XVII. évfolyam 2009/6. szám TEHETSÉG · 6. AP 052491 My English Book Class 5 7. AP 060591...

T E H E T S É GXVII. évfolyam 2009/6. szám

A Magyar Tehetséggondozó Társaság kiadványa

A tartalomból

„Az emberek a sikeresen végrehajtott tevékenységeket követően magasabbra teszik a mércét, kudarc után pedig alacsonyabbra.”

(Dr. Tóth László: Igényszint és teljesítmény)

„A kompetenciák hozott és tanult komponensekből tevődnek össze. A tanult kompetenciák elnyomhatják a hozottat, és fejleszthetők következetes gyakorlással.”

(Dr. Végh Lászlóné: A pedagógushivatás – tehetség – kompetenciák fejlesztése)

„Bolyai János a polgári életben sem bizonyult életképesnek, semminemű rendszeres elfoglaltságot nem vállalt.”

(Bánfai József: Tehetség, lángész, patográfi a… – VI. Bevezetés Bolyai János kórrajzához)

„Valójában ugyanoda jutottam megint, ahonnan gyermekkoromban menekültem: a megfelelni akarás poklába.”

(Deák András: Egy talentumos család: a Karinthyak)

13. Felső tagozatos ének-zene interaktív tananyagcsomag1. AP–052091 – Ötödik daloskönyvem2. AP–062091 – Hatodik daloskönyvem3. AP–072091 – Hetedik daloskönyvem4. AP–082091 – Nyolcadik daloskönyvem

Ára: 152 000 Ft + áfa

14. Felső tagozatos komplex interaktív tananyagcsomag1. AP–050591 – Irodalom 5.2. AP–051691 – Történelem 5.3. AP–050592 – Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5.4. AP–050891 – Matematika 5.5. AP–052091 – Ötödik daloskönyvem6. AP–052491 – My English Book Class 57. AP–060591 – Irodalom 6.8. AP–061692 – Történelem 6.9. AP–060592 – Szövegértést fejlesztő

gyakorlatok 6.10. AP–062091 – Hatodik daloskönyvem11. AP–061091 – Természetismeret 6.

– Biológia rész12. AP–061092 – Természetismeret 6.

– Földrajz rész13. AP–070591 – Irodalom 7.14. AP–091691 – Történelem 7.15. AP–071191 – Biológia 7.16. AP–071591 – Kémia 7.17. AP–071491 – Fizika 7.18. AP–071391 – Földrajz 7.19. AP–072091 – Hetedik daloskönyvem20. AP–080591 – Irodalom 8.21. AP–081691 – Történelem 8.22. AP–081191 – Biológia 8.23. AP–081591 – Kémia 8.24. AP–081391 – Földrajz 8.25. AP–082091 – Nyolcadik daloskönyvem

Ára: 950 000 Ft + áfa +ajándék: 1 db Camboard 1.0 interaktív eszköz!

INTERAKTÍV TANAN

YAG – A kiadó a kiadói jogokat fenntartja.

AP–052091

Juhász GáborÖtödik daloskönyvem

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG

– A kiadó a kiadói jogokat fenntartja.

AP–062091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–082091

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–072091K

INTERAKTÍV TANAN


AP–050591K

Richnovskyné Mosonyi Katalin –

Takács Miklós

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–050891K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–051691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–050592

INTERAKTÍV TANAN


AP–052091


INTERAKTÍV TANAN


AP–050591K

INTERAKTÍV TANANYAG



Takács Miklós

AP–060591

6. évfolyam

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061692

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–060592K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–070591K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071491

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–080591

Virág Gyuláné – Bánki István

IRODALOM 8.

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

tfenn

tartja

.

AP–072091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081191

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–062091

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071191IN

TERA

KTÍV

TAN

ANYA

G –

A kia

dó a

kiadó

i jogo

kat fe

nntar

tja.

AP–081591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–082091

Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 06-95/525-000, fax: 06-95/525-014E-mail: [email protected], internet: www.apaczai.hu

Tehetség 2 2009/6. szám

50 évejelent meg Torrance (1915–2003) a diákok tehetségének és kreativitá-sának összefüggéséről szóló mun-kája. A pszichológiatudomány nagy egyénisége ebben a művében ír-ja: „Az emberi teljesítmény szinte minden területén a kreativitás az a jegy, amely az igazán kiválót meg-különbözteti a többitől. A rendkí-vüli teljesítmény produkálásához nem elegendő a magas intelligencia, a specifi kus tehetség és a nagyfo-kú szakmai hozzáértés. Mérhetetle-nül fontos a társadalomnak, hogy a kreatív tehetségünket felismerje, fej-lessze és hasznosítsa. Civilizációnk jövője – maga a fennmaradásunk – az utánunk következő generációk kreatív képzeletének a minőségétől függ.” A szovjetek által 1957 szep-temberében kiváltott szputnyiksok-kot követő időszakban látott nap-világot a könyv, így nem csoda, ha Torrance professzor az alkotóerőnek ilyen nagy jelentőseget tulajdonít. Ekkor már készülnek a tantervek, amelyek a gyermeki alkotóerő minél alaposabb kiaknázására törekednek. Torrance a kreativitáskutatás egyik nagy hatású kezdeményezőjeként lé-pett fel, tesztet is alkotott a kreati-vitás szintjének mérésére (Torrance Tests of Creative Thinking, TTCT), amely az egész világon elterjedt. Ugyancsak ismert módszert dolgo-zott ki 1974-ben a Jövőbeni Problé-mák Megoldása elnevezéssel (Future Problem Solving, FPS), amely a mai napig nemzetközi programként mű-ködik. A Torrance Kreativitásku-tatási Központban – ahol életművét gondozzák – külön fejlesztőprog-ramot állítanak össze azoknak a 7 éveseknek, akik a TTCT tesztben a legjobb 1,5% közé kerültek. Mint Torrance írta: „Mindazon emberek-nek, akik társadalmi, tudományos vagy művészeti téren rendkívülit cselekedtek, egyetlen közös jellem-zőjük van: a kreativitásuk. … Meg kell keresnünk ezeket a »világraszó-ló« kincseket, és úgy kell támogat-nunk őket, hogy megadhassák a tár-sadalomnak mindazokat a dolgokat, amelyekre annak oly rettenetesen nagy szüksége van.” Forrás: dr. Tóth László: A tehetség-fejlesztés kisenciklopédiája, Pedel-lus Tankönyvkiadó, 2003

Magyar TehetséggondozóTársaságBalogh Lászlóelnök www.mateh.hu

AktuálisA Magyar Tehetséggondozó Tár saság szeptember 25–26-án tartotta megala-kulásának 20. évfordulóját ünneplő ju-bileumi konferenciáját és közgyűlését. A konferencián dr. Hiller István mi-niszter úr és F. J. Mönks professzor úr, az ECHA örökös elnöke köszöntötte az MTT-t. Hiller úr Miniszteri Dicsé-rő Oklevelet adott át az elmúlt húsz évben végzett kiemelkedő tehetség-gondozó munkájukért a törökszent-miklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolának, az alsóbélatelepi II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon és Általános Iskolának, a sárospataki Ár-pád Vezér Gimnázium és Kollégium-nak, a miskolci Teleki Tehetséggon-dozó Kollégiumnak.

A választmány harmincegy sze-mélynek adományozott Tehetségekért arany aranykitűzőt és díszoklevelet, amit a jubileumi év alkalmából alapí-tottunk. A konferencia mindkét napján értékes előadások hangzottak el, amik-kel egyrészt az elmúlt húsz év munká-ját idéztük fel – Czeizel Endre, Dömösi András, Gefferth Éva, Herskovits Má-ria, Veress Pál –, másrészt a követke-ző évek tevékenységének sarokpontjai fogalmazódtak meg Csermely Péter, Kormos Dénes, Vass Vilmos előadá-sában. Érzelmekben gaz dag színfoltja volt a konferenciának, amikor a tehet-séggondozó programokban részt vett

fi atalok számoltak be élményeikről, s elmondták, hogy milyen muníciót kaptak e programokban életútjukhoz. Ezúton is köszönjük az Apáczai Ki-adónak, a Bp. XV. ker. Hubay Jenő Ifjúsági Zenekarnak, valamint Mága Zoltánnak, az Angyaloknak, a La Fiesta Kft.-nek a konferencia sikeres megrendezésében vállalt szerepüket.

A közgyűlés egyhangúlag elfogad-ta az elnökség beszámolóját az elmúlt év munkájáról, valamint pénzügyi helyzetünkről. A következő év kiemelt feladatainak fogadta el a szervezettség további erősítését, a szekciók munká-jának erősítését, a nyertes TÁMOP-pá lyázatok megvalósításának segíté-sét, a Nemzeti Tehetség Programban való közreműködést. A beszámoló a lap 2010/1. számában és honlapunkon is megjelenik.

Az ECHA-diplomások Műhelye (a Debreceni Egyetem és az MTT Ke-let-magyarországi Tagozatának kö -zös rendezvénye) a következő konfe-renciáját Mádon, a Koroknay Dániel Tehetséggondozó és Általános Isko-lában a fenntartó önkormányzat tá-mogatásával rendezi 2009. november 20–21-én. A konferencia meghívóját, programját és jelentkezési lapját az MTT honlapján lehet elérni.

Dr. Balogh László

Kőszeghy Gabriella zenetanár és szobrászmű-vész gondolata a tehetségről


Értelmi fejlődésDr. Tóth László

Bármennyire is igyekszünk a ta-nulók igényeit kielégíteni, nem mindig sikerül, különösen, ha egy időben egyszer-

re harminc diák érdeklődését kell fel-keltenünk a tanulás iránt. Ezért minden adódó alkalmat ki kell használnunk ar-ra, hogy a tanulókban a teljesíteni aka-rás általános vágyát, illetve az általános teljesítményigényt kialakítsuk. Ehhez az igényszinttel és a teljesítményigény-nyel foglalkozó pszichológusok mun-kái kínálnak kapaszkodókat.

Az igényszint hatásaAz igényszint egyik első leírója F. Hoppe (1930) német pszichológus volt, aki megfi gyelte, hogy az embe-rek a sikeresen végrehajtott tevékeny-ségeket követően magasabbra teszik a mércét, kudarc után pedig alacso-nyabbra. Ez a magatartás egyfajta védekezőmechanizmusnak tekinthe-tő, hiszen megvéd a folytonos kudarc-tól és a túl könnyű teljesítéstől, mely utóbbi esetben az egyén nem él át si-kerélményt. Az igényszint két egy-másnak feszülő tendencia közötti kompromisszum eredménye: (1) vágy a kudarc nyomán fellépő csalódottság érzésének elkerülésére, ami csökken-ti az igényszintet; (2) vágy a lehető legmagasabb szinten megvalósuló si-kerre, ami emeli az igényszintet. Van-nak esetek, amikor a védekező-mechanizmus szélsőségekre készteti az egyént. Azok, akik túlságosan ma-gasra teszik a mércét, elkerülhetetle-nül kudarcot vallanak, akik viszont túl alacsonyra, azok – legyen szó akármi-lyen tevékenységről – megfosztják magukat a teljesítmény érzetétől. Az ideális szituáció a diák számára a reá-lis igényszint fenntartása.

TeljesítményigényJ. W. Atkinson (1964) az általa kidol-gozott motivációelméletbe beépítet-te Hoppe fentebb említett igényszint-koncepcióját, továbbá felhasználta David McClelland (1961) teljesítmény-motivációs elképzelését is. McClelland szerint a teljesítményigény az ember fejlődése során alakul ki, és mivel az emberek a fejlődésük során különbö-ző utakat járnak be, a teljesítményigé-nyük nagysága szükségképpen eltérő. Atkinson szerint a teljesítményigény-ben mutatkozó különbségek a kudarc-hoz való viszonnyal magyarázhatók. Egyes emberek sikerorientáltak, míg mások kudarckerülők, azaz erősen aggódnak a lehetséges kudarc miatt. Atkinson kísérletek segítségével ki-mutatta, hogy a sikerorientált emberek hajlamosak közepes nehézségű célokat kitűzni (ahol 50%-os esélyük van a si-kerre), míg a kudarckerülők vagy na-gyon magasra, vagy nagyon alacsony-ra teszik a mércét. Atkinson szerint a sikerre való igényt a siker valószínűsé-ge (ami a feladat nehézségére vonatko-zó szubjektív becslésből származik) és az elérendő cél vonzereje befolyásolja. A kudarc elkerülésére való igény ak-kor alakul ki, ha az egyén ismételten kudarcokat él át, és ha az általa kitűzött célok messze felette állnak annak, amit képes megvalósítani.

Az Atkinson elképzelése, a Mas-low motivációelmélete és a Hoppe igényszint-értelmezése közötti hason-lóság nyilvánvaló. Mindhárman hang-súlyozzák, hogy a tanulási szituációk megtervezésekor a kudarctól való féle-lemmel számolni kell. Ugyanezt a gon-dolatot fűzi tovább William Glasser (1969) A kudarc nélküli iskola című könyvében. Glasser szerint ahhoz, hogy az emberek az életben sikeresek legyenek, gyermekkorukban életüknek egy fontos részét képező területen si-

keresnek kell lenniük. A leg több gyer-mek számára ez a fontos terület az iskola. Az oktatás hagyományos meg-közelítése azonban – melyben az ér-demjegy körül forog minden – csak kevesek számára teszi lehetővé a si-ker átélését. Sok tanuló kudarcot ta-pasztal, és emiatt a teljesítményre va-ló motiváltságuk az élet más területein is alacsony szintű marad.

A kudarcra adott reakciók és az attribúcióelméletIgen érdekes, mivel magyarázzák a diákok, hogy az adott feladatot sike-rült vagy nem sikerült teljesíteniük. A négy leggyakrabban megjelölt ok a képesség, az erőfeszítés, a feladat nehézsége és a szerencse szokott len-ni. Például egy matematikadolgozatra kapott gyenge jegyet az egyes tanulók másképpen magyarázhatják:

„Valahogy nem fogja a fejem a számokat.” (a képesség hiánya)

„Az az igazság, hogy nem készül-tem.” (az erőfeszítés hiánya)

„Ez volt a legnehezebb matekdoli, amit életemben írtam.” (a feladat ne-hézsége)

„Azt gondoltam, hátha ezeket a ré-szeket nem fogják kérdezni.” (balsze-rencse)

Mivel itt arról van szó, hogy a ta-nulók a sikert vagy a kudarcot az imént felsorolt tényezőknek tulajdo-nítják, az ezzel foglalkozó kuta-tások nyomán született elméletet attribúcióelméletnek nevezzük. (attri-búció = tulajdonítás)

A huzamos időn át gyengén telje-sítő, alacsony teljesítményigényű ta-nulók a sikereiket a könnyű kérdések-nek vagy a szerencsének, kudarcaikat a képességek hiányának tulajdonítják. Mivel a sikereket olyan (külső) okok-ra vezetik vissza, amelyeket nem áll módjukban befolyásolni, hiába telje-


sítenek jól, erre nem büszkék. Esetük-ben a jutalmazásnak alig van hatása, mert a jutalmazás is külső tényező. Ebből adódóan az évek során kifej-lesztett kudarckerülő stratégiákon a megfelelő teljesítmény és a jutalom sem változtat.

A sikerorientált tanulók viszont a si-kereiket a képességeik mellett az erő-feszítéseiknek tulajdonítják, a kudar-cot pedig az erőfeszítés hiányának. Ebből adódóan a kudarc nem töri le őket, és a jutalmazásra jól reagálnak. Úgy vélik, a dolog rajtuk múlik, más-kor keményebben kell dolgozni, és a siker nem marad el. Az alacsony tel-jesítményigényű tanulókat tehát mind-addig nem lehet keményebb munkára ösztönözni, amíg a sikereiket rajtuk kí-vül álló tényezőknek tulajdonítják. Eb-ből viszont az következik, hogy a tanu-lásra való motiválásuk útja az énképük megváltoztatásán keresztül vezet.

A teljesítménymotiváció és az attri-búcióelmélet korlátaiEzen elképzelések egyik fő hátránya, hogy az igényszintet, a teljesítmény-igényt, a sikertől való félelmet, a si-kerre és a kudarcra adott reakciókat nehéz megfi gyelni, illetve elemez-ni. A másik probléma a konziszten-

cia hiánya. Kontrollált szituációkban nyomon követhető, hogy a tanulók milyen célokat tűznek ki, és miért. De osztálykörülmények között a ta-nulóknak fogalmuk sincs az igény-szintjükről, hacsak a pedagógus külön nem kéri őket arra, hogy állítsanak fel mércét a maguk számára. Továbbá a tanuló igényszintje a többé-kevés-bé változó körülmények hatására in-gadozik. Ha például az egyébként jó tanuló nem tudott megfelelően felké-szülni a dolgozatírásra (mert mond-juk hosszabb ideig beteg volt), elfe-lejtheti a korábbi ötösét, és magában kiegyezik egy hármassal. Az igény-szint minden bizonnyal tantárgyan-ként, sőt nemi hovatartozás szerint is változik. Például a lányok félhetnek a fi zikától, mondván, hogy az „fi úknak való” tárgy, de cseppet sem aggódnak mondjuk a magyar miatt.

Középiskolás diákok esetében az igényszint, illetve a teljesítményigény gyakran sajátos módon egybeszövő-dik az identitással kapcsolatos érzé-sekkel. A korai zárás állapotában lé-vő diáknak – aki készségesen átvette a szülők célokra és értékekre vonat-kozó attitűdjeit – világos képe van ar-ról, hogy mire kell törekednie az isko-lában, és motivált arra, hogy ezeket a

célokat elérje. Ezzel szemben a mo-ratórium vagy az identitásdiffúzió ál-lapotában lévő, szüleivel hadakozó diák, aki nincs tisztában önmagával, és ezért igyekszik nem gondolni ar-ra, mi lesz vele az érettségi után, tehe-tetlenül sodródik a középiskolai évek alatt, és a teljesítményigényét is ez ha-tározza meg. És egy utolsó probléma: a diákok egyes tantárgyakat a maguk számára könnyűnek találnak, mert úgy érzik, megvan hozzá a képessé-gük, hajlamuk, tudásalapjuk, másokat meg – ugyanezen dolgok hiánya miatt – nehéznek. Ez szintén közrejátszik a teljesítményigény alakulásában.

Felhasznált irodalomAtkinson, J. W. (1964): An introduction

to motivation. Princeton, N. J.: Van Nost-rand.

Glasser, W. (1969): Schools without failure. New York: Harper and Row.

Hoppe, F. (1930): Erfolg and Misser-folg. Psychologische Forschung, 14, 1–62.

McClelland, D. C. (1961): The achie ving society. Princeton, N. J.: Van Nost rand.

Tóth László (2000): Pszichológia a ta-nításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Deb-recen.

A szerző egyetemi docens, a Deb-receni Egyetem Pedagógiai-Pszicho-lógiai Tanszékének vezetője.

A pedagógushivatás – tehetség – kompetenciák fejlesztése Dr. Végh Lászlóné

Az életben való boldogulás alapve-tő feltételei az egyéni tulajdonságok, a közös ségi magatartás, a foglalkozáshoz való viszony és nem utolsó sorban az egyén információs igénye, ill. az általa kialakított információs igény és közeg. Mindezeket nevezhetjük értelmi alapú létfunkcióknak, amelyek jelentős moti-vációs és érzelmi összetevőkkel együtt működnek hatékonyan. A felsoroltak tu-lajdonképpen kompetenciák: személyes, szociális és speciális kompetenciák, ame-lyek mindegyikében jelentős szereppel bír az értelmi (kognitív) kompetencia.

A kompetenciák hozott és tanult kom-ponensekből tevődnek össze. A tanult kompetenciák elnyomhatják a hozottat, és fejleszthetők következetes gyakor-lással. Eredményként pozitív tapasztalat keletkezhet, amely alakítja a cselekvést, az érdeklődést, később meggyőződéssé, értéktartalommá, attitűddé, magatartást befo lyásolóvá, jellemvonássá alakul. A létrejött személyiségkompetenci-ák meghatározzák az egyén döntése-it, cselekedetei késztetőivé válnak, ér-zelmei befolyásolják további egyéni fejlődését, másokhoz, a szűkebb és tá-

gabb közösségekhez való viszonyát. A széles körű, ugyanakkor igényes in-formációigényt jelentősen meghatározó értelmi kompetencia alapja a képessé-gek összessége, amelynek összetevői a készségek, rutinok (nagyfokú jártasság, ügyesség, gyakorlottság). Dr. Nagy Jó-zsef szerint a kognitív képességek: gon-dolkodás, kommunikáció, tanulás, tu-dásszerzés. Jelentős és önálló szereppel bír a kommunikáció, ami a probléma-megoldás, a személyiség funkciója.

Azok a pedagógusok, akik türelme-sen időt engednek az egyéni képességek


fejlődésének, ill. szeretettel, pozitívan ható motivációval fejlesztik a minden gyermekben megtalálható készségeket, azok kompetenciákat fejlesztenek, elvi-tathatatlanul hivatástudattal végzik ne-velő, oktató munkájukat.

Tevékenységük hatékonyságát erő-sítik azok a vezetők, azok a pedagógus-közösségek, amelyek kölcsönösen tá-mogatják az ilyen kollégák munkáját, képességkutató és -fejlesztő tevékeny-ségét. Munkájuk nyomán „tehetségek” kerültek ki intézményükből, mióta léte-zik iskolai oktatás, és kerülnek ki ezután is. Értékválságos világunkban létezik-e az elméletnek megfelelő gyakorlat? Bi-zonyára igen. Most is vannak gyerekek-től és szülőktől elismert pedagógusok, iskolák.

Böőr Kata és Böőr Zsófi a békéscsa-bai Petőfi Utcai Általános Iskolában vé-geztek. Kata már a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium tanulója, Zsófi szep-tembertől kerül oda. Tanulmányaikat ta-nulmányi versenyek sorozata és számta-lan sikeres versenyeredmény kísérte és kíséri. Az országos formációstársastánc-versenyen 2007-ben bronzérmet, majd aranyat szereztek. Matektáborban több éven át iskolai támogatással vettek részt,

illetve versenydíjként. Kata ECDL-vizsgán 6 modult teljesített, ECL közép-fokú angol nyelvvizsgát tett, és az általá-nos iskolában megkapta Az Év Tanulója kitüntetést. Zsófi BASIC nyelvvizsga First Class szintet teljesített, és 2004-ben a megyei csellótalálkozón nívódíjban ré-szesült. Megismerve a leányok teljesít-ményét, kíváncsi lettem arra, hogy mi-ként jutottak idáig, mi motiválja őket, egyáltalán éltek-e, élnek-e gyermekhez, fi atalhoz méltó életet. Megkértem őket, hogy beszéljék meg ezeket egymás kö-zött, és rögzítsék beszélgetésüket. Íme:

„Kata: Sokszor szívesebben men-nénk játszani, szórakozni a tanulás he-lyett. Nem tanulnánk, ha nem töltene el örömmel a tudás. Valójában nem fel-tétlenül a tanulást élvezem, hanem azt, amikor már magamba szívtam a tudást. Örömet szerez, ha kilépsz az utcára az iskolából, és megérted, hogyan működik körülötted a világ, mi az alapja a termé-szeti jelenségeknek.

Zsófi : Szeretnék minél sikeresebb lenni a tanulásban, és eredményesen szerepelni a versenyeken. Sokat köszön-hetek az iskolának, mert lehetőséget ad arra, hogy minél több területen kipróbál-hassam magam.

Kata: Biztosan a felvételinél is sokat segített, hogy hozzá vagy szokva a ver-senyhelyzethez, így ki tudtad hozni ma-gadból a legjobbat. Én is szerencsésnek tartom magam, hogy a Petőfi Utcai Ál-talános Iskolába járhattam. A kezdő lö-kést itt kaptam meg. Nóra néni szeret-tette meg velem igazán a matematikát. Tőle tanultam meg azt, hogy nemcsak az eredmény a fontos – bár jó érzés, ami-kor a nevemet mondják, és kimegyek a díjért –, hanem a felkészülés folyama-ta is. Sokat matekoztunk együtt. Zsuzsa néninek, az általános iskolai osztályfő-nökömnek szintén sokat köszönhetek, aki legtöbb idejét közöttünk töltötte, és bármiről beszélgethettünk vele.

Zsófi : Én is úgy érzem, hogy itt min-den szempontból megkapom a lehető legtöbbet. Már alsó tagozatban Ica né-ni is sokat foglalkozott velünk, most pe-dig Ildikó néni készít fel. Segítségükkel könnyebb a gyakorlás, mindig új felada-tokat ismerhetek meg. Igazából az sze-rez örömet, ha észreveszem a kapcsola-tokat egy feladatban, és a sikerélmény, hogy meg tudom oldani. Nekem az is jólesik, hogy anyuék mindig segítenek, elkísérnek a versenyekre, és ha kell, jó irányba terelnek minket. Már beutazták velünk az országot, mikor hol rendezték a versenyeket. Tanácsokat adnak az idő-beosztásunkat illetően, hogy ne merül-jünk ki teljesen, jusson idő a kikapcso-lódásra is.

Kata: Igen. Emlékszel, mennyi időt töltöttünk nyáron Szana-zugban nagyi-éknál? Sosem az volt a lényeg, hogy még a szabad napjainkon is tanuljunk, inkább az, hogy a kortársainkkal játsz-szunk. Képesek voltunk egy-egy fada-rabbal, fantáziánkat használva, órákig játszani.

Zsófi : Most is kint töltjük a szüne-teink nagy részét. Szerintem ez nagyon fontos ahhoz, hogy feltöltődjünk, friss levegőt szívjunk, és mozogjunk.

Kata: Ezért írattak be anyuék tánc-iskolába is. Kezdetben nem túl szívesen mentünk az órákra. Mára már a tánc je-lenti számomra a legjobb kikapcsoló-dást.

Kata, Zsófi


Zsófi : Tavaly Nagyszalontán jártunk. Egy ilyen csoportos kirándulás mindig felejthetetlen élmény marad. Nekem emellett a zenélés, a csellózás is segít a kikapcsolódásban. Főleg, hogy a zene-karban hasonló érdeklődésű kortársaim-mal zenélhetek együtt, és táborozhatok velük nyaranta.

Kata: Általánosban támogatták, hogy matektáborokba is elmehessünk. Úgy érzem, hogy a család és az iskola támo-gatása nélkül nem sikerült volna ennyi eredményt elérnünk. Akkor érezzük, hogy van értelme annak, amit csinálunk, ha áll mögöttünk valaki, aki segít, meg-becsül, biztat, akkor is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna.

Zsófi : Folytassuk a tanulást, mert még a nyelvvizsgára is szeretnék készülni.”

Indokolásaik esetenként az alkalom-hoz illő céltudatosságként hatnak. Meg-ismervén őket bebizonyosodott, hogy mindez belső meggyőződésből ered. Szórakozásaikról, egyéb érdeklődé-si körükről vallva kiderül, hogy szere-tik a modern zenét, kedvenc együttese-iket meghallgatják (ABBA, Emberek, No Thanx), szívesen olvasnak. Minde-

mellett szívesen kerékpároznak, amikor csak tehetik, felkeresik nagyszüleiket a Szana-zugban a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál. Fiatalosan beszélget-nek társaikkal, vagy játszanak öcsükkel, Petivel. Családi életüket nem jellemzi a szülők, nagyszülők szorító, tanulásra kényszerítő elvárása, szigora, annál in-kább a munkájukat segítő körülmények anyagi lehetőségekhez mért megterem-tése.

Mindez kevés lenne az iskolájuk és a pedagógusaik sokoldalú támogatása nélkül. A Petőfi Utcai Általános Iskola igazgatója nagy gondot fordít a készség-fejlesztés széles körű megvalósítására, a személyi és tárgyi feltételek megte-remtésére, az eredmények elismerésére. Tantestületének jelentős része valóban hivatástudattal végzi munkáját a közvé-lemény szerint is. Az alsó tagozatban, majd a későbbi években a megalapozott tanulásfejlesztést, a szeretetteljes fog-lalkozást, a kompetenciák körültekintő kialakítását bizonyítja a fenti beszélge-tés is.

A szerző matematika–fi zika szakos kö zépiskolai tanár, közoktatási szakértő.

Emlékek mulandóság ellen

„Minden, ami fontos, az a múltban gyökerezik” – olvasható a dedikációrészlet régi-es, kiforrott kézírással egy kötet első lapján. Egy régi nemesi család jó száz évre visz-szanyúló történetével ismerteti meg az olvasót ez az elődöknek méltó módon emléket állító kötet. Arrébb szintén egy idézet, amit a szerző dédapja, az 1895-ben 47 évesen elhunyt Tóth László tiszteletes úr írt leányának, Ilonkának születésnapjára. Vörös-marty-idézethez fűzte intelmét az apa, akinek emlékét már nem őrzi sírhant a tisza-inokai ősi temetőben, ám őrzi az ibolyakék vászonba kötött, kopott aranydíszes mo-nogrammintával ékesített emlékkönyv: „Kedves Leányom, Ilonkám! – születésnapod emlékéül – Két jó van, mi fölött sorsodnak nincs semmi hatalma. Szorgalom és erény; földön az, égben ez áll.”

A költő sorai alatt pedig az apai sorok: „Ama két jót tarsd meg, szeretett leányom. S boldog léssz mind ezen, mind a más világon. Tiszainoka, 1885. deczember 23. Szerető Apád.”

A családtörténet alapja egy alig sárguló, évszázados rongypapíron szereplő, 16 oldalas, kék színű írás. Hat nap történetét dolgozza fel benne 1895-ben Tiszazug egykor legszebb leánya, Tóth Ilona. Hat nap alatt mennyi eseményt, drámát rögzített a füzetbe! A nagymama sorai alapján írt a 77 éves unoka egy szép, ér-dekes, tanulságos könyvet elődeiről, akik e kötet lapjain élnek tovább. A szerző a kiváló festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár, dr. Csőregh Éva.

Csőregh Éva: Tiszazug gyöngye – családtörténet, 2009.

A szerző, dr. Csőregh Éva

Dr. Gáborjáni Szabó Péter c. egyete-mi tanár, a Magyar Tehetséggondo-zó Társaság választmányi tagja, aki-nek két évtizedes tehetséggondozó munkásságát a társaság aranykitűző kitüntetéssel ismerte el a jubileumi konferencián, köztudottan sokoldalú és kreatív ember. Nyugodt, megfon-tolt, igazi bölcs, pedagógusalkat. Eb-béli erényeit volt lehetősége kipró-bálni az ifjabb nemzedék körében is, hiszen évekig igazgatott egy közép-iskolát, ahol a 80-as években kipró-bálhatta saját koncepcióján alapuló nevelési-oktatási programját. Ennek eredményéről – éppen húsz éve – be-számolt egy csepeli tehetséggondozó konferencián. Gáborjáni doktor most egy kötetet jelentetett meg Az építész naplója címmel. Az érdeklődésre számot tartó kiadványt – életmű-kiál-lítással egybekötött programmal – az Óbudai Kulturális Központban mu-tatták be. A tartalmas rendezvényen közreműködött Makovecz Imre Kos-suth-díjas, Kapy Jenő Ybl-díjas épí-tész és Bánffy György Kossuth-díjas színművész.

Az építész naplója


Mivel a pro-fesszor az em-lített külföldi szerzők től álta-lában csak a di-agnózist idéz-te, vitája most

is Szirmayné megállapításainak bí-rálatára szűkült. Az autodidakta ku-tatónő német nyelvű kötetében a két Bolyainak közös tanulmányt szen-telt. A nehezen hozzáférhető könyv helyett Bolyai János életének és munkásságának lélektani értelme-zése című írását ajánlom az olvasók-nak. (M. Psychol. Szemle, 1932.) A két elemzés ismertetése előtt szükséges röviden összefoglalni az „Üdvtan” néven ismert mű témánk-hoz kapcsolódó jellemzőit is.

Az „Üdvtanról”Az emberiség tökéletes boldogságá-nak megteremtését mint célt Bolyai Farkas is megfogalmazta Tentamen című kötetében. János már ifjúko-rától elhivatottnak érezte magát an-nak megvalósítására, de atyjával el-lentétben már itt a Földön. Egyetlen igaz tudománynak a matematikát tekintette, mely nemcsak a szelle-mi, de az erkölcsi művelődésnek is alapja. A közboldogság annak a ve-zérelvnek az általános elfogadásán alapul, hogy „közüdv nélkül nem állhat fenn egyéni üdv”. Az „Üdv-tan” három önálló, de szorosan ösz-szefüggő részből állt volna: az alap-elveket tartalmazó „Vezértanból”, az ezeket részletesen kifejtő „Ideig-lenes üdvtanból” és az „igazi tudo-mány” minden eredményét „tökéle-tes nyelven” és teljes világossággal összefoglaló „Tökéletes üdvtanból”.

Bár a műből csak részletek készültek el, Bolyai János a kötetek tipográfi á-ját rendkívül részletesen kidolgozta. Félt kéziratainak ellopásától, ezért féltve őrizte azokat. Úgy rendelke-zett, hogy halála után feljegyzéseit egy arra méltó férfi ú vegye át befe-jezés és közlés céljából.

Szirmayné elemzései és diagnózisaSzirmayné Puklszky Henriette Bo-lyai János apai jellemzéséből arra következtetett, hogy pszichopátiá-ja már a gyermekkorban is meg-nyilvánult, és főleg „queruláló lé-nyét” (perlekedésre, veszekedésre való hajlamát – B. J.) árulták el. Az anyára vonatkozó kegyetlen ki-jelentésben (karóba húzás után ki-lenc évig hagyná az ég alatt „hogy a varjak a fején károgjanak”) a ma-gyar népmesék hatását tükröző képzelet termékét látta, és a „nega-tív Ödipusz-komplexus” fogalmá-val pró bálta magyarázni. A tényt, hogy Bolyai Farkas nem tudta elté-ríteni fi át a párhuzamosok vizsgála-tától, az „apa elleni fellázadásként” értelmezte, János képességeinek hir-telen „felfelé törését” pedig a skizoid egyéniség jellemzőjének tekintette. Az ifjú zseni szállóigévé vált mon-dásából nem az alkotás örömét, je-lentőségének felismerését emelte ki, hanem abban is a betegség megnyil-vánulását látta. (Ahogy a professzor fogalmazott: „Ebben a saját terem-tette világban és a benne való elme-rülésben Szirmayné a schizophrenia egyik tünetét, az autismust véli lát-ni; ez a laikus megállapítás nagyon hibás…”) Gauss kedvezőtlen véle-ménye a nagy felfedezésről Jánost nagyon lehangolta, hosszas „ideg-

bántalmai” voltak. Ez Szirmayné értelmezésében „schizophreniás ro-ham” lehetett, amihez „paranoid gondolatok” kapcsolódtak. (Eszerint Gauss irigységből és rosszakaratból rabolta el az ő elsőségét. ) Az „Üdv-tan” megítélésről Schaffer Károly ezt írta: „Szirmayné paranoidnak mondja az üdvtant. Szerinte e tan-ban az ésszerűség dominál minden érzelem nélkül, aránylag megtartott intellektus mellett és nagyzási tév-eszmét lát abban, hogy az ő legsajá-tabb intellektusa legyen ezentúl min-den földi dolognak a zsinórmértéke. […] Szirmayné szerint még egy té-nyező játszik szerepet, az ítélőké-pesség csökkenése, ami onnét vi-láglik ki, hogy nem tudta belátni a mathematikai conceptiónak képte-lenségét szociális téren. Paranoidnak tekinti azt is Bolyai János részéről, hogy üdvtanának eltulajdonításától félt haláláig.”

A professzor elemzéseiSchaffer Károly azt tartotta a leghe-lyesebbnek, ha Bolyai János „lelki abnormitásait” megjelenésük sor-rendjében tárgyalja. Az anya ellen 11 éves korban tett kegyetlen kije-lentést kórosnak tekintette, főként azért, mert János „szögesen ellenté-tes érzelmeket tudott táplálni a két szülővel szemben.” Ez annál inkábbabnormis, mivel az anya „határtalan szeretettel csüngött fi án”, ezt azon-ban ő „nem tudta méltányolni kóros oknál fogva.” Kiváló matematikus apja annál nagyobb hatással volt rá. Ebből a professzor arra következte-tett, „hogy János érzelmi világa ha-tározottan satnyább lehetett értelmi világához képest, más szóval János-

Tehetség, lángész, patográfi a Schaffer professzor életművében

VI. Bevezetés Bolyai János kórrajzához

Bánfai József


ra minden az értelmen át hatott első sorban.” Kórlélektani szempontból az anya iránti „vérfagyasztó kegyet-lenség” és az apa iránti fanatikus lel-kesedés egyidejűsége, az egy-egy szülőhöz kötődő érzelmi sivárság, il-letve „túlhajtás” poláris ellentétessé-ge, egymást szinte feltételező volta miatt „az érzelmi körben beteges ha-sadást” diagnosztizált. „Ez a hasadás a schizophreniának alapvető tulaj-donsága, és innét is kapta elnevezé-sét, magyarul hasadási elmezavar.” Míg János felnőttkori feljegyzése-iben sokat foglalkozott az apjával, anyja mintha nem is létezett volna számára. Abban, hogy az egyetlen említéskor csak mint Bolyai Farkas első feleségéről írt róla, a profesz-szor szerint bizonyos „schizofreniás modorosság” jutott kifejezésre. Bo-lyai Farkasnak a fi áról írott feljegy-zéseiből – az ellentétes sajátosságok alapján – Schaffer Károly kétségte-lennek tekintette János labilis lelkial-katát, de abban semmi kórosat nem talált. Helyesnek minősítette azt a módot, ahogy az ifjú zseni saját, vi-lágraszóló felfedezésének jelentősé-gét értékelte, és tiltakozott az ellen, hogy Szirmayné a nemeuklideszi geometriában történt elmerülést „schizophreniás autismusnak” vél-te. Így érvelt: „a Bolyai János alkot-ta világ nem beteges képzeleti világ, nem a schizophreniás betegé, hanem a lángész teremtette és a geometri-ai tudománynak merőben új, addig teljesen ismeretlen, felbecsülhetet-len értékű területe!” A professzor – elmekórtani szempontból – elsősor-ban János katonai pályáját tartotta fi gyelemre méltónak, mert szerin-te az elmebaj (szkizofrénia) ebben az időben nyilvánul meg. Mivel a korabeli pszichiátriában ez a beteg-ség még ismeretlen volt, az orvo-sok „hypochondriát” diagnosztizál-tak. Schaffer Károly leírásaikból az alábbi tényeket emelte ki: munka-képtelenség (még az egyszerű dol-gok esetében is), összeférhetetlen és

kötekedő magatartás, az emberek-től való visszavonultság, az önma-gában való elmerülésre (autizmusra) való hajlam, teljes szolgálati fegyel-mezetlenség, a jelentésekben és a vi-selkedésben egyaránt mutatkozó za-vartság. Miután ezek a tünetek már János balesete (kocsiból való kiesé-se és agyrázkódása) előtt két évvel fennálltak, kizárható, hogy ez a kül-ső behatás okozta volna elmekóros állapotát. A professzor szerint „schi-zofreniás egyéniséget” tükröz János párbajozási hajlama, különös tekin-tettel arra a modorosságra, amely a feltételek kikötésében (minden két párbaj után hegedülhessen) meg-nyilvánult. Ugyanígy a kóros lelki modorosság lehetett a magyarázata az apa halálos ágya mellett tanúsított „minden emberi érzés híján látszó” viselkedésnek is. „A schizophreniás ember érzelmileg zordnak, fagyasz-tónak, a való helyzettől mérhetet-len távolságban levőnek […] mutat-kozhatik, és ez valósult meg Bolyai János viselkedésében apja halálos ágyánál, és így ez a viselkedés nem embertelen, hanem elmekóros színe-zetű volt.” A diagnózis összefoglalásaA professzor az összes, elmekór-tani szempontból értékelhető moz-zanat elemzése után az alábbi kö vetkeztetést vonta le: „Fenti meg-állapítások alapján Bolyai Jánoson a schizophrenia kórállapota tisztázott-nak tekinthető.” A betegség gyöke-reit a 11. életévig vezette vissza, a betegség „klinikai kiképződését” 1830-ra (a lembergi tartózkodás ide-jére), a második skizofréniás roha-mot 1832-re, a „Gauss-féle csaló-dás” utánra tette. Az életkori adatok alapján általánosságban a fi atalkor-ra jellemző elmebántalom (néme-tül: Irrensein) diagnózisa mellett számos, a „kórképre fajlagosan jel-lemző különleges tünetet” sorolt fel: lelki hasadás, modorosság, az önma-gában való elmerülés (autizmus), a

külvilágtól való elzárkózás, lelki si-várság. A betegségre oly jellemző „hanghallásokra” (hallási érzékcsa-lódások, hallucinációk) nem voltak adatok. Kóros vonásnak tekintette a katonai pályán történő megrekedést, valamint azt, hogy Bolyai János „a polgári életben sem bizonyult élet-képesnek, semminemű rendszeres elfoglaltságot nem vállalt”.

A betegség eredetérőlSchaffer Károly – látva az öröklés-tani ismeretek, ezen belül a(z elme-)betegségek örökletességére vonat-kozó korabeli tudás korlátait – állást foglalt az imént „kétségtelenül meg-állapított” szkizofrénia eredetéről is. Ehhez Dávid Lajos munkájának Bo-lyai Farkasné betegségei, állapota, delíriumai című részét vette alapul. Itt megdöbbentő részletességgel sze-repelnek mindazok a súlyos és ijesz-tő tünetek, melyeket Bolyai János édesanyja már fi atal korától időn-ként produkált (tömeges érzékcsa-lódások, szélsőséges hangulatok és magatartás, zavartság) a normális tu-datállapotú szakaszok között. A pro-fesszor következtetése ez volt: „Az egész állapotot a 28-30 éves nőn csakis a schizophreniális zavartság-gal tudjuk megmagyarázni, és így azt kell mondanunk, hogy Bolyai Já-nos egyenesen anyjától örökölte el-mebaját, és így gyermekkorában el-mebaja előtt a schizoid constitutio képviselője volt.”

A kutatónőnek a test- és lelkialkat, illetve betegségek összefüggésé nek Kretschmer-féle tanára alapozott jel-lemzéséről ezt olvashatjuk Shaffer Károly tanulmányában: „Miután Bo lyai János testileg kicsiny volt, őt piknikus testalkatú, schizophreniás egyénnek tekinti; pontosabban jó-indulatú paranoid schizophrenia re-mittáló lefolyással, periodicitással. A piknikus componens, melyet aty-jától örökölt, csupán testileg való-sult meg, termetében; míg a schizo-phrenia jellemében, lelki világában.”


Egy tehetséges alföldi fazekas

Legkedvesebb nagybátyámnak 60. születésnapjára szerettem volna valami egyedi ajándékkal kedveskedni. Nagykőrös lakberendezési üzletében felfedeztem egy ifjú fazekas, Velényi András gyönyörű, hagyományos népi és modern kerámiáit. Úgy gondoltam, felkere-sem Andrást a műhelyében egy kis beszélgetésre, és hogy kiválasz-szak valami szépséget ajándéknak. A már száradó miskakancsók egyikére terelődött fi gyelmem. A még fehér ruhában ácsingózó mis-kakancsók, precíz sujtásos díszítésükkel, hegyes bajuszukkal, ka-tonás tekintetükkel, elbűvölően néztek ki, ezért örömteli várakozás volt számomra a két hét, amikorra miskakancsóm elnyerte végleges színezetét és díszítését. András 24 éves, szerény, kedves, és láthatóan nagyon dolgos. Látszik, hogy minden gondolatát mestersége köti le.

– Hogyan lettél fazekas, miért választottad ezt a nem minden-napi, de igazán szép mestersé-get?– Általános is-kolában min-

denféle vizuális tevékenység kö-zel állt hozzám. Rajztanárom, Fajka Lászlóné sokat segített eb-béli tehetségem felszínre hozásá-ban. A hetedik osztályt követő nyá-ron nagy élményben volt részem Jakabszálláson, ahol részt vettem egy fazekas-alkotótáborban Ko-vács László mester vezetésével. Ő úgy látta, és én is úgy éreztem, hogy rááll a kezem a korongozásra, hogy ezt nagyon jó csinálni, és óri-ási élmény elkészíteni egy-egy for-más kis edényt. Éreztem, hogy ez lesz az én jövőm, ezzel szeretnék foglalkozni. – Mik voltak a következő lépések?– A mezőtúri kézműves-szakisko-lában sajátítottam el a fazekasság és a mezőtúri formavilág és díszí-tőtechnikák alapjait. Hétvégenként itthon is tudtam gyakorolni a ko-rongozást, ami fontos volt a fejlő-désemhez. Köszönetem és hálám szüleimnek, hogy kezdetektől mel-lettem állnak, segítenek. Amikor elvégeztem az iskolát, szinte kész

műhellyel vártak. Leérettségiztem itthon a Toldiban, és azóta csak a hivatásomnak élek.– Említetted, hogy a szakiskolában szinte csak a mesterség alapjait is-merhettétek meg.– A tájegységek népművészetét sok motívum, forma- és technológiai megoldás alkotja. Ezek elsajátítá-sához sok év kemény munkája, kí-sérletezés és gyakorlás szükséges. Minél jobban elmélyülök a mester-ségben, annál inkább látom, hogy milyen gazdag ez a forma- és szín-világ, mennyi lehetőséget ad a ta-nulásra és az elképzeléseim alapján készülő modern kerámiák készíté-sére. Mindennek az alapja a koron-gozás. Kezdetektől ez áll hozzám legközelebb, ezt szeretem a legin-kább, és ez is megy a legjobban. A mázazás kész talány, hiszen a nyers máz egyáltalán nem olyan színű, amilyenné égetés után válik. – A mesterfogások elsajátításához hol és kitől kapsz segítséget?– Nagy örömömre munkáim alap-ján egy évvel ezelőtt tagja lettem a Duna–Tisza Népművészeti Egye-sületnek, ami szakmailag és em-berileg is segítséget jelent. Évente megrendezik a fazekasok országos találkozóját, ez jó lehetőség a ta-pasztalatszerzésre, a fejlődésre. – Nemcsak hagyományos, hanem modern kerámiákat is készítesz.

– Hagyományos mezőtúri népi stí-lusban készítek korsókat, kancsó-kat, köcsögöket, tálakat, tányérokat, főzőedényeket, butéliákat, csupro-kat. A modern tárgyak alkotásakor a forma, a technika gyakran hagyo-mányos alapokra épül, de már az én elképzelésem, ötletem által moder-nebb stílusban jelenik meg. Ezek lehetnek: vázák, kaspók, amforák, gyertyatartók, virágtartók, teáskész-letek. Anyukám ötlete alapján készí-tettem fokhagymatartót, de végtelen lehetőséget kínál az alkotás szabad-sága. Régen a fazekasok a vevők igényeit kiszolgáló használati tár-gyakat készítettek, ezért személyes kapcsolatban álltak vevőikkel, erre jó alkalmak voltak a vásárok. Én is árusítok vásárokban, így már meg-tapasztaltam a személyes kapcsolat előnyeit. – Milyen közeli és távlati céljaid vannak?– Először neveztem be az Alföldi Fazekastriennáléra. Ha sikeresen szerepelek itt és a hasonló meg-mérettetéseken, az pontokat jelent ahhoz, hogy ha elérkezik az ide-je, megkapjam a népművészet ifjú mestere, illetve a népi iparművész címet. Ezek távlati célok, addig még sokat kell dolgoznom, tanul-nom, fejlődnöm. – Mi a miskakancsó története?– Pontosan nem tudni, honnan szár-mazik. Ez a magyar kuriózumnak számító kancsó egyszer csak fel-bukkant a fazekasművészetünkben a 19. század második felében. Né-pi hagyomány szerint minden vala-mirevaló család őrzött egy jókora, borkínálásra alkalmas, díszes da-rabot, amit jeles napokon töltöttek tele, és ilyenkor a falu szegényei a családdal együtt ünnepeltek a ki-fogyhatatlan mélységű miskakan-csó jóvoltából.

Józsa Sára


A diákszínjátszás apostola,a drámapedagógia honosítója

– Debreczeni Tibor életéről és az iskolai színjátszás varázsáról –

Jó negyedszázada indult sikert hozó útjára hazánkban a drámapeda-gógiának nevezett nevelési gyakorlat, legfőbb céljának tekintve az ifjak személyiségfejlődésének segítését, olykor még a pszichés problémák nye-segetését is. Az iskolai drámajáték nem új keletű nevelési eljárás, az bi-zony már évszázadokkal ezelőtt beépült az oktatásba, főleg a református iskolákban. Jó ideig azonban háttérbe szorult, sok helyen eltűnt a pe-dagógiai mindennapokból. Újbóli felvirágzása nagyban köszönhető egy debreceni, magyar–francia szakos középiskolai tanárnak, aki ismét fel-élesztette a színjátszó körök hagyományát iskolájában, és példája nyo-mán ez a közösséget formáló nevelési módszer mind jobban elterjedt az oktatásban. A 80 éves Debreczeni Tibort – aki két évtizede alapítot-ta meg a Magyar Drámapedagógiai Társaságot – sokfelé ismerik az or-szágban, hiszen évtizedeken át hozzáértő és lelkes apostola volt a diák-színjátszók mozgalmának, amiből aztán, neki is köszönhetően, kinőtt a mára már tantervi anyaggá nemesült drámapedagógia. A család, iskola, színpad egységében eltelt, de még korántsem lezárult életére és példaér-tékű munkásságára tekintünk vissza.

Egy beregi község, Mezővári tanítói lakásában született, s egy szabolcsi kis faluban nevelkedett Debreczeni tanár úr. Ez azzal jár, hogy egy ide-ig az iskolában tanító apja tanít-ja, s bizonyítványát is ő írja alá. Kisvárdai gimnáziumi évek bejáró tanulójaként már 16 évesen prédikál Anarcson, majd a lelkész nélkül ma-radt lábatlani templomban. Család-jával átvészeli a háborút, Nyíregy-házára költöznek, ahol apja az állami iskola tanítója lesz, Tibor fi a pedig megkezdi a 7. osztályt az evangéli-kus Kossuth Lajos Gimnáziumban, ahol hamarosan jelesen érettségi-zik. A debreceni egyetem követke-zik. Tanul, sokat olvas, az egykori debreceni joghallgató, majd újság-író, a cívisvárost nem szerető Ady a kedvenc költője. A neveléstörté-netet Karácsony Sándor, a franciát Hankiss János (a szociológus Elemér apja) adja elő az egyetemen. Másod-évesen ismerkedik meg későbbi fe-leségével, a debreceni Kósa Vilmá-val. Harmadévesként óraadó tanár,

és tanulmányi vezető lesz a szak-érettségis tanfolyamon, de nem so-káig, mivel a neje kulákszármazása miatt – összhangban a korabeli ideo-lógia gyakorlatával – megszüntették ezt a jövedelmi forrását. Nemsokára befejezi az egyetemet, aspirantúrá-ra készül, de 1952-ben még mindig nem elég jó káder, így a tudományos karrier örökre feledésbe vész. A deb-receni tanítónőképző intézetbe kerül, magyart tanít, és publikál a Magyar-tanításban. Nemsokára új élmény éri: kitör a forradalom. Részt vesz a debreceni Kossuth Kör nyilvános vi-táin, a 23-ai felvonuláson. Az iskola forradalmi bizottmányának elnöke lesz, majd csatlakoznak az általános sztrájkhoz. Ez utóbbi lesz az új hata-lom megítélésében a legnagyobb bű-ne, de a komoly felelősségre vonást megússza: 1957-ben fegyelmi bün-tetésként átkerül a Tóth Árpád Gim-náziumba, ahol osztályfőnöke lesz az egyik első osztálynak.

„A diákot nem nevelési eszköz-nek tekintette, hanem partnernek” –

írta róla egyik tanítványa évtizedek-kel később. Hamarosan önképzőkört szervez, az iskolai ünnepélyek ál-landó rendezője, és a kezdetben iro-dalmi csoportként működő vegyes összetételű társaság 1960-tól pro-fi színvonalú színjátszó körré szer-veződik, amely egykettőre városi, megyei, majd országos hírű lesz. Először egy Szabó Lőrinc-esttel in-dulnak, majd bővül a program. Az irodalmi estjeik jellemzője, hogy az amatőr szereplők mellett megjelen-tek a versmondók között fi atal vá-rosi színészek is: Deák B. Ferenc, Harkányi Endre, Dégi István, Sinkó László, Hofi Géza és a már akkor ki-ugróan tehetséges, egyéni versértel-mezésű Latinovits Zoltán, akiről azt írja Különbéke Debrecenben című önéletrajzi kötetében a tanár úr, hogy igényességével nemcsak önmagát becsülte meg, hanem amatőr társait, a diákközönséget és szakmáját is.

„Hályogkovács voltam – állítja a tanár úr –, de annyit bizonyosan tudtam magamról, birtokában va-

Debreczeni Tibor

(Fot

o: A

knay

Tib

or)


gyok a hatásgyakorlás képességé-nek. Ezt ugyanis megtapasztaltam, szinte diákkoromtól, amikor szaval-tam, prédikáltam templomban, vagy ha felszólaltam értekezleteken, min-dig elcsöndesedett a terem, az em-berek fi gyelni kezdtek. Nem kellett megküzdenem a diákokkal, hogy le-gyenek csendben, fi gyeljenek rám. Hogy ez ekként legyen, az érdeklő-dés felém irányuljon, semmi erőfe-szítést tőlem nem kívánt. Tudomásul vettem, hogy létezik az embernek veleszületett adottsága, s nekem ez az adottságom.”

Sokszínű és teljes életet él a kora-beli, meglehetősen szürke Debrecen-ben, a kor szorító és szegényes hét-köznapjai ellenére. Diákjai, családja, a szintén színjátszó körös és magyar szakos feleség és a hamarosan világ-ra jött fi ú és leány szépítik ezeket a cívisvárosi éveket. Teljes óraszám-ban tanít, négy osztályban magyar nyelvet és irodalmat, és emellett a művészeti vezetői munkát is ellát-ja, ami teljes embert kívánna, hi-szen sokféle műsort szerveznek. Az egyik év előadásai: Villon-, Móricz-, Krúdy-, Illyés-estek, alföldi és fi nn költők estje. Évente tíz új bemutató, négy vidéken, hat a városban, mind-ezek bérletes formában, és minder-re van igény, hiszen olykor ezer bér-letest vonzottak ezek az előadások. Nem kis munka, de Debreczeni ta-nár úr lelkesedése minden akadályt legyőz, pedig voltak olyanok is, gon-

doljunk csak a tanácsi vagy a párt-vezetésre, akiknek olykor ideológia-ilag nem tetszett egy-egy előadás. A színjátszók közül néhányan ma már ismert előadók, mint például Mohai Gábor rádióbemondó, vagy Bucz Hunor színházi rendező. Miként is emlékszik ezekre az évekre?

„Teret láttam magam előtt, vég-re, teret, amelyet be lehet járni, ame-lyen, ha teszik, nyargalászhatok is. Mindenre volt kedvem és időm! Sze-rettem, gyerekeket neveltem, tanítot-tam, szerkesztettem, forgatóköny-veket írtam, rendeztem, felléptem, közösséget hoztam létre, ezek tanul-ságait leírtam, és amire akkor nem gondoltam, megalapoztam Debre-cen utáni éveimet.”

Munkájára, színpadi sikereire ha-marosan a fővárosban is felfi gyel-nek, és 1966-ban a Népművelési Intézetbe hívják, az amatőr színját-szó mozgalom módszertani segíté-sére. Ekkor lel igazán magára, hi-szen tíz év debreceni tapasztalatot, tudást, ötletet visz magával, hogy az egész országban segítse, fellendít-se az amatőr színjátszó mozgalmat. Lelkesedése a régi, az események-re nagyobb lesz a rálátása és befo-lyása. Új kezdeményezésekkel áll elő, ír, levelez, fesztiválokat szervez, s egyetemista színjátszó csoportját, a Vári Színpadot az ország egyik leg-ismertebb együttesévé fejleszti.

Mi volt a Népművelési Intézetben töltött éveknek az eredménye?

„Jó időben érkeztem oda, a dikta-túra kitágította a cselekvés kereteit. Meg kellett látni, hol, mit lehet csi-nálni, és én megtettem a tőlem tel-hetőt. Új színjátékműfajokkal kí-sérleteztünk, aminek megírtuk a dramaturgiáját. Nyitottunk az eu-rópai avantgárd irányába. Tehet-séges amatőr rendezők virultak ki, akik megtermékenyítették a hivatá-sos színházi életet is. Az improvi-zációs játéktechnikával új vér pum-pálódott a gyermekszínjátszásba.A drámapedagógia, amit elsők kö-zött akklimatizáltam magyar közeg-be, munkálkodásunk eredménye-ként behatolt az iskolai nevelésbe, ma már tantárgyként funkcionál. Az amatőr versmondást sikerült az országos érdeklődés közepébe állí-tani, miután a rádióval és a televízi-óval közösen szerveztünk felfutásos rendszerű versenyeket.”

Debreczeni tanár úr a rendszer-váltás hajnalán megalapítja a Ma-gyar Drámapedagógiai Társasá-got. Életműve meghatározó a hazai diákszínjátszásban is, az amatőr színházi mozgalomban, a drámape-dagógia iskolai tananyaggá válásá-ban. Nyugdíjazását követően a fel-sőoktatásban tanít. Évek óta a Károli Gáspár Református Egyetem nagy-kőrösi Tanítóképző Főiskolai Karán drámapedagógiát és színjátszóren-dezést oktat, és önálló előadóestjei-vel járja az országot. Kerek az élete.

Százdi Antal

Nem egyszerű erre a kérdésre válaszolni. Harmadik éve koptatom a kecskeméti Katona József Gimnázium padjait, mint „aranyos” diák. Ennyi idő alatt megélhettem sok jót is, de valamennyi rosszat is. Az AJTP-ről egy olyan diáktól hallottam, aki akkor volt végzős a program-ban, így döntöttem el, hogy én is „aranyos” diák szeretnék lenni.

A programnak nagyon sokat köszönhetek. Hatalmas segítség számomra az ingyenes ECDL-vizsga, nyelvvizsga és jogosítvány, valamint az anyagi támogatások, melyeket a program biztosít, hiszen édesanyám egyedül nevel engem minimálbérből. Szintén nagyszerű élményt je-lentettek/jelentenek a bennmaradások. Az otthoni anyagi keretek miatt általános iskolás koromban a nyolc év alatt összesen kétszer voltam osztálykiránduláson, de a bennmaradásokkal ez pótolhatóvá vált, hiszen minden hónapban kirándulunk. Ezen alkalmak során megismerhet-tem különböző nevezetes magyar településeket, a programnak köszönhetem összes eddigi külföldi utamat is (Bécs, Wasserburg, Dornbirn, München, Bideford és környéke), illetve sok új ismeretségre is szert tehettem.

A program által szervezett versenyek is új élményekkel gazdagítottak. Így kétszer voltam Győrben az „Aranytoll” Országos Helyesírási Versenyen, amelyen 2007-ben második, 2008-ban pedig első helyezést értem el. Talán ezen eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy meg-szeressem Győr városát. A pápai AJTP Országos Nyelvi Versenyen is jó eredménnyel szerepeltem. A kötelező kollégiumi bentlakás során is sok emberrel ismerkedhettem meg, sok olyan diákkal, akik nem az AJTP keretein belül tanulnak Kecskeméten. Ez azért is jó, mert ők is ta-pasztalhatták, hogy egy „aranyos” diák is lehet normális, hiszen az AJTP-sekkel szemben sokan helytelen előítéleteket fogalmaznak meg.

Összegezve: köszönettel tartozom a programnak minden jóért, amit kaptam/kapok. A negatívumokkal pedig jobb nem foglalkozni, hiszen tudnunk kell meglátni az élet pozitív oldalát. Kiss Gabriella, 11. E

Mit adott nekem az Arany János Tehetséggondozó Program?


Magyar Tehetséggondozó Társaság(alakult: 1989-ben)

4010 Debreceni Egyetem,Debrecen 10., Pf. 28

Elnök: Balogh LászlóÖrökös tiszteletbeli elnök:

Czeizel EndreAlelnökök:

Herskovits MáriaPolonkai MáriaSarka Ferenc

Titkár: Szénási IstvánnéÜgyvivő: Bohdaneczky Lászlóné

Az elnökség tagjai:Balogh László, Herskovits Mária,

Polonkai Mária, Sarka Ferenc,Szénási Istvánné, Bohdaneczky Lászlóné

(Állandó meghívott: Százdi Antal)

Felügyelőbizottság:Tóth Tamás (elnök)

Titkó IstvánGönczi Sándor

Szakáll Istvánné

Szekciók és vezetőik:Tanítói szekció: Németné Dávid Irén

Felsőoktatási szekció: Bodnár GabriellaSzakértői szekció: Heimann Ilona

Kémia- és környezetvédelmi szekció:Török Istvánné

Óvodai szekció: Szilágyi IldikóNyugat-dunántúli szekció:

Mentler MariannaMűvészeti szekció: Berta József

Gyermekvédelmi szekció:Kollmann J. György

Kelet-magyarországi szekció:Nagy Kálmán

Versenyszervezési szekció:Vasné Dömötör Rozália

***

TEHETSÉGA Magyar Tehetséggondozó Társaság

időszakos kiadványa.Szerkesztőbizottság:

Almási Judit, Heimann Ilona, Mező Ferenc,Százdi Antal, Tóth László

Felelős szerkesztő: Százdi AntalRovatvezető: Almási Judit

Írásokat lemezen vagy e-mailen várunk:[email protected]

ISSN 126-8084Korábbi lapszámok elérhetők:

www.mateh.hu

A címlapon Dékány Ágoston munkája

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi u. l8.

Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Megjelenik évente hatszor. Előfi zethető a kiadó címén. Előfi zetési díj: 1000 Ft/év

ÉvfordulóNótázva búcsúzott az élettől

A múlt század harmincas évei-ben az egyik bu-dai kisvendéglő félreeső asztalá-nál rendszeresen feltűnt egy jóvá-gású, harmincas úr, aki néhány

kancsó bor és cigánymuzsika mel-lett csöndesen mulatott. A vendé-gek ismerték, hiszen híres és nép-szerű ember volt, főleg a hölgyek körében aratott mindaddig példát-lan sikereket, így aztán örömmel vették az ingyen koncertet, nem kellett jegyet váltaniuk valame-lyik fi lmjére. A szolidan vigadó úr Jermann Pál volt, az ország azon-ban csak művésznevén ismerte ko-rának legkedveltebb férfi sztárját, Jávor Pált. Az első magyar fi lm-sztár – Latinovits óta nem volt hoz-zá mérhető népszerűségű színész – így vezette le a színházi próbák, előadások, fi lmforgatások feszült-ségét, idegi fáradtságát. Filmjeit futószalagon gyártották, másfél év-tized alatt hetven készült, közülük hétben a szintén mitikus személyi-ségű Karády Katalin volt a partne-re. Az Aradon 1902-ben született Jávor Pál újságíróként kezdte, majd a bohém ifjú 1922-ben szerzett színioklevelet. A kereskedő apa és cselédlány anya törvénytelen fi a Budapestre költözésekor igencsak szegény volt: többször aludt pálya-udvarokon vagy parkban, míg fel nem fedezték tehetségét. Ugyan-is a feltűnően jóképű, 180 cm ma-gas, nótakedvelő, pacalt és pörköl-tet szerető Jávor tehetséges színész volt. Ez ugyan a sorban és lényegé-ben egy kaptafára gyártott fi lmjei-ből nem nagyon tűnik ki, de a Nem-zeti Színházban remek alakításokat nyújtott. Jávor első fi lmje az 1929-

ben készült Csak egy kislány van a világon – némafi lmként kezd-ték forgatni –, az utolsó pedig az 1945-ös A tanító című volt. Pályája csúcsán évente tíz fi lmet is forga-tott, némelyik két hét alatt készült el. Nem csoda, ha időnként pasaré-ti villáját – ahol később üldözötte-ket bújtatott – és megértő feleségét egy-egy estére otthagyva magában dalolgatott kedvenc vendéglőjében. A mélyen hívő, lovagias és em-berszerető Jávor – a fi atal Bárdy György, amikor nem volt lakása, vendégként nála lakott, a ruháit, ci-pőit hordta – ötven évvel ezelőtt, 1959. augusztus 14-én hunyt el rák-ban, a János Kórházban. Néhány nappal korábban orvosok, ápoló-nők, betegek és látogatók könnyez-ve hallgatták a kertből beszűrődő muzsikát, köztük a híres Dankó-nótát: Most van a nap lemenőben. A kórház kertjében cigányzene mel-lett a nők egykori bálványa 57 éve-sen, lefogyva, megtörve, magányo-san nótázva búcsúzott az élettől.

Rejtvény

A 2009/5. számunkban megjelent rejtvény megfejtése:

Petőfi Sándor

A szerencse ezúttal Csontos Imre bu-dapesti olvasónknak kedvezett. Az Apáczai Kiadó könyvajándékát pos-tán kapja meg.

„Sehol több tehetség el nem pusz-tul, mint Magyarországon” – írta a Nyugat legendás szerkesztője, aki 80 évvel ezelőtt vetett véget életének. Kiről van szó?

A megfejtéseket e-mail címünk-re várjuk! A kisorsolt nyertesnek az Apáczai Kiadó felajánlásaként érté-kes könyvet postázunk.


Karinthy Márton rendező, a Karinthy Színház direktora és tulajdonosa az idén ünnepli 60. születésnapját. Karinthy Frigyes unokájának, Ka-rinthy Ferenc fi ának születni nem minden tehertétel nélküli, felér egy istencsapással. Ő mégis vette a bátorságot, szembenézett őseivel, és le-számolt saját maga kétkedő gyötrődésével: 2003-ban megírta az Ördög-görcs című első művét, amely áttörést hozott az életébe. Könyvével akko-ra sikert ért el, amekkorát a színházban soha nem élhetett meg, s talán nem is lehet megélni. Bizonyára nem volt könnyű dolga, sokat „görcsöl-hetett”, de megérte. Az Ördöggörcs kirobbanó sikere után, 2007-ben A vihar kapuja címmel írta meg újabb könyvét.

Egy talentumos család: a Karinthyak – Karinthy Márton apjáról, az írásról és a megfelelés kényszeréről –

– Az Ördöggörcsöt sokan nevez-ték családregénynek. Úgy tűnik, hogy most színházi tárgyú köny-vet írt.

– Ez nem csak színházi tárgyú könyv, amit az alcíme is jelez: Egy családregény eleje. Mindarról szó esik a könyvben, ami az Ördög-görcs előtt történt, és utal arra a folyamatra, ami az ifjúsággal való újbóli szembenézésre késztetett.

– Miért utólag írta meg a re-gény elejét?

– Amikor elakadtam az Ördög-görcs írásával, depresszióba es-tem, mert úgy éreztem, hogy nem tudom befejezni a könyvet. Ekkor menedékként frappáns kibúvó-ra leltem. Vén fejjel, harminc év után újra a Színművészeti Főisko-la – azóta egyetem – diákja lettem. Igaz, most nem csupán rendező-nek, hanem egyenesen a színház-művészet doktorának iratkoztam be. A különbség annyi volt csu-pán, hogy ezúttal boldogabb vol-tam, mint valódi diáklétem idején. Gondolkodóba is ejtett, vajon mi-ért nem volt felhőtlen első szín-művészetis életem, pedig gyerek-koromtól kezdve színházrendező szerettem volna lenni. A boldog-ság csúcsának kellett volna érez-nem, hogy odajárok. A második főiskolai életemet, a hároméves posztgraduális doktorképzőt egy szakdolgozattal kellett lezárni. Új-

ra csapdahelyzetbe kerültem. Mi-ről írjak? Mit tudhatok én olyat, amit más ne tudna jobban nálam, vagy amit még nem írtak el az or-rom elől? Újra a kétségbeesés ke-rülgetett. Már-már feladtam a ju-talmul kapott második diáklétet. Aztán eszembe villant a kézenfek-vő ötlet: mi lenne, ha megírnám első, 1968–1973 közötti főiskolai éveim történetét?

– Főiskola után vidékre került, miközben apja a Madách Színház direktorának barátja volt. Kérhet-te volna, hogy vegye oda.

– Apám sok minden miatt nem akart beleszólni a felnőtté válásom folyamatába. Úgy gondolta, hogy mindenki legyen a maga életé-nek és a maga karrierjének ková-csa. Én is éreztem a főiskola után, hogy még nem vagyok elég érett arra, hogy a Madách Színházban rendezzek, pedig szinte ott töltöt-tem a gyerekkoromat, ismertem minden előadásukat, az egyik ked-venc színházam volt.

– Sok vitája, sérelme volt az ap-jával. Az Ördöggörcs megírása se-gített ezen?

– Nemcsak az Ördöggörcs, de A vihar kapuja írása is sokat segített. A rendezőosztály tagjaitól nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a „Karinthy Cini fi áról”, ami által én is egészen más megvilágítás-ban kezdtem szemlélni önmaga-

mat és kettőnk viszonyát is. Sok mindennel szembesültem. Az apa-fi ú kapcsolatban sok olyan helyzet adódott, amellyel korábban sem ő, sem én nem tudtam mit kezdeni. Akkor volt számomra fájó a ma-gatartása, amikor nem éreztem a velem való szolidaritását, a hely-zetemmel azonosuló empátiáját. Néha kirekesztőnek éreztem, más-kor pedig olyannak, aki csak ön-magával törődött. Ma persze már én is sok mindent másképp látok. Ahogyan tőle kívántam egykoron, ma én értem meg sokkal jobban az apámat. Az Ördöggörcs sikere után éreztem, hogy apa és fi úként egyenrangú partnerekké váltunk.

– Ír újabb könyvet? – Vannak terveim, egy általam

jól ismert színházi emberről meg az őt körülvevő világról gyűjtö-getek anyagot. Talán lesz belő-le valami. Ha ezt a másodikat túl-élem, a harmadik könyvemmel már majdcsak elboldogulok vala-hogy – szoktam mondogatni ma-gamnak.

Ilyen sikeres írói indulás után nehéz újra tollat ragadni, hiszen most már nagyon magasak az ön-magam iránti elvárások is. Való-jában ugyanoda jutottam megint, ahonnan gyermekkoromban mene-kültem: a megfelelni akarás pok-lába.

Deák Attila


A tehetségek segítése közös nemzeti ügyünk– Jubileumi konferencia: húszéves a Magyar Tehetséggondozó Társaság –

Két évtizede, 1989. májusában alakult meg a hazai tehetséggondozó mozgalom mindmáig meghatározó civil szerveződése, a Magyar Tehetséggondozó Tár-saság (MTT). Ebből az alkalomból kétnapos, nagy si-kerű rendezvénnyel emlékeztek az egykori alapítók és az azóta csatlakozottak az elmúlt évtizedekre, és vá-zolták fel a jövő feladatait a tehetséggondozásban is jelentős szerepet vállaló Apáczai Kiadó fővárosi szék-házában.

Dr. Balogh László elnök megnyitójában jeles sze-mélyiségeket köszönthetett, így az Európai Tehet-ségtanács örökös elnöke, Mönks professzor mellett a társaság első elnökét, a külföldön élő és dolgo-zó dr. Geffert Évát, és második elnökét, a neves genetikaprofesszort, dr. Czeizel Endrét. A jó han-gulatú rendezvényen beszédet mondott dr. Hiller István művelődési és közoktatási miniszter is, aki a tehetséggondozó munkában kiemelkedő teljesít-ményt elért intézményeknek kitüntetést adott át. A társaság választmánya által alapított Tehetsége-kért aranykitűző kitüntetést többen vehették át Ba-logh László elnöktől. Az elismerésben részesült intéz-mények és személyek munkásságát Balogh elnök úr összeállítása alapján az alábbiakban ismertetjük.

A rendezvényen visszatekintett az MTT történeté-re az alapító elnök, dr. Gefferth Éva, és a húsz éve al-elnök dr. Herskovits Mária, illetve a távol levő harma-dik elnök, Báthory Zoltán professzor úr munkásságát Vass Vilmos méltatta. A konferencián előadást tartott Kormos Dénes országgyűlési képviselő, Dömösi And-rás, az Apáczai Kiadó marketingigazgatója, Cser-mely Péter professzor, a Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke, Veres Pál, az Arany János Te-hetséggondozó Program Intézményei Egyesületének elnöke, majd a zárszót Balogh László elnök tartotta.

A rendezvény ünnepi műsoráról a Hubay Jenő If-júsági Zenekar (B. XV. kerület) gondoskodott, Sebők Irán karnagy vezetésével, igencsak színvonalasan. Az ünnepi vacsorán a kiváló hegedűművész, Mága Zol-tán mondott pohárköszöntőt.

Köszönet a szervezésben munkálkodóknak, a ren-dezvénynek helyt adó Apáczai Kiadónak, és nem utol-só sorban Sarka Ferenc alelnöknek, aki a szervező-bizottságot vezette. Igazán méltó módon emlékezett meg a Társaság két évtizedes fennállásáról és idézte fel a húsz alatt végzett tehetséggondozó munkát, pél-dát adva ezzel az azóta szerveződött hasonló területen munkálkodó civil szervezeteknek.

„A Magyar Tehetséggondozó Társaság meghatározó civil szervezete a tehetséggondozásnak. Szakemberei ott dolgoznak a Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségében, a Nemzeti Tehetség Programban, a Géniusz Program-ban, véleményt mondanak jogszabályi tervezetekről, részt vesznek pályázatok elbírálásában, for málják a ma-gyar tehetséggondozás arculatát. Boldog születésnapot MTT!” – olvasható tagtársunk, Horváthné Zilahy Ág-nes közoktatási szakértő üzenetében.

Mönks professzor, Balogh László elnök, Hiller István és Kormos Dénes ország -gyűlési képviselő az elnökségben

Bethlen Gábor Református Általános Iskola, TörökszentmiklósA nyolcvanas évek második felében megteremtődtek a szakmapolitikai és társadalmi feltételei az iskolai tehetség-gondozás továbbfejlesztésének. Az ál-talános iskolák között Magyarorszá-gon elsőként született ilyen korszerű, „komplex tehetségfejlesztő program” Törökszentmiklóson, a Bethlen Úti Ál-talános Iskolában, s indult el megvaló-sítása 1987 szeptemberében Nagy Kál-mán igazgató úr koordinálásában. Az ének-zene tagozatos iskola tantestüle-

te akkor már évtizedes tapasztalatok-kal rendelkezett a tehetségfejlesztés e speciális területén, azonban érezték eb-ben az egyoldalúságot. Ennek követ-keztében a tantestület kidolgozott egy tervezetet, amely – kísérletképpen – a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének közreműködésével került bevezetés-re. Az elsődleges cél a gyermekek ké-pességeinek, tehetségének feltárása és intenzív fejlesztése volt. Ebben fontos szempont volt az általános intellektuá-lis képességek és a speciális képességek

párhuzamos fejlesztése. Kiemelt része volt a célkitűzésnek a személyiségfej-lesztés (motiváció, önismeret, alkal-mazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.). A programba való beválogatásnál a legkorszerűbb pszichológiai elveknek megfelelően komplex szempontsort és módszereket alkalmaztak: mérték bizo-nyos általános intellektuális képességek (lényeglátás, emlékezet, fi gyelem, kre-ativitás) színvonalát; fi gyelembe vették az alapszaktárgyakban nyújtott telje-sítményeket (anyanyelv, matematika); mérlegelték a tanulók korábbi iskoláiból


küldött jellemzéseket. E három tényező együttese alapján válogatták be a prog-ramba a gyermekeket, sokan közülük a környező hátrányos helyzetű kistelepü-lésekből érkeztek, az iskola kollégiumi ellátást (korábbi „tanyasi” kollégium) is tudott nyújtani. Két fő pedagógiai szem-pont érvényesítése állt a tehetségfejlesz-tő munka középpontjában: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, a másik az egyéni differenciálás. A differenci-ált munkára a tanórán is volt lehetőség, azonban igazán ez a délutáni blokkokban bontakozhatott ki. A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai így szerves egy-séget alkottak. A délelőtti foglalkozások az általános iskolai óratervvel összhang-ban folytak, délután azonban – a tehet-séggondozás céljainak megfelelően – speciális blokkokban folyt a munka. A délutáni sáv speciális blokkjai a kö-vetkezők voltak: anyanyelv, matemati-ka, természettudomány, rajz-esztétika, ének-zene-esztétika, orosz nyelv, né-met nyelv vagy angol nyelv, számítás-technika. Ez a pedagógusok által kidol-gozott komplex blokkrendszer is eredeti volt akkor a magyar általános iskolai te-hetséggondozásban. Míg délelőtt együtt dolgoztak a tanulók a tanórákon, addig délután már bontott csoportokban folyt a munka. Eredetileg a program az ál-talános iskola 7–8. osztályára készült, amely során a 7. osztály elsősorban az alapozást és a speciális tehetségterület feltárását jelentette a gyermekeknél, a 8. osztályban pedig már nagyobb szerepet kapott az egyének adottságaival össz-hangban levő speciális fejlesztés. Az 5.-től a 8. osztályig tartó program – az ere-deti elveket megtartva – gazdagította a lehetőségeket. Egyrészt az alapozó sza-kaszt megnyújtottuk egy évről kettőre (5–6. osztály), ugyanakkor az intenzív differenciált fejlesztés is két évre nőtt (7–8. o.). A legnagyobb értéke a „török-szentmiklósi modell”-ként emlegetett tehetségfejlesztő programnak, hogy Ma-gyarországon elsőként dolgozta ki és va-lósította meg a rendszerszerű és komp-lex iskolai tehetséggondozást, amelynek főbb jellemzői kulcsszavakban: komp-lex tehetségazonosítás és program, a tanórai és tanórán kívüli formák szerves egysége, differenciált fejlesztés, pszi-chológiai hatásvizsgálatok, ezekre épülő egyéni fejlesztőprogramok, a családdal való hatékony és folyamatos együtt-működés, a pedagógusok folyamatos továbbképzése, belső műhelymunka. A ki lencvenes évek elején egyházi isko-lává vált (eredetileg is az volt) az intéz-

mény, amely a MTT megalakulásától kezdve a Kelet-magyarországi Tagozat bázisiskolája. Sok általános iskola vett át ebből a rendszerből elemeket, s egyre több iskola igyekezett az egész progra-mot megvalósítani. A program külföld-ön is elismerést váltott ki a szakemberek körében, sok publikáció jelent meg róla, több sikeres nemzetközi és hazai konfe-renciát tartottak az iskolában. A prog-ram eredményességét a tanulók kiemel-kedő versenyeredményei, középiskolai és felsőoktatási eredményei hitelesítik. Az új program – amely mérföldkő a ma-gyar iskolai tehetséggondozásban – ki-dolgozása és megvalósítása a tantestület egészének folyamatos szakmai megúju-lását, áldozatos munkáját kívánta meg az elmúlt két évtizedben, ezért elisme-rést érdemelnek. Vezető: Virágné Kato-na Zsuzsanna igazgató.

II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon és Általános Iskola, AlsóbélatelepFenntartó: Budapest Főváros Önkor-mányzata, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztály

A fővárosi fenntartású intézményben döntően a budapesti, súlyosan veszé-lyeztetett helyzetű, ezért gyermekvédel-mi gondoskodásban részesülő gyerme-kek és fi atal felnőttek élnek. Legtöbbjük egész gyermek- és ifjúkorát is kénytelen segítő-támogató család nélkül, hasonló helyzetű, állami védelemre szoruló fi a-talok részére létrehozott otthonhálózat keretei között eltölteni. Az intézetben a nyolcvanas évek elején hozták létre tehet-séggondozási céllal is az „alsóbélatelepi műhelyt”, amely az MTT megalakulása óta annak gyermekvédelmi szekciójának keretében működik. E műhely növendé-keit – kezdetben gyógyítóterápiaként – kézügyességük révén is megkísérli si-kerélményekhez juttatni. Ez egyben tehetségkeresését is jelent, majd a felde-rítés után hatékony fejlesztőprogramot

valósítanak meg. Ennek eredményeként a műhely több mint két évtizedes mun-kája során félszáznál több olyan gyer-mekotthoni növendéket bocsátott fel-nőtti útjára, akik számos bel- és külföldi kiállításon méltán elnyert elismerés bir-tokában könnyebben illeszkedhetnek be Magyarország, illetve az országhatárok nélküli Európa tágabb közösségébe.

Vezető: Szövényi Balázs igazgató és rajztanár, az MTT alapító tagja. A prog-ram szakmai támogatója: dr. Kollmann György, az MTT Gyermekvédelmi Szekciójának elnöke.

Árpád Vezér Gimnázium és Kollégi-um, SárospatakA sárospataki Árpád Vezér Gimná-zium és Kollégium pedagógiai prog-ramjában alapításának évétől, 1993-tól, kiemelt szerepet játszik a tehetséggon-dozás. Munkájukat kezdettől fogva az MTT szakmai programjához kapcso-lódóan végzik. Az iskola az MTT Ke-let-magyarországi Tagozatának bázis-gimnáziuma. Az elmúlt tizenöt év alatt sikerült egy olyan komplex tehetségfej-lesztő programot kidolgozniuk, amely törekszik a tehetséges diákok felfedezé-sére, fejlesztésére. A tanórán folyó mo-dern oktatási módszerek alkalmazásán, a tanórán kívüli speciális foglalkozások megszervezésén túl nagy hangsúlyt fek-tetnek a hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a tehetséges tanulók sze-mélyiségének fejlesztésére. A tehetség-gondozás terén elért eredményeiknek köszönhetően elindíthatták 2000-ben az Oktatási Minisztérium által támogatott Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany Já-nos Tehetséggondozó Programját. En-nek a programnak a részeseként az is-kolában kiemelt szerepet szánnak az alulteljesítő tehetségek gondozására, hátránykompenzációjára, személyisé-gük és képességük fejlesztésére. Tehet-séggondozó munkájuk eredményeként tanítványaik országos szintű eredmé-

Virágné Katona Zsuzsanna igazgató asszony átveszi a miniszteri elismerést

Szövényi Balázs igazgató úr átveszi a miniszteri elismerést


nyeket értek el matematikából, fi ziká-ból, kémiából, vers- és prózamondásból, történelemből, népdaléneklésből. Infor-matikai oktatásuk az iskola tehetséggon-dozó munkájának legeredményesebb területe, amit bizonyít az országos szin-tű számítástechnikai versenyeken elért dobogós és első helyezések, valamint a 12. Közép-európai Számítástechni-kai Diákolimpia (CEOI) megrendezése. A verseny idejére az iskola és székhe-lye, Sárospatak az informatikai világ fő-városa lett, hiszen a helyszínen részt ve-vő 12 ország csapatai mellett több mint 70 ország versenyzője küzdött meg az interneten közzétett feladatokkal.

Az intézmény, a térség folyamatosan romló anyagi és szociokulturális helyze-te ellenére, tehetségfejlesztő programjá-nak köszönhetően diákjait sikeresen ké-szíti fel a kétszintű érettségi vizsgára, az államilag elismert középfokú nyelvvizs-gákra, ECDL számítógép-kezelői bizo-nyítvány megszerzésére. Nevelő-okta-tó munkájuk eredményeként tanulóik 80%-a nyer felvételt felsőfokú oktatási intézménybe. Koncepciójukban azon-ban nemcsak saját tanulóik adottsága-inak fejlesztésére, hanem a zempléni kistérség tehetségeinek gondozására is gondoltak, gondolnak. 1996-tól 2001-ig térségi tehetséggondozó programot in-dítottak, nyolc műveltségi területen 23 szakkört működtetve. A sikeresen mű-ködő program végét az elfogyó pályáza-ti lehetőségek okozták. A 2003/2004-es tanévben azonban ismét sikerült bekap-csolódniuk a B.-A.-Z. Megyei Közok-tatásért Közalapítvány Tehetségfejlesz-tő Hálózati Programjába. Kezdetben a sárospataki tehetségfejlesztő decentrum központjaként koordinálták a térségük-ben élő tehetséges diákok kiválasztását és a fejlesztésükre létrejövő tehetség-gondozó műhelyek munkáját. Jelenleg pedig a B.-A.-Z. Megyei Önkormány-zat által anyagilag külön is támogatott tehetséggondozó bázisintézményként működnek a megyében. Az iskola tehet-ségfejlesztő tevékenysége eredményes-ségének növelése érdekében szakmai kapcsolatot épített ki a Debreceni Egye-tem Pszichológiai Intézetével.

Első perctől kezdve törekedtek pe-dagógusaik ismereteinek elmélyítésé-re, felkészülésük elősegítésére. Többen vettek részt a Debreceni Egyetem által akkreditált, A tehetségfejlesztés alapjai című továbbképzésen, illetve végezték el a tehetségfejlesztő szakértői szakot. A tehetséggondozás területén megszer-

zett tapasztalataikat szívesen osztják meg másokkal. A 2005/2006-os tanév-ben országos konferencia keretében mu-tathatták be az iskolában folyó Arany Já-nos Tehetséggondozó Programot, majd ugyanebben az évben az Oktatási Mi-nisztérium felkérésére fogadhatták a Magyarországon megrendezésre kerülő Európai Tehetséggondozó Konferencia résztvevőit is.

Törekszenek a határon túli magyar-ság iskoláival, diákságával élő kapcso-latot kiépíteni, aminek keretén belül fel-vidéki, kárpátaljai, erdélyi, bánsági és vajdasági tanulók részvételével szerve-zik meg fi zikai, népdaléneklési, szava-ló és képzőművészeti versenyeiket. Az intézmény tehetséggondozó munkája nemzetközi mércével mérve is korszerű és sikeres, Kelet-Magyarországon pedig meghatározó volt az elmúlt másfél évti-zedben a gimnáziumi tehetségfejlesztés korszerűsítésében.

Vezetője: jelenleg Tóth Tamás igaz-gató, az MTT választmányának tagja, a felügyelőbizottság elnöke.

Teleki Tehetséggondozó Kollégium, MiskolcA Teleki Tehetséggondozó Kollégi-um, amely létrejöttétől az MTT szakmai munkájának kereteiben működik, annak támogatásával alakította ki és valósítja meg programját. 1990. november 12-én, az első diákok beköltözésével kezd-te meg működését a megyében élő, Mis-kolcon tanuló tehetséges diákok kiemelt szintű kollégiumi ellátásával. Ezzel a döntéssel igazgatási, szakmai és politi-kai szinten egyaránt elismerésre került a tudás, a kiemelkedő képességek, a tehet-ség fontossága és fejlesztésének szüksé-gessége, a vidékről jövő, s oda remélhe-tőleg visszatérő értelmiség hasznossága, a falusi kisiskolákból induló, jó eszű, de kibontakozásukat gátló szociokulturális hátrányokat halmozó tanulók támoga-

tásának elkerülhetetlensége. A szakmai segítők között említendők, az MTT mel-lett, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete és dr. Harsányi István, a modern kori magyar tehetséggondozás atya-mestere. A jelentkező diákok kiterjedt, komplex vizsgálatok eredményeként nyerhetnek felvételt. Kulcsfontosságú a képességek és a motiváció vizsgálata. A tanulók pályájának alakítása egyé-ni fejlesztési terv szerint folyik. Kitün-tetett szerep jut az idegen nyelvi és in-formatikai felkészítésnek és a sportnak. Cél a sikeres továbbtanulásra való fel-készítés, ingergazdag környezet megte-remtése, amivel addig nem találkozott a diák. Jelenleg 21 iskolából 335 diák közel félszáz szakirányon tanul eredmé-nyesen. A felsőfokú felvétel kezdetektől 90% feletti, az utóbbi években gyakor-latilag 100%-os. A hátrányos helyzetű tehetséges vidéki diákok továbbtanulá-sát segítő Arany János Tehetséggondo-zó Programban a Földes Ferenc Gim-náziummal vesz részt a kollégium. A kollégium az Útravaló programok sta-bil résztvevője, tanulói közül kutató di-ákok is kikerültek. Deákpoézis elneve-zésű országos verspályázatuk immár tíz év óta rendkívül népszerű az ifjú költők körében: évente 200-300 pályázó indul ezen az alkotói versenyen. Galériájuk évi 6-10 kiállításával fi atal tehetségek számára nyújt bemutatkozási lehetősé-get. A kollégium fennállása óta bizo-nyítja a korszerű tudományos alapokon nyugvó szakmai munka sikerét, és pél-dát ad más intézményeknek az előrelé-péshez, sikerei önmagukért beszélnek a hátrányos helyzetű tehetségesek széles körű felderítésében és fejlesztésében. A kollégium az MTT Kelet-magyaror-szági Tagozatának bázisintézménye.

Vezetője: Szöllősi István, a Magyar Tehetséggondozó Társaság választmá-nyának tagja.

Tóth Tamás igazgató úr átveszi a miniszteri elismerést

Szöllősi István igazgató úr átveszi a miniszteri elismerést


A Magyar Tehetséggondozó Társaság (MTT) választmánya Tehetségekért aranykitűző elismerést létesített, amit a 20. évforduló alkalmából rendezett ün-nepi rendezvényen Balogh László el-nök úr adott át a kiemelkedő munkás-ságukért az alábbi személyeknek:

Dr. Hiller István oktatási és kulturá-lis miniszter„A Magyar Géniusz Program és a Nem-zeti Tehetség Program kidolgozásában és elindításában vállalt kiemelkedő sze-repéért, valamint az Oktatási és Kulturá-lis Minisztérium és a Magyar Tehetség-gondozó Társaság munkakapcsolatának hatékony fejlesztéséért.”

Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter„A világszerte nagy elismerést kiváltott Arany János Tehetséggondozó Program kidolgozásában és elindításában vállalt vezető szerepéért.”

Dr. Pálinkás József professzor, a Ma-gyar Tudományos Akadémia elnöke, volt oktatási miniszter„A magyar tehetségügy következetes szolgálatáért egyetemi oktatói, miniszte-ri és akadémiai elnöki szerepében.”

Franz J. Mönks professzor, a Euro-pean Council for High Ability örökös elnöke„A magyar tehetséggondozás másfél évtizedes segítéséért, a magyar tehet-ségügy képviseletéért az európai orszá-gokban, az ECHA és az MTT sikeres együttműködésének megteremtéséért és ápolásáért.”

Dr. Geffert Éva, az MTT első elnöke „Az MTT megszervezésében vállalt ve-zető szerepéért, többéves társasági el-nöki munkájáért, valamint a magyar

tehetségügy ECHA-ban történt képvise-letéért.”

Dr. Czeizel Endre professzor, az MTT örökös tiszteletbeli elnöke„Az MTT-ben végzett sokéves elnöki munkájáért, valamint a pedagógusok és a fi atal kutatók felkészítésében vállalt aktív oktatói munkásságáért, illetve a genetika eredményeinek elterjesztéséért a tehetséggondozó munkában.”

Dr. Báthory Zoltán professzor, az MTT volt elnöke„Az MTT elnökeként végzett többéves munkájáért, valamint a tehetséggondo-zás gondolatkörének NAT-ba történő beépítéséért.”

Kormos Dénes országgyűlési képvise-lő, az MTT választmányának tagja„A 2009-ben a Parlament által elfoga-dott Nemzeti Tehetség Program kidolgo-zásában szerzett elévülhetetlen érdemei-ért, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tehetséghálózat elindításáért.”

Dr. Csermely Péter professzor, a Nem zeti Tehetségsegítő Tanács el-nöke„A Magyar Géniusz Program kidolgozá-sában és elindításában vállalt kiemelke-dő szerepéért, a Kutató Diák Mozgalom sok éven át történő sikeres szervezésé-ért, valamint a magyar tehetségügy kül-földi hatékony képviseletéért.”

Esztergályos Jenő tanár úr, az Apá-czai Kiadó ügyvezető igazgatója„Az Apáczai Kiadónak a tehetséggon-dozás támogatásában vállalt országo-san meghatározó szerepének kialakí-tásáért, valamint az MTT munkájának morális és anyagi támogatásáért.”

Veres Pál igazgató, az Arany János Tehetséggondozó Program Egyesüle-tének elnöke„Az Arany János Tehetséggondozó Program megvalósításában tíz éven át vállalt meghatározó szerepéért.”

Dr. Gáborjáni Szabó Péter c. egyete-mi tanár, az MTT választmányának tagja„Az MTT választmányában végzett többéves munkájáért, valamint a mű-vészeti tehetséggondozásban vállalt, or-szágosan kiemelkedő tevékenységéért.”

G. Tóth Márta, az MTT választmá-nyának volt tagja„Az MTT választmányában végzett többéves munkájáért, valamint a Génius Tehetséggondozó Iskola sokéves sikeres vezetéséért.”

Győrik Ferenc, az MTT Kelet-ma-gyarországi Tagozatának titkára„Az MTT Kelet-magyarországi Tagoza-tának vezetésében végzett két évtizedes munkájáért, valamint a szerencsi Bolyai Általános Iskola komplex tehetséggon-dozó programjának kidolgozásáért és sokéves sikeres irányításáért.”

Dr. Heimann Ilona főiskola tanár, az MTT szakértői szekciójának elnöke„Az MTT választmányában végzett többéves munkájáért, valamint az EL-TE-n indított posztgraduális képzési program megszervezéséért.”

Dr. Herskovits Mária, az MTT al-elnöke„Az MTT alelnökeként végzett két évti-zedes munkájáért, valamint a magyar tehetségügy ECHA-ban történt képvise-letéért.”

Dr. Kolmann György, az MTT gyer-mekvédelmi szekciójának elnöke „Az MTT gyermekvédelmi szekciójának sokéves sikeres irányításáért.”

Kormos Dénes: „A pártokat nem volt könnyű rávenni a tehetségmozgalom segítésére, de végül nemzeti ügy lett”

Dr. Gáborjáni Szabó Péter c. egyetemi tanár

Dr. Heimann Ilona főiskolai docens


Nagy Kálmán, az MTT Kelet-ma-gyarországi Tagozatának elnöke„Az MTT Kelet-magyarországi Tagoza-tának két évtizedes vezetéséért, valamint a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Re-formátus Általános Iskolában bevezetett komplex tehetségprogram kidolgozásá-ért és két évtizedes irányításáért.”

Markó Endréné, az MTT választ-mányának örökös tiszteletbeli tagja„Az MTT választmányában végzett sok-éves munkájáért, valamint a tehetség-gondozás győri iskolai modelljének ki-alakításáért.”

Mentler Mariann, az MTT Nyugat-dunántúli Tagozatának elnöke„A Magyar Tehetséggondozó Társaság Nyugat-dunántúli Tagozatának sokéves sikeres irányításáért, valamint a győri Talentum Műhely programjának kidol-gozásáért és végrehajtásáért.”

Dr. Polonkai Mária, az MTT alel-nöke„Az MTT elnökségében végzett közel két évtizedes munkájáért, az Arany János Tehetséggondozó Programban végzett többéves tevékenységéért, valamint a te-hetségtantervek kidolgozásában vállalt vezető szerepéért.”

Dr. Markó Endréné iskolaigazgató

Dr. Kollmann J. György jogtanácsos

Sarka Ferenc, az MTT alelnöke „Az MTT alelnökeként végzett többéves munkájáért, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépült tehetség-moz galom fellendítéséért.”

Szakáll Istvánné igazgató, az MTT felügyelőbizottságának tagja„Az MTT felügyelőbizottságában vég-zett sokéves lelkiismeretes munkájáért, valamint a budapesti Szent István Gim-názium tehetséggondozó munkájának többéves irányításáért.”

Százdi Antal, az MTT Tehetség újsá-gának felelős szerkesztője„Az MTT Tehetség újságának több mint másfél évtizedes sikeres szerkesztéséért, áldozatkész szervezőmunkájáért.”

Szénási Istvánné, az MTT titkára „Az MTT elnökségében végzett közel egy évtizedes munkájáért.”

Szöllősi István igazgató, az MTT vá-lasztmányának tagja„A miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium sikeres vezetéséért, valamint az MTT választmányában végzett több-éves aktív tevékenységéért.”

Sarka Ferenc intézményvezető, az MTT alelnöke

Titkó István igazgató, az MTT fel-ügyelő bizottságának tagja„Az MTT felügyelőbizottságában vég-zett sokéves lelkiismeretes munkájáért, valamint a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma komplex tehetséggondozó programjának kidol-gozásáért és egy évtizeden át történő megvalósításáért.”

Dr. Török Istvánné, az MTT ké-mia- és környezetvédelmi szekciójá-nak elnöke„Az MTT kémia- és környezetvédelmi szekciójának sokéves sikeres vezetésé-ért.” Dr. Trencsényi László, az MTT vá-lasztmányának volt tagja„Az MTT felügyelőbizottságában vég-zett sokéves lelkiismeretes munkájáért, valamint a tehetségügy képviseletéért a Magyar Pedagógiai Társaságban”

Újvári István, az MTT választmányá-nak örökös tiszteletbeli tagja„Az MTT választmányában végzett több éves munkájáért, valamint a tehet-séges diákok versenyeztetéséhez készí-tett feladatok sok éven át történő kidol-gozásáért.”

Dr. Velkey László, az MTT választ-mányának tagja„Az MTT választmányában végzett többéves munkájáért, valamint a sáros-pataki tehetséggondozás új hagyomá-nyainak megteremtéséért.”

Titkó István gimnáziumi igazgató

Szénási Istvánné, az MTT titkára


Az Apáczai Kiadó mellékleteRovatvezető: Almási Judit

Kedves Reál Szakos Pedagógus Kollégák! Kedves Gyerekek!

Az Apáczai Kiadó a 2009–2010-es tanévben ismét megrendezi az Apáczai Csere János Tehetségkuta-tó Komplex Természettudományi Versenyt.

A verseny a NAT több műveltségi területét átfogó, komplex verseny.

A résztvevők köre: bármelyik iskolatípusba járó, 7. és 8. évfolyamos tanulók.

A verseny elsődleges célja az iskolai kreativitás fejlesztése és a gyakorlatban történő felhasználása.

A verseny 4 fordulós.

Az egyes fordulók lebonyolítása1. Iskolai forduló: a jelentkező iskolák bonyolítják

le, 2009. november 12-én 14 órakor2. Kistérségi forduló: a kistérség vagy város vala-

mely iskolájában rendezik 2009. december 10-én 14 órakor

3. Megyei forduló: a megyei központokban rende-zik 2010. február 18-án 14 órakor

4. Országos döntő: 2010. március 27-én 10 órakor Budapesten

Az egyes fordulók feladattípusai 1. forduló: egyéni feladatmegoldással feladatlap

kitöltése2. forduló: csoportos feladatmegoldással feladatlap

kitöltése, tervezés, kivitelezés (3 fős csoportok)3. forduló: kooperatív tevékenységgel probléma

gyakorlati megoldása, modellezés

Az érintett NAT-műveltségterület(ek) megnevezéseTermészeti anyagok, átalakításuk és felhasználá-suk az emberiség története soránSzakmák, pályák jellegzetességeiFolyók és kölcsönhatásuk környezetükkelTelepülések és környezetük

1. Iskolai forduló2009. november 12-én 14 órától az érintett isko-lák bonyolítják le, országosan azonos időpontban. A fordu lóban a versenyző csapatok az országos ver-

senybizottság által összeállított, írásbeli feladatokat oldják meg.

Az iskolai fordulóban a tanulók egyénileg verse-nyeznek. A javítást az iskola szaktanáraiból álló ver-senybizottság végzi. Az iskolai fordulóban – javasol-tan – az 1–3. helyezést elért tanulókból álló, egyetlen háromfős csapat jut tovább a kistérségi fordulóba.

A továbbjutó csapat adatait (a versenyjegyzőköny-vön) el kell juttatni az Apáczai Kiadóhoz. Beérkezési határidő: 2009. november 20.

Az első forduló témaköre: Természeti anyagok, átalakításuk és felhasználásuk az emberiség törté-nete során.

2. Kistérségi forduló2009. december 10-én 14 órától a kistérségi közpon-tokban, a fővárosban a kerületekben rendezik. A for-dulóban a versenyző csapatok az országos versenybi-zottság által összeállított, írásbeli feladatokat oldanak meg. A pontos helyszínekről – az iskolai fordulók eredménylistája alapján – a megyei szakreferensek tájékoztatják a résztvevőket.

A kistérségi, kerületi versenybizottság döntése alapján, külön értesítés nélkül a legjobb csapat jut a megyei, fővárosi fordulóba. Szoros eredmények ese-tén a versenybizottság további helyezetteket is behív-hat. Az eredményről 2009. december 23-ig kell az Apáczai Kiadót értesíteni.

A második forduló témaköre: Szakmák, pályák jellegzetességei.

3. Megyei forduló2010. február 18-án 14 órától a területileg illetékes megyei pedagógiai intézet által kijelölt helyszínen rendezik.

A fordulóban a versenyző csapatok az országos versenybizottság által összeállított, írásbeli feladato-kat oldanak meg. A csapatok írásbeli, szóbeli és (ott-honi) gyakorlati feladatokat kapnak. A zsűrizés teen-dőit az intézetek szaktanácsadói látják el.

A megyei fordulók 1. helyezett csapatai és a fővárosi forduló 1–4. helyezettjei az országos döntőbe jutnak.


Az országos forduló programjáról a döntőbe jutott csapatok iskoláit az országos szervező értesíti 2010. március 6-ig.

A harmadik forduló témaköre: Folyók és kölcsön-hatásuk környezetükkel.

Országos döntőA döntőt 2010. március 27-én 10 órától az Apáczai Kiadó Budapesti Központjában rendezik meg. A dön-tővel kapcsolatos tudnivalókról a résztvevőket írás-ban értesítjük.

A döntő témaköre: Települések és környezetük.A verseny értékelése: az első, a második és a har-

madik forduló értékelése és az eredmény kihirdetése a helyszínen történik, de a döntő résztvevőiről az ered-mények összegzése alapján az országos zsűri dönt.

Az 1. forduló díjazása: oklevél, toll minden résztvevőnek. A 2. és 3. forduló első három helye-zett csapatának díja: könyvjutalom.

A döntő díjazásaCsapatverseny I. helyezett csapat: tanulónként 50 ezer Ft értékű

kiskönyvtár; II. helyezett csapat: tanulónként 40 ezer Ft értékű

kiskönyvtár; III. helyezett csapat: tanulónként 30 ezer Ft értékű

kiskönyvtár; IV-X. helyezett csapat: könyvjutalmak, csapatonként

20 ezer Ft értékű könyvjutalom.

Felkészítő tanár I. helyezett csapat felkészítője: 100 ezer Ft értékű

szakmai kiskönyvtár;

II. helyezett csapat felkészítője: 80 ezer Ft értékű szakmai kiskönyvtár;

III. helyezett csapat felkészítője: 60 ezer Ft értékű szakmai kiskönyvtár.

A verseny zsűrije a legérdekesebb megoldásokat benyújtókat különdíjakkal jutalmazhatja.

Az eredmények közzétételének módjaAz Apáczai Kiadó honlapján és a döntő előtt levél-ben is.

Jelentkezés: a mellékelt jelentkezési lapon, 2009. november 20-áig.

A feladatlapot a verseny előtt küldjük ki a felké-szítő tanár nevére, az iskola címére; kérjük, hogy a résztvevők számának megfelelő példányban fénymá-solják azt! November 12-ig a versenyhez válasszák meg az iskola szaktanáraiból álló versenybizottságot! A feladatlapok javítókulcsát és a verseny jegyző-könyvének nyomtatványát a feladatlap kiküldésekor mellékelni fogjuk.

Kérjük, hogy amennyiben a versennyel kapcso-latban kérdése van, szíveskedjen a megyei (terüle-ti) szakreferenst megkeresni! Lásd: www.apaczai.hu/szakreferensek.

Jó versenyzést kívánunk!

Esztergályos Jenő Dr. Pitrik Józsefügyvezető igazgató a versenybizottság elnöke

A verseny emlékezetes pillanatai


Az Apáczai Kiadó felső tagozatos interaktív tananyagcsomagjai

Kedves Pedagógus Kollégák!

Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagcsomagokat állított össze, melyek segítik a pedagógu-sok és a tanulók munkáját. Kérem, tekintsék meg ajánlatunkat, és rendeljék meg!

1. Ötödik évfolyamos interaktív tananyagcsomag1. AP–050591 – Irodalom 5.2. AP–051691 – Történelem 5.3. AP–050592 – Szövegértést fejlesztő gyakor -

latok 5.4. AP–050891 – Matematika 5.5. AP–052091 – Ötödik daloskönyvem6. AP–052491 – My English Book Class 5

Ára: 228 000 Ft + áfa

2. Hatodik évfolyamos interaktív tananyagcsomag1. AP–060591 – Irodalom 6.2. AP–061692 – Történelem 6.3. AP–060592 – Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.4. AP–062091 – Hatodik daloskönyvem5. AP–061091 – Természetismeret 6. – Biológia6. AP–061092 – Természetismeret 6. – Földrajz

Ára: 228 000 Ft + áfa

3. Hetedik évfolyamos interaktív tananyagcso-mag1. AP–070591 – Irodalom 7.2. AP–071691 – Történelem 7.3. AP–071191 – Biológia 7.4. AP–071591 – Kémia 7.5. AP–071491 – Fizika 7.6. AP–071391 – Földrajz 7.7. AP–072091 – Hetedik daloskönyvem

Ára: 266 000 Ft + áfa

INTERAKTÍV TANAN



Takács Miklós

AP–060591

6. évfolyam

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–050592

INTERAKTÍV TANAN


AP–050591K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–051691

INTERAKTÍV TANAN


AP–050591K


Takács Miklós

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061692

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–050891K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–062091K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–060592K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091K

INTERAKTÍV TANAN


AP–052091


INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–070591K INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071691

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071491

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071191

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–072091


4. Nyolcadik évfolyamos interaktív tananyagcsomag1. AP–080591 – Irodalom 8.2. AP–081691 – Történelem 8.3. AP–081191 – Biológia 8.4. AP–081591 – Kémia 8.5. AP–081391 – Földrajz 8.6. AP–082091 – Nyolcadik daloskönyvem

Ára: 228 000 Ft + áfa

5. Felső tagozatos komplex humán interaktív tananyagcsomag1. AP–050591 – Irodalom 5.2. AP–060591 – Irodalom 6.3. AP–070591 – Irodalom 7.4. AP–080591 – Irodalom 8.5. AP–051391 – Történelem 5.6. AP–051392 – Történelem 6.7. AP–071691 – Történelem 7.8. AP–081691 – Történelem 8.9. AP–050592 – Szövegértést fejlesztő gyakor-

latok 5.10. AP–060592 – Szövegértést fejlesztő gya-

korlatok 6.Ára: 380 000 Ft + áfa

6. Felső tagozatos komplex reál interaktív tananyagcsomag 1. AP–050891 – Matematika 5.2. AP–061091 – Természetismeret 6. – Biológia3. AP–061092 – Természetismeret 6. – Földrajz4. AP–071191 – Biológia 7.5. AP–071191 – Földrajz 7.6. AP–071591 – Kémia 7.7. AP–071491 – Fizika 7.8. AP–081191 – Biológia 8.9. AP–081391 – Földrajz 8.

10. AP–081591 – Kémia 8.Ára: 380 000 Ft + áfa

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081191

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–082091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–080591


IRODALOM 8.

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081591

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081391K

INTERAKTÍV TANAN



Takács Miklós

AP–060591

6. évfolyam

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–050891K

INTERAKTÍV TANANYAG


AP–050591K


Takács Miklós

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–070591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–080591


IRODALOM 8.

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–051691INTER

AKTÍV TANA

NYA

G – A kiadó a kiadói jogokat fenntartja.

AP–061692

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–050592

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–060592K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061091K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071191

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071491

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081191

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081591

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081391K


7. Felső tagozatos magyar irodalom

interaktív tananyagcsomag1. AP–050591 – Irodalom 5.2. AP–060591 – Irodalom 6.3. AP–070591 – Irodalom 7.4. AP–080591 – Irodalom 8.

Ára: 152 000 Ft + áfa

8. Felső tagozatos történelem interaktív tananyagcsomag1. AP–051691 – Történelem 5.2. AP–061692 – Történelem 6.3. AP–071691 – Történelem 7.4. AP–081691 – Történelem 8.

Ára: 152 000 Ft + áfa

9. Felső tagozatos szövegértés interaktív tananyagcsomag 1. AP–050592 – Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5.2. AP–060592 – Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.

Ára: 76 000 Ft + áfa

10. Felső tagozatos földrajz interaktív tananyagcsomag1. AP–071391 – Földrajz 7.2. AP–081391 – Földrajz 8.


11. Felső tagozatos kémia interaktív tananyagcsomag1. AP–071591 – Kémia 7.2. AP–081591 – Kémia 8.


12. Felső tagozatos biológia interaktív tananyagcsomag1. AP–071191 – Biológia 7.2. AP–081191 – Biológia 8.


INTERAKTÍV TANAN



Takács Miklós

AP–060591

6. évfolyam

INTERAKTÍV TANAN


AP–050591


Takács Miklós

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–070591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–080591


IRODALOM 8.

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–051691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–061692

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–050592

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–060592K

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071691

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081691

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.AP–081391K

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–071591

INTE

RAKT

ÍV T

ANAN

YAG

– A

kiadó

a kia

dói jo

goka

t fenn

tartja

.

AP–081591

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–071191

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG


AP–081191

XVII. évfolyam 2009/6. szám TEHETSÉG · 6. AP 052491 My English Book Class 5 7. AP 060591...

Documents

Transcript of XVII. évfolyam 2009/6. szám TEHETSÉG · 6. AP 052491 My English Book Class 5 7. AP 060591...