin�tén�fi�a�tal�el�len�fe�lé�nek�ak�tív�(ámpon�tat�lan)�já�té�kát,�s�az�el�ső�fél�órá�ban�már�be�is�gyűj�töt�te�a�pon�totcsa�pa�tunk�nak.�Mind�két�nye�rő�já�té�ko�sunk�nak�gra�tu�lá�lunk!

E�ta�lál�ko�zó�előtt�egy�nap�pal�ke�rült�sor�a�Pest�me�gyei�Sakk�szö�-vet�ség� ál�tal� meg�ren�de�zett� Mi�ku�lás� Ku�pa� sakk�tor�ná�ra� Vácszent�-lászlón.�A�he�lyi�pol�gár�mes�ter�ál�tal�szpon�zo�rált�if�jú�sá�gi�ver�se�nyen�(amű�ve�lő�dé�si�ház�nagy�ter�mé�ben)�jól�sze�re�pel�tek�sport�egye�sü�le�tünkifi�já�té�ko�sai.�Két�ku�pát�is�el�hoz�tunk.�Az�egyi�ket�a�3.�kor�osz�tály�bangyűj�töt�te�be�hévízgyörki�olim�pi�ko�nunk:�Horák�Van�da�(11�éves),�amá�si�kat�Turára�hoz�tuk�Tég�lás�Ma�tyi�(13�éves)�jó�vol�tá�ból,�aki�re�mekfor�má�ban�küz�dött,� s�meg�is�mé�tel�te� ta�va�lyi�győ�zel�mét�a�4.�kor�cso�-port�ban.�Kis�hí�ján�meg�nyer�te�az�1.�kor�cso�por�tot�a�te�het�sé�ges�turaiTordai�Mik�sa�(8�éves),�saj�nos�egyik�par�ti�ját�in�do�ko�lat�la�nul�ko�rán�fel�-ad�ta,�emi�att�„csak�”�ezüst�ér�mes�lett,�ami�nek�per�sze�ugyan�úgy�tu�dottörül�ni.�A�hévízgyörki�Da�ra�bont�Esz�ter�ke�(9�éves)�egy�kor�osz�tállyalfel�jebb�lett�ezüst�ér�mes�a�lá�nyok�nál.�Gra�tu�lá�lunk�min�den�ér�mes�ver�-seny�zőnk�nek!���������������������������������������������������������������������������tóthmáté

váC – galgavidék 6,5:3,51.�tóth�Máté 0,5:0,52.�takács�pál 0,5:0,53.�virganc�roland 0:14.��pásztor�ákos 1:05.�kronovetter�M. 0:16.�téglás�Mátyás 0,5:0,57.�kapitz�dominik 0:18.��lászló�Béla 0,5:0,59.�steyer�Ferenc 0:110.�szabó�zoltán 1:0

Ve re ség Vá COTT, sI Ke reK VáCsZenTLásZLón

Tura CKö Ka rá cso nyi te rem ku pa baj nok ság

Page 24: XXI. évfolyam 1-2. szám 2012 jAnuár-feBruár

turai�hírlap24

laPzárta2012/1-2

"

kÖzéletI�havI�lapFe le lős ki adó: tura�vá�ros�Ön�kor�mány�za�ta�Bar�tók�Bé�la�Mű�ve�lő�dé�si�ház

le vél cím: Bar�tók�Bé�la�Mű�ve�lő�dé�si�ház�2194�tura,�Bar�tók�tér�3.telefon: 06-28/580-581�vagy�06-30/638-4603

Fe le lős szer kesz tő: se�res�tün�deszer kesz tő sé gi ta gok: kuti�Jó�zsef,�pá�lin�kás�Il�di�kó,�pe�tő�Já�nos,�

szénási�Jó�zsef,�ta�kács�pál,�tóth�anitatör de lés: rosental�kft.

e-mail: [email protected]�vagy�[email protected]: B/BhF/567/p/91

ké szült 3�000�pél�dány�ban�a�rosental�kft.�nyom�da�üze�mé�ben�Gödöllőnkéz�ira�to�kat�nem�őr�zünk�meg�és�nem�kül�dünk�vis��sza.

nyomtatott változat Issn�2061-4063,�online változat Issn�2061-4071www.tura.hu

TörD A fejeD!

laP zár ta: FebrUár 22. következÕ megJelenés márCiUs 2. hetében

víz szin tes 1. Csu�por.�2. ház�őr�ző.�8. Be�cé�zett�szü�lő.�9. Ital�(ar�gó).�10.van�me�zei,�há�zi�és�üre�gi.�11. urán�és�pla�ti�na.�13. a 175 éve, 1837. ja -nu ár 1-én in dult atheneum c., vö rös mar ty ál tal szer kesz tett lap egyikszer ző je. 15. Bra�tyi�zik�az�ele�jén�(!)�16. rész�ben�ak�tu�á�lis�(!)�17. ál�la�miBiz�to�sí�tó.�19. Be�cé�zett�Ibo�lya. 21. szám�név.�23. szi�get�or�szág�ázsia�ke�-le�ti�ré�szén.�24. vas�vegy�je�le.�25.Mo�zsár�ban�van�(!)�26. van�ere�je�hoz�zá.27. an�gol�an�gol�na.�28. 600 éve, 1412. ja nu ár 6-án szü le tett a fran ci -ák hős szü ze (Jeanne).

Füg gÕ le ges 1. pénz�in�té�zet.�2. Gy-vel�az�ele�jén:�nagy�fo�kú�él�ve�zet.�3.Iro�da�lom�tör�té�nész�(1826-1909)�4. tu�rul�far�ka�(!)�5. spa�nyol�au�tó�jel.�6.Be�ír�kö�ze�pe�(!) 7. hol�mik�nak�ken�dő�be,�le�pe�dő�be�kö�tött�cso�mó�ja.�9. 175éve, 1837. ja nu ár 29-én pár baj ban ve szí tet te el éle tét, mint fő hő se,anye gin (alekszandr szergejevics). 12. az atheneumban je lent megel ső nyom ta tott ver se, a bo ro zó (sán dor). 14. kom�pu�ter�to�mog�ráf. 15.a lap társ szer kesz tő je volt. (Jó zsef, 1804-1858). 18. tö�rök�ka�to�na�tisztv.�ön�ké�nyes�ke�dő.�20. kel�ta�né�pi�éne�kes�(arany)�22. va�la�mely�hang�tólszá�mí�tott�har�ma�dik�hang.�26. Fél�ba�ba�(!)�29. su�gár.�

be kül den dő a v13., v28., F9., F12., F15. so rok meg fej té se.

a�meg�fej�té�se�ket�pos�tai�úton�a�szer�kesz�tő�ség�cí�mé�re�vagy�a�mű�ve�lő�dé�siház�pos�ta�lá�dá�já�ba�vár�juk�feb�ru�ár�22-ig.�de�cem�be�ri�rejt�vé�nyünk�he�lyesmeg�fej�té�se:�v1.�Min�den�szí�vet�át�itat.�F4.�dsida�Je�nő.�a�sze�ren�csés�nyer�-tes:�Juhászné var ga má ria (szent�Ist�ván�út�39.)�Gra�tu�lá�lunk!�nye�re�mé�-nye�egy�2.500�Ft�ér�té�kű�COOp�vá�sár�lá�si�utal�vány,�me�lyet�az�ér�te�sí�téstkö�ve�tő�en�sze�mé�lye�sen�ve�het�át�a�mű�ve�lő�dé�si�ház�ban.

évFordUlÓk

önjáró szalag-

fűrésszel Turán

és környékén

Tüzifavágás

H í v j o n b i z a l o m m a l !elérhetőségem: 06 70 419 90 90

TÜZIFA ELADÓ!Jó minőségű bükk, és tölgy

TÜZIFAkis és nagytételben kedvező áron

ELADÓ!méterben 2.000,- Ft/qgurgózva 2.150,- Ft/qkonyhakészen 2.350,- Ft/q

Telefon:06-70/770-1383, 06-70/260-6015

Győriné Sima MáriaJOMA-FAKER KFT

2012.�01.�06-án�13.30�óra�kor�be�je�len�tés�ér�ke�zett�a�Turai�KMB�iro�dá�-ra,�hogy�Tura,�Al�só�er�dő�sor�mel�let�ti�te�rü�le�ten�fű�rész�gép�pel�en�ge�délynél�kül�fát�vág�nak.�A�rend�őrök�elől�a�két�is�me�ret�len�sze�mély�me�ne�-kül�ni�kez�dett,�majd�el�fog�ták�őket.�O.�K.�és�K.�S.�turai�la�ko�sok�el�is�mer�-ték� a� bűn�cse�lek�mény� el�kö�ve�té�sét.� Össze�sen� 6� ezer� fo�rint� ér�té�kűakác�fát�vág�tak�ki,�de�el�tu�laj�do�ní�ta�ni�nem�tud�ták,�a�kár�megtérült.

rendÕrségi hírekp

1/1 oldal 34 500 Ft1/2 oldal 17 250 Ft1/4 oldal 8 625 Ft1/6 oldal 6 000 Ft1/8 oldal 4 800 Ftapróhirdetés 60 Ft/szó

hir des sen a tUrai hír laP ban!a�hir�de�té�si�díj�ki�fi�ze�té�se�tör�tén�het�át�uta�lás�sal,�csek�ken�vagy�sze�mé�lye�sen�tura�vá�ros�pol�gár�mes�te�ri�hi�va�ta�la�pénz�tá�rá�ban�(hét�fő�től-csü�tör�tö�kig:�9-12�és�13-15�órá�ig,�pén�te�ken�9-12�órá�ig).

k e d v e z ő á r o n.