1. tétel: Tudásmenedzsment alapok. Összeállította Pálvölgyi Mihály. Szombathely, 2012. 16 p.

Tartalom

1. A tudás– erőforrás, versenyforrás............................................................................................2

1.1.Verseny és vele összefüggő fogalmak...........................................................................................2

1.2. Erőforrások és összefüggéseik.............................................................................................3

Az erőforrás fogalma és típusai......................................................................................................3

Tudás, mint erőforrás, versenytényező..........................................................................................4

Tudás és a többi erőforrás, termelési tényező viszonyának alakulása............................................5

1.3. Tudásvagyon/Információs vagyon / fogalma, különféle összefüggésekben................................5

Tudásvagyon/Információs vagyon fogalma....................................................................................5

Tudáspotenciál felhasználásának/kihasználásának mértéke, mint alapkérdés..............................6

Tudás, mint érték megítélése, megfizetése, megfizethetősége......................................................6

1.4. Tudásmunkások, információs munkások, adatmunkások szintjei,........................................7

Szintek............................................................................................................................................7

Adatmenedzsmenttel kapcsolatos munkakörök.............................................................................7

Információs munkakörök................................................................................................................7

Tudásmenedzsment munkakörök..................................................................................................8

A tudásmenedzsment a 2000-es években mindent átható lett......................................................8

Tudásmenedzsment , információmenedzsment, adatmenedzsment.............................................9

2. A tudásmenedzsment bevezetés és alkalmazása átfogó kérdései és szempontjai...........................10

Nagyságrend.................................................................................................................................10

Tulajdonlás-típus szerint...............................................................................................................10

Erőforrások igényelt intenzitása szerinti.......................................................................................10

Szektorhoz tartozása szerint.........................................................................................................11

Kiszolgált piac („populáció”, lakosság stb.) földrajzi hatósugara szerint.......................................11

A tudás rendszerjellegének befolyása a TM bevezetésére (régi és új elemek).............................12

1. oldal

1.3. A tudás kiemelt szerepei és forrásai..................................................................................12

1.3.1. A tudás megítélő és problémamegoldó szerepe.....................................................................12

Tudásnak a láncolatban való helye - átalakulások - adatokban rögzítés – információ élmény – tudásrendszerbe foglalás (Ackoff, Davenport, Prusak, Sütheő, Géró)..........................................12

Tudás keletkezése, rendszerjellege, tacitból való kiindulása, hasznosulása.................................13

A kompetencia a tudás irányultság szerinti összetevője............................................................13

A kompetencia a tudás funkcionális összetevője Sveiby.............................................................14

Tudásalkalmazások „automatikus” válfajai, „operacionalizált” formái.........................................14

1.3.2. Úttörő és követő tudás...........................................................................................................14

Követő tudás.................................................................................................................................14

Úttörő - új tudás...........................................................................................................................14

Az ötlettől a megvalósításig..........................................................................................................15

1.3.3. Tudásmenedzsment és kompetenciamenedzsment összefüggése.........................................15

Tudásműveletek, cél-, -módszer-, -cselekvés irányultság, szakmai és általános képességek mobilizálása..................................................................................................................................15

Tudásmegújulás és –alkalmazás feltételei és gátjai különféle szinteken......................................16

Tudásgenerálás szervezeti megoldásai.........................................................................................17

Tudásértékelés, tudásszámvitel..................................................................................................17

Verseny (egyértelműsítő lap) http://hu.wikipedia.org/wiki/Verseny_%28egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap%29

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

A verseny általános értelemben küzdelem a résztvevők között a legkedvezőbb hely elfoglalásáért, az azonos cél elsőként való eléréséért, a sportban a többiek legyőzéséért. Számos területen értelmezhető, köztük:

2. oldal

verseny (pedagógia) http://hu.wikipedia.org/wiki/Verseny_%28pedag%C3%B3gia%29

gazdasági verseny http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_verseny

http://en.wikipedia.org/wiki/Competition_%28economics%29

moniopolistic competetion http://en.wikipedia.org/wiki/Monopolistic_competition

perfect competion http://en.wikipedia.org/wiki/Perfect_competition

compettion regulator http://en.wikipedia.org/wiki/Competition_regulator

kompetíció (biológia) http://hu.wikipedia.org/wiki/Kompet%C3%ADci%C3%B3

http://en.wikipedia.org/wiki/Competition_%28biology%29

sportverseny http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sportverseny&action=edit&redlink=1 még nincs ilyen !!

c

Célok

Az információ- és tudásmenedzsment néhány kiemelkedő nézőpontjának, kapcsolatának átismétlése, végiggondolása, új fejleményekre utalással”, éspedig:

Tudás és információ, mint versenyforrás szerepe, helye az erőforrások között

Tudásvagyon, információs vagyon, tudáspotenciál és kihasználása

Adat-, információs és tudásmunkások, összefüggéseik, és szintjeik

A tudásmenedzsment stratégiai összefüggései, bevezetése, újabb fejleményei

Tudás értelmezésének különféle nézőpontjai

Tudás és kompetencia, tudásmenedzsment és kompetenciamenedzsment összefüggései

1. A tudás– erőforrás, versenyforrás

1.1.Verseny és minden, ami összefügg vele A verseny, versengés az élővilág alapvető jelensége. Biológia, növényvilág, állatvilág, emberi történelem – mind erről tanúskodik.

A versengéshez versenyképesség kell. A versenyben való megfelelést szolgálják a versenyelőnyök.

versenylovak, lóverseny, fogathajtó verseny, kutyaverseny, állatszépség-verseny,

3. oldal

versmondó verseny, npzenei versenyn, néptánc bverseny, euro dal feszitvál ,

virsifaló verseny,

Az állatvilágban az ügyesség, a fizikai erő, a leleményesség.

lalkoztunk a verseny, a versenyképesség, illetve a versenyelőny fogalmával. A tudás, mint erőforrás, ill. a tudásmenedzsment vonatkozásában újra vizsgálnunk kell ezeket az összefüggéseket már az információgazdálkodásban is alapvető kérdések voltak. A tudásgazdálkodásban ugyancsak így van!

A tudással való ügyes gazdálkodás, tudás megszerzésében, megosztásában alkalmazott új, hatékony módszerek komoly versenyelőnyökkel járhatnak.

Kérdések a versenyelőny megtartásában a tudás megosztása mellett a tudás meg nem osztása is szerepet játszik?

ÉLESEBB VERSENY AZ ÁLLATORVOSOK PIACÁN - cicak ...

cicak-macskak.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1170076

Egyre élesebb a verseny az állatorvosok piacán, a válság nyomán pedig előkerültek az adóslisták, mert sokan nem tudnak azonnal fizetni megbetegedett ...

Nagyjából 21 100 000 találat (0,45 másodperc) 

Keresési eredmények

1. NMHH: élesebb verseny kell a mobilpiacon | PORTFOLIO.HU

www.portfolio.hu/.../nmhh_ elesebb _ verseny _kell_a_mobilpiacon.17 ...

NMHH: élesebb verseny kell a mobilpiacon 2012. december 12. | 13:37 http://www.portfolio.hu/vallalatok/telekom/nmhh_elesebb_verseny_kell_a_mobilpiacon.177006.html

2012.12.12. – A szabaddá tehető frekvenciák hasznosításáról és egy negyedik mobilcég megjelenéséről tartott nyilvános meghallgatást a Nemzeti Média és ...

Egyre élesebb a verseny a budapesti Red Bull Air Race futam előtt

www.redbull.com/.../Egyre-élesebb-a-verseny-a-budap... - Tárolt változat

http://www.redbull.com/cs/Satellite/hu_air/Article/Egyre-%C3%A9lesebb-a-verseny-a-budapesti-Red-Bull-Air-021242757989348

2009.08.11. – BUDAPEST, Magyarország – A 2009-es évad második felében a Red Bull Air Race világbajnoki futamok Európában folytatódnak- augusztus ...

Élesebb a verseny az állatorvosok piacán | Állatvilág.net Újság

4. oldal

ujsag.allatvilag.net/.../elesebb-a-verseny-az-allatorvoso... - Tárolt változat

http://ujsag.allatvilag.net/2011/03/elesebb-a-verseny-az-allatorvosok-piacan/

2011.03.29. – Egyre élesebb a verseny az állatorvosok piacán, a válság nyomán pedig előkerültek az adóslisták, mert sokan nem tudnak azonnal fizetni ...

Egyre élesebb a verseny a sporttévék piacán - Menedzsment Fórum ...

http://www.mfor.hu/cikkek/Egyre_elesebb_a_verseny_a_sporttevek_piacan.html

www.mfor.hu/.../Egyre_elesebb_a_verseny_a_sporttev... - Tárolt változat

2007.08.21. – Mégsem kell lemondaniuk a foci szerelmeseinek a Premier League meccseiről. A közvetítési jogokat tulajdonló Eurosport2 ugyanis három ...

Humán tőke: egyre élesebb a verseny a legértékesebb erőforrásért ...

http://www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-eloadasok/human-toke-egyre-elesebb-a-verseny-a-legertekesebb-eroforrasert-aei

www.penzugyiszemle.hu/.../human-toke-egyre-elesebb... - Tárolt változat

2012.02.14. – A humán tőkéért éles, sőt egyre élesebb verseny folyik a világban, a fejlett államoknak ugyanis elemi érdekük, hogy a képzett munkavállalókat ...

Egyre élesebb a verseny az európai mézpiacon | SZTAROLD.hu

http://sztarold.hu/gazdasag/egyre-elesebb-a-verseny-az-europai-mezpiacon

sztarold.hu/.../egyre-elesebb-a-verseny-az-europai-mez... - Tárolt változat

2012.05.13. – A méz Európában országokban kedvelt fogyasztási cikk, az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Hazánkban az éves fogyasztás ...

Egyre élesebb a verseny a Corvinus és a BME között: ki kap több ...

http://eduline.hu/felsooktatas/2011/9/14/20110914_kotelhuzas_facebook_corvinus_bme

eduline.hu/.../20110914_kotelhuzas_facebook_corvin... - Tárolt változat

2011.09.14. – Virtuális kötélhúzásba kezdett a Facebookon a Budapesti Corvinus Egyetem és a Műegyetem – amelyik intézmény október 23-ig több lájkot ...

E-kereskedelem: egyre élesebb verseny - Világgazdaság Online

www.vg.hu › Vállalatok › Kereskedelem - Tárolt változat

2012.11.07. – November 13-án hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) őszi ...

http://www.vg.hu/vallalatok/kereskedelem/e-kereskedelem-egyre-elesebb-verseny-390463

5. oldal

Verseny?

Erre a kérdésre sokféle válasz adható, aszerint, hogy a sportra, a gazdaságra, a piacra stb. gondolunk

• A gazdaságra gondolva, - az azt leképező Közgazdaságtan szerint • A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott

szabályok között zajló tevékenysége” • Hozzon konkrét példákat - egy-egy családi, iskolai, munkahelyi, sport, politikai, gazdasági.

példát a versennyel kapcsolatban.• Vizsgálja, hogy a példák menyire felelnek meg a fenti meghatározás passzusainak

Versenyforrások?

A stratégiai versenyerőforrások tudatosítása, kibontakoztatása, illetve az értékteremtő folyamatok fejlesztése - kulcsfontosságú vezetői feladatok (melyek egyre inkább igénylik a hatékony IT, IKT felhasználását, illetve az emberekben rejlő tudás kihasználását.

Versenyképesség?

• egyes személyek és csoportjaik • a vállalatok, iparágak, települési közösségek, megyék, régiók, nemzetek és nemzetek feletti

régiók képessége • relatíve magas /bevétel/ jövedelem• és relatíve magas foglalkoztatottsági szint• tartós létrehozására,• miközben globális stb. versenynek ki vannak téve.

Kérdés: A könyvtárak is ki vannak-e téve a versenynek?

Jusson eszébe konkrét példa - a fentiek mindegyikére, és egy-két mondattal jellemeze.

Az eszébe jutott példát, rögzítheti, illetve ellenőriztetheti a Google-ban, a megfelelő keresőkérdések leírásával.

Versenyképesség és mellé írja pl. vállalat vagy vállalatok, vagy egy konkrét vállalatot, pl. Facebook

Pl. a Facebook versenyképes, 212 12 06-i hír szerint 40%-kal emelkedett az

Konkrét példákat, tippeket tudna esetleg a fentiekre: mi adja a versenyképességet, versenyelőnyt!

Hétköznapi életben a versenyképesség a piaci versenyben való helytállás, a sikeresség szinonimája az összes fenti esetben.

6. oldal

Az iparpolitikai (industrial policy) értelemben ipari/ágazati versenyképességi politikát (industrial competitiveness policy) jelent. (Forrás: A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben Elméleti-módszertani kutatások. 2001-2004. http://www.rkk.hu/kon/lengyel.html )

Választott országok SWOT-elemzése

Tavaly volt egy feladat, az ország kompetenciák vizsgálata SWOT-elemzések formájában. Abban sorra elemezték különböző erőforrásokat (természeti, kulturális stb.), amelyek az adott ország esetleges versenyképességéhez sajátos módon hozzájárulnak. Egy-két példa szépen hangzana e tekintetben!

1.2. Erőforrások és összefüggéseik Az erőforrás fogalma és típusai

A versenyben való helytálláshoz, a sikerhez erőforrás szükséges.

Mit jelent az erőforrás?

„Erőforrás - minden olyan tényező, amely valamely tevékenységhez, pl. termelési/szolgáltatási tevékenységhez szükséges”. /Barancsi, Horváth, Szennyessy, 2001., p. 66-67/

Mely erőforrás -tényezők lehetnek szükségesek a termelési/szolgáltatási tevékenységhez?

1. Mindenekelőtt a „munkaerő”, „humán erőforrás”, a hozzáértő, megbízható (stb. jelzőkkel illetett) ember (szakértő, szakember stb.)

2. az anyagok, 3. az energia,4. a tőke,5. a technológia,6. az információ7. a tudás8. a hit (Jób), a meggyőződés,9. a családi összetartozás, 10. a szervezeti tudat, 11. a kapcsolati tőke stb.

Globális világunk jelszava:

A szabad áramlás

Az erőforrások (a munka, a tőke, az áruk, szolgáltatások szabad áramlása

azaz a versenytényezők szabad áramlása.

7. oldal

Ez kinek jó elsősorban?

Szabályozási keretek és verseny

Az alkotmány

A törvények, jogi dokumentumok, szabályozási dokumentumok,

Verseny és játékszabályok, versenyzők, „partjelzők”, „bírók”

Az erőforrások, vagy röviden források politikai, jogi „játékszabályok” melletti áramlása –

A jogi lehetőségek, jogba beleférő lehetőségek, a lehetőségek kihasználása, az ehhez szükséges leleményesség, a versenyelőny kihasználás képessége történeti példák a versenytényezők, pl. információ k/felhasználására Rothschild példa

Mennyire hatnak az illegális, cseles „húzások” a versenyben, a korrupció, a kartell, és egyéb dolgok? Vannak-e erre példáik? Ezek nagy része „tudás”menedzsment sajátos alkalmazása?

Technológia és verseny

Politika és verseny

Érdekközösségek céljai, elképzelései, ütközések – verseny (küzdelem, háború, stb.)

Az idő, a gyorsaság, mint tényező

Áramlásra példa

A volt szocialista országokból (Románia, stb. milliónyi ember áramlott és áramlik nyugatra, munkahelyet, megélhetést keresve és szerencsés esetben megtalálva,

Értékesíteni magát, erőforrásait, szolgáltatási képességét

Egyes emberek, és emberek szerezett csoportjai.

Vállalkozási szinten létezik az információs vagyon, tudásvagyon? Mennyire beszélhetünk egy ország információs vagyona, tudásvagyon?

Mi tartozik bele? Mennyire kalkulálható? Hogyan védhető? Levédhető? Stb.

Mennyire védett, mennyire kiszolgáltatott?

8. oldal

Tudás, mint erőforrás, versenytényezőA világméretű, s azon belül a legkülönfélébb hatókörű versenyben az információ mellett

felértékelődött a tudás és a tudati tényezők szerepe.

A verseny fontos tényezőjévé vált és versenyelőnnyel járt az új tudás létrehozása, az ahhoz kapcsolódó innováció és annak bevezetése, alkalmazása.

Az Európai Uniós fejlesztési programok közül innovációs keretprogramnak, melyben külön előmozdítják az EU szempontjából versenyképes területeken folyó kutatásokat, a szakemberek részére a kutatási mobilitást, s természetesen ellátva őket a szükséges technológiai háttérrel.

A tudás és kompetencia, mint versenytényező felismerése oda vezetett, hogy számos vállaltnál vizsgálták az emberi- és szervezeti magatartásformáknak az innovativitásra, a szervezeti kultúrára stb. gyakorolt hatását, az ezzel összefüggő, ill. azok pozitív, ösztönző befolyásolásának tényezői is: a motivációk, normák, értékrend és kultúra - különös tekintettel a pozitív, ösztönző befolyásgyakorlás lehetőségére.

Miszlivetz Ferenc intézetvezető, Mankó Mária és munkatársaik igen tanulságos eredményekkel járó komplex kutatást végeztek (a magyar munkakultúra helyzetéről, és alakítási teendőiről 2008-ban (Miszlivetz Ferenc, 2008)

Tudás és a többi erőforrás, termelési tényező viszonyának alakulása

Sok forrásban olvasható a markáns tendencia, mely szerint a tudás felezési ideje csökken, pl. vegyészmérnöki területen 2-3 évet, a műszaki-informatikai területen pedig 1-1,5 évet jelent, valamint az, hogy valamennyi termelési feltétel (a termelőberendezés, anyag, pénz, információ és szakmai hozzáértés) - közül az elmúlt 20 évben szakmai hozzáértés (és az emberben rejlő szakértelem) került az első helyre Európában.

Források. Tudásmenedzsment - vállalati képzés és továbbképzés Hetedik, bővített kiadás! http://www.managementkiado.hu/termekek/index.php?id=0011423

Napjainkban a tudás felezési ideje egyértelműen csökken, s valamennyi termelési feltétel közül a szakmai hozzáértés kerül az első helyre. Ennek következtében drasztikusan felértékelődik a felnőttoktatás. Szakemberek szerint a vállalat által kialakított karrierterv és az abban finanszírozott képzés a leggyorsabban visszatérülő befektetés, mert fokozza a dolgozó megelégedettségét, motivációs eszköz, növeli a munkatársak kötődését a vállalathoz; a vállalat képzettebb munkatársakkal versenyelőnyre tehet szert; költségként leírható. E gondolatok jegyében íródott a Management Kiadó Tudásmenedzsment - vállalati képzés és továbbképzés című kapcsos könyve,

(megj. A tudásmenedzsment, mint tudományág kialakulása során jelentős lépés volt, hogy az amerikai és japán K+F (agyelszívás, brain drain), úttörő tudás, innovatív tudás milyen mérhető sikerekhez vezetett a versenyképesség területén

9. oldal

Magyarországon még a 21. század első éveiben megvolt a kapacitás, hogy az élen járjon, az úttörőkhöz közvetlen kapcsolódva. (pl. Davenport és Prusak 2000-ben megjelent Working knowledge könyvét egy éven belül lefordították, és 2001-ben ki is adták. - http://www.tomdavenport.com/ - (http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_H._Davenport ) és Prusak http://www.gurteen.com/gurteen/gurteen.nsf/id/larry-prusak

Vagy egy másik adat: ugyancsak 2001-ben az innovációs világranglistán Magyarország a 6. helyen szerepelt! Most nincs mód innováció támogatására, nemzeti keretekből, (csupán EU-s kohéziós pénzekből, amelyeket EU vezető országai meg akarnak nyirbálni). Az adósság törlesztésére a nemzeti jövedelem 70%-a megy el évente, a hátramaradó 30 %- pedig a szinten tartáshoz is alig elég. Lehet újabb fordulat?

A kínaiak egyelőre az úttörő tudásmásolásban, követésében jeleskednek, nem a K+F-ben. De hatalmas kapacitásaik tudatában nem kérdése, hogy…

A viszonylag olcsó, szorgalmas, serény, megbízható munkaerő rendelkezésre áll.

1.3. Tudásvagyon/Információs vagyon / fogalma, különféle összefüggésekben Mik magyarság fő erőforrásai? Mért félnek a szlovákok a kettős állampolgárságtól a magyarok esetében, rizikótényező?

Tudásvagyon/Információs vagyon fogalma Az információs vagyon az adat, az információ és a tudás felhalmozott értéke, az információs

tőke.

Lehet felhalmozási, tárolási, átalakítási, védelmi költsége, de alapvető szerepe az értéktermelés. A megfelelő mennyiségű és minőségű információs vagyon segítségével növelhető a (szellemi) dolgozók termelékenysége, a termék és szolgáltatás információtartalma, s ez üzleti eredménynöveléssel jár.

Az tudásvagyon az emberekben rejlő tacit + a tudásforrásokban explicitté tudás felhalmozott értéke,

Lehet felhalmozási, tárolási, átalakítási, védelmi költsége, de alapvető szerepe az értéktermelés. A megfelelő mennyiségű és minőségű tudásvagyon segítségével növelhető a (szellemi) dolgozók termelékenysége, a termék és szolgáltatás információtartalma, s ez üzleti eredménynöveléssel jár.

Általánosan elfogadott vélemény az, hogy az információnak, illetve a tudásnak az értéke több annál a költségnél, amibe megszerzése, tárolása és „feltalálása” kerül.

Ennek az általános vélekedésnek azonban megbízható számításokon, statisztikai elemzéseken, kell alapulnia. Azt kell kimutatni, hogy az, aki megfelelő mennyiségű, minőségű és formájú információval, tudással rendelkezik, az előnyhöz jut az üzleti életben.

10. oldal

Horton már több mint két évtizeddel ezelőtt „erőforrás-gazdálkodásról” beszélt, s nyomában kiterjedt szakirodalma lett az információs erőforrások és az információs vagyon gazdasági értelmezésének. Ezt a gondolatmenetet követi a tudás erőforrás és tudás vagyon gazdálkodás értelmezése is.

Mi van a magyar agyakban?

Tudáspotenciál felhasználásának/kihasználásának mértéke, mint alapkérdés Minden versenyző félnek van valami tudáspotenciálja. Ez elvileg mérhető. Felhasználása az

abszolút teljes felhasználástól… a fel nem használásig ível.

A tudás, mint forrás hasznosságát, éppúgy számításokkal kimutatták, mint az információ hasznosságát. Közgazdászok esetében elengedhetetlen, hogy minden pénzben kifejezhető legyen!

Ezzel kapcsolatban egy érdekes jelenség figyelhető meg, amely 10-15 éve tart. A jelenség abból áll, hogy a tudás presztízsét minden vállalat elismeri, ugyanakkor a többség nem tesz semmit azért, hogy a tudással, mint forrással „gazdálkodjon”, a tudásgazdálkodást, mint belső szolgáltatást bevezesse.

(„magyarul”: nem vezetik be a tudásmenedzsmentet). Kimutatták, hogy azok a vállalatok, amelyek nem ismerték fel időben, nem mérték fel időben, s nem tudatosították és használták ki/fel kellőképpen munkatársaik tudását, elvesztették versenyképességüket, versenyhátrányba kerültek) ld. bővebben a 2. tételt, ahol a TM vállalati alkalmazásáról, illetve „nem-alkalmazásáról” van szó.

Kimutatták azt is, hogy a vállalatok munkatársai releváns tudásuk 50 %a-át egyáltalán nem használták (feltehetően mert nem megfelelő munkakörben dolgoztak, ahol hatékonyabban kiadhatták volna a tudásukat. Ha ezt megtették volna, akkor ugyanazok a munkatársak vállalat számára szükséges tudásának akár 70 %a-át (!) is ki tudták volna hozni. . (Tudásmenedzsment. Szerk. Kiss Katalin, 2001)

Vajon a könyvtárosok, tanárok stb., vagy vállatoknál dolgozók stb. - tudásuk hány %át használják ki a munkahelyükön? Ugye, összefügg a szervezeti kultúrával, az értékrendhez való viszonyulással, az általános kompetenciákkal (9. tétel) Összefügg azzal is, hogy kinek milyen fejlett a problémamegoldó képessége?

Tudás, mint érték megítélése, megfizetése, megfizethetősége A tudásnak mindig is volt presztízse, értékelték, elismerték tudósokat, a tudománnyal

foglalkozókat, az ókorban, (Alexandriai könyvtár festménye), a középkorban, az újkorban (Brehm). a tőkés társadalom térhódításával, ahogy neve is mutatja, minden elsősorban a tőke, a beruházás, befektetés, haszon körül forog, bár a korábbi kultúrák értékrendszere napjainkban is hat emellett. A tudás önmagában vett értékét manapság egyre kevésbé fogadják el (?) A verseny gyakran „vérre meg”. A közvéleményt egyre inkább egyre inkább azt tekinti „értéknek”, ami közvetlenül hasznosítható, (gazdasági) hasznot eredményez, ami pénzben is kimutatható. A tudás is adás-vétel tárgya lett!

Az ilyen utilitarista (haszonelvű) nézőponttal szemben fel lehet vetni, hogy az ember végül is szívesen, hivatását követve, elhivatottan végzi a választott munkáját, adja tudása javát a szervezet

11. oldal

érdekében, a lehető leghatékonyabban kívánva hozzájárulni az intézményi célok teljesítéséhez. A tudás csak adás-vétel tárgya, vagy annál több esetleg? Mi erről a véleménye?

1.4. Tudásmunkások, információs munkások, adatmunkások szintjei,

Információs társadalom szócikk – nagyon rövid betekintésre csak

http://hu.wikipedia.org/wiki/Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom

Szintek

Azok, akik az adat/információ/tudás szintjein dolgoznak –a tudástársadalom egyre nagyobb hányadát adják.

Mind a három szinten (adatokkal végzett tevékenységek, információkkal végzett tevékenységek, tudással végzett tevékenységek) differenciált munkakörű, feladatkörű, beosztású emberek dolgoznak. Vannak, akik adat-információ- és tudás szinten egyaránt tevékenykednek, pl. a könyvtárosok.

Adatokkal kapcsolatos munkakörök A tudásnak a gazdasági stb. körforgásban betöltött szerepét egyre inkább elismerve, nőtt azoknak a foglalkozottaknak a köre, akik adatokkal, információkkal, ill. a „tudással” dolgoznak.

Az adatokkal a professzionális adatmenedzsment területén, négy szinten lehet foglalkozni, asszisztensi, technikusi, menedzseri, és szakértői szinteken.

Szakértői szinten, pl. a Magyar Statisztikai Hivatalban számos munkakörben dolgoznak, maga szakértelmet, elemző képességet igénylő területeken. A különböző funkciójú, differenciált felépítésű adattárakban megszokott munkakör a vezetői (menedzseri), s ehhez kapcsolódik a technikusi és asszisztensi munkakörök. (titkári, titkárnő, adatbeviteli szintek).

Információkkal kapcsolatos munkakörök Az információs munkakörök szintjén, nagy vonalakban a CERTIDOC-ban megadott négy szint felel meg (pl. Mikulás Gábor az óriási tapasztalat birtokában a negyedik, szakértői szintbe tartozik). A CERTIDOC kompetenciarendszerből is (10. tétel), ugyanazon szakmai tevékenységi területeken (32+1) belül négy szintet különböztet: 1. alapvető ismeretek szintje, 2. gyakorlati vagy technikai ismeretek szintje, 3. az eszközök hatékony használata szintje, 4. a módszerek hatékony használatának szintje. A fenti 4 felkészültségi szinthez 4 az egész kompetenciarendszert átfogóan 4 minősítési szint társul. Az 1. szint a könyvtári és információs asszisztens képesítésének felel meg. A 2. szint a könyvtári és információs technikus, a 3. szint a könyvtári és információs menedzser, a 4. szint a könyvtári és információs szakértő képességeit adja meg.

Tudásmenedzsment munkakörök A tudásmenedzsment szintjén, a TM-központokban, tekintettel a munka sokrétű, sokszintű feladataira szintén szükséges, hogy több szintű végzettséggel rendelkezők működjenek együtt. asszisztens, technikus, tudásmenedzser, illetve a tudásszakértő. Pl. Bögel György, az egyik legelismertebb magyar tudásszakértő, óriási, sokrétű szakmai tapasztalattal.

12. oldal

Személy szerint melyik hipotetikus kategóriába és melyik szintbe sorolná magát?

Munkájában valószínű, hogy egyaránt együtt vannak az adat-, információ-, és tudásmenedzseri funkciók?

Meg tudná világítani ezeket példákon keresztül?

Milyen feladatokat lát el az adatok, az információ illetve a tudás szintjén?

További kérdések lehetnének esetleg

A pedagógusok melyik kategóriába tartoznak és miért? Tudásmunkások körébe? Akik meghatározott célcsoportok számára átadják a tudást, illetve fejlesztik a tanulmányi célokként kitűzött kompetenciákat, köztük a tudásszerzés kompetenciáját?

Kommunikációs, média-szakemberek? - akik kommunikációs és média-csatornákon keresztüladják az adatokat, információkat, osztják meg a tudást,

Kutatók, mérnökök, akik esetében a tudásalkalmazás

Orvosok stb. stb.

A tudásmenedzsment a 2000-es években mindent átható lettA 2000-es évekig az ipar, a szolgáltatások, a termelés igényelte elsőnek a tudást, tudásgazdálkodást.

A 2000-es években a felkészítő, és karbantartó, és innovatív-fejlesztő célok is tudáságazatok váltak.

Az oktatásról mindig is elismerték, hogy tudásátadással foglalkozik. Tehát régi/új tudáságazat, új annyiban, hogy tudás -, és kompetencialapúvá tették az oktatás különböző szintjeit, beleértve a felsőoktatást. Ld. 9. tétel –

Az oktatás, a tudomány és a kultúra – felismerték, mint fontos tudás-előkészítő, felkészítő, tudásmegosztó, illetve tudásfejlesztő funkciókat töltenek be, az esetek nagy részében mintegy kiszolgálva a gazdasági, termelési, szolgáltatási verseny igényeit.

Ld. bővebben a 4. tételt, ahol a gazdasági versenyképességhez nagyrészt az oktatáson, tanuláson, kultúrán, illetve a tudományos kutatásokon, innovációin át vezet az út.

Az innovatív, piacképes termékek, szolgáltatások, eljárások, szabadalmak „kitermeltetéséhez” elengedhetetlen, hogy a népesség mind megfelelő szakmai, mind általános kompetenciaszinten legyen. .

13. oldal

A tudástársadalom minden rétegét átfogó komplex fejlesztések keretét jelentik az EU stratégiák (Lisszaboni stratégia, 2000-2010, illetve az EU 2020 stratégia, illetve a 7éves innovációs ciklusok, 2000-2006, 2007-2012, 2014-2020.)

Ehhez kapcsolódik a 4.5 éttel, melyeknél fontos szerepet kap a programok, pályázatok ismerete (a korszerű tudásátvitelhez szükséges infrastruktúrák fejlesztése (internet elérése, infokommunikációs eszközök), illetve a tudásfejlesztés, innováció (a TÁMOP projektek egy nagy részében pl. Tudásdepo Expressz, stb. Egy-két élő példával lehet esetleg reflektálni!

Az világverseny egyre „durvábbá válása” hatására még inkább erősödött a hangsúlyeltolódás a versenyképes ágazatok, szolgáltatások irányában, (támogatott) a nem versenyképesek likvidálására (nem támogatott),

Támogatás nem jár automatikusan az oktatás, tudomány, kultúra minden szegmensének, hanem azoknak, amelyek versenyképesek, és hozzá tudnak járulni az államok, uniók versenyben való helytállásához.

Ld. bővebben 4.5 tétel -akinek van előzetes reflexiója, nyugodtan szóljon hozzá!

Tudásmenedzsment, információmenedzsment, adatmenedzsment A fenti három nagyhatású terület nyilvánvalóan más néven mindig is létezett a történelem

során. A mai értelemben való megjelenésük sorrendje: adatmenedzsment, információmenedzsment, tudásmenedzsment.

Adatmenedzsment

A számítástechnikai megjelenésével az 1950- években megjelent a számítógépes adatfeldolgozás, az adatok gépre kerültek és visszakereshetők lettek, folyamatosan tart és tökéletesedik.

Adatmenedzsment – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adattárolás, adatszerkesztés, adatbázis adatlekérdezés, stb. kifejezések utalnak rá,

Több évtizedes fejlesztése, mai értelme az adatvagyon hatékony felhasználása, Amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftver kezel. Az adatok szintjén is van elemzői, szakértői szint stb.

Információmenedzsment

Mai értelmében az 1980-as években jelent meg, 1990-es években még az információs szinten volt a hangsúly, feltételezték, hogy alapvetően szükségesek olyan szakemberek, akik képesek adott felhasználói (vállalati, közművelődési, iskolai) célok érdekében az információk hatékony gyűjtésére, feldolgozására, intézményen belüli megszervezése, hasznosítására. Magyarországi meghonosításában nagy szerepe volt Irene Wormellnek, és a szombathelyi tanszéknek is, mely elsők között vezette az IM szakirányát. Végzett hallgatóink közül országosan elismert Biró Szabolcs, illetve Gerencsér Judit, akik e megnevezés alatt végezték munkatevékenységet.

14. oldal

Tekintettel arra, hogy két szakosak voltak hallgatóink, az ezen a szakirányon végzettek eséllyel pályáztak a profit-, mind pedig a nonprofit területeken.

Kompetenciákat szereztek az információs életciklusának minden területén, valamint a menedzsmentben is. A tanszék munkatársait kérték fel információmenedzsment oktatására a Gazdálkodási Tanszéken. Stb. De … a csoda azonban csak néhány évig tartott. A vállalatok és más szervezetek nem hirdettek meg tömegesen IM-állásokat, legfeljebb informatikai menedzser állásokat.

Ld. bővebben 9. tétel

Az MA képzést nyújtó tanszékek IM szakirányai (táblázatos formában),

Sebestyén György professzor - a könyvtár- és információtudományi képzés egyik legígéretesebb területének tartja az IM szakirányt. Kóródy Judit esetében is

Az információ menedzsment, mint hasznos, „érdekes” terület jól ismert példája a Kóródy Judit vezette T-Mobile számára szolgáltató szakkönyvtári tevékenység - hivatkozás az irodalomjegyzékben, link is megadva.

Tudásmenedzsment

Az 1990-es évek végén jelent meg a vállalati szférában gyorsan elterjedt a képzésen is, közgazdasági egyetemen, l műszaki egyetemen, a szombathelyi tanszéken, illetve nyíregyházi tanszéken elsőként 1999-től szakirányként, a LISTEN TEMPUS projekt fejlesztései következtében. Az összes informatikus könyvtárosképző intézmény közül egyedül a NYME SEK KIT nevében szerepel a program nevében is a tudásmenedzsment.

1.5. A tudásmenedzsment bevezetés és alkalmazása meghatározó tényezői Nagyságrend A szervezet, vállalkozás stb. nagyságrendje szerint (pl. nagyvállalat, középvállalat, kisvállalat) másképp alakulnak a TM szervezési és működési feltételei.

Ugyanez vonatkozik az önkormányzatokra, pl. „óriási” önkormányzat (pl. Budapest, nagy, pl. Pécs, nagyközép-, pl. Szombathely, közép, pl. Sárvár, és kisközép (pl. Bük), és kis (pl. Nemesmedves), máshogy alakultak és alakulnak a „tudásmenedzsment” feltételei.

Másképp alakulnak a „menedzseri”, „rendszerszervezési”, illetve konkrét információszerzési, és szolgáltatási feladatok, azok köre és aránya.

Mekkora betekintése van abba, hogy településének önkormányzata hogyan tudja megszervezni a fenti szinteken az információ-, és tudásmenedzsmentet.

15. oldal

Ugyanez vonatkozik funkcionális intézmények, pl. óriáskönyvtárak (OSZK), stb. egészen a kis falvak könyvtáraiig.

Mindenütt „menedzselni” kell az információkat, és a tudást, de…

Tulajdonlás-típus szerint E szempont szerint is nagy eltérések lehetnek a TM megszervezésében működtetésében, a profit-orientált vállalkozások típusai, illetve a non-profit szervezetek típusai között.

Multinacionális, globális vállalat esetében anyavállalatnál valósul meg az IM és TM funkciók zöme pl. linkek

Egyéb tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság - Részvénytársaság (Rt-k) esetében a tulajdonosok a társaság működésért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak.

Két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozásnál -(Kft, Bt, Kkt), ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. (Chikán, 1997, 49-51.p. alapján)

Közfunkciókat ellátó állami, vagy önkormányzat által fenntartott és egyéb fenntartású, alapítványi intézmények

Most az állami- önkormányzati tulajdontípus váltástól mit várnak?

Erőforrások igényelt intenzitása szerinti Egyértelműnek tűnik, hogy „némiképp” másképp alakul a TM bevezetése és alkalmazása aszerint, hogy az adott szervezet, vállalkozás stb. működésében hogyan alakul (az alapvető termelési/szolgáltatási tényezők aránya), mennyire eszköz-, anyag-, munka-, vagy tudásintenzívek.

Készülék / tőke / gép / eszközintenzív „vállalkozás” esetében a teljesítmény előállításához nagymértékben gépekre, eszközökre, hardverre, szoftverre, hasonló dolgokra van szükség

Anyagintenzív vállalkozás - A termelési/szolgáltatási folyamat legnagyobb hányadát a nyersanyagok, egyéb anyagok adják.

Munkaintenzív vállalkozás - A teljesítmény előállításához lényegesen több emberi munkára van szükség, mint eszközre és anyagra.

Tudásintenzív vállalkozás - A szolgáltatási folyamat legnagyobb hányadát a tudás és a szakértelem adják.

A könyvtári információs intézmények mely kategóriába tartoznak?

Szektorhoz tartozása szerint Jelentős különbségek lehetnek és vannak a TM-hez való viszonyulásban a szerint, mely szektorhoz tartozik a szervezet. Mindez érthető, hiszen eleve más szakmai és általános kompetenciákat támaszthat, ettől függően, pl..

Vállalkozások/szervezetek a szolgáltatási ágazat szerint:

IRÁNYITÁS

Kormányzati szektor

Önkormányzati szektor

16. oldal

PÉNZES TŐKÉS

Bank- és pénzügyi szektor

Biztosítási szektor

TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ

Termelőipari szektor

Szállítási, közlekedési, logisztika, idegenforgalmi szektor

Kereskedelmi, reklám, marketing- szektor

Infokommunikációs, informatikai szektor

Tartalomszolgáltató szektor

OKTATÁSI KULTURÁLIS

Oktatási szektor

Kulturális szektor

Esetleges vélemény, hozzászólás a fenti kategóriákhoz, hol a legesleg „életbevágóbb a tudásmenedzsment?

Kiszolgált piac („populáció”, lakosság stb.) földrajzi hatósugara szerintA tudásmenedzsment funkció ellátása a szerint is változik, differenciálódik, hogy a vállalat mely piacokra termel, szolgáltat: mások a kihívások, és elvárások, a világpiac, regionális piac, nemzeti piac, helyi piacra termelés és szolgáltatás között. - Mindegyiknek megvannak a jellemzői, infrastruktúrája, de a globalizálódás következtében „közelednek” egymáshoz1

Globális szervezetek (pl. Világbank, ENSZ, OECD, stb.), EU-s szintű szervezetek, nemzeti szintűek

Globális vállalkozások, pl.Google, Facebook, infokommunikációs cégek, országos, regionális, megyei (Vas Népe), helyi szintűek (pl.. )

Európai Uniós szint

Nemzeti szint, pl. egyes minisztériumok, pl. NEFMI, hivatalok, pl. Nemzeti Innovációs Hivatal,

stb. 1 Ezért is érdemes megfontolni a már korábban hivatkozott angol mondást : Think globally, act locally.

17. oldal

A GLOBÁLISTÓL egészen a családi, illetve egyéni szintig. – minden egyén számára jó tanács: Think globally, act locally! Vagy Gobal reach, local touch!

A tudás rendszerjellegének befolyása a TM bevezetésére (régi és új elemek) A tudás rendszerjellegű. Amikor „új tudás” keletkezik, új fogalmakat vagy készségeket

tanulunk, arról van „csak” szó, hogy meglevő tudásunk új elemekkel és új kapcsolatokkal bővül.

Csakhogy a meglevő tudás a fenti szempontok (szervezet nagyságrendje, tulajdonlás-típusa, erőforrás-típus intenzitás, szektorhoz tartozás, illetve a kiszolgált piac stb. szerint) nagyon nagy eltéréseket mutat. Bármelyik szintre érvényes, hogy új tudásként „regisztrál, pl. felmér, az is általában nagyobb részben a régi tudás (integrált) elemeiből áll. Az „új tudás” működtetése, működése ebben a nagyobb rendszerbe ágyazva történik. (tanulás, mint mentális reprezentáció kérdése). (Atkinson, 212.p.)

Ez átvezet a 9. tételbe, ahol az MA képzési és kimeneti követelményekben megadott szakmai és általános kompetenciák módszeres fejlesztéséről van szó!

2. A tudás értelmezése különféle szempontokból

2.1. A tudás megítélő és problémamegoldó szerepe Az adattal és az információval szemben a tudás ítéletet is tartalmaz, méghozzá olyat, amelyet

a tapasztalatai, ill. a gyakorlat is igazol.

A mester szakos képzésben a mind a szakmai kompetenciák fejlesztésében, alapvető, hogy ki-ki képes legyen szakmai problémák, helyzetek megoldására.

A már meglévő szakmai ismereteink (9. tételben ld. szakmai kompetenciák) lehetővé teszik az újfajta helyzetek, problémák, és információk megítélését. Az újfajta helyzeteknek, az ahhoz beszerzett adatoknak, információknak az alapján, a tudásunk pontosabbá válik, „felülíródik”. Ehhez reagáló képességre, a környezettel való eleven kölcsönhatásra, naprakészségre van szükség. (ld. majd a 9. tételben Általános kompetenciák) a gyakorlati tudás éltetője a tapasztalat, a valós helyzetekből nyert ismeretek hasznosítása.

Ha a megtapasztalt dolgokat felidézzük, beugrik, hogy azok melyik működik, melyik nem, és miért nem. Valamely szakmai probléma felmerülése esetén, többféle megoldási mód, forgatókönyv, „script” merülhet fel. Korábban, hasonló helyzetben megtapasztalt dolgok kapcsán, forgatókönyvszerűen ugorhat be az megoldássor, amit érdemes az aktuális helyzetben is mérlegelni, mert működhet.

A tudás kommunikáció, tudás megosztás, megvitatás szerepe – Van egy mondás „szó szót követ”, beszélni kell, minden szinten barátok, ismerősök, iskolatársak, tanszéki munkatársak, szaktársak, szintjén, reflektálni kell, közös nevezőre kell jutni. Reméljük, e bemelegítő tételnél is ez lesz!).

18. oldal

Tudásnak a láncolatban való helye - átalakulások - adatokban rögzítés – információ élmény – tudásrendszerbe foglalás (Ackoff, Davenport, Prusak, Sütheő, Géró)

Ackoff (Koltay, ism., 2008) illetve Davenport és Prusak és mások szerint is a tudásgazdálkodás alapja az adat, az információ és a tudás körforgása, egymásba való átalakulása (Davenport - Prusak, 1999): az adat információvá alakul, ha jelentés tulajdonítunk neki, az információ tudássá alakul, ha jól kielemezzük, a tudásból adat lesz, ha rögzítjük, az adatból információ, ha a rögzített adatnak jelentőséget tulajdonít …..

Az adat- jelrendszerekben rögzített tudás, - ismerni kell a jelrendszert, hogy értelmezni tudjuk, miről szól a tartalom, hogy ki tudjuk belőle szűrni az információt, és beillesszük tudásrendszerünkbe, és ezután alkalmazzuk.

Az információ - valamely ismeret adat formájában való megjelenése, azzal a céllal, hogy mások tudásanyagát megváltoztassa. Az információ elemibb, mint a tudás, az információ a tudás-rendszer kisebb része, elsősorban abban különbözik a tudástól, hogy nem jellemzője a megalapozottság és az általános elfogadottság. A tudás /akárcsak a tudat/ jellemzője, hogy rendszerezett, szerves, beágyazott, és általánosított. Tudás akkor jön létre, ha az ismeretek, információk információrendszerünkbe integrálódnak. (Sütheő, 1996)

Géró Katalin gondolatmenete szerint a tudásnak fontos a megosztási, illetve hasznosítási vonása „vannak a strukturált adatok, azok alapján az „információ” „aha”, és képbe jön, végiggondoljuk, átgondoljuk, megértjük, megjegyezzük, bevéssük - fogalmi rendszerünkbe foglaljuk, majd valamilyen összefüggésben, szövegkörnyezetben hasznosítunk, mint ismeretet, tapasztalatot, ill. megosztjuk azt másokkal /Géró Katalin, 2000, 106.p./

Tudás keletkezése, rendszerjellege, tacitból való kiindulása, hasznosulása Davenport és Perusak szerint „a tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és

kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad az új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul. (Davenport, Prusak, 2001. 21.p.

Polányi Mihály szerint "a valódi felfedezések nem hozhatók létre algoritmusokkal"; s azt is, hogy "a tudás egyszerre nyilvános és személyes"; valamint: "az explicit tudás felszíne alatt létező tudás alapvetőbb, mert minden mélyreható ismerethallgatólagos tudásban gyökerezik". (Polanyi, 1958, 1967).

A szakirodalomban található további meghatározásokat ld. Bognárné Lovász Katalin (Bognárné Lovász Katalin, 2008).

19. oldal

A kompetencia a tudás irányultság szerinti összetevője A tudás (egyik) tudáspszichológiai felfogása szerint Mandl (1987) a tudás három fő irányultságát határozza meg

1) a tényekre irányuló, azokkal kapcsolatos tudás – a tények tudása2) a cselekvésekre irányuló/ azokkal kapcsolatos tudás – a cselekvések tudása 3) a cselekvések tervezésére és kontrolljára irányuló, azokkal kapcsolatos tudás

(metakogníció). A cselekvések tervezésének és kontrolljának a tudása A fentiekhez Csapó a következő lényeglátó megjegyzést fűzi hozzá:

A tények tudása – az ismeret

A cselekvések tudása a képesség

(Mandl-t idézve Csapó, 1992., 52. p.)

Tudás irányultsága szerint: tárgyi, tapasztalati, rendszerező tudás, tudásalkotás kategóriákat különböztethetünk meg

1. tudás, tárgyi - (know-what) - ismeretek, tények tudása, tájékozottság, műveltség2. tudás, tapasztalati, felhasznált, használt (know-how): gyakorlati tapasztalathoz, annak

felhasználásához fűződő tudás3. tudás, rendszerszerű (know-why): ok-okozati viszonyok tudása, összefüggések megértése,

meglévő ismeretanyag megértése.4. tudás, alkotás (care why) - motivált kreativitás , tudásalkotás: a tudásunk folyamatos és

tudatos fejlesztése, újraalkotása. (Quinn, Anderson és Finkelstein)

A kompetencia a tudás funkcionális összetevője Sveiby Autentikus szakértők közül Sveiby az alábbiak szerint hozzák összefüggésbe a tudás és a

kompetenciák fogalmát:

Sveiby szerint a tudás képesség a cselekvésre, véleménye szerint a tudást „az üzleti életben legjobban a kompetencia fogalmával írhatjuk le, mely magában foglalja a tárgyi tudást, a jártasságot, az értékítéleteket és a társadalmi közeget.(Sveiby, 2001. 96.p.

A kompetencia nem csupán a gyakorlatra épülő és azzal igazolt tudás, hanem a változó környezet mindenkori kihívásaihoz is igazodó tudás (Sveiby, 1997).

9. tételhez kapcsolódás Hogyan viszonyulnak a fenti tudás-kategóriák az informatikus könyvtáros mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazottakhoz, az „ismerik … „, „alkalmasak” …. Szavakat követő felsorolások alapján ????

Tudásalkalmazások „automatikus” válfajai, „operacionalizált” formái A tudás alkalmazásának vannak operacionalizált formái. Ezekre tudatosan is oda kell

figyelnünk, mert nagyon fontosak, hasznosak lehetnek - a tudás ilyen „operacionalizált” „formái a

20. oldal

készség, a jártasság, a műveleti képesség, s egyfajta általános képesség.” (Csapó 64.p.) (lásd még bővebben 9. tételnél: Általános kompetenciák alatt)

2.2. Úttörő és követő tudás Hoványi Gábor (2005) az angol nyelvű szakirodalom alapján úttörő (új) és követő tudást

különböztet meg. Mi átvesszük az általa írtakat (annál is inkább mert munkatársként már az együtt töltött OVK-s ( Országos Vezetőképző Központban) is felnéztem a mesterre. Pedagógus szemmel nézve, azonban kezdjük most inkább a követő tudással.

Követő tudás A tanulási folyamatban általában ez az első lépés, tanulunk, követjük a képzőintézmény által

közvetített tudást, és segítségével, a folyamatos tanulással, gyakorlással, feladatmegoldással új innovatív tudást is képessé válunk produkálni. Így van mindenekelőtt a szakdolgozattal, melyben sokszor elvárás valami „újnak” a produkálása. Bármilyen képzésre vonatkozik ez, gondoljunk csak a mester-tanítvány közötti tudásátadásra is.

Hoványi Gábor szavaival: „Egy vállalat (vagy bármely szervezet) versenyképességét nem csupán az új tudás generálása, hanem a mások által máshol már létrehozott tudás megismerése és alkalmazása is növelheti.

Az "úttörő tudással" szemben az ilyen "követő tudás" azonban csak akkor lehet eredményes, ha (1). a fejlődés trendjében érzékelt követési távolsága nem éri el a leszakadás határértékét és (2). ha végső eredménye - vagyis a segítségével létrehozott termék vagy szolgáltatás - pontosan felmért piaci igényt elégít ki (Hoványi, 1999).

Úttörő - új tudás Úttörő, új tudás produkálására vagyunk predesztinálva, hogy ez mennyiben új, úttörő, annak

sok fokozata van. Ilyen úttörő tudásra tehetünk szert különböző kutatási-fejlesztési projektek, TÁMOP- stb. pályázatok igénybevételével. (ld. 4., 5. tétel ) l.

Folytatva, Hoványi Gábort idézve „Tudásverseny jellemzi korunkat, a tudás felezési ideje egyértelműen csökken. Ez vegyészmérnöki területen 2-3 évet, a műszaki-informatikai területen pedig 1-1,5 évet jelent.

Amellett, hogy ilyen gyorsan avul, (kevés kivétellel) egyre nagyobb forrásokat igényel az újabb és újabb tudás létrehozása. Gondoljunk csak arra, hogy egy új, originális gyógyszer létrehozásán gyógyszervegyészek és más szakemberek sora munkálkodik hosszú éveken át!” (Hoványi, 2004).

Ezért az éppen korszerű tudás a vállalatok versenyképességének alapvető feltétele lett (Kocsis - Szabó, 2000). S ez azt is jelenti, hogy a tudás napjainkban már nemcsak egyéni, hanem szervezeti tőke is és ezért része a vállalati vagyonnak, sőt sokszor ennek már a nagyobb hányadát teszi ki (Nonaka - Takeuchi, 1995)

21. oldal

Nonaka szerint új tudás akkor jön létre, amikor a tudáskonverzió négy fajtája folyamatos, meghatározott sorrendű ciklusban – szocializáció, externalizáció, kombináció, internalizáció – spirálisan zajlik le.

Az úttörő szó helyett manapság az innovatív tudás kifejezést használjuk, azt a tudás, amely megújuláshoz, új megoldásokhoz, új technológiához vezet és ezzel összefüggésben versenyelőnnyel járulhat. (Szükség van erre Európai Uniós szinten (a 3. tétel szinte teljesen erről szól! – hiszen ez a világméretű versenyképesség feltétele). De a 4. tételnél a könyvtári stratégiák, a könyvtárak megújulása a változó körülményeknek, elvárásoknak, feltételeknek megfelelően szintén ezt igényli.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az úttörő tudást is értékesíteni kell! (értékesítés – a tudás révén létrehozott termék/szolgáltatás értékének elfogadtatása, elfogadása, és igénybevétele /átvétele. Próbáljuk meg minél jobban kihasználni az innovációs tevékenységeink adta lehetőségeket! (a 4.,5. tételben szereplő innovációknál jusson ez eszünkbe!)

Az ötlettől a megvalósításig Akár követő tudásról van szó, s még inkább úttörő tudásról, manapság már ennek

„életciklusát” nem elegendő egyetlen embernek mozgatni. Oktatási, felsőoktatási kutatási-fejlesztési területeken is általában munkacsoportok, team-ek működnek, meghatározott munkamegosztás keretében. Az ötlettől a megvalósításig, ahogy Sveiby írja, vannak jellegzetes vállalati szereplői: (1) a szakember, aki kimunkálja az ötletet; (2) a menedzser, aki szervezi a megvalósítást; (3) a támogatók, akik biztosítják a valóra váltás infrastruktúráját; (4) s nem utolsó sorban a vállalat vezetője, aki zöld utat ad az elképzeléseknek és megteremti a realizálás feltételeit ….. (Sveiby, 1997) … és talán még lehetne folytatni is a sort .

(ez is tipikus innovációs téma, - amiről majd stratégia és projekt összefüggésben a 4. tétel, könyvtári innováció összefüggésben pedig az 5. tétel szól) 1-2 gondolatot itt meg lehet pendíteni!

2.3. Tudásmenedzsment és kompetenciamenedzsment összefüggése Tudásműveletek, cél-, -módszer-, -cselekvés irányultság, szakmai és általános képességek mobilizálása

A tudásgazdálkodás, “ célja a tudással kapcsolatos tevékenységek elméleti hátterének, gyakorlatának és eszközrendszerének kialakítása.” /Géró, 106.p./

Tudásgazdálkodás és hasznosítás minden olyan tevékenység, amelynek célja egy szervezeten belül felhalmozott dokumentált, ill. láthatatlan tudás, szakértelem összegyűjtése, rendszerbe foglalása, hasznosítása, a szükséges információ eljuttatása a megkívánt formában és megfelelő időben. A tudásgazdálkodás célja, hogy a szellemi tőkét felhasználja, és minél gazdaságosabban kiaknázza.

Sajó Andrea szerint a tudásmenedzsment szerepe a vállalatok életében Sajó Andrea abban rejlik, hogy azok a tudásmenedzsment „segítségével képessé válhatnak hatékonyságuk és

22. oldal

versenyképességük növelésére, az információáradat kezelésére és a megnövekedett munkahelyi tudásmennyiség hasznosítására.” (Sajó Andrea, 2001., p. 19.)

A tudásmenedzsment, illetve az ahhoz kapcsolódó kompetenciamenedzsment (a szakmai illetve általános kompetenciákkal) tehát szorosan összefügg.

A szervezetek sikeréhez elengedetlen sajátos szakmai kompetenciák mellett, azokhoz kapcsolódva a sokszor kevésbé tudatosított általános kompetenciák (személyiségjegyek, interperszonális képességek, szakmai attitűdök nélkül önmagában kétes a siker, a versenyben való helytállás. (ld. jéghegy modell). Ebbe a körbe tartoznak az emberi- és szervezeti magatartásformák, illetve azok pozitív befolyásolásának tényezői: a motivációk, a normák, az értékrend és kultúra, a viselkedéskultúra is. E tényezők alapvetően határozzák meg az innovatív, alkalmazkodó, konfliktuskezelő, együttműködési készségeket. (megj: az Infokommunikáció és Tudásmenedzsment I. tárgyban, a versennyel foglakozó tételben konkrét felmérés formájában igazoljuk ezt: Miszlivetz Ferenc: A munkakultúra alakulásával kapcsolatos kutatásai alapján.).

A fentiek összefüggnek a 9. és 10. tétellel, melyeket teljes egészében a kompetenciamodelleknek szentelünk! Esetleges reflexió??

Tudásmegújulás és –alkalmazás feltételei és gátjai különféle szinteken Elősegítő tényezők

Egy korszerű szervezetben a folyvást megújuló tudás már áthatja a szervezet egészét. Ehhez szükséges, hogy a szervezet vezetőinek és munkatársaiknak legyen

1. közös jövőképük,

2. magas szintű személyes hozzáértésük,

3. közös mentális modellsoruk (amely segítségével lerövidíthetik a rutindöntésekhez, a rutinfeladatok elvégzéséhez szükséges időt, s így felszabadíthatják szellemi kapacitásukat jórészét az új tudás létrehozására),

4. lehetőségük a megszerzett tudás átadására, illetve könnyen hozzáférhessenek a meglévő tudáshoz, s végül

5. rendszerszemléletük, hogy segítségével beilleszthessék az új tudást a szervezet adottságaiba és környezeti feltételeibe (Senge, 1998-ban még kifejezetten a vállalatokra alkalmazta, napjainkban minden szervezetre vonatozik!).

3. tétel – előzetes kérdés - A könyvtárak esetében hogy működik ez?

Gátló tényezők

A fentiek megvalósulását vagy eredményességét az alábbi tényezők akadályozhatják a szervezeten belül

a bizalomhiány,

23. oldal

a források hiánya (beleértve a menedzsment rövidlátó takarékoskodását), az intolerancia az újat létrehozó törekvések szükségszerű tévedéseivel szemben, az idő és az alkalmak hiánya a megszerzett tudás átadására, a munkatársak abszorpciós képességének hiánya, a tudással már rendelkezők vélt előjoga tudásuk megőrzésére – egy nem tudásközpontú, hanem elsősorban más értékeket (például növekedést,

költségcsökkentést, szervezeti karcsúsítást, piaci részesedésbővítést stb. hangsúlyozó) szervezeti kultúra

(a források még csak a vállalatok vonatozásában vizsgálták e tényezőket !IBM Consulting Group, 1996 alapján Hoványi Gábor).

3. tétel – előzetes kérdés - A könyvtárak esetére konkretizálva – könyvtárakban is vannak ilyen „csúnya dolgok”?

Tudásgenerálás szervezeti megoldásai Kocsis – Szabó 2000-ben, a magyar TM felfutó ágában már a TM szemszögéből vizsgálta a

tudáslétrehozás szervezeti megoldásait! Feltárta az olyan sajátos szervezeti megoldásokat, amelyek segítik a vállalatban, hogy mind intenzívebbé váljék a tudás generálása és átadása. Növeli a tudás létrehozásának és átvételének intenzitását, ha

a vezetés rendszeresen szervez problémafelismerő és -megoldó tréningeket;

tudatosan hajt végre munkakörváltásokat (ennek azonban általában a több szakmával is rendelkező munkaerő a feltétele);

ún. "nomád munkavállalókat" szerződtet egy-egy különleges és jól körülhatárolt feladat vagy program elvégzésére;

(s különösen akkor) ha a vállalat egészét tanulószervezetként működteti (Kocsis - Szabó, 2000).

Most 2012-ben hozzá: a fenti három módszer alkalmazására bármely más szervezetben, típusban is sor kerülhet!

3. tétel – előzetes kérdés - Tudnak-e könyvtári TM vonatkozásban hivatkozni ilyen esetekre?

Tudásértékelés, tudásszámvitel

Mikulás Gábor már 2001-ben hangsúlyozta /Mikulás, 2001, 387. p./

- a szervezeti tőke jelleget jól érzékelteti egy-egy vállalat könyv szerinti és piaci értékének különbsége. (Példa erre a legtöbb élvonalbeli vállalat a General Electrictől a Siemensen és a Sonyn át a Microsoftig).

- az emberi erőforrásnak – értéke miatt- számvitele is van, melynek célja számszerűsített információ szolgáltatása a munkatársak /mint szervezeti erőforrás/ költségéről és értékéről, a döntéshozatal segítése, a toborzás, szelektálás, értékelés terén a döntéshozók motiválása a humán erőforrások értékelésére.

3. tétel Tudna esetleg könyvtári példákat mondani erre a fajta tudásértékelésre, „számvitelre”?

24. oldal

2. tétel Tudásmenedzsment kutatás és fejlesztés. Akadémiai és társasági szint ÖSSZEÁLLÍTOTTA : Pálvölgyi Mihály. Az információ- és tudásmenedzsment 2. IM szakirányos tárgy tanulásához. Szombathely, 2012. 16p.

Célok

A tétel kidolgozása alapján képessé válik

1) a tudásalapú gazdaság, menedzsment, kutatás és fejlesztés összefüggéseinek kifejtésére,

2) tudásmenedzsment, ill. tudáskormányzás elméleti keretek megértésére, és gyakorlati vonatkozásainak értelmezésére

3) A Magyar Tudományos Akadémia lényegbevágó szerepének kifejtésére a TM-kutatásban

4) A szakmai szervezetek szerepének e (Magyar Közgazdasági Társaság, IKSZ, MKE, MIBE) összehasonlító elemzésére

Megjegyzések: - -

(1) Az oktatási, felsőoktatási, TM-fejlesztéseket a 3. tétel keretein belül tárgyaljuk.

(2) A vállalati tudásmenedzsment fejlődésének, alkalmazásainak elemzésére az IKTM 1 tárgy keretében tárgyaljuk

Tartalom

Ld. dokumentumtérképen

2. tétel Tudásmenedzsment kutatás és fejlesztés. Akadémiai és társasági szint....................................1

Célkitűzés...........................................................................................................................................1

2.1. Fejlődési trendek - Az információgazdaságból a tudásgazdaságba való átmenet részesei vagyunk?............................................................................................................................................2

2.2. A tudásmenedzsment fejlődésének értelmezései.......................................................................3

2.2.1. A tudásmenedzsment fejlődésének lépcsőfokai...................................................................4

2.2.2. A tudásmenezdsment elméleti oldalának fejlődése napjainkig...........................................5

A TM-ben mint kisgömböcben, differenciáló területek..............................................................5

2.2.3. A tudásmenedzsment, illetve az azt metastruktúraként felváltó tudáskormányzás összehasonlító elemzése................................................................................................................7

25. oldal

Összehasonlítás 7 szempont szerint...........................................................................................7

2.2.4. Tudás-ökológia középpontba állítása..................................................................................10

2.2.5. Következtetések a fentiek alapján......................................................................................10

2.3. Elméleti-módszertani kutatások-fejlesztések............................................................................10

2.3.1. Akadémiai szint...................................................................................................................10

MTA TM Munkabizottság szerepe............................................................................................10

2.3.2. Szakmai társasági, egyesületi szint....................................................................................12

TM mint interdiszciplináris, soktényezős terület......................................................................12

Magyar Közgazdasági Társaság.................................................................................................13

Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE)..................................................................................14

Magyar Információbrókerek Egyesülete...................................................................................14

Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete MANYE.....................................15

adalékok az MKE és MANYE kapcsolatok történetéhez............................................................16

2.1. Az információgazdaság tudásgazdasággá fejlődése

Miért fontos számunkra a tudásgazdasággá való fejlődés? Az informatikus könyvtáros mesterképzés információ- és tudásmenedzsment szakirányának megálmodása óta eltelt öt esztendőben az alábbi hat markáns fejlődési trend bontakozott ki (a globális szinttől a helyi, sőt egyéni- személyes szintig, egyre inkább meghatározva mindennapi életünk kereteit.

1. infokommunikációs technológia - átható jelentősége a mindennapi életben és a különféle szolgáltatásokban.

2. tudás- és tőkeerőforrás - meghatározó jelentősége a globális, Európai Uniós, országon belüli, regionális szintű versenyben,

3. hálózatosodás - növekvő szerepe a versenyben való helytállásban, 4. az innováció - nélkülözhetetlen szerepe a tudásalapúvá (kompetencialapúvá)

váló gazdaságban, oktatásban stb., 5. Az oktatás/tanulás - alapvető versenytényezőként való tudatosítása mind a

profit mind pedig a non-profit ágazatokban, 6. A stratégiák - tudás- és kompetencia alapra helyezése minden szinten. A fenti hat tényező hajtóerő minden szintet áthat. Téglási Ágnes, tanszékünk oktatója

az 1990-es években, gyakran hivatkozott ezek összefüggésére a következő két szállóigével: „Global reach- local touch”, ill. „Think globally, act locally”. Valóban: ki kell nyújtóznunk a nagyvilág felé, és tisztában lenni a globális gondolkodás, és stratégiák agytrösztjeinek tevékenységével (Világbank, az IMF, az ENSZ, az OECD (Gazdasági Együttműködési és

26. oldal

Fejlesztési Szervezet), a globális siker útján haladó Ázsia (Kína, India stb.) sikeres szereplésének titkaival.

Az OECD-nél (ld. Wikipédia szócikk, illetve OECD honlap), a fejlettnek számító országok együttműködő szervezete, melyben hazánk is benne van. Elemzéseivel, tanulmányaival, statisztikáival, ország tanulmányaival, segít bennünket is abban, hogy minél jobban megfeleljünk változó világgazdaság, az oktatás területén. Áttekintéseiből, dokumentumaiból markánsan rajzolódik ki az iparágazatok és szolgáltatások új rendszere:

tudásipari ágazatok – a legszélesebb értelemben vett kutatás és fejlesztés, a piaci alapon működő oktatásipar és az üzleti célú tudástechnológiák (tudásmenedzsment, innováció menedzsment, konzultáció, coaching stb.); tudás-alapú iparágak – technológiagyártás (számítógép- és iroda-felszerelés, TV és kommunikációs felszerelések gyártása, gyógyszergyártás); tudás-alapú piaci szolgáltatások – posta, távközlés rendszerei, számítógépes és információs szolgáltatások, pénzügyi és biztosítási szektor; tudás-alapú nem piaci szolgáltatások – az állam, az önkormányzatok vagy a civil szféra által finanszírozott oktatás és néha az egészségügy. (forrás: Z. Karvalics László, Juhász Lilla: Társadalmi informatika. Bp.: Információs Társadalomért Alapítvány, 2008. 78-79.p.)ill.

Forrás: Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézet: A tudásalapú gazdaság és társadalom. Bp. 2008. 295 p. (ez egy alapforrás, sok értelmezése lehet cikkekben, stb., de jó, ha a forráshoz nyúlunk hozzá) URL: http://www.asz.hu/tanulmanyok/2008/a-tudasalapu-gazdasag-es-tarsadalom/t268.pdf

A tudásgazdaság (tudásipar, tudásszolgáltatások) 4 oszlopra támaszkodik a fejlesztések, beruházások vonatkozásában:

1. Fejlett digitális információs és kommunikációs infrastruktúra – a további technológiai innováció, az információ és a tudás terjesztés alapfeltétele;

2. Jól szervezett, minőségi oktatás és képzés – a tudás teremtését, megosztásának és felhasználásának feltétele;

3. Jól átgondolt gazdasági ösztönzők és jól kiépített intézményi rendszer – alapfeltétele a tudás hatékony felhasználásának, a tudás intenzív vállalkozások létrehozásának és működtetésének;

4. a társadalmi (szervezeti, módszertani, eljárásbeli) innováció – a technológiai innovációval összefonódva a versenyképes innovációs rendszerfejlesztés záloga – kutatóközpontok, egyetemek, magánvállalkozások és szakértői csoportok hálózata, lehetővé téve a tudásáramlás sokirányú mozgását (a globálistól a helyiig, és fordítva), az új tudás létrehozását, a tudás megfelelő alkalmazását.

(forrás: Bognárné Lovász Katalin: Tudásmenedzsment a könyvtárakban, különös tekintettel a felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére. PhD-dolgozat tézisei. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2012. )

2.2. A tudásmenedzsment fejlődésének értelmezései

27. oldal

2.2.1. A tudásmenedzsment fejlődésének lépcsőfokai A tudásmenedzsment hazai fejlődéstörténete mindössze 10 éves, azon belül négy nemzedékkel (Noszkay Erzsébet: A tudásmenedzsment hazai fejlődéstörténete az MTA VSZB1 Tudásmenedzsment http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/Tudasmenedzsment-hazai-fejl.pdf

1. ábra (a hivatkozott tanulmány 6. oldalán): A tudásgenerációkat (tudásnemzedékeket) kifejező tudásmenedzsment rendszerek fejlődési lépcsői.

A lépcsőfokokon alulról felfelé haladva láthatjuk az egymást követő tudásmenedzsment rendszerek fő jellemzőit, teendőit, megoldandó feladatait (Noszkay, 6. p.) .

Az öt lépcsőfok megtétele alig több időt vett igénybe, mint egy évtized.

Az egyes lépcsőfokokon haladva, emelkedünk felfelé, új és új teendők jelennek meg, új és új kihívások. A felfelé haladás egyre komplexebb tudásszervezést igényel, akárcsak az adat-információ-tudás piramison való felfelé haladás esetében. Egyre átfogóbbak, és bonyolultabbak a teendők.

Időrendi kibontakozásában vizsgálva a fenti lépcsőfokokat, az alábbiak állapíthatók meg!

1. szint:

1) információkezelés és hozzáférhetés –

2) tartalom- és dokumentumkezelés, vállalati infó-portálok, tudástérkép

28. oldal

3) 1990-es évek vége 2000-es évek legeleje

2. szint

1) a folyamatokban megnyilvánuló explicit tudás kezelése:

2) innováció, ötletkezelés, tudásalapok. „legjobb gyakorlatok”követése, módszercsomagok

3) 2000-es évek eleje

3. szint

1) a tacit tudás átadása és kezelése

2) e-tanulás; szakértői helyek,szakértői csapatok; kompetencia-központok

3) 2000-es évek közepe

4. szint

1) a belső és külső rendszerből integrált vállalati tudás

2) belső vállalati tudásmenedzsment, üzleti intelligencia, hálózatok, kiterjesztett értékláncok

3) 2000-es évek 2. fele

5. szint

1) intellektuális tőke, vagyongyarapítási folyamatok Innováció- és ötletkezelés

2) Intellektuális tőke értékelése, kezelése, gyarapítása, alkalmazása

3) 2000-es évek vége.

A szinteket szemlélve jól látható az elmozdulás az információmenedzsmenttől a tudásmenedzsment irányába, az egyre komplexebb technológiai, humán és szervezeti konvergenciák, eszközök, módszerek, szolgáltatások kiépülése a tudásgazdaságban felmerülő tudásmenedzsment (tudáskormányzás) feladatok végzéséhez, problémák megoldásához.

Noszkay Erzsébet víziója szerint újabb és újabb kompetenciák kifejlesztése és alkalmazása szükséges az egyre összetettebb problémák megoldásához

2.2.2. A tudásmenedzsment elméleti fejlődése A tudásmenedzsment elméleti-módszertani vetületében szintén rohamtempóban fejlődött, hogy a fenti 5 szinten felmerülő gyakorlati problémákat versenyhelyzetben, sikeresen lehessen megoldani.

Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem BTK Könyvtár és Humán Információtudományi Tanszékének vezetője, nemzetközileg elismert TM-kutató. A Magyar Közgazdasági Társaság 2010. évi szegedi vándorgyűlésen osztotta meg globális gyökereken kimunkált vízióját az információ- és tudáskormányzás új metalelméletéről. (http://mktinformatika.wordpress.com/category/mkt-vandorgyules-2010/ )

29. oldal

(Elsőként magyarul) meggyőzően kifejtette, hogy a korábban uralkodónak elismert információ-és tudásmenedzsment „metaszintjeként” (felettes, átfogó szintjeként) már a 2000-es évek elején feltűnt, megjelent, majd fokozatosan elterjedt az „információ-és tudáskormányzás” (knowledge governance).

A TM-ben mint kisgömböcben, differenciáló területek

„Már jó ideje szaporodott, gyűlt és gazdagodott a szakirodalmi hagyomány (s tegyük hozzá az azt alátámasztó TM-gyakorlat!) – csak éppen korábban a tudásmenedzsment valamilyen ágazatához-irányzatához sorolták mindazt, ami most (a 2000-es évek végén) hirtelen egy másik fogalom (egy másik tágabb „paradigma”) építőkockájává vált” írja Z. Karvalics László, majd kifejti, hogy mi minden volt a TM-ben, mint „kisgömböcben”!

(1) Elemző leírásokat készítettek a vállalati jelenségekről

Ezzel segítettek feltárni a vállalati (ill. szervezeti) információs-és tudásfolyamatok, jelenségek sajátosságait, jellemzőit és összefüggéseit, a tudástípusokat, a tudásigényeket, a tudásmunkások jellemzőit. (analitikus leírás)

(2) Fogalmi és módszertani háttérkutatásokat végeztek

Az információelméleti, tudásszociológiai és más, alkalmazható társadalomtudományi hagyomány, mely fogalmi és módszertani háttérként segítette a vállalati (szervezeti) információs-és tudásfolyamatok megértését

(3) Kidolgozták a szolgáltatástervezés és irányítás operatív munkakategóriáit, kifejlesztették azok infrastruktúráját

vizsgálták a tudásvagyon (stock), az információ-és tudástechnológia és információs-és tudásműveletek (flow) kérdéskörét és összefüggéseit,

Kidolgozták a tervezés és irányítás operatív munkakategóriáit és infrastruktúráját (insource)

(4) kínálati oldali – piaci – szolgáltatásokat készítettek elő s vezettek be

Információ-és tudásszolgáltatásokat vezettek be a piacon (a kínálati oldal) - outsource

(5) Programozott megoldásokat dolgoztak ki ismert és azonosított helyzetekre

információs-és tudásfolyamatokat terveztek, illetve újraterveztek, a funkcionális és hatékonysági szempontok mentén. Információ-és tudásmenedzsment megoldásokat kidolgozva segítették az információ-és tudás-erőforrásokkal való gazdálkodást.

(6) a fenti alapokon információ – és tudásstratégiákat dolgoztak ki

A belső képességek és a külső esélyek, ill. kihívások ismeretében víziókat és cselekvési terveket dolgoztak ki az információs-és tudásfolyamatok valamilyen irányú optimalizálására - Információ-és tudás-stratégiák (az előzőek „metaszintjeként”)

30. oldal

Forrás: Z. Karvalics László: http://mktinformatika.wordpress.com/2010/09/18/vandorgyules-2010-beharangozo-informacio-es-tudaskormanyzas-%E2%80%93-tul-az-informacio-es-tudasmenedzsmenten/

(7) tudáskormányzás

Végül kimunkálták az összekapcsolódó tudásfolyamatok befolyásolásának technikáit, megtervezték, kiválasztották és megépítették a tudás előállítását és megosztását támogató struktúrákat és mechanizmusokat. E munkálatok a kezdetektől két szinten folytak és folynak: vállalati szinten és a jellemzően nemzeti szinteken. (makroszinten)

„A tudáskormányzás legáltalánosabb értelemben az összekapcsolódó tudásfolyamatok, befolyásolásának technikáit, a tudás előállítását és megosztását támogató struktúrák és mechanizmusok megtervezését, kiválasztását és megépítését jelenti. A szakirodalomban az első pillanattól kezdve két értelmezési szintje létezett, a vállalati (és a jellemzően nemzeti) makroszint.” a metaelmélet szerepét átvevő

(forrás: Z. Karvalics László: Információ- és tudásszolgáltatások –honnan hová? 8.p. In: Hetesi E. – Majo Z. - Lukovics M. (szerk.) A szolgáltatások világa. Szeged, JATE Press, 2009. 143-156. (1-14. p., hivatkozás a 8. p.). a tudáskormányzás Z. Karvalics László megfogalmazásában, Foss és Michailova meghatározására hivatkozva. p. (Foss, N.J. Michailova, Snejina: Knowledge governance: processes and perspectives (Oxford University Press, 2009) magyar nyelvű értelmezésében.

Napjainkra a TM „kisgömböc”, amely - átfogó, metafogalomként, eddig mindent magába szippantott, kipukkant, átadta metaszerepét a helyébe lépő átfogó ”információ és tudáskormányzás”-nak.

„A tudáskormányzás legáltalánosabb értelemben az összekapcsolódó tudásfolyamatok, befolyásolásának technikáit, a tudás előállítását és megosztását támogató struktúrák és mechanizmusok megtervezését, kiválasztását és megépítését jelenti. A szakirodalomban az első pillanattól kezdve két értelmezési szintje létezett, a vállalati (és a jellemzően nemzeti) makroszint. Z. Karvalics László: Információ- és tudásszolgáltatások –honnan hová? 8.p. In: Hetesi E. – Majo Z. - Lukovics M. (szerk) A szolgáltatások világa. Szeged, JATE Press, 2009. 143-156. (1-14. p., hivatkozás a 8.p.).

2.2.3. A tudásmenedzsment illetve a tudáskormányzás összehasonlító elemzése Z. Karvalics László gondolatmenetét, és összehasonlító táblázatát követve összevetjük a két metastruktúrát - az eddig érvényes tudásmenedzsmentet és a most kibontakozó tudáskormányzást. Mindenekelőtt kattintson az alábbi linkre, és első körben tanulmányozza az összehasonlító táblázatot!

Z. Karvalics László: Lássuk a medvét!  - avagy: Mi a baj az információ-és tudásmenedzsmenttel? (3. rész) Az alábbiakban kimásoltuk a táblázatot (megj. 1 http://www.itbusiness.hu/publicisztika/Z_Karvalics_Laszlo/Lassuk_a_medvet.html

31. oldal

A táblázatos áttekintés után szabadabban, nyitottabban is összevetjük a két metaelméletet. Ez lehetőséget ad arra, hogy ki-ki megjegyzéseket fűzhessen a leírtakhoz, reflektálhasson azokra.

Z. Karvalics László gondolatmenetét követve a két elméletet az alábbi három szempontból tudjuk összevetni, és markánsan megkülönböztetni egymástól:

(1) Szervezet- irányítás-vezető szemszögéből (1) előbb a szervezeti fókusz, operatív alap és jelleg, (2) majd az irányítási szemlélet, (3) s végül a vezető pozíciója szerint vizsgálva a két metaelméletet.

(2) A problémakezelés és gondolkodásmód szemszögéből:(1) előbb a problémakezelés módja, majd (2) a gondolkodásmód szerint vetve össze a két rendszert. .

(3) A technológiai környezet és a tipikus tevékenységek szerint (1) előbb a technológiai makro környezet, (2) majd tipikus tevékenységterületek és formák szerint vetve össze azokat.

Nézzük meg részletesebben.

A szervezet- irányítás-vezető nézőpontjából összevetve a két rendszert, a következőket állapíthatjuk meg:

(1) Összehasonlítás a s szervezeti fókusz, operatív alap és jelleg szerint

A tudásmenedzsment esetében – a szervezeti fókusz - divizionális, a szervezet divíziókra, egységekre osztódik, ezek képezik az operatív tevékenység alapjait - az egyes egységek megosztják a munkát egymással. A munkamegosztás additív (összeadó) jellegű 1+1=2

A tudáskormányzás esetében a szervezeti fókusz átfogóbb, vállalati szintű – operatív alapját az információs interfészek jelentik – melyek egymáshoz kapcsolódása komplementer – kiegészítő jellegű: 1&1=3

(2) Összehasonlítás az irányítási szemlélet szerint

A tudásmenedzsment esetében a vállalatirányítás a hatékonyság, megtérülés és értékarányosság, a racionalizáció, az üzleti termelési és döntési folyamatok optimalizálásának vizsgálatát részesíti előnyben.

A tudáskormányzás esetében a vállalatirányítás szemléletében előtérbe kerül a koordinatív hatékonyság, a változásokhoz történő alkalmazkodás, a reakcióképesség, illetve a regenerálódási kapacitás biztosítása

(3) Összehasonlítás a vezetői funkció szerint

A tudásmenedzsment esetében sokféle funkció létezik egymás mellett: a Chief Information Officer) CIO) magyarul:, az oktatási és képzési igazgató, a kutatás-fejlesztési vezető, a humánpolitikai igazgató, a kommunikációs és PR-igazgató stb.-

32. oldal

A tudáskormányzás esetében létezik egy átfogó funkció a Chief Knowledge Officer (CKO) magyarul ), amely a fentiek feletti szinten vezeti, koordinálja, kormányozza a tevékenységet

(4) Összehasonlítás a problémakezelés szerint

A tudásmenedzsment esetében a problémákat induktív illetve deduktív okoskodással közelítik meg, ill. kezelik azokat.

A tudáskormányzás esetében a problémákat az abduktív okoskodásra építve közelítik meg, illetve kezelik azokat.

( Az abdukció azt jelenti, hogy egy következtetésnek a konklúzióját ismerjük, és olyan premisszákat keresünk, amelyekből következik. -

Az induktív általánosítással kapcsolatos szkepszis forrása a dedukció-indukció dichotómia. Az az élmény, hogy vannak a dedukció útján nyert ,,ész-igazságok, melyek ,,teljes bizonyosságot nyújtanak: Kétféle igazság van: a gondolkodás igazsága és a tények igazsága. A gondolkodás útján nyert igazság szükségszerű, az ellenkezője lehetetlen; a tények igazsága esetleges és az ellenkezője lehetséges. (Leibniz: Monadológia) forrás Médiawiki http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Abdukci%C3%B3

(5) Összehasonlítás a gondolkodásmód szerint

A tudásmenedzsment –előnyben részesíti az ok-ok viszony (ok) levezetését,

A tudáskormányzás előnyben részesíti a kölcsönható együttlátások megjelenítését.

(6) Összehasonlítás technológiai makro környezet szerint

A tudásmenedzsment technológiai makrokörnyezetének fő elemei a dobozos termékek, a tanácsadói bevezetések, az informatikai részlegek által vezérelt platformfejlesztések, valamint az információvadászat

A tudáskormányzás domináns technológiai makrokörnyezetének fő elemei: a relevanciapontok feltárása és értelmezése, tudáskörnyezetek felépítése és működtetése, a coaching, valamint a tudástranszfer-facilitáció /a tudásátvitel megkönnyítése, előmozdítása/

(7) Összehasonlítás a tipikus tevékenységterületek és formák szerint

A tudásmenedzsment tipikus tevékenységi területei: az üzleti intelligenciarendszerek, a piackutatási eredmények vásárlása, az adatbányászat, a vállalati intranet szerkesztése, továbbképzések és tréningek nyújtása, illetve a szakanyag-vásárlás (ezeket a Noszkay lépcsős modellben az x generációhoz sorolja!)

A tudáskormányzás tipikus tevékenységi területei: a belső és külső környezeti tapogatáson alapuló problémamegoldás, sokféle képességfejlesztési kimenettel, a jártasságok és konstruktív alkotó szellemi technikák karbantartása és fejlesztése, a hiányfelületek detektálása (felfedése) és organikus megszüntetése

33. oldal

Ugyanez összefoglalóan Z. Karvalics László Lássuk a medvét c. cikkének táblázatában

www.itbusiness.hu/Z Karvalics -László/Lássuk a medvét

2.2.4. Tudás-ökológia középpontba állítása A tudásökológia szorosan kapcsolódik tudáskormányzás gondolatköréhez. Az „önszerveződő tudás-ökorendszerek (knowledge ecosystem) tervezését és támogatását vizsgálja – azaz olyan (komplex) infrastruktúra megteremtésének lehetőségét és kivitelezését, amely révén lehetővé válik az információk, ötletek, inspirációk szabad áramlása, amelyek egymásból táplálkozva, egymással kölcsönhatásba lépve eredményezik, támogatják az új gondolatok, ismeretek kialakulását.”

A tudásökológia a fentiek szerint a legátfogóbb vezetéstudományi és tudáselméleti szempontokat ötvöző irányzat. ( Z. Karvalics László – Juhász Lilla: Társadalmi informatika. Információs Társadalomért Alapítvány, 2008 95., 96.p).

2.2.5. Következtetések a fentiek alapján

Noszkay Erzsébet tudásmenedzsment fejlődési lépcsőfokait bemutató modellje, illetve Z. Karvalics Lászlónak a tudásmenedzsment fogalom differenciálódását, majd a tudáskormányzással való összevetését szolgáló modellje néhány azonos, vagy hasonló ismérvet mutat.

34. oldal

Noszkay Erzsébet fentebb hivatkozott tanulmánya írásakor, a tudáskormányzás elmélete még meglehetősen kidolgozatlan volt. Az általa a tudásgenerációkat bemutató tudásmenedzsment lépcsőfokok közelebbről meggyőzően mutatják Z. Karvalics László megfigyelést, melyek szerint ezek „nem egy homogén minőség egyre pontosabb, felfelé ívelő, új generációs elméletét” jelentik, hanem azt, hogy a TM sikeressé vált diskurzusa, felfelé haladása, már kezdettől, a vállalkozások élete szempontjából meghatározó tudásjelenségeket és folyamatokat szippantott magába.”

Ezek a lépcsőfokok tehát egy-egy tudásjelenség és folyamat kibontakoztatási kísérletéhez fűződnek.

A fenti elemzésekből és összevetésekből remélhetően egyértelművé vált, hogy a nagy történet középpontjában nem a tudás menedzsmentje, hanem a tudás kormányzása áll.

A „nagy, átfogó történet” - mint ahogy napjainkban kezd kiderülni, nem fedhető le a tudásmenedzsment fogalomkörével. Noszkay féle fejlődési lépcsőfokok Z. Karvalics László szavaival élve „egymástól lényegesen eltérő, bár sok szállal összekapcsolódó minőséget képviselnek.” A fejlődési lépcsőfokok révén a vállalatok élete szempontjából új és új meghatározó tudásjelenségek és folyamatok kerültek előtérbe. Ezek bejárása és áttekintése révén válhat világossá, hogy a „meta-lépcső” elmélet neve nem tudásmenedzsment, hanem az annál tágabb, szervesebb összefüggéseket átfogni képes információ-és tudáskormányzás, vagy összefoglalóan: tudáskormányzás.

2.3. Elméleti-módszertani kutatások-fejlesztések 2.3.1. Akadémiai szint

MTA TM Munkabizottság szerepeA Magyar Tudományos Akadémia a tudásmenedzsment kutatások előmozdításának, koordinálásának, az eredmények megosztásának alapvetően fontos szellemi műhelye.

Tudásmenedzsment Munkabizottságát az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságán belül létesítették 2003-ban. Ma a Munkabizottság az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságán belül működik. Tagjainak Műhely munkája kiemelkedő. A műhely vezetője, s egyben a TM Munkabizottság vezetője is Noszkay Erzsébet, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola tanára. .

A Munkabizottság „abból indul ki, hogy napjainkra olyan mértékben felgyorsultak a változások, és (olyan) gyorsan elavulnak az ismertek, hogy a hozzáadott érték növelésének, a versenyképes előnyök megteremtésének lehetőségei mindinkább a tudáshoz, annak is a nehezebben megszerezhető, rejtettebb komponensétől remélhetők. Ezt a rejtett (tacit) tudást integrálni, kezelni és hozzáadott értékké változtatni csakis a tudás tőkeerejével és a tudásmenedzsment eszköztárával lehet.

A Munkabizottság célja az, hogy alkalmat teremtsen a tudásmenedzsment kutató műhelyei, alkalmazásfejlesztői, és alkalmazói számára, hogy

Bemutassák vonatkozó eredményeiket,

szakembereik rendszeresen és kölcsönösen megoszthassák tapasztalataikat,

35. oldal

együttmunkálkodásukkal integrálják és gazdagítsák eddig megszerzett tudásukat.

Erre szolgálnak többek között az éves konferenciák. Ezek anyaga minden évben felkerül a Munkabizottság honlapjára, szabadon hozzáférhetők, letölthetők, tanulmányozhatók.

2011. évi konferencia Tudásközösségek – közösségi tudások. Az MTA Tudásmenedzsment Albizottság rendezvénye Győr, 2011. március 9. szerda, 9.30 – 16.30. URL: http://www.tudasmenedzsment.org/rendezvenyek.html http://poziteam.hu/2011/09/29/a-tm-egy-repulohoz-hasonlit/

http://poziteam.hu/tudasmenedzsment/muhelyeink/mol-tudasmendzsment-rendszere-bovitett-muhely/

2012. évi konferencia - MTATMAb 2012 évi konferenciájának témakörei – PPT-i

forrás: http://www.tudasmenedzsment.org/rendezvenyek.html

Ezek között szerepel, többek között:

Dr. Tomka János (Főiskolai tanár, Károlyi Gáspár Egyetem) Tudásközösségek/Szakmai közösségek világa

Dr. habil. Bencsik Andrea (Egyetemi docens, SZE) - Sólyom Andrea (PhD. hallgató, SZE)Tudásmegosztás: Tudatosan Alakított Folyamatok? http:Tacit tudás megosztási piramis

2.3.2. Szakmai társasági, egyesületi szint

TM mint interdiszciplináris, soktényezős terület Z. Karvalics Lászlóhoz kapcsolódva barátkoznunk kell a tudáskormányzás átfogóbb

fogalomkörével. A fentiekből láthattuk, hogy akár a tudásmenedzsment, akár tudáskormányzás fogalomrendszere sokféle területet foglal magában. Ez érthetővé teszi azt is, hogy számos szakmai egyesületnek, társaságnak van „tennivalója’ a TM kutatásban-fejlesztésben.

A TM-et számos különféle szempontból és hangsúllyal lehet vizsgálni, kutatni, attól függően, hogy vállalatoknál, kutatóintézetben, vagy felsőoktatási intézményben, vagy valamely non-profit intézményben alkalmazzák. Egyszerre vannak hasonlóságok, illetve különbségek a felsőoktatási, a közoktatási, a vállalati, vagy a kutatóintézeti tudásmenedzsment között.

A hasonlóságot az jelenti, hogy a tudásmenedzsment mindegyik esetben soktényezős terület: szervezés- és vezetéstudományi összetevője, humán erőforrás összetevője, kommunikációs összetevője, informatikai, infokommunikációs összetevője, kompetencia összetevője, technológiai, s végül és természetesen menedzsment összetevője van (pl. stratégiai menedzsment, projektmenedzsment is).

Ez azt is jelenti, hogy a tudásmenedzsment tortáján számos területről jövő szakember között kell megosztani. A szervezés és vezetéstudomány szerepéről külön is szólnunk kell. Önmagáért beszél a tény, hogy az MTA-n a TM Munkabizottság a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságon belül alakult ki. S az is jelent valamit, hogy jelenleg a Gazdálkodástudományi Bizottság keretén belül működik.

36. oldal

Érdemes felidézni, hogy az 1960-as évek végén az új gazdasági mechanizmus kibontakoztatására, a felsővezetők képzésére és továbbképzésére létrehozták az Országos Vezetőképző Központot (OVK-). Az OVK az UNESCO támogatásával hozzáférhetett a szervezés – és vezetéstudomány, közgazdaság, szociológiai stb. gazdag nemzetközi irodalmához, kurrens folyóirataihoz. 1971-74 között e sorok írójának is szerencséje az az OVK Dokumentációs Osztályán dolgozni, dr. Pethes Iván osztályvezető mellett.

A tudásmenedzsment másik fontos összetevője a közgazdaságtan, azon belül különösen a fentebb is említett a vezetési, stratégiai tervezési területek. Csak emlékeztetünk rá, hogy a ma is létező Tudásmenedzsment Munkabizottságot az MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságán belül jött létre 2003-ben hozták létre. Jelenleg pedig az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságán (!) belül működik.

A harmadik fontos összetevője az informatika (tudástechnológia, informatikai menedzsment, információmenedzsment tágabb értelemben). Jelent valamit, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság éves konferenciáján az informatikai szakosztály a legaktívabb az irodaautomatizálás, az irat-, adatkezelési technikák, adatbázis-technológia, az információs és kommunikációs hálózati technológia stb./ kutatásának-fejlesztésének vonatkozásában.

Természetesen közvetlen szakmánkat sem hagyhatjuk ki. Az információtudomány (ill. annak gyakorlatiasabb területei, mint az információs források menedzselése, később információmenedzsment, valamint az információs tanácsadás, információbrókerség). Vannak elsősorban könyvtárosi szaktudásra eredeztethető szolgáltatások, így a Magyar Telekom információ- és tudásellátási igényeit kielégítő Infodoc (szakkönyvtár és dokumentációs központ), amelynek vezetője Kóródy Judit 2012 decemberében a SZOKHE rendezvényen ismertette szervezetének munkáját.

Bár már kevésbé tartozik a TM-diskurzusok fő vonalába, de nemzetközi kutatásokban is gyakran hivatkoznak az adat-információ- tudás összefüggéseire, ehhez kapcsolódva az adatmenedzsment, információmenedzsment, és tudásmenedzsment összefüggéseire.

Ezek egymásba fonódása az adat-, információ-, és tudásmunkások tevékenységi területeit tekintve nyilvánvalónak látszik, és tanulmányozásuk elengedhetetlen.

Az informatikus könyvtáros képző intézmények közül Üzleti információmenedzsment, kutatási-fejlesztési információmenedzser szakirányos képzés folyik az ELTE BTK-n, a Pécsi Tudományegyetemen, …. . Ld. bővebben ITM 9. tétel

A képzőintézmények közül a szombathelyi tanszék az egyetlen melynek szakirányában egyaránt szerepel az információmenedzsment, illetve a tudásmenedzsment. Ily módon hangsúlyosan vizsgálja az emberi erőforrásban, a tanuló szervezetben képződő tudás törvényszerűségeit, jelenségeit és fejlesztési lehetőségeit – mind általánosságban, mind pedig a gyakorlatban, különös tekintettel a felsőoktatásra, illetve a felsőoktatási könyvtárakra Bognárné Lovász Katalin Phd-kutatása.

Magyar Közgazdasági Társaság

Az MKT vándorgyűlései az MTA Tudásmenedzsment Albizottság éves konferenciáihoz hasonlóan szintetizáló funkciót töltenek be. A Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai Szekciója is fontos szerepet kap. Karvalics László fentebb hivatkozott előadása az MKT 2010. évi vándorgyűlésén (Szegeden) hangzott el, s áttörést jelentett a tudáskormányzás elméletének megismertetésével. Ugyancsak ezen a vándorgyűlésen hangzott el Csillag Péter (ügyvezető igazgató, Starschema - TM tanácsadó szolgáltató cég) előadása, mely az üzleti intelligencia és tudásmenedzsment szintézisét igazolja: „Intelligencia okosan: hogyan és mire használjuk az üzleti intelligenciát a válságos időkben (és máskor is)” (emlékeztetünk, hogy a Noszkay Erzsébet féle tanulmányban az öt TM-generáció közül az üzleti intelligencia a negyedikben kapott helyet.)

37. oldal

Tanulságosak Csillag Péter 2010-ben elhangzott gondolatai: „Válságos időkben élesedik a verseny a gazdaságban, nő a nyomás és a teljesítés-kényszer a gazdasági szereplőkön. A legtöbb vezető már nem engedheti meg magának, hogy ne gyors, átgondolt és megalapozott döntéseket hozzon. A gazdasági teljesítmény növekedését, vagy legalább szinten tartást csökkenő költségszint mellett kell elérni, ráadásul a gazdaság felügyeletét ellátó szervezetek (APEH, PSZÁF, KSH, NHH, stb.) is egyre több és részletesebb információt várnak a cégektől. Hogyan lehet ezeknek az elvárásoknak megfelelni, ezekre a kihívásokra hatékonyan válaszolni – és általában versenyben maradni a válságos időkben? A válasz: okosan – például az üzleti intelligencia eszközök megfelelő alkalmazásával.

Az üzleti intelligencia (business intelligence – BI) eszközök segítenek

- összegyűjteni a szervezetek működését leíró információkat, - azokat könnyen felhasználható struktúrákba átformálni, tárolni, - hatékonyan felhasználni: - pontos és naprakész adatokon alapuló vezetői döntéseket hozni, - tulajdonosi vagy felügyeleti információs igényeket kielégíteni, - a gyorsan és jelentősen változó üzleti körülményeket fölismerni és hozzájuk

alkalmazkodni, - sőt, akár a külső vagy belső változásokat, azok irányát és mértékét előre jelezni. Fehér

Péter: http://mktinformatika.wordpress.com/2010/09/13/vandorgyules-2010-beharangozo-intelligencia-okosan/ hiv. http: Vándorgyűlés 2010 beharangozó: Intelligencia   okosan

-

A 2012. évi vándorgyűlés lásd http://mktinformatika.wordpress.com/

Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE)

Az MKE tevékenységét mindenki ismeri (korábbi forrásokból, és tagja is feltehetően). Tekintettel arra, hogy az innováció igénye és kényszere bevonul a könyvtárba, vele együtt fontos szerepet kapnak a tudásmenedzsment szervezeti, humán és technológiai eljárások is. Az MKE 2012. évi (sorban a 44.) vándorgyűlését (július 12-14) Győrben tartották a Széchenyi István Egyetemen. A vándorgyűlés címe: +Stabilitás- innováció-inspiráció: Könyvtárak változó környezetben” önmagáért beszél. Jelzi egyrészt, hogy meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni a bevált, stabil elemeket, ugyanakkor – tekintettel a változó környezetre, új, innovatív megoldásokat, módszereket, technológiákat kell keresni, kutatni és alkalmazni.

Két példával támasztjuk alá mondandónkat:

(1) Az MKE-nek létezik egy Oktatási és Képzési Munkacsoportja (új néven Munkabizottsága), mely 1999-ben alakult. Nélkülözhetetlen szerepe van az informatikus könyvtáros képzés különféle szintjenek fejlesztésében. Tagjai között egyaránt ott vannak a képzőintézmények, a szakmai egyesületek és munkaadók képviselő, az érdekek ütköztetésével és egyeztetésével jól szolgálhatják a megalapozott stratégiai döntések előkészítését. A Munkabizottságnak 6 éven át Pálvölgyi Mihály is tagja volt. A munkacsoport korábbi

38. oldal

vezetője Bényei Miklós volt, a jelenlegi Borbély Mária, a Debreceni Egyetem vezető oktatója, a könyvtári minőségmenedzsment szakértője, a szombathelyi tanszék régi partnere (közös részvétel a 2004-2007.közötti LISTEN TEMPUS nemzetközi programban, melyet a tanszékünk koordinált.)

(2) Az MKE tudásmenedzsment iránti elkötelezettségét jelzi, hogy támogatja a magyar részvételt az IFLA Tudásmenedzsment Albizottságában. Ennek Barátné Dr. Hajdu Ágnes, az MKE alelnöke évek óta elismerten kiemelkedően aktív tagja, akit 2012. augusztusában az IFLA TM Albizottság elnökévé választottak.

Magyar Információbrókerek Egyesülete Az Magyar Könyvtárosok Egyesülete után másodiknak a Magyar Információbrókerek Egyesületét kell megemlítenünk. A 2000-es évek eleje óta sokat tesz az infobróker szakma és tevékenység előmozdításában. Tanulmányozza a honlapját. http://www.mibe.info/

Tekintse át az eddigi konferenciák témáit, nézzen bele a hírekbe, kövessen néhány érdekes linket! Célirányos módszer, ha a Google keresőben a MIBE információmenedzsment vagy/és MIBE tudásmenedzsment szavak kombinált keresését választja.

http://www.mibe.info/index.php?oldal=oldal&o=a_mibe_es_a_szakma

A MIBE alapkiadványának számít az: Információból üzleti érték – Az információbróker környezete és munkája. Szerk. Mikulás Gábor. –Bp.: Magyar Információbrókerek Egyesülete, 2006. -A kiadvány absztraktjai vagy http://mibe.info/adat/fajl/vegyes/cimek-absztraktok-email-nelkul.pdf?PHPSESSID=b8b08502952b0a01953df3e121a9d910

Infobróker fő jellemzői „Önálló, ügyfélorientált, kreatív, kisujjában van az információkeresés technikája, és egy magánnyomozó szívósságával dolgozik: mindez egyszerre jellemző az infobrókerre, aki a tudáspiac új főszereplőjeként üzleti döntésekben segíti és versenyelőnyhöz juttatja megbízóját.” Nyilatkoznak: Kóródy Judit (Infodok Kft.), Kiszl Péter (ELTE), Mikulás Gábor (GM Consulting). http://nol.hu/lap/karrier/20100708-infobroker__adatbol_uzlet

A MIBE nemzetközi szerepét, jelentőségét jelzi, hogy Mikulás Gábor két társszerzővel együtt írott munkája angol nyelven a Chandros Publishing gondozásában jelent meg. Az angol nyelvű kiadvány magyar nyelvű adaptációja folyamatban van.

A GM Consulting információs tanácsadói tevékenységére az IKTM keretében külön is térünk vissza, a vállalkozási TM-rendszerek, fejlesztési és szolgáltatási tevékenységek ismertetésénél. http

A MIBE kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az infobróker-képzés bevezetésében Magyarországon úttörő szerepet játszott a szombathelyi tanszék, és elsőként vezette be az Információbróker szakirányt 2001-ben, a már meglevő Információmenedzsment szakirány mellett. A Bolognai rendszer szerinti alapképzésben a két szakirányt összevontuk, Információbróker-menedzser néven. Tematikájában fontos szerepet kap a tudásmenedzsment, illetve a kompetenciamenedzsment is. .

39. oldal

Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete MANYE A MANYE honlapján számos érdekes tudnivalót találhat: http://www.kjf.hu/manye/

A tudás, a tudás megosztása, átadása az esetek többségében nyelvi eszközökkel történik. A nyelvészet az internet fejlesztésében egyre alapvetőbb szerepet játszik. A szemantikus web fejlesztésének egyik kulcsterülete az alkalmazott nyelvészet. Érthető, ha a Tanszék erre is kellő figyelmet fordít. A tárgyi feltárás, információkereső nyelvek tananyagában már 2003-ban helyet kapott a nyelvtechnológia témaköre. A MANYE - Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete munkájában a tanszék több volt és jelenlegi oktatója is részt vállal. Dr. Koltay Tibor ( digitális írástudás, média írástudás, web. 2.0 fejlesztések),Dudás Anikó (metaadatok). A MANYE XXI. Kongresszusán, 2011-ben Szombathelyen gyakorlatilag a tanszék minden oktatója tartott előadást. E sorok írója az ”Egyetemes Tizedes Osztályozás, mint alkalmazott nyelv fejlesztése a szemantikus web irányában” címmel. A debreceni egyetem a kezdetektől részt vesz a MANYE munkájában. Így Boda István, aki szinte miden évben előadással jelentkezik a MANYE kongresszusokon, és akinek és szerkesztőtársának köszönhető, hogy a MANYE XX. Kongresszusának teljes anyaga elektronikusan is elérhető mindenki számára (amibe érdemes beletekinteni).http://www.inf.unideb.hu/~bodai/pub/MANYEXX_elso_resz-B5.pdf

Adalékok az MKE és MANYE kapcsolatok történetéhez

A könyvtár- és információtudománynak a nyelvészet irányában történő elmozdulása dr. Horváth Tibornak köszönhető. Az 1980-as évek végén kandidátusi fokozatot szerzett, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vezetője lett a 2000-es évek közepéig. Kandidátusként, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának egyik vezető oktatója és témavezetője is volt. (Pálvölgyi Mihály doktori munkája is az ő témavezetésével készült „Nyitott és távoktatás a könyvtárosképzésben”- nyitott és távoktatásos könyvtárosképzés (2001) címmel. Ebben jelentős szerepet kapott a tanulás, tanuláselméletek, tanulási stílusok és a tudásfejlesztés összefüggéseinek feltárása, illetve az könyvtári információs angol szaknyelv oktatásának megtervezése, bevezetése és fejlesztése.

Dr. Horváth Tibor szorosan együttműködött a szintén kandidátus Prószéky Gábor nyelvésszel is, akit bevont az OPKM (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) könyvtár-automatizálási projektjébe. E közös kutatás eredményeképpen került sor a PRECIS indexelési hazai adaptációjára és alkalmazására. Prószéky Gábor széles körű nyelvtechnológiai kutatásai érthetővé tehetik azt a megközelítést mely szerint az információtudomány, információmenedzsment (és újabban a tudásmenedzsment), valamint a nyelvészet és alkalmazott ágai szorosan összefonódnak. Mindegyiknek a tágabb értelemen vett „szöveg”, illetve az „információ” áll a középpontjában. területek. A szemantikus web szolgáltatások könyvtári bevezetésében fontos szerepe van az ilyen közös kutatásoknak, különöse tekintettel a metaadatok, illetve információkereső nyelvek és rendszerek fejlesztésében.

http://konyvtarostanar.wordpress.com/2011/05/20/konferencia-dr-horvath-tibor-tiszteletere/

40. oldal

Érdemes betekintenie a Morphologic weblapba, melynek Prószéky Gábor a főszerkesztője, megismerni sokrétű szolgáltatásaival (Pl. elektronikus szótárak fejlesztése, fordítóprogramok fejlesztése stb.). Ugye, van valami közös felület, ami összeköthető az információ-, és tudásmenedzsmenttel?

3. OKTATÁS, FELSŐOKTATÁS, FELSŐOKTATÁSI KUTATÁS - TUDÁSMENEDZSMENT

3. OKTATÁS, FELSŐOKTATÁS, FELSŐOKTATÁSI KUTATÁS - TUDÁSMENEDZSMENT..........................1

Célok...................................................................................................................................................2

forrás: Bognárné Lovász Katalin: A felsőoktatási könyvtárak szerepe a tudásmegosztásban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 58.évf. 2011., 9. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5540&issue_id=530................................................2

3.1. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI TUDÁSMENEDZSMENT............................................................2

Országos erőfeszítések – az OPKM integráló szerepe, iskolai könyvtári hálózat............................2

Iskolai könyvtárak mint tudásközpontok........................................................................................2

3.2. FELNŐTTKÉPZÉS.......................................................................................................................3

3.3. FELSŐOKTATÁSI TUDÁSMENEDZSMENT..................................................................................3

Az egyetemek versenye a hallgatókért és támogatásért...............................................................3

Egyetemi tudásközpontok mint a gazdaságélénkítés potenciális eszközei TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005......................................................................................................................................4

A Széchenyi István Egyetem példája..............................................................................................5

A tudásmenedzsment egyetemi oktatása, TM-képzés..................................................................7

3.4. Kutatás és fejlesztés, doktori iskolák...........................................................................................7

Corvinus Egyetem...........................................................................................................................7

Pannon Egyetem............................................................................................................................7

Budapesti Közgazdasági Főiskola - Vezetés és Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont Tudásmenedzsment Műhely http://www.bkf.hu/vszutk/hirek-beszamolok/1023 7

könyvtári információs terület.........................................................................................................8

ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola.........................................................................................8

41. oldal

Nyugat-Magyarországi Egyetem.....................................................................................................9

3.5. EGYÉB NONPROFIT SZFÉRA.........................................................................................................9

E-közigazgatási Tudásportál...........................................................................................................9

Bevezetés Az oktatás több szempontból is nagyon fogékony a tudásmenedzsment iránt,

- Az oktatás/tanulás során tudásmegosztásról, elsajátításról, alkalmazásról van szó

- az oktatás az EU-s elvárásoknak megfelelően elsődleges hangsúlyt helyez a kompetencia mérésre és fejlesztésre(ld. pl. itm1 tárgyban a kompetencia általános kérdései)

- vonatkozik ez az oktatás minden szintjére, így a felsőoktatásra is (ld. 9 tétel: Kompetenciamodellek. Az informatikus könyvtáros mesterképzés példája

- a felsőoktatási intézmények egyben a kutatás fontos fellegvárai is, TM-témakörben is kutatásokra, fejlesztésekre kerül sor

- az informatikus könyvtáros képzés alapú információ- és tudásmenedzsment világszerte elfogadott, és megbecsülésnek, támogatásnak örvend, a „business school”-okra alapozott IM-TM-el együtt

- ezért betekintést kell nyerni, illetve a vonatkozó tapasztalatokat átgondolni az oktatás minden szintjén, a közoktatás területét illetően (NAT-ok), ez e tételhez tartozik

illetve felsőoktatás területét illetően KKK- Képzési és kimeneti követelményeket illetően, itt csak röviden, lényegretörően, mert ez a 9. tétel súlypontja

a tételhez tartozik a tudásmenedzsment felsőoktatási könyvtári alkamazása is, melyek a felsőoktatási környezethez kötődnek, s melyet Bognárné Lovász Katalin TMT-ben 2011-ben megjelent tanulmánya alapján kell elsajátítani, (ehhez mellékelünk külön egy listát, hogy egyben lássa a tanulmány gazdag tartalmát egyfajta memo-ként –mely a kollokvium során is igénybevehető )

)

3.1. Közoktatási tudásmenedzsment3.1.1. Bevezetés .Tudásmenedzsment a közoktatási intézményekben, tanuló szervezetté válásuk feltételei Havas Péter: Tudásmenedzsment, tanulástudomány, tanulásfejlesztés (2009. június 17.) c. munkájában http://www.ofi.hu/tudastar/tanulas-fejlesztese/tudasmenedzsment

42. oldal

nagyon számos érdekes gondolatot közöl a tudásmenedzsment iskolai alkalmazhatóságáról.

A tudás menedzsmentje - a szükséges tudás „előállításának”, kezelésének, alkalmazásának és további tudások fejlesztésének folyamata, rendszeres tevékenysége, mely átfogja a társadalom és gazdaság szinte egész horizontját. … és hozzákapcsolódik a tudás újratermeléséhez, vagyis az innovációs szektorhoz.”

Az oktatásban számos lehetőség van a tudásfajták transzformációjának alkalmazására, az alábbiak szerint:

Externalizáció, a tacit tudás átalakítása explicit információvá, mely látványosan növelheti az intézmények szellemi kapacitását a fórumok, pl. a belső írásos és szóbeli kommunikációs folyamatok alkalmazásával, amelyekkel a pedagógiai tapasztalatokból szerveződő személyes tudás megosztható, kifejezhető és terjeszthető

Szocializáció, amely során egy tacit tudás a másik embernek közvetlenül átadható, a tacit tudásból új tacit tudás lesz egy másik ember fejében.

Kombináció; összehasonlítás, tendenciavizsgálat, összefüggések feltárása stb. révén az explicit tudáselemekből (információkból) újabb explicit tudáselemek születnek, a kombináció egyfajta szintézis, új információ létrehozása az összegyűjtött explicit elemek együtteséből.

Internalizáció, azaz az explicit információ a személyes megértés, felfogás révén tacit tudássá válik, beépül, részt vesz az adott személy tudásának konstruálásában, felépítésében (vagy konceptuális változásában).

Havas Péter hozzáteszi, hogy Mindeközben – ideális esetben – a közoktatási intézmény (a szervezet) minden tagja egyre többet tud, azaz tanul. Egy-egy iskolán belül megszámlálhatatlanul sok, egymással összekapcsolódó tudásspirál azonosítható.

A közoktatási intézmény betagozódik a társadalmi tudásmenedzsmentbe, amelynek hálózatában az iskola „kommunikál” a munka világával, a különböző társadalmi csoportokkal, releváns instrukciókat kaphat tanítási-oktatási feladatai célmeghatározásához.

A közoktatási intézmény ily módon tanulói szervezetté válik, amely a maga célszerű és eredményes működéséhez újabb és releváns tudást lehet eszközként alkalmazni. A tanulói szervezet tudásmenedzsmentje számukra is átlátható folyamatokban, fórumokon és technológiákkal történhet, ezáltal a diákok tanulási folyamatait szabályozó-szervező intézmény közvetlenül is nyújthat tapasztalatokat, mint tanuló szervezeti modell.Havas Péter, a fentiekhez kapcsolódva kiemeli, hogy az iskolai tudásmenedzsment gyakorlati célja feltárni a pedagógiai személyes tapasztalatokból kibontakozó tudást, azokat explicitté téve és újabb „tudásspirálokat” létrehozva.

Ez a folyamat képezheti a tudásmenedzsment-béli alapjait a helyi pedagógiai innovációknak, a tanulás és tanítás tartalmi, módszer- és eszközbéli fejlesztéseinek és közvetve-közvetlenül hozzájárulhat a diákok egyéni és csoportos tanulási stratégiái alakításához.

3.1.2.Iskolai könyvtárak mint tudásközpontokBognárné Lovász Katalin Tudásmenedzsment elemek integrálása az iskolai könyvtári munkába. c. tanulmányában azt a kérdéskört vizsgálja, hogy mit jelent a tudásmenedzsment az iskolai könyvtárban,

43. oldal

és hogy az iskolai könyvtár milyen tudásmenedzsment feladatok megoldására képes. „Hogyan lehet az iskolai könyvtáros a tudásmenedzsment zászlóvivője az iskolában”

Bibl. Adatok. Bognárné Lovász Katalin: Tudásmenedzsment elemek integrálása az iskolai könyvtári munkába. In: Könyvtár és társadalom vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapja alkalmából. Szombathely, Savaria University Press, 2008. 163-177.p. Kattintson az alábbi linkre, majd menjen a 163. oldalra , különösen a 172-176. oldalt tanulmányozza figyelemmel [PDF] KÖNYVTÁR ÉS TÁRSADALOM VONZÁSÁBAN - NYME SEK

3.1.3. Az OFI- Oktatáskutató és –Fejlesztő Intézet tevékenysége és tudástára Az OFI – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tevékenysége, tudástára

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az oktatási ágazat stratégiai kutató-fejlesztő és szolgáltató intézménye. Ezen a néven 2007. január 1-jén kezdte meg működését, jogelődjei között található az Országos Pedagógiai Intézet, az 1990-ben alapított Országos Közoktatási Intézet, valamint az Oktatáskutató Intézet és a Professzorok Házának keretei között működő kutató-fejlesztő részlegek. 2007 őszétől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet része lett az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum is. http://www.ofi.hu/rolunk/ofi-rovid-bemutatasa

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet alapfeladatát a magyar közoktatás, esetenként a felsőoktatás fejlesztése érdekében végzett kutatási, fejlesztési, innovációs és szolgáltatási tevékenység jelenti. Az intézet tevékenysége közoktatási és felsőoktatási kutatásokra és fejlesztésekre, nemzetközi elemzésekre, az oktatásirányítás szakmai döntéseit előkészítő szakértői tevékenységekre, adatszolgáltatásokra, valamint a szakmai eredmények széles körű disszeminációjára terjed ki. Számos TÁMOP projektet koordinált, amelyek anyaga hozzáférhető a honlapján. Emellett gazdag tudástárat is tartalmaz.

3.1.4. Országos erőfeszítések – az OPKM integráló szerepe, iskolai könyvtári hálózat

A Magyar Pedagógusok Háza PortálAz MPHP http://www.mphp.hu/ fontos szerepet játszik a pedagógiai tudás gyors, hatékony hozzáférhetővé tételében.

Az alábbi csak a Témacsoportok gyors áttekintését szolgálja, melyek szerinti keresni lehet. Főtegóriákba, azokon belül alkategóriákba rendezi gazdag anyagát, s kapja meg a szükséges források listáját az alábbiak szerint. A kereséshez, böngészéshez célszerűbb a Google-ba a megadott linket.

Oktatáspolitika, oktatásirányítás Irányító testületek, minisztériumok , Törvények, rendeletek , Oktatásgazdaságtan , Oktatásügyi statisztika , Iskolaigazgatás

Intézmények, szervezetek Szakmai szervezetek , Pedagógiai intézetek , Óvodák, bölcsődék , Általános iskolák , Középiskolák , Felsőoktatási intézmények , Felnőttoktatási intézmények , Könyvtárak , Iskolai könyvtárak , Pedagógiai szakkönyvtárak ,

44. oldal

Tanulók, gyermekek Gyermeki jogok , Gyermek- és ifjúságvédelem , Család , Pályaválasztás

Nevelés Neveléselmélet , Nevelési módszerek , Nevelési formák

Közoktatás Tanterv , Vizsga, Oktatástechnológia , Tankönyv, taneszköz , Tantárgyak , Tanuláson kívüli tevékenység , Tanulmányi versenyek, pályázatok , Konferenciák

Szakképzés

Felsőoktatás

Neveléstudományi kutatások Oktatáskutatás , Pedagógiai irányzatok , Gyógypedagógia , Neveléstörténet , Nevelésszociológia , Neveléslélektan

Pedagógusképzés Pedagógusképzés , Pedagógus pálya

Határterületek Pszichológia , Szociológia , Filozófia , Etika, erkölcs

Pedagógiai folyóiratok Magyarország , Európa , USA , egyéb

Gyermek- és ifjúsági irodalom

Pedagógiai írások online napilapokban

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum http://www.opkm.hu/

Keresse fel a szakkönyvtár webhelyét, szánjon rá néhány percet, hogy gazdag kinálatával megismerkedjen.

45. oldal

3.2. Felsőoktatási könyvtári tudásmenedzsment 3.2.1. Bognárné Lovász Katalin tanulmányaA felsőoktatási könyvtárak tudásmenedzsmentjével Bognárné Lovász Katalin PhD-kutatás szintjén foglalkozik. Ennek keretében a számos publikáció között jelent meg ez a tanulmány a TMT-ben.

Tanulmányában kiemeli, hogy „.. a felsőoktatásnak alapvető szüksége van a folyamatos, a gazdasági, politikai és társadalmi környezettel folytatott kétirányú kommunikációra és aktív partnerkapcsolatokra mind az egyén, mind pedig az intézmények szintjén.

Hangsúlyozza, hogy az új, innovatív tudás fejlesztése érdekében kell kialakítani az egyetemeken a tudásmenedzsment bevezetésének feltételeit, és eszközeivel biztosítani az intézményi tudás feltárását, megtartását és gyarapodását.

Kimutatja, hogy csak olyan egyetem tud majd a jövőben jól prosperálni, amelyik a szakmai versenyhelyzetben vonzó tud lenni, a hallgatók számára kínált lehetőségek versenyképesek; a versenyszférával együtt lélegző, intellektuális előkészítő műhelyek, tudományos bázisok. Nem véletlen, hogy az egyetemek nagy hangsúlyt helyeznek a tudás menedzselésének fejlesztésére! Ennek mikéntjéről szól a tanulmány.

46. oldal

(forrás: Bognárné Lovász Katalin: A felsőoktatási könyvtárak szerepe a tudásmegosztásban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 58.évf. 2011., 9. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5540&issue_id=530

(A tanulmány témakörök szerinti gyors áttekintéséhez mellékelünk egy listát, hogy egyben lássa a tanulmány gazdag tartalmát, s egyfajta memo-ként használja azt ismétlés során

E projektekben, ahogy az megnevezésükből is kitűnik, az egyetemi, főiskolai könyvtárakra is fontos szerep hárul,melyekre majd röviden a 6. tételben ( Innováció a könyvtárban) térünk ki

3.2.2. Egyetemi tudásmenedzsment központok létrehozása

- Áttekintés

Jelentős esemény volt a TÁMOP projekt, melynek neve: Egyetemi tudásmenedzsment központok létrehozása, a regionális szintű tudáshasznosulást és tudástranszfert segítő szervezeti fejlesztések) - TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005 projekt.

A projekt meghirdetése abból indult ki, hogy az egyetemek szellemi megújulásának előmozdítása, a kor kihívásaihoz kapcsolódó reagálási képességének növelése, új partneri kapcsolatok kiépítése, a már létező együttműködések megerősítése, az egyetemek tudásvagyonának feltérképezése és hasznosítása, technológiák transzferálása, a vállalkozói szemléletmód erősítése, valamint tehetséggondozás.

A fejlesztési célok elérése érdekében felállításra kerülnek a tudásmenedzsment szervezetek, amely a projekt keretében kifejlesztett tudásmenedzsment szolgáltatásokat nyújtanak az egyetem oktatói és hallgatói, a régió felsőoktatási és szakképzési intézményei, valamint a gazdasági élet szereplői számára.

- Esettanulmány - A Széchenyi István Egyetem példája

Széchenyi István Egyetem – Egyetemi Tudásközpont

http://tmk.sze.hu/kezdolap

A projekt neve: Egyetemi Tudásmenedzsment Központ létrehozása, valamint a regionális szintű tudáshasznosulást és tudástranszfert segítő szervezeti fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen. A projekt kódja: TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005. A projekt időtartama: 2009. október 1. - 2011. december 31. http://tamop421.sze.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=86&Itemid=330

A komplex fejlesztés elemei a következők:

(1) szervezetfejlesztés, a Tudásmenedzsment Központ létrehozása(2) információs, tudás- és technológiaközvetítő szolgáltatások kifejlesztése,

(3) tudás- és technológiaközvetítéshez kötődő projektek lebonyolítása.

A fejlesztés első lépéseként megalapított Tudásmenedzsment Központ megnevezésében az az üzenet kerül kifejezésre, hogy a szellemi műhelyekben felhalmozódó tudás nagyobb értéket

47. oldal

hordoz, ha előre megtervezett hasznosítási koncepció és szakmai támogatás kapcsolódik hozzá.

A tudás rendszerezése és marketingje áll tehát a szervezet tevékenységeinek középpontjában, amelyhez elengedhetetlen számos új szolgáltatás kifejlesztése és működtetése.

Az egyetem tudástérképének elkészítése és karbantartása az egyik legfontosabb ilyen szolgáltatás amely hiteles és részletes információt nyújt a hallgatóknak, az oktatóknak, az együttműködő szervezeteknek és az intézmény valamennyi partnerének az egyetem tanszékeinek és munkatársainak kompetenciáiról, tudásvagyonáról és ezek alkalmazhatóságáról.

A Tudásmenedzsment Központ felkészült szakemberei az egyetem innovatív fejlesztési elképzelésekkel rendelkező hallgatóin és oktatóin túl

cégek és magánszemélyek jelentkezését is várják, akik a szervezet által működtetett Innovációs Irodában kaphatnak támogatást terveik megvalósításához

A projekt fontos elemeként vezetői, oktatói kompetencia-fejlesztési programra is került sor a Tudásmenedzsment Központ szervezésében a Human Telex Consulting Kft.-vel együttműködésben, a TÁMOP 4.2.1-08/1-2008-0005 projekt finanszírozásával. E program célja az egyetemi tudásmegosztási kultúra megerősítése és az innovációs szemlélet kialakítása 100 fő oktató bevonásával.

Szervezeti kultúra és szervezeti hatékonyság felmérés

Kompetenciaprofilkialakítás és felmérés

A megvalósíthatósági tanulmány alapján, az Egyetem megbízottaival való egyeztetés során kerülnek definiálásra a szükséges képzések. A készségfejlesztő tréningek célja, hogy a résztvevők olyan készségeket sajátítsanak el, melyek az ideálisnak tartott szervezeti kultúra létrehozásához szükségesek, valamint elkezdhessék megvalósítani a kompeteciafelmérésekből következő egyéni fejlesztési céljaikat.

A tréningek lehetséges (egyeztetendő!) témakörei a következők: Együttműködés-fejlesztő tréning az egyetem vezetése részére, Vezetői készségfejlesztés, Asszertivitás és konfliktuskezelés, Professzionális vezetői komunikáció, Projektmenedzsment.

http://tamop421.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1293&Itemid=355

A szellemi tulajdonkezelés fő folyamatai

(1) az egyetem szellemi tulajdonkezelési szabályzatának kidolgozása(2) a szellemi tulajdonkezelés rendszerbe foglalása, a szellemi eszközkezelés

megvalósítása

(3) a szellem tulajdon szabályozott hasznosítása

48. oldal

Ilyen szellemi eszközmenedzsment rendszer (SZEM) pl. a Riglersystem™ (RS), amelyet a Széchenyi István Egyetem Győr Tudásmenedzsment központjában alkalmaznak, beszerzésére Központ a TÁMOP 4.2.1 konstrukciójú projekt keretében került sor. forrás:

Forrás: http://tamop421.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1323&Itemid=315

3.3. A tudásmenedzsment egyetemi oktatása, doktori iskolák az egyetemeken 3.3.1. Tudásmenedzsment-képzés Az egyetemi tudásmenedzsment terén elért kutatási és fejlesztési eredmények egyben lehetővé teszik számos egyetemen, hogy oktassák is a tudásmenedzsmentet a hallgatók számára.

A tudásmenedzsment oktatása az egyetemek egy részén, az egyetem profiljának megfelelően alakult. Az úttörők között volt a Budapesti Corvinus Egyetem, mely már az 1990- es évek végén Információmenedzsment CD-ROM-ot is megjelentetett, melyben szisztematikusan vizsgálta a gazdálkodási szakos hallgatók számára fontos ismereteket.

Az Egyetem továbbra is erős az IM-TM oktatásában. Külön említést érdemel, hogy a Corvinus Egyetem Könyvtárának főigazgatója, Alföldiné Dán Gabriella, doktori disszertációt írt és védett meg a tudásmenedzsment köréből, az ELTE KIT doktori iskolájában.

3.3.2. Doktori iskolák

- Corvinus Egyetem

kutatás- PhD

A Corvinus Egyetem PhD iskolájában fontos szerepet kap az innováció és tudásgazdaság témaköre. E kulcsszavak alatt az Egyetemi Könyvtár 25 PhD-dolgozat adatait közli http://phd.lib.uni-corvinus.hu/view/subjects/26.html (Ezek ott helyben férhetők hozzá elektronikusan)

Tudásmenedzsment oktatása

Az elsők között vezette be a Corvinus Egyetem a Tudásmenedzsment tárgy oktatását. Leírását érdemes közelebbről megnézni

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=22720&tanKod=2IR32NDK06M

Tantárgyfelelős: Dr. Fehér Péter http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=24294&no_cache=1&neptunKod=RG1UCC

- Pannon EgyetemObermayer Kovács Nóra: Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban. A tudásmenedzsment sajátosságainak vizsgálata a magyar szervezeteknél. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Veszprém: Pannon Egyetem. http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2007/Obermayer_Kovacs_Nora_dissertation.pdf

49. oldal

- OMIKK BME

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, a doktori iskola keretében születnek TM területén doktori munkák, az egyetem profiljának megfelelő témakörökben pl. Hasznics Milán: IT hozzárendelési modell szervezeti tudásmenedzsment rendszerek támogatására. Tézisek a Ph.D. fokozat megítéléséhez. http://dokutar.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2007/Hasznics_Milan/tezis_hun.pdf

- ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola

Alföldiné Dán Gabriella: A tudástársadalom és a tudományos szakkönyvtári ellátás. PhD értekezés. Témavezető: Bobokné dr. Belányi Beáta. Bp. 2003. ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola. 172 p.

Sajó Andrea Ildikó: Az információs központok szerepe az információ- és tudásmenedzsmentben, különös tekintettel az infokommunikációs szektor igényeire. PhD értekezés. Témavezető: prof. dr. Sebestyén György. Bp. 2003. ELTE Könyvtártudományi Doktori Iskola. 2003. 297 p.

Pajor Enikő: A láthatatlan/mély web felhasználása a könyvtári tájékoztatásban. PhD értekezés. Témavezető: prof. dr. Sebestyén György. Bp. 2006. ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program, 214 p. ; Tóth Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikus paradigmában. PhD értekezés. Témavezető: dr. Horváth Péter. Bp. : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 180 p.

Bognárné Lovász Katalin: Tudásmenedzsment a könyvtárakban, különös tekintettel a felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére . PhD-dolgozat. Témavezető: dr. Pálvölgyi Mihály. Bp. 2012- Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2012 – beadott és védésre váró dolgozat.

Előadás formájában megtekinthető: Bognárné Lovász Katalin NYME SEK BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszék) :Tudásmenedzsment a felsőoktatásban. A felsőoktatási könyvtárak szerepe a tudásmegosztási folyamatok szervezésében http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3408,Tudasmenedzsment_a_felsooktatasban

3.3.3. Tudásmenedzsment műhely

Budapesti Közgazdasági Főiskola - Vezetés és Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont Tudásmenedzsment Műhely http://www.bkf.hu/vszutk/hirek-beszamolok/1023A BKF Tudásmenedzsment Műhelye bár effektív létezése mindössze egy éves múltra tekintő, nem alapok nélkül való. A Műhely vezetője, Noszkay Erzsébet, mint a MTA TM Albizottságának alapító elnökeként, a TM Albizottság megalakulása óta az Albizottság égisze alatt működő intézményközi TM Műhely vezetője, s a BKF- re kerülésével a BKF TM Műhelye megalakulásával csatlakozott ehhez az intézményközi munkához.

Az intézményközi műhelymunka hét éves tapasztalatait felhasználva és arra alapozva kezdte el TM Műhelyünk munkáját.

A Műhely nem csak az elméleti kutatásokat célozza (aktuálisan éppen az intelligens tőketényező gazdaságélénkítő szerepével és jelentőségével, és a hazánknak a válságból való kilábalását esélyessé

50. oldal

tevő, gyakorlatilag egyetlen, korlátlannak tekinthető erőforrás tényezőjével és annak feltárási és felhasználási esélyeivel foglalkozik).

Kitüntetett kérdésként kezeli a gazdálkodási szervezetek számára hasznosítható, TM alkalmazásfejlesztési K+F rendszereinek módszertani kérdéseit is. (A szóban forgó témakörben született eredmények máris több nemzetközi konferencián előadás és publikáció keretében megismerhetők.)

3.2. további nonprofit területek csak olvasásra 3.2.1. Felnőttoktatás

Felnőttképzés.lap.huA felnőttoktatás az "élethosszig tartó tanulás" jegyében zajlik. Magában foglalja a különböző, intézményeket,

képzőket vagy iskolákat, a képzés különböző szintjeit.

3.2.2. E-közigazgatási Tudásportál 3.2.1.

Az E-közigazgatási Tudásportál fő célja az, hogy a közigazgatás széles körében kiépüljön az elektronikus működéshez, valamint az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához és nyújtásához szükséges alapvető kultúra, a központi kormányzatban és a különböző önkormányzati szinteken egyaránt. Az erre vonatkozó tudás szisztematikus összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének jelenleg nincs hatékony eszköze.

Az E-közigazgatási Tudásportál ezt a hiányt igyekszik pótolni azáltal, hogy különféle G2G szolgáltatásokat (pl. távoktatás, bevált hazai és nemzetközi megoldások ismertetése, az e-közigazgatási projektek fejlesztési tapasztalatainak megosztása, releváns hazai és európai uniós stratégiák, programok, pályázati lehetőségek, jogszabályi háttér, ajánlások és szabványok ismertetése, híranyagok elérhetővé tétele stb.) kínál, mindenekelőtt a közigazgatásban dolgozók számára http://www.etudasportal.gov.hu/dashboard.action

Megj. Az oktatás mellett a TM más nonprofit szférákba is integrálódik, pl. más kulturális, kommunikációs intézmények, nonprofit média stb. . Ezekkel más helyütt foglalkozunk majd az IKTM keretében.

4 EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK PROJEKTEK ÉS PÉLDÁK

Célkitűzés

A témakör tanulmányozása alapján legyen képes

51. oldal

1. Az Európai Uniós programok és projektek jelentőségének bemutatására,2. A stratégiai programokhoz való kötödésük kifejtésére, pl. Lisszaboni stratégia3. Kereteinek áttekintésére, különös tekintettel a 7. keretprogramra, illetve a 2013-2020.

időszakra vonatkozóan 4. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepének kifejtésére országos szinten

5. a könyvtári információs, innovációs, tudásmenedzsment vagy/és e-tanulás szempontjából fontosabb projektek bemutatására, különös tekintettel azokra, amelyeket ismer, amelyekben rész vett

6. Ön által ismert további projektek rövid ismertetésére

A tételben sok adat szerepel, próbálja meg az Ön számára érdekes, „fogyasztható” részeket kiemelni, úgy, hogy logikai szerkezetet fő vonalaiban megtartja ! ezt aláhúzásos tömörítéssel is megteheti

Tartalom4 EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK PROJEKTEK ÉS PÉLDÁK........................................................................1

Célkitűzés...........................................................................................................................................1

Tartalom.............................................................................................................................................1

4.1. Bevezetés. Európai uniós stratégiák...........................................................................................2

4.1.1. A lisszaboni stratégia.......................................................................................................2

4.1.2. az Europa 2020.................................................................................................................3

A Horizont 2020 az Európa 2020 stratégia része......................................................................3

4.1.3. Magyar kapcsolódások az Európa 2020 stratégiához...........................................................4

Magyarország nemzeti reformprogramja az Európa 2002-hoz kapcsolódva..............................4

A Nemzeti Intézkedési Terv az Európa 2020 stratégiahoz kapcsolódva.....................................4

Új Széchenyi Terv Az Európa 2020 keretében............................................................................4

Magyar Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020...........................................................5

4.2. A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007-2013)............................................5

4.2.1. Európai Uniós vonatkozások.................................................................................................5

Célkitűzések................................................................................................................................5

A program kutatási területei:.....................................................................................................6

A 7. keretprogram IKT-szegmense.............................................................................................6

52. oldal

Kutatási együttműködések: európai kiválóság............................................................................6

Közös Technológiai Kezdeményezések.......................................................................................7

Nemzeti programok koordinációja.............................................................................................7

Technológiai Platformok.............................................................................................................7

Emberi-kutatói- erőforrások – kutatói mobilitás, továbbképzés................................................7

Kutatási és innovációs területek és kapacitások.........................................................................8

4.2.2. Magyar vonatkozások...........................................................................................................8

Kapcsolattartó - A 7. keretprogram magyarországi kapcsolattartója..........................................8

TTI Stratégia- Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája (2007-2013) és Intézkedési Terve........................................................................................................................9

Forrástérkép Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe 2010.....................9

Statisztika - adatok a 7.keretprogram IKT részéről...................................................................10

4.3. EU keretprogramok, 8. versenyképességi és innovációs keretprogram 2014-2020..................10

felsőoktatási és élethosszig tartó tanulás.................................................................................10

4.4. Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) európai alapdokumentumai.......11

4.4.1. Alapdokumentumok és aktuális fejlesztési programok......................................................11

A lisszaboni stratégiához kapcsolódó alapdokumentumok......................................................11

Aktuális és újabb fejlemények a programokkal kapcsolatban magyar nyelven........................12

4.4.2. A stratégia magyarországi megvalósításai.........................................................................12

UMF -Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2010................................................13

-................................................................................................................................................13

Széchenyi terv- aktualitások.....................................................................................................13

A magyar felsőoktatási keretrendszer......................................................................................13

Európai egyetemek chartája.....................................................................................................14

4.5.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség...............................................................................................14

Feladatok, működési keretek- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata, működési keretei.....14

További feladatok - A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség további feladatai:.....................................15

4.6.További fontos projekt információk..........................................................................................15

53. oldal

A projektinformációk webhelyei..................................................................................................15

EU keretprogramok Információs Portál....................................................................................15

Projekt esettanulmány, kutatások (Projektmenedzsment startlap rovata 12 tétellel )...........15

Pályázatok, tenderek (Projektmenedzsment startlap rovata 23 tétellel).................................15

4.7. Az Európai Uniós támogatások és a magyar projektmenedzsment fejlődése...........................16

4.1. Bevezetés. Európai uniós stratégiák

4.1.1. A lisszaboni stratégia

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1431

Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására – 10 éves időtávban fogalmazta meg a teendőket. Eszerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia- az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

A stratégia alapvetően fontos eleme a kutatás-fejlesztés.

A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2.-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása.

2004. júniusában az Európai Bizottság elfogadta a „ Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa- iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához.” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését, melyek a következők:

1. európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül;2. az európai technológiai kezdeményezések elindítása;3. az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén

keresztül;4. Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára;5. európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése;6. a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.

Ld. még Európai Uniós támogatás és finanszírozás weblap rovatai

http://europa.eu/policies-activities/funding-grants/index_hu.htm

54. oldal

Sajnos a fő célokat, sem a kutatás-fejlesztési célkitűzést nem tudják teljesíteni.

4.1.2. az Europa 2020A lisszaboni stratégia és az Európa 2020 program összefüggéseit lásd „2010 tavaszán fogaldták el a lisszaboni stratégia 2020-ig szóló folytatását

www.vki.hu/kh/Kh-205.pdf

– a Lisszaboni stratégia folytatása, az Európa 2020 amely Európa gazdasági vezető

szerepének visszaszerzését célozta meg. A következő évtizedre szóló európai uniós növekedési

stratégia, amelynek célja, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és

inkluzív legyen. Öt nagyszabású célt tűztek ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás,

a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván

megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken, és a

stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik.2 Az intelligens

növekedés az EU teljesítményét hivatott javítani az oktatás (a tanulás és a készségfejlesztés

ösztönzése), a kutatás/innováció (olyan új termékek/szolgáltatások előállítása, amelyek

elősegítik a növekedést és a foglalkoztatást, illetve a társadalmi problémák megoldását) és a

digitális társadalom (információs és kommunikációs technológiák használata)

területén.3 Európa 2020. In. Az Európai Unió hivatalos oldala http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htmIntelligens növekedés.

http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/smart-growth/index_hu.htm

A Horizont 2020 az Európa 2020 stratégia része – a kutatási és innovációs keretprogram az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió”

elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Első ízben foglalja egységes keretbe

valamennyi európai uniós kutatás- és innováció finanszírozási eszközt és minden eddiginél

nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és

sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek.4 Horizont 2020

2 Európa 2020. In. Az Európai Unió hivatalos oldala http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm3 Intelligens növekedés. http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/smart-growth/

index_hu.htm4

55. oldal

program. In:Nemzeti Innovációs Hivatal honlapja.

http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/eu-egyuttmukodes/horizont-2020-120131

4.1.3. Magyar kapcsolódások az Európa 2020 stratégiához

Magyarország nemzeti reformprogramja az Európa 2002-hoz kapcsolódva http://www.kormany.hu/download/0/c3/30000/Nemzeti%20Reform%20Program.pdf

94 oldalas program Közzététel: 2011. ápr. 30. – Az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó számszerű nemzeti vállalásokat , intézkedéseket tartalmazza. Kitér arra, hogy Nemzeti Reform Program intézkedései hogyan járulnak hozzá Európa 2020 stratégia teljesítéséhez. Fontos szerepet kap benne az együttműködés és a hálózatosodás (pólusok, klaszterek) ...

A Nemzeti Intézkedési Terv az Európa 2020 stratégiahoz kapcsolódva

http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf

– az európai stratégiával összhangban koncentrál a fejlesztendő területekre. Egyik fontos

célként a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékára történő

növelését kívánja elérni 2020-ig, úgy, hogy a teljes ráfordítási szinten belül a vállalati ráfordítások

aránya tovább növekedjen. 5

Új Széchenyi Terv Az Európa 2020 keretében

– akció tervei között szerepelnek a TÁMOP és TIOP projektek, amelyek céljai a

foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piacra való belépés segítése és ösztönzése, az

alkalmazkodóképesség javítása, a felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése, a tudásalapú

gazdaság kiépítése érdekében. E programok keretében került sor a könyvtárak fejlesztésére és a

szolgáltatások korszerűsítésére. http://ujszechenyiterv.gov.hu/

http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/nemzeti-strategiak/uj-szechenyi-terv-uszt-

120821-1

5

56. oldal

Magyarország nemzeti reformprogramja

http://www.kormany.hu/download/0/c3/30000/Nemzeti%20Reform%20Program.pdf

Széll Kálmán terv http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/nemzeti-strategiak/szell-

kalman-terv

E stratégiákban és tervekben megfogalmazott gondolatok megvalósítása, és az odaítélt

forint milliók-milliárdok elköltése változó hatékonysággal történt az idők során. Nagyon fontos

tudni, hogy a befektetett pénzügyi források és emberi energiák eredményeit – vagy

eredménytelenségét – közép, illetve hosszútávon tudjuk megtapasztalni.

Magyar Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetés céljából közzétette a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetét. A minisztérium a Nemzeti Innovációs Hivatalt bízta meg a stratégia társadalmi konzultációjának lefolytatásával. A társadalmi egyeztetés célja, hogy a kutatás-fejlesztés és innovációban (KFI)-ben érintett szereplők már a tervezés során megismerhessék a stratégia főbb irányvonalait, és érdemi hozzászólásokkal segíteni – lásd. Nemzeti Innováció Hivatal honlapja

http://www.nih.gov.hu/

4.2. A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (2007-2013)

A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.

A továbbiakban a programban érintett területek jelenleg aktuális vonatkozásaival ismerkedhet meg, a megadott webhelyek felhasznőálsával.

Az innováció kibontakoztatásában fontos szerepet kap a CIP - Versenyképesség és Innováció Keretprogram (CIP) - a 7. Keretprogram kiegészítése, mely Európa versenyképességét és innovációs kapacitásainak kihasználását támogatja.

http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm jó áttekintés magyar nyelven

57. oldal

http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/n26104_hu.htm

Célja a kutatás és az innováció közötti szakadék áthidalása, a kkv-k kiemelt támogatása, illetve a kapcsolódó információk és pályázati feltételek könnyű elérhetőségének biztosítása.

A CIP helyet ad többek között a hivatkozott közösségi programoknak:

Modinis, e-Content, e-TEN programok Az EU 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram bizonyos innovációhoz kapcsolódó

programjai. Ezen programok a továbbiakban nem mint önálló programok, hanem mint a CIP résztevékenységei működnek. (Az Európai Parlament és a Tanács Határozata: Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007-2013) Brüsszel. 2005. p. 10-12. ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/innovation/docs/cip_com121_06042005_hu.pdf

4.2.1. Európai Uniós vonatkozások

Célkitűzések

A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést.

2007. január 1-től elindult a 7. Keretprogram. A program 7 évig (2013-ig) fog működni, összhangban az Európai Parlament költségvetési időszakával. A program teljes költségvetése 50,5 milliárd euró, - négy specifikus program keretében írják ki a pályázatokat.

A program célja: a határokon átívelő európai és Európán kívüli együttműködések támogatása, mind közös kutatási tevékenységek, mind a kutatási programok koordinációja által.  32,365 milliárd eurós költségvetésével a 7. Keretprogramban nyújtható támogatások majd 60%-át ez a program biztosítja.  

A program kutatási területei:

A tudomány és a technológia legfontosabb területei: 

1. Egészségügy2. Élelmiszer, mezőgazdaság, biotechnológia3. Információs és kommunikációs technológiák4. Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudományok és új gyártási technológiák5. Energia6. Környezetvédelem és éghajlati változások7. Közlekedés és repüléstechnika8. Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok9. Biztonság10. Űrkutatás

58. oldal

A 7. keretprogram IKT-szegmense http://www.ist.hu/

részletes információk, hirek az FP7 programról, pályázati ismertetések . Az EU IST Promóciós csoport 2004. április 15-én alakult. Az Európai Unió kutatási, technológia fejlesztési és demonstrációs keretprogramja alprogramjának, az Információs Társadalom Technológiái prioritásának megismertetését, a hazai jogalanyok IST programban való részvételének elősegítését az IST magyarországi kapcsolattartója – (National Contact Point) az EU IST Pro (=EU IST PROmóciós team) csoporttal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal és a Netalfa Kft.-vel kötött szerződés alapján végzi.

Kutatási együttműködések: európai kiválóság

Kutatási együttműködések építésére együttműködési projektek, kiválósági központok, koordináló és támogatási akciók által kínált támogatási eszközök vehetők igénybe: Kutatási-innovációs témákban, ahol Európa versenyképessége, gazdasági növekedése és jóléte kutatási és technológiai fejlesztéshez kötött, létrehozták az Európai Technológiai Platformokat. Csoportosíthatóak:

Új technológiák, melyek egy szektor átalakítását eredményezhetik (pl. Ipari Biztonság Platform)

Különböző politikák célkitűzéseinek egyeztetése, tekintettel a fenntartható fejlődésre (pl. Nanotechnológiák Orvosi Alkalmazása Platform)

Új technológiaalapú javak és szolgáltatások, szegmensek magas piacra lépési korláttal, bizonytalan jövedelmezőséggel, de széles társadalmi és gazdasági hatással (pl. Mobil és Vezeték nélküli Kommunikációs Platform)

Kiemelkedő stratégiai és gazdasági jelentőségű, technológiai áttörést biztosító hi-tech platformok (pl. Űrtechnológiai Platform)

Új technológiák alkalmazása a hagyományos iparágakban (pl. Acéltechnológiai Platform)

Közös Technológiai Kezdeményezések

Bizonyos technológiai témákban és kutatási célterületeken a köz- és magánszféra partnerségén alapuló együttműködésekre van szükség, ezek a Közös Technológiai Kezdeményezések. A projektek anyagi hátterét: magánbefektetők; nemzeti és európai szinten közcélú kutatási programok részére nyújtott támogatási összegek; Európai Befektetési Banktól kapott kölcsönök biztosítják.

Nemzeti programok koordinációja

A nemzeti programok koordinációja az ERA-NET, illetve a Közösség támogatásával létrejött közös projektek révén valósul meg. Az ERA-NET célkitűzései:

Együttműködési keret biztosítása közcélú kutatási programok résztvevői számára - koordinációs céllal (új és meglévő, továbbfejleszthető ERA-NET-ek támogatása)

A nemzeti és regionális programok számára létrehozandó közös pályázati felhívások meghirdetését vállaló pályázók számára többlet támogatás biztosítása. (ERA-NET Plus)

59. oldal

Technológiai Platformok

A program célja az alapkutatás / felderítő kutatás (frontier research ) erősítése és támogatása, az európai kutatás dinamizmusának, kiválóságának előmozdítása. A program költségvetése 7,46 milliárd euró.

A program alapelvei:

Az egyes kutatócsoportok támogatása minden tudományterületen Versenyszellem kialakítása Kiválóság támogatása Kreativitás, új tudás létrehozása a társadalmi, gazdasági kihívások kezelésére

A program végrehajtásáért a Tudományos Tanács a felelős. Elkészíti az európai szintű tudományos stratégiát, éves munkaprogramot állít össze, meghatározza az értékelési folyamatokat, nyomon követi a programok megvalósítását, és minőségellenőrzést végez. Az alapkutatások területén végzett tevékenységek végrehajtásáért európai szinten az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) a felelős, melynek feladatai: a Tudományos Tanács által kidolgozott éves munkaprogram megvalósítása, a szakmai értékelési és kiválasztási folyamatok végrehajtása, a támogatások pénzgazdálkodásának biztosítása.

Emberi-kutatói- erőforrások – kutatói mobilitás, továbbképzés .Emberi erőforrások (Marie Curie akciók)

A program a kutatói mobilitás és a kutatók továbbképzésének középpontba állításával négy fõbb területre összpontosít:

1. Kezdő kutatók továbbképzése: a Marie Curie hálózatok keretében, amelyek a tudás- és technológia-transzfer útján egy kutatási tématerületen képeznek tovább kutatókat

2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és karrierfejlesztés: az egyéni ösztöndíjak keretében európai és nemzetközi kutatóintézetekben van lehetőség kutatásokat folytatni és a kutatási időszak után visszatérni a küldő intézménybe.

3. Ipar hatékonyabb bevonása a kutatási együttműködésekbe a humánerőforrás-fejlesztés területén

4. Nemzetközi dimenzió megerősítése: kiváló 3. országbeli kutatók Európába hívása

A Marie Curie akciók célja továbbá, hogy a tehetséges kutatók továbbképzésén keresztül népszerűsítse a kutatói életpályát, és ösztönöz minden kutatót az Európán belüli és nemzetközi tapasztalatcserében való aktív részvételre. A Marie Curie hálózatok keretében létrehozott szellemi termékek hasznosítása a Közösség versenyképességének növeléshez járul hozzá. A program költségvetése 4,728 milliárd euró. Marie Curie pályázatok

Kapacitások

Kutatási és innovációs területek és kapacitások

A program az európai kutatási és innovációs kapacitások és lehetőségek maximális kihasználását tűzte ki célul. Költségvetése 4,217 milliárd euró.

60. oldal

A program 6 főbb területet foglal magában:

A kutatási infrastruktúra javítása A kis- és középvállalkozások javára végzett kutatások Tudásrégiók kialakítása, regionális kutatási klaszterek támogatása A kutatási potenciál kiaknázása az átalakuló régiókban Tudomány a társadalomban Nemzetközi együttműködés

A program továbbá elő kívánja segíteni az Együttműködések programhoz és a közösségi döntéshozáshoz kapcsolódó politikák összehangolt fejlesztését. Emellett a regionális és kohéziós politikákhoz, a strukturális alapokhoz, az oktatás-képzés témaköréhez, illetve a Versenyképesség és Innováció Keretprogramhoz való illeszkedés is a célok között szerepel.

4.2.2. Magyar vonatkozások

Kapcsolattartó - A 7. keretprogram magyarországi kapcsolattartója

Az Európai Uniós 7. keretprogrammal és más nemzetközi programokkal kapcsolatos koordinációs tevékenységet a Nemzeti Innováció Hivatal látja el. http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg

Nemzeti Innovációs Hivatal http://www.nih.gov.hu/tanacsadas/fp7-kapcsolattarto/nemzeti-kapcsolattarto-080519

http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/eu-7-keretprogram/hirek-esemenyek

áttekintés a 7 keretprogramról, annak szegmenseiről ,hírek, események további kimerítő és differenciált információk, többek között az Információs és kommunikációs technológiákról, annak fejleményeiről

http://www.nih.gov.hu/kereses?searchStr=infokommunik%C3%A1ci%C3%B3

legfrissebb vonatkozások - nemzetközi kutatási, fejlesztési innovációs együttműködési hírek az infokommunikáció terén

http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/rendezvenyek/lehetosegek-eu-fp7-ict

példa fp7-tel kapcsolatos rendezvény lefolytatására

A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája (2007-2013) prioritásairól lásd http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas

61. oldal

TTI Stratégia- Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégiája (2007-2013) és Intézkedési Terve

A stratégia általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a

gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes

termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg. A konkrét középtávú célok között találhatjuk a

vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővítését, nemzetközileg is elismert kutató-

fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítását, a régiók kutatás-fejlesztési és

innovációs (K+F+I) kapacitásának növelését, és a piacon versenyképes hazai vállalkozások,

termékek és szolgáltatások kifejlesztését és segítését. A program prioritásként jelöli meg továbbá

a tudományos kutatás eredményeinek befogadásának és hasznosításának alkalmas kultúra

kialakítását, a megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív,

innovatív munkaerő képzését és fejlesztését és a tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző

gazdasági és jogi környezet megteremtését. 6 A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és

innováció-politikai stratégiájáról. In: Nemzeti Innovációs Hivatal http://www.nih.gov.hu/hivatal/tti-

strategia/kormany-tudomany-080519

A versenyképes magyar tudományterületek és iparágak közül említsen meg néhányat:

Pl.

BME fordítástechnológia világszínvonalú eredményeket ér el. A beszédhang alapján tudnak fordítani.

Prószéky Gábor

http://www.morphologic.hu/Proszeky-Gabor.html

Forrástérkép Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe 2010

Annak érdekében, hogy minden érintett tisztában legyen a 2010. évi aktuális pályázati lehetőségekkel – beleértve a számára elérhető források volumenét és céljait – elkészült a Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképének 2010-re vonatkozó aktualizálása tekintettel az időközbeni változásokra.

Jelen forrástérkép tartalmazza az összes jelentős hazai, európai uniós és kétoldalú nemzetközi támogatási lehetőséget, amelyek a bennük megfogalmazott prioritások és célok tekintetében a K+F

6

62. oldal

és innovációt támogatják. A pályázatokat a Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiája (2007-2013) prioritásainak megfelelő csoportokban mutatja be. A pályázatoknál megadja azokat az alapvető információkat, amelyek az érintettek figyelmét felkelthetik, és döntéseikhez segítséget nyújthatnak. A forrástérkép adatai 2010. áprilisi állapot szerint tartalmazzák a programokat, a bemutatott adatok tájékoztató jellegűek.

Az aktualizált forrástérkép elérhető: Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2010 PDF (601 KB)

Statisztika - adatok a 7.keretprogram IKT részéről http://www.koine.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&newsid=11960&lang=hu betekintés a Koine innovácilós magazin alapjkán

7. keretprogram – FP7 ICT - részletes áttekintés a 2011-2012 időszak pályázati lehetőségeiről, - FP7 ICT: 2,4 milliárd euró pályázati támogatás a 2011 és 2012 közti időszakra

4.3. EU keretprogramok, 8. versenyképességi és innovációs keretprogram 2014-2020

http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

Az elsősorban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) megcélzó versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) támogatja az innovációs tevékenységeket (köztük az ökoinnovációt), jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz és vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt a különböző régiókon belül.

Ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) jobb kihasználását, és nagyban hozzájárul az információs társadalom fejlesztéséhez.

Továbbá előmozdítja a megújuló energiák fokozott használatát és az energiahatékonyságot.

A CIP a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól, és teljes költségvetése 3621 millió euro.

A CIP három operatív programra oszlik.

Mindhárom program egyedi célokat tűz maga elé, és igyekszik ily módon saját területén belül (pl. ikt vagy fenntartható energia) hozzájárulni a vállalkozások versenyképességéhez és innovációs kapacitásához:

A vállalkozási és innovációs program (EIP) Az információs és kommunikációs technológiai politika támogatásának programja (ICT-PSP)

Az intelligens energia - Európa program (IEE)

Forrás: http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

63. oldal

felsőoktatási és élethosszig tartó tanulás

Balázs Éva – Imre Anna: Felsőoktatás és élethosszig tartó tanulás http://www.ofi.hu/tudastar/felsooktatas/felsooktatas-adatok#_felsooktatas_es_elethosszig_tarto_tanulas

Az egész életen át tartó tanulás az utóbbi évtizedre döntően az oktatás társadalmi-gazdasági környe-zete átalakulása és dinamikus változásai, valamint e környezet és az oktatás világa közötti viszony megváltozása következtében vált megkerülhetetlen fogalommá a felsőoktatásban is.

A gazdasági kihívások fő tényezői a teljesség igénye nélkül:

(a) az úgynevezett tudásintenzív ágazatok súlyának növekedése a gazdaságban;

(b) a globális verseny, amelyben a tudásgazdaság a legfőbb versenyképességi tényező;

(c) a versenyképességhez szükséges innováció felértékelődése;

(d) a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) szerepének és viszonyának átalakulása.

A fenti változásokkal párhuzamosan – nem függetlenül ezektől – a fejlett országok felsőoktatási rendszerei is átalakultak. A középfokú képzés korábbi tömegesedését követően nagyfokú expanzió játszódott le a felsőoktatásban.

A közelmúltban a felsőoktatásban részt vevő diákok körében készített Eurobarométer felmérésből kitűnik, hogy a diákok szeretnék, ha több lehetőségük nyílna a felsőoktatásban való részvételre, az egyetemeknek pedig együtt kellene működniük a munka világával és nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az egész életen át tartó tanulásra. Például a megkérdezettek döntő többsége (97%-a) úgy véli, hogy fontos biztosítani a diákok számára a munkaerő-piaci sikerhez elengedhetetlen tudást és ismereteket.

Ezt támogatják a következők: az egész életen át tartó tanulás programja (az Erasmus keretében zajló tevékenységek), az EU 7. kutatási keretprogramja, a versenyképességi és innovációs program, a strukturális alapok, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelei.

A Bizottság Európán kívüli viszonylatban is támogatja a felsőoktatási reformokat, konkrétan külső politikái és programjai révén; az Unióval szomszédos országok például a Tempus program keretében részesülnek támogatásban

4.4. Az egész életen át tartó tanulás (élethosszig tartó tanulás) európai alapdokumentumai

64. oldal

4.4.1. Alapdokumentumok és aktuális fejlesztési programok

A lisszaboni stratégiához kapcsolódó alapdokumentumok

A hosszú folyamatban keletkezett számos fontos szakpolitikai anyag közül az alábbiak tekinthetők az élethosszig tartó tanulás alapdokumentumainak: melyek a Lisszaboni stratégiához kapcsolódtak

(1) EU Oktatás és képzés 2010 munkaprogramja, amely az oktatási, képzési rendszerek átfogó megújítását, az egységes európai oktatási térség létrehozását az élethosszig tartó tanulás perspektívájában, az unió globális versenyképessége érdekében határozza meg;

(2) - a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról (EC, 2000) című stratégiai vitaanyag, amelyben kiemelten jelenik meg a foglalkoztathatóság megteremtését szolgáló képzés-fejlesztés és az élethosszig tartó tanulás realizálásához szükséges hatékony tanulási módszerek és a tanácsadás fejlesztése; melyre már a tétel elején hivatkoztunk

(3) az élethosszig tartó tanulás európai térségének megvalósítását előirányzó és a beavatkozási kulcsterületeket meghatározó, MELAR rövidítéssel ismert szakmapolitikai anyag (EC, 2001), valamint

(4) a tagállamok részére 2006-ig nemzeti szintű LLL-stratégiák létrehozásáról szóló 2002-es EC Határozat.

(5) IKT-vel támogatott tanulás

Európában a távoktatás, nyitott képzés, és e-tanulás mindig is kiemelt terület volt, összefüggésben az egyre bővülő EU stratégiai kezdeményezéseivel. The eLearning initiative of the European Commission: http://ec.europa.eu/education/archive/elearning/index_en.html

Mindezek szoros összefüggésben álltak és állnak az információs és tudástársadalom-fejlesztésekkel, az egész életen át tartó tanulás programjával (Life Long Learning ) és az infokommunikációs technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával.

Aktuális és újabb fejlemények a programokkal kapcsolatban magyar nyelven Az egyes programok bal oldalt választhatók betekintésre

Hírek

» Comenius

» Erasmus

» Leonardo da Vinci

» Grundtvig

65. oldal

» Szakértői tanulmányutak

» Jean Monnet

» Transzverzális programok

» Támogatott projektek listája

» Eredmények, jó gyakorlatok

» Kisfilmek a programról

» Letölthető logók és arculati kéziköny

http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

4.4.2. A stratégia magyarországi megvalósításai

A stratégia fő pénzügyi eszközét az EU strukturális alapok jelentik, ebből adódóan az alapok felhasználását szolgáló fejlesztési stratégiák, programok kulcsfontosságúak az LLL és a felsőoktatás vonatkozásában is.

Az első nemzeti fejlesztési terv (NFT1, 2004–2006) előkészítése idején még nem állt rendelkezésre az élethosszig tartó tanulás hazai stratégiája, így ez mint rendező elv nem is jelenhetett meg a tervben. Ugyanakkor számos, az LLL-t szolgáló fejlesztés ugyanakkor már az NFT1 idején elindult. „A foglalkoztatáspolitikai célokat szolgáló első és a társadalmi integrációt célzó második prioritás is tartalmazott az egész életen át tartó tanulás stratégia logikájába sorolható, tanulást segítő elemeket, azonban a harmadik prioritás alatt megtervezett intézkedések azok, amelyeket célzottan az egész életen át tartó tanulás logikájának való megfelelés tart össze” (Tájékoztató…, 2009).

A felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése a 3.3. prioritás keretében kezdődött el.

UMF -Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2010

- http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 már tudatosabban alapozott a kormányzati LLL-stratégiára. E terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában (TÁMOP) az egész életen át tartó tanulás az egyik specifikus cél. Az ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP), amely a fizikai infrastruktúra fejlesztésére irányul, szintén kiemeli az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez szükséges informatikai infrastrukturális feltételek megteremtését.

Azt, hogy mi valósult meg az egész életen át tartó tanulás stratégiájából, s hogy mik a fő problémái, a már idézett kormányzati értékelő dokumentumokból, valamint az LLL legaktívabb hazai szereplője, a tevékenységét 2007-től az EU Lifelong Learning Programja (LLP) alapján szervező TEMPUS Közalapítvány koordinációjában végzett nemzetközi kutatómunka alapján követhetjük nyomon.

66. oldal

http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=571

Széchenyi terv- aktualitások

http://www.nfu.hu/content/9380

Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciái

http://www.ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto

Tekintettel arra, hogy ezek nagy része a felsőoktatás és a gazdaság tudásintenzív együttműködésével kapcsolatos, ez a téma már átvezet bennünket a részleteiben legalábbis az ITM világába egész életen át tartó tanulás stratégiáját ld. bővebben az IKTM tárgynál

A magyar felsőoktatási keretrendszer

A felsőoktatás vonatkozásában a korábban elindult hazai fejlesztési folyamat sajátos problémákkal szembesült: például a felsőoktatás szintjeinek egymásra épülésének hiányosságai, az alapképzés bizonytalanságai, a tömegképzés és a hallgatók személyre szabott tanulási útjának megteremtése közt húzódó ellentmondás, a felsőoktatási képzési követelmények nem kellő átgondoltsága a külső, társadalmi és munkaerő-piaci szempontok mentén (Kálmán, 2007).

A felsőoktatás szereplői számára Magyarországon is újszerű a tanulási eredmények megfogalmazására épülő megközelítés. Egy, a tanulási eredmények alkalmazásának intézményi gyakorlatát feltárni kívánó kérdőíves kutatás 2009 májusában azt találta, hogy a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciákat az oktatók nagyobb része (63%-a) a napi gyakorlati munkájában még nem veszi figyelembe ( Fischer Andrea – Halász Gábor A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben. In: Bologna Füzetek. Tempus Közalapítvány, Oktatási és Kulturális Minisztérium. 2009, hivatk.

Ld. még 9. tétel, ahol az informatikus könyvtáros képzési és kimeneti követelményeket, az elsajátítandó kompetenciákat vizsgáljuk

Európai egyetemek chartája

Az egész életen át tartó tanulás iránti elhivatottságot kívánta nyilvánvalóvá tenni az európai egyetemek chartája (European Universities’…, 2008), mely a jövő inkluzív és felelős egyetemeitől elvárt feladatokat tíz pontban foglalta össze.

Eszerint „a felsőoktatás intézményeinek – egyebek között – a jövőben be kell építeniük programjaiba az élethosszig tartó tanulás, valamit a life-wide learning stratégiájának megfelelő eszközöket; fel kell készülniük a sokféle hallgató tanulási igényeinek a kielégítésére, megfelelő szakmai kínálattal elő kell segíteniük hallgatóik későbbi visszatérését, gondoskodniuk kell a szükséges tanácsadói szolgáltatásokról, az előzetesen megszerzett tudás felméréséről és beszámításáról, valamint a flexibilis és kreatív tanulási környezet kialakításáról” (Mihály, 2010).

67. oldal

Az egész életen át tartó tanulás stratégiáját és részletes ismérveit részletesen az ETON 1 tétel alatt vizsgáljuk, a tanulási elméleti alapjait követően, az egész életen át tartó tanulás témaköréhez kapcsoltan

4.5.A Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségFeladatok, működési keretek- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata, működési keretei

Az NFU honlapja alapján http://www.nfu.hu/

Feladatköre http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Fejleszt%C3%A9si_%C3%9Cgyn%C3%B6ks%C3%A9g

A NFÜ-t 2006-ban hozták létre, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Tervet végrehajtó szervezetek összevonásával. A létrehozó kormányrendelet az Ügynökség feladatának jelöli meg, hogy dolgozza ki a kormány fejlesztéspolitikai elveit és céljait, és ez alapján készítse el az ország átfogó fejlesztési tervét, és hangolja össze az ezzel kapcsolatos kormányzati munkát. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megtekinthető az Ügynökség honlapján. Az ÚMFT-vel kapcsolatos elemzésekről a Gyorsítósáv tanulmánysorozat számol be időről időre. Az Ügynökségen belül létrehozott irányító hatóságok szervezik az operatív programok végrehajtását és ellenőrzik az igénybe vett uniós és hazai költségvetési források felhasználását.

A NFÜ látja el a Közösségi Támogatási Keret az Interreg www. interreg 4c.eu/ közösségi kezdeményezésű programok és a Kohéziós Alap http://www.nfu.hu/kohezios_alap irányító hatóságának feladatait, gondoskodik a monitoring bizottságok működéséről. A magyar állam nevében egyeztető tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégiáról és az annak megvalósítását szolgáló operatív programokról.

Az NFÜ szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat, a Kormány által meghatározott körben ellátja az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges feladatokat, és irányítja a pénzügyi támogatások felhasználása céljából intézményrendszer működését. Az Ügynökség ellátja a Phare programokkal, a Schengen Alappal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat, ennek keretében biztosítja a megfelelől pénzügyi és szerződéskötő egység működését.

Mindenki gondolja végig, hogy milyen projektekben, pályázatokban vett részt. Erről tudjon mindenki beszélni, ha részt vettek.

Képesség!!! Mert ha valaki részt vesz egy pályázatban, akkor valamilyen képességgel rendelkeznie kell, ami ehhez szükséges.

További feladatok - A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség további feladatai: közreműködik a fejlesztési miniszter előterjesztéseinek elkészítésében;

68. oldal

előkészíti az Országgyűlés munkájával kapcsolatos bizottsági előterjesztéseket, interpellációkra és kérdésekre vonatkozó választervezeteket;

a miniszternél jogszabály alkotását kezdeményezheti, előkészíti a miniszteri rendelet és utasítás-tervezeteket és egyéb intézkedéseket;

közreműködik a fejlesztési miniszter a Kormány ügyrendje szerint a kormány-előterjesztésekre és a miniszteri rendeletek tervezetére tett észrevételeinek az előkészítésében;

kapcsolatot tart tudományos, kutatást és képzést folytató intézetekkel, gondoskodik a tudományos munka és képzés támogatásáról és fejlesztéséről;

részt vesz nemzetközi szervezetek munkájában, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, és közös programokat szervez a hasonló feladatkört ellátó külföldi kormányzati szervekkel;

tájékoztatási tevékenységet végez.

4.6.További fontos projekt információk A projektinformációk webhelyei

EU keretprogramok Információs Portál

http://www.fp.org.hu/ptPortal/index.php?mod=news(egy-két perces áttekintésre)

Projekt esettanulmány, kutatások (Projektmenedzsment startlap rovata 12 tétellel )

K+F Projektek http://www.ist.hu/doctar/pub/kf_projekt_menedzsment.pdf Soter Kutatási Központ http://www.kutatasikozpont.hu/projektmenedzsment-kutatas.html

(esetlegesen 1-2 perc betekintésre)

Pályázatok, tenderek (Projektmenedzsment startlap rovata 23 tétellel) Nemzetgazdasági Minisztérium http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium

vagy http://www.ngm.gov.hu/

Új Széchenyi terv

MAG Zrt.(Magyar Gazdaságfejlesztési Központ) http://magzrt.hu/ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://www.nfu.hu/ EU támogatások információs portál http://www.eutamogatasinfo.hu/ Pályázatmenedzser http://www.palyazatmenedzser.hu/ MProject http://www.mproject.hu/

(esetlegesen 1-2 perc betekintésre)

4.7. Az Európai Uniós támogatások és a magyar projektmenedzsment fejlődése

69. oldal

Az Európai Uniós programok és projekt-lehetőségek már az 1990-es években, a csatlakozás előtti időben is jelentős hatást gyakoroltak a magyarországi projektmenedzsment fejlődésére.

l

Projektmenedzsment - az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai.

A projekt időszaki vállalkozás, melynek célja, hogy egyedi terméket vagy szolgáltatást hozzon létre.

"Időszaki" abban az értelemben, hogy a projektnek van kezdete és vége (nem összetévesztendő az átfutási idővel).

"Egyedi" abban az értelemben, hogy a termék vagy szolgáltatás a projekt végén valamilyen módon eltér a jelenlegitől.

Az egyediség azt is jelenti, hogy a projekt alapjaiban különbözik a folyamatoktól és az üzemeltetéstől, amelyek állandóak vagy csaknem állandóak abban az értelemben, hogy gyakorlatilag azonos terméket vagy szolgáltatást eredményeznek, akármikor és akárhányszor is hajtják ezeket végre.

Az ismétlődő tevékenységek (folyamatok vagy üzemeltetés) és az egyszeri tevékenységek (projektek) menedzselése alapvetően más technikai ismereteket és megközelítést igényel.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Projektmenedzsment

NKA-s pályázatok – nem EFÜ-s pályázatok

Zárolt pályázatok (NKA – elfogy a pénz…)

Klaszter pályázatok

Saját vállalás!

Magyar vonatkozásban a projektek legmagasabb szintű stratégiai irányításban, szervezésében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alapvetően fontos szerepet játszik. Itt tájékozódhatunk a folyamatban levő Európai Uniós 7. keretprogramokról.

http://www.nkth.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/mi-7-keretprogram/mi-7-keretprogram

5. Könyvtári fejlesztések, programok és projektekKérdések

a tétel áttanulmányozása során és után legyen képes megválaszolni az alábbi kérdéseket!

70. oldal

Mennyiben követte, követi a könyvtárügyi stratégiákat? Miben látja a jelentőségüket?

Mi a véleménye a jövőbeni fejlesztéseket illetően? Mit vár el a következő időszak stratégiájától?

Mely pontjaival tud azonosulni a stratégiai gondolatokkal, melyeket Mikulás Gábor fogalmazott a 3K-ban?

Az Ön könyvtárában hogyan vetődnek fel a stratégiai gondolatokban felvetett fogalmak, innováció stb. ?

Világosan követhető–e az összefüggés, kapcsolat a könyvtári stratégiák, meghirdetett projektek, illetve a projektek innovációképző eredménye között?

Részt vesz-e a szakmai közéletben, pl. az MKE vándorgyűlésein? Ha igen, melyeken vett részt, és mik voltak az élményei?

Milyen könyvtári vonatkozású TÁMOP projekteket ismer, ezek közül melyekben vett részt, mi volt a célja, kik vettek részt vettek, mi valósult meg? Mi volt igazán jó a projektben?

Milyen könyvtári vonatkozású TIOP projekteket ismer, melyekben vett részt, mi volt a célja, kik vettek részt vettek, mi valósult meg? Mi volt igazán jó a projektben?

Milyen tapasztalatai van a projektek kapcsán megvalósult konzorciumi együttműködésről, tudásmegosztásról, közös tudásfejlesztésről?

Milyen projektet tartana legfontosabbnak, legidőszerűbbnek a munkahelye jelenlegi körülményei miatt?

5. Könyvtári fejlesztések, programok és projektek.................................................................................1

5.1. A stratégia célok megvalósításához szükséges források..............................................................2

1. Társadalmi Megújulás Operatív Program, (TÁMOP)...................................................................2

2. TIOP Tudásdepó Expressz...........................................................................................................3

3. TIOP Regionális Tudástárak........................................................................................................3

4. Kulturális értékek digitalizálása: 3 konstrukció...........................................................................4

5. Közép-Magyarországi Operatív Program....................................................................................4

6. Települési és mozgókönyvtárak, közművelődési intézmények fejlesztése.................................4

71. oldal

7. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv 2007-2013.....................................................................4

A várható szakmai hatások.............................................................................................................4

5.2 Országos Könyvtári Digitalizálási Terv – OKDT (2007-2013) NOKI Plusz Bizottság Stratégia......5

(1)A terv megvalósításának összefüggései, igényfelmérési teendői...................................................5

(2)Az országos digitalizálási rendszerterv kidolgozása........................................................................5

(3) A digitalizálási tevékenység országos menedzselése, források biztosítása....................................6

5.3 Portál program - A könyvtárügy stratégiája 2008-2013.............................................................7

(1). Jövőkép........................................................................................................................................7

(2). Átfogó cél.....................................................................................................................................7

(3). Célok............................................................................................................................................7

(4). Kiemelt kulcsterületek.................................................................................................................8

1. cél:”információközvetítés, hozzáférés a nemzeti kultúra dokumentumaihoz”...........................8

2. cél „Hozzáférés biztosítása mindenütt és mindenkor”...............................................................8

3. cél „A könyvtár új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez”...............................................................................................................................9

4. cél „Az életminőség, foglalkoztatottság, egyének versenyképessége növelésének segítése könyvtári szolgáltatásokkal”...........................................................................................................9

A megvalósítás sikeréhez szükséges tényezők..............................................................................10

MIBE – Mikulás Gábor - véleménynyilvánítások a könyvtári stratégiai programokkal kapcsolatban................................................................................................................................10

5.5 . MKE- Magyar Könyvtárosok Egyesülete................................................................................11

Stabilitás-Innováció-Inspiráció vándorgyülés 2012......................................................................11

5.6. Az OSZK Könyvtári intézet szerepe...............................................................................................11

Küldetésnyilatkozat......................................................................................................................11

A Intézet alapfeladatai..................................................................................................................12

Minőségirányítási kézikönyv.........................................................................................................12

Európai Uniós lapja.......................................................................................................................12

Továbbképzések...........................................................................................................................13

72. oldal

Az OSZK Könyvtárintézet programjaiban gyakran előadóként megfordulnak további Szombathelyen végzett szakemberek, csak az említés kedvéért:................................................13

A MOKKA- ODR fejlesztés............................................................................................................14

5.7Gyakorlati példák, esetek rövid bemutatása...................................................................................14

5.1. A stratégia célok megvalósításához szükséges források

A 2007 - 2013 közötti európai uniós pályázatok.

1. Társadalmi Megújulás Operatív Program, (TÁMOP)3. prioritás: "Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek"

"Tudásdepó Expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében

Támogatás nyerhető:

A. az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer elektronikus dokumentum-szolgáltatásának fejlesztésére.

B. országos egységes lelőhely-nyilvántartás létrehozására.

C. otthonról elérhető szolgáltatások fejlesztésére.

D. olvasásprogramok kialakítására.

E. könyvtári szakemberek továbbképzése és könyvtárhasználók képzésére.

TÁMOP 3.2.4 Tudásdepo Expressz Országos könyvtár szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent TÁMOP-3.2.4.B-11/1 jelű „Tudásdepó-Expressz” - Országos könyvtár szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében

2. TIOP Tudásdepó Expressz1. prioritás: "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése"

"Tudásdepó Expressz": Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése

73. oldal

Támogatás nyerhető:

Szerverek, használói számítógépek, dokumentumküldő szoftverek beszerzése Az adatbázis-fejlesztéshez szükséges hardvereszközök beszerzése

Elektronikus olvasóazonosítási rendszer létrehozása

Az önkiszolgáló kölcsönzés feltételeinek megteremtése

A dokumentumok továbbításához szükséges differenciált logisztikai fejlesztések

Számítógéppel és Internet kapcsolattal felszerelt mozgókönyvtár szolgáltatás fejlesztése

Egyéb, dokumentum-továbbításra és könyvtári szolgáltatások nyújtására alkalmas speciális logisztikai eszköz beszerzése

A fogyatékkal élők könyvtárhasználatát lehetővé tévő fejlesztések támogatása (kiegészítő eszközök, szoftverek)

ld. részletesen

http://www.nfu.hu/doc/3220

3. TIOP Regionális Tudástárak1. prioritás: "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése"

Regionális Tudástárak - a fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések

Támogatás nyerhető:

Közös integrált rendszer kialakítása az együttműködő könyvtárakban, Közös szolgáltatási infrastruktúra (beiratkozás, gépi kölcsönzés, egységesen használható

olvasókártya stb.) megteremtése az együttműködő könyvtárakban

A rendszer működését lehetővé tévő biztonságtechnikai feltételek megteremtése a könyvtárakban

Az elektronikus tartalomszolgáltatás technikai feltételeinek megteremtése

A szerzői jog által védett digitális dokumentumok használatához szükséges biztonsági feltételek kialakítása

e-Learning tananyagok fejlesztését és hozzáférését támogató infrastruktúra fejlesztése az együttműködő könyvtárakban

Az elektronikus állományvédelem feltételeinek megteremtése

Az előfizetéses könyvtári források távoli elérését lehetővé tévő olvasó-azonosítási rendszer kialakítása

74. oldal

A szolgáltatások tömeges igénybevételét lehetővé tévő infrastrukturális (olvasói és funkcionális terek) és IKT fejlesztések

4. Kulturális értékek digitalizálása: 3 konstrukció1. Módszertani előkészítő projekt az Országos Széchényi Könyvtár koordinálásával, a könyvtári,

múzeumi és levéltári terület részvételével 2. Kulturális értékek nagy tömegű digitalizálása

3. Egységes oktatási és kulturális szolgáltató felület kialakítása

5. Közép-Magyarországi Operatív Program4. prioritás: A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése

6. Települési és mozgókönyvtárak, közművelődési intézmények fejlesztése A. komponens: Települési és mozgókönyvtárak infrastruktúra- és IKT-fejlesztése B. komponens: Közművelődési infrastruktúra- és IKT fejlesztése

7. Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv 2007-20133. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása:

3.2.1. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

Integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása az 5000 fő alatti településeken, benne a könyvtári szolgáltatások biztosítása

http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1961

A várható szakmai hatások A fejlesztési források hatékony felhasználásával alapvetően egy minőségileg magasabb színvonalú, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító könyvtári rendszer alakul ki, az Európai Unió más államaihoz hasonló szolgáltatásokkal.

Bővül az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben szolgáltatott szerzői jogilag védett elektronikus dokumentumok köre, és javul az ODR-hez való lokális hozzáférés.

Megvalósul a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) lelőhely-nyilvántartásának és más országos adatbázisok, nyilvántartások egységes felületen történő hozzáférése, valamint ezen rendszerek továbbfejlesztése.

A távolról elérhető, országos virtuális könyvtári szolgáltatások köre és mennyisége számottevően növekszik.

Javul a könyvtárhasználók tájékoztatása és motiválása, új könyvtárhasználati és információkeresési képzési programok jönnek létre.

Nő az olvasást és az olvasási kompetencia fejlesztését támogató programok, foglalkozások száma.

75. oldal

Új továbbképzési programok révén a könyvtári szakemberek képessé válnak a korszerű könyvtári szolgáltatások létrehozására és működtetésére.

A könyvtárak képessé válnak a könyvek, folyóiratok, a szakirodalom és a digitális tartalmak hálózatban történő, differenciált, gyors és hatékony szolgáltatására.

A korszerű infrastrukturális eszközök segítségével az oktatásban résztvevők, valamint a nem formális és informális képzésben résztvevők az eddigieknél jóval több tartalomhoz és információs szolgáltatáshoz férhetnek hozzá lakóhelyüktől függetlenül.

A könyvtárak IKT-alapú atipikus lehetőségekkel támogatják a tájékozódást, az önálló tanulást, az olvasási és a digitális készségek fejlesztését.

A felsőoktatási intézményekben létrehozott tudományos tartalmak, kutatási eredmények szélesebb körben érhetők el, ezzel hozzájárulnak a régió lakosainak társadalmi és munkaerő-piaci versenyképességéhez.

A könyvtárak szakmai együttműködése révén hatékonyabbá és színvonalasabbá válik a régió könyvtári és információs szolgáltatásokkal történő ellátása.

A fejlesztések nyomán az egyetemi könyvtárakban és az együttműködő könyvtárakban 30-40 százalékkal nőhet a könyvtárhasználatok száma.

5.2 Országos Könyvtári Digitalizálási Terv – OKDT (2007-2013) NOKI Plusz Bizottság Stratégia

(1)A terv megvalósításának összefüggései, igényfelmérési teendői „A nemzeti kulturális örökség részeként a könyvtári dokumentumok digitalizálása alapvető fontosságú társadalmi érdek és megkerülhetetlen állami feladat, mert az információs társadalom mennyiségileg több, minőségileg jobb, és mind gyorsabban megszerezhető információt igényel.

Az Országos Könyvtári Digitalizálási Terv megvalósítása szorosan összefügg az információs társadalom kiépítésével, hazánk versenyképességének növelésével és kapcsolódik az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciónak az információs társadalom kiteljesítésére vonatkozó fejezetéhez.”- fogalmazta meg az OKDT a hazai viszonyokra.

A munka elindításához igényfelmérést kell végezni az OKDT–ben megfogalmazottak szerint a következő kulcsterületeken:

1. erőforrások felmérése: a könyvtárakban már meglévő eszközállomány és tudás számbavétele;2. a digitalizálandó dokumentumok hozzávetőleges mennyiségének és a digitalizálás becsült

költségigényeinek felmérése;

3. a digitálisan már létező könyvtári források feltárása (leíró adatok, szöveg-, kép- és hangobjektumok);

4. igényfelmérés: az elsődlegesen digitalizálandó állomány mennyiségi és minőségi feltérképezése.

76. oldal

(2)Az országos digitalizálási rendszerterv kidolgozása A jelenleg esetlegesen végzett digitalizálási tevékenység országos összefogására rendszerterv (megvalósíthatósági tanulmány) elkészítése szükséges. Az országos digitalizálási rendszertervet a NKÖM által felkért munkabizottság dolgozza ki.

A rendszertervnek tartalmaznia kell:

1. az országos digitalizálási tevékenység szervezeti kereteit, a digitalizálási központokra vonatkozó elképzeléseket (regionális, mobil stb.);

2. a szervezet személyi, illetve erőforrás-szükségleteit;

3. a finanszírozás és megvalósíthatóság lehetőségeit;

4. a vállalkozói szféra bevonásának lehetőségeit;

5. a közös jogkezelésre vonatkozó elképzeléseket;

6. a technológiai háttérre vonatkozó ajánlásokat (hardver-szoftver);

7. kompetencia (tudásmenedzsment) központok feladatkörét (segédanyagok, tapasztalatcserék, legjobb gyakorlat stb.);

8. ajánlásokat a hosszú távú megőrzésre (archiválásra) és a hosszú távú azonosításra;

9. technológiai ajánlásokat dokumentumtípusonként;

10. ajánlásokat a formátumokra, metaadatokra vonatkozóan;

11. a digitális dokumentumok szolgáltatásának formáit, lehetőségeit, jogi hátterét.

(3) A digitalizálási tevékenység országos menedzselése, források biztosítása

De hogy mindezt meg tudjuk valósítani, ahhoz elkerülhetetlen a digitalizálási tevékenység országos „menedzselése”, aminek összetevői a tevékenységek összehangolása és nyilvántartása, a költségek kímélése, a munka hatékonyságának növelése, a digitalizálás minőségének biztosítása és a felhasználó tájékoztatása szempontjából egyaránt.

Célok közül:

•Összehangolt országos könyvtári digitalizálási rendszer létrehozása

•Esélyegyenlőség a felhasználók számára

•Részvétel európai projektekben

•Folyamatos állami finanszírozás biztosítása

•A privát szféra bevonása

77. oldal

Főbb feladatok

•Felmérésekre alapozott helyzetelemzés

•Retrospektív adatrögzítés

•Folyamatos digitalizálás

•Az eleve digitális formában keletkezett objektumok kezelése

•hatékony szolgáltatási formák (meta-szabványok, kereső-eszközök, teljes szöveg, névtér, tezaurusz, szemantikus keresés, web 2.0)

•hosszú távú megőrzés

Források

•ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv)

–TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) oktatási céllal

-EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program)

•Fejezeti források –digitális képkönyvtár

•NKA (Nemzeti Kulturális Alap)

•egyéb pályázatok

•üzleti vállalkozások

http://ki.oszk.hu/content/orsz-gos-k-nyvt-ri-digitaliz-l-si-terv-2007-2013-national-digitisation-plan-libraries-2007-2

http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtarszakmai/orszagos-konyvtari

Problémák

•összehangoltság hiánya

•nincs hosszú távú elkötelezettség

•szabványok hiánya

•jogi kérdések

•copyright

78. oldal

•tulajdonjog (public domain)

•árva művek

5.3 Portál program - A könyvtárügy stratégiája 2008-2013

A 2008-2013. időszakra kidolgozott stratégiai program elsősorban Skaliczky Judit lényegretörő szervező munkájának köszönhető . A program alapjául szolgáló vizsgálati elemzések, statisztikák az alábbi tanulmányban találhatók. Skaliczky Judit: Portál program.

http://www.epa.oszk.hu/01300/01367/00133/pdf/01konyvtarpolitika.pdf

Maga a program több helyütt is hozzáférhető, pl. az OSZK honlapján. Portál program – könyvtárfelesztési stratégia 2008-2012 cím alatt.

http://ki.oszk.hu/content/portal-program

A könyvtárak fejlesztése magában foglalja a különböző típusú könyvtárak (közkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az egyéb szakkönyvtárak: múzeumi, egyházi, orvosi, stb., és az iskolai könyvtárak) összehangolt fejlesztési lehetőségét.

(1). JövőképA könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását.

(2). Átfogó célE jövőkép megvalósítása érdekében:

Minőségi közszolgáltatást megvalósító rendszert hozunk létre. A magas színvonalú, országos szolgáltatási rendszert alrendszerek, illetve különböző típusú

korszerű könyvtárak alkotják, amelyek a szerves egységet alkotó hagyományos könyvtárral és tudástárral, információs adatbázisokkal és elektronikus dokumentumokkal, másrészt a legkorszerűbb szolgáltatási formákkal állnak használóik rendelkezésére; az információs értékláncba való tudatos beépüléssel válnak nélkülözhetetlenné.

A könyvtárakban korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek dolgoznak.

Az olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális oktatás, valamint a nem formális és informális tanulás támogatásában.

79. oldal

Folytatódik tovább a vidékfejlesztés, a hozzáférés növelése, a fogyatékkal élők kiemelt támogatása.

(3). Célok A könyvtár

1. közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz - határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is);

2. a használóközpontúság szellemében a könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez;

3. új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez;

4. közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését;

5. törekedjen a könyvtárhasználat népszerűsítésére, kiemelt figyelmet fordítson az új könyvtárhasználók támogatására.

(4). Kiemelt kulcsterületek1. cél:”információközvetítés, hozzáférés a nemzeti kultúra dokumentumaihoz”A könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz - határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is).

Beavatkozások

1. Együttműködés minden információt előállító és szolgáltató hazai és határon túli szervezettel, intézménnyel, nyitás az üzleti alapú, vállalkozási formákban megvalósuló információs szolgáltatások felé.

2. A hagyományos és elektronikus dokumentumvagyon bibliográfiai feltárásának teljessé tétele - a katalógusok retrospektív konverziójának befejezése. A hazai és nemzetközi információforrások (adatbázisok) költséghatékony, a könyvtárak konzorciális együttműködésén alapuló beszerzése és szolgáltatása.

3. A kutatási és fejlesztési tevékenységek információval való magas színvonalú ellátása a tudományterületi szakmai színvonal emelése, a tudományos intézmények szellemi termékeinek hozzáférhetővé tétele és a versenyképes gazdaság erősítése érdekében.

4. Regionális forrásközpontok és tudásközpontok működésének és szolgáltatásainak kialakítása - bekapcsolva a könyvtári rendszer új szintjébe a határon túli magyarokat ellátó, határon túl működő szervezetek, intézmények szolgáltatásait is.

5. Az országos központi nyilvántartások összehangolt kezelése: a MOKKA és az ODR bibliográfiai adatainak egyesítése; a NPA, a MEK, a MATARKA fejlesztése a szerzői jogok figyelembe vételével.

80. oldal

6. A könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és archiválása.

2. cél „Hozzáférés biztosítása mindenütt és mindenkor” A könyvtár a használó központúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.

Beavatkozások

1. Az IKT infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése a közszolgáltatást nyújtó könyvtárakban és könyvtári szolgáltató helyeken

2. A Web-alapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása.

3. Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek (iwiw, wiki, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus szolgáltatások) közvetítése.

4. Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére: könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS, keresőmotorok, személyre szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazásokstb.

5. Az elektronikus szolgáltatások kialakítása, megerősítése a kistérségi, mozgókönyvtári szolgáltatások területén.

6. Elektronikusan elérhető 24 órás szolgáltató könyvtárak kialakítása a felhasználók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével és értékelésével.

7. Egyedi azonosítók kialakítása a felhasználók számára a könyvtári adatbázisokban történő keresésre, a szolgáltatások igénybevételére, a személyes kapcsolattartásra

3. cél „A könyvtár új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez”

Beavatkozások

1. Partnerség a könyves szakma minden érintett hazai és határon túli magyar szervezetével. 2. A közoktatás (önkormányzati) megrendelőként használja a könyvtári szolgáltatásokat,

rendezvényeket, olvasásnépszerűsítő akciókat.

3. Új gyűjteményfejlesztési stratégia többletforrásból a megyei és városi könyvtárak számára az olvasáskultúra támogatására.

4. Az iskolai könyvtárak korszerűsítése: szoros kapcsolat az iskola számítógépes helyszíneivel, gyermekbarát honlapok és blogok készítése és működtetése.

5. Az iskolai könyvtárak lakosságot ellátó szolgáltató szerepének növelése azokon a településeken, ahol nem érhető el a kulturális, képzési és információs szolgáltatások teljes kínálata.

81. oldal

6. A kettős funkciójú - települési és iskolai - könyvtáraknak a helyi igényeket figyelembe vevő fejlesztése a kistelepüléseken.

7. Többéves olvasási akció kidolgozása és meghonosítása a szülők és a kisgyermekek olvasási kultúrájának fejlesztésére és megerősítésére: "Születéstől az első könyvemig".

8. Korai olvasásfejlesztési programok kidolgozása, olvasásfejlesztő tanácsadó szolgálatok kialakítása, a legkisebbek számára csoportos, családi könyvtári látogatások megszervezése.

9. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nemzeti kisebbségek anyanyelvi irodalomhoz történő hozzáférhetőségének javítása érdekében.

4. cél „Az életminőség, foglalkoztatottság, egyének versenyképessége növelésének segítése könyvtári szolgáltatásokkal”A könyvtár közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését.

Beavatkozások

1. Partnerség minden, a képzésben érintett hazai és határon túli magyar szervezettel, a közgyűjteményi terület más intézményeivel (múzeumok, levéltárak), a civil szférával.

2. A különböző könyvtártípusok nyújtotta ismeretanyag folyamatos, szervezett továbbadása önkormányzati és egyéb fenntartói megrendelések alapján.

3. A munkaerő-piaci lehetőségekkel kapcsolatos információk folyamatos közvetítése.

4. Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének elősegítése a közérdekű, közhasznú információk és az on-line kormányzati és önkormányzati szolgáltatások könyvtári hozzáférésének biztosításával.

5. A távoktatási és e-tananyagok, e-felnőttképzési anyagok országos, közös hasznosítása; távoktatási központok kialakítása a könyvtárakban, együttműködésben a felsőoktatási intézményekkel és a munkaügyi központokkal.

6. A multikulturalizmus, a kulturális sokszínűség támogatása az esélyegyenlőség fenntartása érdekében, a nemzetiségek támogatása.

7. A könyvtárak bekapcsolódása a helyi, kistérségi, regionális kulturális életbe, a kulturális turizmusba mind információszolgáltatóként, mind értékmegőrző és értékközvetítőként.

8. A felhasználók rendszeres, kompetencia-alapú és moduláris képzése az életen át tartó tanulás folyamatában, a digitális írástudás széleskörű oktatása.

A megvalósítás sikeréhez szükséges tényezők A könyvtáros alapképzésben elsajátított ismeretek bővítése hagyományos és távoktatási

keretek között, a továbbképzés megújítása. A finanszírozási források megléte, hatékony gazdálkodás a versenyképesség fokozása

érdekében.

A tervek évenkénti felülvizsgálata: gördülő tervezés, projektkontrolling. Nyitott kommunikáció, nyitott tervezés és szervezés, nyitott szervezet. Hatékony közönségkapcsolatok, hangsúlyos jelenlét a médiában.

82. oldal

MIBE – Mikulás Gábor - véleménynyilvánítások a könyvtári stratégiai programokkal kapcsolatban

Mikulás Gábor, a MIBE elnöke véleményeket gyűjtött össze és fejezett ki a könyvtári terület stratégiai céljainak meghirdetésével kapcsolatban, 2003-2007, 2008-2013, és az újabb, általam még nem is látott 2013- ciklussal kapcsolatban is.

Pl. Gondolatok A könyvtári terület stratégiai céljai 2003-2007 között* c. dokumentumról KIT Hírlevél 2003. 17. (május 7.) számának melléklete. A KIT-szerkesztőséghez eljuttatott vélemények alapján összeállította: Mikulás Gábor, vagy más forrásból http://www.gmconsulting.hu/2003/05/gondolatok-a-konyvtari-terulet-strategiai-celjai-2003-2007-kozott-c-dokumentumrol/

Megszületett a 2014-2020 közötti időszak koncepciója is: Skaliczki Judit: Az új stratégia alapja egy új szakmapolitikai koncepció. A 2014-2018 közötti országos könyvtári stratégia előkészítéséhez 10-17illetve az azzal kapcsolatos reflexió is . Mikulás Gábor: Stratégiai gondolatok a 2013-tól induló ciklusra 18-21 http://ki.oszk.hu/3k/2012/09/tartalom-67/ mely megtalálható az alábbi weblapon belül. http://www.gmconsulting.hu/konyvtar/konyvek-cikkek-eloadasok/

Tekintsen bele ezekbe és gondolja végig, hogy a saját könyvtár, intézmény szempontjából mi az amin érdemes elgondolkodni, amibe érdemes belegondolni, amit érdemes átgondolni

Saját helyi könyvtárra vonatkozó stratégiát kell elmondani Mikulás alapján (vastag link): hogy született a helyi stratégia, könyvtárnak a honlapja, helyi lehetőségek, mi az ami megvalósítható egyáltalán, ha logikusan, ésszerűen és objektívan gondolkodunk.

Mennyire számítunk a projektekre, mert a projektek nélkül nem lenne stratégia, nem lenne pénz. Tehát az innovációval kapcsolatos pályázatok. Mennyire sikerül ilyen pályázatokat írni, végrehajtani. Az EU-tól egészen lokális szintig végigmegyünk.

5.5 . MKE- Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Stabilitás-Innováció-Inspiráció vándorgyülés 2012 A 2012. évi vándorgyűlés programjában központi helyet foglalt el az innováció. Stabilitás-Innováció-Ispiráció: Könyvtárak változó környezetben címmel kerül megrendezésre július 12-14. között a Széchenyi István Egyetemen a Magyar Könyvtárosok 44. Vándorgyűlése.

A konferencia főszervezője a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtára, társszervezői: a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, a Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtára. Szánjon rá egy kis időt és tekintsen bele bele a vándorgyűlés gazdag programjába.

Színes beszámolót talál az alábbi linken

83. oldal

http://hangtarnok.klog.hu/2012/07/16/44-mke-vandorgyules-gyor-szubjektiv/

Említsen meg egy-két fontos mozzanatot, „üzenetet” a vándorgyűlésről.

5.6. Az OSZK Könyvtári intézet szerepe Keresse fel az OSZK KI honlapját, és adjon áttekintést, hogy milyen területeken, formákban segíti a könyvtári fejlesztéseket

Tekintse meg az alábbi pontokat –

Küldetésnyilatkozat

A Könyvtári Intézet kutatási és elemző tevékenységet végez a könyvtárak, a könyvtárosok és a döntéshozók számára a hazai könyvtári rendszer egészéről, egyes elemeinek működéséről, hatékonyságáról, a könyvtárhasználók igényeinek változásairól, valamint a társadalmi és a technológiai környezet átalakulásáról és a nemzetközi fejlődés trendjeiről.

A könyvtárpolitika fejlesztési törekvéseinek megvalósulását mennyiségi és minőségi mutatók kidolgozásával, megbízható adattárak összeállításával, szakértői és tanácsadói tevékenységgel segíti elő.

A humán erőforrás fejlesztése területén az Intézet képzési, továbbképzési központként jelentős szerepet vállal a könyvtárosképzés teljes, egymásra épülő lépcsőzetes rendszerének kialakításában és a képzés különböző szintjein működő intézmények (felsőoktatás, iskolarendszeren kívüli szakképzés) szakmai összehangolásában. Az Intézet folyamatosan foglalkozik a képzéssel kapcsolatos szakmai kommunikációs csatornák – határokon is átívelő – megfelelő kiépítésével és működtetésével. Akkreditált intézményként nagyszámú és színvonalas továbbképzési programot működtet.

Az Intézet szakmai információszolgáltatási tevékenység keretében sajátos célcsoportok (gyakorló könyvtárosok, könyvtárszakos hallgatók, szakértők, kutatók, szakpolitikai és szakmapolitikai irányítók) igényeinek kiszolgálására szakkönyvtári és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújt.

Kiadványaival hozzájárul a könyvtárosok szakmai kommunikációjához, a külföldi könyvtári gyakorlat hazai bemutatásához, valamint a magyar könyvtárügy eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

A Intézet alapfeladatai

a) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése;

b) a könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése;c) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén;d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés;e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása;

84. oldal

f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység;g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása;h) részvétel a szakfelügyeleti vizsgálatokban, a szakfelügyeleti dokumentumok gyűjtésében és megőrzésében.i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.

Az Intézet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az OSZK Gazdasági Igazgatósága végzi. Az Intézet élén igazgató áll, az egyes szervezeti egységeket osztályvezetők irányítják, főosztályvezetői besorolással.

Minőségirányítási kézikönyv stb. Pl. Minőségirányítási kézikönyv

http://ki.oszk.hu/content/konytari-intezet-minosegiranyitasi-kezikonyv

Európai Uniós lapjaAz OSZK Könyvtári Intézet honlapján az EU információs oldalakon nyomon követhetők

- az EU programok- projektek- információforrások- nemzetközi szervezetek- pályázatok

a kapcsolattartó volt szombathelyi hallgatónk, Gaálné Kalydy Dóra.

ld. bővebben ott

legyen képes a fenti elméleti és módszertani áttekintéseken túl egyes konkrét projektek ismertetésére, beszámolók áttekintésére 2007-ig visszamenőleg

Kiemelten fontos könyvtári projekt legfőbb programpontjai:

Az Országos Széchényi Könyvtár a TÁMOP 3.2.4-08/2-2009-0002 azonosító számú"A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére" elnevezésű programja.

http://ki.oszk.hu/content/az-oszk-tamop-324-082-kodjelupalyazati-megvalositasa

Nézze meg az újabb pályázati kiírásokat is!

85. oldal

Továbbképzések

Fel kell menni az aktuális honlapra és a fejlesztési, innovációs dolgokat össze kell gyűjteni!

Angol szaknyelv

Kiadványszerkesztés

Webes kompetenciák

Könyvtáros is, mint felnőtt oktatók

Biblioterápia

Segédkönyvtáros OKJ – könyvtári asszisztens (fél év) / segédkönyvtáros (1 év)

www.ki.oszk.hu

A továbbképzések között szerepel más OKJ-s szakmai képzés, nyelvtanfolyamok (főleg angol -10, német-2, francia-2), magántanárok, a BA és az MA tanulmányok után tanulni kell.

Az OSZK Könyvtárintézet programjaiban gyakran előadóként megfordulnak további Szombathelyen végzett szakemberek, csak az említés kedvéért: - A CERTIDoc program minősítési rendszere – gyakorlati képzés – Eric Sutter és Agnes Grebot (a francia könyvtáros-egyesületet -ADBS- képviselői) irányításávalHelyszín: Országos Széchényi Könyvtár Budapest, Budavári Palota F. épület, 540-es tanterem.Időpont: 2010. június. 10-11. 10 óraEnnek munkájában Haizlerné Párdy Bea, volt hallgatónk is részt vett, és szakdolgozatára épülő most leadott tanulmánya a Könyvtári Figyelőben fog megjelenni.

Ill. - Webkettes funkciók az integrált könyvtári rendszerben.Vezeti: Bíró Szabolcs (volt hallgatónk), Király PéterHelyszín: Országos Széchényi Könyvtár VIII. emeleti nagyelőadó.Időpont: 2010. június. 14. 10 óra

86. oldal

A MOKKA- ODR fejlesztés

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/online-keresheto-orszagos-katalogus-a-konyvtarakban

Bemutatták az új dokumentumellátási rendszert a Széchényi Könyvtárban

Az Országos Széchényi Könyvtár volt a koordinátora a projektnek mely a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és a megújuló Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) fejlesztését szolgálta. A MOKKA-ba, a 2012. november 30-i foglakozáson részletesen is betekintettünk, az egyik legfontosabb innováció, melyet e tétel keretében is meg lehet említeni.

A MOKKA – ODR fejlesztéssel kapcsolatban Sajó Andrea főigazgató kiemelte, hogy a könyvtárak elsődleges feladata megszüntetni az „információs analfabetizmust”, ennek egyik fontos eleme, hogy az intézmények szolgáltatásai megfeleljenek a 21. századi igényeknek. A kicsi szigetekben lévő archívumok, könyvtárak adatbázisainak integrációjával erre lehetőség nyílik. Fontos fejlesztési szempont, hogy felhasználóbarátnak kell lennie a könyvtári állomány keresőfelületeinek, valamint a szolgáltatásoknak a látogatók számára is egyszerűen és gyorsan kezelhetőknek kell lenniük.

Bánkeszi Katalin, az OSZK Könyvtári Intézetének megbízott igazgatója hangsúlyozta, hogy az új szolgáltatások bevezetésével gördülékenyebbé válik a könyvtárközi kölcsönzés, és lehetőség lesz arra, hogy a látogató egyszerűen és gyorsan keressen az egységes adatbázisban. (MTI)

5.7Gyakorlati példák, esetek rövid bemutatása

Az ebbe a tételbe tartozó, 5.1. alatt besorolható programokhoz kapcsolódóan ki-ki számot ad arról, hogy saját könyvtáruk milyen innovatív tevékenységeket folytatott és folytat, és hogy kikkel dolgozott, dolgozik együtt konzorciumi együttműködésben.

(TÁMOP, TIOP példák, konkrét könyvtárak fejlesztései)

Ugyancsak gondolja végig a 5.2., 5.3Adjon számot saját könyvtári pályázati tapasztalatairól, annak jótékony hatásairól!

2. Digitalizálási programmal kapcsolatban3. Portál Programmal kapcsolatban

4. más pályázatokkal kapcsolatban

87. oldal

6 Használat és használhatóság és összefüggéseik

Célok

Kövesse a dokumentumtérképes tartalomjegyzéket, és legyen képes megragadni az egyes fejezetek Ön számára érdekes passzusait, azokat kijelölni, átgondolni, és legyen képes frissen szerzett tudását, a források felkeresése alapján szerzett tapasztalatait megosztani!

Tartalom6 Használat és használhatóság és összefüggéseik.............................................................................1

6.1. A használat változásai a könyvtárakban................................................................................3

6.2. A használhatóság fogalma, területei, könyvtári alkalmazásának fejlődése.................................3

6.2.1.A használhatóság fogalma.....................................................................................................3

6.2.2. A használhatóság fogalmának különféle megközelítései......................................................3

6.3. Átfogó áttekintés a használhatóság területeiről és összefüggéseiről...................................4

6.3.1. A Használhatóság startlap használata...................................................................................4

(1) A használhatóság területei szerint........................................................................................4

(2) A tanulmányok stb. nyelve szerint........................................................................................4

(3) Egyéb szempontok szerint....................................................................................................4

(4) társlapok köre szerint..........................................................................................................5

6.3.2. A használhatóság világnapja................................................................................................5

6.4. A könyvtári használat és használhatóság elemzésének fejlődése................................................5

6.4.1. Az európai uniós projektek, a Calimera projekt szerepe......................................................5

6.4.2. A használhatósági vizsgálatok történeti fázisainak áttekintése............................................6

6.4.3.A könyvtári használat, s az azzal össszefüggő használhatóság kutatásnak fő irányai:...........6

6.4.4.A használat kérdésköre a könyvtári kutatásokban................................................................7

6.5. HASZNÁLÓK, HASZNÁLAT, HASZNÁLHATÓSÁG.......................................................................................7

6.5.1. Alapösszefüggések...............................................................................................................7

6.5.2 A felhasználók információs, tájékozódási, keresési készségei...........................................8

6.5.3. A felhasználók képzése és támogatása...............................................................................9

88. oldal

6.6. A könyvtári szolgáltatások felosztása és elemzése atudásreprezentáció és hozzáférés szemszögéből.....................................................................................................................................9

6.6.1.A könyvtári szolgáltatások felosztása a bázis szemszögéből..................................................9

6.6.2. A bázis kiválasztásával, gyűjtésével, feltárásával, reprezentálásával kapcsolatos szolgáltatások köre.........................................................................................................................9

6.6.3. A bázis elérhetővé tételével, használatával, elérésével kapcsolatos szolgáltatások..........10

6.6.4. Az értékelés, válogatás növekvő szerepe...........................................................................10

6.7. Az információkeresés és használat rendszerbe ágyazott vizsgálata...........................................10

6.7.1. Az információhasználat szegmense és összefüggései az információkereső rendszerben...10

6.7.2. A könyvtári információ- és tudásszervezési – információkereső rendszerk........................11

6.7.3. Rita Vine tanácsai a felhasználók támogatása érdekében................................................11

FELADAT...................................................................................................................................12

6.8.A TMT-ben megjelent , használhatósággal foglalkozó tanulmányok..........................................12

FELADAT...................................................................................................................................12

(1)könyvtári webszolgáltatások....................................................................................................12

Könyvtári webszolgáltatások heurisztikus értékelése - TMT.................................................12

(2) digitális könyvtárak.................................................................................................................13

Egy digitális könyvtár használhatóságának és hasznosságának - TMT..................................13

Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és ... - TMT........................................13

Digitális könyvtári kutatás 1997–2007. Szervezeti és személyi - TMT...................................13

(3) használók, használói elégedettség..........................................................................................13

E-tmt A használói elégedettség mint a rendszer teljesítményének ......................................13

(4) Online információs rendszerek................................................................................................13

Az online információs rendszerek ember-gép felületével - TMT...........................................13

(5)Adattármustrák , adatbázisok..................................................................................................13

Adattármustra. Társadalomtudomány - TMT.......................................................................13

Elektronikus adatbázisok használata a Közép-európai ... - TMT............................................13

89. oldal

6.1. A használat változásai a könyvtárakban Csökken a könyvolvasás szerepe (különösen a fiatalabb korosztályok esetében), nő a vizuális

ismerethordozóké (pl. AV-dokumentumok, DVD-, hálózati digitális dokumentumok, a szöveget, képet, hangot, videót magában foglaló „rich media”). Az információkeresésben döntő, már szinte kizárólagos az internetes böngészők és a hálózati források (különféle wikik stb.) szerepe, – míg a könyvtári tájékoztatás rohamosan veszít jelentőségéből.7

A web 2.0 lehetőségeire építve a felhasználói szerepek mellett a felhasználók tömegei töltenek be szerzői, feldolgozói, tájékoztatói, közvetítői szerepeket is a blogok, wikik, közösségi portálok, fájmegosztók, képmegosztók, linkmegosztók oldalak és podcastok segítségével.

Mindennek fényében át kell gondolni a könyvtári szolgáltatások körét, és azokat differenciáltan és megfelelően fejleszteni kell.

6.2. A használhatóság fogalma, területei, könyvtári alkalmazásának fejlődése

6.2.1.A használhatóság fogalma A fenti használati tendenciák nyomonkövetése szempontjából alapvetően fontos, hogy a szolgáltatások használhatóságát tudományos és szakmai alapon közelítsük meg.

A „használhatóság” összetett fogalom. Korai felfogása szerint: a használat könnyűségét, megtanulhatóságát jelentette. Napjainkban összetett fogalomként értelmezik, melynek egyaránt erősek az objektív és szubjektív elemei.

A használhatóság fő jellemzői: a használat könnyűsége, a rendszer megtanulhatósága + hatékonyság, eredményesség rugalmasság (alkalmazkodás adott feladatok köréhez, variációkhoz).

6.2.2. A használhatóság fogalmának különféle megközelítései A használhatóság fogalmának többféle értelmezése van: legelterjedtebbek az ergonómiai, a termékközpontú megközelítések.

A használhatóság ergonómiai megközelítése

- IS0 9241-11, 1998 - a használhatóság irányelvei képernyős terminálok számára - Használhatóság „annak a mértéke, ahogy meghatározott felhasználók meghatározott termék

adott összefüggésű használata révén meghatározott célokat hatékonyan, eredményesen és megelégedetten elérnek”

A fogalom termékközpontú megközelítése

IS/IEC 9126 - a szoftver termék értékelése- minőségi jellemzőik és használati irányelveik 1991. Minőség a használatban: a szoftverterméknek az a képessége, hogy lehetővé teszi meghatározott felhasználók számára meghatározott célok hatékony, eredményes, biztonságos és elégedettséget nyújtó elérését, meghatározott felhasználói körülmények között.

További fogalom-meghatározások találhatók a Usability fogalma c. rovatban a használhatóság.lapban: www.használhatosag.lap.hu

7 SONNEVEND Péter: A könyvtár új élete. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 8. sz. 6–13. p. URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157

90. oldal

A termékközpontú megközelítésre jó példa, amikor többféle terméket értékelnek ugyanabban a kategóriában, pl. mobil telefonok

Sajátos kutatási módszer- Hasonló árkategóriájú és tudású mobiltelefonok ár-teljesítmény összehasonlítása hasonlóságelemzéssel. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Mobiltelefonok_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1sa

egy gyártón belüli termékek összehasonlítása

http://www.olcsobbat.hu/termek/sony_ericsson_xperia_pro-4f8ccabbc1a99f7b6e01008b/

Ennél még érdekesebb, amikor különféle termékeket vetnek össze ugyanazon szempontok szerint

http://www.telko.hu/

http://www.telko.hu/mobil-internet-arak-osszehasonlitas

A 2010-ben indult telko.hu független távközlési szolgáltatás-összehasonlító oldal átböngészése is segíthet új előfizetés vagy szolgáltatóváltás előtt, a minél jobb piaci ajánlat kiválasztásában.

6.3. Átfogó áttekintés a használhatóság területeiről és összefüggéseiről

6.3.1. A Használhatóság startlap használata FELADAT

Tanulmányozza a Használhatóság startlap rovatait , és a tételbe applikáljon bele típusonként legalább egy érdekes felfedezést az alábbi területek közül http://hasznalhatosag.lap.hu/

(1) A használhatóság területei szerintTartalmi használhatóság

Navigációs használhatóság

Interaktivitási használhatóság

Technológiai használhatóság

Grafikai használhatóság

weblap – akadálymentesítés

(2) A tanulmányok stb. nyelve szerint Cikkek, blogok, tanulmányok a témában magyarul

Cikkek, blogok, tanulmányok usability témakörben angolul

91. oldal

(3) Egyéb szempontok szerint Facebook-oldalak

Könyvajánló

Usabilityvel /Használhatósággal/ foglalkozó cégek

Usability szervezetek, események

Usability hírlevelek

(4) társlapok köre szerint e-business.lap.hu informatika.lap.hu onlinemarketing.lap.hu (tipp) onlinereklam.lap.hu programozas.lap.hu szemkamera.lap.hu webdesign.lap.hu webgrafika.lap.hu webmester.lap.hu

még ide kívánkozna pl. az Ergonómia startlap is! http://ergonomia.lap.hu/

Megjegyzések:

Külön téma lehetne a „startlapok használhatósága”, az ezzel kapcsolatos szempontok számbavétele. Sajnos, jellemző – használhatósági szempont szerint a frissítettség, UPA 2011-i évi konferenciájára hivatkozik csak a startlap, holott már megvolt a 2012. évi is http://www.upassoc.org/conference/2012/index.html

6.3.2. A használhatóság világnapja 2011 novemberében már harmadszor került már megrendezésre Magyarországon is a használhatóság napja, http://www.worldusabilityday.org/ hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi áramlatokba is. Eseményünk ezúttal a kiemelt rendezvények közt szerepel. A használhatóság világnapját először a Használhatósági Szakértők Szövetsége (Usability Professionals’ Association) hirdette meg 2005-ben. Az esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a használhatóság mennyire fontos összetevője sikereinek, elégedettségünknek és ezért fontos időt, pénzt és energiát szánni kutatására és alkalmazására. A használhatóság napját minden november második hetében tartják számos országban.

forrás : Rung András: http://ergomania.blog.hu/2011/11/03/jon_a_hasznalhatosag_napja_1

néhány tanulmány a rendezvényről, ingyenes tanulmányozásra http://ergomania.eu/tag/konferencia/

2.3.A 2012. évi rendezvényről is van már hír?

igen, de csak angolul. Témaköre a pénzügyi rendszerek használhatósága. Lásd bővebben: World Usability Day 2012: Usability of Financial Systems http://www.worldusabilityday.org/

6.4. A könyvtári használat és használhatóság elemzésének fejlődése

92. oldal

6.4.1. Az európai uniós projektek, a Calimera projekt szerepeA magyarországi könyvtári alkalmazás fejlesztésében nagy szerepet kapott az Európai Uniós Calimera használhatósági projekt (usability project) ( Magyaroszág 2004-2005-ben képviseltette magát).

Célja a helyi kulturális intézmények internetes erőforrásainak fejlesztése volt a használhatóság kritériumait figyelembe véve - használók, könyvtárosok, levéltárosok, múzeumi szakemberek, IT-szakemberek, fenntartók, (ön) kormányzat stratégiai együttműködésével.

A Calimera projekt három munkacsomagja az alábbiakat foglalta magában:

1)Európai használhatósági stratégia kidolgozása

(2) Használhatósági irányelvek kidolgozása és érvényesítése

(3) Elméleti-módszertani keret kidolgozása és tesztelése a helyi kulturális szolgáltatások fejlesztésére

Nézzük meg néhány példán keresztül, hogy a projekt milyen sajátos kérdésekkel foglalkozott a 2000-es évek elején, http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/summary?doi=10.1.1.87.5286

6.4.2. A használhatósági vizsgálatok történeti fázisainak áttekintése A Calimera projekt magyarországi kibontakoztatása során sor került a használhatóság nemzetközi fejlődéstörténetének nyomon követésére, elemzésére is. A számítógépes könyvtári információs szolgáltatások használhatóságával kapcsolatos vizsgálatok az alábbi periódusokra tagolhatók.

- Kezdeti vizsgálatok 1950-es évek - Nagygépek 1960-70-es évek- Online hálózatok 1970-80-as évek- Személyi számítógépek 1980-90-es évek- Internetes-webes környezet 1990-es évek második felétől A fenti könyvtári alkalmazási periódusokról magyar nyelven is tájékozódhatunk (University of Sheffield Department of Information Studies példája (BEAULIEU, Micheline, TMT, 2004. 8. sz. 352-355)

6.4.3.A könyvtári használat, s az azzal össszefüggő használhatóság kutatásnak fő irányai: (1)Könyvtárhasználat általában és könyvtártípusok szerint

(2) Könyvtári eszközök használata

(3) Célcsoportok szerinti használat

(4) Az információhasználat kutatása

(5) online katalógusok, adatbázisok, internetes, webes szolgáltatások használata, használhatósága

A továbbiakban a (4), illetve azzal összefüggésben az (5) használhatósági terület vizsgálatára összpontosítunk.

Itt említhetjük meg, hogy külön területté változott a könyvtári weblapok használhatóságának a kérdése. E tekintetben nagyon fontos orientáló szerepet játszott a Minerva projekt. Hivatalos honlapja: http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/kulthonlapminkov.htm

Szalóki Gabriella: Kulturális honlapjaink minősége - a Minerva projekt tíz minőségi elve a gyakorlatban

93. oldal

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évfolyam (2006) 3. szám http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4331&issue_id=470

Ezzel a kérdéskörrel részletesen foglalkoztunk a Tartalomszolgáltatás c. tárgyban

Szakdolgozatok is születtek e témakörben, az interneten is megtalálható pl. egy Debreceni Egyetemi szakdolgozat http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/101431/4/szakdoga%20T%C3%B3th%20FC35DI%20Andr%C3%A1s_titkositott.pdf

6.4.4.A használat kérdésköre a könyvtári kutatásokban A témák szerinti csoportosítás eredménye szerint a cikkek 34,5%-a (199 db) foglalkozott a használat, illetve a használhatóság; 38,5%-a (222) gazdasági és szervezeti és 19,9%-a (115) jogi kérdésekkel. A digitális könyvtárak etikai vonatkozásaival a cikkek 3,5%-a (20), a szociokulturális vonatkozásokkal 3,6%-a (21) foglalkozott.

A szerzők munkahelyeit tekintve 62,6% (361 fő) egyetemi oktató, 22% (127) gyakorló könyvtáros, 13,5% (78) kutatóintézeti dolgozó.

Az esetek 1,9%-ában (11 fő) nem lehetett eldönteni, hogy a kutató hova sorolható. Ebből arra lehet következtetni, hogy kevés kapcsolat van az egyetemi kutatások és a napi gyakorlat között.

Az elemzett publikációk műfaj szerinti megoszlásukat tekintve az esettanulmányok (210 db; 36,4%), a szemlék (127 db; 22%), az elméleti megközelítések (106 db; 18,4%) voltak többségben. További, műfajok szerinti megoszlásuk a következő: felmérés (61 db; 10,6%), adat/tartalomelemzés (37 db; 6,4%), kísérlet (15 db; 2,6%), technikai fejlesztések (14 db; 2,4%), egyéb (7 db; 1,2%).

Digitális könyvtári kutatás 1997–2007. Szervezeti és személyi kérdések Eredeti cim:LI LIEW, Chern: Digital library research 1997–2007. Organisational and people issues. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 57. évfolyam, 2010. 6.sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5321&issue_id=515

6.5. HASZNÁLÓK, HASZNÁLAT, HASZNÁLHATÓSÁG

6.5.1. Alapösszefüggések

Kérdések a foglalkozáson csoportos megvitatásraA használók köre igen tág, sokféle elvárással, sokféle eszközt használva, valamilyen szinten. Vajon

hogyan tipizálhatók, elemezhetők a könyvtárat igénybevevő használók? Milyen különbségek állapíthatók meg és befolyásolják a használatot???

pl. életkor szerint - foglalkozás/szakma szerinthasználat célja szerint igényei, elvárásai szintje szerint használat gyakorisága szerint érdeklődési terület szerintszakma, szakterület szerint műveltségi szint szerint használat képességi szintje szerint

94. oldal

kommunikációs kompetencia szerinttechnikai, technológiai, digitális kompetencia szerintírástudás szerint média írástudás szerint státuszok szerint (BRIGI: hallgató –nappali/levelező, oktató, dolgozó, városi pedagógus, egyéb)használóképzési igény, szükséglet szerint ……általános kompetenciáik szintjei szerint (ld. 9. tétel Informatikus könyvtáros képzési és kimeneti

követelmények, illetve melléklet e tétel végén ) napi kapcsolat, családias hangulat, lokális szinten közös pályázatok, együttműködések vannak. TÁMOP

A használók igényei, elvárásaiA stratégiai fejlesztésekhez való kapcsolódás alapvető lépése a kiszolgált felhasználói igények,

elvárások, szokások elemzése. – Mik a felhasználók tematikus keresési igényei, elvárásai, preferált területei, hogyan tesznek szert

információkra, hogyan igazodnak el az információk világában? Az információkereső nyelvek hatékony használata szempontjából alapvető a felhasználó-

központúság: a változó felhasználói igények, elvárások, szokások megismerése, nyomon követése. Ma fokozott mértékben érvényesek Michael Buckland8 megállapításai, mely szerint a felhasználó

elvárja, hogy a szövegekhez való hozzáférés szinte azonnal biztosítva legyen. Elvárja, hogy valamely hivatkozást követve, akár a szövegből, akár hivatkozási indexből, azt otthagyva, eljuthasson más szövegekbe, visszamehessen katalógusrekordokhoz, vagy áttekinthesse a tárgyszavakat, hogy keresőkérdéséit újrafogalmazhassa, mivel a találattal elégedetlen.

Számot kell vetni azzal, hogy csökken a könyvolvasás szerepe, nő a vizuális ismerethordozóké (pl. AV-dokumentumok, DVD-, hálózati digitális dokumentumok, a szöveget, képet, hangot, videót magában foglaló „rich media”). Az információkeresésben döntő, már szinte kizárólagos az internetes böngészők és a hálózati források (különféle wikik stb.) szerepe, – míg a könyvtári tájékoztatás rohamosan veszít jelentőségéből.9

A web 2.0 lehetőségeire építve a felhasználói szerepek mellett a felhasználók tömegei töltenek be szerzői, feldolgozói, tájékoztatói, közvetítői szerepeket is a blogok, wikik, közösségi portálok, fájmegosztók, képmegosztók, linkmegosztók oldalak és podcastok segítségével.

6.5.2 A felhasználók információs, tájékozódási, keresési készségei

Az új szerepeknek megfelelően kialakuló web 2.0- ás közösségek világában a felhasználók viszonylag jól tájékozódnak. A könyvtárak, tájékoztatási intézmények, internetes szolgáltatók keresőrendszereinek alkalmazásában is folyamatosan fejlődik az „írástudás”, ugyanakkor még mindig jellemző egyfajta felhasználói igénytelenség. A tapasztalatok szerint

Adatbázisok, online katalógusok esetében a hétköznapi használók jelentős része alapvető dolgokkal nincs tisztában, többek között az

információkeresés folyamatával sem,csak az egyszerű keresést veszi igénybe, nem él a nagyobb pontosságot biztosító összetett keresés

lehetőségével,alig él a böngészés lehetőségével, pedig ezt a könyvtárak számos (gyakran 10–15) különféle index

szerint is lehetővé teszik. Internetes keresők esetében csak a Google-t használja, esetleg alkalmanként egy-két másikat, eközben sohasem, vagy ritkán

használja a kulcsszavak szinonimáit,

8 BUCKLAND, Michael: A könyvtári szolgáltatások újratervezése. i.m. 9 SONNEVEND Péter: A könyvtár új élete. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 8. sz. 6–13. p. URL:

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00192/pdf/3k_EPA01367_2008_08.pdf

95. oldal

nem néz utána a fogalmak meghatározásainak online lexikonban, enciklopédiában, nincs tisztában a keresőgép és a linkgyűjtemény közti különbséggel. Általánosságban a felkínált súgókat az online katalógusok, adatbázisok, internetes keresők stb. használatakor nem

olvassa el, nem megy el a könyvtárba, hogy esetleg cédulakatalógusban, nyomtatott bibliográfiákban, más

nyomtatott információs kiadványban is keressen,csak a Google-t, esetleg az OPAC-ot nézi meg, ha abban nem talál meg valamit, azt mondja, hogy

nincs meg! Gondok vannak a fontos IKNY-ek használatával, pl. az Egyetemes Tizedes Osztályozást a

felhasználók töredéke veszi csak igénybe kereséshez, de a tárgyszavak, tezauruszok adta relációk felkutatásával és alkalmazásával is kevesen élnek még.

Megmutatni nekik hol, milyen katalógusban, mit keressenek

6.5.3. A felhasználók képzése és támogatása

E negatív jelenségekkel szembe kell nézni, és fokozni kell az információs írástudás, azon belül az információhasználati, keresési kompetenciák fejlesztését.

A felsőoktatásban minden hallgató számára fontos, hogy részt vegyen bevezető használóképzési kurzuson. Ehhez előadás-, és szemléltető anyagok, hasznos linkgyűjtemények is rendelkezésre állnak (pl. a Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ könyvtárának a honlapján, Szmrekovszkyné Farkas Éva10 összeállításában.)

6.6. A könyvtári szolgáltatások felosztása és elemzése atudásreprezentáció és hozzáférés szemszögéből

A könyvtárak napjainkban a használói igényeknek, és feladataiknak megfelelően igen differenciált szolgáltatásokat nyújtanak. Témánk szempontjából a tudásreprezentációhoz kapcsolódva két fő típust különböztetünk meg: A könyvtári szolgáltatásokat két nagy csoportra oszthatjuk:

6.6.1.A könyvtári szolgáltatások felosztása a bázis szemszögéből

6.6.2. A bázis kiválasztásával, gyűjtésével, feltárásával, reprezentálásával kapcsolatos szolgáltatások köre

Online katalógusok, közös katalógusok építése és rendelkezésre bocsátása

Adatbázisok szerkesztése és prezentálása

Az internetes szolgáltatások hatékony használatának segítése (internetes keresőrendszerek, illetve internetes katalógusok stb. révén)

10 SZMREKOVSZKYNÉ Farkas Éva: Online könyvtári és szakirodalmi szolgáltatások. URL: http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/informaciokereses/link.htm

96. oldal

Elektronikusan is hozzáférhetővé tett bibliográfiák (webliográfiák), ajánló jegyzékek készítése

Komplex digitális könyvtárak építése, kereshetővé, használatává tétele

Elektronikusan hozzáférhető kiadványok készítése- és terjesztése

Téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás

6.6.3. A bázis elérhetővé tételével, használatával, elérésével kapcsolatos szolgáltatások

Elektronikus használat, távoli, vagy házon belüli- megfelelő technikai feltételekre van szükség, valamint azok használatának való felkészítésre, oktatásra.

Helyben használat (papíralapú dokumentumok, az ODR-en keresztül elektronikusan kért, küldött dokumentumok helyben használható dokumentumok)

Kölcsönzés - Könyvtárközi kölcsönzés

Előjegyzés

Fénymásolás, reprodukció

A különböző típusú források (AV, elektronikus-digitális stb.) igénybevételével kapcsolatos sajátos szolgáltatási feladatok

6.6.4. Az értékelés, válogatás növekvő szerepeA könyvtárostól a gyűjtés, feltárás során fokozott odafigyelést igényel az a tény, hogy az internet, s

azon belül a web terjedelme óriási mértékben növekszik. Egyre nagyobb mértékben kell tekintettel lennie a változó használói szokásokra is, és ezt a fenti feldolgozási módszerekkel és eszközökkel segítenie.

Különösen nagy szükség van az internetes forrásokban való eligazodás segítésére, hiszen az információözön következtében az interneten még mindig tetten érhető strukturálatlan adatok túltengése, az információs káosz, az információ túlterhelés, a tartalmak jelentős részének megbízhatatlansága.

A könyvtárosra fontos szerep hárul a tudományosan igazolt, megbízható források közvetítésében.

6.7. Az információkeresés és használat rendszerbe ágyazott vizsgálata

6.7.1. Az információhasználat szegmense és összefüggései az információkereső rendszerben

Az információhasználat egy komplex tevékenysornak az összetevője, és az információkereső rendszer (ek) keretében valósul meg.

Korábbi tanulmányunkból tudjuk, hogy az információkereső rendszer összetett rendszer. Nézzük meg a fogalmát, és az összetevőit!

Az információkereső rendszer alapvető ismérvei a rendszerelméleti meghatározás szerint: (1) az információs rendszer alrendszere,

(2) a felhasználóval való kommunikációt hivatott biztosítani,

97. oldal

(3) a könyvtáron belül ezt a funkciót a tájékoztató apparátus látja el, amelybe az online katalógustól a bibliográfiákon, és adatbázisokon át a személyes tájékoztatásig minden beletartozik.11

Az információkereső rendszer összetevői Az információkereső rendszer (IKR) az információs rendszer részeként négy részfunkciót betöltő,

azokat integráló: (1) információfeldolgozás,(2) információtárolás,(3) információrendszerezés,(4) információkeresés(5) illetve ezt követően az információhasználat.

Ahhoz, hogy az információkeresés, és ahhoz kapcsolódva annak használata, felhasználása jól működjön, minden megelőző funkciónak jó minőségűnek kell lenni!

6.7.2. A könyvtári információ- és tudásszervezési – információkereső rendszerkA könyvtári alkalmazások esetében tudásszervezési rendszermodellről beszélhetünk. Mit jelent

ez? A könyvtári szolgáltatási rendszer, azon belül az információkereső rendszer magában foglalja,

integrálja: 1. a könyvtári explicit tudásforrásokat, esetünkben elsősorban a digitális formában rögzített,

feltárást és közvetített, szolgáltatott dokumentumokban rögzített tudást, /ahogy azokat differenciáltan az 1. fejezetben bemutattuk.

2 illetve a könyvtári tacit tudásforrásokat, amely magában foglalja könyvtárosokat, információs szakembereket, azok intelligenciáját, tapasztalatait, kompetenciáját.

Az információkereső rendszer (mely ebben a tágabb összefüggésben a tudásszervezési rendszer része) szempontjából alapvetően fontos, hogy a könyvtáros milyen módokon tudja növelni a működés hatékonyságát, és a sajátos egyedi igények kielégítését!

Megj. Az információkereső rendszerek típusaival, legfontosabb jellemzőivel külön tétel foglalkozik: cédulakatalógusok, online katalógusok, közös katalógusok, adatbázisok, internetes keresőrendszerek, internet katalógusok, szemantikus keresők

6.7.3. Rita Vine tanácsai a felhasználók támogatása érdekében Abból kell kiindulnunk, hogy a könyvtárnak kell (ene) lenni, jó lenne, ha a könyvtár lenne az a hely

Rita Vine 2001-ben közzétett 12 tanácsai ma is érvényesek, pl. a könyvtárnak „világos egyszerű keretet kell biztosítani a felhasználók számára a kereséshez. Egy helyre kell mindig koncentrálnia: a hálózatra, és ott is csak egy weboldalt kell megtalálnia: a könyvtárét, ahonnan a felhasználó elkezdheti a keresést. Ebben és ott kell a könyvtárosnak a lehető legegyszerűbb formákban és módokon segítenie!”

11 HORVÁTH Tibor – SÜTHEŐ Péter: A tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp.: Osiris, 2001, 148-149.p

12 VINE, Rita: Real people don’t do Boolean: how to teach end users to find high-quality information on the Internet = Inf. Outlook. 5. vol. 2001. 3. no. 16–23. p. – Ismert. In: Könyvtári figyelő, 2001. 3. sz. 01/256. - Az „igazi használók” nem Boole-algebrával keresnek. Hogyan tanítsuk meg a közvetlen használókat arra, hogyan jussanak színvonalas információhoz az interneten URL: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?01/256*40243

98. oldal

A könyvtárosnak közérthetően és naprakészen kell eligazítani a felhasználókat az IKR-ek legkülönbözőbb típusainak (online katalógusok, adatbázisok, internetes keresők, internet-katalógusok, digitális könyvtárak keresőrendszerei, szemantikus keresők stb.) használatában.

Ahhoz, hogy az információkereső rendszereket az emberek megtanulják használni, különféle feltételek szükségesek (motiváltság, technikai hozzáférés, hálózat, s természetesen minőségi tartalmak, adatok, információk, amelyek között kereshetünk, válogathatunk, amelyeket felhasználhatunk.)

Ennek alapján az online katalógusok, a könyvtárak által közösen épített közös katalógusok, az adatbázisok, illetve a könyvtárakban igénybe vehető internetes keresőszolgáltatások, illetve internetes katalógusok használatának, használhatósága támogatásának a kérdése áll a középpontban.

Követeli, hogy az idő-, és munkaigényes, ismétlődő, manuális folyamatokat, szellemi tevékenységeket növekvő mértékben tegyük automatikussá.

FELADAT

Gyűjtsön 1 weblap használatával, használhatóságával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Felhasználható a Tartalomszolgáltatás 1. tárgyban az a tétel, mely a weboldalak Minerva szerinti elemzésével foglalkoztunk.

Ismertesse, hogyan alakult azóta az akkor igen részletesen elemzett weblap használhatósága?Vélemények, hozzászólások ………………

6.8.A TMT-ben megjelent , használhatósággal foglalkozó tanulmányok

FELADAT Érdemes keresni a TMT-ben használhatóság szó alatt, hiszen a folyóirat igen fontosnak tartja ezt a kérdést. Tekintsen bele az alábbi megadott TMT-forrásokba. Hasznos, „használható” tanulmányokat, híreket, beszámolókat produkálnak valamely terület használhatóságával kapcsolatban megjelent cikkekről, hírekről, beszámolókról. A 7 közül érdeklődési körének megfelelően válasszon legalább hármat, írja le tömör megjegyzéseit, és legyen képes a kollokviumon reflektálni ezekre a TMT-es forrásokra

(1)könyvtári webszolgáltatások

Könyvtári webszolgáltatások heurisztikus értékelése - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageA használhatóság fogalmát az 1998-as ISO 9241-11 szabvány definiálta. Eszerint annak a mértékéről van szó, hogy egy adott termékkel egy adott célt a ...

(2) digitális könyvtárak

Egy digitális könyvtár használhatóságának és hasznosságának - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this page

99. oldal

Eredeti cim:BUCHANAN, Steven – SALAKO, Adeola: Evaluating the usability and usefulness of a digital library. Egy digitális könyvtár használhatóságának és ...

Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és ... - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageA használhatóság az ISO 1994-es definíciója szerint „annak a mértéke, hogy mennyire ... Mindenesetre a használhatósági elemzések jellemzően a felhasználók ...

Digitális könyvtári kutatás 1997–2007. Szervezeti és személyi - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageA témák szerinti csoportosítás eredménye szerint a cikkek 34,5%-a (199 db) foglalkozott a használat, illetve a használhatóság; 38,5%-a (222) gazdasági és ...

(3) használók, használói elégedettség

E-tmt A használói elégedettség mint a rendszer teljesítményének ...tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageE-tmt – A használói elégedettség mint a rendszer teljesítményének mértéke ... Ezt az is bizonyította, hogy a könnyen használhatóság - egy másik kutatás szerint ...

(4) Online információs rendszerek

Az online információs rendszerek ember-gép felületével - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageA használhatósági teszteknek két fajtája van: empirikus és analitikus. ... Mivel a „használhatóság” elvont fogalom, ezért öt jellemzőt szokás ilyenkor mérni: ...

(5)Adattármustrák , adatbázisok

Adattármustra. Társadalomtudomány - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this pageFelület, használhatóság, segítség. A kezdőlapon (1. ábra) rajta van minden fontos funkció: a háromféle gyorskereső, a részletes tartalomjegyzék, az újdonságok ...

Elektronikus adatbázisok használata a Közép-európai ... - TMTtmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id... - Cached - Translate this page„használhatósági tesztet” (usability testing), amely egy olyan technika, amellyel a ... Az eredmények alapján határozzák meg egy forrás használhatóságát. [5] ...

7. Általános kompetenciák, szakmai attitűdök fejlesztése

100. oldal

HASZNÁLHATÓSÁG – ONLINE ÉS KÖZÖS KATALÓGUSOK

TartalomHASZNÁLHATÓSÁG – ONLINE ÉS KÖZÖS KATALÓGUSOK.....................................................................1

7.1 CÉL.................................................................................................................................................2

7.2. Bevezetés....................................................................................................................................2

A vizsgált katalógusok helye az információkereső rendszerek között.............................................2

A vizsgálati szempontok.................................................................................................................3

7.3. Az online katalógusok..................................................................................................................3

(1) Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók..........................................................................3

(2) A feltárás stratégiája, intellektuális és technikai eszközei.........................................................4

(3) A feltárás munkafolyamatai és jellemzői...................................................................................4

(4) Használati feltételek, szokások.................................................................................................4

(5) Keresés és böngészés..............................................................................................................5

(6.) Tájékoztatás, támogatás..........................................................................................................6

(7). Megjelenítés, hozzáférés..........................................................................................................7

(8.) Az online katalógusok használatának értékelése, a használhatóság javítása........................8

7.4. Könyvtári együttműködés , közös katalógusok...........................................................................8

Fejlődéstörténete...........................................................................................................................9

(1) Előállítók, szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók.....................................................9

(2) Stratégia, intellektuális és technikai eszközök.....................................................................11

(3). A feltárás munkafolyamatai és jellemzői................................................................................14

(4). Használat – feltételek, szokások.............................................................................................14

(5)Keresés és böngészés..............................................................................................................15

(6). Tájékoztatás, támogatás, hozzáférés.....................................................................................15

(7) Megjelenítés............................................................................................................................16

(8) A közös katalógusok értékelése, fejlesztése............................................................................16

7.5.Összefoglalás..............................................................................................................................17

101. oldal

7.6. Kérdések....................................................................................................................................18

7.AZ ONLINE KATALÓGUSOK ÉS A KÖZÖS KATALÓGUSOK A TUDÁSCIKLUSBAN

7.1 CÉL

Legyen képes annak bemutatására, hogy a könyvtárosok a tudásláncban-információs láncban nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

Ez igazolható a könyvtárosok által készített, karbantartott, fejlesztett online katalógusokkal, és közös katalógusokkal, melyek a forrásokat jól kidolgozott információkereső rendszerekben tárják fel, sokrétű, jól kombinálható keresést biztosítva a minőségi adatokhoz.

Itt az információhasználat szempontjából legfontosabb mozzanatokat domborítjuk ki elsősorban a keresés, megjelenítés-hozzáférés szemszögéből.

Egy hosszú folyamat állomásairól van szó, amikor az online, illetve a közös katalógusok fejlesztéséről beszélünk, melyben folyamatos a fejlesztés…

Egyrészt az itt közölt tények alapján, másrészt az Ön személyes tapasztalatai alapján foglaljon állást, hogy az online katalógusok (különösen az Ön könyvtára által gondozott, illetve a közös katalógusok, különösen a Mokka, mennyire felel meg a minőségi kritériumoknak!

Mit tudnak ezek az IKR-ek, amelyek a tudás-ciklusban jó segítséget nyújtanak az információkat keresők számára, és mi az, amivel nem elégedett, amivel gondok vannak?

Milyen további fejlesztéseket lát fontosnak?1. Az információkereső rendszerek könyvtári és bibliográfiai hagyományai és jelentősége

napjainkban 2. A ma létező informácókereső rendszerek és elemzési szempontjaik

– A vizsgált keresőrendszerek – A vizsgálat fő szempontjai

3. Cédulakatalógusok 4. Online katalógusok 5. Közös katalógusok 5. Adatbázisok6. Internetes keresőrendszerek7. Internetkatalógusok, linkgyűjtemények, webkalauzok, portálok 8. Szemantikus web szolgáltatások 9. A rendszerek táblázatos áttkeintése

7.2. Bevezetés A vizsgált katalógusok helye az információkereső rendszerek között

Az információkereső rendszereknek, pl. a katalógusnak az ókorig visszamenő hagyományai vannak a könyvtári gyűjtemények rendszerezésében, feltárásában. Ez több mint kétezer éves hagyományt jelent.

Ebben az időszakban, de különösen a 19. század végétől, majd a 20. szd. közepétől a számítástechnika, illetve a 20. század végétől, az internet megjelenésétől óriási változások következtek be, nagymértékben differenciálódnak a keresőrendszerek.

Bár nagy részük nem a könyvtárban kerül előállításra, a könyvtáraknak továbbra is fontos szerepük van nem csak a saját előállítású információkereső rendszerek működtetésében, hanem a más intézmények által előállított rendszerek optimális keresési feltételeinek biztosításában, beleértve mind a szellemi, mind pedig a technikai eszközöket és támogatásokat.

102. oldal

Sok szakember azt vallja, hogy a könyvtár az a hely, ahova fordulni kell első lépésben, akár személyesen, akár virtuálisan, ahonnan a szükséges IKR-ek igénybe vehetők.

A könyvtári keresőrendszerek között kiemelt szerepet játszanak az itt tárgyalt katalógusok A könyvtárak ezek segítségével jelentős mértékben tudnak hozzájárulni tudásciklusban elvárt

feltárási funkció hatékony teljesüléséhez, de még van bőven tennivaló a fejlesztésükkel.Ez Irene Wormell , magyar származású információmenedzsment kutató szavaival proaktív

megközelítést igényel. Tudatosítani kell a felhasználói keresések hiányosságait, problémáit, és mindent meg kell tenni a célirányos, módszeresen, ugyanakkor lehetőség könnyen, kényelmesen keresések előkészítéséhez, végrehajtásához.

Ez a közös katalógusok esetében azt is jelenti, hogy a könyvtárosok, hagyományaikhoz híven, a saját állomány mellett, és azon túl a kérdésnek megfelelő, és hozzáférhető források felderítését és elérését is segítik, függetlenül az információforrások gyűjteményeitől, elérési helyeitől.

A vizsgálati szempontok A keresőrendszerek vizsgálatához a hatékony információ- és tudásmegosztásban betöltött

szerepüknek megfelelően az alábbi szempontokat kell sorba vennünk.

1. Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók − Üzemeltetők, szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

2. A feltárási stratégiája, intellektuális és technikai eszközei − A feltárás stratégiája, a feltárás intellektuális eszközei, szabványai, technikai és szoftver

eszközök

3. A feltárás munkafolyamatai és jellemzői− A feltárás munkafolyamatai – A feltárás, építés, szerkesztés, karbantartás jellemzői ( integrált

jellege és mélysége)

4. Az IKR használata, keresés és böngészés − Keresőfelület, böngészés, keresés lehetőségei, kereséstechnikai eszközök – keresőnyelvek

alkalmazása

5. Tájékoztatás, támogatás − A használatot, keresést segítő útmutatók, súgók, módszertani anyagok, példatárak stb.

6. Megjelenítés, hozzáférés − A találatok megjelenítése – Az eredeti szöveghez való hozzáférés lehetősége, annak

elősegítése

7. Értékelés, fejlesztés− A keresőrendszerekkel szembeni kritériumoknak való megfelelés – teljesség, pontosság

biztosítása. Fejlesztési igények, elvárások, teendők.

7.3. Az online katalógusok

103. oldal

A nyilvános online katalógusok a könyvtári katalógusok modernizált, technikai lehetőségekkel kibővített, szabványosított feldolgozást biztosító változatai. Több mint 20 éves múltra tekinthetnek vissza, Magyarországon az 1990-es második felében jelentek meg.

(1) Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

− A katalógus előállítói és szolgáltatói a legkülönfélébb nagyságú és típusú könyvtárak és társulásaik, együttműködve az integrált könyvtári rendszerek szolgáltatóival Egy vagy több könyvtár állományát tükröző szurrogátumtárak, melyek általában a könyvtár állományát képező dokumentumok rendszerezését, rendszerezett áttekintését, illetve az egyes dokumentumok részletes ismérvek (szerzők, címek, tárgykörök stb.) szerinti keresését teszik lehetővé.

− Az online katalógus (OPAC – Online Public Access Catalog – nyilvánosan elérhető online katalógus) a hálózaton keresztül a könyvtár honlapján érhető el A használói kör szerteágazó, a könyvtártípustól is függve (általános települési, szakkönyvtár, iskolai könyvtár, felsőoktatási könyvtár stb.).

(2) A feltárás stratégiája, intellektuális és technikai eszközei

− A feltárási stratégia kulcsszava az integráció, mely segítségével sokrétű feltárás, rugalmas differenciált keresés biztosítható. Az online katalógusban integrálódik a leíró és tárgyi katalógus. Az egyes szurrogátumokban – bibliográfiai rekordokban – pedig egységes szerkezetben, a MARC-formátumban találhatók mind a leíró, mind a tárgyi ismérvek. A keresés is ebben az integrált, többdimenziós rendszerben történik. Az IKNY-ek integrált alkalmazását segítik a besorolási adatok (névadatok, egységesített címek, tartalmi jelölők) szabványai, a tárgyszókategóriák és a tartalmi feltárás adatmezői. A HUNMARC egységes mederbe terelte az adatexport-import lehetőségeket. A tezauruszfejlesztést és központi karbantartást jelenleg a RELEX tezauruszkezelő program szolgálja, a tezaurusz-kifejezések szerinti keresést, böngészést pedig a HunTéka-Monguz rendszer egyik modulja.

− A feltárás intellektuális eszközei: az IKNY-szabványok és bibliográfiai szabványok, az egyes keresőnyelvek szabályozott szótárai (pl. ETO-táblázat, tárgyszórendszer, tezaurusz). Az OPAC-ok fejlesztéséhez fontos, hogy az integrált könyvtári rendszerek (adatbázis-kezelő rendszerek) fejlesztői új és hatékony változatokat fejlesszenek ki, elősegítve az ismérvek háromféle üzemmódban való kereshetőségének (egyszerű kereső, összetett kereső, böngésző) korszerű megoldásait.

(3) A feltárás munkafolyamatai és jellemzői

− Az online katalógus működése az integrált könyvtári rendszer munkafolyamatainak sorába kapcsolódik (szerzeményezés, katalogizálás, OPAC, kölcsönzés, statisztika), melyeket külön modulok támogatnak. A feltárás/keresés szempontjából a katalogizálási modul (adatbázis), illetve az online katalógus (OPAC) a legfontosabb. A katalogizálási modult a könyvtárosok építik, erre az alapvető feladatra összpontosítanak. Az olvasók számára a feltárási adatokat tartalmazó OPAC a legfontosabb.

A munkafolyamatok egymáshoz kapcsolódnak, egy műveletet csak egyszer kell elvégezni, annak kimenetét a következő műveletek bemeneteként használják. Az integrált megközelítés a belső munkafolyamatok mellett kiterjed a közös katalogizálási rendszer munkafolyamataira is, a máshol elvégzett művelet, feltárás eredménye átvehető, bemenetként kezelhető – a résztvevő könyvtárak átveszik egymás szurrogátumait, és igényeik szerint módosítják

104. oldal

(4) Használati feltételek, szokások

Napjainkra gyakorlatilag minden online távoli hozzáférés az interneten keresztül valósul meg. A keresések számottevő részét „távolról”, az adott könyvtáron kívülről kezdeményezik (pl. más könyvtárból, munkahelyről, otthonról, vagy az ún. webkávézóknak nevezett nyilvános helyiségekből), bár természetesen a könyvtár területén belül is igénybe lehet venni az online olvasói katalógusokat.

A keresőfelület megvalósítása integrált könyvtári rendszerfüggő: Mint tendencia, elmondható, hogy egyre barátságosabb, könnyebben kezelhető lesz, bár e téren a fejlesztésekre továbbra is szükség van.

A leíró adatok (a szerző, cím stb.), a tárgyi adatok (tárgyi, tartalmi ismérvek), vagy éppen azok kombinációi egy keresőfelületről kiindulva kereshetők. Általában három üzemmód vehető igénybe (egyszerű kereső, összetett kereső, böngésző).

A többféle (általában két) szabályozott IKNY-et vehet igénybe a kereséshez (magyar viszonylatban általában az ETO-t és egy tárgyszórendszert, de több helyütt az ETO mellett tezaurusz is igénybe vehető. A kulcsszavas keresés itt is népszerű, egyszerűsége miatt is.

A hatékony használathoz fontos, hogy a felhasználó tisztában legyen olyan alapvető fogalmakkal, mint a teljesség és pontosság, a keresőkérdés és a keresési stratégia összefüggéseivel, ismerje az IKNY-ket, legyen gyakorlata a kereséstechnikai eszközök használatában. A használatról jó bevezetést ad Szmrekovszkyné Farkas Éva13:

(5) Keresés és böngészés

Keresés

A keresés funkció alatt az OPAC-ban a direkt módon való keresést értjük, amely lehet egyszerű és összetett. Akkor használjuk, ha meglehetősen pontosan tudjuk, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Itt a keresés eredményeként bibliográfiai tételeket kapunk (rövid, vagy teljes leírások formájában); A kereséstechnikai eszközök alkalmazása

egyszerű, összetett és haladók számára kialakított keresési lehetőségek, a Boole-operátorok használata, a csonkolás, a közelségi operátorok alkalmazása, a teljes

bibliográfiai rekord hipertext-linkekkel való megjelenítése, a keresés időbeli, nyelvi, dokumentumtípus, lelőhely és egyéb behatárolása, korlátozása.Ezeknek megfelelő, példákkal is illusztrált, súgóval segített támogatása jelentősen hozzájárulhat a

sikeres kereséshez. Konkordancia – ugyanazon fogalmakat kifejező osztályozási jelzetek, ill. tezaurusz deszkriptorok

egymáshoz illesztése, vagy ugyanez jelzetek illetve egy tárgyszórendszer tárgyszavai vonatkozásában. Asszociatív eszközök (csatolók, linkek) – a hipertext-szerkezetű találati rekordban szereplő

hiperlinkek (szerzőnevek, tárgyszavak, ETO-számok) szerint is érdemes tovább keresnünk, újabb keresőkérdés megfogalmazása nélkül. Ez nagyon hasonlít az asszociatív modell szerinti keresésre, amelyre a digitális környezet ad lehetőséget.

A mélyebb szintű kereshetőség A mélyebb kereshetőség érdekében a bibliográfiai tételhez kapcsolódva nagyobb szerepet kell

kapnia a szöveges ismertetésnek, annotációnak, a KELLO, Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadóban szereplő annotációk elektronikus

változásának rendelkezésre állásával, online könyváruházakkal való kapcsolattal, könyvtárosok vagy/és felhasználók által készített könyvismertetéseknek a rekordokhoz

kapcsolásával.

13 SZMREKOVSZYNÉ Farkas Éva: Keresés számítógépes katalógusokban és bibliográfiákban. URL: http://palotas.mgk.u-szeged.hu/Farkas_Eva_online.pdf

105. oldal

Jól segíti a keresés pontosságát a tartalomjegyzéknek a rekordokhoz kapcsolása. Ez a megoldás plusz energia-befektetés nélkül hatékony analitikus szintű feltárást tesz lehetővé.

Böngészés

A böngészést akkor alkalmazzuk, ha konkrét kérdésünk még nem fogalmazódott meg, ekkor a kereséshez csak a böngészés eredményeként kapott indexlista tanulmányozása után kezdünk hozzá. A böngészés szerepe is nőtt, különösen olyankor, ha a keresés nem specifikus, a kívánt eredmény nem ismert már előre, és ismeretlen a keresésre használandó korrekt kifejezés. Mindez azt az igényt, hogy a használót online-szójegyzékek támogassák. (ROE, Sandy, 1999.)14

A böngészőfelület sok tekintetben a keresőéhez hasonlít. A böngészés indexekben történik, az indexek általában egy legördülő listából választhatók ki. A rendszer a kiválasztott kulcsszó indextől (szerző, cím, tárgyszó, ETO-szám, kiadó stb.) függően képes a beírt szótöredék alapján vonatkozó szavakat mutatni a felhasználó számára, melyekből választva az adott szóra lefut a böngészés. Jelentősége nő a tárgyi keresésben, elsősorban tárgyszavak szerint. Az ETO szerinti böngészés nem elég felhasználóbarát, ezért kevesen használják. http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?page=search

Tezaurusz-kifejezés szerinti keresés a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Monguz OPAC-jában

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=database&bib1id=2019&bib1field=0&term=labdar%FAg%E1s%7C1848475%7C32836%7C9758%7Ca154előtte 14 ROE, Sandy: Online subject access: Journal of Internet Cataloguing. l2.vol. 1999. 1. no. 69-78. Bibl. a jegyzetekben. Ismert. Mohor Jenő: Tárgy szerinti hozzáférés az online katalógusokban. In: Könyvtári Figyelő, 2000. 1.sz. URL: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?00/055*35497 - ETO-böngészési példaalkalmazás : http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?page=search

106. oldal

http://infoserver.kkmk.hu/katalogus/index.jsp?page=browse&dbname=database&user_term=labdar%FAg%E1s+&bib1ext=2019-0

(6.) Tájékoztatás, támogatás

A támogatás általános elvei A könyvtáros felelőssége, hogy megteremtse a web OPAC-okban való hatékony keresés feltételeit,

figyelemmel a felhasználók sokszor eltérő keresési szokásaira. A felhasználó felelőssége pedig az, hogy ismerje ezeket és éljen velük. A felhasználók gyakran – mivel nem ismerik pontosan – nem használják ki a lehetőségeket. (DE PRADO, Rosario López, 2000)15. Ez az eltelt tíz évben változott, de még nem kellő mértékben.

Egy szolgáltatási felületről juthasson a felhasználó sokféle támogatáshoz. Tehát célszerű az adatbázisról, a kapcsolódási pontokról stb. szóló információkat közös felületen integrálni az adatbázisban való kereséshez szükséges elemekkel és a találati lista összetevőivel. A támogatás barátságos környezetben valósuljon meg.

A súgórendszer és összetevői A súgóval kapcsolatban jó tanáccsal szolgál a MOKKA szakértői tanulmány. A súgórendszer három

szinten oldható meg:1. Globális súgó - bárhonnan elérhető, elsősorban keresési stratégiákat fogalmaz meg. Innen lehet

tájékozódni a katalógusról, az egyes funkcióiról, tartalmáról stb. 2. Keresési típusonként eltérő súgó - mindig a kiválasztott kereséshez kapcsolódó információkat

tartalmaz (pl. mikor és hogyan érdemes az adott keresést használni). 3. Keresési szempontokhoz tartozó, ún. helyérzékeny súgó - tartalma attól függően változik, hogy

a felhasználó milyen keresési feltételt vagy indexet választott ki (pl. mit jelent pontosan, ha szerzőre, címre stb. keres).

Fontos szempontok: A súgó legyen tömör, közérthető és célirányos. Csak annyi információval szolgáljon, amennyire a

használónak éppen szüksége lehet.

(7). Megjelenítés, hozzáférés

Megjelenítés Az online katalógusok nagy részére ma már jellemző, ami tíz évvel ezelőtt még kifogások tárgya

volt16 (BABU, B. Ramesh – O’BRIEN, Ann, 2000): Különböző megjelenítési formátumok rendelkezésre állása a rövid és a hosszú megjelenítési formátum testre szabható megjelenítése,a megjelenítendő rekordok számának meghatározása,a találati rekordok letöltése, a letöltött rekordok elküldése e-mailben, valamint e rekordok

tárolása.Kapcsolódó rendezési, és kezelési teendők. a találati rekordok sorba rendezésére, és relevancia szerint rangsorolása,

15 DE PRADO, Rosario López: Do users dream of electronic libraries? = El. Libr. 18. vol. 2000. 3. no. 202-209. Bibliogr. – Ismert. Szénászky Mária. In: Könyvtári Figyelő, 2001. 1. sz. 01/102. – Valóban elektronikus könyvtárakról álmodnak a használók? URL: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?01/102*38470

16 BABU, B. Ramesh, O'BRIEN, Ann: Web OPAC interfaces: an overview = El.Libr. 18.vol. 2000. 5.no. 316-327.p. Bibliogr. - Ismert. Koltay Tibor:A világhálóra adaptált on-line katalógusok In: Könyvtári Figyelő, 2001. 2.sz. 01/163. - URL: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?01/163*39410

107. oldal

az egységes besorolási adatok (szerzőnév, földrajzi név, intézménynév stb.) és a lelőhelyadatok kezelése,

az alkalmazott keresési stratégia (stratégiák) megjelenítése.A megjelenített szurrogátumadatok birtokában képesnek kell lenni arra, hogy az eredeti forrásban

található információk értékét előzetesen legalábbis megközelítőleg meg tudjuk ítélni a lehetőséges felhasználás szempontjából. Az alábbi kérdéseket kell mérlegelni:

tartalom, a munka célja rendeltetése, hitelessége és ellenőrizhetőség,a tartalom érvényessége, aktualitása,a tartalom objektivitása (tényekkel alátámasztott vagy spekuláció, vélekedés),szerzőség (bizonyított teljesítmény, azonosítható munkahely, e-mail stb.)

HozzáférésA dokumentumokhoz tartalmához, ismeretegységeihez való közvetlen hozzáférés egyre

természetesebb, összhangban az infokommunikációs stratégiának annak a jelszavával hogy „bármit, bármikor, bárhonnan” – bármilyen módon: digitális formában, könyvárból való kikölcsönzéssel, könyvtárközi kölcsönzéssel, esetleg a dokumentum megvásárlásával, beszerzésével.

(8.) Az online katalógusok használatának értékelése, a használhatóság javítása

Felhasználói szempontokA webOPAC minden integrált könyvtári rendszer természetes funkciója. Esetében különösen

fontos a felhasználói igények követése, hiszen speciális, általában távoli kapcsolatról van szó. Az ebből adódó sajátos elvárásoknak növekvő mértékben felel meg, köszönhetően az

intellektuális, illetve technikai eszközök fejlődésének, melyek mind a keresés teljességét, mind pedig annak pontosságát pozitívan befolyásolhatják.

Az online katalógus összetett keresési eszköz. Egyszerű, közérthető formában történő megismertetése a könyvtáros kötelessége, pl. jól kidolgozott útmutatók, módszertani tanácsok, súgórendszer segítségével. A felhasználó érdeke, hogy tisztában legyen a feltételekkel és lehetőségekkel. Ismernie kell a keresési stratégia, a pontosság és teljesség fogalmát, egymáshoz való viszonyát. Rendelkeznie kell bizonyos technikai készségeket (pl. a megfelelő keresőablak behívása, kereséstechnikai eszközök igénybevétele, a megjelenítési formátumok behívása).

Fejlesztés A fejlesztés alapkérdése, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni az adatbázist, online

katalógust, hogy sokrétű funkcióit minél jobban teljesítse. A szövegösszefüggések minél jobb tükrözése érdekében az intellektuális eszközök fejlesztése:

a. Az információkereső nyelvek karbantartása, fejlesztése, kiegészítése. b. Megfeleltetésük konkordanciák létrehozásával, karbantartásával, pl. ETO-számok és

tárgyszavak között. c. A tezauruszkezelés megoldása.

A keresési lehetőségek fejlesztése a. új megoldások bevezetése, pl. bármilyen beírt tárgyszónál meg lehessen jeleníteni a

keresés után a legközelebbi relációk linkjeit, melyek alapján tovább lehet menni vagy újabb keresést indítani.

108. oldal

b. Az egységesebb tárgyi feltárás érdekében tezauruszok, tárgyszórendszerek közös használata.

c. A besorolási rekordokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása a pontosság növelése érdekében.

d. A találatok szűkítési lehetőségeinek bevezetése, pl. szerzők, intézmények, formátumok, kiadási évek, nyelvek, témák (tárgyszavak) és más ismérvek szerint.

7.4. Könyvtári együttműködés , közös katalógusok A könyvtárak közötti együttműködés a katalogizálásban és keresésben is erősödik. Keresse fel a

Magyar Országos Közös Katalógust a keresési, böngészési funkciók kipróbálására, ill. a honlapon elérhető szakértői fejlesztési tervek megismerésébe.17 Erősödik az ugyanazt az integrált könyvtári rendszert használók együttműködése is, mind a közös katalógusépítés, mind a közös lekérdező-keresési felületek vonatkozásában.18 Tekintse bele röviden a könyvtári rendszereket bemutató alosztályba, ahol az egyes könyvtári rendszerek helyzetéről, fejlesztési terveiről, termékeiről kaphat képet : http://konyvtar.lap.hu/#b11227647

Könyvtári portálok lehetővé teszik az intézményi összefogást.Pl. Kisalföldi Tudástár, stb.

A közös katalógus fogalma

A közös katalógus olyan kombinált könyvtári katalógus, mely számos könyvtár gyűjteményét egy közös felületen teszi elérhetővé számos felhasználási cél érdekében.

Napjaink közös katalógusai az informatika és távközlés konvergenciája (az info-kommunikáció) adta lehetőségeket használják ki a tartalom szolgáltatására, az adatállományok távoli elérésére, a különböző adatállományokhoz való hozzáférésre, adatállományok összekapcsolására és kombinálására, az adatállományok használatával kapcsolatos műveletek körének kibővülése, pl. letöltés, kinyomtatás, integrálás. A hálózati együttműködés lehetővé teszi a közös katalógusok építését, a közös adatállományok használatát.

Fejlődéstörténete A közös katalógusok számos dokumentumformátumban készültek, a múlt században nyomtatott

könyv vagy kötet formában, mikrofilm, illetve cédula formában jelentek meg. A nyomtatott közös katalógusokat általában szerző vagy cím, esetleg könyvtári osztályozási rendszer alapján rendezték. Az elektronikus adatbázisforma világméretekben az 1980-es években, Magyarországon végétől az elektronikus adatbázisforma vált dominánssá.

Az Amerikai Egyesült Államokból indultak ki ma is leghatékonyabb formái. A legtöbbet hivatkozott fejlesztés az Kongresszusi Könyvtárhoz (Library of Congress), ill. az OCLC-hez (Online Computer Library Center) köthető, világméretű keresőrendszer. E globális együttműködés a WorldCat19

keretében valósul meg. Szintén jelentős a Karslruhei Virtuális Katalógus – Karlsruher Virtueller Katalog20 (KVK)

17 Magyar Országos Közös Katalógus – MOKKA. URL: http://www.mokka.hu18 TÓTH Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján? Az IMOLA (Integrált MOKKA, ODR, OLA) koncepció. Tudományos és

Műszaki Tájékoztatás, 56. évf. 2009. 8. sz. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5192&issue_id=507

19 WorldCat. URL: http://www.worldcat.org20 – Karlsruher Virtueller Katalog.URL: : http://www.ubka.uni-karlsruhe.de/kvk.html

109. oldal

(1) Előállítók, szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

Előállítók és szolgáltatók A közös katalógusok előállítóit, szolgáltatóit illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokat egyrészt a

könyvtár.lap.hu alatt található alszekció,21 illetve tanulmányokban megfogalmazott adattármustrák alapján22 ismerhetjük meg, s lehetőség nyílik közvetlen tanulmányozásra is. Tanulságos Tóth Kornél tanulmánya is, mely a közös katalógusokról átfogó áttekintést ad, illetve vázolja az integrált fejlesztési elképzeléseket 2009.évi tanulmányában. 23

Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)24 Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) Régi Nyomtatványok Tagozat (MOKKA-R)25 Corvina VOCAL – A Corvina rendszert használó könyvtárak közös katalógusa (VOCAL)26 - Az

Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) (lelőhely-adatbázis) új felülete.27 OSZK NEKTÁR28 az OSZK differenciált katalógusrendszerének elemeit hangolja össze.

http://nektar.oszk.hu – A Nektár kifejezés összefoglaló nevet takar: nemzeti könyvtárunk számítógépes katalógusainak portfóliója: az OSZK NEmzeti KönyvTári Átfogó Információs Rendszere. Szűkebb értelemben az OSZK-ban használt AMICUS integrált könyvtári rendszer adatbázisainak egy helyről, egységes felületről való elérését jelenti.

HUMANUS – gyakran Cikk Mokka összefüggésben szerepel. Az OSZK koordinálásában az időszaki kiadványok részdokumentumainak feltárására szolgál, de külön adatbázisban, fokozatosan integrálva korábbi adatbázisokat, pl. az IKER-t A feltárás teljességre törekvően, más könyvtárakkal konzorciumban folyik. –

HunKat29 A HunKat a HunTéka integrált rendszert használó könyvtárak virtuális közös katalógusa, melyet 2005 áprilisában adtak át. Fenntartója a MTA SZTAKI és iKron Kft. A „virtuális” szó itt azt jelenti, hogy – például a MOKKA-val ellentétben – nincs közös adatbázis a HunKat mögött, hanem a keresések a tagkönyvtárak saját katalógusában futnak le, majd egyesített találati listában látható az eredmény.

Theca30 (katolikus egyházi könyvtárak közös keresőrendszere)KözElKat 31 (Közös Elektronikus Katalógus) Erdélyi Közös Katalógus Erdélyi Közös Katalógus (EKKA)A felsoroltak mellett jelentős szerepet játszanak további integrált könyvtári rendszer-szolgáltatók,

pl. a Szirén, Szikla is a tagkönyvtáraik közös feldolgozási igényeinek kielégítésében. (Ld. könyvtár.lap.hu könyvtári rendszerek alszekció alatt.)

A közös katalógusok működtetésének alapja a közös adatbázisok üzemeltetőinek, illetve az együttműködő, szolgáltató könyvtáraknak a kapcsolata. Web 2.0-ás szolgáltatásnak is felfogható, 21 Közös katalógusok. URL: http://konyvtar.lap.hu/kozos_katalogusok/1122763322 DRÓTOS László, KŐRÖS Kata, TERNAI Zita: Adattármustra. Könyvtári katalógusok. i.m. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5247&issue_id=510 23 TÓTH Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján? Az IMOLA (Integrált MOKKA, ODR, OLA) koncepció. i.m. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5192&issue_id=50724 Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA). URL: http://ww3.mokka.hu25 Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) Régi Nyomtatványok Tagozat (MOKKA-R).

http://www.eruditi.hu/lectio/mokka-r26 VOCAL – A Corvina rendszert használó könyvtárak közös katalógusa (VOCAL). URL: http://vocal.lib.klte.hu/kereses.html27 Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) (lelőhely-adatbázis). URL: http://odr.lib.klte.hu/corvina/odr/page.cgi?

page=ujrov 28 OSZK NEKTÁR. URL: http://nektar.oszk.hu vagy http://nektar2.oszk.hu/librivision_hun.html29 HunKat. URL: http://www.hunkat.hu vagy http://www.hunkat.hu/hunkat2tree/index.jsp

30 Theca. URL: http://biblio.osb.hu 31 KözElKat Közös Elektronikus Katalógus. URL: http://www.eduport.kozelkat/ [megj.: az oldal a jegyzetírás idején hibásan

jött be]

110. oldal

amennyiben a tartalmát a könyvtáros közösséget képviselő könyvtárak hozzák létre, töltik fel, osztják meg vagy véleményezik.

Dokumentumbázis A dokumentumbázis kiterjed a különböző típusú dokumentumokra. Az ezzel kapcsolatos

kereshetőségi igények a MOKKA-t használó könyvtárak véleménye szerint32 (26 válaszoló könyvtár %-os arányában)

− könyvek (100%), − elektronikus dokumentumok (88%), − folyóiratok (81%), − folyóiratcikkek (81%), − egyéb (kotta, AV-dokumentum, térkép, analitika).Az adatbázis mindenféle dokumentum leírásait tartalmazza, beleértve a folyóiratokat és

analitikákat is. A hivatkozott felmérés szerint igény van a közös katalógusok szélesebb körének elérhetőségére,

pl. a Mokkát használó könyvtárak többsége igényli, hogy a MOKKA-n keresztül legyen elérhető az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR), Nemzeti Periodika Archívum, Magyar és Nemzetközi Cikkek (MANCI), Digitális Archívum (a jövőben megvalósítandó), MOKKA-R, Cikkadatbázisok (HUMANUS, MATARKA) (MOKKA szakértői vélemény: 149. p.)

FelhasználókA közös katalógusok egyaránt szolgálják a könyvtárosok, illetve felhasználóik igényeinek

kielégítését. Nagy segítséget jelentenek a könyvtárosok számára az állománygyarapítás, a feldolgozó munka, a tájékoztatás, a könyvtárközi kölcsönzés, a bibliográfiakészítés, s a könyvtárhasználat oktatása is.

Az érdeklődők, olvasók, felhasználók is közvetlenül felhasználhatják tájékozódási, bibliográfiakészítési, kutatási stb. célokból. A kutatók számára pl. információforrás olyan különleges gyűjteményekhez, mint pl. kéziratgyűjteményekhez, melyek adataihoz egyébként nem tudnának hozzáférni. A könyvtárak esetében a felhasználási arányokat érzékeltetjük az alábbi táblázattal. „Milyen célokra, mely munkafolyamatokhoz és milyen sűrűséggel használják a MOKKA-t?” kérdésre adott válaszok (MOKKA szakértői vélemény33 (A MOKKA Egyesület 2008-ban végzett felmérése alapján)

1. A MOKKA közös katalógus felhasználási arányai a részvevő könyvtárakban

Cél (munkafolyamat)

hetente 1x

hetente többször

naponta többször

Egyéb sűrűséggel

Beszerző-feldolgozó munka

18% 23% 59% 0%

Tájékoztatás 10% 36% 55% 0%Könyvtárközi kölcsönzés

5% 33% 52% 10%

Egyéb, pl. bibliográfia készítése, könyvtár-használat oktatása

évente 2 x ,kampányszerűen

32 A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. Szakértői vélemény. i.m. 149. p. URL: http://www.mokka.hu/files/tamop/A_MOKKA_tovabbfejlesztese_5_20100323.pdf

33 A MOKKA közös katalógus továbbfejlesztése. i.m. 41. p. URL:

111. oldal

(2) Stratégia, intellektuális és technikai eszközök

Stratégia A stratégia legfontosabb pontjai: A hálózati együttműködésre építve, könyvtárak együttműködésével közös katalógus építése, a

közös adatállományok növekvő mértékű kooperatív használata, Az adatok fokozott mértékű szabványosítása, a munkafolyamatok egységesítése, szabályozása:

adatok feltöltése, ellenőrzése, módosítása, a felhasználók számára keresőfelületeken történő hozzáférhetővé tétele.

A könyvtárak és felhasználók tevékenységének (pl. könyvtárközi kölcsönzés, állománygyarapítás, a feldolgozó munka, a tájékoztatás, a könyvtárközi kölcsönzés, a bibliográfiakészítés stb.) sokrétű segítése.

A közös együttműködésen történő feltárás, illetve ahhoz kapcsolódva a keresés, böngészés feltételeinek magas szintű biztosítása.

A közös katalógusok stratégiájába új elemek épülnek be. A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) 2009–2010-ben kidolgozott és a honlapján közzétett szakértői vélemény nagymértékben veszi figyelembe a résztvevő könyvtárak, könyvtárosok, illetve a felhasználók közvetlen igényeit is. A stratégia elemét képezi az a terv, mely szerint integrálni kell a közös katalógus építését, az abban való keresést, valamint az Országos Dokumentumellátó Rendszer-modult, ily módon segítve a felhasználók által a keresés során megtalált és igényelt dokumentumok minél hatékonyabb elérését.34 [A megvalósítás módja azonban még nyitott a 2010.december 10-i keltezésű MOKKA rendszerterv 1. vált. szerint is. (ld.: URL: http://www.mokka.hu/?q=node/112)]

1. kép 3. ábra Az IMOLA felépítése és sematikus működési modellje a modulokkal, rétegekkel és a központi tároló gyarapodási

A MOKKA adatbázissal szemben a könyvtárak által megfogalmazott igények, elvek általános érvényűek (MOKKA Szakértői vélemény, 56-57.lap)

34 TÓTH Kornél: Mi újság a MOKKA háza táján? i.m. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5192&issue_id=507

112. oldal

− Legyen nyílt – a szabványos rendszert használó könyvtárak mindegyike – a használt integrált könyvtári szoftverre való tekintet nélkül – csatlakozhasson hozzá.

− Legyen rugalmas és naprakész – az egyes könyvtárak kurrens adatait naprakészen tudja szolgáltatni, tekintettel a törölt vagy módosított dokumentumokra.

− Használata legyen egyszerű – Lehetőleg az integrált könyvtári rendszer felületén keresztül,35 automatikusan történjen a kurrens adatok feltöltése.

− Használata legyen stabil és megbízható – A hardveres eszközpark nyújtson stabil és megbízható hátteret, biztosított legyen az adatbázis gyors lekérdezése.

A Könyvtár 2.0 filozófia fokozatosan helyet kap a központi katalógusokban. Hangsúlyt kap a kétirányú információáramlás: a felhasználói visszajelzések, értékítéletek nyomán, és akár közvetlen közreműködésével a felhasználói közösség saját kezűleg is alakíthatja a szolgáltatást. – A TextLib rendszerben pl. a felhasználó a saját megjegyzéseit is hozzáfűzheti egy-egy címhez, leíráshoz – ehhez regisztráció sem szükséges.

Intellektuális eszközök − A közös katalógusokban a feltárás intellektuális eszközei kapcsolódnak az online

katalógusokénál megismertekhez. Ide tartoznak a bibliográfiai és az IKNY-szabványok, az egyes keresőnyelvek szabályozott szótárai (pl. ETO, tárgyszórendszer, tezaurusz). (Ezek esetében eltérések lehetnek az egyes résztvevő könyvtárak által használt változatok, megoldások között.)

− Bizonyos IKNY-ek, tárgyszórendszerek megkülönböztetett rendszerként való kezelése (pl. a Köztaurusz karbantartása és fejlesztése a MOKKA rendszer részeként).

− Az adatbáziskezelő rendszerek révén új és hatékonyabb változatok kidolgozása a kereshetőség (egyszerű kereső, összetett kereső, böngésző + parancsmódon alapuló kereső) felhasználóbarát megoldására. A használt tárgyszórendszerek fogalom-kapcsolataiban rejlő információk jobb kihasználása a keresésben.

− A MOKKA adatbázis bibliográfiai rekordok mellett név, cím és tárgyi jellegű besorolási rekordokat használata.

− A tárgyi besorolási adatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása – pl. bibliográfiai rekordkapcsolatokban, duplumként biztosan azonosítható bibliográfiai rekordokban lévő információk alapján automatikus mechanizmusok kidolgozása a Köztaurusz, LCSH/magyar változat, MeSH-orvostudományi tárgyszórendszer, Szegedi Tudományegyetem tárgyszavai kiterjesztett használatára (MOKKA szakértői vélemény, 167.p.)

− A MOKKA adatbázis besorolási adataiként szereplő tárgyszó rekordok szoros kapcsolata, együttműködése a szintén megújításra váró Köztaurusz-kezelő rendszerrel.

− A MOKKA keresési mechanizmusainak és keresőfelületének átalakítása annak érdekében, hogy a besorolási adatokban rejlő sokoldalú információkat minél teljesebben ki lehessen használni a hatékonyabb keresések céljaira. (ETO-számok, tárgyszavak, tezaurusz-kifejezések stb.)

− A MARC használata a tagkönyvtárakkal való kommunikációban és a MOKKA adatbázis adatkezelésében.

Technikai eszközök A központi katalógusok felhasználóbarát alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a lehető

legkorszerűbb technikai eszközök álljanak rendelkezésre. A közös katalógusok technológiai továbbfejlesztése új lehetőségeket tár fel az alkalmazásokhoz.

113. oldal

Az alkalmazott adatbázis-kezelő rendszerek lehetővé teszik a rendszer adminisztratív teendőinek működtetését, a használat, keresés, böngészés zavartalan, és részben automatikus eszközökkel támogatott működtetését. A tezauruszkezelés, karbantartás szoftver igényeit is ki kell elégíteni.

A hardveres eszközparktól azt várjuk, hogy nyújtson stabil és megbízható hátteret, biztosított legyen az adatbázis gyors lekérdezése. Az egységes és szabványos formai és tartalmi feltáráshoz álljon rendelkezésre egységes adatbázisháttér.

Az adatbáziskezelő-rendszerrel szembeni elvárások: − Legyen jól hangolható, könnyen üzemeltethető, biztonságos, rendelkezzen gazdag

eszközkészlettel (mentés, klaszterezés, szinkronizálás). − Legyen nagyteljesítményű, a legtöbb korszerű funkcióra alkalmas, biztosítsa a nagyméretű

táblák több szálon történő, megfelelő válaszidejű, egy időben történő lekérdezését (MOKKA szakértői vélemény5,1,2., 69–70.p.)

A könyvtárak javaslatai szerint elvárás, hogy minden integrált rendszer csatlakozhasson az adatbázishoz, illetve, hogy az integrált rendszer felületén keresztül, lehetőleg egy gombnyomással tudják feltölteni az adatokat, de legyen lehetőség retrospektív együttes adatfeltöltésre is. Az adatbegyűjtésben automatikus módszerek is érvényesüljenek!

(3). A feltárás munkafolyamatai és jellemzői A munkafolyamatok egymáshoz kapcsolódnak, egy műveletet egyszer kell elvégezni, annak

kimenetét a következő műveletek bemeneteként használják. A résztvevő könyvtárakban elvégzett feltárás eredménye más könyvtárakban átvehető, bemenetként kezelhető.

A közös katalógus adatbázisa és az együttműködő könyvtárak kapcsolata legyen rendszeres és folyamatos, kölcsönös visszacsatoláson alapuló.

A rendszer egészének működéséről legyen széleskörű és teljes tájékozódási lehetőség az egyes könyvtárak, intézmények informatikusai és feldolgozó könyvtárosai számára.

A közös munkafolyamatok rendje legyen szabályozott, az adatokkal kapcsolatos műveletek – adatbetöltés-feltöltés, módosítások, javítás, esetleg törlés, duplumellenőrzés (duplumszűrés), megőrzés, lekérdezés, export – szabályozását.

Az adatokat közvetlenül a katalogizáló modulból lehessen feltölteni, azonnali visszajelzéssel (sikeres feltöltés, duplum-figyelmeztetés, sikertelen feltöltés jelzése).

A munkafolyamatok végzése alapos szakértelmet igényel, tekintettel a speciális részfolyamatokra is:

− Beállítások, mezőkezelés, ellenőrzések, jogosultságok, statisztika, fájlkezelés, létrehozás, módosítás.

− Lexikai egységek szerkesztése, a keresési, böngészési, megjelenítési, letöltési folyamatok támogatása.

− Tezauruszkezelés, résztezaurusz-szerkesztés, a besorolási és tárgyszórekord kezelés stb.) A szemantikus web működéséhez szükséges adatcsere formátumok használata.Az exportálásához és importáláshoz használt formátumokban új adatcsere-formátumoknak is meg

kell jelennie a szemantikus web szolgáltatások biztosítása érdekében. A meglévő tezaurusz és osztályozási rendszer adatbázisának karbantartása, szerkesztése,

tezaurusz és osztályozási rendszer exportja és importja során használt adatcsere formátumok között hagyományosnak tekinthető a MSZ34178-as szövegformátum, a HUNMARC MRC21adatcsere-formátum. Emellett megjelenik az export és import SKOS adatcsere-formátumban és -formátumból, valamint OWL light és full változatban (MOKKA szakértői vélemény, 110.p.)

(4). Használat – feltételek, szokások

114. oldal

Használati feltételek, használói szokások

Az egyes közös katalógusok használatáról részletes, alapos elemzést adnak az adatmustrák, pl. a MOKKA, Nektár és HunKat vonatkozásában.35 Tóth Kornél tanulmánya is számos forrásra hivatkozik.

Ismerni kell a könyvtárak, felhasználók véleményét, hogy mit tartanak fontosnak a keresés szempontjából. Pl. a MOKKA szakértői véleményben (40.p.) közölt felmérésben a válaszadók 92%-a találta fontosnak a téma szerinti keresést, lehetőleg több tárgyszórendszer használatával. A Köztaurusz és az ETO használatát is szorgalmazták. (Kérdés, hogy a régi vagy az új ETO használandó-e, tekintve, hogy a közelmúltban megjelent új ETO bevezetésére a legtöbb helyen kapacitáshiány miatt nincs mód.)

A központosított tárgyszó, illetve tezaurusz használatának igénye is felmerült, illetve az is, hogy az azonos tételhez tartozó különféle tárgyszavak együtt jelenjenek meg. A MÁTRIKSZ felélesztését is szívesen látnák.

E felmérés elemzésére alapozva a MOKKA a téma szerinti keresést, a tárgyszókezelést „újratervezi”, mint ahogy a fejlesztésével párhuzamosan a Köztaurusz egész rendszerét is megújítja, és a két adatbázist összekapcsolja.

A fejlesztési tervek között szerepel a Tezaurusz keresés opció (MOKKA szakértői vélemény, 94.p.) amely lehetőséget ad arra, hogy a tezauruszokban rejlő minden információt (a tezaurusz kapcsolatok jellege, a deszkriptor és nem-deszkriptor rekordokban lévő megjegyzések stb.) kibonthassanak, megtekinthessenek. A tezaurusz böngészés során kiválasztott kifejezéssel keresést lehessen indítani a MOKKA bibliográfiai rekordjai között.

(5)Keresés és böngészés Az online katalógusoknál megszokott módon, a leíró adatok (a szerző, cím stb.), a tárgyi adatok

(tárgyi, tartalmi ismérvek), vagy éppen azok kombinációi a közös katalógusoknál is egy keresőfelületről kiindulva kereshetők. Három üzemmód vehető igénybe (egyszerű kereső, összetett kereső, böngésző). Ehhez kapcsolódik a parancsmódban történő keresés (CCL Common Command Language), mely nagy pontosságra lehetőséget adó professzionális keresés.

A közös katalógusokban különféle tárgyszórendszerek szerinti tárgyszóindexeléssel találkozhatunk. A keresés szempontjából tudni kell, hogy az adott közös katalógus milyen keresőnyelveket használ tárgyi feltáró eszközökként. A tárgyszórendszer(ek) mellett az ETO használata mondható általánosnak.

A MOKKA által kitüntetetten kezelt tárgyszórendszerek (Köztaurusz, MeSH, Library of Congress Subject Headings (LCSH), az LCSH magyar fordítása, Szegedi Tudományegyetem tárgyszórendszere). Ezekhez a kitüntetett tárgyszórendszerekhez kézzel szerkesztett tárgyszó rekordok érkeznek az authority rekordot küldőként konfigurált könyvtárakból.

A nagyobb keresési pontosság érdekében a találati halmaz szűkítése legyen lehetséges, pl. a listák elemeire kattintva az eredeti találati halmazt szűkíteni lehessen.

Összetett keresés Az összetett keresés azért is fontos, mert a közös katalógusokban az egyes könyvtárak online

katalógusaihoz képest nagyobb számú és differenciáltabb szurrogátumanyagban kell keresni. Ezért szükséges, hogy számos beállítási lehetőséggel rendelkezzen, sok szempontú kereséseket tegyen lehetővé az összetett keresés. Ide tartozik pl.

− a keresőmezők kombinált használata, − a három Boole-operátor (és, vagy, de nem) használata,

35 DRÓTOS László, KÖRÖS Kata, TERNAI Zita: Adattármustra. Könyvtári katalógusok… i.m. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/issue.html?issue_id=510

115. oldal

− szűkítési lehetőségek felkínálása a használók számára. A szűkítés segít a releváns találatok pontosításában. Történhet pl. kiadási év, kiadási hely, nyelv,

dokumentumtípus és lelőhely megadásával.

Böngészés A böngészésnek fontos szerepe van a közös katalógusban, amikor a felhasználó nem tudja

pontosan a keresőkérdést megfogalmazni. Segítséget jelent, ha különféle indexek szerint el tud indulni, és el tudja jutni annak megfogalmazásáig.

A böngészőfelület sok tekintetben a keresőéhez hasonlít. Használatához fontos, hogy legyen beállításérzékeny súgó, mely információt nyújt a legördülő listából kiválasztott indexről. A böngésző rendszer a kiválasztott kulcsszó indextől (szerző, cím, tárgyszó, kiadó stb.) függően képes a beírt szótöredék alapján vonatkozó szavakat mutatni a felhasználó számára, melyekből választva az adott szóra lefut a böngészés.

A fejlesztési tervek között szerepel a MOKKA esetében, hogy a böngésző keresés eredménylistáján a tárgyszavak (és nevek) mellett legyen egy olyan gomb, amelyre rákattintva a teljes besorolási - authority rekordot lehet látni.

(6). Tájékoztatás, támogatás, hozzáférés A modern közös katalógustól elvárt az akadálymentes hozzáférési felület biztosítása. A használatot, keresést, böngészést megfelelően kell támogatni, hogy minél hatékonyabban

lehessen azokat végezni.

Súgórendszer rendelkezésre állása A közös katalógus használatát súgórendszernek kell támogatnia. Optimális egy olyan összetett

súgószolgáltatás kiépítése, ami lehetővé teszi, kis-, és nagy mennyiségű információ közlését is az olvasóval. Mindig csak annyi információval szolgáljon, amennyire a használónak éppen szüksége lehet.

− 1. Globális súgó – legyen bárhonnan elérhető, segítse a keresési stratégiákat megfogalmazását, adjon tájékoztatást a közös katalógusról, annak egyes funkcióiról, tartalmáról stb.

− 2. Keresési típusonként eltérő súgó - a kiválasztott kereséshez kapcsolódó információkat tartalmazza (pl. mikor és hogyan érdemes az adott keresést használni).

− 3. Keresési szempontokhoz tartozó, ún. helyérzékeny súgó - tartalma attól függően változik, hogy, felhasználó milyen keresési feltételt vagy indexet választott ki (pl. mit jelent pontosan, ha szerzőre, címre stb. keres). (MOKKA szakértői vélemény, 127-128.p)

A keresés, böngészés kényelmének fokozása érdekében elvárt, hogy legyen lehetőség kosár használatára, amelynek tartalmát bármikor ellenőrizheti, a korábbi keresések megtekintése.

(7) MegjelenítésWebPAC megjelenítés esetében elvárt − Rövid, normál, hosszú megjelenítés konfigurálható adattartalommal. − Tárgyszó-böngészésben jelölve, hogy melyik tárgyszórendszer része az adott tárgyszó. − Az összes, kidolgozott és alkalmazott formátum használata. − Mű – Kifejezési forma – Megjelenési forma – példány szintű megjelenítések− Az egyes megjelenítési szintekhez fűződő Web2-es szolgáltatások (olvasói megjegyzések,

olvasói értékelés, …)

Külső források hozzáféréseÚjszerű megoldások a Textlib alapján

116. oldal

A leírások alatt külső források adatai is megtalálhatók: a konyvtar.hu, a www.antikvarium.hu, a www.konyvnet.hu, a www.kello.hu, és a books.google.hu adatbázisaiban a dokumentumra lefolytatott keresés eredménye.

A leírások mellett található „Felkutat” gomb aktiválásával az oldalon különféle szempontok szerint lehessen a dokumentum (tartalma) után keresni különféle helyeken (pl. http://ker.eso.hu, wikipedia, google, yahoo stb.).

(8) A közös katalógusok értékelése, fejlesztése

Értékelés Számos különböző gyakorlat alakult ki a közös katalógus szolgáltatói, illetve a közös

keresőfelületet működtetők többéves tapasztalatai alapján. Ezek nagy részét az Adatmustrák alaposan kiértékelik, ami tanulságos az érintett és más rendszerek számára is.

− A TÁMOP projektek lehetőségeket nyújtottak a rendszerszervezés sokrétű – intellektuális, technikai, funkcionális megújításához.

− A fejlődését segítette az együttműködés fokozásának felismert igénye, általában és a különböző integrált könyvtári rendszereket használó könyvtárak körében:

− A tárgyi feltárási rendszerek fokozatos fejlesztése.− A tárgyszórendszerek egymás melletti használata optimális módjainak biztosítása (pl.

MÁTRIKSZ, Vocal tárgyszó adatbázis).− Egyes tárgyi feltáró rendszerek (Köztaurusz) szélesebb körű terjedése, elfogadottsága, a

keresési, böngészési szolgáltatásokba való beépülése. − A módszertani/technikai fejlesztések ösztönzése a szakfolyóiratokban (Könyvtári Figyelő,

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás) megjelenő tanulmányok segítségével.

Fejlesztés A központi katalógusok helyzetének alapos elemzése, értékelése alapján, a szolgáltató

rendszereknek meg kell újítaniuk fejlesztési terveiket. Az alábbiak a MOKKA szakértői véleményben fogalmazódtak meg, de minden közös katalógus számára tanulságosak:

− A szolgáltatásban – mint a fenti elemzésekben láthattuk – kiemelten fontos az egységes katalogizálási elvek szerint folyó munka, egységes formai és tartalmi feltárás, a partnerségen alapuló együttműködés, a folyamatos kommunikáció.

− A közös katalógusok kibővült használói körrel, felhasználóbarát, komplex szolgáltatásokkal tudjanak eleget tenni az olvasók és a könyvtári hálózat igényeinek.

− A fejlesztés iránya a minél nagyobb használói kényelem biztosítása a keresés, böngészés, megjelenítés, letöltés során.

− A Köztaurusz helyi katalógusokban való tükröztetése, s azt követően a MOKKA kereshetővé tétele szintén a Köztaurusz segítségével. (az utalókkal együtt).

− ETO-tárgyszó megfeleltetés alapján egységesebb rendszer. − A rendszerben résztvevő könyvtárak által használt információkereső nyelvek egymásnak

megfeleltetett megjelenése a keresőfelületen, azaz az azonos tárgyköröket leíró különböző tárgyi kifejezések párhuzamba állítása.

− A tárgyi keresések fejlesztése mind a szabályozott (tezaurusz, tárgyszórendszer), mind pedig a szabályozatlan megoldások, pl. szavas keresésekben is felhasználhatóvá tenni besorolási rekordokban rejlő információkat.

− Az ODR fejlesztésekkel megvalósuló részletesebb példányinformáció szolgáltatás bibliográfiai és besorolási - authority rekord alapjainak megteremtése.

117. oldal

− A fejlesztések – a dokumentumok tükrében – kiterjednek a felhasználók szélesebb körének a bevonása, a web 2.0, könyvtár 2.0 lehetőségeinek növelésére is.

− A világméretű együttműködésbe, globális hálózatba való bekapcsolódás. A WorldCat 36

program, egyrészt tetszőlegesen bármely könyv lakóhelyünkhöz közeli lelőhelyének megállapításában segít, másrészt hozzáadott értékként, a könyvekről bibliográfiai információkat, ismertetéseket tartalmaz.

− A Google Book Search37 használata, mely lehetővé teszi új könyvek felfedezését, recenziók, referátumok, könyvrészletek megismerését, és azt is, hogy a könyvek szövegében kereshessünk. Linkek vezetnek el online könyvesboltokhoz, könyvtárakhoz, melyekben megtalálható a keresett könyv.

7.5.ÖsszefoglalásA itm1-hez kapcsolódó tételben áttekintette az online katalógus és közös katalógus fogalmát, e

katalógustípus kialakulását, helyzetét. Bizonyára vannak saját munkatapasztalatai a témával kapcsolatban, melyeket ossza meg a kifejtés során. Hogy látja az előállítók és szolgáltatók széles palettáját, az általuk szolgáltatott rendszereket? Milyen tapasztalatai vannak az ugyanazon integrált könyvtári rendszerekhez való tartozás szerinti együttműködésben?

Milyen gyakorisággal használja a Magyar Országos Közös Katalógust (MOKKA). Hogy értékeli a MOKKÁ-val kapcsolatos új fejlesztéseket? Hogy viszonyul a ODR-hoz való kapcsolathoz? Kielégítők –e közös katalógushasználat és a dokumentumokhoz való hozzáférés integrált elképzelései?

Miután áttekintette az egymást követő kérdéseket - a dokumentumbázis kérdését (minden dokumentumtípus érintett lehet a feltárásban), - a felhasználók (könyvtárosok, olvasók, kutatók) különféle igényeit, - a stratégiai megújítás mozgató rugóit, az optimális rendszerfejlesztés területeit, az alapvető célokat, ill. az azok eléréséhez szükséges intellektuális és technikai eszközöket, és áttekintette az online katalógus építési, illetve az egyre szervesebb közös katalógus építési munkafolyamatokat, néhány kérdést vetünk fel.

7.6. Kérdések

1. Mi a véleménye az egyes integrált könyvtári rendszer szolgáltatókról? 2. Mely közös katalógusokat használ? 3. Mik az elvárásai az egyes dokumentumtípusok megvalósulásával kapcsolatban, és hogy

látja a jelenlegi helyzetet? 4. Ön szerint mik a stratégia legfontosabb pontjai az online katalógus, illetve a közös

katalógus fejlesztéseken (utóbbiban a MOKKA példáján)?5. Mennyire tartja megfelelőnek a saját könyvtári online katalógusa, illetve a használt

közös katalógusok működtetésének intellektuális eszközeit! 6. Vannak e saját feldolgozási, működtetési tapasztalatai?7. Elégedett-e a technikai feltételekkel?8. Milyen általános kompetenciák (személyes képességekre) van szüksége a könyvtárosnak

a katalógus építési munkához? 9. Mennyire ismeri a könyvtáruk online katalógusát használók véleményét? 10. Mi a véleménye az alapvető keresési, böngészési igényekről?

36 WorldCat. URL: http://www.worldcat.org/ 37 Google Book Search. URL: http://books.google.com/

118. oldal

11. Mennyire tartja kielégítőnek a saját online katalógusban illetve a MOKKá-ban a használat támogatását?

12. Ön szerint mit kell fejleszteni a fenti rendszereken? 13. Hogyan jellemezné a feldolgozó könyvtáros sajátos szakmai kompetenciáját, mi

mindent kell tudnia? 14. Mi a véleménye a katalógusokban megjelenő letöltési formátumokról? a web2.0 és

könyvtár2.0 lehetőségeit támogató formákról? 15. egy kis angol nyelvtudást próbára tevők kérdés. Egy ábrát lát a következő oldalon? le

tudja-e fordítani az angol szavak jelentését magyarra?

http://www.inforum.cz/pdf/2005/Manzhukh_Zinaida.pdf

8. kommunikációs tanulmány, és phd is

Web 3 fejlesztések, könyvtárak szerepe. Összeáll. Molnár András (1.,2.4, fejezet, Pálvölgyi Mihály 3. fejezet)

8. kommunikációs tanulmány, és phd is...............................................................................................1

119. oldal

Web 3 fejlesztések, könyvtárak szerepe. Összeáll. Molnár András (1.,2.4, fejezet, Pálvölgyi Mihály 3. fejezet)...............................................................................................................................................1

8.1. Lerágott csont, azaz web2.0 – Social Web.......................................................................................3

8.1.1. Bevezetés.................................................................................................................................3

8.1.2. Összefoglalva............................................................................................................................3

8.1.3. Web 2.0-ás alkalmazások.........................................................................................................3

8.1.4. Könyvtár 2.0.............................................................................................................................4

8.2. Web 3.0. - Web of Data – Szemantikus web....................................................................................6

8.2.1. Bevezetés.................................................................................................................................6

8.2.2. A szemantikus web alkalmazási területei.................................................................................7

8.2.3. Könyvtárak és a tudásszervezés................................................................................................7

8.2.4. Típusok.....................................................................................................................................8

8.2.5. Terminuslisták..........................................................................................................................9

8.2.6. Taxonómiák..............................................................................................................................9

8.2.7. Tezauruszok..............................................................................................................................9

8.2.8. Címkézés...................................................................................................................................9

8.2.9. Ontológia................................................................................................................................10

Az ontológia fogalma, elemzése...................................................................................................10

Ontológiák szerkezete..................................................................................................................11

8.3. A szemantikus web fejlődésének értékelése, a fejlesztés távlatai................................................11

8.3.1. Értékelés.....................................................................................................................................11

8.3.2. A könyvtári, könyvtárosi szaktudás jelentősége a fejlesztésben................................................11

8.3.3. A könyvtári alapú fejlesztések súlypontjai, konkrétumai............................................................12

8.3.4.Osztályozási rendszerek a szemantikus web fejlesztésében, az ETO példája.........12

8.3.5. Legujabb magyar könytári alkalmazás példája...........................................................................13

Használnivaló:......................................................................................................................................13

Nézzen bele az itt leírt dokumentumokba és értékelje azok használhatóságát az Ön szempontjából, a könyvtáros szempontjából...............................................................................................................13

120. oldal

8.1. Lerágott csont, azaz web2.0 – Social Web

8.1.1. Bevezetés A „Web 2.0” kifejezést Tim O'Reilly a számítástechnikai piac 2001-es összeomlását követő új generációs webszoftverek tervezési mintáinak és üzleti modelljeinek leírására alkotta 2004-ben. Mindamellett ez a gazdasági meghatározás nem foglalja magában a technológiákhoz és a használói szokásokhoz kapcsolódó jelentésrétegeket.Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy miért is beszélünk egyre gyakrabban a web 3.0- ról, hiszen a web 2 által nyújtott szolgáltatások is elárasztják az internetet. Napról napra növekszik a blogok, magyarra átültetve webes naplók száma, egyre többen használják az úgy nevezett közösségi oldalakat. Továbbá hasonlóan fontos a különféle linkgyűjtő és megosztó szolgáltatások alkalmazása és a különféle online szótárak, wikik építése is. A web 2 abban tér el lényegesen az elődjétől, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a korábbi olvasók. Napjainkra a korábbi passzív szemlélet megváltozott, a pusztán olvasói szerepkört felváltotta az alkotás szabadsága. Nem csak keresni és megnézni lehet tehát, hanem létrehozni, feltölteni. Megjegyzéseket fűzhetünk hozzá egyes cikkekhez. Ennek következménye, hogy óriási mennyiségű adat és információ vesz körül minket. Egyre nehezebb lesz eligazodni, megállapítani, hogy mi releváns.38

8.1.2. ÖsszefoglalvaA web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A különféle webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Lényeges tehát az interaktivitás.Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.„A platform that give users the possibility (liberty) to control their data.” Tim O’Reilly, 2005

8.1.3. Web 2.0-ás alkalmazások Közösségi oldalak (Social networking, például: iWiW, Facebook, MySpace, LinkedIn) Képmegosztó oldalak (Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket) Videómegosztó portálok (YouTube, Google Videos, IndaVideó) Blogok, mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk) Online irodai alkalmazások (Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets) Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) Fórumok Aukciós oldalak (eBay, Vatera) Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaqoos) Linkmegosztó szolgáltatások (del.icio.us, Diigo, Ma.gnolia.com)

38 GROSS, Julia – LESLIE, Lyn: Twenty-three steps to learning Web 2.0 technologies in an academic library. In: TMT, 56. évfolyam (2009) 9. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5202&issue_id=508 [Letöltve: 2011.09.21.]

121. oldal

Más oldalakat értékelő szolgáltatások (Digg) Hírforrások (feedek) (RSS, Atom) Podcast-ek Közösségi zeneajánló oldalak (Last.fm) Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox) Virtuális világok és online játékok Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID) Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps) Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek 39

2. kép 2. ábra: Szolgáltatók

8.1.4. Könyvtár 2.0A könyvtárak is próbálják tartani a lépést a korral és a fejlesztésekkel. Azonban a Web 2.0 technológiák számos kihívást jelentenek. Különböző fórumokon zajlottak le viták arról, hogy ezek a technológiák miként változtathatják meg a könyvtárakat. A könyvtári gyakorlatban manapság már közkeletű „könyvtár 2.0” kifejezést először Michael Casey használta „Library Crunch” nevű blogjában.A Könyvtár 2.0 a Web 2.0 és a Business 2.0 analógiájára született, és hasonló alapvető filozófiát követ. Magában foglalja az online szolgáltatásokat, úgy mint az OPAC-ok, és a felfokozott feedback (visszacsatolás), azaz az információ áramoltatása nemcsak a könyvtárból a használó felé, de a használótól a könyvtár felé is.A Könyvtár 2.0-s könyvtári szolgáltatások folyamatosan frissülnek, és a lehető leghatékonyabban szolgálják az olvasókat. A Könyvtár 2.0 szintén megkísérli bevonni a könyvtárfelhasználót a szolgáltatások tervezésébe és kivitelezésébe, visszajelzésre és részvételre való ösztönzéssel. A Könyvtár 2.0 támogatói azt várják, hogy ez a szolgáltatási

39 Web 2.0 [Letöltve: 2011.09.21.] <http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0>

122. oldal

1. kép 1. ábra: web2

modell fel fogja váltani a hagyományos, egyirányú szolgáltatást, és évszázadokra meghatározza a könyvtárak arculatát.

123. oldal

8.2. Web 3.0. - Web of Data – Szemantikus web

8.2.1. Bevezetés „Mi a szemantikus web? Lényegében csak egy módszer, amellyel a dolgokat úgy lehet leírni, hogy azt a számítógép is »megértse«. A folyamat alapja természetesen nem az értelem, hanem a logika, ahogy a középiskolában is tanultuk…”40 (Ford, Paul, 2002)

A szemantikus web elgondolás Tim Berners-Lee-től származik. Őt úgy szokták emlegetni, mint aki az egész World Wide Web és a hozzá kapcsolódó technológiák atyja. A szemantikával kapcsolatos első elgondolása egy globális adatbázis volt. Ez a vízió már 1998-ban napvilágot látott, tehát már több,mint egy évtizede jelen van a fogalom! Egyszerű és univerzális megoldást ajánlott a metaadatok strukturálására, amely a webet intelligensebbé, a keresést pedig egyszerűbbé teheti. Elképzelése szerint a szemantikus weben a weboldalak olyan kódokat tartalmaznának, amelyek a gépeket segítenék abban, hogy azok az egyes oldalak tartalmát megértsék. A szemantikus web víziójáról úgy szokás beszélni, mint az „értő” vagy „intelligens” webről, ahol az információk rendezettek, a keresés magától értetődően könnyű és precíz, ahol minden felhasználó egyszerűen és gyorsan megtalálja egészen pontosan azt az információt, amire szüksége van.

„A szemantikus web elnevezés, sajnos, félreértésekre is vezetett, ezért fontos megjegyezni, hogy ez nem egy új web, amely a régit elavulttá tenné, hanem inkább a jelenlegi web kiterjesztése” (Hermann Iván, 2006)

Napjainkban információs túlcsordulásról beszélhetünk. A Berkeley Egyetem egyik tanulmánya szerint naponta több információt hozunk létre és tárolunk digitális formában, mint amennyit eddigi történelmünk folyamán papíron összesen létrehoztunk. A Royal Pingdom adatai szerint 2008-ban 162 millió önálló host-névvel rendelkező weboldal

létezett.41 A Google pedig saját elmondása szerint 2005-ben 8 058 044 651 weboldalt indexált, de ez a szám nem tartalmazza azon oldalak millióit, amelyeket a Google nem talál meg.Ekkora mennyiségű adat között lehetetlen azonnal releváns találatokat kapni. A tökéletes keresés eszményképe is előkerül: hogyan találja meg a felhasználó pontosan azt az információt, amelyikre szüksége van?

A szövegszerű, statikus keresők számára egyszerűen elérhető tartalmat a weben sekély webnek szokták nevezni. A keresők ezeket az adatokat könnyen elérik, feltéve hogy az adott oldalnak létezik valamiféle linkkapcsolata a web felé.A sekély web mellett mély webről is szokás még beszélni. A mély web (deep web) fogalom az interneten tárolt olyan tartalmakat jelenti, amelyek a keresők számára a legtöbb esetben elérhetetlenek, nehezen feltérképezhetők. Ide tartoznak a különböző adatbázisok és a nem szöveges dokumentumok is. (Példa: nehéz arra keresni, hogy egy bizonyos

40 Ford, Paul: How Google beat Amazon and Ebay to the Semantic Web. [Letöltve: 2011.10.01]

<http://www.ftrain.com/google_takes_all.html>41 How we got from 1 to 162 million websites ont he internet. [Letöltve: 2011.10.01]

< http://royal.pingdom.com/2008/04/04/how-we-got-from-1-to-162-million-websites-on-the-internet/>

124. oldal

terméket bizonyos áron hol találok meg, és ezek között van-e olyan bolt, ami vasárnap este is nyitva van.A web3.0 olyan összefüggéseket is képes kezelni, mivel elérhet a mélyweben olyan tartalmakat is, amit a mostani keresők nem, és kezeli a közöttük fennálló logikai összefüggéseket.Az elképzelés célját nagyjából úgy foglalhatnánk össze, hogy a hálózat ne pusztán tárolja az információkat, hanem meg is értse azokat. A tudósok arra szeretnék megtanítani a számítógépeket, hogy a nekik átadott információt ugyanúgy értelmezzék, mint ahogyan az ember megért egy olvasott szöveget. Ennek megvalósítása nem egyszerű, és Szakadát professzor szavai szerint most még csupán nem más, mint egy ígéret.

8.2.2. A szemantikus web alkalmazási területei Ágensek: intelligens ügynök programok, melyek képesek a különböző forrásból származó

információk automatikus gyűjtésére és integrálására. Szemantikus keresők: mély web kiaknázhatóvá válik Szemantikus e-learning: megvalósíthatóvá teszi az oktatási rendszerek közti együttműködést,

az oktatási anyagokat az egyén képességeihez szabottan, valamint az általa használt eszközök jellemzőitől függően lehet átadni és megjeleníteni.42

8.2.3. Könyvtárak és a tudásszervezésElső hallásra talán nem igazán egyszerű összekötni a tudásszervezési rendszereket a könyvtár fogalmával. Maga a kifejezés, hogy tudásszervezési rendszerek, azért alakult ki, mert adott tudásterületen belül, ezen rendszerek mindegyike megpróbál valamilyen szerveződést leírni, rögzítik az adott tudásterület fontosnak tartott kategóriáit.Mindenképp az információ, a tartalom, metainformáció, dokumentum, archívum és a keresés fogalmaiból kell kiindulnunk. Hiszen ha az információt tárolni szeretnénk, akkor a valamilyen hordozóra rögzítve dokumentumot hozunk létre. A könyvtár megőrzési funkciójának egyik kiemelt célja nyilván a tartalom későbbi biztosítása, s ezt a célt a dokumentumok archívumba rendezésével érhetjük el a leghatékonyabban. A tartalom befogadhatóságához azonban meg kell tudnunk találni az archívumon belül a keresett dokumentumot, és e célból kiegészítő információt, metaadatot kell a dokumentumokhoz rendelnünk. A metainformáció elsődleges célja a dokumentum visszakereshetőségének a biztosítása az archívumon belül. Kiemelhetjük tehát a könyvtár feltáró tevékenységét, azaz a formai- és tartalmi feltárást. Ezáltal meg is találtuk a kapcsolódási pontot, a metaadatokat. A formai feltáráshoz mindenképpen meg kell fogalmazni az egyes metaadatelemeket, valamint relációtípusokra is szükség van, hogy az értékeket a konkrét dokumentumhoz köthessük. A tartalmi leírásnál könnyebb dolgunk van, hiszen több lehetőség is adott a metaadatok könyvhöz rendelésénél. A tartalmat kifejezhetjük jól definiált kulcsszavakkal és tárgyszavakkal, azaz terminuskészletekkel. Gyakorlatilag ez által érünk el a tudásszervezési rendszer kifejezéshez. (knowledge organization system, KOS). Felépítése:43

KOS = <D, R1, R2, ..., Rn>, ahol D a tudásszervezési rendszer tárgyszavaiból álló tartóhalmaz Ri az elemeken (tárgyszavakon) értelmezhető reláció

A tudásszervezési rendszerek a tartalmi feltáró munka során a dokumentumokhoz rendelhető tárgyszavakból és az ezek között létező kapcsolatokból állnak.

42 Nádasdi Attila: A szemantikus web és XML-alapú webes rendszerek kapcsolata: Szakdolgozat. Debrecen, 2010. p. 1243 Szakadát István: A nép szavai: Címkék és könyvtárak – a szemantikus web ígérete és valósága.

<http://www.bibliopolisz.hu/editiones/in4/cikkek/02_syi_in4_2007.html> [Letöltve: 2010.10.25.]

125. oldal

Az alaphalmaz tehát azokat a szavakat, kifejezéseket, azaz terminusokat tartalmazza, amelyeket a dokumentumokhoz hozzá lehet rendelni. A relációknak is rendkívül nagy szerepük van, ez két szemszögből is megközelíthető. Az egyik, hogy a tárgyszavazás célja a dokumentumok pontos tartalmának a kifejezése, azonban a természetes nyelvünk szavai többértelműek. Az egyértelműsítéshez szükséges a tárgyszavak fogalmi környezete, azaz megmutatjuk, hogy más fogalmakkal milyen kapcsolatban áll.44

A másik megközelítés, tehát a relációk másik fontos „funkciója” pedig az, hogy segítségükkel alternatív tárgyszavakat lehet esetleg megtalálni, illetve logikai következtetéseket lehet végrehajtani.A tudásszervezési rendszerek különbségeit az határozza meg, hogy milyen relációkat alakítunk ki a rendszer elemei között. A már említett egyértelműség elérését szem előtt tartva beszélnünk kell valamiféle kontrollról a metaadatokkal való munka kapcsán. Fontos kérdéskör tehát, hogy milyen szaktudást várunk el, tehát kik vehetnek részt a munka egyes folyamataiban, kik rendelhetnek metaadatelemeket egyes dokumentumokhoz, illetve kik bővíthetik a tudásszervezési rendszer elemeit és relációit. A fent megfogalmazott probléma kivédésére alkalmazzák az Si társadalmi normák összefüggő rendszerét. A dolgokat kissé leegyszerűsítve a következő tevékenységekre vonatkozó normákat kell rögzítenünk: S1– kinek szabad új tárgyszót létrehozni a tudásszervezési rendszerben

S2 – kinek szabad új relációt létrehozni a tudásszervezési rendszerbenS3 – kinek szabad két tárgyszót relációba állítani a tudásszervezési rendszerbenS4 – kinek szabad tárgyszót dokumentumhoz rendelni a katalógusbanS5 – csak a tudásszervezési rendszer elemeit szabad-e a dokumentumokhoz rendelni

Az öt norma közül az első három a tudásszervezési rendszerek, az utolsó kettő a katalógusok építésével kapcsolatos.3

8.2.4. TípusokA tudásszervezési rendszerek fogalmát, jelentését már tudjuk, most a típusairól kell pár szót ejtenünk. A különböző archívumépítési gyakorlatokban öt fajta tudásszervezési rendszert hoztak létre: terminuslista

taxonómia tezaurusz címkézés ontológia

8.2.5. TerminuslistákA terminuslistáknak van a legegyszerűbb szerkezetük. Ilyenek a könyvek végén található indexek, például a név- és tárgymutatók, melyek a könyv legfontosabb kulcsszavait sorolják fel ábécé szerint, minden kulcsszóhoz hozzárendelve az oldalszámokat, ahol a kulcsszavak a szövegben előfordulnak. Ide tartoznak a különféle egységesített névlisták.

8.2.6. TaxonómiákA taxonómia egy olyan osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak vagy célok egymásutánját egységes elv határozza meg.

44 Szakadát István: A nép szavai: Címkék és könyvtárak – a szemantikus web ígérete és valósága. <http://www.bibliopolisz.hu/editiones/in4/cikkek/02_syi_in4_2007.html> [Letöltve: 2010.10.25.]

126. oldal

Ez a tudásszervezési rendszer úgy van felépítve, hogy az elemei hierarchikus módon egymás alá vannak rendelve, valamilyen tartalmazási reláció alapján. Mivel az egyes elemek alárendelt viszonyban állnak egymással, alárendelési relációról beszélhetünk.

8.2.7. TezauruszokPeter Mark Roget találmánya ugyanúgy a könyvtári világhoz tartozik, mint a taxonómia, a két rendszer nagyjából azonos időben jelent meg. A tezaurusz, görög eredetű szó, mely eredetileg kincset, kincstárat jelentett. A szó azonban az idő múlásával egyre több jelentést kapott. Először megjelent a tudományos tezaurusz, majd sorrendben a nyelvészeti és a számunkra fontosabb információs tezaurusz. Mely az információk rendszerezett és pontos feldolgozását valamint sokrétű keresését segítő fogalomgyűjtemény. Egész pontosan egy-egy szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabályozott, változtatható szótárai a tezauruszok. A fogalmak közt feltárja a legfontosabb kapcsolatokat.7 Lényege tehát az, hogy több és pontosabban rögzített relációt enged meg a terminusok között. A tezaurusz esetében az Si szabályok mindegyikét be kell tartani. Mivel a tezaurusz több, pontosan definiált relációt tartalmaz a taxonómiához képest, ezért összetettebb struktúrát képezhetünk le vele, és a gazdagabb szemantika, a nagyobb kifejezőerő miatt sokkal pontosabban és megbízhatóbban lehet vele a dokumentumok tartalmát leírni. Előnyei révén szerették volna, hogy a tezaurusz váljék a könyvtári, archívumi világ legelterjedtebb tudásszervezési rendszerévé, ez azonban nem valósult meg. A tezaurusznak ugyanis az osztályozási rendszerekkel kellett viaskodnia. Azonban az osztályozási rendszerek a könnyebb kezelhetősége döntőnek bizonyult.Ha a taxonómiák  építéséhez kontrollált szótárra, kompetencia-feltételek fenntartására, fegyelemre, a munkafolyamatok ellenőrzésére van szükség, akkor ez még inkább így van a tezauruszok esetében. Ennek oka, hogy jóval bonyolultabb struktúrát kell szinten tartani, több szempontra kell figyelni, nagyobb szaktudásigényt kell elvárni a rendszert építőktől.

Közismert az Ungváry féle tezaurusz és a GEO tezaurusz.

8.2.8. CímkézésA folkszonómiák jelensége és fogalma a web2-es szolgáltatásokkal együtt jelent meg.  A kifejezés Thomas Vander Wal egyik blogbejegyzésében volt olvasható először. A web 2.0 lényege pedig, hogy a korábban passzív státusban lévő felhasználókat aktivizálja.A metaadatelemek nem kontrollált halmaza és a rajta értelmezett lexikografikus rendezési reláció együttesét nevezzük folkszonómiának. Megfigyelhető tehát, hogy a folkszonómia egyetlen helyen tér pusztán el a terminuslistáktól, ez pedig a kontroll. Meg kell még itt említenünk, hogy ezeket a rendszereket gyakran címkézési rendszerekként (tagging system), olykor közösségi címkézési rendszerként is emlegetik, magát a metaadat-kezelési tevékenységet pedig címkézésnek hívják.A címkézés (tagging) lényege, hogy a felhasználók, vagy az oldal szerkesztői rövid kulcsszavak hozzáadásával írják le az internetre feltöltött fájlokat, vagy az ott megjelelt tartalmat. Ez a módszer segít azok katalogizálásában, és eligazítja a netezőket, akik könnyebben találnak egymásra például közös érdeklődési körük mentén.Például: a címkézést aktívan használja, a Flickr fotómegosztó  és a del.icio.us linktár. Mindkét oldal közös jellemzője, hogy a felhasználók egymás anyagait böngészhetik rajtuk, amiben nagy jelentőségű a címkék használata. A módszer elterjedését az is segíti, hogy a

127. oldal

fentiekhez hasonló webes szolgáltatások egyértelmű módon kínálják fel a lehetőséget a felhasználóknak. Természetesen a blogok esetében is beszélhetünk címkézésről, hiszen a készítők szinte minden bejegyzéshez (post) hozzárendelnek címkéket.

8.2.9. OntológiaAz ontológia fogalma, elemzése„Az ontológia megegyezésen alapuló fogalmi rendszer formális, egyértelmű leírása.”

(Thomas Gruber) A logikai leírásokkal ellátott, generikus hierarchiaszerkezetekkel kapcsolatban kezdtek el a 90-es évek elejétől ontológiákról beszélni. A fogalom azonban már az 1970-es években megjelent a mesterséges intelligencia kutatásban. Az ontológiát  alkotó fogalmi hierarchia kifejezéseivel dokumentumok tartalma írható le. Azaz a kifejezések a tartalomra vonatkozó metaadatok, maga a hierarchia pedig az információkereső nyelv. (A metaadatok kiemelkedő hazai képviselője Ungváry Rudolf és Dudás Anikó) Az ontológiák gyakorlatilag a keresésre automatizáltan használható, hierarchikus osztályozási rendszereknek tekinthetők, vagyis a generikus hierarchia automatizáltan kihasználható a segítségükkel. Az ontológiák esetében is elmondhatjuk, hogy a nyelvi réteg kifejezései adják az elemkészletet, és ezen a halmazon relációk vannak értelmezve. Az ontológiák kapcsán csak metaszintű kapcsolatokat lehet rögzíteni.A pontos definíció pedig így hangzik: a matematikai relációértelmezésekre támaszkodó, metaszinten értelmezett metarelációk, metatulajdonságok, műveletek és primitív típusok segítségével szabadon definiálható relációfogalmak, osztályfogalmak, attribútumok és szabadon felvehető másodrendű relációk együttesét ontológiának nevezzük.Az ontológia-alapú ismeretbázisokban a feltárt adatok állományát az ismeretbázis tartalmazza, a másik összetevőt pedig az ontológia. Az ismeretbázisok létrehozásához egy speciális nyelvet alakítottak ki. Ez az OWL (Ontology Web Language), mely egy logikai leíró nyelv. Három fokozata ismeretes, a könnyű, a közepes és a teljes. A könyvtári rendszerekben a legfontosabb a dokumentumok azonosítása.  A rendszerben a találatok a dokumentumok leírásait tartalmazzák. Noha az online katalógusok nem ismeretbázisok, ugyanakkor fejlődésükre az ontológia, jelentős befolyást gyakorolhat. Ennek eredményeképp pedig nagymértékben javulhat az osztályozási rendszerek használatának eredményessége. Az ontológiai rendszerekkel szemben, jelen állapotban a könyvtári rendszerek egyik összetevője a feltárt adatokat tartalmazó adatbázis, másik összetevője az osztályozási rendszer állománya.

Ontológiák szerkezeteA leggyakoribb összetevői egy ontológiának a következők:

Egyedek Osztályok Tulajdonságok Kapcsolatok Fogalmak Korlátozások Szabályok Axiómák Események

128. oldal

8.3. A szemantikus web fejlődésének értékelése, a fejlesztés távlatai

8.3.1. Értékelés A szemantikus web működéséhez digitális formában rögzített egyetlen nagy összefüggő

adatbázisra, valamint az alkalmazásokat lehetővé tevő szabványokra van szükség. A szemantikus web révén olyan globális hálózati metaadat-infrastruktúra hozható létre, amely

lehetővé teszi a világhálón lévő adatok integrálását, a közöttük lévő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését.

Hosszú távú cél, hogy az intelligens világháló az önleíró dokumentumra épülve a metaadatok segítségével, formális logikai szabályok szerinti következtetések levonására legyen képes.

A vízió további, intenzív megvalósulásának fontos feltételei1. a tömegek szakismereteket feltételező munkája,2. az ontológiák tömeges létrehozása, vagy meglévő tudásszervezési rendszerekből való

generálása, 3. a globális hálózati metaadat-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos szabványok,

szabályozások további kifejlesztéseA technológiai lehetőségek adottak arra, hogy szemantikailag kódolt információval a világhálón

megvalósuljon a globális tudáscsere, a metaadat-tartalom generálásának problémáját egyelőre nem sikerült megoldani.

A könyvtárak – a tudás szervezésében szerzett évezredes tapasztalatukkal – ebben játszhatnak jelentős szerepet.

8.3.2. A könyvtári, könyvtárosi szaktudás jelentősége a fejlesztésben A web2 által hozott új szemlélet legnagyobb áttörése, hogy soha korábban nem helyeződött

ekkora hangsúly a produkcióra, így lehetőséget kapott a könyvtár virtuális térben közösségek alakítására.

A tudásreprezentáció szempontjából a szemantikus technológiák kifinomultabb eszközrendszerrel rendelkeznek, mint a jelenlegi rendszerek, beleértve a web 2.0 eszközeit. .

A szemantikus weben a tartalom ellenőrzése és a bizalom alapja is az intézményes szaktudás, amellyel szemben a web2 paradigmája a tömegek bölcsességére épít.

A szemantikus technológiák a magas szinten strukturált tudásszervezési rendszerek szükségessége miatt olyan szakemberek szaktudására számít, akik jártasak a tudásreprezentációban.

A web2 paradigmája a közösségek megszólításában tapasztalattal bírók munkájára épít. A tudásmérnök és a közösségi tereket építő szakember a könyvtáros szakma két olyan szerepe,

amelyet a digitális korban fokozottan fel kell vállalnia a könyvtárak a szemantikai paradigmában.

8.3.3. A könyvtári alapú fejlesztések súlypontjai, konkrétumai A szemantikus web tárgykörébe tartozó fejlesztések már több mint tíz éve jelen vannak a

tudományos és technológiai kutatásokban, a könyvtáros szakma részéről viszont csak 2010-ben született meg magyarul olyan áttekintés, amely saját szempontjából elemezte a jelenséget. 45

45 TÓTH Máté: A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikai paradigmában. Doktori értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Horváth Péter. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program. 2010. URL: http://doktori.btk.elte.hu/lit/tothmate/tezis.pdf

A globális metaadat-infrastruktúra megvalósulását Tóth Máté tématérkép alkalmazásokkal modellezte, amelyekkel bemutatta, hogy miként működik együtt a könyvtárak által közzétett metaadat-tartalom más szolgáltatók szemantikus web-kompatibilis alkalmazásaival.

Tóth Máté szerint a szemantikus web fejlesztések kezdettől fogva azon végső cél elérését szolgálták, hogy megvalósuljon egy globális metaadat-infrastruktúra, a hálózati környezetben megvalósuló világméretű tudáscsere.

A könyvtárosok szempontjából egyértelmű, hogy helyük van a vízió megvalósításában, hiszen egy globális metaadat-struktúrát kiteljesedéséről van szó, amelyben ellenőrzött szótárak (taxonómiák, tezauruszok, ontológiák) hordozzák a következtetések elvégzéséhez szükséges háttértudást.

A könyvtárak számára a legelső lépés a meglévő, szemantikailag kódolt információtartalom konvertálása a szemantikus technológiákkal kompatibilis formátumokba.

Ez egyben jelenti annak a vállalását is, hogy egyre kevésbé lesznek világosak a könyvtár határai a virtuális térben.

A tudásmérnöki szerep kiterjed a fogalmak azonosításának megoldására, a szemantikus technológiákat leíró szabványok használatának elősegítésére valamint tudásszervezési rendszerek közzétételére.

A könyvtáraknak fontos érdekük, hogy szerepet vállaljanak a webes enciklopédiák létrehozásában, fejlesztésében, naprakészen tartásában. Ebben a legkülönfélébb könyvtártípusok játszhatnak szerepet, a városi, megyei, regionális szerepkörű könyvtárak, a nemzeti könyvtárak, de a különféle szakkönyvtárak is.

A könyvtár a szemantikai paradigmában az általa birtokolt (metaadat- és egyéb) tartalmak szemantikus technológiákkal kompatibilis közzétételével, tudásszervezési rendszerek készítésével, valamint a szemantikus web szabványok támogatásával járulhat hozzá egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósításához.

Közös keretben, a fejlesztés szempontjait szem előtt tartva kell átgondolni, összehangolni olyan fontos területeket, mint a besorolási metaadatok, a tezauruszok, osztályozási rendszerek, a digitális könyvtári alkalmazások kérdése.

„A szemantikus web. Könyvtárak a szemantikai paradigmában.” (Bp. : ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2010. 180 p.) című, nemrégiben sikeresen megvédett disszertációjáról előbb 10 oldals tézisekben tájékozódhattunk az interneten, majd hamarosan részletesebben is kifejtette a Könyvtári Figyelő hasábjain, amelybe mindenképpen érdemes betekinteni, és röviden kijegyzetelni!

Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. Könyvtári Figyelő, 2010. 3.sz. http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/konyvtarak-a-szemantikus-web-vilagaban/

8.3.4.Osztályozási rendszerek a szemantikus web fejlesztésében, az ETO példája

Ide tartozik az ETO fejlesztése, hogy a szemantikus technológiákkal alkalmazható legyen. Ezirányú TO fejlesztésekkel már találkozhatunk.

Nagy szerepet kap ebben az ETO konzorcium, amelynek weblapján 32 nyelven férhető hozzá már 2000 ezer legfontosabb ETO-szám. Az ETO konzorcium eltökélte magát ebben az irányban.

A mindentudó robotkönyvtáros álma lehet, hogy tökéletesen soha nem válhat valósággá, de a kutatás, a hatalmas gépekkel és hatalmas szellemi erőfeszítéssel dolgozó nemzetközi közösség – köztük a könyvtárosok - lépésről lépésre igyekszik ezt az ideált megközelíteni.

8.3.5. Legujabb magyar könytári alkalmazás példája Bátfai Norbert – Bátfai Mária Erika: Virtuális könyvtáros segítheti majd a kutatókat kézirataik beküldésében a Debreceni Egyetemen. Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évf. 2011. 1.sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5431&issue_id=522

E tanulmányban egy magyar nyelvű, publikálást segítő AIML (Artificial Intelligence Markup Language) tudásbázis létrehozásának bemutatását kezdték meg. Speciálisan egy informatikai kéziratok beküldését segíteni képes tájékoztató könyvtáros tudásbázisának létrehozására szűkítjük erőfeszítéseiket. Távolabbi céljuk a kifejlesztett tudásbázis üzeme során szerzett tapasztalatok analitikai elemzése.

Használnivaló:Nézzen bele az itt leírt dokumentumokba és értékelje azok használhatóságát az Ön szempontjából, a könyvtáros szempontjából

Drótos László - Joint, Nicholas: A könyvtárak és a web 2.0 kihívás. In: TMT, 2010. (57. évf.) 1. sz. 29-32.[Teljes szöveg (HTML)]

Németh Márton - Levy, Moria: A WEB 2.0 hatásai a tudásmenedzsmentre. In: TMT, 2010. (57. évf.) 2. sz. 73-78.

Koltay Tibor: Veszélyes-e a tudományra a Web 2.0? In: Magyar tudomány, 2010. (171. évf.) 5. sz. 591-594.[Teljes szöveg (PDF)]

Tóth Máté: Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Könyvtári figyelő, 2010. (56. évf.) 3. sz. 413-438. p.

Gaál Péter. Online szótárak a Web 2.0 platformon - A Wikiszótár és a Wiktionary. In: Magyar terminológia, 2010. (3. évf.) 2. sz. 251-268. old.

Tóth Erzsébet - Szász Péter: Web 2.0 – tudás-menedzsment. In: Könyvtári figyelő, 2010. (56. évf.) 3. sz. 439-446. old.

Viszocsekné Péteri Éva. In. Könyvtári figyelő, 2009. (55. évf.) 1. sz. 105-110. old.Cooke, Nicole: Web-alapú szervező eszközök szakképzett könyvtárosok számára[Teljes szöveg (PDF)]

Somogyi Tamás, Lewandowski, Dirk-Mayr, Philipp: A láthatatlan web tudományos részének feltárása. In: TMT, 2009. (56. évf.) 1. sz. 48-50. p.[Teljes szöveg (HTML)]

Ács Péter: A web mögött. In: Médiakutató, 2009. (10. évf.) 2. sz. 95-100.[Teljes szöveg (HTML)]

Web 3.0 - az intelligens internet születése. In: Média, kábel, műhold, 2008. (12. évf.) 5. sz. 24-25. old. Teljes szöveg: www.media-kabel-muhold.hu/menu.php?main=mediakabelmuhold&sub=evfolyamok

Dévai Péter: Új folyóirat az internetes könyvtári szolgáltatásokról: Journal of Web Librarianship. In: Könyvtári figyelő, 2008. (18. évf.) 4. sz. 670-675. old.[Teljes szöveg (HTML)]

Kovácsné Koreny Ágnes: A bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a web 3.0-ra való átállás élvonalába. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2008. (55. évf.) 11-12. sz. 561-563. old.[Teljes szöveg (HTML)]

Békés Sándor: Web 3.0: harmadik internetes forradalom. In: Technika : műszaki szemle, 2008. (51. évf.) 3. sz. 31. old. Teljes szöveg (regisztrációval): www.technikamagazin.hu

Varga Anett: Az OWL Web Ontológia Nyelv – áttekintés. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 2005. (52. évf.) 11-12. sz. 547-549. old. [Teljes szöveg (HTML)]

Szerzők: Heylighen, F. - Bollen, J.: A World-Wide-Web mint szuperagy: a metaforától a modellig. In: Café Bábel, 1998. (8. évf.) 28. sz. 151-159. old.

Ungváry Rudolf: Tezaurusz és ontológia, avagy a fogalmi ismertetőjegyek generikus öröklődésének formalizálása[Teljes szöveg (HTML)]

9- AZ INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS HELYZETEÉS FEJLESZTÉSE

Célok a könyvtári szakma képzési igényeinek kifejtése történeti távlatokban,

A könyvtáros presztizs, imázs, mentalitás követése

a bolognai folyamat szerinti mesterképzés szakmai és személyes képességfejlesztési

modellje mint a szakma, és ak épzési szakemberek konszenzusa eredményeképpen,m

könyvtáros és információs szakemberek képzési igényei globális EU-s és nemzeti

dimenziókban

az alapfokozató könyvtáros, illetve mesterfokozatú könyvtárossal szemben szakmai és

személyes k kéépesség követelmények

ta tapasztalat, azon belül a könyvtári és információs gyakorlatgok szerepe a szakmai és

szemlyes képességek elsajtátásában

érett köynvtáros, fejlődő könyvtáros, kezdő könytáros, jellemzői

Tartalom

Ld. a navigációs ablakban

9.1. a könyvtárosok, információs szakemberek kompetenciáinak fejlesztése az Európai Képesítési Keretrendszeren belül A kompetencia értelmezése A ”kompetencia” kifejezés keretfogalom az Európai Uniós normatív dokumentumok magyar

fordításaiban, az Európai Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos dokumentumokban, a

közoktatás-fejlesztési dokumentumokban, az informatikus könyvtáros szak Képzési és

kimeneti követelményeiben (KKK) (ld. Mesterképzési szakok képzési és kimeneti

követelményei) az „elsajátítandó szakmai kompetenciák” alatt, a KKK értelmezéseiben

(Tószegi Zsuzsanna, 2008a, 2008b.) ill. a képzőhelyek gyakorlatában is, és helyet kap az

álláskiírásokban is.

A „kompetencia” kifejezés az alap-, és mesterképzés viszonylatában a következőkejt lenet.

„Kompetencia”: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani

képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben

a szakmai és személyes fejlődés érdekében. Az Európai Képesítési Keretrendszer a

kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le. (Az Európai Parlament

és a Tanács ajánlása ... , 2008. C 111/4)

A bolognai folyamat, s az azzal összefüggésben az Európai Felsőoktatási Térség (EFT)

fejlesztési elvákrásai egyben meghatározzák az informatikus könyvtáros képzéssel szembeni

elvárások alapelveit, szerkezetét, és a szakmai és személyes képességek fejlesztését.-

A képőzés és továbbképzés közös ügy, abban a képzésben részt vevő, a képzést nyujtó

személyek sokrétű interakciója alapján törtépnik.

Kiiindulóü feltételezések Jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mik a szakma (a munkaadók, az oktatók, illetve a

leendő szakemberek elképzelései asziüksépges kompetenciák rangsoriát illetően. Amig egy

ilyen tanulomány el nem készül, addig is érdemes beletekinteni Temesi József tanulmányábas

átfogó képesítési keretrendszer magyarországi adaptációjáról. pl. annak felmérésébe, hogy

mennyire másképp képzelik el a diákok, az oktatók és a munkaadók a kompetenciák

fontossági rangsorát. (Temesi J., 2006)

mennyiben és hogyan valósultak meg Magyarországon a bolognai folyamat

célkitűzései 2008-ig (Derényi A., 2008)

Mennyiben és hogyna valsultak meg a célkitüzések általkában és Magyaroirszágon s

mik a tervek a bolognai folyamat fejlesztésére a magyar elnökség alatt (A bolognai

folyamat, 2010)

Katsányi Sándor

Az informatikus könyvárosképziés helye a szakmai képzések keretrendzserében Melyek a rokon szakmai képzések

A törvénytervezet előkészítésékor fontos elv volt, hogy ne legyen sok elaprózott szak.

Az informatikus könyvtárosképzést először a magyar képzésbe ágba sorolták, alárendelten a

magyar szaknak” (Bényei M., 2005, 15).

Ezt sikerült elháritani, megőrizni az információs könyvtáros szak önállóságát, megmenteni

annak korszerű, a külföldi európai uniós trendekhez, normákhoz illeszkedő jellegét” (Bényei

M, 2005.16). Az informatikus könyvtáros szak – önálló szak - a multidiszciplináris

társadalomtudományi képzési területen, a társadalomismeret képzési ágon belül.

Milyen más szakok és hivatások vannak a társadalomtuidományi területen?

a könyvtári szakma és a képzőintézmények összehangoltan működnek együtt a képzési célok

kitűzése, az elvárások megfogalmazása terén. Ennek alkakpvetően fontos fóruma az 1999-

ben alapított és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári

Szövetség által közösen fenntartott Oktatási és Képzési Munkacsoport.

A munkacsoport vállalt feladatánál és összetételénél fogva lehetővé teszi mind a

képzőintézmények, mind pedig munkavállalók, munkaadók szempontjainak, ill. érdekeinek

hangoztatását a képzés- és továbbképzés fejlesztési döntések előkészítése során. (A

munkacsoportban a képzési oldalt a 2000-es évek első felkében Sebestyén György és

Pálvölgyi Mihály, napjainkban pedig képviselte.)

Az informatikus könyvtáros szak alapítása, a Képzési és kimeneti követelmények megfogalmazása, az alap- és mesterszak indításaAz informatikus könyvtáros szak a társadalomtudományok körébe van sorolva. A szakma és

a képzőintzmények által egyeztetett, összehangolt képzési kereteket, alapvető szakmai

kompetenciákat áltaános kompetenciákat a kékpzőintézmények konzoirciuma fogalmazza

meg, az eurkópai unis fejleméneket és elvárásokaté és kreteket szem elkkőtt tartva.

A képzés alapdokumentuma az alapképzési illetve a mesterképzési szaklétesítési

dokuemtuim, melyet a konzorciumi állt össze az egyes kékpziőintpzmények végtelményének

figyelembevételével.

A kékpzős ezt követő kötelező dokumetuma az indítási dokumentumok elkészítése az

Európai Uniós elvek és elvárások szerint, a könyvtárak, információs intézmények

elvárásainak ismeertében, a szakmai és személyes kompetenciák fejlesztése áll.

(A konzorcium vezetője mind az alapképzés, mind a mesterképzési szak tekintetében

Sebestyén György professzor.) (Kiszl P., 2010)

Az alap-és mesterképzés Képzési és kimeneti követelményei (a továbbiakban: KKK) a közös

elvárásokat fogalmazták meg. Ezeket a képzéssel kapcsolatos szakmai és általános

kompetenciafejlesztési elvárásokat alapos, körültekintőá elemuzésnek veti alá Tószegi

Zsuzsanna.

Bemutatja a „szak közös tudásanyagát”, illetve ahhoz kapcsolódva azt, hogy az egyes

képzőintézmények különböző szakirányai milyen differenciált ismeretekkel egészítik ki azt.

(Tószegi Zs., 2008b)

A mesterképiziés regionális és szakirálnyok szerinti megoszlása 2009 őszére 6 magyarországi képzőintézmény szerzett jogot az első MA-s évfolyam

indítására, Kiszl Péter kifejezésével „jórészt egymástól – szerencsésen – eltérő

szakkínálattal” (Kiszl P., 2010) (a tálbázat sdzerint kiegyensúlyozott regionális

szerkezetben )

3. kép 1. táblázat A mesterképzés regionális és szakirányok szerinti

megoszlása

A képzés helye, képzőintézmény neve A szakirány megnevezése

Budapest: Eötvös Lóránd

Tudományegyetem, Bölcsészettudományi

Kar

Kutatásfejlesztési információmenedzsment

szakirány,

Üzleti információmenedzser szakirány

Észak-Magyarország: Eszterházy Károly

Főiskola, Tanárképzési és

Tudástechnológiai Kar, Eger

Régi nyomtatványok feldolgozása szakirány,

Médiamatika szakirány

Kelet-Magyarország: Debreceni Egyetem,

Informatikai Kar

Humán informatika szakirány

Dél-Magyarország (Alföld): Szegedi

Tudományegyetem, Bölcsészettudományi

Kar

Tartalomfejlesztő menedzser szakirány,

Régi nyomtatványok feldolgozása szakirány

Dél-Magyarország (Dunántúl): Pécsi

Tudományegyetem, Felnőttképzési és

Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Kutatásfejlesztési információmenedzsment

szakirány

Nyugat-Magyarország: Nyugat-

magyarországi Egyetem,

Bölcsészettudományi Kar, Szombathely

Információ- és tudásmenedzsment szakirány

4. kép

Látható, hogy az információmenedzsment több intézmény szakirányaként is szerepel. A

tantervek részletges elemzése soirán az is kiderülhet, hogy a könyvtárak igéyeinek

megfelelkően , ha nem is ilyen szairánymegnvezéssel, de számos tantárgy formájában

jelentkezik. Ez jelzi, hogy a mesterképző intézmények tudatosítoitták, hogy az információ- és

tudásgazdaság, annak keretében az információmenedzsment, illetve információ- és

tudásmenedzsment - stratégiai fontosságú terület. Sebestyén György, az informatikus

könyvtáros konzorcium vezetője meggyőzően fejti ki, hogy az információmenedzsment

szakirányoknak (az ELTE példájára hivatkozva) nemzetközileg és hazánkban is elismert és

növekvő presztízse van. (Sebestyén Gy., 2012)

9.2. Az inforatikus könyvtáros mesterszak képzési és kimeneti követelményei

Az informatikus könyvtáros mesterszak Képzési és kimeneti követelményeiben megjelölt kompetenciák köreA KKK köetelményként fogalmazza meg, hogy az alapképzés, illetve a mesterképzés

szintjén, a végzett hallgató, leendő szakember mkilyen szakmai illetve általkáknos

kompetenidákkkal rendelkezzen.

Hogan jelennek meg a tartalomszholgáltatási kompetenciákkal kapcsoaltos elvárások az

alapszintő, illetve a mesterszintű képzésgen

A mesterképzési KKK-ban 17 szakmai kompetencia fejlesztését követelik meg :

a korszerű internetalapú technológiák alkalmazása, (például dinamikus weblapok

készítése),

a meglevő információk új szempontok szerinti feldolgozása, valamint új információk

előállításával hagyományos és webes tartalomszolgáltatás nyújtáss,

hatékony tájékoztatás és információszolgáltatás a hagyományos és elektronikus

információforrások, valamint a korszerű információs technológiák felhasználásával,

bibliográfiai, illetve teljes szövegű adatbázisok tervezése, létrehozása és karbantartása,

szöveges és multimediális információk archiváláss, szervezése és közreadása

elektronikus formában,

piac- és versenyképes képes könyvtári szolgáltatások szervezése, menedzselése,

működtetése, minőségbiztosítása és folyamatos fejlesztése (innovációja)”1

A szakmai kompetenciák fejlesztése és működtetése akkor lehet csak hatékony, ha azokhoz

kapcsolódva az „általános kompetenciákat” is fejlesztjük

1) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek (5 féle)

2) Interperszonális képességek (5 féle)

3) Problémamegoldáshoz szükséges képességek: (5 féle)

4) Szakmai attitűdök (8 féle) 2

Szakindítási esettanulmány - szombathelyi mesterképzési szak példája Egy szakinditási doklumentumnak (szakinditási kérelemnek) bionyitani kell, hogy

indítandó szak jogos szakmai, gyakorlati igényeket elégitenek ki

országos, illetve regionális szinten

a műveléséhez – oktatásához, kutatásához, fejlesztéséhez - szükséges személyi, szervezeti,

oktatási-kutatási feltételek, ill. tárgyi, infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak,

A szakindítási kérelmet Szombathelyen 2008-ban készítették el.

A tanterv közös magjának – a szakmai törzsképzés tárgyainak - kidolgozásában segített a

konzorcium, a szakinditó intézmény ehhez kapcsolódó kiemelt feladata volt a szakirány,

vagy szakirányok kimunkálása (tantárgyfelelősök, további oktatók, a tantárgyak egymáshoz

kapcsolódásai, órakeretei, fejlesztési céljai, fő témakörei, alapvető forrásai.

Az átfogó dokumentum szerkesztési munkáit Szombathelyen Murányi Péter és Pálvölgyi

Mihály végezte.

A szakinditási kérelemben dokumentálni kellett, hogy a KKK-ban megjelölt 17 szakmai,

illetve 23 általános kompetencia fejlesztésére milyen konrkét mdszereket akarnak alkalmazni,

s elsősorban mely kiemelt tárgyak keretében.

NÉzzük meg először a szakmai kompetenciák 2008. évi fejlesztési elképzeléseit.

5. kép 2. táblázat: Az informatikus könyvtáros szakmai kulcskompetenciák

fejlesztésével kapcsoltos elképzelések

Kulcs-kompetenciákFejlesztési

módszerek

Az elsajátítást dominánsan segítő

tantárgyak

1. korszerű internetalapú

technológiák

alkalmazása

Gyakorlás,

problémamegoldá

s, projekt-munka

a szakmai törzsanyag, a differenciált

szakmai ismeretek és a szabadon

választhatók valamennyi tárgya és a

könyvtári- információs gyakorlatok

……

7. piacképes könyvtári

szolgáltatások

szervezése,

menedzselése,

működtetése,

minőségbiztosítása és

folyamatos fejlesztése

(innováció)

Előadás,

gyakorlás,

projektmunka,

elemzési-

értékelési

módszertanok,

vita, szeminárium

Stratégiai menedzsment

Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban 1.

Könyvtári szolgáltatások menedzselése

Információ- és tudásmenedzsment 1.

Tudástársadalom alkalmazások

Az általános kompetenciák fejlesztési elképzeléseinek kidolgozása1. lépés: A KKK-ban rendszerezve felsorolt általános kompetencia-területek elemzése

2. lépés azok pontos jelentésének részletes értelmezése,

3. lépés: a köztük levő sajátos összefüggések feltárása, hogy azokra tekintettel lehessünk

majd a fejlesztési elképzelések megfogalmazásánál:

1. A mesterfokozatú szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és

készségek:

1. hatékony kommunikáció

2. felelősségtudat

3. szolgálatkészség

4. empátia,

5. önállóság

2 .Interperszonális képességek:

1. kapcsolatteremtés,

2. szervezés,

3. tárgyalás,

4. csoportmunka,

5. team-vezetés (csoportvezetés)

3. Problémamegoldáshoz szükséges képességek:

1. rugalmas és kreatív gondolkodás

2. soktényezős rendszerek felmérése,

3. összefüggések meglátása

4. lényeglátás

5. alternatív gondolkodás.

4. Szakmai attitűdök:

1. fejlett kritikai érzék, ami lehetővé teszi a könyvtár- és információtudomány egyes

területein jelenleg meghonosodott gyakorlat hiányosságainak a feltárását;

2. megfelelő vita- és kommunikációs készségek a feltárt problémák közös megoldása

érdekében;

3. egészséges önbizalom és dinamizmus a munkakör feladatainak elvállalásához;

4. kezdeményező készség új feladatok és az ezekhez szükséges hatáskör kijelöléséhez;

5. döntési képesség konfliktushelyzetekben, valamint felelősségvállalás a kitűzött célok

elérése érdekében;

6. képesség és kellő motiváció az állandóan változó társadalmi igények felismerésére, az

igényekre való válaszadásra, a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra;

7. megfelelő önismeret, képesség a meglevő tudás és képességek (ön) kritikus

értékelésére; minőségtudat és sikerorientáltság;

8. stratégiai látásmód és szolgáltatás-orientáltság. (Mesterképzési szakok képzési és

kimeneti követelményei. –Informatikus könyvtáros mesterképzési szak, 2012.)

A KKK-ban szereplő általános kompetenciák jelentős része azu Euirpai Uiniós

együttmkáködés soiráln lkétrejött LIS Euroguide (CERTIDOC) kompetenciarendszerre épül.

(LIS Euroguide, 2007).

Figyelmet érdemlő a kommunikációs, illetve a problémamegoldási kompetencia

jelentőségének hangsúlyozott elismerése.

„Kommunikációs kompetencia”

fejlesztési igényére utal

(1) az 1. pontban (a szakterület műveléshez szükséges személyes adottságok és készségek)

külön szerepel a „hatékony kommunikáció”,

(2) a 4. pontban pedig (az attitűdök alatt) a „megfelelő vita- és kommunikációs készségek a

feltárt problémák közös megoldása érdekében” kitétel

.

”Problémamegoldási kopetencia fejelksztési igényét muitatja

(1)A 3. pont kifejezetten erről szól

(2) a 4. pontban (a szakmai attitűdök alatt), hogy a vita és kommunikációs készségek

fejlesztése (elsősorban) a feltárt problémák közös megoldását szolgálja

!!!!!!!immel.

Összességében a KKK-ban rendszerbe foglalt szakmai, illetve általános kompetenciák jó

alapul szolgálnak a könyvtári információs szakmai helyzetek, problémák hatékony

megoldásához.

A keret a KKK-ban adott, a képzőintézményekre van bízva, hogy milyen módszerekkel, és

(elsősorban) mely tárgyak keretében fejlesztik a fentiekben részletesen is rendszerbe foglalt

szakmai és általános kompetenciákat

Az indítás előkészítése érdekében a fenti eljárásnak megfelelően konkretizáltuk az általános

kompetenciák, szakmai attitűdök fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseinket is.

Az általános kompetenciák fejlesztési feladatai A 2009. évi indítás előtt megfogalmaztuk az általános kulcskompetenciák fejlesztési

feladatait:

6. kép 3. táblázat Általános kompetenciák fejlesztése (részlet 3 példával)

KulcskompetenciákFejlesztési

módszerekA dominánsan fejlesztő tantárgyak

SZEMÉLYES

KÉPESSÉGEK

Hatékony

kommunikáció

beszélgetés, vita,

dialógus, email,

blog

alapozó törzstárgyak, a szakmai törzsanyag, a

differenciált szakmai ismeretek és a szabadon

választhatók valamennyi tárgya valamint a

könyvtári-információs gyakorlatok, a szakmai

angol

Empátia

Beszélgetés,

párbeszéd,

projektmunka,

szeminárium,

szerepjáték

esettanulmányok

A könyvtári szolgáltatások menedzselése

A könyvtári tájékoztatás modern módszerei

Információ- és tudásmenedzsment alapok

E-tanulás és online közösségfejlesztés

Infokommunikáció és tudásmenedzsment

Szakmai angol

Könyvtári-információs gyakorlatok

INTERPERSZONÁLI

S KÉPESSÉGEK

Szervezés Előadás. Könyvtári szolgáltatások menedzselése

Szeminárium

Projektmunka

Gyakorlati

feladatok

Információ- és tudásmenedzsment alapok

E-tanulás és online közösségfejlesztés

Infokommunikáció és tudásmenedzsment

Tudástársadalom alkalmazások

A képességfejlesztési elképzelések pontosítása a képzési tapasztalatok alapjánA fenti példákkal jelzett kompetenciafejlesztési elképzelések 2008-ból valók. (Tehát több5 év

telt el, változtak e kompetenciák sajátos tartalma, jellege, érvényesitésének módszrei,

technikái is.

A példákból látható, hogy vannak olyan kompetenciák, melyek fejlesztését minden tantárgyra

vonatkoztatva fontosnak éreztük, pl. a hatékony kommunikációét.

Más általános képességek esetében konkrétan is megneveztük azoka a tárgyakat, amelyek

segítségével dominánsan kívántuk fejleszteni azokat.

????????

Ontológia kifejtése

Mind az alapképziés, mind a mesterképzés sok tapasztalattal és tanulsákggal szolgált az

eltelt 6, illetve 4 évben. Ezek részben megerősítve elképzeléseinket, részben módosításokra

késztettek bennünket.

Mindezeknek megfelelően fejlesztettük, aktualizuáltuk az egyes tantárgyak

tartalmát,

módszertanát,

az infokommunikációs technológiai alkalmazásokat.

Ilymódon pozitiv iárnyban változiattuk a tanulási, a kompetenciafejlesztési módszereket és

eljároskat, szokásokat.

A mesterképzés indulásakor tudatosítottuk, hogy

(1) milyen eltérő kompetenciákkal érkeznek hallgatóink (a nappali, illetve levelező tagozatos

képzésbe)

(2) és hogy mik az elképzeléseik.

A mesterképzés első félévétől folyik az évről évre megújuló hallgató-oktató párbeszéd.

Elsőnek Frank Róza mérte fel módszeresen az első félév végén a mesterszakos hallgatók

véleményét a képzés minden lényeges összetevőjével (tanterv, tantárgyak, feladatok stb.)

kapcsolatban. (Frank R., 2010)

A felmérést követő megvitatás fokozta a bizalmat, a nyitottságot a problémák felvetésére és

kölcsönösen előnyös megoldására. Különösen fontos ez mesterképzésbgen, hiszen a

hallgatók mkkár rendelkeznek az alapképzettségi kompetenciákkkal, amelyet a

mesterképizési szint kompetenciiáival kell kiegésziteni.

Ez pedagógia, módszertani kompetenciát igényelk, a tanulóktl tanulva, a tanároknak

folyamatosan meg kell újulnunk, a feltárt problémák legjobb megoldásai érdekében.

A szakindítási dokumentumban jelzett kompetenciafejlesztési elképzeléseinket rendszeresen

finomínai kell, karban kell tartani.

A tanévek elején felül kell vizsgálni a szerzett tapasztalatok és a tanulók fejlődési elvárásait,

s a terveinket ezek alapján aktualizálni kell. A kompetenciafejlesztési stratégiánknak mind

átfogóan, mind részleteiben naprakésznek kell lennie, annak a tanulók, meseterszintű

szakemberek s rajtuk keresztül a könyvtárak fejlesztési igényeit kell szolgálnia.

Az információ- és tudásmenedzsment alapok c. tantárgy kiemelt témája a

kompetenciamenedzsment. Logikus, hogy

- részleteiben ismerni kell LIS Euroguide kompetenciamodellben jelzett

komeptenciaterleteket, azok shzintjeit,

- a tanulóknak, leendő mesterszintü szaikemereknek tudatositani kell hogy a KKK-ban

megkövetelt szakmai és általános kompetenciáknak mkilyen szinten felelnek meg, mik a

fejlesztési elvárások, teendők, módszerek.

Az alapképziéses, majd mestertagozatos szakembereknek tuidatosítaniuk kell, hogy mely

tárgyak mkilyen mértékben járulnak hozzá a 17 szakmai kompetencia, illetve a 23 általános

kompetencia fejlesztéséhez.

A 17 szakmai kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos visszajelzés alapvetően pozitív!

A hivatástudat fejlesztését szolgáló általános kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos

vélemények számos tanulsággal szolgáltak

a fejlesztés lehetősége nagymértékben kötődik az egyes tantárgyak alapvető és sajátos

céljaihoz, feladataihoz, témáihoz.

Ez derült ki a taulói visszajelzésekben, véleméyekből, arról, hogy az egyes általános

kompetenciák fejlesztése konkrétan mely tantárgyakhoz kötődik emékezetükben. .

A személyes tulajdonságok, interperszonális képességek, szakmai attitűdök fejlesztésében

dominánsak az „ember-központú” menedzsment tárgyak (a szakmai törzsképzésben és a

szakirányos zépzésben egyaránt).

Az is világossá vált, hogy ezek mellett a alapozó tárgyak, más törszkéépzéses, illetve

szakirányos - szakma-specifikus tárgyak és oktatóik is jelentős mértékben hozzájárulhatnak

a általkáknos kompetenciák (személyiségjegyek-, interperszonális képességek és szakmai

attitűdök fejlesztéséhez.

Oktatókként érdemes tudatosítanunk, hogy a tárgfy céljkában megadott szakmai

kompetenciafejlesztéshez hogyan tudnánk még jobban hozzájárulni a személyiségjegyek

attitűdök fejlesztésével.

Az információmenedzsment, s még inkább a tudásmenedzsment és a

kompetenciamenedzsment fejelsztése elismerten fontos sikertényező. Oktatóként magunknak

is „karban kell tartani” és fejleszteni a fentebb említett általános kompetenciákat. Mindezekről

– a gyakorlatvezető mentorok vonatkozásában ad kiváló áttekintést illetve részletes elemzést

Kóródy Judit tanulmánya. (Kóródy J., 2012)

A fejlesztés érdekében hallgatóinktól is elvárjuk, hogy tudatosítsák mind a szakmai, mind

pedig az általános kompetenciákat, megállapítva az azokkal kapcsolatos

kompetenciaszintjüket. Ez segítheti őket abban, hogy jobban lássák saját erősségeiket,

lehetőségeiket, illetve gyengeségeiket, valamint az azokkal is összefüggő fenyegetéseket.

Fontos az is, hogy e „szintfelmérés” alapján legyenek képesek meghatározni a képességek

továbbfejlesztés lehetőségeit, módjait (tantárgyak tanulása, saját munkatevékenység, szakmai

gyakorlat végzése, önálló tanulás, csoportos tanulás) révén. A könyvtároshivatással oly

szorosan összefüggő fenti kérdések megvitatása a hallgatói egyesület, a Szombathelyi

Könyvtároshallgatók Egyesülete (SZOKHE) szintjén is jelentkezik.

9.3. A képzési hagyományok, tapasztalatok fontossága A szombathelyi képességfejlesztési hagyományok köteleznek!1972-től kezdődően a könyvtár szaknak a különféle tanár szakokkal való párbaállítása egyben

ösztönzést is jelentett a Könyvtár tanszék oktatói számára, mivel a másik szak révén a

hallgatók egyre megalapozott pedagógiai elméleti és módszertani tudással rendelkeztek.

A tanszék oktatói közül Pálvölgyi Mihály és Frank Róza PhD kutatásokat folytatott az ELTE

neveléstudományi doktori iskola keretében (Horváth Tibor, illetve Falus Iván

témavezetésével), melyek eredményeit rendszeresen beépítették az oktatásba, a

tanulástámogatásba, a kulcskompetenciák tudatos fejlesztésébe. (Pálvölgyi M., 2001, Frank

R., 2006).

Frank Rózának köszönhetjük az oktató-hallgató párbeszéd, véleménycsere alapvető

formáinak, módszereinek beindítását. (Frank R., 2010). E tanulmány készítését is segítette

megjegyzéseivel, elgondolkodtató kérdéseivel és javaslataival! A hallgatóink is szívükben

hordozzák: menedzsment órái számos szakmai attitűd említésénél ma is elsőnek ugranak be

náluk.

A hallgatók szakmai és személyes kompetenciáinak fejlesztése csapatmunka, feltételezi az

oktatók közötti tudás-, és tapasztalat-megosztást, együttmunkálkodást a sok-sok türelmet

igénylő célok közös elérése érdekében. Tisztában kell lennünk egymás képességeivel, és

támaszkodni, építeni kell azokra.

Murányi Péter, a tanszéki munka koordinátora, egyben a hazai és nemzetközi adatbázisokban

való professzionális keresés nemzetközileg elismert szakértője (Murányi P., 2007), Pogányné

Rózsa Gabriellához fűződik többek között a szemantikai fejlesztésekhez elengedhetetlen

metaadatok megismertetése, olyan fontos gyakorlati készségek oktatása, mint a

kiadványszerkesztés, (s neki köszönhetjük e tanulmány szerkesztését is). Ördögné Kovács

Mónika a menedzsment-, az e-tanulási és a digitális kompetenciák kiváló fejlesztője,

innovatív szolgáltatások kezdeményezője (Ördögné Kovács M. 2008), Czövek Zoltánt az

önálló munkavégzés első számú fejlesztői között tartják számon a mester szakosok (a jól

megválasztott infokommunikációs, webszerkesztési feladatok kapcsán), egyben a tanszéki

kiadványsorozat szerkesztője (Könyvtár és társadalom vonzásában. 2008).

Az ELTE Könyvtártudományi PhD-programjában jelenleg részt vevő munkatársaink közül a

disszertáció védése előtt álló Bognárné Lovász Katalin (témavezetője Pálvölgyi Mihály) a

menedzsment, a tudásmenedzsment, azon belül felsőoktatási, illetve a könyvtári

tudásmenedzsment képességek fejlesztésének elismert szakértője lett. (Bognárné Lovász K.,

2012). Nagyváradi Enikő a Középiskolások olvasási és könyvtárhasználati szokásai: egy

empirikus kutatás tapasztalatai írja PhD-dolgozatát (témavezetője Nagy Attila). A kutatási

eredmények beépülnek az oktatásba, hozzájárulva az olvasási szokások és kompetenciák

fejlesztéséhez; (Nagyváradi, 2010).

Az „általános kompetenciák fejlesztési tapasztalatainak felmérése” során a másodéves mester

szakos hallgatóink számos helyen hivatkoztak pozitív példákkal Pallósiné Toldi Mártára,

Dudás Anikóra és Koltay Tiborra (Koltay T.,Ördögné Kovács M., 2006). Az alapozó tárgyak

oktatóit (Murai Andrást, Sümegi Istvánt, Pápai Erzsébetet), és a szabadon választható tárgyat

oktató Fűzfa Balázst is számos személyes képesség, interperszonális készség fejlesztése

kapcsán említették.

Mind az alapképzésben, mind pedig a mesterképzésben fontosnak tartjuk, hogy a Képzési és

kimeneti követelményekben megfogalmazott követelmények minél jobbteljesítéséhez

muníciót merítsünk az LIS Euroguide kompetenciarendszerből - tekintettel annak nemzetközi

elfogadottságára, részletes kidolgozottságára, a fejlődési szintek meghatározottságára, illetve

a minősítés magyarországi adaptációjára (Haizlerné Párdi B., 2012).

A nemzetközi kapcsolatok és az angol szaknyelvi kompetenciák kiemelt fejlesztése Tanszékünkön az angol szaknyelvoktatás 1983-ban indult, azóta folyamatos („ongoing”) a

tematikai, módszertani és eszközfejlesztés. Az 1990-es évek elejétől a fejlesztésben szorosan

együttműködünk intézményünk Angol Nyelv és Irodalom Tanszékével (ma Anglisztika

Tanszék). Azon dolgozunk, hogy az angol szaknyelvi órákon túli lehetőségeket is minél

intenzívebben bevonjuk a komplex nyelvtanulási stratégiákba (az angol szaknyelvi óráktól, a

többi tárgyban való fejlesztésén, rendezvények, workshopok tartásán át az ERASMUS

tanulmányokig, illetve a közös nemzetközi kutatásig-fejlesztésig). Mindez segíthet abban,

hogy az élenjárók között maradhassunk a nemzetközi kapcsolatok építésében, tartásában és

fejlesztésében. Az eddigi erőfeszítések elismerése, hogy Murányi Pétert az EUCLID a 2011.

évi Szombathelyen rendezett szimpóziumon a „BOBCAT of the Year 2010” kitüntetéssel

jutalmazták a nemzetközi együttműködés fejlesztésében elért kiemelkedő tevékenységéért.

Külön vizsgálódás tárgya lehetne, hogy a szombathelyi képzés gyakorlatiassága,

képességfejlesztő irányultsága, s azon belül az angol szaknyelvi kompetenciafejlesztés

hogyan segítette végzett hallgatóinkat a sikeres szakmai pályafutásban. Itt két

„bizonyított”:példát, példaképet emelnénk ki: Gerencsér Juditét, akinek személye,

nemzetközi tevékenysége a szakmában és az MKE-ben is közismert, illetve Kora Andrásét,

aki tanulmányai után tanszéki munkatársunkként számos fejlesztési programunkhoz sikeréhez

is hozzájárult. Tudatos és odaadó munkájával kiépített szakmai profilja a

kompetenciafejlesztés „iskolapéldája” lehet. (Kora A., 2012)

Az utóbbi években egyre fontosabbnak tartjuk a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és

Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE), illetve Szaknyelvoktatók – és Kutatók Országos

Egyesülete (SZOKOE) tevékenységeihez való kapcsolódást, a nyelvoktatás fejlesztését

szolgáló kutatások, módszertani tapasztalatok megismerését. E kapcsolatépítés keretében

ismertük meg a MANYE Szombathelyen rendezett XXI. Kongresszusán G. Havril Ágnes

szaknyelvtudás fejlesztési modelljét. (Havril Á. 2009, 101.)

7. kép 1. ábra: Havril Ágnes: A szaknyelvtudás fejlesztés egy lehetséges modelljének összetevői (Havril Á. 2009)

A modell számunkra azért is tanulságos, mert az informatikus könyvtáros mesterképzés

fejlesztési modelljében is központi szerepet kap a kommunikációs, illetve a

problémamegoldási kompetencia fejlesztése. Nézzük meg, hogyan valósul meg ez a

kommunikatív szaknyelvi kompetencia fejlesztésében?

Az ábra világosan jelzi, hogy a célnyelvhasználati szituációkban felmerülő problémák

megoldásához a nyelvtudás kompetenciák, illetve a (szakmai) háttértudás kompetenciák

mellett elengedhetetlenül fontosak a stratégiai kompetenciák (középen), melyek birtokában

képesnek kell lenni

(1) a szakmai helyzetek összefüggéseiben és megfelelően történő értelmezésére,

(2) a szükséges cél (ok) kitűzésére,

(3) a kitűzött célok eléréséhez szükséges lépések megtervezésére,

(4) s végül, a szakmai helyzet, probléma megoldására kitűzött célok megvalósítására. .

Szakunk Képzési és kimeneti követelményeiben kiemelten szerepelnek a

problémamegoldáshoz szükséges képességek (a rugalmas és kreatív gondolkodás, a

soktényezős rendszerek felmérése, az összefüggések meglátása, a lényeglátás, az alternatív

gondolkodás.) Ezek mind logikusan beleilleszthetők az ábrában látható, illetve részleteiben is

megvilágított, logikusan egymáshoz kapcsolódó képességsorba.

A két kompetenciamodell nyelvezete ugyan eltér, de a 3 fő kompetenciaterület (a szakmai

kompetencia, a kommunikatív kompetencia, illetve a stratégiai-problémamegoldási

kompetencia) a fentiek szerint az informatikus könyvtáros KKK-ban egyértelműen

kimutatható. Ami modellünkben sajátos hozzáadott értéket jelent, az a személyiségjegyek és

szakmai attitűdök fejlesztési igénye. Egyetértünk Tószegi Zsuzsannával, hogy e

„személyiségjegyek birtoklása és gyakorlása emeli hivatássá a könyvtáros szakmát.” (Tószegi

Zs., 2008b)

További teendőink Boda István szerint (Boda I., 2011, 40-41), a jövőbeli képzési prioritások kijelölését

meghatározza a képzőintézmény helyzete, hagyományai és sajátos arculata. Kifejtett

prioritásai egyben a találkozási pontokra is felhívják a figyelmet: a korszerű technológia

készségszintű alkalmazása, aktív részvétel a nyitott és távoktatásban, megfelelő szakmai tudás

biztosítása legalább egy (vagy több) szakterületen, és végül is a végzett informatikus

könyvtáros hallgatók megfelelő szintű idegen nyelvi kompetenciája is.

Sebestyén György professzor a könyvtárosok és információs szakemberek nemzetközi és

hazai képzésében meggyőzően, példákon keresztül mutatta ki az információmenedzsment

szakirányok (az ELTE esetében a Kutatás-fejlesztési információmenedzsment, illetve az

Üzleti információmenedzsment) növekvő szerepét, hozzájárulását az informatikus könyvtáros

képzés státuszának növekedéséhez. (Sebestyén Gy., 2012). Szombathelyen Információ- és

tudásmenedzsment szakirányunkkal elsősorban a különböző típusú könyvtárak igényeinek

kielégítésére koncentrálunk. Soron levő legfontosabb feladataink közé tartozik a

tanulmányunkban feltárt és vizsgált kompetenciák fejlesztési igényeinek feltárása, a

szükséges módszertani, tartalmi, technológiai fejlesztések végrehajtása. Célunk, hogy a

Képzési és kimeneti követelményekben megadott szakmai és általános kompetenciák

fejlesztésével, s néhány specifikus tudásmenedzsment képesség fejlesztésével (a tudásciklus

preferált területein) elősegítsük az információ- és tudásmenedzsment alkalmazások

fejlesztését és kibontakoztatását. (Bognárné Lovász K., 2011, Bognárné Lovász K., 2012)

A fejlesztésekben szívesen együttműködünk az informatikus könyvtáros alapképzést, illetve

mesterképzést folytató partnerintézményekkel, a különböző típusú (gyakorlóhelyül is

szolgáló) könyvtárakkal, információs intézményekkel, szakmai-tudományos társaságokkal,

egyesületekkel. Számítunk hallgatói szakmai egyesületünk (SZOKHE) további aktivitására

is.

A 2000-es évek közepéhez hasonlóan napjainkban is nagy szükség van a szakmai

összefogásra!

Irodalomjegyzék:

Bényei M. 2005. Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben. Könyvtári Figyelő. 51. évf. 1.

szám. 13-18. URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00054/benyei.htm [Letöltés dátuma:

2012. szeptember 29.]

Boda I. 2011 Könyvtárinformatikai Tanszék a Debreceni Egyetemen. Történet, jövőkép és

stratégia. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 20. évf. 6. szám. 34-43. URL:

http://ki.oszk.hu/3k/2011/12/konyvtarinformatikai-tanszek-a-debreceni-egyetemen-tortenet-

jovokep-es-strategia/ [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Bognárné Lovász K. 2011. Felsőoktatási könyvtárak szerepe a tudásmegosztásban.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évf. 9. szám. 287-297. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5540&issue_id=530 [Letöltés dátuma: 2012.

szeptember 29.]

Bognárné Lovász K. 2012. Tudásmenedzsment a könyvtárban, különös tekintettel a

felsőoktatási könyvtárak tudásgazdálkodásban betöltött szerepére. Doktori értekezés.

Témavezető Pálvölgyi Mihály. Bp.: ELTE Könyvtártudományi Doktori Program – 365 p.

A bolognai folyamat. 2010. július 28. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapja. URL:

http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/bolognai-folyamat/bolognai-folyamat [Letöltés dátuma:

2012. szeptember 29.]

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési

Keretrendszerének létrehozásáról (2008. április 23.). 2008. Az Európai Unió Hivatalos Lapja.

2008. május 6. URL: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?

uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Frank R. 2006. A távtanulás, mint a kompetenciák fejlesztésének eszköze. PhD értekezés. Témavezető Falus Iván. – Bp.: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. 2005. – 227 lev.

Frank R. 2010. Okulás végett. A szombathelyi informatikus könyvtáros mesterszakos

hallgatók véleménye a képzésről. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 19. évf. 5. szám. 12-16. URL:

http://ki.oszk.hu/3k/2011/01/okulas-vegett-a-szombathelyi-informatikus-konyvtaros-

mesterszakos-hallgatok-velemenye-a-kepzesrol/ [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Haizler Lászlóné Párdi B. 2012. A CERTIDoc próbajáték margójára avagy adaptáljuk-e a

könyvtári és információs szakemberek európai minősítési rendszerét? Könyvtári Figyelő 58.

évf. 11. szám 101-114. URL: http://ki.oszk.hu/kf/2012/03/a-certidoc-probajatek-margojara-

avagy-adaptaljuk-e-a-konyvtari-es-informacios-szakemberek-europai-minositesi-rendszeret/

#more-2405 [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Havril Á. 2009. A szaknyelv térhódítása a felsőoktatásban. Az angol szaknyelvi kommunikatív

kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálata a nyelvigényes

társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén. Doktori (Ph.D.) értekezés.

Témavezető: Dr. Bárdos Jenő. Keszthely: Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola.

242 p. URL:

http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2010/Galibane_Havril_Agnes_dissertation.pdf

[Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Kiszl P. 2010. Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi

tapasztalatai,. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 57. évf. 1. szám. 3-14. URL:

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5263&issue_id=511 [Letöltés dátuma: 2012.

szeptember 29.]

Kora A., 2012 András Kora United Kingdom – LinkedIn.

URL:http://uk.linkedin.com/in/akora[Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Koltay T., Ördögné Kovács M. 2006. Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben: a

képzés Jászberényben és Szombathelyen. Könyvtári Figyelő. 17. (53.) évf. 4. szám. 485-496.

URL: http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html [Letöltés dátuma: 2012. szeptember

29.]

Kóródy J. 2012. Könyvtáros hallgatók szakmai gyakorlatainak tapasztalatai vállalati

információs környezetben – felkészítés a munkaerőpiacra. Tudományos és Műszaki

Tájékoztatás, 59. évf. 9.szám. 387-398. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?

id=5686&issue_id=541A [Letöltés dátuma: 2012. november 22]

Könyvtár és társadalom vonzásában. Köszöntőkönyv dr. Tóth Gyula 70. születésnapjára.

Szombathely: Savaria University Press. (szerk. Czövek Zoltán, Koltay Tibor, Pálvölgyi

Mihály) 2008.

LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. 2007. Budapest: Könyvtári

Intézet. Ism.: Pálvölgyi M. 2007.Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Könyv,

Könyvtár, Könyvtáros, 16. évf. 10. szám. 54-60. URL:

http://epa.oszk.hu/01300/01367/00130/pdf/08konyv.pdf [Letöltés dátuma: 2012. szeptember

29.]

Mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei. – Informatikus könyvtáros

mesterképzési szak.309-314. URL: http://www.kormany.hu/download/6/29/b0000/Mesterk

%C3%A9pz%C3%A9si_szakok_2012nov.pdf [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Murányi P. 2007. A magyar időszaki kiadványok cikkei a magyar és külföldi bibliográfiai adatbázisokban. – Szombathely : Savaria University Press. 2007. 242 p. Készült a hasonló című PhD-értekezés szerint (Témavezető dr. Sebestyén György. Bp. ELTE Könyvtártudományi Doktori Program, 2004.)

Nagyváradi E. 2010. Friss kutatás magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól.

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 19. évf. 2010. 12. szám. 60-64.

Ördögné Kovács M. 2008. Az eMapps.com projekt – játékos oktatás az iskolában mobil

infokommunikációs eszközök felhasználásával. Könyvtár és társadalom vonzásában.

Tanulmányok a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék műhelyéből. – Szombathely:

Savaria University Press. 133-143. URL: http://www.bdf.hu/btk/trsi/kvtar/default.aspx (Ezen

belül Kutatás, tudományos műhelyek, tanszéki kiadványok alatt) [Letöltés dátuma: 2012.

szeptember 29.]

Pálvölgyi M. 2001. A nyitott és távoktatás és a könyvtárosképzés. PhD értekezés. Témavezető: dr. Horváth Tibor. Bp.: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. 2001. – 299 p.

Sebestyén Gy. 2012. Az információmenedzsment térnyerése a 21. században, avagy a modern

felsőoktatás egyik legnagyobb kihívása. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 59. évf. 9.

szám 355-363. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5686&issue_id=541A

[Letöltés dátuma: 2012. november 17]

Temesi J. 2006. Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi kimenetek összefüggései és

tervezése. Módszertan és tervezett eredmények. A 2006. március 9-i munkaértekezlet

előkészítő tanulmánya. URL:

http://www.kreditiroda.hu/kkk/letoltes/kompetenciak_ismeretkorok_kimenetek.doc [Letöltés

dátuma: 2012. szeptember 29.]

Tószegi Zs. 2008a Az informatikus könyvtáros hallgatók által elsajátítandó tudásanyag és

szakmai kompetenciák a bolognai képzési rendszerben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.

55. évf. 10. szám. 470-480. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?

id=4986&issue_id=498 [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Tószegi Zs. 2008b. Mit kell tudnia ma egy könyvtárosnak? Az informatikus könyvtárosok

szakmai kompetenciái. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 17. évf. 7. szám. 17-25.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/mit-kell-tudnia-ma-egy-konyvtarosnak-az-informatikus-

konyvtarosok-szakmai-kompetenciai/ [Letöltés dátuma: 2012. szeptember 29.]

Jegyzetek

1. A kompetenciák bővebb kifejtését a Mesterképzési szakok képzési és kimeneti

követelményei. – Informatikus könyvtáros mesterképzési szak. című dokumentumban

találhatjuk.

2. A mesterképzési szakok KKK-i részére kétféle kompetencia kifejtését kérték: az

„elsajátítandó szakmai kompetenciákét”, illetve a szakmai tevékenység gyakorlásához

szükséges személyes adottságokét és készségekét. Az Informatikus könyvtáros szak

KKK-ja mindkét előírásnak jól megfelel. A „személyes adottságok és készségek”

leírásában messze az élen jár, a tudományosan kidolgozott elit-körbe tartozik, a

legalaposabban kidolgozottak közé tartozik. A mesterképzési KKK-k akkor előírt

nyelvezete nem tette lehetővé, hogy a személyes adottságok és készségek,

interperszonális, illetve problémamegoldáshoz szükséges képességek, illetve szakmai

attitűdök vonatkozásában átfogó fogalomként az általános kompetenciák kifejezést

használják a szaklétesítő konzorciumok. Az informatikus könyvtáros képzés KKK-it

összevető tanulmányában Tószegi Zsuzsanna azonban már élt ezzel a lehetőséggel

(Tószegi Zs., 2008a, Tószegi 2008b). A kétféle kompetenciaterület összefügg,

legszemléletesebb ábrázolási módja a „jéghegy modell”.

9 melléklet – informatikus könyvtáros képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Az indítási dokumentumban a tanárok egy tervet dolgoztak ki, hogy az általános kulcskompetenciákat feltehetően milyen módszerekkel, mely tárgyak fejlesztik dominánsan. Ld. ott.

Jelen fájlban. 2012.11.30-i foglalkozáson az informatikus könyvtáros MA II képzésben részt vevő könyvtári szakemberek – hallgatói szemszögből - jelölték be a dominánsan fejlesztő tárgyakat, feltüntetve az oktatók neveit is. Ez fontos visszajelzés volt, köszönet az oktatók nevében!

További eredményes képességfejlődést és alkalmazást kívánunk!

ÁLTALÁNOS KULCSKOMPETENCIÁK

1. SZEMÉLYES KÉPESSÉGEK

Kulcs-kompetenciák Fejlesztési módszerek A dominánsan fejlesztő tantárgyak ( gyakorlatok híján, mivel csak főnek kell teljesíteni

SZEMÉLYES KÉPESSÉGEK

Hatékony kommunikáció beszélgetés, vita, dialógus, email, blog

Könyvtári szolgáltatások menedzseléseTartalomszolgáltatás a könyvtárakbanPolitikai filozófia (Sümegi)Kulturális antropológia (Murai)Bevezetés a műértelmezésbe (Fűzfa)

Felelősségtudat kutatás, prezentálás, vitaprojektmunkában való részvétel

Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Frank Róza – Bognárné)Információ- és kommunikáció menedzsment

Szolgálatkészség GyakorlásFeladatmegoldás Projekt-munka

Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Frank Róza – Bognárné)Információ- és kommunikáció menedzsment

Empátia Beszélgetés, projekt-munka, szeminárium,

(olvasásszociológia – Kovács Mária)Könyvtári gyakorlat

esettanulmányok

Önállóság GyakorlásEgyéni tanulási modulok Feladatmegoldások

Tartalomszolgáltatások a könyvtárban (Czövek Zoltán)Tartalomszolgáltatások a könyvtárban (Ördögné)E-tanulás és online közösségfejlesztés (Ördögné)

2. INTERPERSZONÁLIS KÉSZSÉGEK

Kulcs-kompetenciák Fejlesztési módszerekfejlesztési helyzetek, szituációk, apropók, esetleges élmények, példák a gyakorlatból (akár informatikus

könyvtáros gyakornokokkal kapcsolatban is) INTERPERSZONÁLIS KÉSZSÉGEK

Kapcsolatteremtés

SzemináriumGyakorlati feladatokInterjúkészítés, felmérésekPármunka, projektmunka

Kulturális Antropológia (Murai András)Információs- és tudásmenedzsment (Bognárné)Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Bognárné)Könyvtári feldolgozás modern módszerei (Dudás Anikó)Világgazdaságtan (Pápai Erzsébet)

Szervezés

Előadás. SzemináriumProjektmunka Gyakorlati feladatok

Infokommunikációs és tudásmenedzsment (Pallósiné)Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Bognárné)Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Ördögné)Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban (Koltay Tibor)

Tárgyalás Vita, szeminárum, szerepjáték Kulturális antropológia (Murai András)

Csoportban való dolgozás Csoportmunka, projektmunka, pármunka

Infokommunikációs és tudásmenedzsment (Pallósiné)Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Bognárné)Könyvtári szolgáltatások menedzselése (Ördögné)Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban (Koltay Tibor)

Team-vezetés Projektmunka, szerepjátékok Menedzsment (Frank Róza)

3.PROBLÉMAMEGOLDÁSI KÉPESSÉGEK

Kulcs-kompetenciák Fejlesztési módszerekfejlesztési helyzetek, szituációk, apropók, esetleges élmények, példák a gyakorlatból (akár informatikus

könyvtáros gyakornokokkal kapcsolatban is)

Rugalmas és kreatív gondolkodás

Szeminárium, vita, előadásra való felkészülés, SWOT-elemzések, tervkészítés

Menedzsment (Frank Róza)Információs- és tudásmenedzsment (Bognárné)

Soktényezős rendszerek felmérése

Esettanulmányok, felmérések, interjúk , tezaurusz-játékok

Tartalomszolgáltatás a könyvtárban (Murányi)Feldolgozás modern módszerei (Pogányné)

Összefüggések meglátása

Szakirodalom tanulmányozása, feldolgozásaElőadás követése, vita, tezaurusz-játékok

Alapképzés 1-2. évETOFeldolgozás modern módszerei (Pogányné)

Lényeglátás előadás, vita, prezentáció, referátum

Kulturális antropológia (Murai András)Politikai filozófia (Sümegi)Bevezetés a műértelmezésbe (Fűzfa)

Alternatív gondolkodás

Beszélgetés, vita, szemináriumi munka, SWOT-elemzések, tervkészítés

Menedzsment (Frank Róza)Információs- és tudásmenedzsment (Bognárné)

,,,,,,

3. SZAKMAI ATTITŰDÖK

Kulcs-kompetenciák Fejlesztési módszerek fejlesztési helyzetek, szituációk, apropók, esetleges élmények, példák a gyakorlatból (akár informatikus

könyvtáros gyakornokokkal kapcsolatban is) SZAKMAI ATTTŰDÖK

Fejlett kritikai érzék Szakirodalom elemzése, feldolgozása,

Bevezetés a műértelmezésbe (Fűzfa)Szolgáltatások menedzselése (Frank Róza)Tartalomszolgáltatás (Murányi – Dialog)

Vitakészség Szeminárium, vita, projektmunka Szolgáltatások menedzselése (Frank Róza)

Kommunikációs készségek

Beszélgetés, szeminárium, vita, SWOT-elemzések, projektmunka

Menedzsment (Frank Róza)Információs- és tudásmenedzsment (Bognárné)

Egészséges önbizalom Projektmunka, vita, referátum készítése, prezentáció, TDK-munka

Kulturális antropológia (Murai)Infokommunikáció és tudásmenedzsment (Pallósiné)

Dinamizmus a munkaköri feladatok elvállalásához

Projektmunka, könyvtári gyakorlat Alajos

Kezdeményező készség Projektmunka, SWOT-elemzés Információs- és tudásmenedzsment (Bognárné)

Döntési képesség konfliktushelyzetekben

esettanulmány, impulzus, szendvics-módszer,szöveg-feldolgozás

Könyvtári Menedzsment (Frank Róza)

Felelősségvállalás Önálló tanulási modul, projektmunka Minden tantárgy – önálló tanulás

Képesség és motiváltság a változó igények felismerésére

Stratégiai játékok, Delphi-módszer

Szolgáltatás menedzsment (Frank Róza)Szolgáltatás menedzsment (Bognárné)Szolgáltatás menedzsment (Ördögné)

Képesség és motiváltság a folyamatos önképzésre, az életen át tartó tanulásra

konferencián prezentálás, tanulmányírás, kutatás Kulturális antropológia (Murai)

Megfelelő önismeret, képesség a meglevő tudás, képességek (ön)kritikus értékelélésre

Referátum, projektmunka, szerepjátékok

Kulturális antropológia (Murai)Információ- és tudásmenedzsment (Pálvölgyi – Certidoc)

Minőségtudat

Egyéni tanulási modulok, referátum, prezentációk, szemináriumi munka, szakdolgozat

Összes tantárgy

Sikerorientáltság Projektmunka, prezentáció, játékos tanulási módszerek, kvízek

Könyvtári menedzsment (Frank Róza)Szolgáltatás menedzsment (Bognárné)Információ- és tudásmenedzsment (Pálvölgyi)

Stratégiai látásmód Tervkészítés, SWOT, Delphi-módszerStratégiai játék

Szolgáltatásmenedzsment (Ördögné)Szolgáltatásmenedzsment (Bognárné)

Szolgáltatás-orientáltság

Feladatmegoldások, Könyvtári gyakorlatEsetelemzések, szerepjátékok

Kulturális antropológia (Murai)Könyvtári gyakorlatSzolgáltatásmenedzsment (Bognárné)Szolgáltatásmenedzsment (Frank Róza)Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban (Murányi)

Ülőképesség Pálvölgyi tanár úr!!!!

10. Könyvtárosok, információs szakemberek EU-s kompetencia követelményei

10. Könyvtárosok, információs szakemberek EU-s kompetencia követelményei...................................1

10.1 A tétel összefüggései más, a kompetenciával kapcsolatos tétellel................................................3

10.1.1.A tétel kapcsolatai...................................................................................................................3

10.1.2. A KOMPETENCIA fogalmáról:..................................................................................................3

10.1.3. A KOMPETENCIA összetevői:..................................................................................................3

10.1.4. A jéghegy modell szerepe a szakmai minősítési rendszerek kidolgozásában, a megfelelő munkaerő kiválasztásának mechanizmusában...................................................................................5

10.2. Az Európai Uniós kompetenciamodellek és adaptálásuk...............................................................5

10.2.1. Az EU-s szakmai kompetenciarendszerek adaptációja, alkalmazása.....................................5

10.2.2. A Leonardo Da Vinci program és az egész életen át tartó tanulás..........................................5

10.3. Az európai információs szakemberek minősítési rendszere.........................................................6

10.3.1.LIS EUROGUIDE........................................................................................................................6

10.3.2. DECIDoc..................................................................................................................................6

10.3.3.CERTIDOC................................................................................................................................6

10.4. A LIS Euroguide részletes bemutatása...........................................................................................6

10.4.1. LIS Euroguide csoportjai, szakterületei...................................................................................6

I csoport – Információ (12 szakterület)...........................................................................................6

T csoport – Technológia (5 szakterület)..........................................................................................7

K csoport – Kommunikáció (7 szakterület).....................................................................................7

M csoport – Menedzsment (8 szakterület).....................................................................................7

E csoport – Egyéb tudományos ismeretek (1 szakterület)..............................................................7

10.4.2. LIS Euroguide kompetencia szintjei........................................................................................8

1. szint: Alapvető ismeretek...........................................................................................................8

2. szint: Gyakorlati vagy technikai ismeretek..................................................................................8

3. szint: Az eszközök hatékony használata......................................................................................8

4. szint: A módszerek hatékony használata....................................................................................9

10.4.3. LIS Euroguide – szükséges tulajdonságok...............................................................................9

A – Személyes kapcsolatok (részt venni bennük vagy kezdeményezni)..........................................9

B – Kutatás......................................................................................................................................9

C – Elemzés.....................................................................................................................................9

D – Kommunikáció..........................................................................................................................9

E – Irányítás (források, készletek, gyűjtemények stb.)....................................................................9

F – Szervezés (rendszer, szolgáltatás, tevékenységek esetében stb.).............................................9

10.4.4. LIS Euroguide – minősítési szintek........................................................................................10

10.5. A LIS Euroguide felhasználói köre, illetve értékelése...................................................................10

10.5.1. A LIS Euroguide felhasználói csoportjai...............................................................................10

10.5.2. A rendszer előnyei.........................................................................................................10

10.5.3. A rendszer problémái, fejlesztési teendői............................................................................11

10.6. A CERTIDOC fejlődési, azon belül magyar vonatkozásai..............................................................12

10.6.1. A CERTIDOC Magyarországon..............................................................................................12

10.6.2. A minősítési rendszer hazai adaptációja...............................................................................13

10.7. A szombathelyi Könyvtár- és Információtudományi Tanszék a DECIDOC és CERTIDOC fejlesztésekben.....................................................................................................................................14

10. 7.1.Az 1990-es évek tantervfejlesztési eredményei egy összehasonlító kompetenciafejlesztő tanulmány tükrében.........................................................................................................................14

10.7.2.A kompetenciafejlesztés felmérése újra aktuális!.................................................................15

10.8. További könyvtári és információs kompetencia rendszerek........................................................15

10.1 A tétel összefüggései más, a kompetenciával kapcsolatos tétellel

10.1.1.A tétel kapcsolatai ez a tétel egyben záróvizsga tétel is, mely az alábbi záróvizsgatételekkel áll szoros kapcsolatban:

4. A kompetencia fogalma, a kompetenciakutatás fejlődéstörténete, a kompetenciaszintek modellje, kulcskompetenciák és fejlesztésük kérdései

10. értékrendszer, a puha kompetenciák helye, jelentősége a kompetenciafejlesztési

modellekben.

16. A könyvtárosok, információs szakemberek EU-s kompetenciamodellje, összetevői, az adaptáció lehetőségei, a modellfejlesztés igénye

Az információszervezés, az információszolgáltatás, a használói kapcsolatok célirányos fejlesztése során tisztában kell lennünk a munkatársaink lehetséges kompetenciaterületeivel, szintjeivel, motiváltságukkal, értékrendjével. Mindezért is a kompetencia általános fogalmát mint a tétel kiindulását kell figyelembe vennünk.

10.1.2. A KOMPETENCIA fogalmáról:Mit jelent általánosságban az , hogy kompetencia .

A kompetencia fogalmát sokan sokféle módon értelmezték. A latin eredetű szó (competo) általános jelentése illetékesség, jogosultság, szakértelem.

A nyelvtudományi meghatározás szerint anyanyelvi rendszer a grammatikai szabályok szerint és annak ösztönös ismeretét jelöli.46

A Pedagógia lexikon bővebben tárgyalja. Alapvetően értelmi alapú tulajdonságként definiálja, amelyben fontos szerepet játszanak a motivációs elemek, a képességek és egyéb emocionális elemek.47

Leglényegesebb ismérvei: hatáskör, felkészültség, hozzáértés, képesség célok megvalósítására, attitűd, munkaköri alkalmasság

46 Vö. BAKOS Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest : Akadémiai K., 2002. p. 342.47 Pedagógiai lexikon. II. kötet. [főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván]. Budapest : Keraban Kvk., 1997. p. 266.

10.1.3. A KOMPETENCIA összetevői:A kompetencia témakörét vizsgálva kétféle megközelítést vehetünk észre:

a) a személyiség, az egyén tulajdonságainak nézőpontjából,

b) a tevékenység, az elvégzendő feladatok, munkaköri elvárások oldaláról.

A kettőt egyesítő személyes kompetencia az adott személyre jellemző veleszületett adottságokat, megszerzett tudást, az adott személyiségi vonásokat foglalja egybe, amelyek együttesen teszik alkalmassá az egyént egy adott munkakör betöltésére. Az egyén kompetenciaszintjén öt összetevőt határozhatunk meg, amelyek egymásra épülését jól szemlélteti az alábbi jéghegy-modell:48

Látható - tudatos szintek

(tanítható)

Rejtett - kevésbé tudatos,

vagy tudattalan szintek

(fejleszthető)

Az ismeret, a tudás olyan információ, amivel a személy rendelkezik. Készségek, jártasságok, fizikai vagy mentális feladatok teljesülésére, az ismeretanyag

alkalmazására való képesség (képesség = vmilyen aktivitást lehetővé tesz birtoklója számára)

48 Az eredeti modell megtalálható Lyle Spencer – David McClelland – Signe Spencer: Competency Assessment Methods, History and State of Arts. Boston : Hay/McBer Research Paper, 1990. írt munkájában.

Ismeret, tudás (Knowledge)

Motiváció (Motive)

Személyiségvonás (Trait)

Én-kép (Self-Concept)

Készség (Skill)

Szociális szerepek, személyes értékek (Value)

A személyiség alapvető meghatározói a szociális szerepek, amelyek fontos alkotórészei az értékek és normák által szabályozott viselkedésnek.49

Énkép az egyén önmagáról kialakított képe, amit meghatároznak a saját értékek, attitűdök.

Szerepet játszik cselekvéseiben, valamint abban, hogy az egyén miképp jelenik meg a nyilvánosság előtt. Tanulási folyamat eredményeként alakul, változik.

Személyiségvonások, vagyis pszichikai-fizikai jellemzők, amelyek meghatározzák a személy helyzetekre, információkra adott válaszait. Miért és hogyan cselekszik valaki.

Motivációk – ösztönzők, amelyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé: – „meg akarom csinálni” viselkedési forma.

A tudás és készség, a felszínen helyezkedik el, amelyek jól látható, mérhető személyiség-jegyek és viszonylag könnyen fejleszthetők. Az egyén tudatosan képes befolyásolni ezeket. A szakmai kompetenciák itt helyezkednek el. A jéghegy alsó, vízfelszín alatti részén találhatók azok a jellemzők, amelyek nehezebben azonosíthatók, közvetlenül ellenőrzik a felszín felettieket, és hatással vannak rájuk. Késztetések, vágyak, tanulni akarás vezet az ismeret, a tudás, a készség és jártasság megszerzéséhez, a teljes jellem kiteljesedéséhez. Új ismeretek szerzése, integrálása a régiekkel, a tudás gazdagodását eredményezik. Minél több tudással rendelkezik valaki, annál motiváltabb lesz újabb ismeretek szerzésében.

10.1.4. A jéghegy modell szerepe a szakmai minősítési rendszerek kidolgozásában, a megfelelő munkaerő kiválasztásának mechanizmusában A jéghegy-modell féle megközelítés (melyre a fentiekben röviden utaltunk, de mélyebben nem tárgyaljuk, hiszen külön vizsgatétel - benne van egyrészt a szakmai minősítési rendszerek kidolgozásában és a megfelelő munkaerő kiválasztásának mechanizmusában.

Egyes szakmai tevékenységek, és kapcsolódó munkakörök esetében elengedhetetlen az elvárt szakmai kompetenciák, azok minőségi szintjeinek kidolgozása és a tevékenységhez, a munkakör ellátásához szükséges alapvető emberi tulajdonságok meghatározása.

Így van ez az információs és könyvtáros szakemberek kompetenciamodelljében a LIS EUROGUIDE-ban is.

10.2. Az Európai Uniós kompetenciamodellek és adaptálásuk

10.2.1. Az EU-s szakmai kompetenciarendszerek adaptációja, alkalmazása

49 JÁKÓ Melinda: Uo. < http://goo.gl/IadtW> [Letöltve: 2011. február 1.]

Jákó Melinda szerint: az Európai Unióban már használt módszerek kiindulópontjául szolgálhatnak a magyarországi kompetencia-vizsgálatoknak, amelyek egyben fő fejlesztési területek is:

1) Egyéni kompetenciák fejlesztése iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban

2) Kompetencia alapú emberi erőforrás menedzsment alkalmazása hazai vállalatoknál intézményeknél: s hozzátehetjük könyvtáraknál is alapvetően fontos:

• Munkahelyi kompetenciák meghatározása adott munkakörre vonatkozóan

• Kompetencia alapú kiválasztás• Személyzetfejlesztés• Munkakörrel kapcsolatos kompetencia alapú teljesítményértékelés

3) Kompetencia alapú képzési programok összeállítása

10.2.2. A Leonardo Da Vinci program és az egész életen át tartó tanulás Az Európai Uniós kompetencia modellek és elvárások megismerésében fontos szerepet kapott a Leonardo da Vinci program, amely az Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén.

Célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása, tagállami szintű harmonizációja. 2007-től beépült e program az Egész életen át tartó tanulás programjába.

Az információs szakemberek, könyvtárosok kompetenciamodellje egyaránt ismertethetnénk e 2. pontban, de jelentősége miatt célszerű külön pontban tárgyalni.

10.3. Az európai információs szakemberek minősítési rendszere

10.3.1.LIS EUROGUIDEAz európai információs szakemberek minősítési rendszerének létrejöttét az egységesítés gondolata hívta életre. A francia könyvtáros és dokumentátor egyesület, az ADBS kezdeményezésének köszönhető az eu-s kompetencia-modell megalkotása. 1995-1998 között, olyan útmutatókat állítottak össze, amelyek korábbi tapasztalatokra épülve, nemzeti szinten összesítették a könyvtári és információs szolgáltatásokra jellemző munkaköröket.

Ezzel a rendszerrel Európai szinten elismerhető azon szakemberek tudása, akik az információs társadalomban fontos szerepet töltenek be, akár megfelelő diplomák hiányában is.

Az európai szintre kiterjesztéséhez két EU-projekt adta a megoldást.

10.3.2. DECIDoc1997-ben az Információs Egyesületek Európai Tanácsa (ECIA) DECIDoc néven kezdeményezett

projektet, amelyhez részleges anyagi támogatást a Leonardo da Vinci program szolgáltatott. 1999-ben készült el a DECIDoc projekt keretében az LIS Euroguide útmutató első kiadása, amely 30 elvárt kompetenciát és 15 tulajdonságot kodifikált. Hamar kiderült azonban, hogy korrekcióra szorul ez a kézikönyv.

10.3.3.CERTIDOC2000-ben már meg is kezdődtek a módosítás munkálatai. A második kiadás CERTIDoc projekt égisze alatt jelent meg, amely 2002 decemberében indult a Leonardo da Vinci program újabb támogatásával, konzorciumi összefogásban.

A szakterületek számát megemelték 33-ra, míg az emberi tulajdonságokét 20-ra.

A CERTIDoc célja: „Egységes szakmai minősítési rendszer létrehozása, amely az információs szektor legkülönfélébb területein biztosítja a diplomák, a felkészültség és a szakmai tapasztalat kölcsönös elismertségét, megkönnyítve ezzel többek között a szabad munkavállalást az Európai Unióban.”

10.4. A LIS Euroguide részletes bemutatása

10.4.1. LIS Euroguide csoportjai, szakterületeiA jelenleg érvényben lévő referenciagyűjtemény, amely a valamelyik minősítési szintre pályázó szakember számára nyújt segítséget, útmutatást. 1. kötete részletesen tartalmazza az 5 kategóriába sorolt, szakterületenként 33 tematikus pontban és szintenként 4 kvalitásra csoportosított kompetenciákat.

I csoport – Információ (12 szakterület)A könyvtári és információs szolgáltatások szakterületének alapkompetenciáit foglalja magában. A felsorolt szaktudással minden infós szakembernek rendelkeznie kell legalább alapszinten.

T csoport – Technológia (5 szakterület)Az információs technológia és az internet területére vonatkozó szaktudást tartalmazza

K csoport – Kommunikáció (7 szakterület)A kommunikációs szaktudás alapvető fontosságú a könyvtári és információs szolgáltatások valamennyi szakterületéhez kapcsolódó munkakör betöltéséhez

M csoport – Menedzsment (8 szakterület)E képességek birtokában tudnak aktívan részt vállalni költségvetési, marketingmunkákban, valamint a projektekkel, az emberi erőforrásokkal és a képzéssel kapcsolatos vezetői feladatokban.

E csoport – Egyéb tudományos ismeretek (1 szakterület)Speciális csoport. Magában foglal minden olyan kompetenciát, amely az előző kategóriákhoz nem sorolható.

Mindezeket részletesen is célszerű ismerni, ezért a kényelmes áttekintés végett az alábbiakban a teljes listát is közüljük:

I csoport – Információ (12 szakterület)

I01 – Felhasználói és ügyfélkapcsolatok

I02 – A könyvtári és információs szolgáltatások környezetének megértése

I03 – Az információval kapcsolatos jogok alkalmazása

I04 – Tartalom- és tudásmenedzsment

I05 – Az információforrások azonosítása és értékelése

I06 – Az információ elemzése és szolgáltatása

I07 – Információkeresés

I08 – Gyűjteménymenedzsment

I09 – Állománygyarapítás

I10 – A dokumentumok kezelése

I11 – A munkahelyi környezet és berendezés kialakítása

I12 – Termék- és szolgáltatás-koncepció

T csoport – Technológia (5 szakterület)

T01 – Információs rendszerek számítógépes tervezése

T02 – Alkalmazások számítógépes fejlesztése

T03 – Publikálás és szerkesztés

T04 – Internet-technológia

T05 – Információ- és számítástechnika

K csoport – Kommunikáció (7 szakterület)

K01 – Szóbeli kommunikáció

K02 – Írásbeli kommunikáció

K03 – Audiovizuális kommunikáció

K04 – Számítógépes kommunikáció

K05 – Idegen nyelv használata

K06 – Interperszonális kommunikáció

K07 – Intézményi kommunikáció

M csoport – Menedzsment (8 szakterület)

M01 – Általános információmenedzsment

M02 – Marketing

M03 – Értékesítés és terjesztés

M04 – Költségvetési menedzsment

M05 – Projekttervezés és -menedzsment

M06 – Helyzet-megállapítás és értékelés

M07 – Emberi erőforrás-menedzsment

M08 – Oktatási és képzési menedzsment

E csoport – Egyéb tudományos ismeretek20 (1 szakterület)

E01 – Egyéb területek

Forrás: CERTIDoc honlapja <www.certidoc.net>

A rendszer részletes ismerete azért is fontos, hogy képet nyerhessünk arról, hogy a 2004-ben kidolgozott rendszer mennyire felel meg szerkezetében a 2000-es évek második felében megjelent újdonságok, innovációk, szolgáltatási területek kihívásainak, s milyen új elemek bevonására lenne szükség.

10.4.2. LIS Euroguide kompetencia szintjeiA kompetenciaszintek egy újabb kategorizálást jelentenek, mégpedig a szakterületeken belül. Alapjuk az a nehézségi fok, amivel egy szakembernek adott feladatok ellátásához rendelkeznie kell.

Négy szintet különböztet meg eszerint a minősítő rendszer. Az útmutató példákon keresztül segíti a megértést. Legyen képes ezek rövid jellemzésére!

1. szint: Alapvető ismeretek. Ezen a szinten lévő szakemberrel szemben az az elvárás, hogy ismerje az adott terület alapinformációit – alapszókincs-tudása, bizonyos gyakorlati és világosan megfogalmazott feladatok végrehajtásának képessége.

2. szint: Gyakorlati vagy technikai ismeretek. Az első igazán szakmai szint, ahol a szakember már képes a tanulmányozott jelenségről olvasni és írni, egy adott témáról kommunikálni. Az alapvető eszközöket gyakorlati tudásának megfelelően használni tudja úgy, hogy egyszeri vagy ismétlődő feladatokat, gyakorlati utasításokat képes végrehajtani.

3. szint: Az eszközök hatékony használata. E szinten lévő szakember tudja, definiálni képes, valamint másokkal megismertetni és használni a szakma technikáit. Képes egy adott helyzetet értelmezni, adott szituációban döntéseket hozni, illetve új eszközöket fejleszteni. Összetett feladatokat önállóan el tud végezni.

4. szint: A módszerek hatékony használata. A legmagasabb szintű tudással, ismerettel, képességgel rendelkező szakember, aki nemcsak használja az adott technikákat, hanem azokat más körülményekre és más módon is tudja alkalmazni. Új területeket keres, fejlesztéseket tervez, vagy kifinomultabb, vagy jobb módszereket talál ki egy adott alkalmazás továbbfejlesztésére és új rendszereket képes létrehozni.50

50 LIS Euroguide. Uo. p. 48.

10.4.3. LIS Euroguide – szükséges tulajdonságokJelen társadalmunkban nagy jelentőséggel bírnak azok az emberi tulajdonságok, amelyek nem mérhetőek, nehezen azonosíthatóak, ám nagy hatással vannak az individuum fejlődésére, szociális szerepeire, szakmai kompetenciáira. A tudás mellett nyitottságra, változásmenedzsmentre, elemző- és döntésképességre, tervezésre, állandó kommunikációra, szociális érzékenységre, rugalmasságra, előrelátásra és kompromisszum-készségre van szükségük. A DECIDoc és a CERTIDoc projektek is felismerték az emberi tulajdonságok fontosságát. A legfontosabb 20 tulajdonság kiválasztásában az a szempont dominált, hogy az információs szakma számára leghasznosabbak kerüljenek a listára.

Az útmutató összeállítói arra törekedtek, hogy olyan általános érvényűeket gyűjtsenek össze, amelyek más szakmában is lényegi elemmel bírnak.

A – Személyes kapcsolatok (részt venni bennük vagy kezdeményezni)Önállóság, Kommunikációs képesség, Nyitottság, Empátia, Csapatszellem, Tárgyalási képesség, Pedagógiai érzék

B – Kutatás Rendszerező képesség

C – Elemzés Elemző képesség, Kritikus gondolkodás, Szintézisre való képesség

D – Kommunikáció (egy téma, egy információ megismertetése más személyekkel)Diszkréció, Érzékenység

E – Irányítás (források, készletek, gyűjtemények stb.)Kitartás, Precizitás

F – Szervezés (rendszer, szolgáltatás, tevékenységek esetében stb.)Rugalmasság, Előrelátás, Döntésképesség, Kezdeményezőkészség, Szervezőkészség51

10.4.4. LIS Euroguide – minősítési szintekA LIS Euroguide 2. kötete tartalmazza azokat a minősítési szinteket (nívókat), amelyen az útmutató azt érti, hogy mennyire van egy személy birtokában annak a szakértelemnek, amely egy munka elvégzéséhez egy adott szinten szükséges. 4 szinten lehet minősítést kérni:

1. szint - könyvtári információs asszisztens2. szint - könyvtári és információs technikus3. szint: könyvtári és információs menedzser4. szint: könyvtári és információs szakértő

51 LIS Euroguide. Uo. p. 53-54.

10.5. A LIS Euroguide felhasználói köre, illetve értékelése

10.5.1. A LIS Euroguide felhasználói csoportjai Az összeállítók a következő csoportokat jelölték meg, mint amelyeknek a kompetenciarendszer szól:

1. A nagyközönségnek, hogy világos legyen, melyek is a könyvtári és információs szakma területei, milyen munkafolyamatokból áll, milyen szaktudást és képességeket igényel;

2. Azoknak a szakembereknek, akik szeretnék jobban megismerni munkakörüket, és megtudni, hogy versenyképességük megtartása érdekében milyen szaktudást kell megszerezniük vagy továbbfejleszteniük;

3. Azoknak a szakembereknek, akik szeretnének foglalkozást változtatni, minősítésükön javítani, valamint azoknak, akiknek új önéletrajzot kell írniuk;

4. Olyan emberi erőforrás-menedzsmenttel foglalkozó munkatársaknak, akik precízen szeretnék meghatározni az alkalmazni kívánt szakemberek munkakörét;

5. Pályaválasztási tanácsra szoruló fiataloknak, akik tudni akarják, hogy rendelkeznek-e a könyvtári és információs szakterület műveléséhez szükséges képességekkel;

6. Azoknak a szakembereknek, akik kiegészítő és továbbképzés elvégzésével munkahelyi pozíciójukat kívánják erősíteni;

7. Oktatási és képzési menedzsereknek képzési programjuk továbbfejlesztéséhez, ill. olyan oktatóknak, akik célkitűzéseiket a szakmai közönség elvárásainak megfelelően szeretnék megújítani;

8. Olyan szakembereknek, akik egyrészt a felhasználók kompetenciáit szeretnék fejleszteni abból a célból, hogy értékelni tudják a felhasználók információs kultúrájának szintjét; másrészt olyanoknak, akik az információs kultúrának nemcsak a terjesztésében, hanem alakításában is részt akarnak venni.

10.5.2. A rendszer előnyei

megteremti a lehetőségét egy objektív, független minősítésnek, amely tanúsítvánnyal zárul; védeni képes az információs szakemberek érdekeit, főként, ha érdekeltté is teszik az egyént a

minősítés megszerzésében; saját nyelvén viheti végig a jelentkező a minősítési eljárást; Európában elfogadott bizonyítványt ad; ösztönző, motiváló, innovatív; egy szervezet és az adott személy versenyképességét növeli; nem kötelező érvényű, szabad akaratából kéri minősítését bárki; struktúrája, rendszere adaptálható, jól kitalált forma (tény, költséggel jár);

10.5.3. A rendszer problémái, fejlesztési teendői

A kompetenciakategóriák , szakterületek kérdése A rendszer továbbfejlesztése napjainkban indokolt. A kompetenciakategóriákat lényegében 2004-ig meghatározták, azóta jelentősebb fejlesztésükre, differenciálásukra nem került sor.Szükség van erre az információs társadalomban, az arra épitkező tudástársadalomban végbemenő átalakulási folyamatok miatt is. Az új szemléletre, az új európai stratégiára asszociálva, hiányérzete lehet annak, aki kompetencia-kategóriáit megismeri, „puha” készségeit beazonosítja. Gondoljunk bele, hogy pl. a Menedzsment kategóriában, mely 8 szakterületet foglal magában, nem szerepel nevesítve a tudásmenedzsment, a kompetenciamenedzsment, az infokommunikáció menedzsment. Az e-tanulás nyújtásának képessége se kellően reprezentált!

Érdemes kinek-kinek áttekintenie, hogy az ő könyvtárában, vagy hasonló munkahelyén megkívánt kompetenciák kellően vannak-e reprezentálva!

A probléma nem olyan rettenetesen nagy - a fentiek – nemzetközi együttműködéssel és konszenzussal megoldható lehetne a kategóriák átdolgozása, hogy a 2010-es évek igényeinek megfeleljen!

A szükséges tulajdonságok kérdése A fő gondot a „szükséges tulajdonságok vázlatossága jelenti! Ezt nagyon alaposan át kellene tekinteni. A meglévő 20 tulajdonság kevés, bemutatásuk nagyon „sommás”, 6-7 sorban definiálják.52 Tudjuk, hogy a tudásmenedzsment milyen fontos szerepet kapnak a puha tényezők, lényegében ezek képezik a szervezeti kultúra, a munkahelyi együttműködés emberi alapjait.Ezeket sokkal alaposabban kell(ene) kidolgozni!Milyen attitűdökkel rendelkezzen az a szakember, akit könyvtárunkban foglalkoztatni szeretnénk? Jóval több elvárást sorolnánk fel. Bővíteni kellene a listát, s főleg a fejlesztési, önfejlesztési lehetőségeket is meghatározni olyan szükséges tulajdonságokkal, mint: motiváció, innováció, problémamegoldás, kreativitás, tolerancia, bizalom, következetesség, közösségteremtés, pozitív gondolkodás, személetesség, kitartás, hivatástudat stb. A minősítési szintekhez hasonlóan az emberi tulajdonságokban is fokozatok állapíthatók meg, amelyek az alapszintű személyiségi vonásoktól egészen a „profiig” céltudatosan fejleszthetők. Szükséges annak okán is, mert a „lágy” készségek felértékelődtek, és prioritást nyertek az egyén foglalkoztatásában, feladatellátásában, a munkakör-megfeleltetésben.

A szakterületek, de leginkább a tulajdonságok kidolgozottságának aktualizálásán, bővítésén kell elgondolkodni.

10.6. A CERTIDOC fejlődési, azon belül magyar vonatkozásai

10.6.1. A CERTIDOC Magyarországon

52 PÁLVÖLGYI Mihály: LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2007. (16. évf.) 10. sz. p. 57.

2003 januárjában a CERTIDoc projekt felmérése eljutott hazánkba, a válaszokat MKE küldte el.

Ugyanekkor fontos döntés született, a CERTIDOC magyar adaptáőlásával kapcsolatban:

Indoka:

A könyvtári terület 2003–2007 közötti stratégiájának negyedik, a könyvtárosi életpálya vonzóbbá tételével foglalkozó stratégiai bizottsága küldetésnyilatkozatában a következőket fogalmazta meg:

a könyvtárosnak, az információmenedzsernek rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel a dokumentum- és információszolgáltatás területén,

és az ismeretek mellett olyan speciális tudásnak is birtokában kell lennie, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra1.

A bizottság munkatervének2 a könyvtáros pályán való működéssel foglalkozó fejezete célul tűzte ki a könyvtárossal szemben megfogalmazott szakmai elvárások tisztázását.

E szakmai elvárások egyik lehetséges mérőműszere az a CERTIDoc-nak nevezett európai uniós minősítési rendszer, amelynek időről időre frissített útmutatója, a CERTIDoc-ot tartalmazó LIS3 Euroguide 2006 végétől már magyarul is hozzáférhető, használható, alkalmazható4.

Mindez úgy vált lehetségessé, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete jelezte azon szándékát, hogy az egységes európai minősítő rendszer kialakítását és használatát támogatja 2005 novemberében a Könyvtári Intézet hivatalos szerződést kötött a francia egyesülettel, az ADBS-sel. Majd számos egyeztetést követően, 2006 végére a LIS Euroguide 2. kiadásának angol nyelvű változata alapján, elkészültek a magyarországi fordítások. Bár nyomtatott formában csak 2007-ben jelent meg, de a CERTIDoc honlapján53, valamint a Könyvtári Intézet weboldalán 2006-tól már elektronikusan elérhetővé vált a kézikönyv.

A CERTIDoc honlapján a magyarral együtt 11 nyelven érhető el a kompetenciarendszer szövege. Érdemes ezek egyikébe, másikába bepillantani. Javasolt az angol, tekintettel arra, hogy a Special English tárgy keretében kiemelten fontos az angol szaknyelvi kompetencia fejlesztése.

2007-ben Párizsban rendezett tanácskozáson 12 ország képviselői voltak jelen. A magyar szakmát a Könyvtári Intézet osztályvezető munkatársa Hegyközi Ilona képviselte.

si tervek,

Az MKE 2007-2008 közötti „Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal” c. országos programján népszerűsítette. A konferencián előadást tartott Éric Sutter, az ADBS/CERTIDoc Consortium titkára.

http://konyvtarostanar.klog.hu/category/oktatas/felsooktatas/konyvtaroskepzes/page/2/

53 CERTIDoc honlapja <www.certidoc.net> [Letöltve: 2011. február 20.] ezen belül a magyar nyelvű honlap : http://www.certidoc.net/fr1/euroguide_hungarian.pdf

2008-ban Európai Uniós szinten az ADBS pályázatot nyújtott be a rendszer fejlesztésére, újabb felülvizsgálatára, és módosítására, az akkorra széles körben felmért igények alapján. 2008 márciusában újabb pályázat keretében szerették volna elindítani a harmadik projektet, a COMPETIDoc-ot. Sajnos, nem nyert, így a a 2009. évre tervezett LIS Euroguide 3. kiadása nem jelent, és máig várat magára.

Ugyanakkor a korrekció elengedhetetlenül fontos lenne, hiszen az EU nagy kihívások előtt áll, melyek között szakmánk szempontjából a Digitális Menetrendnek (Digital Agenda, az ésszerű és a fenntartható fejlődés érdekében létrehozott Európa 2020 stratégia alapvetően fontos szegmensének) a sikere egyaránt új szakterületi kompetenciákat, és emberi személyes tulajdonságokat követel meg. Olyan 21. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra épít, amelyek teret engednek az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és az életkörülmények javításának. Mindezekhez szupergyors technológiák és egységes digitális piac megteremtése a cél. Ennek végrehajtásához pedig jól felkészült információs, infokommunikációs szakemberek szükségesek.

Az „Agendához” kapcsolódó magyar Digitális Megújulás Cselekvési Terv egységes infokommunikációs terv megvalósításához kapcsolódó feladatok megoldásához is célszerű átgondolni a kompetenciakategóriák, szakterületek, illetve szükséges tulajdonságok, puha kompetenciák körét az aktuális, a 2010-es évek követelményeinek megfelelően átdolgozni. A Cselekvési tervben külön is szerepel a kompetenciarendszer fejlesztése!

10.6.2. A minősítési rendszer hazai adaptációja A kompetenciarendszerről egy alapos áttekintés jelent meg :

Grebot, Agnes - Hangodi Ágnes: Könyvtári és információs szakemberek kompetenciái, tulajdonságai, minősítési szintjei. Könyvtári Figyelő, 2008. 1. számban

Internetes elérhetősége: http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/konyvtari-es-informacios-szakemberek-kompetenciai-tulajdonsagai-minositesi-szintjei/

A tanulmány beszámol az első nemzetközi összejövetelről, illetve arról, hogy milyen körben terjedt el a rendszer.

2007. június közepén az ADBS CERTIDoc munkacsoportja külföldi meghívottak részvételével szervezett megbeszélést Párizsban. A megbeszélés célja az volt, hogy az európai szakmai egyesületek nyilvánítsák ki és erősítsék meg együttműködési szándékukat az információs szakemberek kompetenciáinak közös fejlesztésére vonatkozóan. A tanácskozáson tizenkét ország képviselői voltak jelen: a konzorcium eredeti tagjai mellett (akik közül Németország távol maradt) Csehország, az Egyesült Királyság, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia és Svájc. Magyar részről az OSZK Könyvtári Intézete (Hegyközi Ilona osztályvezető), hiszen a Könyvtári Intézet több éve

kíséri figyelemmel a CERTIDoc-hoz kapcsolódó projekteket, és gondozta az Euroguide fordítását, közreadását.

E tanácskozáson az egyes országok beszámoltak a konkrét bevezetési eredményekről. A kompetenciarendszer bevezetésében a franciák voltak a legkezdeményezőbbek, az útmutató és a minősítési rendszer elfogadásának és alkalmazásának tekintetében. Franciaországban 2005-től kezdve alkalmazzák a CERTIDoc szabályait, és 2007 közepén korábbi minősítési rendszerük helyett be is vezették az európait; tizenegy szakember nyerte már el a szervezetnél az európai minősítést (szakértői szinten 1 olasz és 3 román; menedzseri szinten 1 francia, 1 olasz, 2 román; technikusi szinten 3 francia). Ezekhez kapcsolódnak más országok példái. A számok alapján még viszonylag nagyon szűk körben vezették be a rendszert.

2008-ban a magyar kapcsolatok erősődtek, pl. a Magyar Könyvtárosok Egyesületének “Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal” elnevezésű projektje 2008. május 28-án ünnepélyes konferenciával zárult, melyen Éric Sutter, az ADBS/CERTIDoc Consortium titkára is előadást tartott.

A felkészülés, a minősítési rendszer adaptálásának előkészítő munkálatai a Könyvtári Intézet és a MKE közös gondozásában folyik. Fontos feladattá vált, hogy a magyar CERTIDoc program bekapcsolódhasson az európai CERTIDoc- konzorciumba, s magyar nyelven is lehessen vizsgát tenni. 2010. június 10-11-én továbbképzésre került sor a Könyvtári Intézetben, amely a résztvevőknek lehetőséget adott, hogy a leendő magyarországi CERTIDoc minősítési intézmény első vizsgáztatóivá, értékelőivé váljanak.

A két nap nem csak arra adott alkalmat, hogy a szabályokat megismerjék a résztvevők, hanem szembesüljenek azokkal a teendőkkel, amelyek a CERTIDoc működéséhez meg kell valósítaniuk. Az egyik legfontosabb, hogy a szervezet az ISO/CEI 17024(2003) számú nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően funkcionál. Ez a szabvány határozza meg a minősítés teljes folyamatát.

Ennek értelmében, rendelkezni kell megfelelő személyzettel, akiknek megvan a megfelelő technikai tudása és tapasztalata a minősítési feladatok ellátásához. Titkárságot kell létesíteni. Birtokában kell lenni a megfelelő eszközöknek, illetve koncepcióknak és eljárásmódoknak a minősítő tevékenység elkülönült kezelése érdekében. Alkalmazni kell egy dokumentált menedzsment-rendszert, és rendelkezni kell dokumentumkezelő rendszerrel is. A honosítási munkálatok folynak, bár elég lassan. Magyar információs szakember Mo-n még nem tud minősítést szerezni. Erre pl. Németországban, Olaszországban van lehetősége.

(Bárki húzza is ki ezt a tételt, legyen szíves említse meg, hogy a minősítési rendszer hazai adaptációjában fontos szerepet játszott és játszik Haizlerné Párdi Bea, egyrészt azzal, hogy személyesen részt vett a minősítési folyamatban, másrészt a témáról írt szakdolgozatával megj.: PM)

Magyarázatként annyit, hogy a

LIS Euroguide = útmutató, referenciagyűjtemény

CERTIDoc = a minősítési rendszer, a minősítési folyamat

ld. még e fejleményekkel kapcsoaltban:

Lépésről lépésre az európai minősítés meghonosítása felé. 2011. 11. 01., k - 9:07

http://ki.oszk.hu/aggregator/sources/3

10.7. A szombathelyi Könyvtár- és Információtudományi Tanszék a DECIDOC és CERTIDOC fejlesztésekben

10. 7.1.Az 1990-es évek tantervfejlesztési eredményei egy összehasonlító kompetenciafejlesztő tanulmány tükrébenAz ezredfordulón a szombathelyi és az eisenstadti (kismartoni) tanszék az 1999–2000. évi Phare CBC program keretében elhatározta, hogy sokrétű regionális felsőoktatási együttműködésbe fog (összehasonlító tanulmányok írása, tanterv- és tananyagfejlesztés).

A jelentős EU-pénzekkel támogatott, friss alapítású, dinamikusan fejlődő burgenlandi partnerintézménnyel (Fachhochschul-Studiengang für Informationsberufe) együttműködve a szombathelyi tanszék máris tételesen megvizsgálta és kiértékelte,

hogy az európai normáknak megfelelő kritériumrendszerben (EuroGuide LIS-ben) megfogalmazott 30 kritériumterületnek hogyan felelnek meg a két intézmény aktuális tantervei.

Ez a vizsgálat sokat segített a 2000-es években abban, hogy a könyvtárosképzés, informatikus könyvtárosképzésben a kompetenciafejlesztési motívumok egyre fontosabb szerepet kaptak.

10.7.2.A kompetenciafejlesztés felmérése újra aktuális! Most szükséges újabb az egész tantervre kiterjedő, vizsgálat, hiszen a bolognai folyamatnak megfelelően az egyszakos képzés lett uralkodóvá, mind alapképzésben, mind a mesterképzésben. Ennek során figyelemmel kell lenni

A más szakok kínálatait, pl. nagyon szerencsés Fűzfa tanár úr Bevezetés a műértékelésbe c. kurzusa, mely számos kompetenciát fejleszt

A szakmai gyakorlatokra is, azon belül az alternatív gyakorlóhelyekre, pl. a tartalomipar más területein, a tartalom – és tudásipari klaszter vállalatainál stb.

Most több egy évtized után újra elengedhetetlen egy ilyen részletes elemzés a tanszéken, akár nemzetközi, akár hazai partnerekkel együtt.

Ezt indokolja, hogy az alapképzés mellett megjelent a mesterképzési, és elengedhetetlenül fontos lett a kettő kompetenciaszintek szerinti elemzése, egymásra épülésének tudatosítása, és tantervfejlesztésben (tartalomban, módszerekben) rögzített kidolgozása.

Elengedhetetlen, hogy az informatikus könyvtárosképzés a modern információs társadalom igényeinek megfelelőn folyamatosan megújuljon, mind tartalmilag, mind módszertanilag, hogy a munkaerőpiacon igényelt információs szakemberek képzésben minél erőteljesebben részt vállaljon

10.8. További könyvtári és információs kompetencia rendszerek

- CILIP

- Az amerikai könyvtári kompetenciarendszerek