X. ÉVFOLYAM 11. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1937 ... · Irma. Áthelyezés: Nyirábrány:...
Transcript of X. ÉVFOLYAM 11. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1937 ... · Irma. Áthelyezés: Nyirábrány:...
X. ÉVFOLYAM 11. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1937. NOVEMBER 1.
Ez a film a világsztárok filmje, tehát világsiker!H a t m a i l á n y l e g m a i b b t ö r t é n e t e
H u n k a , s z e r e l e m , f i a t a l s á g , s z é p s é g
A főszerepben Kun Magda és G y e rg y a y István, London kedvencei és Hollywood legfiatalabb magyar sztárja: S z e p e s Lia, továbbá Budapest kedvence: D ayka Margit
Á b r a h á m Pál zenéje, H a r m a t h Imre versei
G a á l Béla rendezése — Fö ld es Jolán regénye
MAII LÁNYOK!Családi öröm ök és családi gondok közepette egy k is családi n evetés, a
K un M agda és G yergyay Is tv á n u to lsó m agyar film je és a H o llyw oodbó l h a za té rt fia ta l m agyar rendező : C sepreghy Jenő első m agyar film je! - Á B R A H Á M P Á L zenéje
Forgalomba hozza :
BUDAPEST FILM RT.VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8 — TELEFON: 132-888
f l L V I U I L T M
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT
X. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1937. NOVEMBER 1
HANGOS M A G V A R YILÁG H IRADÓHetenként 19 példányban számol
be a hazai és külföldi eseményekről.
Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszinházakban.
Kiadja aM A G Y A R F I L M I R O D A R. T.
Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. T elefon : 145-346.
Hangos és néma filmfelvételek trülckfilmkészités, kópiák és filmfeliratok, keskeny|ilmmunkák,
utószinkronizálás.
HANGOS HÍRADÓversenyen kívül áll.
Á 300 m agyar mozgószin-
ház 75% -a l e k ö t ö t t e .
VÁLTOZÁSOK A MOZIE N G E D É L Y E S E K K Ö R ÉBE N
Uj engedélyek:Tiszanána: Lazur László, tiszanánai lakos
nak.Csepel: S im o n yi V ilm os budapesti lakosnak,
az eddigi K ulturm ozira.Székesfehérvár: Glória m ozgófényképszínr
ház kf t . Székesfehérvárra, a P rohászka emléktem plom mal kapcsolatos K ultúrház nagyterm ére.
Leányfalu: (Pócsm egyerhez tartozik) P etrik Jó zse f taksonyi lakosnak.
Verpelét: M arczin fa lvi D risnyey László ve- peléti lakosnak.
Lemondás:Csepel: K uU ur-m ozgó engedélyese Csepel
község közönsége.
Megvont engedély:Ősi: Faludi D ezső ősi lakostól.Verpelét: Fiikő György verpeléti lakostól,
m ert üzem ét 4 év ó ta engedély nélkül szüneteltette.
Üzembehelyezés:Csepreg: Csepregi m ozi. E . Sebestyén F e-
rencné.Pomáz: M ozgóképszínház. E .: T ilkovszky
Irm a.Áthelyezés:
Nyirábrány: T óth Sándor hajdusám som lakos engedélyét H ajdusám sonról N yiráb- rányba helyezték át.
VWVWVWVWWWvVVVVNVVVNA*/
A Horthy Miklósné-akció'ra a MMOE már széjjelküldte a körleveleket, de ezen az utón is kéri a mozitulajdonosokat, hogy minél többet adakozzanak a nemes célra.
A budapesti mozik délelőttti játékrendje ügyében akció indult meg, amely hosszas tanácskozások után örvendetes irányba terelődött. Minden valószínűség szerint hatósági beavatkozás nélkül is sikerül majd ezt a kérdést egységesen megoldani.
1
A magyarországi filmszínházak helyzete 1936137-ben
\O iszonylagosan csendes és nyugodt V évadról szám olhatunk be ezúttal. A
m agyar gazdasági élet fellendülése kedvezően befolyásolta a mozik üzletm enetét is. Ezenfelül különösen a vidéki moziknál tapasztalható javulás a m agyar film gyártás számszerű em elkedése következtében is. Ennek megfelelően szaporulatot m utat a mozik száma is. Budapesten 4, Pécsett és Kecskem éten 1—1 új mozi létesült és kb. 40 új mozi nyílt meg a községekben A nagyobb forgalom egy részét bizonyos szolgáltatások, szociális terhek em elkedése v itte el, más részét pedig az el- h'anyagoltabb állapotban lévő mozgó- színházak modernizálása" és renoválása em észtette fel, amely folyam at a nyár folyamán az átlagot jóval meghaladó aránvokban fo ly tatódo tt
A z új évad sajnos, gyengébb kilátásokkal indult, a gazdasági konjunktúra kisebb m egtorpanására szakm ánk érzékeny m űszerként reagál. A magyar film gyártás tú lzott számszerű fellendülése, am it azonban nem követ a m inőségi fellendülés — csökkentette a közönségét a m agyar film iránt. A filmkölcsönzőkkel és gyárosokkal a múlt évadban kialak íto tt barátságos és rend- fenntartó együttm űködés sajnos, felbom lott. A társszakm a a megegyezés áldást hozó ú tja i helyett a kártokozó harcok ú tjá ra té rt és orvosságkeresés helyett k ilátástalan karteleket létesít. A kartellel szemben a ránk kényszerí- te tt harcot felvettük és megvívjuk, de c helyütt is rám utatunk arra, hogv a túlméretezett magyar filmgyártás krízisét ezzel megoldani nem lehet. Nem kívánunk itt e tárgyról hosszabban ér-
A M agyar M ozgóképűzetnengedélye- sek O rsz. Egyesületének november 9-ére összehívott X V II. évi redes közgyűlésére az elnökség részéről M orvay Pál ügyv. alelnök a következő jelentést te rje sz ti be:
tekezni, járható ú tnak m indenesetre azt ta rtjuk , ha megállapítjuk azt a magyar filmmennyiséget, amit a magyar piac megfizetni képes és valamilyen módon gondoskodunk arról, ennél több ne is készülhessen. V iszont m indent el kellene követni a színvonal emelése ér dekében.
A film gyártás terén rendeleti úton az elmúlt évben egyetlen lényeges intézkedés tö rtén t: a behozatali jegyek kiadásának újabb szabályozása, amely egyúttal a gyakorlatban teljesen m egbukott szinkronizálás áilmi tám ogatásának megszűnését is jelentette.
Rendelet szabályozta az üzletvezetői és gépkezelői szakvizsgák 'szétválasztását és az engedélyesek szakképesítési kötelezettségét is, mely téren az egész világon vezető szerepet visz M agyarország. ¡Mutatkozik is úgy ennek, m int a szigorú tűzrendészed intézkedéseknek a hatása: hazánkban a mozi tűz vagy pánik ism eretlen fogalmakká lettek.
Jelentékeny akció indult meg a kö zelm ultban keskenyfilmes új mozik lé tesítése érdekében. Ha ezt az akciót a kilátásba helyezett korlátok között fo ly tatják le — ebből a szakm ára csak haszon szárm azható. A keskenyfilmes mozi előreláthatólag sok községben fogja előkészíteni a ta la jt a rendes mozi számára. M indenesetre figyelemmel fogjuk kísérni az akció alakulását
Egyesületünk az elmúlt évadban hosszabblejáratú m egállapodást kö tö tt a M agyar Filmirodával, amivel lehetővé vált a híradóárak jelentékeny m érséklése és a példányszám szaporítással együtt a korábbi beosztás is.
2
M ásrészről újabb súlyos anyagi megterhelésről kell beszám olnunk a zene- jogdíjak terén, ahol az egyesület bizottságának csak m érséklést sikerült elérni a hatszoros emelési igényekkel jelentkező és külföldi példákra h ivatkozó zeneszerzőkkel szemben.
R észtvett egyesületünk a Párizsban m egtarto tt N em zetközi Filmkongresz- szuson és főleg tájékozódási — összehasonlítási szem pontokból igyekszik fenntartani és kiépíteni nem zetközi kapcsolatait.
Az egyesületen kívülálló k a rtá rsak nak az egyesületbe való bevonása az elnökség igyekezete dacára m egfeneklett a m ozikartelleknél, amivel szemben az egyesületben töm örült mozik anyagilag is — elism erésrem éltó áldozatokat hoztak az egyesület fenntartása érdekében.
Sajnálatos esem ényről kell beszám olnunk, am ikor a Phönix-mozgó engedélyének m egvonásáról emlékezünk meg. Legyen ez az engedélymegvonás intő példa mindnyájunknak, ügyeljünk inkább tú lzo tt óvatossággal a hatósági kikötések és rendeletek pontos b e tar
tására, nehogy a Phönix-ügy ism étlődhessék meg.
Szakm ánknak ezidőszerint legsúlyosabb problém ája a helyárkonkurrencia és a kedvezm ények kérdése. A színházak intő példája a legerélyesebb akcióra készte tte az elnökséget és e helyről is felhívja a kartársakat, hogy segítsenek fegyelm ezett m agatartásukkal szükségtelenné tenni a külső beavatkozást.
Többirányú tárgyalásokat folytattunk alkalm azottaink szervezetével és igyekeztünk azok szociális helyzetét tovább- menően megjavítani. E tárgyalásokat a m agánalkalm azotti törvény létrehozásáig felfüggesztettük, m iután a törvény a fe lvetett kérdéseket előreláthatólag szabályozni fogja.
A z elnökség továbbfolytatta és folyta tja a mozik személyes felkeresését és a helyszíni m egismerését, ami azonban a nagy távolságok m iatt csak fokozatosan történhetik meg.
Bizakodóan tekintünk a jövő elé, am elynek főfeladatául a film gyártás válságának m egszüntetését a társszakmával való megegyezés létrehozását te kintjük.
Előkészületbenaz 1938. évi (19. évfolyam)
Megjelenik november 2 5 -ike körül
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
VI.,Thököly-ut 75. Küldje be idejébenTelefon: 297-076. yálíal£íának
adatait, h irdetését.
LAJTA A ND O R :
JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA
ZÁGRÁB
ugoszlávía m ásodik nagyvárosa Z ágráb. Lakosainak a száma m a eléri
a 250.0Ü0 főt. Rendkívül eleven, lüktető gazdasági élet zajlik H orvátország fő városában, am it az idegen szemlélő már az első pillanatban észre is vesz. Az utolsó tizennyolc esztendőben Zágráb szem m eiláthatóan területileg is kiépült, m egnagyobbodott és a városnak úgyszólván valam ennyi kerületében új utak, uccák nyíltak, hatalm as épületek, nyil- lák épültek, a villamos és autóbuszfor- gaiom hatalm as m éreteket öltött. Zágráb mindig kulturális város volt, am elynek lakossága erősen érdeklődött a színház- és filmvilág irán t és így te rmészetes, hogy a film- és m oziélet központja is m a Zágráb. Talán azt lehetne niondani, hogy a tulajdonképpeni film - föváros Zágráb. A legtöbb filmkölcsönző és a legnagyobb vállalatok innen küldik szerte a film jeiket és it t bonyolítják le a jugoszláv filmüzletet. A jugoszláv királyság m ozgóképszínháztulajdonos szövetségének a központja és székhelye szintén Zágráb és ebből is látszik, hogy Zágráb a film szempontjából nagyobb jelentőségű, m int az ország fővárosa, Belgrád, Zágrábban 12 filmkölcsönző m űködik, ezek között a ném et film visszafejlődése folytán az am erikaiaké a vezető szerep. Az am erikai film vállalatok közül sa já t fiókja van a Foxnak, a Param ountnak, a M etrónak, a W arnernek, míg a Columbiát a M erkurfilm képviseli és az U nited A rtists szintén az egyik filmvállalat ú t ián hoz fogalomba néhány filmet. A belföldi cégek közül régi cég az Avala-film, a Jugo, a Pan, Bosna, a Haas és Kleinlein és mások, az újabbak közül az utolsó két idényben h atáro zottan előretört a M erkur-film, König Mihály vezetése alatt.
II.
A jugoszláv film piacon híradótól vagy alkalmi film től eltekintve, kizárólag külföldi filmek kerülnek forgalom ba, A jugoszláv filmpiac élénkségét semmi sem bizonyítja jobban, m in thogy évről-évre em elkedik a behozott filmek száma, annak ellenére, hogy tu lajdonképpen egysláger-rendszer alapján játszanak a filmszínházak.
A legutolsó hivatalos statisztika még 1935. évről kelt és akkor 664 külföldi film et hoztak be 708.088 m éter hosszúságban, am elyek közül 250 film teljes estét betöltő játékfilm , 133 híradó, 105 előzetes és egy reklámfilm. Ebből a statisztikából látszik, hogy 1935-ben Jugoszlávia körülbelül; annyi film et fogyaszto tt el, m int a m agyar filmpiac.
A zágrábi társasági élet a N em zeti Színházon és 1—2 nívós hangversenyen kívül a nagy kávéházakban és az egyre fejlődő és elegáns filmszínházakban zajlik le. Zágrábban ma m ár tizennégy filmszínház játsji'k , am elyek közül a Jadran, a Dóm, az Union, az A storia és a Tomislav-film színház újabb keletű filmpaloták. Elsőhetes filmszínházak a Ba kán, az A storia, a Capitol, az Edison, a Kroacia és a Luxor. Ezek a m űsorokat legkevesebb hét napig játsszák, de vannak olyan színházak is, amelyek egyes nagy kasszadarabokat 2—3 hétig is m űsoron tartanak. A filmszínházak nagyon meg vannak állami, városi és báni illetékekkel terhelve, 33—40 százalékot fizetnek a b ru ttó bevételből!
Zágráb fejlődésével term észetesen lépést ta r to tt a film színházak számának az em elkedése is, m ert ezídőszerint, m int m ár fent jeleztük, 14 filmszínház van, míg két évvel ezelőtt csak 11 mozi m űködött. A z új film színházak közé tartozik az U nion filmpalota, am ely hatszázszem élyes filmszínház és a város olyan részében épült, a Zvonim ír-
ulicában, ahol évekkel ezelőtt még a nagyvásárt tarto tták , de ahol ma már 6—8 emeletes paloták épültek. Igen elegáns és szép mozi az újonnan épült „Dom“-filmszínház. Ez a harm adik új mozft1, amely az utóbbi esztendőkben létesült, hatszáz személy befogadására alkalmas és T rn jc m unkásnegyedben épült.
Üj épületbe m ent át az utóbbi években a Central-filmszínház 550 befogadóképességgel. Ez a város szívében épült, a Petrinskaja-ulicában. A z Edi- son-mozi m ost van átépítés alatt, 1000 személyes m odern filmszínház lesz, a régi épület helyén.
III.
A vidék.
A mai Jugoszláviát közigazgatásilag 9 kerületre (bánságra) oszto tták fel. Az 1935-ös kim utatás szerint összesen 295 filmszínház já tszo tt az országban, de valószínű, hogy azóta ez a szám megnövekedett, úgyhogy Jugoszláviában ma több, m int 320 hangos filmszínház játszik. A legutóbbi k im utatás szerint a m ozgóképszínházak elosztása így alakult:
D unai bánság — — —■ 79 moziSzáva „ — — — 64 „D ráva „ — — — 43 „D rina ,, — — —• 15 „M orava „ — — — 21 „Zetska (M ontenegró) — 12 „V rbaska bánság — — U „T engerpart — — — — 14 „V ardar bánság — — — 19 .,B elgrád és környéke — 18 „
28© mozi
A belgrádi kerülethez tartozik Zi- mtony 3 mozival és Pancsova 2 mozival. Z im ony ma úgyszólván teljesen összeépült Belgráddal, az új nagy vasúti hidon autóbusz- és villam osjárat köti össze a két várost.
A Dráva-bánság tulajdonképpen a régi Szlovénia, ide tartozik Bled, a híres fürdőhely egy mozival, Laibach (Ljub- jana) 9 filmszínházzal. L jubjana közel százezer lakossal Jugoszlávia harm adik
Hr
vagy negyedik városa. Rendkívül élénk társadalm i és m űvészeti élet központja. Ehhez a bánsághoz tartozik M arburg (M aribor) 2 mozival, M uraszom bat 1 mlozival, O rm os 1 mozival, Rakek, az ism ert határváros, egy mozival.
A D rina-bánság ism ert helyei közé tartozik Brecko, a világhírű szilvatermő környék központja 2 mozival, Szarajevó, amely körülbelül 80.000 lakosú és 5 filmszínházzal dicsekedhetik. Sabacban k é t filmszínház játszik.
A D unai bánság a m agyarnyelvű és m agyar nemzetiségű vidékből áll, a volt Bácska, Tem es megye, Torontál megye északi része. Ism ertebb városok Fehértem plom 2 filmszínházzal, Ú jv idék, Jugoszlávia legélénkebb és egyik legjelentősebb városa, több m int 70.000 lakossal, i t t 5 m ozgóképszínház játszik. Rum ában 2, Zentán, Zom borban 2, Óbecsén 3 Szabadkán — amelynek lakossága túlhaladja a százezer főt — mindössze 2 filmszínház működik. U gyancsak két színház játszik Nagy- kikindán és Versecen.
A Dunai bánság területéhez tartozik a régi Szerbia északi része és Szlavónia egy része, tehát ebbe a rovatba ta rto zik Beoecsin 1 színházzal, Kragujevác 2 filmszínházzal, Petrograd 3 filmszínházzal, Szendrő (Smederevo) 2 filmszínházzal, Szerb-M itrovica 4 filmszínházzal, Karlóca 1 filmszínházzal.
A M orava bánság ism ertebb városai Krusevác 1 filmszínházzal, N is 3 filmszínházzal, ezek ugyan nem nagy m ozgók; P iro t 1 színházzal, hogy csak a nálunk is ism ertebb szerbiai városokat említsük.
N agyon élénk a tengerm elléki és a dalm át szigetvárosok filmélete, m ert úgyszólván m inden szigeten, így Kor- csulán, M akarszkán, Trogirban stb.-in játszik egy-egy mozi. Ezenfelül Knin- ben játszik egy filmszínház, M ostarban 2, Spalatoban 3 és Sebenicoban 2 mozi.
A Száva-bánság városai élénk emlékezetünkben élnek. Ide tartozbik Buc- cari (Bakar) 1 mozival, Belisce 2 mozi
5
L T f / p j ̂
val, Belovár 1, Cirkvenica 1, C sáktornya, D álja 1, Daruvár, D jakovár 1, Ká- rolyváros 2, Kapronca, Körös, Nasice 1—1, U jgradiska 1, Ogulin 1, Eszék 3, O tocác 2, Pakrac 1, Zengg 1, Sisek 1, Szlavonbród 2, Pozsega 1, Susak 1, Va- razsd 3, Vukovár 2 filmszínházzal.
A V ardar-bánsághoz tartozik a régi Szerbia déli és délnyugati része, hogy csak egynéhány várost említsünk, Ku- m anovo 1, Leskovác 1, Prilep 2, P rizren 1, Üszküb 3 mozival. V árosnevek, am elyeket a régi történelem ből és a világháború idejéből igen jól ism erünk
A V rbaske bánsághoz tartoznak a régi Bosznia nevezetesebb városai, így Banjaluka 3, Bosznabród 1, Jajce 1 m ozival
A Z etska bánsághoz tartozik a régi M ontenegró m ajdnem teljességében és a jugoszláv tengerpart egy része. Ide tartozik C etin je 1 mozival, Raguza 1, C attaro 1, N ovibazar 1 és Podgorica 1 mozival.
IV.
Külön meg kell em lékeznünk arról a filmgyártási lehetőségről, am elyet Jugoszlávia nem csak az esetleg m egszervezendő jugoszláv gyártóknak nyújt, hanem általában a külföldi filmgyártóknak is. A mai Jugoszlávia tudvalévőén term észeti kincsekben rendkívül gazdag állam, am elyet a külföldi filmgyártó országok producerei m ár régen felism erték. Számos ném et és francia film készült a jugoszláv tengerparton, amely hallatlan gazdag term észeti szépségekben, a dalm át partokon régi várak rom jai em elkednek. Festői képet nyú jt a jugoszláv A lpok végnyulványa Boszniában és Zágráb környékén. A jugoszláv korm ány sok lehetőséget nyú jt a külföldi film felvételek elkészítéséhez, különböző előnyökben részesíti úgy a gyártókat, m in t a szereplőket, úgyhogy sok esetben bizony előnyös volna, ha különleges felvételeket a m agyar gyártók is Jugoszláviában készítenének.
Vége.
AZ ANGOL FILMVISZONYOKRÓL
rendkívül tanulságos és érdekes hírek érkeznek Londonból. Tudvalevő, hogy az angol filmgyártás a m últ esztendőben visszaesett és K ordáékon kívül alig gyárto ttak exportképes angol filmet. A z angol film export visszaesése megnyilvánul valam ennyi európai állam film statisztikájában, így M agyar- országéban is, ahol az elm últ esztendőben tudvalévőén mindössze négy angol filmet m utattak be az előző idény 15 angol filmjével szemben. Az angol film gyártás feléledése folyam atban van. ö t hónappal ezelőtt m indössze 4 angol filmet gyárto ttak a londoni m űterm ekben. A z egészséges újjáéledésnek egyik tünete, hogy most} már 24 filmet forgatnak a különböző londoni m űterm ekben. London környékén 73 m űterem áll a gyártás rendelkezésére és így term észetesen a 24 film szám ára bőséges gyártási alkalom k ínálkozott. Érdekes jelenség, hogy az angol filmgyártók mind amerikaiak. Az angol kvótatörvény úgyszólván kényszeríti az am erikaiakat, hogy Londonban filmeket gyártsanak és így ön m aguknak tám asszanak versenyt. Hosz- szú gondolkodás u tán W arneréjk is elhatározták, hogy október elsejétől kezdve Londonban is gyártanak és a legnagyobb sztárja ikat, m int Kay Francist, Erről Flynt, Bette D avist és m ásokat Londonba hozzák. W ilcox, az ism ert londoni filmgyáros az R. K. O.- val k ö tö tt m egálapodást és m ost az R. K. O. részére gyárt Londonban filmeket. A többi am erikai cég is erősen dolgozik Londonban. A M etróék szeptem ber elején kezdték meg h ivatalosan angolországi gyártásukat. Az amerikai angol film gyártás egyedüli h a szonélvezői a londoni m űterm ek tu la jdonosai, akik legalább ilymódon tu d ják az évekkel ezelőtt fe lép ített és berendezett m űterm eiket hasznosítani.
6
A SIMPLON-FILMPALOTA
25 éves fennállása nem csak Gyárfás Gyulának vagy a budapesti moziszak- mjának a háziünnepe, hanem ünnepe ez Budapest székesfővárosának, amelynek egyik díszes és előkelő kultúrintézm énye az új Simplon-mozi. H uszonöt évvel ezelőtt még ingovány és m ocsár volt azon a vidéken, am elynek központjában m a a Simp’on film palota em elkedik. Budapesti honvédönkéntesek azon a környéken gyakorlatoztak 20—22 évvel ezelőtt, bokáig süppedtek o tt a „tagozott m enet“ vezényszavára, sőt olykor alig leheteti: o tt gyakorolni. Dehogy is h ittük volna, hogy valam ikor az előrehaladott filmkultúra egy előkelő té nyezője, az elegáns és előkelő Simplon filmpalota emelkedik m ajd ki a süppedő talajból.
Az akkori Simplon-mozi valóban ko moly és értékes kultúrm unkát fe jte tt ki. A háború előtti években Gyárfás Gyula, m int fiatalem ber ind íto tta meg a Fehérvári utón az akkor lenézett m ozit, amelyből szorgalommal, szakm ája iránti szeretettel, ráterm ettséggel és rendkívüli k itartással csakham ar k ifejlesztette az előkelő és jónevű Simplon- filmszínházat és ezzel az ism ertebb fővárosi film színházak sorába került.
A háború u tán Gyárfás további szorgalommal tc|ldoztia-foldozta a régi Simplon-Ífilmszínházat, Igyekezett a szűk keretek között nívót tartan i és ez m indenkor sikerült is. Ám a hangosfilm kiem elte a mozit abból a lenézettségből, amelyben a háború elő tt és alatt vergődött és csakham ar a legkomolyabb kultúrális tényezők közé került. Gyárfás Gyula számolt ezzel a szellemi és erkölcsi előrem enettel és m ár nem elégedett meg a 300 személyes sarokhelyiséggel, a M ányoki ú t sarkán. Palotát — királyi palo tát — akart a filmnek és valamivel lejjebb, a H orthy-körtér sarkán csakham ar o tt lá ttuk az új városnegyed, a XI. kerület egyik legpom pásabb bérházát és benne a legszebb pest
budai film bonboniert, az új Simplon- filmpalotát.
Ez a három szó: mozi, filmszínház, filmpalota egyben Gyárfás Gyula pályájának útjelző sarkkövei. Ezen a pályán Gyárfás inkább volt a szakmai közéleté, m int önmagáé vagy pláne — és bocsássanak meg ezért! — a családjáé, amely neki a legszentebb és legféltettebb kincse. Gyárfás Gyula 25 éve a m agyar film- és moziszakma történeti esem ényekben gazjdag negyedszázada, am elyben Gyárfás G yula v itte a vezetőszerepet. Reméljük, hogy a következő 25 esztendő is m eghallgatja Gyárfás Gyula okos és tapasztalatokban gazdag tanácsait, ötleteit, intelm eit és hisszük, hogy a film történetének három szakasza után o tt lesz a negyediknél is m int vezető, m int alapító, m int harcos: a televíziós filmszínháznál!
EMLÉKTÁBLÁT KAP A LASSÍTOTT FELVÉTEL FELTALÁLÓJA
Kevesen tudják, hogy az úgynevezett lassított felvételek, a Zeitlupe fel
találója osztrák ember, A nton Musger, aki Eisenerzben született és 1907-ben G rácban, ahol 22 évig élt, m utatta be az első gépet, amelynek segítségével sikerült kellő lassíto tt felvételeket készíteni. A bem utató a gráci egyetemen szakem berek társasága elő tt történ t. Musger ezután m egszerezte a ném et és az osztrák szabadalm át. Musger eljárása volt a később tökéletesíte tt és modernizált lassított eljárások őse. A feltalálósors it t is megnyilvánult, m ert amíg M usger a találm ány felett ren delkezett, annak nagyon kevés hasznát vehette. Később a dresdeni Erne- m annék szerezték meg és ők tökéletesítették . Musger emlékére G rácban legközelebb em léktáblát avatnak fel és meg akarják örökíteni annak az osztrák feltalálónak az emlékét, aki a film technika egyik legérdekesebb találm ányát szerkesztette.
7
SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL:Filippi szigetek: H átsó Ind ia szigeto rszá
gában jelenleg 238 film sznház játszik . Ú gy látszik a film és m ozi irán ti érdeklődés ott évről-évre növekszik, m ert a tavalyi adatok ' kai szemben, am ikor m ég csak 202 m ozi já tszott, 31-gyel nő tt a m ozik szám a. K ét film gyár is működik a szigeten. E zek az elm últ évben ,18 játékfilm et, 10 rövidfilm et és 4 h íradó t fo rgattak . E zek a film ek taga- log nyelven készültek. A z ú j idényben 20 film et terveznek, ezek közül 2— 2 kétver- ziós film lesz és pedig kettő készül spanyolul és tagalog nyelven és 2 angol és tagalog nyelven. Az elm últ idényben A m erika vezete tt a film im port terén, összesen 1542 amerikai játék- és rövidfilm et m uta ttak be. Bem utattak m ég 22 kínai, ,21 angol, 10 spanyol és 2—2 m exikói és auszráliai és 1—-1 német, francia és olasz film et.
Argentinia: B uenos-A yresben jelenleg 180 mozi já tszik körülbelül 200.000 férőhellyel. A film színházak szám a úgyszólván állandóan emelkedik, m ert egyre-m ásra épülnek új mozik. Legutóbb a G rand T ea tro Opera épült 2500 ülőhellyel és három további film palota épül m ost 5000 férőhellyel. A fővárosnak 2,350.000' lakosa van és a fennálló m ozik m égis nagy izgalom m al figyelik az új film paloták keletkezését.
B razília: Ebben az országban m ég elég szám m al m űködnek a ném am ozik. A z or-, szágban a m ozgóképszínházak szám a 1400, ebből csak 1185 a hangosm ozi, így tehát kbJ 200 mozi já tsz ik m ég ném afilm eket. B raz ília két legnagyobb városa R io de Janeiro és Sao Paolo. A z előbbinek 92, az utóbbinak 65 m ozija van. M inden 30.000 lakosra ju t egy m ozgóképszínház. V ezetőszerepe csak a két nagyváros m ozija inak van, a többi term észetesen szintén szám ba jönnek a film üzlet szem pontjából, azonban jelentőségük alig van. Az összes m ozik férőhelye m eghaladja a 648.000 ülőhelyet.
Isztambul: E lkészült az első ké t török film. Az elsőnek „Isztam buli sim fonia“ a címe, a m ásodik film nek a cím ét még nem állapították meg véglegesen. A k é t film főszerepeit az isztam buli N em zeti Színház tag ja i játszo tták . T örökországban is m ozgalom indult m eg az idegen film ek szinkronizálása érdekében, de hogy milyen eredm énynyel, azt e p illanatban m egállapítani nem lehet.
Finnország: Most, te tték közzé az 1*936. évre vonatkozó hivatalos film kim utatást, amelyből kiderül, hogy a film forgalom az elm últ évivel szem ben valam ivel v isszafe jlődött. A m íg 1935-ben 329 film et m utattak be Finnországban, addig 1936-ban a filmek száma visszaesett 310-re. A film cenzura 24 film et tilto tt be, ezek közül 17 volt am eri
kai eredetű. A sta tisz tika élén term észetesen itt is A m erika halad 178 filmmel. U tána következik N ém etország 43, F ranciaország 25, Svédország 19, A nglia 17, A usztria 15 filmmel, m íg M agyarország és D ánia 1— 1 film et adtak el F innországnak. A finn g yártmányú film ek szám a elérte a kilencet. A rö vidfilm gyártás nemileg visszaesett. A z új idényre m ár két finn gyártm ányú film et h irdetnek, am elyeket m ost fo rgatnak a hel- sinkí-i m űterem ben.
Lengyelország: N em régiben hozták nyilvánosságra az 1936 augusztus 1-től 1937 jú lius 31-ig terjedő időre vonatkozó film statisztikát. E z alatt az egy esztendő alatt 223 játékfilm et m uta ttak be Lengyelországban, tehát 27 film m el többet, m int ugyanaz alatt az idő ala tt M agyarországon. Lengyelországban az am erikai film vezet, m ert a 2i28 film közül 139 volt am erikai. A z am erikai film visszaesése egészen jelentéktelen, m ert az előző esztendőben még 136 am erikai film et m uta ttak be, tehát az elm últ évben csak héttel volt több az am erikai film ek szám a. A m erika u tán következik rögtön N ém etország 34 film mel, A usztria tizennyolc film mel. Az osztrák és a ném et film ek közül az E pisodot lengyelre szinkronizálták, a többit azonban német eredetiben m uta tták be. A
'^k im utatásban szerepel F ranciaország 13 film m el, A nglia és Csehország egy filmmel. A
'« lengyel film gyártás 27 teljes estét betöltő ^ já ték film m el szerepel, szemben az előző évi
¡16 filmmel.Japán: 1937. jan u á r 1-én 1627 mozgókép-
'sz ínház volt Japánban, 41 m ozival több, mint az előző esztendőben. A m ozik látogato ttsága is m egnőtt: 185 m illió látogató helyett 204 millió néző m ent a m oziba. A japán m ozik 84%'-a hangosfilm színház. 1936- ban ism ét 161 mozi té r t át a hangosfilm re, úgyhogy az 1627 m ozi közül 1368 m ár hangosmozi. Érdekes, hogy az 1627 japán mozi közül 1138 csak japán film eket m u ta t be, 61 film színház csak külföldi filmeket, m íg 433 mozi kevert m űsort játszik. A külföldi film arányszám a az elm últ esztendőben 13.5% - tcal emelkedett.
Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos EgyesületeB u d a p est, VII., W e sse lé n y i u c c a 73.
Telefon: 337-598.Hivatalos órák: 2 — 5 -ig .
A munkaügyeket W e is z H e n r ik a Rex- mozgó gépésze intézi.
Hivatalos órán kívül hívható d .e . 10—12-ig 14-57-11, e s te p ed ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.
VÁCZI DEZSŐ— van-e m ozitulajdonos, aki ezt a nevet ne ismerné — elérkezett az első ju bileumhoz: m ost ünnepli szakmai m űködésének 25 éves jubileum át. Váczi Dezsőt m indenki ism eri és mégsem ismerik mindenhol. Váczi Dezső a lá thatatlan munkás, aki reggeltől késő estig fáradhatatlanul dolgozik, ír, olvas, dram atizál és ezért, m ert folyton dolgozik, a legszélesebb nyilvánosság csak hírből —■ igaz, hogy csak nagyon előnyös hírből ismeri. Váczi Dezső érdekes pályafutása a m agyar film történelem abban a korszakában kezdődött, am it mi is bátran nevezhetnénk a m agyar film Sturm und Drang korszakának. Boldogult Lenkei Zsigm ond volt a szakmai szellemi élet vezére és Lenkei lapjában jelent meg 1912-ben Váczi első szakcikke: A kinematografia fe j lődése címmel. M ost, október elején volt tehát 25 éve, hogy Váczi Dezső elsőízben ve tt to lla t a kezébe és beállt :— ahogy ő m ondja — filmkulinak — filmírónak, dram aturgnak, szerkesztőnek, feíi'ratírónak és szellemi m indenesnek. M ert Váczi Dezső volt m inden: mozivezető, szerkesztő, filmgyári ti tkár, dramaturg, feliratíró . . . Váczi D ezső találta fel ezeket a szavakat: film- esztétika, filmkultúra, (e sorok író ja bocsánatot kér tőle, hogy 15 évvel később tőle plagizálta lapcímül ezt a pompás szót) fv.mkritika és még jónéhány szót, am it régebben nem ism ertek, de am elyek azóta átm entek a köztudatba. M int feliratíró egyik ú ttö rő je volt ennek a m esterségnek, am elyet azután, be‘ sok epigon akart elsajátítani és utánozni! Váczi Dezső m unkájának kü lönleges charme-ja van, a betű, a nyomda, az ízlés iránti halálos rajongás csak úgy kiérzik belőle!
Más, békésebb időkben együtt ban- ketteznénk, hogy ünnepeljünk egy úttörőt, aki még itt m aradt, hogy körülrajongjunk és szeretetünket megmutassuk . . . ma azonban . . . ez a szerencsétlen szakma ezer részre, atom ra föl
darabolva vergődik a gazdasági és lelki bajok szörnyű hullámain, ki gondol m ost arra, hogy Váczi Dezsőt a fehér asztalnál ünnepelhessük. De mi, akik toliunkkal évtizedek óta vele együtt harcolunk a m agyar film jelenjéért és jövőjéért, fehér asztal nélkül is m egadjuk neki, am it Váczi Dezső valóban és talán leginkább meg is érdemel, mindnyájunk őszinte és baráti tiszteletét, szeretetét és ragaszkodását!
Váczi Dezső néhány év óta a Magyar Film iroda osztályvezető-idrama- turgja. A világ zajától elbújva írja feliratait, dolgozik egy szép és értékes m unkán: 25 év a film szolgálatában, m egírja élm ényeit és a szakma tö rténetét. A szakm a összessége ritkán látja őt, m ert, ha k ibújik a fiimgyári telep m unkahelyéről, könyvszagú o tthonában tovább dolgozik. Ma deresedő fej- pel, 2 és fél évtized m unkája után szellemileg éppen oly friss és eleven, mint am ikor Kordával, Lenkeivel és a ma gyár film századelejei harcosaival itt, a békebeli N ew -yorkban az ebédutáni feketéjét issza.
A boldog ifjúság elmúlt a feje fölött, im az ő kedélye, humora és munkakészsége megmaradt, hogy továbbra is szolgája, írnoka legyen a magyar film kultúrának!
I A M Ű T E R E M
O któberben elsőnek a Budapest film rt. harm adik film jét kezdték fo r
gatni a H unn ia film gyár m űterm ében. Családi pótlék a film végleges címe és egy rendkívül m ulatságos pesti tö rténetet visz film re. M ihály I s tván írta a film szövegét és Csepreghy Jenő, aki m ég hónapokkal ezelőtt H ollyw oodban dolgozott, vállalta a film rendezését. T izenegy napig folytak a film belső fölvételei, október 25-én fejezték be a filmet, amelynek főszereplői: K u n M agda, G yergyay István, P ethes Sándor, M ály Gerő, V aszary P ir i és a kis Á dám K lári (Suty i). A film nagyszerű zenéjét Á b rahám P ál szerezte. Á kép fölvételeket E iben Is tv án készítette a tőle m egszokott lelkiism eretességgel és tehetséggel, ami L ohr F erencre is m ondható, aki a film hangfölvételeit készítette. A díszletek V in cse M árton tehetségét igazolják.
A Családi pótlékkal egyidejűleg folytak a Falu rossza cím ű film belső fölvételei a H u n n ia film gyárban. T óth E n d re örökké népszerű színdarab ját P ásztor Béla rendezte film re és Ger- gelits Ferenc, a nagyon tehetséges fiatal operatő r készítette a szép fölvételeket. N agyon kiváló együttest sikerü lt a film céljaira összeállítani: Csor- tos Gyula, R ózsahegyi K álm án, Dayka M argit, Greguss Zoltán, S o m o g y i E r zsi, G árdonyi Lajos, Ö lvedy Zsóka és H o ykó F erenc játszák a főszerepeket. P ásztor L ajos ír ta a forgatókönyvet, K ü r th y G yörgy és K öpeczy Boócz La jós segédkeztek m int a népszínm ű- szakértők. P ásztor Béla idei m ag y artá rg y ú filmje alkalm asint nagy siker lesz nem csak a vidéken, hanem B udapesten is, nem beszélünk A m erikáról, ahol m ár érdeklődéssel v árják Tóth E de örökbecsű népszínm űvét.
E nnek a két film nek a befejezése u tán néhány napos csönd és nyugalom
következett a H unniában, mindössze különböző szinkronizálások folytak. E llenben novem ber 27-én kez,dék meg a M ű vész film következő nagy film jének Zilahy Lajos U rilány cím ű bűbájos színdarabjának a külső fölvételeit. E iben Is tv án készítette ezeket a fölvételeket. A M űvészfilm Falus István produkcióvezetésével novem ber 2-án fo ly tatja a m egkezdett m unkálatokat, m ert ekkor kezdik m eg a m űterm i fölvételeket. Székely Is tván rendezi a filmet, am elynek főszereplői: SzörényiÉ va, Páger A ntal, Csortos Gyula, R ó zsahegyi K álm án, M ály Gerő, V izváry M ariska, Gázon G yula és B erk y Lilly. A M üvészfilm nagysikerűnek ígérkező film jét körülbelül novem ber közepén fejezik be.
Párhuzam osan a M ü vészfilm Uri- lányával következnek a H ajdu-D aró- czy soron levő film jének a fölvételei. A z ember néha téved a film címe, végtelenül kedves, m ulatságos történet, amelynek sikere alighanem egyenlő lesz a H otel K ikeletével. H iszen ugyanaz a m űvészi együttes játszik bajd ezen a film en is: Tőkés A nna, P áger A ntal, T uray Ida, K abos Gyula és m ások. A film et Gaál Béla fogja rendezni, V idor A ndor, a k itűnő fiatal operatő r fo rgatja , úgyhogy a D a- róczy produkciónak ez a film je is az idény egyik legnagyobb sikere lesz.
A lig fejezik be a H ajdu-D aróczy film et, úgy novem ber 18—20 körül kezdik m eg a B udapest fi lm rt. negyed ik film jét, a M arikát, Zágon Is tván tehetséges és anna kidején nagy sikert a ra to tt színdarabját. Gertler V ik tor rendezi a darabot, Eiben István fo rgatja. L ohr F erenc a hangm érnök. K itűnő együttes vesz részt a darabban: Jávor Pál, Szepes Lia, M ezey M ária, talán R áday Im re, (aki jelenleg katonai szolgálato t teljesít) R ó zsahegyi K álm án és mások. A fo rgatókönyvet Szán tó és Szécsen írták , zenéjét Á brahám P á l szerzi. N ovem ber végéig ta rtan ak a fölvételek, úgyhogy közvetlenül u tána m egkezdik a
Budapest F ilm r t . ötödik film jét; M olnár Ferenc Farkasát. E nnek az előkészületei m ár m egkezdődtek, úgyhogy m ire a fölvételek novem ber végére m gindulhatnak, a teljes művészi együttes és a nagyszerű forgatókönyv m ár együtt lesz.
Ezzel a gazdag program m al a H u n nia film gyár novem beri m unkaterve kimerül. Közben újabb tervek m erültek föl a decemberi m unkálatokra vonatkozólag, e téren azonban közben rengeteg változás állhat be, úgyhogy nem ta rtju k ildomosnak, hogy ezekről idő előtt beszám oljunk.
A M agyar F ilm iroda m űterm ében októberben a R ex-film válla la t harm adik film jét, a M aga lesz a fé lje m cím ű v íg játékot fo rgatták . A filmet Gaúl Béla rendezte. A g a i Irén , Kábos Gyula, Csortos: Gyula és Jávor P á l a film főszereplői. K özel három héten keresztül folytak a m unkálatok Gál E rn ő gyártási vezető irányítása, mellett. A kiváló tém ájú filmet, amelynek
szövegkönyvét N ó ti K áro iy írta, K urz- m ayer K áro ly fo rga tta és gyönyörű fo tog rá fiákat produkált, m íg » hangfölvételek P ulvári K áro ly m érnök tehetséges m unkájá t dicsérik. Október 25-én fejezték be a M aga lesz a férjem cím ű film fölvételeit. Néhány napos szünet u tán novem ber 2-án kezdik a K inő film k ft. következő film jét; a H arapós férjet, am elyet ugyancsak N ó ti K áro ly ír t film re. K eleti M árton rendezi a darabot, am elynek főszerepeit Bársony Rózsi, K abos Gyula, D ayka M argit, R ózsahegyi K álm án és m ások játszák. K örülbelül novem ber 20-ára fejezik be a H arapós fér j fölvételeit, amely után egy olyan film fölvételei következnek, amelynek ügyében október végén m ég folytak a tá r gyalások, azonban ezek m ég nem végződtek eredm ényesen. Decem ber elején ism ét a R e x film vállalat kerül so rra a negyedik idei filmjével Te csak pipálj Ladányi címmel. E nnek a film nek a szereposztásáról novemberben döntenek véglegesen1.
ÁZ ÁGFÁ-POSITIVa legjobb é sa legtartósabb
kópiaanyag
VEZÉRK ÉPV ISELŐM agyarország részére :
Lajta AndorB U D A P E S T
XIV. , T h ö k ö l y - u t 75 . T e l e f o n : 2 9 7 - 0 7 6 .
» i n | < c
A LEGTÖ ICÉLETESEBS K É P N E G A T IV O K
D U P - N E G A T I V , H A N G - N E G A T I V T f 4 D U P - P O Z I T I V , H A N G - P O Z I T I V H A N G N E G A T I V S P E Z I A L16 és 32 m ilim éleres k e s k e n y ! i l m e k
A
H Í R A D Ó J AA M oziegyesület legutóbbi választm ányi
ülésén melegen ünnepelték Gyárfás Gyulát, a Simplon-mozi 25 éves fennállása alkalmából. A MMOE gyönyörűen megírt átiratban emlékezett meg Gyárfás Gyula kiváló érdemeiről.
Dr Kurt Zierold német birodalmi miniszteri tanácsos október 29-én d. u. öt órakor a székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban előadást tartott a német filmoktatásról. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás után német oktatófdmeket mutattak be az egyebegyült pedagógusoknak.
Mr. Jack Warner a világhírű Warner- testvérek egyike, október 15-én Budapesten tartózkodott és ez alkalommai fogadta a sajtó munkásait, akiknek a Warner Bros- fillmgyár terveiről, a film jövőbeni kialakulásáról nyilatkozott. Jack Warner Budapestről Bécsen át Párizsba utazott.
Adolf Hauer, a Gremium der Österreichischen Lichtspieltheater (az osztrák MMOE) elnöke közölte a MMOE-vel, hogy a magyar film- és m ozivisaonyok tanulmáf nyozása céljából Budapestre szeretne jönni. A MMOE a bécsi elnököt a november9-iki közgyűlés hívta meg.
Földes Lajos, a Paramount volt budapesti, majd később jávai Paramount diók,- jának a vezetője Batáviáhól visszatérve átvette a Paramount délkeleteurópai kerületének district-manageri állását. Ebbe a körzetbe tartozik Magyarország, Románia, Törökország és Bulgária. A délkeleteurópai körzet irodáját a Paramount budapesti fiókirodájában nyitották meg.
Dr Hodászy Bélát a Projectograph r. t. meghívta az Orient-filmszínház élére. Hodászy dr már át is vette az Orient mozi vezetését.
A Kodak Ltd. m agyarországi fiókja váci gyárának a vezetője Fred Luíy lett, akinek cégjegyzői és ügyvezető igazgatói minőségét most jegyezték be a pestvidéki k it. törvényszék céghivatalában. Ugyanakkor szűnt meg Ranzenberger János eddigi igazgatónak ügyvezetői és cégjegyzői jogosultsága.
Az Országos Magyar Mozgóképipari E gyesület november 14-én tartja ezidei rendes közgyűlését, amelyen a megüresedett tisztikari állásokat töltik be. A titkári állásra dr Erdélyi Istvánt jelölik, akit valószínűleg meg is választanak. Betöltésre kerül néhány választm ányi tagsági hely is. A közgyűlést az OMME helyiségében tartják meg.'
A H. & T. film kft. fizetési zavarairól a napilapok már részletesen megem lékeztek. A magyar filmszakmában őszinte részvéttel és sajnálkozással fogadták a hírt, amely ugyan nem jött meglepetésszerűen, de mégis mindenki sietett a bajbajutott cég segítségére. A cég hitelezői október 25-én éjjel a Kamara-filmszínház helyiségében együttes értekezletre jöttek össze, ahol többen szólaltak föl. Az egyeztető tárgyalásokat főleg Gerő István vezeeti, aki igyekszik békés egyezséget létrehozni. Sokat fáradoznak az egyeztető tárgyalások sikere érdekében a MMOE és OMME vezetőemberei is, akik mindannyian szívvel-lélekkel akarnak á válságba került cég helyzetén segíteni. Hisszük és reméljük, hogy a Hirsch és Tsuk-cég ezeket a nehéz napokat kiheveri és ismét a régi m unkakedvvel és tehetséggel fogja az ügyeket továbbvezetni.
Beregi Ernő tanár, aki eddig a Bioscop- Film kft. főkönyvelője volt, m egvált a Bios- coptól és a New York-palota, VII.. Erzsébet körút 9—11 alatt úgynevezett adminisztrációs Service-irodát nyitott. Az új cég elvállalja újonnan alakult vállalatok könyveinek a felfektetését, m érlegkészítését és a könyv- vezetéssel kapcsolatos egyéb munkákat.
Prizma-film kft. név alatt nemrégiben alakult meg Radó István hirlapírókollegánk új vállalata, amelynek üzletköre hangosfilmek készítése, forgalombahozatala és eladása. Az új cég ügyvezetői Ádám László, Pethő József, Radó István és Szinetár György.
A H. és T. film kft. (németül H. &T. Film G. m. b. H.) cég bejegyzése csak szeptember végén történt meg a budapesti kir. törvényszék céghivatalában. A vállalat törzstőkéje P 10.000. Ü gyvezetői Hirsch Lajos, Tsuk Imre és Vidor Lajos bécsi lakos. Cégvezetői: Vidor Zoltán és Vidor László.
Elektra mozgóképüzem rt. elnevezéssel jú lius 28-án új cég alakult Budapesten, am elynek irodahelyiségei Károly király ut 10. sz. alatt vannak. Az új vállalat alaptőkéje 100 ezer pengő, amely 200 darab bemutatóra szóló, 500 pengő névértékű részvényre szólt. Első igazgatóságának tagjai: Balogh Elemér, Marék József, Láng Jenő, Kirschner Béla és Samarjay LeöTkes Béla.
A Magyar M ozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesülete ezidei rendes közgyűlését november 9-én d. e. 11 órakor tartja a Magyar Filmcasino Newyork kávéházheli helyiségében. A szokásos évi jelentések benyújtása után különböző egyesületi tisztségek kerülnek betöltésre, majd az alapszabályok egyik-m ásik pontját módsítják.
A Palace filmszínház nemrégiben tette közzé tizenharmadik üzletévf mérlegszámláját. E szerint a 10.000 pengő rézsvénytő- kével dolgozó filmszínház az elmúlt esztendőben 4083.63 nyereséget ért el.
i i| B U D A P E S T E R FILMMARKT j
Im. M onat O ktober:Fox-Fi!m: W ee W illie W inklie , Radius
F ilm palast, O m nia-K ino. Jf. Harmonia-Film: M eine Tochter ist anders...
Royel-Apollo. Jf . (Ung.)—i Das geliehene Schloss, K am m erlicht
spiele, D écsi-K ino, A trium -F ilm theater. Jf . (Ung.)
H & T-Film: R o x y und das W underteam , K am m erlichtspiele, D écsi-Kino, A trium -F ilm theater. Jf . (Ung.)
Kárpát-Film: A ve Maria, U ran ia-F ilm theater. Jf.
Kinoindustrie G. m. b. H.: M it 120 Tem po, Radius- und Corso. (Ung.) Jf.
Metro-Film: Parnell, M etro-F ilm palast. Jf.— Topper, M etro-F ilm palastü Jf.— Saratoga, M etro-F ilm palast. Jf.
Művész-Film: 111, C orso-Film theater,Royal-Apollo. Jf. (Ung.)
Paramount-Film: Souis at Seaö O m nia- K ino, C ity-K ino. Jf.
— A ngel, Forum -F ilm palast. Jv. Reflektor-Film: La Citadelle du Silence,
C orso-Film theater. Jf.Ufa-Film: P atrioten, U ran ia-F ilm theater. Jf.
— Zu neuen U fern, U rania-F ilm theater.Jv.
A Rádius Filmipari Rt. október 30-án tartott! 1936—37. évi rendes közgyűlését, amelynek napirendjén a szokásos pontok szerepeltek. A vállalat részvénytőkéjé 170 ezer P. A legutolsó zárszámadás, amely július 1-től június 30-ig szerepel, a következő számadatokat hozza fel. Veszteségáthozat a múlt évről 64.745.41 P. Üzemviteli kiadások 26.949.67 P, házkezelési költségek 11.763.71, adók és illetékek 21.956.99 P, leírások 14,470 P. A bevételek rovatában szerepelnek üzemviteli számla: 45.499.92 P, házbérjövedelmek 12.553.30 P, kamatok 159.52 P, veszteség 81.673.04 P.
A Fővárosi Nagym ozgó és Filmipari Rt., amelynek érdekeltségéhez tartozik a Rákó- szi úti Rialtó filmszínház, tizenötödik mér- legszjámlájában 552.20 P .nyereséget tüntet fel. Á vállalat összbevétele 124.822.80 P összeget tett ki, amelyből a különféle üzemi kiadások 89.546.50 P, a szem élyzeti fizetések pedig 19.105.30 P, a különféle adók 11.195.30 P', a különböző leírások 4422.50 P, nyereség az 1936. évben 552.20 P, összesen 124.822.80 P. A vállalat alaptőkéje 60.000 P, a tartalékalap pedig 3700 P. A mérlegszámla vagyontételében a berendezés és felszerelés 65.000 P-re van be. csülve, míg az adósok 19.821.86 P-vel tartoznak.
MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIKO któber hónap. (M onat O ktober) 1937:
M agyar (ungarischer) film 5A m erikai (am erikanischer) film 6Német (deutscher) film 3:F rancia (frazösischer) film 1
összesen (Zusam m en) 15 dilm
E D D I G M E G J E L E N T E K :
1937 január 1-től:M agyar (ungarischer) film 26M agyarországon készült ném et (in
U ngarn gedrehter (deutscher) film 4Ném et (deutscher) film 25A m erikai (am erikanischer) film 78O sztrák (österreichischer) film 7Francia (französischer) film 10A ngol (englischer) film 6Cseh (tschechischer) film 3Lengyel (polnischer) film 2Svájci (schw eizerischer) film 1Olasz (italienischer) film 1
Összesen (Zusam me) 163 film
1937 augusztus 1-től:M agyar (ungarischer) film 13M agyarországon g y árto tt idegen
nyelvű film (in U ngarn gedrehte r frem dsprachiger F ilm ) 1
A m erikai (am erikanischer) film 21N ém et (deutscher) film 8F ranc ia (französischer) film 4O sztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2
Összesen (Zusam men) 50 film
Speciális filmszállitások
a világ minden részébe.
leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pá lya
udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon
„HEBEL“nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vá llala t,
IV ., V Á C I - U T 1 .T e l e f o n : 1 1 5 -947 .
13
R E N D E L E T A CENZÚRA- JEG YE K SZÁMÁRÓL ÉS
A KÖTELEZŐ ARÁNYSZÁMRÓLA m. kir. belügyminiszternek
121.000/1937. V . a. B. M . számú rendelete
A kiadható cenzurajegyek szám ának újabb megállapítása.
A 175.100/1986. B. M. szám ú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
1- §•Az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság
elnöke a 100.000/1935. B. M. szám ú rendelet 2. és 3. §-ában m egállapíto tt cenzuraje- gyekből M agyarországon gyárto tt, 1200 m éternél hosszabb m inden egyes m agyarnyelvű já ték film után legfeljebb 4 (négy), M agyar- országon m agyar nyelvre átte tt, 1200 m éternél hosszabb m inden egyes já ték film után pedig legfeljebb 1! (egy) cenzurajegyet ad ki.
A m. k ir. belügym iniszter a m. k ir. ip a rügyi, valam in t a m. k ir . vallás- és közoktatásügyi m in iszterrel egyetértőén ku ltu rá lis vagy m űvészi szem pontból különösen k iváló és nagy költséggel előállított m agyar játékfilm nek ju talom ként az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság elnökének javaslatára több cenzurajegy k iadását is engedélyezheti. E zen a cím en k iadható cenzúra je gyek szám a egy já tszási évben 10 (tíz)-nél több nem lehet.
2 . §.A z O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság
ennek a rendeletnek hatálybalépésétől kezdve M agyarországon m agyar nyelven utólag á tte tt, 1200 m éternél hosszabb játékfilm et is csak abban az esetben vizsgálhat meg, ha az ily m ozgófénykép m egvizsgálását kérelm ező az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottságnak 1 (egy) nagy cenzurajegyet beszolgáltat.
3. §.E z a rendelet k ih irdetése nap ján lép életbe.Budapest, 1937. évi október hó 2-án.
S zé li Jó zse f s. k. m. k ir. belügym iniszter.
A m. kir. belügyminiszternek121.001/1937. V. a. B. M. számú rendelete
M ozgófényképüzem ekban m agyar nyelvű m ozgó fényképek kötelező bemutatása.
A 175.100/1936. B. M. szám ú rendelet 1. §-ában foglalt redelkezés hatályát az 1937. évi augusztus hó 1-től 1938. évi július hó 31-ig terjedő já tszási évre is k iterjesztem .
A m ozgófényképüzem engedélyeseknek te
hát m ozgófényképüzem ük m űsorát az 1937— 1938. já tszási évben is úgy kell összeállíta- niok, hogy annak 20% ra M agyarországon készült, 1200 m éternél hosszabb, m agyar nyelvű hangos já tékfilm legyen.
Az előző bekezdésben em lített 20% | fele M agyarországon m agyar nyelvre utólag átte tt és az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izo ttság részéről erre a célra alkalm asnak talált m ozgófénykép is lehet.
Budapest, 1937. évi október hó 2-án.Széli Jó zse f s. k.
m. k ir. belügym iniszter.
•jVVW W vW VW VVSé^VVW /VVW VV
A F I L M H A L O T T A I
Boháty Lajos színész, az E rzsébetvárosi Színház tag ja 43 éves korában, október elején meghalt. Boháty Lajos m arkáns alakja volt a némafilmeknek, de a m agyar hangosfilmeken is szerepelt néhányszor. Rokonszenves szem élyét a m agyar filmszakmában is kedvelték, tagja volt a szakmai tá r sasköröknek és baráti összeköttetést ta r to tt fenn a filmszakmában dolgozókkal. H alálát özvegye és gyermeke gyászolják.
R óth Jenő az Orient-m ozi üzletvezetője október 25-én 56 éves korában hosszas betegség u tán m eghalt. Róth közel tíz éve áll a Projectograph rt. szolgálatában, amelynek egyik hűséges és szorgalmas tisztviselője volt. A te m etésén a szakma és jó barátain kívül a frontharcosok küldöttsége is vett részt.
W alter Gronostay az ism ert ném et szerző Berlinben 31 éves korában váratlanul meghalt. G ronostay egy keletporoszországi parasztcsalád gyermeke, azonban ham arosan elárulta zenei képességeit, úgyhogy Berlinben kiképezték. A hangosfilm-korszak beálltával egym ásután szerezte a különböző film ekhez a zenét, így az Alagút, a Savoy H otel 217 és az A natol az olajváros, továbbá a Santacruzi pokol című filmek zenéjét.
14
A MAGYAR VADÁSZFILM ÜNNEPÉLYES BEMUTATÓJAA NAGYSZABÁSÚ KULTURFILMET
A K ÜLK E R E SK E D E L M I HIVATAL KÉSZÍTETTE
Csütörtökön, október 28-án délben m utatta be a Külkereskedelm i H i
vatal az Uránia-Film színházban vitéz nagybányai H orthy Miklós, M agyar- ország korm ányzója és m eghívott előkelő közönség elő tt a m agyar vadászatról készült nagyszabású kulturfilm- jét, am elyet a novem ber 2-án megnyíló berlini N em zetközi V adászati K iállításra készíttetett.
A bem utatóra érkező korm ányzót a rendező-bizottság részéről Prónay G ábor báró, a Külkereskedelm i H ivatal részéről Kunder A ntal m iniszteri tanácsos, elnök, a filmet készítő M agyar Film iroda részéről pedig Kozma M iklós ny. m iniszter fogadta. A filmbemutató több m int 40 percig ta r to tt és azt töbször szak íto tta félbe a közönség élénk tetszésnyilvánítása.
A film1 az eddigi m agyar kultúrfilmek között páratlannak tekinthető a maga nemében. Egy teljes vadászév eseményeit és különböző jeleneteit m utatja be. M indegyik jelenet a szabad term észetben lezajlo tt vadászati élm ényt örökít meg. A felvételek egy teljes éven át készültek a Hortobágyon, az Alföld különböző részein, Gödöllőn, Visegrádon, T atán , a Bakonyban, a Balaton m ellett, stb. és vadászati szem- pjontbóil a legjellegzetesebb magyjar vidékeken. Alföldi m agyar agrárversennyel kezdődik a film, ahol végignézzük az agarak pom pás m unkáját; a gödöllői solym ászat, nyúl- és fácánvadászat élénk puskaropogása után a gödöllői erdőkbe vezeti a nézőt a film, ahol vaddisznóhajtást és vadászatot m utat be. A vadliba-, vadkacsa-, fogoly-, túzok-, muflon- és őzvadászat izgalmait követhetjük hűségesen. Különösen értékes az őszi szarvasbőgésről készült rész, lameilynek 'keretében azl öpcra- tőrnek a bakonyi és baranyai erdőkben sikerült a szarvasok életét és szokásait
egész közelről a m aguk eredetiségében m egörökítenie.
A film felvételeinél és összeállításánál m int szakértők báró Prónay G ábor, N em eskér i Kiss Géza, Nadier H erbert és báró Boroviceni Aladár m űködtek közre. A felvételeket, am elyek nem csak művészi, de technikai te k in tetben is elsőrangúak, a M agyar Film Iroda operatőrje, Som kuti István készítette. A kitűnő kísérőzene Or- szágh Tivadarnak, a Zenem űvészeti Főiskola tanárának eredeti kom pozíciója.
A kitűnő vadászfilmet a novem ber 2.-án megnyíló berlini N em zetközi V adászati K iállításon Berlin egyik legelőkelőbb színházában három hétig vetítik. A budapesti és berlini bem utató után a film úgy a belföldi, m int a külföldi filmszínházakban is bem utatásra kerül, y v ^y v v v v vv v v v m r ^ w w ^ y r y v w '
TIZENÖTÉVES A TRIERGONhangosfilm korszak idestova 10 éves, de m ár annak előtte is számosán
próbálkoztak a ném afilm megszólaltatásával. A Triergon feltalálói Hans Vogt, Josef Massolle és dr Jo Engl. T izenöt évvel ezelőtt ők m utatták be Berlinben az A lham brában az első egy- felvonásos hangosfilmet. N égy év m unkájának eredm ényét m u tatta be a három feltaláló, m ert ezek m ár a háború utolsó esztendeje, 1918 óta dolgoznak a hangosfilm kérdésén. Talán kevesen tudják, hogy a Triergon-eljárás az alapja a sokat em legetett Tobis-szaba- dalomnak, am elyet a Tonbild Syndicat csak később szerzett meg a három feltalálótól. A három feltaláló egyébként ma m ár nem igen dolgozik a film szakmában, m indegyik más m űködési területen helyezkedett el. A szabályszerű feltaláló sors, hogy mások aratják azt a gyümölcsöt, amelynek alapját ők ve te tték el, itt is érvényesül.
15
A z o k t a t ó f il mBESZÁMOLÓ, A MAGYAR ISKOLAI FILMOKTATÁS
JELEN ÁLLAPOTÁRÓLA v a llá s- és k ö z o k ta tásü g y i m in isz té riu m k ia d á sá b a n m eg je len ő O kta tó film K özlem ények a u g szep tem beri szám a közli a k ö vetkező je len tést:
A beszámoló indokolásafilmmel ok tatás a magyar középfokú iskolákban megvalósult. A filmnek, mint szem léltető eszköznek az iskolai tanórákon való alkalm azására az előkészüle
tek 1934 tavaszán indultak meg, az elmúlt 1936/37. iskolai évben pedig a film a m agyar iskolák taneszközei között már általános használatnak örvendhetett.
Szavakban ki nem fejezhető hatása van a film nek a tananyag átadásánk m egkönnyítésében és a tan íto tt anyag m egtartásában. N incs semmi túlzás ab- han, hogy a film a leghatékonyabb tanító-eszköz. Az eddig m integy 10.000 darab filmegység használata fényesen igazolta, hogy a film iskolai használata a pedagógiában korszakalkotó jelen tőségű.
Ez a beszámoló a hazai és a külföldi érdeklődést h ivato tt kielégíteni. Célja, hogy a magyar film oktatás mai állásáról az érdeklődőknek hű felvilágosí- sitást adjon.
A filmoktatás története Magyarországon
A m ióta M agyarország az európai ál lamok közösségébe lépett, — immár több m int ezer esztendeje. — minden korban lépést ta r to tt az európai eszme
áram latokkal. Különös figyelemmel kísérte és tudatosan követte az európ; í kultúra ú tja it a pedagógia terén is. M inden időben szívesen lá to tt és hívói < nagynevű pedagógusok tan íto ttak m agyar iskolákban (Alstedius, Comenius) és fiatal m agyarok járták Európa híres egyetemeit, ku ltűrközpontiait, hogy hazajővén, európai szemmel és tudás sál, de tö rhete tlen m agyar lélekkel és szívvel tan ítsák azt, am it külföldről hoztak.
így tö rtén ik ez m a is és így tö rtén t a film iskolai használatának kérdésében is.
A m int pégv évtizeddel ezelőtt, ~ eletet döbbenetes hűséggel visszaadó pergő kép megjelent, sok m agyar pedagógus azonnal ennek iskolai használatára gondolt. Erről írt, beszélt’ és ta nácskozott. A 25—-30 év elő tt m egjelent sok cikkről, gyűlésről itt nem es- hetik bőven szó, de tény az, hogy Budapest Székesfőváros már 1913-ban iskolai filmek gyártására felállítja P edagógiai Filmgyárát. Ez időben más országokban is gondoltak iskolai filmek gyártására, de tisztán ilyen célra létesült film gyár — tudom ásunk szerint — sehol a világon m ásutt nem volt. Naggyá fejlődését a világháború akaszto tta meg.
A magyar filmmel tan ítás második korszaka a világháború után kezdődött.
16
A VKM. 1924-ben 37.355/111. sz. rendeletével kötelezővé te tte a filmek iskolai használatát. A 6—18 éves tanulók valamely nyilvános mozgóképszínházban havonként egyszer az iskolai tan anyagba vágó filmet néztek meg.
Ez a kötelező iskolai filmezés 8 év után megszűnt, m ert a pedagógiai kívánalm akat nem tu d ta hiány nélkül k ielégíteni, de más form ában ism ét kö telezővé tették .
A film fontosságának megfelelően az iskolai filmek kérdéseit nem zetközi konferenciákon tárgyalták meg Európa áUamai. E konferenciákon kifejezett kívánságok kielégítése és a technikai vívm ányoknak a töm egek igényeit k ielégítő haladása kiterm elte a könnyen hordozható kis vetítőgépet és a nem robbanva égő filmanyag előállítását.
E vívm ányok birtokában a tanítófilm M agyarországon harm adik korszakát érte meg; t. i. állami rendelkezéssel a film tan- és tanítóeszközként bevonult az iskolába.
Hóman Bálint dr. kultuszminiszter kötelezően elren- rendeli az iskolai filmoktatást.
A VKM. 77.600/1934. VII. a. sz. ren deleté (Kelt 1934 jún. 8-án, m egjelent1934. jún. 15-én Hiv. Közi.) a film oktatásnak a közép- és középfokú iskolákban való bevezetése érdekében teendő intézkedések tárgyában.
„A közvetlen vezetés és rendelkezés alatt álló közép- és középfokú iskolákban a tanm enetbe illesztett és a tanítás keretében folyó film oktatást kívánom az 1934/35. tanévtő l fokozatosan bevezetni. Ezért elrendelem, hogy 1934/35. tanévtől kezdve valam ennyi közvetlen rendelkezés és vezetés a la tt álló közép-' iskola, állami, községi, társulati, izraelita és magán polgári iskola, állami és izraelita tanító-, tanítónő és óvónő képző intézet, állami és községi felső mezőgazdasági iskola és az Amizoni intézet minden nyilvános tanulójától
felvétele alkalmával előző évi tand íjának, illetőleg kedvezm ény fokozatának megfelelő évi tandíja 3%-a film oktatási díj címén beszedessék, mely összeget már az 1934. évi júniusi beiratásoknál egy összegben kell bevételezni. 'Az első osztályba felvett tanulók a teljes tan díj 3%-át fizetik“.
A magyar filmoktatás pénzforrásaTudvalevő, hogy a film költséges
taneszköz. A vetítőgép, a vetítéshez szükséges iskolai felszerelés, a filmanyag és ezeknek m indenkori színvonalon és jókarban ta rtása igen nagy összeget jelent. Még a gazdag államoknak se könnyű az iskolai film oktatás megvalósítása. A nnál nehezebb feladat volt ez a világháborúban m egtépett, te rületben és lakosságban egy harm adára tö rp íte tt M agyarországnak. A magyar korm ány akarata szerint azonban kulturális célokra m inden áldozatot meg kell hozni. így történ t, hogy a filmmel tanítás m egindulásához szükséges költségeket a magyar vallás- és közokt1, miniszter vállalta, tárcája terhére. A filmmel tan ítás kiépítéséhez szükséges ösz- szegeket pedig a tanulók fizetik. Az idevágó rendeletek (77.800/1934. VII. a. sz. m egjelent 194. június 15-én, 2978—1935. eln. sz. 1935. jún. 15. és 324/1936. eln. sz. 1936. febr. 15.) szerint minden 10— 8 éves tanuló a beiratáskor és egv egész esztendőre tand íja 3%-át kitevő többletet fdm díj címén köteles fizetni. A tandíjkedvezm ényben részesítettek a tényleg fizetett pénzeik 3%-át fizetik csupán. A tandíjm entesek film díjat se fizetnek.
A 10—48 éves tanulókat' m agukban foglaló közép- és középfokú iskolák vagy általános m űveltséget adó iskolák (gimnáziumok, polgári iskolák) vagy szakiskolák (képzők, kereskedelmi, gazdasági iskola stb.). Ezekben az évi te ljes tandíj összege 40—100 pengő között változik A tanulók film díja ennek megfelelően évi átlagban 1 P és 2 P 56 fill. között ingadozik. A filmdíj évi ösz- szege a tanulók létszám a szerint is több vagy kevesebb, A 3%-os tandíj több let
17
hői összeszedett filmdíj évi összege k ikerekítve 183 ezer pengő. A magyar iskolai film oktatásnak teh á t igen szerény összeg áll rendelkezésére. Ebből kellett ellátni az iskolákat vetítőgéppel, iskolánként egy-két tanterem besötétítő berendezésével, vetítőasztallal, villanyoskapcsolóval, gyöngyvászon vetítőernyővel és végül filmmel is.
A magyar filmoktatás terjedelmeAz isk o ^ i filmmel tan ítás M agyar
országon ez idő szerint csakis általánosan képző és szakirányú középiskolák10—18 éves korig terjedő fiú- és leánynövendékeit foglalja magában. I tt még bizonyos korlátozásról is meg kell em lékezni. T udni kell, hogy a magyar közép- és középfokú iskolák fenntartó juk szerint lehetnek:
aj államiak,b) nem államiak, de tanulm ánui és
fegyelmi ügyekben a vall. és közokt. m iniszter rendelkezése alatt állanak. Végül
c) valam ely egyházi hatóság (r. k., ág. ev., ref.j vezetése alatt álló hitfelekezeti iskolák.
Ez utóbbiak autonóm iát élvező iskolák. A VKM . ez utóbbiaknál csak az állami felügyeletet gyakorolja.
A z a) és b) csoportba tartozó iskolák a filmmel tan ításban kötelesek résztvenni, a c) csoportba tartozó, autonóm iával rendelkező iskolák részt vehetnek az állami film oktatásban, ha az állam iakkal egyező film díjakat az állami film oktatás javára befizetik. Ez esetben az állami iskolákra érvényes feltételek és szabályok szerint azonos jogokat élveznek.
Budapest Székesfőváros filmoktatása
B udapest Székesfőváros sokfajta és sok iskolát' ta r t fenn. A vallás és közokt. m iniszter felügyeleti jogának épségben ta rtása m ellett Budapest Székesfővárosnak m egengedte, hogy a sajá t iskoláinak film oktatási ügyeit teljesen önállóan intézhese. E szerint Bu
dapest Szfv. a fennhatósága alá tartozó iskolákat a film oktatásban szükséges fölszereléssel, továbbá filmmel maga lá tja el és filmügyeinek lebonyolítására is külön szerve van.
A film oktatás céljaira B udapest Szfv. iskoláiban is fizetnek a 10—18 éves ta nulók film díjakat. A filmdíj i t t is a ta nulók tand íjának 3%~a. Az így befizete tt d íjakat B udapest Szfv. teljesen önállóan a sa já t film oktatásának céljaira fordíthatja.
A film díjakon kívül B udapest Szfv. évenként kb. a tanulóktól szedett filmdíjaknak megfelelő összeget költség- vetésszerűen is biztosít a sa já t iskolai film oktatás céljaira.
A z állami és Budapest Szfv. film okta tása közö tt szoros kapcsolat áll fönn. Ezek között a legfontosabb, hogy Budapest Szfv. is köteles film jeit a vallás- és közoktatásügyi m iniszter által kinevezett iskolai cenzúra-bizottságánál engedélyeztetni és hogy Budapest Szfv. és az állami film oktatás céljaira készült filmek iskolai célokra bizonyos szabályok betartása m ellett kölcsönösen és ingyen felhasználhatók.
Az állami és Budapest Szfv. filmokta tása között leglényegesebb eltérés az hogy B udapest Szfv. film anyagának m egszerzésében a székesfőváros különleges igényeit is állandóan szem előtt ta rtja és a középfokú iskolákkal együtt kezdettől fogva az elemi iskolák film- el’átásáról is gondoskodik.
Az elemi iskolák, főiskolák és egyetemek filmoktatása
A magyar állami film oktatás ezidő- szerint nem terjed ki az elemi és az egyetemi (főiskolai) ifjúságra. Ez nem jelenti azt, m intha M agyarországon az elemi iskolákban, továbbá az egyetem eken (főiskolákon) egyáltalán nem volna filmmel tanítás.
A z elemi iskolai o k ta tás M agyarországon ingyenes. A film oktatással járó technikai felszerelés oly nagy költséget jelentene az állam nak és a fönntartó hatóságoknak, hogy ezek előterem tésé
18
ről M agyarország m ostani helyzetében gondoskodni nem tudna. A másik, ta lán még az előbbinél is súlyosabb akadály az, hogy a film oktatáshoz és a szám ukra megfelelő tanítófilm előállításához elegendő tapasztalat sehol a világon rendelkezésre nem áll. A z elemi iskolai film oktatás néhány iskolában kísérletképen folyik. Ezt a k ísérlete t a magyar kultuszkorm ány az anyagi fedezethez képest, m ind több és több városi és falusi elemi iskolára fogja kiterjeszteni.
Budapest Szfv. elemi iskolának egy harm adában az 1936—37. iskolai év folyam án m ár rendszeres film oktatás folyt. A m ár em lített Pedagógiai Film
gyár is elsősorban elemi iskolák szám ára gyárto tt filmeket.
Az egyetemi és főiskolai fokon a tu dom ányos oktatásban is több helyütt m ár hosszú évek ó ta van filmoktatás. Sok egyetemi és főiskolai profeseszor maga is kitűnő filmező és tanszékén a film régen alkalm azást talált. Különösen áll ez néhány orvosi és technikai tanszékre. Á ltalánosan azonban a m agyar egyetem eken (főiskolákon) a film et ok tatási célokra nem használják. A zonban igen biztató jelek vannak arra, hogy a középfokú iskolák film oktatásának sikeres megvalósulása az egye- teem i (és főiskolai) ok ta tásra is serkentőleg fog hatni.
SVÁJCI FELHÍVÁS: EURÓPA KULTURFILMGYÁROSAI EGYESÜLJETEK!
U rania Filmbühne legutóbb H am burgban kultúrfilm hetet rendezett,
amelynek során nem csak film eket muta ttak be, hanem a kultúrfilm m el kapcsolatban különböző előadásokat is ta rto ttak . Az előadások közül különösen nagy sikere volt Schlepfnernek, a svájci kultúrfilm színpadok igazgatójának, aki beszédében azt az ö tletet vete tte fel, hogy az európai kultúrfilm- gyávakat „ringbe“ kellene tömöríteni, azaz meg kellene alapítani az európai kulfúrfilmgyárosok szövetségét. Schlepf- ner ezután részletekben is megindo-. kolta az egyesülés célkitűzéseit és jelentőségét, m ire a gyűlés elhatározta, hogy az indítvány felett még külön fognak tanácskozni.
(Az európai kultúrfilmgyártók egyesülésének ötlete nem újkeletű dolog, hiszen a Nemzetközi Oktatófilmintézet tulajdonképpen szintén nem egyéb, mint a N épszövetség keretért belül olyan tömörülés, mjní am ilyent Schlepfner is kíván. De már a Nem zetközi Oktatófilm iiitézet Fennállása előtt is működött Bázelben ilyen szervezet, igaz, hogy az tulajdonképen csak a középeurópai országokra akart támaszkodni, azonban még így is örömmel kell venni mindenkinek a Schiepfner-féle indítványt.
A Nemzetközi Oktatófilmintézet gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik, míg a Schiepfner-féle indítványnak nyilván pénzügyi és gazdasági céljai lehetnek, legalább is abban a vonatkozásban, amely a kultúr- filmgyártók hathatósabb védelm ét célozná.)V W v V V V W W W w v w w v w v w v
Berlinben nyílik meg a világ legnagyobb filmszínháza. Évek óta a berlin i Deutsch- landshalleban rendezik a legnagyobb politikai felvonulásokat és gyűléseket, amelyeken 17—20.000 em ber fér el. A Deutschlands- halleban m ár az elm últ télen is rendeztek néhány film előadást, azonban csak ideiglenes vetítőhelyiség állott rendelkezésre, úgyhogy csak m ost tud ták az előírásnak meg felelő vetítőkam rát beépíteni. Az ú j vetítőhelyiség felépítése folytán a D eutschlands- haílet a jövőben bárm ilyen m ozgóképelőadá- sók célja ira igénybe lehet venni. A Deutsch- landshalleba, m int m ár em lítettük, kb. 20.000 em ber fér el és így a világ legnagyobb film színháza. A világ eddigi legnagyobb film színháza A m erikában volt, amelybe azonban csak 8000 em ber fé rt el, úgyhogy a D eutsch- landshalle valóban a világ leghatalm asabb m ozgószínházi nézőtere lesz.
Vallásos filmeket gyártanak ú jabban A ngliában és a nem régiben alakult Religious F ilm Sociéty ¡kezdeményezésére a Gaumont B ritish m ost három nagy vallásos film et forgat. E zek a vallásos film ek azonban nagyjában já ték film ek vallásos irányzattal,
19
AUSZTRIÁBAN IS BEVEZETIK AZ ISKOLAI OKTATÓFILMELŐADÁSOKAT
z osztrák közoktatásügyi m inisztérium még ebben az iskolaévben be
vezeti az osztrák középiskolákban az oktatófilm ekkel való tanítást. Ebből a célból az osztrák korm ány valamivel felemelte a tand íjat, úgyhogy ennek a révén sikerült az oktatófilm bevezetésének a költségeit előterem teni és fedezni. A szükséges oktatófilm eket fő leg az osztrák film gyárak fogják készíteni és pedig m ár keskeny, 16 mm-es alakban. Az osztrák korm ány „ ö s te rreichische Lichtbild- und F ilm std e“
címen m ár régebben külön osztályt létesíte tt a közoktatásügyi m inisztérium keretén belül és ezt a hivatalt bízta m ost meg a szükséges filmek beszerzésével és az iskolák részére való szétküldésével.
Az osztrák korm ány ezenkívül elhatározta, hogy nemcsak a középiskolákban, hanem az alsófokú iskolákban ép- úgy, m int a főiskolákban bevezeti az oktatófilm clőadásokat, úgyhogy az osztrák filmgazdaság ennek a révén je lentős m unkához jut.
N égyhónapi hollywoodi filmmunkat ¡148; új film. Május, elsején kezdték forgatn i H ollyw oodban az ú j idényre szóló film eket és augusztus végére pontosan 148 film et fo rgattak. A sorrend a következő:
W arner B ros — — — — 2320th C entury-F ox — —- - - 17P aram ount — — — — 16Republique — — — — 14R K O -------- — — — — Í4U niversal — — — •— — 12M etro — — — — — 12.Colum bia — — —■ — — 10M onogram — — . — — 9G rand N ational —• — — 4kisebb gyárak együttesen — 10
148
Magyar zeneszerző sikere Párizsban. Afrancia főváros legutóbbi hónapjaiban óriási film szenzációja a La grande illusion című Renoir-film . P árizsban a M arivaux-film pa- lota előtt hónapokon keresztül százával álltak az emberek, hogy jegyhez ju thassanak és a film et m egtekinthessék. A film sikerét mi sem b izonyítja jobban, m inthogy a velencei film biennálen az első d íja t nyerte. A film rem ek k ísérőzenéjét K ozm a József, a Párizsban élő kitűnő m agyar zeneszerző szerezte, aki régebben a m agyar k irály i O peraház korepetito ra volt. A kiváló m ag yar zeneszerzőt azóta állandóan ünnepük Párizsban.
Zürichben m egnyílt az első svájci híradómozi. O któber 15-én nyito tták meg Ciné- journal néven az első h íradószínházat, amely eddig R oxy néven prem ierm ozi volt Zürichben.
Megnyílt az első olasz filmkölcsönző cég Kelet-Afrikában. Az ú j cégnek A. C. C. 1.A. I. O. a neve és egyelőre 60 film et vásáro lt meg és ezeket három ügynöksége ú tján egész olasz K elet-A frikában hozza fo rgalomba. A három fiók A ddis A bbebaban, A sm arában és M ogadiscióban nyílig meg. A központjuk A sm ara lesz. A film ek szállítása az A lá L itto ria repü lő járatai ú tján történik. Az ú j tá rsaság elhatározta, hogy Kelet- A frika különböző részeiben olasznyelvű filmeket fog gyártani.
Három Fox-fiók működik Svájcban. S vájcban eddig csak Genfben m űködött a 20th C entury-Fox központ svájci fiók ja . A Fox üzletm enetének hatalm as fejlődése folytán m ost két ú jabb F ox-fiókot állíto ttak fel Svájcban és pedig egyet Zürichben a ném etsvájci piac m egdolgozására, a m ásikat pedig Tessinben, ahol az olasz-svájci piacon fog dolgozni. A genfi fiók működési te rü lete a francia-S vájcra te rjed ki.
National News elnevezéssel Londonban új heti híradó indult meg, am ely három különböző kiadásban jelenik meg. Az első kiadás 1200 láb hosszú, a másik 800 és a harmadik 500 láb hosszú. A híradó egy része színes. A színes felvételeket Dunning-eljárás szerint készítik, amelynek az az előnye, hogy éppen olyan gyorsan lehet vele dolgozni, mint a fehér-fekete eljárással. Hetenként egyszer külön rajz-triikk-híradót is hoz ki, amely az elmúlt hét esem ényeit gúnyolja ki trükk- szerűen. Az új heti híradó, am ely óriási reklámmal és propagandával indult meg, mérsékeltebb áron kerül forgalomba, mint az eddigi híradók, annak ellenére, hogy hosz- szabbak, mint a jelenlegi forgalomban levő angol híradók.
20
® A K E S K E N Y F ÍL M $A keskenyfilm-mozik létesítése ügyében
Kozma Miklós titkos tanácsos, a Magyar Filmiroda elnöke október elején sajtódélután keretén belül tájékoztatta a magyar flilmujságírókat azokról a célokról, amelyeket a belügyminisztérium tervez. Eszerint a kormány egyelőre 600 faluban és kisközségbeen óhajt keskenyfilm-mozikat létesíteni, amelyekhez a gépeket a Telefongyár szállítja, míg a keskenyfilm-kópiákat bárimelyik iaboraífórium k ész íth eti Az új keskenyfilm-'mozik felállítása iránt minde- nütt óriási érdeklődés nyilvánul meg.
Keskenyfilm kft. elnevezés alatt Budapest, XIV., Gyarmat ucca 35 alatt új cég alakult, am ely keskenyfilm ek készítésével, forga- lombahozatalával és a vele kapcsolatos egyéb üzleti ténykedésekkel kíván foglalkozni. Az új vállalat törzstőkéje 10.000 pengő. Ü gyvezető: Faludi Sándor, Brüggler Ferenc és Wertheiiner Imre.
A legközelebbi keskenyfilm kongresszust Béesben rendezik meg 1938-ban. A kongresszusra Bécs polgárm estere h ív ta m eg a v ilág keskenyfilm ezőit. A bécsi K lub dér K inoam aíöre Ö sterreichs rendezi a jövő évi keskenyfilm kongresszust és az előkészítő m unkálatokat m áris megkezdték.
K ilencvenéves a német Siem ens-gyár.Az utolsó évtizedek film technikai tö rténetében jelentős szerepet já tszanak a berlini Siem ens-m űvek, am elyek telepei valósággal külön városrészt alkotnak. A Siem ens-m űveket kilencven évvel ezelőtt, 1847 október 12-én alap íto tta W erner Siem ens és ügykörébe csakham ar a technika valam ennyi ágaza tá t vette fel. A z utóbbi évtizedek során a ném et film technikai ipar egyik legfontosabb telepe lett a berlin i S iem ens-Stadt. O tt készültek leadógépek, felvevőgépek, a keskeny- filmmel, Siem ensék ezenkívül a színesfilm mel is ta rtan ak fenn kapcsolatot külörbözö tanulm ányai révén.
Huszonötéves az Askania. A berlini Ás- kania-m űvek, am ely különösen felvevőgépeiről híres, m ost ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. A céget M ax R o u x alapíto tta 1912 október 16-án és a cég az utóbbi 25 év alatt olyannyira fejlődött, hogy felvevő-kam erái és egyéb film technikai eszközei világhírűek lettek.
Sztár címmel nem régiben Pán Im re, a ki- tünőtollú ú jság író szerkesztésében és k iadásában ú j film m agazit jelent m eg, amely h a vonta igen érdekes és élvezetes stílusban foglalkozik különböző film kérdésekkel. A lap előfizetési á ra egy évre P 3.50. Szerkesztőség és k iadóhivatal: Budapest, V III., H u- nyadi-u. 48.
O R S Z Á G O S M A G Y A R M O Z G Ó K É P I P A R I E G Y E S Ü L E TBUDAPEST, V II., CSOKONAY U 10 I . 8 T E LE FO N , 145-873
Szám: 7080/1937.
MEGHÍVÓA z Országos M agyar M ozgókép
ipari Egyesület 1937. novem ber hó 14-én, vasárnap d. e. 11 órakor ta rtja sa já t helyiségében (Csokonay u. 10.)
X X V II. ÉVI R E N D E S K Ö Z G Y Ű L É SÉ Tmelyre a t. Tagtársakat ezúton tisztelettel meghívja és pontos megjelenést kér.
Budapest, 1937. október 28-án.A z Elnökség.
Tárgysorozat:1. E lnöki megnyitó.2. T itk á ri jelentés.3. P énztári jelentés, a szám vizsgálók je
lentése és a felm entvény m egadása.4. Az 193)7/38. évi költségvetés m egállapí
tása.5. T itk á r választása, a választm ány, a Já-
rulék-M egállapító, a Szám vizsgáló és a Fegyelm i B izottságok tag ja inak , valam in t a G eiger R ichard alap 2 tag jának m egválasztása.
6. Esetleges indítványok.A m ennyiben ezen közgyűlés határozatkép
telenség m iatt m eg tartha tó nem lenne, a közgyűlés m ásodik és fentebbi tá rgysorozatra nézve az alapszabályok 12. §-a a lap ján a m egjelentek szám ára való tek in tet nélkül határozatképes közgyűlés idejéül 1937. november 28. napjának d. e. 11 óráját tűzi k i a h ivatalos helyiségébe (Budapest, V III., Csokonay u. 10. I. em. 8.), am ikorra tag ja in k a t ezennel m eghívjuk.
Az Elnökség.Kivonat az alapszabályokból:
7. §. T agság i jogait csak az olyan tag gyakorolhatja, ak i tag ság i kötelezettségeit teljesítette.
11. §. A közgyűlésen csak oly indítványok tá rgyalhatok, am elyeket a közgyűlés előtt legalább 5 nappal a választm ányhoz Írásban benyújtottak. K ivételesen tárgyalhatók oly sürgős indítványok, am elyek sürgősségét a közgyűlés v ita nélkül k imondotta, továbbá újabb rendkívüli közgyűlés egy- behívására vonatkozó indítványok.
12. §. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok egyharm adrésze. Illetve kétharm adrésze m egjelenik. H a a közgyűlés a tagok m eg nem jelenése m iatt a kitűzött időpontban egy órai várakozás u tán sem határozatképes, legfeljebb 8—30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, am ely a m egjelentek szám ára való tek in tet nélkül határozatképes.
21
»TECH N IK AK AULICH R U D O L F,
film operatőr:
AZ AGFA-BIPACK SZINESFILM-ELJÁRÁS FELVÉTELI TECHNIKÁJA
" ilm kikusok és kevésbé gya-
F korlo tt film technikusok a B ipack-eljárást tökéletlen színes film fotogralásának m inősítik. T apasztalataim alapján m erem állítani, hogy a jó film operatőr,
aki a B ipack-színfelvételek készítésénél az eljáráshoz szükséges világítást, a helyes iris t m eg tud ja adni és aki a filmezendő két szín értékét ism eri és végül, aki a gyakorla ti film technikában kellő já rtasság g al rendelkezik,nem csak elfogadható, hanem igen k itűnő és a rendelőt m indenképpen kielégítő Bipack-film et tud készíteni.
Az A gfa B ipack-színesfílm készítésénél elsősorban a legfontosabb tudn ivaló a felvételekhez szükséges elektrom os világítási test helyes m egválasztása. H ihetetlen nagy kém iai behatása van a színekre a trükkasztal, színes képlap vap'v a plasztikus színes tá rg y fo rgatásánál a fényforrás mineműsé- gének. E g y és ugyanazon színes triikk- lapról vagy színes plasztikus tá rgy ró l a n itraphot, félw attlám pa vagy ívlám pa, ny ito tt reflektor, vagy m ás fényforrások használata m ellett a legkülönbözőbb és eltérőbb — az adott színek értékének esetleg m eg nem felelő feketedésgörbéjü negatívokat eredm ényez. T ehá t: nem m indegy, hogy am ikor a film operatőr B ipack színes film felvételt készít, milyen fényforrás mellett fo tografál, illetve, ha m ár adva van a kellő fényforrás, nem m in d é? ' hogy a m egfilm esítésre kerülő színes trükklapok vagy plasztikus színes
testek m ilyen piros és m ilyen kék szín nel vannak rolorirozva. É s ha az elméletben talán elfogadhatatlannak hangzik, nem m indegy , hogy milyen erős a fényforás és az objektívirisz a színeknek megfelelő-e, am ely m ellett a Bipack szín fo tografálás történik. A k ísérletezett helyes színek erőssége, é rtéke, fedettsége és színvisszatükrözése m ás a gyengébb, m ás a helyes és m ás az erősebb fényforrás m ellett való film felvételnél. Az expoziciókülönb- ség, a helytelen lencseszükítés m ind olyan láthatatlan h ibaforrás, amely a jövendő színes pozitívfilm et értékében, szépségében és tökéletességében erősen befolyásolja. A jól kianalizált szín + fényforrás + objektívnyílás + pontos expozíció ad ja a jól képzett film operatőrnek azt az örvendetes eredm ényt, hogy úgy a kék, m int a piros szín egyenlő értékben jelennek m eg a negatívokon. M indazok a film szakemberek, akiknek N ém eto rszág nagy városainak m ozijaiban alkalm uk volt Bipack színes reklám vagy színes trükkfilm et látn iok; nekem adnak igazat akkor, am ikor azt mondom, hogy az A gfa Bipack színesfilm anyag a m aga nemében p á ra tlan és tökéletes, csak éppen dolgozni kell vele tudni.
A Bipack színes film felvételnél igen fontos tényező a felvevőgép lencséjének írisznyílása, m ert a m egállapított pontos expozíció m ellett m ásként é rvényesülnek a színátm enetek: F : 3 .5, F :8 , F : i 6 és F 123 m ellett. V onatkozik főként ez a plasztikus, színestárgyaknál,
22
ahol gyakorlatilag is bebizonyíthatjuk azt, hogy helyes expozició m ellett a negatívokon sokkal több félfényeket és félárnyékokat kapunk a szükséges fedés m ellett, pl. F :4-5 mellett, m intha ugyancsak F :23-mal fo tografáljuk és a lencsenyílásnak megfelelő expozícióval. M inthogy a Bipack színes film- felvételeknél ép ezekre az átmenő színekre van nagy szükségünk, igyekezzünk úgy fotografálni, hogy ezek a pozitiveken is kedvezően érvényre ju thassanak.
T udjuk, hogy a Bipack színesfilm eljárásnál nem közvetlenül a negatívok nagyérzékenységű ezüstrétegére, hanem a film testét képező celloidinon keresztül az ortho és ezen át a panchro anyagra fo tografálunk . H a a felvételre szánt tá rg y a t az élességbeállításkor valamely oknál fogva nem sikerül úgy m egrögzítenünk, hogy az ú g y az ortho, m in t a pcmchronegatívon egyenlő élességet m utasson, és errő l a p róbahívásnál is m eggyőződtünk, aján latos a beállíto tt tá rg y a t addig és úgy beállítani, m íg az m indkét negatívon „tüélesen“ jelentkezik. M indkét negatív film nek a tüélességére főként azért van nagy szükségünk, m ert am ennyiben az egyik negatív az „életlen“-ség benyom ását kelti, a vonalak a negatívon m egszélesedtek és ezzel nemcsak a m ag a kötelező színe kerül helytelen m éretben a pozitívfilm re, de a színek ra jzá t ábrázoló colorit elhúzódik és a m ásik színnel o tt érintkezik és vegyül, ahol a r ra semmi szükség n in csen.
Azok az operatőrök, akik a Bipack színesfilm fo rgatásával foglalkoznak, kell, hogy ism erjék a legjobban alkalm as és bevált kék és piros színt, amellyel a színes trükkalapokat és színes plasztikus tá rg y ak at festik a m űvészek. T udn iok kell, m ert ha a felveendő színesfilm lapok és tárgyak m eg nem felelő kék és piros színekkel vannak k o lo riro zv a ; nincs az a zseniális film operatör, aki a helytelen színekkel készített tá rgyakró l kedvező színeredm ényt tudjon kihozni.
A használt két színnek olyannak kell lennie, hogy a felvételnél a fedett részeken élénken elválasztódjanak az ezüstrétegen, de keverődjenek a szükséghez m érten o tt, ahol sz ínárnyalatokra, színátm enetekre van szükségünk. R égi tény, hogy azok -a bevált ko rrig á lt felvevő objektívek — anasz- tigm átok — , amelyek szerkezete több gyűjtő-, m int szórólencséből állanak, több és tökéletesebb mélységélességgel rendelkeznek, m in t azok az objektívek, amelyek összetétele több szóró-, m int gyűjtőlencséből állanak, hasonló írisznyílás mellett, m int az élőbbek, egyenlő gyútávolság mellett.
Fontos ez a színes plasztikus tá r gyak filmezésénél, ahol kb. x— 1.50 m távolságból (inkább közelségből) kell a Bipack színes felvételeket készíteni és ahol nagy mélységélességű, de fény- erős objektívvei kell m indkét negatív anyagnál tüéles felvételeket készíteni; m ert az esetleges rajzelm osódottság a Bipack színes filmnél nem lágyság vagy életlenség alakjában jelentkezik, hanem m int m ár fentebb említetten, zavaró színkeveredése alakul át a po- zotív filmen.
A film szakem berek előtt általában ism ert többi színeljárással készült felvételek összehasonlíthatatlanul körü lményesebb és költségesebb a Bipack- eljárásnál. Azok felvétele, kidolgozása és elsősorban a trükkalapokon való elkészítése igen sok előtanulm ányt, k ísérletezést és ezenkívül legelösorban tekintélyes tőkebefektetést igényel.
A B ipack-film sorsa a jó film operator kesében nyugszik . Ne várjon a vállalkozó jó eredm ényt ott, ahol a film felvevőgépet dilettáns forgatja , aki nem ism eri a felvételekhez szükséges fényforrás m inőségét, erősségét, a felveendő tárgytól való távolságot; nem tud ja m ilyen iris t használjon a felvételeknél stb. Az ilyen dilettánstól fo rg a to tt film pozitívjén a színek nem jelennek m eg arányosan és a negatívokat előhívó szakképzett laboránsra vagy a pozitivet készítő labortórium ra h á rítják át a hibát.
írja: B r ü c k n e r J á n o s oki. gépészmérnök.
A m ikor az objektív remeg . . .Az objektív a vetítőgép optikai rendsze
rének legkényesebb része. Ennek pontos beállításától függ elsősorban a kép élessége. A beállított és helyesnek talált élességet le- rögzítjük, mégis előfordul egyes helyeken, hogy az élesség „elm egy“, vagy pedig so- hasíncs élesség vagy az élesség remegés- szerűen periodikusan változik. Ez-ek a jelenségek az optika rezgésére engednek következtetni és azt mutatják, hogy az objektív nem áll fixen foglalatában, vagy maga az egész foglalat remeg, végül, hogy valam elyik egyes lencse lazult meg az objektív tubusában. Ném ely helyen a remegés a gép hibás alapozásától ered, másutt az- optikát tartó rúd kerül valam iféle önrezgésbe, sokszor pedig csak a rögzítő csavar lazult ki. Különösen kellem etlenek azok az esetek, amikor a meghajtó' motor és vetítőgép helytelen szereléséből erednek a remegések, am elyeket néha csak hosszas kísérletezéssel lehet megszüntetni.
H angszóró kombinációkA modern leadó-berendezéseknél több kü
lönböző typusú egységekből álló hangszórórendszert találunk. Ezek a rendszerek úgynevezett magas és mély hangú egyes hangszórók párhuzamos kapcsolású elrendezéJ sei, am elyek együttes működése biztosítja a tökéletes hangleadást. A vizsgálatok ugyanis m egállapították, hogy egyetlenegy hangszóró' sem képes egyformán helyesen visszaadni a hangrezgéseket a legntélvebb-
FILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM
BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35.TELEFON : 297-S55.
Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel felszereli l a b o r a t ó r i u m a
K é s z í t ; hangosfilmeket és kópiákat, filmfeliratokat, pedagóg ia i-, kultur-, reklám-
és rajztrükk-filmeket
tői a legmagasabbig, hanem előállíthatok egyes typusok, am elyek bizonyos rezgésszám okat tökéletesen reprodukálnak. Ilyen különleges typusok a mély és magas hangú hangszórók. Ezeknél az erősítőből kijövő hangáram úgy oszlik meg, hogy m egfelelő elválasztó közök útján a mély hangszóró a mélyebb, a magas hangszóró pedig a magasabb frpqucncijákat kapja!. íg y a több egységből álló hangszórócsoport minden egyes tagja helyesen adja vissza a hozzá irányított frequencia sávot, tehát az egész együttes tökéletesen szólaltatja meg az egész frequencia sort a m élytől a m agasig.
A sz ín e sfilm v e t í t é s e Közismert tény, hogy a színesfilm szem
ben a fekete-fehér filmmel több fényt igényel, tehát a vetítő-lámpának magasabb amperszámmal kell dolgoznia. A szinek értékét, az egyes tónusok valódiságát, a színátm enetek finomságait ugyanis erős mértékben befolyásolja a fény m ennyisége és a fény színe. Minél több a fény — egy bizonyos határig — és minél fehérebb ez a fény, annál jobban megközelíti a vászonról elénk táruló kép a valóság színeit. A kevés fénym ennyiség elsikkasztja a színbeli félárnyékokat és finom fokozatokat, míg a bármilyen irányban színezett fény meghamisítja a vetített kép színskáláját. Sok színes filmmel vagyunk úgy, hogy ugyanez a kép az egyik színházban szép, jó és valódi, míg másutt, ahol a vetítés a lennt em lített hiányokkal bír, a kép teljesen sápadt, élettelen és hamis. Érdemes ezért egyszer alaposan összehasonlítani saját színházunk képleadását, egybevetni a jó minőségű képleadással bíró színházéval és megkeresni a hiba forrását.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT
ELŐFIZETÉSI ÁR:1 évre 10 pengő. — lA évre 5 pengő.
Felelős szerkesztő és k iadó : Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 297 -0 7 6 .
Párizsi szerkesztőség:A rtú r V itner,
P aris , 3, rue E rn es t Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
Nyomatott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50.
Telefon: 187 -2 6 7 .
24
BUDAPESTI FILMPIAC. Filmmegjelenések 1937. október hónapban.JELM AGYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = Felírás. — M. == Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli
F O X F IL M r . - I . ,Rákóczi-út 19. T e l.: 139-437 és 131-658.
X. 20India lángokban. — M egj.: R adius, Omnia. — H .: 2841 m . — M .: D rám a. — F . : P ász to r J. — Fősz.: V ictor M cLanglen, Shirley Temple. — C.: A.
H A R M O N IA -F IL MX. 14
A z én láyom nem olyan. — M egj.: Royal-Apollo. —• H .: 2296 m. —- M .: V ígjáték . — Fősz.: Tol- nay, T úray , R áday, R ajnay . — R.: V a jd a .— C.: A.
Akácfa-u. 7. Tel.: 135-287. X. 26
A kölcsönkért kastély. — M egj.: K am ara , Décsi, Á trium . — H .: 2444 m . — M .: V ígjáték . ■—- Fősz.: T uray, Tolnay, R áday, K abos, R ajnay . —■ R .: V ajda László. —■ C .: Aluli.
H IR S C H é s T SU H ,Rákóczi-út 14.
Tel.: 148-835.X. 14
3:1 a szerelem javára. — M egj.: K am ara, Décsi, Á trium . —- H .: 2092 m. —, M.: O perett. — Fősz.: B ársony R., Dénes O. — R .: V aszary. — C-: A.
KÁRPÁT-FILMVII., Erzsébet-körut 8 T. 1-375-70, 1-325-35.
X. 14Sorrentói kaland. —- M egj.: U ránia. — H .: 2461 m. — M .: —■ Énekes történet. —• F .: K iss Jenő. — Fősz.: Gigli, N agy K ató. —• C .: Aluli.
X. 14Írország lángokban. -—■ M egj.: M etró. — H .: 3238 m. — M .: Szerelm i regény. —- F . : R adó I. — Fősz.: C lark Gabié, M yrna Loy. — C .: A.
METRO-GOLDWYNV III., Sándor-tér 3.Tel.: 144-424 és 25.
X. 20
A szőke kísértet. — M egj.: M etró. — H .: 2688 m. — M .: V ígjáték . -— F .: E rb Benito. — Fősz.: C onstance Bennett, C ary G rant. —, R .: N orm an Z., Mac Leód. .— C.: Aluli.
X. 27Saratoga. —• M egj.: R adius. — H .: 2533 m. —- M .: Színm ű. — F .: E rb Benito. —• Fősz.: Jean H arlow , C lark Gabié. — R .: J. Cumday. — C.: A.
MOZGÓKÉPIPA R I k.I.t.
Erzsébet-körut 8.T.: 1-347-57, 1-400-28.
X. 7120-as tem pó. —- M egj.: R adius, Corso. — H .: 2187 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: M uráti, K abos, Mezey M ária, B ásthy L ajos, — R .: K ardos László. — C .: Aluli.
MŰVÉSZFILM,Rákóczi-út 40. Tel.: 40-3 97.
X. 28111-es. —• M egj.: Corso, Royal Apollo. — H.: 2403 m . —- M .: F ilm regény. — Fősz.: T örzs Jenő, L ázár M ária, Jáv o r Pál, R ajnay Gábor, Csortos Gyula. — R.: Székely István. — C .: A.
PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T„VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 134-437 és
140-522.
X 7
A lázadók kapitánya. — M egj.: O m nia. City. — H .: 2379 m. — M .: K alandos történet. — F .: Fodor Sándor. — Fősz.: G ary Cooper, George R aft, F rancis Dee. — R .: H athaw ay. — C.: A.
X. 13
Angyal. — M egj.: F órum . — H .: 2492 m. — M.: Színm ű. — F . : F od o r Sándor. — Fősz.: M arlene Dieti'ich, H erb ert M arschall, Melwyn Douglas, — R.: Lubitsch E rnő. — C.: Felüli.
REFLEKTOR FILMSándor-tér 4.
Telefon: 142-529.X 15
A ném a vár. — M egj.: Corso. — H .: 2971 m .— F .: Bogdán László. — Fősz.: Annabella. — R-: M arcell 1‘H erbier. — C .: Aluli.
UFA-F1LM RT.,X. 5
K ém vagy! — M egj.: U ránia. — H .: 2395 m. — M.: K ém drám a. — F .: L ándor T ivadar. — Fősz.: L ida B aarova, M. W iem ann. —• C.: A.
Kossuth Laios-u. 13. Tel.: 183-858. X. 27
Ú j élet felé. — M egj.: U ránia. — H .: 2831 m. —• M .: D rám a. — F .: L ándor T ivadar. — Fősz.: —• Z arah Leander, W . B irgel, V iktor, S taal Carola Höhn. — R .: D ettlef Sierck. — C.: Felüli.
fiz 1937-38-as é v a d f á l o g M szenzációi:C s a k k i m o n d o t t r i o g y f i l m e k !
Koldus és királyfiJ A Z Z P A R Á D É
Felséges szerelem
Errol Flynn, Bobby és Billy Mouch
Dick Powell, Fred W oring és zenekara
Fernand G ravet, lo a n Blondeil
ZOLA (ötév az ördögszigeten)
K R A S É J S Z A K Á K .
Paul Muni, loseph Schilkraut, G a le Sondergoard
T Ó V Á R I SLegényszöktetés
K ay Francis, Errol Flynn
C laudette Colbert Charles Boyer
(Kertész Mihály film) íreden"""
(végig Fernand G ravet, színes) Carola Lombard
Leslie Howard,
Lali egy Lis Lotrány It's Love I'om After Bette Davis O liv ia
( a m a g y a r c í m é i k é s ő b b e n k ö z ö l j ü k ) de Haviliand
MINDEN ME GJELENÉS A FÓRUMBAN W arner Bros.-First National & Vitaphone Pictures i . t /? »magyarországi képviselete rt.
Budapest, V III., József-körút 32. - Telefon : f 32-590. •" " ““if i
N yom ato tt: O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, IX , Lónyay ucca 50. — T elefon : 1S7-287 és 187-577.