1.1.1. A kommunikációA kommunikáció fogalma. A kommunikációs folyamatok osztályozása többféle szempontból. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő.

Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül.

A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában.

A kommunikáció létjogosultsága:Minden embernek szüksége van arra, hogy az őt körülvevőkkel kapcsolatba lépjen, teljesen elszigetelten senki sem képes élni. Ezt a kapcsolatteremtést, az emberek közötti tudatos információcserét, összefoglaló néven kommunikációnak nevezzük. Eleinte csak mozdulatokkal, testtartással, arcjátékkal, a szem mozgatásával, ösztönös hangokkal cseréltek információt őseink. Ezt metakommunikációnak nevezzük. Később kialakultak a szavak, majd a beszélt nyelv. A metakommunikációt ma is használjuk a beszéd kísérőjeként. Egy mondat értelmét nagyban befolyásolja az, hogy milyen arckifejezés kíséri.

A testbeszéd egy része nemzetközi, például a mosoly az egész világon örömöt fejez ki. Vannak olyan jelek is, amelyek csak egy adott embercsoportra jellemzők. A bólintás szinte egész Európában az igenlés jele, de Bulgáriában nem-et fejezi ki.

A kommunikáció fogalma: A kommunikáció, információcsere mely egy közös jelrendszer segítségével történik. Minden olyan folyamatot kommunikációnak nevezünk, amelyben információtovábbítás történik. Ez történhet emberek, gépek vagy emberek és gépek között (az állatvilágban is zajlik kommunikáció).

A kommunikáció információból áll, mely jelek sorozatából épül fel. A jelek együtt jelrendszert alkotnak. Az információt az informatikában alapfogalomnak tekintjük ezért nem adunk rá meghatározást. Alapegysége a bit. A mai társadalom fontos szerepe van az információnak.

A jelek érzékszervek használata alapján lehetnek:

audio, amit hallunk vizuális, amit látunk egyéb más érzékszervvel érzékelhető jelek: tapintás, szaglás, ízlelés (pl.: a billentyűzeten az F és J

betűknél a jelölés)

A kommunikáció fejlődése a társadalom fejlődésével kölcsönös folyamat, ahogy a társadalom fejlődésével a kommunikáció is fejlődött, úgy a kommunikáció segítségével tudott fejlődni a társadalom.

A kommunikációs folyamatokat sokféle szempontból osztályozhatjuk.

A kommunikáció a kommunikációban résztvevő emberek száma szerint lehet:

magánkommunikáció (pl. napló) (intraperszonális kommunikáció) résztvevők között (interperszonális kommunikáció)

Résztvevő emberek száma szerint lehet még:

o Egy az egyhez: párbeszéd. A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között.

o Egy a többhöz: tömegkommunikáció (pl. blog(?)) a befogadók általában földrajzilag szétszórtan helyezkednek el a kommunikációt valamilyen médiumon keresztül oldják meg (pl.: tv) szakemberek irányítják a kommunikáció egyirányú, nagy a célközönség

Az alkalmazott jelrendszer szerint:

1. oldal

Tanulni való jan. 15., ill. jan. 17-ei faktra

verbális kommunikáció: alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. Ehhez kell egy közös kód(nyelv) és kell egy közös háttérismeret, mely nélkül hiába értik a közös nyelvet, kódot, nem értik meg egymás témáját. Például egy hétköznapi ember részvétele egy rendszergazdai levelezős listán nem ad eredményes kommunikációt, hiába beszél mindenki magyarul.

nonverbális: eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek. Pl.: mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, írásjelek. Az elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-val.

A kommunikáció szándéka szerint

szándékos nem szándékos

A közölt információ természetét, tartalmát és a befogadóra tett hatását tekintve:

tájékoztató, informatív (kognitív) felszólító érzelmet kifejező (affektív, emocionális)

Egyidejűségét tekintve

nem egyidejű: levelezés, kifüggesztett tájékoztató egyidejű: telefonálás, társalgási beszélgetés

A kommunikációs modell:Claude Elwood Shannon vázolta fel először az alábbi kommunikációs modellt 1948-ban. Ez egy

olyan egyirányú kommunikációs modell mely a kommunikáció összes fajtájára igaz.

A kommunikáció megvalósulásához elengedhetetlenek az alábbi tényezők:

adó: az információ forrása, kiinduló pontja, lehet személy vagy gép általi, feladata a közlemény előállítása és továbbítása

kódolás: az adó által küldött jelek átalakítása olyan formába, ami a csatornán szállítható, pl. az analóg jelet digitalizálja

csatorna: a jeleket továbbító közeg

dekódolás: a csatornán érkező jel visszaalakítása a vevő számára érthető formába

vevő: az információ célja, címzettje, értelmezi és elraktározza a kapott információt

Gyakorlati példaÉttermi rendelés

A vendéget tekintjük adónak, aki megfogalmazza annak az ételnek a nevét, amit enni szeretne és ezt egy közös nyelv (kód) segítségével közli a pincérrel. A rendelés a levegő segítségével történik tehát ez lesz a csatorna, amely segítségével a pincér hallja a vendég kérését. A pincér ebben a szituációban a vevő szerepét tölti be. A pincér ha érti a nyelvet amit a vendég használt, akkor dekódolni tudja az információt és az ő fejében is megjelenik ugyan az a kép mint az adóéban.Informatikai példák:

email küldése 2. oldal

adó: a levél feladója

vevő: a levél címzettje

üzenet: a levél szövege

csatorna: számítógépes hálózat (internet)

Az elektronikus levél, mint a kommunikáció modelljének a megvalósulása: Az információ birtokosa, a feladó elkészíti a közleményt, vagyis megfogalmazza a levelet. Begépeli a levelezőprogramba, a levelezőprogram átkódolja továbbítható formára, majd továbbítja a csatornába, vagyis az Internetre. Zaj az e-mail esetében nem igazán lehetséges, vagy odaér a levél, vagy sem. Optimális esetben megérkezik a levél a fogadó fél postaládájába, akinek a levelezőprogramja dekódolja, majd megjeleníti az üzenetet.

weboldal

adó: az oldal készítője

vevő: az oldal olvasója

üzenet: az oldal szövege

csatorna: internet

telefonálás

adó: hívó fél

vevő: hívott fél

üzenet: mondandó

csatorna: telefonhálózat

Zaj: a közleményhez keveredő, zavaró jel, minden olyan jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk, az eredeti jeleket eltorzítja, digitális jeleknél hibás számjegyek is előfordulnak

Zaj elleni védekezés:

Analóg jeleknél: zajszűrés, szigetelés. Például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése.

Digitális jeleknél: szigetelés, vagy ha hibákat okoz az adat bitekben hibajavító eljárások és ellenőrző bitek használata.

Zajok fajtái:

véletlenszerű: forrása nem ismert, egyáltalán nem, vagy nehezen küszöbölhető ki. nem véletlenszerű: Forrása ismert, így kiküszöbölhető (ez a dekódoló feladta)

A zajnak háromféle típusát különböztetik meg:

1. Csatornazaj: fizikai hiba

2. Környezeti zaj: a dekódolást teszi lehetetlenné, vagy nehezíti.

3. Szemantikai zaj: az üzenet megformálása volt hibás, s ebből adódik a zavar.

Kód: a kód jelekből épül fel, az adó kódolja, megfogalmazza az információt és a vevő feladata, hogy dekódolja, értelmezze azt. Csak akkor jöhet létre kommunikáció az adott felek között, ha kölcsönösen megértik egymást. Csak akkor tudjuk dekódolni az információt ha, megvannak hozzá az ismereteink és a megfelelő érzékszerveink. A kód többféle lehet: pl. hallható, látható olvasható, tapintható…

Csatorna: az a közeg, amely továbbítja az információt, ez lehet akár fizikai közeg vagy vezeték is. Csatorna lehet pl: levegő, telefonvonal, rádióhullám, fény, televíziós hullámok, újság, plakát

A technika fejlődésének hatása a kommunikációraAz őskorban még csak kezdetleges falrajzokat készítettek őseink folyamatosan alakult a szóbeli kommunikáció. A kommunikációnak régen határt szabott az emberek közötti távolság. Akik messze voltak egymástól, nem tudtak beszélgetni. Ám az ember igen találékony, füstjelekkel, fényjelekkel, dobszóval viszonylag nagy távolságra tudott üzenni megbeszélt jelek alapján. Az írás-olvasás tudományával új

3. oldal

dimenziók nyíltak a távolsági kommunikációra. A középkorban az információ továbbítására futárszolgálatot építettek ki, és a postagalamb is alkalmasnak bizonyult üzenetek küldésére.

Később a távíró, a telefon, majd a rádió és a televízió feltalálása segítette elő a kommunikációt. A rádiót és a televíziót, mivel egyidejűleg nagyon sok emberhez képes információt továbbítani, tömegkommunikációs eszköznek nevezzük.

Napjainkban számítógépes hálózat szövi be a világot, aminek eredményként az információátadás jelentős mértékben felgyorsult.

Új kommunikációs csatornák megjelenése: pl: webes üzenőfalak, fórumok, csevegő oldalak, webes napló (blog), videotelefonálás…

Meglévő csatornák átalakulása:

sajtó: a kiadott újságokhoz webes portál tartozik, ahol az újságban megjelent legtöbb (esetleg az összes) cikket elolvashatjuk

rádió: interneten is hallgatható, szintén saját portállal rendelkezhet tv: a legtöbb csatorna műsorrendhez alakított portállal rendelkezik, ahol ajánlókat, előzeteseket

tekinthetnek meg az érdeklődők

RedundanciaInformatikai értelemben redundanciáról beszélünk, ha a jelsorozatban több a jel, mint amennyi szükséges lenne a jelsorozat információ tartalmához. A jelsorozat mértékének is nevezik. Ez az alapja a tömörítés lehetőségének. A redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók, ez a redundancia mértékétől függ.

Haszna: Amennyiben a jelsorozat információtartalmát tekintve többszörözött, akkor még az esetlegesen előforduló zaj mellet is hallható lehet az eredeti jelsorozat és ezen keresztül a sértetlen információ.

Kára: továbbításra vagy tárolásra nem közvetlenül az információ, hanem a többszörözött információ és az azt hordozó jelek kerülnek. Tehát a továbbító vagy tárolókapacitás több, mint amennyi az információ kezeléséhez feltétlenül szükséges.

Példa: A hibalehetőség ellen redundanciával való védekezés egyik jó példája a pénzbefizetéshez használt csekk, hiszen ezen számmal is, és szövegesen is megadjuk a befizetni kívánt összeget.

Jegyzetek: Dorozsmai Károly: 60 tétek informatikából – középszint – szóbeli (Maxim Kiadó, 2012 Szeged) Végh András: Szóbeli tételjavaslatok – informatika – középszintű érettségi (Nemzeti Tankönyvkiadó

2005 Budapest)Egyéb forrás: iskolai régi anyagok

Források: • http://eretsegizz.com • http://tudasbazis.sulinet.hu/ • http://www.karinthy.hu/home/informatika/kommunikacio/index.html

4. oldal

1.1.2. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.Kommunikációs eszközeink. Mindennapi életünkre gyakorolt hatása.

Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével.

A kommunikációs eszközök

Minden kommunikációhoz közegek, eszközök kellenek. Az állatvilágban a természetes (föld, víz, levegő) anyagok a közegek, az emberi kommunikációban már megjelennek a mesterségesen előállított közegek, anyagok.A szóbeli információ tartós rögzítése megoldódott az írás és a könyvnyomtatás feltalálásával, a képi információkat a fényképezés, mozgófilm rögzíti, a hang tárolására pedig megalkották a hanglemezt, a mágneses hangszalagot. Gondolnunk kell a tömegkommunikációs eszközökre, az írott, nyomtatott, illetve az elektronikus sajtóformák elterjedésére, ennek eszközeire: az újságokra, a televízióra és az interneten megjelenő formákra, és minden egyéb eszközre: távíró, fax, rádió, CB rádió, Video, DVD, CD lejátszó, a számítógép asztali, és hordozható változataira. a telefon vezetékes és mobil változatára…A kommunikációban megjelenő médiaelemek: szövegek, szimbólumok, ikonok, logók, emblémák, piktogramok, fotók, képek, ábrák, rajzok, animációs képek és mozgóképek, valamint a beszéd, zene és az effektusok alkotják. Napjainkban a gyerekek és felnőttek is egyre többet kerülnek kapcsolatba a tömegkommunikációs eszközökkel. Ezek életvezetési modelleket, konfliktuskezelési stratégiákat, stílusmintákat közvetítenek, és az ismeretanyag ezeken a médiákon keresztül formálja a személyiséget.Más-más kommunikációs eszközre van szükségünk attól függően,

hogy hány ember, hány emberrel kommunikál, illetveo személyes kommunikáció,

tömegkommunikáció, hogy időben és térben hogyan helyezkednek el a

kommunikáló felek.o ezek szerint helyezzük el a beszéd, a távközlés,

a falra tűzött üzenet, a postai levél és ezek informatikai megfelelőit.

A telekommunikáció (távközlés) fogalmán az egymástól távol lévő - halló- és látótávolságon kívüli - személyek közötti közlési formát értjük. A technika mai állása már azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre láthassuk és hallhassuk kommunikációs partnerünket. Közléseink személyes csatornája ez, mely lehetővé teszi, hogy meghatározott felek közötti információcsere történjen. Az üzenetnek mindig konkrét címzettje van. Jellemzője a kommunikáló felek közötti párbeszéd.

Telefonálási szokásaink, okostelefon használati szokásaink hogyan alakítják mindennapi életünket? – Magad válaszolj!

A tömegkommunikáció során közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, rendszerint egyirányú formában (visszacsatolás csak a számítógépes rendszerekkel jelent meg), jutnak el nagy tömeghez. Különböző társadalmi rétegeket céloz, szólít meg. A tömegkommunikáció során a kommunikáció - a személyeshez képest - kevésbé változatos, továbbá a visszacsatolási lehetőség igen kicsi. A tömegkommunikáció során a kommunikátor bizonytalan abban, hogy az üzenet eljut-e a befogadóhoz, tudja-e dekódolni a befogadó szándéka szerint a hozzá küldött üzenetet, tudja-e kellően motiválni, cselekvésre késztetni a befogadót.

5. oldal

Tanulni való jan. 15., ill. jan. 17-ei faktra

A tömegkommunikáció változóban van. Komenczi (2009) így ír erről: „A világháló potenciálisan a Föld minden lakójára kiterjeszti a globális kommunikáció lehetőségét. A faluhasonlatnál maradva: bárhová, bármikor beszólhatunk, bárkivel beszélhetünk, és bárhová benézhetünk; bárhonnan vásárolhatunk, elvileg bármelyik munkaadónak dolgozhatunk és bárkinek a munkáját igénybe vehetjük anélkül, hogy otthonunkból ki kellene lépnünk. Érdeklődésünk, igényeink és szükségleteink, személyes preferenciáink szerint kapcsolódhatunk közösségekhez, amelyeknek tagjai a Földön szétszórva, bárhol élhetnek."

Az infokommunikációs eszközök

Az infokommunikációs eszközök nélkül ma már elképzelhetetlen kultúrkörünkben az élet. Az informatikába integrálódó kommunikációs lehetőségek tárháza fogad bennünket. Az infokommunikációs rendszerek, hálózatok az országos infrastruktúra részeivé váltak.

Elsősorban szöveg és kép Megbízható(?) Olcsóbb, mint a postai szolgáltatások webes és a mobiltelefonos szolgáltatások: böngésző, levelezés, adatbázisok, internetes rádió,

Skype… Milyen igények vannak?

o pontos, gyors, nyilvános (lehessen rá hivatkozni)

Információs rendszerek a mindennapjainkban:Az elektronikus információ keresés a számítástechnika és az adattárolás ugrásszerű fejlődésével jutott el a ma ismert szintjére. Manapság életünk szinte minden helyszínén találkozhatunk különböző információs nyilvántartó és tájékoztató rendszerekkel. Születésünktől kezdve nyílvántartják adatainkat, létünket.

Mire használhatjuk?Az iskolába kerülve rögtön megkapjuk első személyazonosítónkat, a diák igazolványt. Ennek számával azonosítanak bennünket az oktatási és egyéb rendszerekben. Manapság egyre gyakoribbak az iskolákban a be- és kiléptető rendszerek, vagy a menza nyílvántartó rendszerei, amelyek mind ezzel a kódszámmal és a hozzá tartozó vonalkóddal azonosítanak bennünket. A hagyományos iskolai naplókat elektronikus társaik váltják föl, így a megfelelő azonosítás után bármely internet elérésre alkalmas számítógépről elérhetjük iskolai adatainkat.

Tanulás - BöngészésA legalapvetőbb internetes tanulási mód az, amikor kedvünkre böngészünk a világhálón.

Az Internet a legtöbb ember számára egy nagy virtuális játszóteret jelent. Van aki hirdetéseket böngész, van aki híroldalakat olvas, van aki cseveg, és van aki csak a tv-műsort nézi meg. De akármit is teszünk, folyamatosan új információkat kapunk, amiből automatikusan meg is jegyzünk dolgokat, tanulunk.

Tanulás - Információkeresésés

Sokszor előfordul, hogy tanulás közben valamilyen ismeretlen dologgal találkozunk, amit gyorsan tisztázhatunk az internet segítségével. Pl. a Toldi olvasása közben arra leszünk kíváncsiak hogy vajon Arany hol lakott, amikor a Toldit írta. Az „Arany János” és „életrajz” szóra rákeresve, gyorsan megtalálhatjuk a megoldást.

Tanulás - Tudásbázisok

Van, amikor nem kiegészítésképpen szeretnénk használni az internetet, hanem minden információt onnan szeretnénk beszerezni, vagyis internetes tananyagokra vagyunk kíváncsiak. Ez még nem teljesen online-tanulás, mert nem irányított, az anyagokat mi keressük meg, és a tanulásunk ütemét is mi határozzuk meg.

Legismertebb(?) internetes tudásbázis: http://sdt.sulinet.hu (Tudjál róla néhány szót mondani…!)

ZanzaTV.hu…

A magyar közhasznú információs források

A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás.

oktatas.hu – korábbi érettségi feladatok, érettségi hirdetmények, felvételi pontszám számítás6. oldal

könyvtár menetrend – vonat, Budapesti közlekedés, szórakozás

E-learning

Az e-learning az internetes tanulás irányított formája. Az irányító lehet program, de lehet természetes személy is. Az e-learning legnagyobb előnye a rugalmasság, otthon „a karosszékünkből” tudunk tanulni.

A szinkron távtanulás - egyidőben, különböző helyen - a tanulási folyamat azon formáját jelenti, amikor az oktató és a diák közvetlen kapcsolatban áll egymással. A tananyag elsajátítása az oktatásszervezők ütemezésében történik. Szinkron távtanulási eszközök például a videokonferencia, az alkalmazás megosztás, csevegés.

Az aszinkron távtanulás - különböző időben, különböző helyen - időben egymástól független, lekérdezhető eseményekre épül. Az aszinkron e-learning esetében egy adott szerver gépen elhelyezett elektronikus tananyag önállóan is feldolgozható, egyéni ütemezésben. Aszinkron távtanulás fontos elemei például az elektronikus levelezés, a dokumentum letöltés, newsgpoups- és workgroup alkalmazások.

példáko Quizlet: quizlet.com

E-kereskedelem

• Legelterjedtebb a különböző cégek honlapjainak az interneten való megjelentetése, itt kínálják a szolgáltatásaikat, áruikat. A honlap gyakorlatilag reklámfelület.

• Az interneten is kereskedő vagy hirdető boltok kínálata is egyre nagyobb, minden nagyobb üzletláncnak van internetes kínálata.

• Webáruházak: teljesen az interneten bonyolítódik a vásárlás.

Az E-kereskedelem előnyei: Otthonról vásárolhatunk; megtekinthetjük az árut, megvizsgálhatjuk, összehasonlíthatjuk tulajdonságait más árukkal, a webáruházak kínálata nagyon nagy; általában olcsóbbak.

Példák: Aliexpress, GearBest, Banggood, Wish… Biztonság? Vélemények/tapasztalatok…Megjön az áru? … Használtátok családdal valamelyiket? Rendelés külföldről/országon belülről…

Munkahelyi használatNéhány munkahelyen szintén beléptető rendszerekkel ellenőrzik a munkaidő letöltését, késéseket. Egy adott munkahelyen belül többnyire zárt számítógéphálózat működik az adatok biztonságos és gyors továbbítása érdekében. A hálózaton megosztott erőforrásokat, gépeket, nyomtatókat, adatokat a dolgozók közösen használhatják.

Ügyvédek, bírók, cégbírók munkájában a cégnyilvántartás lekérdezése, cégek tulajdonos változásai, cég profil változásai

Tanárok munkájában: elektronikus napló használata, anyagok letöltése Nézz körül szüleid, családod, ismerőseid körében, hogy munkahelyükön ki mire használja az

infokommunikációs eszközöket! …

Hivatalos ügyek intézéseHivatalos ügyeink intézését is korszerű információs rendszerek segítik. Pénzügyeink intézését nagyban segítik a múlt század végén elterjedt bankkártyák. A kártyán található mágnescsík és mikrochip tartalmazza a számlavezető bank és a vásárló adatait, így a bank ügyfelei a kártyájuk segítségével készpénz nélkül vásárolhatnak, vagy juthatnak pénzükhöz ATM-eken keresztül. A különböző hivatalok sorszámosztó és ügyfélhívó rendszerei is megkönnyítik a várakozást. Egészségügyi állapotunkat, betegségeinket és a kezeléseket is feljegyzik, így az orvosok és kórházak fontos információkhoz juthatnak rólunk. A rendőrségi adatbázisok pedig a kihágásainkat, bűneinket rögzítik, így segítve az igazságszolgáltatás munkáját. Gépjárműveinket a hivatalok rendszámmal látják el, így a megfelelő információkat tároló adatbázis segítségével könnyen hozzáférhetőek a jármű és a tulajdonos adatai.

példák!

7. oldal

Szórakozás – szabadidő Példák!

o doodle táblázattal időpont egyeztetéso stb…

Infokommunikációs eszközök használatában fontos:

a médiumok természetének és hatásának megismerésére

kibontakoztatni a tudatos és konstruktív médiumhasználatot közlési eszközök felelősségteljes és értékorientált befogadása kialakítani az internetes információszerzésnek és helyes önkifejezésnek a készségét

Források:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_03/36_a_kommunikci_mdiumai_eszkzei_s_kzegei.html

o Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2. – Budapest, Aula Kiadó, 1997. 13.o Komenczi Bertalan: Információ ember és társadalom. Eger, Líceum Kiadó, 2009.

az iskola korábbi tananyagai

Lehet még böngészni a KSH adatokat2. Az IKT eszközök és használatuk a háztartásokban2.1.1. A magyarországi háztartások IKT-ellátottsága régiók szerint2.1.2 Az IKT-eszközökkel ellátott háztartások aránya a háztartások nettó havi jövedelme szerint2.1.3. A háztartások IKT-ellátottsága az azonos típusú háztartások százalékában2.1.4 A háztartások megoszlása a használt internetkapcsolat típusa szerint2.1.5 Az egyes kapcsolat típusok megoszlása régiók szerint, 20132.1.6 Szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások megoszlása a háztartás jövedelme szerint2.1.7 Szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya az internetkapcsolattal rendelkező azonos típusú háztartások körében2.2.1 A számítógép-használók aránya a lakosságon belül az utolsó használat időpontja szerint2.2.2 A számítógép-használók megoszlása az utolsó használat időpontja és nemek szerint, 20132.2.3 Számítógépet használók utolsó használati időpont szerinti megoszlása életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.2.4. A számítógépet használók aránya (a régió lakosságszámának arányában) [%]2.2.5 A számítógép-használat gyakoriságának megoszlása korcsoporton, iskolai végzettségen és lakóhelyen belül, 20132.2.6 A számítógép-használat megoszlása a használat helye szerint2.2.7 A számítógép-használat helyszínének megoszlása a használó életkora, iskolai végzettsége és lakóhelye szerint, 20132.3.1 Az internethasználók arányának alakulása a lakosságon belül és a használat időpontja szerint2.3.2 Az internethasználók megoszlása a használat utolsó időpontja és nemek szerint, 20132.3.3 Az internetet használók megoszlása a használat utolsó időpontja valamint életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.3.4 Az internethasználat gyakoriságának megoszlása, 20132.3.5 Az internethasználat gyakoriságának megoszlása életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.3.6 Csak egy helyen internetezők megoszlása az internethasználat kizárólagos helyszíne szerint2.3.7 Magáncélú internethasználat, használati célok szerint, 20132.5.1 e-Kormányzati portálok használata használati célok szerint2.5.2 Az e-kormányzati portálok használatának megoszlása (az elmúlt 12 hónapban) a használó életkora, iskolai végzettsége és lakóhelye szerint, 20132.5.3. Az e-Kormányzati portálok használatának aránya (az elmúlt 12 hónapban) lakóhely szerint, 2013 (a régió portálhasználóinak arányában) [%] 2.5.4 Az e-Kormányzati protálok használata során (az elmúlt 12 hónapban) tapasztalt problémák megoszlása, 20132.5.5 Az e-Kormányzati portál használat kerülésének okai (az elmúlt 12 hónapban), 20132.6.1 Az internetes vásárlások megoszlása az utolsó vásárlás időpontja és nemek szerint, 20132.6.2 Az interneten vásárlók megoszlása az utolsó vásárlás időpontja, valamint életkor, iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint, 20132.6.3 Éven belüli internetes rendelések megoszlása a rendelt termék típusa szerint2.7.1 Az e-szakértelmet igénylő, internettel kapcsolatosan végzett tevékenységek megoszlása, 20132.8.1 Internetellátottság az Európai Unió tagországaiban2.8..2 Az IKT-eszközök használóinak aránya a lakosság százalékában az Európai Unió országaiban2.8.3 Magyarország pozíciója az EU-tagországok kiemelt IKT-ellátottsági- és használati mutatói alapján

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt13.pdf

8. oldal

1.2.2. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a számítógép.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai, vonatkozó munkaegészségügyi törvények. A szemet, a fület, a vázrendszert érő hatások. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői.

Társadalmi hatásokAz informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja. Az információs társadalom korában, úgy tűnik,

mar nem csak a társadalmi, de a technikai változások is közvetlenül hatnak a személyiség alakulására. Az Internet használata a személyiséget is átformálja, pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetségesek.

Pozitív hatások: a gondolkodás rugalmassága, a személyiség nyitottsága, kreativitása, a szerepekkel való kísérletezés lehetősége, személyiségünk más változatainak megismerése.

Negatív hatások: a szerepkísérletezés az én szétdarabolásához, megsokszorozásához, decentralizálásához vezethet, az erre hajlamos személyeknél felerősítheti a többszörös személyiségből eredő zavarokat, a tudathasadásos viselkedést, eltávolodhatunk a valóság eddig megszokott észlelésétől, ami a valóság figyelmen kívül hagyásának veszélyével is járhat.

Az Internet hátrányai közé tartozik, hogy nem szabályozott, a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem megoldott, ezért mindent gyanúsnak kell tekinteni. Igen nehéz a hatalmas adattömegből az igazán fontos és érvényes információkat kiszűrni.

A számítógép ma már pszichológiai veszélyforrást is jelent. Elég, ha csak az Internetfüggésre vagy a lövöldözős-gyilkolászós számítógépes játékok okozta állandóan magas adrenalinszintre, illetve a virtuális világ után a valóságos világba történő beilleszkedés zavaraira utalnunk.

Egészséges számítógép-használatA számítógép használata fokozottan igénybe veszi a szervezetet. A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők: elsősorban a szem (amely az ember legfontosabb érzékszerve, hiszen a környezetből begyűjtött információink 80-85 %-ára a látás útján teszünk szert), a fül (idegrendszeri panaszok okozója lehet), gerinc (főként a derék és a nyak ill. esetlegesen a hát), vállak, csukló, ujjizületek, lábak. A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat károsodásokat.

Ezért is fontos minél pontosabban meghatározni a számítógépes munkakörnyezet kialakításának követelményeit.

Kormányrendelet: óránként 10 perc szünetet ír elő, és azt is meghatározza, hogy a folyamatosan gép előtt töltött idő nem lehet több 7 óránál.

A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői

Az ergonómia munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, egymásra hatásával foglalkozó tudomány.Ergonómiai szempontok: Környezet kialakítása : Ablak jobb kezeseknél jobbra legyen, ne süssön bele a monitorba, a monitorban ne

tükröződjön semmi, sötétítő használata, mesterséges világításnál az asztalra irányított fényt alkalmazzunk, a környezetre szórt fényt. A szék állítható irodai szék legyen.

Monotónia: A monoton munka merev testtartása miatt óránként 10 percet pihenjünk: mozogjunk. Hardver kialakítása: Megfelelően helyezzük el a keyboardot és mouset, a keyboard előttünk legyen,

könyökmagasságban, legyen hely előtte a csuklónak, az egér ugyanilyen magasan, a gombok megnyomásakor az újainkat ne kelljen oldalra mozgatnunk, a navigáláshoz ne kelljen a kezünket felemelnünk, csak csuklóból mozgassuk az egeret, csuklótámasz ajánlott. Monitortól legalább 50 cm-re legyen az arcunk, érdemes jó minőségű monitort használni.

Szoftver ergonómiája: megbízhatóság, könnyű kezelhetőség (súgók használata), színek, sötét világos részek jó kiválasztása, testreszabhatóság, gyorsbillentyűk, makrók, felhasználóbarát adatbevitel (alapértékek, maszkok, ellenőrzések)…

A konfort érzet feltételei: A munkahely berendezésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a munkahelyen elhelyezett gépek zajhatása ne befolyásolja a munkavégzést. A munkahelyen elhelyezett berendezések nem fejleszthetnek

9. oldal

Tanulni való jan. 22., ill. jan. 24-ei faktra

akkora hőt, hogy az díszkomfort érzetet okozzon a dolgozónak. A munkaasztal méretet és kialakítását úgy kell meghatározni, hogy elég hely legyen a hardver eszközök és az iratok rugalmas elrendezéséhez.

Mozgásszegény életmód: További kedvezőtlen hatás a mozgásszegény életmód, melynek következményei közül a legfontosabb a testsúlynövekedés és az összes elhízással járó szövődmény.

Érzékszervenkre gyakorolt hatás

Szem:

A szemünk állapotát elsősorban a monitor által mutatott kép minősége befolyásolja. (CRT monitorok esetén fontos volt, hogy lehetőleg minél kevésbé vibráló képet nézzünk, vagyis a frissítési frekvencia minél nagyobb legyen.) A képernyőfelbontás is fontos, hiszen a túl nagy felbontás miatt lehetséges, hogy "gúvasztani" kell az embernek a szemét a szövegek olvasásához. A felbontást úgy érdemes beállítani, hogy ha a fejünk a monitortól min. 40cm-re van (ez kb. az egészséges távolság), akkor kényelmesen el lehessen olvasni a megjelenő szövegeket. A túl közeli képernyő fárasztó munkára kényszeríti a szemlencsét és izmait, ami rontja az éleslátásunkat. Fontos még, hogy a monitor a szemmagassághoz képest hol helyezkedik el. Ez akkor a legjobb, ha egyenesen előre nézve a monitor közepe és felső széle közé nézünk. Ebben az esetben ugyanis a gép előtt töltött idő java részében előre vagy kissé lefelé nézünk, így kevésbé fárad el a szem. Gondoskodjunk megfelelő háttérvilágításról is, teljes sötétben lehetőleg ne használjuk a gépet.

Fül:

Nagyon sok probléma okozója lehet a zaj. Márpedig egy átlagos számítógép szép számmal termeli a különféle zajokat. Egy rossz monitor sípolása, az elkoszolódott ventillátorok sivítása vagy a merevlemez kattogása mind zavaró lehet, ha hosszú ideig kell hallgatni. Csendesebb megoldásokat kell találni. Folyamatos karban tartással csökkenteni lehet ezeket a problémákat.

Gerinc, nyak, hát és a derék problémái

Nagyon fontos, hogy a gép előtt töltött időben a lehető legkényelmesebb testtartásban legyünk, ebben elsősorban a bútorok helyes kiválasztása és használata segíthet. Az egész test akkor van jó pozitúrában, ha a törzs és a felső lábszár kb. 100-110 fokot zár be (vagyis enyhén hátra vagyunk dőlve a függőlegestől), és az alsó és a felső lábszár szöge is hasonló legyen. A szék magasságát úgy kell megválasztani, hogy az előbbi helyzetben a teljes talppal érintsük a padlót. Ha ez a magasság megvan, akkor ehhez képest kell a billentyűzet magasságát beállítani. A túl alacsony asztalra nagyon rá kell hajolni, ami szükségtelenül görbíti meg a hátat.. A jó helyzet az, ha a felkar függőleges, lógó helyzetben van a testünk mellett, és ehhez képest az alkar derékszögben állva nyúl a billentyűzet fölé.

A hát egészséges tartásához olyan széket válasszunk, amely elég stabilan meg tudja tartani ha nekidőlünk, a támla lehető legnagyobb felületen támassza meg a hátat, de mindemellett kényelmes a hátnak (párnázott), esetleg jó lehet, hogy ha a támla dőlésszöge külön állítható.

A nyak a fej tartásától függően van terhelve. A monitor ne legyen se túl magasan, se túl alacsonyan, a képernyőt szemmagasságba helyezzük. A legjobb az, ha a nyak a gerinccel egy "egyenesben" van, és nem hajolunk túl előre vagy hátra.

Érdemes arra figyelni, hogy hosszabb idő esetén mozgassuk, tornáztassuk a lábunkat, hogy a keringés ne lassuljon le benne. Munka közben is lehet a lábat térdből hintáztatni, a lábfejet körbe forgatni, a lábujjakat ki-be hajtogatni. Nem árt az asztal alatt elegendő lábteret hagyni, hogy véletlenül se rúgjunk bele semmibe (ez se a lábunknak, se mondjuk a számítógépnek nem tesz jót).

A számítógép előtt ülőknek érdemes komolyan fontolóra vennie egy ún. térdelőszék beszerzését, melynek használatával hosszabb távon mindenképpen kevésbé terheljük hátunkat. Esetleg egy ülő labda használatával is változatosabbá tehetjük a testhelyzetünket, az állandó terhelést csökkentve.

Kar és a kéz (váll, csukló, ujjak)

A csukló lehetőség szerint egyenes állapotban legyen, vagyis a kézfej az alkarral egy egyenesbe essen, mert így éri a legkisebb terhelés. A kéz tartására kétfajta állás terjedt el; az egyik szerint nem szabad alátámasztani az alkart, annak szabadon kell lennie. A másik esetben az egérhasználat során az alkart a csukló mögött megtámasztjuk. Ez történhet magán az asztalon, vagy direkt erre a célra tervezett eszközzel, például egérpaddal, ill. csuklótámaszos billentyűzeten. A folyamatos gépelés esetén a csukló esetében arra is ügyeljünk, hogy a csukló ne legyen kifelé fordítva, hanem itt is egyenesen álljon. Olyan egeret válasszunk, ami a számunkra legkényelmesebb. Fontos, hogy az egér mérete akkora legyen, hogy a tenyerünk kényelmesen feküdjön rajta. Fontos szempont az egereknél, hogy lehetőleg könnyen mozogjanak. Ma már az optikai egerek elég olcsók, és jó minőségű egérpadon ezek működnek a legkényelmesebben. Nem mindegy az egér súlya sem. A kábeles egerek súlyai nagyjából egyformák, de a rádiós/infra egerek egy vagy két ceruzaelem nagyságú akkumulátort is tartalmazhatnak, ez pedig sokaknak kényelmetlen lehet

Forrás:10. oldal

a gimnázium korábbi anyagai

11. oldal

1.2.3. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a mobiltelefon.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A mobiltelefon, illetve az okostelefon, mint kommunikációs eszköz használatának társadalomra és egészségünkre gyakorolt veszélyei. Kutatások, tanulmányok. A mobiltelefon hatása gyermekekre, magzatra. A mobiltelefonok használatára vonatkozó tanácsok.

A mobiltelefonok a társadalomra és az egészségünkre gyakorolt hatásaiMa már szinte minden embernek van mobiltelefonja, azonban arról kevesen vesznek tudomást, ill. kevesen tudják, hogy a készülék milyen hatást gyakorol az egészségünkre.Jelenleg a mobiltelefont a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rákkeltők 2b kategóriájába sorolja, amely „potenciális emberi karcinogént” jelent.(A karcinogén rákkeltő, bizonyos egyéb tényezők fennállása esetén rosszindulatú tumoros betegséget előidéző, a rákos folyamat kialakulását elindító mesterséges vagy természetes anyag.)Az elektromágneses sugárzásokat sajnos koktélban kapjuk. A rádió, a TV, a wi-fi és a mobiltelefon-hálózat által kibocsátottakhoz hozzájön a magasfeszültségű vezetékek és az otthoni elektronikus eszközök (pl. számítógép és a mikrohullámú sütő), valamint a vezeték nélküli otthoni telefonok rezgése. A minket körülvevő sugárzási terhelést nevezzük elektroszmognak. Elektroszmog vesz körül akkor is, ha használod ezeket a készülékeket, és akkor is, ha nem. A szomszéd wi-fi-je a te lakásodban is fogható, a buszon a melletted ülő hölgy pedig végig telefonálja az utat. Lehet, hogy jobban jár az, aki nem használ mobiltelefont, de tökéletesen úgysem tudja sugárzásmentesíteni a környezetét.Specifikus abszorpciós ráta (SAR)

SAR: specifikus abszorpciós ráta (fajlagos elnyelési tényező) – egy szám, mely azt fejezi ki, hogy az emberi szövetek a mobilsugárzást mennyire nyelik el. A SAR készülékfüggő, és az egyes mobiltelefon-modellek között többszörös eltérés is elképzelhető. Minél kisebb a szám, annál kisebb a minket érő káros sugárzás a telefon használata közben.A SAR-értékről, meghatározásának módjáról bővebben a www.emf-portal.hu honlapon

olvashatunk.Alapvető tudományos tények bizonyítják, hogy a mobiltelefon káros hatással van az egészségünkre. Az eddigi megfigyelések alapján a mobiltelefon sugárzásának káros hatásai között szerepel a fejfájás, a fáradékonyság, a fülzúgás, a koncentrációs és tanulási nehézségek, a DNS károsodásának lehetősége, a rákos folyamatok és a neurológiai betegségek kockázatának növekedése. Amikor mobiltelefonon beszélünk, elektromágneses rádióhullámok közvetítik az információt telefonunk és a számára alkalmas, közeli szolgáltató-antenna között.  A telefon által kibocsátott sugárzás több mint 60 százaléka a fejünket éri. Ez már önmagában is elég meggyőzőnek tűnik, még riasztóbbá válik viszont akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az antenna milyen közel van a fülünkhöz. A fülrésznél ugyanis nem zárt a koponya, ezért az ártalmas rádióhullámok még könnyebben hatolnak az agyba. Különösen igaz ez a belső antennás készülékek esetében. Miközben a mobiltelefonon „csüng” az ember, fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A telefonálás közben 0,5-1 fokkal emelkedik a fej hőmérséklete a mobiltelefonból érkező sugárzás következtében. A felmelegedés annak köszönhető, hogy miközben a készülék használatban van, elektromos sugarakat bocsát ki, amit a sejtek elnyelnek. A káros sugarak okozzák például, hogy egy hosszabb beszélgetés alatt felmelegszik a fül. Sokaknál, különösen ha autóban telefonálnak, a fém kaszni által felerősödött sugárzás azonnal tompa fejfájást okoz.Kutatási projektek, tanulmányok 1993-ban az amerikai távközlési ipar 25 millió dollárt költött kutatási projektre azért, hogy bebizonyítsák: a mobiltelefonok biztonságosak. Azonban az eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyították. Dr. George Carlo, a Safe Wireless Initiative (a mobiltelefonok egészségügyi kockázatait kutató intézmény az USA-ban) alapítója, a 2001-ben megjelent, „Láthatatlan kockázatok a vezeték nélküli telefonok korában” című könyvében megdöbbentő tényeket közöl. A kutató azt állítja, hogy a rádióhullámok hatására bizonyos betegségek felerősödnek. Ezek közé tartozik a rák, a figyelemhiányos rendellenesség, az autizmus, az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Véleménye szerint széleskörű közegészségügyi válsággal állunk szemben. Dr. George Carlo az elsők között végzett kutatásokat a mobiltelefon-használat veszélyeivel kapcsolatban.Svéd kutatók azt tapasztalták, hogy azoknál az embereknél, akik több mint 25 éven át rendszeresen használtak mobil- vagy vezeték nélküli telefont, a glioma – egy gyakran végzetes kimenetelű agydaganat – kockázata a háromszorosára

12. oldal

Tanulni való jan. 22., ill. jan. 24-ei faktra

növekedett azokhoz képest, akik egy évnél kevesebb ideje használtak ilyen készülékeket. A kutatási eredmények a Pathophysiology folyóiratban jelentek meg.

Egy svéd onkológus tíz, 2001 és 2007 között készült európai tanulmányt tekintett át, és összefüggést vélt felfedezni az agydaganat bizonyos típusai és a hosszú távú mobilhasználat között. A daganatok között szintén előfordult a glioma, ill. az akusztikus neuroma, amely az agy és a fül találkozásánál alakul ki; valamint fültőmirigyrák (a fül mellett található egyik nyáltermelő mirigyünkben létrejövő tumor).Egy 2008-as, 500 fő részvételével Izraelben végzett vizsgálat szerint a rendszeres

mobilhasználók körében 50%-kal nagyobb eséllyel alakul ki fültőmirigy-daganat.Finn tudósok egy 2007-ben közzétett kutatásban megállapították, hogy több mint 10 évig tartó mobiltelefon-használat után „jelentősen nő” az agydaganat kockázata.Szintén Finnországban a Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság (RNSA) mutatott rá arra, hogy a mobiltelefon által kibocsátott, nem-ionizáló sugárzás az ennek kitett emberi sejtekben olyan reakciót vált ki, amely normál esetben csak akkor fordul elő, ha a sejtek károsodnak.A svéd Lund Egyetem kutatói patkánykísérleteket végeztek, hogy kiderítsék a mobiltelefonok esetleges káros hatásait. Megállapították, hogy a mobiltelefon-sugárzásnak kitett állatok agyában károsodtak az idegsejtek, ugyanis a besugárzás hatására a vérből olyan molekulák is átjuthattak az agyba, amelyek normális esetben kiszűrődnek, és amelyek károsíthatják az idegszövetet. Azt is megállapították, hogy a károsodás egyenesen arányos volt a telefon SAR értékével, vagyis a besugárzás erősségével.Vini Khurana, a világ egyik vezető idegsebészének véleménye szerint tízévnyi mobiltelefon-használat a duplájára növeli az agydaganat veszélyét.A mobiltelefon-használat hatása a gyermekekreKülönösen gyermekek számára jelent veszélyt a mobilhasználat. Kutatók és orvosok petíció útján is próbálták betiltatni a 16 éves kor alatti mobilhasználatot:

A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban közzétett kutatás eredménye azt mutatta, hogy a mobiltelefon összefüggésben állhat a gyerekek rossz magaviseletével. A kutatás sokat mobiltelefonáló édesanyákat és 1996-97-ben született gyermekeiket vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben az anya a terhesség alatt és után is rendszeres mobilhasználó volt, gyermeke nagyobb valószínűséggel szenvedett 7 éves korára magatartási zavaroktól.Fontos megjegyeznünk, hogy a mobiltelefonok   a kibocsátott mikrohullámú sugárzás miatt

kiemelten veszélyesek lehetnek a kisgyermekek és a még meg nem született magzatok egészségére . Ennek az az oka, hogy a babák és gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőttekéhez képest. A magzatok a leginkább veszélyeztetettek, mert az ő idegrendszerük még csak most van kialakulóban, a mikrohullámok hatására pedig zavart szenvedhet az idegsejteket megóvó és tápláló sejthalmaz, az úgynevezett mielinhüvely fejlődése. PerekAz Egyesült Államokban és Finnország környékén volt rá példa, hogy beperelték agydaganatban elhunyt emberek családtagjai a telefongyártókat, de pert vesztettek, mert nem volt elég bizonyíték a telefongyártók ellen.Az első ilyen per 1993-ban zajlott, amikor egy floridai üzletember, David Reynard pert indított a mobiltelefon-iparág ellen. Meggyőződése szerint néhai feleségénél a gyakori mobilhasználat következtében alakult ki halálos kimenetelű agytumor. A vádat bizonyíték hiányában ejtették.Hamarosan más rákbetegek is hasonló kijelentéseket tettek a telefongyártók elleni perekben. A Cellular Telephone Industry Association (Mobiltelefon-Gyártók Egyesülete (CTIA)) hevesen tagadta a vádakat, de ugyanakkor beleegyezett, hogy támogasson egy 6 éves kutató programot, amely a mobiltelefonok egészséget veszélyeztető hatását hivatott kivizsgálni. A kutatási program nem igazán szolgált említésre méltó eredményekkel, viszont még az eddiginél is nagyobb fejetlenséget okozott.A túlzott mobilhasználat okozta egészségkárosodásról, ill. RF adóvevők közelében lakók, ott munkát végzők egészségkárosodásáról szóló orvosi jelentések számos, rákkal kapcsolatos perben szerepelnek. A pereket természetesen a telefontársaságok ellen indították. Magyarországon tetemes kártérítésre pereltek lakástulajdonosok egy mobilcéget, mert átjátszót épített egy családi házas övezetben (teljesen jogszerűen).   A Fővárosi Ítélőtábla azonban az ott élők sugárzástól való félelmét megfelelő indoknak találta a kártérítés megítélésére, függetlenül attól, hogy félelmük megalapozott-e, vagy csupán tévhit.2015-ben Balatonbogláron több millió forintos kártérítési pert nyertek az ott lakók egy mobiltársasággal szemben, azonban az antenna lebontására nem kötelezte a szolgáltatót a bíróság.VégeredményA mobiltelefon használata és a rákos megbetegedések közötti összefüggés  elsősorban a szolgáltatás / értékesítés területén érdekeltek részéről vitatott. Ne feledjük: bomba üzletről beszélünk, mert a mobilhasználat   végeláthatatlan lehetőséget biztosít a ma emberének – elsősorban kényelmi szempontból.

13. oldal

(De amikor fiatal embereket, gyerekeket, várandós anyukákat látok mobiltelefonnal a zsebükben és szemmel láthatóan elválaszthatatlannak érzik azt maguktól, eszembe jut a következő: Életemet 20 éves koromig mobiltelefon nélkül éltem. Sem a magam, sem a szüleim korosztályát nem hallottam arra panaszkodni, hogy emiatt bármiről is lemaradtak volna, vagy valakit nem tudtak elérni, valamit nem tudtak volna megbeszélni valakivel. A ’90-es évek derekán még furcsán néztünk azokra, akik a mobiltelefonon a bolti bevásárlólistát beszélték meg. Aztán 10 év alatt a telefon beszivárgott életünk minden szegletébe. A saját felelősségünk, hogy ma ezt hogyan látjuk, de a fent nevezett bizonyítékok alapján kijelenthető: a luxusnak ára lesz, ha a telefont állandóan testközelben tartjuk.)Néhány jó tanács : A telefont a lehető legritkábban tartsuk a testünkön (zseb, nyakpánt), lehetőleg külön táskában hordjuk Soha ne aludjunk mobiltelefonnal a közelünkben, vagy legalább tegyük éjszakára repülő üzemmódba, és akkor is a

lehető legtávolabb magunktól. A lehető legkevesebbet beszeljünk autóban, mert a zárt fémdoboz akár több ezerszeresére is erősítheti a

mobiltelefon káros sugárzásait. Az okostelefonok számtalan netes szolgáltatását korlátozottan használjuk, vagy lehetőleg ne használjunk

okostelefont, mert az adatforgalom növeli szervezetünk terhelését. Ha betegek vagyunk, vagy fokozott fizikai / szellemi teljesítményre törekszünk egy adott időszakban, akkor

minimalizáljuk a mobiltelefonnal való kapcsolattartást, és a mobiltelefont magunktól távol tároljuk. Mobiltelefon vásárlásakor tájékozódjunk a káros sugárzás mértékét mutató SAR értékről is, mely telefononként

jelentős eltéréseket mutat. a telefont minden lehetséges alkalommal kihangosítva használjuk, és testünkkel közvetlenül ne érintkezzen. Tartsuk távol a mobiltelefonokat gyermekektől, ameddig csak lehet. Később tanítsuk meg nekik a fent említett

szabályok alapján a felelős használatot. Különösen gyermekek és várandós anyukák kerüljék az olyan tartózkodási helyeket, ahol fokozott a mobiltelefonok

használata. Próbáld kevesebbet használni a mobilodat. Nemcsak telefonáláskor, hanem játék és zenehallgatás közben is ér a

sugárzás. A hívás kezdetén, a kapcsolat létrejötte előtt és sms-küldésekor tartsd a testedtől távol a telefont, mert ilyenkor

erősebben sugároz. Éjszakára kapcsold ki és tedd el a fejed mellől a telefont! Ne tartsd a mobilod a zsebedben. Fiúknál a sugárzás befolyásolhatja a nemzőképességet is. Metrón, autóban, buszon és vonaton ne telefonálj, mert ilyenkor a rossz vétel miatt jobban sugároz a telefon. Érdemes RF3-headsetet használni telefonálás közben, mert ez az orvosi sztetoszkóphoz hasonlóan egy

levegőcsövön keresztül továbbítja a hangot a fülünkhoz, és így csökkenti a fejet érő elektromágneses sugárzást. Légy figyelemmel másokra! Telefonálás közben menj messzebb a többiektől. Otthon használjatok sima, vezetékes telefont!A mobiltelefonok hatása a társadalomraLeszámítva a mobiltelefonok egy alig emlegetett, rejtett tulajdonságát, ami az idegenkezű, távolról történő beépített telefonkamera aktiválásról szól (az iparág általánosan befolyásolja társadalmunk napi működését.A mobiltelefon-használat elsődleges hatása, hogy használóikhoz könnyedén jutnak el a vásárlásra (legyen az szolgáltatás vagy termék) buzdító impulzusok, függetlenül attól, hogy ezek az információk már nem elsősorban az „eladótól” érkeznek, hanem egy öngerjesztő folyamat részeként szivárognak belénk, mondjuk az „ismerőseinken” keresztül.A telefon-értékesítés, -szolgáltatás mai mértékű elterjedtsége elsősorban azok számára hasznos, akik a pénzvilág szálait a legfelsőbb szintről mozgatják. E réteg érdekei szerint a föld lakossága egy állandóan és csillapíthatatlanul vágyakozó (értsd: dolgok és élmények megszerzésére a végtelenségig motivált)  és félelmekkel teli (értsd: magát kiszolgáltatottnak érző,  tudat alatt irányításra vágyó) massza kell legyen. Semmi más, mint „massza”, mely gyurmaként formálható, és szivacsként szívja magába a mind több és több információt. Ezek a manipulált információk mondjuk 70%-ban valamely termék vagy szolgáltatás utáni sóvárgás irányába terelnek (beleértve a szappanoperákat is, ahol az érzelmi manipuláció áldozataivá válunk), a maradék 30%-ban pedig félelmet keltenek bennünk, mert az így elbizonytalanított tömegek (azaz mi) irányíthatóbbakká válunk, és jobban érvényesül a „csordaszellem” is.Ami ennél is rosszabb, hogy ha most magunkba nézünk, sokan szinte szenvedünk a gondolattól, hogy ebből a döbbenetes méretű, mobiltelefonon keresztül ránk ontott információáradatból kimaradunk.Még akkor is, ha látszólag csupán barátainkkal „tartjuk a kapcsolatot”, ezzel párhuzamosan agyunk hozzászokott ahhoz, hogy felületes, minket csupán közvetve vagy egyáltalán nem érintő információk tömkelegét dolgozza fel.Példának okáért minden egyes „selfie”, melyet mobilunkkal a világhálóra töltünk, azt mondja a szemlélőknek: Mi itt vagyunk és boldogok vagyunk! – Ez másokban szintén vágyakozást kelt hasonló élmények iránt.Tehát ha sodródunk az árral, nem is merül fel más választási lehetőség, mint menni, menni, (v)enni, oh és már   vettünk is valamit, hiszen ehhez a  pörgéshez energia kell.Persze többnyire nem mulasztjuk el magunk is világgá kürtölni elért céljainkat, mely másokat természetesen hasonló tettekre sarkall majd.Ezáltal leszünk „hasznos” tagjai a fogyasztói társadalomnak, és szinte észre sem vesszük, hogyan is hajszoljuk magunkat a végtelenségig, különféle újabb és újabb,  homályosan körvonalazódott célok felé.   Közben a  globális 

14. oldal

üzlet dübörög, és még akkor is hasznot húznak belőlünk a „legfensőbb”  üzleti körök, ha űzött vadként,  végkimerülésünkben már költséges egészségügyi ellátásban kell részesülnünk.Nos, hogyan is várhatnánk el, hogy a mobiltelefonok káros hatásait kutatók egységesen felálljanak és kimondják: A mobiltelefonok ma ugyanolyan felbecsülhetetlen veszélyt jelentenek egészségünkre, mint a  kábítószer

világhódító színre lépése 50 évvel ezelőtt!Hiszen ma a mobiltelefonokkal legális köntösbe bújtatva, tálcán kínálják nekünk a 100%-os kényelem garanciáját. Egy pin kóddal életünkbe, autónkba, hálószobánkba varázsoljuk az egész világot, és egyetlen gombnyomással ezrek felé tudunk helyzetjelentést adni a nap minden percében.Közben egyre többször tűnik fel előttünk az a kép, hogy egymás mellett ülő, álló családtagok őrült sebességgel, perceken vagy akár órákon keresztül, egymáshoz sem szólva nyomkodják telefonjukat. Közben egymásnak   néha küldenek egy szmájlit.Kérdés, hogy akarunk-e ez ellen bármit is tenni? Ha igen, akkor kezdjük a saját házunk táján, vagyis stílusosan akár telefonján :)))„Halló! Jó reggelt kívánok! Én magammal szeretnék beszélni!” Tanács, amit érdemes megfogadni:Néha tegyük el, kapcsoljuk ki a mobiltelefont. Mi több! Ne vigyük magunkkal valahová!Figyeljük az érzéseinket. Hessegessük el a pánikot, ha van. Használjuk ki a pillanatokat, hogy gondolataink zavartalanul, a magunk által me szabott irányban és tempóban haladnak. Az élmény hihetetlen. Csak szokni kell… Bátorság! Forrás: www.eszmog.hu 

http://www.pathophysiologyjournal.com/article/S0928-4680(14)00064-9/abstract https://www.sciencedaily.com/releases/2008/02/080214144349.htm http://www.rense.com/general26/2yrs.htm http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/2728149.stm http://breakfornews.com/forum/viewtopic.php?t=121 http://journal.media-culture.org.au/0106/cell.php https://sg.hu/cikkek/37081/videki-mobilozasnal-nagyobb-a-rak-kockazata http://24.hu/belfold/2001/01/23/rtalmas_mobiltelefonok_sugarzasa/ http://lakasfokusz.hu/egyeb/milliokat-fizethet-a-mobilceg-a-lakastulajdonosoknak/ http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/zavarba-ejto-sugarzas-balatonboglaron-241391/ http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/sugarzastol-retteg-boglar-pert-nyertek-de-az-antenna-marad-481904/

15. oldal

2.1.1 Jelátalakítás és kódolás

Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok.Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei.Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE).

Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukraAz analóg jel „folytonos” jel, hiszen folytonosan együtt változik azzal, amit jelöl, egy tartományban bármely két állapot közti, minden állapotot fel tud venni. Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is folytonos, a jel pedig minden időpillanatban értelmezhető. A valóság hű leírására alkalmasak.Példák: a hagyományos óra (a mutatók állása az idővel együtt változik), hagyományos sebességmérő (a mutató állása a gázpedál nyomásával együtt változik), hagyományos hőmérő (a higanyszál a hőmérséklettel együtt emelkedik), homokóra (a homok az idő múlásával együtt pereg le fentről az alsó részbe)A digitálisjelben csak számjegyeket használunk. Ilyenkor annak ellenére, hogy a jelenség folytonos (pl. idő múlása, hőmérséklet emelkedése, sebesség változása), a jel csak egy-egy adott pillanat értékét mutatja, csak bizonyos „lépés-közzel”, vagyis diszkrét értékeket vehet fel. Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is diszkrét. A valóság tetszőleges pontosságú leírására alkalmas.Példák: digitális óra, digitális hőmérő, digitális sebességmérőIdőtartományban diszkrét jel: a jel értelmezési tartománya diszkrét, értékkészlete folytonosAmplitúdóban diszkrét jel: az értelmezési tartománya folytonos, de értékkészlete diszkrét

Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzőiA különbség a "digitális" és az "analóg" között a bevitelnek, az adatok tárolásának, és az átvitelnek, egy műszer belső működésének, vagy a megjelenítés fajtájának módjában rejlik.

Az analóg jelek digitalizálhatóságaAz analóg jelet elegendően sok mintavétellel és felbontásban jól lehet közelíteni, digitalizálni. Ezt a folyamatot nevezzük A/D (analóg/digitális) átalakításnak.

1. MintavételezésHa analóg jelet kell digitálissá átalakítani, azt úgynevezett „mintavételezéssel” oldják meg: bizonyos időközönként (pl. hangoknál) vagy térközönként (pl. képeknél) „mintát vesznek” a jel állapotából, és azt digitálisan tárolják. Az így előálló jelsorozat végtelen sok értéket vehet fel az y tengely mentén (értékkészlet). Ehhez még nem rendelhető véges kódsorozat. Tehát az értelmezési tartomány csökken.

2. KvantálásA kvantálás során áll elő a digitalizált jel. A kvantálás a végtelen sok lehetséges érték olyan átalakítása, melynek során azon értékeket egy-egy kiválasztott értékre kerekítik, így a végtelen számú értéket véges számúra csökken-tik. A kvantálás során a mérési tartományt felosztjuk, ezen belül jelszinteket állapítunk meg. Az analóg jel értékeit mindig a legközelebbi ilyen értékre kerekítjük. A minta értéke alapján így megállapított érték ennek során adott esetben csökken, más esetben növekszik, azaz a kvantálással az eredeti jelhez zajt adunk. A kvantált jel nem hordoz információt arról, hogy ez a hozzáadott zaj mekkora volt. A kvantálás lehet lineáris, ahol a kvantálási szintek egyenlő távolságra vannak, és lehet nem lineáris, ahol a nagy amplitúdójú jelek esetében nagyobbak, a kis amplitúdójúaknál pedig kisebbek a kvantálási szintek. Kvantáláskor az értékkészlet csökken.

3. KódolásA kódolás célja a számítógépes tárolás, rögzítés. A mintavételezett és kvantált jelet binárissá alakítani kódolással lehetséges: a kódoló egységgel, a kvantálással kapott értékekhez bináris jelsorozatot rendelünk.Fajtái:•PCM –minden kvantálási szinthez egyedi kód•DPCM –a megelőző mintához viszonyított eltéréshez rendelünk kódot•Előrejelzéses DPCM –a megelőző mintasorozat alapján várható értéktől való eltérést írja le

16. oldal

Tanulni való áprilisra

A mintavételezés törvénye

Shannon fogalmazta meg azt a törvényszerűséget, hogy egy folytonos jelet milyen gyakorisággal kell mintavételezni ahhoz, hogy a mintavételezett jelsorozatból az eredeti jel visszaállítható legyen. Shannon mintavételi törvénye szerint annak a feltétele, hogy a minták helyesen tükrözzék a valóságot és jól visszaalakíthatók legyenek, az, hogy a mintavételezési frekvenciának (mintavételezés gyakoriságának) minimum 2-szeresnek kell lennie a digitalizálni kívánt jel legnagyobb frekvenciájához képest.Egy hétköznapi példa – Audio CD lemez: CD minőségű hang digitalizálásához legalább 44,1 kHz-es mintavételi frekvenciát kell használni, vagyis az átalakítandó analóg hangból 1 mp alatt 44100-szor kell mintát venni. A gyakorlatban a digitalizálandó hang legmagasabb frekvenciájának legalább kétszeresére állítják a mintavételi frekvenciát

Alkalmazási példák Hang a számítógépen. (Következő tételben részletezzük) Ma már minden gépben tartozék a hangkártya,

amely rendelkezik bemenettel (mikrofon és vonal) és kimenettel (hangszóró vagy fejhallgató). A bemeneti jelek A/D átalakításon esnek át és minden további műveletet digitális formában végez el a számítógép. A hang megszólaltatása a hangszórón keresztül D/A (digitális/analóg) átalakítás eredménye. Ezek az átalakítások teszik lehetővé például az Interneten keresztül történő hangos kommunikációt (MSN és Skype programok). A legnépszerűbb tárolási formátumok: wav, mp3, wma.

Kép a számítógépen. (Következő tételben részletezzük) A digitalizálásnak több formája ismeretes, az egyik legrégebbi a szkennelés. A szkenner segítségével a papírképet vagy a diát elemi képpontokra bontva visszük be a számítógépbe és tároljuk grafikus fájlként. Legismertebb formátumok: bmp, tif, gif, jpg, psd. A képbevitel másik legelterjedtebb formája a digitális fényképezőgépen keresztül történik. A digitális képeknek egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerűen végezhetünk velük különböző képmanipulációkat (fényerő, kontraszt, színegyensúly, színmód, színmódváltás, retusálás stb.).

Mozgókép a számítógépen1. Mára már széles körben elterjedt DVD lemez a legfőbb adathordozó, amelyen szabvány szerint 2 órányi film, több hangsáv és felirat található. A kép veszteséges tömörítési eljárással kódolt. Emiatt nem mozifilm minőségű a felvétel, azonban ez messze jobb, mint bármely videokazetta képe. A digitalizálás mára már egyszerűen megoldható, a legtöbb videokártya képes erre. Ebben az esetben egy program segítségével a számítógép használható mint „videofelvevő”. A digitalizálás elve szerint a mozgóképből másodpercenként meghatározott mennyiségű (min. 24 kép) állóképet rögzít a program. (Hisz az emberi szem másodpercenként 24 képet már mozgóképnek lát, ezért régebben 24 fps (frame-per-second = másodpercenkénti kép), volt a vetítés sebessége. Napjainkban a televíziós adásban már 25, 48, 50, 60, 90 vagy 100 fps a sebességet is használnak.)

A számítógép képmegjelenítője, a videokártya a monitoron megjelenő képet folyamatosan alakítja át digitális jelekből analóggá (számunkra értelmezhetővé). Sok megjelenítő esetében a D/A átalakítást nem a kártya végzi el, hanem maga a monitor. (Következő tételben részletezzük)

1 Tény, hogy az emberi szem, ide értve a receptorokat és a transzmissziós rendszert, másodpercenként átlagosan 10-12 képet tud továbbítani és analizálni – igaz, jelentős eltérés is jelentkezhet. A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket.https://24.hu/tech/2017/12/12/gyorsan-porgo-kepek-verik-at-az-agyunkat/Ezt is nézd meg: http://frames-per-second.appspot.com/

17. oldal

A számítógépünk a karaktereket is digitálisan tárolja, hiszen minden egyes karakternek van egy saját kódja. ld lentebb:

MÁSIK FORRÁS:

Az analóg jel jellemzői: Legfontosabb jellemzői az időbeli lefolyás és az amplitúdó (a jel nagyságát értjük alatta). A jeleket

leggyakrabban diagramban ábrázoljuk. A vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen az amplitúdót jelöljük.

Sokféle jelet ismerünk, néhány példa ezek közül: nyomás, erő, áram, feszültség, fényerő stb.Néhány példa:

A hálózati feszültség szinuszosan változik – másodpercenként 50 szinusz-hullámot ír le – amplitúdója 220 V effektív értékben.

A hang, amit hallunk időben folyamatosan változó nyomáshullám. Elektromos formában – pl. erősítőben – a feszültség időfüggvényeként jelenik meg.

Az audió kazettán rögzített hangfelvétel a mágnesezettség folyamatos változásaként tárolódik el.Előnyei: valósághű. Hátrányai: a tárolás során minőségromlás következik be a jelben, hosszabb távon nem megoldott a valósághű jelvisszaadás. A hagyományos tárolóeszközök sérülékenyek (főleg a mágneses adattárolásé).

A digitális jel jellemzői: Időben nem folyamatos „lefolyású”, hanem kvantált (előre meghatározott értékekből álló) nagyságú.

Ezekből a kvantált egységekből épül fel a digitális jel. A digitális jelet a legtöbb esetben számjegyekkel írjuk le, erre a legkézenfekvőbb a kettes számrendszer

alkalmazása. Tárolás szempontjából ugyanis ez a legpraktikusabb, hiszen csak 0 vagy 1 értékű lehet. Természetesen ez durva közelítés egy jel tartalmi kifejezésére, ezért erre több bitet használunk. Általában a kvantálás 8, 16, 24 bites lehet. (Minél nagyobb a bitszám, annál finomabb a jel felbontása. Pl. 16 bites esetben a jel 216=65536 különböző értéket vehet fel.)

Néhány példa: Audió CD lemez, DVD lemez, Digitális fényképElőnyei: az informatikai eszközök rohamos fejlődésével tárolási módjuk egyszerűen és olcsón megoldható. A digitális jelek minősége nem romlik a tárolás során, az adatvesztés lehetősége csak a felhasználói hanyagság következtében lehetséges elsősorban. Könnyen reprodukálható minőségvesztés nélkül. Az utólagos feldolgozásuk könnyen megoldhatók különböző szoftverek segítségével. Hibajavító kód rendelhető hozzá, pl. az audio CD-lemezek esetében az apróbb karcosodás okozta hibákat ezzel küszöbölik ki. Ugyanez a karcosodás a „régi bakelit” lemez esetében sercegő, kattogó hangot eredményez.Hátrányai: bizonyos szintű alkalmazói készséget feltételez. Jeltípusától függően körülményes lehet az analóggá alakítás.Forrás: (meteor.geo.klte.hu/old/info/nyir/diakoknak/5-tetel.doc az oldal már nem található)

https://marrk.me/book/informatika_tetelek.pdfTamás Ferenc: Érettségi mintatételek informatikából (Maxim, 2017/2018, MX-1127)

Adat és adatmennyiségA számrendszer egységes szabályok alapján meghatározza, hogy számjegyek sorozata milyen számokat jelenít

meg.A tízes vagy decimális számrendszer tíz számjegy, a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 segítségével ábrázolja a számokat. A mindennapi életben ez a legelterjedtebb.A kettes vagy bináris számrendszer két számjegy, a 0 és az 1 segítségével ábrázolja a számokat. Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a kettest a legegyszerűbb megvalósítani, a modern számítógépek szinte kivétel nélkül ezt használják. A kettes számrendszer helyiértékes számrendszer: jobbról balra haladva minden egyes számjegy a 2, eggyel nagyobb hatványát fejezi ki (20=1-től kezdve). A kettes számrendszerben ábrázolt szám értékét, tízes számrendszerben, úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk azokat a kettő-hatványokat, amelyek helyiértékénél 1 áll.

Adattárolás mértékegységei:Legkisebb egység a bit: Binary Digit.Ez vagy 0, vagy 1. Tehát két féle információt tárol. Két különböző adat két különböző 0-ákból, illetve 1-esekből álló számsorozattal írható le.1 Byte = 8 bit

18. oldal

1 KiloByte = 1024 Byte = 210 Byte1 MegaByte = 1024 KiloByte = 220 Byte1 GigaByte = 1024 MegaByte = 230 Byte1 TeraByte = 1024 GigaByte = 240 Byte

Bináris számábrázolásA digitális számítógépekben minden adat binárisan kódolt. Az adattípus meghatározza, hogy az adat milyen

értékeket vehet fel, és milyen műveletek végezhetők vele. A számábrázolás az a mód, ahogyan a számokat szimbólumokkal jelöljük. Szűkebb értelemben véve a számábrázolás az a mód, ahogyan a számítógépek a számszerű adatokat megjelenítik. Általában egy számábrázolási módtól megköveteljük, hogy egységes és rendszeres legyen, azaz létezzen olyan algoritmus, amely tetszőlegesen adott, bármely szóba jövő számhoz (legalábbis egy meghatározott intervallumon belül) megadja azt a szimbólumot, amely a kérdéses számábrázolási módban az illető számot ábrázolja.1 byte-on (8 bit) 0…255 vagy -128…0…+127 tudjuk a számokat ábrázolni

Létezik fixpontos és lebegőpontos számábrázolás. A fixpontos számábrázolásnak a lényege, hogy megadjuk a vessző helyét ami elválasztja az egész részt a tőrt résztől. A lebegőpontos számábrázolás (IEEE 754/1985) 4-, 6-, 8-, 10- vagy 16 byte-on történhet.

1 bit Ide kerül a kitevő előjelbitje. 2-9 bit Ide kerül a kitevő (+127)(más néven a karakterisztika). 10- bit Ide kerül a törtrész (más néven a mantissza).Technológiai szempontból a bináris jeleket egyszerűen és nagy biztonsággal lehet tárolni. A CD-n sötét és világos

pontok, mágneslemezen a mágnesesség kétféle iránya, áramköröknél van áram nincs áram. A logikai áramkörökkel egyszerűen lehet műveleteket végezni [vagy (OR), és (AND), kizáróvagy (XOR) megenged vagy (EOR) és a nem (NOT)

Bináris karakterábrázolás

A karakterek digitalizálása (kódolása) esetében a jelrendszerben használatos minden karakternek egy bináris számot kell megfeleltetni. Az egyik használatos kódrendszer az ún. ASCII (American Standard Code for Information Interchange). Ez egy karakterkészlet, amely a latin ábécén alapul, és tartalmazza az angol nyelv által használatos összes betüt, valamint a leggyakoribb írásjeleket. Leggyakoribb felhasználása a számítógépeken illetve szövegeket kezelő egyszerű eszközökön használt szövegek reprezentációja.

A kódrendszer 128 karakter helyet tartalmaz. Az első 32 karakter (0–31), valamint a 127 kódú karakter úgynevezett vezérlőkódokat tartalmaz. A többi karakterhelyen a latin abc betüi vannak. (teljes táblázat: http://hu.wikipedia.org/wiki/ASCII )

Azonban ezen a 128 helyen nem lehet tárolni a világ összes nyelvének karaktereit, irásjeleit. A másik használatos kódrendszer az úgynevezett UNICODE.

A Unicode a különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát leíró nemzetközi szabvány. A Unicode nem csak a kódolással, hanem a karakterek osztályozásával, megjelenítésével és használatával is részletesen foglalkozik. A Unicode szabvány 16 biten tárolt síkokra osztja a szabvány legutóbbi változatában rögzített mintegy 100 ezer karaktert (összesen (elvi határ) 2^31 darab karaktert lehet kódolni UNICODE-ban ( kb 2 milliárd)). (. Az első sík (BMP – Basic Multilingual Plane) mintegy 64 ezer karakterhelyén a legtöbb ma használatos jelet meg lehet találni. Az alsó 128 érték megegyezik a hagyományos ASCII-val. A magyar ő és ű betűk tehát 256-nál nagyobb azonosítót kaptak.

A teljes, karakterenként 4 byte-ot foglaló UTF-32 kódolással szemben a tömörebb UTF-8 kódolás a legelterjedtebb. Az UTF-8 változó hosszúságú kódolással (1–6 byte ) képezi le a Unicode karaktertáblát. 1 byte-on tárolt kódjai az ASCII -nak felelnek meg, így a latin betűs UTF-8 kódolású szövegek a régi ASCII környezetben is olvashatóak maradnak.Forrás:

iskolánk korábbi anyagai http://kozgame.szikszi.hu/index.php?menu=olvasas&id=31

Ötlet még: https://prezi.com/-ns16heimhra/binaris-karakterabrazolas/ https://books.google.hu/books?

id=eGClCQAAQBAJ&pg=PA43&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=2#v=onepage&q&f=false Szabó Márk e-könyvéből a 42. oldaltól

19. oldal

2.1.2. Digitális képek és hangok

A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. Fájlformátumok képek tárolására.A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői.

Képek kódolásaA számítógépes grafika körébe soroljuk a grafikus objektumok (képek, rajzok, diagramok) előállítását, tárolását, a számítógép számára feldolgozható formává alakítását (képdigitalizálás), valamint megjelenítését (képernyőn, papíron).Képek ábrázolására két grafikai módszert használunk: vektor és bitképes grafikát.VektorgrafikaHa valamely grafikai program segítségével vektorgrafikai képet hozunk létre, akkor a rajzolóprogram egy láthatatlan hálóra rajzolja ki az általunk készített képet, majd utasítások halmazaként tárolja el. Az utasítások pontosan leírják az egyes rajzobjektumok pozícióját, méretét, színét, alakját stb. Amikor ki szeretnénk rajzoltatni az elmentett grafikát, akkor a program értelmezi a grafikai állományban található utasításokat, és így építi fel a képernyőn megjelenítendő objektumot.Jellemzői:

A kép egymástól független vonalakból és területekből áll. Minden objektum önállóan szerkeszthető – utólag is bármikor.

Torzítás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni (AA). Az egyszerűbb alakzatokból álló grafikus ábrák kicsi méretű fájlokat adnak. A bonyolult ábrák, fényképek igen nagyméretűek, lassú a megjelenítésük a sok számolás miatt és

nem képes a fénykép minőség visszaadására. Főleg vonalakból és egyszerű mértani alakzatokból álló rajzok, pl. műszaki rajzok, építési és termék

tervek, üzleti ábrák, grafikonok esetében használjuk.

Vektorgrafikus képszerkesztő program pl. a CorelDraw, Adobe Illustrator, Macromedia Flash (animációs). A Sodipodi: Windows és Linux platformon egyaránt használható - szabadprogram.Az Office programokban használt rajzolóprogram is vektorgrafikus, ahogy a ClipArt rajzok nagy része is. A mérnöki rajzokhoz, illetve térinformatikai munkában használt AutoCad programok is.

Bittérképes grafika (raszter/pixelgrafika)A képet függőleges és vízszintes irányokban pontokra (pixelekre – kis négyzet alakú területekre) osztja fel, és minden egyes pontnak tárolja a színinformációit. Megjelenítéskor a képernyő egy-egy képpontjában jeleníti meg a tárolt kép egyes pontjait a megfelelő színben. (A "raszter" jelentése: Fotó-technikai feldolgozásnál a képfelbontás egysége a raszter, vagyis

az egy négyzetcentiméterre jutó képpontok száma.)

Jellemzői:

A bitképek adott számú pixelt tartalmaznak, emiatt a kép átméretezéskor torzulhat. (nagyításkor nem változik a képpontok száma)

Igen jó minőségű képek készíthetők (fényképekről is). A nagy felbontás (sok képpont) és a sok szín tárolása igen nagyméretűvé teheti a bitképes a fájlokat (még akkor is, ha viszonylag egyszerűbb rajzokat tartalmaznak.)

A kép méretét (szélesség, magasság) megadhatjuk a képpontok számával. Felbontáson az egységnyi hosszúságú szakaszon (1 cm-en, 1 inch-en [~2,5cm]) elhelyezett képpontok számát értjük. (Minél helyezünk el rajta, annál szebb minőségű a kép.)

20. oldal

Tanulni való áprilisra

Egy képponton megjeleníthető színek számát színmélységnek nevezzük és a tároló bitek számával adjuk meg. (8 biten 28 féle színt adhatunk meg.)

Bitképes feldolgozást használunk a szkennelt fényképekhez, a digitális fényképezőgéppel készült képeknél.

Bitképes képfeldolgozó program nagyon sok van pl. a Windowsban a Paint, a fényképész szakma igényei szerint fejlesztett Adobe Photoshop; a MS Office programcsomagban a Photoeditor, ill. újabban a Picture Manager; Gimp, ... (Ezek a programok fájl formájában már rendelkezésre álló fényképek, kiterjesztetten értelmezve pedig mindenféle pontmátrix grafikai objektum kezelésére és szerkesztésére, javítására, retusálására alkalmas.)

A színek megadása többféle módszerrel történhet:Szemünk a színeket meglehetősen bonyolult módon érzékeli. Ugyanazt a színt sokan – sokfélének látjuk. Egy tárgy színét másnak látjuk, ha eltérő színű környezetbe helyezzük, vagy ha erősebb vagy gyengébb megvilágítást alkalmazunk. Azt sem tudhatjuk pl., hogy a fény, amit éppen látunk egyszínű (monokromatikus – azaz azonos hullámhosszú fénysugarak alkotják) vagy pedig sokféle szín keverékeként áll elő. Ugyanazt a színt tehát többféle módon is létrehozhatjuk. Az optika kétféle színkeverést alkalmaz.Additív (összeadó) színkeveréskor egyidejűleg (vagy gyors váltakozásban) több színt juttatunk a retina egy pontjára – a több szín egységes keverékszínné olvad össze. Három alapszín vörös (Red), zöld (Green), kék (Blue) színek additív keverésével minden színt elő tudunk állítani.

Ilyen elven működik a monitorunk, a színes TV képernyője is. (Egy kézi nagyítóval ezeken meg is figyelheted a háromszínű pontokat egymás közelében.)

A szubsztraktív (kivonó) színkeverés egymás után elhelyezett színszűrőkkel történik. A szűrők a fény egyes komponenseit elnyelik, a keverés eredménye az áteresztett fény lesz.

Ilyen színkeverést használ a nyomdatechnika is. A festékek pigmentjei a fény bizonyos összetevőit elnyelik. A szubsztraktív színkeveréssel is három alapszínt használva állítjuk elő a színeket: Kékeszöld (Cyan) – bíbor (Magenta) sárga (Yellow) színeket használunk. Ezek azonban nem nyelik el tökéletesen a fényt (sötétbarnát kapunk a három színszűrővel), ezért fekete (BlacK) színnel egészítjük ki őket.

Színmódok

RGB

A leggyakrabban az RGB színmódot használjuk (itt additív, azaz összeadó

színkeverésről beszélünk). Általában ennél maradunk mindaddig, amíg képünk el nem nyeri végleges formáját – a képszerkesztő programok szolgáltatásainak tekintélyes része csak ebben a színmódban használható.

21. oldal

Egy kép méretét megbecsülhetjük, ha a kép vízszintes méretét (képpontok száma) szorozzuk a függőleges irányú pontokban mért méretével, majd ezt megszorozzuk a színmélységgel, majd osztunk 8-al.Pl.: Egy digitális géppel készült képnek (szélesség: 1 700 pixel, magasság: 1 100 pixel, színmélység 24 bit) fájlmérete tömörítés nélkül: 1 700 x 1 100 x 24/8 = 5 610 000 byte ¿  5,35 MBA példából is látszik, hogy képeink meglehetősen nagyméretűek.

Színmélység Megjeleníthető színek száma

4 bit 24=16

8 bit (1 bájt) 28=256

16 bit (2 bájt) 216 =65 536

24 bit (3 bájt) 224=16 777 216

32 bit (4 bájt) 232=4 294 967 296

Ez a színtárolási mód három színcsatornát használ a képpontok színösszetevőinek eltárolására. Szürkeárnyalatos kép formájában meg is jeleníthetők ezek a csatornák. Ahol valamelyik szín erősen jelen van – ott világos, ahol hiányzik, ott sötétnek látjuk.

Mivel az RGB színmód a három színösszetevő fényesség értékét 8-8-8 biten tárolja, így egy képpont színinformációinak 24 bit helyet tart fenn. Ez 224 azaz 16,7 millió különböző szín megjelenítését teszi lehetővé – ennyit a szemünk már nem is képes megkülönböztetni. (Minden színcsatornát egy byte-on, azaz 256 féle lehetőségként, 0...255 értékkel.)

CMYK

A szubsztraktív (színkivonó) színkeverés elvén négy szín: cián (Cyan)– bíbor (Magenta) – sárga (Yellow) - fekete (BlacK) jelenlétének %-os arányából rakja össze a képpontok színinformációit. Ennek megfelelően 4 színcsatornát használ (ez 8x4=32 bites színmélység) Ez nem jelent 232 féle színt, mert a keverés során többször azonos színt kapunk. Színes nyomtatónk is e festékszínek keverésével állítja elő a képet.

A képek digitalizálását általában nagy színmélységen végezzük, de egy multimédiás alkalmazásba történő beillesztés előtt csökkenthetjük a színmélységet, így kisebb lesz a fájlméret és gyorsabb a megjelenítés.

Képek tárolásaA képinformációk tárolására sokféle fájl formátumot használhatunk, minden formátumnak van valamilyen előnye vagy különlegessége egy másikhoz képest, de a sokféleséget elsősorban a szoftvergyártókra gyakorolt piaci hatás okozza.

BMP:„Bitmap file”. Ez a formátum főként a Microsoft Windowsban használatos pixeles képek tárolására szolgál.

A formátum 24 bites színmélységig tud képeket tárolni. Nem tömörít, ezért nagy fájlméretet eredményez.

GIF:A legtöbb program beolvassa és menti a GIF képeket. Gyakran használjuk internetes megjelenítésre is.

A hálózati felhasználást segíti az interlaced lehetőség. Ekkor a kép négy részből tevődik össze, melyek egyre részletgazdagabbak. A böngésző először egy elnagyolt képet tölt le, majd ezt egyre finomítja.

A GIF89 szabvány támogatja az átlátszó területeket is. A 256 szín valamelyikét átlátszónak definiálhatjuk, így megoldhatjuk, hogy a kép nem téglalap alakúnak látszik, hanem pl. egy figura alakját veszi fel.

A GIF különlegessége az animálhatóság. Az animált GIF képek egyes fázisai eltérnek egymástól. Egymás után vetítve mozgónak látjuk őket. A böngészők képesek értelmezni őket.

JPG:A formátum fő előnye, hogy nagymértékű, 6-20-szoros tömörítést lehet vele elérni. Hátránya, hogy kizárólag árnyalatos bittérképes képekre alkalmazható, mert kitömörítéskor nem áll elő pontosan az eredeti színhalmaz, az eltérés mértéke arányos a tömörítés mértékével (veszteséges tömörítés). Többszöri beolvasás és JPG-be mentés során az eltérés halmozódik (fokozottan növekszik), ezért ezt a formátumot akkor célszerű alkalmazni, amikor a képet többé már nem változtatjuk meg. Különböző felbontási fokozatokra és 24 bites színmélységig alkalmas formátum. Mentéskor megadható a tömörítés foka, mely fordított arányban van a kép minőségével. Interneten gyakran használjuk. Lehetőség van a progresszív mentésre. Ekkor betöltéskor először egy elnagyolt kép jelenik meg, ami fokozatosan részletgazdagabbá válik.

PSD:Photoshop saját fájlformátuma – bittérképes. Rétegek, görbék különböző színmódok tárolására képes. Nem tömörített. Ha egy kép szerkesztését Photoshopban még nem fejeztük be, ajánlatos psd formátumban menteni.

22. oldal

PNG:Képek tárolására, veszteségmentes tömörítésére alkalmas. A GIF formátum utódjának szánják. Elsősorban a számítógépes hálózatokban lévő képek átvitelére szolgál (egyre többet találkozunk ilyen képekkel az interneten is). Használ alfa csatornákat, 48 bites színmélységig képes képek kezelésére. Képes fokozatos megjelenítésre, átlátszóság is beállítható rá.

XCF:A GIMP saját fájlformátuma. Ez támogatja a rétegeket és minden egyéb GIMP-specifikus információ mentését is. Ha egy kép szerkesztését Gimpben még nem fejeztük be, ajánlatos ebbe a formátumban menteni.

A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői A hang (hanghullám) analóg jel. Ahhoz, hogy a számítógépben ábrázolni tudjuk, a hanghoz bináris kódot kell hozzárendelni (digitálissá kell alakítani), ezt a hangkártya végzi el. A hanghullám szinuszgörbék „összege”. A kódoláshoz időnként megállapítjuk a görbe amplitúdóját és ezt egész számra kerekítve, bináris számmá alakítjuk, és az kapott számsorozattal ábrázoljuk a hangot. Ezt az átalakítást (és a fordítottját) végzi a hangkártya.

WAV tömörítetlen állomány, pl.CD

MP3 (Motion Picture Expert s Group), CD minőség,12-96%-os tömörítés

ASF (Microsoft) Interneten, Windows Media Player (8 KHZ)

ADPCM, IMA (Microsoft) jó minőségű, 4:1 arányú, videóra ideális, 44.1 KHZ

DSP beszédhangokra, 8 KHZ

PCM tömörítetlen hangot ad, 8-48 KHZ

Számos egyéb formátum.

Tárolása függ a hangformátumtól:

Wav: A fájl digitális hanghullámokat ("Wave") tartalmaz, melyek azonban különböző mintavételi fokozatúak lehetnek (11,025 kHz, 22,05 kHz, 44,1 kHz; mono vagy sztereo), bár sok fajtája van általában tömörítésmentes, minden kezeli.

MIDI: A MID fájlok MIDI (Musical Instrument Digital Interface) utasításokat tartalmaznak, egy MIDI-szekvencer program és megfelelő hardvereszközök segítségével lehet õket lejátszani. A MIDI egy szabványosított hangszerkészletből építkezik. Ez a készlet minden számítógépen közel ugyanúgy kell, hogy megszólaljon. Hátránya a korlátozott hangkészlet, előnye, hogy kis helyen tárolható.

Mp3: Az MP3 egy tömörített verziója a digitális hangnak. Különféle kódolási eljárásokat használnak az eredeti hanganyag méretének csökkentésére, úgy hogy az érzékelhető minőség minél kevésbé romoljon. Meghatározó adata a kódolásnak a bit-ráta, vagyis a lejátszó egységnek másodpercenként küldött hangadat.

Ogg: A Vorbis egy szabad és nyílt hangtömörítési eljárás (kodek), amit a Xiph.org Alapítvány fejleszt. Általában az Ogg konténerrel használják, ezért gyakran nevezik – nem teljesen pontosan – Ogg Vorbisnak vagy – még kevésbé pontosan – Oggnak is.

Forrás:

www.brody-ajka.sulinet.hu/~tviki/szobeli/04-A.doc

Továbbiak:

színkeverések:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_21_digitalis_szovegfeldolgozas_scorm_07/738_sszead_s_kivon_sznkevers.html

23. oldal

digitális hang:http://kozgame.szikszi.hu/index.php?menu=olvasas&id=29

24. oldal

2.2.1 A Neumann-elvű számítógép felépítése

A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek.

A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói.

[félig átnézet]

Neumann-elv:A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban (kettes számrendszerben) tárolja.

soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

kettes (bináris) számrendszer használata belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására teljesen elektronikus működés széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a számítógép

univerzális Turing-gépként működik) központi vezérlőegység alkalmazása

Neumann-elvű számítógép részei: központi egység

o központi feldolgozó egység (Central Processing Unit) A CPU (más néven processzor), a számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. Ennek a vezérlő egységnek a feladata az önállóan működő részegységek munkájának összehangolása. Például: adott időpontban kell indítani egy műveletet, meg kell határozni, hogy ki végezzen el egy műveletet, ki ellenőrizze azt, stb. A PC-be helyezett processzort az Intel fejlesztette ki. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb dolgokat egyetlen szilíciumlapkára integrálni

o központi vezérlő egység (Control Unit) CU: Vezérlő Egység, vagy vezérlő áramkörök. Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Például lehívja a memóriából a soron következő utasítást, értelmezi és végrehajtja azt, majd meghatározza a következő utasítás címét.

o aritmetikai-logikai egység (Arithmetical-Logical Unit). ALU. Ez a processzor „számológépe”, matematikai és logikai műveleteket hajt végre. Az ALU lassúsága segíthető egy koprocesszor (FPU, Floating Point Unit, lebegőpontos műveleteket végző egység) beépítésével, ami gyorsabban végzi a munkát mint az ALU. Manapság az ALU minden mikroprocesszorba be van építve.

o regiszter: A regiszter a processzorba beépítetett kisméretű memória. A regiszterek ideiglenes tárolják az információkat, utasításokat, míg a processzor dolgozik velük. Mostani gépekben méretük: 32/64 bit. A processzor adatbuszai mindig

25. oldal

Tanulni való március 12-re, 14-re

akkorák amekkora a regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites busz kapcsol össze a RAM-al.

o gyorsítómemória A cache (gyorsítótár) a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória, ami gyors rendszermemória elérést tesz lehetővé azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával, amikre közvetlenül szüksége lehet.

o matematikai társprocesszor (Floating Point Unit)

Memória (operatív tár): A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása a kettes számrendszerben történik. A memória fontosabb típusai A RAM, a ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a FLASH memória.A RAM (Random Acces Memory) véletlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk. A RAM-ot más néven operatív tárnak is nevezzük. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is. A RAM azonban nem alkalmas adataink huzamosabb ideig való tárolására, mert működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség.A RAM-nak két fajtája van: a statikus és a dinamikus. A statikus RAM-ok (SRAM) belsőleg hasonló áramköröket használnak. Ezeknek a memóriáknak az a tulajdonságuk, hogy a tartalmuk addig tárolódik, amíg tápellátást biztosítunk. A statikus RAM-ok nagyon gyorsak és nem igényelnek frissítést sem. A tipikus elérési idejük néhány nanoszekundum. Emiatt a statikus RAM-ok jól használhatók cache memóriaként. A dinamikus RAM (DRAM) egy bitcella tömb, minden cellában egy tranzisztorral és egy kicsi kapacitással. A kapacitásokat fel lehet tölteni, ezzel két eltérő állapotot tudunk biztosítani a 0 és 1 tárolására.

háttértárak (pl. merevlemez, CD vagy DVD, floppy, stb.) perifériák

o input perifériák (pl. billentyűzet, egér, szkenner, stb.)o output perifériák (pl. monitor, nyomtató, hangszóró, stb.)o input-output perifériák (

Tápegység: 230V-ről 5V (adatszállítás), ill. 12V-ra (forgó alkatrészek, perifériák) transzformál. Jellemző paramétere a teljesítménye (W)

Hűtés: a CPU, ill. az egyéb alkatrészek működési hőmérsékleten tartásáért felel. (pl. léghűtés, vízhűtés, ((folyékony nitrogénes hűtés – quantumszámítógép)))

akkumulátor vagy elem (a gép kikapcsolt vagy áramtalanított állapotában is működő órát és a CMOS RAM-ot látja el energiával),

Ház: A számítógép alkatrészeit védi a mechanikai sérülésektől (fekvő/álló ház – mérete szerint mini/midi/baby – álló(torony))

Csatlakozók: PS/2 csatlakozó a billentyűzet vagy egér PCI csatlakozóba illesztőkártyák dughatók (hangkártya, hálózati kártya)- 500 MB/s adatáramra képes AGP csatlakozók a nagy teljesítményű grafikus kártyáknak készült- 2GB/s adatáramra képes Soros port, párhuzamos port USB 480 MB/s- szinte minden periféria csatlakoztatható hozzá.

A PC részei: Processzor CACHE Buszrendszer Csatlakozók Illesztők

26. oldal

Tápegység Háttértárak In és output perifériákSzámítógépek „alakjai”: asztali szgép, notebook, tablet, illetve „használható-e az okostelefon számítógépként?” (kép lent, válasz: http://index.hu/tech/cellanaplo/2013/02/08/zsebre_vaghatjuk_a_szamitogepet/)

Forrás:

http://erettsegizz.com/informatika/neumann-elvek-a-szemelyi-szamitogep-reszei/ további: http://users.atw.hu/pataky2009/informatika/05.htm

Neumann elvű számítógép általános felépítése:

Mi az, ami túlmutat a Neumann elveken:

több magos processzorok: egy időben egyszerre 2-4 művelet végezhető el – már nem soros végrehajtású

Tíz éven belül elkészülhet minden idők legerősebb számítógépe, a kvantumszámítógép megépítése. Ez sokkal gyorsabban oldaná meg a problémákat, mint az eddig ismert számítógépek. Ennek a technológiának semmi köze sincs a normál számítógépekhez. Műveleti sebessége több milliószorosa a maiakénak. A hagyományos számítógépekben az információ egysége, melyet bitnek hívnak, egyszerre csak 1 vagy 0 értékű lehet. A kvantumrendszerben 1 és 0 is lehet egy időben, ez sokszoros számítást tesz lehetővé egy időben. Ez a gép egyszerre dolgozza fel az összes adatot…A kvantumelmélet, amely ezt a technológiát inspirálta, a fizikának az az ága, amely az anyag viselkedését mikroszkopikus szinten tanulmányozza. (forrás: http://hu.euronews.com/2017/02/06/jon-a-kvantumkompjuter

A kvantumszámítógép gyakorlati megvalósítása a kezdeti lépéseknél tart, egyelőre kísérleti fázisban van.

27. oldal

A kvantumszámítógép a számításokat egymással párhuzamosan hajtja végre, ezért programozásához speciális programozási módszer szükséges.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p

28. oldal

2.2.2. Perifériák – Bemeneti perifériák

A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb bemeneti perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: egér, billentyűzet, szkenner.

PERIFÉRIÁK – Bemeneti perifériák

Perifériák: A számítógéphez kapcsolt eszközöket perifériáknak nevezzük. A számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközök, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Ezeket csoportosíthatjuk az adatáramlást jellemző irány szerint. A beviteli perifériák jellemzően adatot juttatnak a számítógép számára.

bemeneti egységek (input perifériák),

kimeneti egységek (output perifériák),

ki- és bemeneti egységek.

Perifériák beosztása a fenti csoportokba: bemeneti egységek: …

kimeneti egységek: …

ki- és bemeneti egységek: …

Input (bemeneti):Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

Billentyűzet

(tasztatúra, keyboard, klaviatúra) Az egyik legfontosabb beviteli periféria. Fontosabb jellemzői a billentyűk száma és a billentyűzetkiosztás nyelve. Amennyiben a billentyűzet elrendezése olyan, hogy az segíti a gépelést, ergonomikus billentyűzetről beszélünk.

Billentyűzetek csoportosítása Nyelv alapján (magyar, angol)

Gombok száma alapján (83; 101; 102, a szabványos magyar bill.; 105 gombos bill.) A miénk 105 gombos!

Csatlakozó alapján (AT - ez a régi szabvány; PS/2; USB)

A billentyűzet részeiAlfanumerikus (karakteres) bill., vagy más néven írógéprészKarakterek begépelésére alkalmas. Egy gomb többféle karaktert jelent, a speciálisak előhozása a segédbillentyűkkel (SHIFT, CTRL, ALT, ALT GR) történik. Csak nagybetű használatához a CAPS LOCK-ot (led jelzi) kell benyomni.

Numerikus billentyűzetKettős szerepe van: ha a NUM LOCK be van nyomva (led jelzi), akkor számokat gépelhetünk, ha nincs, akkor a kurzort mozgathatjuk.

KurzorbillentyűkNem csak a nyíllal jelzett 4 gomb tartozik ide, hanem a felső hat (INSERT, HOME, …) is.

29. oldal

Tanulni való áprilisra

FunkcióbillentyűkF1-F12: funkciójuk programonként változik.

BillentyűkENTER Parancslezárás, ill. újsor (winwordben új bekezdés)SPACE SzóközESC ParancselvetésPAUSE Futó program szüneteltetéseBREAK Futó program megszakításaDELETE Kurzor utáni karakter törléseINSERT Beszúró, ill. átíró üzemmód közti váltásBACKSPACE Kurzor előtt álló karakter törléseSHIFT Ideiglenes váltó kis és nagybetű közöttALT Speciális karakterek előhozására (ALTernative)F1-F12 FunkcióbillentyűkCAPS LOCK Folyamatos nagybetűváltó (ledje is van)TAB Tabulátor, a kurzort a következő pozícióba viszi. Ált. 8 karakterhely.PRINT SCREEN Képernyő tartalmának (nyomtatása, illetve) kimásolása vágólapra.SCROLL LOCK Lapozást engedélyezHOME A kurzort a sor elejére visziEND A kurzort a sor végére visziPAGE UP Egy lapnyi felugrás PAGE DOWN Egy lapozás lefeléNUM LOCK Numerikus billentyűzet üzemmódjait váltja

Egér:

A grafikus felhasználói felületek elterjedésével vált szinte nélkülözhetetlen beviteli eszközzé. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak, általában már görgető a középső gombjuk.

Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket többféleképpen csoportosíthatjuk.

Csoportjai működés szerint: - mechanikus egerek: golyó van az alján az egérben- optikai egerek: alján optikai érzékelő van

Amikor a mechanikus egeret elmozdítjuk, az egér aljába beépített golyó az asztalon gördül. A mozgás irányát és sebességét az egér a golyónak támaszkodó görgők segítségével érzékeli.

Az optikai egér az elmozdulás érzékelésére görgő helyett egy különleges optikai érzékelőt használ. Ez az érzékelő az egér mozgatása közben észleli az alatta elhaladó felület optikailag érzékelhető elmozdulását, és ebből számítja ki az egér elmozdításának mértékét és irányát.

A számítógéphez való csatlakozás szerinti csoportosítás:- Soros (COM1, COM2 stb.) porton keresztül- PS/2 porton keresztül- USB porton keresztül

Pontosság: Az egerek pontosságát DPI (Dot Per Inch) mértékegységgel mérjük. Minél nagyobb ez az érték, annál pontosabb az egér.

Azonos funkciót lát el a gördítő (track ball). Az egér aljáról a tetejére költözött a golyó. Itt a golyót kell görgetnünk az ujjunkkal. Ez az eszköz kisebb helyigényű, mint az egér.

Vezeték nélkül: Az egérnek és a gördítőnek is létezik vezetékes és vezeték nélküli változata. A vezeték nélküli eszközök korábban infravörös kapcsolattal rendelkeztek. Napjainkban inkább a rádiófrenkvenciás kapcsolat az elterjedtebb. Ez utóbbinál nincs szükség közvetlen rálátásra, csak a hatótávolságon belül kell maradni, ami jellemzően 3-5 méter.

Egérhelyettesítő:

30. oldal

Az érintőpad (touchpad): a hordozható számítógépekben szokta helyettesíteni az egeret. A hanyattegérrel szemben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. Ez egy nyomásérzékeny felület, ahol az ujjunkat kell a kívánt irányba mozgatni, ezzel mozgathatjuk az egérmutatót. Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra történő koppintást is.

Képdigitalizáló -szkenner (lapolvasó, scanner):

1. síkágyas lapolvasó: A3 vagy A4 méretű képek bevitelére2. kézi lapolvasó: kisebb képek digitalizálása oldható meg

A lapolvasó (scanner) segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülönböztethetünk fekete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kaphatók a piacon.

Egy lézernyaláb tapogatja le a felületet. A lapolvasó minőségét meghatározza, hogy mennyire kis részekre képes bontani a feldolgozandó képet, azaz mekkora a felbontása. Ennek mértékegysége a DPI (dot per inch). Jellemző értékei a 600, 1200, 2400 DPI. Másik fontos értéke a feldolgozáskor használható színárnyalatok száma, azaz a színmélység. Ezt bitekben szokták megadni. A lapolvasóval szöveget is be lehet vinni, de ilyenkor is képként kezeli a dokumentumot. A lapon található szöveg felismerését egy speciális program, az optikai karakterfelismerő (OCR: optical character recognition) valósítja meg. Speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók

További beviteli eszközök

Beviteli periféria még a mikrofon, digitális kamera, amit az interneten keresztül lebonyolított telefonálásokhoz, videokonferenciákhoz is használhatunk. A nyelvtanulásban is jelentős segítséget nyújt. A mikrofont a hangkártyához kell csatlakoztatni.

Az érintőképernyő (touchscreen) egy monitorra helyezett átlátszó nyomásérzékeny fólia. A fényceruza segítségével a képernyő egyes pontjait érintetve lehet vezérelni a számítógép működését.

(Ritkán használjuk.) A grafikus tábla (digitalizáló tábla) általában A4 vagy A5 méretű érzékelőtábla (mérnöki munkában

tervrajzok beviteléhez használják.) Joystick (botkormány): játkékoknál: botkormány, vagy kormány + pedál (Xbox) Modem, vonalkód-olvasó, digitális fényképezőgép, stb.

Források:

http://erettsegizz.com/informatika/bemeneti_periferiak_informatika_tetelek/

Szabó Márk: Informatikai tételek: Emelt szintű érettségi témakörök vázlatai

Forrás egyéb: régi iskolai anyag

31. oldal

32. oldal

2.2.3. Monitorok

A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD/TFT, PDP) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, kép-pont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából.

A monitorokA monitor a legfontosabb kimeneti eszköz (output periféria). Az információk képi megjelenítésére szolgál, gyakorlatilag az operatív memória bizonyos részének a tartalmát látjuk. Szokás még képernyőnek, display-nek nevezni. A monitor a televízióhoz hasonló, de annál általában nagyobb felbontást biztosító eszköz. A számítástechnika fejlődésével különböző fajtái alakultak ki. Kezdetben csupán szöveg megjelenítésére alkalmas változatait használták, később megjelentek a grafikus változatok is, előbb mono, azaz egy színű, később színes változatban. Az egyszínű monitorok előállítása olcsóbb volt, azonban egy idő után az alkalmazott programok kinőtték ezeket. Ezek a fekete-fehér televízióktól eltérően nem mind fehér színűek voltak, hanem a hosszútávú munka során a szemet kevésbé fárasztó zöld vagy narancssárga színt alkalmaztak. Az egyes képpontok feketétől fehérig terjedő árnyalatait ezek értelemszerűen zöld illetve narancssárga árnyalatokként jelenítették meg.

Később a színes monitorok megjelenésénél aztán az alkalmazható felbontás vált a minőség kérdésévé. Ez a soronként illetve oszloponként elérhető képpontok számának növekedését, és ezzel a monitor működéséhez igényelt memória növekedését eredményezte. Képmegjelenítés elve szerint három legfőbb fajtája: CRT (Cathod Ray Tube), LCD (Liquid Crystal Display), TFT/PDP (Thin Film Transistor /Plazma Display Panel).

Az CRT a hagyományos katódsugárcsöves képernyő. (Cathod Ray Tube) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt.

Működési elve: A TV-hez hasonlóan működik. A CRT monitorban egy található, elektronágyúval az egyik végén, bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük. (Az CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az. Ezt Hertzben adjuk meg. Az utolsó CRT monitorok 60-130 hertzesek voltak). A színes monitoroknak három alapszíne van: a piros, a zöld, és a kék (RGB). Ezek keverésével bármelyik szín előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú.

Az LCD a folyadékkristályos képernyő. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először.

Működési elve: Az LCD monitor működési elve egyszerű: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel. A kijelző első és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy "beragadt" képpontokat találunk. Az LCD monitorok minősége egyre javul, áruk csökken, ?de egy jó CRT monitor még mindig teltebb színeket ad?.

TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, a két üvegfelületre felvitt átlátszó elektróda között

33. oldal

Tanulni való áprilisra

elektromos teret létesít, hatására az elektródák között elhelyezkedő folyadék kristályai párhuzamossá rendeződnek, így nem engedik át a polarizált fényt. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni.

A PDP egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.

Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.

A DSTN képernyők olcsóbbak, de hátrányuk, hogy a képpontok lassan gyulladnak ki és alszanak el (emiatt gyors mozgásoknál elhúzódó képeket lehet látni), ráadásul csak szemből, illetve 30-40°-os szögből nézve adnak szép színes képet. Ezeket a hibákat küszöbölik ki a TFT képernyők. Ezeknél a látómező 140-150°-ra növekedett, másrészt sokkal gyorsabb lett a képpontok meggyújtás illetve kioltása.LED (light emitting diode), világítódiódás megjelenítő. Minden képpont gyakorlatilag egy LED. Nagyméretű (fali) kijelzőknél használják. Hátrány: drága, nagy fogyasztású.

A monitorokkal kapcsolatos pár fontos fogalom: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont.

A felbontás: A megjelenített képpontok számát adja meg. Szokásos megadási formája: oszlopszám x sorszám. (Ennek a monitornak pl. 1440x900 felbontása van. S amelyiknél te ülsz?) (Monitor paramétere a maximális felbontás, de beállíthatjuk ennél kisebbre is persze.) Optimális felbontás: Szintén LCD-panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD-panel fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.

A frissítési frekvencia: A képernyőn látható kép újrarajzolásának gyakorisága. Fontos követelmény a monitorokkal szemben a vibrálásmentesség (CRT). A képfrissítés gyakoriságát hertzben (Hz) mérik. Minél magasabb ez az érték, annál stabilabb, annál kevésbé vibrál a képernyőn látható kép. Az alapérték 60 Hz, de a mai monitorok - típusuktól függően - képes magasabb, például 75, 85, 100, 120 Hz frissítési frekvencia alkalmazására is. (Nincs ilyen gond a folyadékkristályos, vagy LCD képernyőkkel.)

A képátló: A képátlóval a monitor/kijelző látható képméretét szoktuk megadni jellemzően hüvelykben (vagy más néven inch vagy coll), de a centiméterben megadott érték sem ritka, főleg tévék esetében. (1 hüvelyk 2,54 cm). A képméret és a felbontás természetszerűen összefügg egymással. Értelemszerűen a nagyobb képátló nagyobb képfelületet jelent: minél nagyobb a monitor, annál több képpont fér el rajta, annál nagyobb a felbontás, és annál több mindent jeleníthetünk meg egyszerre a képen. Az általános a 14 hüvelykes monitor, a következő a 15″-es, majd a 17″-os és a 21″-os következik és így tovább. (A CRT képernyőkön a megjelenített legnagyobb kép kisebb mint a képernyő átmérője, az LCD-ken ugyan akkora.)

A képpont: A pixel kifejezés pontot, a számítógépnél, helyesebben a monitornál képpontot jelent. A monitoron látható kép képpontokból (pixelekből) épül fel. Egy pixel mérete 0,24 és 0,28 mm között van. (A kisebb értelemszerűen finomabb felbontást eredményez.) A pontokat, és azok színét pedig három szín keveréke adja. Piros(R)-Zöld(G)-Kék(B). Ebből valamennyi színárnyalat kikeverhető. Minél nagyobb a felbontás, annál tökéletesebbnek látszik a kép. A pixelgrafikus képek az egyes képpontokat egymás mellett sorokban, és egymás alatt oszlopokban helyezik el (ún. mátrixban).

34. oldal

Képarány: A kijelző oldalhosszúságainak aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:10-hez vagy mostanság a 16:9-hez arány.

Kisugárzás (szabványok: TCO, MPR, minél későbbi a szabvány, annál jobb)

Takarékos legyen (legyen Stand-by üzemmód)

LCD monitorok esetén a reagálási idő

Megjeleníthető színek száma: Megjeleníthető színárnyalatok száma. Általában 16,7 millió (224) színt tud megjeleníteni egy monitor, de gyakran „csak” 16,2 milliót

Látószög: Az a paraméter mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható. Általában két adattal jellemzik, az első a horizontális (vízszintes), második a vertikális (függőleges) adat. Például: H:160°/ V:150

Videókártya, (monitor-illesztő)

A monitorok működéséhez szükséges a videokártya (grafikus kártya), amely az alaplapba illeszkedik. Saját grafikus processzorral és memóriával rendelkezik, a megjelenítendő kép digitális jeleit a monitor számára értelmezhető analóg jellé alakítja. A monitoron megjeleníthet kép felbontása, és színmélysége függ a videokártya memóriájának (VRAM) nagyságától, ui. az egyszerre megjelenítendő képnek el kell férnie a VRAM-ban. Pl.: 32 bites színmélység, 1280x1024-as felbontásnál: 1280*1024*32=5242880 byte=5 Mbyte. Ma már általános a 64-128 Mbyte VRAM. A monitorkártyák az AGP (Accelerated Graphics Port) porton keresztül csatlakoznak az alaplaphoz.

TV kártyák

Ez is a monitorkártyák közé sorolandó. A TV kártyák segítségével TV-t nézhetünk, videofilmeket digitalizálhatunk, vághatunk, tömöríthetünk. A jó minőségű drága.Milyen monitort vegyek?Az otthoni felhasználás esetén gyakran használjuk filmnézésre, illetve grafikai tartalmak megtekintésére a monitort. Emiatt nem árt, ha egy viszonylag jó fényerejű (300nit) és válaszidejű (12ms), közepes méretű, 20”-os LCD monitort választunk ki.

A legtöbb feladathoz a 200 – 250 nit fényerejű monitor teljesen megfelelő, filmekhez és TV-nézéséhez jól jön azonban 500 nit is, mely azt jelenti, hogy a monitor mennyi fényt képes kibocsátani.

Az LCD monitor válaszideje megmutatja, hogy a készülék a mozgó képeket milyen gyorsan tudja megjeleníteni. Ezen kívül azt az időt is jelenti, hogy az egyes képpontok milyen gyorsan képesek a színváltásra (milliszekundumban mérik)—minél alacsonyabb a szám, annál gyorsabb a váltás. Akárhogyan is mérik a válaszidőt, ami a kép minőségét illeti, a gyorsabb a jobb. Ha egy LCD képernyő válaszideje túl lassú, akkor a képpontok nem tudják majd követni a számítógép grafikus kártyájáról küldött adatokat, az eredmény pedig szellemkép, csíkozódás és digitális zaj lesz. Ez a probléma elsősorban a játékokat, filmeket és a grafikai alkalmazásokat érinti. A legtöbb gyártó általános használathoz a 12–15 ms alapértéket ajánlja, de a kisebb érték 2-3 ms egyenletesebb mozgókép visszaadást tesz lehetővé.

A monitor méretét a képátmérővel adják meg, amit hüvelykben (”) szokás megadni 1”=1 inch=1 coll=2,54 cm. Egy átlagos LCD monitor képátmérője átlagosan 17-22” körül van, ami kb. 53 cm-nek felel meg. Amikor a méretről döntünk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a monitor olyan része a számítógépnek, amit ritkábban szoktunk lecserélni, szemben például a processzorral vagy az alaplappal. Éppen ezért jobb megoldásnak tűnik, hogy egy gyengébb teljesítményű gépet vegyünk egy jó monitorral (már csak azért is, mert ellentétben a monitorárakkal, a processzor, a memória stb. árai folyamatosan és látványosan zuhannak).

A képernyő látható felülete körül normális esetben egy fekete keret van, ez néha zavaró, mert csökkenti a hasznos terület felületét. Ha azonban a monitor paraméterei között az overscan jelző szerepel, ez a keret hiányzik.

Az irodai felhasználás esetében általában kevésbé fontos a minőségi grafikai megjelenítés, viszont annál lényegesebb a helytakarékosság, tehát mindenképpen LCD monitort, vagy TFT monitort válasszunk. Az LCD vékonysága miatt sokkal kisebb helyet foglal el a számítógép asztalon így könnyedén elfér előtte a billentyűzet is. A kisebb súly és méret miatt könnyebben szállítható.

Játékra (filmvágásnál) használt monitor

Fontos, hogy a monitor válaszideje lehetőleg gyors legyen. Egy játékos számára minél rövidebb válaszidejű (2-10 milliszekundum) monitor a legjobb.

35. oldal

El kell eldöntenünk, hogy 4:3 vagy 16:9 képarányt szeretnénk használni, sokan elsőre tartanak a széles vásznú megjelenítéstől, mert a régit szokták meg, pedig ez a kép arány sokszor nagyon jó főleg ha sok filmet nézünk és már elég sok játék program is használja ezt a képarányt.

Komolyabb videó tartalmak megjelenítésére alkalmas képfelbontás: 1920x1080. A monitor képátmérője legalább 22” legyen, és a kontrasztarány is viszonylag magas értéket kell, hogy képviseljen (5000:1).

Forrás:users.iit.uni-miskolc.hu/~rovid/monitorok.huerettsegi.com/tetelek/informatika/a-monitor-2/https://hu.wikipedia.org/wiki/Monitorhttp://kozgame.szikszi.hu/index.php?menu=olvasas&id=45http://www.brody-ajka.sulinet.hu/~tviki/erettsegisz.html (itt a kiviteli perifériák)

36. oldal

2.2.5. Háttértárak

A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai, flash). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása.

A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek).

[nagyjából átnézett]

Háttértárak és jellemzőik

A háttértárak rendeltetése, hogy az operatív tárat tehermentesítse azoktól a programoktól és adatoktól, amelyekre éppen nincs szükség. Ellentétben az operatív memóriával a számítógép kikapcsolásakor is megmaradnak benne az adatok. A háttértárak legfontosabb tulajdonsága a kapacitás, vagyis hogy mekkora a rajta tárolható adatmennyiség. Ennek mértéke a kilobyte, megabyte és gigabyte.

A ma jellemzően használatos háttértárak

Mágneses elvű háttértárak: FDD (Floppy Disk Drive), HDD (Hard Disk Drive) Optikai elvű háttértárak: CD (Compact Disc –700 MB), DVD (Digital Versatile Disc – 4,7 GB), BD

(Blu-ray Disc – 25 GB), -R (Recordable), -RW (ReWritable) Félvezető elvű háttértárak: SSD (Solid State Drive), (pendrive, SD-kártya –Secure Digital)

Mágneses elvű tárolók

Az adathordozó felületén lévő mágneses réteg alkalmas arra, hogy kétállapotú jeleket rögzítsen. Ha a felületet megmágnesezik, az ezt hosszú ideig megtartja. Így a számítógép "nyelvén" (zérusok és egyesek) képesek rögzíteni bármilyen információt úgy, hogy az egyesnek és a zérusnak más-más mágnesezettségi állapot felel meg.

A mágneses elvű háttértárak csoportosítása elérési módjuk szerint:

Soros (szekvenciális) elérésű adattárolókon az adatokat csak az elsőtől kezdve a felírás sorrendjében lehet visszaolvasni. Ilyen háttértárak a mágnesszalag és a mágneskazetta.

Közvetlen (direkt) elérésű adathordozón tárolt adatok tetszőleges sorrendben olvashatóak vissza. Ilyenek a mágneslemez, a winchester és a hajlékony lemez.

1.) A mágnesszalagos és mágneskazettás adattárolás

Előnyeik: nagy adatsűrűség, viszonylag olcsó ár, cserélhetőség

Hátrányuk: a soros hozzáférés

Felépítésük: mágneses felületű műanyag szalag az adathordozó.

Amit használnak még ma is: streamer-kazetta. Ez kétszer olyan vastag, mint egy audio kazetta, kapacitása több Gbyte is lehet. Megbízható, olcsó, könnyen kezelhető, ezért biztonsági mentésre (archiválásra) használják. Legfőbb hátránya a relatív lassúság

2.) A mágneslemezes adattárolás

A mágneslemezek típusai:

A merevlemezes tárak esetében az adathordozó kemény, nem hajlítható mágnesezhető felületű korong.

Hajlékonylemezes tárak, melyek elsősorban az adathordozó cserélhetősége és hordozhatóságuk miatt előnyösek.

Merevlemez (Hard Disk Drive, winchester)

Adathordozó: mágneses felületű lemez, ill. lemezek (általában aluminium)37. oldal

májusra

Előnyei: nagy kapacitás, direkt hozzáférés, nagy biztonság, kis méret

Felépítése: A winchester is merev mágneslemez, amely légmentesen lezárt (vagy nemesgázzal kitöltött) tokba van zárva. A tokozás megakadályozza a por, szennyezés bekerülését, így nagyban fokozza az adatbiztonságot. Megjelenésükkor tárolási kapacitásuk 10 Mbyte volt. Ma az iskolában 80 GB-300 GB-os kapacitása van a használt gépeknek, a most kapható belső winchestereknek 500 GB-tól 8 TB-ig terjed a méretük.

A hajlékony mágneslemezes tárak (Floppy Disk Drive, FDD)

Adathordozó: Mágneses felületű lemez (ill. lemezek). A hajlékonylemezes tár olyan hajlékony, kör alakú lemez, amely mindkét oldalán mágnesezhető réteggel van bevonva. A lemezt műanyag burok védi, amelyet a be-, ill. kiviteli egységbe - a hajlékonylemez meghajtóba - történő behelyezéskor nem távolítunk el. A mágneses réteg hordozóanyaga hajlékony, rugalmas műanyag, amely a lemezegységbe helyezve egy bizonyos fordulat elérésekor a centrifugális erő hatására merevvé válik.

Előnyei: direkt hozzáférés, olcsó ár, cserélhetőség

Hátránya: Viszonylag kis kapacitás, sérülékeny, kevéssé megbízható

Felépítése: A floppy diszket a számítógép a merevlemezhez hasonlóan sávokra és szektorokra osztva tudja használni. A sáv-szektor szerkezet létrehozása és a sávok használhatóságának ellenőrzése a formattálás során történik. Mágneslemezből régebben többféle típus volt használatban, ma már csak az 1.44MByte tárolókapacitású kisfloppyt használják, ha használja még valaki. (Nálunk az iskolában egy éve még ilyen kisfloppykon kellett a gazdasági irodának leadnia a leltárt a központba.)

Optikai tárolók

A CD-ROM igen nagy kapacitású háttértár. Mind a zenei, mind a számítógépes CD digitálisan tárolja az adatokat. Nagy előnye, hogy a műanyag korongra igen kis méret mellett igen nagy adatmennyiség vihető fel. A lemezen az információt 0,12 μm mélységű és 0,6μm pixelek hordozzák. A pixelek jelenlétét lézerfény olvassa be. Az adatok folyamatos olvasásához a kis mélyedéseket 1,5μm emelkedésű spirál mentén helyezik el.

Az olvasó fej belülről kifelé halad. A hordozó műanyag felületét tükröző réteggel látják el a fény visszaverése miatt. Alumínium, ezüst vagy arany végül akril lakk. A CD lemezek speciális kódot használnak, amely jelentős redundanciával rendelkezik, s ha karcos lesz a lemez felszíne, akkor is olvasható.

Az informatikai CD lemezek sebességét hagyományos audio CD-k hez viszonyítják (ott kb. 150kb/s) s így ma már több mint 20X os az olvasás sebessége, igaz a külső sávokban eléri a 30, 40X-es sebességet is.

CD típusok

CD-ROM: tartalmát a gyárban kapja meg, préseléses technológiával.

CD-R: ma a legelterjedtebb típus, csak egyszer lehet rá írni. Fényvisszaverő képessége a CD-ROM-hoz képest alacsonyabb, kb. 70%-os. Ebből adódóan a régebbi zenei CD-k lejátszására készült asztali lejátszók néha nem képesek kezelni.

CD-RW: Újra írható típus. A mai adatok szerint 2000 szer lehet újraírni, de létezik olyan technológia, hogy akár egymilliószor is. A CD-RW-nél a visszaverődés kb 20%-os, ezért a régi CD-ROM olvasók nem is kezelik az újraírható lemezeket.

DVD

DVD: (Digital Video Disc) Tipikus multimédia, mozgókép, zene, adat egyaránt rögzíthető vele. Működése és felépítése hasonlít a CD lemezére, csak rövidebb hullámhosszú lézert használ így több adat fér el rajta.(4,7 Gb és ez felett). További különbség, hogy a DVD egy oldalán két adathordozó réteg is lehet, a lézer fókuszálásával lehet olvasni az egyes rétegeket (layer). Harmadik különbség hogy a DVD lehet kétoldalú.

38. oldal

Típusok:

DVD5: egyoldalú, egyrétegű, DVD9: egyoldalú, kétrétegű, DVD10: kétoldalú, egyrétegű, DVD18: kétoldalú, kétrétegű

DVD-Video: csak olvasható lemez, filmek tárolására, asztali DVD lejátszókba

DVD-R, DVD-RW: egyoldalas, egyrétegű írható DVD lemezek, az utóbbi értelemszerűen többször

Félvezető elvű technológia

A pendrive-ok, memóriakártyák, SSD-k működési elve. A biteket tranzisztorok, (kondenzátorok) tárolják el. A RAM mintáján működik, de nem veszti el a tárolt információt az áramforrás elvesztésével

Háttértárak

Winchester: akár több száz GB-ig, vagy TB-ig (belső-, külső winchester) SSD: flash Floppy: 1,44 MB, lassan eltűnik CD-ROM: 650/700 MB, (2x, 4x,...48x), egyszer vagy többször írható (CD-R/RW) SYQUEST: 44MB, 88MB, 200MB, 230MB Zip Drive: 100MB A:Drive: 120MB Jaz Drive: 1GB DVD: kb. 4 GB, főleg filmekhez használják Flash-drive: USB-porton csatlakoztatható, GB-os nagyságrendű

Még az SSD-ről, ami már a számítógéptermi gépekben vannak – olvass bele!:

prohardver.hu mítoszok és tények ssd https://prohardver.hu/teszt/ssd-teszt_mitoszok_es_tenyek/az_ssd.html

Forrás:

iskolánk korábbi anyagai http://marrk.me/book/informatika_tetelek.pdf (Szabó Márk ekönyv) http://users.atw.hu/pataky2009/informatika/05.htm

39. oldal

3.1 Az operációs rendszer feladatai, felhasználói felülete

Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái, szolgáltatásai. (Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakításkezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése.)Az operációs rendszer felhasználói felülete, a grafikus és a karakteres felhasználói felület. Ablakok, a munkaasztal, a tálca, a Start menü tulajdonságai.

Operációs rendszerekOperációs rendszernek nevezzük a számítógépeknek azt az alapprogramját, ami közvetlenül kezeli a hardvert és egységes környezetet biztosít a futtatandó alkalmazásoknak. Az operációs rendszer alapvetően szükséges, a számítógép működtetéséhez,a számítógép bekapcsolásától kikapcsolásáig futElterjedtebbek: Microsoft Windows, Linux, Mac OS, Mac OS X

Az operációs rendszer feladatai: A perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése Programok indítása, működtetése A gépi erőforrás-megosztás a futó programok között Adatok kezelése Programok és adatok biztonságos megőrzése A működési zavarok jelzése Párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével

Az operációs rendszer a számítógép bekapcsolásakor önműködően elindul (ROM-ban található BIOS nevű program indítja el). Amennyiben egy számítógépen több operációs rendszer is van a rendszerbetöltő program (Boot Manager), lehetőséget biztosít az operációs rendszer kiválasztására és futtatására.

Feladatok bővebben:A gép hardverelemeinek kezelése, működtetése: Manapság a PC-khez rengetegféle hardverelem létezik. Az operációs rendszer feladata ezek kezelése, a felhasználó felé azonos szolgáltatási felület biztosítása.Ehhez az operációs rendszerek vezérlőprogramokat – vagy az eredeti angol driver szó pontos fordításával meghajtó-programoknak nevezett programokat – használnak. Minden hardverhez létezik egy ilyen vezérlőprogram, amelyen keresztül az adott hardver működtethető. Az operációs rendszer ezeket a programokat használja a hardver működtetésére.Alkalmazások futtatása: További fontos feladat, hogy az operációs rendszer tegye lehetővé más programok indítását, és futtatását. Az operációs rendszernek ki kell szolgálnia az alkalmazásokat, amelyeket a felhasználó futtatni kíván a gépen.A feldolgozás ütemezése, az erőforrások megosztása: Az operációs rendszer feladata a különböző alkalmazások között igazságosan elosztani a rendelkezésre álló erőforrásokat. A CPU esetében ez úgy néz ki, hogy a programok rövid időszeletekben egymás után futnak, majd amikor már mindegyik sorra került, akkor kezdik elölről a sort. Ezt a fajta, időosztásos technikával egyidejűleg több program futtatását nevezik idegen szóval multitaszkingnak, vagy magyarosabban (a taszk feladatot jelent) többfeladatosságnak. A többfeladatos működés másik megoldása a több CPU alkalmazása, amely általában nagygépekben szokás.Az adatok kezelése, átvitele: Ez a memóriakezelést jelenti. A memória és a háttértárak, illetve a hálózatba kötött gépek esetén a hálózat többi gépe közti adatcserét is ide sorolhatjuk.Párbeszédes kapcsolattartás a felhasználóval: Rendkívül fontos, hogy az operációs rendszer biztosítson valamilyen lehetőséget a felhasználónak arra, hogy tudassa a rendszerrel, hogy mit akar csinálni. Azt a felületet, amit az operációs rendszer a felhasználóval való kapcsolattartásra fenntart, felhasználói felületnek nevezzük.A programok, adatok biztonságos tárolása: Az operációs rendszernek állománykezelési szolgáltatásokkal kell rendelkeznie, lehetővé téve állományok másolását, törlését, módosítását, a háttértár törlését, hiba ellenőrzését, és hasonló tevékenységeket.

40. oldal

májusra

Működési zavarok jelzése, kezelése: A számítógép használata során előadódhatnak hibahelyzetek. Ilyen lehet a háttértár sérüléséből eredő adathiba, de akár hibásan megírt program is, amely rossz esetben az egész számítógép lefagyását okozhatná, azonban egy stabil operációs rendszer esetében a többi program működésében nem volna szabad az ilyen hibáknak zavart okozniuk. Ezért az operációs rendszernek a legkülönfélébb hibák elhárítására fel kell készülnie. A hibáról a felhasználót tájékoztatja.Hálózatok kezelése (távoli erőforrások, telefonos hálózati elérés használata, csatlakozás az internethez, elektronikus posta használata), az operációs rendszer megvédése a programhibáktól, az illetéktelen beavatkozásoktól.

Operációs rendszer szolgáltatásai: Lemezkezelés:háttértárolók kezelése, floppyk formázása, lemezek ellenőrzése.

Fájl és könyvtárkezelés: adataink fájlokban helyezkednek el. A merevlemezen több tízezer állomány is lehet, ezért a fájlok rendszerezésére kitalálták hogy a fájlok legyenek könyvtárakba rendezve. Minden háttértárolón a kiinduló pontot gyökérnek, más néven főkönyvtárnak nevezzük. A főkönyvtárban további könyvtárak (alkönyvtárak), illetve fájlok helyezkedhetnek el. Fájlok és könyvtárak e rendezett rendszerét nevezzük könyvtárszerkezetnek. Egy fájl vagy könyvtár elérési útján a gyökértől az állományig (könyvtárig) vezető utat értjük a könyvtárszerkezetben. Fájlműveletek: futtatás, keresés, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés. Könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés

Rendszerbeállítások: operációs rendszer, ill. a számítógép perifériáinak beállítása. Windows-ban a Vezérlőpult segítségével történik mindez. Vezérlőpult elemei pl.: billentyűzet, nyomtatók, egér, képernyő, dátum és idő, stb.

Az operációs rendszerek csoportosítása Kezelői felület szerint:

o Szöveges (MS DOS, UNIX)o Grafikus (Windows 7…, Windows NT, OS/2)

A felhasználók száma szerint:o Egy felhasználós (DOS, WIN 7, WIN 10…)o Több felhasználós (LINUX, UNIX)

Processzorkezelés szerint: o Egy feladatos (DOS)o Több feladatos (WIN 7…, WIN NT, UNIX)

Csoportosítás bővebben:1. Felhasználói felület alapján:

a. Szöveges felhasználói felület (karakteres-): A számítógép képernyője szöveges üzemmódban működik. A felhasználónak a billentyűzeten begépelt parancsa, és az operációs rendszer arra adott szöveges válasza megjelenik a képernyőn. Amennyiben a kiadott parancs valamely program elindítását eredményezi, akkor a képernyőn annak a programnak a felhasználói felülete jelenhet meg, de a program befejeződése után ismét az operációs rendszer felhasználói felülete fog megjelenni. A régebbi operációs rendszerek használták ezt a módszert, de a mai, grafikus felhasználói felületet használó rendszerek is adnak általában lehetőséget az úgynevezett parancssoros üzemmódra, amikor egy szöveges felületen adhatunk parancsokat.Előnye:

az egyszerű megvalósítás, az utasítások pontos megfogalmazásának lehetősége.Hátránya:

41. oldal

a parancsok pontos megadása fontos, és emiatt a parancsokat pontosan ismerni kell a használathoz.

b. Grafikus felhasználói felület: A képernyő grafikus üzemmódban van, billentyűzet is használható, de a tipikus beviteli eszköz az egér, amelyhez a képernyőn egy legtöbbször nyíl alakú mutató tartozik. A képernyőn látható objektumok fölé vitt egérmutatóval, az egér valamely gombjának lenyomásával lehet az operációs rendszernek utasításokat adni.Előnye: könnyebb kezelhetőségHátránya:

a grafikus megjelenítés nagyobb méretű programkódot és memóriahasználatot igényel, így lassabb a szöveges üzemmódnál.

2. Futtatható programok száma szerint:a. Egytaszkos: A PC első operációs rendszere egyszerre csak egy program futtatására volt képes.b. Multitaszkos: A ma használt operációs rendszerek többfeladatos üzemmódú működést tesznek

lehetővé.3. Felhasználók száma szerint:

A nagy különbség az operációs rendszerek között abban van, hogy képesek-e a felhasználókat egymástól megkülönböztetni vagy sem. Amelyik képes, azt többfelhasználós, amelyik nem, azt egyfelhasználós operációs rendszernek nevezzük.a. Az egyfelhasználós operációs rendszer számára csak egy felhasználó létezik.b. A többfelhasználós operációs rendszernél minden felhasználónak van egy azonosítója, és egy

jelszava, amellyel azonosítania kell magát, és utána akár egyéni beállításokkal is dolgozhat a számítógépen, a többiektől elrejtett adatokat is tárolhat a gépen, vagy akár kommunikálhat is a többi felhasználóval.

A Windows felhasználói felületének elemei:Rendszerikonok: az operációs rendszerhez tartozó programok indításához.Mappák: dokumentumainkat, programjainkat, műveinket tartalmazó gyűjtők.Parancsikonok: gyakran használt programjaink indításához.Start gomb (bal alsó sarok): a programok indításához és számítógépünk beállításához. Rákattintás után megjelenik a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, beállíthatjuk a grafikus felület megjelenését stb.Tálca (Toolbar): a futó programok közötti váltáshoz, indításához, néhány tulajdonság beállításához. A Start gombot is tartalmazó (alapértelmezésként) szürke (beállításfüggő a szín, pl. itt kék) sáv. A tálcán válthatunk a futó programok között, elvégezhetünk néhány alapvető beállítást (hangerő, billentyűzet, dátum, idő, stb.). A tálca áthelyezhető, átméretezhető és zárolható.Asztal (Desktop): Az asztal a munkaterület, amely tartalmazza a gyakran használt programok indításához szükséges ikonokat (parancsikonok), az operációs rendszer néhány szolgáltatásának indító ikonját (rendszerikonok), a programjaink, dokumentumaink gyors megtalálásához szükséges mappákat, de elhelyezhetünk ideiglenesen rajta egy-egy éppen használt dokumentumot vagy adatállományt is. Az asztal háttere, színeinek beállítása ízlés szerint módosítható. Felépítése gépenként, sőt több felhasználós környezetben személyenként is eltérhet.

42. oldal

Programok indítása

Legegyszerűbben az Asztalon lévő parancsikonok segítségével indíthatjuk el a programokat.A legtöbb programnak azonban nincs parancsikonja (de mi készíthetünk neki), ezeket a Start menüből

indíthatjuk. A vagy gomb megnyitásával megjelenik a Start menü, melynek szerepe a gépre telepített Windows alkalmazások indítása és a Windows beállítása. A felnyíló menüben láthatjuk a programokat, programcsoportokat (Kellékek). A programcsoport elemeit a csoportot jelző nyílnak megfelelő irányba (általában jobbra, de ha ott nincs már hely, más irány is lehetséges) tolva jelennek meg az elemek. Valamely program indítása a kiválasztásával történik.A Tálca és a Start menü tulajdonságait, pl.: megjelenését a helyi menüben állíthatjuk.Program bezárása

43. oldal

Rendszerikonok

Mappák

Parancsikonok

Asztal: munkaterület

ÓraGyorsindító

Kliensterület Értesítési területAlkalmazásikonStart gomb Tálca

Egy program több ablakot is tartalmazhat. Ez esetben van egy főablak, amely a program többi ablakának keretet biztosít. A programot legegyszerűbben a főablakának rendszerikonjával zárhatjuk be, ha ez esetleg adatvesztést okozna, a program rákérdez.Ha a program rendszerikonjai valami miatt nem érhetők el, akkor a tálcán a program ikonján jobb egér gomb használatával a helyi menü Bezárás gombjával tudjuk a programot bezárni.Aktív ablak gyors bezárását teszi lehetővé az ALT+F4 (forró) billentyűkombináció.Forrás:

http://www.brody-ajka.sulinet.hu/~tviki/erettsegisz.html (/10, 11.tétel) http://erettsegizz.com/informatika/operacios-rendszerek/

Kiegészítés: Windows7 vélemény: http://logout.hu/cikk/windows_7_titok/bevezeto.htmlegyéb forráslehetőségek:

http://www.agr.unideb.hu/~agocs/informatics/05_h_ecdl/ECDLweb/ecdlweb.uw.hu/m1-19.html https://docs.google.com/document/d/1DJcDgnHRFSlyrZ5l6Zh99fuVZ94yJZh_bm_QmhuR7LQ/edit?

pref=2&pli=1

44. oldal

3.2.2. Az operációs rendszer adattárolása szolgáltatásai

A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok, könyvtárműveletek. A leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.).

Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása.

Keresés háttértárakon, a keresési feltételek.

**félig átnézett**

Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek.A fájlok különféle klaszterekben helyezkednek el a merevlemezen, és hogy ezeket értelmezni tudjuk, ahhoz az elérési útvonalakat ismerni kell, erre szolgálnak a fájlrendszerek, amik ezt menedzselik.

Leggyakoribb fájlrendszerek FAT (File Allocation Table, állományallokációs tábla), ami az MS-DOS állományrendszere volt. FAT32 (ld. még: http://users.atw.hu/csurgosandor/tetelek/fat32.pdf

o a FAT32 fájlrendszerben használható meghajtók maximális kapacitása akár 2 terabájt is leheto a FAT32 hatákonyabban használja ki a rendelkezésre álló lemezterületet, mivel kisebb (4 KB) méretű)

szektorcsoportokat használ (akár 8 GB kapacitású meghajtókon), 10-15 százalékkal hatékonyabban kezeli a lemezterületet, mint a nagyméretű, FAT vagy FAT16 fájlrendszerű meghajtók.

o …

CDFS (CD_ROM File System) Ezt csak a CD-ROM-ok olvasására használja a Windows.

NTFS (New Technology File System, új technológiájú állományrendszer), ami a Windows saját állományrendszere.

AZ EXT fájlrendszert a Linux támogatásához tervezték.

Könyvtárak és alkönyvtárak használataGyökér (root): helyi vagy hálózati meghajtó, ill. annak betűjele, főkönyvtár a:\, b:\ floppy meghajtó

c:\ d:\ e:\ stb. hard diszk(ek), hard diszk partíciók, CD-ROM, DVD meghajtó(k), hálózati meghajtók, partíciók elérése

Könyvtár, mappa (directory): Névvel ellátott fájlcsoport.A könyvtárak egymásba ágyazhatóak: alkönyvtárak Elérési út (path): egy fájl pontos helye a főkönyvtárhoz viszonyítva. Példa: c:\windows\fonts\symbols\musical.ttf

Operációs rendszer adattárolási szolgáltatásaiAz állomány (file, fájl) nem más, mint egy azonosítóval ellátott, összetertozó adathalmaz. Például, amikor szöveget írunk vagy rajzot szerkesztünk egy adott programmal, akkor művünket elmentve egy fájlt hozunk létre.

Ahogy azt már olvashattuk, a fájlok kiterjesztése árulkodik arról, hogy a fájl milyen jellegű adatokat tartalmaz, azaz milyen típusú. A teljesség igénye nélkül tekintsük át a leggyakoribb fájltípusokat:

1. Futtatható állományok: programfájlok (EXE, COM): gépi kódú utasításokat tartalmaznak, melyek futtatáskor a memóriába

töltődnek és végrehajtódnak (futtatásuk, azaz elindításuk a nevük begépelésével, majd az ENTER megnyomásával történik),

45. oldal

májusra

kötegelt parancsállományok (BAT): szöveges formában felsorolt parancsokat tartalmaznak, melyek az előbbihez hasonló módon történő futtatáskor egymás után végrehajtódnak.

2. Adatállományok(DAT, DBF, MDB, …): a programok ebben tárolják a működésükhöz szükséges ill. a felhasználó általa bevitt adatokat. Az adatfájlokat általában csak az a program értelmezi, olvassa helyesen, amellyel készítették.

3. Szöveges állományok: egyszerű szövegfájlok (TXT): csak az adott szöveget alkotó karaktereket tartalmazza (annyi bájt, ahány

karakter), formázott szövegek (WRI, DOC, DOCX…): ezeket általában grafikus szövegszerkesztőkkel hozzuk létre,

a fájl a szöveg karakterein kívül speciális formázó karaktereket ill. objektumokat (pl. kép) is tartalmazhat,

forrásnyelvű programok (PAS, BAS, C, …): egy adott programozási nyelven megírt speciális szövegek, amelyek a programozási nyelv utasításaiból épülnek fel. Ezekből a fordítóprogramok készítenek futtatható (EXE, COM) fájlokat.

4. Rendszerfájlok(SYS): az operációs rendszer alapvető részeit tartalmazó, a működés szempontjából nélkülözhetetlen állományok.

5. Multimédiás fájlok: képekfájlok (BMP, GIF, JPG, PCX, WMF, …): képszerkesztő- ill. rajzoló programmal készülnek, vagy

szkennerrel digitalizálva kerülnek a „számítógépbe”, hangfájlok (WAV, MID, MP3, …): a képekhez hasonlóan hangfájlokat is komponálhatunk, vagy külső

eszközről, mint bemenetről digitalizálhatunk, videofájlok (AVI, MOV, MPG, …): mozgóképet és hangot tartalmaznak.6. Tömörített állományok

(ZIP, RAR, ARJ, …): tömörítőprogrammal készült adatcsomagok. A becsomagolt fájlok eredeti funkciójukat csak kibontott állapotban tudják ellátni.

7. Egyéb: XLS: Excel munkafüzet, PPT: PowerPoint prezentáció, HTM, vagy HTML: Web-oldal (hipertextes, azaz linkelt hivatkozásokkal ellátott dokumentum), TMP: átmeneti állomány („szemét”, törölhető), HLP: adott programhoz tartozó súgófájl, csv: pontosvesszővel elválasztott táblázatos fájl – excellel tudjuk konvertálni stb.

Az állományok elnevezéseAz azonosító különbözteti meg az adott helyen tárolt állományokat egymástól. Két részből áll:

név: max. 255 karakter hosszú kiterjesztés: nem adható meg önkényesen, mivel utalnia kell a fájl típusára

A név és a kiterjesztés közé pontot kell tenni. Az azonosítóban nem szerepelhet néhány speciális karakter, amelyeket a DOS más célra tart fenn (pl.: *, ?, +, >, szóköz, stb.). A magyar ékezetes karakterek használata az azonosítóban DOS alatt nem ajánlott. Legbiztosabb, ha az angol ABC betűit, ill. a számjegyeket használjuk.

Az állományokról tárolt tulajdonságok. A számítógépes háttértárakon az adattárolás alapja a fájl, vagyis az állomány. Az állományok könyvtárakban helyezkednek el, azon egyszerű szabály alapján, hogy a valamilyen szempont szerint együvé tartozó állományok egy könyvtárban vannak. E szempont lehet az egy programhoz tartozó fájlok, vagy akár saját fényképeink egy-egy alkalom szerint külön könyvtárba helyezése.

Minden fájl az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

1. méret (a lemezen elfoglalt byte-ok száma)

2. keletkezési/létrehozási dátum

46. oldal

3. attribútum (ez egy állapotjelző, mely 4 állapotot, illetve ezek tetszőleges kombinációját jelezhetik egy fájlon). Ezek az attribútumok a fájl „léte” során adhatók és elvehetők.

A – Archive: azt jelzi, hogy a fájlról még nem készült biztonsági másolat (archiválandó), R – Read only: a fájl csak olvasható, azaz nem lehet törölni vagy módosítani a tartalmát, H – Hidden: az állomány rejtett, vagyis többek között a DIR parancs alaphelyzetben nem mutatja meg, S – System: rendszerfájl, azaz pl. az operációs rendszer működéséhez nélkülözhetetlen.

Az állományok társítása. A Windows a fájlokhoz általában társít egy alapértelmezett futtató programot (pl. a .doc kiterjesztésűekhez a Wordöt, az .xls-hez az Excelt és így tovább). Amennyiben egy olyan fájlt akarunk megnyitni, amihez a Windows nem ismer futtató programot, akkor azt társítanunk kell a gépünkön található programok valamelyikével, amivel meg kívánjuk nyitni (értelemszerűen a Jegyzettömb soha nem lesz képes AVI vagy MP3 fájlok lejátszására, viszont szükség esetén bármilyen szöveges formátumot tudunk vele kezelni). Át is állíthatjuk az alapértelmezett olvasó programot.

Az elérési útvonal megadásának formái.Abszolút: közvetlenül kell hivatkozni egy adott könyvtárra vagy egy alkönyvtárban lévő állományra. Ilyenkor összevonjuk a könyvtárazonosításokat. Az ilyen egyértelmű azonosításoknak tartalmazni kell egy olyan útvonalat amelyben haladva elérünk az adott alkönyvtárba vagy állományba. Pl.: C:\Érettségi tételek\Info\5-Szoftver\szoftver.doc

Relatív: ennek az útvonalnak a megadása csak akkor lesz rövidebb az abszolútnál, ha az azonosítandó könyvtárba vezető út valamely könyvtárba tartózkodunk.

Fájlműveletek Fájlok átnevezése

Fájlok megnyitása

Fájlok nyomtatása

Fájlok törlése/visszaállítása

Fájlok másolása/mozgatása

Könyvtárak tulajdonságai, könyvtárműveletek…

Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata).Kereshetünk azonosító alapján (spec. karakterek), dátum szerint, méret alapján, típusa alapján, tartalom alapján.

forrás: iskolánk régi anyagai

47. oldal

3.4 Tömörítés

A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz.

Állományok tömörítése és kicsomagolásaAdatok tömörítéseAz adathalmazok általában redundánsak, vagyis terjengősek, nem a legtömörebbek Sokszor ugyanazt az információt rövidebben is le lehet írni, kódolni, az adatokat tömöríteni. A tömörítő eljárások segítségével adatainkat olyan alakra hozhatjuk, amelynek kisebb az adatmennyisége mint az eredetinek, gyakran csak a töredéke. Kisebb helyet foglal el az adathordozón, rövidebb idő alatt továbbítható a hálózaton. A felhasználáshoz az adatokat vissza kell alakítani, vagyis ki kell tömöríteni.

Többféle tömörítési eljárást és tömörítő programot alkottak. A legismertebb tömörítő programok a következők: Ismert tömörítők:

ZIP, ARJ, RAR, gzip, bzip2, lha, uha

A Windows Intéző programja a zip kiterjesztésű állományokat készít. Az Intéző alapértelmezésben tartalmaz egy tömörítő eljárást. Ha szeretnénk állományokat vagy könyvtárakat tömöríteni, először létre kell hoznunk egy „Tömörített mappát”. Ez „Fájl” menü „Új” almenü és „Tömörített mappa” menüpontból kezdeményezhetjük. A tömörített mappába a hagyományos módon, a vágólap segítségével bemásoljuk a kívánt állományokat és könyvtárakat. Minden információ tartalmaz ismétlődő jeleket. (Redundancia) A tömörítés nem más, mint a redundancia csökkentése.

A tömörítési arány függ a fájl típusától, átlagosan 2-4 szeres. Egyes képfájlok esetében az arány 8-12 szeres, szövegfájlok esetében 3-6 szoros, futtatható fájlok esetében 1,5-2,5 szeres.

Tömörítéskor megoldódó problémák: Az állományok mérete kisebb lesz, így kevesebb helyre lesz szükség a tárolásukhoz. A tömörített állományok kiterjesztése nem EXE vagy COM, ezért az ilyenekre “vadászó” vírusok

nem fogják megfertőzni. Az tömörített állományok megadott méretű részekre szeletelhetők. ez azt jelenti, hogy az archívum

tartalma több különálló fájlra lesz elosztva.Adatok archiválásaAz archiválás egy olyan eljárás, ahol könyvtárakat és fájlokat egyetlen állományba tesszük tárolás vagy továbbítás céljából. Az archiválás azonban nem jelent feltétlenül tömörítést is. A tömörítési eljárás során az archív fájl méretét is megpróbáljuk csökkenteni. Egyetlen olyan program ismert amely csak archiválást végez tömörítés nélkül. Ez a tar program. A Unixos, Linuxos rendszerek alapértelmezetten tartalmazzák, Windowsos rendszerekre a népszerű Total Commander nevű fájlkezelő program alapból tartalmazza.

Veszteségmentes tömörítésA veszteségmentes tömörítés olyan kódolás, aminek eredményeképp létrejött jelhalmaz rövidebb mint az eredeti, de a tömörített adathalmazból tökéletesen visszaállítható az eredeti, nem veszítünk információt. Tehát a kicsomagolt adat pontosan megegyezik a tömörítés előttivel Általában programokat, dokumentumokat tömörítünk így, mert fontos a teljes visszaállítás.

Tulajdonságai: A veszteséges tömörítéshez képest lassabb, kevésbé hatékony, ellenben garantálható a tömörített adatok százszázalékos visszaállíthatósága. Pl: winzip (fájl, helyimenü, küldés tömörített mappa)

PéldaPl.: minden adat digitálisan kódolt, ezért elég ha számsoron nézzük a példát. Nézzük a 35555552277777 számsort. Eljárásunk legyen a következő: balról jobbra haladva adjuk meg a számot, és azt hogy hányszor szerepel: 31562275. 8/14 arányban tömörítettünk, és az eredeti számsorunk teljesen visszaállítható. Képek esetén gyakori hogy egymás mellett ua. színű pontok szerepelnek, tömörítéssel jelentős megtakarítás végezhető.

48. oldal

májusra

A tömörítés mértékeA tömörítés függ a tömörítő eljárástól és az adathalmaz tulajdonságaitól. Pl. hogy vannak e ismétlődő jelcsoportok vagy más szabályszerűségek. A tömörítő programok elemzik az állomány szerkezetét és ennek függvényében határozzák meg a tömörítési eljárást.

Veszteséges tömörítésA veszteséges tömörítés olyan kódolás, aminek eredményeképp létrejött jelhalmaz sokkal rövidebb mint az eredeti, de a tömörített adathalmazból nem állítható vissza az eredeti. A kicsomagolt adat csak hasonlít az eredeti adathoz, azonban kompromisszumot kötve ezt elfogadjuk. A digitális fényképek, hangok, videók esetében nem fontos a teljes visszaállítás lehetősége. A kis eltéréseket érzékszerveink nem veszik észre. Pl. az mp3 azokat a frekvenciákat tünteti el, amit az emberi fül nem hall. Pl. a visszaállított kép minősége rosszabb, mint az eredetié, de az emberi szem nem érzékeli, vagy nem olyan mértékűnek érzékeli a romlást. Minél nagyobb a tömörítés mértéke, annál rosszabb lesz a kimenet minősége.

Tulajdonságai: Olyan módszereket alkalmaz, amely akár nagyságrendekkel is javítja a tömörítési hatékonyságot, ráadásul nagy sebességgel dolgozik. Ennek azonban az ára, hogy az alkalmazott módszertől függően 1-10 százaléknyi, néha még ennél is nagyobb adatvesztés lép fel.

A veszteséges esetekben tulajdonképpen nem egy önálló tömörítőprogramról van szó, hanem egy veszteséges eljárást alkalmazó tárolási formátumról. Kép esetén jpg, hang esetén mp3. Pl.: A veszteséges tömörítés csoportba tartozik a JPG, amely az egyik legelterjedtebb képtárolási formátum. Kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. Adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum. A tömörítési arány 5:1 és 20:1 közötti (a kitömörítéshez nincs szükség segédprogramra, a megjelenítést végző program a megnyitáskor elvégzi azt). A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes kezelni (több mint 16,7 millió színt), a tömörítési eljárás azonban az emberi szem becsaphatóságán alapul, és adatvesztéssel jár.

ZIP archívumok:A ZIP formátum fő előnye a népszerűsége. Például az Interneten a legtöbb archívum ZIP archívum. Egy archívumban egy ZIP fájl maximális mérete 2 GB.

WINRAR (Általános fájltömörítő) A WinRAR két különböző formátumú archívumot képes létrehozni: RAR-t és ZIP-et. A RAR formátum lényegesen jobb tömörítést nyújt, mint a ZIP. A RAR másik fontos tulajdonsága a többkötetes archiválás támogatása. Köteteket általában nagy archívum több hajlékonylemezen való tárolására használnak. A RAR formátumnak van néhány olyan fontos tulajdonsága, ami a ZIP-ben hiányzik, mint például a helyreállítási bejegyzés (ami lehetővé teszi a sérült adatok fizikai helyreállítását,)

a fontos archívumok lezárása (az eseti módosulás megelőzése céljából.) A RAR formátum gyakorlatilag korlátlan méretű fájlokat tud kezelni.

Képek tömörítése, tárolásaA képfeldolgozás mindig nagy mennyiségű adat feldolgozását jelenti, ezért szükség lehet adattömörítésre.

A tömörítés történhet veszteségmentesen, ilyenkor az eredeti képről minden információt megtartunk - ilyen tömörítési eljárással találkozhatunk például a .GIF, vagy .PNG formátumú képeknél.

Használunk veszteséges tömörítést is, ilyenkor a kép egyes információi elvesznek, a cél az, hogy ez ne járjon együtt lényeges látványbeli változással. Ezeknél az eljárásoknál a tömörítés mértékét mi magunk is meghatározhatjuk, így a legjobb minőségben vagy a legjobb tömörítéssel is elmenthetjük állományainkat, illetve tetszőleges arányt beállíthatunk a két véglet között. Mivel érzékszerveink bizonyos határokon belül nem érzékelik a különbséget az eredeti és tömörített állomány között, bátran használhatjuk ezt a tömörítési eljárást is. A .JPG formátumú állományok is veszteséges tömörítési eljárást használnak.

KicsomagolásKicsomagolás: A tömörített adatok eredeti állapotba való visszaállítását szolgálja.

Tömörítés a gyakorlatban Tömörítés WinZip-pel: A tömörítendő kijelölt fájlokra kattintunk jobb egér gombbal: „Küldés”:

„Tömörített mappa”: elnevezem és kész is… [Kijelöljük a tömöríteni kívánt állományokat. Az Add gombra kattintva a dialógusablakban beírjuk a

tömörített fájl nevét]49. oldal

Tömörítés Windows Commanderrel: A kijelölt állományokat az Alt+F5 billentyűkombinációval tömöríthetjük, Alt+F9-el csomagolhatjuk ki.

Rekurzív tömörítés: Gyakran egész könyvtárszerkezeteket tömörítünk egyszerre, ez a rekurzív tömörítés.

Önkicsomagoló állományok: Nem csak a becsomagolt állományt tartalmazzák, hanem a kicsomagoláshoz szükséges programot is.

50. oldal

3.5. Vírusok és más kártékony programok

A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.)

A számítógépes vírusok olyan rosszindulatú programok, amelyek viselkedése, tulajdonságai hasonlítanak a valódi vírusokhoz. A számítógépes vírus károkozás céljára létrehozott, önreprodukáló (tehát szaporodni képes) program, amely a felhasználó tudtán kívül terjed és fut le. Általában állományokhoz (néha lemezhez) kötődik, és egyre több fájlt fertőz meg. Egy idő után, előírt feltételek esetén aktivizálódik és kárt okoz a számítógépes rendszerben.

A vírusok közös jellemzői tehát:

valamilyen fájlhoz kapcsolódik, nem önálló állomány, módosítja a fájlt, hogy futtatáskor a saját kódja is lefusson;

reprodukálja magát: a fertőzött program futásakor megsokszorozza önmagát, így további példányai még több fájlt fertőzhetnek meg;

rejtőzködik, „álcázza magát”, a felhasználó nem veszi észre, hogy a számítógépén vírus van; időzíti magát: késleltetve aktivizálódik, a fertőzés bekerülésével nem azonnal jelentkezik

károkozása; kárt okoz: károsítja az állományokat, e-mail-eket generál, vagy csak a felhasználót akadályozza a

munkában.

A több tízezer féle vírus nagyon sokféle képen tehet kárt. Legtöbbször használhatatlanná tehet, törölhet adatokat, állományokat, formázhatja a merevlemezeket, vagy csak egy program működését megváltoztatja, pl. eltűnik egy ikonunk, vagy nem működik egy funkció, megnő egy fájl mérete, vagy hibák jelennek meg a lemezen, vagy furcsa jelenségek mutatkoznak a képernyőn, vagy gépünkről üzenet-dömping indul.

A károkozás szerint csoportosíthatjuk a vírusokat.

Ártalmatlan vírusok: céljuk, hogy a programozó bizonyíthassa rátermettségét… Felhasználó munkáját zavaró vírusok: adatot nem rongálnak, csak zavarják, vagy lehetetlenné

teszik a számítógép használatát. Kárt okozó vírusok: a lemezeken levő fájlokat törlik, vagy módosítják, használhatatlanná teszik.

Vírust kaphatunk megbízhatatlan forrásból származó adattárolókról, vagy elektronikus levelekhez csatolva. Hogy milyen fájlba épül be a kapott vírus, ez a terjedési típusától függ. A célfájlok szerint különböző csoportba oszthatjuk a vírusokat.

Boot vírusok (vagy rendszervírusok): Az adattároló boot szektorában, vagy a partíciótáblában helyezkedik el, itt rejti el magát. Itt ugyanis olyan programok vannak, amelyek az operációs rendszer minden betöltődésekor elindulnak, így bekapcsoláskor automatikusan a vírus is aktivizálódhat, és megkezdheti tevékenységét. Ha a lemez írásvédett, akkor persze nem tud fertőzni. Ma már ritkábban fordul elő.

Állományvírus: programokba íródik, ha a program elindul, a vírus is működésbe lép és további fájlokat fertőz meg. A közvetlenül futtatható com vagy exe típusú fájlokkal, vagy a közvetve, egy futó program által aktivizálható programrészek, pl. a dll, bin, sys típusúakkal terjednek.

Makróvírus: Bizonyos alkalmazások és operációs rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy egy-egy elvégzett munkafolyamatot rögzítsünk, aztán később újra elvégezzünk. Példa erre a Microsoft Office makró-rögzítési lehetősége. Ennek sokféle hasznán kívül veszélye is lehet, például az ún. makróvírusok. A makró a dokumentummal együtt vihető át az egyik gépről a másikra, így terjedhetnek a pl. word és excel állományokban lévő makróvírusok és ha a makró elindul, a vírus is aktivizálódik. A makróvírusok abban az operációs rendszerben fertőzhetnek, amelyekben

51. oldal

májusra

használható az adott alkalmazás. Ha az Office biztonsági beállításait nem módosítjuk, egy makrót tartalmazó fájl betöltése esetén rákérdez arra, hogy megnyissa-e a makrót is.

Trójai falovak: Hasznos programnak álcázott pusztító célú programok. A hasznos programban elrejtve kerülnek gépünkbe, nem úgy szaporodnak, mint a vírusok, nem terjesztik magukat, csak a hordozó programmal együtt terjednek. Céljuk lehet pl. az illegális szoftverlopás, -másolás megtorlása, vagy bizonyos időközönként a szoftver tönkretételével újabb vásárlásra bírni a felhasználót. A vírusokéhoz hasonló kárt okozhatnak a gépünkön.

Férgek (worms): Teljes programnak tekinthetők, nem más fájlokat, vagy a boot szektort módosítják. Számítógépes hálózatokban terjednek, amelyek operációs rendszerei egymással kapcsolatban vannak. A féregprogram egy gépen lefut, és megvizsgálja, hogy talál-e másik elérhető és fertőzhető oprendszert. A féreg sokféle dologra beprogramozható, például a fájlok törlésére a gazdarendszeren, egyvédelmi funkció kiiktatására, vagy önmaga elküldésére e-mailben. Még valódi ártó szándékú kód nélkül is súlyos fennakadásokat okozhatnak, csupán azzal, hogy sokszorozódásuk kiugróan magas hálózati forgalmat generálhat. Például a Mydoom féreg terjedése csúcsán világszerte észrevehetően lelassította az internetet. Ez az e-mail spammerek egyik eszköze, hogy kéretlen leveleket küldjenek a fertőzött számítógépeken keresztül.

Kémprogramok (spyware): A kémprogramok célja, hogy adatokat gyűjtsenek személyekről vagy szervezetekről azok tudta nélkül a szgép-hálózatokon. Célja lehet üzleti, pl. reklámanyagok eljuttatása biz. címekre, de ellophatják számlaszámainkat, jelszavainkat, s ezeket felhasználva ártó akciókat vihetnek véghez.

Védekezés a vírusok ellenA vírusra jellemző egy bináris kód, a vírusaláírás, amely lehetővé teszi a felismerést. A víruskereső programok ezek alapján azonosítják a vírust. A vírusok védekeznek a megtalálás ellen, sokféle módszerrel próbálják lehetetlenné tenni felismerésüket. Pl. változtatgatják kódjukat, mutációkat hoznak létre, stb. A vírusirtók a már megtalált vírusok adatait tárolják adatbázisukban, ezt az adatbázist állandóan frissíteni kell az újabb és újabb vírusok adataival. Ezek az ún. vírusdefíníciós adatbázisok.

Fontos a megelőző védekezésünk a vírusok ellen:

Ne nyissunk meg ismeretlen címzettől érkezett levelet, főleg csatolt fájlt. Kapott adattárolókat használat előtt vizsgáltassuk meg friss víruskeresővel. Készítsünk másolatot rendszeresen adatainkról. Telepítsünk és rendszeresen frissítsünk vírus-kereső, -írtó programot. Megbízható helyről töltsünk le, másoljunk adatokat, stb.

Vírus esetén:

Indítsuk szgépünket tiszta, írásvédett lemezről. Keressük meg, és írtsuk ki vírusokat.

Ismert vírusölő rendszerek: McAfee, Command AntiVirus, Norton AntiVirus, ThunderByte AntiVirus, F-prot, Panda, Avast, és egy magyar fejlesztés: VirusBuster, stb.

Víruspajzs és víruskereső közti különbség: víruspajzs: ezek a programok állandóan a háttérben futnak, céljuk az állandó védelem biztosítása.

Iskolánkban jelenleg: Panda víruskereső van. Mikor találkozunk vele? – Amikor pendrive-ot használunk, rákérdez, hogy át akarjuk-e vizsgálni a víruskeresővel.

52. oldal

Források:

Végh András: Szóbeli tételjavaslatok – Informatika – középszintű érettségi. Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.

Devecz Ferenc –több szerző: Irány az ECDL! Irány a középszintű érettségi! Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.

Farkas Csaba: Windows és Office XP felhasználóknak. J.O.S. Kiadó 2003 Iskolánk korábbi érettségi anyagai http://wiki.prog.hu/wiki/Makró

53. oldal

3.6. Hálózatok működése

A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése.

SzoftverekA hálózat hardveres kiépítése mellett ahhoz, hogy annak előnyeit kihasználhassuk, különböző szoftverekre van szükségünk. Konfigurálnunk kell a hardvereket, meg kell oldanunk a hálózatra kötött gépek és eszközök egyértelmű azonosítását. Ezt megtehetjük kézzel, ilyenkor mi állítjuk be az IP címet, a hálózati maszkot és az alapértelmezett átjárót, valamint a használt DNS szervereket. Ilyenkor azonban ügyelnünk kell arra, hogy a címekben ne legyen ütközés, minden eszköz egyedi címmel rendelkezzen. A nagyobb, vagy gyakran változó hálózatok (pl. hotspotok) esetében egyszerűbb, ha az úgynevezett DHCP szolgáltatásra bízzuk a beállítást, melyet a legtöbb eszköz támogat. Ez a szolgáltatás, az eszközök kérésére, automatikusan elküldi a szükséges beállításokat, nekünk nem kell IP címekkel bajlódnunk.Szükséges még egy hálózati kommunikációra alkalmas operációs rendszer, valamint a szerver gép esetében egy szerver operációs rendszer.

A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói: bejelentkezés szabályozása fájlmegosztás nyomtatók, háttértárak és más erőforrások megosztása web-szolgáltatás (webszerver) levelező-szolgáltatás (levelező szerver) FTP Proxy tűzfal

 A háztartásonként több számítógép és ezzel a kis otthoni hálózatok elterjedésével sok szervekre jellemző tulajdonságot örököltek meg az otthoni operációs rendszerek. A mai szerver operációs rendszerek lényegében egyszerűsített, kényelmi is szórakoztató funkciókat mellőző, ám a hálózati kommunikációt komolyabban szabályozó segédprogramokkal felszerelt változatai az alap rendszernek.

A hálózati kommunikáció logikai felépítéseEgy hálózat logikai felépítése nagyban függ a hálót alkotó gépek közti viszonytól, ami két féle lehet:

Egyenrangú hálózatoknál a kapcsolatban álló gépek kliensként és szerverként is működhetnek, az operációs rendszerbe vannak beépítve a hálózati szolgáltatások.

Kliens-szerver hálózatoknál a szerveren hálózati operációs rendszert kell futtatni (pl. Novell NetWare, Windows NT/2000/XP), ami kiszolgálja a kliensektől érkező kéréseket. A szerver feladata a fájlok tárolása és védelme és a hálózati nyomtatás lehetőségének biztosítása. A klienseken bármilyen kompatíbilis operációs rendszer futhat. Az alkalmazói programok a kliens gépeken futnak.

 

Kapcsolódás egy helyi hálózathozElső és legfontosabb dolgunk a fizikai kapcsolat létrehozása. Ez történhet kábeles vagy vezeték nélküli megoldással, a lényeg hogy számítógépünk kapcsolatban álljon a többi eszközzel. Ezután azonosítanunk kell a számítógépet, kézzel, vagy DHCP segítségével.  Fontos hogy a hálózat tűzfala ismerje a gépünket, ne tekintse fenyegetésnek. Ha ismeretlen eszközként kezeli, blokkolhatja a számítógép kommunikációját, ezért fontosak a megfelelő beállítások. Ezek után számítógépünk készen áll a hálózati kommunikációra.A vezeték nélküli hálózatok zártságának biztosítása érdekében legtöbbször jelszóval védik őket, csak ennek ismeretében kapcsolódhatunk, valamint a hálózati kommunikációnk teljes ideje alatt a Wi-Fi hatókörén belül kell maradnunk.

54. oldal

májusra

Szolgáltatások eléréseA hálózati szolgáltatások eléréséhez rendelkeznünk kell a megfelelő szoftverekkel. Például, ha egy hálózati nyomtatót szeretnénk használni, kell hogy legyen egy dokumentum nyomtatására alkalmas programunk. Ha csevegni, vagy emailt akarunk küldeni, akkor csevegőprogramra és email kliensre lesz szükségünk.A hálózati szolgáltatások eléréséhez megfelelő jogosultságokkal is kell rendelkeznünk.

A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezeléseFelhasználónév és jelszó szükséges egy felhasználó azonosításához. Ezeket a felhasználó létrehozásakor adhatjuk meg. Azonosításunk után a szerver biztosítja nekünk a számunkra előre meghatározott és engedélyezett szolgáltatásokat, melyek a jogosultságainktól függenek.A hálózatnak lehet olyan közös könyvtára, amiből (csak olvasási jog) minden felhasználó letöltheti a közös anyagokat (pl. céges fejléc, PR-anyagok, iskolában a forrásfájlok), de csak az engedéllyel rendelkezők tölthetnek fel újakat, illetve módosíthatják a régieket.A hálózatnak lehet pl. olyan közös könyvtára is, melybe minden felhasználó kaphat írás-olvasás jogot, így oda töltheti fel a fejlesztés alatt álló közös anyagokat. Ebbe a könyvtárba minden felhasználó láthatja a többi felhasználó munkáját.A helyi hálózatban létrehozhatók a felhasználók számára egyedi könyvtárak is. Ide menthetik a saját anyagaikat. Ha a cégnél jellemző az otthoni munkavégzés, akkor erre a könyvtárra külső (interneten keresztül elérhető) írási és olvasási jogot is kaphatnak a felhasználók.Felhasználói jogosultságok:

bejelentkezési időpontjának és tartamának korlátozása bejelentkezéshez használt munkaállomások korlátozása a rendszer erőforrásainak korlátozott használata (pl. nyomtatás) írható lemezterület méretének korlátozása (kvóta) fájlokhoz, mappákhoz, meghajtókhoz kötődő jogok (törlés, átnevezés, létrehozás, módosítás,

keresés, olvasás)A jogosultságokat a rendszergazda, vagyis adminisztrátor adhatja. Minden szervernek van legalább egy adminja, de akár minden felhasználó rendelkezhet rendszergazda jogkörökkel. Az egyszerűbb és egységesebb kezelés érdekében a felhasználókat különböző csoportokba sorolhatják. Az egy csoporton belüli felhasználók jogai azonosak. forrás:

https://docs.google.com/document/d/1DJcDgnHRFSlyrZ5l6Zh99fuVZ94yJZh_bm_QmhuR7LQ/edit?pref=2&pli=1#

Tamás Ferenc: Érettségi mintatételek informatikából (Maxim Könyvkiadó 2018, Szeged)

55. oldal

7.1 Az internet története és szolgáltatásai

Az internet, mint világméretű számítógépes hálózat. Az internet története, felépítése, szolgáltatásai. Mi az IP cím? Mi a DNS? Az internetre kapcsolódás lehetőségei, feltételei.

Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai.

[régi anyag - ömlesztett]

Internet kialakulása:

Az Internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai Internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANETnek keresztelték. Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre.

Ennek az ún. csomagkapcsolt-elven működő hálózati technológiának a létrehozásával nagy előnyhöz jutottak a korábbi, csak közvetlen fizikai kapcsolat esetén működő hálózati rendszerekkel szemben. Egy ilyen elven működő hálózaton két egymással kommunikáló számítógépnek nem szükséges közvetlen fizikai kapcsolatban lennie egymással.

A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el. Ha az egyik számítógép valamilyen oknál fogva működésképtelenné válik, az adatcsomagok egy másik útvonalon haladnak tovább.

A 70-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt-hálózat működött, de hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják, és egységesítsék az adatátviteli módszereket. Ekkor alakult ki a ma is használt Internet protokoll. A protokoll a hálózati adatátvitel módját leíró szabályok összessége.

A 80-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, valamint az állami hivatalok. Ebben az évtizedben jelentek meg a magánfelhasználók is, és ekkor indult be az Internet robbanásszerű növekedése. Napjainkban az Internet-hálózat mérete már ütemben nő. Az Interneten kívül használhatunk intranetet és extranetet is.

Az intranet az internetes protokollokra és szoftverekre épülő, nem nyilvános, belső hálózatok összefoglaló neve, ahol a felhasználók Internethez hasonló környezetben dolgozhatnak.

Az extranet is egy olyan nem nyilvános belső hálózat, amely internetes protokollokkal és szoftverekkel működik, de a működtető intézményen kívül korlátozott mértékben kívülről mások is rákapcsolódhatnak.

Az Internethez való kapcsolódásnak több lehetősége van. Az optimális megoldás általában attól függ, hogy mire és hogyan szeretnénk használni az Internetet.

Kapcsolódás módja:

Internet elérés nyilvános kapcsolt vonalon Bérelt vonali csatlakozás Csatlakozás ISDN vonalon Modemes, telefonos csatlakozás WiFi

Az Internetes szolgáltatások:

Az Internet az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át. A kutatás mellett megjelent az üzleti és a szórakozási célú üzleti célú felhasználása is. Az Internetet használó emberek újabb és újabb szolgáltatásokat fedeznek fel.

Az Internet kulcsfontosságú eszközei:….

1. Elektronikus levelezés (E-mail)2. Fájlátvitel (File Transfer Protocol – FTP)3. Telnet4. World Wide Web

56. oldal

Az Internetes szolgáltatások egy része ingyenes, bárki által hozzáférhető, más része azonban felhasználói azonosítóhoz és jelszóhoz kötött.

1. E-mail : Az elektronikus levél, az elektronikus üzenetek küldése és fogadása az Internet legnépszerűbb

felhasználási területe. Ahhoz, hogy elektronikus levelet tudjunk küldeni, ismernünk kell a címzett e-mail címét. Egy e-mail cím általánosan a felhasználó azonosítójából, az azt követő „@" jelből és a címzett számítógépének nevéből elhelyezkedéséből áll össze. Az utolsó három betű jelzi, hogy ez a hely az Internetnek a kormány által támogatott tartománya.

Az elektronikus levelezés további előnye, hogy az üzeneteket akkor olvashatjuk el, amikor az számunkra leginkább megfelel. Arra is van lehetőség, hogy egyidejűleg korlátlan számú embernek küldjük el ugyanazt az üzenetet. A levelekhez csatolhatunk fájlokat is.

2. Fájlátvitel: (FTP://)Néha az információ böngészése nem elegendő, szükségünk lehet programok vagy adatfájlok

másolatára saját használatra. Az FTP a fájloknak az Interneten, és ahhoz kapcsolódva például telefonvonalon keresztül, egyik számítógépről a másikra történő átvitelének módszere.

Valószínűleg több millió fájl érhető el az Interneten az FTP segítségével. A kívánt fájloknak az FTP helyeken történő keresését többféle programmal végezhetjük. Vannak kifejezett keresőhelyek, ahol nagy teljesítményű számítógépek kiterjedt adatbázisokban keresik meg a kívánt programot. A keresés eredményében a program elküldi a böngészőnkhöz a keresett fájl helyét és pontos elérési módját.

3. Telnet : A kiszolgálón levő információhoz való hozzáférés egy másik módját az jelenti, ha ténylegesen

bejelentkezünk a távoli számítógépre, és úgy használjuk azt, mintha ott ülnénk a távoli gép billentyűzete előtt. Így ugyanazokat a szolgáltatásokat érhetjük el, mint a helyi felhasználók. Ezt a szolgáltatást a Telnet nyújtja.

A Telnet segítségével könyvtárakban, katalógusokban barangolhatunk. A Telnet hátránya, hogy ismernünk kell azt a számítógépet, amelyre bejelentkezünk, felhasználói azonosítónknak kell lenni azon a gépen. A Telnet program megtalálható a Windows95 telepítő készletében.

4. World Wide Web: (WWW)A World Wide Web az Internet multimédia területe, az utóbbi évek slágere. WWW-n az Internet

WWW kiszolgáló programjait futtató gépeinek választékát értjük. Jelenleg ez a hálózat legnagyobb ütemben növekvő területe. A WWW tartalma úgy jelenik meg, mint egy oldal, emellett a szövegek különböző betűtípussal, stílussal, színnel és méretben láthatók. Az oldalak tartalmazhatnak képeket, hanganyagot és filmrészleteket is.

A Web-ügyfelek és kiszolgálók kommunikációjára szolgáló nyelv a HTTP. Néha a WWW kiszolgálókat HTTP kiszolgálóknak nevezik és a Web-helyek elérési útja a http-vel kezdődik. A Web böngészése közben hozzáférhetünk például az FTP-hez és a Gopherhez is. Sokan hoznak létre Web-helyeket, ahol Web-oldalakon publikálnak, szolgáltatnak. Egy Web-hely hozzáférésekor látható bejelentkező képernyőt általában kezdőalapoldalnak nevezik. A WEB lapok fájljait, a Wintel operációs rendszerekben a .htm vagy a .html utótag különbözteti meg.Ismertesse az internet legfontosabb szolgáltatásait. (telnet; ssh; ftp; e-mail; newsgroups; chat; WWW)

Az Internet világméretű számítógépes hálózat, mely kisebb méretű hálózatok összekapcsolódásából áll. Sokféle szolgáltatást vehetünk igénybe, melyek folyamatosan változnak, bővülnek. Ezek szerver-kliens szolgáltatások.

E-mail (elektronikus levél): az egyik leggyakrabban használt szolgáltatás, két számítógép között szöveges üzenetek küldését teszi lehetővé.

Levelezési listák: a hírcsoportokhoz hasonlóan tematikus rendszerbe sorolható csoportok, melyeknek tagjai minden, a lista címére érkező levelet (E-mail-t) megkapnak. Ez zártabb közösséget jelent, mivel a listára fel kell iratkozni.

WWW (World Wide Web): grafikus felületen gyors információkeresést tesz lehetővé Web-szerverek segítségével. A szervereken elhelyezett hypertext formátumú, linkekkel kapcsolódó dokumentumok tartalmazzák az információkat (szöveg, kép, hang, videó).

57. oldal

TCP/IP protokoll:Általános elterjedt fogalom a "TCP/IP protokoll". Az Interneten és a hozzá kapcsolódó alkalmazásokban használt

protokollok összességét jelenti. Valójában maga a név nem egyetlen protokollt, hanem egy átviteli protokoll-párost: a TCP (Transmission Control Protocol - átvitel-vezérlő protokoll) és az IP (Internet Protocol) kettősét jelenti.

A TCP feladata az üzenet-csomagok esetleges darabolása, azok rendbe- és összeállítása a túloldalon, valamint az esetlegesen elveszett rész-datagrammok újraküldése, két pont között egy megbízható átviteli csatorna biztosítása. Az IP protokoll feladata a TCP réteg felől érkező adatcsomagok eljuttatása a meghatározott célállomásra. Meghatározza az adatátvitel legkisebb egységét, annak pontos formáját, az útválasztást, a csomagok feldolgozásának módját, mikor kell hibajelzést generálni, eldobni csomagot.

Címzési rendszer:Az Internet helyi, ill. városi hálózatok összekapcsolása, azaz hálózatok hálózata, ezért címzése meg kell, hogy

mutassa ezt a hierarchikus felépítést: alhálózatok, ezen belül hostok. Az IP protokoll címként az IP címet használja, amely egy 32 bites szám, melyet két részre bonthatunk, egy hálózatot meghatározó, és egy gépet azonosító részre:

Network Adress (hálózati cím, NETID): Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál, valamint a központi adminisztrációt segíti elő, azaz ne lehessen két gépnek azonos IP címe. A hálózati címet központilag kell igényelni, és központilag utalják ki az igénylőnek.

Host Adress(végpont cím, HOSTID): Az alhálózaton belüli végpont azonosítója.

A 32 bites cím nagyon nehezen értelmezhető, még nehezebben jegyezhető meg, ezért a 32 bit tartalmát bájtonként decimális formában adjuk meg pontokkal elválasztva.

A decimális jelölés hátránya, hogy még ez is nehezen jegyezhető meg, ezért általában Domain nevek alapján végezzük az azonosítást. Az IP cím és a domain név közötti összerendelést a DNS-ek (Domain Name Server) végzik. A domain név formája: gépnév, aldomain, aldomain, fődomain.

Néhány fődomain: edu, gov, org, net, mil, comOrszágkódok: hu, de, it.

File Transfer Protocol :

Az FTP (Fájl Átviteli Protokoll) az egyik legrégebbi Internet-protokollok egyike. A protokoll feladata ellenőrzött és biztonságos fájl-átvitel biztosítása az Internetre kapcsolt bármely két egység között. Segítségével akár egy távoli gépről is lemásolhatunk egy programot, szöveget, vagy mást tartalmazó állományt, vagy akár fordítva, a saját gépünkről egy másik gépre helyezhetünk anyagokat. Használata folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Az FTP kliens-szerver kapcsolat, a host gépen futnak a kliens programok, a távoli gépen az FTP szerver programjai.

Az FTP igénybevétele bejelentkezési nevek használatához kötött, ami azt jelenti, hogy mielőtt a munkát (letöltést, feltöltést) megkezdenénk, meg kell adnunk egy bejelentkezési nevet és a hozzá tartozó jelszót.

A kapcsolat egy FTP programmal lehetséges. Elindítása után megadjuk a távoli gép címét. Ha ezek után az FTP szerver elérhető, akkor megadjuk a bejelentkezési nevet, majd a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor bizonyos, kliens programtól függő parancsok segítségével léphetünk be a távoli gép megfelelő alkönyvtárába, valamint másolhatjuk a kívánt állományt.

Egy FTP szerverre általában korlátozott számú felhasználó léphet fel, ezért napközben, munkaidőben csak szerencsével juthatunk fel egy-egy szerverre. Célszerű ezért a tervezett letöltéseket kevésbé frekventált időben végezni. Mielőtt bontanánk a kapcsolatot a szerverrel, lépjünk ki az alkalmazásokból.

Telnet, Secure Shell:…

Internet Relay Chat:….Netikett :

Etikának nevezzük az erkölcsi elvek rendszerét, az erkölcsi és magatartásbeli szabályok összességét. Etikusan viselkedik az, aki erkölcsös, becsületes, tisztességes.

Ezek a fogalmak relatívak, kultúrkörönként másként értelmezhetik őket, ugyanakkor sok erkölcsi alapelvet, parancsot majdnem mindenki elfogad (pl. ne ölj, ne lopj). Ahogy a mindennapjainkban mindig betartjuk, be kellene

58. oldal

tartanunk az általános erkölcsi normákat, úgy internetezés közben is. Ellenkező esetben szankciókra számíthatunk (pl. kizárás a használatból).Az Internet közösség által etikátlannak tartott dolgok:

jogosulatlan hozzáférés az Internet erőforrásaihoz az Internetet „más” célra való használata az Internet működésének megzavarása az Internet emberi és fizikai erőforrásainak pazarlása számítógépes adatbázisok sértetlenségének tönkretétele/megbontása személyiségi jogok/mások magánéletének megsértése szerzői jogok „nem tisztelése”

FTP

…

FTP programok:

FTP.EXE A DOS ablakban indíthatjuk. A fájlműveletek végzése nagyon egyszerű, hasonló a DOS-os parancsokhoz. A program indításához nyissuk meg a DOS parancssort, majd írjuk be az FTP parancsot és az FTP-vel elérendő szerver nevét. A nyilvános könyvtárak listáját az ls paranccsal tekinthetjük meg. A további fontosabb parancsok listáját a HELP parancs beírásával kapjuk, illetve további információkat kaphatunk az egyes utasításokról a HELP parancs segítségével. Ha Anonymous-ként szeretnénk bejelentkezni, vagyis az FTP-t csak fájlletöltésre szeretnénk használni, nem szükséges a DOS ablakkal vesződnünk. BongészőprogramokA Web-böngészők mára magukba integrálták az FTP szolgáltatást, így elég a címsorba beírni a fenti FTP szerver nevét (ftp://ftp.symantec.com), és a Web-böngésző letölti a nyilvános könyvtárak listáját. Windows CommanderAz FTP kezelésére emellett több más segédprogram is kapható, például a Windows Commander fájlkezelő program 3.5 verziójától képes az FTP-re, grafikus felhasználói felületen.

Átviteli módok:Az adatátvitel kétféle módon történhet. Binárisan, ill. ASCII (szöveges) módban. A szöveges átvitel során a rendszer elvégzi az eltérõ operációs rendszerek közötti konvertálást.

Az FTP-t már leginkább csak felhasználói program segítségével használhatjuk, így megoldható biztonságossá tétele: ld. feljebb a Windows Commander, vagy a Total Commander, a FileZilla, vagy WinSCP programokkal.

Programok, alkalmazások letöltésére használható oldalak pl.:http://filehippo.com, http://letoltes.prim.hu, https://play.google.com/store ...

59. oldal

7.2. Elektronikus levelezésAz elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése.Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése).A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon).

Kommunikáció az interneten – LevelezésAz elektronikus levél folyamatának ismerete

A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára vonzó szolgáltatás az email, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgátáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes, és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében.

Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős, hogy pszichés változást is okoz – számtalan ember, aki a „hétköznapi életben” lusta, „nemakarom” levelezőnek számít, internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes kötelességnek érezné.

Az üzenetek pillanat alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval rövidebb, egy rövid, párszavas kérdés elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet váltása a partnerek közöt (bár ilyen esetekre hasznosabb a chat). Az emailnek a telefonhoz képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkodhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az email-lehetőség az internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.

A felhasználók azonosítása

A felhasználók azonosítása a kiszolgáló szerverén történik, általában SSL/TLS titkosítást használva. A szerver használatára való jogosultság lehet, hogy pusztán regisztrációhoz kötött, de lehet, hogy előfizetéshez kapcsolódik.

Az informatikai rendszerek működése szempontjából fontos, hogy azonosítani tudjuk a rendszerbe belépő felhasználókat, majd jogokat, felhatalmazásokat adjunk nekik. Az azonosítás (autentikáció) a folyamat első része. A felhatalmazásokat (autorizáció) a rendszer által elfogadott felhasználóhoz rendeljük. Arra törekszünk, hogy a rendszer által elfogadott felhasználó és a jog tényleges tulajdonosa minél nagyobb valószínűséggel megegyezzen.

A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője

Közös jellemzők:

levelezési funkciók (küldés, fogadás) archiválás spam-szűrés több cím kezelése névjegyzék

60. oldal

május 29. hétre mindkét csoportnak

Egyedi jellemzők:

Outlook : naptár Thunderbird: tölthetünk le hozzá skineket + csevegés (IM) Pegasus Mail: "Pishing" elleni védelem.

Egy levelezőprogram használatának ismerete

Mozilla Outlook:

Beérkezett levelek: egy, vagy több almappában gyűjtve a kapott elektronikus leveinket, Elküldött üzenetek: mappákba rendezve az általunk küldött levelek másolatát, Feladatok: „to-do” mappa, az előírt feladatok feljegyzésére, Feljegyzések: memória támogató notesz, Napló: az Office dokumentumok életútját, és a kijelölt személyekkel történő levelezést lehet vele

nyomon követni, naplózni, Naptár: hasznos előjegyzési naptár, amely figyelmeztet az ütemezett feladatokra is Névjegyalbum: a kapcsolattartás fontos eszköze, ahol rögzíthetjük a személyek és cégek adatait:

nevek, címek, telefon és e-mail adatok, Piszkozatok: a megkezdett és be nem fejezett levelek tárolóhelye, Postázandó levelek: ha nem vagyunk on-line kapcsolatban a hálózattal, akkor itt gyűlik össze az

összes elkészült üzenet, mely a kapcsolat létrejöttekor aktivizálódik (telefonos hálózat esetén hasznos különösen),

Törölt elemek: a Lomtár helyi megvalósítása.

Egy levelezés használatához szükséges beállítások ismerete

SMTP: a levelet küldő szerver, ehhez kapcsolódik a kliens (kliensprogram) POP3: azon kiszolgálótípus, amely csak letölti a szerverről a leveleket a kliensre, azokat ott tárolja

és nem szinkronizál; tehát, ha törlik a levelet a kliensen, az a szerveren nem törlődik; be lehet állítani, hogy lehíváskor a levelek törlődjenek a szerverről; ez a mobileszközök, és a több eszköz használatával unpraktikussá vált, mert ha lehívtuk a gépünkön a levelet, akkor azt a telefonunkon már nem tudtuk visszanézni, és fordítva.

IMAP: a másik kiszolgálótípus; szinkronizál, a klienst szinkronban tartja a szerverrel. kiszolgálók, felhasználónevek, jelszavak, portok, titkosítás

A levelezéssel kapcsolatos funkciók

írás fogadás válasz továbbküldés törlés mentés nyomtatás

A beérkezett levelek kezelése

olvasás olvasottként/olvasatlanként jelölés címkézés áthelyezés archiválás törlés

Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funckiója

Az elektronikus levél két részből áll: fejléc és szövegtörzs. A szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram

61. oldal

hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír kicsit, amelyiknek a ,,kezén átmegy”.

A levél részei:

Címzett: Annak az email-címe kerül ide, akinek a levelet küldjük – pl. xy@yx.hu Másolatot kap: Amennyiben több embernek is el szeretnénk küldeni ugyanazt az emailt, a címeket itt

adhatjuk meg. A címzettek látják egymást – és az első címzett – címét, így akár minden érintettnek írhatnak választ.

Titkos másolat: Az itt megadott címzettek megkapják a levelet, de nevük nem fog szerepelni az email-en.

Csatolt fájlok: A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó, lementett dokumentumok , stb.) kerülnek ide. Nagy fájloknál hasznos egy online tárhelyre feltölteni, és csak megosztani a linket a címzettel.

Tárgy: A levél tárgya, rövid összefoglalása. Ezt látja először a címzett, s ez alapján dönti el, hogy olvassa-e a levelet, ezért érdemes – de nem kötelező – kitölteni.

A levél tartalma: Ide kerül maga a szöveges üzenet. A szöveg mérete nem igazán számít sokat, ellenben a csatolmányokkal.

Állományok kezelése az elektronikus levelezésben

A csatolás/csatolmány hozzáadása, egyszerűen történik a kliensprogram ’Melléklet hozzáadása’ menüpontjával. Levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezőbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép futtatható program.

Manapság gyakran használják nagy fájlok esetén, hogy online fájlmegosztó portálokra töltik fel az elküldendő objektumot, és csak a letöltési linket küldik el a címzettnek, ezzel is tehermentesítve a hálózatot.

régi:

Elektronikus levelezés

Ismertesse az elektronikus levelezés fogalmát, előnyeit, hátrányait.

Az elektronikus levelezés a legrégebbi Internet-szolgáltatás. Segítségével percek alatt küldhetünk szöveges üzenetet akár egy másik földrészre. Az elektronikus posta olyan rendszer, mely segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan működik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldő félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol „elveszik”.

Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét. Az e-mail felhasználásával különböző fájlok továbbíthatók

Több levelezőprogram is létezik (Microsoft Outlook és Outlook Express, Thunderbird, webes kliensek, …) melyeknek a használata ma már rendkívül egyszerű. Nincs más dolgunk, mint beírni a címet, esetleg csatolni egy fájlt a levélhez, valamint megírni a levelet, és az máris küldhető. A bemenő és kimenő információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép hang formátumúak is), a kódolást és dekódolást a

62. oldal

levelezőprogram illetve a kapcsolódást biztosító protokollok és hardver elemek végzik, az átviteli közeg az Internet.

Előnyei:

· gyors, egy többoldalas levél is néhány másodperc alatt elküldhető

kényelmes: bármikor elküldhető, s akkor olvassa a címzett, amikor erre ideje van praktikus: ugyanazt a levelet egyszerre több embernek is el lehet küldeni. szövegek mellett adatok (hang, kép, dokumentum) is küldhetőek a levelek tárolása és visszakeresése egyszerűbb, mint a hagyományos levél esetén nincs eltévedt levél, ismeretlen cím esetén a küldemény visszapattan a feladónak. az érkezett levél könnyen javítható szerkeszthető, tovább- ill. visszaküldhető

· olcsó illetve ingyenes

Hátrányai:

· vírusveszély

Hogyan épül fel egy e-mail cím?

Az e-mail cím alakja:

E-mail cím általános alakja: valaki@valahol

Értelmezése: a valaki helyére kerül a tulajdonos neve, vagy azonosítója, ami az angol abc kisbetűit, tartalmazhatja, valamint. – _ karaktereket és célszerű minimum 4 karakternek lennie. Pl.: Kovács Jánosnak lehet jkovacs. Ez a felhasználó azonosítója

A @ (at vagy kukac) egy különleges jel, ami elválasztja a nevet a cím többi részétől.

A cégnév legáltalánosabb esetben a szolgáltató neve, de nagyobb cégek rendelkeznek saját, ún. domain névvel, és akkor az a név áll itt.

A hu az ország kétbetűs nemzetközileg elfogadott rövidítése.

A levél felépítése, részei

Az elektronikus levél két részből áll: fejléc és szövegtörzs. A szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír egy kicsit, amelyiknek a „kezén átmegy” a levél.

A levél részei:Címzett Annak az e-mail-címe kerül ide, akinek a levelet küldjük – például: kovacs@chello.huMásolatot kap

(Cc – Carbon copy)

Amennyiben több embernek is el szeretnénk küldeni ugyanazt az e-mailt, a címeiket itt adhatjuk meg. A címzettek látják egymás – és az első címzett – címét, így akár minden érintettnek írhatnak választ (nem csak a levél küldőjének).

Titkos másolat 

(BCC – Blind

Az itt megadott címzettek megkapják a levelet, de nevük nem fog szerepelni az e-mail-en (csak Ön fogja látni, hogy ők is megkapják a levelet).

63. oldal

Carbon Copy) Csatolt fájl(ok) 

(Attachment)

A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó, lementett dokumentumok, stb.) kerülnek ide. Mielőtt nagyobb fájlokat csatolna, győződjön meg róla, hogy a címzettnek nem jelent-e majd gondot az adott fájl letöltése. (Óriás file-ok)

Tárgy   (Subject)

A levél tárgya, rövid összefoglalása. Ezt látja először a címzett, s ez alapján dönti el, hogy elolvassa-e a levelet, ezért érdemes – de nem kötelező – kitölteni.

A levél tartalma

Ide kerül maga a szöveges üzenet. Nyugodtan írhat akár több oldalon keresztül is, a levél elsősorban nem a szövegtől lesz nagyméretű (amitől a címzett postafiókja megtelhet), hanem a hatalmas csatolt fájloktól)

Levél küldése, fogadása, másolat, csatolt állományok.

Levél küldése :

Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket:

A To mezőbe a címzett email címét kell beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója, elég a felhasználói nevét megadni, egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be.

A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni – ez az egysoros tárgymegjelölés segít a címzettnek a levelünkről tájékozódni.

Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ, hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni.

Fogadása:

A tartományunkhoz tartozó leveleket fogadását a levelező szerver végzi. Összegyűjti a tartományunkba küldött összes levelet és ezeket a beállításainktól függően eltárolja. Ahogy eltárolt egy levelet, úgy helyben egyből el is tudjuk olvasni például a mail használatával.

Mellékletek csatolása:

A levelek mögé állományokat is lehet csatolni, így dokumentumok, táblázatok, képek is küldhetők a levelek mögött. Figyelni kell arra, hogy a levelezési rendszerekben limitálva van a kézbesíthető levelek mérete,ami ált. 2 MB körül szokott lenni.

Címjegyzék kezelése: exportálhatók és importálhatók így korábbi címjegyzékeinket nem kell újra begépelni egy új programra való áttéréskor.

Forrás: ?

64. oldal

7.3. Egy böngészőprogram használatának ismerete.

A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, beállításai.

Böngésző használata, ismertetése

Böngésző alap fogalmai:

Napjainkban egyre több olyan program áll rendelkezésünkre, amelyekkel weboldalakat érhetünk el vagy tölthetünk le onnan számunkra szükséges információkat. Ezeket a programokat együttesen böngészőknek nevezzük. Legismertebbek a Google Chrome, a Mozilla Firefox, a rohamosan terjedő Opera böngésző is, mely gyors, okostelefonokra optimalizált böngésző, a Microsoft Internet Explorer, Microsoft Eddge, a Safari, a Chromium

A böngészőterületen megjelenő információk közötti navigálás meglehetősen egyszerű feladat. A WWW oldalak nem csak egyszerű szövegeket és képeket, hanem további témakörökhöz vezető hivatkozásokat, más néven linkeket is tartalmazhatnak. Ha az egeret egy hivatkozás fölé toljuk, az egérmutató kéz alakúvá változik. A linket megnyitva megjeleníthetjük a hozzá tartozó HTML-oldalt. (szörfölés a neten)

Böngészés közben a Vissza feliratú gomb segítségével egyenként lépegethetünk vissza a már meglátogatott oldalakra. A Vissza gomb lenyíló menüjének segítségével gyorsabban, a köztes oldalak átlépésével juthatunk el a korábban letöltött oldalak valamelyikére.Az Előre gomb használatával már letöltött oldalakra ugorhatunk. Az Előre gomb is rendelkezik a Vissza gombhoz hasonló lenyíló menüvel.A korábban letöltött oldalak megjelenítésére nem kell olyan sokáig várakoznunk, mint az újonnan letöltött oldalak esetén, mert munkánk meggyorsítása érdekében az Internet Explorer egy mappában ideiglenesen megőrzi azokat.Ha a meglátogatott oldal számunkra érdektelen információkat tartalmaz, és ez már a letöltés közben világossá válik, a letöltést megszakíthatjuk a Leállítás gomb segítségével.Amennyiben egy oldal letöltése megszakadt vagy megszakítottuk, az oldal tartalmának újraolvasását a Frissítés gombbal (F5) kérhetjük. Amennyiben a Frissítés gombot a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett aktivizáljuk, az oldalt az Internet Explorer gyorsítótárának megkerülésével frissíthetjük.A böngészőnk indításakor először megjelenő oldalra bármikor visszatérhetünk a Kezdőlap gombra aktivizálásával. Indulóoldalunkat igény szerint megváltoztathatjuk.

Ha egy másik internetes címre szeretnénk eljutni, gépeljük be annak címét a Címsávon található rovatba, és üssük le az ENTER billentyűt.A címek beírásakor a http protokoll megnevezését általában elhagyhatjuk, azzal a böngésző automatikusan kiegészíti a címet.

A kedvencek használataA Kedvencek listába azoknak az oldalaknak a címeit vehetjük fel, ahová a későbbiekben szeretnénk visszalátogatni. A Kedvencek tartalmát a mappaszerkezethez hasonlóan tetszés szerinti struktúrába szervezhetjük. (pl.: zenék, játékok)

65. oldal

május 29. hétre mindkét csoportnak

A kezdőlap megváltoztatásaAz Internet Explorer indításakor megjelenő weboldalt kezdőlapnak nevezzük. Kezdőlapként bármely internetes oldalt beállíthatunk. A kezdőlap címét az Eszközök menü Internetbeállítások parancsának használatakor megjelenő panelen adhatjuk meg.A cím mezőbe tetszés szerinti URL-t írhatunk be. Ha a böngészőben látható aktuális oldalt szeretnénk kezdőlapnak beállítani, akkor kattintsunk a Jelenlegi gombra. Az Alapértelmezett gomb megnyomásakor a Microsoft cég által előre beállított kiinduló cím lesz a kezdőlapunk. Az Üres lap gomb használatával az Internet Explorer indításakor semmilyen lap nem kerül letöltésre, ezzel a program indítását felgyorsíthatjuk.

Eszköztárak módosításaAz Internet Explorerben lehetőségünk van a Szokásos gombok eszköztáron szereplő gombok módosítására. Ehhez nyissuk meg a Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsára.

Fájlok letöltéseAz interneten nagy mennyiségben találunk programokat, programfrissítéseket és egyéb fájlokat. A fájlok háttértárra való letöltéséhez ma már elég egy weboldalon a megfelelő linket megnyitnunk.A Megnyitás gomb használata esetén a Windows azonnal megnyitja a fájlt, azaz a programfájlokat futtatja, míg az adatfájlokat az őket kezelő programmal megnyitja.A Mentés gombra használata esetén a fájl háttértárunkra való letöltését kezdeményezzük. Az ezt követően megjelenő párbeszéd panelen választjuk ki, hogy a menteni kívánt fájlt hol – melyik meghajtón és mappában – kívánjuk elhelyezni, és milyen néven.A fájlok méretétől és a rendelkezésünkre álló internetkapcsolat sávszélességétől függően a letöltés néhány másodperctől akár több óráig is terjedhet, mely folyamatot külön párbeszéd panelen követhetünk nyomon.

Oldalak mentéseA weboldalak megtekintésén túl lehetőségünk van az oldalak mentésére is. Az elmentett weboldalak tartalmához a későbbiekben az internetre való csatlakozás nélkül is hozzáférhetünk.A mentést a Fájl menü Mentés másként parancsával kezdeményezzük.A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában azt választhatjuk ki, hogy milyen formában akarjuk a weboldalt lementeni.A Teljes weblap formátum választása esetén az aktuális oldal megjelenítéséhez szükséges valamennyi fájl mentésre kerül. (a weboldal váza mellett létrejön egy mappa is a képek és egyéb csatolmányok mentéséhez.)A Webarchívum, egyetlen fájl formátumba történő mentés esetén egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal. (.mht kiterjesztéssel)Weblap, csak HTML formátumban akkor mentünk, ha a weboldalt képek és egyéb összetevők nélkül szeretnénk tárolni.Lehetőségünk van továbbá a weboldalt Szövegfájl formátumban elmenteni, ekkor kizárólag az oldalon szereplő szöveges információk kerülnek mentésre. (.txt kiterjesztéssel)

Képek mentéseElőfordulhat, hogy böngészés közben megtetszik egy kép egy weboldalon, de a teljes oldalt nem szeretnénk elmenteni. A gyorsmenü/helyi menü segítségével lehetőségünk van az oldalon szereplő képek mentésére. Ehhez az egér jobb gombjával elérhetjük a helyi menüt, melyből válasszuk a Kép mentése más néven parancsot. Ezután, a már ismert módon meg kell határoznunk, hogy a letöltött kép milyen néven és melyik mappába kerüljön mentésre.

Forrás: [régi:]

66. oldal

Internet böngészőprogram kezelése, általános beállításaiA World Wide Web kliens-szerver modell szerint épül fel. A webszerverek szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfélprogramok számára. Legismertebb böngészőprogramok: IE Explorer, Netscape Navigator, Opera, Mozilla. Az egyes böngészőprogramok felépítése, kinézete hasonló. Az egyes weboldalak megjelenítésekor előfordul, hogy bizonyos oldalak nem úgy néznek ki különböző böngészőkben.

A böngészőprogramok használataA böngészőprogramok ablakának felépítése hasonlít más programok ablakaihoz, kivétel a címsáv. A program indításakor általában egy weblap, vagy egy üres lap jelenik meg. Ezt a kezdőlapot az IE-ben az Eszközök/Internetbeállítások menüpontban állíthatjuk.

Weboldal megnyitásaAz interneten lévő oldalakat a címsávba beírt URL cím segítségével kérhetjük le. Általában elég az URL-t beírni, a protokoll (http://) megjelölést kiegészíti a program. A cím megadása után az Enterrel, vagy az Ugrás gombra kattintva tölthetjük el a keresett lapot. Párhuzamosan több ablakot is használhatunk.

Mozgás a weboldalak közöttA hivatkozások segítségével a weblap tervezője által megadott oldalakra lehet eljutni. Hivatkozás lehet kép vagy szövegrész. A legutóbb meglátogatott oldalra a Vissza gombbal juthatunk vissza. Előrelépni az eszköztár Előre gombjával tudunk. Lehetőség van a beállított kezdőlapra való visszatérésre is a Kezdőlap gomb segítségével. Túl hosszú ideig tartó letöltést meg lehet állítani a Stop gombbal. Ha bármilyen okból megszakad egy letöltés, a folyamat újraindítható a Frissítés gomb segítségével.

Weboldalak címének tárolásaSok esetben hasznos, hogy a böngészőprogramok lehetőséget adnak arra, hogy elmentsük a látogatott oldal címét, hogy későbbiekben bármikor vissza tudjunk térni a kérdéses lapra. IE-ben ezt a lehetőséget a Kedvencek névvel illetik. Menüből: Kedvencek/Hozzáadás a kedvencekhez. A mentés során (de a későbbiekben is) rendszerezhetjük Kedvenceinket.

Korábban meglátogatott oldalak listája.A böngészők nyilvántartják azt is, hogy merre jártunk az interneten. Akár napokra, akár hetekre visszamenőleg. Ha címmezőben elkezdünk gépelni egy URL címet, akkor egy listában jelennek meg a lehetséges találatok. Ezután egérrel vagy billentyűzettel választhatunk a listából.

Műveletek a megtekintett oldalakkalAz oldalakon szereplő információkat általában csak elolvassuk, de van egyéb lehetőség is.

Mentés: menthetjük a teljes weblapot, vagy csak az aktuális oldalt. Képek mentése: gyorsmenüből a Kép mentése más néven funkció. Állományok letöltése: A weboldalak gyakran tartalmaznak letölthető állományokat. Gyorsmenü, Cél mentése

más néven funkció segítségével indíthatjuk el a letöltést. Nyomtatás Oldal küldése e-mailben Kijelölés, másolás Keresés: lehetőségünk cvan az adott lapon szövegrészeket keresni a Szerkesztés/Keresés ezen a lapon

menüpontban

A böngésző beállításai Mint minden programnál, így a böngészőknél is találhatók beállítások. Böngésző színe, betűkészlet nyelve Előzmények kezelése Ideiglenesen letöltött fájlok kezelése Biztonsági beállítások Tartalmi tiltások Kapcsolódás az internethez Képek megjelenítése a weboldalon

forrás: iskolai régi

cache, cookie: ?Webcím szerkezete:

http: A protokoll elnevezése (nem kötelező kiírni) www: A szolgáltatás neve, általában nem kötelező kiírni, de ajánlott, mert…

67. oldal

szechenyigimnazium: Az adott oldal/cég/szervezet azonosítója hu: Földrajzi TLD. Magyarország azonosítója

68. oldal

7.4. Információ keresése az interneten.

A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre.

Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása.

Keresés az internetenKépet, szöveget, zenét, stb. sokféle módon kereshetünk az Interneten. A legcélszerűbb, ha a keresésre kialakított webhelyek (Keresők) segítségével keresünk. A keresők alapvetően kétféle módon működnek: vannak tematikus keresők és kulcsszavas keresők

Programozott tananyag:Tematikus keresők

Kulcsszavas keresők

Speciális keresés

A tematikus keresők:Témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. Ilyen kereső például a magyar nyelvű HuDir (2018-ban megszűnt www.hudir.hu). A kiinduló oldalanként szolgáló ….lap.hu oldalak szintén témák szerint csoportosítják a weboldalakat.

69. oldal

Kulcsszavas keresők:A kulcsszavas keresők segítségével adott szavak vagy kifejezések előfordulására kereshetünk. Ilyen kereső például a Google (www.google.com). Magyarországon automatikusan a a magyar nyelvű változat indul el és a cím www.google.hu címre módosul. A világháló méretei miatt egy-egy kifejezésre igen nagyszámú találat várható. (érdemes bekapcsolni, hogy csak a magyar nyelvű oldalak között keressünk.)

Speciális keresés:A találatok listáját szűkíthetjük a speciális keresési lehetőségek beállításával.Megadhatjuk, hogy:

70. oldal

1. Mely szavak forduljanak elő biztosan a keresésben (Logikai ÉS kapcsolat). 2. Mely kifejezések forduljanak elő biztosan a keresésben (lehet szóköz!). 3. Melyek közül szerepeljen valamelyik (Logikai VAGY kapcsolat). 4. Melyek azok, amelyek biztosan ne forduljanak elő a keresésben (Logikai tagadás).A keresés gyakran ország, fájlformátum, dátum, méret, stb. megadásával tovább finomítható.

Forrás (Szél Balázs):

INFORMATIKA : Ingyenes elektronikus Tananyag : http://informatika.gtportal.eu/ ezen belül keresők: http://informatika.gtportal.eu/index.php?f0=intrenet_ker

[Régiből:]

Az esetek többségében nem tudjuk fejből azoknak a lapoknak a címét, amelyen a minket érdeklő téma található. Szükség van tehát arra, hogy megkeressük azon lapokat, amelyek tartalmazzák a minket érdeklő információt. A keresés lehet téma szerinti és tartalom szerinti. Téma szerinti keresés esetén egy pontról kiindulva finomítjuk a keresendő információt. A tartalom szerinti esetén azokat a lapokat keressük, amelyek egy vagy több kulcsszót tartalmaznak.

Amennyiben tehát kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy adott téma, szót vagy szócsoportot mely oldalak tartalmaznak, használhatjuk az Internetes keresőrendszereket, melyek megadják a kívánt helyeket. Ilyen gyakran használt keresőszerverek a Yahoo, az Altavista, a Google, stb.

Az Összetett keresés a leghatékonyabb módja, hogy a keresett adatra rátaláljon. A különböző mezőkben külön-külön vagy együttesen is megadhat feltételeket. A feltételek között a kereső logikai kapcsolattal tud keresni. Az "ÉS" kapcsolattal lefolytatott keresés azokat listázza, amik a megadott feltételek mindegyikének megfelelnek. A "VAGY" szócska bejelölését akkor javasolják, ha azt szeretné kilistázni, amik a megadott feltételek közül legalább az egyiknek megfelelnek.

71. oldal

A kereső nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket, de megkülönbözteti az ékezetes betűket.

Tematikus keresés: esetén linkek (hivatkozások) segítségével juthat el a felhasználó a keresett témájú weboldalakhoz, mégpedig úgy, hogy egyre szűkíti a fogalmakat, amíg el nem jut a megfelelő helyre. Először a legáltalánosabb témafelbontással találkozik (sport, szórakozás, hírek, kultúra…), ahonnan kiválaszthatja az őt érdeklő téma-csoportot (pl. kultúra). A linkre kattintva a következő oldalon már csak a kiválasztott téma alcsoportjait találja (film, színház, zene, irodalom…). A link-vándorlás végén már valós weboldalakhoz vezetnek linkek, vagy vegyesen szerepelnek a valós weboldalak és a további alttémakörök linkjei. Ilyen kereső oldal például a lap.hu.

Kulcsszavas keresés: Amennyiben konkrét elképzeléseink vannak a keresett témával kapcsolatban, úgy a legjobb módszer, ha végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen szavakat tartalmazhat, és ezekre keresünk rá oly módon, hogy egy ismert kereső oldalára megyünk, majd kattintunk a keresés indítására szolgáló gombon.

Célszerű pontosabb szó vagy több szó megadása. Mindez azért is indokolt, mert többnyire nem a keresett témával foglalkozó honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb lapokra, amelyek a keresett témát is említik. A sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép megjeleníti, innen választhatjuk ki a nekünk szimpatikus lapot. Ilyen kereső oldal például a Google.

ÖKO kereső oldal:https://noizz.hu/tech/csereld-le-a-google-t-ha-tennel-valamit-a-bolygonkert/9etf8es?utm_source=right-offer-box&utm_medium=right-offer-box&utm_campaign=right-offer-box

Még:

Google Bing Yahoo! Norton (Chrom böngésző szereti?)

Melyik kereső-melyik böngésző kedvence

72. oldal

7.5. Az internet használatának hatásai és veszélyei

Az internet hatása az egyénekre és a társadalomra? A közösségi oldalak előnyei, hátrányai, veszélyei. Milyen gyakori hibákat követnek el manapság a fiatalok, az emberek az interneten? Szabálysértéseket a hálózati munka során. Az internetes információk megbízhatósága. Az internetes szolgáltatások igénybevételének buktatói.

Az internet használatának számos előnye és sajnos számos veszélye is van. Az internet kialakulását követően először az előnyök váltak láthatóvá, aztán a több évtizedes használat és tapasztalat után egyértelművé vált, hogy mik a buktatók, mikre kell odafigyelnünk, hogy ne járjunk el szabálytalanul, illetve ne kerüljünk bajba.

Az internet előnyei:

kapcsolatot tudunk tartani (már meglevő személyes-) ismerőseinkkel nagyon nagy információhalmazban tudunk böngészni különböző szolgáltatásokat könnyebben, gyorsabban tudunk igénybe venni … sorolj fel még néhányat

Keress forrásokat a témáról…

Pl. Az USA választásába hogyan szólhatott bele a Facebook…

https://24.hu/kozelet/2017/10/31/amerikai-elnokvalasztas-126-millio-amerikaihoz-juthattak-el-hamis-orosz- facebook-posztok/

Pl. Internetes társkeresés veszélyei:

Nagy-Britanniai adatok: http://faktor.hu/faktor-egyre-tobb-interneten-ismerkedo-embert-eroszakolnak-meg

Spanyol kisfilm: https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/kamaszok/24458/az_interneten_mindenki_masnak_mutatja_magat_mint_ami_-_zsenialis_video_a_netes_ismerkedes_veszelyeirol

Pl. Közösségi oldalon ismerkedés

Konkrét eset Magyarországon: focista fiú elcsábítása focista kisfiús álprofillal Kisfilm (szülők beleegyezésével próbára tett lányok): https://www.youtube.com/watch?

v=VpYiH8HCwxY

Pl. Posztolások veszélyei:

https://www.youtube.com/watch?v=5ha0E-oJrOwPl. Egymásról fényképek továbbítása szabálysértés…

https://www.heureka.hu/idotakarekossag-online-igy-veszi-el-a-facebook-az-idodet/

Tanácsok:

hogyan viselkedjünk hogyan ne viselkedjünk mit tegyünk és mit ne tegyünk

Van-e iskolánk honlapján segítségkérési lehetőség?

73. oldal

9.1.1. A könyvtár története, feladatai

A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.

A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése.

A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer.

A nyomtatás és a könyvtár története.A kezdetekben kézírással készültek pl. a kódexek. Ilyen módon azonban igen sokáig tartott egy-egy könyv megalkotása. A könyvkészítés technikájában hatalmas ugrást jelentett Johannes Gutenberg találmánya a nyomda. Az első Gutenberg által nyomtatott könyv az 1455-ben készített 42 soros Biblia volt, oldalanként 42 sorban, két kötetben, körülbelül 180 példányszámban jelent meg. A Thomas Edison által 178-ban szabadalmaztatott fonográf jóvoltából lehetővé tette a hangrögzítést is. Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létre jöttek.

Ókori könyvtárak:

Az írás kialakulása lehetővé tette a rendeletek, hőstettek különböző mítoszok és történetek megőrzését az utókor szamara. Az ókori Mezopotámiában a sumerok agyagtáblákba vésték, majd kiégették azt. Innen ismerjük a híres Hammurappi torvényeket. Egyiptomban a Nílus menti papirusz nád háncsából készített tekercsekre írták. Ezek megőrzése révén ismerhetjük meg az akkori kultúrát, ill. életmódot. Itt meg azonban meg kell említenünk az ókori görög írásokat is, melyek az irodalom remekműveinek számítanak még ilyen hosszú év elteltével is. Az ókori könyvtárak megőrizték nekünk ezen emlékeket.

Eblai könyvtár: A legrégebbi agyagtábla-könyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500-2250 között. Királyi levéltár, könyvtár volt. 16000 agyagtáblát találtak benne a régészek, ezek közül 5-6000 agyagtábla épen megmaradt. könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-ot pedig tudományos anyag: lexikális és irodalmi szövegek.Ninivei könyvtár: A ninivei könyvtárat Kr. e. 650 körül Assurbanapli asszír uralkodó hozta létre. Körülbelül 10 000 agyagtábla alkotta. A táblák fele levéltári anyagnak minősül, amelyek a korabeli életről szóltak. A táblák másik fele irodalmi szöveg, amely rendkívül sokrétű. Tartalmaznak politikai, vallási szövegeket, orvosi, csillagászati, matematikai leírásokat. Kiemelkedő alkotásai a ninivei könyvtárnak a Gilgames-eposz, valamint Enúma elisnek a világ teremtéséről szóló verse. A táblákat komoly rendszerező elvek szerint rendezték, a könyvtár katalógussal is rendelkezett.Az egyiptomi Alexandriában volt ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott. Sajnos a könyvtár nem maradt fönn, 640 körül arab hódítók leégették.Görög-római kultúra: Elterjedtek a városi közkönyvtárak. Rengeteg tudományos és irodalmi klasszikus keletkezett. Hatalmas új információmennyiség.

A középkor jellegzetes könyvtártípusai:

A középkorban kialakuló latin nyelvű egyházszervezet megkövetelte a tudást és annak terjesztését, a kor történéseinek leírását. Mindezeket a kolostorban elő szerzetesek hajtották végre. Ők írták meg a könyveket, majd díszítették ki azokat, és másolták tovább. A középkorban így folyt a könyv-készítés. A oktatás elterjedésének következményei az egyetemek kialakulása volt. Az egyetemeken könyvtárakat létesítettek a tanulók részére (Oxford, Krakkó, Bologna). Megjelentek meg a középkorban az uralkodói könyvtárak is. Ezekben a könyvtárakban a rendeleteiket és dicső tetteiket megőriző könyveket találhatunk. A főúri magánkönyvtárak is elterjedtek. Itt szintén többnyire az uralkodóhoz hasonló dicső tetteket és ítéleteket, rendeleteket tartalmazott a könyvtár könyvállománya nagyrészt. Ezek ma szinten muzeális értékűek.

74. oldal

Könyvnyomtatás: A könyvtárak történetében talán a legnagyobb fejlődést jelentette. Ugyanis Németországban a XV. század közepén Gutenberg János találmánya forradalmasította az addig kézzel írt műveket. A könyveket ezek után mar nem kézzel másolták, hanem nyomtatták. A könyvek sokszorosítása felgyorsult és egyszerűsödött, olcsóbbá vált. Megjelenhettek a kisebb könyvtárak, az információ gyorsabban terjedhetett.

A polgárosodás korában kialakult könyvtártípusok:

A polgárosodással, a nyomdatechnika fejlődésével, az olvasni tudás egyre általánosabbá válásával egy jóval szélesebb hatókörű intézmény és intézményrendszer jött létre Kialakulnak a nemzeti könyvtárak, közkönyvtárak, a tudományos könyvtárak is, ahol az egyes tudományok területeire kiterjedve jegyezték fel az ismereteket. A polgárosodás korában már számos iskola épült, kialakulnak iskolai könyvtárak, ebben a nemzeti nyelvű oktatás is szerepet játszott

Magyarországon: Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Bencés főapátsági könyvtár: Az első magyarországi könyvtárat az 1001-ben Pannonhalmán alapított Bencés apátságban hozták létre. A 16. századra a könyvtár már több 100 eredeti kódexszel és kézirattal rendelkezett. Ma kb. 38000 kötetük és 14 eredeti kódexük van.(Könyves Kálmán királyunknak csak néhány tucat kötete volt.) A XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott. Corvinái nagyon díszesek voltak, bőrkötéses, színes, iniciálékkal és miniatúrákkal teli könyvek. Mátyás corvinái Európa szerte ismertek voltak. Ám az utókor nem vigyázott ezekre kellően, így a corvinák állományának nagy része elveszett. A Mátyást követő uralkodók elajándékozták őket. (Törökországban is találtak magyar corvinákat…) Reformáció – ellenreformáció: iskolai könyvtárak kialakulása. XVII. században jelentős főúri könyvtárak: (Ráday, Festetics, Teleki) ezek galériás teremkönyvtárak. Gróf Széchényi Ferenc (1754 -1820) 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Könyvtárat. 1949-től Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik, 1804-től un. köteles példány szolgáltatás. Ma hazánk legnagyobb könyvtára. Közel ötmillió dokumentumot őriz.

A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma.Gyűjtő kör: az a szűkebb-tágabb terület, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi. A könyvtár profilját adja meg, azt, hogy milyen típusú könyveket és anyagokat gyűjt a könyvtár.Felhasználói kör: a könyvtár látogatói rétegét adja meg, azt, hogy a felhasználói kör milyen könyvekben és anyagokban érdekelt.

A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján.Tulajdon szerint

Köz Magán

Felhasználói köre szerint

Nyilvános: mindenki látogathatja, gyűjteménye és szolgáltatásai általában korlátlanul igénybe vehetőkKorlátozottan nyilvános: Bizonyos feltételek betartásával látogatható. Ilyen például az iskolai könyvtár, amelyet a tanulók, tanárok, az iskola dolgozói használhatnak. Külön engedélyhez kötött a pl. a muzeális értékeket őrző könyvtárak, magángyűjtemények, az egyházi könyvtárak látogatásaZárt: Külön engedéllyel, tudományos, kutatási célokra vehető igénybe. (Például az egyházi könyvtárak.)

Gyűjtőköre szerint

Nemzeti: Egy adott nemzethez, vagy annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot beszerezi. Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat is. Ezen kívül igyekszik megszerezni a hazánkról szóló idegen nyelvű anyagokat. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek kötelespéldány joggal, azaz minden kiadványból kötelezően kapnak példányt.Általános: Gyűjtőköre minden tudományágra, műveltségi területre kiterjed, többnyire önkormányzati könyvtár. Célja a helyi lakosok általános műveltségének emelése. A települések könyvtárai jelentős helytörténeti gyűjtő és feltáró tevékenységet is végeznek

nemzeti könyvtár közművelődési könyvtár (lakóhely szerinti könyvtár) iskolai könyvtár

75. oldal

Szak: Feladatuk az, hogy egy-egy szűkebb szakmai terület, vagy tudományág szakirodalmának gyűjtése. Kutatóintézetek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki. Általában nem nyilvános könyvtárként működnek

akadémiai intézetek könyvtárai országos, területi szakkönyvtárak felsőoktatási (egyetemi, főiskolai) könyvtárak

Nagyság szerint

Kis (10 000 kötet alatt) Közepes (10 000 – 100 000 kötet) Nagy (>100 000)

Típus szerint

Nemzeti Közművelődési Felsőoktatási Iskolai : Gyűjtőköre általános, de főként az adott oktatási intézmény oktatási struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, ifjúsági irodalom stb.). Tanárok, diákok részére biztosítja az oktatáshoz szükséges dokumentumokat. Az önálló könyvhasználat megtanulásának helye, valamint közművelődési feladatokat is ellát Szak

Olvasó kora szerint

Felnőtt Ifjúsági Gyermek

Fenntartó szerint:

Önkormányzat Szakszervezet Egyéb, szociális épületek, helyek (korház, börtön)

Területi elhelyezkedés szerint:

Fővárosi Megyei (Nagy Lajos könyvtár) Városi Községi

Felépítése alapján

A különféle könyvtárak felépítése és belső rendje eltér. Meghatározza ezt az állomány mérete és összetétele. Ez alapján beszélünk zárt raktáras és szabadpolcos rendszerről.

Zárt raktáras : A zárt raktári rendszerű könyvtárakban az olvasó és a dokumentum között a kapocs a katalógus, a számítógépes rendszer és a segítő, tájékoztató könyvtáros. Itt a dokumentumok nagy része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be.Szabadpolcos : A kisebb gyűjteményben a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasói termekben. Ennek legnagyobb előnye, hogy az olvasók közvetlen kapcsolatba kerülnek a dokumentumokkal, korlátozás nélkül kereshetnek a szakrendben elhelyezett könyvespolcok között.Vegyes : Nem ritka az sem, hogy a könyvtárak a vegyes rendszert választják. Ekkor van egy jelentős szabadpolcos rendszer, de a ritkábban használt, vagy védendő értékesebb állományt zárt raktárban tartják.

További differenciálás:

Gyermeki könyvtár (részleg) Zenei könyvtár (nagy részleg) Nemzetiségi könyvtár (nagy részleg: pl.: román, tót, német) Fiókkönyvtár Mozgókönyvtár (Biblia busz) Helyismereti gyűjtemény Hangos könyvtár

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.76. oldal

Annak érdekében, hogy a besorolás könnyebben menjen, egy amerikai könyvtáros Cutter (ejtsd: katter) táblázatot készített. Ennek segítségével minden szerző kap egy ún. Cutter-számot, amely egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű mindig a szerző (cím) kezdőbetűjére, a szám pedig az azon belüli betűrendi helyre utal. Pld. Madách = M 10, Mikszáth = M 67. Ez megkönnyíti a könyvek elhelyezését a polcon.Minden könyv gerincén vagy borítóján megtalálod ezt a számot, s ez segít a kötet helyének megtalálásában.Az ismeretközlő irodalom esetében azonban nem elegendő a Cutter-szám, nem csak a szerző, hanem a téma megjelölése is fontos, mivel a legtöbbször ennek alapján keressük a könyvet. Ezért a betűrendi jel mellett egy háromjegyű számot, ún. szakrendi jelet is találsz, amely a dokumentum tartalmát fejezi ki. Ennek alapja egy tízes számrendszerre épülő, a tudományokat osztályba soroló rendszer, az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO).Az egyetemes tizedes osztályozás (ETO) nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Az ETO hierarchiája 10 főosztályból, osztályokból, alosztályokból, szakcsoportokból és szakokból áll.

Az ETO főosztályai:

0. Általános művek1. Filozófia, pszichológia2. Vallás, egyházak3. Társadalomtudományok4. 1964 óta betöltetlen főosztály, eredetileg nyelvészet5. Matematika, természettudományok6. Alkalmazott tudományok7. Művészetek, játék, sport8. Nyelvészet, irodalom9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem

Mindegyik főosztály 10 osztályra, és azok mindegyike további 10 részre tagolható. Ha egy témát nem lehet egyetlen számmal kifejezni, az összetett fogalmak jelzésére összetett ETO-jelzetet használnak, pl.: 622 Bányászat, 669 Kohászat; Bányászat és kohászat = 622+669.

A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése.Könyvtár: a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ, bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyűjtemény.Feladata, hogy

tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van

közreműködjön az általános művelődési igények kielégítésében, a műveltség terjesztésében, szakmai, politikai, világnézeti tájékozódásban, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében

részt venni a kutatás, fejlesztési, tervezési, oktató-nevelő, tanulmányi tevékenység szakirodalmi igényeinek kielégítésében

Médiatár: A médiatár a kölcsönözhető audiovizuális dokumentumok helye.Videokazettán és DVD-n játékfilmek, kalandfilmek, vígjátékok, irodalmi művek adaptációi, különböző zenés produkciók, úti-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek, nyelvtanulást segítő műsorok, CD-ROM-on nyelvi anyagok, ismeretterjesztő programok, lexikonok, elektronikus játékok, CD-n változatos zenei felvételek - könnyűzene, jazz, filmzene -, valamint irodalmi- és kabaréműsorok, klasszikus zenei felvételek találhatók meg.

A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. könyvtári állomány helybeni használata, helybeni és könyvtárközi kölcsönzés, a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás, bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat (másolás, sokszorosítás) ingyenes Internet-hozzáférés multimédiás állomány helyi használatú

Könyvtári tájékoztatás : a/ Felvilágosítás /a könyvtári információs rendszerek összességére vonatkozó tájékoztatás – forrástájékoztatás; felhasználóképzés/b/ Adatszolgáltatás /faktográfiai, tényekre vonatkozó illetve bibliográfiai adatokra vonatk. szolgáltatás - helyileg tárolt állomány, ill. elektronikus információforrások alapján/

77. oldal

c/ Irodalomkutatás /a táj. legmagasabb szintű és az információforrások összességét igénybe vevő formája; lehet passzív (retrospektív) és aktív (kurrens): index, referáló áttekintés, tömörítvény-gyűjtemény/

A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma.Kölcsönzési rend: a kölcsönzés szabályainak összefoglalása. Meg van határozva a kölcsönzés ideje (esetleges megújítás lehetősége) a kikölcsönzött anyagok száma és típusa (könyv, újság, folyóirat, multimédiás anyag) szerint. Opcionális, hogy külön szabályozzák felnőttek, gyerekek, nyugdíjasok kölcsönzési rendjét. Amennyiben nincsen előre determinálva a kölcsönzés ideje, akkor azt a könyvtárossal megbeszélt időpontig kell azt visszavinni.Használati szabályzat: arra vonatkozó szabályok összefoglalása, hogy a könyvtár szolgáltatásait kik, milyen időben, milyen feltételekkel vehetik igénybe. Pl.: nem lehet táskával bemenni az olvasótérbe, tilos a dohányzás, étkezés, ivás, mobiltelefon-használat, regisztrálás szükségessége

A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer.Könyvtári kölcsönzés: a könyvtárak közötti együttműködés legrégibb formája, célja, hogy bármely könyvtár olvasója számára az adott könyvtárból hiányzó dokumentumokat más könyvtárból való átkéréssel elérhetővé tegye.

Az Országos Dokumentumellátási RendszerAz ODR abból a felismeréséből született, hogy egy-egy könyvtár gyűjteménye – beleértve még a nemzeti könyvtárat, az országos szakkönyvtárakat és a nagy egyetemi könyvtárakat is – sosem teszi lehetővé minden, a könyvtárhasználók által igényelt dokumentum gyűjtését. A tényleges olvasói igényeket csak a meghatározó gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak együttműködésével lehet kielégíteni.Az ODR alapelve az, hogy az igényelt dokumentumot a könyvtárhasználó minél előbb megkapja, függetlenül mind az igénylő, mind a dokumentum hollététől. Lényege a dokumentum hollétéről való pontos információ (elektronikus lelőhely-nyilvántartás), valamint a gyors és megbízható szolgáltatás. Az ODR feladata, hogy az ország könyvtáraiban lévő dokumentumok szinte teljességét lefedő 55 könyvtár virtuális gyűjteményéből szolgáltasson bárkinek, aki azt igényli. Az ODR elképzeléseink szerint úgy működik majd, mint egy minden dokumentumtípust – az elektronikus információt is – felölelő hazai virtuális könyvtár. Az ODR könyvtárak sorába tartoznak: az Országos Széchényi Könyvtár, az országos szakkönyvtárak, a megyei könyvtárak és az integrált egyetemek könyvtárai.

Forrás: Cintia 

http:// www.tancsics-ohaza.sulinet.hu/konyvtar/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=6

http://martons.uw.hu/Blog%20elemei/Kepz/Dokumentumok/konyvtar.doc

Forrás egyéb:

http://koszegi.uw.hu/11_konyvism/konyvtarism.htm

Kéne még:

https://docs.google.com/document/d/1b5ojR-GYOaSxFi4vZjw4uYiCnQIMqBYT-vrBRnL_s20/edit?pref=2&pli=1#

78. oldal

9.1.2. Mai magyar könyvtár típusok

A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása.

A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere.

Szabó Ervin könyvtár szerepe, feladatköre.

A könyvtár fogalma: A könyvtár könyveket (és más ismerethordozókat) gyűjtő, azokat rendező és a használóknak közrebocsátó intézmény, továbbá dokumentumok gyűjteménye, melyeket célszerűen válogattak, a használatra alkalmassá tesznek, a közönség igénybevételére szánnak.

A könyvtárnak sok típusa van:

nemzeti, közművelődési, szakkönyvtár, felsőoktatási, iskolai.

Hatókör, illetve funkció szerint alapvetően négyes tagoltságú:

országos hatókörű nagykönyvtárak speciális szakmai feladatokkal (nemzeti könyvtár, országos szakkönyvtárak)

felsőoktatási könyvtárak megyei könyvtárak regionális feladatokkal (közművelődési könyvtárak) lokális vagy helyi szakmai könyvtárak (iskolai könyvtárak, intézményi szakkönyvtárak)

Közművelődési könyvtárak:Közkönyvtár, avagy közművelődési könyvtár. Feladatuk, hogy szolgáltatásaikkal minden állampolgár, a helyi lakosok számára biztosítsák az általános műveltség emelésének, a tájékozódás lehetőségét. Alapozó jellegű szolgáltatást nyújtanak a lakosság széles rétegeinek. A közművelődési könyvtár lehet önkormányzati, alapítványi/egyesületi, vagy egyéb kezelésben.

Az önkormányzati könyvtárak a lakóhelyeket és azok vonzási körzetét látják el, a lakosság egészének nyújtanak nyilvános szolgáltatást. Fenntartójukból adódóan lehetnek: fővárosi-, megyei-, városi-, községi könyvtárak. Általános gyűjtőkörű. Az országos nyilvános könyvtári ellátás gerincét alkotják. A különféle információs technikák bevezetésével, közhasznú lakossági információk nyújtásával, az Internet és a számítógépes adatbázisok hozzáférhetővé tételével, az új információszerzési technikák oktatásának stb. elterjedésével a közkönyvtárak információs intézményekként funkcionálnak.

Az egyéb közm. könyvtárak rétegkönyvtárak:

Letétként működtethet könyvtárat a közkönyvtár kórházakban, büntetés-végrehajtási intézetekben is.

• az egészségügyi és szociális intézmények,• a fegyveres testületek és büntetés-végrehajtási intézetek keretében szolgálják az általános

művelődést.79. oldal

Az életkor szerinti igények kiszolgálása is a közkönyvtár feladata, ezt segítik nagyobb településeken a gyermekkönyvtárak helyenként külön részlegben, néha önálló könyvtárban. Sajátos igényt szolgálnak ki a zenei könyvtárak.

Közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása:Az iskolai könyvtárak körébe tartozik a középiskolai illetve általános iskolai könyvtárak. Feladatuk az ott folyó oktató-nevelő tevékenység segítése, az ehhez szükséges könyvek, folyóiratok és egyéb könyvtári anyagok biztosítása, feltárása, használatuk megszervezése. Fontos feladatuk a tanulók felkészítése az önálló könyvtárhasználatra. E könyvtárak a tantestület részére pedagógiai kézikönyvtári gyűjteményt is tartalmaznak. Általában korlátozottan nyilvános. Az újabban létrejövő oktatási-közművelődési komplex intézményekben (nevelési központok) eleve közös iskolai és közművelődési könyvtár (ún. kettős funkciójú könyvtár) működik. A közművelődési könyvtár ezzel ellentétben minden ember (állampolgár) számára biztosít művelődési illetve tájékozódási lehetőséget.

Hasonlítsd még össze 9.1.1.-ben levő csoportosítások szerint!

A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése:A különböző társadalmi tevékenységek (kutatás, termelés, oktatás) szolgálatában álló, speciális gyűjtőkörű és szolgáltatásrendszerű könyvtár, gyakorta valamely információs központ része. Korlátozottan nyilvánosak általában (pl. az egyetemi hallgatók és oktatók használhatják), de lehet nyilvános is. Két fajtája van: az országos feladatkörű és a helyi szakkönyvtár.

Szakirodalmi és tájékozódási igények kielégítése Kutató fejlesztő tevékenység támogatás Szűkebb ismeretkör, de mélyebb teljességre törekvés 120 db szakkönyvtár: országos „könyvtárút” működik, könyvtárközi kölcsönzés

(A Könyvtárút kulturális zarándoklat, melyet a könyvtárosok, könyvtárhasználók, könyvtárak összefogásával szervezünk a könyv- és a könyvtárkultúra népszerűsítésére, a könyvtárakban rejlő lehetőségek minél szélesebb körű bemutatására és az útvonalba eső természeti és más értékek, látványosságok felfedezésére.)

Jelentősebb szakkönyvtárak: (pl.:)

Országos Műszaki Informatikai központ és könyvtár: műszaki tudományok Országos Zenetudományi intézet és könyvtár Magyar Tudományos Akadémia könyvtárai:

o Atommagkutató intézet könyvtárao Biológiai kutatóintézet könyvtára (Tihany)

Lakóhelyemen található szakkönyvtár:

Bp. I. kerület: Attila úton: Mezőgazdasági Könyvtár Bp. XXII. kerület Budfok: Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Könyvtár

Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet Könyvtára (1221 Budapest, Anna u. 5.)

Tudományos, muzeális értékű egyházi gyűjtemények:

Egyházi gyűjtemények: Az egyházi könyvtárakat muzeális értékük miatt, ismertetés és szemléltetés céljából érdemes megtekinteni. Az egyházi gyűjteményeket a papok, szerzetesek, egyházi intézményben tanítók még ma is használják. Gyakran tudományos kutatások célpontja, terepe. (Pl. Pannonhalmi Bencés Apátság könyvtára) Tudományos gyűjtemények

80. oldal

A tudományos gyűjtemények a tudományos intézmények könyvtárállományát ékesítik ma főleg akadémiák. Ezek tudományos színvonalú művek, így a felhasználó köre is szűk.

Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók. A Magyar Testnevelési Egyetem könyvtára felsőoktatási könyvtár és egyben a testnevelés, testkultúra, sport országos szakkönyvtára is. Ide sorolható még a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Gyógypedagógiai Főiskola könyvtára is.

Egyéb tájékoztató intézmények információszerzésben betöltött szerepe:Az információ a könyvek mellett más egyéb módon is megőrizhető, más intézmények is működnek a felhalmozódott információanyag tárolása és a nagyközönség elé tárás céljából. Ezek közül néhány:

Levéltárak: A nem közönségnek szánt, hivatalos célra készült és megőrzésre érdemes iratok gyűjtőhelye. Ide tartoznak a hatóságok, hivatalok, vállalatok, intézmények iratanyagai, amelyet a levéltárnak való átadás előtt helyileg az adott intézmény irattárában őriznek. A levéltárak gyakran szerveznek kiállítást a gyűjteményük régi, történelmileg érdekes dokumentumaiból.Az Országos Levéltárban, ami a Budai Vár területén üzemel, például a rendszerváltás után betekintést nyerhettek a megfigyelt emberek a róluk készült megfigyelési aktákba.

Múzeumok: Az információ nem csak írásos formában, de tárgyi leletek formájában is fennmaradhat. Egy-egy művészeti alkotás, vagy használati tárgy gyakran többet elmondhat az adott korról, mint a róla szóló könyvek. Sok múzeumnak van egy állandó, átfogó tárlata, emellett gyakran szerveznek időszakos kiállításokat, amik egyes témákat, eseményeket, személyeket, gyakran más múzeumoktól kölcsönzött gyűjteménnyel részletesebben bemutatnak.

Kiállítótermek:

Sokban hasonlítanak a múzeumok időszakos kiállításaira, általában kisebb méretűek, nincs állandó tárlatuk. Időszakosan szerveznek kiállításokat, gyakran magángyűjteményekből, különböző témák, korok vagy művészek munkáiból.

Nemzeti könyvtár:Egy adott nemzethez, vagy annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot beszerzi. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat is. Ezen kívül igyekszik megszerezni a hazánkról szóló idegen nyelvű anyagokat. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek kötelespéldány joggal, azaz minden kiadványból kötelezően kapnak példányt.

Központi szolgáltatások: központi katalógus, a könyvtárközi kölcsönzés irányítása, helyben olvasás (nem lehet kölcsönözni), segíteni a többi könnytár munkáját, kötelespéldányok elosztása a többi könyvtár között.

Országos Széchenyi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben: Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott,

nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit. Biztosítja a közvetlen hozzáférést saját és – központi nyilvántartások koordinátoraként – más

intézmények gyűjteményeihez. Könyvtári szolgálata folyamatosan megújított tartalommal és eszközparkkal áll a használók

rendelkezésére.

81. oldal

Más intézményekkel együttműködve vezető és/vagy koordináló szerepet játszik, illetve részt vesz a rögzített kulturális és szellemi örökség feltárására és megőrzésére irányuló programokban.

A nemzeti könyvtár a forrás értékű alapkutatásoknak és az ezekre épülő tudományos igényű értékelő munkák egyik gyűjtőpontja, a magyar vonatkozású humántudományi kutatásoknak kiinduló forrásgyűjteménye.

Nemzeti könyvtári feladatainak teljesítése érdekében aktív kapcsolatokat ápol a határon túli magyar könyvtárakkal.

Nemzetközi kapcsolatai révén a nemzeti bibliográfiai számbavétel kiteljesítésére törekszik, közvetíti a magyar könyvtárakról és könyvtörténetről szóló információkat, valamint aktív szerepet vállal a The European Library-vel való együttműködésben és az Európai Digitális Könyvtár létrehozásában.

A Könyvtári Intézet tevékenységén keresztül biztosítja könyvtárak – a tudásalapú társadalom meghatározó alapintézményeinek – fejlesztését, működésük és szolgáltatásaik valós igényekhez alakítását, a társadalomban elfoglalt helyük megerősítését, valamint szakmapolitikai támogatását.

A mai OSZK mellett található a Tudományos Módszertani Központ, amely a könyvtárosok képzése céljából jött létre.

Az OSZK létrejötte:A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.

A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846–47 folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Ekkor költözött fel a könyvtár a Budavári Palota F épületébe.

Az OSZK gyűjtőszolgáltatásainak rendszere:Az OSZK állománya különféle gyűjteményeken keresztül érhető el, ezek: modern könyvek, hírlaptár, régi és ritka nyomtatványok tára, kézirattár, zeneműtár, színháztörténeti osztály, térképtár, kisnyomtatványok tára, mikrofilmtár, kortörténeti gyűjtemény.

Nemzeti könyvtárunk II.

Magyarországon található egy másodlagos nemzeti könyvtár is, ha esetleg valami történne az OSZK-val, így mindenből tartanak fent másodlagos példányt a Debreceni Könyvtárban. (köteles példányokat kapnak)

Források (Lilla): http://erettsegizz.com/informatika/a-konyvtar/ ismerős segítsége a meglévő tételéből http://www.oszk.hu/kuldetes_strategia https://docs.google.com/document/d/1b5ojR-GYOaSxFi4vZjw4uYiCnQIMqBYT-vrBRnL_s20/edit#

82. oldal

Szabó Ervin könyvtárFővárosi Szabó Ervin könyvtár: Kálvin tér mellett, a Szabó Ervin téren van a központ, gyönyörű, felújított épület, ami az egykori Wenckheim grófoké volt, ma már modernizált belső térrel. Mind a 23 kerületben van egy kerületi főkönyvtár, és annak fiókkönyvtárai.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye, ami igen jelentős és értékes, az egykori Pálffy palotában kapott helyet, ami szintén ott van átellenben, a Szabó Ervin tér másik oldalán.

Forrás: www.fszek.hu/

********************************************************

Egyéb kiegészítő:

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők, a könyvtárak és szakinformációs intézmények országos hatáskörű, civil, non-profit szervezete. Alapításának éve: 1935

Célok

kezdeményezőleg részt vesz a könyvtárpolitika és szakinformációs politika alakításában; az erre vonatkozó törvényhozási, kormányzati és egyéb társadalmi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában;

gyarapítja tagjainak szakmai és általános ismereteit és fejleszti hivatástudatát; állást foglal a könyvtáros-képzés és -továbbképzés kérdéseiben; figyelemmel kíséri és véleményezi a képző intézmények munkáját

képviseli a könyvtárosok, szakinformációs tevékenységet végzők, valamint a könyvtárak és szakinformációs intézmények szakmai érdekeit

előmozdítja a könyvtárak és szakinformációs intézmények együttműködését, munkamegosztását, rendszerbe szerveződését; ennek érdekében tanácsaival segíti a könyvtárakat fenntartók (állami, önkormányzati és más intézmények) könyvtárakkal kapcsolatos munkáját

előmozdítja és ápolja az együttműködést a belföldi és külföldi, nemzeti, és nemzetközi szakmai és egyéb szervezetekkel, különös tekintettel a határokon túl élő magyar könyvtárosok szervezeteire.

Tevékenység és szolgáltatások

vitaüléseket, konferenciákat, tanfolyamokat, tanulmányutakat és más rendezvényeket szervez a könyvtári szolgálat érdekeinek védelme és fejlődésének előmozdítása céljából részt vesz a szakma

felügyeletét ellátó minisztérium által létrehozott bizottságokban; véleményezi a szakmát érintő jogszabályok tervezeteit

szakmai ajánlásokat, javaslatokat készít, kiadványokat jelentet meg támogatja tagjainak külföldi konferenciákon, tanulmányutakon való részvételét, ösztöndíjakhoz jutását;

pályázatokkal segíti szakmai fejlődésüket. tájékoztatja tagjait és a nyilvánosságot tevékenységéről és az aktuális szakmai kérdésekről.

http://mke.info.hu/rolunk/bemutatkozas/

83. oldal

Példák a témaköröket kiegészítő kérdésekre (és mások is lehetnek).

(Számítógéphez ülve azonnal válaszolni kell az ilyesmi kérdésekre.)

1. fejezet A weboldal, mint kommunikációs forma megfeleltetése a kommunikáció modelljének. Mikor használsz redundáns adatokat a kommunikációban a hétköznapi élet során? Mi az amiben a mai gépek eltértek a Neumanni elvektől? Állapítsad meg a használt képernyő felbontását! Ülj le az adott számítógéphez, mennyire ideális dolgozni rajta? Keresd ki interneten a számítógépes munkahelyre vonatkozó törvényt! Ha hosszan kellene számítógépezned, mivel tennéd változatossá a fizikai terhelésedet? Mit teszel annak érdekében, hogy személyes adataid ne kerüljenek az interneten rossz kézbe?

2. fejezet Milyen tulajdonságait tudod beállítani az egérnek a gépeden? Be tudod állítani balkezesre? Mikor érdemes a képernyő felbontását esetleg kisebbre állítani? Mennyi a gépedben levő háttértár kapacitása és a szabad hely rajta? Nézz meg egy számítógépet belülről! Melyik-melyik hardware egység? Nézz meg egy reklám újságot! Milyen tulajdonságokat adnak meg egy-egy számítógépről,

alkatrészről? Mi a külső-. ill. belső winchester? Háttértárak felismerése élőben/képről. Keress az interneten egy árlistából 2 TB-os belső winchestert! Mennyibe kerül?

Még kiegészítés alatt…

84. oldal

Adalékok, kiegészítések június 11 utánra:

85. oldal

Függelék

Használt internetes gyűjtőoldalak:

http://erettsegizz.com/informatika/

http://www.brody-ajka.sulinet.hu/~tviki/erettsegisz.html

http://kozgame.szikszi.hu/index.php

Használt e-könyv:

Szabó Márk: Informatikai tételek: Emelt szintű érettségi témakörök vázlatai:

https://books.google.hu/books/about/Informatika_t%C3%A9telek.html?id=eGClCQAAQBAJ&redir_esc=y

Használt könyvek:

Dorozsmai Károly: 60 tétek informatikából – középszint – szóbeli (Maxim Kiadó, 2012 Szeged) Végh András: Szóbeli tételjavaslatok – informatika – középszintű érettségi (Nemzeti Tankönyvkiadó

2005 Budapest) Holczer József: Szóbeli informatika érettségi tételek (JOS Jedlik Kiadó 2013) Tamás Ferenc: Érettségi mintatételek informatikából (Maxim Kiadó, 2017/2018, MX-1127) ÚJ!

86. oldal

Tartalomjegyzék1.1.1. A kommunikáció.................................................................................................................................................1

1.1.2. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.......................................5

1.2.2. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a számítógép.......................................................9

1.2.3. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a mobiltelefon...................................................11

2.1.1 Jelátalakítás és kódolás.....................................................................................................................................15

2.1.2. Digitális képek és hangok..................................................................................................................................19

2.2.1 A Neumann-elvű számítógép felépítése...........................................................................................................23

2.2.2. Perifériák – Bemeneti perifériák.......................................................................................................................27

2.2.3. Monitorok.........................................................................................................................................................31

2.2.5. Háttértárak.......................................................................................................................................................35

3.1 Az operációs rendszer feladatai, felhasználói felülete......................................................................................38

3.2.2. Az operációs rendszer adattárolása szolgáltatásai............................................................................................43

3.4 Tömörítés.........................................................................................................................................................46

3.5. Vírusok és más kártékony programok..............................................................................................................49

3.6. Hálózatok működése........................................................................................................................................52

7.1 Az internet története és szolgáltatásai.............................................................................................................54

7.2. Elektronikus levelezés.......................................................................................................................................58

7.3. Egy böngészőprogram használatának ismerete................................................................................................63

7.4. Információ keresése az interneten...................................................................................................................67

7.5. Az internet használatának hatásai és veszélyei................................................................................................71

9.1.1. A könyvtár története, feladatai........................................................................................................................72

9.1.2. Mai magyar könyvtár típusok...........................................................................................................................77

Példák a témaköröket kiegészítő kérdésekre (és mások is lehetnek)............................................................................82

Függelék........................................................................................................................................................................84

Tartalomjegyzék............................................................................................................................................................85

87. oldal