XVIII. ÉVFOLYAM 2014. 3. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ftlasztás a német nyelv? Csak úgy alakult,...

WWW.KONYV7.HU

XVIII. ÉVFOLYAM 2014. 3. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ft

XIV. GYÔRI KÖNYVSZALON – 2014. NOVEMBER 7–9.

Gyôri Könyvszalon alkotói díj

Czigány György

Jean Rouaud Jeles férfiak

Terézia MoraA szörnyeteg

Dragomán GyörgyMáglya

Informatika és kalandregényInformatika és kalandregény

BÁRTFAI BARNABÁSBÁRTFAI BARNABÁS

tartalom

impresszum

KÖNYVHÉT A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA

Megjelenik egy évben 4 alkalommal • Ára elôfizetôknek 350 Ft • Elôfizetési díj 1400 Ft egy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-benalapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja • SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon:209 1875, 209 9140, 209 9141. E-mail: [email protected] • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit• Marketingvezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató •ISSN 1418-4915 • A hirdetések-ben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

www.könyvhét.hu 3

5 Több, mint atlaszBibliai kéziatlasz(Pompor Zoltán)

5 CÍMLAPInformatika és kalandregényInterjú Bártfai Barnabással(Z.L.)

6 „Mintha ez lenne az egyik fôfeladatunk: nem elkeseredni”– Terézia Mora(Jolsvai Júlia)

8 Ki vagyok én?Dragomán György múltbéli nyomozásamágia és valóság határán(Szénási Zsófia)

11 Gyôri Te DeumBeszélgetés Czigány Györggyel(Szepesi Dóra)

12 Jeles férfiak Jean Rouaud új kötetérôl(Szepesi Dóra)

13 Típusok felidézéseKaiser László: A fekete emberek(K. S. A)

14 Csak a kezét figyeljék!Daniel Kehlmann: F(Laik Eszter)

14 Mata Hari– Mert a legenda éltMarijke Huisman: Mata Hari(Kurcz Orsi)

15 „A jó mese kortalan”Beszélgetés Majoros Nórával(Csokonai Attila)

16 GYERMEK, IFJÚSÁGIÔszi szín- és mesekavalkád(Csokonai Attila)

18 Kafkaregény,zsidóságregény, énregénySzántó T. Gábor: Kafka macskái(Laik Eszter)

18 NyomkeresôKiss Endre: Marx lábnyomai(Hortolányi László)

20 A sikerhez vezetô tényezôkHenry Cloud:Határok a vezetés szolgálatában(P. Z.)

20 Portugál csavarosság,norvég humorAlfonso Cruz: Kokoschka babájaJan Grue: Test és elme(L. E.)

21 Az „útvesztôben” mindenkimagára marad Beszélgetés Popper Gáborral(Illényi Mária)

22 Vlagyimir Szorokin: Tellúria

22 Sárközi Mátyás: Csé

24 A székely írás, és amimögötte vanSándor Klára: A székely írás nyomában(Csokonai Attila)

25 Rímszótár összeállításándolgoznak a Tinta KönyvkiadóbanKiss Gáborral Cserháthalápy Ferencbeszélgetett

26 William G. Winkler:az ügynök is lehet szerelmesWilliam G.Winkler: A Holland alagút(Dézsi Ibolya)

28 Kispolgári szatíraSvédországbólFredrik Backman: Az ember, akit Ovénakhívnak(Sz. Zs.)

28 Nemzeti önismeret – irodalomElek Tibor: Irodalom és nemzeti közösség(Csokonai Attila)

29 Egy Homo Ludens vissza-emlékezéseiBeszélgetés Lázár Egonnal színháziévtizedekrôl(Mátraházi Zsuzsa)

30 Két élô íróKertész Imre és Darvasi László újprózakötetérôl(Tarján Tamás)

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., az Alexandraés az Ulpius-ház bolthálózatokhoz tartozó boltokban.A teljes lista a Könyvhét honlapján olvasható a„Könyvhét megtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2014. október 14-én 7000 példányban.Következô számunk december 2-án jelenik meg.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

6

8

15

Mindig is rajongtam a térképekért. Gyer-mekkorom egyik nagy élménye volt, amikora Biblia utolsó oldalain felfedeztem, hogyJézus élete térképeken is követhetô. Izga-tottan kerestem meg a kisméretû térképe-ken Betlehemet és Názáretet, Jeruzsálemetvagy éppen Pál apostol tengeri utazásánaknyomait. Jó volt újra átélni ennek a könyv-nek a segítségével a gyermekkori emléke-ket, és minden, a Biblia világát megismerte-tô könyvet kézbe véve arra gondolok, remé-lem, gyermekeim számára is át tudom adniezt az élményt. Szerencsére egyre többolyan bibliaismereti szakkönyv jelenik meg,amely közelebb hozza a kisebb és nagyobbolvasókhoz a Szentírás világát.

A Biblia a világ legolvasottabb könyve, bár-melyik részénél nyitjuk fel, az emberiség többévezredes múltjával nézünk szembe. Középis-kolai tanulmányainkból felderengenek homá-lyos emlékek az ókori Egyiptom, Asszíria, Me-zopotámia, vagy éppen a Római Birodalomtörténetérôl, ám ahhoz, hogy valaki a Bibliavilágát megismerhesse, válaszokat kapjon asokszor felfoghatatlan eseményekre, a miér-tekre és a hogyanokra, érdemes szakkönyve-ket böngészni. Ezek közül azok a kiadványoka legkeresettebbek, amelyek a szakszövegmellett képekkel, ábrákkal, térképekkel hidal-ják át a közel 4 évezredet felölelô távolságot.

A Kálvin Kiadó gondozásában megjelentBibliai kéziatlasz kiváló „útikönyv” a Biblia vi-lágába belépôk számára, hiszen a teremtés-történettôl a Jelenések könyvéig kalauzol lé-pésrôl lépésre, évszázadról évszázadra. Acseppet sem könnyed kortörténeti idôutazás-hoz érdemes olyan bedekkert választani, ami

mind terjedelmét, mind pedig a benne meg-jelenô ismeretek mélységét tekintve alkal-mas arra, hogy megmentse az utazót a tév-utaktól. A Bibliai kéziatlasz hiteles szakiro-dalmi tudásra épít, érinti az utazót érdeklôlegfontosabb látnivalókat, korhû ábrákkal,képekkel és a címéhez híven térképekkelorientálja a vándort. Ugyanakkor több is,mint a hagyományos értelemben vettatlasz, hiszen a 21. század embere számá-ra oly fontos vizuális információk mellettrengeteg, izgalmas információt tartalma-zó szöveg is helyet kapott a könyvben.

Az utazás közben az olvasó meg-meg-pihenhet egy-egy ókori keleti birodalom törté-netének rövid áttekintésére, vagy éppen vala-mely kultúrtörténeti szempontból kiemelkedôpillanat megszemlélésére, hogy aztán beleves-se magát a csaták, királyok és próféták forga-tagába. A vízözön történetnél a mezopotámi-ai párhuzamokkal (Gilgames eposz) veti egybea szerzô Noé és családjának (és ezzel együtt azegész emberiség megmenekülésének) törté-netét, a jól ismert egyiptomi tíz csapás leírásá-nak magyarázata egy rettenetes, természeticsapásokkal sújtott év történetét tárja elénk,az ószövetség korának egyik legizgalmasabbidôszaka, a bírák kora bemutatásánál pedig abírák mint lokális uralkodók szerepelnek, aharcaikat bemutató térképek átélhetôvé te-szik a kort. Az újszövetségi kalandok közép-pontjában Jézus személye és csodálatos mû-ködésének három éve áll. Jézus gyermekkorá-nak helyszínein kívül élete legfontosabb há-rom éve egy-egy oldalpáron kapott helyet.

A Bibliai kéziatlasz rövid leírásaival érdek-lôdést kelt az olvasóban, ajtókat nyit a Bib-

lia és más szakirodalmi mûvek felé. A könyverényeirôl fentebb hosszasan szóltunk, apróhiányossága, hogy ugyan megnyitja az átjá-rókat, de nem segíti tovább a vándort máskönyvek vagy akár internetes források felé.Talán a fiatalabbak is megközelíthetôbbeklennének, ha a lapok alján linkek orientál-nák ôket a Biblia világának mélyebb megis-merésére. A könyvet családi bibliatanulmá-nyozáshoz, iskolai hittanórákra vagy éppenegyetemi tanulmányok kiegészítésére egy-aránt ajánlom, a virtuális átjárókat pedigkorunk internethasználói játszi könnyedség-gel megtalálják majd.

Pompor Zoltán

Paul Lawrence: BIBLIAI KÉZIATLASZ

Szerkesztette Richard Johnson

Kálvin Kiadó, 191 oldal, 4000 Ft

történelem

Több, mint atlasz

könyvrôl

4 www.könyvhét.hu

címlap

Bártfai Barnabás szakkönyvíró több mint 70, fô-ként informatikai témájú könyv szerzôje. Ôjegyzi az elsô magyar szerzôtôl származó laiku-soknak szóló számítástechnikai könyvet, de írregényeket is. Szakkönyvei rendszeresen szere-pelnek a szakmai sikerlistákon, mûvei a mai, in-ternet uralta világban, az egyre zsugorodószakkönyvpiacon is jelen tudnak maradni.

– Hogyan kezdôdött, mi motiválta pályája elején,hogy könyvet írjon?– Akkoriban informatikát oktattam, és nem voltolyan könyv, amit jó szívvel ajánlhattam volna ahallgatóimnak. Az angolszász példákat tartalmazókönyvekkel szemben fenntartással voltam, ahétköznapi ember számára is érthetô szá-mítógép-kezelésrôl szóló könyv pedig nemlétezett. Mivel az írás nem volt idegen szá-momra, hiszen korábban rendszeresenpublikáltam szaklapokban, úgy gondol-tam, felhasználom az oktatásban szerzetttapasztalatokat és belevágok. Így születettmeg az elsô, kezdôknek szóló számítás-technikai könyvem Hogyan kezdjem? cím-mel, amely azóta már számtalanszor át-dolgozásra került, és mai kiadása máregyáltalán nem hasonlít a legelsôhöz.– A közérthetô fogalmazásmód máig jellemzi könyveit, amelyhez a ki-adó kedvezô árakat is tudott párosítani. Mennyire volt ez elég ahosszú távú sikerhez?– Manapság nem a kereslet határozza meg a piacokat, hanem az,hogy mire tud a termék elôállítója igényt teremteni akkor is, haamúgy arra nem lenne szükség. Így van ez a könyvekkel is. Ennekellenére volt olyan könyvem, amely több mint százezer példánybanfogyott el, ami egy szakkönyv esetében hatalmas szám. Ma már két-ezer eladott példány is siker.– Melyek a fôbb témái?– Elsôsorban a Windows és Office programok. Ezen témákban mais oktatok, fôként haladó Excel ismereteket, illetve Excel makróprog-ramozást.– Ön több mint húsz éve foglalkozik ezzel. Mi változott ez idô alatt?– Hatalmasat változott a világ, ma már természetes, hogy az embe-rek számítógépeket használnak, a gyerekek pedig ebbe nônek bele.De sajnos nem minden változott jó irányba. Ma az informatika márnem arról szól, mint régen. Akkoriban a számítógép bevezetésemegkönnyítette az emberek munkáját, ha például egy titkárnô azírógép helyett számítógépes szövegszerkesztôt használt, azzal ren-geteg idôt spórolt meg, és másutt is elôrelépést, könnyítést jelentetta munkában. Engem pedig jó érzéssel töltött el, hogy ennek megis-merésében segíthettem az embereknek. Ma már nem errôl szól adolog. Az új gépeket, szoftvereket sokszor csak azért szerzik be,mert jutalékot kap valamelyik vezetô, de az esetek többségében arégi is pont úgy megfelelne. Az új verziók nem jelentenek radikálisjavulást, viszont elsajátításuk feladatot ró a munkavállalókra, ígysokszor a szabadidejük, családjuk rovására kénytelenek tanulni, mi-

közben ennek hasznát más aratjale. A fejlôdés üzleti érdekek miattsokkal jobban felgyorsult, mintamennyire az szükséges lenne. Ez aváltozás gyakran nekem is a kedve-met szegi, mert ilyenkor együtt ér-zek a leendô olvasóimmal.– Ha jól tudom, írt útikönyvet, ésvannak regényei is, csak azokatAdam Brown írói álnév alatt publi-kálja, ami nem összekeverendô DanBrown-nal. A kód címû regénye iz-galmas és egyben igen elgondol-kodtató is. Mondana pár szót errôl akönyvrôl is?– A könyv egy politikától teljesenfüggetlen, de a globális elit manipu-lációit nagyon is kihangsúlyozó ka-landregény, mely talán egy kicsiveltöbbet ad annál, mint maga az ese-

ménysor. A lényeget a sorok közt kell keresni. Több olyan témávalis foglalkozik, amely sokakat érdekel, ezeket egy történetbe össze-szedve tárja fel az összefüggéseket. Szerettem volna megmutatniaz olvasóknak, hogy merre mehet el a jövô, ha hagyjuk, és a látszat-világ mögött húzódó valóság mennyire romlott, mennyire manipu-lálnak minket mindenütt, már-már olyan szinten, hogy a hatalom ál-tal sugallt nézeteket az emberek sajátjukként fogadják el, olyan ha-

gyományos értékek helyett, mint a szeretet, a család és a becsület. – Ön szerint mi ma a fô probléma?– A kapzsiság és a hatalomvágy. Pedig sokszor nem a pénz a lényeg.Azért leszünk boldogtalanok, mert nem tudatosodik bennünk, hogya médiumok elérhetetlen vágyakat keltenek bennünk, és azokatkergetjük mindannyian. Beállunk a sorba, mert aki kilóg, azt megve-tik. Pedig bátran fel kellene vállalni önmagunkat, és el kellene fo-gadnunk, hogy nem vagyunk egyformák. Nézeteink másokra erôlte-tése, a különbözô kultúrák erôszakos integrálása mindig meg-bosszulta magát.– Miben hisz, mi a legfontosabb az ön számára?– Mindenki abban hisz, amit a környezetébôl érkezô információkalapján nagyobb valószínûséggel tart valósnak. Nem kell ugyanab-ban a vallásban hinnünk, csak ne tegyünk olyat, amivel árthatunkmásnak, minden más pedig legyen szabad. A szabadságérzet ne-kem is nagyon fontos, de a legfontosabbak számomra a gyerekeimés a társam.– Mik a tervei a jövôre?– Természetesen lesznek könyvek az új Windows és Office verziók-hoz, illetve készülôben van egy újabb regény is, de errôl most mégkorai lenne többet elárulni.

Z. L.

Adam Brown: A KÓD

BBS-INFO Kiadó, 384 oldal, 2990 Ft

www.bbs.hu

Informatika és kalandregényInterjú Bártfai Barnabással

www.könyvhét.hu 5

könyvrôl

– Mennyiben volt tudatos vá-lasztás a német nyelv? Csak úgyalakult, hogy Berlinbe költözött,vagy tudatosan eldöntötte, hogynémetül fog írni?– Ôszintén szólva én sem tu-dom pontosan megmondani,hogy hogyan és miért. Május-

ban Salzburgban tartottam po-étikai elôadásokat, amelyekhezvégigkövettem két anyanyel-vem fejlôdését addig a pontig,amikor is a német lett az irodal-mi nyelvem. Bogoztam szét aszálakat. Életem elsô tizenkilencévében, amelyet Magyarorszá-

gon töltöttem, a mindennapokés az irodalom nyelve is a ma-gyar volt. Az irodalom akkormég csak olvasóként. Aztán,mikor Berlinbe kerültem, kez-dôdött egy hét évig tartó átme-neti idôszak, amikor a németkezdett felzárkózni. De hogy

abban a pillanatban, amikormár nem halogathattam to-vább, és meg kellett szólalnomíróként, hogy abban a pillanat-ban melyik nyelven fog majd si-kerülni az elsô mondat, azt ad-dig nem tudtam, míg oda nemírtam. Elsô irodalmi mondatomaz volt, hogy „Großvatertrinkt.” Magyarul: „Nagyapaiszik.” De azt, hogy „nagyapaiszik”, nem tudtam volna odaír-ni. És még ma is, ha kipróbá-lom, ha leírom ezt a mondatot,akkor utána nem jön semmi.Míg a német mondat után kvá-zi kizúdult belôlem a Különösanyag (elsô elbeszéléskötetem).Idôközben édesanyámtól meg-tudtam, hogy életem elsô kétévében csak németül szóltakhozzám. Tehát valószínûleg anémet az anyanyelvem, és nema magyar, mint én azt sokáighittem. Azaz: elsô anyanyelve-men írok irodalmat, a másodi-kon nem. Van ez így néha.– Olvastam, hogy felmerült ön-ben, hogy magyarul is írjon. Ez aterv megvalósult?– Annyiban, hogy A szörnye-tegben Flóra szövegeit elôszörmagyarul írtam meg, és ezt for-dítottam aztán németre – ígylett belôle német nyelvû „ere-deti”. Mint „segédnyelv” jólmûködött itt a magyar, elértemvele azt, amit akartam: hogynagyon eltérjen a Flóra-résznyelve a Darius-résztôl. Másraazonban, azt hiszem, nem fo-gom a jövôben sem használni.Ez a kísérlet végérvényesen fel-mutatta lehetôségeim határait,ami a magyart mint irodalminyelvet illeti.– Vannak A szörnyetegnek ön-életrajzi vonatkozásai?

interjú

„Mintha ez lenne az egyik fô feladatunk:nem elkeseredni” – Terézia MoraTerézia Mora Sopronban született, kétnyelvû családban nôtt fel, a rendszerváltás környékénköltözött Berlinbe. Az írás mellett fordít, neki köszönhetjük Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos vagyÖrkény István egyes mûveinek német fordítását. Számos díjat kapott, legutóbb A szörnyeteg címûmûvéért a Német Könyvdíjat. E kötet megjelenése apropóján beszélgettünk.

6 www.könyvhét.hu

– Amennyiben mindennek van,amit az ember ír. Tapasztalata-im, világlátásom stb. Láttam aszörnyeteget mûködni, magam-nál és másoknál is? Igen. Aztláttam, hogy szinte mindenkinszeret lakmározni, de egyese-ken gyakrabban, hevesebben.Azt láttam, hogy életünkbennem kevés olyan pillanat van,amikor az elkeseredéssel kellküzdenünk, sôt, úgy tûnik,mintha ez lenne az egyik fô fel-adatunk: nem elkeseredni. És,egyébként, mert emberek va-gyunk, nemcsak arról tudunk,amit személy szerint tapasztal-tunk, hanem arról is, amit a töb-bi ember tapasztalni képes, ésarról is, amit el tudunk képzelni.Mindezt, amit tapasztaltam éselképzeltem, relevánsnak és ér-dekesnek találtam, úgy érez-tem, tudok róla mély értelmûtmondani, így aztán írtam egykönyvet – mert ez az, amit éntenni tudok a világban.– Az új regényében a perspektí-va iránya folyamatosan változik,illetve van a regénynek egy má-sik síkja, mely szokatlan tipog-ráfiai eljárással párhuzamosszövegként fut, amely a már ha-lott Flora naplójának fordításátközli. Milyen irodalmi elôképeklebegtek a szeme elôtt egy szer-kezetileg ennyire bonyolult re-gény írásakor?– Én olvasóként elejétôl fogvaszerettem az olyan irodalmi mû-veket, amelyek kezdenek valamitaz oldallal mint olyannal, a szö-vegelhelyezéssel, a lehetségeskronológiákkal. Az avantgárdköltészettel (a magyarban Kas-

sákkal) kezdve Cortazá-ron, Heißenbüttelen és ter-mészetesen Esterházyn ke-resztül egészen Danielews-kiig (House of Leaves).Ezeknél a próbálkozásoknálpersze a szövegelhelyezés alegfeltûnôbb elem, de való-jában arról van szó, hogymegpróbálunk valamit kez-deni azzal, amit a valóság-ban észlelünk: hogy szintesosem történik meg, hogycsak egy idô lenne jelen vagypláne csak egy „elbeszélés”.Életünk szövevényének egykis részét egy szöveg-szöve-vényben megjeleníteni, ez,

véleményem szerint hasznos ésgyümölcsözô mûvészi feladat.– Ez a technika nem nehezítimeg kissé az olvasó dolgát?– Olvasója válogatja, nyilván.Kinek mire van szüksége. Van,akinek arra, hogy könnyen ol-vasható legyen egy könyv. Van,akinek arra, hogy meg kelljenkeresnie a maga útját egy köny-vön keresztül. Van, aki szívesen„keresô hôs” olvasás közben is(mert nyilván abban hisz, hogya megerôltetésért cserébe elfog jutni valami „elixírig”), van,aki azt szeretné, ha legalább ol-vasás közben nem abajgatnák.Ki mire használja az olvasást. Éna keresôk csoportjához tarto-zom, olvasóként is, íróként is.– Flora naplója bennem azÜvegbúrát (Sylvia Plath) idézifel, gondolt rá írás közben?– Szeretem az Üvegbúrát, de alelki szenvedés és a nôi elbeszé-lôn kívül más hasonlóságotnem látok (mivel az elbeszélésmódja nagyon különbözô). Éninkább a Szabad ötletek jegyzé-kére gondoltam (József Attila),meg néha Kárász Nellire (Né-meth László: Iszony), meg néhaaz Egy méhész halálára (LarsGustafsson). A Szabad ötletekbefolyása egyes helyeken sze-rintem látszik is, a többi nem.

Jolsvai Júlia

Terézia Mora:

A SZÖRNYETEG

Magvetô Kiadó, 3990 Ft

könyvrôl

interjú

– Könyved vélhetôen a ro-mániai forradalom után ját-szódik. Meghal a diktátor, le-tépik a képét a falakról, el-tûntetik a kommunista jelvé-nyeket, új korszak kezdôdik.Ahogy az nálad már megszo-kott, nincs felfedve, hol ját-szódik a történet sem földraj-zilag, sem idôben.– Nem szoktam tiltakozni abeazonosítás ellen, de min-dig elmondom, hogy az ahely, ahol A fehér király ésez a könyv is játszódik, nemteljesen azonos Erdéllyel.Hasonlít rá erôsen, de még-sem az. Abban a viharosidôszakban játszódik, ami-kor a diktatúrának vége vanugyan, de nem lehet tudni,mi jön azután. Lesz-e sza-badság, s ha igen, tudnak-eélni vele. – Nôi fôszereplôt választot-tál, az ô szemén keresztül lá-tunk egy 20. századi törté-nelmi tablót, és bepillantunkegy család történetébe, amitele van titkokkal. Egy világ-ba, ahol semmi sem az, ami-nek látszik. – A kert volt a kezdôkép.Nagymamámnak volt ilyenkertje, erôsen élt bennemaz emléke. A lány hangja isrégóta élt a fejemben. MárA fehér királyban tervez-tem, hogy több hangon szólalok meg, de végül nem fért bele a könyvszerkezetébe. Annával, a feleségemmel beszélgettem errôl a fejembenélô hangról, és együtt jöttünk rá, hogy egy lányról van szó. Persze ez alány is én vagyok. Gyorsan megtaláltam a nevét is: Emma. Már készvolt a regény, amikor valaki emlékeztetett, hogy Bovaryné is Emma. Es-küszöm, erre nem is gondoltam írás közben. De jól esik kimondani,hogy „Emma én vagyok”!, Annyira erôs figurává vált, ahogy a regény

írta önmagát, hogy valóság-gal beleszerettem. Írás köz-ben nem tudom még, mikéntalakul a szereplôm sorsa, nemgondolkozom rajta elôre,nem vagyok módszeres és el-tökélt, hagyom, hogy mû-ködjön a világ.– Fôhôsöd többszörösen átme-neti korban él. A diktatúrábólegy szabad világba kerül, azemberi életben a gyerekkorbóla felnôttkorba, megismerkediksaját nôiességével, átéli az el-sô szerelmet, megtapasztalja,mit jelent szabadnak lenni.– A feleségemmel nagyonrégóta élünk együtt, 16 évesvoltam, amikor megismer-tem. Sokat tanultam tôle ar-ról, milyen egy kamasz lány.Ha nem olvastam volna a ka-maszkori verseit, ha nem is-mertem volna ôt ilyen korán,nem biztos, hogy ilyennek lá-tom a fôhôsömet. – Éppen Annának, a feleséged-nek ajánlod a könyvet.– Kicsit az övé is. Anna a szer-kesztôm és legfôbb bírálóm,ô adta több könyvem címétis. Nagyon hamar rátapint alényegre, de nem is látná át amunkámat más, hiszen nemlineárisan írok. Eddigi háromregényem közül az elsôt, Apusztítás könyvét, apámnak,a másodikat anyámnak, a

harmadikat Annának ajánlottam. Számomra így volt logikus. Az elsôkönyvem erôsen az apámról (is) szólt, a másodikban benne volt azanyaképem, a harmadikban pedig ott van Anna. – Úgy tudom, a Máglya egy trilógia része.– Mindig is úgy gondoltam, hogy nekem a régi életemrôl, a diktatúrá-ról, ha úgy tetszik, egy fiktív Erdélyrôl, három könyvet kell megírnom.Elsô volt A fehér király, a második a mostani könyv, és már készül a har-

interjú

Ki vagyok én?Dragomán György múltbéli nyomozása mágia ésvalóság határánElsô két regényében, A fehér királyban, illetve A pusztítás könyvében a hatalom és a diktatúra szer-kezete érdekelte, A máglyában a szabadság mûködését kutatja. Vajon lehetséges-e a múlt feltárása,a múlttal való szembesülés és az igazság megismerése. Kilenc év telt el az elsô könyv óta. Idôköz-ben párhuzamosan írt regényt, novelláskötetet, sokat fordított és készül egy gyerekkönyvvel is.

8 www.könyvhét.hu

madik is. Akkor befejezem ezt atémát, és talán szabadulni tudokettôl a világtól.– Új regényed csupa titok, politikaiés magánéleti titkok, melyeknekegy részére nem derül fény. Hiábakerülnek elô a titkos jelentések, nemkerülnek a nyilvánosság elé. – Könyvem egyik alapkérdése,hogy mit jelent a múltat feldolgoz-ni, hogyan kell ezzel szembenézni,történik-e szembenézés, és hogyantaláljuk meg önmagunkat benne.Rendkívül izgatott, hogy mi az igaz-ság, egyáltalán van-e igazság. A va-

lóságot sok szempontból a titok és annak megôrzése szervezi. Emmaesetében ott van mindjárt a gyász, hiszen a szülei meghaltak és próbálfelejteni. Ugyanakkor rázuhan a múlt: kiderül, hogy van egy családja,nagyanyja, nagyapja, mindegyiknek megvan a maga múltja sok-sok ti-tokkal. Mindig úgy éreztem, hogy amíg az ember diktatúrában él, ad-dig nem gondolkozik, nem töpreng a múlton, csak megy elôre ésigyekszik túlélni. Az embernek annyi munkát ad a félelem és a túlélé-sért vívott harc, hogy nincs ideje gondolkozni. Ez a könyv arról is szól,hogy addig nem lehet továbblépni, amíg a múltat fel nem dolgoztukvalahogyan. Emma megpróbál szembeszállni a saját múltjával. Nyilvánerôsen benne van a saját történetem: nagykamaszként vándoroltam kiMarosvásárhelyrôl, szerelmes lettem, el kellett felejtenem a múltamat,hogy felépítsek egy másik valóságot. – A mágia, a mindennapokat átható mágikus rituálék minden eddiginélerôsebben jelen vannak a könyvben. A nagymama mágikus jeleket ír alisztbe, ólmot öntenek, agyagbábut készítenek, amibôl a házat óvó szel-lem lesz, a kötet címadó jelenete gyakorlatilag egy boszorkánytánc. – Ez is eszköz arra, hogy nehezebb legyen elválasztani, mi a képzeletés a valóság. Arra használják a mágiát, hogy túléljék az elnyomatást.Saját világot építenek fel a diktatúrán belül, aminek saját fizikai szabá-lyai vannak, és ez mûködteti a világukat. Része volt egyébként az éle-temnek, mert a nagymamám foglalkozott néprajzzal, nagyszüleimgyûjtötték a néprajzi tárgyakat, nagyapám alapította a vásárhelyi mú-zeumot. Gyerekkorom úgy telt a nagyapámék néprajzi tárgyakkal tele-zsúfolt lakásában, hogy állandóan jöttek hozzánk a szegény emberekés a cigányok, akik el akartak adni valamit, és néha egész napig is tar-tott egy-egy alku megkötése. Sok varázslatos tárggyal voltam körülvé-ve, amikrôl nem is tudtam, mire valók. Többet képzeltem mögéjük,mint amennyit a valóságban jelentettek. A végére erôsen boszorkányoslett ez a könyv. A régiek világában ez volt a valóság. A mágikus írásnaknagy hagyománya van az erdélyi irodalomban, gondoljunk csak Ke-ményre, Jékelyre, vagy Bodor Ádámra.– Az egyik múltbéli titok, hogy ebben a titokzatos kertben a nagymamalánykorában bújtatott egy zsidó családot.– Kicsiben benne van a kelet-európai történelem, ugyanakkor a sajátmúltammal is szembe kellett néznem ebben a történetben. Volt egy zsi-dó nagymamám, aki megszökött a gettóból. Antiszemita dédnagyma-mám jelentette fel, mert úgy gondolta, ezzel megoldódnak a családiproblémák. Soha többé nem beszéltek egymással. Nekem dolgom voltezzel a titokkal. A teljes igazság most már úgysem fog kiderülni róluk.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Dragomán György: MÁGLYA

Magvetô Könyvkiadó, 448 oldal, 3990 Ft

www.könyvhét.hu

interjú

könyvrôl

XIV. Gyôri Könyvszalon alkotói díj

– Idén Ön kapja a Gyôri Könyvszalon alkotóidíját – amihez ezúton is gratulálunk –, ezzelegy idôben új könyve jelenik meg, amelybengyôri motívumokat tartalmazó írásokat és fo-tókat publikál. Gyôri Te Deum, CzigányGyörgy Diáriuma. Mit jelent a cím?– A gyôri bencés két évemre utal, a latinmeg a magyar munkafüzetet hívták diári-umnak. A Te Deum hálaének, a város irántiszeretetemet jelzi. Hálás vagyok azért a ko-rért, a szüleimért, a tanáraimért, a barátai-mért. Rengeteg minden köt Gyôrhöz, nem-csak a gyerekkoromból; késôbb, mint rádi-ós, televíziós, forgattam ott, készítettünkBorsos Miklóssal portréfilmet, aki ifjabbéveit Gyôrben töltötte. A gyôri „Borsos-há-zat”, állandó kiállítását a Káptalan dombonévtizedek múlva én nyithattam meg. Weö-res Sándorhoz, Károlyi Amyhoz is kötnekgyôri emlékek, rajtuk kívül a kiváló gyôrifestômûvész, Cziráki Lajos is helyet kapott akötetben, meg Illés Árpád, Somogyi József.És vendégszövegekkel, gyôri tematikájúprózájával Czigány Zoltán, emlékezésévelBíró László tábori püspök. Több barátom élitt, Lebó Ferenc, Villányi László és mások:szeretjük most is ezt a várost! – Ez a harmincegyedik könyve. A fülszöveg-ben írja, úgy érzi, életének valamennyi él-ménye, emléke itt találkozhat csak bensô-séges örömben, megholt és élô szerettei-vel, ez a hazája… Megérintenek a versei, aprózája is költôi.– Nem is nagyon tudom különválasztani averset és a prózát. Ebben a kötetben is vanolyan próza, ami akár versnek is tekinthetô.Annak idején ezeket a Tíz mondatokat az ÚjEmbernek írtam sorozatban. A Kortárs kriti-kusa, Kemsei István költô azt írta, hogy ezekversek, mert a költemény minden kritériu-mának megfelelnek. – Tízmondatos írások ebben a könyvben ishelyet kaptak. A gyôri bencésekrôl így ír:„Megtanultam ott csodálkozni, ábrándoznia világ jelenségein: megértettem az áhíta-tot, a hála boldogságát.” Mintha életrecep-tet adna!– Fontosnak érzem, hogy mindig rácsodál-kozzunk a világra. Mindennap új, mindigmásképp látjuk azt, amirôl azt hittük, mármindent tudunk róla. Minél többször olva-sunk egy könyvet, egy zenét minél többszörmeghallgatunk, mindig egy újabb fölfede-zés: kimeríthetetlenek a mûvek. Régi és újegyütt van itt velünk: nincs is más, csak

kortárs-mûvészet, legfeljebb a mûvek na-gyobb részét régebben írták… Ugyanúgyjelenvaló egy Kosztolányi vers, egy Bach,egy Bartók mû, mint ahogy egy mai kompo-zíció. Itt nyüzsögnek velünk. – Önben sokféle tehetség van és azokat ki isfejtette: zongoramûvész, író, költô szerkesz-tô, mûsorvezetô…– Valamilyenfajta vonzalomvolt bennem, kétségtelen,de hogy milyen tehetség,azt nem az én dolgom meg-ítélni. Ferencsik Jánosmondta egyszer, amikor ar-ról faggatták, hogy milyena világhírû karmester: aztnem tudom, hogy kishalvagyok-e, vagy nagyhal, deazt tudom biztosan, hogytudok úszni. Ez nagyon jómondat! Nem azzal foglal-kozik, hogy milyen jelen-tôs, mennyire tehetséges,de tud úszni, ez az ô eleme. A költé-szet vizeiben viszonylag jól úszok, a zené-ben kevésbé, mert nincs olyan elementáristehetségem, mint néhány, nálam fiatalabbkortársamnak, azért is nem választottamvéglegesen az elôadómûvészi pályát. Nembeszélve arról, hogy nem volt elég inspiráci-óm, szorgalmam mindahhoz, amit egy zon-goramûvész pályája megkövetel. Diploma-hangversenyem idején már bekerültem aRádióba, nekem jobban tetszett, hogyannyi nagyszerû emberrel módom voltmunkám során megismerkedni, közülük so-kakat könyvemben is idézek, emlegetek.Telefoninterjút csinálhattam még Szent-györgyi Alberttel, Solti Györggyel portréfil-met, beszélgetéseket Ottlik Gézával, IllyésGyulával. Kommentátora voltam két pápa-látogatásnak, közvetíthettem Antall Józseftemetését. – Kalitkám is madár címmel tavaly jelentekmeg összegyûjtött versei. – Az alkotó mûvészet, az irodalom gyerek-korom óta érdekelt. Tizenhat évesen meg-nyertem a Zászlónk folyóirat Szent Gellértjubileuma alkalmából kiírt novellapályáza-tát, a díjat Mindszenty József hercegprímásadta át. Nehéz idôk következtek, hallgattakaz írók. A zongorázás nekem szerencséreegyre jobban ment, így kerültem a Zene-akadémiára. Azután rádiózás, televíziózásfél évszázadon át!

– A Ki nyer ma? Játékés muzsika tíz perc-ben. Hogyan emlék-szik vissza erre az idô-szakra? – A rácsodálkozás ins-pirált ebben is: felvil-lan egy zenei részlet,mindenki kíváncsi rá,

vagy ismerôs, vagy rögtön fölismerik, ezmég nagyobb öröm.Vagy csodálkoznak:mi ez a szép?! Kitaláltam a mûsort, mégaz idejét is meghatároztam, hogy a délifriss hírek és az idôjárás jelentés után, 10percben mondjuk el azt is, hogy van Mo-zart, van szomorú, szerelmes és vidám ze-ne. Itt lehetett játszani requiemmel is.Nem hamisítottuk meg a drámaiságot, sú-lyos tartalmakat nem „könnyített változat-ban” kínáltunk, mégis az élô adás keretederûs, vidám, életszerû maradt. 1969-benmég volt olyan küldetése is, amire akkornem gondoltam, friss szabadságélménytadott: ebben nincs semmi manipuláció, ezaz, ami. Az akkori rádiós vezetôknek is ér-deme, hogy fölismerték: közmûvelôi szán-dék nélkül ad élményt sokszázezer ember-nek. Ment is 40 évig. Azt hiszem, a rádiósés zenei tevékenységben is sokat segítettaz irodalmi véna. Valószínûleg azért voltannyi újdonságnak számító rádió- vagy té-vémûsorom, mert végül is, ez is mellékter-méke volt az alkotói pályának. Összefüg-gött, a riportban szerzett élmények inspi-rálták az irodalmat s fordítva, a rádiós-te-levíziós munkák pedig lehetôvé tették,hogy a szellemi élet legnagyobb egyénisé-geivel találkozzak.

Szepesi Dóra Fotó: Szabó J. Judit

Gyôri Te DeumBeszélgetés Czigány Györggyel

www.könyvhét.hu 11

– Elsô regénye a franciául1990-ben megjelent A becsü-let mezején volt, amellyel rög-tön elnyerte a Goncourt-díjat.(Nálunk a L'Harmattan, 2011-ben adta ki.) Az interneten lát-tam egy akkori kisfilmet, és fel-tûnt egy jelenet, hírlapokat árulegy bódéban. Nem értettem, mivolt ez az újságokkal…– Hét éven keresztül árultam új-ságot Párizs 19. kerületében.Nem szerettem volna olyanmunkát vállalni, ami túlságosanlefoglal szellemileg, teljes mér-tékben az írásra akartam kon-centrálni. Dolgoztam egy ideig

könyvesboltban is, de az meg-terhelt. Érdekes volt, hétfônmegkaptam a Goncourt-díjat éspéntekig még dolgoztam újság-árusként. – Korabeli képeslapokat is mu-tattak a filmen, az anyaggyûjtés-re utaltak?– Nem. Ez úgy történt, hogy aregényben leírok néhány fény-képet, és a kiadó, amikor meg-jelent a könyv, kérte tôlem,hogy azokat esetleg kirakhat-nák egy vitrinbe, kiegészítés-ként. Akkor be kellett vallanom,hogy azokat a fotókat csak ki-találtam. Nem léteznek, amikrôl

írok, ezért kerestek másokathelyettük. Ha a regényben egyfényképet ír le valaki, még ha afényképek teljesen fiktívek is,akkor is valamiféle valóságérze-tet vagy tényszerûség-érzetetkeltenek az olvasóban.– Egy szép régi írógépet is lát-tam ott. Írógéppel ír? – Igen. Akkor még nem voltszámítógép, ami a világ legjobbtalálmánya szerintem, mert tu-lajdonképpen megszûnik a javí-tás. Írógéppel, ha csak egy szótkellett kijavítani, akkor lefestet-tem és újragépeltem, ha viszontegy mondatot akartam beszúr-

ni, az egész oldalt le kellett újraírni. A számítógép viszont aszöveg tökéletes állapotát mu-tatja meg. Elárulom, hogyhaehhez a regényhez számítógé-pet használtam volna, hosszabblett volna… – Mûve az elsô kötet megjelené-se óta ötrészes regényfolyam-má, pentalógiává bôvült, amely-nek köteteit majd harminc kü-lönbözô nyelven adták ki. Ma-gyarul az elsô kettô olvasható,de jön remélhetôleg a többi is.– Az egészet úgy hívom, hogy ahalottak könyve. Egy-egy csa-ládtag történetét írom meg, azédesanyám és az édesapám ha-lálát dolgozom fel benne. Ezena két haláleseten keresztülnemcsak a saját családom tör-ténetét jelenítem meg, hanemegy társadalmi miliôt, egy szoci-ális közeget is teljes mértékbenmeg tudok festeni. – Jeles férfiak a könyv címe ma-gyarul, és számomra úgy tûnik,nemcsak az apára, hanem egygenerációra vonatkozik. A „je-les” szó erkölcsi minôsítést,helytállást és a hôsiesség pél-dáját sugallja. – Az eredeti cím, Des hommes il-lustres, vagyis illusztris férfiak, alatin „híres emberek”-re a „deviris illustribus”-ra utal. Azt akar-tam érzékeltetni, hogy ezek aférfiak, akikrôl itt szó van, azáltallesznek jelesek vagy illusztrisak,hogy beszélnek róluk, hogy azíró megírja ôket és ezáltal rájukis vetül valamennyi fény, amiamúgy nem lenne így, merthogya nagybetûs történelmet nemérdeklik ezek a személyek. Az acélom, hogy ezeket a férfiakat,akiket a történelem elfelejtene,megôrizzem az írásomon ke-resztül. Azt tudom, hogy a né-met kiadásban nem illusztrisnakfordították, mert ilyen formában

interjú

Jeles férfiakJean Rouaud új kötetérôlMegjelent a Valahol Európában sorozat legújabb darabja, Jean Rouaud Jeles férfiak címû regénye.A könyvbemutatóra a szerzô Magyarországra látogatott, és interjút adott a Könyvhétnek.

12 www.könyvhét.hu

a náci ideológiára utalt vissza. [Afrancia nyelvben egyébként ezsokkal megszokottabb kifejezés,mint a magyar illusztris. – tettehozzá Kovács Veronika, atolmács.] A latin kifejezésrevisszatérve azt is hangsúlyozom,hogy – akár Plutarkhosz Párhu-zamos életrajzok címû mûvei –,egyfajta kontinuitást adok ezek-nek a történeteknek, az emberi-ség történetérôl is szólnak. – Ábrázolásmódja érzéki, költôi,az olvasók bevonódnak egy fo-lyamatba, szinte mintha velünktörténne a történelem. Mibôltáplálkozik ez a fajta látásmód?– Az Új regény hatott rám na-gyon erôsen. Ez a prózai irányzatpontosan így dolgozik, hogy tel-jesen elhagyja a cselekményt,mint a regény kiemelt tényezôjétés csak a leírásra koncentrál, dearra nagyon aprólékosan, mintpéldául Claude Simon, vagyRobbe-Grillet, aki tíz oldalt tudírni egy paradicsomról. École duregard-nak, a tekintet iskolájá-nak nevezik ezt a mozgalmat.

– A kortárs magyar írók közülkiket ismer?– Kertész Imrét ismerem. ASorstalanságot a századegyik legnagyobb regényé-nek tartom. – Egy ismerôsöm most olvas-sa Zola összes mûveit, még-pedig e-bookon. Különbennem biztos, hogy olvasna ilyenmennyiségben tôle, de így ét-vágyat gerjesztenek egymásiránt a regények. Mi a vélemé-nye errôl?– Szerintem el lehet olvasni aProust meg a Tolsztoj összeste-book nélkül is, én ezt csiná-lom, úgyhogy számomra nemjelent olyan sokat. Franciaor-szágban nem hozott nagy vál-tozást az e-könyv, de az biztos,hogy könnyebb tartani, mintegy vaskos kötetet, bizonyosértelemben egyszerûbb. Fran-ciaországban nagyon sokan ol-vasnak a metrón, de a legtöbbembert könyvvel látni, ritka,aki elektronikus eszközökkelolvas. Ráadásul egy e-bookreadert nem lehetne elvinniegy lakatlan szigetre, mert egyidô után lemerülne az elem.Sokkal biztonságosabb, elvinnimind a húsz kötetet a Rougon-Macquart sorozatból!

Szepesi DóraFotó: Benes Mátyás

Jean Rouaud:

JELES FÉRFIAK

L'Harmattan Kiadó, 160 oldal, 2300 Ft

Típusok felidézéseKaiser László (1953–) kiadóvezetôként maga is meghatáro-zóan formálja irodalmi kánonunk, ahol ô maga a vers, azesszé, az életinterjúk, s különösen a határozottan klasszicizá-ló, a kritikai realizmushoz közelítô novella mestere. Éppen egytucat rövid elbeszélé-sét tartalmazó új kö-tete erôteljesen ön-életrajzi ihletésû, s amegírt élményanyag– a kronológiát be-tartva – fél évszáza-dot ível át.

Dráma a humor-ban és humor adrámában jellemziszinte valamennyidarabot – nem vé-letlen, hogy a szer-zô rutinos drama-turg és szinkron-rendezô. Átkosidôket idéz egy le-buktatott, titkoskarácsonyi faállí-tás leírása (a nyitónovella), s a házfülkeszerû bejáratánál tanyázóhajléktalan elkerítéses elhessentése (a záró darab). Kaiser asokak által jól ismert helyzetek, események mûvészi tö-kéllyel való megrajzolásának mestere. Olykor mindennaposesetet ír le: hogyan válik a vak horgászszerencse két kisfiúbarátságának próbájává. Máskor rendkívülieket: hogyangyújtja fel a mama által otthon gyártott játékmackókat azelôbbi két kisfiú egyike, a novellákon egyébként mintaszerûeleganciával végigvonuló Lacika. Közben pedig elôkerülnekaz elmúlt évtizedek megcsodált embertípusai: a fekete em-berek, azaz szénhordó trógerek, az addiktológus pszichiáte-rekkel parolázó egykori alkoholista, és persze a kifürkészhe-tetlen, kevesek számára megközelíthetô kubai lányok.

Lehet majd vitázni, hogy a verstanban a kiegyenlítôdés vagya rím a jobb analógia ahhoz a Kaiser által leírt helyzethez,mely során a sok közöset megtalálva, szinte összeborulva, ki-derül, hogy a könyvkiadóba felvett nyugdíjas sofôr a rendszer-váltás elôtt éppen a túloldalon állt rendôrként a némi ellenzé-ki múlttal rendelkezô kiadóvezetôvel szemben.

Korunk vergôdô emberét örökítette meg tehát a kötetben lí-rai helyzetjelentéseivel a szerzô. A legtöbb drámai erôt egystaccatós dialógusokban megírt darab mutatja fel. Ebben azelvált apák ügyét más írásaiban is elôszeretettel felkaroló Ka-iser a férjét meglepetésszerûen elhagyó, a gyerek láthatásátmegtagadó anya alakját rajzolta meg.

K. S. A.

Kaiser László: A FEKETE EMBEREK

Hungarovox, 109 oldal, 1500 Ft

könyvrôl

könyvrôl

novella

13

Csak a kezét figyeljék!Daniel Kehlmann, a még negyvenetsem betöltô fiatal szerzô töretlenülfolytatja sikerszériáját: F címû regé-nye gyorsan a német sikerlisták éléreugrott. A különös címû mûvet határ-kônek is tekinthetjük az életmû ed-digi darabjai között – ha nem is szin-tézisregény, de magába olvasztja,magasabb szinten újra feldolgozzakét korábbi Kehlmann-darab, ABeerholm-illúzió, valamint az Én ésKaminski világát.

Kehlmann bravúrosan birkózik megaz ôt feszítô két nagy kérdéskörrel: aszemfényvesztés (hit), valamint amûvészet hamissága és igazsága el-lentmondásaival. Akár egyetlen szóban is megragadhatjuk im-már véglegesen kikristályosodó nagy írói témáját: az illúzió. Hi-szen a képhamisítás, a mûvész bôrébe bújás, a mûvészetipartrükközése épp úgy a szemfényvesztés eszközeivel él, mint a má-gusok, papok, hipnotizôrök.

Az F szuggesztív nyitóepizódja egy Mario és a varázsló-parabo-la: Arthur Friedland három kisfiával elmegy egy hipnotizôr elô-adására, ahol a Cipolla-szerû figura kiszúrja magának ôket, és aszínpadon bizonyos értelemben egy életre eldönti sorsukat. Ahárom fiú, és az ôket a „varázslat” után váratlanul elhagyó apatörténetével Kehlmann a Karamazov-testvéreket is megidézi: ahárom fiú – a pap, az ûzött bróker, a csaló mûvész – sorsának

alakulását bemutató fejezetek láncszerûen kapcso-lódnak-fonódnak egymásba. Csakhogy valójábansenki sincs a helyén: a pap hitetlen és hedonizmusravágyik, a gazdag bróker paranoid autista, aki a hit-ben lelne menedéket, a csaló mûvész a tisztaságotkeresi. Ráadásul a „leosztás” is meghatározó a test-vérek között: ketten ikrek, akik egy magasabb szfé-rában egymás életét élik, harmadikuk más anyátólszületett, mégis pótolhatatlan az ikrek számára.

A távollétben népszerû íróvá lett apjuk egy váratlanpillanatban újra felbukkan a fiúk életében, hogymintegy deus ex machina, rendbe tegye, ami elrom-lott – talán még a kezdet kezdetén, valamikor a hip-notizôr elôadásán. A sors úgy akarja, hogy a jóváté-telt csak nagyapaként tudja véghezvinni, ha egyálta-lán jóvá (vagy rosszá) tehetô bármi pusztán emberiszándékkal.

Kehlmann regénye professzionális játék a látszóla-gos véletlenek szövedékével – csak a kezét figyeljék. Ahogy atestvérek közül Martin tekeri boszorkányos ügyességgel és meg-szállottsággal a Rubik-kockát, úgy rakosgatja ki Kehlmann hôseisorsát – s közben még odacsempészi a tablóra egy-egy korábbiszereplôjét is. A Rubik-kocka azonban csak egyik szimbólum asok közül e parabolisztikus, metaforikus regényben, hiszen ottvan még a labirintus, a kártya, a mûvészet, a földalatti vasút, ésmaga a több jelentésû F betû is, hiszen erre is fény derül, miértépp ez került az ízléses borítólapra.

Laik EszterDaniel Kehlmann: F

Magvetô Könyvkaidó, 324 oldal, 3290 Ft

könyvszemle

Mata Hari – Mert a legenda éltBoldog békeidôk emlékfoszlányai, kétszázötvenoldalnyi választható nosztalgia, és egy megfejtet-len krimi kulisszatitkai – dióhéjban errôl szól ez amítosz, ami most egy holland írónô tollábólkönyvvé formálódott.

Talán nem is kell jobb vagy éppen bôségesebbajánló a fenti pár mondatnál Marijke Huisman fris-sen megjelent könyvéhez, mely egyben a régi jószokáshoz híven oktató tanulmány, más részrôl pe-dig talán akár mesének is mondható – Mata Haripedig benne újra él. A szerzô szerint ugyanis MataHari, maga a nagykönyvbe illô örök rejtély, a le-gendás femme fatale nem tûnt el nyomtalanul.Történelmi hagyománya, élete ma is fontos. MataHari velünk él, az emlékezetünkben, s a képzeletünkben, a filmvász-non, és a könyvekben. Ezrek próbálták feldolgozni és megfejteni a ti-tokzatos holland asszony legendáját. Íme, egy újabb jelentkezô.

„Mata Hari azt jelenti, a »Hajnal Szeme«. Ezt a nevet választottaMargaretha Geertruida Zelle, amikor másodszor indult szerencsétpróbálni Párizsba.” Szól a kiadói fülszöveg a vékony könyv hátulján, smár ugranak is az ujjaink, hogy minél hamarabb fellapozhassuk a szo-katlan életrajzot. Mata Hari ezer arcát ugyanis igazi kihívás annakrendje és módja szerint összerakni, életrajzzá formálni, amolyan tan-könyves módon. De talán nem is kell. A holland írónô mégis eljátszika gondolattal, hogy esetleg beleláthat a lassan már 100 éve halott,egykori bártáncosnô – és ki tudja még mi minden más, kém, vesze-delmes csábító – izgalmas múltjába. Intrikák és árulás övezte igazi vér-beli krimiként vonultatja fel elôttünk egy – talán – ártatlan asszony

sorsának fôbb pontjait, a titokzatos jávai hercegnôminden megpróbáltatás és kritika ellenére is színpom-pás életét. A valósághû ábrázolás pedig, szétzilálva atanulmány és a száraz tankönyvek fogalmának a ha-tárait, izgalmas és élô életrajzzá alakul. Így valóságostörténelmi kavalkáddá növi ki magát Marijke Huismankönyve, újra felbolygatva az egykori rejtély, Mata Ha-ri világát, annak minden kérdôjelével együtt.

„Nem ismerte a fiatal lány ártatlanságát, a házi-asszony hûségét, az anya önfeláldozását, a barátnôbecsületességét, a szeretô gyöngédségét. Táncosnô-nek adta ki magát… de nem volt az… Nem voltegyéb, mint egy kalandornô, egy társasági nô, ésegy kém.” – hangzott a franciák egykori ítélete akémnônek vélt asszony fölött. Pedig ô, lehet, egy-szerûen csak más volt. Vagy mégsem?

A szerzô éppen ezért jól teszi, hogy minden vád, kémkedés és ki-végzés, azaz a realitás ellenére nyitva hagyja az ajtót. Mind a fan-táziánknak, mind pedig a mesére vágyóknak szabad teret enged ahíres hölgy megítélésében. A különleges „történelemkönyv” így,mondhatni, minden igényt kielégít, hiszen mindenki úgy olvashat-ja és értelmezheti, még a felsorakoztatott tényeket is, ahogy nekijólesik: annak minden rémálmával, valóságával vagy éppen szépsé-gével együtt.

Fekete-fehér képek, titokzatos mosoly, jellegzetes gyöngysorok –ezek maradtak csupán tényként. És egy név, ezer rejtéllyel mögötte.Ez a könyv pedig útmutató a rejtély megoldásának kísérletéhez.

Kurcz OrsiMarijke Huisman: MATA HARI

Typotex Kiadó, 260 oldal, 2800 Ft


interjú

Majoros Nóra az egykori KertészetiEgyetemen (ma: Corvinus) tájépítésze-tet tanult, azon belül kerttervezést. Né-hány évig Pécsett élt, ma egy Gyôr kö-zeli faluban, Nyúlon lakik, és a Pannon-halmi Fôapátság Kulturális Igazgatósá-gának munkatársa. Tagja az Író Cimbo-rák alkotómûhelynek. Kisfia, Milán idénnégy esztendôs. A Móra Könyvkiadónálmost jelent meg harmadik önálló köte-te. Meséi az interneten is olvashatók.

– Mikor és milyen céllal kezdett el írni? Hogyankerült éppen a gyerekirodalom területére?– Akkor kezdtem meséket írni, amikor az is-kolában megtanultam a betûket, de törté-neteket ennél sokkal elôbb is kitaláltam.Mintha a fejemben lenne egy mozi, amibenfolyamatosan pörög a film. Leginkább gye-rekmûsor megy. Hát ezért a gyerekirodalom.– Családja három generációjában négy mû-vész van, olvastam a blogjában. Mondana ittpár szót arról, ki milyen mûvészeti ágban te-vékenykedik?– Nagyon nehéz lenne felsorolni a csalá-dunkban tevékenykedô mûvészeket. Rám alegnagyobb hatással természetesen az édes-apám volt, akivel sokáig együtt is dolgoz-tam, ô Ybl-díjas építész. Az ô nagybátyja ésnagynénje pedig elismert keramikusok, ró-luk írok a blogomon. Ha a családi zászlónk-ra jelszavakat kéne írni, ez a nyitottság, afantázia és a kreativitás lennének. Izgalmas,igazi 21. századi, multikulti család a miénk.– A Móra Kiadó Már tudok olvasni sorozatá-ban megjelent 3x1 család címû kötetében,melyet Rubik Anna illusztrált, egy kilencéveskislány mesél családjai (!) mozgalmas, szí-nes életérôl. Önéletrajzi ihletésû ez az alap-jában vidám, realista írás?– A könyv tulajdonképpen egy családi anek-dotagyûjtemény, minden története meg-esett vagy velem, vagy valamelyik testvérem-mel. A valóság persze sokkal zavarosabb ésdrámaibb, mint amit elmesélek, hiszen egycsalád szétesését a gyerekek borzasztó ne-hezen dolgozzák fel, fôleg, ha többször ismegismétlôdik az életükben. Az egyetlen,ami átsegíthet ezen a zavaron, a humor. Azthiszem, ennek a történetnek ez a leginkábbönéletrajzi ihletésû és realista vonása.– Merôben más hangulatú, több rétegû, költôi,szimbolikus mese az, amelyet A torony címûkötetében olvashatunk. Vajon miért nevezik aneten többek között furának, talányosnak ezt a

mesét felnôtt olvasói? És talán inkább nekikszól, s nem igazán a gyerekeknek?– Amikor foglalkoztat egy ötlet, soha nemaz olvasók életkora jár az eszemben, hanema történet maga. Megvalósítás közben anyelv, a cselekmény, a gondolat szépenösszecsiszolódnak. A jó mese kortalan, élve-zi a gyerek is meg a felnôtt is, de más fogjameg belôle. A líraibb hangvételûmesékben az a nagyszerû, hogyha valaki fogékony rá, vagy ép-pen olyan a hangulata, akkornagyon tudnak hatni. Egyéb-ként ezt a mesét egy pályázatraírtam, ahol a téma adott volt.Az Abrakadabra Kiadó pedigbeleszeretett, és nem foglal-koztak azzal, milyen korosz-tályhoz soroljuk be a könyvet.Az illusztrációban is szabad ke-zet adtak Sánta Kirának, akivelegyébként évfolyamtársak vol-tunk az egyetemen.– Csak a címe ijesztô új kötetének: Rém aszobádban. A szöveg is, és a hozzá tökéle-tesen illeszkedô ötletes illusztráció is sokhumort tartalmaz. Mi inspirálta ennek meg-írására?– Több álmom valósul meg ezzel a kötettel.Egyrészt régen szerettem volna már beszél-ni a gyerekkori szorongásról. A nehezen ke-zelhetô helyzetek gyakran hívnak életre agyerekek képzeletében valóságos tulajdon-ságokkal felruházott szörnyeket, ezzel vál-nak megfoghatóvá és legyôzhetôvé. Fan-tasztikus ez az egész mechanizmus, de saj-nos néha a szörnyek a gyerekek fölé kere-kednek. Errôl szerettem volna mesélni, éstalán segíteni is egy picit.

Másrészt régóta izgat, hogy részt vegyekegy képeskönyv elkészítésében, ahol író-ként elindítok egy gondolatot, az illusztrá-tor pedig továbbépíti, kiegészíti, befejezi.Szabó Levente igazi, értô alkotótárs volt, akiérzékenyen találta el a figura személyiségét.Egyszerre lett vicces, hétköznapi és félelme-tes is. Hálás vagyok azért, mert néha vitat-kozott, így újra meg újra át kellett gondol-nom a szavaimat. A képeivel a munka végé-re átírta a saját, belsô képeimet, és olyano-kat adott helyette, amelyeket már közösenalkottunk. Szép élmény volt.– A fôvárostól, a kiadóitól távol élve, hogyandolgozik együtt kiváló illusztrátoraival és aszerkesztôkkel?

– Az internet és a telefoncsodákra képes. Mindenfórumon kommunikálunk.Ráadásul Nyúl, bár a nevé-bôl úgy tûnik, mégsem avilág vége, és elég gyakranmegfordulok Budapesten.– Biztos vagyok benne,

hogy saját mesét mond a kisfiának, lesz-eebbôl, ezekbôl újabb kötete?– Rengeteget mesélünk egymásnak, és sok-szor megihlet. Igazából ezek nem is mesék,hanem beszélgetések, amelyekben nagyszerepet játszik a képzeletünk. Hogy kötetlesz-e belôle, azt nem tudom, ez majd kide-rül, de most már nem csak a saját fantázi-ámból, hanem az övébôl is táplálkozom.– Ugyancsak a blogjából tudható, hogy be-utazta a világ nagy részét, és Egyiptomot „amásodik otthonának” érzi. Miért?– Tíz éve rendszeresen járok Egyiptomba,rendszerint hosszabb idôre. Nem tudom el-mondani, mikor vált az életem részévéannyira, hogy otthonomnak nevezzem,egyszer csak megtörtént. Ha meg kell fogal-maznom, mit szeretek ott a legjobban, ak-kor azt, hogy úgy érzem, Egyiptomban min-den csoda megtörténhet.– És milyen további írói tervek foglalkoztatják?– Egy meseregényen dolgozom éppen, illet-ve ezzel párhuzamosan egy fantasyn is. Ver-senyben vannak, melyik készül el elôbb.

Csokonai AttilaFotó: Tóth Gábor

Majoros Nóra: RÉM A SZOBÁDBAN

Ill. Szabó Levente

Móra Könyvkiadó, 48 oldal, 1999 Ft

„A jó mese kortalan”Beszélgetés Majoros Nórával


könyvrôl

Ez a Kicsik csodás világaA Körtészet c. leporelló Szabó T. Annajátékos rímeivel, Hajba László visszafo-gott, meleg, ôszies színeivel, kerek formá-ival már az 1-2 évesnek a könyv kézbevé-telének és nézegetésének, az igényes szö-veg meghallgatásának örömét nyújtja.

Ízletes, mindenekelôtt édes, és illatos kö-tet A legédesebb tündérmesém valamintA legédesebb hercegnôs mesém c. kiad-

vány. Kétségtele-nül elsôsorban akislányok kedven-ce lehet mind acseresznye- és va-níliaillattal, mindaz eper- és áfonya-

illattal átitatottmesekönyv. Aborítón láthatószívet kell meg-dörzsölni, hogyintenzíven érez-hessük a két-kétfinom illatot. Abennük olvasha-tó történetek fi-nom ételek elké-szítésével kap-

csolatosak. (Rajzolta Emma Foster. Fordí-totta Pataki Andrea.)

Florencia Cafferata fantáziája teremtettemeg (szövegben és képben egyaránt) Melin-da hercegkisasszonyt éslegjobb barátját, a Cu-korfalat névre hallgatópónit. Az ô legújabb ka-landjuk olvasható A va-rázserdô c. kötetben,amely csillogó matricák-kal jelent meg. A BûvösFa megmentése a fela-datuk a Sötét Erdôkülönös lakóival együtt.A varázserdô lakói és lá-togatói kölcsönösen kisegítik egymást… (For-

dította Mayer Márta.)Baley Endre Nyám-

nyila Nyúl és a BûvösBubák avagy hogytanuljunk meg újragali-galiul c. mese-könyvében különös tár-saság verôdik össze:nyúl, sas, mókus éssün, akit a többiek ki-húznak a gödörbôl,

amelybe esett.Amikor aznapn y u g o v ó r atérnek, halljákám, Samu ál-mában kétbölcs manónevét hajto-

gatja. Pipijja és Parisszija egy hegy tetején élmár idôtlen idôk óta, és csak az láthatjaôket, aki gali-gali nyelven szól hozzájuk. Va-jon sikerül-e megtalálniuk az egymással vi-tatkozó, egymást ugrató, egymást segítô ál-latoknak a manókat. Baley Endre ötletes, já-tékos meséje komoly tanulsággal szolgál:mit sem ér a világ, ha nem értjük meg egy-mást. (Illusztrálta Faltisz Alexandra.)

„Cidrimókus sosem tart nagy bulit a szüle-tésnapján.” Szép csendesen, egyedül ünne-pelget a fáján – „hiszenha leszállna, biztos érnépár kellemetlen megle-petés.” – Cidrimókusszülinapja ezúttal nemúgy zajlik, ahogy szo-kott. Úgyhogy a jövô éviis más lesz… Cidrimókusúgy gondolja, az alvásrettentô ijesztô. „Sosemalszik. Inkább ébren ül,mert fél, hogy rosszat fog ál-modni.” Elhatározza, hogy el-foglalja magát. Az író-grafikusMelanie Watt Cidri mókus és

a sötét c. kötete isugyanolyan ötletes, szó-rakoztató és tanulságos,mint az elôzô meg a korábbi kettô.(Magyar szöveg: Szabó T. Anna.)

Lara Faraway „A tündértövis meséi”sorozatának 3. kötete a Flóra és anaplementekórus, amelyben azégôvörös hajú Flóra, bár neki van alegszebb hangja, nem hajlandó éne-kelni a tûzünnepi (Szent Iván-éji) nap-lementekórusban. Legfeljebb a hang-

szerén játszik. Ámnem ez a legnagyobbgond: úgy látszik, Mil-ler úr ki akarja vágni atündértövisfát, amelybiztonságos és titkosmenedéket nyújt aNagyok világában élôtündéreknek… (Il-lusztrálta Jan McCaf-ferty. Fordította Pata-ki Andrea.)

A „Hello Kitty történetei”sorozat 1. kötete, A Barát-ság Klub Hello Kittynek az újiskolájában eltöltött elsô nap-jával kezdôdik. A legfonto-sabb számára, hogy új bará-tokat szerezzen. Régi osztály-társával, Dear Daniellel, amost megismert Tammy-val és Fifivel összefogva,mivel nem tudnak vá-lasztani a bô kínálatból,megalakítják a sajátszakkörüket, amelynekneve Barátság Klub. De aklub valamiért nem ké-pes mûködni. HelloKittynek el kell gondol-kodnia a folytatáson. A

következô,Az osztálykirándulás c. kötetbena teljes 3. évfolyam a nemrég meg-nyitott Kerge Majmok Kalandpark-ba megy, ahol kétféle nehézségûpálya közül lehet választani. Úgylátszik, Fifi nem elég bátor a maga-

sabbikhoz. Ám barátai se-gítségével ô is bizonyít. Ha-zatérve megtudják, DearDaniel megnyert egy pályá-zatot. Ezek a kötetek nemcsupán tanulságos történe-teket mesélnek el, de fel-adatokat, játékötleteket istartalmaznak! (FordítottaBesze Barbara.)

E. T. A. Hoffman romanti-kus meséje és P. I. Csajkovszkij balettmûvealapján készítette el Buda Ferenc Kossuth-díjasköltô és mûfordító aDiótörô újabb fel-dolgozását, hogyakár már az 5–6 éve-sek megismerked-hessenek vele. Ez aváltozat az eredetinél

rövidebb, egysze-rûbb és szelí-debb, nyelvezetetökéletesen meg-felel a nemes célnak. Pásztohy Pankaugyancsak ihletett képi eszközökkel jelení-ti meg a klasszikus mesét, amely kotta- ésversbetéteket tartalmaz. A mese cselek-ménye karácsonykor játszódik. Akkor kap-ják ajándékba a Stahlbaum gyerekek ke-resztapjuktól a saját kezûleg barkácsoltember alakú diótörôt, aki aztán hôsiesen

gyermek, ifjúsági

Ôszi szín- és mesekavalkád


megvív a gonosz Egérkirállyal. A kiadványCD-t is tartalmaz, amelyrôl Csajkovszkij zené-je csendül fel, a Diótörô szvit.

Jan Godfrey – Estelle Corke: Hová tûnt acseresznyefa, nagypapa? Életrôl és elmú-lásról gyerekeknek – adja meg a kedves, szí-nes rajzokkal feltûnôkötet a cím jelenté-sét. Nagyapa szüle-tésnapján Veronikaszomorúan veszi tu-domásul, hogy azöreg cseresznyefát ki-vágták. De lelkesenfedezi fel, hogy egymagocska csíráznikezdett. El is ültetik,hogy idôvel szép fa nôjön belôle. A könyv afelnôtteknek segít abban, hogy beszélhesse-nek a gyerekekkel életrôl, elmúlásról ésmennyországról. (Fordította Gulyás Melinda.)

Silvia Roncaglia – Roberto Luciani Szamár-füllentés és 1x1 c. mesekönyve a „Lumpi

Lumpi gyógyító me-séi” sorozat 5. darab-ja. Hogy kicsodaLumpi Lumpi, azt mársokan tudják, hiszena sorozat népszerû.De a biztonság ked-véért: ô Berti képze-letbeli barátja, a kiskék sárkány, akit a fiúakkor hív elô a képze-let világából, ha vala-mi nem stimmel.

Mondjuk, rossz jegyet kapott matekból, ámotthon azt hazudta, hogy a dolgozata sike-rült. Lelkiismerete azonban nem hagyja nyug-ton. (Fordította Dobosiné Rizmayer Rita.)

Varázstükörrel vagy anélkülAstrid Lindgren Ronja, a rabló lánya c. regé-nyének címszereplôje és cselekménye jócskáneltér az eddig megismert Juharfalvi Emil, a ké-sôbbiekben megismerhetô Háztetey Károly-és Harisnyás Pippi-kötetekétôl. Ronja a rabló-vezér bátor lánya, aki szeret kószálni az erdô-ben, úszni a tóban, élvezi a szabadságot. Egy

nap összetalálko-zik egy fiúval, akiegy másik híres zsi-vány fia. MivelRonja és Birk sem-mit sem sejt a kétbanda ellenséges-kedésébôl, ezentúlhúg- és bátykénttalálkoznak, ésszeretik egymást.Ez a testvéri szere-

tet késôbb, amikor már nem gyerekek,könnyen átalakulhat szerelemmé. Ezzel tisztá-ban van a két rivalizáló, gyûlölködô apa. Amesszi észak zord vidékén játszódó kalandostörténetben felbukkannak vérlidércek, szürke-törpék, trollok és farmanók is, különös hangu-

latot festve egy lebilincselô, tanulságostörténet mögé. (Ilon Wikland rajzaival.Fordító: Tótfalusi István.)

Sarah Mlynkowski regényének címé-rôl – Pipôke cipôje – mindenkinek ésazonnal Hamu-pipôke meséjeugrik be. És való-ban: ez regény amesében, mivela tíz éves Abby

és három évvel fiata-labb öccse egy varázs-tükör segítségével aszóban forgó mesébecsöppen. „Beléptünk amesébe, és mindentösszekutyultunk” – ígyösszegzi a lényeget a lány. Hogy mit jelent ezaz összekutyulás, ezt bontja ki ötletes, vidámmûvében a szerzô. (Illusztrálta Keszeg Ágnes.Fordította Vándor Judit.)

Holy Smale Geek Girl 1. A lány, akit sohasenki sem vett észre c. regényének fôhôseés mesélôje (szakszóval: narrátora) a 15 évesHarriet, kitûnô tanuló, szuper okos, ezért osz-tálytársai egész nap piszkálják, szerinte gyûlö-lik, a táskájára ráis írják, hogystréber. (A „ge-ek” ezt jelenti,sôt, „túlzottanintellektuális be-állítottságú”.)Harrietet nemérdekli a divat,annál inkábblegjobb barátnô-jét, Nat-et, akihétéves kora ótamodell akar len-ni. A mû elsô meglepetése: Harrietet felfedeziegy ügynökség, attól kezdve egy „irdatlanulneves divattervezôvel” dolgozik együtt, úgy,hogy átveri elválaszthatatlan barátnôjét, újratalálkozik egy sráccal, aki nagyon tetszik neki,lóg a suliból stb. De nem kevésbé fontos részea cselekményszálnak a lány és apja, meg mos-tohaanyja kapcsolata. Harriet meséje pusztánegy metamorfózis története: hogyan lesz a rútkiskacsából hattyú? Vagy van még valamimás, ugyancsak fontos tanulsága ennek arendkívül érdekes, fordulatos és humoros, adivatvilágban játszódó, különös figurákat isfelsorakoztató, igazi kamaszregénynek? El-árulhatom, van. (Fordította Nagy Boldizsár.)

Történelmi események éskövetkezményeikElizabeth MacLeod és Frieda Whisinsky Világ-történelmi felfedezôjének alcíme – Fontosesemények, meghatározó személyiségek, kor-szakalkotó találmányok – a könyv tartalmátérzékelteti. Bevezetôje szerint pedig Barango-lás a történelemben, ami a mûfaját határozzameg. De többrôl van itt szó, mint csupán azemberiség történetének idôrendi áttekintése.

A hol egész oldalon, hol rövidebb terje-delemben tárgyalt esemény utóhatását isismerteti a világszerte sikeres könyv. Kb.6 millió évvel ezelôtt „a Sahelanthropus,valószínûsíthetôen az egyik legkorábbielôdünk lemászott a fáról Afrikában, ésfelegyenesedve kezdett járni…” I. e.7000 körül alakultak ki az elsô városok.1337-ben tört ki a százéves háború. Mi-chael Faraday 1821-ben találta fel a vil-lanymotort. 1945-ben írták alá az ENSZalapokmányát. 1969-ben járt elôszörember a

Holdon... A név-és tárgymutatónkívül 6 oldalnyiún. Idôvonal se-gíti az olvasót, akötet használó-ját a történelmitájékozódásban.(Illusztrálta QinLeng. FordítottaDobrás Zsófia.)

Csokonai Attila

Hello Kitty – A Barátság Klub. Az osztálykirándu-

lás. Manó Könyvek Kiadó. Kötetenként 112 old.,

990 Ft; A legédesebb tündérmesém; A legéde-

sebb hercegnôs mesém. Napraforgó Kiadó, köte-

tenként 64 old., 1790 Ft; Baley Endre: Nyámnyi-

la Nyúl és a Bûvös Bubák… Napkút Kiadó, 80

old., 1990 Ft; Cafferata, Florencia: A varázserdô.

Napraforgó, 24+2 old., 1990 Ft; Diótörô. Holnap

Kiadó, 44 old., 2700 Ft; Faraway, Lara: Flóra és a

naplementekórus. Napraforgó Kiadó, 160 old.,

1290 Ft; Godfrey, Jan–Corke, Estelle: Hová tûnt a

cseresznyefa, nagypapa? Harmat Kiadó, 30 old.,

2200 Ft; Lindgren, Astrid: Ronja, a rabló lánya.

Móra, 204 old., 2599 Ft; MacLeod, Elizabeth–-

Whisinsky, Frieda: Világtörténelmi felfedezô.

Tessloff Babilon. 125 old., 3790 Ft; Mlynkowski,

Sarah: Pipôke cipôje. Móra, 174 old., 1990 Ft;

Roncaglia, Silvia–Luciani, Roberto: Szamárfül-

lentés és 1x1.Móra, 56 old., 2199 Ft; Smale, Holy:

Geek Girl 1. A lány, akit soha senki sem vett ész-

re. Manó Könyvek, 352 old., 2990 Ft; Szabó T. An-

na–Hajba László: Körtészet. Manó Könyvek, 8

old., 990 Ft; Watt, Melanie: Cidrimókus és a sö-

tét. Cidrimókus szülinapja. Tessloff Babilon. Kö-

tetenként 32 old., 1870 Ft

gyermek, ifjúsági


Kafkaregény, zsidóságregény, énregényIzgalmas és meghökkentô jelenettel indul Szántó Gábor regénye:egy modern zsidó irodalmat tanító egyetemi oktatóhoz bekopog-tat egy idôs haszid, aki azt állítja, felismerni véli egy folyóirat cím-lapján Franz Kafkát, akivel együtt járta meg az auschwitzi poklot.Ahogy az egyes szám elsô személyû elbeszélônek, úgy az olvasó-nak is máris abszurdba fordul az alaphelyzet – Kafka köztudomá-súlag 1924-ben egy Bécs melletti szanatóriumban hunyt el.

Az elbeszélôt nem hagyta nyugodni az egyszerre képtelen,mégis meggyôzô történet, és – némi tapogatózó bizonytalanságután – nyomába ered látogatója hihetetlen állításának. Érdeklô-dése lassan rögeszmébe fordul, és csillapíthatatlan vágy hajtja áta fél világon, hogy szakemberek segítségével igazolását találjaannak, Kafka még élhetett, alkothatott 1944-ben.

E nyomozásban állandó segítôje a jóbarát és kolléga, Tamás –beszélô név: a hitetlenkedô barát lelki ellenpontja is a folytonosönmarcangolástól, kétségektôl ûzött elbeszélônek. Az Amerikábabonyolított rendszeres telefonbeszélgetések során Tamás a józan,vidám, gyakorlatias problémákkal körülvett férfiembert testesítimeg, míg hôsünknek a Kafka-mítoszban kulminál önnön identitás-válsága is: a magát utolsó zsidó írónak tartó irodalmár nem leli he-lyét sem az övéi, sem mások között. Emiatt is vág neki Auschwitz-nak, Bécsnek, Berlinnek, Oxfordnak majd Jeruzsálemnek, kutatvaa titokzatos Kafka-hagyatékot (ha létezik), és keresve közben ön-maga helyét a világon. Noha e belsô utazásról tett megállapításokerôsen az általánosságok szintjén mozognak („Idô kellett, míg rá-jöttem: zsidóságom nem csupán azonosságom, hanem idegensé-gem kifejezôdése is”), a fôhôs vissza-visszatérô liezonjai, szexuáliskalandjai személyesebbre árnyalják valamelyest a karaktert.

A regény izgalmas fel-ütése és meghökkentôzáró fordulata közöttmégis a lineárisan hal-mozott, kevés elôrelen-dítô fordulattal kecseg-tetô úti élmények ésnôkalandok sorakoz-nak, amely eseményeksorából egyetlen szim-bolikus, majd késôbbfontos szerepet játszómotívum emelkedik kimegkapóan szépen – afôhôs különös képessé-ge, hogy egy szál kisdróttal könnyedén ki-nyisson lakatokat.

Csemege az olvasó-nak a (kimondatlanul) fiktív, 1924 utáni Kafka-életrajz, mely egy-ben Kafka-regénnyé teljesíti ki a történetet, finoman összedol-gozva a fantáziajátékot a dokumentarista részekkel. A fôhôsodisszeájában végigkövethetôk a párhuzamosságok Kafka iden-titásválságával és fô írói kérdéseivel – középpontban a Tör-vénnyel való küzdelemmel, mely már-már ironikus formában je-lenik meg a történet lezárásában. És a legvégére még a címsze-replô macskák is elôkerülnek…

Laik EszterSzántó T. Gábor: KAFKA MACSKÁI

Noran Libro Kiadó, 372 oldal, 3490 Ft

könyvszemle

NyomkeresôAki élt a létezô szocializmus világában, an-nak érdemes nemcsak rendbe, hanem nyi-tottá is tennie gondolkodását. Aki pedignem élt, az a kölcsönös értelmezhetôséglehetôségét kapja kézbe ezzel a könyvvel amarxizmus és a Marx utáni marxizmus mo-dernizációt világtörténelmileg meghatáro-zó irányzata és a globalizáció mai világa kö-zött. Mindkettônek ajánlom tehát Marxlábnyomainak követését. Marx hozta létrea marxizmust? Igen, a Kommunista Kiált-vány többféle értelemben is hibrid, szelek-tív igazságokat egymás mellé soroló, a végcél felôl közelítô módszerével,nyelvi zsenialitásával, messianizmusával. A szerzô szerint azonban eznem filozófia. Marxnak nincs egységes filozófiája, így nincs mit egészé-ben elfogadnunk vagy elvetnünk. A valóságéhségtôl hajtott Marxnakcsak filozófiái vannak, egészen pontosan hat: az elidegenedés-, az uni-verzális történetfilozófia, a bonapartizmuselmélet, a prezentista és gene-alogikus pozitivizmus (Nyersfogalmazvány, Tôke), a kommünt értékelôés az Európán kívüli világokra nyitott, kora globalizációját teoretikusanmegcélzó filozófia. Hadd legyünk teljesen személyesek, a recenzensnekannak idején történelemtanára rendkívüli alapossággal tanította a Kom-munista Kiáltványt. Amikor pedig a recenzens közölte, hogy filozófusszeretne lenni, idézték neki Marxot: „A filozófusok a világot csak külön-bözôképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk.” Ki gon-dolta akkor, hogy ezen idézet mögött egy nagyszabású praxisfilozófia(univerzális történetfilozófia) rejlik? Kiss szerint Marxot klasszikus érte-lemben vett hübrisze ide-oda mozgatja civilizáció (társadalmi modernizá-

ció) és forradalom között. Valójában egyiket sem tudja elvetni a másikkedvéért, de a kettô sem lehet egyszerre érvényes. A teoretikusan kétlel-kû Marxra vonatkozóan, aki szerint „a politikai hatalom meghódítása amunkásosztály nagy kötelessége” – jegyzi meg Kiss, „hogy ehhez amondathoz egyáltalán nem kellett volna megírni A tôkét”. Ugyanakkorindirekt módon figyelmeztet is minket, nehogy azt higgyük, hogy miolyan okosak lehetünk. Marx dilemmáinak rendszerelméleti szinten a ci-vilizációs és a politikai alrendszer szembe kerülése az alapja, amit mi semtudunk meghaladni, csak mi legfeljebb funkcionális és nem funkcionálisalrendszerek fogaskerékszerû egymásba illeszkedésérôl beszélünk. Biz-tosíthatom a kedves olvasót, hogy nagyon érdekes (bármilyen komolyanhangzik is) tudásszociológiai és társadalomlélektani elemzéseket olvas-hat a sztálinizmusról ebben a könyvben. Ugyanakkor neomarxista értel-miségtörténetet is kap, olyan csemegékkel, mint a magyar századelôkultúrájából kinövô Polányi Károly és Mannheim Károly, nem beszélve amarxista elméletalkotónak is zseniális József Attiláról. A neomarxizmusmásodik hulláma kapcsán olvashatunk 1968-ról és bukásának okairól, afilozófiát filozófiátlanító filozófusokról (Lukács, Habermas), hogy aztán aneoliberalizmus-neopizitívizmus és a posztmodern elemzésekor olyankemény megfogalmazás hagyja el a szerzô „tollát”, hogy „a neolibera-lizmus teljes egészében a racionalizáció gondolatainak jegyében szerve-zôdik, miközben a mai baloldal alkalmanként szeretné, de nem képesképviselni az emancipáció oldalát. Ezért történelmi jelentéktelenségrevan ítélve”. Kiss Endrét – többek között – a modernizáció, a racionalizá-ció, a pozitív metafizika területén végzett jelentôs munkásságával a há-ta mögött, filozófiai tisztánlátás és intellektuális tisztesség jellemzi. Mun-kája jól megírt könyv, „akár még” tankönyvként is használható.

Hortolányi LászlóKiss Endre: MARX LÁBNYOMAI

Gondolat Kiadó, 320 oldal, 3890 Ft


A sikerhez vezetô tényezôkAz, hogy egy cég, vagy egy szervezet nem alegmagasabb fordulatszámon pörög, és ígynem hozza a várt eredményt, nemcsak (nem-zet)gazdasági szempontból probléma, ha ahaszon elmaradása mellett az adott szervezet-ben dolgozók teljesítménye is csökken, akkorkomoly mûködésbeli zavarokat sejthetünk aháttérben. A kérdés csupán az, hogy mi lehetennek a diszfunkciónak az oka. Könnyû a kö-rülményekben, a másik emberben keresni aválaszt, ritkábban fordul elô, hogy a vezetômagába néz, és rájön: bármennyire is tehetsé-ges, bármennyire is alkalmas, vezetôi mentali-tása a legnagyobb akadálya a teljesítménynek.Önmagunkkal szembenézni: ez az elsô lépés, atervezett változtatás a következô – és hogy ezmiként menjen végbe, ahhoz szakember (vagyszakkönyv) segítsége elengedhetetlen.

A határok nemcsak a gyermeknevelésbenvagy magánéletünkben lényegesek, úgy tûnik, az emberi közössé-gek alapvetô mûködôképességének kulcsa a jó érzékkel meghúzotthatárvonalak. Dr. Henry Cloudnak a Harmat kiadónál korábbanmegjelent könyveiben olvashattunk már a határokról a kamaszok, apárkapcsolat vagy éppen a házasság összefüggésében, legújabbkönyvében (Határok a vezetés szolgálatában) a vezetôk számára adtanácsot, hogyan és miért érdemes a vezetôknek markáns határokatkijelölniük. Jó és rossz példák során ébreszti rá az olvasót arra, hogyvalójában öt olyan összetevô van, amely szükséges ahhoz, hogy egy

szervezet jól mûködjön – és mindegyikmegléte a vezetô gondosságán múlik.

Cloud úgy véli, hogy a dolgozó agya ak-kor tud optimálisan mûködni, ha figyel-mének fókuszában jól körülhatárolt céltalálható, és erre folyamatosan emlékszikis, fontosnak tartja, hogy olyan érzelmilégkör jöjjön létre, amely fokozza a telje-sítményt (talán furcsának tûnik, de a „po-zitív félelem” is összetevôje a teljesít-ménynövelésnek), a csapatok mûködéséttovább javítja, ha jó kapcsolatban állnak acsapattagok – ez egyébiránt a stresszcsökkentésére is jótékony hatással van.

A tuti recept öt összetevôje között talál-juk még az eredményekhez vezetô helyesviselkedésminták rögzítését (pozitív gon-dolkodás erôsítése) és a szervezet alap-egységeit adó csoportok hatékonyegyüttmûködését, és mindezek mellett(vagy felett) fontos, hogy a vezetô magát

is úgy irányítsa, hogy képes legyen valóra váltani célkitûzéseit. Ez azutolsó összetevô vezet a könyv alapkérdéséhez: „Melyek azok a si-kerhez vezetô tényezôk, amelyek felett kontrollt gyakorolhatunk?”A problémák okait belül kell keresnünk és a megoldást sem várhat-juk mástól – egy jó vezetô ismeri ezt a szabály.

P. Z.

Dr. Henry Cloud: HATÁROK A VEZETÉS SZOLGÁLATÁBAN

Harmat kiadó, 232 oldal, 2500 Ft

könyvszemle

Portugál csavarosság, norvég humorA „Typotex Világirodalom” darabjaira már eddig is többször fel-kaphatta fejét az olvasó, s ezúttal két újabb revelatív élményhezjuttat a megkapó kivitelû sorozat. A Kokoschka babája AlfonsoCruz tollából vizuális ötletességével is felülmúlja az eddigi világ-irodalmi köteteket: a portugál író, zenész és grafikus maga il-lusztrálja köteteit, s ebben a „regény a regénybeli regényben”felépítésû történetben igazán jól kamatoztathatja vizuális kreati-

vitását is, amihez hozzájárul a kiadóegyedi tipográfiája. A cím Oskar Ko-koschka „Alma-babája” – a festônagy szerelmérôl, Alma Mahlerrôl ké-szíttetett bábu – hátborzongató és drá-mai történetére utal, ám ez csupán atörténet egyik magja, melyet körülölelegy magyar vonatkozású, filozofikus-ro-mantikus, a második világháborús Drez-dáig visszanyúló családtörténet. A re-gény egyik fôhôse a kártyalapok sor-rendjével illusztrálja az események és asors kiszámíthatatlanságát: ha szá-

munkra valamely felismerhetô, logikus sorrendben követik egymásta lapok, azt mondjuk, jelent valamit; ha nem, a véletlen mûvénektulajdonítjuk. Ám ezt csak mi különböztetjük meg.

Alfonso Cruz, mondhatjuk, mesterien keveri a lapokat: olyan min-tázatot állít össze története végére a tarka pakliból, hogy az olvasóalig hisz a szemének. Közben tragikum, szatíra és humor felemelôösszhangja zeng a szövegbôl – a Kokoschka babája egy ravaszulmegkomponált, sokszólamú zenemû.

Más hangot üt meg a norvég Jan Gruenovelláskötete, akinél a szatíra viszi a prímet– a Test és elme nem véletlenül játszik rá cí-mében a tudományos hangulatra. Grue egy-fajta csodabogárgyûjteményt prezentál azolvasónak, kíméletlen írói éleslátással fel-gombostûzve hôseit a lapokra. Közös voná-suk, hogy a címben jelölt test és elme har-móniája valahol mindegyiküknél felborult, sez különös szokásokban, kényszerképzetek-ben vagy életstratégiákban nyilvánul meg.

A kerekesszékben élô fiatal író szó szerintmás perspektívából látja és láttatja a világot, ám másságát remekültranszformálja a szatíra mûfajába. A novellák ugyan nem egyformánbefogadhatók, szórakoztatók vagy elgondolkodtatók – némelyiknélaz a benyomásunk, az északi „jóléti irodalom” kissé kimódolt mûvei– de a ragyogóbb darabok kárpótolnak mindenért. Így a nebulóknaka szépség-csúfság kérdéseirôl magasröptû elôadást tartó tanáremberés az „én csúnya vagyok?” kérdést nekiszegezô (nagyon csúnya) kis-fiú esete; a Hitler tekintetére kísértetiesen hasonlító szemû férfi tör-ténete, vagy az amszterdami minótaurosz hétköznapjai. Grue humo-ra olykor mar, olykor csattan, olykor „fáj”, de egy jegyzetlapot min-denképp érdemes kéznél tartani a legjobb mondataihoz.

L. E.

TYPOTEX KIADÓ, VILÁGIRODALOM SOROZAT

Alfonso Cruz: KOKOSCHKA BABÁJA

Bense Mónika fordítása 285 oldal, 2790 Ft

Jan Grue: TEST ÉS ELME

Petrikovics Edit fordítása 138 oldal, 2490 Ft


interjú

Karácsonyra jelenik meg Popper Gáborharmadik kötete, a Tévutakon? Elsôkönyvében, amely 2012-ben jelent megKépzeld, apu címmel, édesapja elveszté-sét, kapcsolatuk örömeit és problémáit ír-ta meg nagyon ôszintén; de a kötetbensaját írásai, novellái is olvashatók. Ez im-máron a harmadik olyan mû, amely ezt atematikát követi: fellelhetô benne vissza-emlékezés, humor, líra, elmélkedések azismeretlenrôl…

– Hogy érzi, merrefelé tart jelenleg?– Most fogalmazhatnék úgy: abszolút útköz-ben vagyok… Dolgozom, írok, belemerültema politikába is nyakig, zajlik az élet, szaladnakaz ember lába alatt a kilométerek. Hogy a kér-désére kicsit a kötet címére utalva is válaszol-jak, amely elôször csak annyi volt: Tévutakon,de végül is, sosem tudhatja az ember, az út,amin jár hová viszi, jó irányba-e avagy sem, ígykérdôjellel hitelesebbnek tartom a címet is ésa mostani válaszomat is, ki tudja, merrefelé?Mindenesetre, bármilyen utat választottameddig, nem bántam meg.– Ha már a címet említette, ez az elsô könyve,amelyben már nem szerepel édesapja neve.– Igen, ez tudatos döntés volt… Bennem vanmég, ahogyan a kötet is tükrözi, a mai napigbeszélgetek vele. Érezzük egymást, tudunkegymásról, együtt vagyunk itt a Földön és ottaz Univerzumban. A 2. kötet után azt hittem,azt ígértem magamnak, nem írok többet, kiír-tam magamból mindazt, ami feszített, de,hogy a könyv bevezetô gondolatait idézzem„Úgy látszik, megszegem azt a fogadalma-mat, hogy nyilvánosan nem beszélgetünk töb-bet. A mi sorsunk az, hogy befejezetlen be-szélgetéseket folytassunk az élet és kettônkdolgairól. (…) Oly sok minden történt azóta,hogy utoljára szót váltottunk a holdsugárösvé-nyen. Utána csend lett. Bennem is, benned is.

De az utóbbi idôben újra megmozdult ben-nem valami, vetôdtek fel új kérdések, hiányér-zetek, közlésvágyak. S te is jelezted, készenállsz a folytatásra. Így hát úgy döntöttem: gye-rünk!” Hosszas mérlegelés után végül abbanmaradtunk a kiadóval, a borítón már nem aközös képünk lesz látható. Még nincsen mega végleges verzió, de egy útvesztô képét ter-vezzük, mert az „útvesztôben” mindenki ma-gára marad, ki hosszabb, ki rövidebb idôre. – A kötet elején olvasható ez a részlet: „ A Be-szélgetések Istennel címû filmben Isten ezt ta-nítja: Az igazi Mesterek az élettel törôdnek,

nem a megélhetéssel. Tegyétek azt, amit iga-zán szerettek, hiszen oly kevés az idôtök. Haolyasmit tesztek a megélhetésért, amit nemszerettek, az nem megélhetés, az maga a halál.Végrehajtható ez a tanács? Úgy vélem, ez azalapja a boldogságnak, vagy hívjuk inkább elé-gedett életnek. Ha kompromisszumok nélkülazt teheted, amit szeretnél, akkor önmagadvagy, akkor éled igazán az életed. Hányunknakadatik ez meg, akár csak egy kis idôre is?!” Ön-nek ez mennyire sikerül a mindennapokban?– Én mindig kalandozó alkat voltam és vagyoka mai napig is, olyan ember, aki mindig jól ér-zi magát abban, amit csinál. Mindegy, hogyépp iskolában dolgozom, ahogy jelenleg is,vagy halat sütök Gárdonyban, vagy kocsmátvezetek… Mindig azt csináltam, amihez ked-vem volt, amikor úgy éreztem váltani kell, ak-kor nem sokat tétováztam, elindultam arra,amerre az út vitt, és bár sokszor a bizonytalanfelé indultam el, mindig kialakultak a dolgok,és a következô lépés.– Amikor elindult egy úton, nem volt nehéz el-engednie, otthagynia az addigi megszokott éle-tét, élményeit? Hogy szintén a könyvbôl idézzekegy nagyon elgondolkodtató részt: „Tudod, mijutott az eszembe, amit nagyon fontos lett vol-na átbeszélni? Jó, ha valakinek túl sok emlékevan? Jó mindig emlékezni valamire?”– Elengedni a múltat nem könnyû, de elôbb-utóbb el kell engedni. Talán nem is ez a helyeskifejezés: elengedni, hanem a helyére tenni.Hiszen hozzánk tartozik, de a fontos, hogy

megfelelôen kezeljük. Énúgy érzem, sikerült tanul-nom eddig mindenbôl, amivelem történt, akár jó, akárrossz dolog volt az. Kicsitúgy vagyok vele, mint EdithPiaf: „.nem bánok semmitsem.”. Vannak olyan ismerô-seim, akik úgy hurcolják az

emlékeiket, mint egy súlyos batyut, ami vissza-húzza ôket, megnehezítve a mindennapjaikat. – Önnek az írás segít abban, hogy, ahogyanfogalmazta, az emlékek a megfelelô helyrekerüljenek?– Igen, az írás nagyon sokat segít abban, hogymindenféle aspektusból rá tudjak és merjeknézni a dolgokra, és feldolgozva beillesszem amegfelelô helyre a velem, körülöttem történ-teket, eddig bennem bolyongó érzéseket, fé-lelmeket, hiányokat…– A félelmek és hiányok kapcsán megidézôdikbennem egy gondolat, ami a kötet záró írásá-ban jelenik meg: „éjjel felerôsödnek a vélt vagyvalós félelmeink, felénk magasodnak, látszólagmegnô a súlyuk. Ilyenkor hajlamosak vagyunktúldimenzionálni ôket, sokkal nagyobb jelentô-séget tulajdonítani nekik, mint amilyenek való-jában. Aztán nappal rájövünk, hogy feleslege-sen kínozzuk magunkat: minden mindig megol-dódik, és általában sokkal egyszerûbben, mintképzelnénk.”– Valóban így van! Szándékosan szerettemvolna a kötetet ezzel az írással zárni. Abban bí-zom, aki elolvassa ezt a könyvet, és szembeta-lálja magát számos veszteséggel, feldolgozan-dó gyásszal, küzdelemmel (többek között: vá-ratlan halála, küzdelme a halálos kórral) min-dennapi kihívásokkal és napi, hétköznapi, ám-de hôsi küzdelmek sorával, velem együtt még-is arra a következtetésre jut, hogy, ha van bá-torsága szembe nézni a saját félelmeivel, hiá-nyaival, annak, bár „...messze van még a haj-nal. Csendes, meleg, barátságos az éjszaka.De csak annak, aki rendben van önmagával,aki reálisan képes megélni a nappali esemé-nyeket, a helyén tudja kezelni a felmerülôproblémákat, konfliktusokat.”

Illényi MáriaFotó: Szabó J. Judit

Popper Gábor: TÉVUTAKON?

Saxum Kiadó, 160 oldal, 2800 Ft

Az „útvesztôben” mindenki magára marad Beszélgetés Popper Gáborral

könyvrôl


Vlagyimir Szorokin

TELLÚRIA

Fordította Gábor Sámuel

A GONDOLAT KIADÓ NOVEMBERI ÚJDONSÁGA

Vlagyimir Szorokin új regénye a szerzô univerzumá-ból már jól ismert elemekbôl építkezik. A rövid(mindegyre az életveszélyt és boldogságot egyszer-re jelentô tellúrszögek körül forgó) történetek azon-ban ebben a hagyományos regénystruktúrát totáli-san kiforgató szerkezetben kulisszák csupán, me-lyek között utazgatva megismerünk egy idegen, demégis ismerôs, utópiaként vagy antiutópiaként, rea-lista vagy szürrealista korképként egyaránt értel-mezhetô világot.

A könyv jelenében, mindössze néhány évtized múl-va, a muszlimokkal vívott háború során Európa egyrésze elpusztult, Franciaország, Németország ésOroszország pedig több kis államalakulatra esettszét. Az Altaji Köztársaságból egy piciny köztársaság vált ki, amely aterületén kitermelhetô ritkaföldfém után a Tellúria nevet vette föl.Az elôször a tizennyolcadik században azonosított fém egy vadonat-új tudományos felfedezésnek köszönhetôen ekkoriban már igazikincs, melybôl tudatmódosító szögeket állítanak elô. Az új szer fe-lülmúl minden korábbi narkotikumot: az ember legbensôbb vágyaitkelti életre, s a tudatalatti által inspirált, a transzcendencia élményétnyújtó utazásban részesíti használóját.

A regény ötven fejezete elképesztô fantáziával eleveníti meg eztaz egyszerre retrográd és hipermodern világot, melyet óriások éstörpe teremtmények, partizánok és hercegek, zoomorfok és temp-

lomos lovagok, robotok és pravo-szláv kommunisták népesítenekbe. Noha a fejezetekbôl nem állössze egységes cselekmény – a kü-lönbözô szereplôk, illetve elbeszé-lôk történetei szinte soha nemérintkeznek, s mindegyiknek különstílusa, sokszor saját nyelve van –,a könyv végére érve mégis világo-san kirajzolódnak az olvasó elôtt azúj világrend körvonalai.

A már Magyarországon is jól is-mert szerzô legújabb könyve egy-értelmûen igazolja, hogy Szorokinnemcsak kiváló író és stiliszta, ha-nem valódi látnok is, akinek a fel-színen hihetetlen történetei mély-ségükben a társadalmi-politikaifolyamatok irányát fedik föl: a fel-

bomlást és a széthullást, a hangsúlyok eltolódását vagy éppenmegmaradását.

Vlagyimir Szorokin (1955) a kortárs orosz irodalom meghatározóalakja. Kezdetben a szexualitást, a testiséget és az erôszakot a ma-ga nyerseségében megjelenítô mûveivel keltett feltûnést. Késôbbstílusa sokat szelídült, regényeinek világa – a putyini Oroszországproblémáitól is inspirálva – társadalomkritikai nézôponttal gazdago-dott. Eddigi tíz regénye mellett számos novellát, több drámát ésfilmforgatókönyvet írt. Regényeit, köztük A jég-trilógiát(2002–2005), amely szintén a Gondolat Kiadó gondozásában jelentmeg, világszerte több mint húsz nyelvre fordították le.

könyvszemle

A Kortárs Kiadó ajánlja„Cs. Szabó Lászlóval, atyai barátommal évtizedeken át vol-tunk kollégák Londonban, a BBC Világszolgálat MagyarOsztályán, sokat beszélgettünk fehér asztal mellett is; napigondjai vagy örömei mellett kolozsvári gyerekkoráról, Pá-rizsról, Rómáról, Firenzérôl esett szó, de az emigrálása elôt-ti években kibontakozó magyarországi irodalmi és közéle-ti pályafutása részleteirôl nem sokat árult el, mintha lezárt-nak tekintette volna az akkor történteket.

Idôs korban könyvvé kerekített visszaemlékezései már fel-csillantottak rendkívül érdekes epizódokat: például diákkorivitáját az Oxfordi Egyetem meghívottjaként egy cseh ifjúvala trianoni határokról; munkás éveit a Magyar Rádió irodalmiosztályvezetôjeként, amikor sok más mellett József Attilát,Radnótit, Weörest, Szabó Lôrincet, Illyést és Márait szerepel-tette a mikrofon elôtt; titkos párizsi útját a szovjet hadseregellen küzdô finnek magyar megsegítése ügyében; lemondá-sát rádiós állásáról 1944. március 19-én, majd 1948-asdisszidálása regénybe illô fordulatait.

Tudtuk, hogy formabontó novelláival tûnt fel, ifjan letta Nyugat állandó munkatársa, s a nagy magyar esszé-írótriász tagja Halász Gábor és Szerb Antal mellett; Nyugaton lenyûgö-zô rádió-elôadásait, hatalmas tudásról tanúskodó konferencia-kont-ribúcióit csodáltuk; és becsültük, amit a nyugati magyar diaszpóraintellektuális egyben tartása érdekében tett. De élete sok-sok lenyû-gözô epizódját csak késôbb lehetett kideríteni.

Ez a monográfia villant fel ezekbôl jó néhányat, s egyben áttekin-tést és értékelést kíván nyújtani Cs. Szabó László életmûvérôl.”

– Sárközi Mátyás

Sárközi Mátyás: CSÉ

Cs. Szabó László életmûve

Kortárs tanulmány sorozat

248 oldal, 2 750 Ft

KÖNYVBEMUTATÓ:

Október 20., Deák téri Evangélikus Gimnázium díszterme

részletek: www.kortarskiado.hu


Sándor Klára a székely írás témájából elôbbdiákköri, majd szakdolgozatot, azután pedigegyetemi doktori értekezést írt, 1991-ben aBolognai Rovásemlékrôl írt kandidátusidisszertációjából lett az elsô könyve. Perszenem ez volt a kizárólagos kutatási területe.Hogy ezt a kötetet éppen most jelentettemeg, annak ezen elôzmények (fölkészültsé-ge-fölkészülése) mellett lényeges része, hogyaz elmúlt két évtizedben igen sok új emlék,lelet került elô. „…a ma ismert emlékek szá-ma sokszorosa a néhány évtizeddel ezelôttismert emlékek számának” – szögezi le. Shozzáteszi, már könyve végén, a jó hírt: „…aszékely írás sokáig fájóan hiányzó új emléktá-ra már készül.” Kifejezi afeletti örömét, hogyaz akadémiai tudományosság „végre reagálta székely írás iránt, soha nem tapasztalt tár-sadalmi érdeklôdésre.” Elkezdôdtek a teljeskorpusz, azaz az elôbb említett emléktár ki-adásának munkálatai. Ami azt jelenti: az em-léktár birtokában lehet majd monografiku-san feldolgozni a székely (rovás)írást.

Az ô könyve, ugyebár, ezt a címet viseli: Aszékely írás nyomában (kiemelés tôlem – Cs.A.) Nos, ha nem írástörténeti munka az övé,akkor micsoda? Rendkívüli gazdag, olvasmá-nyos összefoglaló mûvelôdéstörténeti tanul-mány, amelynek anyaga a székely írásról tájé-koztat sokoldalúan, sokrétûen. Természete-sen érinti a nyelvtörténetet, a magyar ôstörté-netet is, amelyrôl „higgadtan, tudományos ér-vekkel” szól. De régészeti érdekességek is ser-kentik az érdeklôdôt az olvasásban. A habó-kos teóriákból (minden józan ítélôképességûmagyar értelmiségi számára) ízelítôt ad, de

nem hallgatja el az akadémi-ai tudományosság sokáigfennálló, helytelen hozzáál-lását sem, pl. „A magyarnyelvtörténeti irodalom ed-dig alig vett tudomást arról,hogy a székely írás emlékeimagyar nyelven íródtak…”A hang (fonéma) és a betû(graféma), a nyelv és azírás viszonyáról szóló(szárazabb) fejezetet per-sze figyelmesen kell olvas-ni, de könyvének legtöbbfejezete izgalmas történe-ti áttekintést nyújt, amelyhez hozzátartozik akutatástörténet összefoglalása is. Nem enneka mûnek a feladata az eredet kérdésérôl ki-mondani a végsô szót. Mátyás udvarábanegyértelmûen elfogadottnak számított a hun-szkíta leszármazás, annak elsôdleges bizonyí-téka éppen a székely írás volt. (Késôbb ezérttöbb szkeptikus gondolta azt, hogy ezt az írást„Attila secundus” humanistái találták ki.)Gondolom, minden olvasó izgatottan csap lea könyv azon fejezetére, amelyben ez a kérdésáll: Segít-e a székelyek írása a székelyek erede-tének kutatásában? Az izgalmas kérdést eg-zaktabb dolgok követik: a székely írás emléke-inek sorba vétele. Vagy talán mégsem annyiraegyértelmû, pontosan meghatározottak azokaz emlékek? Bizony nem, hiszen Sándor Kláraelôrebocsátja: „..a székely írásnak vannak hi-teles és autentikus emlékei (ilyenek például aszékelyföldi templomfeliratok), hiteles és má-sodlagos emlékei (pl. Kájoni második betûso-

ra), hamis és másodlagos em-lékei (pl. Tar Mihály hamisítvá-nyai), és elméletileg lehetnekhamis és autentikus emlékeiis.” A 15. ábrán látható Ho-moródkarácsonyfalvi Felirat-nak, amelyet az unitáriustemplom falába véstek, és akára 13. század végén keletkezhe-tett, eddig nem született kielé-gítô olvasata. (A „habókosok”persze mindent azonnal kiolvas-nak, még ha egymástól eltérôenis!) „…a székely írás elsôkéntmegismert, és a helyén is látha-

tó emléke az Énlaki Felirat.” Ezek természete-sen az elsô csoportból vett példák.

Lenyûgözô az idézett irodalom felsorolása,az ábrák jegyzéke tartalmazza a forrásokat,névmutató segíti az olvasót. Sándor Kláracáfol, ha kell, de könyve nem vitairat, az el-fogulatlan tudós a Nyelvtudomány és hun-hagyomány. Rénszarvas vagy csodaszarvas?c. munkája után újabb hasznos, sôt, nélkü-lözhetetlen mûvelôdéstörténeti kötettelajándékozta meg olvasóit.

Csokonai Attila(A recenzió teljes terjedelmében a Könyvhét

honlapján olvasható)

Sándor Klára

A SZÉKELY ÍRÁS NYOMÁBAN

Typotex, 356 oldal, 3500 Ft

mûvelôdéstörténet

A székely írás, és ami mögötte van

könyvrôl

interjú

Cserháthalápy Ferenc: Az iskolaimagyarórákról emlékezhetünk,hogy verselemzéskor vizsgáltuk asorok végén lévô rímképleteket.Nekem az ölelkezô, az ABBA rím-képlet neve nagyon tetszett. De mia rím?Kiss Gábor: Lehet kicsit pontatla-nul, röviden válaszolni: a versben asorvégek összecsengése; és lehethosszan is, akár könyvterjedelem-ben felelni. A hosszú válasz sembiztos, hogy többet fog mondani,mert a rím mûvészeti kategória.Mit válaszolnánk arra a kérdésre,hogy milyen a szép? Minden költôszabadon dönt, hogy ô maga mittekint rímnek, milyen nyelvi eszkö-zökkel csendíti össze a sorvégeket.Cs. F.: Eszerint nem lehet rímszó-tárt készíteni?K. G.: Mi mégis ezt a lehetetlenfeladatot oldottuk meg Zita lá-nyommal.Cs. F.: Hogy kezdôdtek ennek a ma-gyar rímszótárnak a kiadói munká-latai?K. G.: Zita a Debreceni Egyetemenszerzett informatikus diplomát,ahol szakdolgozatában egy rím-szótár számítógépes összeállításá-nak a lehetôségeit vizsgálta.Cs. F.: Gondolom egy hosszú szólistából kellett a szavakat hátulrólelemezve összepárosítani.K. G.: Igen, valahogy így, de elôtte meg kellett fogalmazni, egzak-tul le kellett írni a gép számára a rím definícióját. Ez persze nem egy-szerû, magyarul Csokonai Vitéz Mihály tette le a rímelmélet alapja-it, majd Arany János a Valami az asszonáncról címû dolgozatábanpontosította a magyar rímelméletet.Cs. F.: Látva a TINTA Könyvkiadó magyar szótársorozatát, úgy gondo-lom, a szavak kéznél voltak a készülô rímszótárhoz.K. G.: Az eddig megjelent szótáraink címszavait összefésültük, az ígyösszeállított szólista lett az alap. Zita jelentôsen továbbfejlesztette arímgeneráló programját. Az új programot erre a szólistára „enged-tük rá”, amely aztán „kidobta” a rímszótár nyersanyagát.Cs. F.: Jól értem, hogy ebben a szótárban nem lesznek ragozott szó-alakok?K. G.: Lesznek is, meg nem is. Egy átlagos magyar fônévnek ezernélis több toldalékolt alakja van, ezeket lehetetlen mind felsorolni.Azonban a kiindulási szólistába beillesztettük önálló szóként a csu-pasz magyar toldalékokat és toldalékcsoportokat. Így együttesenlátványos a végeredmény.

Cs. F.: A TINTA Könyvkiadózászlóshajó kiadványa a Ma-gyar szókincstár, a leggazda-gabb magyar szinonimaszó-tár. Ezt kínálati szótárkénthatározzák meg. A rímszótáris felkínálja a lehetôségeket?K. G.: A rímszótár használó-jának magának kell majd vá-lasztania a szótárban felkínáltrímelô szavak közül. Nem-csak hangtani, hanem han-gulati és jelentésbeli szem-pontokat is mérlegelnie kellmajd, hogy hatásos rímet vá-lasszon a készülô versbe.Cs. F.: Mintha a magyar köl-tôk is csak évszázadok alatttanultak volna meg rímes ver-set írni. Tinódi Lantos Sebes-tyén még kicsit naiv módon asorvégekre odabiggyesztettvala szóval rímeltetett sorokata 16. században.K. G.: Aztán négyszáz évkellett, hogy megszülesse-nek a 20. században a nyu-gatos költôk pazar rímei.Kosztolányi Dezsô ilyen han-gulatos rímeket használ:malom – unalom; ringó –hintó; metszô – vesszô.

Cs. F.: Külföldön könyvesboltokban járva rendre kezünkbe kerülnek azország nyelvének kisebb-nagyobb rímszótárai. A magyar szavaknakjelent már meg rímek szerinti rendszerezése?K. G.: Bármilyen furcsa, három és fél elôzmény van. Verseghy Ferenc1805-ben adta közre a Tiszta magyarság címû könyvének függelé-kében a kádenciák (azaz rímek) lajstromát, majd 1810-ben jelentmeg Simai Kristóf Végtagokra szedett címû rímgyûjteménye, aztán1905-ben Füredi Ignác adott ki egy vékony rímszótárt. 1969-ben lá-tott napvilágot Papp Ferenc számítógépes nyelvész szóvégmutatószótára, amely félig rímszótárnak is tekinthetô.Cs. F.: Kinek szánják a rímszótárt?K. G.: Tréfásan felelhetném, hogy mindenkinek, hiszen szép ha-zánkban mindenki költô. Forgathatja amatôr versfaragó, dalszerzô,de szerintem költôknek is tartogat érdekességeket. Meglepô módonnyelvészeknek is hasznos lesz, mert a rímszótárt böngészve azösszecsengô szavakat egymás alatt látva újszerû nyelvészeti össze-függéseket lehet majd megállapítani.Cs. F.: Mikor fog megjelenni a rímszótár?K. G.: Úgy tervezzük, hogy 2015-ben, a Budapesti NemzetköziKönyvfesztiválon mutatjuk be.

Rímszótár összeállításán dolgoznaka TINTA KönyvkiadóbanKiss Gáborral, a TINTA Könyvkiadó igazgató-fôszerkesztôjével beszélget Cserháthalápy Ferenc.


William G. Winkler:az ügynök is lehet szerelmes

George McGeary, a CIA fél lábbal már nyugdíjbanlévô rezidense a bécsi Hilton szálló bejáratánálmegpillantja azt az embert, aki évtizedekkel ko-rábban a KGB pincéjében a kihallgatását vezette.Nem csal az ösztöne, amikor arra következtet,hogy itt valami rémisztô dolog készül. Figyelmez-tetésére robusztus titkosszolgálati gépezetek lép-nek mûködésbe, s ha csikorogva, ha sok kudarcközepette is, de végül kiderítik: a világkereskedel-mi központ elleni 2001-es merénylethez hasonló,de még több emberáldozatot követelô grandió-zus terrortámadás van elôkészületben, s a hely-szín ismét New York...

A Holland alagút, William G. Winkler új politikaithrillere méltó folytatása a Németországban élômagyar szerzô elsô sikerkönyvének, A pénzváltó-nak. A sztori is abba az eseménysorba illeszkedik,mely a világpolitika és a világgazdaság morajló felszíne alatt csend-ben zajlik: a titkosszolgálatok egyre nagyobb apparátussal, egyretöbb költséggel és egyre jobb technikával kénytelenek szembeszáll-ni a folyamatosan újraéledô terrorszervezetekkel.

Ráadásként Winkler könyvében, ahogy a valóságban is, mindigminden ilyen titkos háborúban benne vannak a nagyhatalmak, snem feltétlenül a bûnüldözôk oldalán... A kulcsfigurák pedig, le-gyen szó egyetemi professzorról, a hírszerzô szolgálat igazgatójá-ról, vagy a hármas ügynöknek bizonyult régésznôrôl, még a leg-

vadabb helyzetekben sem képesek ki-kapcsolni életükbôl a szerelmet és aszexualitást. Romantikus kalandjaik te-hát éppúgy megelevenednek a Winklerkönyvek lapjain, mint a folytonos csap-dahelyzetek, melyekbe a mélyben dúlóháború minden résztvevôje óhatatlanulbelekeveredik. Az olvasó pedig hamaro-san rádöbben, hogy a világ alig válto-zott a hidegháború befejezése óta eltelttöbb mint harminc évben, legfeljebb aJames Bondok ôszültek meg közben,valamint az bizonyosodott be, hogy egytitkosügynök is lehet szerelmes.

William G. Winkler A pénzváltó és a lon-doni polóniumos gyilkosság hátterérôl le-bilincselô részletekkel szolgáló A 210-esizotóp után most A Holland alagúttal isbizonyítja, hogy a politikai kalandregénymûfajában a legjobbak közé tartozik.Eközben ô az, aki a jelek szerint minden-

kinél frissebben reagál az aktuális világeseményekre. Hogy ezt med-dig lehet fokozni? Napjainkig. Új thrillerje, melyben nem kisebb me-részségre vállalkozott, mint a ma is zajló ukrajnai események titkos-szolgálati és nagypolitikai hátterének megrajzolására, a kiadó sze-rint a karácsonyi könyvvásárra érkezik Zokog a föld címmel.

Dézsi Ibolya

William G.Winkler: A HOLLAND ALAGÚT

Atlantic Press Kiadó, 384 oldal, 3490 Ft

könyvszemle

A Trivium Kiadó ajánlataDolores Redondo: A LÁTHATATLAN ÔRZÔ

A legjobb spanyol regény 2013. Ezüsttoll Díj 2014

„Dolores Redondo a legutóbbi idôszak egyik leg-nagyobb irodalmi meglepetése és üstököse. Meg-teremtette a detektívregény új típusát, amely öt-vözi a pszichológiai thriller, a bûnügyi történet ésa legenda elemeit.”

A spanyol krimitrilógia elsô kötete a baszk Pireneu-sokban fekvô Baztan-völgy falvainak sajátos világátmutatja be, melyben keveredik az ôsi baszk mitoló-gia, a kereszténység és a mágia. A thriller klasszikuselemein túl olyan természeti leírásokkal, pszicholó-giai elemekkel ötvözve, mellyel a mûfaj kereteit fe-szegeti. Megjelenése után hazájában azonnal siker-

könyv lett, azóta 25 országban adták ki. A megfilmesítés jogait Peter Nadermann(A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg.

Egy kis navarrai településen kamaszlány meztelen holttestére bukkannak. Anyomok bonyolult indíttatású, misztikus elemekkel fûszerezett rituális gyilkosság-ra vallanak. Kiderül, a környéken sorozatgyilkos szedi áldozatait. Salazar felügye-lônô vállalkozik arra, hogy fényt derítsen az igazságra, ám közben harcba kellszállnia saját gyermekkori tragédiájában gyökerezô félelmeivel. Ráadásul kollégáiés nôvére féltékenységével, és saját médiumi képességeivel is szembesülnie kell.

Ahogy a történetbe újabb és újabb szálak fonódnak, Amaia nemcsak hivatá-sát teljesíti, de önnön problémáinak megoldásához is közelebb kerül.

A thriller, mitológia és családtörténet e keveréke teszi eredetivé a könyvet, ésa végkifejletig fenntartja az olvasó érdeklôdését.

Profifogások,fordulatok,technikák atöbb évtize-des szakmaitapasztalattalrendelkezôBRIAN

TRACYtôlA szerzô további kötetei:Az eladás pszichológiája; Beszélj gyôztesként;Most építs nagy üzletet!; Motiváció; Tárgyalás

Újraolvashatóaka világhírûpárkapcsolatiszakértô,JOHN GRAY

MARS

ÉS VÉNUSZ

sorozatánakmegújultkötetei!

KERESSE KÖNYVEINKET KEDVEZMÉNNYEL

A KIADÓBAN:

www.triviumkiado.hu; Telefon: (1) 248-1263

[email protected]


Fekete Sas Kiadó1067 Budapest, Vörösmarty utca 53. Telefon 332-8931

wwwwww..ffeekkeetteessaass..hhuu

SZÁZ MESEMÁTYÁS KIRÁLYRÓL

Kóka Rozália: MÁTYÁS KIRÁLY NEVE NAPJAGyulai Líviusz illusztrációival312 oldal, CD melléklettel 4200 Ft

Kóka Rozália, a Népmûvészet Mestere, a Magyar MûvészetiAkadémia levelezô tagja huszonöt éve gyûjti a Mátyás királyrólszóló szájhagyományt, s a fellelt folklórkincs legszebb, legérté-kesebb darabjait azóta írja és meséli kicsiknek és nagyoknak. A kiadó most ezek közül százat nyújt át az Olvasónak.

Gyulai Líviusz csaknem száz, a kort idézô, egyben a szöveg hu-morát átvevô mesteri linóleummetszetével, a hangzó melléklet-ben Kóka Rozália mesemondó-varázsával, Gulyás Ferenc ésVass Árpád népi hangszeres elôadómûvészek hangulatos köz-remûködésével a Fekete Sas Kiadó élvezetes, sok örömet szer-zô kiadványt nyújt át az Olvasóknak.

Kispolgári szatíra SvédországbólOve 59 éves, svéd állampolgár és Saabot vezet.Mindannyian ismerünk hozzá hasonló, megrög-zött házmester típusú alakokat: akik kéretlenül isellenôrzik a lakónegyed rendjét, kikelnek a sza-bályszegôkkel szemben, üvöltöznek a szabálytalanhelyen parkolókkal és mindenkinél okosabbak.Akik a leghangosabbak a lakógyûlésen és megsér-tôdnek, ha leszavazza ôket a többség. Tüchtig éskényszeresen rendmániás kispolgárok, akik csak aszabályok erdejében érzik jól magukat. FredrikBackman antihôse éppen ilyen. Idôsödô, svéd min-tapolgár, aki minden újdonsággal és szokatlannalszemben bizalmatlan. Egyedül él nagy házában,halott feleségével – az egyetlen lénnyel, akit szere-tett – „beszélget” és mindenkit csesztet maga kö-rül. Meg akar halni: különféle öngyilkossági kísér-leteket hajt végre, de egyik sem sikerül neki. Aztánbeköltözik a szomszédba egy új család: egy váran-dós iráni asszony és egy svéd apa két gyerekkel.Pancsereknek tartja ôket, de mégis megváltoztat-ják az életét. Az 1981-es születésû, író, bloggerszatírája a svéd kispolgár mindennapjait fedi fel. Aregény egyik szála a múltba vezet: felfedi Ove korábbi életét,családi hátterét, szótlan apját és korán elhalt anyját, házasságát,felesége tragikus balesetét, szomszédsági viszonyait, barátságaités ellenségeskedéseit – persze ez utóbbiból volt több. A másikszál a jelenben játszódik, ahol az apró, terhessége utolsó perió-dusát élô, bevándorló asszony hatására megváltozik Ove és az

egész lakónegyed élete. Back-man az ironikus hangvétel el-lenére is szeretettel beszélmorgós hôsérôl, aki egyfajtaapakép lehet. Esetlen és köte-kedô figurájának egy sor sze-rethetô és értékes tulajdonsá-ga van, melyek a történetbenfokozatosan felbukkannak akérges szívû pacák álcája mö-gül. Megment egy embert atûzbôl, segít a szomszédai-nak, megtanítja a szomszédfeleségét vezetni, megszerelia másik szomszéd kerékpár-ját, befogad egy meleg fiút,akinek az apja nem tudja el-fogadni a másságot, régi el-lenségét megmenti az öregekotthonától, otthont ad egymacskának, pótnagypapájalesz a szomszéd gyerekeknek.Minden értelemben aktív kö-zösségi életet él. Svédország-

ban a könyv 600 ezer példányban kelt el, ami bizonyítja, hogyOvét, az antihôst, nem csak az író, de az olvasók is szeretik.

Sz. Zs.

Fredrik Backman: AZ EMBER, AKIT OVÉNAK HÍVNAK

Animus Kiadó, 335 oldal, 3690 Ft

könyvszemle

Nemzeti önismeret – irodalomElek Tibor új, vegyes mûfajú (tanulmány,esszé, kritika, ugyanaz elôadás, hozzászólásformájában, plusz emlékbeszéd, laudáció) kö-tetét, amelyet Xantus Borókának a szerzôvelkészített interjúja zár, nem szabad sorrendbenolvasni. Például mert nem idôrendben követikegymást a válogatott írások, melyeknek zömeaz új évszázad elsô tíz évében született, sugyanannyi az 1990-es években, mint 2010-ben, illetve azóta. Elsô jelentôs megállapítá-sunk (lehet): a dolgok szemléletének egysé-gessége, a megfogalmazásnak az irodalomtu-domány tolvajnyelvét mellôzô világossága.Másodiknak szánom: nem kell (és/mert nem islehet) minden szavával, minden mondatávalteljesen egyetérteni, de ha már vitára késztet,az ember azonnal a dolgozat tárgyát képezômûvek után nyúl – és lehet-e egyéb a szerzôszándéka, mint ébren tartani, vagy felébresz-teni az érdeklôdést azok, azok mûvei iránt,akikrôl ír. Vagyis nagyon eleven ez a könyv.Annál is inkább, mivel közéleti, politikai kér-déseket is érint az Irodalom és nemzeti közös-ség. A kötet legtöbb darabját változatlanul lehet/kell hagyni(egyáltalán nem anakronisztikusak), de érdekes volna ma (vagyegy-két éven belül) újragondolni egyes állításait bizonyos jelen-ségekrôl, folyamatok eredményeirôl – vajon ugyanaz kerekedne-e ki belôle. És persze azt kell – talán elsôsorban – tudnunk Elek

Tiborról, hogy irodalomtörténé-szi vizsgálódásai a határon túlimagyar irodalom alakjairól, az„itthonival” párhuzamos, vagyattól némileg eltérô jellemzôirôlhoznak, közvetítenek fontosüzenete(ke)t nekünk. Az egy(egyetlen, egyetemes) – (ámkérdés:) egységes magyar iro-dalomról. Szándéka szerintelfogulatlanul, kiegyensúlyo-zottan, ami a „szemközti oldal-tól” is elvárható. Kizárólag amai magyar irodalomról, s ép-pen azon irányzatairól, azoncsoportjairól, jelentôs alakjairól,amelyet, amelyeket, akiket „anemzeti elkötelezettségû para-digmához” sorol a szerzô. Mégegyszer mondom: eleven ez akönyv, nem beporosodott iro-mányok (pl. évfordulós, tiszte-letbeli) újrakiadása. Tessék ol-vasni, és nem csupán „el”!

Cs. A.

Elek Tibor: IRODALOM ÉS NEMZETI KÖZÖSSÉG

Válogatott és új esszék (1984–2014)

Cédrus Mûvészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, 352. old. 2990 Ft

Kútfô bibliotéka 13.


interjú

A borítón egy visszapillantó tükör, ben-ne a Vígszínháznak a kerek üveg általkissé torzított képe. A leleményes ötlet a93. évében járó szerzôtôl származik, Lá-zár Egontól, aki kényszerû háborús éshadifogoly-kitérôk miatt „csak” hatvan-négy éve dolgozik színházi területen, azutóbbi majd' negyven esztendôt a Víg-színház gazdasági igazgatójaként töltöt-te, jelenleg pedig tanácsadója az intéz-ménynek. Az ô válogatott, olvasmá-nyos, szórakoztató visszaemlékezéseiszerepelnek a Visszapillantó címû kötet-ben, részint saját életére, vagyis kis híjánaz elmúlt száz év történelmére vonatko-zóan, de ott nyüzsögnek a lapokon, él-vezetes, sokszor mulattató anekdotákhôseiként Thália felkent szolgálói: színé-szek, rendezôk, színházigazgatók és akulisszák mögött dolgozó sokaság.

– Sorsszerûnek érzi a színházi emberré válá-sát, tekintve, hogy efféle karriert nem forga-tott a fejében, amikor gyerekkorában színhá-zat játszott, a hadifogolytáborban mûkedvelôelôadást rendezett?– Eddig inkább véletlenszerûnek mondtam,de annyiban talán sorsszerû, hogy egészéletemben játékos kedvû ember voltam,nemcsak gyerekkoromban, hanem a mainapig is az vagyok. Született Homo Ludens.– Lehetséges, hogy ez az alkat a hosszú életegyik titka, és ez tartotta mindmáig szellemi-leg frissen, munkavégzésre készen?– Ez legföljebb teória. A legnagyobb való-színûsége annak van, hogy az egész geneti-ka kérdése. Azonkívül én nemcsak játszaniszerettem, hanem sportolni is. A legutolsóéveket leszámítva, amikor egy súlyos isiászfolytán abba kellett hagynom az intenzívmozgást, szenvedélyesen teniszeztem, per-sze rosszul, de nagy élvezettel.– Mennyire volt színházba járó ember, mie-lôtt és miközben a Royal Varieté (a mai Ma-dách Színház), az Operaház, a Déryné Szín-ház, a Vidám Színpad pénzügyeit intézte,majd immár hosszú évtizedek óta a Vígszín-háznál teszi ezt?– Gyerekkorom óta jártam színházba. Aszüleimnek a Vígszínházba volt bérletük, ésamikor jó voltam, akkor engem is elvittek.Páholyba szólt a jegyük, ahol ilyenkor kap-tam egy pótszéket, soha nem gondolva ar-ra, hogy rendes székem is lesz majd, évtize-dekkel késôbb: a balközép 3. sor 1-2. szék.

– Hogyan szokta meg a szín-házi közeget, a színészeket,akikrôl gyakran mondják,hogy, mivel a saját testükkel,lelkükkel dolgoznak, nemkönnyû emberek?– Aki kedveli ezt a világot,márpedig én odavagyok érte,annak boldogság színházbandolgozni. A színészek pedignem nehéz emberek. Haszeretjük ôket, és úgy bánunk velük, ahogyazt a valóban nagy teljesítményük miattmegérdemlik, akkor kenyérre lehet kenniôket, nagyszerû partnerek, remek kollégák.– Hogyan változtak a gazdasági nehézségeka színházak háza táján, mióta ön ezzel a te-rülettel foglalkozik? Másmilyen gondokadódnak manapság, mint évtizedekkel ko-rábban?– A nehézség mindig abból adódott, hogy aszínház eltartott intézmény. A magyar ár- ésbérviszonyok mellett nem lehet a színház-jegy árát úgy megállapítani, hogy az intéz-mény ne szorulna szubvencióra. A felszaba-dulás elôtt a budapesti színházakat a fôvá-ros támogatta, nem feltétlenül pénzzel, ha-nem olyan kedvezményekkel, amelyek lé-nyegesen kevesebb költséget, rezsit jelen-tettek az intézményeknek. A színházaknaknem kellett bérleti díjat fizetniük, a villany-,a gáz-, a fûtésszámlájukat mind a fôvárosállta, és az akkori színigazgatók szerencsé-jére az elôadás már az esetben is eltartottamagát, ha csak fél házzal ment, vagyis a je-gyek felét sikerült eladni. Ma ez nem ígyvan. Egy csomó olyan pénzre van szükségea színháznak a jegybevételén kívül, amelyet

vagy állami vagy újabban akár vállalati tá-mogatásból kell beszereznie.– Lobbizniuk kell, gondolom…– Nevezhetjük így is, de úgy gondolom, min-denekelôtt nagyon jó mûsortervet kell csinál-ni, korszerû és érdekes elôadásokat tartani an-nak érdekében, hogy – különösen egy olyannagy színház, mint a Víg és a vele egy szerve-zeti egységben mûködô Pesti –, el tudja adnia jegyeit. Mert ha telt házzal mennek az elô-adások, és ez nemcsak a köztudatban él így,hanem a költségvetési beszámolókból is kide-rül, akkor a „hivatal”, a mi esetünkben a Fô-városi Önkormányzat látja, hogy ez olyan léte-

sítmény, amelyet érdemes el-tartani, és megadni neki azt atámogatást, amely lehetôvéteszi a további mûködését.– A jelenlegi hányszorosárakellene emelni a jegyárakat,ha nem lenne semmilyen tá-mogatás?– Körülbelül két és félszere-sére, amit már egész biztos,hogy nem bír el a közönségpénztárcája, noha szerencsé-re ma is szeretnek színházbajárni az emberek, bár már a

tévé, aztán meg az internet elterjedésekoraggódtunk, hogy ezek az eszközök elvonjáka nézôinket. Az emberek viszont továbbra isszívesen vesznek részt olyan közösségi ese-ményeken, ahol érdekeset, színeset, jótkapnak, és találkoznak barátaikkal, velükazonos érdeklôdésû embertársaikkal.– Mikor jutott eszébe, hogy író legyen?– Nekem soha. Eszenyi Enikô felkérésére kezd-tem papírra vetni a múltat, aki egyszer azzalrobbant be a szobámba, hogy „Egon, írjál lemindent, amit Várkonyiról meg a Vígszínház-ról tudsz. Könyvet akarok kiadni a Várkonyi-centenárium alkalmából. Szükségem van azemlékezéseidre”. Jólesett ez a nagy bizalom,és mivel szerencsére jó a memóriám, RadnótiZsuzsa további biztatására feljegyzések és in-ternetes segítség nélkül három hónap alattmegírtam a könyvet.

Mátraházi Zsuzsa

Lázár Egon:

VISSZAPILLANTÓ – Színházi évtizedek

Corvina Kiadó, 208 oldal, 2490 Ft

Egy Homo Ludens visszaemlékezéseiBeszélgetés Lázár Egonnal színházi évtizedekrôl


könyvrôl

Az „ôszi évadot” kezdô Magvetô Ki-adó alaposan belehúzott. TeréziaMora A Szörnyeteg címû regényeegymagában is nagy esztétikai kaló-ria-értékû szellemi táplálék az ôszre.Kertész Imre A végsô kocsma címû(elôször németül, 2013-ban megje-lent), valamint Darvasi László Ez egyilyen csúcs címet viselô kötetének köz-rebocsátása pedig a kortárs magyarepikáról, az idôsebb generáció és azérett középnemzedék törekvéséirôl va-ló ismereteinket katalizálja az olvasó-nak nyújtott gazdagságával. Az utóbbikét mûvet vesszük szemügyre.

Természetesen mindkét szerzô a ma-ga nevében, s nem egy nagyobb me-zôny képviseletében szólalmeg, bár a „(bele)születni, el-vegyülni és kiválni” mindkette-jük (fôleg Kertész) számáraalapprobléma, s a két nagysza-bású munka hosszabb idô ter-mését betakarító jellegével, ko-rábbról részben ismert anyagá-nak újraszerkesztésével, kom-mentálásával egymás szom-szédságában is otthon érzi ma-gát. S mert a ,Kocsma’ és a,Csúcs’ is szabályszerûtlen nap-lóregény (mindkettônek a címé-ben korlátozó-megszorító jelzôszerepel; ennek is, annak is fon-tos élet- és keletkezési helyszíneBerlin stb.), a kettôrôl együtt ésegymásban is véleményt formál-hatnánk. Ám az „egy írás – kétmûértelmezés” majdnem mindig „merénylet” a könyvek szuvere-nitása ellen. Inkább (bár nem mechanikusan) külön-külön vesszükszemügyre a Nobel-díjas, nemrég a Magyar Szent István Renddelkitüntetett, viszont A nemzet mûvésze elismerés irodalom szekció-jának nagyságai közé be nem került (85. születésnapját november9-én ülô) Kertész Imre és az 52. életévét október 17-én betöltôDarvasi László, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj és számosmás elismerés birtokosa könyvét.

Kertészt aligha választhatta volna bármely bizottság A nemzet mû-vésze elitjébe, hiszen A végsô kocsma (2001 és 2009 között kelet-kezett) szekvenciáinak utóhanggal toldott négy tömbjében, állandó-an felülírt önmeghatározásaiban az író rendre kihatárolja magát amagyar irodalmi közösségbôl, hogy a Közép-Európa felé nyújtózónyugat-európai literátus tradíció, kultúra körében találja meg magas életmûve potenciális helyét. Megerôsítésül Kafka- és Celan-párhu-zamokat hoz fel, német véleményekkel érvel, az irodalmi értelem-ben magát szintén hazátlannak tudó Szomory Dezsô-újraolvasásttárja elénk. Alaptézise: „Ha azt mondom: zsidó író vagyok […], ak-

kor ezzel nem azt mondtam, hogy én magam zsidóvagyok – mert ezt, kultúrámnál, meggyôzôdésemnélfogva, sajnos, nem mondhatom. De mondhatom,hogy egy anakronisztikus zsidó létforma, a »galut«,az asszimiláns zsidó létformájának írója vagyok; e lét-forma hordozója és ábrázolója, e létforma felszámo-lásának krónikása, e létforma szükségszerû meg-szüntetésének hírnöke”. Az amôbaszerûen állandó,de folyton újraformálódó felfogáshoz járul a vallo-más: a kínzó betegeskedéssel párhuzamosan a No-bel-díj terhének viselése (utazások, felolvasások, in-terjúk; csömör, a nyugodt alkotás-szituáció elvesz-tése) a végsôkig megviseli az elbeszélô erejét.

Ezen élettények körüljárása nem a legszerencsé-sebb szerkezetben, kifogásolható ismétléstechni-kával, olykor információs és poétikai zavart keltôszemély- (név-)jelölésekkel történik, s nemegyszerhatározott ellenérzést vált ki az olvasóból. De Avégsô kocsma eltávolodás- (Magyarországtól, iro-dalmunktól, nyelvünktôl) és (az egyik Kertész-

könyv címére utalva) (ön)felszámolás-koncepciójával szem-ben lehetséges olyan olvasati origó is, amely az eleintenem kívánt pápai író-olvasó találkozóról ad hírt: a kollégi-um helyett „A templomban tartották a rendezvényt, anagyszámú érdeklôdô miatt. Ahogy beléptünk Magdival,a templomban felálltak az emberek és zsoltárt énekeltek;majdnem kijöttek a könnyeim”.

Az 1994 és 2014 között kikerekedô, tíz egységbôl (Aberlini fekete füzet; A New York-i piros füzet; A tenger-füzet stb.) álló, alcímében A nagy Szív Ernô-füzetkéntmeghatározott gyûjtemény Darvasi László neve alatt lá-tott napvilágot. Darvasi és teremtett alteregója eddig isosztozott a szerzôségen: az egyes mûvek szerzôségén ésegymás szerzésén. Ki ír kit? Darvasi Szívet, Szív Darvasit,s mindösszesen vice versa? Most életrajzi okokból is Dar-vasi látszana illetékesebb krónikásnak. A krónika „áttá-

volítását”, a biográfiai énrôl történô részleges leválasztásátremekül szolgálja a Szív-alak közbeiktatása, pedig néha úgy van je-len (kezében tollal-laptoppal), hogy nincs is ott, inkább csupán egy(sötét)kamra, amelyen átömlik a beszámoló, hogy teljesebb lehes-sen a kép. Kettejük-együk „között” párbeszédes viszony teremtô-dik, amelyben a világjáró, írói munkássága kiteljesítésén a glóbuszkülönbözô sarkaiban fáradozó Darvasi/Szív a belsô táj részeként je-lenítheti meg a külsô környezeti dominanciákat is. A szöveg ökonó-miája néhol kétséges. A Bakó András- (értsd: Baka István-)történetmár 1997. áprilisában, a Tiszatáj hasábjain kissé túlnyújtottnak ér-zôdött. Akárcsak Kertész (aki voltaképp egy el nem készülô regénykudarcregényét is írja), Darvasi is lép (e másik univerzumban na-gyobbat, erélyesebbet) a regényesség irányába, naplóregény he-lyett inkább regénynaplót rögzítve.

Kertészt a saját halál foglalkoztatja erôsen („Tiszta szívbôl kívánoma pusztulásomat”), könyvét utolsó, korona-könyvnek szánja. Darva-si a Bakó-rekviem mellett is számos haláltényt, halálfikciót mérlegel.Két mindenestül élô szöveg. Két élô író.

Tarján Tamás

irodalom

Két élô íróKertész Imre és Darvasi László új prózakötetérôl


XVIII. ÉVFOLYAM 2014. 3. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ftlasztás a német nyelv? Csak úgy alakult,...

Documents

Transcript of XVIII. ÉVFOLYAM 2014. 3. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 350 Ftlasztás a német nyelv? Csak úgy alakult,...