wmk.huwmk.hu/honlap/phocadownload/intezmenyi/pposztott/4szmell.pdfwmk.hu

- 1 -

4. számú melléklet

2014. szeptember 1-től érvényes helyi tanterv egyes tantárgyai,

azok tartalma és óraszámai

- 2 -

Tanulásmódszertan

A tanulásmódszertan feladata azoknak a tanulási módszereknek és annak a szemléletmódnak a

megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, és tanulóink

további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. A tanulásmódszertan ezen

felül az olyan tanulási részképességek, készségek, attitűdök fejlesztéséhez is teret biztosít, mint

a figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés (az első évben a hiányok

pótlására helyezve a hangsúlyt). Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos

problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív,

örömteli viszonyt alakítsanak ki, a tanulást mindennapi életük ritmusában, szokásrendszerükbe

megfelelően illesszék be, illetve megfelelően és célszerűen alakítsák ki tanulásuk mindennapi

szokásrendszerét.

A XXI. század emberének az élete az élethosszig tartó tanulásról szól. Nagyon sok információból

kell kiválogatni - megfelelő tanulási technikákkal, aránylag rövid időn belül - azt a tudásanyagot,

amely segíti a pályaválasztást, a munka világában való eligazodást és az esetleges

pályamódosítást. A tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen

nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő-és fejlesztő

tréning, mint lexikális ismereteket nyújtó rendszeres tananyag. Különösen fontos a tanulók

tanulási szokásainak gyakorlatban történő megismerése és fejlesztése, ami természetesen együtt

jár az önismeret fejlesztésével. A tanulási önismeret a tudás megszerzésének kiindulópontja, a

reális célkitűzések feltétele.

A tanulási nehézségek közös megfogalmazása, az azokra való megoldáskeresés az őszinteség és

az egyéni életproblémák megoldásának képességét fejleszti ki a tanulókban.

A tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az első nyolc iskolai év esetleges kedvezőtlen

hatásainak korrekciója, a beidegződött rossz reflexek feltárása, átformálása, a világ iránti

érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a tudásvágy felébresztése és folyamatos táplálása a három év

legfontosabb fejlesztési követelménye.

Időkeret: 36 óra/év

A tanulásmódszertan tantárgy célja:

Hozzájáruljon a tanulók önismeretének fejlesztéséhez, az egyénre szabott, eredményes

tanulás módszereinek, eljárásainak, az önművelés igényének kialakításához.

Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló kommunikációs képességének

kialakításához, fejlesztéséhez.

Segítsen abban, hogy a tanulók felismerjék a tanulás személyiségfejlesztő, a

rendszeresség, az alaposság, az önállóság, az akaraterő és a szorgalom fejlesztésének

lehetőségét.

Segítse az esetleg hiányzó készségek pótlását.

A tanulók gondolkodási, tanulási kompetenciáinak komplex módon történő fejlesztése

modern tanulásszervezési eljárásokkal.

Fejleszteni a tanulók hatékony, önálló tanulását, kreativitását, autonóm gondolkodását,

problémamegoldó képességét.

- 3 -

9. évfolyam

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanulási önismeret

Órakeret:

4 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység

nevelési, fejlesztési

céljai

Adottságok, hajlamok, képességek, készségek szerepének bemutatása.

Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és

gondolkodás, érdeklődés felmérése, alakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Öröklődés és környezet

Amit hozunk, és amit szerzünk.

Adottságok, hajlamok, képességek, készségek.

Lehetőségek, korlátok, tehetség, antitalentum.

Tanulásdiagnosztikai kérdőívek – önvizsgálat

Önbizalom, akarat, siker, kudarc.

Önismeret

Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és

gondolkodás, érdeklődésvizsgálat.

Tanulási típusok.

Szeretett/nem szeretett tantárgyak.

Magyar nyelv és

irodalom

Matematika

Önismeret

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Öröklődés, környezet, önismeret, tanulási attitűd, olvasási szokás,

tanulási típus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Teljesítménypróbák

Órakeret:

4 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Kognitív képesség teljesítménypróbái.

Beszéd- és olvasás-teljesítménypróbák.


Kognitív képesség teljesítménypróbái

Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim.

Emlékezet: szövegtanulás (vers, próza).

Gondolkodás: fejtörő feladatok.

Fejlesztés, önfejlesztés.

Beszéd- és olvasásteljesítménybeli próbák.

Szóbeli szövegalkotás: félproduktív beszéd (történetmesélés).

Spontán beszéd.

Hangos kifejező olvasás: blattolás, felkészülés utáni felolvasás.

Néma értő olvasás (szövegértés): válaszadás kérdésekre,

lényegkiemelés.

Magyar nyelv és

irodalom

Matematika

Természettudományos

alapismeretek

- 4 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Figyelem, monotóniatűrés, emlékezet, szövegtanulás, gondolkodás,

szóbeli szövegalkotás, félproduktív beszéd,

spontán beszéd, hangos kifejező olvasás, blattolás, felkészülés utáni

felolvasás, néma értő olvasás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanulási nehézségek

Órakeret:

2 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

Tanulási nehézségek feltérképezése.


A tantárgyak jellege: hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok.

Tantárgyi szimpátiák, antipátiák és ezek eredete.

Önfejlesztési tervek.

Kölcsönös konzultáció.

Természetismeret

Magyar nyelv és

irodalom

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tantárgyi jelleg, hasonlóság, különbözőség, tantárgyi szimpátia,

antipátia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanuláshoz való viszony

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

Tanuláshoz való viszony tudatosítása. Motiválás.


Az élet: tanulás. Mire való, mire használható az iskola?

Jó és rossz dolgok az iskolában.

Tanulás és motiváció.

Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok.

Tanulás és öröm

Magyar nyelv és

irodalom

Idegen nyelv

Informatika

Matematika

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tanulás, motiváció, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció,

életcél.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A tanulás ritmusa

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

A tematikai

egység


céljai

A tanulás ritmusának alakítása.

- 5 -


Életritmus, életstílus.

Életkori szakaszok, életkori feladatok.

Egy nap ritmusa.

Tanulás, pihenés, kikapcsolódás a nap során.


alapismeretek

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Életritmus, életstílus, tanulás, pihenés, kikapcsolódás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanulási szokások

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

Tanulási szokások alakítása


Szokások, szokásrend.

Szokásformálás: tartós törekvések, erős elhatározások.

Jó szokások felvétele, rossz szokások átalakítása.

Rendszeresség és kitartás.


alapismeretek

Humán ismeretek

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szokás, szokásrend, törekvés, elhatározás, rendszeresség, kitartás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanulási tanácsok

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

Tanulási tanácsok


Kísérletek, tapasztalatok, önreflexió.

A tanulás külső körülményei: rend, csend, fény, munkahely,

testhelyzet.

A tanulás belső feltételei.

A fizikai állapot karbantartása.

A lelki harmónia megteremtése.

Stresszkezelés

Magyar nyelv és

irodalom

Idegen nyelvek

Informatika

Matematika


alapismeretek

Önismeret

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Külső körülmény, rend, csend, fény, munkahely, testhelyzet, belső

feltétel, fizikai állapot, lelki harmónia, stresszkezelés.

- 6 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tanulási módszerek, eljárások, technikák Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

A módszerek szerepének bemutatása. Ráhangolás, hangulatteremtés.

Szövegfeldolgozási módszerek megismertetése, gyakorlása.

Felkészülés a szóbeli szereplésre. Felkészülés az írásbeli munka

elkészítésére. Rögzítés. Önellenőrzés.


A módszerek szerepe

Hatékony, időtakarékos tanulás.

Ráhangolódás, hangulatteremtés.

A munkakezdés nehézségei. Rendcsinálás, előkészületek,

koncentrációs gyakorlatok.

Időterv készítése, időmérleg, célmeghatározás,

tantárgyi sorrend.

Pihenés.

A tevékenységváltások jelentősége. Kikapcsolódás, átkapcsolás –

visszakapcsolás, lazítás.

Szövegfeldolgozási módszerek

Könnyű és nehéz szövegek. Aláhúzás, kulcsszavak kiemelése,

szövegkiemelés. Vázlatkészítés, kulcsszó-vázlat.

Elhangzó szöveg jegyzetelése. Emlékeztető.

Felkészülés szóbeli szereplésre

A megszólalás feszültsége. Felelet, feleletterv, kutyanyelv.

Tantárgyi beszámoló. Átfogó témavázlat. Témaismertetés,

értekezés, kiselőadás. Vita, érvelés, hivatkozás, cáfolat. A lámpaláz

leküzdése.

Felkészülés az írásbeli munka készítésére

A „míves munka” feltételei. Dolgozat, esszé, értekezés, tanulmány.

Gondolati vázlat készítése. Egyéni kutatómunka. Íráskép,

íráskészség.

Ismeretrögzítés.

Emlékezés, felejtés. Memorizálás, szövegtanulás, verstanulás,

adatok és évszámok megjegyzése.

Önellenőrzés

Megtanulás, biztos tudás, jó alapok. Visszamondás, átfogalmazás,

próbafelmondás.

Magyar nyelv és

irodalom

Idegen nyelvek

Informatika

Matematika

Természet-

tudományos

alapismeretek

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hatékonyság, időtakarékosság, tanulás, rendcsinálás, előkészület,

koncentráció, meditáció, kikapcsolódás, átkapcsolás-visszakapcsolás,

lazítás, relaxáció, jegyzetelés, gondolati térkép, felelet, feleletterv,

dolgozat, esszé, értekezés, tanulmány, memorizálás, szövegtanulás,

verstanulás, megtanulás, biztos tudás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Az önálló szellemi munka technikája Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

Az önálló szellemi munka technikáinak bemutatása, gyakorlása.

- 7 -


Tájékozódás a könyvtárban.

Anyaggyűjtés. Cédulázás, kivonatolás, jegyzetkészítés.

Forrásjegyzék készítése.

Szótárhasználat.

A sajtó világa.

Magyar nyelv és

irodalom

Idegen nyelvek

Informatika

Matematika


alapismeretek

Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyaggyűjtés,

cédulázás, kivonatolás,

jegyzet, forrásjegyzék,

szótárhasználat

A fejlesztés várt

eredményei a 9.

évfolyam végén

A tanulási önismeret megszerzése. A tanulási nehézségek közös

megfogalmazása. A tanulási szokások tudatosítása. A tanulás

módszereinek bemutatása. A tanuláshoz szükséges alapképességek

fejlődése. A figyelem iskolázása. A hangos olvasás és a néma, értő

olvasás fejlődése. Az emlékezeti képesség, gondolkodás fejlődése.

- 8 -

Magyar nyelv és irodalom szakiskola 10. évfolyam

A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a

mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek

rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-

ban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a

demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A

tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos

kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő

szövegtípusok megértésére.

A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%-

át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet

átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben

blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a

második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak.

A 10. évfolyam legfontosabb céljai:

- fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás

különböző módozataihoz;

- értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát;

- kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust;

- legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket;

- készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;

- legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján

különböző műfajú szövegek írására;

- tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú

szövegeket írni;

- legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott

szempontok önálló alkalmazásával;

- ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;

- használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló

használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs

repertoár a gyakorlatban

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban.

Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény

megkülönböztetése.

Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés

szerepének ismerete a tanulás sikerességében.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A

formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.

Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az

udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.

Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.

A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának

gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.

Felkészítés a vizsgahelyzetekre.

- 9 -

Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció

fejlesztése.


Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés

és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony

beépítése az önértékelésbe.

Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.

A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.

Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak

megismerése, egyszerűsített játék.

Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és

ízlésformáló szerepe.

Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás

az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.

Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias

társalgás. A vulgarizmus kerülése.

Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére.

Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt

saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.

Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és

teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.

Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga,

mint a meggyőzés színtere.

OKÉ-tematika

illeszkedő részei.

Társadalomismeret:

kommunikáció

társadalmi és kulturális

meghatározottságai,

tömegkommunikáció,

média, film.

Természetismeret,

matematika:

kommunikációs

képességeket fejlesztő

gyakorlatok.

Idegen nyelv: udvarias

társalgás,

véleménynyilvánítás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa,

érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus,

testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a

szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében.

Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív

voltának tudatosítása.

A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.

Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a

szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása.

A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az

asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése.


A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a

félhivatalos, publicisztikai helyzetekben.

A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések

koherenciájának elemzése.

Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos

(népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek

alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.

Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs

történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával.

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

helyesírás.

Idegen nyelv: a

globalizáció

következtében

nemzetközivé vált

szavak, néhány

- 10 -

Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv

változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével

kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak.

Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével.

Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék

nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak.

Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó.

Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata:

kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség.

diáknyelvi és szleng

elem idegen nyelven.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt

köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád,

nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok

Órakeret

18 óra

Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján

különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott

szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek

alkalmazása.

Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk

képpé alakítása.

Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló

alkalmazása.

Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés,

kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása.


Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők

figyelembe vételével, önismeret.

Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben

(pl. újságcikk, blogbejegyzés).

Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.

Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók

alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).

Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.

Nézőpontváltás a szövegben.

Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.

Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra,

születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre).

A retorika nyelven kívüli eszközei.

Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában.

Érvelő szövegek olvasása és alkotása.

Vers- vagy prózaírás sablon segítségével.

Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati

alkalmazása szövegalkotás során.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

szövegalkotást

fejlesztő feladatok,

hangos és néma

olvasás gyakorlása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média

Műalkotások befogadása

Órakeret

18 óra

- 11 -

Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,

szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.

Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.

Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos

legfontosabb ismeretek elsajátítása.


Irodalom:

Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös

beszélgetés és elemzés tematikus bontásban.

(Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi

Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij,

Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos,

Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W.

Shakespeare drámáiból részletek.)

Művészet/média:

Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus,

futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus).

Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.

Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.

Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F.

Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy

end filmek).

Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és

kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kisebbségi lét, határon

túli magyarság.

Idegen nyelv: idegen

nyelvű filmek felirattal

vagy anélkül, képi

nyelv, falfirkák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó,

műértelmezés.

A fejlesztés várt

eredményei a 10.

évfolyam végén

Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész

életen át tartó tanulás szükségességét.

Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok

kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos

formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot

szereznek.

Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és

a vulgarizmust.

A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő

szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú

kezelésére.

Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy

időben is többféle nyelvváltozat létezik.

Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer

alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.

Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas

szövegeket írni.

Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott

szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.

- 12 -

Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek

szóbeli előadásakor.

Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével,

felismerik a manipuláció eszközeit.

Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés

esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.

Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a

képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány

jellegzetességét szépirodalmi művekben.

11. évfolyam

A kommunikáció-magyar tanterv a 11. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a

mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli

alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NAT-ban

megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a

demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A

tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos

kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő

szövegtípusok megértésére.

A 11. évfolyam legfontosabb céljai:

- fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás

különböző módozataihoz;

- értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát;

- kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust;

- legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket;

- készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre;

- legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján

különböző műfajú szövegek írására;

- tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú

szövegeket írni;

- legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok

önálló alkalmazásával;

- ismerjék a lényegkiemelés eszközeit;

- használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának

etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kommunikáció Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban.

Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése.

Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés

szerepének ismerete a tanulás sikerességében.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A

formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.

Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az udvarias

társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.

Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.

A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának

gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.

Felkészítés a vizsgahelyzetekre.

- 13 -

Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése.


Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés és

segítő bírálat a társaknak.

Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.

A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.

Érvelő szövegek alkotása szóban. Tömegkommunikáció, televízió,

internet. A média vélemény- és ízlésformáló szerepe.

Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias

társalgás. A vulgarizmus kerülése.

Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére.

Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt saját

és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.

Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és

teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.

Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.

Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga,

mint a meggyőzés színtere.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kommunikáció

társadalmi és kulturális

meghatározottságai,

tömegkommunikáció,

média, film.

Idegen nyelv: udvarias

társalgás,


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; érvelés, érv,

cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, testbeszéd, arcjáték,

hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelvtan

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. A szövegalkotás alapvető

szabályai.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

A stílusrétegek megkülönböztetése. Fejlődés a társalgási stílus

gyakorlásában a vulgarizmus negatív voltának tudatosítása.

A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.

Az írásbeli közéleti szövegek.


A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a

hivatalos, közéleti helyzetekben. Az írásbeli közéleti szövegek

alkotása; a hivatalos levél, a kérvény az önéletrajz.

A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.

Az írásbeli közéleti szövegek szókincsének, stílusának,

helyesírásának ismerete és gyakorlatban való használata.

Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika: helyesírás.

Idegen nyelv: Europass

önéletrajz

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Koherencia, stílusárnyalat, stílusrétegek, hivatalos stílus, művelt

köznyelv, nyelvváltozat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Szövegértés, szövegalkotás Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján

különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott

szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek

alkalmazása.

Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk

képpé alakítása.

- 14 -

fejlesztési

feladatok

Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló

alkalmazása.

Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények

stb.) megértése és önálló létrehozása.


Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők figyelembe

vételével, önismeret.

Lényegkiemelés különböző műfajú, hivatalos témájú szövegekben (pl.

újságcikk, blogbejegyzés).

Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.

Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók alapján

egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).

Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.

Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.

Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, nyugdíjba

menők búcsúztatása).

Érvelő szövegek olvasása és alkotása.

Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása

szövegalkotás során.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret,

idegen nyelv,

természetismeret,

matematika:

szövegértést,

szövegalkotást fejlesztő

feladatok, hangos és

néma olvasás

gyakorlása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Irodalom – művészetek – média Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,

szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.

A komplex

műveltség-

területhez

kapcsolható

fejlesztési

feladatok

Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.

Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.

Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos

legfontosabb ismeretek elsajátítása.


Irodalom:

Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélgetés

és elemzés tematikus bontásban.

Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.

Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.

Filmekből vett részletek, hollywoodi happy end filmek.

Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és

kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor.

OKÉ-tematika


Társadalomismeret:

kisebbségi lét, határon

túli magyarság.

Idegen nyelv: idegen

nyelvű filmek felirattal

vagy anélkül, képi

nyelv, falfirkák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hobbi, giccs, befogadó, műértelmezés.

A fejlesztés várt

eredményei a 11.

évfolyam végén

Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen

át tartó tanulás szükségességét.

Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok

kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos

formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot

szereznek.

- 15 -

Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és a

vulgarizmust.

A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő

szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú

kezelésére.

Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer

alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.

Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas

szövegeket írni.

Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott

szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.

Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek szóbeli

előadásakor.

Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik

a manipuláció eszközeit.

Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés esetén

is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.

Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a

képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány

jellegzetességét szépirodalmi művekben.

- 16 -

IRODALOM Szakközépiskola

Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült.

Az irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott

értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a

nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi

ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Feladata az alkotók vállalhatatlan

politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása.

Az irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan

közvetíti a jelenben alakuló, változó irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi

és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai,

erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát az irodalomtanítás

akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási,

kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési,

értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.

A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a

kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák

megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti

különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,

az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a

diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése

és megerősítése, az irodalomnak, mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos

formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő

megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a

képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik

a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az

irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat,

intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig

az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek,

megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan

élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat,

magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is

érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek,

gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi

anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja.

Az irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség

felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e

kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom

műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –

felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul

szolgál az irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos

tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-

érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny

serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi

olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet,

összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét

egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök

- 17 -

kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok

mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése

fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok,

magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság

folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi

tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak

annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és

a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait,

erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk

alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok

növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve

a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját

életükkel, a pályaválasztásukkal kapcsolatos döntéseiket.

Az irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg,

szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban,

anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában,

csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások

alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja

középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása

minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra

nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott

szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása

révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a

környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az irodalmi

olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése,

tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony

kialakításához. Az irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is

igényt teremtsen.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel

alakítja a kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a

hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári

szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek

alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk

kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az

információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és

alkalmazása.

A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a

tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és

dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek

sorrendjének megállapításához.

9-10. ÉVFOLYAM

- 18 -

Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az

olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek

műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl.

a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási

eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek,

alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését

elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének

felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása.

A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek

megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és

cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai

közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási

eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének

feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus

szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések,

motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása.

Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,

különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,

formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert

korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák

felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és

különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok,

utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények, vélemények összevetése.) A

gondolkodási képességet, az önkifejezést fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és

stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés

egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló,

ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi)

információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására.

Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak

(pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott

szempont/ok szerint.

IRODALOM – 9. ÉVFOLYAM

(heti 3 óra – évi 108 óra)

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Év eleji ismétlés, mérések Órakeret

3 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Szövegvilágok Óraszám

4 óra

Előzetes tudás Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom,

szépirodalom, elbeszélés, novella,

A tematikai egység


céljai

Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet

összefüggései; az irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a

szövegköztiség (intertextualitás); a szerző-mű- befogadó kapcsolata

- 19 -

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási

pontok

Az irodalom fogalma, eredete, szóbeliség és

írásbeliség. Az irodalom mint világalkotás.

Szerző – mű – befogadó (Karinthy: A cirkusz

)

Népszerű irodalom – szépirodalom; Az

irodalom mint szövegvilág (Mándy, Varró

Dániel szövegrészletek alapján)

Szövegek párbeszéde (József Attila

Születésnapomra c. versének összehasonlítása

Tóth Krisztina-, Orbán Ottó- és Kovács

András Ferenc versrészletekkel)

Témák, művek, olvasók az időben – (Jókai,

Karinthy, Ottlik szövegrészletei vagy a

Prométheusz-téma alapján)

Műnemek, műfajok: rendszerezés

A tanuló

– pontosítja az irodalom és

az írásbeliség, irodalom és

művészet összefüggéseit

– megismeri és értelmezi az

irodalmi művek

fikcionalitását, nyelvi

megalkotottságát

– tudatosítja a szépirodalom

és a népszerű irodalom

kapcsolatát, / megismeri a

szövegek közti párbeszéd

lehetőségeit / ismeri az

irodalmi műnemek, műfajok

rendszerét

Történelem:

őskor,

írásbeliség

kialakulása,

Vizuális

kultúra:

filmplakát,

képregény,

filmes

műfajok,

falfirka

képelemzés

Kulcsfogalmak/ fogalmak irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika,

népszerű irodalom, szépirodalom,

fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én,

elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet ,

szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség,

irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű,

befogadó), megértés, értelmezés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és

líra

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,

elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.

Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet.

A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek

típusai.

A tematikai egység


céljai

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi,

gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák

megismerése iránti igény erősítése.

Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén

az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség

építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása,

értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai

kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.


Mitológiai történetek és

hősök különféle

feldolgozásokban;

történettípusok.

Homérosz: Iliász, Odüsszeia

(részletek).

A tanuló

felismer és azonosít

alapvető emberi

magatartásformákat

mitológiai történetekben és

eposzokban

Vizuális kultúra: az antik-

görög művészet néhány

alkotása; illusztrációk és

irodalmi művek párhuzamai,

későbbi korok

témafeldolgozásai.

- 20 -

Egy szemelvény a görög

lírából (pl. Anakreón,

Szapphó, Alkaiosz,

Szimónidész) és

prózaepikából (Aiszóposz

fabuláiból).

A szerzőkhöz, illetve

hősökhöz kapcsolódó

toposzok.

Irodalmi alapformák,

történetek és motívumok

hatása, továbbélése többféle

értelmezésben az európai és

a magyar irodalomban,

képzőművészetben, filmen.

megismer irodalmi

alapformákat, műfajokat és

motívumokat;

elemzi a történetmesélés

formáit, az elbeszélői

nézőpontokat és a narratív

struktúra szerepét;

felismeri a görög kultúra

máig tartó hatását: pl.

archetipikus helyzetek,

mitológiai és irodalmi

adaptációk, intertextualitás;

mai magyar szókincs.

Földrajz: topológiai

tájékozódás.

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek: az

antik világ nagy szónokai,

történetírói.

Matematika; fizika:

tudománytörténet; az antik

világ tudományosságának

öröksége.

Filozófia: antik filozófusok,

filozófiai irányzatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi

konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia,

epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet,

konfliktus.

A tematikai egység


céljai

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi

magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának,

értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.


Az antik görög színház

jellemzői.

Drámai előadások (tragédia

és komédia),

versenyjátékok.

Szophoklész: Antigoné (és

az Oidipusz király részlete).

Az antik dráma hatása a

drámatörténetre.

A tanuló

képes dialogikus mű olvasására,

befogadására, értelmezésére, egy

drámarészlet előadására;

felismer különféle

magatartásformákat,

konfliktusokat, értékeket és

hibákat (harmónia, mértéktartás,

hübrisz); ezek elemzésével,

értékelésével fejlődik erkölcsi

érzéke;

pontosítja a katarzis fogalmát;

felismeri, hogy a befogadóra tett

hatások változatosak;

képes a műről szóló vélemények

kritikus befogadására.

Vizuális kultúra;

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: görög és

római színházépítészet.

Földrajz: egy-két

fennmaradt antik

színház topológiája.

Etika; filozófia:

Arisztotelész

Poétikájának néhány

alapvetése.

Dráma és tánc:

színházművészet,

színháztörténet.

- 21 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,

dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,

katarzis.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok,

időmértékes verselés.

A tematikai egység


céljai

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége,

azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.

Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása.

Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy

hagyományaival, kódjaival.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

pontok

Szemelvények a római

lírából és epikából,

Horatius és Vergilius

egy műve, továbbá

például Catullus,

Ovidius, Phaedrus –

művek vagy részletek.

A római irodalom

műfajainak, témáinak,

motívumainak hatása,

továbbélése.

A tanuló

azonosít, értékel emberi magatartásformákat

a művek, illetve a szerzők portréi alapján;

véleményezi a horatiusi életelvek

érvényességét;

megismer irodalmi műfajokat, versformákat;

értelmezi a görög és római kultúra

viszonyát;

felismeri a római kultúra máig tartó hatását

(mitológiai és irodalmi adaptációk,

intertextualitás; Catullus / Horatius noster;

latinizmusok a mai magyar szókincsben).

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek;

Földrajz: az antik

római kultúra

topológiája.

Vizuális kultúra:

korabeli művek és

későbbi

feldolgozások.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-

történet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Világirodalom – Biblia Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A tematikai egység


céljai

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai

élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése,

befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.


pontok

Szemelvények az Ószövetségből

(pl. Teremtéstörténet, Káin és

Ábel; A vízözön, Bábel tornya,

József története, Mózes és a

tízparancsolat, próféták, Jónás

története, zsoltárok).

A tanuló

megismer/felismer bibliai

élethelyzeteket, magatartásformákat,

témákat, motívumokat;

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

Biblia hatása más

művészeti

ágakra;

különböző korok

- 22 -

Szemelvények az Újszövetségből

(pl. Máté evangéliuma;

példabeszédek, pl. A tékozló fiú,

Az irgalmas szamaritánus; a

passió, Pál apostol

„szeretethimnusza”; az

Apokalipszis egy részlete).

A bibliai hagyomány

továbbélése az európai és a

magyar szóbeli és írásos

kultúrában (pl. szókincsben,

szólásokban, témákban,

motívumokban).

tudja néhány közkeletű bibliai szólás,

állandósult kifejezés eredetét és

jelentését;

ismeri a Bibliához kapcsolódó

ünnepek, hagyományok (karácsony,

húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.)

eredetét, tartalmát;

tudatosítja a bibliai motívumok,

témák, műfajok továbbélését a

kultúrában;

ismeri a Biblia máig tartó hatását az

európai irodalomra és művészetre

(zene, képzőművészet, film;

dramatikus hagyomány;

parafrázisok, adaptációk többféle

művészeti ágból).

bibliai

témafeldolgozása

i, különféle

művészeti ágak

példáival.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,

zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15.

században (középkor) Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Himnusz, verses epika, rím, középkor.

A tematikai egység


céljai

Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy

hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti

korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak

koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom

sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás

befogadásának támogatása.


Szemelvények a 4–14.

századi európai irodalomból,

példák, jellemző rövid

részletek a különféle

irodalomtípusokra,

pl. himnuszköltészet,

vallomás, legendák; hősi

ének,

trubadúr- és lovagi

költészet,vágánsdalok.

Dante: Isteni színjáték

(részlet/ek a Pokolból).

Villon művei (pl. egy-két

részlet a Nagy

testamentumból, 15. sz.).

A tanuló

megérti a történelmi és

művelődéstörténeti korszakolás

problémáit (ókor- középkor-

reneszánsz fogalmak koordinátái;

megismerkedik a középkori

irodalom jellegével az

ókeresztény és középkori

szakaszban; a vallásos és világi

irodalom együtthatásával;

felismeri az antikvitás hatását a

középkorra (pl. Vergilius-Dante);

néhány szemelvény alapján

értékeli Dante és Villon

életművének jelentőségét.

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

középkori építészet,

képzőművészet, zene

néhány alkotása.

Informatika, könyvtár:

tájékozódás a Villon-

fordításokról.

- 23 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi

költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum,

balladaforma, refrén.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.

században (reneszánsz)

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én,

novella, reneszánsz.

A tematikai egység


céljai

Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi

életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói

magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék

fejlesztése.

Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak

tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella,

szonettforma, versciklus).


pontok

Szemelvények a 14–16.

századi európai reneszánsz

irodalomból.

Az itáliai kora reneszánsz

irodalomból:

Petrarca: Daloskönyv (egy-

két szonett),

Boccaccio: Dekameron

(egy novella).

A tanuló

tudatosítja a legfontosabb reneszánsz

eszményeket, értékeket, tárgyakat,

témákat;

Petrarca és Boccaccio néhány műve

alapján megismerkedik a kor

lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival

(kettősségek: tudós humanizmus és

személyes élményanyag, illetve a

szórakoztatás szándéka);

pontosítja ismereteit műelemzés alapján a

novella műfajáról; felismeri a

szonettformát.

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

reneszánsz

építészet,

képzőművészet,

zene néhány

alkotása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – drámajátékos

tevékenységgel

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

A tematikai egység


céljai

A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban,

váratlan helyzetek kezelése.

A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése.

Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel

történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak

vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.

- 24 -


pontok

Néhány sajátos

színjátéktípus a 10–

16. században (a

középkor és

reneszánsz vallásos

és világi előadási

formái). Rögtönzés

cselekményváz

alapján.

A tanuló

részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték

előkészítésében és előadásában;

képes rögtönzésre (cselekményváz és adott

állandó típusok alapján);

megismer néhányat az európai színjátszás máig

élő hagyományaiból;

felismeri az előadásmódok és színpadformák

sokféleségét a középkori játéktípusokban.

Dráma és tánc:

dráma és

színháztörténet,

játéktípusok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,

állandó típusok, színpadformák.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Középkori nyelvemlékek

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex,

legenda, himnusz.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.

Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek

megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség

szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával.

Művelődéstörténeti összefüggések megértése.


pontok

Középkori írásbeliség,

műfajok, nyelvemlékek.

Halotti beszéd és

könyörgés;

Ómagyar Mária-

siralom.

A tanuló

értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi

írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS);

megismeri a középkori írásbeliség

sajátosságait;

tudatosítja a nyelvemlékek szerepét,

jelentőségét és továbbélésüket későbbi

korokban (l. „Halotti beszéd”-ek)

Történelem és

állampolgári

ismeretek: a

könyvnyomtatá

s történetéről;

könyvtártörtén

et.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Janus Pannonius portréja Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica.

Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete

- 25 -

A tematikai egység


céljai

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány

fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert

körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat

felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.

A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak

változó jelentésének megértése.


pontok

Janus Pannonius

lírája, jellemző témái

(pl. öntudat,

békevágy, betegség).

Epigrammák és

elégiák (pl. Egy

dunántúli

mandulafáról, Búcsú

Váradtól, Saját

lelkéhez).

A tanuló

megismeri egy humanista alkotó portréját, költői

és emberi szerepvállalását; személyes

élményanyagának költészetformáló szerepét;

tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos

témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői

öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség,

katonáskodás, test és lélek);

megismeri néhány fogalom változó jelentését

(pl. elégia, epigramma);

elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és

Janus Pannonius még egy műve.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a 15.

sz. kulturális

élete

Magyarországon

.

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

reneszánsz

kultúra

Magyarországon

.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,

irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Balassi Bálint portréja

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma,

motívum.

A tematikai egység


céljai

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek

felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers

megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései:

végvári élet, költő lét.

Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos

énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers,

szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése.

Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos

formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.


pontok

Balassi Bálint lírája; költői

tudatosság; az életmű néhány

tematikus és formai jellemzője.

A tanuló

megismeri az alkotó költői portréját és

magatartását (az életmű 3-4 darabja

nyomán);

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a 16.

sz. kulturális

- 26 -

Egy katonaének (kompozíció,

értékrend).

Legalább további két mű

értelmezése (szerelmi tematika,

pl. Júlia-vers / Célia-vers;

istenes tematika,

zsoltárparafrázis vagy

könyörgésvers, pl. Adj már

csendességet)

Megformáltság, szerkezet (pl.

aranymetszés, hárompillérű

kompozíció).

tudatosítja az életmű megközelítési

problémáit (kötetkompozíció;

kéziratos énekeskönyv; különféle

felfogások: kompozíció / tematika);

megkülönbözteti a dallamvers és

szövegvers fogalmát;

tud ritmizálni ütemhangsúlyos

formákat, felismeri a Balassi-strófát;

elemzési minimuma: Egy katonaének

és még egy-két mű.

élete

Magyarországon

.

Vizuális kultúra:

a reneszánsz

kultúra

Magyarországon

; az

aranymetszés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés,

rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus

(16–17. század)

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Reneszánsz, humanizmus, reformáció.

A tematikai egység


céljai

A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai.

A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék

továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus,

stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz

és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek

azonosítására, megnevezésére.


pontok

A reneszánsz kései szakasza

(manierizmus).

Szemelvény a korszakból:

Cervantes: Don Quijote

(részlet).

Barokk és klasszicizmus a 17.

században (háttér, tematika,

stílus- és formajegyek).

Szemelvényrészletek az

irányzatokról, szerzőkről,

művekről.

A tanuló

ismeri a fogalomhasználati problémákat

(művelődéstörténeti korszak, korstílus,

stílusirányzat);

tisztában van irányzatok egymás mellett

élésével;

meg tudja különböztetni a reneszánsz /

barokk / klasszicizmus alapvető formai

és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai

hátterét;

műismereti minimuma: Cervantes: Don

Quijote (részlet).

Vizuális kultúra;

Ének-zene: az

irányzatokhoz

kapcsolódó,

jellemző

alkotások

formajegyei

(minden

művészeti

ágból).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.

században és Shakespeare

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.

Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.

- 27 -

A tematikai egység


céljai

A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája.

A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének

módjai.

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.

A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése

(Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és

dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása,

a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése

drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének

megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének,

művészetének mai hatására.


pontok

Az angol színház a

16–17. században

(színház, előadás és

dramaturgia

összekapcsolódása)

.

Shakespeare egy

drámája (Hamlet /

esetleg Romeo és

Júlia vagy más,

választott mű).

A tanuló

ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök

jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik

értékelésére;

megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség)

és a dramaturgia összefüggését;

részt vesz egy jelenet kidolgozásában és

előadásában;

felismeri a dráma másik létformáját (aktuális

színházi előadások, rendezői értelmezések

hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes

feldolgozások szerepét;

lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást

(vagy felvételét);

műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma

elemző feldolgozása és memoriter: egy

monológ/részlete;

alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények

kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi

témakör anyagának összeállítására és az abban

megjelölt feladat kifejtésére.

Vizuális kultúra;

Ének-zene;

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret:

illusztrációk,

zenei és filmes

feldolgozások

Shakespeare-

művekből.

Dráma és tánc:


színházművészet

, színpadi hatás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank

verse.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista

színház (17. század)

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.

Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.

Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.

- 28 -

A tematikai egység


céljai

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.

Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia,

szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének

felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és

változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén.

Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök

jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás,

illetve színházi előadás élményének megbeszélése.


pontok

A klasszicizmus

elvárásai. Tragédia és

komédia.

A francia színház a

17. században

(színház, előadás és

dramaturgia

összekapcsolódása).

Molière: Tartuffe

(vagy más műve). A

komikum megjelenési

formái.

A tanuló

felismeri a klasszicista normatív esztétika

sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a

korabeli elvárások és a dramaturgia

összefüggését;

megérti a komikum műfajformáló minőségét és

változatait (helyzet- és jellemkomikum);

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a

hősök jellemzésére, magatartásuk,

konfliktusaik értékelésére;

részt vesz egy jelenet kidolgozásában és

előadásában;

lehetőség szerint megtekint egy színházi

előadást (vagy felvételét);

műismereti minimuma: egy Molière-mű

elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet;

alkalmassá válik az adott műről szóló

vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli

érettségi témakör anyagának összeállítására és

az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Dráma és tánc:


a színpadi kísérő

zene, a

koreográfia.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,

mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum,

jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

A tematikai egység


céljai

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális

gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához

való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása.

Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a

barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai

megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben

és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó

- 29 -

szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának,

megértésének támogatása.


pontok

Magyar barokk

irodalom.

Szemelvény: Pázmány

Péter értekező

prózájából (hitvita,

prédikáció).

Zrínyi Miklós: Szigeti

veszedelem (részletek);

a barokk eposz

(szerkezet; koncepció;

embereszmény /a főhős

mint Krisztus katonája;

értékrend).

A tanuló

felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi

művekben és más művészeti ágakban is,

összhangban az irodalommal;

megismeri világkép és műfajok, poétikai /

retorikai megoldások összefüggését;

tisztában van az eposzi kellékek

hagyományozódásával, az antik és barokk

eposzok különbségével (koncepció, szerkezet,

értékrend, embereszmény);

műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti

veszedelem (részlete).

Vizuális

kultúra; Ének-

zene: a barokk

formajegyei a

festészetben,

építészetben, a

zenében.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,

körmondat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Év végi ismétlés, rendszerezés Órakeret

2 óra



Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Év eleji ismétlés Órakeret

2 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.

A tematikai egység


céljai

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek

elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai

ítélőképesség fejlesztése.

A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák.

A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás

és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és

stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések

megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.

- 30 -


pontok

A felvilágosodás

irodalmának jellemző

műfajai és stílusirányzatai:

klasszicizmus,

szentimentalizmus

(érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az

angol, francia és német

irodalomból,

pl. Defoe, Swift, Jane

Austen; Voltaire,

Rousseau; Goethe, Schiller

különféle műfajú

alkotásaiból.

A választott szerzőkhöz,

művekhez kacsolódó

fogalmi ismeretek.

A tanuló

megkülönbözteti az eszmetörténeti

korszak, filozófiai irányzat és

stílusirányzat kategóriáit;

megismeri a bölcseleti háttér és a

stílusirányzat, műfaj, tematika néhány

összefüggését, az egyes irányzatok

jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait,

máig ható kérdésfeltevéseit az európai

irodalmakból vett egyes szemelvények

alapján;

választható beszámolót készíthet

olvasmányélménye vagy látott színházi

élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen,

Schiller művei);

műismereti minimuma: Swift, Voltaire,

Goethe egy-egy művének /részletének

ismerete.

Vizuális kultúra;

Ének-zene:

klasszicizmus,

rokokó más

művészeti

ágakban;

megzenésített

irodalmi művek

(pl. Goethe,

Schiller

alkotásai).

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek;

Filozófia; Etika: a

felvilágosodás

korának

bölcselete;

értekezések a kor

szerzőitől.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és

fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény,

énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus

hangnem).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai

Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány

jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

A tematikai egység


céljai

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése

által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség

problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság.

Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések

megbecsülése.

A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések

gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás

időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése;

a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.

Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák

felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének

jellegével.

- 31 -


pontok

A 18. század irodalma a

felvilágosodás előtt

(a kuruc költészethez kapcsolódó

irodalmi formák; Mikes Kelemen:

Törökországi levelek részlete).

A felvilágosodás korának irodalma.

Művelődési programok. Bessenyei

György értekező prózai művének

részlete (pl. Magyarság).

Alkotói csoportok, irodalmi

központok, sajátos életutak (pl.

Batsányi János, Kármán József).

Kazinczy Ferenc irodalomszervező

tevékenysége és írói munkássága

(legalább egy epigrammája).

Csokonai Vitéz Mihály portréja;

életművének műfaji, formai és

stiláris sokszínűsége A Reményhez,

A tihanyi Ekhóhoz és még legalább

egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó

kérelem, A Magánossághoz)

alapján.

Berzsenyi Dániel portréja; jellemző

műfajok, témák, életérzések

költészetében. A közelítő tél, A

magyarokhoz I. és legalább még

egy mű (pl. Levéltöredék

barátnémhoz, Osztályrészem)

értelmezése.

Csokonai és Berzsenyi hatása,

továbbélése a későbbi magyar

költészetben.

A tanuló

ismeri a magyar nyelv ügyében

született legfontosabb

programok, értekezések

gondolatait; Kazinczy

tevékenységét; a magyar

felvilágosodás időszakának,

irodalmi életének néhány

sajátosságát;

tudatosítja a nyelvújítási

mozgalom jelentőségét;

tisztában van Csokonai és

Berzsenyi életművének

jellegével, az alkotók helyével,

szerepével a magyar irodalom

történetében; felismer jellemző

stílusirányzatokat, műfajokat,

verstípusokat és versformákat;

műismereti minimuma: Mikes

Kelemen: Törökországi levelek

(részlet), Kazinczy Ferenc egy

epigrammája; Bessenyei György

egy értekező prózai részlete;

Csokonai Vitéz Mihály: A

Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz

és egy mű; Berzsenyi Dániel: A

közelítő tél, A magyarokhoz I. és

egy mű.

Csokonai és Berzsenyi kapcsán

alkalmassá válik legalább 3-4

alkotásuk és a műveikről szóló

vélemények, elemzések

értelmezésére; egy-egy szóbeli

témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására.

Vizuális kultúra;

ének-zene:

stílusirányzatok

egymásmellettisé

ge a 18.

században.

Földrajz: a

témakörhöz, az

alkotókhoz

kapcsolódó

topológia.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,

szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola,

létösszegzés, időszembesítő verstípus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első

felében (romantika, romantika és realizmus)

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.

A tematikai egység


céljai

A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság

viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei

és erkölcsi törekvések értékelése.

- 32 -

A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a

kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a

stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.

Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező

képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.


pontok

A romantika irodalmának

jellemzői (esztétikai elvek,

művészi szabadság, stílus-

és formajegyek; ironikus

látásmód, groteszk

minőség).

Új műfajok, formák (pl.

történelmi regény, bűnügyi

történet, drámai költemény,

verses regény).

Társadalmi típusok

(felesleges és karrierista

hősök, hivatalnokok)

megjelenése a romantikával

egyidejű, realista szemléletű

művekben.


angol/amerikai, francia,

német és orosz irodalomból,

pl. Byron, Shelley, Keats;

Poe; Victor Hugo, E. T. A.

Hoffmann, Puskin vagy

mások alkotásaiból; illetve

Balzac, Stendhal, Gogol

műveiből.


művekhez kacsolódó

fogalmi ismeretek.

A tanuló

felismeri az életművek

egymásmellettiségét az 1830-as években

(klasszika, romantika, realizmus

tendenciái, l. Goethe/Hugo/Stendhal,

Balzac) és a romantika korstílus-jellegét,

jelentőségét; a romantika és a kritikus,

realista szemlélet együtthatását;

megismeri az irodalmi liberalizmus

szerepét és hatását az esztétikára (új

műfaji változatok; stiláris és hangnemi

összetettség, irónia és groteszk);

műismerete: Shelley, Keats, Poe, V.

Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve

Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy

művének / részletének ismerete;

képes egy választott/kijelölt epikai

alkotás (házi olvasmány) elemző

bemutatására a közös értelmezés után;

beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni

olvasmányélménye alapján a korszak

műveiből;

alkalmassá válik a korszakról, a

szerzőkről, művekről szóló vélemények

kritikus befogadására, egy lehetséges

szóbeli tétel kifejtésére.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek;

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

romantika

művészete.

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret: a

romantika,

romantikus mai

médiaértelmezés

e.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,

történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős

összeomlása.

A tematikai egység


céljai

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti

dráma” mint közös ismeret.

A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.

- 33 -

Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére

(problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”).

Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.


pontok

Katona József: Bánk bán

– sok szempontú

műértelmezés. Pl.

magánéleti és

közéleti konfliktus,

alapkérdések;

a szereplők körei,

Bánk összeomlása; a

címszereplő

megítélésének

változatai;

felépítés, szerkezeti

megoldások (az V.

felvonás szerepe).

A tanuló

ismeri a magyar színház történetének

néhány sajátosságát (az állandó magyar

színház hiányát, törekvéseket a

létrehozására);

képes elemezni nemzeti tragédiánk

sajátosságait (problematika, drámai

szerkezet és nyelv, sajátos lezárás,

„megoldás)

megismer néhány álláspontot a

műértelmezéshez;


előadást (vagy felvételét), és közös

elemzéssel értékelik az adott interpretációt;

műismereti minimuma: a tragédia (házi

olvasmány) elemző feldolgozása és

memoriter: részlet(ek) a műből;

alkalmassá válik a mű értelmezéseinek


témakör anyagának összeállítására és az

abban megjelölt feladat kifejtésére.

Ének-zene:

operafeldolgozás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,

drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék:

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret

17 óra

Előzetes tudás Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.

Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat

A tematikai egység


céljai

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok,

kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális

gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített

egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A

reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának,

szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-

művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük

megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási

képesség fejlesztése.


pontok

Magyar irodalmi élet a 19. század

első felében; orgánumok,

A tanuló Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

- 34 -

folyóiratok, alkotói csoportok. A

reformkori nemzeti romantika.

A népiesség programjai.

Kölcsey Ferenc alkotói portréja;

közéleti szerep, egyéni és közösségi

sors. Hymnus és még egy lírai

alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum

vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második

éneke).

Értekező prózája (pl. Nemzeti

hagyományok és / vagy a Parainesis

részlete).

Vörösmarty Mihály portréja.

Romantikus világlátás, tematika és

képalkotás lírában és drámában a

Szózat; Előszó és még egy-két lírai

alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a

könyvtárban; Az emberek, A vén

cigány) alapján, illetve a Csongor és

Tünde értelmezésével (pl.

alapkérdések, értékszerkezet,

motívumok, műfaji sajátosságok:

mesejáték/drámai költemény).

ismeri a magyar irodalom

néhány sajátosságát a 19. század

első felében;

felismeri a reformkor-nemzeti

romantika-népiesség fogalmak

tartalmát, szerepét és

jelentőségét;

tisztában van Kölcsey és

Vörösmarty életművének

jellegével, az alkotók helyével,


történetében;

műismereti minimuma: Kölcsey:

Hymnus, Huszt és még egy lírai

mű, egy értekező prózai részlet;

Vörösmarty: Szózat, Előszó és

még egy-két lírai mű, valamint a

Csongor és Tünde; memoriterek;

Kölcsey és Vörösmarty kapcsán

alkalmassá válik legalább négy

alkotásuk és a műveikről szóló


értelmezésére; egy-egy szóbeli

témakör kifejtésére;


magyar

romantika más

művészeti

ágakban.

Földrajz: az

alkotókhoz

kapcsolódó

topológia.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a

reformkori

művelődés és

társadalmi élet.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,

intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus

irónia, drámai költemény.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény,

életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi

életútjáról, műveiről.

Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és

más lírai alkotások.

A tematikai egység


céljai

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak,

műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak

megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia)

befogadása.

A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.


pontok

Petőfi Sándor életműve. A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói

korszakait; Petőfi helyét, szerepét a

Hon és

népismeret:

- 35 -

Pályaszakaszok (életérzések,

költői magatartás) és jellemző

alkotások.

A népi szemléletmód hatása;

romantika és népiesség.

Témák (pl. szerelem, táj, ars

poetica), versciklusok; lírai

műfajok és líratípusok (pl.

dalok, helyzetdalok, ódák,

elégiák, rapszódiák; tájlíra,

forradalmi látomásvers) és

versformák változatossága;

A puszta, télen; A XIX. század

költői; Európa csendes, újra

csendes…; Szeptember végén,

és még legalább három-négy

lírai alkotás elemző

feldolgozása.

Verses epika (pl. A helység

kalapácsa mint eposzparódia;

és/vagy Az apostol.

Utalás egy-egy téma, motívum,

poétikai jellemző kortárs

irodalmi megjelenítésére; az

evokáció, az intertextualitás

néhány példája.

magyar irodalom történetében;

költészetének jellegét;

tisztában van a romantikus korstílus és

a népiesség stílustendenciájának

együtthatásával;

műelemzések során megismeri Petőfi

jellemző témáit, műfajait, poétikai

megoldásait, versformáit;

megkülönbözteti jellemző hangnemeit

(pl. humor és irónia);

képes önálló műértelmezés

megfogalmazására;

műismereti minimuma: Az Alföld;

Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta,

télen; A XIX. század költői; Európa

csendes, újra csendes…; Szeptember

végén és még három-négy mű és

memoriterek;

képessé válik Petőfi életművének

bemutatására (legalább 10–12 lírai és

1–2 verses epikai alkotás alapján); a

műveiről szóló vélemények,

elemzések értelmezésére, kritikus

befogadására; egy szóbeli témakörben

kijelölt feladat kifejtésére,


Petőfi

emlékhelyek.

Földrajz: Petőfi

életútjának

topológiája.

Vizuális kultúra;

Ének-zene: a

romantika

művészete,

Petőfi művek

feldolgozásai

(hangoskönyv,

színház,

rajzfilm, dal).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,

látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Látásmód – Jókai Mór

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség,

heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény,

anekdota, anekdotikusság.

A kőszívű ember fiai vagy más regénye.

A tematikai egység


céljai

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi

problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai.

Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve

beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói

elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói

horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus

ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji

változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló

véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.

- 36 -


pontok

Jókai alkotásainak jellemzői,

műfaji változatok az

életművében;

regényírói művészetének

sajátosságai a romantikus

prózaepika jegyében.

Jókai Mór: Az arany ember

(esetleg más regényének)

elemző értelmezése sok

szempontú megközelítéssel,

pl.: a romantika megjelenési

formái; műfaji változat;

szerkezet, jellemábrázolás,

elbeszéléstechnika, nézőpont,

közlésformák; hangnemi és

motivikus összetettség.

Problematika (az adott műhöz

pl. természet és civilizáció, bűn

és büntetés, kettős jellem).

A tanuló

tisztában van a korabeli és a mai

olvasóközönség befogadói

elvárásainak különbségével;

ismeri Jókai helyét a magyar

regényirodalom történetében,

alkotásmódjának jellemzőit;

felismeri a romantikus ábrázolásmód

sajátosságait és a romantikus regény

jellemző műfaji változatait;

képes egy regény sok szempontú

megközelítésére, saját álláspont

kifejtésére;

műismereti minimuma: egy regénye:

Az arany ember (vagy más, pl. Egy

magyar nábob, Fekete gyémántok)

egy regényelemzés kapcsán képes

önálló szóbeli tétel keretében egy

elemzési feladat kifejtő megoldására.

Hon és

népismeret;

történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek;

vizuális kultúra;

ének-zene: a

romantika

művészete.

Mozgóképkultúra

és médiaismeret:

Jókai-művek

filmes

feldolgozásai.

Földrajz: a

regény/ek

topológiája.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor,

anekdota.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Regionális kultúra Órakeret

4 óra

Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori

értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek,

nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a

tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi

hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.


A régió, tájegység, település,

kerület, iskola kulturális,

irodalmi, múltbeli és jelen

hagyományai (pl. kisebbségi

irodalom, folklór, múzeum,

színház stb.);

az ide kötődő, ehhez kapcsolódó

szerző(k) irodalmi műve(i).

Irodalmi emlékhelyek (szülőház,

emlékszoba, kiállítás, múzeum,

temető, színház stb.).

A tanuló

tisztában van a tájegység /

település / kerület / iskola

stb. kulturális, irodalmi

hagyományaival, ismer

irodalmi emlékhelyeket;

a tematika kapcsán

alkalmassá válik egy szóbeli

témakör kifejtésére (érettségi

követelményrendszer).

Vizuális kultúra; Hon és

népismeret; Földrajz;


és állampolgári

ismeretek: régió,

tájegység, történelmi

emlékezet, emlékhely,

hagyomány.

Társadalomismeret:

civil társadalom, a

lokális kulturális

- 37 -

A választott tárgyhoz kapcsolódó

fogalmi ismeretek.

szerveződések

jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az

irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


4 óra

A FEJLESZTÉS

VÁRT

EREDMÉNYEI

A KÉT

ÉVFOLYAMOS

CIKLUS VÉGÉN

Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő

szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai

eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő

álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására,

összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye

újrafogalmazására.

Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a

világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a feldolgozott művekről.

Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek

bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer,

lényegre törő ismertetésére, értelmezésére.

Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai

eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére,

grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló

elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan

jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával

kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni.

Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és

értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli

műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi

szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket,

motivációkat, magatartásformákat.

Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra

ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció,

egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a

felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud

fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait

és etikai normáit.

- 38 -

11-12. ÉVFOLYAM

Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A

műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának,

megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és

regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének

megértése.

Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai

hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele,

megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg

mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a

tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás

mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység

művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban;

nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző

nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem

dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az

érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését

támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem,

megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság),

személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány

szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs

irodalomban, más művészeti ágakban.

Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és

ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése,

megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül

annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt

történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak

változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző

jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres

könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például

műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális,

digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás,

hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő

szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő

anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék

készítése.

Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek

befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az

európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is

kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi

ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció

néhány kérdésében.

Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két

tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez

tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen,

rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték,

- 39 -

megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az

adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas

művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának,

vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak

bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján

nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális

források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés

tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus

ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar

elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és

újrarendezése.

A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás

a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények

körében.



Tematikai egység/

Fejlesztési cél


3 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Életmű – Arany János Órakeret

16 óra

Előzetes tudás

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada,

ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes

versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel.

Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.

A tematikai egység


céljai

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések

felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése;

korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának

összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői

szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés,

értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai,

versformái és néhány verses epikai alkotása.

Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének

megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések

értelmezésére, kritikus befogadására.


pontok

Arany János életműve.

Pályaszakaszok (életérzések,

költői magatartások) és jellemző

alkotások.

A romantika utáni költőszerep-

lehetőségek és lírai tendenciák.

A tanuló


korszakait; Arany költői szerepét a

magyar irodalom történetében;

költészetének jellegét;

műelemzések során megismeri Arany

jellemző lírai témáit, műfajait,

Informatika:

könyvtári és

internetes

tájékozódás.

Etika: bűn,

bűnhődés,

- 40 -

Jellemző lírai tematika (pl. ars

poeticák), hangnemek, műfajok

(pl. elégiko-óda, elégia) és

szerkesztésmód, verstípusok (pl.

idő- és értékszembesítés,

létösszegzés) a nagykőrösi és a

kései költészetben (Letészem a

lantot, Epilogus és legalább még

két-három lírai alkotás).

A ballada műfaji sajátosságai;

tematikus és szerkesztésmódbeli

különbségek a két

balladakorszak alkotásaiban (A

walesi bárdok és még legalább

1–2 ballada).

A Toldi estéje elemző

bemutatása.


poétikai jellemző kortárs

irodalmi megjelenítésére; az

evokáció, az intertextualitás

néhány példája.

poétikai megoldásait, versformáit és

néhány verses epikai alkotását;

megismeri a lírikus és epikus

költőszerep szembeállítását, változó

megítélését;

képes lírai és epikai alkotások önálló

értelmezésének megfogalmazására; a

Toldi és a Toldi estéje néhány

szempontú összevetésére;

műismereti minimuma: A walesi

bárdok, Rege a csodaszarvasról,

Toldi, Családi kör, további egy-két

ballada; Toldi estéje; Letészem a

lantot, Epilogus és még két-három

lírai alkotás (memoriterek is);

képessé válik Arany életművének

bemutatására (legalább 5-6 lírai

alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a

Toldi estéje alapján); a műveiről szóló

vélemények, elemzések értelmezésére,

kritikus befogadására; egy-egy szóbeli

témakörben kijelölt feladat kifejtésére,


testvérféltéken

ység.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és

időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és

értékszembesítés, létösszegzés).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember

tragédiája

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai

műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.

A tematikai egység


céljai

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a

küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.

Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének

támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai,

bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás

egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés

többféle megközelítésből.


pontok

Madách Imre: Az ember

tragédiája – sok

szempontú műértelmezés.

A tanuló

megismeri a drámai költemény műfaji

változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti

tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle

világfelfogás egyidejű létezését; - értelmezi

Etika;

Filozófia:

filozófiai

irányzatok a

19. században.

- 41 -

A drámai költemény

műfajának következménye

a szerkezetre és hősökre.

Felépítés (cselekmény-

szerkezet: keret- és

történeti színek,

személyiségközpontúan /

lírai szerkezet: tematikus,

szétválás-sorozat).

Problematika,

történelemszemlélet,

bölcseleti háttér

(szabadelvűség és

pozitivizmus).

Az idő, tér, anyag szerepe

az emberiség és különböző

szellemi irányok

történetében.

a művet (lehetőleg többféle

megközelítésből);

megismerkedik néhány műértelmezéssel,

állásponttal;


előadást (vagy felvételét), és közös

elemzéssel értékelik az adott interpretációt

és a mű színpadra állításának lehetőségeit;

műismereti minimuma: a Tragédia (házi

olvasmány) elemző feldolgozása és

memoriter: részlet(ek) a műből, valamint

szállóigévé vált sorok;

alkalmassá válik a mű értelmezéseinek


témakör anyagának összeállítására és az

abban megjelölt feladat kifejtésére.

Dráma és tánc:

színházművész

et, a mű

színrevitele

különböző

felfogásokban.

Informatika,

könyvtár:

tájékozódás a

Tragédia hazai

és nemzetközi

színházi

előadásairól,

fordításairól,

adaptációiról.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter,

ellenutópia, pozitivizmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika

után (19. sz. második fele)

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges

ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény;

impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.

A tematikai egység


céljai

A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző

világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,

a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése

és értékelése.

Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának,

folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat

jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló

értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.


pontok

A realista és naturalista epika

jellemzői (esztétikai elvek,

tematika, látásmód, stílus- és

formajegyek) a 19. század

közepétől; a prózaepika újításai

(nézőpontok, síkváltások,

időszerkezet, polifónia; új műfaji

változatok) a kis- és

nagyepikában.

A tanuló

felismeri a romantika és realizmus

együtthatását, folytonosságát az

epikában; értelmezi a realista és

naturalista stílusirányzat jellemzőit;

megismeri az impresszionista és

(pre)szimbolista európai líra

néhány sajátosságát;

képes egy választott/kijelölt epikai

alkotás (házi olvasmány) elemző

bemutatására a közös értelmezés

Vizuális kultúra;

Ének-zene:

impresszionizmus

, szimbolizmus

más művészeti

ágakban.

- 42 -

Impresszionizmus, szimbolizmus

és a lírai műnem megújítása (pl.

a személyiség, a lírai

közvetlenség háttérbe szorulása,

a látomás felszabadítása,

objektivizálódás).


angol/amerikai, francia, német és

orosz irodalomból (pl. Emily

Brontë, Dickens, Flaubert, Zola,

Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij

alkotásaiból, illetve Baudelaire,

Verlaine, Rimbaud, Rilke,

Whitman) műveiből.


művekhez kapcsolódó fogalmi

ismeretek.

után; néhány lírai alkotás

értelmezésére;

beszámolót / könyvajánlót

készíthet egyéni

olvasmányélménye alapján a

korszak szerzőinek műveiből;

műismeret: néhány mű / részlet pl.

Emily Brontë, Dickens, Flaubert,

Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij

alkotásaiból, illetve Baudelaire,

Rimbaud, Rilke, Whitman

műveiből;

alkalmassá válik a korszakról, a

szerzőkről, művekről szóló

vélemények kritikus befogadására,

egy lehetséges szóbeli tétel

kifejtésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,

polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta

költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív

líra, tárgyvers.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és

színház a 19. sz. második felében

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka

(antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője

(Szophoklész, Shakespeare, Molière).

A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv).

Arisztotelészi dramaturgia.

A tematikai egység


céljai

A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok

értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének

morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi

szerepek megértése.

A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának

megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának,

figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása.

A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése.

Dramatikus játékok.


pontok

Az európai dráma és színház a 19.

sz. második felében – a korszak

drámairodalmának újdonságai és

két drámai alkotás, két szerző

dramaturgiája.

A tanuló

megismeri a romantika utáni

drámatörténet néhány jellemző

tendenciáját;

elemzi két jelentős szerző egy-

egy alkotását, újításaik

Dráma és tánc:

színháztörténet.

Etika: a szerzői

problémafelvetése

k etikai

- 43 -

Egy drámai mű elemzése a 19.

század második feléből (pl. Ibsen:

Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa

– az ibseni dramaturgia

sajátosságai, pl. az analitikus

szerkesztésmód felújítása,

középponti szimbólumok

alkalmazása, reformátorok és

rezonőrök, hangnemkeveredés stb.;

a szerző problémafelvetése, pl.

házassági válság, élethazugság).

Egy Csehov-mű elemző bemutatása

(pl. Ványa bácsi, Három nővér).

A csehovi dramaturgia sajátosságai

(pl. a drámaiság fogalmi változása;

drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-

, konfliktusok és cselekmény-

nélküliség; csoportképek/cselekvés-

képtelenség; párhuzamos

monológok/fedett dialógusok,

ironikus látásmód); új műfaji

változatok, új játékstílus.

figyelembevételével, bemutatja

dramaturgiájuk sajátosságait;


művek értelmezéséhez;

lehetőség szerint megtekint egy

színházi előadást (vagy

felvételét), és közös elemzéssel

értékelik az adott interpretációt;

lehetőség szerint kidolgoznak

egy-egy jelenetet az elemzett

művekből;

műismereti minimuma: egy

dráma a 19. század második

feléből és Csehov egy drámája;

alkalmassá válik a művek

értelmezéseinek kritikus

befogadására; egy szóbeli

érettségi témakör anyagának

összeállítására és az abban


szempontú

megvitatása,

értékelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ,

élethazugság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Magyar irodalom a 19. század második felében –

portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent

Péter esernyője), novellaelemzések.

A tematikai egység


céljai

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család,

férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és

bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő

művekben.

Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések

felvetését is jelentheti.

A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése:

sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség

továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány

darabja).

Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a

novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés

megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.


pontok

A 19. század második felének

magyar irodalmából néhány

szerző és mű(részlet) ismerete.

A tanuló

tisztában van a 19. sz. második fele

magyar irodalmának sajátosságaival,

Etika: Mikszáth

műveiben

felvetett erkölcsi

- 44 -

Vajda János alkotói helyzete,

költészetének jellemzői

(legalább. egy műve, pl. Húsz

év múlva, A vaáli erdőben, Az

üstökös).

A századvég és századelő

novellisztikája (műelemzési

lehetőségek, pl. Gozsdu,

Petelei, Gárdonyi, Tömörkény,

Bródy Sándor műveiből).

Mikszáth alkotásainak

jellemzői, témák, motívumok

és műfaji változatok az

életművében;

írásművészetének sajátosságai,

stílusszintézise.

A jó palócok novelláinak világa

(legalább két mű elemzése).

Egy Mikszáth-regény (pl.

Beszterce ostroma, A Noszty fiú

esete...) elemző értelmezése,

sok szempontú

megközelítéssel, pl. műfaji

változat; szerkezet,

jellemábrázolás, elbeszélés-

technika, nézőpont,

közlésformák, hangnemek;

problematika (pl.

megkésettség,

dzsentriábrázolás).

ismeri a korszak néhány jellemző

tendenciáját;

megismeri a Petőfi és Ady közti,

Arannyal részben párhuzamos líra

helyzetét; Vajda és az Ady fellépése

előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy)

szerepét;

a századvég novellisztikájának néhány

darabját értelmezve fejleszti

novellaelemzési készségét;

ismeri Mikszáth helyét a magyar

regényirodalom történetében,

alkotásmódjának jellemzőit; képes egy

regényének sok szempontú

megközelítésére, saját álláspont

kifejtésére és adott szempontú, önálló

novellaértelmezésre; lehetőséget kap

beszámoló / könyvajánló készítésére

egyéni olvasmányélménye alapján;

műismereti minimuma: Vajda János

egy műve; Mikszáth egy regénye (házi

olvasmány) és két novellája;


értelmezéseinek kritikus befogadására;

egy szóbeli érettségi témakör

anyagának összeállítására és az abban


kérdések

megvitatása, pl.

a kapcsolatok

világa, törvény

és lelkiismeret.

Filozófia: a létre

vonatkozó

kérdések, etika,

erkölcsfilozófia.

Földrajz: a

földrajzi tér

regionális

szerveződése, a

Mikszáth-

regény/ek

topológiája.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég

magyar irodalma.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak

összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus

kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű

törekvések együttese.

Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a

korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák

(Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat

felépítését, tudjon benne tájékozódni.

- 45 -


pontok

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom;

szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok,

nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és

stílusirányzatok hatása, megismertetése.

Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl.

impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés,

legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen

volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai

lagzi).

Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája,

hangnemei, formái (magányélmény,

elégikusság, impresszionizmus stb., legalább

egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti

sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz,

Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

Egy folyóirat (időszaki kiadvány)

periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek

visszakeresése, hivatkozása.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai

jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az

evokáció, az intertextualitás néhány példája.

A tanuló

felismeri a Nyugat

jelentőségét a magyar

kultúrtörténetben;

alkalmazza a

nemzedék-

korszakolást későbbi

tanulmányai során;

tudja a korban

megismert

stílusirányzatok,

filozófiai, lélektani

iskolák (Freud,

Bergson) néhány

jellemzőjét;

műismereti

minimuma: Juhász

Gyula egy műve, Tóth

Árpád egy-két műve.

Vizuális kultúra;

ének-zene:

impresszionizmus

, szimbolizmus,

szecesszió más

művészeti

ágakban.

Filozófia:

életfilozófiák,

időproblémák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Életmű – Ady Endre Órakeret

16 óra

Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn

A tematikai egység


céljai

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez

kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A

hazaszeretet és haladás kérdései.

Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe,

költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző

köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai

megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség

fejlesztése.

Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről

szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.

- 46 -


pontok

Ady Endre életműve.

Kötet- és cikluskompozíció; költői

szerepvállalás, az innováció

szándéka.

Klasszikus modernség, szecessziós-

szimbolista látásmód; a versritmus

megújítása.

Meghatározó korszakok (pl. költői

indulás, világháború), kötetek (pl. Új

versek, A halottak élén), témák,

motívumok (pl. magyarság, istenes,

létharc, látomásszerű tájvers, ars

poetica; élet-halál, hajó, ugar )

alapján

jellemző alkotásainak értelmezése A

Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia

vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában

és még 4-5 mű (memoriterek is), pl.

Párisban járt az Ősz; A magyar

ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új

legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az

eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-

éjszakára stb., esetleg egy-egy

részlet publicisztikájából is).


poétikai jellemző kortárs irodalmi

megjelenítésére; az evokáció, az

intertextualitás néhány példája.

A tanuló


korszakait; Ady helyét, költői

szerepét a magyar irodalom

történetében; költészetének

jellegét;

tisztában van a 20. eleji magyar

irodalom sajátosságaival és a

megújítás szándékával;

műelemzések során megismeri

Ady jellemző köteteit,

szerkesztési módszereit, lírai

témáit, motívumait, poétikai

megoldásait;

képes önálló versértelmezések

megfogalmazására;

műismereti minimuma: A Sion-

hegy alatt; Góg és Magóg fia

vagyok én...; Kocsi-út az

éjszakában és még 4-5 mű;

képessé válik az Ady-életmű

jellemzőinek bemutatására

(legalább 10 lírai alkotás

alapján); a műveiről szóló


értelmezésére, kritikus

befogadására; egy-egy szóbeli

témakörben kijelölt feladat

kifejtésére, memoriterek

tolmácsolására.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

társadalmi

modernizáció,

városiasodás, a

modern újságírás.

Vizuális kultúra:

Ady-illusztrációk.

Földrajz: Ady-

emlékhelyek

topológiája.

Informatika:

tájékozódás a

Nyugat digitalizált

változatában.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers,

kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Portré – Móricz Zsigmond Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy

Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska

A tematikai egység


céljai

Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja

jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú

megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására,

megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi

kérdései.

- 47 -


pontok

Móricz alkotásainak jellemzői,

írásművészetének sajátosságai;

naturalista és realista

ábrázolásmódja.

Tárgykörök, témák (pl. paraszti,

dzsentri; szegénység) és műfaji

változatok (novella, elbeszélés,

történeti példázat, idill-típusú

regény stb.).

Novelláinak világa (legalább két

mű elemzése, pl. Tragédia,

Szegény emberek, Barbárok).

Egy Móricz-regény (pl. Úri muri,

Rokonok, Sárarany, Az Isten háta

mögött) elemző értelmezése, sok

szempontú megközelítéssel, pl.

műfaji változat; szerkezet,

jellemábrázolás, elbeszélés-

technika, nézőpont, közlésformák,

hangnemek, írói előadásmód;

problematika (pl. vívódó hősök,

dzsentri-ábrázolás).

A tanuló

ismeri Móricz helyét a magyar

epika történetében (Nyugat; népi

írók mozgalma, Kelet Népe);

alkotásmódjának jellemzőit;

képes néhány alkotásának sok

szempontú megközelítésére, saját

álláspont kifejtésére és adott

szempontú, önálló műértelmezésre

(novellaelemzések

megfogalmazására);

lehetőséget kap beszámoló /

könyvajánló készítésére egyéni

olvasmányélménye alapján;

műismereti minimuma: Móricz egy

regénye (házi olvasmány) és egy

novellája;



befogadására; egy szóbeli érettségi

témakör anyagának összeállítására

és az abban megjelölt feladat

kifejtésére.

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret:

Móricz-művek

filmes, televíziós

adaptációi (pl.

Pillangó, Égi

madár,

Rokonok,

Barbárok,

Árvácska).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar

avantgárd

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.

A tematikai egység


céljai

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd

irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok,

programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak

feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos

helyzetéről, Kassák szerepéről.


pontok

Világirodalom – avantgárd irányzatok.

Formabontás és formaépítés (közös tendenciák

a stílusirányzatokban).

Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus:

néhány szemelvény az egyes irányzatok

dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi

A tanuló

megismeri a 20. sz.

eleji stílusirányzatok

létrejöttét, a

csoportok, programok

szándékait, esztétikai

elveit, poétikai

megoldásait;

Vizuális kultúra;

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret: az

avantgárd a

képzőművészete

kben

(futurizmus,

- 48 -

alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G.

Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).

A jellemzően nem irodalmi irányzatok

(kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.)

néhány célkitűzése, formajegye. A magyar

avantgárd sajátosságai, az aktivizmus

programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két

művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló

meghal...).

a magyar avantgárd

sajátos helyzetét,

Kassák szerepét.

expresszionizmu

s, szürrealizmus,

kubizmus,

konstruktivizmu

s, dada); az

expresszionista

és szürrealista

filmművészet.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus,

szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Életmű – Kosztolányi Dezső Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

A tematikai egység


céljai

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi

hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A

személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó

szolidaritás.

Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira

összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős

darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási

képesség fejlesztése.


pontok

Kosztolányi Dezső életműve.

Pályaszakaszok, életérzések, költői

magatartásformák; világkép,

művészetfelfogás (homo

aestheticus); stílusirányzatok (pl.

impresszionizmus,

expresszionizmus); viszonya az

anyanyelvhez.

Jellemző lírai tematika;

hangnemek, műfajok, versciklusok

(pl. A szegény kisgyermek

panaszai); Számadás-kötet; kis- és

nagyszerkezetek; ars

poeticák;legalább 4 lírai alkotás,

köztük: Hajnali részegség, Halotti

beszéd.

Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.)

és novellaciklusok (Esti Kornél-

novellák).

Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes

Anna, Pacsirta) elemző

A tanuló


korszakait; Kosztolányi helyét,

szerepét a magyar irodalom

történetében; írásművészetének

jellegét;

tisztában van a Nyugat első

nemzedéke tevékenységével,

jelentőségével;

műelemzések során megismeri

Kosztolányi jellemző lírai témáit,

poétikai megoldásait; kis- és

nagyepikájának néhány jelentős

darabját;

képes lírai és epikai alkotások

önálló értelmezésének

megfogalmazására;

műismereti minimuma:

Kosztolányi egy regénye és két

novellája; lírai alkotásai, Hajnali

részegség, Halotti beszéd és még

egy-két műve (memoriter is);

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

urbanizáció,

kulturális élet,

sajtó.

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret:

Kosztolányi-

művek filmes

feldolgozásai.

Etika; Filozófia:

filozófiai,

lélektani

irányzatok, pl. a

freudizmus és

hatása.

- 49 -

értelmezése, sok szempontú

megközelítéssel, pl. műfaji változat;

szerkezet, jellemábrázolás,

elbeszéléstechnika, nézőpont,

közlésformák, hangnemek, írói

előadásmód; problematika.


poétikai jellemző kortárs irodalmi

megjelenítésére; az evokáció, az

intertextualitás néhány példája.

képessé válik a Kosztolányi-

életmű jellemzőinek bemutatására

(legalább 4 lírai alkotás, egy

regény, két novella alapján); a

műveiről szóló vélemények,

elemzések értelmezésére, kritikus

befogadására; egy-egy szóbeli

témakörben kijelölt feladat


tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg:

Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.

A tematikai egység


céljai

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember

önértelmezésében.

Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a

korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás,

műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.


pontok

Karinthy kisepikájának jellemzői

választott novella (pl. A cirkusz;

Találkozás egy fiatalemberrel;

Barabbás) és a Tanár úr kérem

karcolatgyűjtemény darabjai

alapján.

Humorfelfogása (humoreszkjei).

Irodalmi karikatúrák (néhány, már

megismert szerző /mű és paródiája)

az Így írtok ti szemelvényei alapján.

Krúdy Gyula írói világa, egyéni

hangja legalább egy Szindbád-

novella alapján (pl. Negyedik út,

Ötödik út); anekdotikusság, az idő

és az emlékezés formaalkotó

szerepe.

A Krúdy-művek atmoszférájának,

témáinak, alakjainak,

motívumainak megidézése

(stílusimitációk, pl. Márai Sándor:

A tanuló

kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a

korszakban (újságírás; Nyugat,

illetve csoporthoz nem tartozás);

ismeri alkotás- és látásmódjuk

jellemzőit;

képes néhány alkotás

értelmezésére, műelemzések

kritikus befogadására, saját

álláspont kifejtésére és adott

szempontú, önálló

műmegközelítésre (pl.

novellaelemzések

megfogalmazására);

képessé válik összehasonlító

elemzésekre (párnovellák, pl. A jó

tanuló felel / A rossz tanuló felel;

ellentétesek, pl. Magyar dolgozat /

Röhög az egész osztály); mű és

paródiája összevetésére);

novellaciklus és film összehasonlító

elemzésére;

Mozgóképkultú

ra és

médiaismeret:

Huszárik

Zoltán

Szindbádja.

Karinthy

műveinek

filmes

adaptációi,

műveinek

előadó-

művészeti

példái.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

urbanizáció,

városi élet

Budapesten.

- 50 -

Szindbád hazamegy; Huszárik

Zoltán: Szindbád). műismeret: Karinthy (választható

valamely műve); Krúdy egy

novellája.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Életmű – Babits Mihály

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.

A tematikai egység


céljai

A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és

prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket

védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek

megismerése.

Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése,

műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai

megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az

európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.


pontok

Babits Mihály életműve.

Pályaszakaszok, kötetek, költői

magatartásformák (pl. pályakezdés;

világháborúk ideje; kései költészet);

életérzések, világkép, értékrend,

művészetfelfogás (homo moralis); a

bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai.

Magyarság és európaiság.

Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi

kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói,

műfordító tevékenysége.

Stílusirányzati sokszínűsége (pl.

impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus);

klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és

modernség egysége.

Jellemző lírai tematika, költői magatartás

(békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep

elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös

hírmondó); versszerkezetek, hangnemek,

formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti

kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus

alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a

siralomházban; Csak posta voltál).

A tanuló

ismeri az életmű főbb

alkotói korszakait; Babits

helyét, szerepét a magyar

irodalom és a Nyugat

történetében;

írásművészetének

jellegét;

tisztában van a Nyugat

első nemzedéke

tevékenységével,

jelentőségével;

műelemzések során

megismeri Babits

jellemző lírai témáit,

poétikai megoldásait és a

Jónás könyvét;

képes Babits-művek

önálló értelmezésének

megfogalmazására;


Esti kérdés, Ősz és tavasz

között és még egy-két

műve (memoriter is) és a

Jónás könyve;

képessé válik a Babits-

életmű jellemzőinek

Vizuális

kultúra:

Babits-

portrék.

Informatika:

adattárak

internetes

közlések (pl. a

Nyugat),

hanganyagok.

Etika;

Filozófia:

filozófiai,

etikai

irányzatok és

hatásuk.

- 51 -

A választott művekhez kacsolódó fogalmi

ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet,

ditirambus, könyörgésvers).

A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat

parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása.

Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.




bemutatására (legalább

négy lírai alkotás); a

műveiről szóló



befogadására; egy-egy

szóbeli témakörben

kijelölt feladat


tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


3 óra



Tematikai egység/

Fejlesztési cél


3 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Életmű – József Attila Órakeret

15 óra

Előzetes tudás József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8.

évfolyamról.

A tematikai egység


céljai

Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és

képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség

viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a

társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése

egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak

többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila

helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének

jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a

képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai

megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések

megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására.


pontok

József Attila életműve.

Pályaszakaszok, életérzések, költői

magatartásformák (pl. Tiszta szívvel;

Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép,

költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas

Mann üdvözlése).

A tanuló

ismeri az életmű főbb

alkotói korszakait; József

Attila helyét, szerepét a

magyar irodalom

történetében;

Informatika:

könyvtári és

internetes

tájékozódás

József Attila

- 52 -

Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus,

szürrealizmus, Medáliák) és

stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása.

Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj;

Óda; Nem emel föl); gondolati költészet

1932-1934 között (pl. Téli éjszaka,

Reménytelenül; A város peremén); kései

költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál;

Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus

önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán

eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek,

verstípusok, hangnemek, formák, témák,

motívumok (pl. gyermek, éjszaka,

külváros, bűntudat) gazdagsága.

Komplex költői képek (síkváltások).

Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky,

Nagy László).

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi

ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers,

szegényember-vers, szonettkoszorú).


jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére;

az evokáció, az intertextualitás néhány

példája.

írásművészetének

jellegét;

műelemzések során

megismeri József Attila

jellemző lírai témáit,

motívumait, poétikai

megoldásait;

képes önálló

versértelmezések

megfogalmazására;


Külvárosi éj; Óda;

Tudod, hogy nincs

bocsánat és még 4-5

műve (memoriter is);

képessé válik az életmű

jellemzőinek

bemutatására (legalább

12 lírai alkotás alapján);

a műveiről szóló



befogadására; egy-egy

szóbeli témakörben

kijelölt feladat


tolmácsolására.

dokumentumokról

.

Ének-zene:

megzenésített

költemények.

Etika; Filozófia:

korabeli

irányzatok és

hatásuk; filozófiai

kérdésfelvetések.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés,

önmegszólítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20.

században és a kortárs irodalomban

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Avantgárd irányzatok.

A tematikai egység


céljai

Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai

kérdéseinek értelmezése

A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának

megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok,

látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az

önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és

műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és

megosztására.


pontok

Epikus művek (szemelvények, részletek a

kis- és nagyepikából)

pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas

Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a

A tanuló

megismeri a 20. századi

irodalom néhány

meghatározó tendenciáját;

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret:

filmes

- 53 -

varázsló; Bulgakov: A Mester és

Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell

(pl. Állatfarm / 1984); Faulkner,

Hemingway, Hrabal, I. B. Singer,

Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs

művekből.

A választott szerzők jellemző tematikája,

kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati

sajátosságai.

Művek és adaptációik összevetése.

Lírai alkotások (szemelvények, részletek).

Legalább egy lírikus látásmódja egy-két

művének elemző megközelítésével (pl. T.

S. Eliot).

A választott szerzőkhöz, művekhez

kacsolódó fogalmi ismeretek (pl.

intellektuális költészet, mitologizálás,

mitoszregény, dokumentum-irodalom,

parabola, egzisztencializmus).

ismer néhány jellemző,

jelentős 20. századi epikus

művet, részletet (pl.

Bulgakov, Camus,

Faulkner, Hemingway,

Hrabal, Kafka, Thomas

Mann, Orwell, I. B.

Singer, Szolzsenyicin

alkotásaiból) és kortárs

szerzők epikai és lírai

alkotásait;

ismeri egy kiemelkedő

lírikus portréját, egy-két

művét (pl. T. S. Eliot);

képes önálló

műértelmezések

megfogalmazására;

lehetőséget kap saját

olvasmányélményeinek

előadására (műbemutatás /

ajánlás).

feldolgozások,

pl. Kafka,

Orwell, Hrabal

műveiből.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,

montázstechnika, abszurd.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs

drámairodalom néhány törekvése

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.

A tematikai egység


céljai

A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni

konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben

megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját

életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma

alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás

sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.


pontok

A 20. századi és/vagy a kortárs

drámairodalom egy-két jellemző

tendenciája

(pl. az epikus dráma, abszurd

dráma, egzisztencialista dráma,

groteszk színház, amerikai

drámairodalom köréből).

Szemelvények, részletek drámai

művekből, pl. Brecht (pl.

Koldusopera/Kurázsi mama;

Beckett: Godot-ra várva; Ionesco:

A tanuló

megismeri a 20. századi és/vagy

kortárs dráma és színház néhány

jellemző tendenciáját;

elemez egy-két jelentős 20.

századi vagy kortárs alkotást,

újításaiknak (vagy a hagyomány

és újítás kettősségének)

figyelembevételével; bemutatja

dramaturgiájuk sajátosságait;


művek értelmezéséhez;

Dráma és tánc:


színházművészet

.

- 54 -

A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl.

Az öreg hölgy látogatása/A

fizikusok); egy szerző, mű

középpontba állítása.


kacsolódó fogalmi ismeretek (pl.

epikus színház, elidegenítő

effektusok, song, tézisdráma,

abszurd dráma, példázatosság,

groteszk komédia, paradoxon).

lehetőség szerint megtekint egy

színházi előadást (vagy

felvételét), és közös elemzéssel

értékelik az adott interpretációt;

lehetőség szerint kidolgoznak

egy-egy jelenetet az elemzett

művekből;



befogadására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Epikus színház, abszurd dráma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Portré – Radnóti Miklós Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).

Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának

története.

A tematikai egység


céljai

A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború

alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több

szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó

szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.

Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése.


pontok

Radnóti Miklós portréja.

Életút és életmű egysége (haláltudat,

munkaszolgálat, lágervers; idill és

tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék),

Radnóti tragédiája és költői

magatartásformái (jóság, tiltakozás,

lázadás, emlékezés, emberség,

hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi

költészet, pl. Tétova óda, Levél a

hitveshez).

Jellemző műfajok, témák, életérzések

költészetében; műveinek formai és stiláris

sajátosságai (avantgárd, szabad vers,

klasszicizálás stb.).

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és

legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik

ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl.

Erőltetett menet, Razglednicák).


jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére;

A tanuló

tisztában van Radnóti

életművének jellegével; a

költő helyével,

szerepével a magyar

irodalom történetében;

Vergilius rá tett

hatásával;

felismeri jellemző

műfajait, versformáit;


Nem tudhatom, Hetedik

ecloga és még két műve;

Radnóti kapcsán

alkalmassá válik legalább

4 alkotásának és a

műveiről szóló

véleményeknek,

elemzéseknek az

értelmezésére; egy-egy

szóbeli témakör

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

munkaszolgálat,

munkatábor.

Földrajz:

emlékhelyek,

Radnóti életének,

sorsának

topológiája.

- 55 -

az evokáció, az intertextualitás néhány

példája.

kifejtésére; memoriterek

tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky

János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret

15 óra

Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már

megismert életműve vagy portréja.

A tematikai egység


céljai

Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai

alkotásokban.

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes

alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás

összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség

fejlesztése.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és

műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és

megosztására.


pontok

Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-

versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és

versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány

darabja alapján.

Weöres Sándor költészetének tematikus és

formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg;

Magyar etüdök alapján); gondolati költészete;

szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché

szemelvényei).

Pilinszky János világlátásának tükröződése

költészetében; alkotásmódjának, poétikai

megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a

Harmadnapon és még egy műve alapján, pl.

Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944,

Apokrif stb.).

Márai Sándor életműve néhány epikus

szemelvény alapján (pl. Egy polgár

vallomásai;

A gyertyák csonkig égnek; Napló);

esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás

(Halotti beszéd) alapján; az emigráns

léthelyzet hatása.

Ady Endre publicisztikájából részlet (pl.

Ismeretlen Korvin-kódex margójára,

A tanuló

tisztában van az adott

20. századi szerzők

életművének jellegével;

az alkotók helyével,

szerepével a magyar


műismereti minimum:

Szabó Lőrinc egy-két

műve, Weöres Sándor

egy-két műve; Pilinszky

János Harmadnapon és

még egy műve;

választhat: Márai

Sándor egy-két

alkotása; Ottlik Géza

egyik műve;

a szerzők kapcsán

alkalmassá válik a

műveikről szóló

véleményeknek,

elemzéseknek az


szóbeli témakör

kifejtésére;

memoriterek

tolmácsolására.

Mozgóképkultúr

a és

médiaismeret:

Bódy Gábor:

Psyché.

Informatika:

adattárak,

honlapok, önálló

tájékozódás pl. a

Márai-és az

Ottlik-

kultuszról.

- 56 -

Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a

fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula

esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek )

Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú

regényértelmezés.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó

fogalmi ismeretek.




Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény

István, Nagy László

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló

feldolgozására.

A tematikai egység


céljai


műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,

értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi

együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg.

Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a

magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj

összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy

mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces

novellák).


pontok

Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy

mondat a zsarnokságról és más műve

alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi

szociográfia műfaja, l. Puszták népe

(vagy részletek).

Németh László egy regénye (pl. Iszony)

vagy egy drámája (pl. II. József; A két

Bolyai).

Nagy László költői világa, alkotásmódja

(pl. népiesség, hosszúénekek,

montázstechnika, képrendszer,

portrévers, képvers) egy-két műve

alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki

A tanuló

tisztában van az adott 20.

századi szerzők életművének

jellegével; az alkotók

helyével, szerepével a magyar


műismereti minimuma: Illyés

Gyula egy műve;

továbbá választhat: Németh

László egy műve; Örkény

István néhány műve; Nagy

László egy-két műve;

esszérészlet Illyés Gyula,

Németh László műveiből;

a szerzők kapcsán alkalmassá

válik a műveikről szóló

Mozgóképkultú

ra és

médiaismeret:

Örkény

műveinek

filmes

adaptációi.

Informatika:

internetes

közlés,

adattárak –

önálló

tájékozódás.

- 57 -

viszi át a szerelmet; József Attila!;

Menyegző).

Örkény István groteszk látásmódja

néhány egyperces novella és / vagy a

Tóték alapján. A választott szerzőkhöz,

művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

véleményeknek,

elemzéseknek az


szóbeli témakör kifejtésére;


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers,

képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás –

Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából

(választható szerzők, művek)

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék,

látásmódok).

A tematikai egység


céljai



értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar

irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének

megbecsülése.

Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok,

csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak

kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú

epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.


pontok

Választás alapján művek, szemelvények

20. századi:

szépprózai alkotásokból, pl. Gion

Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő

József (pl. Úz Bence, Kopjafák),

Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta

Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő

András műveiből;

lírikusok munkásságából, pl. Áprily

Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy

Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István,

Szilágyi Domokos egy-két műve;

értekező prózai művekből,

esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes,

Szerb Antal és mások műveiből,

például Szabó Dezső Adyról írt

esszéiből.

Művelődés- és irodalomtörténeti

tájékozódás: a nemzeti konzervatív

irodalom, a népi írók mozgalma, a

határon túli és emigráns irodalom.

A tanuló

tisztában van a választott 20.

századi szerzők életművének

jellegével; az alkotók helyével,


történetében;

megismeri a század

irodalmának néhány

törekvését, sajátosságát

(nemzeti konzervatív irodalom,

népi írók mozgalma, határon

túli magyar és emigráns

irodalom);

választhat műelemzést /

műajánlást egyéni

olvasmányélményei alapján;

a szerzők kapcsán alkalmassá

válik a műveikről szóló

véleményeknek, elemzéseknek

az értelmezésére; egy-egy

Informatika:

internetes

közlés,

irodalmi

adattárak és

honlapok.

- 58 -


kacsolódó fogalmi ismeretek.

szóbeli témakör kifejtésére,


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti

konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői

szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú

síp”.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható

szerzők, művek)

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

A tematikai egység


céljai



értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a

körülöttünk levő világ megértését.

Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a

fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről

szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több

szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének

feldolgozása.

Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának

új jelenségei.


pontok

Szemelvények a kortárs

szépprózai alkotásokból, lírai

művekből, esszéirodalomból.

A kortárs dráma és színház

világa (egy választott mű

elemzése).

Irodalmi díjak és díjazottak (a

Nobel-díjas: Kertész Imre

Sorstalanság című regénye).

Kortárs irodalmi élet.


művekhez kacsolódó fogalmi

ismeretek.

Tájékozódás az irodalmi és

könyvtári adatbázisok, blogok,

kritikai folyóiratok, internetes

folyóiratok között.

Önálló olvasmányválasztás

szempontjai, indoklása,

A tanuló

tisztában van a kortárs irodalomból

választott szerzők életművének

jellegével; az alkotók helyével,

szerepével;

megismeri a kortárs irodalom néhány

törekvését, sajátosságát, a

posztmodern, digitális irodalom,

hangoskönyv fogalmát;

választhat műelemzést/műajánlást

egyéni olvasmányélményei alapján;

értelmez egy kortárs drámai alkotást

(lehetőleg megtekinti

színházban/felvételről);

információkat szerez a kortárs

irodalmi életről (könyvünnepek,

sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl.

Kertész Imre Nobel-díjas

Sorstalanság című regényéről);

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a

műveikről szóló véleményeknek,

elemzéseknek az értelmezésére; egy-

Dráma és tánc: a

kortárs színház

irányzatai, példái.

Mozgóképkultúra

és médiaismeret:

az elektronikus

tömegkommuniká

ció és az irodalom

kölcsönhatásának

új jelenségei.

Informatika: a

digitális közlés

példái.

- 59 -

értékelése, mások

szempontjainak értelmezése.

egy szóbeli témakör kifejtésére,


Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,

digitális közlés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Regionális kultúra Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori

értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek,

nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a

tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi

hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.


A régió, tájegység, település,

kerület, iskola kulturális,

irodalmi, múltbeli és jelen

hagyományai (pl. kisebbségi

irodalom, folklór, múzeum,

színház stb.);

az ide kötődő, ehhez kapcsolódó

szerző(k) irodalmi műve(i).

Irodalmi emlékhelyek (szülőház,

emlékszoba, kiállítás, múzeum,

temető, színház stb.).

A választott tárgyhoz kapcsolódó

fogalmi ismeretek.

A tanuló

tisztában van a tájegység /

település / kerület / iskola

stb. kulturális, irodalmi

hagyományaival, ismer

irodalmi emlékhelyeket;

a tematika kapcsán

alkalmassá válik egy szóbeli

témakör kifejtésére (érettségi

követelményrendszer).

Vizuális kultúra; Hon és

népismeret; Földrajz;


és állampolgári

ismeretek: régió,

tájegység, történelmi

emlékezet, emlékhely,

hagyomány.

Társadalomismeret:

civil társadalom, a

lokális kulturális

szerveződések

jelentősége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az

irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Az irodalom határterületei

Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom,

slágerszöveg.

A témakör


céljai

Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az

esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság

változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő

megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet

kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének

igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával

való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt

történetileg változó hagyomány.

- 60 -


A szórakoztató irodalom

típusai, hatáskeltő eszközei és

sajátos műfajainak jellemzői

(pl. fantasy-irodalom,

detektívregény, sci-fi, lektűr;

dalszöveg).

Az irodalom filmen; filmes

feldolgozások.

Film- és könyvsikerek,

divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés

főbb nyomtatott és

elektronikus műfajai.

A választott témához

kapcsolódó fogalmi

ismeretek.

A tanuló

tisztában van az irodalmiság

változó fogalmával;

megérti az ízlés kontextuális

függőségét;

alakul igénye és képessége az

ízlés önálló fejlesztésére;

fejlődik médiatudatossága,

esztétikai és művészeti

tudatossága;

választhat

műelemzést/műajánlást egyéni

olvasmány-

élményei/filmélményei alapján;

a tárgykör kapcsán alkalmassá

válik a jelenségekről/művekről

szóló véleményeknek,

elemzéseknek az értelmezésére;

egy-egy szóbeli témakör

kifejtésére.

Vizuális kultúra: kortárs

művészet.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret: filmes

feldolgozások,

mediatizált kultúra.

Ének-zene: a zene

fogyasztásának

jelenségei, zenei

szubkultúrák.

Társadalomismeret: a

kulturális fogyasztás

társadalmi jellemzői;

értékviták.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi

ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Ismétlés, rendszerezés Órakeret

20 óra

Előzetes tudás A tanult irodalmi ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi

témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok

összeállítása.


A tanult irodalmi ismeretek, fogalmak, szerzők, művek

rendszerező áttekintése.

Történelem,társadalmi és

állampolgári ismeretek; Etika;

Filozófia; Földrajz.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Műfajok, korstílus, stílusirányzat, művelődéstörténeti korszak, stilisztikai

fogalmak, eljárások stb., szerzők/művek a magyar és a világirodalomból (a

szóbeli érettségi témaköreinek megfelelően)

A FEJLESZTÉS

VÁRT

EREDMÉNYEI

A KÉT

ÉVFOLYAMOS

CIKLUS VÉGÉN

Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai

jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési

módokat.

Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben

megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat,

motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló

értékelésére.

- 61 -

Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával

történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz

elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját

véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok

azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő

vélemények megértésére, újrafogalmazására.

Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző

műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban.

Képes tudásanyagának többféle szempontot követő

megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő

alkotóiról.

Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok

sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének,

erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére.

Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom

korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból.

Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az

evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző

korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú

értelmezésére, összevetésére.

Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező

szövegmondásra.

- 62 -

MAGYAR NYELV Szakközépiskola

Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült.

A magyar nyelv tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott

értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a

nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi

ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Feladata az alkotók vállalhatatlan

politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv, mint változó rendszer megismerése,

illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak

megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak

azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók

önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált

gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő

szövegértési és alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve

képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek

azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai

feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból

adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is

éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a

hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a

különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.

Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó,

fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez

és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől

független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön

létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv

társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és

múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről.

A magyar nyelv tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben,

párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi kultúrát. Tartalommal tölti meg és

erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti

az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar

nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával,

motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára,

önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.

A magyar nyelv tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség

felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e

kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom

műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével –

felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul

szolgál a nyelvi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás

folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-

érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny

serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. A tantárgyunk tehát

nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez

szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez.

- 63 -

A magyar nyelv tanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg,

szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban,

anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában,

csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások

alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja

középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása

minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra

nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott

szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása

révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a

környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita

tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű,

ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. A kritikus fogyasztói

magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot

például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes

értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló

anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv tantárgy alkalmas arra, hogy

a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel

alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális

kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a

könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta

lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő

információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,

az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és

alkalmazása.

A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a

tananyagot, a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének

megállapításához.

9–10. ÉVFOLYAM

A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos

tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói

érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél

továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos,

problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos

differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a

különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és

jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi

feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe

különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és

ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének,

értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő feladat az

önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját

vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-

társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a

beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás

- 64 -

kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a

hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a

beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,

nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan

alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló

kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására.

A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését

jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség,

konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek

feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus)

szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-

tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek

alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése

különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a

tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott,

audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus

jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére,

szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és

stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére,

értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai

önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes

a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére.

MAGYAR NYELV – 9. ÉVFOLYAM


Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Év eleji ismétlés, mérések Órakeret

3 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,

utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli

közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi

formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,

kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység


céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A

szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen

a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

- 65 -

szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)

megfelelően.


A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat:

szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok,

kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és

résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és

korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei,

nonverbális kommunikáció.

A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos

alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a

hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a

tömegkommunikációban.

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek

céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának

felismerése.

A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a

kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések

alkalmazásával.

A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,

csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.

A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái,

nyelvi és képi kifejezési formái.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.


médiaismeret:

médiaműfajok és

jellemzőik;

médiatudatosság. a

média társadalmi

hatása.

Dráma és tánc:

beszédhelyzetek,

dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: A

vizuális kommunikáció

különböző formái;

megkülönböztetés,

értelmezés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel

(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

tömegkommunikáció.

Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,

ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és

azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás

folyamatában.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a

nyelvi tudatosság fejlesztése.

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.

- 66 -


pontok

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és

mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint

egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás.

Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója,

kapcsolódási szabályaik.

A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy

lehetséges szófaji rendszer megismerése.

A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat

felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes

használatuk a mondatok felépítésében.

A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai,

az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a

helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.

A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv

hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival,

mondatszerkezetével.

A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű

megnevezése, rendszerező áttekintése.

Idegen nyelvek:

a tanult idegen

nyelv hangtana,

alaktani

szerkezete,

szóalkotási

módjai,

mondatszerkezet

e.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött

morféma, szótő, képző, jel, rag.

Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.

Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.

Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.

Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,

összetett mondat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.

Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és

műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése

és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység


céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika

kialakítása.

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.

A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek

alkotásának képessége.

Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző

témájú és típusú esszé írásakor.

- 67 -

A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,

internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,

az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek

értelmezése során.


pontok

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási

3stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási

technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,

jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak

megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés,

szövegbővítés.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,

az idézés szabályai.

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és

adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés)

és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása.

Pontos forrásmegjelölés.

Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.

A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.

Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének,

közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a

szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése,

etikája.

Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,

forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

különböző

típusú források

feldolgozása;

esszéírás.

Valamennyi

tantárgy:

vázlatírás,

jegyzetelés.

Informatika:

információkezel

és,

forrásfelhasználá

s, hivatkozás,

szöveges

adatbázis, az

internethasználat

jogi, etikai

kérdései.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,

elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát

használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység


céljai

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.

A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.

A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.

- 68 -


pontok

A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.

A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.

Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.

Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek

írására stb.

Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.

Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok

szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a

mindennapi szövegalkotásban.

Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.

A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Minden

tantárgy:

helyesírás.

Informatika:

helyesírás-

ellenőrző

programok

ismerete,

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szöveg Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:

szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes

tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum

típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai

egység nevelési-


A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,

rendszerezése.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli

és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök

és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,

szövegegységek.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani

szintje.


és állampolgári

ismeretek: a

forrásszövegek típusai.

Idegen nyelvek: az

idegen nyelvi

szöveg/ek kultúrafüggő

felépítése.

Biológia-egészségtan;

Fizika; Kémia;

- 69 -

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati

színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi

társalgási és az írott monologikus szövegek.

Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.

Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos

jegyek megfigyelése, megnevezése.

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,

a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdései.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok

szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés

levonása.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.

A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és

stratégiák.

Földrajz: a

természettudományos

ismeretterjesztő, illetve

szakszövegek

témahálózata,

szókincse, felépítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,

forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,

előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,

elektronikus; spontán, tervezett).

Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


5 óra



Tematikai egység/

Fejlesztési cél


1 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,

utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli

közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi

- 70 -

formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,

kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység


céljai

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A

szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,

hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen

a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,

tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző

szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus)

megfelelően.


pontok

A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés

élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a

kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus)

megfigyelése.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak

megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális

kommunikáció.

A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos

alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a

hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban.

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának

dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.

A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció

folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával.

A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,

csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.

A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és

képi kifejezési formái.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Mozgóképkultúra

és médiaismeret:

médiaműfajok és

jellemzőik;

médiatudatosság.

a média

társadalmi hatása.

Dráma és tánc:

beszédhelyzetek,

dramatikus

játékok.

Vizuális kultúra:

A vizuális

kommunikáció

különböző formái;

megkülönböztetés

, értelmezés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,

kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel

(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

tömegkommunikáció.

Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,

ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A szöveg Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:

szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes

tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle

- 71 -

megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum

típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A tematikai

egység nevelési-


A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.

A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek

megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb

szövegtípusokon.

A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti

értelemhálózat felismertetése.

A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak

gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus

alkalmazásával.


pontok

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése,

rendszerezése.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és

írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az

írásjegyek szövegértelmező szerepe.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.

Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati

színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi

társalgási és az írott monologikus szövegek.

Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.

Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos

jegyek megfigyelése, megnevezése.

Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a

különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdései.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok

szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés

levonása.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.

A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és

stratégiák.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a

forrásszövegek

típusai.

Idegen nyelvek:

az idegen nyelvi

szöveg/ek

kultúrafüggő

felépítése.

Biológia-

egészségtan;

Fizika; Kémia;

Földrajz: a

természettudomán

yos

ismeretterjesztő,

illetve

szakszövegek

témahálózata,

szókincse,

felépítése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.

Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.

Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,

kulcsszó, cím).

Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret,

forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,

előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

- 72 -

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,

elektronikus; spontán, tervezett).

Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység/


4 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.

Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és

műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése

és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.

A tematikai egység


céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika

kialakítása.

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.

A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek

alkotásának képessége.

Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző

témájú és típusú esszé írásakor.

A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,

internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,

az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek

értelmezése során.


pontok

Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási

stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.

A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási

technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,

jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.

Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak

megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés,

szövegbővítés.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,

az idézés szabályai.

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és

adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés)

és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása.

Pontos forrásmegjelölés.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

különböző

típusú források

feldolgozása;

esszéírás.

Valamennyi

tantárgy:

vázlatírás,

jegyzetelés.

Informatika:

információkezel

és,

forrásfelhasználá

s, hivatkozás,

- 73 -

Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.

A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.

Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének,

közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a

szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése,

etikája.

Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis,

forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).

szöveges

adatbázis, az

internethasználat

jogi, etikai

kérdései.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,

elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.

Tematikai egység/


2 óra



A tematikai egység


céljai





pontok





írására stb.







Minden

tantárgy:

helyesírás.

Informatika:

helyesírás-

ellenőrző

programok

ismerete,

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


Tematikai egység/

Fejlesztési cél Stilisztikai alapismeretek Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és

alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi

magatartás, nyelvi norma.

A tematikai egység


céljai

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét

szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a

beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

- 74 -

A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek

felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi

jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,

stílusárnyalat és stíluseszköz használata.

A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség

fejlesztése.


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok)

megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy

közömbös), felismerése, hatásának elemzése.

A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó

stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint

alkalmazásuk a szövegalkotásban.

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek

megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a

szövegtani jellemzőkkel.

A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett

hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata;

stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.

A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése

művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró,

hatáselemző gyakorlatok).

A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő

stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.

A metafora funkciója és használata a mindennapi,

továbbá a publicisztikai és a tudományos

nyelvhasználatban.


állampolgári ismeretek: különböző

forrásszövegek stílusjellemzői.

Idegen nyelvek: beszélt nyelvi

stílusregiszterek.

Biológia-egészségtan; Fizika;

Kémia; Földrajz: metaforák a

természettudományos szövegekben.

Dráma és tánc: drámajáték;

társalgási stílusárnyalatok

megjelenítése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

nyilvános megnyilatkozások,

különféle műsortípusok, illetve

internetes felületek jellemző

stílusregiszterei.

Informatika, könyvtár: kézikönyvek,

egynyelvű szótárak használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).

Stílusérték (alkalmi és állandó).

Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,

irodalmi).

Stílushatás.

Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett

költői kép, allegória, szimbólum).

Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).

Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).

Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura

etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni

szóalkotás, poétizáció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Jelentéstan Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.

- 75 -

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk

a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének

és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs

üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl.

értelmező, szinonima).

A tematikai

egység nevelési-


A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző

beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők

felismerése.

A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti

összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének

megfigyelése, értelmezése.


A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.

A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.

A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati

köre.

A mondat és szövegjelentés.

A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a

nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.

A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.

Egynyelvű szótárak használata.

Idegen nyelvek:

motivált, motiválatlan

szavak, szórend.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek; Etika;

Filozófia: kifejezések

köznyelvi és tantárgyi

jelentése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.

Denotatív, konnotatív jelentés.

Metaforikus jelentés.

Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú

szópár, ellentétes jelentés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


1 óra

A FEJLESZTÉS

VÁRT

EREDMÉNYEI

A KÉT

ÉVFOLYAMOS

CIKLUS VÉGÉN

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza

a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok

nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak,

közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra.

Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.

informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát

is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában;

értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon

használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális

szövegeket.

- 76 -

Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra

ezek gyakori műfajaiban.

Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani,

jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak

tudatos alkalmazására.

Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő

szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai

eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő

álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására,

összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye

újrafogalmazására.

11–12. évfolyam

A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani,

jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle

műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek

értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.

A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek

vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő

nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése,

az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák

használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.

A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok

felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.

A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése,

ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek

megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés

technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a

problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy

induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes

részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban

és a társadalmi nyilvánosságban.

Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ

nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele,

Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése.

A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli

és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre

és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére.

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a

magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban

- 77 -

és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a

továbbtanulásra.



Tematikai egység/

Fejlesztési cél


1 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A tematikai egység


céljai

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő

nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által

megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése,

megfelelő kezelése.

A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika

elsajátítása.

A manipulációs szándékok felismerése.


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő

stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs

helyzetben is.

Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,

valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs

szándékok, hibás következtetések felismerése.

A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési

szándékának felismerése.


médiaismeret: reklám,

meggyőzés,

manipuláció.

Vizuális kultúra: képi

közlés.

Dráma és tánc:

szituációk, dialógusok

értelmezése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikációs zavar. Manipuláció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Retorika Órakeret

12 óra

Előzetes tudás A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek

értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált


A tematikai egység


céljai

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek

alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános

megszólalásokban.

A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a

megismertetése.

Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges

nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.

- 78 -


A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.

A szónok tulajdonságai, feladatai.

A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.

A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az

anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

Az érv felépítése.

Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.

Az érvelési hibák.

A cáfolat módszerei.

A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.

A hatásos előadásmód eszközei.

Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció

stb.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi

(mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi

kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az

audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.

A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző

helyzetekben.

Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező

tolmácsolása.


állampolgári ismeretek: antik

szónokok, neves magyar

szónoklatok (pl. Kölcsey,

Kossuth, Deák). Közéleti

megnyilatkozások retorikája.


médiaismeret: a meggyőzés,

befolyásolás, a hatás eszközei.

Dráma és tánc: a színpadi

beszéd retorikai elemei,

klasszikus monológok

értelmezése.

Matematika: bizonyítás,

érvelés, cáfolat.

Filozófia: Érvelési szerkezetek

tudatosítása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó,

törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).

Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,

témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás,

kitekintés).

Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.

Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Általános nyelvészeti ismeretek Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.

A tematikai egység


céljai

A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló

ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.


Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az

ember elválaszthatatlan egysége.

A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.

A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb

nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert

nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).

Nyelvi identitás.

Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.

Idegen nyelvek:

nyelvtípus,

kommunikáció, nyelvi

tolerancia.

Vizuális kultúra: a

vizuális nyelv

összetevői.

- 79 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).

Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Pragmatikai ismeretek Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

A tematikai egység


céljai

A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző

kontextusokban, különböző cél elérésére.

Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi

szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket,

hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is

végrehajtani.

A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb

udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.


A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a

különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak

megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve

megsértésük következményeinek megtapasztalása.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.

Az udvariassági formák használata.

Idegen nyelvek: idegen

nyelvi kommunikáció,

udvariassági formák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Megnyilatkozás.

Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.

Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció).

Deixis.

Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Tematikai egység/


7 óra

Előzetes tudás

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus

szövegalkotás.

A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak

ismerete.

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi

jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,

címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és

elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.

A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a

közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő

szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.

- 80 -


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett

szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó

közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás

kiegészítésekkel).

Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris

lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,

nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Az érvelő esszé szerkezete.

Informatika:

szövegszerkesztési,

könyvtárhasználati,

információkeresési

ismeretek.

Filozófia: A globális

világ kihívásaira kínált

erkölcsfilozófiai

válaszok

megfogalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.

Tematikai egység/


1 óra



A tematikai egység


céljai





pontok





írására stb.







Minden

tantárgy:

helyesírás.

Informatika:

helyesírás-

ellenőrző

programok

ismerete,

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Év eleji ismétlés, rendszerezés Órakeret

2 óra

- 81 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelv és társadalom Órakeret

9 óra

Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi

tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A tematikai egység


céljai

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete.

A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és

véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről

(nyelvvédelem és nyelvművelés).

Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet

nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási

szövegek jellemzőinek megfigyelése.

Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció,

valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt

hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.


Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi

sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.

Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés

elvei és feladatai.

A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi

norma.

A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.

A köznyelv jellemzői, használati területe.

A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző

használati köre, szókincse.

A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk,

funkciójuk.

A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői,

területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői.

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a

kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.

A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl.

szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.

A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a

nyelvhasználatra.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: történelmi

nemzetiségek,

bevándorló

magyarság,

szórványmagyarság

kialakulásának

történelmi, társadalmi

okai, tendenciái.


médiaismeret: az

információs

társadalom,

mediatizált

nyelvhasználat.

Földrajz: a magyar

nyelvhasználat területi

tagolódása.

- 82 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.

Nyelvváltozat.

Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,

irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).

Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.

Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.

Szleng, argó.

Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Nyelvtörténet Órakeret

8 óra

Előzetes tudás A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány

alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,

nyelvjárások.

A tematikai egység


céljai

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a

világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett

tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi

tanulmányokkal.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv

eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a

tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos

kutatások irányában.


pontok

Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar

nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának

bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak

tudományos eszközei.

A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink

(A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom)

megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar

nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.

Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.

A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.

A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb

állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.

A mai nyelvállapot néhány jellemzője.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a

magyar nép

vándorlásának

története,

nyelvemlékek,

kódexek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvtípus, nyelvcsalád.

Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.

Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.

Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).

Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.

Nyelvújítás, ortológus, neológus.

Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

- 83 -

Tematikai egység/


3 óra

Előzetes tudás

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus

szövegalkotás.

A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak

ismerete.

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi

jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,

címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és

elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.

A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a

közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő

szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett

szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó

közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás

kiegészítésekkel).

Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris

lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,

nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Az érvelő esszé szerkezete.

Informatika:

szövegszerkesztési,

könyvtárhasználati,

információkeresési

ismeretek.

Filozófia: A globális

világ kihívásaira kínált

erkölcsfilozófiai válaszok

megfogalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Ismeretek a nyelvről Órakeret

10 óra

Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek.

A tematikai egység


céljai

Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi

témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok

összeállítása.


A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és

szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező

áttekintése.

Történelem,társadalmi és

állampolgári ismeretek; Etika;

Filozófia; Idegen nyelvek: a

nyelvről, a nyelvhasználatról

szerzett ismeretek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus,

jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

- 84 -

A FEJLESZTÉS

VÁRT

EREDMÉNYEI

A KÉT

ÉVFOLYAMOS

CIKLUS VÉGÉN

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben

megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget.

Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a

nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és

értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat.

Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az

audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is

alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai,

audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek,

lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek

kihasználásával.

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.

informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát

is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és

önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és

értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel.

Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult

leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek

alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-

tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai

alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja

különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai

jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.

A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra

(pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra.

Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére,

értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem

irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e

képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.

Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció,

magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az

olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben,

maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat.

Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a

grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási

jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását.

Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a

nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi

műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv

eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar

nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása.

Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai

jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési

módokat.

- 85 -

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szakiskola

A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az

iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges

ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a

szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv

kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret

elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a

munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás

a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos

tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti

a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét,

módját.

A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában

a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét

sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő

mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó

körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége

kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés

mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és

aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás,

fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör,

önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.

A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a

mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati

ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges

életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok,

sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros

tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések

alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt

gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is

megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy

minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a

társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói

képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A

fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-

nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a

motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező

fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a

teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és

tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a

képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is

tartalmaznak.

A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett,

rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget

fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges

alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a

- 86 -

demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános

műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,

a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra

kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel

összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a

mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére

vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a

környezettudatos nevelés is.

Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát.

Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések

elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés.

Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra,

hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén

szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti

öntudat, a hazafias nevelés.

Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált

megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a

munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit

és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával

szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal

figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és

önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása.

A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció.

Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,

ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett

tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket

artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak

nyújtott segítségadás során.

A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok

és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári

kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók

kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és

képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt,

és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a

személyes és a szakmai szféra között.

A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg

tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és

információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási

folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az

akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez

az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások

keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami

rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az

élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek

sokaságában tudják használni.

A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint

egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge

pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat

értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén

keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

- 87 -

9. évfolyam

Sportjátékok 50

Torna jellegű feladatok és táncos

mozgásformák

27

Atlétika jellegű feladatok 28

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30

Önvédelem és küzdősportok 15

Egészségkultúra – prevenció 30

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Sportjátékok

Órakeret

50 óra

Előzetes tudás

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.

Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.

Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.

Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.

Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A tematikai egység


céljai

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:

Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és

szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.

A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.

A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten

történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél

tisztelete szempontjából is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok

Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és

testnevelési játékok

A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),

vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások

páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,

játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.

Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.

A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.

A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való

harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a

labda megszerzéséhez.

Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés

összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,

magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,

Matematika: logika,

valószínűségszámítás,

térbeli alakzatok,

tájékozódás.

Vizuális kultúra: tárgy-

és környezetkultúra,

vizuális

kommunikáció.

- 88 -

lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,

haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.

Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,

kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok,

cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott

technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.

A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).

Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl.

játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított

eredményszámítás).

A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az

életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással

A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre

való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-

ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek

átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,

mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok

labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és

taktikai előkészítő gyakorlatai.

A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,

tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.

Kosárlabdázás

Technikai elemek

Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő

hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek.

Taktikai elemek

Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes

anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás

gyakorlatokkal.

Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.

Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.

A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás,

büntetődobás utáni támadás és védekezés).

Labdarúgás

Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben,

magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal

A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás

közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban.

Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások,

átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával..

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések

technikái levegőből, társnak vagy kapura.

Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség

emelésével

Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.

Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,

folyamatos helycserékkel.

Röplabda

Fizika: mozgások,

ütközések, erő,

energia.

Biológia-egészségtan:

az emberi szervezet

működése,

energianyerési

folyamatok.

- 89 -

Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,

pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal

A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól

dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba

ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra

vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.

Támadás és védekezés alapvető megoldásai

23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező

feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés

stb. szempontjából).

Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok –

játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.

Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok

alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az

osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.

Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a

játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság

korrekciója érdekében.

Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a

diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi

szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű

játéklehetőség biztosítása.

Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,

egyszerűsített játékvezetésben.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.

A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-

emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,

beszélgetések és játékszervezés során.

Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.

Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi

önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint

a tevékenység természete velejárója.

Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az

ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás

előnyeinek, jelentőségének képviselete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,

problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,

megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret

27 óra

Előzetes tudás Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.

- 90 -

Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.

Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások

összehangolása a zenével.

A kötél biztonságos és mozgatása.

A szabályok érthető megfogalmazása.

A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.

Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

A tematikai egység


céljai

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális

énkép további alakítása.

A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a

tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.

Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás

fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben

választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül.

Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A

test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált

mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.

A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb

koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.

A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája

iránti tisztelet erősítése.

Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról,

ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok

Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a

ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene

nélkül és zenére is.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok

816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,

kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat

izomzatának optimális és precíz működése által.

Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint

(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira

kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,

növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem

változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a

kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A

dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.

A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok

Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok

differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.

Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.

Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az

Fizika: egyenes vonalú

mozgás, periodikus

mozgás, gravitáció,

tömegvonzás, hatás-

ellenhatás törvénye.

- 91 -

elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás

továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és

bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja

segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs

képességfejlesztő eljárások gyakorlása.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8.

osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres

kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,

mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi

tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi

követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,

gyakorlása egységesen és differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna,

Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések,

átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások,

egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az

esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések,

fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).

Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának

továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló

bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban,

gyakorlatokban.

A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával

történik az ellenőrzések során.

Szertorna

A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:

egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek

mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással

társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és

gyakorlással.

Szertorna fiúk számára

Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső

függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,

lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított

leugrás, leterpesztés hátra.

Szertorna lányok számára

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,

térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,

támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,

térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,

lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás,

terpesz csukaugrás.

felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás.

Fizika: az egyszerű

gépek működési

törvényszerűségei,

forgatónyomaték,

reakcióerő, egyensúly,

tömegközéppont.


egyensúlyérzékelés,

izomérzékelés,

elsősegély.

- 92 -

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az

első és második ív növelése.

Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek,

guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor

megtanulása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése

növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső

kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és

szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.

Ritmikus gimnasztika lányok számára

Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben

túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az

esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális

és koordinációs képességfejlesztő eljárások.


mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás,

tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló

zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.

Szabadgyakorlatok

Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,

összetett formák gyakorlása:

lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő

állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és

hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések,

kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések,

ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és

lábmozgások.

Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása:

Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt

alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások,

hullámok.

Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a

minimumhoz.

Labdagyakorlatok

Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos

vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,

labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos

szabadgyakorlati formák felhasználásával.


minimumhoz tanári irányítással (1 perc).

Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott

nehézséggel.

Ének-zene: ritmus és

tempó.

- 93 -

A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,

ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és

rávezető gyakorlatok.

Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:

testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és

egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi

4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok.

Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030

mp folyamatosan).

Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése

önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek

felhasználásával, bővítésével.

Aerobik bemutatók az osztályon belül.

Táncos mozgásformák

A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi

személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely

mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával

összekapcsolható.

Néptánc gyakorlása:

A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai

(alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is).

Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid

táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.

Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők,

bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók.

Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida,

keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.

Egyéb tornajellegű mozgásformák:

A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek

alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben

rögzített – mozgásrendszerekben.

Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.


A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló

használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás

értelmezésében.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel

kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának

képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának

ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.

A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek

elismerése, támogatása.

A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen

tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).

Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar

élsportolók eredményeinek ismerete.

Földrajz:

Magyarország

tájegységei.

Etika: társas

viselkedés, önismeret,

énkép, jellem,

önreflexió, kooperatív

munka.

- 94 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok

Órakeret

28 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-

és lábmunkája.

A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.

Váltás alsó botátadással.

Távolugrás guggoló technikája.

Kislabdahajítás beszökkenéssel.

Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai

törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság

kialakítása az egyes szakági technikákban.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját

teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni

teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés.

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban

történő alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok

A képességfejlesztés gyakorlatai

Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben

és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli

végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás

távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra

épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett

543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.

Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.

A sportági technika gyakorlása

Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és

hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a

váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás

szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó

lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti

futótechnika megkülönböztetése.

A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás

sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.

Játékok és versenyek

Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és

váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési

játékok futófeladatokkal.

Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.


aerob, anaerob energia-

nyerés, szénhidrátok,

zsírok bontása,

hipoxia, VO2 max.,

állóképesség, erő,

gyorsaság.

Földrajz:

térképismeret.

Ének-zene: ritmusok.

Informatika:

táblázatok, grafikonok.

- 95 -

Ugrások, szökdelések


az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,

koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,

egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.


Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.

Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának

összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív

leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület

kijelölése mellett.

Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás.

A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és

rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,

mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.


Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.

Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor-

és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési

játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások


Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két

kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés

kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.


Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal

Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés

technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete.

A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.

Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval

vagy medicinlabdával.

Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a

különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében.


Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek

helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó

versenyek.

Dobóiskolai versengések.

Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,

dobások végzése és a versenyek előtt.


- 96 -

A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.

A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás

szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.

A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre

gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek

ismerete.

A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.

Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének

ismerete.

A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági

rendjének ismerete.

A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;

irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális

sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,

hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.

Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.

A természetben űzhető sportok alapszabályai.

A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű

ismerete.

A tematikai egység


céljai

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági

mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.

Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.

A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren

tartott foglalkozásokkal.

A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés

kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.


MOZGÁSMŰVELTSÉG


mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.

Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi

lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által

előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak

bővítése.

Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés

Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető

gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet

alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A

Földrajz: időjárási

ismeretek, tájékozódás,

térképhasználat.

- 97 -

természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári

kontrollal.

A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.

Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.

Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,

túra jellegű terhelések előtt és alatt.

Technika és taktika gyakorlása

Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások

megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél

sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.

Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai

aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a

szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.


Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős

döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.

Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.

Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet

más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.

Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori

tapasztalatok átadása.

Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív

alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,

környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,

bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok Órakeret

15 óra

Előzetes tudás

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.

A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.

A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a

küzdelmekben.

A tematikai egység


céljai

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben

magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos

alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a

szabályok elfogadására szoktatás.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel

azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez


és állampolgári

ismeretek: keleti

kultúra.

- 98 -

Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,

továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,

amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok

végrehajtására.

Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő

gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és

élettani szabályok betartása.

Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.

Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó

körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek

figyelembevétele mellett történik.

Grundbirkózás

A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások,

emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb

elemkapcsolatok megismerése, megoldása.

Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,

kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.

Dzsúdó

Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a

7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új

variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel,

önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken

belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a

küzdelmek során, az állásharcban, földharcban.


Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus

bemelegítő mozgások ismerete.

Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,

súlyzó, gumikötél, medicinlabda).

A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.

A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák

konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos

kezelése.

A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának

képessége.

A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.


izmok, ízületek

mozgékonysága,

anatómiai ismeretek,

testi és lelki harmónia.

Etika: a másik ember

tiszteletben tartása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret,

tisztelet, tus, ippon.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció

Órakeret

30 óra

- 99 -

Előzetes tudás

Légző, stressz- feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető

gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt

gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldás

felismerése.

Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.

A prevenció tágabb értelmezése.

A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.

Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség

elkerülése.

A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.

A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A tematikai egység


céljai

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,

anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.

Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az

egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.

Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan

bővíthető információs készletének rendszerezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,

lendítések stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a

pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a

terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség

fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek

felszámolására.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.


fejlesztése, megőrzése érdekében.


ismeretek az emberi

test működéséről,

aerobterhelés, gerinc-

ferdülés.

- 100 -

Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint.

Az egészséges test és lélek megóvása.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –

összehasonlító idősoros adatrögzítés.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló

fenntartására.

A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását

szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás

megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak

kontrollja, hibajavítása mellett.


A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok

megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.

A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és

sportmozgásokban.

A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.

Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker

átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a

teljesítmény részeként értelmezése.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése,

kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.

A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,

és a sport általi oldás elfogadása.

Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,

ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési

stratégia, gerincvédelem.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb

játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.

Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló

továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.

A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek

megfelelő megválasztása.

A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a

csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.

Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű

társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

- 101 -

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,

minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.

A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

Esztétikus és harmonikus előadásmód.

Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,

táncmotívumfüzér összeállítása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,

versenyszabályok ismerete.

A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről

elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok

Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,

illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.

Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.

A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének

javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú

végrehajtása.

A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,

gördüléskor.

Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek

tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.

Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi

alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.

Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,

biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.

A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti

uralom.

Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes

önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció

Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző

deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának

ismerete és felelős alkalmazása.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek

védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.

A preventív feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi

paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan

önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében.

- 102 -

A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg

ismeretében.

A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek

leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

- 103 -

10. évfolyam

Sportjátékok 50


mozgásformák

27





Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás






A tematikai egység


céljai









MOZGÁSMŰVELTSÉG


















Matematika: logika,


térbeli alakzatok,

tájékozódás.



vizuális

kommunikáció.

- 104 -





















Kosárlabdázás

Technikai elemek



Taktikai elemek



gyakorlatokkal.





Labdarúgás



A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben,

mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különböző

mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy

levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek

kialakításával..

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések

technikái levegőből, társnak vagy kapura.


emelésével




Röplabda

Fizika: mozgások,

ütközések, erő,

energia.


az emberi szervezet

működése,

energianyerési

folyamatok.

- 105 -






































Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

Előzetes tudás Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.

- 106 -




A kötél biztonságos és mozgatása.




A tematikai egység


céljai


















MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika
























mozgás, periodikus




- 107 -








kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna


mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi

tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi

követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,

gyakorlása egységesen és differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna,

Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.

Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző

irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések,

átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások,

egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az

esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések,

fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).

Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának

továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló

bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban,

gyakorlatokban.

A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával

történik az ellenőrzések során.

Szertorna

A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:

egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek

mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással

társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és

gyakorlással.

Szertorna fiúk számára

Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső


lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított

leugrás, leterpesztés hátra.

Szertorna lányok számára

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,

térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,

támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,

térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,

lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás,

terpesz csukaugrás.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Fizika: az egyszerű

gépek működési

törvényszerűségei,

forgatónyomaték,

reakcióerő, egyensúly,

tömegközéppont.


egyensúlyérzékelés,

izomérzékelés,

elsősegély.

- 108 -

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata

figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az

első és második ív növelése.

Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek,

guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor

megtanulása.


növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső

kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és

szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.










Szabadgyakorlatok



lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő

állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és

hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések,

kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések,

ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és

lábmozgások.

Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása:

Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt

alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások,

hullámok.


minimumhoz.

Labdagyakorlatok

Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos

vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,

labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos

szabadgyakorlati formák felhasználásával.


minimumhoz tanári irányítással (1 perc).

Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott

nehézséggel.


ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és

rávezető gyakorlatok.


tempó.

- 109 -



egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi

4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok.

Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030

mp folyamatosan).

Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése

önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek

felhasználásával, bővítésével.

Aerobik bemutatók az osztályon belül.



személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely

mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával

összekapcsolható.

Néptánc gyakorlása:

A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai

(alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is).

Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid

táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.

Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők,

bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók.

Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida,

keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.

Egyéb tornajellegű mozgásformák:


alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben


Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.


A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló

használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás

értelmezésében.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel

kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának

képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának

ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.

A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek

elismerése, támogatása.



Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar

élsportolók eredményeinek ismerete.

Földrajz:

Magyarország

tájegységei.

Etika: társas

viselkedés, önismeret,

énkép, jellem,

önreflexió, kooperatív

munka.

Kulcsfogalmak/

fogalmak


- 110 -

Tematikai egység/


Órakeret

28 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-

és lábmunkája.

A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.

Váltás alsó botátadással.

Távolugrás guggoló technikája.

Kislabdahajítás beszökkenéssel.

Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai

törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság

kialakítása az egyes szakági technikákban.

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját

teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni

teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés.

Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban

történő alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok























Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.




zsírok bontása,

hipoxia, VO2 max.,


gyorsaság.

Földrajz:

térképismeret.


Informatika:


- 111 -




















Dobások












Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a

különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében.




versenyek.






- 112 -





ismerete.



ismerete.

A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági



Kulcsfogalmak/

fogalmak





Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás





ismerete.

A tematikai egység


céljai









MOZGÁSMŰVELTSÉG






bővítése.






kontrollal.



térképhasználat.

- 113 -





















alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


15 óra

Előzetes tudás




küzdelmekben.

A tematikai egység


céljai






MOZGÁSMŰVELTSÉG







és állampolgári

ismeretek: keleti

kultúra.


izmok, ízületek

- 114 -


végrehajtására.








Grundbirkózás






Dzsúdó















kezelése.


képessége.


mozgékonysága,





Kulcsfogalmak/

fogalmak



Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

- 115 -

Előzetes tudás

Légző, stressz- feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető


gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív stressz- és feszültségoldó

felismerése.





elkerülése.



A tematikai egység


céljai








MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,

lendítések stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.

A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés

A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a

pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).

Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a

terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.

A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.


fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek

felszámolására.

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.


fejlesztése, megőrzése érdekében.


ismeretek az emberi



ferdülés.

- 116 -

Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint.

Az egészséges test és lélek megóvása.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –

összehasonlító idősoros adatrögzítés.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló

fenntartására.

A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását

szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás

megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak




megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.

A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és

sportmozgásokban.

A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.

Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker

átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a

teljesítmény részeként értelmezése.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése,

kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.

A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,

és a sport általi oldás elfogadása.

Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,

ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési


A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb

játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.

Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló

továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.

A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek

megfelelő megválasztása.

A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a

csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.


Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű

társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.


- 117 -

A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,

minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.

A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

Esztétikus és harmonikus előadásmód.

Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,

táncmotívumfüzér összeállítása.

Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,

versenyszabályok ismerete.

A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről

elemi tájékozottság.


Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,

illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.

Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.

A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének

javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.


Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú

végrehajtása.

A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,

gördüléskor.

Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek

tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról.

Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.


alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.


Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok,

biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.

A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti

uralom.

Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes

önvédelem, és szabadulás a fogásból.


Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző

deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának

ismerete és felelős alkalmazása.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek

védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.

A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A

fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel

kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség

érdekében.

- 118 -

A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg

ismeretében.

A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek

leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

- 119 -

11. évfolyam

Sportjátékok 40


mozgásformák

26





Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Sportjátékok

(Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok

és táncos mozgásformák tematikai egységre

átcsoportosítható.)

Órakeret

40 óra

Előzetes tudás

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos

technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok

ismerete és alkalmazásuk.

Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.


Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.

Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A tematikai egység


céljai


A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.

Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és

minőségi növelése.

Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok

eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése.

A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő

transzferhatás kihasználása.

Megküzdés a feszültségekkel.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Általános feladatok

Az önszervezés gyakorlása

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A

közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés

megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó

megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása,

melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a

sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló

használata, rendben tartása, megóvása.

Fizika: mozgások,

ütközések, gravitáció,

forgatónyomaték,

pályavonal, hatás-

ellenhatás.

- 120 -

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési

gyakorlat

A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt

vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő

gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések.

A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-

test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása.

Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra

vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb

megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése

szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.

A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az

elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.

A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges

játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel

használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített

jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat.

Versenyhelyzetek

Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése

osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb

tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kosárlabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása

Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe

ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos

labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző

testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb

átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből

indulás, átadás vagy kosárra dobás.

A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló

és kreatív felhasználásával.

Taktikai továbbfejlesztés

A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos

védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.

Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban

és védekezésben.).

Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos

létszámú taktikai szituációban.

Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék).

Labdarúgás


A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő

hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes

befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró


érzékszervek külön-

külön és együttes

működése.

- 121 -

ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás.

Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban.

Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda

céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott

labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások

különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok

betartása mellett.


A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.

A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb

egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.

Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.

Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek

összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Röplabdázás

A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a

labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé

helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs

testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás

menetét.


A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének

gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék

elérése érdekében

Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása

helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.

A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel

egyaránt.

A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű

labdákkal, technikai kombinációkkal.

Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.

Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.

„Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak

meghatározott érintéssel.


Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat,

alapvédekezési forma megtanítása.

4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.

Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy

ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék

megtanítása, helytartási szabály betartása.


A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,

kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.

A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra

épülésének megértése.

A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.

A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.

- 122 -

A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges

összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.

A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.

Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,

tájékozottság a témában.

A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a

játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés

fontosságának tudatos képviselete.

A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási

felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata,

kímélete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


Órakeret

26 óra

Előzetes tudás

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos

mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.

Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.

Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.

Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.

Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és

versenyszituációban.

Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas

feladatokban.

A tematikai egység


céljai

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus

továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és

új elem- és motívumkapcsolatokkal is.

Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer

működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,

gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és

gyengeségek figyelembevétele.

A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú

kommunikáció fejlesztése.

A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,

könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika

Rendgyakorlatok gyakorlása

A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal

történő ismétlése.

Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése

Fizika: egyensúly,

mozgások, gravitáció,

szabadesés,

szögelfordulás.


az izomműködés

élettana.

- 123 -

A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl.

mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.

Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az

aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.

Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása.

8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,

aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában,

gyakorlatsorok összeállításában.

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése


differenciáltan, egyénre szabottan.

Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching

gyakorlatokkal.


Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.

Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,

ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.

Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és

koordinációs képességfejlesztő eljárások.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni

fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Torna, sporttorna

Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy

szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy

másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának

tanulása, gyakorlása.

Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna

Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás,

fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák,

hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások

különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba,

tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás,

vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,

felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a

variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának

továbbfejlesztése differenciáltan.

Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok

Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az

elemkapcsolatokban, sorozatokban.

Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,

válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás,

ismétlések során.

Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna

Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása

cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív

felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva.

Szertorna-gyakorlatok

- 124 -

A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a


továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.

Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára

Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső


lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,

homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára

Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,

mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés,

belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba,

fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék,

felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz

csukaugrás.

Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor,

együttes bemelegítés az önálló mozgássorral.


önállóan.

A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos

hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Ritmikus gimnasztika

Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi

interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő

eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság,

forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék

továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől

való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló

gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos

interpretációk támogatása.

Szabadgyakorlatok gyakorlása

A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos

elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák

gyakorlása.

Kötélgyakorlatok gyakorlása

Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások

közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy

kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és

vízszintes síkban.

Karikagyakorlatok gyakorlása

Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és

átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és

-elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben,

karikakörzések függőleges és vízszintes síkban.

Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat

begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve,

ideje 35-45 mp.

Művészetek: az

esztétika fogalma.

- 125 -

Aerobik


ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő

és rávezető gyakorlatok.



egymással.

Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40

mp).

Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges

optimális tanári irányítással (1 perc).

Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített

szabályokkal.

Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített

szabályoknak megfelelően.



személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc.

Néptánc gyakorlása

A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a

Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint.

Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és

rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.

Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák:


alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben


Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.

Ének-zene: tempó,

ritmus.

Művészetek:

romantika, modernitás.

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások

tanítása.

Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.

A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus

esztétikájának átélése és tudatos felvállalása.



A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge,

esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása,

egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív

megoldások keresése.

A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek

figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése.

Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív

részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében.

Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly,

társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.

- 126 -

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.

Iramszakasz, egyéni irambeosztás.

Különféle bottechnikák a váltófutásban.

Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos

leérkezés az ugrásokban.

A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

A tematikai egység


céljai

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.

Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és

önálló gyakorlása révén.

A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a

korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.

Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.

A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,

beépítése a döntéshozatalba.

A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,

hatásának tudatosítása.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások

Rövidtáv, váltófutás, gátfutás

A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A

kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű

végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban

4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika

alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban.

Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás

Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika

kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és

irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek

rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az

állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.

Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások

megtalálása.

Ugrások

A homorító és ollózó távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati

alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses

egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás.

Közreműködés versenyek lebonyolításában.

Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses

sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító

végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.

Dobások


szénhidrátlebontás.

Fizika: hajítások,

energia.


és állampolgári

ismeretek: Az olimpiai

eszme. Az újkori

olimpiák története

- 127 -

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes

lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.

Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása.


Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.

A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.

Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai

teljesítménynövelő hatásainak ismerete.

Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.

„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.

Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a

kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés.

Az élettani különbözőségek ismerete.

Tájékozódási futás alapjainak ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni

alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,

guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés,

jegyzőkönyvvezetés.

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Az adott sportmozgás technikájának ismerete.

A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.

A baleseti kockázatok mérlegelése.

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és

balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások.

Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas,

csoportos mozgásformák.

Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő

idő jelentősége.

A tematikai egység


céljai

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti

ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos

sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A

testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai

létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek

kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb

sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz

szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG



A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi

tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,


élettan.

- 128 -

edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök,

technikák és veszélyek kezelése.

A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet

erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok

kihasználásával jégpálya készítése.

Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-

biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.

Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a

tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,

a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás

területén.

A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való

felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok

megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,

kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi

változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi

versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű

mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke,

tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)


Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben

kidolgozott alternatív sportok területén.

A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett

sportolás során.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek

önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata

kialakítása.

A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság

szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra,

vándortábor stb.).

Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének

ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás,

példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé.

Az indulatok feletti uralom.

Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból.

A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a

félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.

Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,

különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok

- 129 -

elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és

kezelése.

- 130 -


MOZGÁSMŰVELTSÉG

A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok:

Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:

Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások

csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások.

Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.

A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,

leszorítások alkalmazása.

Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.

Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos

formában és páros küzdelmek.

Dzsúdó sportági készségfejlesztés:

A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése.

Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,

testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.

Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás).

Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).


Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás

ismerete, megértése és alkalmazása.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a

küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának

képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.

A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által

megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.


és állampolgári

ismeretek: ókori

olimpiák, hősök, távol-

keleti kultúrák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes

küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció

Órakeret

34 óra

Előzetes tudás

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív

életmód érdekében.

Stressz-és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét

megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.

Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.

A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.

A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni

küzdelemben.

- 131 -

A tematikai egység


céljai

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő

prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,

bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához

szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.

Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,

rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz

kezelése.

A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré

szervezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés

Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag

feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés,

levezetés, értékelés megvalósítása.

A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez

kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek,

mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.

Edzés, terhelés

A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól

szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges

mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség,

gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Főbb témák:

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és

megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök

nélkül és különböző eszközök segítségével.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai,

fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Önálló mozgásprogram-tervezés.

Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő,

mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag,

gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos,

ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.

A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás

megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.

A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.

Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.

Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett

kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.

Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.??


anaerob terhelés, az

idegrendszer

működése, a keringési

rendszer működése,

glikolízis, terminális

oxidáció.

Fizika: egyszerű

gépek, erő, munka.

Az egészséges test és lélek megóvása

A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a

biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat

kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az

- 132 -

ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a

sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.

A stresszoldás és a feszűltségoldás gyakorlatai.

A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és

integrálása az eddig megtanult stressz- és feszültségoldó technikái

közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben.

A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó

módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő

lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet

stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.

A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a

helyi lehetőségek és programok szerint.

A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának

fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét

sportági jelleggel).


A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése.

A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő

eljárások ismerete.

A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.

Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges

alvásban.

A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.

A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való

helyes bánásmód ismerete.

A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete.

A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a

gerinckímélet lényegének ismerete.

A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a

másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.

Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,

az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének

egymást erősítő igénye (motiváció).

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló

teljesítményfejlesztés.

Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses,

tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz-

és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos

jelenlét.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:

Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a

játékban, játékvezetésben.

Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.

- 133 -

Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások,

szimulálva a valódi játékszituációkat.

Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli

szerepnek való megfelelés.

A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív

megfogalmazása.

A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.

Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat

szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.


A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli

és dinamikai sajátosságok megjelenítése.

Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás

koordinált irányítása.

Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,

bemutatása.

Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése.

Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A

torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek

fejlesztésének lehetőségei ismerete.

Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő

kiválasztása.

Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás.

Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.

Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.


A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása

más mozgásrendszerekben.

Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.

Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések

begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése.

Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.

Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.


Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható

cselekvésbiztonsággal.

Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás,

gördülés esetén.

Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.


alapfogalmak ismerete.

Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.


A szabályok és rituálék betartása.

Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése.

Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és

földharcban.

- 134 -


A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete.

Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes

állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való

autogén megküzdés.


ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja.

A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és

házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

- 135 -

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szakközépiskola

A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az

iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges

ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a

szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv

kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret

elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a

munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás

a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos

tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti

a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét,

módját.

A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában

a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét

sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő

mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó

körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége

kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés

mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és

aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás,

fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör,

önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.

A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a

mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati

ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges

életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok,

sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros

tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések

alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt

gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is

megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy

minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a

társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói

képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A

fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-

nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a

motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező

fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a

teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és

tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a

képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is

tartalmaznak.

A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett,

rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget

fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges

alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a

demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános

- 136 -

műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,

a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra

kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel

összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a

mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére

vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a

környezettudatos nevelés is.

Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát.

Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések

elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés.

Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra,

hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén

szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti

öntudat, a hazafias nevelés.

Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált

megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a

munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit

és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával

szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal

figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és

önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása.

A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció.

Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,

ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett

tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket

artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak

nyújtott segítségadás során.

A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok

és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári

kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók

kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és

képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt,

és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a

személyes és a szakmai szféra között.

A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg

tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és

információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási

folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az

akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez

az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások

keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami

rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az

élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek

sokaságában tudják használni.

A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint

egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge

pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat

értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén

keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

- 137 -

Sportjátékok 50


mozgásformák

27





9. évfolyam

Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás






A tematikai egység


céljai









Legalább két labdajáték választása kötelező.

MOZGÁSMŰVELTSÉG















Matematika: logika,


térbeli alakzatok,

tájékozódás.



vizuális

kommunikáció.

- 138 -
























Kosárlabdázás

Technikai elemek



Taktikai elemek



gyakorlatokkal.





Labdarúgás






átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben.

Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.


emelésével


Fizika: mozgások,

ütközések, erő,

energia.


az emberi szervezet

működése,

energianyerési

folyamatok.

- 139 -



Röplabda






































Kulcsfogalmak/

fogalmak




- 140 -

Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

Előzetes tudás

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.




A kötél biztonságos mozgatása.




A tematikai egység


céljai


















MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika



















mozgás, periodikus




- 141 -













kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi

tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.

Szertorna fiúk számára Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés,

- 142 -

lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.

elsősegély.










Szabadgyakorlatok



lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc).

Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel.


tempó.

- 143 -

A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható.

Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

- 144 -

Kulcsfogalmak/ fogalmak


Tematikai egység/


Órakeret

28 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok






















Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.




zsírok bontása,

hipoxia, VO2 max.,


gyorsaság.

Földrajz:

térképismeret.


Informatika:


- 145 -





















Dobások












Az egy- és kétkezes vetések technikái.

Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a

jobb eredmény elérésében.




versenyek.




- 146 -







ismerete.



ismerete.

Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A

dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági



Kulcsfogalmak/

fogalmak





Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás





ismerete.

A tematikai egység


céljai









MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott

sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.




bővítése.




térképhasználat.

- 147 -





kontrollal.





















alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


15 óra

Előzetes tudás




küzdelmekben.

A tematikai egység


céljai






- 148 -

MOZGÁSMŰVELTSÉG







végrehajtására.








Grundbirkózás






Dzsúdó















kezelése.


képessége.



és állampolgári

ismeretek: keleti

kultúra.


izmok, ízületek

mozgékonysága,





Kulcsfogalmak/

fogalmak



- 149 -

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Légző, stressz feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető



felismerése.





elkerülése.



A tematikai egység


céljai








MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.).

Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a

pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a

terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.

Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség

fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.


ismeretek az emberi



ferdülés.

- 150 -

Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stressz és feszültségoldó gyakorlatok:

Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.

A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás

megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.

A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.

A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a

teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.

A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési


A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.

Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek

megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás.


- 151 -

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,

minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód.

Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,

versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,

illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása.

A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek

tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi

alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti

uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.

- 152 -

A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel

kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg

ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

- 153 -

10. évfolyam

Sportjátékok 50


mozgásformák

27





Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás






A tematikai egység


céljai










MOZGÁSMŰVELTSÉG
















Matematika: logika,


térbeli alakzatok,

tájékozódás.



vizuális

kommunikáció.

- 154 -























Kosárlabdázás

Technikai elemek



Taktikai elemek



gyakorlatokkal.





Labdarúgás






átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben.

Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.


emelésével




Fizika: mozgások,

ütközések, erő,

energia.


az emberi szervezet

működése,

energianyerési

folyamatok.

- 155 -

Röplabda






































Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


Órakeret

27 óra

- 156 -

Előzetes tudás

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.




A kötél biztonságos mozgatása.




A tematikai egység


céljai


















MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika




















mozgás, periodikus




- 157 -












kontrollal.

Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi

tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.

Szertorna fiúk számára Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

- 158 -

lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás

Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése.










Szabadgyakorlatok



lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc).

Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel.


tempó.

- 159 -

A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható.

. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete.

. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

- 160 -

Kulcsfogalmak/ fogalmak


Tematikai egység/


Órakeret

28 óra

Előzetes tudás

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

A tematikai egység


céljai

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások, rajtok






















Ének-zene: ritmus-

gyakorlatok.




zsírok bontása,

hipoxia, VO2 max.,


gyorsaság.

Földrajz:

térképismeret.


Informatika:


- 161 -





















Dobások












Az egy- és kétkezes vetések technikái.

Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a

jobb eredmény elérésében.




versenyek.




- 162 -







ismerete.



ismerete.

Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A

dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági



Kulcsfogalmak/

fogalmak





Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás





ismerete.

A tematikai egység


céljai









MOZGÁSMŰVELTSÉG

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott





bővítése.






térképhasználat.

- 163 -



kontrollal.





















alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


15 óra

Előzetes tudás




küzdelmekben.

A tematikai egység


céljai






MOZGÁSMŰVELTSÉG




és állampolgári

- 164 -





végrehajtására.








Grundbirkózás






Dzsúdó















kezelése.


képessége.


ismeretek: keleti

kultúra.


izmok, ízületek

mozgékonysága,





Kulcsfogalmak/

fogalmak



- 165 -

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Légző, stressz feszültségoldó és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető



felismerése.





elkerülése.



A tematikai egység


céljai








MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés

Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték

stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre.

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés.

Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek

felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel.


ismeretek az emberi



ferdülés.

- 166 -

Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség

fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal.

Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése –

összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló

fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak



A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és

sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.

Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése.

A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,

és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok

Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló

továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása.

A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.

- 167 -

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének,

minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód.

Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,

versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság.

Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,

illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.

A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása.

A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek

tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi

alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok

Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti

uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.

Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása.

A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete.

- 168 -

A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel

kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg

ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

- 169 -

11. évfolyam

Sportjátékok 50


mozgásformák

26





Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás








A tematikai egység


céljai











Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos

mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre

vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas

döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

Fizika: mozgások,


forgatónyomaték,


ellenhatás.

- 170 -

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt

vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-

test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel

használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek

Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kosárlabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos

labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből

indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával.

Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.

Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos



Labdarúgás







működése.

- 171 -








betartása mellett.








Röplabdázás





menetét.




elérése érdekében.




egyaránt.




















- 172 -












kímélete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


Órakeret

26 óra

Előzetes tudás









feladatokban.

A tematikai egység


céljai













MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika





Fizika: egyensúly,


szabadesés,

szögelfordulás.

- 173 -














gyakorlatokkal.









Torna, sporttorna



























az izomműködés

élettana.

- 174 -




Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára.











csukaugrás.




önállóan.
















gyakorlása.













ideje 35-45 mp.

Művészetek: az

esztétika fogalma.

- 175 -

Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,

ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:

testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40

mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc).

Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített

szabályoknak megfelelően.

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi

személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a

Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.

Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben

rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.

Ének-zene: tempó, ritmus.

Művészetek: romantika, modernitás.

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.

- 176 -

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.

Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.

Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos

leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

A tematikai egység


céljai












MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások














megtalálása.

Ugrások

A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.

Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg

kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés

versenyek lebonyolításában.




energia.


és állampolgári


eszme. Az újkori


- 177 -




Dobások



Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási

szögre, sebességre és magasságra törekvés.












Kulcsfogalmak/

fogalmak





Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás









idő jelentősége.

A tematikai egység


céljai



sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.

A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai






- 178 -

MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott

sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,

edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet

erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-

biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,

a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való

felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben

kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása.

A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.).

Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.

Biológia-egészségtan: élettan.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

- 179 -

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom.

Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,

különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások

csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,

leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos



A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.

Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori

olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak



Tematikai egység/


Órakeret

34 óra

- 180 -

Előzetes tudás



Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét





küzdelemben.

A tematikai egység


céljai







kezelése.


szervezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés







Edzés, terhelés





Főbb témák:


















idegrendszer




oxidáció.

Fizika: egyszerű


- 181 -



Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.







A stressz- és feszültségoldás gyakorlatai:



















alvásban.















Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz-

és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos jelenlét.

- 182 -

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a

játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások,

szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.

A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.

Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése.

Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,

bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban.

A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő

kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.

Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.

Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.


Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható

cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén.

Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.

Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során.

- 183 -


A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és

földharcban. Egészségkultúra és prevenció

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes

állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés.

A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és

házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

- 184 -

12. évfolyam

Sportjátékok 50


mozgásformák

25





Tematikai egység/


Órakeret

50 óra

Előzetes tudás








A tematikai egység


céljai











Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos

mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.


MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre

vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas

döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.

Fizika: mozgások,


forgatónyomaték,


ellenhatás.

- 185 -

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása.

Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt

vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-

test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása.

Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.

Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.

Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel

használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek

Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.

Kosárlabdázás

Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos

labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből

indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával.

Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása.

Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos



.

Labdarúgás







működése.

- 186 -








betartása mellett.








Röplabdázás





menetét.




elérése érdekében.




egyaránt.




















- 187 -












kímélete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak




Tematikai egység/


Órakeret

25 óra

Előzetes tudás









feladatokban.

A tematikai egység


céljai













MOZGÁSMŰVELTSÉG

Gimnasztika






Fizika: egyensúly,


szabadesés,

szögelfordulás.

- 188 -













gyakorlatokkal.









Torna, sporttorna



























az izomműködés

élettana.

- 189 -




Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára











csukaugrás.




önállóan.
















gyakorlása.













ideje 35-45 mp.

Művészetek: az

esztétika fogalma.

- 190 -

Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,

ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által:

testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40

mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc).

Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített

szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák

A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Néptánc gyakorlása

A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és

rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek

alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.

Ének-zene: tempó, ritmus.

Művészetek: romantika, modernitás.

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.

- 191 -

Tematikai egység/


Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás.

Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban.

A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

A tematikai egység


céljai












MOZGÁSMŰVELTSÉG

Futások














megtalálása.

Ugrások

A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.

Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg

kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés

versenyek lebonyolításában.




Dobások




energia.


és állampolgári


eszme. Az újkori


- 192 -



Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási

szögre, sebességre és magasságra törekvés.












Kulcsfogalmak/

fogalmak





Tematikai egység/


Órakeret

30 óra

Előzetes tudás









idő jelentősége.

A tematikai egység


céljai



sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.

A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai






MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott


Biológia-egészségtan: élettan.

- 193 -

A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási,

edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet

erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-

biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,

a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való

felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.

A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése).

Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.)

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben

kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során.

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása.

A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.).

Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat.

Tematikai egység/


Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé.

Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

- 194 -

A tematikai egység


céljai

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.

Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és

kezelése.

- 195 -


MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.

Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások

csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák,

leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos



A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.

Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása.

Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége.

A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori

olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak



Tematikai egység/


Órakeret

25 óra

Előzetes tudás



Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét





küzdelemben.

- 196 -

A tematikai egység


céljai







kezelése.


szervezése.


MOZGÁSMŰVELTSÉG

Bemelegítés







Edzés, terhelés





Főbb témák:


















Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.



idegrendszer




oxidáció.

Fizika: egyszerű






- 197 -



A stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.



















alvásban.















Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív stressz- és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos

jelenlét.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:

Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.

Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat.

- 198 -

Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés.

A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.

Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése.

Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása,

bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban.

A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő

kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.

Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok

A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete.

Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.


Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható

cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén.

Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete.

Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok

A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és

földharcban. Egészségkultúra és prevenció

- 199 -

A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése.

Stressz- és feszültségoldó gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén

megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja.

A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

- 200 -

INFORMATIKA

9. évfolyam

Óraszám: 18

- 201 -

Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások,

módszerek, eszközök

Kiemelt kompetenciák,

kapcsolódások

(kulcskompetenciák,

kiemelt fejlesztési feladatok,

műveltségi területek)

Kommunikáció

4 óra

a) A jelek világa –

beszélő képek

2 óra

Képek, jelek,

ikonok, piktogramok

gyűjtése a

mindennapi életből

és más

tantárgyakból.

Jelek a saját

szakmából.

A digitális technikai

eszközök jelei, a

számítógép és

szoftvereinek jelei.

SDT-anyag

feldolgozása:

különféle jelek

keresése

Jelek felismerése, ismert jelrendszerek elemzése,

csoportosítása (jelentésük, típusaik,

tulajdonságuk alapján), közösen.

Tematikus jelek gyűjtése csoportmunkákban.

Verseny: adott témakörből melyik csoport tud

többet összegyűjteni, lerajzolni?

Új jelek tervezése az adott témában, illetve a

tanult szakmában – egyéni ötletek alapján.

A számítógép rajzeszközeinek megismerése.

Az informatika jeleinek vizsgálata tanári irányítás

alapján: hasonlóságok és különbségek

felfedezése. Különböző operációs rendszerek

és/vagy böngészők, honlapok felületeinek (vagy

képernyőképeinek) összehasonlítása, közös

megbeszélése.

Keresés az SDT-n vagy más honlapokon,

egyénileg, pl.:

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=9987d

3b5-5bf6-4c4a-baec-

1c2a0929d481&v=1&b=4&t=szoveg&newnav=t

rue&cid=b434fb22-afe1-464b-9cb7-

135702f685ef / Gyakori piktogramok

A gyűjtőmunka eredményeinek bemutatása,

közös megtárgyalása

Kiemelt kompetenciák

Az információ szerzését, megértését

és felhasználását segítő eszközök

használata.

Információkeresés, -gyűjtés,

-feldolgozás, kritikus és etikus

alkalmazás.

Internet alapú szolgáltatások

elérése, a velük való kutatás.

Egyéni és csapatmunkában történő

munkavégzés.

Saját nézőpont összevetése mások

véleményével.

A digitális technika előnyeinek,

korlátainak és kockázatainak

ismerete.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció:

különféle helyzeteknek megfelelő

kommunikáció, a kapcsolattartás

fejlesztése, helyes és kreatív

nyelvhasználat.

A hatékony, önálló tanulás:

információgyűjtés és -feldolgozás,

figyelem-összpontosítás.

Szociális és állampolgári

kompetencia: a változások iránti

fogékonyság, mások véleményének

figyelembevétele. b) Kommunikáció a

számítógéppel

Jelek a

számítógépen,

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás,

„párbeszéd” ismert szoftverek segítségével. A

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=9987d3b5-5bf6-4c4a-baec-1c2a0929d481&v=1&b=4&t=szoveg&newnav=true&cid=b434fb22-afe1-464b-9cb7-135702f685ef





- 202 -




kapcsolódások




2 óra

grafikus felhasználói

felület.

Ikonok,

párbeszédablakok,

fülek, üzenetek a

képernyőn.

Menürendszer, tálca.

Mappa,

könyvtárszerkezet,

meghajtó váltása stb.

Az iskolai hálózat

megismerése,

belépés, kilépés. A

jelszó szerepe,

jogosultságok.

Jelszavak,

adatbiztonság a

hétköznapi életben –

bankkártya,

beléptető rendszer

stb.

kommunikációt segítő, népszerű és

nélkülözhetetlen perifériák kezelésének tanári

bemutatása, majd egyéni gyakorlása.

Az ésszerű, gazdaságos és környezettudatos

eszközhasználat kérdéseinek közös

megbeszélése.

Menük és párbeszédablakok kezelésének

gyakorlása tantárgyi oktatóprogramokkal (CD-

ROM-ról, hálózatról vagy internetről), az SDT-

vel, a Realikával. (http://realika.educatio.hu/).

Tanári bemutatás, közös megbeszélés: hányféle

módon lehet különböző alapműveleteket végezni,

pl. törölni, másolni, kijelölni.

Irányított beszélgetés: jelszóválasztás ésszerűen –

„erős” és „gyenge” jelszavak választása.

Közös vita: mire vigyázzunk a jelszó

használatakor. Egymás tapasztalatainak

meghallgatása, megvitatása az adatbiztonság

témájában.

A www.biztostu.hu oldal meglátogatása, a

Jelszókitaláló játék

(http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?i

d=501) és a Kő-papír-olló játék

(http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?i

d=618) kipróbálása egyénileg.

Kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia: elemzés és

értékelés.

Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség (kulturális

kompetencia): kreativitás.

(Választott oktatóprogramok

alkalmazása esetén:

idegen nyelvi kommunikáció és

természettudományos kompetencia

is.)

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret

Gazdasági nevelés

Környezettudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Műveltségi területek

Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

http://realika.educatio.hu/

http://www.biztostu.hu/

http://www.biztostu.hu/mod/resource/view.php?id=501




- 203 -




kapcsolódások




2. Alkotunk a

számítógéppel

14 óra

a) Kreatív alkotások

– Ki vagyok én?

4 óra

A szövegszerkesztés

alapjai. Személyes

dokumentumok

(önéletrajz, levél)

készítése. Sablonok

használata, űrlapok

kitöltése. Helyesírás-

ellenőrzés.

A személyes adatok

kezelése.

Életrajz készítése egy választott iskolába vagy

állásra való jelentkezéshez.

A tanulók egyénileg dolgoznak, személyes

adataikat előre megadott sablon rovataiba beírják.

(Ajánlott a Word életrajzsablon vagy az

interneten elérhető Europass használata:

www.europass.hu)

Az életrajzhoz egyszerű kísérőlevelet írnak, a

legfontosabb formai-tartalmi elemek

használatával (címzés, megszólítás, dátum,

közlendő, aláírás stb.). A dokumentumokat

kinyomtatják, összehasonlítják.

Közös megbeszélés, véleménycsere: hol, milyen

adatokat lehet/kell/szabad megadni.

Szituációs játék csoportban: állásinterjú.

Egyéni gyakorlás on-line interaktív anyagokkal,

például:

http://www.jogo.hu/hu/logikai/allasinterju

http://www.taninfo.hu/palyakezdo/oneletrajz_alla

sinterju_tanacsok.html




alkalmazás.

Internet alapú szolgáltatások

elérése, a velük való kutatás.

Számítógépes alkalmazások a

szabadidő, az információmegosztás,

a tanulás terén.


munkavégzés.

Kritikus és kíváncsi attitűd,

kreativitás.


véleményével.

Kulcskompetenciák


szókincsfejlesztés, szóbeli és

írásbeli kifejezőkészség.

Természettudományos kompetencia:

a tudás gyakorlati alkalmazása.

A hatékony, önálló tanulás: a saját

tanulási stratégia fejlesztése.


kompetencia: csapatmunka,

együttműködés, tolerancia.

b) Rajzos

dokumentumok

4 óra

Névjegy tervezése

logóval, fényképpel,

szöveggel. A

számítógép kezelése,

rajzolás.

Szórólap készítése.

„Virtuális cég” létrehozása csoportmunkával.

Az egyes csoportok elkészítik az általuk elképzelt

cég logóját, vezetőjének vagy alkalmazottjának

névjegyét, illetve a cég szórólapját.

Fényképet vagy egyszerű rajzokat készítenek,

illetve kész képeket keresnek, amelyeket a

dokumentumba illesztenek.

http://www.europass.hu/

http://www.jogo.hu/hu/logikai/allasinterju

http://www.taninfo.hu/palyakezdo/oneletrajz_allasinterju_tanacsok.html

http://www.taninfo.hu/palyakezdo/oneletrajz_allasinterju_tanacsok.html

- 204 -




kapcsolódások




Komplex

dokumentumok.

A csoportok bemutatják, véleményezik, esetleg

nyomtatás után kiállítják az elkészült alkotásokat.

Kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia: a szakmai

lehetőségek felismerése, tervezés,

kockázatvállalás.


kifejezőképesség: esztétikai érzék,

kreativitás, önkifejezés.


Énkép, önismeret

Gazdasági nevelés






Informatika

c) Prezentáció-

készítés – „Így látom

én…”

4 óra

A tantárgy(ak)

képes, látványos

feldolgozása

diasorral.

Prezentációkészítés csoportmunkában.

Kapcsolat a többi közismereti, illetve szakmai

tantárggyal: a tanult témakörök illusztrálására

szöveges-képes diák tervezése. Néhány kockából

álló diasor készítése.

Minden csoport más tantárgyat választ. Előzetes

gyűjtőmunkát követően a szemléltetés

szempontjából lényeges mondanivaló tömör

leírása, elosztása, illusztrációk keresése (pl.

internet, szkennelés), majd beillesztése.

A prezentációk bemutatása a szaktárgyi órákon, a

csoport szóvivőjének előadásában.

A csoportok közösen értékelik egymás munkáját.

Szempontok: lényegkiemelés, tartalom,

látvány/esztétikum.

(Szaktárgyi elismerés – együttműködés az adott a

szaktárgy tanárával.)

d) Bemutatom

kedvencemet

2 óra

Kedvenc sport, zene,

együttes,

előadóművész, autó,

motor, hobbiállat

stb. bemutatása.

A tanulók témát választanak, anyagot gyűjtenek

(pl. internetes keresés).

Prezentációkészítés egyéni munkával, majd az

elkészült alkotások rövid bemutatása kivetítve,

szóbeli magyarázattal. Közös értékelés.

- 205 -

10. évfolyam

Óraszám: 18




kapcsolódások




1.

Infokommunikáci

ó

16 óra

a) Internetes és

mobil

kommunikáció

4 óra

Az információátvitel

digitális eszközei,

módjai.

Levelezés és

telefonálás a

világhálón: e-mail,

Skype. Interaktív tv.

Illemszabályok a

neten. Spam.

Saját e-mail cím (esetleg Skype- vagy MSN-

stb. azonosító) létrehozása tanári irányítással. A

regisztráció menetének kipróbálása.

A tanulók elektronikus levelek küldenek

egymásnak, illetve tanáruknak. A levelek

fogadása, válaszadás. Fájlok csatolása, a

csatolmányok megtekintése, mentése.

Közös beszélgetés az elektronikus

kommunikáció jellemzőiről, szabályairól,

etikájáról, a spamekről és az ellenük való

védekezésről.

Mit szabad és mit nem? Miért fontos a szerzett

információk kritikus használata, szűrése? Saját,

tanulói tapasztalatok meghallgatása.




használata.



alkalmazás.

Internet alapú szolgáltatások elérése, a

velük való kutatás

A valós és a virtuális kapcsolatok

megkülönbözetése.


szabadidő, az információmegosztás,

az együttműködő hálózatépítés, a

tanulás terén.


munkavégzés.

Tervezési, elemzési képesség.

Kritikus és kíváncsi attitűd,

kreativitás.


véleményével.


korlátainak és kockázatainak ismerete.

Kulcskompetenciák

b) Adatokat

kezelünk

4 óra

A táblázatkezelés

alapjai. Táblázatos

adatok értelmezése.

Az adatok táblázatba

rendezése, elemzése.

Egyszerű diagramok.

Kész táblázatokból adatok kiolvasása,

elemzése, összehasonlítása (pl. kémiai, fizikai

tulajdonságok, gazdasági, meteorológiai,

szakmai adatok) tanári minták alapján.

Grafikonok értelmezése közösen.

Kapcsolatépítés a többi tantárggyal, az aktuális

tananyaggal a mintapéldák megválasztásában.

Adatgyűjtés megadott témakörben (pl.

közismereti tantárgyak, osztályzatok,

mindennapi élet, szakma).

- 206 -




kapcsolódások




Adatok, információk

szerzése az

internetről.

Kritikus

információszerzés,

-szűrés.

Alapvető

adatvédelmi

tudnivalók.

Az adatok táblázatba rendezése a

számítógépen, egyénileg. Az összegzés,

átlagolás gyakorlása.

Egyszerű táblázatok készítése a saját

szakmához (pl. elképzelt árjegyzék,

árukészlet/napi forgalom szimulálása,

szolgáltatások jegyzéke, nyitva tartás) minta

alapján

Egyszerű grafikonok, diagramok készítése

egyénileg, ajánlott típusok alapján.

Egyéni adatgyűjtés az internetről a megadott

példához. Az adatok összevetése a társakkal.

Közös értékelés és megbeszélés tanári

moderálással: Mire figyeljünk az

adatgyűjtéskor? Megbízhatók-e kapott

adataink?

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és

írásbeli kifejezőkészség, különféle

típusú szövegek információinak

értelmezése, feldolgozása.

Idegen nyelvi kommunikáció: a

számítógép üzeneteinek megértése

Matematikai és természettudományos

kompetencia: problémamegoldás,

összefüggések keresése, érvelés.


tanulási stratégia fejlesztése.


kompetencia: együttműködés, közös

döntéshozatal.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia: elemzés és értékelés.


Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Gazdasági nevelés






Élő idegen nyelv


Ember a természetben

c) Közhasznú

információforrások

4 óra

Hasznos honlapok,

információforrások

böngészése (pl.

moziműsor, időjárás,

menetrend, térképek,

útvonaltervezők).

(Osztály)kirándulás

tervezése.

Szituációs játék: kirándulás tervezése.

Hová utazzunk? Milyen közlekedési

eszközzel? Milyen látnivalók, kulturális

események várnak? Milyen időjárás várható?

Böngészés párban vagy kiscsoportban (3-4 fő).

Utazási útvonal és időpontok tervezése,

közlekedési eszköz választása.

A várható költségek becslése.

Ajánlott honlapok:

www.utvonalterv.hu, www.elvira.hu,

www.volan.hu, www.kozut.hu,

www.mahartpassnave.hu,

http://www.utvonalterv.hu/

http://www.elvira.hu/

http://www.volan.hu/

http://www.kozut.hu/

http://www.mahartpassnave.hu/

- 207 -




kapcsolódások




www.balatonihajozas.hu, www.kisvasut.hu,

http://bringautak.hu, http://diakszallas.lap.hu/,

http://www.kulcsoshaz.hu/, www.travelport.hu,

http://itthon.hu, www.vendégvaro.hu,

www.kirandul.hu, http:///www.met.hu,

www.idokep.hu

Műsorajánló készítése a tanulócsoport számára

(a következő heti műsorokból, pl.:

www.port.hu).

Csoportszóvivő választása, az útitervek és

műsortervek bemutatása, összehasonlítása.

Közös értékelés: Melyik terv az ötletesebb,

tartalmasabb vagy gazdaságosabb?

Földünk - környezetünk

Informatika


d) Infotechnológia

2 óra

Információkeresés és

-közlés. Szakmai

honlapok

böngészése.

Csoportos

kommunikációs

eszközök az

információ

szerzéséhez és

fogadásához.

Bepillantás a

levelezőlisták,

blogok, fórumok

világába. WEB2.

Tanári problémafelvetés: Ki hogyan

kommunikál az interneten? A közösségi

kapcsolatépítés új lehetőségeinek formái. A

saját tapasztalatok feltárása, megbeszélése,

esetleg megvitatása.

A „Ketten a weben” multimédia-tananyag

megtekintése: http://web2.eduweb.hu/ a

számítógépeken párban vagy egyénileg. Az on-

line kapcsolattartás és tájékoztatás

lehetőségeinek kigyűjtése.

A chat, blog és fórum jellemzőinek közös

összegyűjtése, az esetleges veszélyek

megfogalmazása.

http://www.balatonihajozas.hu/

http://www.kisvasut.hu/

http://bringautak.hu/

http://diakszallas.lap.hu/

http://www.kulcsoshaz.hu/

http://www.travelport.hu/

http://itthon.hu/

http://www.vendégvaro.hu/

http://www.kirandul.hu/

http://www.met.hu/

http://www.idokep.hu/

http://www.port.hu/

http://web2.eduweb.hu/

- 208 -




kapcsolódások




Valóság és

virtualitás.

Etika az interneten: a

szerzői jog.

Ismert közösségi portálok meglátogatása.

(Részletesen a szabadidőben, délután az

iskolában vagy otthon ajánlott.)

A másolás és beillesztés problémája saját

anyag gyűjtése/készítése esetén. Közös vita.

Szabad?/Nem szabad? Mit kell tudni a

letöltésekről, a másolásról?

Az alapvető szerzői jogi kérdések tisztázása.

Szabadon felhasználható szoftverek, szótárak

honlapjainak tanári bemutatása (pl. SZTAKI,

Google Translate, Creativcommons.org).

e) Elektronikus

ügyintézés

2 óra

Elektronikus

vásárlás, e-

ügyintézés.

A szervezés,

jelentkezés,

átutalások, fizetés

alapvető tudnivalói.

Biztonsági kérdések,

adatvédelem, e-

aláírás.

Ki vásárolt már a neten? – a tapasztalatok

közös megbeszélése. Mire figyeljünk?

Biztonságos-e az adott webáruházban történő

vásárlás?

A mindennapi élethez vagy a szakmához illő,

konkrét termék felkutatása és kiválasztása. Hol

kapható? Mennyibe kerül? Hol olcsóbb?

Hogyan rendelhető?

Internetes áruházak keresése (tanári ajánlat

alapján), az árak összehasonlítása.

A rendelés menete. Adatbiztonsági

nyilatkozatokban a vevők jogainak

megkeresése, egyéni böngészése, majd közös

megbeszélése.

Beszélgetés az elektronikus ügyintézésről, az

elektronikus azonosítás (esetleg aláírás)

szerepéről, alapvető tudnivalóiról.

- 209 -




kapcsolódások




A www.magyarorszag.hu ügyfélkapu

meglátogatása, bepillantás a hasznos, kiemelt

információk, szolgáltatások linkjeibe.

Nyomtatványok, űrlapminták megtekintése,

állásajánlatok felkutatása.

2.

Könyvtárhasznála

t

2 óra

(a tanév során

folyamatosan)

a) Tájékozódás a

könyvtárban

1 óra

A könyvtár

állományai.

Kézikönyvek,

audiovizuális

dokumentumok.

Irányított kutatás a

könyvtár

információforrásai

között.

A könyvtári szolgáltatások megismerése.

Az év folyamán rendszeres könyvtári

gyakorlatok egy-egy adott témában, konkrét

feladattal a közismereti tárgyak ismeretei,

illetve a szakmai tudnivalók bővítése

érdekében.

A médiumok megkülönböztetése formai és

használati jellemzőik, információs értékük

alapján, közös megbeszéléssel.

Adatgyűjtés, szövegek válogatása, életrajzok,

illusztrációk felkutatása a szaktárgyakhoz, a

prezentációkhoz egyénileg.

Internetes (pl. Wikipédiás) és „könyves”

életrajz összehasonlítása konkrét személy

esetében.

Keresés a különféle dokumentumtípusokban:

könyvek (ismeretközlő és szépirodalom),

segédkönyvek (lexikon, szótár, enciklopédia),

elektronikus hordozók.

A gyűjtött és felhasználandó információk

elmentése egyénileg, különféle formákban

(saját jegyzet, fénymásolat, digitális hordozó).




használata.



alkalmazás.


velük való kutatás.

Kritikus és megfontolt attitűd az

elérhető információ és az interaktív

média felelősségteljes használata

érdekében.


korlátainak és kockázatainak ismerete.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció: különféle

típusú szövegek felhasználása,

megfelelő segédeszközök

használatával információgyűjtés.

Idegen nyelvi kommunikáció:

szövegértés fejlesztése, megfelelő

segédeszközök használata, a nem

http://www.magyarorszag.hu/

- 210 -




kapcsolódások




b) Könyvtári

informatika

1 óra

Nyomtatott és

elektronikus

dokumentumok

összehasonlítása,

felhasználása.

Katalógus, digitális

katalógus,

elektronikus könyv,

e-szótár.

Forráskutatás és -felhasználás a tanév

folyamán, folyamatosan.

Egyéni vagy páros munka: információkeresés a

helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az

interneten.

A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez

kapcsolódó keresőkérdések megfogalmazása.

Egyéni munkával a megfelelő adathordozó

médium kiválasztása.

Egyénileg, tanári segítséggel: konkrét mű

felkutatása az internetes könyvtári

katalógusokban.

Elektronikus könyvek letöltése a MEK-ből.

Elektronikus szótárak megkeresése, gyakorlati

kipróbálása.

Internetes fordítóprogramok megismerése,

tájékozódás a használat korlátairól

(nyelv)tanári segítséggel.

formális nyelvhasználat

megalapozása.


szaktudás erősítésének felismerése, az

élettapasztalatokra épülő, motivált

tanulás fejlesztése.


kompetencia: viselkedési és

általánosan elfogadott magatartási

szabályok megértése.


kifejezőképesség: a kulturális értékek

felismerése, az önismeret gazdagítása.


Énkép, önismeret

Európai azonosságtudat - egyetemes

kultúra





Informatika

- 211 -

11. évfolyam

Óraszám: 32 Megjegyzés: Feltétel: olyan informatika-szaktanterem (megfelelő számú, hálózatba kötött, multimédiás, internetes számítógéppel), amely

alkalmas csoportmunkára is. A Könyvtárhasználat témakör feldolgozásának helyszíne az iskolai könyvtár.

Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, tanulásszervezési eljárások, módszerek,

eszközök


kapcsolódások




1.

Médiainfo

rmatika

10 óra

a) Multimédiás

dokumentumok

4 óra

Multimédiás

dokumentumok

(szöveg, rajz,

hang/zene, ábra,

fénykép, animáció,

film) megnyitása,

kész

dokumentumok

átalakítása.

Formátumok,

konvertálás.

A multimédiás dokumentumok jellemzőinek összegyűjtése és

osztályozása közösen.

Gyűjtőmunka párban: a multimédiás dokumentumokhoz tartozó

formátumok, illetve eszközök összegyűjtése az internet

segítségével.

Táblázat készítése az összegyűjtött, csoportosított adatokból

közösen, az egyes tulajdonságok, jellemzők értelmezése.

Ismerkedés konvertáló programokkal, ezek kipróbálása, kezelése.

„Személyre szabom az eszközöm” – javasolt feladatok: Windows

háttérkép megváltoztatása, mobiltelefonra háttérkép, egyéni

csengőhangok készítése, animációk letöltése.




alkalmazás.




szabadidő, az információ-megosztás, a

tanulás terén.


munkavégzés.

Kritikus és kíváncsi attitűd, kreativitás.


véleményével.

Kulcskompetenciák


különféle típusú szövegek

felhasználása, megfelelő segédeszközök

használatával információgyűjtés.

Idegen nyelvi kommunikáció: a nem

formális nyelvhasználat megalapozása.

b) Kreatív

alkotások

6 óra

Digitális eszközök

használata. Fotó,

hang-, filmfelvétel

készítése és

felhasználása.

Ismerkedés a mindennapi élet digitális eszközeinek használatával

(mobiltelefon-kamera, fényképezőgép, DV-kamera, diktafon) –

közös bemutató.

„24 óra az életemből” címmel képsorozat, kisfilm készítése

csoportmunkával. Az egyes csoportok különböző digitális

eszközzel dolgozzanak.

- 212 -


eszközök


kapcsolódások




A csoportok bemutatják alkotásaikat: az elkészített

fényképregényt. Kommentált történetmesélés a rendelkezésre álló

digitális eszközök felhasználásával, kivetítéssel.

Az elkészült anyagok megjelenítése különböző formákban:

prezentáció, kisfilmrészletek, weblap.

Filmszemle-szimuláció: az anyagok bemutatása csoportonként,

kivetítéssel, a csoport szóvivőjének tájékoztató, kísérő szövegével.

A tanulókból álló zsűri értékeli (pontozza) az alkotást.

Bírálati szempontok: képanyag, tartalom, ötletesség, esztétikum,

előadásmód.

A legjobb történetek iskolai szintű bemutatásra ajánlása.



figyelem-összpontosítás, az



Szociális és állampolgári kompetencia:

a változások iránti fogékonyság, mások

véleményének figyelembevétele.


kompetencia: tervezés, elemzés és

értékelés.


kifejezőképesség: önkifejezés,

kreativitás, esztétikai érzék.


Énkép, önismeret

Gazdasági nevelés






Informatika

2. Az

elektronik

us média

a) Média

mindenütt –

A hagyományos

médiumok (könyv,

folyóirat,

Közös beszélgetés a hagyományos és elektronikus média

termékeiről, a legfőbb jellemzők és eltérések közös összegyűjtése, Kiemelt kompetenciák


velük való kutatás, információkeresés, -

- 213 -


eszközök


kapcsolódások




16 óra „katasztrófa

élőben”

4 óra

hanganyag, film)

és az elektronikus,

digitális technikára

épülő médiumok

(rádió, tv, internet)

összehasonlítása,

jellemzőik.

A nyomtatott és

on-line

sajtótermékek

összehasonlítása.

Hírgyűjtés.

Hírforrások

megbízhatósága,

naprakészsége.

csoportosítása. Frontális szemléltetés: hagyományos és

elektronikus médiumok bemutatása.

Vita: Mikor melyiket érdemes választani?

Milyen újságot olvasok? Miért? Egyéni indoklás érvekkel.

Páros munka: kutatás az interneten. On-line sajtótermékek

keresése, jellemzőik összegyűjtése.

„Friss hírek” keresése információs portálokon. A párok röviden

bemutatják, hol és milyen információt találtak. Szóbeli véleményt

fogalmaznak meg a hírrel kapcsolatban.

Mi a nap legfontosabb híre, eseménye a különböző portálon? A

hír- és bulvárportálok összehasonlítása (www.index.hu,

www.origo.hu, illetve www.blikk.hu, www.stop.hu). A különféle

lapok nyelvezetének, illusztrációinak összehasonlítása.

Rövid hír készítése megadott témában vagy aktuális eseményről

különböző hírforrások stílusában.

Hír vagy kommentár? Ugyanaz a hír – különböző forrásokból. A

különbségek felfedezése, irányított, közös beszélgetéssel, konkrét

példák alapján.

Egyéni feladat: A legérdekesebb, legmegrázóbb, legviccesebb,

legmegdöbbentőbb hír/kép/videó, amivel találkoztam/amit láttam.

Rövid bemutatás/elmondás a társaknak.

A tanulók 4-5 csoportra osztódva választanak az alábbi témák

közül:

– az elektronikus média története, a „kezdetek”;

– az elektronikus média fajtái (rádió, tv, internet);

gyűjtés, -feldolgozás, kritikus és etikus

alkalmazás.

A valós és a virtuális kapcsolatok

megkülönbözetése.


munkavégzés.


véleményével.

Kulcskompetenciák


szókincsfejlesztés, különféle

helyzeteknek megfelelő kommunikáció,

helyes és kreatív nyelvhasználat.

Idegen nyelvi kommunikáció: a nem




figyelem-összpontosítás.


csapatmunka, együttműködés, mások

véleményének figyelembevétele.


kompetencia: a változások iránti

fogékonyság, a szakmai lehetőségek

felismerése, tervezés, kockázatvállalás,

elemzés és értékelés.


kifejezőképesség: esztétikai érzék,

kreativitás, önkifejezés.

http://www.index.hu/

http://www.origo.hu/

http://www.blikk.hu/

http://www.stop.hu/

- 214 -


eszközök


kapcsolódások




Az elektronikus

média

legfontosabb

műfajainak

megismerése (pl.

hírműsorok,

magazin-műsorok,

honlapok, blogok).

– a televízió műsorai;

– a rádió műsorai;

– internetes portálok.

Feladat: a választott téma bemutatása társaiknak, valamilyen,

általuk választott, látványos formában (pl. poszter, prezentáció,

montázs, interjú).


Énkép és önismeret

Gazdasági nevelés






Élő idegen nyelv


Művészetek

Informatika


b) Művészet és

média

4 óra

Az elektronikus

média sajátos

műfajai.

Irányított

böngészés az

interneten,

művészeti

alkotások

felkutatása adott

témában (zene,

film, fotó stb.)

Videoklipek közös

megtekintése,

elemzése.

Gyűjtőmunka közösen: minél több konkrét műsortípus felsorolása,

jellemzőinek csoportosítása. Gondolati térkép készítése közösen a

táblán vagy a számítógépen (pl. a http://www.bubbl.us oldal

segítségével).

„Kedvenc műsorom” – rövid bemutatás a jellemzőkkel,

érdekességekkel, indoklással.

Egyéni kutatómunka: kedvenc zeném, együttesem, előadóm

témában információgyűjtés az internetről (leírások, életrajzok,

anekdoták, fotók, zenék, filmrészletek). Prezentációkészítés. A

gyűjtött anyag bemutatása a társaknak.

Néhány népszerű, közösen választott klip megtekintése (Youtube,

Indavideo).

c) A reklám

2 óra

A reklám

szükségessége,

„Jó bornak is kell a cégér!” – vita a reklámok szükségességéről.

http://www.bubbl.us/

- 215 -


eszközök


kapcsolódások




fajtái, hordozói. A

nyomtatott sajtó,

nyilvános

felületek, rádió, tv

és az internet

hirdetései.

Az egyes

reklámtípusok

főbb jellemzői.

Azonos

termék/szolgáltatás

– változatos

megjelenítés.

Reklám vagy

spam? Az

adathalászat

veszélyei.

Milyen a jó reklám? Ötletelés alapján a reklámfajták

csoportosítása, a jellemzők összegyűjtése.

Páros munkában gyűjtés: figyelemfelkeltő reklámok újságokból és

az internetről. „Kedvenc” reklám, reklámszemét.

A gyűjtött reklámok közös bemutatása, elemzése megadott

szempontok alapján (célcsoport, esztétika, hangulat, hatás stb.).

d) Szakmámat

hirdetem

6 óra

A szakma

termékeihez,

szolgáltatásaihoz,

a tervezett saját

vállalkozáshoz

reklám készítése

változatos

formákban.

Elektronikus

hirdetések

közzététele.

Hirdetések gyűjtése a saját szakma témaköréből, az internetről és

a nyomtatott sajtóból. A tanulók csoportokban dolgoznak.

Az egyes csoportok önállóan választanak a tanult szakma

termékei, szolgáltatásai közül. Gyűjtőmunka alapján saját

reklámot terveznek, amellyel a szakma termékét/szolgáltatását

kelendővé teszik (ún. „marketing terv” készítése).

A részfeladatokat egymás között elosztják. A készítendő reklámok

fajtái: szöveges apróhirdetés, logó/cégér, szlogen, színes, képes

újsághirdetés, plakát, prezentáció, honlapelem.

A reklámok bemutatása, a nyomtatott anyagok kiállítása és közös

zsűrizése.

- 216 -


eszközök


kapcsolódások




3.

Könyvtár

használat

6 óra

(a tanév

során

folyamatos

an, más

tantárgyak

óráin is!)

a) Digitális

források

2 óra

Irányított kutatás a

könyvtár

információforrásai

között. Digitális

katalógusok

megismerése, adott

dokumentum

megkeresése.

Az év folyamán rendszeres könyvtári gyakorlatok egy-egy adott

témában, konkrét feladattal a közismereti tárgyak ismeretei, illetve

a szakmai tudnivalók bővítése érdekében.

Megadott művek keresése egyénileg. Tematikus gyűjtőmunka a

könyvtár állományában, különféle könyvtári médiumok

használatával.

Ismerkedés a www.konyvtar.lap.hu katalógusaival.


Az információ szerzését, megértését és

felhasználását segítő eszközök

használata.



alkalmazás.



Kritikus és megfontolt attitűd az

elérhető információ és az interaktív

média felelősségteljes használata

érdekében.


korlátainak és kockázatainak ismerete

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció: különféle

típusú szövegek felhasználása,

megfelelő segédeszközök használatával

információgyűjtés.

Idegen nyelvi kommunikáció:

szövegértés fejlesztése, megfelelő

segédeszközök használata, a nem



szaktudás erősítésének felismerése, az

b) Szakmai

irodalom

4 óra

Szakkönyvtár.

Nyomtatott és

elektronikus

dokumentumok

felhasználása.

Elektronikus

adathordozók: e-

könyv, e-szótár

stb.

Tantárgyi

feladatokhoz

információgyűjtés.

Forráskutatás és felhasználás a tanév folyamán, folyamatosan.

Információkeresés a helyi adatbázisban, katalógusban, illetve az

interneten.

A tanulmányokhoz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó

keresőkérdések megfogalmazása.

Egyéni munkával a megfelelő adathordozó médium kiválasztása.

Konkrét mű felkutatása az internetes könyvtári katalógusokban.

Elektronikus könyvek letöltése a MEK-ből. Elektronikus szótárak

gyakorlati kipróbálása (pl. a szakma idegen eredetű szavai).

http://www.konyvtar.lap.hu/

- 217 -


eszközök


kapcsolódások







viselkedési és általánosan elfogadott

magatartási szabályok megértése.


kifejezőképesség: a kulturális értékek

felismerése, az önismeret gazdagítása.


Énkép, önismeret





Informatika

Kulcsfogalmak: Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet,

egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla.

Operációs rendszer, program, szoftver, fájl, mappa, jelszó, hálózat, multimédia, prezentáció. Digitális kommunikáció, az információátvitel

digitális eszközei, személyes adat, információ, e-mail, internet, honlap, portál, link, elektronikus ügyintézés, csevegés, blog, web2, számítógép-

függőség. Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.

Multimédia, prezentáció, tömegkommunikáció, média, sajtó, sajtótermékek, az elektronikus média.

Az információátvitel digitális eszközei. Könyvtár, közhasznú adatbázis, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), e-könyv.

wmk.huwmk.hu/honlap/phocadownload/intezmenyi/pposztott/4szmell.pdfwmk.hu

Documents

Transcript of wmk.huwmk.hu/honlap/phocadownload/intezmenyi/pposztott/4szmell.pdfwmk.hu