· Web viewAhogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény...

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVIV.

Környezetismeret 1-4Természetismeret 5-6

Földrajz 7-8

2013

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 2013

TARTALOMJEGYZÉK

KÖRNYEZETISMERET 1-4...........................................................................................................................................................................................................................................................................3KÖRNYEZETISMERET 1-2.......................................................................................................................................................................................................................................................................5

Környezetismeret 1.............................................................................................................................................................................................................................................................6Környezetismeret 2.............................................................................................................................................................................................................................................................9

KÖRNYEZETISMERET 3-4....................................................................................................................................................................................................................................................................13Környezetismeret 3...........................................................................................................................................................................................................................................................14Környezetismeret 4...........................................................................................................................................................................................................................................................19

TERMÉSZETISMERET 5-6.Természetismeret 5..........................................................................................................................................................................................................................................................25Természetismeret 6..........................................................................................................................................................................................................................................................36

FÖLDRAJZ 7-8...............................................................................................................................................................................................................................................................................................52

2


KÖRNYEZETISMERET1-4. évfolyam

Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.

Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg.

A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja.

A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére.

A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban.

A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

3


A környezetismeret tantárgy javasolt óraszáma, óraterve

Heti óraszám: Éves óraszám:1. évfolyam 1 óra 32+5 óra2. évfolyam 1,5 óra 51+4,5 óra3. évfolyam 1,5 óra 51+4,5 óra4. évfolyam 1,5 óra 51+4,5 óra

Javasolt óraterv

1. évfolyam Óraszám:Az iskola 8 óraAz iskolás gyerek 6 óraMi van a teremben? 5 óraHóban, szélben, napsütésben 6 óraÉlőlények közösségei 7 óraÖsszefoglalás, ismétlés 5 óraÉves óraszám: 37 óra

2. évfolyam Óraszám:Tájékozódás az iskolában és környékén 8 óraAnyagok körülöttünk 12 óraMi kerül az asztalra? 15 óraÉlőlények közösségei 15 óraÖsszefoglalás, ismétlés 5,5 óraÉves óraszám: 55,5 óra

3. évfolyam Óraszám:A mezőn 12 óraMegtart, ha megtartod 10 óraEgészség és betegség 8 óraAz a szép, akinek a szeme kék? 6 óraMerre megy a hajó? 10 óraTájékozódás a tágabb térben (lakóhely) 4 óraÖsszefoglalás, ismétlés 5,5 óraÉves óraszám: 55,5 óra

4


4. évfolyam Óraszám:A kertben 10 óraMennyi időnk van? 6 óraMiért érdemes takarékoskodni? 6 óraVágtat, mint a paripa 7 óraÖnismeret és viselkedés 5 óraTájékozódás a tágabb térben (Magyarország) 15 óraÖsszefoglalás, ismétlés 6,5 óraÉves óraszám: 55,5 óra

1–2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.

Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé.

A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.

A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják.

Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos.

A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és

5


indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére.

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

A tematikai egységek általában 8 illetve több órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása.

1. évfolyam – 37 óra

Órakeret: 8 óraTematikai egység: AZ ISKOLA

Előzetes tájékozottság Látogatás az iskolában

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés).A térbeli tájékozódás fejlesztése.A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése. A jelekből álló információkhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása.A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.Környezetérzékenység alapozása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan tájékozódunk az iskola épületében és környékén?Kikkel találkozunk az iskolában?Mi a különbség az óvoda és az iskola között?Az iskolai élet rendje.Hogyan öltözködünk az iskolában?Mi van az iskolában? Élő, vagy élettelen?Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?Ismeretek:Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok.A helyiségek funkciójának megismerése.A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai.

Személyes érzelmi biztonság kialakítása az iskolában.A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi formáinak illemtudó használata.Tájékozódás az iskola épületében.Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Törekvés az iskola helyiségeinek környezetbarát használatára. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok, megnevezése. Jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.Az élőlényekre jellemző tulajdonságok bizonyítása növény, állat, ember esetében. Élő és élettelen összehasonlítása.Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének

Vizuális kultúra: színek, formák.

Matematika: nagyságrendek, távolságok megnevezése, becslése, mérése.

Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés

6


Az időjárást jelző piktogramok.Életjelenségek. Az élőlények tulajdonságai.A szobanövények és a házi kedvencek gondozása

megismerése és használatuk.A házi kedvencek, a házban és ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megismerése.Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése

Kulcsfogalmak: Növény, állat, élő, élettelen

Órakeret: 6 óraTematikai egység: AZ ISKOLÁS GYEREK

Előzetes tájékozottságA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a napi, és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése.A megfigyelés, a mérés, és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között?Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek?Hogyan, mikor, és mennyit tanulunk?Hogyan tájékozódunk a környezetben?Mit, mikor, hogyan, és mennyit együnk?Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között?Ismeretek:A napszakok, évszakok váltakozása.napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei.Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai

Napi- és heti rend tervezése, a megvalósítás értékelése.Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben.A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőttek testméreteinek mérése. Az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében.. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és légzésszámra.Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása

Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében.

Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése

Kulcsfogalmak: Idő, ritmus, érzékszerv, testrész

Órakeret: 5 óraTematikai egység: MI VAN A TEREMBEN?

Előzetes tájékozottság Az osztályterem bútorzata, és tárgyainak megnevezéseA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modul - 2.ó.: Közvetlen épített környezet

Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok, és a tárgyak felhasználása között.A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése

7


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen tárgyak vesznek körül bennünket?Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával?Ismeretek:Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség, simaság, forma, szín).Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban

A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervi tapasztalatok, anyag, méret, felhasználás).Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban.Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján

Technika, életvitel és gyakorlat: az anyagok megmunkálhatósága

Kulcsfogalmak: Anyagi tulajdonság, felhasználás

Órakeret: 6 óraTematikai egység: HÓBAN, SZÉLBEN, NAPSÜTÉSBEN

Előzetes tájékozottság Melegítés, hűtés. Az időjárás- előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése


A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan határozza meg az öltözködésünket az időjárás?Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban?Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között?Ismeretek:Évszakok, és jellemző időjárásuk.Az időjárás elemei. A Celsius skála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés.Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe.Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására.Az élőlények, energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat

Időjárási napló készítése .Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése,konkrét példák gyűjtése.a víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása.Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása.A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata.A réteges öltözködés szerepének megértése.Öltözködési tanácsok megfogalmazása előzetes időjárás - előrejelzés alapján.Napi és éves ritmus megfigyelése a növény - és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal, vagy írásban

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

Vizuális kultúra: évszakok kifejezése rajzban

Kulcsfogalmak: Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem

8


Órakeret: 7 óraTematikai egység: ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Előzetes tájékozottság Növény, állatA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-Modul - 2.ó. Közvetlen természeti környezet

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése.Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása.Az élőlények óvásának felismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a hasonlóság és a különbség a mesebeli állatok, és a valóságos állatok tulajdonságai között?Tarthatnánk - e oroszlánt hobbiállatként?Miért van szükség állatkertekre?Ismeretek:Életközösség: mesterséges és természetes életközösség.Az egyes állat és növényfajok igényei.Élőhely.Veszélyeztetett fajok.Az állatkertek legfontosabb feladata (az állatok megismertetése, kutatás, megőrzés).

Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése.Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése.Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság, mintázatok alapján).Az életközösségek összetettségének felismerése.Annak magyarázata, miért nehéz az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az állat-és növénykertek környezetmegőrző jelentőségének felismerése.Az élővilág sokféleségének tisztelete

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák növényekről, állatokról.

Ének-zene: állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek.

Vizuális kultúra: állat és növény ábrázolások, életképek.

Kulcsfogalmak: Életfeltétel, környezeti igény, sokféleség, életközösség

2. évfolyam – Éves órakeret: 55,5 óra

Órakeret: 8 óraTematikai egység: TÁJÉKOZÓDÁS AZ ISKOLÁBAN, ÉS KÖRNYÉKÉN

Előzetes tájékozottság Természetes hosszmértékek és léptékekA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modul – A belváros néhány nevezetessége 2.ó.

A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése.Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolában dolgozó felnőttek iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan jutunk el az iskolába?Mitől működik az épület?

Becslés, mérés. Természetes mértékek (lépés, arasz) használata.Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlatrajz az iskoláról.

Matematika: halmazok, rész -egész viszony, becslés.

9


Hogyan őrizhetjük meg az épületek és berendezéseik idő előtti állagromlását?Ismeretek:Hosszmértékek. A földfelszín formakincsének elemei. (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, tó).A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz.Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező -, raktár - és kiszolgálóhelyiségek az iskolában.A fűtés lehetséges módjaiEnergiaforrások a háztartásban.A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai.A közlekedés és az energiatakarékosság.Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása.Az iskola helye a településen, és a település térképén.A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése.Az energiatakarékosság lehetséges módjainak keresése az iskolán belül.Alaprajz készítése a lakásról, szobáról.Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése).Előnyök és hátrányok mérlegelése: érdemes - e az iskolába gépkocsival jönni.Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között

Vizuális kultúra: tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság

Kulcsfogalmak: Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség

Órakeret: 12 óraTematikai egység: ANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK

Előzetes tájékozottság Anyagok megismert tulajdonságai


Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot - változások értelmezése.Tömeg és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása.Ok-okozati összefüggések feltárása a napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás szabályai között

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Önthető-e a mák, a liszt?Csak a folyadékok önthetők?Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet?Miért tesznek a friss zúzódásra jeget?Miért esik jól nyáron a fagyi?Megrepesztheti-e a víz a sziklát?Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén?Ismeretek:Halmazállapotok. a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de

Különböző - a környezetünkben leggyakrabban megtalálható -anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak érzékszervi vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása szóban.A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása:például: kvarc –az üveget karcolja, kalcit –az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok).Annak magyarázata, miért célszerűbb a folyadékok térfogatát,

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, találós kérdések, szólások, közmondások a gőzzel, vízzel, jéggel kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: önkifejezés: táj ábrázolása, életképek.

Matematika: becslés, mérés, mértékegységek.

10


felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat.Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagi a kristályok.: ilyenek a drágakövek, a gyémánt.Térfogat-és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm).A víz halmazállapot –változásai(olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), és kapcsolatuk a hőmérséklet változásával.Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban.Az égés folyamata (égési feltételek, éghető és éghetetlen anyagok, égéstermékek). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója.Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei

és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg -és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között.Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel).Tömeg és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben.Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése a vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása.Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.A környezetben található tárgyak, anyagok csoportosítása éghetőségük szerint. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása.Kapcsolat keresése az égés feltételei, és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A pontos, felelősségteljes munkavégzés fontosságának felismerése a tűzoltók munkája során

Kulcsfogalmak: Halmazállapot, halmazállapot-változás térfogatmérés, tömegmérés, oldódás, égés, tűzvédelem, tűzoltás

Órakeret: 15 óraTematikai egység: MI KERÜL AZ ASZTALRA?

Előzetes tájékozottság Napszakok, táplálkozás


Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer higiénia jelentőségének felismerése.Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészség megőrzésére.Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Az egészség értékének tudatosítása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért leszünk éhesek?Miért fontos a rendszeres étkezés?Milyen élelmiszerekből mennyit fogyasszunk?

A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése.Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján.A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen

Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

11


Milyen élelmiszereket csomagoljunk egy egész napos kirándulásra?Mit tegyünk a maradék étellel?Ismeretek:Az éhség, mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk.A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát).Táplálékpiramis.Az ideális testsúly jelentősége: az elhízás, az alultápláltság következményei. Példa a hiánybetegségekre: skorbut.Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C –vitamin előállításában.Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. Az étkezés körülményei: tiszta környezet, terített asztal, evőeszközök használata, alapos rágás, megfelelő testhelyzet, nyugalom. Elegendő folyadék fogyasztása. A tiszta, jó ivóvíz fogyasztásának jelentősége..Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok.A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok.Az ételmérgezés okai és következményei.

ételek, italok felismerése, csoportosítása.A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése.Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése, vélemények megfogalmazása. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, levesek, folyadékfogyasztás) felismerése.A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása.A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése.Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése.Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása.Ételek csoportosítása eltarthatóságuk szerint.Javaslat készítése: milyen ennivalót vigyünk magunkkal hosszabb utazás, vagy kirándulás alkalmával télen, nyáron.Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, veszélyeinek megértése

Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatos dalok.

Vizuális kultúra: gyümölcsök, ételek ábrázolása

Kulcsfogalmak: Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály

Órakeret: 15 óraTematikai egység: ÉLŐLÉNYEK KÖZÖSSÉGEI

Előzetes tájékozottság Növény, állatA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modul - Az erdő élővilága 2.ó.

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatának megismerése.Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Élhetne-e róka a kertben?Mi a különbség a vadon élő és az ember által gondozott állatok életmódja között?Ismeretek:

Összefüggések megértetése az életjelenségek és életfeltételek között.Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Egymásrautaltságuk bizonyítása egyszerű táplálkozási

Magyar nyelv és irodalom: versek, mesék, mondókák egyes állatfajokkal kapcsolatban.

Ének-zene:

12


Életjelenségek, életfeltételek.Egy választott élőlény leírása testfelépítés, életmód, környezetének kölcsönhatása alapján.Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete, és életmódja között.Veszélyeztetett fajok

kapcsolatok összeállításával.Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő).Egyed, csoport, életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben.A természetvédelem jelentőségének felismerése. Az élővilág sokféleségének tisztelete

állatokról szóló dalok, zeneművek.

Vizuális kultúra: életközösségek ábrázolása

Kulcsfogalmak: Környezeti igény, életfeltétel, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat

A fejlesztés várt eredménye a két évfolyamos ciklus végén:

Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések

felismerése a az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések

keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során.

3–4. évfolyam

Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik.

A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre.

Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen.

Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a

13


környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése.Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség)

fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként.

A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására.

Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.

A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában.

A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő.

A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják.

A legtöbb tematikai egység 8 illetve attól több órára készült. A feldolgozás során azonban ezek az egységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása.


Órakeret: 12 óraTematikai egység: A MEZŐN

Előzetes tájékozottság Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakokA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modul - 3.ó. Vizek, vízpartok élővilága

A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:

14


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen növények és állatok élnek a mezőn?Hogyan kerül a kenyér az asztalra?Ismeretek:A mező (szántóföld -rét - legelő).Néhány jellemző vadon élő és termesztett növény felismerése, hasznosítása . Hazai vadon élő állatok (rókalepke, kárász, csuka, mezei pocok, mezei nyúl, fácán,).Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.Kenyérsütés: búza, liszt, és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, szitálás, az őrlés, a kelesztés és a dagasztás folyamata.Az üzletekben kapható kenyerek és adalékok szerepe. Kenyérsütés házilag. Kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok

Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőlények csoportosítása: növények, állatok (ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök).

Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása.Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során. Állatnyomok megismerése.Az emberi beavatkozás hatásának felismertetése, az ember természet átalakító tevékenységének következményei. Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben

Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos mesék, szólások, közmondások.

Vizuális kultúra: Életközösség megjelenítése.

Ének-zene: az élőlényekkel, a kenyérsütéssel kapcsolatos dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék

Kulcsfogalmak: Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés

Órakeret: 10 óraTematikai egység: MEGTART, HA MEGTARTOD

Előzetes tájékozottság Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet


A hagyományos életmód, és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően.A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése.Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példák segítségével.A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismerése.A környezettudatos életvitel megalapozása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony).Miért szükséges ápolni hagyományainkat?Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől?Miért fontos a természetvédelem?Ismeretek:A hazai vizek, vízpartok néhány jellemző élőlénye.Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival.A lakóhely hagyományai.

Élőhely, testfelépítés, életmód kapcsolata.Kalendárium készítése, jeles napok, és természeti történések, népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi részletek megjelenítésével.Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élő emberek táplálék igényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat). Hogyan készítették és tartósították ételeiket, melyek voltak a használati tárgyaik anyagai. Hogyan éltek együtt a természettel, hogy hosszútávon biztosítani tudják megélhetésüket.

Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak: a fok szó jelentései.

Ének-zene: népdalok.

Vizuális kultúra: népművészet.

Erkölcstan:

15


A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján.Haszonállatok: mézelő méh, szürke marha, mangalica, racka.Ártéri gyümölcstermesztés (alma, meggy), őshonos ártéri szőlészet. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya, seregély, rókalepke, feketerigó. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta.A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete.A folyószabályozás hatása és a vizek védelme

Néhány anyag feldolgozása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás). Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat.A körültekintő, természetbarát emberi beavatkozások jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása.Az iskolához legközelebb található nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő feladatának megértése. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése

a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége.

Matematika: rész-egész kapcsolat.

Technika életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása

Kulcsfogalmak: Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly

Órakeret: 4 óraTematikai egység: EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG

Előzetes tájékozottság Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet


Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége.A kezdeményezőképesség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése.Az egészség értékének tudatosítása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért betegedhetünk meg?Hogyan kerülhetjük el a betegségeket?Melyek a betegség jelei?Mitől függ a gyógyulás?Mi a teendő baleset esetén?Ismeretek:Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség).A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei.Testhőmérséklet, láz mérése.A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód.A gyógyítás. A háziorvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások szerepe

Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása.Példák gyűjtése aktív és passzív pihenésre.A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása.Az egészségügyi dolgozók munkájának elismerése, tisztelete. Szabályok betartása, viselkedéskultúra az egyes egészségügyi intézményekben.A betegség megelőzés fontosságának felismerése. a mentők munkájának értékelése, tisztelete.Teendők és a segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe.

Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, mesék az egészséggel és a betegséggel kapcsolatban.

Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén

Kulcsfogalmak: Egészségmegtartás, betegség, gyógyítás, gyógyulás, baleset, fogyatékkal élő emberek

Órakeret: 4 óra

16


Tematikai egység: AZ A SZÉP, AKINEK A SZEME KÉK?Előzetes tájékozottság Testrészek, emberi tulajdonságokA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása.Az öröklődés szerepének felismertetése példákon keresztül. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért látunk valakit szépnek?Csak a szupermodellek lehetnek szépek?Ismeretek:Emberábrázolás a művészetben. Különböző korok szépségideáljai.Külső és belső tulajdonságok.Szerzett és öröklött tulajdonságok.Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai: (tisztálkodás, haj, köröm, bőr és fogápolás).A divat és a testápolás kapcsolata.Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű emberek

Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat pozitívan egészségünkre.. Egyes szokások kifejezetten károsak (tűsarkú cipő, fűző, stb.)Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Az öröklött tulajdonságok megértése példák alapján, csoportosításuk.A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti. Gyakran felesleges, vagy káros szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztalat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. A fogyatékkal élők elfogadása, segítése

Vizuális kultúra: portré, és karikatúra.

Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban.

Ének-zene: pozitív és negatív testi tulajdonságot megéneklő népdalok.

Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges életmód

Kulcsfogalmak: Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés

Órakeret: 8 óraTematikai egység: MERRE MEGY A HAJÓ?

Előzetes tájékozottság Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás


Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang - és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül.A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan talál vissza a fecske tavasszal, az ősszel elhagyott fészkére?Hogyan tájékozódtak a hajósok régen, és hogyan tájékozódnak ma?Miért színes a szivárvány?Miért lehet szomjan halni a tengeren?Ismeretek:Tájékozódás csillagképek alapján.A Göncölszekér legendája.

Példák keresése az állatok tájékozódására.A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről. A csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése.Vizsgálatok a mágnesességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, kölcsönösség felismerése.)Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak.Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő

Magyar nyelv és irodalom: csillagképekhez kötődő mítoszok, legendák, a hajózással kapcsolatos ismeretterjesztő szövegek, kalandos olvasmányok.

Vizuális kultúra: képek a vizekről, hajókról.

Ének-zene:

17


Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.Példák hang- és fényjelenségekre.Keverékek és oldatok.Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés).Körfolyamat: a víz körforgása a természetben.Sós víz, édesvíz.Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez viszonyítva

vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytörés és szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény a különböző színek keveréke.Példák gyűjtése a környezetből keverékekre, oldatokra.A sós vízzel végzett kísérletek során annak megtapasztalása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz.A víz körforgásának folyamata során a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése.Annak felismerése, hogy a vizek tisztaságának védelme, és a vízzel való takarékosság a földi élet jövőjét biztosítja

A hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kapcsolódó dalok.

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése.Számok, mértékegységek

Kulcsfogalmak: Tájékozódás, kölcsönhatás, a víz körforgása

Órakeret: 10 óra

Tematikai egység: TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN(A lakóhely)

Előzetes tájékozottság Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezeteA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modul - 3.ó. Munkahelyek, int. városunkban

A helyi azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Melyik országban-megyében élek?Hol helyezkedik el lakóhelyem Magyarország térképén?Miért szeretek itt élni?Mit tehetünk lakóhelyünk szépítéséért, környezetének védelméért?Ismeretek:Alaprajz, nagyítás, kicsinyítés.A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, tó, folyam, folyó, patak, tenger).A lakóhely természeti környezete.Lakóhelyünk és lakókörnyezetünk néhány jellemző természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye. Közlekedés, tömegközlekedés.

A felszínformák megfigyelése a lakókörnyezetben, filmen, képeken, kialakításuk terepasztalon.A lakóhely felszínformái, és kialakításuk terepasztalon.a fő világtájak megnevezése, és elhelyezése a térképvázlaton, térképen.Tájékozódás a közvetlenkörnyezetben iránytű segítségével. A fő világtájak meghatározása.Saját település elhelyezkedésének meghatározása hazánk térképén, bejelölése a térképvázlaton.Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről.A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában

Technika életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

Matematika: Síkbeli tájékozódás. Távolságok, nagyságrendek becslése, mérése.

Magyar nyelv és irodalom: A lakóhelyhez és környezetéhez kötődő irodalmi alkotások.

Ének-zene: A lakóhelyhez kötődő népdalok.

18


A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközökVizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink

Kulcsfogalmak: Távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés

A fejlesztés várt eredménye a 3. évfolyam végén:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat

kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén, néhány jelentős kulturális és természeti értékének és hagyományának ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben, és a problémák megoldásában.


Órakeret: 10 óraTematikai egység: A KERTBEN

Előzetes tájékozottság Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakokA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit érdemes vásárolni a piacon?Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés?Mitől növekszik a növény?Ismeretek:A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra.Gombák, növények, állatok.Zöldségek, gyümölcsök. A növény részei (gyökérzet, szár, levél virág, termés). A mag.Ehető növényi részek.Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa).

Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs).Látogatás a piacon, a tanyán, vagy a kertben. Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre.Naptár készítése az idénygyümölcsökről és idényzöldségekről. A növények fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, hogy mely életszakaszban voltak.Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése.

Magyar nyelv és irodalom: Versek zöldségekről, gyümölcsökről.

Vizuális kultúra: életközösségek (kert) megjelenítése; zöldség-és gyümölcscsendéletek.

Ének-zene: az élőlényekkel kapcsolatos dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat:egészséges táplálkozás

19


Lebomlás, komposztálás, rothadás

Szerves hulladékok csoportosítása komposztálhatóságuk szerint.Összefüggések felismertetése a növénytermesztés módja, és az egészséges táplálkozás között

Kulcsfogalmak: Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.

Órakeret: 6 óraTematikai egység: MENNYI IDŐNK VAN?

Előzetes tájékozottság Idő, napszakok, évszakok


Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap, a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány, a technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének megláttatása a távcső példáján


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért épp 24 órából áll egy nap?Mióta használnak órát az emberek?Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük ma?Ismeretek:Az idő mérése.Az időmérés alkalmi és szabványegységei.Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban.Emberi életszakaszok.Születés és halál.A Föld mozgásai.Föld, Nap, Hold.A holdfázisok képének megismerése.A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze

Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása pontosság, használhatóság, esztétikum szerint).Annak felismerése, leírása, hogy ilyen jelei vannak az idő múlásának az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban?A születéssel, gyermekvárással, elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése.A Föld mozgásának modellezése elképzelés alapján (forgás, Nap körüli keringés). Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal és éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a Föld mozgásai, és a naptár elemei között. Képek gyűjtése, csoportos tabló készítése az égitestek szépségének szemléltetésére.Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban,a ciklikus ritmus felismerése.Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak.A távcső működésének vizsgálata. Konkrét példák alapján annak megértése, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében

Magyar nyelv és irodalom:szólások, közmondások, találós kérdések, metaforák, hasonlatok az idővel kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: Az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása.

Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm.

Matematika:folyamat mozzanatainak időbeni elrendezése; időrend kezelése

Kulcsfogalmak: Időmérés, égitest, naptár

Órakeret: 5 óra

20


Tematikai egység: MIÉRT ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI?Előzetes tájékozottság Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai


Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése.A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések készenléti üzemmódban?Miért szükséges a hagyományos izzókat energiatakarékos izzókra cserélni?Mi minden készülhet a környezetünkben papírból?Készíthetünk-e otthon is papírt?Ismeretek:A hőátadás.A háztartási gépek, eszközök, és készülékek energiatakarékossága.Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár.A megújuló és nem megújuló energiaforrások.A papír szerepe mindennapi életünkben.A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat).Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból.A papír mint csomagolóanyag.Egyéb csomagolóanyagok.Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására

Megfigyelések, vizsgálatok a hó terjedésével kapcsolatosan. A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján.Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján.Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése.Ismerkedés a papír történetével. Merített papír készítése. A papírgyártás, a papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás különbségeinek megfigyelése.Az újrahasznosítás, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése.Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló).Múzeumlátogatás után beszámoló a szerzett tapasztalatokról előre megadott vagy választott szempontok alapján (szóban, írásban, vagy rajzban).

Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok.

Erkölcstan: egyéni felelősség kérdése.

Matematika: halmazok

Kulcsfogalmak: Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság

Órakeret: 7óraTematikai egység: VÁGTAT, MINT A PARIPA

Előzetes tájékozottság Testrészek


A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás ás kapcsolatuk felismertetése.Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgás-szervrendszer működésének alapvető megértetése.A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján.Az egészségünket védő és károsító szokások felismertetése

21



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért vágtat sebesen a paripa?Kiből lesz a jó rövidtávfutó?Kiből lesz a jó hosszútávfutó?Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat?Ismeretek:A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés).A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság gyorsaság, ügyesség.Az edzés és a bemelegítés.A testalkatnak,testi adottságoknak megfelelő mozgásformák.A tánc, mint mozgás.A mozgás, mint aktív pihenési forma.A mozgásszegény életmód veszélyei.A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez.A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta.Az egészségünket védő és károsító szokások.

Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérletekkel: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából. Változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya).Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra.A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése.Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet.A bemelegítés fontosságának és a fokozatosság betartásának belátása az edzés során.Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására.A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló. Példák keresése a ló és az ember kapcsolatára.A ló mozgásának megfigyelése, és különböző mozgásformáinak összehasonlítása.A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tablókészítés.A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal

Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése..

Ének-zene:népdalok, zeneművek a ló és az ember kapcsolatáról; a ritmus és a mozgás kapcsolata (tánc).

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás. az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok.

Magyar nyelv és irodalom:a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban.

Technika, életvitel és gyakorlat:egészséges életmód, egészséges testmozgás

Kulcsfogalmak: Mozgásszerv, mozgásforma

Órakeret: 5 óraTematikai egység: ÖNISMERET ÉS VISELKEDÉS

Előzetes tájékozottság


Az önismeret és önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül.Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval.A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében


22


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap?”Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között?Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből?Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket?Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat?Ismeretek:Kommunikáció az állatvilágban:a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása.Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd.Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe.Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben.Példák a helyes és helytelen viselkedésre.Együttélés a családban.Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek

A kutya magatartásának megfigyelésével példák vizsgálata az állati kommunikációra.Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és az emberi kommunikáció között.Az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata filmrészletek, fotók segítségével.. A mimika és a testtartás szerepének jellemzése egy-egy példán.A megállapítások kipróbálása, ellenőrzése szerepjátékkal.Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben.Helyzetgyakorlatok elemzése.Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése.Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése

Magyar nyelv és irodalom:szólások, közmondások, metaforák az emberi és az állati viselkedéssel kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd ábrázolása művészeti alkotásokon.

Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban.

Matematika: hasonlóságok és különbségek.

Erkölcstan: emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás

Kulcsfogalmak: Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés

Órakeret: 16 óra

Tematikai egység: TÁJÉKOZÓDÁS A TÁGABB TÉRBEN(Magyarország)

Előzetes tájékozottságH-modul - 3.ó. Szülőföldünk természeti adottságai

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, a földfelszín formakincsének elemei

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljaiH-modu l- 3.ó. Várostörténet

A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül.A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása.A hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése.A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Fejlesztési követelmények: Kapcsolódási pontok:Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hol találjuk meg Magyarországot a Föld bolygón?Hogyan tervezhetünk meg egy utazást?Ismeretek:Magyarország helyzete:államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országok.

A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen.Az alapvető térképjelek megnevezése Magyarország térképén.A szomszédos országok felsorolása.Magyarország nagy tájegységeinek megnevezése és helyük meghatározása a térképen.Irányok, távolságok leolvasása.Kutatómunka végzése egy tájegységgel kapcsolatosan: képek,

Magyar nyelv és irodalom:Magyarország értékeinek, szépségének megjelenítése a szépirodalomban.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

23


Magyarország elhelyezkedése: Föld bolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpát-medence.A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya.Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet.Magyarország nagy tájegységei.Hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége.Közlekedés, tömegközlekedés

információk, történetek keresése.Térképmásolás. Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képekről és a multimédia segítségével.Utazás tervezése a lakóhelyről az ország egy nevezetes pontjára. A látnivalók megtervezése.Térképhasználat: úti cél megkeresése, közbenső állomások felsorolása. Távolság és időtartam becslése.A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásának elemzése

Ének-zene: a tájegységekhez kötődő népdalok, zeneművek.

Vizuális kultúra: az egyes tájegységekhez kötődő jelképek

Kulcsfogalmak: Rész-egész viszony, távolságbecslés, Magyarország, település, tömegközlekedés

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén:

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében. Az életkornak megfelelő viselkedéskultúra, önállóság és segítségnyújtás a szükséges élethelyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat

kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben, néhány jelentős kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

24


TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam

Éves óraszám: 74 óra, Heti óraszám: 2 óra

Óraszámok

I. Élet a kertben 13

II. Anyagok és változások a környezetünkben 9

III. Tájékozódás a térképen és a természetben 12

IV. Az éghajlat és az időjárás 13

V. A felszín alatti és a felszíni vizek 11

VI. Állatok a házban és a ház körül 13

VII. Helyismeret beillesztve az egyes témakörökbe 3

Összesen: 74

I. Élet a kertben Tematikai egység/

Fejlesztési cél Élet a kertben Órakeret 13 óra

Előzetes tudás A növény testének részei, a fás- és a lágyszár, a növények tápanyagai és táplálékkészítése.


A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül.A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése.A növények környezeti igénye, termesztése, valamint szerveinek felépítése, működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata.A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán.A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

25

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása? Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk?Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának?Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után?Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén?Ismeretek:A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei.Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai.A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília.A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei.

A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel.A kerti növények jellemzése algoritmus alapján.Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A kártevők alapvető (ország szintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése.A kert életközösségként való értelmezése. A virág felépítésének vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése.Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése.A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása.A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.

Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festményeken.Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek: Amerika felfedezése.Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása.Informatika: információkeresés az interneten.

Kulcsfogalmak/ fogalmakZöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas, bogyótermés, módosult növényi rész, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc

A témakör témái13 óra

A virágos növények felépítése (petúnia). A növények életfeltételei és gondozásuk alapismereteiAz almafa A szilvafa és egyéb csonthéjas termésű fák (diófa, őszibarack)A szőlő. Gyümölcseink kártevőiA burgonya és a burgonyabogár


A vöröshagymaA paprika és a paradicsomA fejes káposzta és egyéb káposztafélék. A zöldségfélék kártevői és a kártevők természetes ellenségei.A sárgarépa és egyéb zöldségféléink A földigiliszta, az éti csiga és a májusi cserebogárRendszerezzük ismereteinket!

II. Anyagok és változások a környezetünkbenTematikai egység/

Fejlesztési cél Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg Órakeret 9 óra

Előzetes tudásAnyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.


A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak alapján.A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében.Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Környezetünk tárgyainak érzékelhető tulajdonságai. Hasonlóságok és különbségek keresése.Élőlények megkülönböztetése az élettelen tárgyaktól, életjelenségek felismerése.Mi különbözteti meg a természetes és a mesterséges anyagokat?Hányféle halmazállapotban fordulhat elő ugyanaz az anyag?Mi minden készíthető a természetben megtalálható anyagokból?Ismeretek:Élettelen tárgyak és élőlények tulajdonságai. Fizikai tulajdonságokAz anyagok különféle halmazállapotai (szilárd, folyékony és légnemű)Természetes és mesterséges anyagok

A természet anyagi egységének felismerése. Élettelen tárgyak és élőlények megkülönböztetése.Az egyes halmazállapotokra jellemző fizikai tulajdonságok felismerése. A fizikai test fogalmának használata.Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Annak felismerése, hogy a természetes anyagok a mesterséges anyagok alapanyagai.

Mindennapi élet:– környezetünk élettelen tárgyai és élőlényei– a környezetünkben megfigyelhető fizikai változások– különböző halmazállapotú anyagok a természetben és közvetlen környezetünkben– természetes és mesterséges anyagokból készült eszközeink, használati tárgyainkIpar:– alapanyagok és a belőlük készült mesterséges anyagok (például: fa – papír)

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan hasonlíthatunk össze különböző tárgyakat, élőlényeket?Milyen tulajdonságaikat tudjuk számszerűen is jellemezni?Miért van szükség mérésre?Milyen mérhető tulajdonságokat ismerünk? Mi lehet a mérték egysége?

Mérés. A mérendő mennyiség és a mértékegység tudatos megkülönböztetése. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése; a leggyakrabban használt mértékegységek ismerete.Mérések önálló elvégzése, a mérési eredmények rögzítése, értelmezése. A mérésekben és a mértékegységek használatában

Mindennapi élet:– mérések és mértékegységek mindennapjainkban (mérés és mérőeszközök a háztartásban, a boltban, a piacon, az orvosnál)– nagyobb távolságok mérése (kertben,

27


Hogyan mérjünk– hosszúságot; térfogatot; tömeget; időt?

Ismeretek:Mérés; mérendő mennyiség; mértékegység, mérőeszköz.Hosszúság; a hosszúság leggyakrabban használt mértékegységei.Térfogat; a térfogat leggyakrabban használt mértékegységei.Tömeg; a tömeg leggyakrabban használt mértékegységei.Idő; az idő leggyakrabban használt mértékegységei.Egyszerű mérőeszközök használata.

való jártasság fejlesztése. Mértékegységek átváltása.Közvetlenül nem mérhető tárgyak, élőlények méreteinek, tömegének becslése. Összehasonlítása az ember méreteivel, tömegével.

utcán, építkezésnél)– utazás: járművek méretei, állomások megállók) távolságaÉlet a kertben és a ház körül:– különböző növények és állatok méretei, tömegeMatematika:– a méréssel és a becsléssel kapcsolatos ismeretek– mértékegységek átváltása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit jelent a keverés szó? Mikor használjuk?Mi a keverés „végeredménye”?Milyen keverékekkel találkozhatunk a mindennapi életben?Hogyan készíthetünk keverékeket?Hogyan tudjuk valamiről eldönteni, hogy keverék-e vagy sem – hogyan lehet a keverékek és az oldatok alkotórészeit szétválasztani?

Keverékek készítése és szétválasztása; annak felismerése, hogy a keverékekben az alkotórészek megőrzik eredeti tulajdonságaikat.Természetes és mesterséges keverékek megkülönböztetése.Oldatok készítése; az oldat, az oldószer és az oldott anyag megkülönböztetése.Az oldódást befolyásoló külső tényezők (keverés, hevítés) hatásának felismerése.Oldatok szétválasztása.Keverékek és oldatok egyszerű szétválasztási módjainak gyakorlati ismerete.

Mindennapi élet:– keverékek és szétválasztásuk a konyhában (például szitálás; cukor oldódása meleg teában és hideg vízben; só oldódása vízben)– természetes keverékek (például levegő; ivóvíz)– különböző oldatok a természetben (például édes víz – sós víz; verejték), Technika:– mesterséges keverékek az építkezésben (habarcs, beton)– természetes keverékek (például kőzetek) felhasználásaMezőgazdaság, mindennapi élet:– talaj

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:A hőmérséklet és mérése.Mihez viszonyíthatjuk egy test hőmérsékletét?Hogyan kell szabályosan használni a folyadékos hőmérőt?Hogyan ábrázolhatjuk egy test hőmérsékletének változását?Ismeretek:Hőmérséklet, hőmérő.A folyadékos hőmérő részei.A Celsius-féle hőmérsékleti skála.

Annak felismerése, hogy a hőmérséklet a testek fizikai tulajdonsága.A folyadékos hőmérő ismerete, szabályszerű használata. A mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése.A mérési eredmények rögzítése táblázatban. A táblázat adatainak feldolgozása grafikonon.

Matematika:– az adatok rögzítése – grafikon készítése– az adatok közötti kapcsolat vizsgálataMindennapi élet:– különböző hőmérsékletű testek a környezetünkben – az évszakok és a levegő hőmérsékletének kapcsolataTermészetismeret:– különböző élőlények testhőmérséklete

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Van-e kapcsolat egy anyag halmazállapota és hőmérséklete között?

A víz halmazállapot-változásainak ismerete:– olvadás – fagyás – párolgás – forrás – lecsapódás

Mindennapi élet:– fizika a konyhában (főzés; fagyasztás)

28


Mikor kíséri hőfelvétel, mikor hőleadás a halmazállapot-változást?Változik-e az anyag hőmérséklete fagyás, illetve forrás közben?A természetben található víz halmazállapot-változásai.Ismeretek:Halmazállapot-változások:– olvadás, fagyás, ,párolgás, forrás, lecsapódásHőfelvétel és hőleadás halmazállapot-változás közbenA víz körforgása a természetben

Az olvadás és az oldódás közötti különbség.Hőfelvétel és hőleadás a halmazállapot-változás során.A természetben végbemenő halmazállapot-változások felismerése; a víz körforgása a természetben.A víz „rendellenes” fagyása.

– használaton kívüli vízvezetékek, víztároló edények őszi víztelenítése– időjárási jelenségek(például a természetes vizek fagyása; havazás; felhőképződés)Közlekedés:– rossz minőségű útburkolatok felfagyása– fagyálló hűtőfolyadék használataTermészetismeret:– a víz körforgása a természetben– kőzetek aprózódása

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mivel lehet fűteni?Éghető és nem éghető anyagok.Az égés folyamata és feltételei.A fa égése és korhadása:– mik a különbségek?– van-e hasonlóság?

Hogyan lehet eloltani a tüzet?Ismeretek:Éghető és nem éghető anyagAz égés feltételei. Miért táplálja a levegő az égést?Gyors és lassú égés. Mi a teendő tűz esetén? A tűz oltása

Éghető és nem éghető anyagok felismerése, tüzelőanyagok.Az égés folyamatának ismerete, átalakulások az égés során.A levegő szerepe az égésben.Gyors-és lassú égés megkülönböztetése, hasonlóságok és különbségek keresése.A tűzoltás.Cselekvés vészhelyzetben.Annak felismerése, mikor nem szabad vízzel oltani a tüzet

Mindennapi élet:– éghető és nem éghető anyagok a környezetünkben– tüzelőanyagok a háztartásban– balesetvédelem– teendők tűz esetén; különböző tüzek oltásaTermészetismeret.– lassú égés a természetben például korhadás)Technika:– a vas rozsdásodása, védekezés a rozsdásodás ellen

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Összenyomható-e a levegő?Van-e a levegőnek nyomása?Az időjárás és a légnyomás változása.Összenyomható-e a víz?Van-e a víznek nyomása?Mit eredményez a talaj egyszerű fizikai vizsgálata?Ismeretek:A levegő részleges összenyomhatóságaA légnyomás. A légnyomás mérésére szolgáló eszköz a barométer.A víz összenyomhatatlan. A víz nyomása.A talaj keverék.

A levegő összenyomhatóságának elemi szintű értelmezése.Egy Öveges-kísérlet elvégzése: következtetés a levegő nyomására.A légnyomás változása szerepet játszik az időjárás alakulásában.A víz összenyomhatatlanságának elemi szintű értelmezése.Egyszerű kísérlet elvégzése: következtetés a víz nyomására.A talaj – keverék. Egyes összetevői egyszerű módszerekkel szétválaszthatók.

Mindennapi élet:– kerékpártömlő felpumpálása, luftballon felfújásaTechnika:– légzőkészülékek (tűzoltók, búvárok)Időjárás:– időjárás-jelentés: légnyomás-adatok– légnyomásmérő eszközök (barométerek)Mezőgazdaság:– a talaj egyes összetevői

Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzetek aprózódása

29


A témakör témái 9 óra

BevezetésMiből vannak a testek?Mivel jellemezhetők a testek?Keverékek és oldatok A hőmérséklet és méréseA halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása Égés és tűzoltásVeszélyes anyagok, biztonsági eszközök Rendszerezzük ismereteinket!

III. Tájékozódás a térképen és a természetben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tájékozódás a valóságban és a térképenÓrakeret 12 óra

Előzetes tudás Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.


A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása.A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában.Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan készül a térkép?Miért van szükség térképre?Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését?Iránytű használata. Tájékozódás térképvázlattal.Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése.Település- és turistatérképek használata.Ismeretek:Iránytű. Fő- és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás.A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat.

Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal.A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről.Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen.A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése.Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen.Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése.A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

Matematika: térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés. – a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása,

30


A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték.Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép.Hazánk nagytájai, szomszédos országaink.Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat.Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában.

megállapítása.Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen.Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken.Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.

rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.

Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmakFő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, keresőhálózat, turistajelzés.

Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugati-peremvidék.Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, Déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör.Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.


Milyen irányban van?Hogyan lesz az alaprajzból térkép?Mit kell tudni a térképről? A domborzat és a vizek ábrázolása a térképenTájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképénTájékozódás a természetbenRendszerezzük ismereteinket!

IV. Az éghajlat és az időjárás


A Föld és a Világegyetem Órakeret 13+1 óra

Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél.A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.

31


A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány?Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban?Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg?Hogyan készül az időjárás-jelentés?Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok?Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék?Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban?

Ismeretek:A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben.Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása.Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége.A Föld alakja. A tengely körüli forgás és a Nap körüli keringés következményei.Föld gömbhéjas szerkezete.Éghajlati övezetek.Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél.Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat.Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat.

A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése.A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton.Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag.A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján.A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése.Az éghajlati övezetek összehasonlítása.Az évszakok váltakozásának magyarázata.Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban.A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése.Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján.A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján.A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérséklet-változás, halmazállapot-változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása.Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban.Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata.Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Informatika: információkeresés az interneten.

32


Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség.Baja és környéke éghajlata

A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/ fogalmakVilágegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.

Topográfiai ismeretek Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.


Az időjárás és az éghajlatA napsugárzás és a hőmérséklet A szélA csapadékMi jellemzi hazánk éghajlatát?Rendszerezzük ismereteinket!

V. A felszín alatti és a felszíni vizekTematikai egység/

Fejlesztési cél Felszíni és felszín alatti vizek Órakeret 11+2 óra

Előzetes tudás A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.


A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése.A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten.A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése.Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során.A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hol található hazánkban gyógyfürdő? Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyeződésére?Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek?

Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása. Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg

33


Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét?Melyek az egészséges, jó ivóvíz tulajdonságai?Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az iskolában?

Ismeretek:Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében.A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái.Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása.Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái.Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése).A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme.A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. Víztisztítási eljárások.Baja élővizei H (Duna, Sugovica)

A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal.Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása.A legjelentősebb hazai álló- és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata.Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata.Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján.A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján.Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére.Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben.

elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák.

Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

Kulcsfogalmak/ fogalmakFelszíni, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

Topográfiai ismeretek Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

VI. Állatok a házban és a ház körülTematikai egység/

Fejlesztési cél Állatok a házban és a ház körül Órakeret 13 óra

Előzetes tudás Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés.A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül.A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely–szervezet–életmód, a testfelépítés–működés–egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű

34


táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Növényi eredetű táplálékok.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérődzés?Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében?Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen?Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt?Miért és hogyan védjük télen a madarakat?

Ismeretek:Háziállatok: kutya, sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás.Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr).A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége.Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei.Madárvédelmi alapismeretek.

Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése.A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. A testfelépítés–életmód–élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata.A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések levonása.Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében.Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása.A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint.A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskor.Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése.Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe.

Kulcsfogalmak/ fogalmakHáziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás.


A szarvasmarhaA házi sertésA házi lóA házi tyúk és a pulykaA házi kutya és a házi macskaA fecskék és házi veréb

35


A házi légyAz állattartás szabályaiBetegségterjesztő állatok a lakóhelyenMadárvédelmi alapismeretek. A madártelepítésRendszerezzük ismereteinket!

Természetismeret 6. évfolyam

Éves óraszám 92 óra, Heti óraszám 2,5 óra

ÓraszámokI. Az erdő életközössége 12II. Kölcsönhatások és energia vizsgálata 9III. A Föld és a Világegyetem 11IV. A földfelszín változása 8V. Hazai tájakon 16VI. A füves területek életközössége 8VII. Vizek, vízpartok életközössége 11VIII. Az ember szervezete és egészsége 14VII. Helyismeret beillesztve az egyes témakörökbe 3

Összesen: 92

I. Az erdő életközössége Tematikai egység/

Fejlesztési célAz erdő életközössége Órakeret 12+2 óra

Előzetes tudásÉletközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet–szervezet–életmód és a szervek felépítése, működése közötti összefüggés.


A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával.A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján.Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás– és viselkedéskultúra fejlesztése.A környezet–szervezet–életmód, a szervek felépítése, működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során.Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek

36


megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik a hegyvidéki erdők képe a magasság emelkedésével?Milyen jelei vannak az élőlények egymás közötti versengésének az erdőben? Miért kedvelt táplálék a vadhús és az erdei gomba?A gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályai.A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemző tüneteik. A megelőzés és védekezés formái. Az erdőjárás magatartási szabályai.Ismeretek:Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai.Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében.A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei.Táplálkozási láncok, táplálékhálózat.A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége.Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentősége.Gemenc növény és állatvilága

A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása.Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése.Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének bemutatása az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában.A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül.A tölgy-, bükk- és fenyőerdők összehasonlítása.A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok és a növények faji sajátosságainak bemutatásakor.Az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása.A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összehasonlítása jellegzetes képviselőik példáján.Az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása.A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata.A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása.Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése.Erdei táplálkozási láncok összeállítása. A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése.A környezetszennyezés, az élőhelypusztulás következményeinek bemutatása konkrét példákon.Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A kullancsfertőzés elleni védekezés alkalmazása természetjárás során.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória–elem viszony magyarázata.Az erdő megjelenítése irodalmi alkotásokban.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe; a fa megmunkálása; a betegség tünetei.


37


Kulcsfogalmak/ fogalmakErdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr.


A hazai erdők típusai, kialakulásuk környezeti feltételei. Az erdő szintjeiA tölgy- és a bükkerdő. A gyertyánAz erdei fenyő. Gombák az erdőben Cserjék és a gyepszint lágyszárú virágos növényeiVirágtalan növények az erdőben: az erdei pajzsika és a mohákGímszarvas és a vaddisznóA róka és a sün Az erdei fülesbagoly és a héjaNagy tarkaharkály és az énekesmadarak az erdőbenÍzeltlábú állatok az erdőben(szarvasbogár, a gyapjaslepke és az erdei vöröshangya, koronás keresztes pók, a kullancsAz erdő mint életközösség. Az erdő és az ember kapcsolataRendszerezzük ismereteinket!

II. Kölcsönhatások és energia vizsgálata Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kölcsönhatások és energia vizsgálata Órakeret 9 óra

Előzetes tudásKölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet.Energiaforrások, energiafajták.


A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével.A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energia-megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása.Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása.A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mozgás, mozgásállapot-változás.Mi változtatja meg egy test mozgásállapotát?Hogyan mozognak az asztalon egymásnak ütköztetett pénzérmék?Miért esnek lefelé – és csak lefelé – az elejtett vagy elhajított testek?

Mozgásállapot megfogalmazása.Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése.Erőhatás és mozgásállapot-változás. Az erőhatás kölcsönösségének felismerése egyszerű kísérletekkel.A gravitációs kölcsönhatás következményeinek felismerése hétköznapi jelenségekben. A fogalom kiterjesztése a Naprendszerre.

Mindennapi élet:– „hétköznapi” mozgások, közlekedés, sportTermészetismeret–csillagászat:Föld–Hold-rendszer, Naprendszer

Űrkutatás – mindennapi élet:mesterséges égitestek mozgása (hírközlő

38


Mi tartja Föld körüli pályán a mesterséges égitesteket?Mi „tartja össze” a Földet és a Holdat?Mi „tartja össze” a Naprendszert?

Ismeretek:Mozgás, mozgásállapot-változás.Erőhatás. Mechanikai kölcsönhatás. Gravitáció.

Műholdak, űrállomás, Eötvös-inga elemi szintű ismerete.mesterséges holdak, telefon, internet, GPS)

Tudomány- és technikatörténet:Eötvös Loránd és az Eötvös-inga (nyersanyagkutatás)

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi történik, ha összeöntünk hideg és meleg vizet?Hogyan változik az egyik, hogyan a másik vízmennyiség hőmérséklete?Hogyan melegíti fel a kályha a szobát?Hogyan melegszik fel a tűzhelyre tett edényben a víz?Miért érezzük hideg időben is a napsugarak melegét?Miért nem szabad kánikulában, felhevült testtel hideg vízbe ugrani?Hogyan hűt a klíma, és hogyan a hűtőszekrény?Ismeretek:Termikus kölcsönhatásA fűtés és a hűtés alapismeretei. A hőterjedés módjai.

Egyszerű kísérletek a termikus kölcsönhatás vizsgálatára.Annak megfigyelése, hogy meddig tart a hőmérséklet-változás? A közös hőmérséklet fogalmának kialakítása.A mért adatok leolvasása, rögzítése értéktáblázatban. Grafikon szerkesztése, értelmezése.Egyszerű kísérletek elvégzése a hőterjedés vizsgálatára.A hőterjedés különböző módjainak felismerése a mindennapokban

Matematika:– adatok rögzítése– grafikon készítése– az adatok közötti kapcsolat vizsgálata

Mindennapi élet:– fürdővíz készítése, vízhőfok beállítása keverőcsappal– forró ételek hűtése– hideg ételek melegítése– kályhák, fűtőtestek, kazánok– hűtőszekrény, klíma– a fürdőzés szabályai

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért emeli fel a frissen mosott hajat a műanyag fésű; a papírszeletkéket a megdörzsölt vonalzó?Miért pattog a műszálas pulóver, miközben levetjük?Hogyan jön létre a villám?Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás.Miét tudja megmutatni iránytű az északi irányt?Miért lehet mágnessel összeszedni szétszóródott vasszegeket?A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás.

Ismeretek:Elektromos állapot.Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás.Elektromos mező. Mágneses tulajdonságokA mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás.Mágneses mező, iránytű.

Egyszerű dörzselektromos kísérletek – a testek elektromos állapotának felismerése.+ és – elektromos állapot. Elektromosan semleges testek.Vonzás, taszítás – az elektromos kölcsönhatás közben megfigyelhető jelenségek elemi szintű magyarázata.A villám keletkezésének magyarázata egyszerű kísérlet segítségével.A mágneses kölcsönhatás megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérleti vizsgálata, a megfigyelhető jelenségek elemi szintű magyarázata.A mágneses mező láthatóvá tétele; az iránytű működése.

Mindennapi élet:– statikus elektromosság mindennapjainkban (fésülködés, műszálas ruhák, műszálas kárpitok stb.)

Időjárás:– felhőképződés, villámok keletkezése,

Mindennapi élet:– mágnesek gyakorlati alkalmazásai

Természetismeret, tájékozódás:– az iránytű működése, használata

Történelem; tudomány és technikatörténet:– felfedezések

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A mechanikai energia fogalmának kialakítása egyszerű Mindennapi élet:

39


Hogyan lehet megváltoztatni a testek mozgásállapotát? Mi lesz a változás következménye? Mit értünk energia alatt?EnergiafajtákEnergia-átalakulások, kölcsönösség.Hogyan használta fel régen az ember a természet mechanikai energiáit?Hogyan használjuk fel ma ezeket az energiákat?

Ismeretek:Mechanikai energiaAz energiaváltozás kölcsönösségeA természet mechanikai energiáinak átalakítása és az erre szolgáló eszközök.

kísérletek segítségével. Annak megértése, hogy a megfigyelt kölcsönhatások során az egyik test energiája csökken, a másiké növekszik.

A természet mechanikai energiáinak felismerése (szél- és vízenergia).

A természet mechanikai energiáinak átalakítására szolgáló eszközök, berendezések elemi szintű ismerete.Környezetbarát működés felismerése.

– mechanikai energia-változások a mindennapokban (mozgások, rugalmas alakváltozások, emelés)Sport:– mechanikai energia-változások különféle sporttevékenységek során (súlyemelés; futó-és dobószámok; íjászat; labdajátékok, stb.)Technika, ipar:– a szél- és vízerőművek szerepe az energiaellátásban– nagyobb hazai szél- és vízerőművekKörnyezetvédelem:– szél- és vízerőművek működéseTörténelem; tudomány- és technikatörténet:– a vízikerék és a szélkerék feltalálása, alkalmazása, elterjedése

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan magyarázhatjuk azt, hogy a termikus kölcsönhatás során a hidegebb test felmelegszik, a melegebb pedig lehűl?Van-e a testeknek a mechanikai energián kívül más energiája is?Belső energia – hőenergia.Mik azok a hőerőművek? Miért fontosak számunkra? Miért mondjuk azt, hogy a hőerőművek működése nem környezetbarát?Lehet-e a tüzelőanyagokon kívül mással is „fűteni” egy hőerőművet? Atomerőmű.Ismeretek:Belsőenergia.Hőenergia – belsőenergia-változás.Tüzelőanyagok, hőerőművek.Atomerőmű

Egyszerű kísérlet a termikus kölcsönhatásra. A megfigyelt jelenség elemi szintű magyarázata.Belsőenergia.Annak felismerése, hogy a termikus kölcsönhatás során is energia-átadás történik. A hőenergia.A tüzelőanyagok égése – a hőerőművek működése és annak környezetvédelmi vonatkozásai.Atomerőművek működésének elemi szintű magyarázata; az atomerőmű működésnek környezetvédelmi vonatkozásai.

Mindennapi élet:– tüzelés, fűtés; különböző tüzelőanyagok a háztartásban– az égéstermékek elvezetése/elhelyezése;a tüzelés környezeti vonatkozásaiTechnika, ipar:– hőerőművek működése, környezeti problémák– atomerőművek működése, környezeti problémák– nagyobb hazai hőerőművek és a Paksi Atomerőmű

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Fűtés egy távoli „hőerőmű” segítségével.Hogyan „működnek” a csillagok?Mi a napkollektor, és mi a napelem?Hogyan melegíti fel a Nap a levegőt?

Példák a napenergia közvetlen hasznosítására.

Hogyan jut el hozzánk a napsugárzás?A Nap – és a csillagok – „működésének” elemi szintű magyarázata.

Mindennapi élet:– a napsugárzás közvetlen hasznosítása (napkollektorok, napelemek)Mezőgazdaság:üvegházak, fóliasátrakŰrkutatás, technika:

40


Ismeretek:CsillagNap, napsugárzásNapkollektor, napelem

– mesterséges holdak, űrállomások energiaellátásaHírközlés, technika:– napelemes telefonok, mérőállomások, menetrend-táblák

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mivel fűtünk, ha begyújtunk?Hogyan keletkezett a szén, a kőolaj és a földgáz? Mennyi van belőlük?A Nap szerepe a növények életében.Mi mozgatja a szelet? Mi a Nap szerepe a víz körforgásában?Ismeretek:Megújuló és nem megújuló energiaforrások.Energiatakarékosság

A háztartásban használatos energiaforrások.A tüzelőanyagok eredete, a Nap szerepe jelenlegi „energiaellátásunkban”Megújuló és nem megújuló energiaforrások – a nem megújuló energiaforrások véges volta.Gazdálkodás az energiával – az energiatakarékosság fontosságaKörnyezetvédelem

Mindennapi élet:– tüzelés szénnel, gázzal, fával– égéstermékek, környezetvédelmi problémák– napkollektorok és napelemek a háztartásokban– Mi mennyibe kerül? – Melyik fűtés mennyire hatékony?– Hogyan lehet takarékoskodni?

Kulcsfogalmak/fogalmakHőmérséklet, mozgás, hely- és helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság.

III. A Föld és a VilágegyetemTematikai egység/

Fejlesztési célA Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél.


A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány?Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban?Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg?

A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése.A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton.Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás,

41


Hogyan készül az időjárás-jelentés?Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok?Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék?Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban?

Ismeretek:A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben.Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek. A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása.Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége.A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei.Föld gömbhéjas szerkezete.Éghajlati övezetek.Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél.Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat.Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat.Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség.

A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján.A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése.Az éghajlati övezetek összehasonlítása.Az évszakok váltakozásának magyarázata.Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban.A Föld gömb alakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése.Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján.A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján.A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban.Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata.Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória–elem viszony magyarázata.


Kulcsfogalmak/ fogalmakVilágegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.

Topográfiai ismeretek Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

A témakörhöz az alábbi kerettantervi egység tartalmai kerültek be:

42


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tájékozódás a valóságban és a térképen Órakeret 2 óra


A térbeli tájékozódás fejlesztése a földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.


Bolygónk térségei: földrészek és óceánok.

Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat.

Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában.

Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen.Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken.Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

Matematika: térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése

Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata.

Topográfiai ismeretek Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, Déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör.Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.


A NaprendszerA Föld helye a Naprendszerben A „kék bolygó”Tájékozódás a gömb alakú Földön: a szélességi és a hosszúsági körökA Föld forgása A Föld keringéseAz éghajlati övezetek

43


A Föld éghajlatát alakító tényezőkRendszerezzük ismereteinket!

IV. A földfelszín változásaV. Hazai tájakonVI. A füves területek életközössége


Hazai tájakon (Alföldi tájakon) Órakeret 9+1 óra

Előzetes tudás Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet–szervezet–életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése.


Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról.A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése.A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén?Mi a futóhomok?Hogyan lesz a búzából kenyér?Melyik hungarikum köthető az Alföldhöz?Gyógyítanak-e a gyógynövények?

Ismeretek:Hazai alföldjeink keletkezése.A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai.A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük.Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja.A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei.Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk.A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései.

A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során.Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A megismert életközösségek ökológiai szemléletű jellemzése. A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. A környezet–szervezet–életmód összefüggéseinek bemutatása konkrét példákonA megismerési algoritmusok használata az élőlények jellemzése során.Állatok különböző szempontú csoportosítása.Táplálékláncok készítése a megismert növényekből és állatokból.Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi magyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján.A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Alföld megjelenítése irodalmi alkotásokban.Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

44


Gemenc – Tájvédelmi Körzet példákon. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a honfoglaló magyarok háziállatai.

Kulcsfogalmak/ fogalmakSíkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.

Topográfiai ismeretek Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hegyvidékek, dombvidékek Órakeret 7 óra

Előzetes tudásJellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése.


Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével.A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása.A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával.A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan keletkeztek a hegységek?Hogyan működnek a vulkánok?Mi az oka annak, hogy a Bükkben csak a hegy lábánál találunk forrásokat?A biodízel mint energiaforrás. Használatának előnyei és hátrányai.Mire használják a bazaltot és a mészkövet?

Ismeretek:Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság. A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcsolata.

A gyűrődés, vetődés, vulkáni működés megfigyelése egyszerű modellkísérletekben. Példák a különböző hegységképződési folyamatok eredményeként létrejött formakincs kapcsolatára.Aprózódás és mállás, külső és belső erők összehasonlítása. Néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonságainak megállapítása, összehasonlításuk, csoportosításuk. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység megadott szempontok szerinti összehasonlítása.Önálló ismeretszerzés, információ feldolgozás a nemzeti park bemutatása során.Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános–egyes vagy kategória–elem viszony magyarázata.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.

45


Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk.Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai.Bükki Nemzeti Park természeti értékei.Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az általuk nyújtott lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők: szőlőtermesztés, borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk.Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása.A dunántúli domb- és hegyvidék, a nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai.Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások.Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata.A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés.

különbségek okainak bemutatása az éghajlati diagramok, tematikus térképek elemzésével.A mészkő– és vulkanikus hegységek vízrajza közti különbségek indoklása.A természetes növénytakaró övezetes változásának magyarázata.Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján.Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alfölddel éghajlati térképek, diagramok felhasználásával. Az eltérés indoklása.A víz felszínformáló szerepének bemutatása a dombvidék felszínének formálásában.Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire.Egy adott tájon termeszthető növények bemutatása a növény környezeti igényei, valamint a talaj és az éghajlati adottságok alapján. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.

Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok megmunkálása.

Kulcsfogalmak/ fogalmakGyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág, gumó.

Topográfiai ismeretekDunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

A témakörök témáiA földfelszín változása 8 óraA vulkánokHogyan keletkeznek a hegységekAz aprózódás és a szél felszínformáló munkájaA folyóvizek és a jég felszínalakító tevékenységeA hegységek formakincseAz alföldek kialakulásaHogyan alakítja az ember a környezetét?Rendszerezzük ismereteinket!

46


Hazai tájakon 17 óraMagyarország földrajzi helyzeteAz Alföld tengersík vidékénHazánk éléstáraDuna menti tájunk a KisalföldDombvidék a DunántúlonAz AlpokaljaA Dunántúli középhegységAz Északi-középhegységHazánk fővárosa: BudapestRendszerezzük ismereteinket!A füves területek életközössége 8 óraA füves puszták kialakulása, jellegzetes növényeiÍzeltlábú állatok a füves területeken A fürge gyík és a vakondA mezei pocok, a hörcsög és a mezei nyúlA fácán, az egerészölyv és a vércsékTermesztett növényeink: a búza, a kukorica és a napraforgóTermesztett növényeink: a lucerna és a repceRendszerezzük ismereteinket!

VII. Vizek, vízpartok életközösségeTematikai egység/

Fejlesztési cél Vizek, vízpartok élővilága Órakeret 11 óra

Előzetes tudásA víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei.


Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek, vízpartok életközösségében.Az élőhely–szervezet–életmód összefüggéseinek magyarázata a víz, a vízpart élőlényeinek vizsgálata során.A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének tudatosításával. A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi

A vízi és a szárazföldi élőhely környezeti tényezőinek összehasonlítása.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés

47


ennek az oka?Mire mondják, hogy virágzik a Tisza?Miért félnek az emberek a kígyóktól, békáktól?Mi a „kígyóing”? Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön ki környezetünkben?Ismeretek:A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői.Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja.Vízi, vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége.A vízi, vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők (tiszavirág), ponty, lesőharcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük.Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme.

Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk. A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi vagy vízparti társulás példáján.A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon.A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági jelentőségének bemutatása konkrét példákon.Az állatok különböző szempontú csoportosítása.A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása.Táplálkozási láncok összeállítása a megismert fajokból.Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése.Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése.Terepgyakorlat: egy vízi, vízparti életközösség megfigyelése.

felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Technika, életvitel és gyakorlat: fűzfavesszőből, nádból készült tárgyak a környezetünkben.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Hierarchikus kapcsolatok ábrázolása.

Kulcsfogalmak/fogalmakEgysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.


A vízi élőhelyek jellemzői. Egysejtűek a vizekben: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódjaA vizek, vízpartok lágyszárú növényeiA vízparti fák, a ligeterdőkA tavi kagyló és az orvosi piócaÍzeltlábúak a vízben és a vízpartonHalak (ponty, lesőharcsa)Békák a vízben és a vízpartonA vízisikló és a mocsári teknősA vizek, vízpartok madarai: a tőkés réce, fehér gólya és a barna réti héja

48


A vizek, vízpartok életközösségeRendszerezzük ismereteinket!

VIII. Az ember szervezete és egészsége

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ember szervezete és egészsége Órakeret 14 óra

Előzetes tudás Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz.


Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet–szervezet–életmód–egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése.A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a serdülőkori változások oka?Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülők életében? Hogyan oldhatók fel?Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi működése között?Mit jelent a függőség és melyek a tünetei?Milyen hatást fejt ki a serdülő szervezetére a cigaretta, az alkohol és a kábítószer?Hogyan befolyásolják a barátok, a család a fiatal életét?Fiatalkori bűnözés adatai.Helyes és helytelen testtartás.

Ismeretek:Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során.A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei.A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei

A kamaszkori változások jeleinek és okainak összegyűjtése.Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása.A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában.A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon.A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon.Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése.Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása.A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban.

Informatika: információkeresés, adatgyűjtés és adatértelmezés.

Vizuális kultúra: az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a különböző korokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: elsősegélynyújtás; betegjogok, egészségügyi ellátás.

49


között.Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya.A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája.Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A serdülő személyiségének jellemző vonásai.Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai.Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életébenA családi és a társas kapcsolatok jelentősége.Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben.Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei.Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek.Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére.

és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése.Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel.Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban.A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban.A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata.Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében.A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.


Az ember bőre. Bőrünk egészségvédelmeAz ember mozgásszervrendszere.A mozgásszervrendszer egészségvédelmeA táplálkozás. Az emésztés szervrendszereAz egészséges táplálkozás. Az emésztőrendszer betegségeiAz ember légzőszervrendszere. A légzőszervrendszer egészségvédelmeVérkeringés és a kiválasztás. A vérkeringés egészségmegőrzéseA nemi szervek felépítése és működése

50


Az ember egyedfejlődése. A serdülőkor testi és lelki változásai Az idegrendszer alapműködése. Érzékszerveink: a látás és a hallásA fertőzés és a járvány. A betegségek megelőzéseAz elsősegélynyújtás alapismeretei. Az orvosi ellátásRendszerezzük ismereteinket!Rendszerezzük ismereteinket!

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges

életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen

embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje hazánk termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet–szervezet–

életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is

járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket

levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési,

ismeretfeldolgozási módszerei.

51


FÖLDRAJZ

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését feltételezi.

7–8. évfolyam

A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat.

A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül. Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését.

A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják.

52


A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú középfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során.

A földrajztanulás során a tanulók megszerzik a szemléleti térképolvasás képességét, és jártasságot szereznek az okfejtő térképolvasásban (különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken). A dokumentum topográfiai és kulcsfogalmi listája csak az adott témában újonnan megjelenő és azokat a fogalmakat tartalmazza, amelyek a kerettanterv tartalmi és szemléleti újdonságainak pontosítása érdekében szükségesek, a korábbi életkori szakaszban vagy a megelőző témák során feldolgozottakat tudottnak feltételezi.

A kerettantervben a javasolt óraszám hetedik évfolyamon heti 1 óra, vagyis 37 óra/tanév, míg nyolcadikban heti 2 óra, azaz 74 óra/tanév.

7. osztály

ÓraszámokA földrajzi övezetesség alapjai 8Afrika és Amerika földrajza 20Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza 7Helyismereti modul beillesztése a témakörökbe 2Összesen: 37

8. osztály

ÓraszámokA szilárd Föld anyagai és folyamatai 8Gazdasági alapismeretek 5Ázsia földrajza 10Európa általános földrajza 7Észak- és Mediterrán-Európa földrajza 5Atlanti-Európa földrajza 10Kelet- és Közép-Európa földrajza 7A Kárpát-medencevidék földrajza 5Magyarország természeti és kulturális értékei 5Magyarország társadalomföldrajza 10Helyismereti modul beillesztése a témakörökbe 2

53


Összesen: 74

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A szilárd Föld anyagai és folyamatai

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Szemléleti kép a Föld belső gömbhéjairól. Megfigyelések és vizsgálódások alapján szerzett tapasztalatok a szűk környezetben található szilárd anyagokról. A belső és külső erők, hatásaik felismerése, modellezése. A talajképződés lényege hazai talajtípusok vizsgálata alapján. Emberi és természetföldrajzi időléptékek, időtartamok érzékelése. Konkrét, lakóhelyhez közeli példák ismerete környezetalakító tevékenységre, természeti értékek védelmére.


A térszemlélet fejlesztése az ember által tapasztalható méretek (pl. hegyek) és a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén.Az időfogalom, az időbeli tájékozódás fejlesztése az ember által tapasztalható időtartamok és a földtörténeti időegységek arányainak érzékeltetésével.A felfedeztető tanulási stratégia alkalmazása (megfigyelések, vizsgálódások, mérések megadott szempont alapján tanári irányítással), a balesetmentes és biztonságos eszközhasználat gyakoroltatása, a tapasztalatrögzítés önállóságának fokozatos növelése. Az oksági gondolkodás erősítése, mélyítése több ok együttes hatására bekövetkező jelenségek vizsgálata során.A szükségletek kielégítése és a fenntarthatóság közötti egyensúly lehetőségének bemutatása, a környezettudatos gondolkodás, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség megalapozása. A természet mint megbecsülendő és védendő érték beláttatása a talaj példáján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKörnyezetünk anyagainak vizsgálataÁsványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és mesterséges anyagok (pl. beton, tégla) összehasonlítása egyéni és csoportos vizsgálódással. A legfontosabb bio- és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, mérése, vizsgálata; csoportosításuk.A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak összekapcsolása. A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon közvetlen tapasztalatszerzéssel.A folyamatosan változó bolygó és környezetA földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése. A földtani és a természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása.Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése).A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése.A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. A szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzete természetföldrajzi és környezeti következményeinek felismerése a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példái alapján Tájékozódás a földtörténeti időben

Kémia: Szerves és szervetlen anyag, keverék, szilárd anyag, egyes ásványok és kőzetek összetétele.Halmazállapotok.

Biológia-egészségtan: élő anyag.

Matematika: Képzeleti mozgatás, szétvágások. Időegységek, időtartammérés, számok a számegyenesen.

Fizika: úszás, sűrűség, erőhatások, szilárd testek fizikai változása.

54


Tájékozódás a geológiai mozgások, változások időskáláján egyes események időpontjának, folyamatok időtartamának elhelyezésével, idővonalzó készítésével.

Kulcsfogalmak/ fogalmakKőzetöv; ásvány, kőzet, érc; magmás, üledékes és átalakult kőzet; ősmaradvány; építőanyag, nyersanyag, energiahordozó anyag. Geológiai (belső) és földrajzi (külső) erő. Óceáni és kontinentális lemez, magma, vulkán, láva, földrengés. Szilárdhulladék-lerakó, földtani természetvédelem. Geológiai idő, földtörténeti időegységek.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A földrajzi övezetesség alapjai Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Időjárási elemek, jelenségek. A besugárzás és a felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai, a felhő- és csapadékképződés jelenségek felismerése. Példák hozatala az időjárási elemek térbeli és időbeli változásaira, az éghajlat-módosító tényezők megnyilvánulására. A nedves és a száraz kontinentális éghajlat jellemzése, társadalmi-gazdasági hatásainak felismerése hazai példákon. A Föld gömb alakjának és az éghajlati övezetek kialakulásának összekapcsolása.


A modellszemlélet alapozása a földrajzi övezetességi rendszer elemeinek példáival a regionális földrajzi tanulmányok előtt. A földrajzi és az éghajlati övezetesség különbségének megértetése. A földrajzi övezetesség elemeinek összeillesztése különböző típusú összefüggéseket mutató ábrák (diagramok, modellek, magyarázó ábrák) elemzése során. A kutatásos stratégia alkalmazása (természeti adottságok értékelése a társadalom szempontjából, társadalmi-gazdasági hatásaik, környezeti következményeik meglátása példákban). Az övezetek, övek bemutatási szempontjainak és a tipikus tájak jellemzési algoritmusának megismertetése. Szociális nevelés a környezet és az életmód kapcsolatának felfedezésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban jellemző családi életmódok bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokÉghajlati alapismeretekAz éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülésének felismerése, magyarázata; az éghajlat övezetességét kialakító tényezők értelmezése; éghajlati diagram olvasása.A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárásaEsőerdő-vidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergia-készlet). A mérsékelt övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok értelmezéseA mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése; a természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek bemutatása; a tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése.A hideg övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárásaA megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban. A függőleges földrajzi övezetességA természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a

Fizika: fény, hullám, hőmérséklet, halmazállapot, csapadék.

Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás.

Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek.

Informatika: adatgyűjtés az internetről, időjárási térképek, előrejelző rendszerek.

55


magashegységi táj jellemzése; a vízenergia-hasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség, földrajzi övezet és öv. Szélrendszer (passzát, nyugatias, sarki); éghajlat (egyenlítői, szavanna-, forró övezeti sivatagi, mediterrán, óceáni, tajga); éghajlat- és vízválasztó hegység; vízjárás. Sivatagi váztalaj, szürke erdei talaj. Elsivatagosodás, hóhatár, gleccser. Vízenergia, napenergia. Tipikus táj (esőerdő-, szavanna- és tajgavidék, sivatag, mediterrán és magashegységi táj). Gazdálkodás (erdő-, vegyes szántóföldi és legelőváltó gazdálkodás).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Gazdasági alapismeretek Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A gazdaság természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése példákban. A családi bevétel és kiadás példáinak ismerete.

Tantárgyi fejlesztési célok

Közgazdasági szemlélet alapozása az üzletekben vásárolható termékeket előállító gazdasági ágazatok tevékenysége közötti szoros kapcsolat és az egyes termékek árát befolyásoló sokféle tényező felismertetésével. A kreatív gondolkodás fejlesztése a piac működési alapelvének, a kereslet és a kínálat szerepének köznapi gyakorlati példákon keresztül történő megértetése során. Gazdasági és pénzügyi nevelés, a felelős gazdálkodás megalapozása a családi gazdaság működésének helyzetgyakorlatokban való bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA gazdaság értelmezéseA gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése.Pénzügyi alapismeretek

Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése.

A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege.

Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése helyzetgyakorlatokban.Nemzetközi együttműködések: A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin

(EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gazdasági ágak történelmi kialakulása; nemzetközi együttműködések.

Matematika: mennyiségek összehasonlítása, százalékszámítás, egyenes arányosság.

Informatika: adat- és ténygyűjtés az internetről.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Gazdasági ágazat és ág, gazdasági szerkezet. Kereskedelem, vám. Pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. Valuta, árfolyam.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Afrika és Amerika földrajza Órakeret 20 óra

Előzetes tudásA földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben.A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságainak és környezeti problémáinak összefüggései. A földrajzi övek és a tipikus tájak földrajzi jellemzési algoritmusának használata. A földrészek és az óceánok megnevezése.

56



Átfogó kép kialakítása Afrika és Amerika természetföldrajzi jellemzőiről a Föld fejlődéséről és a földrajzi övezetességi rendszerről való tudás alkalmazásával. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A valós térbeli viszonyok megismertetése térkép alapján, a szemléleti térképolvasás képességének fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése a földrészek társadalmi-gazdasági jellemzői és a természeti adottságok, a történelmi események, a világban zajló gazdasági folyamatok elemzésével, illetve a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepének, a gazdasági fejlettség területi különbségeinek, okainak, társadalmi és környezeti következményeinek megláttatásával. Az ország jellemzés algoritmusának alkalmaztatása.A környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák világméretűvé válásának érzékeltetésével, az emberiség közös felelősségének megértetésével a környezet állapotában, valamint a hosszú távú természeti, környezeti folyamatok példákban való felismertetésével. Családi életre nevelés a más kultúrákban lévő életmódok megismertetésével.A kommunikációs képességek fejlesztése a szövegbeli speciális jelrendszerek működésének megfigyelésével, valamint különböző jellegű információs anyagokban való célszerű kereséssel, tabló-összeállítással és beszámoló-készítéssel (ország csoportok, országok bemutatása).

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAfrika természetföldrajzaAfrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése.Afrika társadalomföldrajza.Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk).A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása.Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése.Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése.Amerika természetföldrajzaA földrész szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése. Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése.A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és K-Ny-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményeinek megismerése, a vízrendszer-hasznosítás modellezése.Amerika társadalomföldrajzaA földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban.A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel).Az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése.

Biológia-egészségtan: A forró övezet élővilága. Városi ökoszisztéma.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyarmatosítás, ókori öntözéses kultúrák. Amerika meghódítása. Urbanizáció, technológiai fejlődés.

Erkölcstan: lokális cselekvések és globális problémák.

57


Amerika országföldrajzaEltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása. Amerikai Egyesült Államok mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília mint gyorsan fejlődő ország.


Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna).


Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Kelet-afrikai- magasföld, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonas- és Kongó-medence, Szahara, Szudán; Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vörös-tenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Ázsia földrajza Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

A földrészek szerkezetfejlődési modelljének ismerete. Eligazodás a földtörténeti időben.A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságaival és környezeti problémáinak összefüggései. A sivatag, a tajgavidék, a magashegység, az agglomeráció és a technológiai park tipikus tájak jellemzői, az országok jellemzési algoritmusának használata.


Oksági gondolkodás fejlesztése Ázsia természetföldrajzi jellemzőinek okaival, társadalmi-gazdasági következményeivel és a világ gazdasági folyamataival való összefüggésekben történő feldolgozásával. A földrajzi tényezők életmód-meghatározó szerepének felismertetése.Prognosztikus szemlélet fejlesztése az ázsiai gazdasági fejlettség területi különbségeinek és okainak megláttatásával, a társadalmi és környezeti következményeik elképzeltetésével. Környezeti szemlélet fejlesztése a regionális társadalmi-gazdaság, környezeti problémák világméretűvé válásának példákban való érzékeltetésével, az egészséges környezet megőrzésében a társadalmi felelősségének bemutatásával. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a rövidebb időtartamú társadalmi és környezeti folyamatok példákban való felismertetésével.A szemléleti térképolvasás fejlesztése különböző tartalmú térképeken való önállóan tájékozódással, az információk közötti összefüggések indoklásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokÁzsia természetföldrajzaA „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, változatos éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység kontrasztjának, okainak megismerése. Természeti veszélyhelyzetek (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun) felismerése, a helyes magatartás megismerése. Belső-ázsiai sivatagok: kontinens belseji zárt fekvés következményeinek megértése.

Matematika: ok-okozati gondolkodás, modellezés.

Fizika: légköri jelenségek fizikai törvényszerűségei, természeti katasztrófák.

58


Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró és a mérsékelt övezetben, jellemzésük, az öntözéses monszungazdálkodás modellezése. Ázsia társadalomföldrajzaNépek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okainak és következményeinek megismerése. Az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepének felismerése példákban.Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamat értelmezése.Ázsia regionális földrajzaEltérő szerepkörű ország csoportok: olaj országok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak megismerése. India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai.Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei.Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori jelentős ázsiai kultúrák, napjaink gazdasági fejlődése; a gazdasági hatalomváltás.

Biológia-egészségtan: biotechnológiai forradalom, életfeltételek.

Kulcsfogalmak/ fogalmakVulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, zöld forradalom, technológiaátvitel, csúcstechnológia, informatikai társadalom.


Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japán-szigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Közép-szibériai-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi-sivatag, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugat-szibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Órakeret 7 óra

Előzetes tudásA szerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények példái. Eligazodás a földtörténeti időben. A forró és a hideg övezet és öveik főbb természeti adottságainak, környezeti problémáinak ismerete. Az óceánok és a tengerek tulajdonságainak elkülönítése, a földrészek és az óceánok megnevezése.


Átfogó kép alkotása Ausztrália és a sarkvidékek természetföldrajzi jellemzőiről, az okok és a jellemzők közötti összefüggések felismertetése a Föld fejlődéséről és az övezetességi rendszerről való tudás alkalmazásával. A környezetgazdálkodási szemlélet fejlesztése a tengeri erőforrások globális folyamatokban betöltött szerepének felismertetésével példákban, sérülékenységének és következményeinek megértetésével. A modellszerű gondolkodás fejlesztése elméleti modellalkotással a térség problémáiról.Az információszerző stratégia fejlesztése a tengert ábrázoló térképeken való tájékozódással, információleolvasással.

59


Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ausztrália, a kontinensnyi országElszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete.A sarkvidékek földrajzaAz Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások jelentőségének megismerése. A világtenger földrajzaAz óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger mint erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése.Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: nagy földrajzi felfedezések; hajózás.

Kémia: ózon; sósvíz és édesvíz; vízszennyezés.

Biológia-egészségtan: életfeltételek, a hideg övezet és a tengerek élővilága.

Fizika: Felhajtóerő, hőszigetelés. A tengermozgások fizikai alapjai (hullámok vízfelületen).

Kulcsfogalmak/ fogalmakÁllandóan fagyos és tundraéghajlat, fahatár, belföldi jégtakaró, jéghegy, ózonréteg, korallzátony, jégsivatag. Világtenger; tengeráramlás; árapály-energia, túlhalászás, kutatóállomás. Őslakos, bevándorló.

Topográfiai ismeretekAusztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déli-sarkvidék (Antarktisz).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Európa általános földrajza Órakeret 7 óra

Előzetes tudásSzerkezetfejlődési folyamatok által létrehozott képződmények felismerése példákban. Eligazodás a földtörténeti időben. A földrajzi övezetesség rendszere, az övek főbb természeti adottságai, környezeti problémái. A szélrendszerek éghajlatot meghatározó szerepe. A földrészek és ország csoportok szerepe a világgazdaságban.


Az Európa-tudat megalapozása az integrációs folyamat céljainak megismertetésével, napjaink törekvéseinek érzékeltetésével.A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a távoli földrészekkel kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával.Az analizáló képesség fejlesztése Európa természetföldrajzi adottságai és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyek feldolgozásával.A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az európai kulturális sokszínűség földrajzi okainak és a népességkeveredés következményeinek elemzése során. A közös európai kultúra, főként földrajzi alapjainak ismerete és a megőrzésére irányuló igény kialakítása. Az információszerzési képesség fejlesztése adatok, egyszerű adatsorok, diagramok értelmezésével, elemezésével, a földrajzi övek jellemzési szempontjainak önálló használatával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokEurópa általános természetföldrajzi képeSzerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni következményeinek, a domborzati adottságok következményeinek és a nagytájak mozaikjának megismerése.

Fizika: erőhatások.

Történelem, társadalmi és állampolgári

60


Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatásának megismerése. A természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi-gazdasági életben.Európa társadalomföldrajzi képe és folyamataiEurópa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom gazdasági következményeinek megismerése. Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének térképezése.Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs folyamatban.

ismeretek: A természeti adottságok és a történelmi események kapcsolata. Európa mint évszázadokon át a Föld legfejlettebb és vezető térsége; az integráció története, intézményrendszere; infrastruktúra és fejlődés.

Biológia-egészségtan: életkor.

Kulcsfogalmak/ fogalmakKaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási engedély. Gazdasági és politikai integráció; euró-övezet, Schengeni övezet.

Topográfiai ismeretekEurópa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Órakeret 5 óra

Előzetes tudásÁttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A hideg mérsékelt és a meleg mérsékelt öv, a mediterrán táj és gazdálkodás jellemzőinek, a vándorló állattartás lényegének ismerete. Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése.


Lényegkiemelő és összehasonlító képesség fejlesztése a két kontinensrész közös és egyedi földrajzi-környezeti vonásainak, azok okainak és következményeinek feltárásával. Gyakorlatorientált szemlélet fejlesztése az ismert világ folyamatos tágulása a fejlődésben máig érzékelhető hatásainak, valamint a természeti és gazdasági körülmények, hagyományok gondolkodásmódot, életmódot befolyásoló hatásának felismertetésével.Az információfeldolgozás képességének fejlesztése ismeretekről való leírás készítésével segédeszközök használatával, tanári irányítással.A szociális kompetencia fejlesztése az ország csoportok környezeti problémáinak irányított projektmódszerrel történő feldolgozásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életébenA tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának belátása.Észak-Európa földrajza: az északi fekvés következményeinek megismerése; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése.Mediterrán-Európa földrajzaDél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató ágazatok súlyának megismerése.A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és következményeinek értelmezése Olaszország példáján. A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Földrajzi fekvés szerepe a világ-gazdasági helyzetben; nagy földrajzi felfedezések; munkamegosztás. Gyarmatosítás következményei (gyarmattartók). Kultúrák ütközése.

Informatika: bemutató készítése.

61


A Balkán-térség A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban.

Kulcsfogalmak/ fogalmakFjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerő-vándorlás, időszakos idegenforgalom.

Topográfiai ismeretekAdriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandináv-hegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Atlanti-Európa földrajza Órakeret 10 óra

Előzetes tudásÁttekintő kép Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek ismerete. A valódi mérsékelt öv természetföldrajzi jellemzői, az óceáni éghajlat. A tenger szerepe a társadalom életében.Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése.


A kritikai gondolkodás fejlesztése az öregedő társadalom, a túltermelés és a társadalom nagymérvű környezet-átalakító tevékenysége következményeinek feltárásával (mentális térképkészítés). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a termelés más kontinensekre való áthelyezése következtében kialakuló válsághelyzet és az új fejlődési pályák választása konfliktusának elemzésével.A környezeti szemlélet alakítása a környezeti állapot javítására tett kezdeményezések bemutatásával, a regionális és a a globális szemlélet összekapcsolása. Földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók kiválasztása tanári irányítással. A térbeli intelligencia fejlesztése az országok népességi, gazdálkodási adatai egymáshoz való viszonyának, nagyságrendjének érzékeltetésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAtlanti-Európa földrajzi jellemzői és problémáiA nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése. A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációjának értelmezése. A szélenergia-hasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése.Nyugat-Európa meghatározó országaiRegionális földrajzi sajátosságaik megismerése összehasonlító elemzéssel. Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek).Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyarmatosítók, ipari forradalom, technológiai váltás.

Matematika: kritikai gondolkodás, nagyságrendi viszonyítás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Multikulturalizmus. Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása.

Topográfiai ismeretekBrit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliai-iparvidék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kelet- és Közép-Európa földrajza Órakeret 7 óra62


Előzetes tudás

Áttekintő kép Európa és Ázsia északi része természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségek, környezeti veszélyhelyzetek. A hideg és a valódi mérsékelt öv földrajzi jellemzőinek, a kontinentalitás térbeli változásának ismerete. A mérsékelten szárazföldi és a szárazföldi terület természetföldrajzi jellemzői, a hegyvidéki függőleges övezetesség és hatásuk az életmódra. Magashegység, tajgavidék, bányavidék, átalakuló ipari körzet, kikötőövezet mint tipikus tájak, tájjellemzési algoritmus.Az Európai Unió országai és fővárosuk megnevezése.


Az oksági gondolkodás fejlesztése a nyersanyagban való gazdagság, szegénység és a függőség, valamint a történelmi, politikai változások és a társadalmi-gazdasági hatások felismertetésével.A tájfejlődés társadalmi összetevőinek, illetve a térbeli kölcsönhatások és érdekek érvényesülésének felismertetése (a különböző adottságú tájak átalakítása kultúrtájakká). A közép-európai regionális tudat megalapozása hazánk közvetlen környezetének európai összefüggésben való megismertetésével, a közép-európai országok és hazánk kapcsolatának értelmezésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa közöttA kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalom-földrajzi következményeinek felismerése (összehasonlító tematikus térképolvasás). A termelési kapcsolatrendszerek (ásványi nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú mezőgazdasági termelés) megértése. Oroszország Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek.A hegyvidéki Közép-Európa: a közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása.A medencei Közép-EurópaA gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain. A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése. Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése. Németország földrajza, az európai gazdaság motorjának elemzése (esetelemzés, mentális térképkészítés).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Technológiai kapcsolatok. Szocialista világrend, hidegháború, Szovjetunió. Osztrák-Magyar Monarchia, világháború.

Biológia-egészségtan: életközösségek.

Kulcsfogalmak/ fogalmakTermészetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus.

Topográfiai ismeretekAlpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpi-mélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A Kárpát-medencevidék földrajza Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A földszerkezetet alakító folyamatok. Éghajlatot alakító és módosító tényezők, a vízhálózat. Áttekintő kép Európa és benne Közép-Európa természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről,

63


környezeti veszélyhelyzetekről. A magas- és a középhegyvidék, a dombvidék és a feltöltött síkság tipikus tája.A közép-európai és a magyarországi nagytájak ismerete.


Az oksági gondolkodás fejlesztése a medencejelleg közvetlen és közvetett földrajzi következményeinek, az ember életmódját meghatározó feltételeknek az összekapcsolásával, illetve prognosztizálással.A kritikai és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése stratégiai tervezéssel társadalmi, környezetvédelmi témájú feladatmegoldásban tanári útmutatással.Időszemlélet fejlesztése különböző léptékű földtani, földrajzi, környezeti folyamatok elemzésével (a Kárpát-medencevidék kialakulása, az ember környezet-átalakító tevékenysége). A szociális kompetencia fejlesztése a medencevidék népeinek, országainak együttműködésében rejlő lehetőségek, az együttműködés szubjektív korlátainak felismertetésével. A digitális kompetencia fejlesztése digitális prezentációs kiselőadás készítésével.


A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egységeA Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban.A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. A Kárpát-medencevidék társadalom-földrajzi egységeA medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájátalakításnak és következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése, prognosztizálása. A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú népszokásaik megismerése.

Fizika: fizikai folyamatok a földkéregben.

Magyar nyelv és irodalom: tájjal, szülőfölddel kapcsolatos irodalmi művek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyar Királyság, magyar kultúra.

Erkölcstan: nép, nemzet, nemzetiség, etnikum.

Kulcsfogalmak/ fogalmakFöldtani alapszerkezet, medencejelleg, szeszélyes időjárás és vízjárás, aszályveszély, árvízveszély, vízrendezés, vízkészlet, földcsuszamlás, kultúrpuszta, szikesedés; földhőenergia, biomassza. Vásárvonal, vásárváros, hídváros. Magyarság, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum, néprajzi csoport, néprajzi táj, nyelvsziget; székely, csángó.

Topográfiai ismeretekKárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A hazánkkal szomszédos országok földrajza Órakeret 6 óra

Előzetes tudásÁttekintő kép Közép-Európa és benne a Kárpát-medence, Kelet-Európa és a Balkán térség természetföldrajzi adottságairól és az azokból következő társadalmi-gazdasági lehetőségekről. A magas- és középhegyvidék és a feltöltött síkság tipikus tájainak, a kárpát-medencei nagytájak ismerete. A magyarság kárpát-medencei múltjának, jelen helyzetének ismerete.


A nemzeti öntudat fejlesztése a szomszéd országok hazánkkal való múltbeli és jelenlegi kapcsolatának tudatosításával, a magyarsághoz kapcsolódó országrészeik földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetésével. Oksági gondolkodás fejlesztése az országok földrajzi jellemzőinek rendszerezésével (összehasonlító táblázat, mérlegelés, logikai sorok, idő- és térsorok, folyamatvázlatok, sémák stb.). A kritikai gondolkodás fejlesztése tényelemzéssel (országok földrajzi-környezeti jellemzői).

64


A tanulni tudás képességének fejlesztése az előzetes (a Közép-Európával kapcsolatos) tudás előhívásával és alkotó felhasználásával.Médiatudatosságra nevelés és a digitális kompetencia fejlesztése internetalapú szolgáltatások célirányos használatával (pl. tények, adatok, képek, idegenforgalmi ajánlatok keresése). A kommunikatív és a művészi kifejezőkészség fejlesztése ország bemutatás során (tanulói kreatív módszerek).

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA Kárpát-medence magashegységi keretének országaiAz alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi utazások átélt élményeiről.Ausztria, mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való társadalmi-gazdasági kapcsolatok.Szlovénia, mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország (a Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése és bemutatása.A keleti termékeny vidékek országaiRománia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése.Ukrajna, mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése.A déli hegyvidékek országaiHorvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalom-földrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellemzése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Trianoni szerződés és következményei. Szovjetunió. Jugoszlávia, délszláv háború.


Topográfiai ismeretekBécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Magyarország természeti és kulturális értékei Órakeret 5 óra

Előzetes tudásA Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A hegységek és a felszín alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj.


A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpát-medencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával).A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével.


65


A magyarországi nagytájakA medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése.A magyar nemzeti kultúra: a magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása tanulói kutatómunka alapján.Természeti, kulturális és történelmi értékvédelem, eredetvédelem A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényegének megértése, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek megismerése; kulturális hungarikumok megismerése projektmunkában.

Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, néprajzi csoport, népszokások.

Magyar nyelv és irodalom: szöveges információgyűjtés.

Biológia-egészségtan: ökológia és természetvédelem.

Kulcsfogalmak/ fogalmakHordalékkúp-síkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszféra-rezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem.


Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Magyarország társadalomföldrajza Órakeret 10 óra

Előzetes tudásA Kárpát-medence társadalom-földrajzi jellemzői. Magyarország megyéi, néhány városa. A gazdasági ágazatok szerepe az országok életében és kapcsolataik különböző példái.


Reális tudáson alapuló nemzettudat kialakítása a magyar gazdaság világgazdaságban és az európai gazdasági erőtérben változó helyzetének értelmezésével. Gazdasági nevelés a gazdasági ágazatok jellegzetességeinek, értékeinek, gondjainak problémaközpontú megközelítésével, gondolatvázlatok készítésével és stratégiai tervezéssel.A kreativitás, a kezdeményező- és vállalkozóképesség szerepének felismerése a társadalmi-gazdasági fejlődésben regionális és hazai példákon.A földrajzi környezetben, a köznapi életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. Állampolgárságra nevelés a hírek földrajzi-környezeti tartalmú információinak értelmezésével, nézetek megfogalmazásával, kifejtésével. A tanulni tudás képességének fejlesztése kooperatív módszerekkel, hálózatos tanulással.A gyakorlati életre nevelés az internetalapú szolgáltatások (pl. adattárak, menetrendek, idegenforgalmi ajánlatok) használatával, a szerzett ismeretek másokkal való digitális megosztásával, valamint a tudatos vásárlói magatartás jellemzőinek bemutatásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokNépesség és településhálózatA népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése. A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Népesedési ciklus, infrastruktúrafejlődés a történelmi Magyarországon. Kommunikációs és

66


falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések).A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. Magyarország gazdasági szerkezeteMagyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése. A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és következményeik megvitatása. A magyar gazdaság főbb működési területei. Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás).Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai.A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei. A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe.

technológiai fejlődés.

Matematika: Modellek megértése. Adatok jegyzése, ábrázolása.

Informatika: internetalapú szolgáltatások használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmakFogyó társadalom, településhálózat, régió, eurorégió, tranzitország, menekültstátusz, termelői támogatási rendszer, kistermelő, vállalkozás, fogyasztói kosár, idegenforgalmi körzet, gyógyturizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, falusi turizmus, szolgáltatáskereskedelem, tudásipar, infopark.

Topográfiai ismeretekMagyarország megyei jogú városai. Balatonfüred, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével.

Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze.

Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik.

Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat.

Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-

67


környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is.

Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

68

· Web viewAhogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény...

Documents

Transcript of · Web viewAhogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény...